2011.03.04.
Mikroökonómiai alapok
Vállalattal kapcsolatos fogalmak A vállalat a gazdaság egy olyan szervezeti egysége, amely fogyasztási javakat állít elő a társadalomnak, saját erőforrásaival, saját kockázatára önállóan gazdálkodik, profit szerzése céljából. Típusai (PTK: Kkt, Bt, Kft, Rt, közös vállalat) Működés: 1997. MXCIV. tv Vállalati célok A vállalat környezete Időtávok a gazdaságban
1
2011.03.04.
Néhány mikroökonómiai alapösszefüggés: ∆ Y % dY Y dY X ∆Y X1 + X 2 = = . ≅ . ∆ X % dX X dX Y ∆X Y1 + Y2 ∆ Q% dQ p ∆ Q y % dQ y p x = = . ε yx = = . ∆ p% dp Q ∆ p x % dp x Q y
ε YX = ε Dp
εI =
Q = Q(K, L) Q ∂Q ; MPL = L ∂L ∆ Q% dQ Q MPL εL = = = ∆ L% dL L APL APL =
∂Q Q ; MPK = K ∂K
APK =
εK =
∆ Q % dQ I = . ∆ I% dI Q
∆ Q% dQ Q MPK = = ∆ K % dK K APK
Mikroökonómia
TC = FC + VC = p K .K + pL .L p TC K =− L ×L+ pK pK MRTS =
AC =
dK MPL p L =− = − dL MPK p K
TC VC FC d TC d VC ; AVC = ; AFC = ; MC = = Q Q Q dQ dQ
AR =
TR (Q ) d TR (Q) ; MR = Q dQ
A termelés
termelési függvény: Q = f(L,A,K,E) egyszerűsítés: Q = f(K,L)
2
2011.03.04.
Isoquant és parciális termterm-i függvény .
Q L ∂Q MPL = ∂L APL =
Termelési tényező felhasználás hosszú távon .
3
2011.03.04.
Rövid táv és a ktgfvktgfv-ek .
Profitmaximum
piacfüggetlen Π = TR – TC Q szerint deriválva, a szükséges feltétel: MΠ = MR – MC = 0
MR = MC Az elégséges feltétel: MΠ’ < 0 Fogyasztói és termelői többlet Holtteher-veszteség
4
2011.03.04.
Profitmaximalizálás tökéletes verseny
.
Fedezeti pont és üzemszüneti pont
Profitmaximalizálás monopólium
Fedezeti pont és üzemszüneti pont
5
2011.03.04.
Piactípusok elválasztása Szempontok: résztvevők száma termék homogenitása informáltság piacra való ki- és belépés szabadsága
Értékesítés: termékpiacok (beszerzés: term-i tényezők piacai)
tökéletes verseny monopolisztikus verseny oligopólium monopólium
A piac
Kereslet – kínálat Marshall-kereszt Mai piacok: monopolisztikus verseny és oligopólium Jellemzésük: - nem írhatók le hagyományos mikroökonómiával (racionalitás, egymástól független szereplők, egyforma vállalatok, stb.) - új megközelítések kellenek
6
2011.03.04.
Industrial Organization – alapvető modellek 1)
2)
SCP modell (Structure-ConductPerformance = piaci szerkezet– magatartás-teljesítmény) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell)
„Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emelésére szolgáló megállapodásban ne végződjenek” (A. Smith)
Hírek: 2010. március 30.
Akár 50 millió forintot is megérhet egy feljelentés Buktasson le kartellező cégeket ötvenmillió forintért! Bárki hatalmas díjat kaphat áprilistól kartellezők leleplezéséért 50 milliót is fizethet a GVH a feljelentőnek Áprilistól 50 millió forintot is kaphatnak a kartellvadászok Jól csengő "vérdíjat" tűzött ki a kartellek fejére a versenyhivatal: csütörtöktől (ápr.1.) a kartellező cégek bírságának 1 százalékát, de legfeljebb 50 millió forintot kaphat az a magánszemély, aki "nélkülözhetetlen bizonyítékot" szolgáltat egy kartellügyről
7
2011.03.04.
Kartellek és büntetések • • • • • •
Mobil végződtetési díjak Strabag és társai kartell Autópályaépítési kartell Betonút Szolgáltató Allianz-Generali - casco és kgfb Bankkártyák forgalmi jutaléka
2003 2004 2004 2005 2006 2009
360 millió 245 millió 7 043 millió 1 313 millió 6 814 millió 1 922 millió
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az utóbbi négy év 20 legnagyobb kartellügylete "alsóhangon számolva" 64 milliárd forint kárt okozott a gazdaságnak - a hatóság kalkulációja szerint ez az összeg beépült az árakba, azaz fejenként 6400 forintot loptak el minden magyar állampolgártól a titkosan lepaktáló cégek. (HVG)
IO - piacelmélet Nem tökéletesen versenyző piacok elmélete Tipikus kérdések, problémák: Milyen tényezők alakítják ki a piacszerkezeteket? Hogyan írhatók le és elemezhetők a különböző piaci szerkezetek? Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) – piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) Kormányzat: szükséges-e a piacok működésébe való beavatkozás – versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: Empirikus, statisztikai elemzések, esettanulmányok (SCP modell) Játékelmélet (stratégiai interakciók)
8
2011.03.04.
Struktúra-magatartás Struktúramagatartás-teljesítmény modell (SCP) (SCP) A
piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meghatározza az iparág hatékonyságát. A piaci szerkezet a piac alapvető jellemzőitől függ A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság
Az SCP (vagy SVT) modell alapfeltételek kereslet árrugalmasság, helyettesítés vásárlási szokások, gazd.növ
kínálat nyersanyagok,technológia, munkaerő szakképzettség
Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete, termékek jellege - termék differenciáltság, belépési korlátok
Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, K+F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény
Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezőség, termékminőség, technikai fejlődés
9
2011.03.04.
Versenyszabályozás szerepe az SCP modellben Strukturális szabályozás
Struktúra
(fúziókontroll)
Magatartás szabályozás
Magatartás
Verseny szabályozás
(Kartell, erőfölény)
Teljesítmény
cél
„ideális” állapot- verseny (TV)
Melyik iparág a legkoncentráltabb? Vállalatok
A
B
C
D
1
20
60
33,3
45
2
20
10
33,3
45
3
20
5
33,3
1,25
4
20
5
1,25
5
20
5
1,25
6
5
1,25
7
5
1,25
8
5
1,25
9
1,25
10
1,25
10
2011.03.04.
A piaci koncentráció és mérése A
piaci struktúra megfigyelhető dimenziói: a piacon lévő vállalatok száma (n) egyenlőtlenség (a piaci részesedések különbözősége)
Mérőszámok: m (m
A Herfindahl Herfindahl-- Hirschmann index n
számítása:
H=
∑ s i2 i =1
qi ⋅ 100 ahol si= Q
qi Q nagysága:0 < H < 10000 (vagy 1) nagysága függ: vagy si=
vállalatok száma (ha n↓, akkor H↑) egyenlőtlenség (ha az egyenlőtlenség ↑, akkor H ↑) (az előző 4 piacra: HA = 5×202 = 2000; HB = 602+102+6×52 = 3850 HC = 3×33,32 = 3326,67; HD = 2×452+8×1,252 = 4062,5
11
2011.03.04.
A HHI felbontása, értelmezése di=
si-1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) n
HHI =
∑ d i2 + i =1
egyenlőtlenség
1 n vállalatok száma
Mobilpiaci koncentráció és változása (forrás: NHH) 2002 december
2010 február
Pannon
38%
35%
T-Mobile
50%
43%
Vodafone
12%
22%
HHI
4088
3558
12
2011.03.04.
Vegyipari ágazatok koncentráltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.) Vállalatok száma Vegyi alapanyag gyártása Mezőgazdasági vegyi termék gyártása Festék, bevonóanyag gyártása Tisztítószer, testápolási cikk gyártása Egyéb vegyitermék gyártása Vegyi szál gyártása
165 32 50 121 91 5
CR3 az CR5 az CR10 az HHI az értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés nettó nettó nettó nettó árbevétele árbevétele árbevétele árbevétele alapján alapján alapján alapján 73,18 82,32 89,67 2 463 76,73 83,97 92,12 2 404 62,63 71,25 82,83 1 629 76,23 87,48 91,77 2 668 26,19 39,19 63,21 493 96,06 100,00 100,00 5 319
CRm – n vállalatból m vállalat piaci részesedése
Problémák a koncentráció mérésével – koncentráció és hatékonyság
A piac megfelelő definiálása szükséges: releváns (érintett) piac Statikus mutató (belépési lehetőségek szerepe) Koncentráció és hatékonyság
nagyobb koncentráció → gazdasági erőfölény, ill. összejátszás valószínűsége nő: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja költségelőnyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág → termelési hatékonyság nagyobb
13
2011.03.04.
Piaci teljesítmény - hatékonyság mérése: Lerner index Piaci
hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzői ár) fölé emelje Mérése: Lerner index (mi) p − MC i i-k vállalat: m i = p
n
∑s m
Iparág egészére: M=
i =1
i
i
Piaci kimenet eltérése az (versenyzői) esettől ⇒ a piaci közvetlen mércéje – hatékonyság!
„ideális” verseny
A piaci hatalom és a koncentráció kapcsolata
pl. n szereplő (vállalat)– nem kooperatív (Cournot) oligopólium p − MCi si mi = = p ε
Iparági szinten a piaci hatalom (Lerner index):
si mi = ∑ si M= ∑ i =1 i =1 n
n
s
ε
i
=
HHI
ε
kompetitív piac = 0< M <1/|ε| = monopolista piac
14
2011.03.04.
Mitől függ a vállalat piaci hatalma?
A vállalat piaci részesedése (si=qi/Q): nagyobb részesedés = nagyobb piaci erő A piaci kereslet árrugalmassága (|ε|): árrugalmatlanabb kereslet = nagyobb piaci erő adott ε (és p): kisebb MCi → nagyobb si: pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között Vállalatok magatartása (kölcsönös függés) is befolyásolja a piaci hatalom nagyságát:
Stratégiai interakció: nem kooperatív - kooperatív magatartás Összejátszással monopolhelyzet
Kartell--ügyek Magyarországon Kartell Év
Ügyek száma
VH beavatkozás
Bírság mFt
2000
18
11
96
2001
10
1
0
2002
18
10
182,46
2003
20
12
638,5
2004
28
12
8156
2005
25
13
2855
2006
19
13
8650
2007
15
12
1069
2008
6
5
3
15
2011.03.04.
Kartellek viselkedésének egy leírása =
JÁTÉKELMÉLET
Fogolydilemma Az elfogottakat külön-külön vallatják. Az ügyészi ajánlatot a KIFIZETÉSI MÁTRIX mutatja. Egyszeri, ismétlés nélküli játék.
F2 F1 nem vall (koop.)
vall (nem koop.)
nem vall
vall
(koop.)
(nem koop.)
1 év, 1 év 0 év, 15 év
15 év, 0 év 10 év, 10 év
Nash-egyensúly
16
2011.03.04.
Lesz--e összejátszás? Lesz S2 S1 p1=60 (koop.)
p2=50 (nem koop.)
p1=60 (koop.)
800, 800 1500, 0
p2= 50
(nem koop.)
0, 1500 750, 750
Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600
Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végső eredmény: P=MC) + ismétléses játékok (Tit for Tat stratégia)
17
