MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. április 28-án /csütörtökön/ 15.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal nagytermében /Sárvár, Várkerület 3. II.em./ ülést tart, amelyre meghívom. Napirend előtt: a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között történt jelentősebb eseményekről, tett intézkedésekről. N A P I R E N D: 1. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2010. évi költségvetési gazdálkodásáról. /Az előterjesztés megtalálható a sarvar.hu honlapon a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztéseinél./ Előadó: Kondora István polgármester 2. Beszámoló a 2010. évi belső ellenőrzési munkáról. Előadó: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr 3. A Városgazdálkodás Sárvár költségvetésébe történő pénzügyi átcsoportosítás, egyidejűleg az intézmény felújítási feladat lebonyolításával történő megbízása. Előadó: Kondora István polgármester 4. A sárvári térség és Sárvár város munkaerőpiaci helyzete. Előadó: Kiss Tamara a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltsége kirendeltség-vezetője 5. Beszámoló a Vármelléki Óvoda munkájáról. Előadó: dr.Dolnyik Gézáné óvodavezető 6. A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumai módosításának jóváhagyása. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 7. A Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumai módosításának jóváhagyása. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 8. Önkormányzati rendelet-alkotás a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: Rosenfeld Istvánné irodavezető
1
9. Önkormányzati rendelet-alkotás az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: Kondora István polgármester 10. Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. Előadó: dr.Bankits László irodavezető 11. Fogászati alapellátás térítési díjainak megállapítása. Előadó: dr.Szabó Gyula képviselő, bizottsági elnök 12. A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyása. Előadó: dr.Bankits László irodavezető 13. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésre történő kijelölése: -
Vásártér 6. Batthyány u. 14.
Előadó: Papp József képviselő, bizottsági elnök 14. Gázközmű-hozzájárulás megállapításával kapcsolatos /298/2010. /XII.15./ számú/ képviselő-testületi határozat módosítása. Előadó: Rosenfeld Istvánné irodavezető 15. „VIRÁGOS SÁRVÁRÉRT” környezetszépítő verseny hirdetése. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 16. Egyebek Zárt ülésen kerül tárgyalásra: 1. Bírósági ülnökök megválasztása. Előadó: dr.Szijártó Valéria jegyző 2. Önkormányzati kitüntetés adományozása. Előadó: Kondora István polgármester Sárvár, 2011. április 19. Kondora István s.k. polgármester
2
TARTALOMJEGYZÉK
JELENTÉS a lejárt határidejű határozatok módosításáról ........................................................ 4 BESZÁMOLÓ a képviselő – testület 2011. március 24– i ülése óta történt jelentősebb eseményekről.............................................................................................................................. 6 1/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2010. évi költségvetési gazdálkodásáról. ....................................................................................................................... 13 2/ Napirendi pont Beszámoló a 2010. évi belső ellenőrzési tevékenységről. .......................... 36 3/ Napirendi pont A Városgazdálkodás Sárvár költségvetésébe történő pénzügyi átcsoportosítás, egyidejűleg az intézmény felújítási feladat lebonyolításával történő megbízása. ................................................................................................................................ 42 4/ Napirendi pont A sárvári térség és Sárvár város munkaerőpiaci helyzete. .......................... 44 5/ Napirendi pont Beszámoló a Vármelléki Óvoda munkájáról. ............................................. 60 6/ Napirendi pont A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumai módosításának jóváhagyása. .................................................................................................. 103 7/ Napirendi pont A Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumai módosításának jóváhagyása. .................................................................................................. 135 8/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás a közterület használatáról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. ..................................................... 163 9/ Napirendi pont Önkormányzati rendelet-alkotás az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról. ................... 169 10/ Napirendi pont Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. .............................................................................. 178 11/ Napirendi pont Fogászati alapellátás térítési díjainak megállapítása............................... 204 12/ Napirendi pont A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyásáról. ......... 206 13/ Napirendi pont Önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésre történő kijelölése: ............................................................................................................................................ 209 Vásártér 6........................................................................................................................... 209 Batthyány u. 14. /udvari lakás/ ......................................................................................... 215 14/ Napirendi pont Gázközmű-hozzájárulás megállapításával kapcsolatos képviselő-testületi határozat módosítása. ............................................................................................................. 220 15/ Napirendi pont „VIRÁGOS SÁRVÁRÉRT” környezetszépítő verseny hirdetése.......... 222 16/ Napirendi pont Egyebek................................................................................................... 226
3
SÁRVÁR VÁROS JEGYZŐJE 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
JELENTÉS a lejárt határidejű határozatok módosításáról 119/2010. /V.20./ számú határozatában a képviselő-testület pályázat benyújtásáról döntött a Nádasdy Tamás Általános Iskola felújítására. A pályázat 197.196.428,-Ft összegű támogatásban részesült. A támogatási szerződés aláírása 2011. április 18-én megtörtént. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 2011. április 14-i ülésén jóváhagyta a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását és dokumentációját. 29/2011. /II.17./ számú határozatában a képviselő-testület az önkormányzat által fenntartott általános iskolákban az első osztályosok 2011/2012. tanévi beiratkozásának időpontját 2011. április 19-20. napikra tűzte ki, egyidejűleg mindkét általános iskolában 2-2 első osztályos tanulócsoport indítását engedélyezte. A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolába 54 gyermeket írattak be szüleik, közülük ketten nem az intézményfenntartó társuláshoz tartozó településről kérik felvételüket. A felvétel engedélyezéséről a szülők által benyújtott kérelem alapján a polgármester dönt. A Nádasdy Tamás Általános Iskolába 64, az intézmény felvételi körzetébe tartozó gyermeket írattak be szüleik, további két gyermek szülei a felvételi körzeten kívülről kívánják beíratni gyermeküket az intézménybe. E két utóbbi esetben a polgármester dönt a két gyermek felvételétről. A Szent László Katolikus Általános Iskolában 2011. április 18-19-én zajlott a leendő első osztályosok beíratása, melynek során 33 gyermeket írattak be szüleik az intézménybe. Közülük 26-an sárváriak, 5-en pedig az intézményfenntartó társuláshoz csatlakozott településekről iratkoztak be. 31/2011. (II.17.) számú határozatában a képviselő-testület döntött az önkormányzat által benyújtandó rövid időtartamú közfoglalkoztatási pályázatról, valamint az önkormányzati intézmények által benyújtandó hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási pályázat jóváhagyásáról. A pályázatok mind a rövid, mind a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására benyújtásra kerültek a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltségéhez. A Kirendeltség a pályázatokat elbírálta, a pályázatokban szereplő létszámnak és igényelt támogatási összegnek megfelelően nyújt támogatást az intézményeknek. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltsége és a foglalkoztatók között kötendő hatósági szerződések aláírásra kerültek. Rövid időtartamú (2-4 hónap időtartamra szóló, napi 4 órás munkaidőben) közfoglalkoztatásba jelenleg bevontak száma: Polgármesteri Hivatal: 7 fő Önkormányzati Kórház: 13 fő Városgazdálkodás Sárvár: 6 fő Gondozási és Családsegítő Központ: 2 fő Nádasdy –vár Művelődési Központ és Könyvtár: 2 fő Tinódi S. Gimnázium és idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola: 1 fő
4
Sárvári Gárdonyi G. Általános Iskola: Nádasdy T. Általános Iskola: Petőfi Úti Óvoda: Összesen:
1 fő 1 fő 1 fő 34 fő
A Városgazdálkodás Sárvár vonatkozásában a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltségéhez benyújtott pályázatban 2011. április 1. napjától történő kezdéssel 7 fő szerepelt, a 7. személy közvetítése jelenleg van folyamatban. A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola a tervezett 2011.április 1-i kezdés helyett várhatóan 2011. május 1. napjától alkalmaz közfoglalkoztatott személyt. A Vármelléki Óvoda 2011.04.01-2011.05.31-ig tervezett közfoglalkoztatást 1 személyre vonatkozóan. A kiközvetített személy 2011. április 1. napjától munkába is állt, azonban 2011. április 8. napjával kérte az ellátásának, ezáltal közfoglalkoztatásának megszüntetését, tekintettel arra, hogy 2011. április 11. napjától határozatlan idejű munkaviszonyt létesített. Az ő státuszára másik személyt közvetíteni nem lehet, mivel az új személy esetében a foglalkoztatás időtartama a minimum 2 hónapot nem érné el. Hosszabb időtartamú (2-12 hónapra szóló napi 6-8 óra munkaidőben) közfoglalkoztatásba jelenleg bevontak száma: Városgazdálkodás Sárvár: 6 fő Önkormányzati Kórház Sárvár: 2 fő Gondozási és Családsegítő Központ: 1 fő Összesen: 9 fő 75/2011. /III.24./ számú határozatában a képviselő-testület értékesítésre jelölte ki a Sárvár 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű, Várkerület 33. szám alatti műemlék társasházban található ingatlant. Az ingatlan kikiáltási árát 34.600.000,-Ft-ban határozta meg a testület. Az árverési hirdetmény közzététele a határozatba foglaltak szerint közzétételre került, a 2011. március 31-én 9.00 órára meghirdetett árverés érdeklődés hiányában meghiúsult. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 131/2011. /IV.14./ számú határozatában öt éves, határozott idejű bérletre jelölte ki a fenti ingatlant. Az ingatlan minimális havi bérleti díját nettó 100.000,- Ft összegben állapította meg. A pályázati felhívás közzétételének helyéül a Sárvári Hírlapot, a Sárvári TV-t, Sárvár Város honlapját és kivonatosan a Vas Népe napilapot jelölte meg. A pályázatok benyújtásának határideje 2011. április 27. 9.00 óra.
Sárvár, 2011. április 21.
dr. Szijártó Valéria s.k.
5
BESZÁMOLÓ a képviselő – testület 2011. március 24– i ülése óta történt jelentősebb eseményekről A Magyar JKA Karate Szövetség válogatottja 2011-ben is részt vett az angliai Crawley városában rendezett JKA Karate Európa-bajnokságon, amelyre 28 ország válogatottjai neveztek be junior és felnőtt korosztályokban, egyéni és csapat formagyakorlatban, valamint küzdelemben. A 15 fős magyar csapat tagja volt a Sárvári Shotokan Karate Egyesületből Németh Viktória, aki junior női egyéni kumite versenyszámban aranyérmet szerezett, megnyerve korcsoportjában a JKA Karate Európa-bajnokságot. Emellett Németh Viktória kapta meg a legtechnikásabb junior női versenyzőnek járó különdíjat, amelyet az egyik Japán egyetem ajánlott fel. Edzője Németh Róbert. Németh Viktória 2010- ben Németországban JKA Európa Bajnokságon már ezüstérmet szerzett. Március 25 – én inmár tizedik alkalommal rajtolt a Sárvárfürdő Félmaraton mezőnye. Április 8 – án „Tavaszi tárlat” címmel nyílt meg Bukovinszky Julianna kiállítása. Április 8 – 9 - én tavaszi nagytakarítás - szemétgyűjtési akció - zajlott a város több pontján annak érdekében, hogy zöldterületekről és közterületekről eltűnjön a tél folyamán felhalmozódott szemét. Az akcióban nagy számban vettek részt a város polgárai, valamint szinte minden civil szervezete képviselte magát. Április 8 – án a Roma Világnap alkalmából az Alternatív Zenei Klub rendezett programot. A fellépő együttesek autentikus cigányfolklór mellett mai, modernebb zenei műfajokat is megszólaltattak is, mint a rap - et, vagy az elektromos hangszerekkel kísért kávéházi cigányzenét és műdalokat. Április 9 – én, a költészet napja alkalmából a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermében verses zenés műsor megrendezésére került sor. Az est három közreműködői voltak Horváth Ágota, Balogh Anikó és Kebuszek Rudolf. Április 10 – én – án a Nádasdy – vár Művelődési Központ és Könyvtár Galeria Arcis kiállítótermében megnyílt Csonka Ernő életműdíjjal kitüntetett festőművész tárlata. Az alkotót köszöntötte Dr. Puskás Tivadar, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere és Böröczki Mihály költő. A tárlatot megnyitotta Kutszegi István, a megyei önkormányzat vezető – főtanácsosa. Közreműködött Schuller Henriette. Április 12 – én a Nádasdy – vár dísztermében Kulhay Géza zongorakoncertjét hallgathatták meg az érdeklődök. Április 13 - án a Sylvester Könyvbarátok Klubja „Sárvári tollforgatók” címmel megtartott rendezvényen öt költő mutatatta be verseit: Pászthory Karola, Tóth Kinga, Kráner Róbert, Radó Tímea és Lukács Réka Eszter. Április 15 – én a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vetélkedőt szervezett a Tinódi Gimnázium dísztermében alsó és felső tagozatos tanulók részére
6
E napon „Tavaszköszöntő” címmel a Tinódi Gimnázium, a Nádasdy Tamás Általános Iskola kórusát, valamint a Pedagógus Női Kart hallgathatta meg a közönség. Vendégegyüttesként fellépett a az alsólendvai (Szlovénia, Lendava) Kéttannyelvű Általános Iskola kórusa. A Nádasdy – vár pinceklubjában, az Alternatív Zenei Klub keretében a Backline és a Spin Bacters együttesek koncertjén vehetett részt a közönség. Április 16 – án tizedik alkalommal került megrendezésre Sárvár Város Sportnapja. E napon zajlott le a 10. Sárvári 12-24 órás futás E napon a Rábasömjénben Papp József képviselő szervezésében nyolc fa ültetésére került sor az elmúlt években a városrészen született gyermekek tiszteletére. E napon a Koncz János Zene – és Művészeti Iskola az arany- és nívódíjat elért növendékeinek gálakoncertjét hallgatta meg a közönség. A Nádasdy Múzeum dísztermében pedig Prof. Dr. Michael Grube adott hegedűestet. Április 14 – 17. között a gyermekek a húsvéti "A Te Napod" rendezvénysorozaton vehettek részt a Nádasdy – vár Művelődési Központ és Könyvtárban. Április 16–17 – én a Nádasdy – várban zajlott le az I. Országos Fekete Bég Keresztrejtvényfejtő Verseny. Április 19 – 22. között kerül megrendezésre a Tinódi Gimnáziumban a Diákírók és Diákköltők 34. Találkozója. Április 21 – én Sárvár Város Önkormányzatának képviseletében Sütő Károly aljegyző Szinérváraljára utazik, hogy részt vegyen Gróf László oxfordi térképtörténésznek és Feiszt György történésznek, levéltárosnak (Vas Megyei Levéltár igazgatóhelyettese) testvérvárosunkban „Erdély címerei és térképei” címmel megtartásra kerülő előadásán. Gróf László és Feiszt György hetedik alkalommal tart Erdély magyarlakta településeit érintő előadói körutat. Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testületének Humán Erőforrás Bizottsága 75/2011. /IV. 11./ számú és határozatában a 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. /II. 18./ számú önkormányzati rendelet 22.§ ának (3) bekezdésében biztosított hatáskörében, az önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezetek (szövetségek,egyesületek, alapítványok), jogi személyiség nélküli egyéb civil szerveződések (körök, klubok),amatőr művészeti csoportok támogatására elkülönített 800.000,-Ft keretösszeget a mellékletben foglaltak szerint osztotta fel.
Sárvár, 2011. április 18. /:Kondora István:/
7
Melléklet a Humán Erőforrás Bizottság 75/2011 (IV.11.) számú határozatához Pályázó neve, címe "ARANYHÍD AMI ÖSSZEKÖT" Alapítvány Sárvár, Deák F u. 2.
Gondozási és Családsegítő Központ Idősek Klubja Sárvár, Nádasdy u. 26.
Gondozási és Családsegítő Központ Családsegítő Szolgálat Sárvár, Nádasdy u. 26.
Gondozási és Családsegítő Központ Családsegítő Szolgálat Sárvár, Nádasdy u. 26.
Zenei Klub Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár Sárvár, Várkerület 1. Gondozási és Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Sárvár, Nádasdy u. 26.
Pályázat tárgya Idős és közép korosztály részére nóta és szórakoztató műsor szervezése. Az alapítvány a műsor bevételét egy kitűzött nemes célra fordítja. Öregekre, betegekre, sok gyermekes családokra, gyógyításra, élelem adományozására. Autóbuszos kirándulás szeptember hónapban. Október 17-20. között a hagyományos Idősek napi rendezvénysorozat, ünnepi vacsorával. Karácsonyi édességcsomag ajándékozása a klubban ellátott, zömmel egyedül élő, idős embereknek. Heti kétszeri alkalommal szervezendő mentális és pszichiátriai betegek csoportfoglalkozásának támogatása. A csoport már három éve eredményesen működik. A támogatást szakmai anyagok beszerzéséhez és kisebb kirándulások szervezésére kívánják felhasználni. "Családi Nap" szervezése a "Megoldás" Alkoholizmusellenes Klubbal közösen. A klub önkéntességen alapuló, önszerveződő érdekképviseleti csoport. A 8. alkalommal megrendezésre kerülő "Családi Nap" prevenciós és rekreációs jellegű, az előadások mellett sport-, kulturális- és szabadidős programokkal. Az intézmény költségvetéséből a rendezvényt nem tudja támogatni. Az 1984 óta működő Zenei Klub Kövi Szabolcs fuvolaművész élőzenei előadásához kéri a támogatást. A zeneszerző-előadó Az ünnep című CD-jének bemutatása. A nyári napközi-játszóház szervezése iskoláskorú (alsó tagozatos) gyermekek számára június 20. és július 2. között. A napközit várhatóan 70 gyermek fogja igénybe venni, a tervezett összes költség 400.000,-Ft.
Megállapított támogatás (Ft) 20000
20000
20000
20000
20000
90000
8
Láthatatlan SÁRVÁR Online Kulturális Programajánló Magazin Sárvár, Várkerület 1.
A Láthatatlan Sárvár szerkesztősége színes, gazdagon illusztrált kiadványba szerkesztette a 2010-es év főbb sárvári kulturális eseményeihez kapcsolódó publikációit. Az évkönyv részben reprezentációs szerepet töltene be, könyvtárban, turisztikai jelentőségű pontokon kerülne kihelyezésre. A nyomdakész kiadány kis példányszámú (50100 példány) kiadásához kérik a támogatást. Népi Díszítőművészeti A szakkör 2012-ben ünnepli fennállásának Szakkör Sárvár, Várkerület 1. 50. évfordulóját, ennek része egy sárvári kiállítás, melyre ebben az évben kezdi a szakkör a felkészülést. A támogatást szakirodalom és alapanyag vásárlására, szakmai út szervezésére, és 1 fő országos továbbképzésen történő részvételének támogatására kívánják felhasználni. Nádasdy Tamás Általános A szlovéniai Lendva városában tavasszal Iskola Gyermekkórusa megrendezésre kerülő kórustalálkozón való Sárvár, Alkotmány u. 22-24. részvétel támogatása.
20000
"Óvó Kezek" Alapítvány Sárvár, Várkerület 11.
20000
Álomlátó Együttes
"Bölcsőde a gyermekekért" Alapítvány Sárvár, Petőfi u. 23.
A meglévő eszközállományt szeretnék kiegészíteni a BILIBO készségfejlesztő eszközzel. A mozgáskoordinációt fejlesztő termékcsalád csoportszobában és a szabadban egyránt használható, összesen 10 db eszköz vásárlására kérik a támogatást. Amatőr verséneklő együttes 2007. szeptemberében alakult. A három tagú együttes tagjai korábban a Fergettyű Együttesben zenéltek. Megzenésített verseikkel számos versenyen, találkozóan vettek részt, szakmai elismerést szereztek. E tapasztalatok birtokában kívánnak egyre szélesebb közönség elé lépni, ismertségüket, fellépéseik számát növelni. Támogatás felhasználása: bemutatkozó demo-CD, honlap készítése, zenei anyag beszerzés, hangszerek és kiegészítők vásárlása. Játékok vásárlására fordítaná az összeget az alapítvány: babák, labdák, szép és tartós kivitelű mesekönyvek, játszókendők, mozgásfejlesztők. A játékok e korosztálynál igen nagy igénybevételnek vannak kitéve nap, mint nap, folyamatos pótlásuk, bővítésük elengedhetetlen.
70000
20000
20000
20000
9
Rocky-Dilly ARRC Az Akrobatikus Rock and Roll Sporttánc Celldömölk, Dr, Géfin L. tér Klub közel 10 esztendeje kezdte meg 1. működését Sárváron, foglalkozásaikat a Gárdonyi Iskolában tartják, a csoport létszáma 30 fő. Hazai és külföldi versenyeken való részvétel támogatására, nevezési díjakra és audio-technika vásárlására szeretnk fordítani a megpályázott összeget. Honismereti Szakkör Szakmai tanulmányút a Burgerlandba, az Sárvár, Várkerület 1. Eszterházy hercegek frankói várának megtekintése. A vár épületei és miliője felidézi azon formát és légkört, amilyen a 17. században a sárvári vár is lehetett. A KözépEurópában egyedülálló fegyvergyűjtemény és a kapcsolódó anyagok segítenek felidézni Magyarország török uralom alóli felszabadításának körülményeit. "Gyermekeinkben a jövő" A gyermekek mozgásigényének Alapítvány kielégítéséhez és a szabadidő tartalmas Sárvár, Szatmár u. 20. eltöltéséhez szükséges kosárlabda állvány és (óvodások számára készült) kosárlabda vásárlása. Jubilate Kórus Sárvár
Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület Sárvár, Március 15. u. 11.
Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület Sárvár, Március 15. u. 11.
2008 óta működő kórust több korosztály zeneszerető képviselői alkotják. Színes repertoárjukkal karácsonyi koncerteken, Fő téri zenés estéken, más városi rendezvényeken vesznek részt. Utazási költségekhez, kotta, hanganyag segédlet, kottatartó mappák, irodaszer és egyenruha kiegészítők vásárlásához kérik a támogatást. Az egyesület 2010-ben alakult, céljuk segítsék a kutyatartókat a helytelen ebtartói és nevelési szokások megváltoztatásában, megismertessék az állatokkal való etikus, kulturált bánásmódot, a fiatalok körében az állatok szeretetének népszerűsítése. A kutyaiskola céljára átadott terület bekerítéséhez - amely a további fejlesztésekhez elengedhetetlen - kéri az egyesület a támogatást. II. Sárvári Kutyás Gyermeknap rendezése 2011. szeptember 17-én. A rendezvény célja: minél több emberrel megismertetni az állattartás szépségét, előnyeit, ugyanakkor nehézségeit, felelősségét. A fiatal állattartók is kipróbálhatják magukat különböző szituációkban a versenyek során. Támogatás felhasználása: Sátor bérleti díja, kupák
20000
75000
20000
20000
0
0
10
vásárlása, gravírozása, oklevelek, plakátok készítése, hirdetések közzététtele.
Sárvári Gárdonyi Géza Ált. Isk. Zenei együttesei Sárvár, Gyöngyös u. 2-4.
Kicsinyek Kórusa, Dó-ré-mi Kórus működésének támogatása: kotta, hangzóanyag, hangszer beszerzése, szereplőruha, népviselet, utazási költség.
Sárvári Gárdonyi Géza Ált. Isk. Ágacska Színjátszó csoport Sárvár, Gyöngyös u. 2-4.
2003 óta működik a színjátszócsoport, más civil szervezetek, intézmények rendezvényeinek, és a városi programoknak is rendszeres résztvevői.A támogatást díszletekre, CD-kre, nevezési díjakra, versenyeken való részvételre, utazási költségre, fénymásolópapír vásárlására szeretnék felhasználni. Sárvár és Vidéke Ipartestület Tagjaik szakmai, ismeretterjesztő Sárvár, Batthyány u.42/E. képzéséhez, a részükre ingyenesen biztosított érdekképvisleti, jogi és egyéb szolgáltatások költségeihez kéri a testület a támogatást. Az Ipartestület célja, hogy példát mutasson és segítsen tagjainak a vevőközpontúság és a szakmai hagyományok tisztelete terén, és értéket közvetítsen számukra. Sárvári Környezetvédő és A 2007-ben alakult egyesület célja, hogy Természetbarát Egyesület erősítse a tagság és a lakosság Sárvár, Tomori Pál u.14. környzettudatos viselkedését, tevékenységét.2011. június 4. Környezetvédelmi Világnap jegyében rendezett program a Csónakázó-tónál, általános iskolásoknak megrendezendő verseny lebonyolításának költségeire, a résztvevők díjazására kéri az egyesület a támogatást. Nádiverebek Együttes Az együttes ez évben 5 éves jubileumi Sárvár, Gárdonyi u. 25. műsorára készül, ennek színvonalas megrendezéséhez kéri a támogatást. Az együttes rendszeres résztvevője a városi, intézményi rendezvényeknek. Schuller Henriette Sárvár, Gárdonyi u. 25.
2003 óta rendszeresen szervez jótékonysági esteket, az idei esztendőben a koncert bevételét a Vármelléki Óvoda "Óvó kezek" Alapítványa javára ajánlja fel.
20000
20000
90000
20000
20000
0
11
Díszítő és Kézműves Kör Rábasömjéni Klub Sárvár, Rábasömjéni u. 86.
Új varrógép beszerzése, nyári szünidős diák foglalkozások szervezése.
20000
Ma'mint'Ti Színjátszócsoport 2000/2001-es tanévben kezdte működését a Sárvár, Várkerület 33. Zeneiskola színművészeti tagozatán, az elmúlt években azonban kinőttek az iskolai együttes kereteiből. A művészeti csoport folymatosan részt vesz a város kulturális életében, a rendezvények rendszeres fellépője. A társulat fennállásának 10. évfordulóját egy Gála-hét keretében színvonalas produciókkal szeretné megünnepelni. A technikai feltételek megteremtéséhez kéri a támogatást az együttes. Az iskolai kórus tagjainak nyári táborozását Szent László Katolikus szeretnék megszervezni a támogatásból. Az Álatlános Iskola Iuvenis és igényelt összeget a kézműves foglalkozások Angelicus kórusa Sárvár, Dózsa György u. 28. anyagszükségletére és az utazási költségek fedezetére fordítanák. A kórusok rendszeres résztvevői a városi és iskolai rendezvényeknek. 60 gyermek táborozása 480.000,-Ft, szülői befizetések 270.000,-Ft, évadzáró koncert adományaiból 30.000,-Ft. Rábasömjéni Filmklub A Rábasömjéni Kultúrház és Könyvtár Sárvár, Sport u. 8. jelenleg klubok, szakkörök működéséhez, fiatalok alkalmi összejöveteleihez biztosít helyszínt, rendszeres havi filmvetítésekkel szeretnék kiegészíteni a helyi programokat. A támogatást filmkölcsönzésre, filmszállításra, kapcsolódó jogdíjakkifizetésére szeretnék felhasználni, valamint a nyilvános vetítésekre alkalmanként meghívott vendékekkel közös beszélgetések során szerény vendéglátás költségeire. Magyar Vöröskereszt Sárvár A szervezet egyik fő feladatának tekinti a Területi Szervezete véradások szervezését, Sárváron 4 Sárvár, Batthyány u. alkalommal szervezendő városi véradások hangulatát szeretnék javítani, növelni a véradók megbecsülését. Különböző szűrővizsgálatok szervezése a véradók részére.
75000
20000
20000
0
800000
12
1/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2010. évi költségvetési gazdálkodásáról. /Az előterjesztés megtalálható a sarvar.hu honlapon a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előterjesztéseinél./
Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata 2010. évi Egyszerűsített költségvetési beszámolójáról
TERVEZET
Készült: 2011. április
Klíring Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 8500 Pápa, Mozsár u. 14. Pf. 230. Tel: 89 510-180, fax: 89 510-199 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/h. Telefon: 95 326-454 kamarai tagsági száma: 000746
Független könyvvizsgálói jelentés
13
Sárvár város Önkormányzat Képviselő-testülete részére a 2010. évi egyszerűsített éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata mellékelt 2010. évi egyszerűsített éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát, amely a 2010. december 31-i fordulónapra elkészített egyszerűsített könyvviteli mérlegből – melyben az eszközök és források egyező főösszege 15.841.323 e Ft, a tartalékok összege 942.272 e Ft -, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatásból, vállalkozási maradványkimutatásából, továbbá az éves egyszerűsített pénzforgalmi jelentésből – melyben a 2010. év teljesített költségvetési bevételi összege 9.158.431 e Ft, a teljesített kiadások összege 7.950.297 e Ft. Az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak a számviteli törvényben, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása, illetve előterjesztése az Önkormányzat polgármesterének felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelőssége az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, továbbá az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata, továbbá a zárszámadási rendelettervezet és az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az egyszerűsített összevont éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékokat szerezni az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az egyszerüsített éves költségvetési beszámoló vezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy az Önkormányzat belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon.
14
A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és a gazdálkodásért felelősök lényegesebb számviteli becsléseinek, valamint az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához. Záradék/Vélemény: A könyvvizsgálat során Sárvár város Önkormányzata 2010. évi egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, továbbá a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló az Önkormányzat 2010. évi költségvetése teljesítéséről, a 2010. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad. Sárvár, 2011. április 28.
Horváth Márta bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002302 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H.
Horváth Márta Klíring Kft. bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai tagsági száma: 000746 8500 Pápa, Mozsár u. 14.
15
Könyvvizsgálati kiegészítések Sárvár Város Önkormányzatának 2010. évi egyszerüsített éves költségvetési beszámolójáról készült könyvvizsgálói jelentéshez 2. Általános információk 2.1. A megbízás és teljesítése Sárvár Város Önkormányzata részére az 1990. évi LXV. tv. 92/A. §-ában foglalt törvényi kötelezettség és a Sárvár Város Önkormányzata és a Klíring Szolgáltató és Tanácsadó Kft. között 2000. december 18-án megkötött szerződés alapján végeztük el a könyvvizsgálatot. A 2009. évi könyvvizsgálati feladatokat folyamatos könyvvizsgálati tevékenység keretében láttuk el. A 2009. évi egyszerűsített beszámoló véleményezése előtt az Önkormányzatnál, az Önkormányzat egyes intézményeinél átfogó vizsgálatot végeztünk, illetve egyes kiemelt területek vizsgálatát hajtottuk végre, amelyek tapasztalatait az érintett intézményvezetőkkel és a Polgármesteri Hivatal munkatársaival megvitattuk. A vizsgálatba bevont intézmények és vizsgálati témakörök az alábbiak: 1. Városgazdálkodás 2. Polgármesteri Hivatal 3. Beruházások és azok aktiválásának eljárásrendjének vizsgálata Külön, az intézménnyel is megkötött szerződés alapján vizsgáltuk az Önkormányzati Kórházat. A kiválasztott és vizsgált intézmények vagyona az Önkormányzat vagyonának 96 %-át, a költségvetésnek pedig a 87 %-át teszik ki. A kiválasztás szempontjai a következők voltak: -az intézmény meghatározó szerepet tölt be az Önkormányzat egészének költségvetésében -az intézményhálózaton belül a könyvek vezetéséért, a számviteli nyilvántartások helyességért, azok összefogásáért felelős az intézmény (Városgazdálkodás) -nagy értéket képvisel a költségvetésen belül Az ellenőrzéseket intézményenként a helyszínen végeztük el. Az intézmények általános szabályozottságának áttekintése után az egyes területek ellenőrzését szúrópróbaszerűen végeztük el. Vizsgálat tárgyát képezte: - a költségvetés készítés rendszere, dokumentáltsága - a mérlegben megjelenő vagyonelemek nyilvántartása, leltárral való alátámasztottsága, a kataszteri adatokkal való egyezősége - a költségvetési bevételek és kiadások bizonylatolásának szabályszerűsége - a költségvetési támogatások számbavételének, elszámolásának vizsgálata analitikus és főkönyvi könyvelés kapcsolata - a pénzügyi folyamatok, pénzgazdálkodás - a számviteli és adószabályok alkalmazásának vizsgálata Az éves beszámoló véleményezését megelőzte a féléves, a háromnegyedéves beszámoló; illetve a 2010. évi éves költségvetés véleményezése.
16
2.2. Áttekintés Sárvár Város Önkormányzatról 2.2.1. Jogi viszonyok Az önkormányzat neve: Székhelye: Alapítás időpontja: Törzsszáma:
Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. 1990. október 24. 420967
Az Önkormányzat feladatai közé tartozik az önkormányzatokról szóló törvény értelmében: • településfejlesztés • településrendezés • épített és természeti környezet védelme • lakásgazdálkodás • vízrendezés és csapadékvíz elvezetés • csatornázás • köztemető fenntartás • helyi közutak és közterületek fenntartása • helyi tömegközlekedés • köztisztaság és településtisztaság biztosítása • helyi tűzvédelmi, közbiztonsági feladatok ellátása • közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban • közreműködés a foglalkoztatás megoldásában • óvódáról, alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás • egészségügyi, szociális ellátásról, valamint gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás • közösségi tér biztosítása • közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása • nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása • egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése • települési könyvtári ellátás biztosítása • egészséges ivóvízellátás • Polgármesteri Hivatal működtetése Költségvetési év: 2010. január 01. - 2010. december 31. Az irányító szerv: Sárvár Város Önkormányzat Képviselőtestülete Bizottságai: 1. Humán Erőforrás Bizottság 2. Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 4. Jogi és Ügyrendi Bizottság Intézmények száma: 14 Ebből 4 önállóan működő és gazdálkodó 10 önálló működő A költségvetési intézmények mellett az Önkormányzat költségvetésébe épül be a Helyi Területi Kisebbségi Önkormányzatok (cigány és lengyel) költségvetése, illetve Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás költségvetése is.
17
Az Önkormányzat címrendjét az alábbiak szerint állapította meg: 1. Városgazdálkodás 2. Városi Bölcsőde 3. Gondozási és Családsegítő Központ 4. Tinódi Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola 5. Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 6. Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 7. Nádasdy Tamás Általános Iskola 8. Koncz János Zene- és Művészeti Iskola 9. Vármelléki Óvoda 10. Petőfi úti Óvoda 11. Nádasdy-Vár Művelődési Központ és Könyvtár 12. Önkormányzati Kórház 13. Sárvár város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága 14. Polgármesteri Hivatal 15. Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat 16. Lengyel Helyi Kisebbségi Önkormányzat 17. Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás A saját tőke szerkezete: Saját tőke összesen: 11.095.479 e Ft Ebből: saját tulajdonban lévő eszközök tartós tőkéje: 8.629.878 e Ft saját tulajdonban lévő eszközök tőkeváltozása: 2.465.601 e Ft 2.2.2. Gazdasági viszonyok Az Önkormányzat 2010. évi működésének legfontosabb eseményei: A Sárvár Város Önkormányzata mérleg főösszege az előző évhez képest 15 %-kal növekedett. Ez abszolút értékében 2.067.174 e Ft-os növekedést jelent. A mérleg főösszegének növekedésben eszközoldalon meghatározó jelentőségű a befektetett eszközök 3,3 milliárd Ft értékű növekménye, amelyből 1,2 milliárd Ft-ot tesz ki a Sárvári Gyógyfürdő Kft tőkeemelése 1,9 milliárd a tárgyi eszköz vagyon növekménye. A befektetett eszközök növekményét csökkentette a forgóeszközök 1,2 milliárd Ft-os csökkenése, amely a pénzeszközállomány csökkenésben jelenik meg Az eszközállomány legnagyobb hányadát (57 %-át) kitevő ingatlanok állománya a felvezetett vagyonkataszteri értékadatok és a számviteli nyilvántartások összehasonlításra kerültek. A módosító tételek figyelembevételével a kataszteri nyilvántartás és a számviteli nyilvántartás között eltérés nincs. A földhivatali nyilvántartás és a kataszteri nyilvántartás adatainak rendszeres egyeztetése megtörtént, mind az analitikus, mind pedig a kataszteri nyilvántartás adatai naprakészek és egyezőek egymással. A kataszteri nyilvántartásban nem szerepelnek a több helyrajzi számot érintő közműhálózatok valamint az idegen ingatlanokon végzett beruházások. A számviteli nyilvántartások és a kataszteri nyilvántartás pontos egyezősége érdekében 2011. évben a beszámoló elkészítéséig az Önkormányzat munkatársai ezen tételeket is rögzítik a kataszteri nyilvántartásokban, így a számviteli nyilvántartásokkal is pontos egyezőséget mutat a kataszteri nyilvántartás. Szükséges ugyanakkor, hogy a földhivatali nyilvántartásokkal folyamatosan egyeztessék az Önkormányzat munkatársai az
18
ingatlanvagyont, mivel a földhivatalai nyilvántartások (tulajdoni lapok) bizonyítják az Önkormányzat jogosultságát az egyes ingatlanok felett. Az Önkormányzat a 2008. évben 7.632 e CHF fejlesztési célú kötvényt bocsátott ki. A kibocsátott kötvényre az alábbi árfolyamveszteségek kerültek elszámolásra: 2009-ben: 206 millió Ft 2010-ben: további 293 millió Ft Összesen: 499 millió Ft Az Önkormányzat kötelezettsége így az eredeti 1,2 milliárd Ft helyett megközelíti az 1,7 milliárd Ft-ot. Az Önkormányzat több operatív programhoz kapcsolódóan nyújtott be sikeres pályázatot. Ezekből 2010-ben fizikailag zárásra került többek között a Kórház 2 nagy projektje (járóbeteg szakellátó központ, rehabilitációs központ) is. Ezen projektek adminisztratív zárása jelenleg is folyik. Jellemző az Önkormányzatnál, hogy a Polgármesteri Hivatalnál történnek a pályázati előkészítések, a szerződéskötések, a nyilvántartások vezetése stb... ugyanakkor az eszközöket az adott intézmény működteti. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a támogatási szerződések a projektek megvalósulása után kötelező jelleggel tartalmaznak a projektekre vonatkozó fenntartási időszakot (jellemzően 5 évet). Ezért szükségszerű végiggondolni, adott esetben írásban rögzíteni, hogy a fenntartási időszak alatti kötelezettségeket (egyrészt adminisztratív: nyilvántartások vezetése, rendszeres jelentések készítése stb... másrészt fizikai: teljeskörű rendszeres leltározások, eszközök karbantartása, pótlása stb... harmadrészt anyagi-gazdasági: pótlások, javítások, karbantartások anyagi kötelezettségek) hogyan és milyen módon osztja meg egymás között a Polgármesteri Hivatal és az adott intézmény. Az Önkormányzatnál jelenleg is folyamatban vannak pályázati projektek (útfelújítások, intézményfelújítás stb...) amelyek a következő év(ek) költségvetéseibe épülnek be, és jelentősen befolyásolják mind az Önkormányzat eszközállományát mind pedig kötelezettségeit. Az Önkormányzat forrásain belül jelentős arányváltozás következett be, amelyet az alábbi táblázat szemléltet: 2009 adatok e Ft-ban
Megoszlási viszonyszám %ban
2010 adatok e Ft-ban
Megoszlási viszonyszám %ban
Saját tőke
8629787
63
11095479
70
Tartalékok
2479273
18
942272
6
kötelezettségek
2664998
19
3803572
24
13774149
100
15841323
100
Források összesen
A saját tőke aránya a forrásokon belül 63 %-ról 70 %-ra nőtt (abszolút összegében 2,5 milliárd Ft-os a növekmény). A költségvetési tartalékok 1,5 milliárd Ft-tal csökkentek, míg a kötelezettségek 1,2 milliárd Ft-tal nőttek. A Városgazdálkodás, valamint a kiskincstári rendszer már évek óta jól működik, a létrehozásuk céljának megfelelően lája el funkcióját. Az Önkormányzatnál a 250 millió Ft-os folyószámlahitel-keret igénybevételére év közben sor került, azonban az évet a nélkül zárták, hogy ezen állományból felhasználás történt volna.
19
Az Önkormányzat hiány nélkül tudta zárni a költségvetési évet. 3. Az Önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzete a 2010. december 31-i egyszerűsített éves költségvetési beszámolója alapján 3.1. Általános megállapítások 3.1.1. A számviteli rendről Az intézmények a 2000. évi C. számviteli törvény, a 249/2000. (XII. 24.) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló kormányrendelet illetve annak mellékletei alapján végzik számviteli tevékenységüket. A számviteli törvény, és az ahhoz kapcsolódó 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet alapján az intézmények elkészítették szabályzataikat. Az intézményi főkönyvi- és analitikus nyilvántartások általában rendezettek, nyomonkövethetőek. Az Önkormányzat rendeletben szabályozta a leltározás elvégzésének szükségességét. Ez alapján az intézményhálózatban a leltározást 2 évente kötelező tényleges tételes mennyiségi leltárfelvétellel elvégezni. A 2007. évben elkészült a számviteli szabályok egységes, azonos értelmezése érdekében a számviteli rendre vonatkozó jegyzői utasítás. Az intézményi szabályzatok folyamatos aktualizálása, az egyre gyorsabban változó jogszabályok nyomonkövetésére azonban még mindig jelentős erőfeszítéseket követel az intézményhálózat dolgozói részéről. A követelésállomány kezelésére, az évek óta húzódó tartozások behajtására vagy elengedésére, leírására, az adósok állományának csökkentésére hathatós intézkedéseket kell tenni, amelyek a gyakorlati életben is megállják helyüket. Szükséges, hogy az Önkormányzatnál ez ügyben mind a számviteli, mind a pénzügyi, mind pedig a jogi területen dolgozó munkatársak szorosan együttműködjenek egymással. Előző években javaslatot tettünk arra vonatkozólag, hogy a határidőn túli, már lejárt követelésállomány kezelési és behajtási rendjét jogászok segítségével alakítsák ki, és működtessék, ezzel is elősegítve az Önkormányzat likviditási helyzetének fenntartását, esetleges javítását. Sajnos azonban ezen területen jelentős előrelépést nem sikerült az Önkormányztanak elérnie. Az állami támogatások igénylése, felhasználása és elszámolása kapcsán az önkormányzati belső ellenőrzések megtörténtek. 3.1.2. A belső ellenőrzésről A belső ellenőrzés éves összefoglaló ellenőrzési jelentését a 193/2003. (XI. 26.) sz. kormányrendeletnek megfelelően a tárgyévet követően a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg terjesztik a képviselő-testület elé. A normatív állami támogatások feltételrendszerének felülvizsgálata kapcsán intézményenként megtörténtek a pénzügyi ellenőrzések. A zárszámadáshoz kapcsolódó elszámolás alapján az Önkormányzatnak az alábbi viszafizetési kötelezettégei, illetve kiutalási igényei keletkeztek: normatív állami hozzájárulás utáni kiegészítés: 38.712 e Ft normatív kötött felhasználású támogatások utáni befizetés 79 e Ft központosított előirányzatok utáni befizetés: 56 e Ft jövedelemkülönbség mérséklés elszámolás utáni befizetés: - 1.726 e Ft
20
egyéb befizetési kötelezettség: Ft összesen (kiutalási igény)
-
4.218 e
+ 32.633 e Ft
Az Polgármesteri Hivatalnál az év végi beszámoló átvételéhez kapcsolódó leltáregyeztetések, beszámoló ellenőrzések rendszerré válása, és mind nagyobb területre való kiterjesztése biztosítja a teljes körűség és a valódiság elveinek betartását. A belső ellenőrzés ellenőrzéseinek főbb területei: Pénzügyi szabályszerűségi vizsgálatok - normatíva felülvizsgálatok - költségelszámolások szabályszerűségének vizsgálata Támogatások, pályázatok elszámolási rendjének vizsgálata 3.2. A Sárvár Város Önkormányzat 2010. évi egyszerüsített éves költségvetési beszámolójáról 3.2.1. Az egyszerüsített mérlegről A Sárvár Város Önkormányzat 2010. december 31-i fordulónapra készített egyszerüsített mérlegének főösszege - az eszközök és források egyeztetett értékeként - 15.841.323 e Ft. A mérleg főösszegének növekménye az előző évhez képest 2.067.174 e Ft, 15 %-os.
3.2.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök egyszerüsített mérleg szerinti állományának értéke13.718.427 e Ft. Az előző évhez képest 3.321.741 e Ft-tal, 32 %-kal nőtt. A befektetett eszközök összetevői: Immateriális javak: Tárgyi eszközök: Befektetett pénzügyi eszközök: Üzemeltetésre átadott eszközök:
29.457 e Ft 10.065.121 e Ft 3.097.231 e Ft 526.618 e Ft
3.2.1.1.1.Immateriális javak értéke: 29.457 e Ft Az előző évhez képest az immateriális javak értéke nettó értéken 16.925 e Ft-tal, 135 %-kal nőtt. A nettó érték növekedése a 2010-ben állományba állított 26.268 e Ft-os jelentős mennyiségű szoftverfejlesztés eredménye. A Polgármesteri Hivatalnál az immateriális javak állománya 13.560 e Ft-tal, 179 %-kal, a Kórháznál 65 e Ft-tal 4 %-kal nőtt, a Városgazdálkodásnál 3.297 e Ft-tal, 106 %-kal nőtt az előző évhez képest. A beszámolóban értékkel nem szereplő, teljesen nulláig leírt eszközcsoport bruttó értéke 130.152 e Ft, 11.372 e Ft-tal magasabb mint az előző évben. Az immateriális javak könyvérték alapján számított használhatósági foka 17 %-os (szemben az előző évi 8 %-kal). Az immateriális javak - könyvérték alapján számított adatokat figyelembe véve - 72 %-a a Polgármesteri Hivatalnál, 6 %-a a Városi Kórháznál 18 %-a pedig a Barabás György Műszaki Szakközépiskolánál található. Az immateriális javak mérleg szerinti értéke egyeztetéses leltárral alátámasztott, amelyek helyességét a könyvvizsgálataink alkalmával szúrópróbaszerűen - az analitikus nyilvántartásból készült leltár és az analitikus nyilvántartás összehasonlításával - ellenőriztük.
21
3.2.1.1.2.Tárgyi eszközök értéke:
10.065.121 e Ft Tárgyévi adat Változás ez előző évhez képest
Ebből: ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 8.961.670 e Ft gépek, berendezések 574.498 e Ft járművek 83.273 e Ft beruházások 417.930e Ft beruházásra adott előlegek 27.750 e Ft
+ 1.725.650 e Ft + 360.493 e Ft 21.090 e Ft 169.916 e Ft + 26.885 e Ft
A tárgyi eszközök állománya az előző évhez képest 1.922.022 e Ft-tal, 23 %-kal nőtt. A tárgyi eszköz vagyon 83 %-a a Polgármesteri Hivatal beszámolójában, 9 %-a Városgazdálkodás, 3 %-a az Önkormányzati Kórház beszámolójában került kimutatásra. A tárgyi eszközök állománya növekedését elsősorban az ingatlanállomány értékének illetve a gépek, berendezések értékének növekedése adja, azzal együtt hogy az előző években befejezetlen beruházásként kimutatott eszközvagyonból aktivált ingatlanérték és gép, berendezés lett. Ezzel párhuzamosan viszont a befejezetlen beruházások állományát növelte az újonnan megkezdett de még be nem fejezett projektek beruházási értéke. Itt jelenik meg a Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás befejezetlen beruházása is 364.087 e Ft értékben. A befejezetlen beruházásokról az Önkormányzat szöveges beszámolója részletesen szól. Az ingatlanállomány könyvértéken számított használhatósági foka 88 %-os. A teljesen nulláig leírt ingatlanállomány bruttó értéke 18.377 e Ft. A gépek, berendezések könyvértéken számított használhatósági foka 44 %-os. Az állomány 40 %-a teljesen nulláig leíródott. A tárgyi eszközök között ez az az állománycsoport, ahol a legmagasabb abszolút értékben a nulláig leírt eszközök bruttó értéke (526.528 e Ft). Ezt az magyarázza, hogy a 249/2000 (XII.24.) sz. kormányrendeletben meghatározott értékcsökkenés leírás alkalmazása mellett az eszközök jó része 7 éven belül leíródik, ugyanakkor ezeket az eszközöket jóval a leírási időn túl is használják. A járműállomány értékbeli csökkenését az előző években üzembehelyezett állományra elszámolt értékcsökkenés növekedése adja, amelyet kompenzált némileg a tárgyévi beszerzés. Összességében a járműállomány könyvértéken számított használhatósági foka 34 %-os, az állomány 35 %-a nulláig leíródott. A beruházások állományának növekedését több beruházási projektre elszámolt összeg adja. Ezek közül a legjelentősebb tétel a már említett Sárvár Rábapaty Környezetéért Önkormányzat Társulás csatornaberuházása adja. Itt a beruházási értékeket az Önkormányzat által befogadott számlákból készített analitikus kimutatások támasztják alá. A beszámolóban szereplő eszközértéket az intézményi beszámolókhoz csatolt leltárak igazolják. 3.2.1.1.3.Befektetett pénzügyi eszközök mérleg szerinti értéke: 3.097.231 e Ft Állománya az előző évhez képest 1.404.884 e Ft-tal, 83 %-kal nőtt. Adatok e Ft-ban Tárgyévi állomány változás az előző évhez képest Részesedések 2.766.296 + 1.200.000 Értékpapírok: 0 18.513 Tartósan adott kölcsönök: 55.729 23.737 Hosszúlejáratú bankbetétek 250.000 + 250.000 Egyéb követelések: 25.206 2.866
22
A befektetett pénzügyi eszközök teljes egészében a Polgármesteri Hivatal beszámolójában kerültek kimutatásra. Növekedését szinte teljes egészében a Sárvári Gyógyfürdő Kft 2010. évi jegyzett tőkéjének 1,2 milliárd Ft-os emelése adja. A részesedések értékének és az értékelésük alátámasztása érdekében az Önkormányzat megkérte azon társaságoktól az előző évi beszámolójukat, amelyekben részesedéssel, befektetéssel rendelkezik. Az összegyűjtött információk alapján a saját tőke/jegyzett tőke mutató illetve a részvényárfolyam segítségével értékelésre kerültek a részesedések. Az értékelések elvégzése alapján értékvesztéseket a 2010. évhez kapcsolódóan nem kellett elszámolni. A könyvekben szereplő befektetések eredeti bekerülési értéke 3.221 millió Ft, amelyre az összes elszámolt értékvesztés 455 millió Ft, a bekerülési érték 14 %-a. Az értékpapírok állományát (államkötvények) az Önkormányzat év közben értékesítette A tartósan adott kölcsönök állománya az adott lakásvásárlási támogatások és a munkáltatói kölcsönökből tevődik össze. Az itt kimutatott érték a 2011-ben még nem esedékes részleteket tartalmazza. A kötelezetteket a fennálló tartozásállományukról értesítették. A hosszúlejáratú bankbetét állományának növekedése a Raiffeisen Bank Zrt-nél lekötött bankbetét állománya. Az egyéb hosszúlejáratú követelések kizárólag az önkormányzati bérlakás-értékesítések vételárából még fennálló és 2011-ben még nem esedékes részleteit tartalmazza bruttó 28.134 e Ft értékben. Az ezen követelésállományra elszámolt értékvesztés 2.928 e Ft. A bruttó érték tételes analitikus kimutatással alátámasztott. 3.2.1.1.4.Üzemeltetésre átadott eszközök mérleg szerinti értéke 526.618 e Ft Az előző évhez képest 22.090 e Ft-tal, 4 %-kal csökkent az állománya. A csökkenést az értékcsökkenés elszámolása adja. A beszámolóban kimutatott érték kizárólag a Polgármesteri Hivatal beszámolójában szereplő üzemeltetésre átadott eszközöket tartalmazza. Tartalmában a Sárvár Víz Kft-nek átadott ivóvíz és szennyvízrendszert valamint a Rendőrségnek átadott sebességmérőket takarja. Az állomány tételes leltárakkal alátámasztott, amelyeket az átvevő üzemeltetők aláírásukkal hitelesítettek. Az üzemeltetésre átadott eszközök könyv szerinti bruttó értéke 841.073 e Ft, amelynek könyv szerinti használhatósági foka 63 %-os. 3.2.1.2.Forgóeszközök A forgóeszközök egyszerűsített mérleg szerinti állományának értéke 2.122.896 e Ft. Az előző évhez képest 1.254.567 e Ft-tal, 37 %-kal csökkent az állománya. A forgóeszközök összetevői: Készletek: Követelések: Értékpapírok: Pénzeszközök: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások:
25.600 e Ft 698.089 e Ft 0 e Ft 1.225.265 e Ft 173.942 e Ft
3.2.1.2.1.Készletek mérleg szerinti értéke 25.600 e Ft. Az előző évi mérlegértékhez viszonyítva a csökkenés 34.116 e Ft, 57 %-os. A készletek 86 %-a (21.989 e Ft) a Városi Kórháznál került kimutatásra. Az előző évhez viszonyítva 6.666 e Ft-os a növekedés itt. Jelentős tételt képeznek az anyagok, a gyógyszerek,
23
az élelmezési anyagok, a gyógyászati eszközök. A Kórháznál a készletek tételes leltározását a leltározási szabályzatukban foglaltak szerint elvégezték. A leltárak kiértékelése megtörtént, a különbözeteket elszámolták. A leltáron a könyvvizsgálathoz kapcsolódóan megfigyelőként részt vettünk. A készletek 9 %-a (2.233 e Ft) a Polgármesteri Hivatalnál került kimutatásra (a csökkenés a 2009. évi 42.693 e Ft-hoz viszonyítva 40.460 e Ft, amely a 2009-ben a továbbszámlázandó csatornamű társuláshoz kapcsolódóan befogadott 40.345 e Ft-nyi számlaérték ad). Az itt szereplő készletek értékét a december 31-én meglévő irodaszerek, nyomtatványok adják még. A készletet tényleges mennyiségi leltárfelvétellel állapították meg. Az értékelés a tényleges beszerzési áron történt meg. 2011-ben át kell tekintetni a tényleges leltározás előtt a készleteket, és a már nem használhatóakat selejtezni szükséges. A többi intézménynél is elvégezték a leltározásokat és a különbözetek elszámolását. Értékvesztés elszámolására a készletek esetében nem került sor. 3.2.1.2.2.Követelések mérleg szerinti értéke 698.089 e Ft. A beszámolóban kimutatott mérlegérték az előző évhez viszonyított könyvértéken 38.583 e Ft-tal, 6 %-kal nőtt.
Vevők: Adósok: Rövidlejáratú kölcsönök: Egyéb követelések:
tárgyévi állomány 9.279 e Ft 76.957 e Ft 1.634 e Ft 610.219 e Ft
változás ez előző évhez képest - 1.817 e Ft + 9.013 e Ft + 420 e Ft + 30.967 e Ft
A beszámolóban a követelések 65.944 e Ft értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek kimutatásra. A követelések eredeti bekerülési értéke 772.861 e Ft, ami 47.411 e Ft-tal, 7 %kal nagyobb mint az előző évi állomány. A növekményt elsősorban az egyéb követelések állományának növekedése adja. A követelésekre elszámolt értékvesztés 74.772 e Ft (előző évi 65.944 e Ft-tal szemben). A beszámolóban a követelések 90 %-os értéken jelennek meg (10 % értékvesztés elszámolása mellett). A követelésállomány 84 %-a a Polgármesteri Hivatal beszámolójában jelenik meg. A vevőállomány egyenlegközlőkkel alátámasztott. Az adósok állományánál kerültek kimutatásra a helyi adó hátralékok (121.949 e Ft), a lakáskölcsön törlesztésekhez kapcsolódó kamathátralékok (1.463 e Ft), a közterület-felügyelői bírságok (120 e Ft) hátralékai, valamint az állami gondozási díj hátralékok (400 e Ft). Ezen tételekre összesen 71.172 e Ft értékvesztés került elszámolásra,amely gyakorlatilag a bekerülési érték 50 %-a. Ezen mutató jól jellemzi az adósok fizetési hajlandóságát illetve fizetőképességét. A mutató az évek alatt egyre romlik, hathatós intézkedéseket nem sikerült foganatosítania az Önkormányzatnak a behajtások tekintetében. A helyi adók tekintetében az értékvesztést a helyi adókat nyilvántartó program segítségével az előző év tapasztalati adatait figyelembe véve, a számviteli politikájukban rögzített módon számították ki a Polgármesteri Hivatalnál. A rövidlejáratú kölcsönök állományában kizárólag a szociális kölcsönök állománya szerepel bruttó 2.293 e Ft értékben. Az erre elszámolt értékvesztés 659 e Ft, a bruttó érték 29 %-a. A fennálló tartozásállományt a Polgármesteri Hivatal az érintettekkel írásban közölte. A mérlegértékeket az analitikus nyilvántartásokból készült kimutatások támasztják alá. Az egyéb követelésekből a Polgármesteri Hivatal beszámolójában 85 %-os részarány szerepel. Ebből legjelentősebb tétel az Önkormányzat által megvalósított illetve folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódó támogatások (473.222 e Ft értékben).
24
Itt került még kimutatásra a lakásvásárlási és munkáltatói kölcsönök, csatornaérdekeltségi hozzájárulások és bérlakások megvételéhez nyújtott kölcsönök 2011. évre esedékes valamint már lejárt részletei. A mérlegértéket az analitikus nyilvántartásokból készített kimutatás támasztja alá. 3.2.1.2.3.Értékpapírok mérleg szerinti értéke 0 e Ft. 2009-ben a Polgármesteri Hivatal beszámolójában kimutatott 1.264 e Ft-os OTP Tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet az Önkormányzat 2010-ben visszaváltotta. Új értékpapír vásárlása nem történt így a beszámolóban ezen soron érték nem került kimutatásra. 3.2.1.2.4. Pénzeszközök mérleg szerinti állománya 1.225.265 e Ft. Ebből: pénztár, csekk, betétkönyv: 952 e Ft bankszámla állománya: 1.219.110 e Ft idegen pénzeszközök számlái: 5.203 e Ft A pénzeszközök állományának értéke az előző évhez képest 1.274.191 e Ft-tal, 51 %-kal csökkent. A csökkenést elsősorban a Polgármesteri Hivatalnál jelenik meg (1.325.937 e Ft). A jelentős mértékű csökkenést az idézte elő, hogy az Önkormányzat felhasználta az előző években bankbetétek formájában (hosszú és rövidlejáratú) elhelyezett 2008. évi kötvénykibocsátás 1,2 milliárd forintját. Idegen pénzeszköz a Városi Kórház (2.551 e Ft) valamint a Polgármesteri Hivatal (2.652 e Ft) beszámolójában került kimutatásra. A Városi Kórháznál a betegpénztárak, míg a Polgármesteri Hivatalnál a letéti számlák és az idegen bevételek elszámolási számlája adja a beszámolóban kimutatott értéket. A pénzeszközök mérleg szerinti állományából a Polgármesteri Hivatalnál jelenik meg 88 % (1.073.091 e Ft), a Városi Kórháznál 9 % (111.528 e Ft), a Városgazdálkodásnál 1 % (17.285 e Ft). A kiskincstári rendszer jó működtetésével, a szabad pénzeszközök összevonásával az Önkormányzat rövidtávú likviditási helyzetét javítja, kamatbevételei a lehetőségekhez képest jobbak, mint a kiskincstár működése nélkül. Nem került bevonásra a kiskincstári rendszerbe a Kórház, valamint a vállalkozások által a szakképzés fejlesztésére utalt szakképzési hozzájárulások összegei. Könyvvizsgálataink során szúrópróbaszerűen ellenőriztük a pénztári pénzkészleteket, illetve az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés megtörténtét. Megállapítottuk, hogy az intézményeknél a pénzmozgások megfelelően bizonylatoltak. A pénzeszközök állományát az intézményi beszámolók mögött szereplő pénztári rovancsok és a decemberi utolsó bankszámlakivonatok támasztják alá. 3.2.1.2.5.Egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérleg szerinti értéke 173.942 e Ft Az előző évi állományhoz viszonyítva a növekmény 16.421 e Ft, 10 %-os. A beszámolóban kimutatott értékből a Polgármesteri Hivatalnál jelenik meg 48 %, (84.321 e Ft), a Városgazdálkodásnál és intézményeinél 31 %(54.749 e Ft), a Városi Kórháznál 12 % (21.043 e Ft). Jellemzően itt kerültek kimutatásra az aktív átfutó elszámolások között a december hónapban kifizetett személyi jellegű kiadások, valamint a MÁK által biztosított forgótőke is. A vizsgált intézményeknél a beszámolóban szereplő értéket az alapbizonylatok (kifizetési jegyzékek, pénzforgalmi bizonylatok, stb...) felhasználásával készített tételes kimutatás támasztja alá. Az
25
intézményi beszámolók Polgármesteri Hivatal általi átvételekor a leltárak megléte ellenőrzésre került. 3.2.1.3. Saját tőke A Sárvár Város Önkormányzata egyszerüsített beszámolójának mérlegében a saját tőke összege 11.095.479 e Ft. Előző évhez viszonyítva 2.465.601 e Ft-tal, 29 %-kal nőtt. A növekedést a tőkeváltozás növekedése adja. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 2009. január 01-jén lépett hatályba, de előírásaiból 2009-ben csak a költségvetési szervek új besorolásával kapcsolatos feladatokat kellett elvégezniük az irányító szerveknek. Az új gazdálkodási előírások 2010-től léptek hatályba. A hivatkozott törvény által kötelezően előírt, költségvetési szerveket érintő besorolások miatt indokolt volt felülvizsgálni a könyvviteli mérlegben kimutatott saját forrás tartalmát, hogy 2010-től a tőkeelemekben egyértelműen megjelenhessen a törvényben előírt új gazdálkodás miatt bekövetkező vagyonváltozás hatása. 2009-ig a saját tőke: induló tőke, tőkeváltozások és értékelési tartalékok tagolásban került bemutatásra. Ebben a tagolásban kellett szerepeltetni a saját tőke elemeket a 2009. évi elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében. 2010-től módosult az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet. Ezentúl a saját tőke: tartós tőke, tőkeváltozás és értékelési tartalék tőkeelemek szerint kerül megbontásra. A 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (3) bekezdés átmeneti előírása alapján tartós tőkeként kell ezentúl kimutatni az államháztartás szervezete eszközeinek forrásául szolgáló, 2010. január 1-én meglévő induló tőke és a tőkeváltozás állományának pozitív összegét. Ennek oka, hogy a könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. 3.2.1.3.1. Tartós tőke Állománya: 8.629.878 e Ft, Ebben szerepel a 715.808 e Ft induló tőke, az 1991. évi XXXIII. törvény, továbbá más a vagyon rendezésére irányuló jogszabályok alapján az Önkormányzat tulajdonába és intézményei kezelésébe adott vagyonérték. Az induló tőke feletti összeg (7.914.070 e Ft) a tőkeváltozások összesen pozitív egyenlege a fentebb leírtak szerint. 3.2.1.3.2. Tőkeváltozások mérleg szerinti állománya 2.465.601 e Ft Ebből : Polgármesteri Hivatalnál 2.166.947 e Ft Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulásnál 355.133 e Ft Városgazdálkodás és intézményeinél: - 40.265 e Ft Tűzoltóságnál: - 25.706 e Ft Városi Kórháznál: 9.492 e Ft Az intézményi beszámolókhoz kapcsolódóan tételesen levezetésre kerültek a tőkeváltozások. Az Önkormányzat mérlegében a saját tőke aránya az összes forráson belül 70 %-os (előző évi 63 %-kal szemben).
26
3.2.1.4.Tartalékok A tartalékok mérleg szerinti állománya 942.272 e Ft, amelyből költségvetési tartalék 939.687 e Ft, vállalkozási tartalék 2.585 e Ft. A tartalékok az előző évhez viszonyítottan 1.537.001 e Ft-tal, 62 %-kal csökkentek. A csökkenés legjelentősebb összetevői a pénzeszközök csökkenése (1.274.191 e Ft), illetve az aktív-passzív pénzügyi elszámolások különbözete (- 533.993 e Ft). A legnagyobb csökkenés (1.618.226 e Ft) a Polgármesteri Hivatalnál látható. Ezt a csökkenést kompenzálták némiképp a többi intézménynél bekövetkezett változások. A Hivatal beszámolójában jelenik meg az Önkormányzati tartalék egészének 83 %-a. A Városi Kórháznál a tartalékok állománya 103.540 e Ft. Ez az összes tartalék 11 %-a, a növekedés az előző évhez viszonyítva 77.661 e Ft A vállalkozási tartalék (2.585 e Ft) teljes egészében itt került elszámolásra. 3.2.1.5.Kötelezettségek A kötelezettségek mérleg szerinti állománya 3.803.572 e Ft. Az előző évhez viszonyítva 1.138.574 e Ft-tal, 42 %-kal nőtt. 3.2.1.5.1.Hosszúlejáratú kötelezettségek A hosszúlejáratú kötelezettségek mérleg szerinti állománya 2.056.241 e Ft. Az előző évhez képest a növekedés 232.071 e Ft-os, 13 %-os. A hosszúlejáratú kötelezettségek állománya a Polgármesteri Hivatal (2.016.087 e Ft) valamint a Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás (40.154 e Ft) beszámolójában szereplő hosszúlejáratú kötelezettségek állományát takarja. Ebből: Fejlesztési célú kötvénykibocsátásból adódó kötelezettség: Gárdonyi Géza Ált. Isk. tornaterem építéséhez kapcsolódó fejlesztési hitel Vadkerti útépítéshez kapcsolódó beruházási hitel Viziközmű társulati hitelek:
1.698.807 e Ft 49.810 e Ft 234.930 e Ft 32.540 e Ft
Átsorolásra került (és a fenti tétel már nem tartalmazza) a rövidlejáratú kötelezettségek közé a 2011. évben esedékes törlesztőrészletek összege. A beszámolóban szereplő összeg szerződésekkel és az analitikus kimutatásokból készített összesítővel alátámasztott. 3.2.1.5.2.Rövidlejáratú kötelezettségek A rövidlejáratú kötelezettségek mérleg szerinti állományának értéke 1.040.396 e Ft. Főbb összetevői: tárgyévi állomány változás az előző évhez képest szállítók 706.837 e Ft + 347.511 e Ft iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettség 186.825 e Ft + 77.453 e Ft hosszúlejáratú kötelezettségek rövidlej. része 101.152 e Ft + 3.167 e Ft tárgyévi költségvetést terhelő rövlej. köt. 42.386 e Ft - 49.918 e Ft A rövidlejáratú kötelezettségek állománya az előző évi állományhoz viszonyítva 378.536 e Ft-tal, 57 %-kal nőtt. A kötelezettségek 83 %-a (866.124 e Ft) a Polgármesteri Hivatalnál került kimutatásra. A növekedésben meghatározó a szállítói állomány növekedése, amely
27
elsősorban a fejlesztésekhez kapcsolódó szállítói számlákat tartalmaznak. Jelentős még az iparűzési adó feltöltési kötelezettség miatti kötelezettségek növekménye (több mint 40 %). (Kötelezettségként került kimutatásra a jogszabályi előírásoknak megfelelően a vállalkozások által adófeltöltésre befizetett összegek.) Ez a vállalkozói szféra iparűzési adó befizetési képességét mutatja, amelynek növekedése a gazdálkodók bevételeinek növekedését takarja. A beszámolóban kimutatott érték a helyi adókat nyilvántartó számítógépes program segítségével előállított kimutatással alátámasztott. A szállítók állományából a 536.242 e Ft (76 %) jelenik meg a Polgármesteri Hivatal, a Városi Kórház beszámolójában pedig 34685 e Ft (5 %). A Városi Kórháznál 4.650 e Ft-tal (12 %kal) csökkent a szállítói állomány az előző évhez képest. A beszámolókban szállítói állományként kimutatott érték az alapbizonylatok felhasználásával készített kimutatásokkal alátámasztott. A beszámolóban itt kimutatott hosszúlejáratú kötelezettségek rövidlejáratú része a Polgármesteri Hivatal beszámolójában kimutatott csatornamű társulati hitelek és a Gárdonyi Iskola tornatermének építéséhez felvett hitel 2010-ben esedékes részletét tartalmazza. A beszámolóban kimutatott érték szerződésekkel és az analitikus kimutatásokból készített összesítővel alátámasztott. 3.2.1.5.3.Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérleg szerinti értéke 706.935 e Ft. Állománya az előző évhez viszonyítva 527.967 e Ft-tal, 295 %-kal nőtt. A passzív pénzügyi elszámolásokból a Polgármesteri Hivatalnál 627.159 e Ft 89 % a Városgazdálkodásnál és intézményeinél 43.780 e Ft 7% a Kórháznál 29.031 e Ft 4% került kimutatásra. A Polgármesteri Hivatal beszámolójában a legnagyobb tételek a folyamatban lévő beruházások és a hozzájuk kapcsolódó támogatási szerződésekből adódó elszámolások 607.096 e Ft értékben (ebből a Kórház járóbeteg szakellátó Központjához kapcsolódóan 306.956 e Ft jelenik meg.) Az intézményi beszámolókhoz kapcsolódóan az alapbizonylatok felhasználásával és az évek óta vezetett folyamatos analitikus nyilvántartások segítségével kerültek tételesen összegyűjtésre ezen összegek, így a beszámoló alátámasztottsága biztosított. 3.2.2. Az egyszerűsített pénzforgalmi jelentésről Az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés adatai szerint a bevételek és kiadások alakulása az alábbi (eFt-ban): Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítése Kiadások összesen 8.495.576 10.008.077 7.950.297 Bevételek összesen 8.495.576 10.008.077 9.158.431
28
3.2.2.1. A kiadásokról A kiadások főbb összetevői és azok alakulása Megnevezés Eredeti Módosított előirányza előirányzat t e Ft e Ft Költségvetési pénzforgalmi kiadások Ebből: személyi juttatás és járulékai dologi és egyéb folyó kiadás Finanszírozási kiadások Pénzforgalom nélküli kiadások Kiegyenlítő, átfutó, függő kiadások
Teljesítés e Ft
Teljesítés Abszolút eltérés e %-a Ft-ban teljesítés és módosított előirányzat összehasonlítása 84 -1.403.530
8.294.688
9.236.836 7.833.306
2.184.973
2.282.485 2.188.431
96
- 94.054
1.089.328
1.634.143 1.545.701
95
- 88.442
97.985 102.903
97.985 673.256
97.985 2.585
100 0
0 - 670.671
0
0
16.421
Nem értelmezhet ő
16.421
3.2.2.1.1. A költségvetési pénzforgalmi kiadásokról 3.2.2.1.1.1. Személyi juttatások és járulékai Teljesítése: 2.188.431 e Ft, az eredeti előirányzatot minimális mértékben 3.458 e Ft-tal lépi túl, míg a módosított előirányzattól 94.054 e Ft-tal, 4 %-kal marad el. A személyi juttatásokból: eredeti módosított teljesítés %-a előirányzat adatok e Ft-ban teljesítés/módosított rendszeres személyi juttatások 1.467.788 1.412.774 1.355.564 96 nem rendszeres személyi juttatások 151.192 280.914 267.427 95 külső személyi juttatások 76.821 105.191 101.119 96 munkáltatót terhelő járulékok 489.172 483.606 464.321 96 Az átlagos statisztikai állományi létszám 2010. december 31-én 710 fő volt (2 fővel több, mint a 2009. december 31-i átlagos statisztikai állományi létszám). A személyi juttatások és járulékaik összességében az eredeti előirányzaton teljesültek (3.458 e Ft-tal maradnak le attól). Szerkezetében azonban a nem rendszeres és a külső személyi juttatások növekedtek a rendszeres személyi juttatások terhére. A bérek, egyéb személyi jellegű kifizetések és járulékok elszámolása és számfejtése az Önkormányzat és intézményeinek adatszolgáltatásai alapján teljes körűen a MÁK szolgáltatásának igénybevételével történik. 3.2.2.1.1.2. Dologi és egyéb folyó kiadások Eredeti előirányzat: 1.089.328 e Ft. Az 1.545.701 e Ft -os teljesítés az eredeti előirányzatot 456.373 e Ft-tal 42 %-kal lépi túl, a módosított előirányzattól 88.442 e Ft-tal, 5 %-kal marad el.
29
Ebből: Eredeti Módosított Teljesítés Teljesítés Abszolút előirányzat %-a eltérés e Ft-ban Készletbeszerzés 210.678 258.174 241.389 93 - 16.785 Kommunikációs szolgált. 24.961 33.394 31.631 95 - 1.763 Szolgáltatási kiadás 531.088 663.756 626.118 94 - 37.638 ÁFA 153.143 455.390 436.126 96 - 19.264 Kiküldetés, reklám, reprez. 17.500 23.498 21.922 94 - 576 Adók, díjak, egyéb befiz. 28.571 47.663 47.759 100 + 96 kamatkiadások 32.998 28.134 25.779 92 - 2.355 Látható, hogy a módosított előirányzathoz viszonyított megtakarítás elsősorban a szolgáltatási kiadásokból származó megtakarításokból adódik, amellett hogy szinte minden jogcímen elértek kisebb-nagyobb megtakarításokat. A készletbeszerzésekben a legnagyobb tételek az élelmiszer beszerzés (63.795 e Ft) aminek 56 %-a az Önkormányzati Kórháznál realizálódott. A gyógyszerbeszerzésből (36.184 e Ftból) 34.169 e Ft mutatkozik meg a Kórháznál. A dologi kiadások elszámolása mind a pénztári kifizetések, mind a banki kifizetések tekintetében szabályozottak. Könyvvizsgálataink alkalmával a pénztári és banki tételek szúrópróbaszerű ellenőrzésével vizsgáltuk a dologi kiadások elszámolásának szabályszerűségét. Továbbra is figyelemmel kell kísérni az alaptevékenység és az azzal összefüggő bevételekhez kapcsolódó költségek számbavételét, az önköltségek kiszámítását és azok értékelését. 3.2.2.1.1.3. Egyéb nem részletezett pénzforgalmi kiadások Működési célú támogatásértékű kiadások Végleges működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre Ellátottak juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Hitelek és kölcsönök kiadása
167.241 e Ft 133.670 e Ft 14.317 e Ft 1.584.026 e Ft 2.197.837 e Ft 2.083 e Ft
A működési célú támogatásértékű kiadásokat a rendelettervezet 5. sz. melléklete tartalmazza. A felújítási kiadásokat a 9. sz. melléklet, amelyből a jelentősebb tételek az alábbiak: Térségi rehabilitációs központ kialakítása 634.619 e Ft Emelt szintű járóbeteg szakellátó központ kialakítása 540.148 e Ft A beruházási és felhalmozási célú kiadásokat a 8. sz. melléklet részletesen tartalmazza. Ezek legnagyobb tételei az alábbiak: Gyógyfürdő tőkeemelése: 1.200.000 e Ft Térségi rehabilitációs központ kialakítása 137.566 e Ft Emelt szintű járóbeteg szakellátó központ kialakítása 271.609 e Ft Sárvár-Rábasömjén városrész szennyvízcsatorna kialakítása 386.595 e Ft A felhalmozási célú kiadásokat intézményekre lebontva a rendelettervezet 4. sz. melléklete tartalmazza. Ebből látható, hogy a felhalmozási kiadások 80 %-a a Polgármesteri Hivatalnál szerepel.
30
A hitelek és kölcsönök kiadásai teljes egészében a Polgármesteri Hivatalnál jelennek meg. 3.2.2.1.2. Finanszírozási kiadások (hitelek és értékpapírok kiadásai) Ezen kiadásnál mind az eredeti, mind a módosított, mind pedig a teljesítés azonosan 97.985 e Ft. Tartalmában kizárólag hosszú lejáratú hiteltörlesztést takarja a Polgármesteri Hivatalnál. 3.2.2.1.3.Pénzforgalom nélküli kiadások 2.585 e Ft jelenik meg az Önkormányzati Kórház beszámolójában, ami az előző évi vállalkozási tevékenység nyereségének felhasználását jelenti. 3.2.2.1.4. Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 16.421 e Ft Ezen tételek alapvetően az előlegek elszámolásából adódó kiadások. 3.2.2.2. Költségvetési bevételek A bevételek főbb összetevői és azok alakulása Megnevezés
Eredeti előirányza t e Ft
Költségvetési pénzforgalmi bevételek Finanszírozási bevételek Pénzforgalom nélküli bevételek Kiegyenlítő, átfutó, függő bevételek
6.677.148
Módosított előirányzat e Ft
7.616.225 6.334.901
154.165 1.664.263
Teljesítés e Ft
154.700
Teljesítés Abszolút eltérés e %-a Ft-ban teljesítés és módosított előirányzat összehasonlítása 83 -1.281.324
60.653
39
- 94.047
2.237.152 2.235.888
100
- 1.264
Nem értelmezhet ő
526.989
0
0
526.989
3.2.2.2.1. Intézményi működési bevételek Eredeti előirányzat: 684.488 e Ft Módosított előirányzat: 988.659 e Ft Teljesítése: 804.137 e Ft. A módosított előirányzattól 19 %-kal, 184.522 e Ft-tal maradt el. Az elmaradás legfőbb oka, hogy a Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulásnál 157.658 e Ft bevételi elmaradás keletkezett (átcsúszik a bevétel 2011-re). Mindezek mellett a megalapozott bevételi tervezésre a következő időszakokban jelentős hangsúlyt, mivel jelenleg is van olyan intézmény (Barabás György Műszaki Szakközépiskola), amely az eredetileg tervezett (és év közben nem módosított) bevételének csak 21 %-át tudta teljesíteni. A működési bevételek alakulása e Ft-ban: Hatósági jogkörhöz köthető bevétel Egyéb saját bevétel ÁFA bevételek, visszatérülések Hozam és kamatbevételek
Eredeti előirányzat 9.580 320.637 269.348 84.923
Teljesítés 6.313 287.286 326.790 183.748
31
A hatósági jogkörhöz köthető bevételeknél kerültek elszámolásra az igazgatási szolgáltatási díjak valamint a bírságok. Itt a teljesítés 34 %-kal (3.267 e Ft-tal ) marad el az eredeti előirányzatól. Az egyéb saját bevételek között kerültek kimutatásra a bérleti díjak, az intézményi térítési díjak, a kapott kártérítések, kötbérek. Ezen tételek esetében az eredeti előirányzathoz viszonyítva 33.351 e Ft-tal (10 %-kal) realizáltak kevesebb bevételt. Meghatározó ebben, hogy a szolgáltatások ellenértékeként az eredeti előirányzathoz viszonyítva 23.469 e Ft-tal, a módosított előirányzathoz viszonyítva 29.824 e Ft-tal realizáltak kevesebbet. Az Önkormányzati Kórháznál ez a kiesés mind az eredeti, mind a módosított eredeti előirányzathoz képest 30.352 e Ft. A hozam és kamatbevételek többletet az eredetileg tervezettnél 98.825 e Ft-tal teljesült többre. A teljesítés az eredeti előirányzathoz képest a 216 %. 3.2.2.1.2. Önkormányzat sajátos működési bevételei Eredeti előirányzat: 1.186.560 e Ft Módosított előirányzat: 1.603.117 e Ft Teljesítése: 1.603.117 e Ft, az eredeti előirányzatot 35 %-kal, 416.557 e Ft-tal haladja meg. Tartalmában: Helyi adó bevétel: Átengedett központi adók Pótlékok, bírságok
Eredeti előirányzat Teljesítés 889.000 e Ft 1.303.089 e Ft 290.010 e Ft 293.038 e Ft 4.050 e Ft 2.718 e Ft
Teljesítés %-a 147 101 70
Az Önkormányzat sajátos működési bevételei az eredeti tervszint fölött alakultak, a módosított előirányzattal pedig megegyezőek. A helyi adó bevételekben a legnagyobb tétel az iparűzési adó 1.172.912 e Ft-os teljesítéssel, ami megfelel a módosított előirányzatnak, és 372 millió Ft-tal haladja meg az eredeti előirányzatot. Az átengedett központi adóknál 3.028 e Ft a többletteljesítés mind az eredeti, mind a módosított előirányzathoz viszonyítva. A bírságok, pótlékok állományánál a hiány minimális (1.332 e Ft). 3.2.2.1.3. Működési célú pénzeszközátvételek és támogatásértékű bevételek Eredeti előirányzat: 889.998 e Ft Módosított előirányzat: 972.656 e Ft Teljesítés: 1.030.782 e Ft, a módosított előirányzathoz viszonyítva 106 %-os. Legnagyobb tétele az OEP-től átvett pénzeszköz. Ennek teljesítése 882.138 e Ft. Itt a módosított előirányzat 869.698 e Ft volt. A többletteljesítés 12.440 e Ft. 3.2.2.1.4. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek, támogatásértékű bevételek, felhalmozási pénzeszközátvételek eredeti előirányzat: módosított előirányzat: teljesítés:
2.682.467 e Ft 2.705.558 e Ft 1.550.650 e Ft
A teljesítés jóval alatt van mind az eredeti, mind pedig a módosított előirányzatnak. Az elmaradás abból adódik, hogy a beruházási támogatások lehívása nem az eredetileg tervezett ütemezés szerint valósult meg.
32
módosított előirányzat Felhalmozási és tőkejellegű bevétel 59.153 e Ft Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek 2.626.056 e Ft Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson 20.349 e Ft kívülről
teljesítés 59.153 e Ft 1.471.177 e Ft 20.320 e Ft
3.2.2.1.5.Támogatások, kiegészítések eredeti előirányzat: 1.204.293 e Ft módosított előirányzat: 1.318.433 e Ft teljesítés: 1.318.433 e Ft A bevételi teljesítés 114.140 e Ft-tal, 9 %-kal haladja meg az eredeti előirányzatot. Itt kerültek kimutatásra a normatív támogatások. A támogatásigénylések mutatószámait az Önkormányzat részéről felülvizsgálatra kerültek. 3.2.2.1.6. Kölcsönök bevételei eredeti előirányzat: 29.342 e Ft 27.802 e Ft módosított előirányzat teljesítés : 27.782 e Ft A teljesítés a módosított előirányzattól 20 e Ft-tal marad el. Itt került elszámolásra az első lakáshozjutók lakásépítési és lakásvásárlási kölcsönének törlesztései, a szociális kölcsönök törlesztése. 3.2.2.1.7. Finanszírozási bevételek összesen: eredeti előirányzat: 154.165 e Ft 154.700 e Ft módosított előirányzat: teljesítés: 60.653 e Ft A teljesítés 61 %-kal, 93.512 e Ft-tal kevesebb, mint az eredeti előirányzat. Az Önkormányzat eredetileg 135.465 e Ft hitelfelhasználást tervezett, de ebből csak 40.154 e Ft valósult meg. Az értékpapír értékesítés bevétele 19.235 e Ft-ban realizálódott.
3.2.2.1.8.Pénzforgalom nélküli bevételek 2.235.888 e Ft, amely az előző évi pénzmaradvány igénybevételét (2.233.303 e Ft) és a vállalkozási tevékenység eredményének felhasználását (2.585 e Ft) tartalmazza 3.2.2.1.9. Kiegyenlítő, átfutó, függő bevételek 526.989 e Ft Nagyságrendjében a támogatással finanszírozott projektek a meghatározóak (mintegy 500 millió Ft-tal). 3.2.3. Az egyszerűsített pénzmaradvány kimutatásról A 2010. december 31-i záró pénzkészlet 1.470.062 e Ft, amely 1.025.169 e Ft-tal (41 %-kal) kevesebb, mint az előző évi. Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások egyenlegei (többségében előfinanszírozás, OEP előleg) 527.790 e Ft-tal csökkentik a pénzkészletet. Az előző évi tartalékok maradványa 293.790 e Ft-tal növeli, a vállalkozási tevékenység eredménye szintén növeli 2.585 e Ft-tal a pénzmaradványt. A kiutalatlan támogatások 17.008 e Ft-tal növelik a pénzmaradványt. Így a költségvetési pénzmaradvány 662.900 e Ft. Egyéb pénzmaradványt növelő tételként 18.215 e Ft jelenik meg.
33
A módosított pénzmaradvány így Ebből: Polgármesteri Hivatalnál Városgazdálkodásnál és intézményeinél Tűzoltóságnál Városi Kórháznál
681.115 e Ft. 532.773 e Ft 16.360 e Ft 20.547 e Ft 100.950 e Ft
A költségvetési pénzmaradványból - kötelezettséggel terhelt 572.931 e Ft 108.184e Ft - szabad rendelkezésű A módosított pénzmaradvány intézményenkénti levezetését a rendelettervezet 13/B. sz. melléklete tartalmazza. Ebből látható, hogy 2 intézmény esetében negatív pénzmaradvány keletkezett a költségvetési elvonások miatt. 3.2.4. Az egyszerűsített vállalkozási maradvány kimutatásról Az Önkormányzatnál a 2010. évben vállalkozási tevékenységet kizárólag az Önkormányzati Kórház folytatott. Vállalkozási tevékenysége a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, amelynek bevételei 5.170 e Ft-ot, kiadásai 2.585 e Ft-ot tettek ki. Pénzforgalmi maradványa 2.585 e Ft. Ezen maradványt teljes egészében alaptevékenység ellátására fordítják. 3.2.5. A kiegészítő mellékletről A 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet szerint az éves költségvetési beszámolónak része a kiegészítő melléklet. A kiegészítő mellékletben szerepeltetendő tételeket a kormányrendelet részletesen felsorolja. Ezen elkészítendő táblázatok és szöveges indoklások egy részét tartalmazza az Önkormányzat Területi Államháztartási Hivatalhoz továbbított beszámolója. Ez a beszámoló kiindulási alapot nyújthat az Önkormányzat kiegészítő mellékletének elkészítéséhez. Mindezek figyelembevételével a beszámolóhoz is csatolni szükséges a kormányrendelet által előírt (számszerű és szöveges) mellékleteket. Az Önkormányzat ezen kötelezettségének oly módon tett eleget, hogy egyrészt a rendelettervezet mellékleteiként felsorakoztatta a kiegészítő mellékletnek is részét képező adatokat, másrészt pedig szöveges előterjesztésében utalt azon körülményekre és adatokra, amelyek a kiegészítő melléklet szöveges részét kell hogy képezzék. Sárvár, 2011. április 28.
Horváth Márta bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002302 9600 Sárvár, Rákóczi u. 13/H.
Klíring Kft. bejegyzett könyvvizsgáló társaság kamarai tagsági száma: 000746 8500 Pápa, Mozsár u. 14.
34
POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
TÁJÉKOZTATÓ a önkormányzat 2010. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló rendelet-tervezet bizottsági véleményeiről.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja az önkormányzat 2010. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését és a tervezettel egyező önkormányzati rendelet alkotását. A Humán Erőforrás Bizottság javasolja az önkormányzat 2010. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló szöveges beszámoló és rendelet-tervezet, valamint független könyvvizsgálói jelentés képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását a tervezettel megegyező tartalommal. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a 2010. évi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadását az előterjesztéssel megegyező tartalommal a könyvvizsgálói jelentéssel együtt.
Sárvár, 2011. április 18.
Fitosné Kanta Valéria s.k. irodavezető
35
2/ Napirendi pont Beszámoló a 2010. évi belső ellenőrzési tevékenységről.
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 2010. év belső ellenőrzéseiről szóló beszámolót az előterjesztésben foglaltak szerint tudomásul veszi.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. április 20.
Kondora István s.k. polgármester
36
ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS A Sárvár város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési intézményeinél, valamint Sitke község Önkormányzatánál 2010. évben elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól 1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA
A) A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérés indokai A 2010. évre tervezett ellenőrzések száma 11 volt 211 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 30 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Tervben szerepelt db ell. nap Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok Összesen
1
18
1 6
8
Soron kívül db ell. nap 15
Összes ellenőrzés db ell. nap 3
33
11
1
11
122
7
137
151
2
Terven felüli db ell. nap
1
15
1 3
3
30
4
10 20
1 3
10 20
30
14
211
A 211 napból 30 nap terven felüli vizsgálatokra, illetve egyéb feladatokra ment el. Többek között ilyen volt a MÁK által a normatíva ellenőrzéshez kért önrevíziónak az elkészítése, valamint beszámolók, tervek összeállítása, elemzések készítése. Soron kívüli ellenőrzések között az országgyűlési illetve az önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogszabály által előírt ellenőrzések szerepelnek. A költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések közül egyben még a jelentés elkészítése folyamatban van. A végrehajtott ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzöttek észrevételt nem tettek, a szükséges intézkedési tervek elkészültek. Az intézményvezetők az intézkedési tervekben vállaltak megvalósulásáról beszámoltak a belső ellenőrnek. Az intézkedések végrehajtásának nyomon követését a belső ellenőr utóellenőrzések keretében hajtja végre.
37
B) Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők Sárvár város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál a belső ellenőrzési tevékenységet a jegyző közvetlen irányítása alatt önálló szervezeti egységként 1 fő belső ellenőr végzi, aki egyben a belső ellenőrzési vezető feladatokat is ellátja. A belső ellenőrzés ellátásának módját, szervezeti kereteit és feladatait a képviselő-testület meghatározta, és a szabályozás során biztosította a belső ellenőr funkcionális függetlenségét. Ugyanezt a feladatot a belső ellenőr ellátja a saját fenntartású intézményekben is, valamint Sitke község Önkormányzatánál. A belső ellenőr képzettségi szintje a Ber. 11. §-ban foglalt előírásokat kielégíti. A 18/2009. (X.6.) PM rendelet szerinti, a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési munka folytatásához szükséges kötelező szakképesítést (ÁBPE I.) a belső ellenőr megszerezte. Az ellenőrzésekhez alapvetően szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak, a tárgyi feltételek, szükségletek felmérése folyamatos. A szükséges szakmai információkat a kötelező továbbképzéseken, konzultációkon, és az interneten keresztül biztosítja magának az ellenőr. Az ellenőrzési tevékenységet akadályozó tényező nem volt, az ellenőrzött intézmények az ellenőrzések során segítő módon közreműködtek. Külső erőforrás igénybevételére nem került sor. C) Az ellenőrzések fontosabb megállapításai
Ssz
Az ellenőrzés tárgya
Az ellenőrzött intézmény megnevezése
1.
Az önkormányzati intézmények 2009. évi normatíva elszámolásának ellenőrzése
intézmények
2.
A sitkei önkormányzatnál 2009. évi normatíva elszámolás ellenőrzése
Sitke Polgármesteri Hivatal
3.
Költségvetési ellenőrzés a Petőfi Úti Óvodában
Petőfi Úti Óvoda
4.
A Nádasdy T.Ált. iskolánál a 2009.évi előirányzat tervezésének és felhasználásának ellenőrzéséről A Gondozási és Családsegítő Központ 2009.évi mérlegének ellenőrzése
Nádasdy Tamás Általános Iskola
A Városi Bölcsőde gazdálkodásának, működése törvényességének, a jogszabályok és belső szabályzatok betartásának ellenőrzéséről
Városi Bölcsőde
5.
6.
Kiemelt jelentőségű megállapítás -
Nincsenek a költségvetést megalapozó számítások Az iskola a költségvetési terve megalapozásához nem készít belső számításokat
Átlagos jelentőségű megállapítás - az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához szükséges alapbizonylatokat
Csekély jelentőségű megállapítás - a jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak
- a szociális étkeztetést a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti az önkormányzat Több esetben a jogszabályok változásait nem követték A költségvetés végrehajtásakor nem veszik figyelembe az előirányzat-felhasználási ütemtervet
Gondozási és Családsegítő Központ
A mérlegtételek valódiságát leltárral alátámasztották
Nincs érdekképviseleti fórum.
A panaszjog érvényesítésének joga nem szerepelt a Házirendben
38
7.
Az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választása költségeinek ellenőrzése
Polgármesteri Hivatal
8.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választása költségeinek ellenőrzése Sárvár Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága által igényelt központi támogatások elszámolásának ellenőrzése Pótelőirányzati kérelmek
Polgármesteri Hivatal
Iskolák költségeinek összehasonlítása MÁK normatíva ellenőrzéshez önrevízió
Általános és középiskolák Valamennyi intézmény
9.
10. 11. 12.
Önkormányzati Tűzoltóság
A bizonylatok nyilvántartása, könyvelése és az elszámolások pontosak és precízek A szabályozottság és szabályszerűség minden esetben rendben volt.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése még folyamatban van.
intézmények
D) Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Az ellenőrzések büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményeket nem tárt fel. E) A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok A belső kontroll fogalma, és a kontroll egyes elemei nem korlátozódik csupán adminisztratív kontrollokra, hanem magában foglalja a vezetői kontroll szélesebb értelmezését, a nem pénzügyi információk fontosságát is, szűkebb értelmezésben a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszert (FEUVE). A belső kontrollrendszer szabályozását 2009. év január 1-től léptette hatályba az államháztartási törvény. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a belső kontrollrendszer szabályozását a minisztérium által meghatározott irányelvek, és az általuk kiadott módszertani útmutató alapján kell elkészíteni. A belső kontroll rendszer szabályozása részterületeken, egyes kontroll elemekre vonatkozóan elkészült. Folyamatosan ellenőrzött szabályozással rendelkezünk a FEUVE rendszer tekintetében, amely egyik legfontosabb eleme a kontrolltevékenységnek. 2. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATOK HASZNOSÍTÁSA A) Az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámoló, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatai Az ellenőrzött szervezetek, szervezeti egységek vezetői a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek, és a vonatkozó határidők megjelölésével intézkedési tervet készítettek. 2010 évben egyeztető megbeszélés tartására nem volt szükség, az ellenőrzött intézmények a megállapításokat nem észrevételezték. A jelentéstervezetek módosítására nem került sor. Sárvár, 2011. április 2. Ódorné Molnár Mónika s.k. belső ellenőr
39
HIVATALVEZETŐI VÉLEMÉY ÖSSZEGZÉSE AZ ELLENŐRZÉSI JAVASLATOK
TEVÉKENYSÉG
FEJLESZTÉSÉRE
VONATKOZÓ
1. A belső kontroll rendszer fejlesztésével kapcsolatos, megoldásra váró legfontosabb feladatok: A költségvetési szervezetek, gazdasági társaságok számára továbbra is biztosítani kell az irányítói segítséget. Ahhoz, hogy az intézmények, gazdasági társaságok gazdálkodása az önkormányzat működésében, pénzügyi irányítási rendszerében minél alacsonyabb kockázati tényezőként jelenjen meg, ehhez a belső kontroll környezet (vezetők, alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonya, etikai értékek, stílus) erősítése indokolt. Választ kell keresni a belső kontroll rendszer erős vagy gyenge pontjaira, és hogy összességében miként segítették a vezető munkáját, a működés eredményességét. 2. A belső ellenőrzés fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb feladatok: Az ellenőrzés tevékenységének továbbfejlesztését a folyamatosan változó, és bővülő feladat meghatározások, az azoknak való megfelelés határozza meg. Az ellenőrzések során kiemelten kell kezelni: - a belső kontroll rendszerek kialakítását, azoknak a mindennapokban való érvényesülését, gyakorlati működését. - A gazdálkodó szervezetek jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályozottságát.
Sárvár, 2011. április 2.
dr. Szijártó Valéria s.k. jegyző
40
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
Tájékoztató A „2010. év belső ellenőrzéseiről szóló beszámoló” elfogadására készített előterjesztés bizottsági döntéseiről • A Jogi és Ügyrendi Bizottság 33/2011. (IV.14.) számú határozatában javasolja a Képviselő-testületnek a 2010. évi belső ellenőrzési munkáról szóló beszámoló tudomásul vételét. • A Humán Erőforrás Bizottság 61/2011. (IV.11.) számú határozatával javasolja a 2010. évi belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámoló képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását az előterjesztéssel megegyező tartalommal. • A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 123/2011. (IV.14.) számú határozatával javasolja a 2010. évi belső ellenőrzési munkáról szóló beszámoló elfogadását az előterjesztés szerint.
Sárvár, 2011. április 20.
dr. Szijártó Valéria s.k. jegyző
41
3/ Napirendi pont A Városgazdálkodás Sárvár költségvetésébe történő pénzügyi átcsoportosítás, egyidejűleg az intézmény felújítási feladat lebonyolításával történő megbízása.
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzat költségvetésében a Nádasdy-Vár tűzi-víz rendszerének felújítására tervezett bruttó 12.500 e Ft-ot a Városgazdálkodás Sárvár 2011. évi költségvetésébe csoportosítja át, és egyben megbízza a Városgazdálkodást a felújítási feladat lebonyolításával. A Városgazdálkodásnak a kivitelezés befejezését követő első Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsági ülésen kell az elkészült munkákról tájékoztatást adnia. A képviselő-testület utasítja a jegyzőt, hogy az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet következő módosításakor a pótelőirányzat átcsoportosításáról gondoskodjon. Határidő: folyamatos, a következő költségvetési rendelet-módosítás időpontja Felelős: Kondora István polgármester, dr. Szijártó Valéria jegyző
Sárvár, 2011.április 18.
Kondora István s.k polgármester
42
POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
TÁJÉKOZTATÓ Városgazdálkodás Sárvár részére történő pénzeszköz átadás bizottsági véleményéről.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Városgazdálkodás Sárvár intézménynek történő pénzeszköz átadást a - Nádasdy-vár tűz-víz rendszerének felújítására - határozati javaslat szerint a Városgazdálkodás Sárvár beszámolási kötelezettsége mellett.
Sárvár, 2011. április 18.
Fitosné Kanta Valéria s.k. irodavezető
43
4/ Napirendi pont A sárvári térség és Sárvár város munkaerőpiaci helyzete.
A sárvári térség és Sárvár város munkaerőpiaci helyzete
Kőszeg Kőszeg 5,3% 10,4% Celldömölk Celldömölk 5,2% 10,7% Szombathely Szombathely 4,3% 8,1%
Sárvár Sárvár 4,7% 10,2%
Vasvár Vasvár 7,5% 18,0% Szentgotthárd Szentgotthárd 6,2% 12,5%
Körmend Körmend 5,4% 10,2%
Munkanélküliségi ráta Vas megye térségeiben (2011. február 20.)
44
MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK A SÁRVÁRI KIRENDELTSÉG TERÜLETÉN A 2008 őszén kezdődő recesszió érzékenyen érintette a megye gazdaságát, különösen a magas exportorientáltságú gépipari cégeket és azok beszállítóit. Sárvár térségének gazdaságában - elsősorban a külföldi befektetőknek köszönhetően meghatározó szerepet tölt be a gépipar, amely érzékenyen reagált a világgazdaságban zajló folyamatokra. A megrendelések mérséklődése több munkáltatónál a foglalkoztatottak számának csökkenését vonta maga után, amely a munkanélküliség jelentős bővüléséhez vezetett. 2008. III. negyedévéig a munkaerőpiaci folyamatok javulása volt jellemző a kirendeltség vonzáskörzetében, az év utolsó hónapjaiban azonban hónapról hónapra bővült a regisztrált álláskeresők száma. Regisztrált álláskeresők száma Sárvári kirendeltség
2008. 2009.
2500
2010.
2300
2011.
2100
fő
1900 1700 1500 1300 1100 dec
nov
okt
szept
aug
júl
jún
máj
ápr
márc
febr
jan.
900
2009-ben fő tendenciaként a munkanélküliek számának emelkedése volt jellemző. A gazdasági válságnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatását jól jelzi, hogy a tavaszi hónapokra jellemző szezonális foglalkoztatásnak köszönhető munkaerőpiaci fellendülés alig volt tapasztalható. Év végén mintegy 40%-kal többen szerepeltek álláskeresőként a nyilvántartási rendszerben, mint az év első hónapjában. 2010 első hónapjaiban tovább folytatódtak a kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok, aminek következtében februárban minden eddiginél több, összesen 2526 regisztrált álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben. A rekordot követően márciustól több hónapon keresztül - részben a tavaszi szezonális munkák, részben a támogatott foglalkoztatások (közcélú, közmunka) eredményeképpen - a munkanélküliek számában erőteljes csökkenés következett be. Az év második felében lassult a nyilvántartott álláskeresők számának a csökkenése, ennek ellenére júniustól kevesebben szerepelnek a regisztrációs rendszerben, mint egy évvel korábban. A téli hónapokban, a korábbi időszakokhoz hasonlóan, bővült a munkanélküliek száma, de így is jelentősen (27%-kal) az egy évvel korábbi szint alatt maradt. A kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok a megye minden térségét érintették és a korábbiaknál lényegesen magasabb munkanélküliséghez vezettek.
45
Munkanélküliségi ráta kirendeltségenként 11,2
Celldömölk
10,3
Körmend
2010.év
9,7
2009.év
Kőszeg
2008.év
10,3
Sárvár
12
Szentgotthárd 7,9
Szombathely 16,2
Vasvár 4
6
8
10 %
12
14
16
18
A sárvári kirendeltség vonzáskörzetében a válságot megelőzően, 2008-ban a megyei átlagnál alacsonyabb, 5,5%-os volt a munkanélküliségi ráta, amely 2009-ben 9,8%-ra emelkedett. 2010-ben már több körzetben javult a munkaerőpiaci helyzet, Sárvár térségében azonban tovább emelkedett a munkanélküliek aránya, és meghaladta a 10%-ot. 2011. második hónapjában a megyei átlagnál magasabb,10,2% a munkanélküliségi ráta, ennek ellenére a kirendeltség relatív helyzete a többi kirendeltséghez képest nem romlott: a szombathelyi után a sárvári kirendeltség területén a legkisebb a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. SÁRVÁR VÁROS MUNKAERŐPIACI JELLEMZŐI A válságot megelőzően, 2008-ban 350-450 fő között alakult a nyilvántartott álláskeresők száma a városban. 2009-ben a korábbiaknál lényegesen kedvezőtlenebb tendenciák mutatkoztak a város munkaerőpiacán. Januártól kezdődően – néhány hónap kivételével – folyamatosan emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, és ez a bővülés 2010 első két hónapjában tovább folytatódott. A rekordot követően már márciustól csökkenő tendencia érvényesült, így éves szinten mindössze 1,7%-kal szerepeltek többen a regisztrációs rendszerben, mint egy évvel korábban. A legfrissebb februári adatok szerint közel 660 sárvári szerepel a regisztrációs rendszerben álláskeresőként, amely az előző havinál ugyan 10,3%-kal több, de az elmúlt év azonos időszakához képest 28,1%-kal kevesebb.
46
1000
A regisztrált álláskeresők számának alakulása Sárváron
900 2011. febr. 659 fő
800 700
fő
600 500
2009.évi átlag: 699 fő
400
2010. évi átlag: 711 fő
300 200 100 2011.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2010.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2009. jan
0
A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az elmúlt években éves átlagban alig változott. Közel 40% nem rendelkezik szakképzettséggel (max. 8 ált+gimnázium), ezen belül nagyobb hányaduk alacsony iskolai végzettségű. A legfeljebb 8 általánost végzett álláskeresők közül legtöbben segédmunkásként vagy gyártósori összeszerelőként szeretnének elhelyezkedni. A regisztrációs rendszerben szereplők közül minden harmadik rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, elsősorban eladóként, lakatosként, tehergépkocsi-vezetőként, kőművesként vállalnának munkát, de segédmunkát és betanított munkát is jelentős számban elfogadnának. Szakközépiskolában mintegy 16%, közel 6% pedig technikumban végzett, ők döntően ügyintézői, adminisztrátori, eladói, felszolgálói, raktárkezelői munkára várnak. A diplomások aránya 7% körül alakult, közöttük legnagyobb számban általános iskolai tanárok fordulnak elő. A regisztrált álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint (Sárvár) főisk., legfeljebb szakmunkás- gimnázium szakközép- technikum összesen iskola egyetem 8 ált. képző 2009. fő 205 229 65 110 41 49 699 éves átlag megoszl., % 29,3% 32,8% 9,3% 15,8% 5,9% 7,0% 100,0% 2010. fő 210 237 66 108 38 52 711 éves átlag megoszl., % 29,5% 33,3% 9,3% 15,2% 5,4% 7,3% 100,0% jan.( fő) 178 222 60 87 35 48 630 2011. febr.(fő) 187 228 64 91 39 50 659
Megnevezés
A regisztrált álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint (Vas megye) főisk., legfeljebb szakmunkás- gimnázium szakközép- technikum összesen iskola egyetem 8 ált. képző 2009. fő 4092 4177 888 1766 504 617 12044 éves átlag megoszl., % 34,0% 34,7% 7,4% 14,7% 4,2% 5,1% 100,0% 2010. fő 3947 3842 878 1672 468 658 11465 éves átlag megoszl., % 34,4% 33,5% 7,7% 14,6% 4,1% 5,7% 100,0% jan.( fő) 4124 3953 868 1598 449 676 11668 2011. febr.(fő) 3959 3902 875 1584 452 689 11461
Megnevezés
Az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők a megyei átlagnál valamelyest kisebb, a szakmunkások a megyei áltaghoz hasonló arányban fordulnak elő a városban. A gimnáziumot, szakközépiskolát, technikumot végzettekkel illetve diplomásokkal gyakrabban találkozunk a sárvári álláskeresők között, mint a megyében általában. 47
A regisztrált álláskeresők között általában a férfiak túlsúlya érvényesül. A szezonális foglalkoztatás negatív hatásai is általában a férfiakat érintik kedvezőtlenül: az építőipar év végi átmeneti létszámleépítése, a közmunkák, közhasznú munkák téli szüneteltetése döntően a férfiakat sújtja. A gazdasági válság is egyértelműen a férfiakat érintette kedvezőtlenebbül. 2009-ben végig a férfiak száma volt a magasabb, az év végén 41,5%-kal volt magasabb a számuk, mint az év elején. A növekvő tendencia tovább folytatódott 2010 első két hónapjában, aminek következtében a férfi álláskeresők száma 500 fölé emelkedett. Márciustól határozott csökkenés volt tapasztalható, aminek eredményeként több hónapon keresztül kevesebb férfi álláskereső szerepelt a regisztrációs rendszerben, mint nő. A téli hónapok ismét bővülést eredményeztek, de a növekedés üteme messze elmaradt a korábbiaktól. 2011 februárjában 348 férfi szerepelt munkanélküliként a nyilvántartásban, 5,8%-kal több, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbinál azonban közel 1/3-dal kevesebb. A regisztrált álláskeresők számának alakulása nemenként
600 500 400
fő
300 200
férfiak nők
100
2011.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2010.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2009.jan
0
A regisztrált álláskeresők több mint 40%-a a feldolgozóiparban, ezen belül az élelmiszeriparban illetve a gumi-, műanyag termékek gyártása területén dolgozott korábban, a kereskedelemben 7-8%, a vendéglátásban mintegy 6% tevékenykedett, 9-13%-ot pedig munkaerő-kölcsönző cég foglalkoztatott. A nyilvántartott álláskeresők számának a változása maga után vonta az ellátás szerinti összetételük módosulását is. 2009-ben havonta átlagosan 57% fölé emelkedett az álláskeresési ellátásra jogosultak aránya. Ebben az évben a szociális ellátásra jogosultak részaránya mintegy 7%-ot tett ki, és valamivel több mint 1/3 részük nem kapott semmilyen ellátást. 2010-ben az ellátatlanok aránya az előző évi szinten alakult. A szociális ellátásban részesültek részaránya 5%-ponttal emelkedett, a munkanélküli ellátásban részesülteké pedig ugyanilyen arányban csökkent. 2011 második hónapjában az álláskeresők 68,7%-a volt jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra, és kevesebb mint egyharmaduk ellátatlan volt. Álláskeresési járadékra 225-en, álláskeresési segélyre 128-an voltak jogosultak, és 100-an kaptak rendelkezésre állási támogatást vagy bérpótló juttatást.
48
A regisztrált álláskeresők számának alakulása ellátás szerint
600 500
fő
400 300 200 100
szociális ellátásra jogosult
álláskeresési ellátásra jogosult
2011.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2010.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2009.jan
0
ellátás nélküli
2009 szeptemberéig 100 fő alatt alakult a tartós (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők száma. Októbertől 2010 márciusáig igen erőteljes bővülés történt a körükben, aminek következtében számuk meghaladta a 160 főt. Leggyakrabban segédmunkásként, eladóként, gyártósori összeszerelőként, takarítóként, adminisztrátorként szeretnének munkát vállalni. Februárban a nyilvántartott álláskeresők 25,8%-a (170 fő) már több mint egy éve nem dolgozott. Számuk közel 10%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. fő 1000
A regisztrált és a tartósan regisztrált álláskeresők száma
900 800 700 600 500 400 300 200 100
1 éven túl regisztrált
2011.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2010.jan
nov
szept
júl
máj
márc
2009.jan
0
Összes regisztrált álláskereső
A regisztrált álláskeresők közül legfeljebb minden ötödik tartozik a fiatal korosztályba. 2010ben és 2011 eddig eltelt hónapjaiban ez az arány 14-15%-ra csökkent. A legtöbb regisztrált álláskereső a 26-40 éves korcsoportba tartozik, a 41-50 évesek aránya pedig 20% körül alakul. Az idősebbek részaránya növekvő tendenciát mutat.
49
A regisztrált álláskeresők megoszlása korcsoportonként 25 év és alatta
Megnevezés 2009. éves átlag 2010. éves átlag 2011.
fő megoszl., % fő megoszl., % jan. febr.
26-40 év
136 19,5% 109 15,4% 91 98
41-50 év
265 37,9% 263 37,0% 228 233
50 év fölött
142 20,3% 138 19,4% 134 135
összesen
156 22,3% 200 28,2% 177 193
699 100,0% 711 100,0% 630 659
Az álláskereső pályakezdő fiatalok száma általában a tanév befejezését követően a nyári hónapokban mutat növekvő tendenciát. Ebben az időszakban a regisztrált munkanélküliek közötti arányuk megközelíti, helyenként meghaladja a 10%-ot. A pályakezdő álláskeresők között legnagyobb számban és arányban 8 általánost végzett fiatalok fordulnak elő. (Az utóbbi időszakban növekvő tendencia figyelhető meg a körükben.) A szakmunkásképzőt, gimnáziumot valamint technikumot végzettek aránya éves szinten 1015%, a szakközépiskolát végzettek aránya pedig 15-20% körül mozog. Diplomával általában minden ötödik pályakezdő rendelkezik. A fiatalok közül legtöbben gyártósori összeszerelőként, segédmunkásként, felszolgálóként, technikusként, ügyintézőként, raktárkezelőként, eladóként, tanárként szeretnének munkát vállalni.
A regisztrált álláskereső pályakezdők száma Sárváron 80 70 60
fő
50 40
2009.
30
2010.
20
2011.
10 dec
nov
okt
szept
aug
júl
jún
máj
ápr
márc
febr.
jan.
0
A MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA A gazdasági válságot megelőző évben a munkáltatók mintegy 1300 új állást jelentettek be a kirendeltségen. 2009-ben az előző évinek közel a hattizedére esett vissza a munkaerő iránti kereslet, és a korábbiakhoz képest jelentősen emelkedett (34,3%-ra) a támogatott álláshelyek száma. 2010-ben nagyobb részben a támogatott munkahelyek (közcélú, közmunka) bővülése eredményeképpen több munkalehetőség állt az álláskeresők rendelkezésére, de a válság előtti szintet nem érte el. A legtöbb üres állást a feldolgozóipar területén kínálták a munkáltatók, de a kereskedelemben és az építőiparban is nagyobb számban vártak munkaerőt.
50
Az új bejelentett álláshelyek számának alakulása 1 400 Nem támogatott
1 200
Támogatott
db
1 000 800 1 173
563
600 483
400 200 0
93
2008
252
2009
337
2010
2011-től új közfoglalkoztatási rendszer működik, amelynek elemei az önkormányzati rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, a vállalkozásoknál bérpótló juttatásban részesülő személyek foglalkoztatásának támogatása valamint az országos közfoglalkoztatási program. A sárvári kirendeltség területén 2011. január-februárban az országos közfoglalkoztatási programok keretében kínálták a legtöbb támogatott állást, amelynek keretében az erdőgazdálkodás területén kínáltak munkát a szakképzetlen munkaerő számára. 2011 első két hónapjában 117 munkalehetőséget jeleztek a munkáltatók a kirendeltségen, amelyből 35-re igényeltek támogatást. LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK A 2008-ban kezdődött gazdasági válság a kirendeltség területén tevékenykedő munkáltatókat, így természetesen Sárvár város munkáltatóit is érzékenyen érintette. 2009-ben létszámleépítési szándékról kizárólag sárvári feldolgozóipari munkáltatótól érkezett bejelentés. Az Universalia Kft. 90, az Amtek Hungary Zrt. 515 , a Sága Foods Zrt. 474 főre jelzett létszámleépítést, összesen 1079 főre. A bejelentett létszámleépítéseken túl 2008. év végén jelentős számban jártak le határozott idejű szerződések, és a szezonális hatások is erőteljesebben érvényesültek. 2010. évben a Sága Foods Zrt. a belföldi kereslet csökkenése miatt 237 fős létszámleépítést jelentett be, mely már nagyobb arányban érintett szellemi munkakörben dolgozókat. A sorozatos létszámleépítések következtében most azok a dolgozók kerültek sorra, akik már hosszabb ideje álltak a munkáltatónál alkalmazásban. A munkáltatónál a létszámcsökkenés áthúzódott 2011. év elejére. A folyamatos termelést a cég kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásával biztosítja. 2011. év januárjában az Universalia Magyarország Kft. újabb létszámleépítést jelentett 58 főre, amit - újabb megrendelések érkezése miatt - a munkáltató február végén visszavont. Jelenleg a Főkefe Nonprofit Kft. létszámleépítése van folyamatban, melynek következtében 32 munkavállaló munkaviszonya szűnik meg rendes felmondással, akik közül 30 fő megváltozott munkaképességű személy. A dolgozók képviselői a kirendeltséggel már felvették a kapcsolatot, a kirendeltségen dolgozó rehabilitációs mentor az általunk nyújtható támogatásokról részletes tájékoztatást adott részükre. Remény van arra, hogy a munkavállalói kollektívát egy másik cég átveszi és tovább foglalkoztatja majd.
51
AZ ELHELYEZKEDÉSEK ALAKULÁSA MEGNEVEZÉS Érintett létszám, fő Elhelyezkedés, fő Arány %-ban - Támogatott elhelyezkedés, fő Arány %-ban - Nem támogatott elhelyezkedés, fő Arány %-ban
2009. év 4 148 1 591 38,36 233 5,62 1 358
2010. év 4 347 2 463 56,66 341 7,84 2 122
32,74
48,82
Az elhelyezkedések száma és aránya 2010-ben az előző évhez képest kedvezőbben alakult. Annak ellenére javult 18 %-ponttal az elhelyezkedési arány, hogy az évben az érintett létszám közel 200 fővel emelkedett. A válság következtében munkanélkülivé váltak aktív álláskeresőként a kirendeltségi ügyintézők javaslatára felkeresték azokat a cégeket, amelyeknél felvételek voltak kilátásban. A munkáltatóval való együttműködés alapján lehetőség van a kirendeltségen jelentkezési lap kitöltésére, melyet továbbítunk a cégeknek. A jelentkezők ezáltal kerülhetnek be a munkáltató adatbázisába. Létszámbővítés esetén a munkáltatók első körben a korábbi munkavállalóikat hívták vissza, ezt követően pedig a saját adatbázisukból keresték a munkavállalókat. A munkáltatói adatbázisban szereplők száma még most is jelentősen meghaladja a felvehető létszámot. Az előbbiekből következik: mivel a munkáltatók a náluk jelentkezők köréből fel tudják venni a szükséges munkaerőt, a munkaerőigény-bejelentések száma nem emelkedett az elhelyezkedések számával együtt. Munkaerőigény-bejelentésre általában akkor kerül sor, ha a jelentkezők közül nem találnak megfelelő munkaerőt. (Beszéltünk olyan munkáltatóval, ahol 200 munkahelyre 1300 jelentkező volt.) Az ügyfélszolgálati ügyintézők, az információs munkatárs nagyon fontos kötelezettsége ebben a folyamatban, hogy az álláskeresőket tájékoztassák a pillanatnyi elhelyezkedési lehetőségekről, a várható létszámbővítésekről, az egyes munkáltatók felvételi rendjéről. A létszámfelvételek jelentős része betanított munkára, határozott időre havonkénti hosszabbítással, a minimálbér vagy ahhoz közeli összegre szólnak. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSBE BEKAPCSOLÓDOTTAK SZÁMA ÉS ARÁNYA Képzésbe került összesen, fő Arány (%) - 25 év alatti - képzésbe került - arány (%) - 50 év feletti - képzésbe került - arány (%) - nő - képzésbe került - arány (%) - tartós álláskereső - képzésbe került - arány (%) - megváltozott munkakép. - képzésbe került
2009. év 208 5,01 775 63 4,30 903 28 3,10 1 859 124 6,67 517 9 1,74 87 2
2010. év 217 4,99 723 63 4,25 1 037 33 3,18 2 000 116 5,80 941 23 2,44 93 2
52
- arány (%)
2,3
2,15
A fenti táblázat számai tartalmazzák a különböző programok keretében bonyolított képzéseket is. A programok támogatása mellett a munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből, valamint a Szombathelyi Regionális Képző Központ keretéből finanszírozott képzésbe kerülhettek az álláskeresők. A munkaügyi központ által szervezett tanfolyamok között a jogosítványszerző és gépkezelő, valamint a kereskedelmi, vendéglátóipari tanfolyamok a legkeresettebbek. Az érettségivel rendelkezők körében a nyelvi, az ügyintézői és a számítástechnikai tanfolyamok népszerűek. A szobaasszony képzést a város fejlődő idegenforgalma miatt szorgalmazzuk helyben megszervezni, ezzel szeretnénk elősegíteni, hogy a szállodák megfelelő végzettséggel rendelkező személyeket tudjanak alkalmazni. A Szombathelyi Regionális Képző Központ és a foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből finanszírozott tanfolyamokra 2009-ben 47 fő, 2010-ben 50 fő sárvári álláskereső került be. A MUNKAERŐPIACI ALAP FOGLALKOZTATÁSI ALAPRÉSZ DECENTRALIZÁLT KERETÉBŐL NYÚJTOTT EGYÉB TÁMOGATÁSOK A gazdasági válság a munkáltatók foglalkoztatási lehetőségeit negatív irányba befolyásolta. A foglalkoztatáspolitikai támogatások megállapításának feltételei között általában szerepel a statisztikai létszám emelésének kötelezettsége. Mivel a válság következtében a foglalkoztatottak száma csökkent az egyes munkáltatóknál, a támogatások feltételeit nem tudták vállalni, a megállapított támogatások száma rendkívül alacsony volt 2009-ben és 2010ben is. Támogatási eszköz Bértámogatás Válság következtében munkahelyüket elvesztők fogl. Kisvállalkozások járulékkedvezménye Pályakezdők munkatapasztalatszerzési támogatása Helyközi utazás támogatása
2009. év 2 -
2010.év 10 9
26
18
-
4
-
1
Márciustól élénkülés jelei mutatkoznak a kirendeltség körzetében, illetve meghatározóan Sárvár munkaerőpiacán. Ez a tendencia egyaránt mutatkozik a munkaerőigények számában, illetve a támogatás iránti igények számában is. VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA Az elmúlt időszakban ezt a támogatási eszközt nagyobb számban igényelték az álláskeresők, a nagyobb szám mögött azonban sok esetben kényszervállalkozás volt feltételezhető. A minimálbér összegének megfelelő havi támogatás igénybevételével 2009-ben 38 fő, 2010ben 51 fő gondoskodott a saját foglalkoztatásáról, döntően egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásával. A vállalkozók leggyakrabban az építőiparban, a kiskereskedelmi ágazatban, a szolgáltatásban kezdtek tevékenykedni, illetve gyakori volt még a vagyonőri tevékenység. START-kártyák Kirendeltségi tapasztalat szerint a legkedveltebb „támogatási eszköz”. A munkavállaló START, START PLUSZ, illetve START EXTRA kártyára való jogosultsága esetén a munkáltató kevés adminisztrációval részesülhet járulékkedvezményben, és nem jár
53
létszámnövelési kötelezettséggel. Sok esetben szívesebben veszik igénybe a START-kártya által biztosított kedvezményeket, mint pl. a bértámogatás eszközét, mely jelenleg 50 %-os támogatási lehetőséget biztosít 6 hónapra. Fontosnak tartjuk, ezért a kirendeltségi dolgozók kötelezettsége az álláskeresőket tájékoztatni azokról az esetleges kedvezményekről, amelyeket alkalmazásuk esetén a munkáltató igénybe vehet. Ezek az információk az önálló álláskeresések alkalmával elősegíthetik az elhelyezkedést. AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK TÁMOP 1.1.1 Az elhelyezkedés, illetve a munkahelymegtartás esélyeinek növelése céljából TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című program működik a kirendeltségen. A program résztvevői rehabilitációs járadékos személyek lehetnek, illetve regisztrált álláskeresők, akik meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenéssel, vagy egészségkárosodással rendelkeznek. A program képzési és bérköltség-támogatás nyújtásával támogatja a résztvevő ügyfeleket, szükség esetén hozzájárul a helyközi utazás költségeihez is. Uniós támogatással összesen 14 ügyfél helyezkedett el, képzéséhez 15 fő kapott anyagi segítséget. A tanulni vágyó ügyfelek reintegráló képzésen (11 fő), digitális ismeretek képzésen (1 fő), ECDL tanfolyamon (1 fő), és német nyelvtanfolyamon (1 fő) vettek részt. Az ügyfelek elhelyezkedési esélyeit javította a munkáltatók rehabilitációshozzájárulásfizetési kötelezettsége. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. fejezete alapján a munkaadó – a nemzetgazdaság valamennyi szektorában- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010. évben 964 500 Ft/ fő volt. Ennek az intézkedésnek köszönhetően a munkáltatók kapcsolatba léptek a munkaügyi kirendeltséggel, hogy létszámukat megváltozott munkaképességű munkavállalókkal tudják bővíteni. Jó munkakapcsolat alakult ki többek között a Spirit Hotellel, a Sárvári Gyógyfürdővel, az Önkormányzati Kórházzal, Tesco hipermarkettel. Ügyfelek száma 2009. év 2010. év
2009. év 2010. év
37 54
TÁMOP 1.1.1 Bérköltség résztvevő támogatás 21 2 33 12 Munkaviszonyban állók száma 8 29
Képzési támogatás 14 1
TÁMOP 1.1.2. A „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” program új szolgáltatásokkal, támogatási formákkal kívánja elérni a munkaerőpiacra való be- illetve visszajutást. A program lebonyolításával a regionális munkaügyi központok a halmozottan
54
hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők, valamint a munkaerőpiacról kiszorult személyek foglalkoztatási esélyeit kívánják javítani. Mindezt személyre szabott, a helyi munkaerőpiaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal valósul meg. A programba történő bevonások időtartama: 2008. 01. 01 - 2011. 04. 30. A program szolgáltatásain keresztül az álláskereső többféle lehetőség közül választhat (pl.: képzés, munkagyakorlat, munkatapasztalat-szerzés, illetve munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele). A résztvevők személyes kapcsolatot létesíthettek a mentorokkal, akik hozzájárultak az egyén személyes fejlődéséhez, a saját program sikeres végrehajtásához, az önálló elhelyezkedéshez, a meglévő állás megtartásához szükséges képességek megerősítéséhez, illetve együtt felkutatták az igénybe vehető munkaerőpiaci lehetőségeket. A program egyrészt az egyénnek, másrészt a munkáltatónak adott támogatásokkal valósítja meg a munkaerőpiacra be-, illetve visszajutást. A program azokat az álláskeresőket kívánta támogatni az alábbi csoportokból, akik esetében több segítő szolgáltatásra és támogatásra volt szükség az elhelyezkedéshez: • legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, • pályakezdők, illetve a 25 év alatti álláskeresők, • a programba történő bevonás időpontjában az 50. életévüket betöltött személyek, • akik a programba való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesültek, • 2008. szeptember 1. után állásukat vesztők. TÁMOP 1. 1. 2. programba 2008. 01. 01- 2011. 04. 30. közötti időszakban 251 ügyfél került bevonásra a sárvári munkaügyi kirendeltség vonzáskörzetéből. Képzésben, támogatott foglalkoztatásban, humán szolgáltatásban részesülhettek. A tárgyidőszakban 75 felzárkóztató illetve szakképző tanfolyamot indított a munkaügyi központ. A kirendeltség vonzáskörzetéből 206 fő kerülhetett be a tanfolyamokra. Hosszabb, 10-12 hónapos (pl. gyakorló ápoló, gyógymasszőr, kőműves, pincér, szakács, CNC forgácsoló) és rövidebb ideig tartó, 6 hónapos (pl. élelmiszer- és vegyi áru eladó, szállodai szobaasszony, ECDL, társadalombiztosítási ügyintéző és bérügyi szakelőadó, angol és német nyelvből alap-és középfokú nyelvvizsgára felkészítő, takarító) képzéseket egyaránt bonyolítottunk. OKJ-s végzettséget, illetve tanúsítványt szerezhettek a követelményeknek eleget tevők. Tanfolyamainkra ügyfeleink köréből mindig a nagy érdeklődés, túljelentkezés volt a jellemző. Az intenzív tanfolyamok heti min. 20 órás elfoglaltságot jelentettek. Keresetpótló juttatásban, a képzési költség 100%-os térítésében és utazási kedvezményben részesültek a támogatottak. A tanfolyamok jelentős része Szombathelyen zajlott. Sárvár az ECDL és a szállodai szobaasszony képzésnek adott helyet. Az utóbbi tanfolyam résztvevői gyakorlaton is helyben, a Danubius és VitalMED Hotelban vehettek részt. Bér- és bérköltség-támogatással (bér- és járulékai 100 %-ának megtérítése) tudtunk ügyfeleket munkába helyezni. A program ideje alatt 49 főt sikerült visszajuttatni a munka világába a munkatapasztalat- vagy munkagyakorlat-szerzés céljából. Ennek ideje 6 – 9 vagy 12 hónap lehetett. A munkába járást is támogatni tudtuk. A program keretében biztosítható támogatásokat, illetve humán szolgáltatásokat az alábbiak szerint vették igénybe az álláskeresők:
55
%
fő
%
fő
Támogatás nélkül helyezkedett el % fő
Vidéki
51%
105
60%
29
53%
48
17
19
36
21
2
Sárvári
49%
101
40%
20
47%
42
7
19
38
14
3
Összesen
100%
206
100%
49
100%
90
24
38
74
35
5
Tanfolyamot végzett
Támogatással elhelyezkedett
Humán szolgáltatás (fő) ÁK
ÁTT
ET
MT
PMT
ÁK- álláskereső klub ÁTT- álláskeresési technikák tréning ET- egyéni tanácsadás MT- motivációs tréning PMT- pályamódosítási tanácsadás
TÁMOP 1.1.3. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.3 „Út a munka világába” elnevezésű program célcsoportja a kirendeltség által nyilvántartott rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresők, akik a nyílt munkaerőpiacra való bekerülés érdekében személyre szabott, komplex szolgáltatásban részesülnek, mely jelenti a humán szolgáltatások körét, a képzési támogatás és a bértámogatás, illetve a bérköltség-támogatás lehetőségét. Ebben a programban a megye 7 kirendeltsége közül csak 3 kirendeltség (Szombathely, Vasvár, Sárvár) vehetett részt. A programba 22 főt vontunk be, közülük 15 fő részesült munkaerőpiaci képzésben, 8 fő pedig bérköltség-támogatásban. (1 személyt képzést követően sikerült támogatással munkába helyezni.) Az előzőekben bemutatott TÁMOP programok keretében 2009-2010-ben a Sárvári Gyógyfürdő Kft. 17 fő foglalkoztatása után 12 917 e forint összegű támogatást kapott. Az Önkormányzati Kórház részére 4 fő foglalkoztatása után 2 321 e Ft összegű támogatást állapítottunk meg. A TÁMOP 1.1.3. program keretében az év elejétől nyílt lehetőség a vállalkozások részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás igénybe vételére. A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a kirendeltséghez benyújtott kérelem alapján támogatást kaphatnak, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak teljes munkaidőben, munkaviszony keretében. A támogatás legfeljebb nyolc hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható. A munkaadónak vállalnia kell a bérpótló juttatásban részesülő személy munkaviszony keretében, teljes munkaidőben történő foglalkoztatását a támogatás folyósításának, továbbá a támogatás folyósítási időtartama 50%-ának megfelelő további időtartamban (együtt: a foglalkoztatási kötelezettség alatt). A támogatás mértéke a munkabér és járulékainak legfeljebb 70%-a lehet. Munkabérként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum vehető figyelembe.
56
A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel – amennyiben az adott személy után a Start kedvezmény igénybe vehető – a START kártyák által nyújtott kedvezmények is érvényesíthetőek. Az eddigiek szerint 6 bérpótló juttatásra jogosult személy tudott e támogatás segítségével munkaviszonyt létesíteni, akik közül 1 személyt az Önkormányzati Kórház alkalmaz. KÖZFOGLALKOZTATÁS Az önkormányzat és intézményei rövid és hosszabb távú közfoglalkoztatást biztosítanak a bérpótló juttatásban részesülő álláskeresők számára. A városban a közfoglalkoztatás szervezése és indítása a képviselőtestület által meghatározottak szerint zajlik. Rövid idejű munkavállalásra 101 főnek, hosszabb idejűre pedig 9 főnek lesz lehetősége. KÖZMUNKA Az országos közmunkaprogramok keretében a kirendeltség területén erdészeti, vízügyi és közúti közmunka indult. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatósága 8 fő sárvári erdőművelőt alkalmaz január közepétől, valamint március elejétől az év végéig. Az erdészeti közmunka a kirendeltség területéről összesen 40 fő részére biztosít munkalehetőséget. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság február elejétől alkalmaz 21 főt, 8 sárvári lakos tudott itt elhelyezkedni. A munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből foglalkoztatást elősegítő képzésre, pályakezdők munkatapasztalat-szerzési támogatására, bértámogatásra, vállalkozóvá válás támogatására kirendeltségi keretek rendelkezésre állnak, támogatások igényelhetők munkáltatók, illetve álláskeresők részéről. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv honlapján 2011. március 1-jén közzétette a projektjavaslat benyújtására irányuló felhívását a TÁMOP 1. prioritásába tartozó, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása célkitűzés kapcsán, mely lényegi elemeit tekintve nagyrészt lefedi a jelenleg futó TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” című kiemelt projektet. A program tervezése megyei szinten folyamatban van. A jelenlegi tervek szerint Vas megyében 2011-ben 689 fő bevonására kerülhet sor, melyből a képzésbe kerülők száma 310 főre várható. A megyei keret ez évre 472 115 e forint. „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” című TÁMOP 1.3.1. program keretében a munkáltatói kapcsolattartás körének szélesítése, minőségének javítása és a benyújtott munkaerőigények számának növelése érdekében állásügynököket alkalmazunk a kirendeltségeken. Az állásügynök hálózat kialakítására azért kerül sor, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak növelni kell a munkáltatói kapcsolattartások számát, hatékonyságát, és biztosítani kell, hogy a munkaerőpiaci szereplők több információval rendelkezzenek egymásról. A foglalkoztatás növelése érdekében szükséges a munkaadókat személyre szabottan tájékoztatni a szolgáltatásainkról, a foglalkoztatást támogató eszközeinkről, pályázati kiírásainkról. A Foglalkoztatási Hivatal 2011. március 7-től 1 fő állásügynököt alkalmaz, aki a kirendeltség területén látja el az előbbiekben részletezett feladatokat.
57
A bérpótló juttatásban részesülő álláskeresőknek az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezését 2011. április 1-től szeptember 30-ig közfoglalkoztatási mentor segíti. Mind a támogatási kereteink, mind pedig a munkáltatókkal és az álláskeresőkkel történő kapcsolattartás bővítésének lehetősége a kirendeltségi tevékenység eredményességét javítja. Közreműködésünkkel kedvezőbb helyzetbe hozhatók a munkáltatók és az álláskeresők is, így tudunk hozzájárulni a foglalkoztatás bővítéséhez. A jövőben is legfontosabb feladatunknak tekintjük a munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalók, az álláskeresők, a hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiaci integrációját, szakképzettség megszerzését, képzettségi szintjük emelését, alkalmazkodóképességük javítását, hatékony, komplex munkaerőpiaci szolgáltatások, közvetítési tevékenység és foglalkoztatási támogatások nyújtásával. Mindehhez a gazdasági aktivitás növelése érdekében a munkaerőpiac szereplőit aktivizálni, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfélkörét bővíteni kell. A munkaügyi szervezet piaci részesedésének növelése érdekében kiemelten fontos feladat a munkáltatókkal való kapcsolatrendszer erősítése, eredményesebbé tétele, a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások bővítése, az állásfeltárás növelése.
S á r v á r, 2011. április 4.
Kiss Tamara s.k. kirendeltségvezető
58
POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉNZÜGYI IRODA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
TÁJÉKOZTATÓ A sárvári térség és Sárvár város munkaerő piaci helyzetéről szóló tájékoztató bizottsági döntéséről.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 124/2011. /IV.14./ számú bizottsági határozatával javasolja a képviselő-testületnek a tájékoztató elfogadását.
Sárvár, 2011. április 19.
Fitosné Kanta Valéria s.k. irodavezető
59
5/ Napirendi pont Beszámoló a Vármelléki Óvoda munkájáról.
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete a Vármelléki Óvoda munkájáról szóló beszámolót az előterjesztéssel azonos tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. március 31.
Kondora István s.k.
60
Vármelléki Óvoda 9600 Sárvár, Várkerület 11. Tel/Fax.:(06)95/320-009
[email protected] http://www.varmellekiovi.fw.hu
BESZÁMOLÓ A VÁRMELLÉKI ÓVODA MUNKÁJÁRÓL
Készítette: Dr. Dolnyik Gézáné óvodavezető
Sárvár, 2011. március 18.
61
1. Bevezetés A Vármelléki Óvoda működéséről a 2006/2007 – 2010/2011. nevelési évekre vonatkozóan készítettem el a beszámolómat. A beszámolási időszak egyik meghatározó eseménye az volt, hogy a 2006/2007-es nevelési évben Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Közoktatási Intézményfenntartó Társulást hozott létre Bögöt, Porpác, Sitke községek Önkormányzati Képviselő-testületeivel, ezáltal óvodánk fenntartója az Intézményfenntartó Társulás lett. 2007-ben a társulási szerződés értelmében, a sitkei Általános Művelődési Központ Óvodája augusztus 1-i hatállyal a Vármelléki Óvoda tagóvodájává vált. A három óvodaegységből álló intézményünk rendelkezik a vonatkozó törvények által előírt dokumentumokkal és szabályzatokkal, melyek nyilvánossága biztosított. Óvodánk alaptevékenységét meghatározzák a hatályos jogszabályok és rendeletek. A fenntartó – óvodánk felülvizsgált alapító okiratában – az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket és ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat is meghatározott. Ezen felül Sárvár város, illetve Sitke község minőségpolitikája az intézménytípusra és konkrétan az óvodánkra vonatkozó elvárásokat is megfogalmaz. Az elmúlt években a törvényi előírásokból adódó, és a fenntartó által meghatározott feladatainkat igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint megvalósítani. 2. Az intézménybővítésből adódó feladatok 2.1 Az óvoda alapdokumentumai, szabályzatai Az óvoda szerkezeti változásának megfelelően Sárvár város Önkormányzati Képviselőtestülete a 235/2007. (IX. 22.) számú határozatával módosította a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát. A sitkei óvoda tagóvodai státusza egyebek mellett a Vármelléki Óvoda Helyi Nevelési Programjának (HNP), Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ), Intézményi Minőségirányítási Programjának (IMIP) a tagóvodával összefüggő módosításait, kiegészítéseit vonta maga után. 2007 augusztusában a volt ÁMK óvoda szabályzatainak, és a sitkei Önkormányzat minőségpolitikájának figyelembevételével elkészítettük a székhely óvoda alapdokumentumainak és szabályzatainak adekvát módosításait, kiegészítéseit. Az Óvodaszék és a szülői szervezet egyetértése illetve a nevelőtestületi elfogadás után a dokumentumokat benyújtottuk Képviselő-testületi jóváhagyásra. Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az SZMSZ-t a 226/2007 (IX.20.) sz. határozatával, az IMIP-et 227/2007 (IX.20.) sz. határozatával a HNP-t, 228/2007 (IX.20.) sz. határozatával hagyta jóvá. A sitkei óvoda Cseperedő Óvodai Nevelési Programja a Vármelléki Óvoda nevelési programjának melléklete lett. 2007 szeptemberében a tagóvoda vezető, a székhely óvoda házirendjének tartalmi és formai elemeit alapul véve elvégezte a tagóvoda házirendjének módosítását. A házirendet a sitkei szülők egyetértése, illetve a nevelőtestületi elfogadást követően Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 262/2007.(X. 25.) sz. határozatával hagyta jóvá A tagóvoda vezetője 2008 áprilisában, a Vármelléki Óvoda nevelési programjának eszközjegyzéke alapján, elkészítette a Cseperedő nevelési programhoz „A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét”, valamint a Cseperedő
62
programnak a tagóvodává válással kapcsolatos módosítását. A sitkei szülői szervezet egyetértése, illetőleg a nevelőtestületi elfogadás után Sárvár város Önkormányzati Képviselőtestülete, a 167/2008. (VI. 26.) sz. határozatával hagyta jóvá az eszköz-és felszerelés jegyzéket, és a nevelési program alapadatainak módosítását. 2.2 A székhelyóvoda és a tagóvoda munkájának összehangolása A 2007/2008-as nevelési évben egyik kiemelt feladatatunk volt a székhelyóvoda és a sitkei tagóvoda munkájának összehangolása. A megvalósítás módjai: bemutatkozó szülői értekezlet, szakmai ellenőrzések, alkalomszerű vezetői látogatások, a tanügyi nyilvántartások ellenőrzése, a sitkei óvodapedagógusok hospitálása a székhely óvodában, illetve részvételük a várkerületi programokon. A kölcsönös látogatások, az ellenőrzések, megbeszélések eredményeként teljes mértékben összehangoltuk a működéssel kapcsolatos dokumentumok vezetését (csoportnapló, felvételiés mulasztási napló, munkaidő-nyilvántartás, pedagógus teljesítményértékelő lap), és jelentős lépéseket tettünk a nevelő-fejlesztő munka összehangolására. Tagóvodánk 2010. szeptember 19-én ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezés a Művelődési házban került megrendezésre. Meghívott vendégek voltak Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, Morgós István Sitke község polgármestere, Dr. Szijártó Valéria jegyző asszony, Nagy Miklós vezető tanácsos, a falu jelenlegi és volt képviselői, a Vármelléki Óvoda vezetője és nevelőtestülete, az ÁMK és az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottai, az óvodába járó gyermekek és családjaik, és a régi óvodások. Az ünnepségen színes, hangulatos műsorral mutatkoztak be a jelenlegi óvodások és a régi gyerekek közül is jó páran. Sor került az óvoda történetéről készített film bemutatására is. Az ünnepi köszöntőt Morgós István polgármester úr mondta, amit Pataki Márta tagóvoda vezető személyes hangú visszaemlékezése követett. A Művelődési Ház előterében kiállítást rendeztek az elmúlt 20 évet felidéző fotókból és relikviákból. 3. Az óvoda működése 3.1 Az óvoda szervezeti felépítése Intézményünk három feladatellátási helyén 11gyermekcsoport működik: Székhely: Sárvár, Várkerület 11. 8 csoport Telephely: Sárvár, Szatmár út 20. 2 csoport Tagóvoda: Sitke, Petőfi út 29. 1 csoport 3.2 A csoportszervezés módja Óvodánk székhelyén a gyermekek életkora szerint homogén csoportokat szervezünk. Így osztott, illetve részben osztott csoportokkal dolgozunk. Telephelyünkön és a tagóvodában vegyes életkorú csoportok működnek.
63
3.3 A gyermeklétszámmal kapcsolatos adatok Nevelési év Óvodaegység 2006/2007. Székhely Telephely Tagóvoda Összesen: 2007/2008. Székhely Telephely Tagóvoda Összesen: 2008/2009. Székhely Telephely Tagóvoda Összesen: 2009/2010. Székhely Telephely Tagóvoda Összesen: 2010/2011. Székhely Telephely Tagóvoda Összesen:
Férőhely
Beírt gyermek Beírt gyermek Csoportok október 01. május 31. száma
Kihasználtság %
200 50 250
201 41 242
217 45 262
8 2 10
100,5 82 97
109 90 105
200 50 30 280
210 32 24 266
225 41 25 291
8 2 1 11
105 64 80 95
113 82 83 104
200 50 30 280
204* 39 20 263
226* 51 24 301
8 2 1 11
102 78 67 94
113 102 80 108
200 50 30 280
199* 40* 23 262
223* 46* 25 294
8 2 1 11
99,5 80 77 94
112 92 83 105
200 50 30 280
214* 52* 26* 292
232* 52* 29* 313
8 2 1 11
107 104 87 104
116 104 97 112
(A 2010/2011-es nevelési év május 31-i gyermeklétszámok és az azokhoz kapcsolódó kihasználtsági mutatók a beiratkozás alapján várható adatokat mutatják. A * jelölt gyermeklétszám 1 fő sajátos nevelési igényű (SNI) gyermeket is tartalmaz.) 4 Óvodánk személyi és tárgyi feltételei 4.1 Személyi feltételek A nevelő-fejlesztő munka ellátását, az óvoda zavartalan működését a közoktatási törvény előírásainak megfelelő számú óvodapedagógus, dajka és technikai dolgozó biztosítja. Közalkalmazotti létszámunk jelenleg 42 fő. Munkakörönkénti megoszlás szerint: 23 fő óvodapedagógus, 1 fő logopédus/gyógypedagógus tanár, 11 fő a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka, 7 fő egyéb foglalkoztatású dolgozó. Az intézmény vezetését az óvodavezető, az általános vezető-helyettes (egyben a minőségfejlesztési team vezetője), a telephelyvezetőhelyettes és a tagóvoda vezető látják el. Az óvodavezetés munkájában a két munkaközösség vezető a szakterületüket érintő ügyekben, az IP csoport vezetője (egyben a székhely gyermekvédelmi felelőse) a kompetenciája körébe eső ügyekben vesz részt. 64
A közalkalmazottak érdekképviseletét a Pedagógus Szakszervezet és Közalkalmazotti Tanács (KT) látja el óvodánkban. A szakszervezeti bizalmi és a KT elnöke szükség szerint, illetve a törvényi előírásoknak megfelelően vesznek részt a vezetőségi munkában. A közalkalmazottak feladatellátási helyenként való megoszlása a következő:
Pedagógus munkakörben dolgozók: ebből óvodapedagógus: - ebből: óvodavezető óvodavezető-helyettes telephelyvezető-helyettes tagóvoda vezető munkaközösség-vezető bázisóvodai mentor szaktanácsadó fejlesztő óvodapedagógus drámapedagógus ebből gyógypedagógus-logopédia szakos tanár
Székhely 18 fő 17 fő 1 fő 1 fő -
Telephely 4 fő 4 fő 1 fő
2 fő 2 fő 1 fő 4 fő 1 fő
1 fő -
Tagóvoda 2 fő 2 fő 1 fő -
1 fő
nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka: - ebből: szakképzett dajka érettségizett dajka 8 általánost végzett dajka egyéb foglalkoztatás: óvodatitkár élelmezésvezető szakácsnő konyhai dolgozó karbantartó szakmunkás
Székhely 8 fő 6 fő 2 fő -
Telephely 2 fő 1 fő 1 fő
Tagóvoda 1 fő 1 fő -
1 fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő
-
-
-
Sitkén a szükséges karbantartási munkákat az önkormányzat alkalmazottja végzi el. 4.1.1 Továbbképzés, szakvizsga A továbbképzések szervezése a „Továbbképzési Szabályzat”-unkban megfogalmazott elveknek megfelelően, az évenként elkészített „Beiskolázási terv” szerint történik. A hétévenkénti kötelező továbbképzés második ciklusa 2012. augusztus 31-én ér véget. A továbbképzési követelményeket az érintett óvónők két fő kivételével már teljesítették, de a ciklus végére ők is megszerzik a kötelező 120 pontot. A 2010-es évben a költségvetésünkben normatív állami támogatás hiányában már nem szerepelt a továbbképzésre, szakvizsgára fordítható összeg, bár addig is kevés volt az erre fordítható normatíva. A továbbképzések finanszírozását ezért igyekeztünk pályázati úton, illetve az Óvó Kezek alapítvány anyagi hozzájárulásával megoldani.
65
Nevelőtestületünk fogékony az innovációra, a kötelezőn túl is rendszeres résztvevői vagyunk a helyi, megyei és országos továbbképzéseknek. A 2006/2007-es és a 2007/2008-as nevelési évben a kompetencia alapú óvodai neveléssel, és az inkluzív pedagógiával kapcsolatos továbbképzéseken, melyekhez kötelező számítógépes tanfolyam is járult, a nevelőtestület 70%-a vett részt. Ezáltal minden csoportunkban be tudják építeni az óvodapedagógusok a korszerű óvodapedagógiai ismereteket a nevelési gyakorlatukba. A kompetencia alapú neveléssel és az inkluzív pedagógiával kapcsolatos továbbképzések számunkra ingyenesek voltak, mivel a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ (NYME RPSZKK) által kiírt pályázat keretében valósultak meg. Óvodánkban jelenleg kilenc óvodapedagógusnak van szakvizsgája (3 közoktatási vezető, 1 drámapedagógus, 5 fejlesztő óvodapedagógus). Jelenleg egy óvodapedagógus vesz részt drámapedagógusi szakvizsgát adó iskolarendszerű továbbképzésen. Egy óvodapedagógusunk 2008 januárjában gyógypedagógus logopédia szakos tanár diplomát szerzett. Óvodán belül az alábbi nevelési területeken mentori feladatokat is ellátnak az óvodapedagógusok: drámapedagógia, ének-zene, vizuális nevelés, origami, néphagyomány ápolás, játékos gyermektorna-preventív torna, fejlesztő pedagógia, környezeti nevelés, egészségnevelés, minőségfejlesztés. Szakmai fejlődésünket, belső továbbképzésünket jelentős mértékben elősegíti az óvodánkban működő „Drámajáték gyakorlati alkalmazása” illetve a „Játék” munkaközösség. Az óvónők irányultságuknak és érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt a munkaközösségek munkájában. 4.2 Tárgyi feltételek Óvodánk székhelyén, telephelyén és a tagóvodában egyaránt megvannak a gyermekek nevelésének és fejlesztésének optimális tárgyi feltételei. Az óvodaegységek épületeinek belső tagoltsága és kialakítása otthonosságot tükröz. A csoportszobák és a hozzájuk tartozó gyermeköltözők ízlésesen berendezettek, tiszták. A mosdók mindhárom feladatellátási helyen teljes mértékben felújítottak. Óvodaegységeinkben gazdag tárgyi környezettel vesszük körül a gyermekeket, amely melegséget, biztonságot, esztétikai élményt nyújt számukra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a székhelyóvodában a magas csoportlétszámok valamennyi csoportunkban zsúfoltságot eredményeznek. A várkerületi székhelyen nevelői szoba (amely egyben szertár és könyvtár is), megfelelő számban irodák, orvosi szoba, logopédiai/fejlesztő szoba, felnőtt öltöző és mosdó állnak rendelkezésre. Tornaszobánk sajnos nincs, így a téli hónapokban, illetve rossz idő esetén komoly gondot jelent a testnevelés foglalkozások, illetve a speciális mozgásfejlesztő foglalkozások levezetése. Szatmár úti telephelyünkön van tornaszoba, logopédiai/fejlesztő szoba, kézműves szoba, vezető-helyettesi iroda. Sitkén tagóvoda vezetői iroda és tornaszoba is van. A logopédiai és egyéb fejlesztő foglalkozásokat a vezetői irodában tartják.
66
Óvodánk székhelyén saját üzemeltetésű főzőkonyhával, a telephelyen melegítőkonyhával rendelkezünk. Változatos, egészséges táplálkozást biztosítunk óvodásainknak, az ételallergiás gyermekek nagy részének étkeztetését is meg tudjuk oldani. Sitkén a gyermekek étkeztetését az óvoda épületében lévő, önkormányzati tulajdonú konyha látja el. Mindhárom óvodaegységünkben jó minőségű és megfelelő mennyiségű termi és udvari játékok, eszközök és felszerelések állnak a gyermekek rendelkezésére. A székhelyen és a telephelyen a részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez kiváló minőségű fejlesztő eszközeink vannak. Pl: Ayres háló, Mozgáskotta: alap és utazó készletek + tartozékok, Érzékelő ösvény, Huple, Wesco eszközök, Logico Primo és Picollo alaplapok feladatlapokkal. A beszédfogyatékkal küzdő gyermekek fejlesztéséhez is komoly eszköztárat alakítottunk ki. A speciális eszközök jelentős részét pályázatok (Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány), illetve alapítványaink révén szereztük be. A gyermekek logopédiai fejlesztéséhez is komoly eszköztárat alakítottunk ki, részben pályázatok segítségével (sikeres pályázataink felsorolását lásd az 1. sz. mellékletben). A tagóvodában is megfelelőek a fejlesztéshez szükséges tárgyi feltételek. A Várkerületen a Játék munkaközösség szervezésében működik egy „Játéktár”, melynek eszközeit az Óvó Kezek Alapítvány támogatásából és pályázati forrásból szereztük be. Itt nagy értékű játékokat tárolunk, melyeket az óvodapedagógusok (a telephelyről is) bizonyos időre kikölcsönözhetnek, ezzel is bővítve és színesítve a gyermekek játéklehetőségeit. A tagóvoda 2008-ban szakmai- és informatikai fejlesztési feladatok támogatására (csak 1000 fő alatti települések nyújthattak be igényt) 1.598.532,- Ft-ot kapott. Ebből az összegből lehetőség nyílt az elhasználódott eszközök, berendezések lecserélésére, korszerűsítésére, illetve a hiányzó eszközök pótlására. Tagóvodánk felszereltsége jelenleg megfelel a kötelező eszköz-és felszerelésjegyzékben meghatározottnak. A kötelező eszköz-és felszerelésjegyzékben előírt minimális felszereltség az óvoda székhelyén és telephelyén is rendelkezésre áll. A problémát (mindhárom feladatellátási helyen) az elhasználódott eszközök, felszerelések, berendezések pótlása jelenti. Meg kell jegyezni, hogy a kötelező eszköz beszerzést a sárvári önkormányzat a lehetőségeihez mérten rendszeresen támogatja. Helyi Nevelési Programunkban „Az alaptevékenység ellátását biztosító, a működéshez szükséges eszközök” c. fejezetben megtalálható a gyermekétkeztetéshez szükséges edényzet listája is. Az edények beszerzésére, pótlására gyakorlatilag nincs anyagi bázisunk. A helyiségeket illetően a Várkerületen vannak hiányosságok az eszközjegyzékhez viszonyítva. Legégetőbb a tornaszoba hiánya, de nincs szertár, felnőtt öltöző, mosléktároló (ez a telephelyen is hiányzik), tisztítószer tároló. Udvaraink a székhelyen és a telephelyen nagy kiterjedésűek, szépen parkosítottak. Lehetőséget nyújtanak a játékra, szabad mozgásra, sportolásra. Színterei a tapasztalatszerzésnek, a természet megfigyelésének, a gyermekek manuális tevékenységeinek és szabadtéri programok, rendezvények lebonyolításának.
67
Mindkét udvarunkon vannak babaházak és megfelelő számban mozgásfejlesztő játékok, árnyékolóval ellátott homokozók (homoktakarók), hinták, csúszdák, kerti bútorok. Minden csoportnak van külön udvarrésze, amely lehetőséget nyújt az elkülönülésre, és amelynek gondozása az ő feladatuk. A Várkerületen ezen kívül Pintér László fafaragó által készített szobor, állatfigurák és mászókák is találhatók. Van egy szépen gondozott – biztonsági kerítéssel körülvett – mesterséges tavunk is, amely jól szolgálja a gyermekek környezeti nevelését (kialakítása az Óvó Kezek Alapítvány anyagi bázisából történt). 2007 áprilisában a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletre hivatkozva intézményünk az udvari játszóeszközeink felülvizsgálatára vonatkozó kérelmet nyújtott be a fenntartónak. A felülvizsgálat 2007. június 25-én a székhelyen és a telephelyen egyaránt megtörtént. A vizsgálatot végző szakértő által készített ellenőrzési jegyzőkönyvnek megfelelően a székhelyen és a telephelyen a játszóudvarok felújítása 2008 nyarán elkezdődött. A veszélyes játékok cseréjére, javítására a fenntartó 1.000.000,- Ft-ot biztosított. Csere egyetlen játék esetében történt, a Várkerületen lévő mászóvár helyett kellett újat vásároltunk . A vételár több mint felét az Óvó Kezek Alapítvány fizette. A játékok javításával egy erre specializálódott Kft-t bíztunk meg. A házilag kivitelezhető javításokat óvodánk karbantartója végezte el. Az ütéscsillapító talaj kialakításával kapcsolatos munkákat a Sárvár-Víz Kft. végezte el nagyon jutányos áron. Játszóudvarainknak szakmai felülvizsgálatra, a szükséges korszerűsítések elvégzésére, eszközök beszerzésére, az európai uniós szabvány szerinti felújítására 2009-ben 300.000,- Ftot, 2010-ben pedig újabb 1.000.000,- Ft-ot kaptunk a fenntartótól. Ezekből az összegekből babaházat készítettünk, beszereztük a még hiányzó mozgásfejlesztő játékokat, homokot hozattunk, elvégeztettük a szükséges javításokat és a karbantartónk lefestette az összes játékot. Udvaraink egyenlőre minden szempontból megfelelő állapotban vannak, de továbbra is szükséges a játékeszközök folyamatos karbantartása, felújítása, estenként cseréje. Sitkén az udvar nagy kiterjedésű, játékra és szabadtéri programok lebonyolítására egyaránt lehetőséget nyújt. Az udvar játékeszközeinek felülvizsgálata a hatályos jogszabályoknak megfelelően megtörtént. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a feltárt hibák javítását, a balesetveszélyes játékok kiiktatását elvégezték. A hiányosságok pótlása, pl. mozgásfejlesztő játékok vásárlása, az ütéscsillapító talaj kialakítása azonban még hátra van. Az udvar rendezését az óvodapedagógusok a szülők bevonásával 2008-ban már elkezdték, pl. az apukák segítettek az ütéscsillapító talaj kialakításának előkészítő munkálataiban. Az ütéscsillapító talaj kialakításához szükség lenne még megfelelő kavics vagy homok beszerzésére. A működési és a pedagógiai adminisztrációs munkához megfelelő minőségű és mennyiségű felszereléssel rendelkezünk: számítógépek, nyomtatók, fénymásolók, fax; van Internet hozzáférésünk is. A nevelőtestületnek a székhelyen és a tagóvodában is rendelkezésére áll egy-egy Internet kapcsolattal bíró számítógép. Szakmai- és informatikai fejlesztési feladatokra ágazati pályázati forrásból is kaptunk támogatást az utóbbi években. Szakmai eszközök beszerzését támogató pályázatot legutóbb már nem írtak ki. Informatikai fejlesztésre azonban jelentős összegekhez lehet jutni pályázati forrásból. Ennek eredményeként beszereztünk néhány notebook-ot amelyeket a nagycsoportos
68
gyermekek is használhatnak. Természetesen csak óvónői felügyelet mellett, meghatározott időben és ideig. Tárgyi feltételeink fejlesztését, mint az a beszámolóból kitűnik, nagymértékben segíti a Várkerületen az Óvó Kezek, a Szatmár úton pedig a Gyermekeinkben a jövő Alapítvány. A tehetséggondozó programunk megvalósításához szükséges eszközöket, anyagokat kizárólag alapítványaink biztosítják. Alapítványaink anyagi bázisát felhasználjuk a csoportszobai és udvari játékok, a vizuális neveléshez szükséges jó minőségű eszközök és a fejlesztő munkát segítő eszközök beszerzésére, illetve úszásoktatáskor az uszoda bérleti díjának kifizetésére. Az Óvó Kezek Alapítvány részt vállal a továbbképzések finanszírozásából is. Óvodánk dolgozói a székhelyen és a telephelyen önkéntes munkával támogatják alapítványainkat. Bevételes rendezvények szervezésével (Várkerület – majális, Szatmár út – karácsonyi vásár), az SZJA 1%-ának kérésével, támogatók keresésével, és pályázatok készítésével növeljük anyagi bázisukat. Alapítványainkat Sárvár Város Önkormányzata hosszú éveken keresztül segítette az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság által kiírt pályázati támogatásokkal. Számíthatunk a szülők támogatására is. Ezek közül ki kell emelni Schuller Henriette és zenésztársai által, az Óvó Kezek Alapítvány javára adott jótékonysági koncertet. A 2010 márciusában megrendezett koncert fővédnöke Dr. Szijártó Valéria Sárvár Város jegyzője volt, a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kondora István úr, akkor még alpolgármesterként, és az önkormányzati képviselők közül is néhányan. A koncertet támogatta Sárvár Város Önkormányzata, az adakozó közönség (nagyrészük óvodásaink szülei), sok sárvári cég, intézmény, vállalkozó és magánember, szép példát adva a jó ügyért való összefogásra. A műsorban fellépett a Gárdonyi iskola „Ágacska” színjátszó csoportja és óvodánk drámajáték tehetséggondozó csoportja is. A tagóvodában a farsangi rendezvény bevételét használják játékvásárlásra, eszközbeszerzésre, a gyermekek programjainak finanszírozására. A tárgyi feltételek javításához az óvodapedagógusok folyamatosan keresik a támogatókat. Számíthatnak a szülőkre és kialakult már egy szponzori kör is, amely folyamatosan támogatja a tagóvodát. Az elmúlt öt évben óvodánk székhelyén és telephelyén az önkormányzat felújítási alapjából az alábbi felújítási, karbantartási munkákra került sor: 2006: Várkerület: zsírfogó beépítése a csatornarendszerbe a második épület hátsó kijáratánál betonos rész kialakítása a kazánház tetőzetének szigetelése Szatmár út: - a 10. csoport mosdójának teljes felújítása az udvaron tereprendezés, pavilon telepítése 2007: Várkerület: a második épületben az ablakok és ajtók mázolása a bejárati teher-és személykapu cseréje Szatmár út: a beázott tetőrész javítása
69
2008: Várkerület: az első épületben a két földszinti csoportszobában a parketta csiszolása, lakkozása, valamint a három emeleti csoportszoba, a gyermekmosdók, öltözők, és a folyosók festése a főzőkonyha felújítása: zöldséges és húsos előkészítő kialakítása és berendezése; villanyszerelés, vízvezeték szerelés, csatorna felújítás, járólapozás, csempézés, konyhaablakok és néhány ajtó cseréje, két új ventilátor beépítése, teljes körű mázolás és meszelés; eszközbeszerzés: 4db hűtőszekrény, 3db háromfázisú mosogató, 1db robotgép és tartozékai, 1db burgonyakoptató, konyhai edényzet, polcok, egyéb szükséges eszközök Szatmár út: a beázott tetőrész ismételt javítása 2 db hűtőszekrény vásárlása a melegítőkonyhára 2009: A Várkerületen és a Szatmár úton felújítás nem volt, az önkormányzati felújítási alapból az óvodánknak szánt összegből az intézményfelújítást finanszírozó pályázat önrészének egy részét biztosították. 2010: Várkerület: - felújítás nem történt Szatmár út: - a 10. csoportban a gyermeköltöző aljzatának felújítása - az óvoda bejárati lépcsőjének felújítása és akadálymentesítésének elvégzése A tagóvodában ezekben az években önkormányzati támogatásból felújítás nem történt. Pályázatból megvalósuló felújítás: A Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Intézményfenntartó Társulás 2008-ban pályázatot nyújtott be az Önkormányzati Minisztérium által kiírt intézményfelújításokat finanszírozó pályázatra. A pályázat elbírálására 2009. május 20-án került sor, a három feladatellátási hely összesen 6 millió forintot nyert a következő munkák elvégzésére: - a Várkerületen az emeleti folyosón és az irodákban 9 db ablak cseréje, - a Szatmár úton 1 gyermekmosdó felújítása, - Sitkén a gyermekmosdó és öltöző felújítása, a külső nyílászárók cseréje, illetve a terasz tetővel való ellátása. A beruházás közbeszerzési eljárás keretében valósult meg, emiatt a munkák elvégzése áthúzódott 2010 májusára. Mivel a felújításokat szorgalmi időben végezték, estenként komoly gondot jelentett a gyermekek zavartalan ellátásának megoldása. A Várkerületen, mivel itt az emeleti irodák és a közlekedő folyosó ablakait cserélték, a gyermekek megszokott óvodai életét különösképpen nem befolyásolták a munkálatok. Az óvónők az ablakcsere idején azonban fokozottabban figyeltek a gyermekek csoportszobán kívüli mozgására. A Szatmár úton a 9. csoport mosdójának teljes felújítása idején a gyermekek a 10. csoport mosdóját használták, az öltözködést pedig a tornateremben oldották meg. Az óvónők és a dajkák részéről mindez komoly szervezőmunkát és odafigyelést igényelt. A dajkáknak a napi munka mellett a Várkerületen és a Szatmár úton egyaránt nagyon sok többletfeladatot jelentet a takarítás és a rendrakás. A nehézségek ellenére a lehető legrövidebb idő alatt nagyon szép munkát végeztek. Sitkén a felújítást csak úgy lehetett elvégezni, hogy az óvodát a kultúrházba költöztették a munkálatok idejére. A szülőket megkérték, hogy aki tudja, ebben az időszakban fogja otthon a
70
gyermekét. A kérés nyomán csak azok a gyermekek vették igénybe az óvodai ellátást, akiknek az elhelyezését a szüleik nem tudták másképpen megoldani. Az oda- és visszaköltözést kemény munkával az óvónők és a dajka oldották meg. A takarítást és a berendezkedést, nem sajnálva a szabad idejüket, ugyancsak ők hárman végezték. Az óvodavezetés mindhárom feladatellátási helyen minden érintettnek köszönetét fejezte ki a helyzet megfelelő kezeléséért és áldozatos helytállásukért. A szorgalmi időben sok többletmunkát jelentett ugyan a felújítás, de a korszerű és esztétikus helyiségek és a hőszigetelő, könnyen kezelhető nyílászárók feledtették velünk a korábbi gondokat. A karbantartásra mindhárom óvodaegységünkben a magunk erejéből is folyamatosan gondot fordítunk. Óvodánk karbantartója, illetve a sitkei önkormányzat alkalmazottja a lehetőségeinkhez mérten, elvégzik az épületekben a kisebb-nagyobb javításokat, felújításokat. A bútorokat, az udvari játékokat, és az egyéb felszerelési tárgyakat is a karbantartó javítja a székhelyen és a telephelyen. Nagyon sok segítséget kapunk a szülőktől is, a kisebb felújítási munkák elvégzésében, a hibák kijavításában. A Várkerületen több csoportszobát és gyermeköltözőt is kifestettek, majd kitakarítottak és rendet raktak. Az Óvó Kezek Alapítvány is részt vállal az állagmegóvó, felújító munkákból, pl. beépített szekrény cseréje, burkolat felújítás, festékvásárlás, stb. Azokat a felújítási, karbantartási feladatokat, amelyek meghaladják erőnket, évente jelezzük a fenntartónak. A felújítási alapból eddig még mindig el tudtuk végeztetni a legfontosabb, legsürgetőbb munkákat. Reméljük a jövőben is lehetőségünk nyílik az épületeink állagának megóvását, az energiatakarékosságot szolgáló felújítási munkák folytatására. 5. Nevelő-fejlesztő munka Nevelő-fejlesztő munkánk alapja a székhelyen és a telephelyen az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített Helyi Nevelési Program, a tagóvodában pedig a Cseperedő Óvodai Nevelési Program. A saját készítésű programok jól illeszkednek óvodánk személyi és tárgyi feltételeihez, általuk meg tudjuk valósítani pedagógiai elképzeléseinket, melyek az adott gyermekek nevelését, fejlesztését szolgálják. Nevelési Programjainkat az elmúlt években a törvényi előírásoknak és az óvodaátszervezéssel kapcsolatos változásoknak megfelelően többször is felülvizsgáltuk és elvégeztük a szükséges módosításokat. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját legutóbb a 255/2009. (XI.20.) kormányrendelet módosította, amely maga után vonta helyi programjaink felülvizsgálatát. A módosítás alapjaiban nem változtatta meg az alapprogram szellemiségét, csak hangsúlyosabbá tette a következő területeket: esélyegyenlőség, esélyteremtés, integráció, hátránykompenzáció, differenciált képességfejlesztés, tehetséggondozás. Óvodánk Helyi programjában, és a Cseperedő programban ezek a területek nagyrészt már a kötelező felülvizsgálat előtt is kiemeltek voltak, ezért a kormányrendelettel adekvát módosításukkor lényegi beavatkozásokat nem kellett elvégeznünk. Nevelőmunkánk alapvető célja mindhárom óvodaegységünkben egyaránt a gyermekek személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a speciális nevelési szükségletű gyermekeket is). A gyermekek nevelésében felhasználjuk a drámapedagógiát, melynek alkalmazásával önmagukra és a világra nyitott, harmonikus személyiségű, kreatív gyermekek nevelése a célunk.
71
Törekszünk a biztonságot adó, szeretetteljes és befogadó pedagógiai klíma megteremtésére, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítésére. Nevelő-fejlesztő munkánk eredményeként a gyermekek – egyéni fejlettségi ütemüket, értelmi és egyéb képességeiket figyelembe véve – képessé válnak az iskolai élet megkezdésére, a tanulásra. A csoportok napirendjét, amely folyamatos és rugalmas, úgy alakítják az óvodapedagógusok, hogy elegendő, megszakítás nélküli idő jusson a játékra, amelyhez nyugodt légkört, megfelelő minőségű és mennyiségű fejlesztő játékszereket biztosítunk. Naponta játszanak óvodásaink a szabadban is. A gyermekek biztonságérzetét, érzelmi stabilitását a naponta ismétlődő tevékenységekkel erősítjük. Mindennap van mese, mozgás (lehetőség szerint az udvaron), éneklés, folyamatosan van rajzolás, mintázás, kézimunka. A kötött és kötetlen időben történő napi meséléssel a pozitív erkölcsi normák kialakulását, megerősítését is segítjük. Óvodánkban a gyermeki ismeretszerzés – tanulás – a napi tevékenységekbe ágyazva, spontán és az óvónők által kezdeményezett foglalkozásokon valósul meg. Elsődleges célja a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, amely a szociális, az értelmi, a verbális és a testi képességek fejlesztésén keresztül realizálódik. Nevelő-fejlesztő munkánk során olyan korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszereket (drámapedagógia, kompetencia alapú nevelés), hátránykompenzáló programokat alkalmazunk, amelyekkel a gyermekek nevelése, személyiségük fejlesztése eredményesebbé tehető. A gyermekeket egyéni, vagy mikrocsoportos fejlesztéssel segítjük ahhoz, hogy minden területen a képességeiknek megfelelő legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. Az egyéni fejlesztésre a kiemelkedő képességű, vagy valamilyen hátránnyal induló gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Óvodánk speciális nevelési területei a napi nevelőmunkába beépítve nagyban hozzájárulnak a gyermekek sokoldalú fejlődéséhez, a kompetenciák fejlesztéséhez, a hátránykompenzációhoz, és az esélyegyenlőség növeléséhez: drámapedagógia alkalmazása az óvodai életben ═ székhely, telephely, tagóvoda „Szív-kincsesláda” egészség megőrzési program ═ székhely, telephely játékos lábtorna és tartásjavító torna ═ székhely, telephely személyiségfejlesztés zenével-tánccal (gyermekjáték és néptánc alapelemei az óvodában) ═ székhely, telephely, tagóvoda a néphagyomány megjelenése az óvodai nevelési folyamatban ═ székhely, telephely, tagóvoda képességfejlesztés vizuális neveléssel ═ székhely, telephely A „Szív-kincsesláda” programot, melyet az óvodapedagógusok beépítenek a gyermekek napi tevékenységeibe, a nagycsoportosok végzik, de már kiscsoportos kortól tudatos egészségneveléssel készülünk a megvalósítására. Ez a program olyan egészségvédő, megőrző magatartásformákat, szokásokat alakít, amelyek remélhetőleg beépülnek majd a gyermekek jövőbeli életrendjébe. A program egyik értéke az, hogy a szülők is részt vállalnak a megvalósításában. Vas megyében egyedül a mi óvodánk vesz részt a Szív Egészségvédő programban.
72
Óvodánk tagja az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának is. A székhely óvodában és a telephelyen az „Óvodai dohányzás megelőző program”-ot is végzik a mindenkori nagycsoportosok. A részképesség zavarral küzdő gyermekek esetében fejlesztő foglalkozásokat tartunk. A mozgás, illetve az értelmi és a megismerő funkciók fejlesztését fejlesztő óvodapedagógusok végzik. Szükség esetén külső szakemberek – Nevelési Tanácsadó – is foglalkoznak a rászoruló gyermekekkel. A beszédhibás, beszéd-és nyelvi zavarral küzdő gyermekeket a székhely óvoda logopédusa fejleszti a telephelyen és a tagóvodában egyaránt. A sitkei gyermekekkel túlórában foglalkozik, mivel az ő ellátásuk már nem fér be a kötelező órájába. (A gyermekek részvételét a fejlesztő foglalkozásokon a 2. sz. melléklet tartalmazza). Intézményünkben jelenleg 3 fő sajátos nevelési igényű (SNI) gyermeket is nevelünk, mindhárom feladatellátási helyen 1-1 főt. A székhelyre és a tagóvodába járó SNI gyermekek beszédfogyatékosok. Velük a logopédus és a fejlesztő óvodapedagógusok, illetve a saját óvónőik foglalkoznak. A telephelyre hallássérült SNI gyermek jár. Az ő fejlesztését megbízási szerződéssel alkalmazott szurdopedagógus, illetve a telephely fejlesztő óvodapedagógusa végzi. A hátrányos helyzetű (HH), és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek eredményes nevelésének/fejlesztésének megvalósítására, hátrányainak kompenzálására az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervünk alapján Integrációs Programot (IP) dolgoztunk ki. A program megvalósításában az IP munkacsoport vezetésével vesznek részt a nevelőtestület tagjai (a HH és a HHH gyermekek számának alakulását a 3. sz. melléklet tartalmazza). Óvodánkban a mindenkori éves „Munkaterv” tartozéka a gyermekvédelmi program. Mindhárom óvodaegységünkben van megbízott gyermekvédelmi felelős, akik rendszeres, intenzív kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek családjaiban gyakran problémák mutatkoznak. Gyakran nem elegendő csak a gyermekkel foglalkoznunk, hisz a gondok eredője a család. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a védőnőkkel együttműködve esetenként családgondozást is végzünk. 2010-ben, a gyermekek minél hatékonyabb védelme érdekében, jelentkeztünk a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által kidolgozott „MegÓvLak” elnevezésű bűnmegelőzési, biztonságra nevelő óvodai programra. A gyermekek számára nagyon érdekes, rendkívül hasznos programban egyenlőre csak a székhely óvoda nagycsoportosai vesznek részt. A pozitív tapasztalataink alapján azonban a programot szeretnénk kiterjeszteni a telephely és a tagóvoda nagycsoportosaira is. Nagycsoportosaink rendszeresen részt vesznek az óvodásoknak kiírt közlekedésbiztonsági rajzpályázaton is. Tehetséggondozás programunk kertében az óvoda székhelyén és telephelyén (lásd. 4. sz. melléklet) felvállaljuk a jó képességű, speciális érdeklődésű nagycsoportosok fejlesztését a következő területeken: origami, vizuális nevelés drámajáték népi gyermekjáték, gyermek néptánc játékos gyermek torna A tehetséggondozó foglalkozásokat speciális végzettségű óvodapedagógusok vezetik.
73
A környezet szeretetére, védelmére nevelést óvodaegységeinkben kiemelten kezeljük. Udvaraink gondozásába, a növényápolásba, madáretetésbe, közvetlen környezetünk óvásába bevonjuk a gyermekeket. A Várkerületen minden csoportunkban van élősarok, vannak halak, vagy teknősök, ezek gondozását is a gyermekekkel együtt végezzük. Nagycsoportosaink minden évben elvégzik az Öko-Pannon Kht. Oktatási programját, és rendszeres résztvevői az Öko-Pannon Kht. és a Sárvári HUKE Kft. által közösen évente szervezett „Road Show”-nak. A nevelési programjainkban megfogalmazottak alapján az óvodások életkori sajátosságait figyelembe véve ápoljuk népi, nemzeti hagyományainkat, igyekszünk megkeresni a szűkebb környezetünkben még fellelhető elemeket: az évszakokhoz kötődő hagyományok, ünnepkörök felelevenítése, a népi játékok, a néptánc alapelemeinek megismertetése. Nagycsoportosaink az óvónők szervezőmunkájának köszönhetően rendszeresen részt vesznek az általános iskolák által az óvodásoknak szervezett játszóházi foglalkozásokon, vers- és mesemondó versenyeken, sportrendezvényeken, rajzpályázatokon. Gyermekeink bekapcsolódnak a város életébe az által is, hogy nagycsoportos korú gyermekeink évek óta szerepelnek karácsonykor és Anyák napján a Kismama Klubban, karácsonyi műsort adnak a kórház dolgozóinak, népi gyermekjáték tehetséggondozó csoportunk évente szerepel a városi néptánc gálán. Óvodásaink az óvónők vezetésével gyakran látogatják a közművelődési intézmények – könyvtár, művelődési központ, múzeum – számukra érdekes programjait, részt vesznek az óvódásoknak kiírt pályázataikon. Az intézmények sajátos lehetőségeit tudatosan használjuk nevelőmunkánkban. A sitkei tagóvoda aktív résztvevője a község életének, az óvodás gyermekek adnak műsort a falu rendezvényein, közösségi programjain: Idősek napja, Karácsonykor betlehemes játék, Március 15-i megemlékezés. Fakultatív programok a szülők igényei szerint: Mindhárom óvodaegységben biztosítjuk a hit- és vallásoktatás lehetőségét. Színház és bábszínház, illetve a gyermekek életkorának megfelelő egyéb rendezvények látogatását is megszervezzük. A német, illetve az angol nyelvvel való játékos ismerkedést, az utóbbi években a Gárdonyi Géza Általános Iskola nyelvtanárai tartják térítésmentesen az érdeklődő nagycsoportos gyermekeknek. A sitkei gyermekek önköltséges formában a celldömölki Vulkán fürdőbe járnak úszásoktatásra. A sárvári gyermekeket több mint két évtizeden keresztül az oladi tanuszodába vittük úszni. A magas utazási költségeket a szülők nagy többsége azonban már nem tudta vállalni, ezért a 2009/2010-es nevelési évben már nem volt úszásoktatás. Nagy örömünkre 2011 március végén a sárvári fürdő uszodájában kezdhetik meg nagycsoportosaink az úszás alapelemeivel való játékos ismerkedést. (a fakultatív foglalkozásokon való részvételt lásd 5. sz. mellékletben). Óvodánk a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ bázisóvodája „A drámajáték alkalmazása az óvodai életben”, illetve a „Fejlesztőpedagógia” területén. A drámajátékot, mint személyiségfejlesztő módszert, már 15 éve sikeresen alkalmazzuk nevelőmunkánkban, ezért vállalkoztunk arra, hogy bázisintézménnyé váljunk e területen. Ez irányú működésünket drámapedagógusi végzettséggel rendelkező bázisóvodai mentor kolléganőnk koordinálja. Bázisnap keretében előzetes egyeztetés alapján havonta egy
74
alkalommal fogadjuk a megye egész területéről az érdeklődő óvónőket, esetenként egy-egy óvodai nevelőtestületet. Évente tartunk drámajáték pedagógiai napot, amelynek keretében neves szakemberek előadásait hallgathatják meg a résztvevők, illetve megismerkedhetnek a drámajáték gyakorlati alkalmazásával. Pedagógiai napjainkon fellép óvodánk drámajáték tehetséggondozó csoportja is. Fejlesztőpedagógia bázisóvodai tevékenységünket egy fejlesztő óvodapedagógusi végzettségű kolléganőnk irányítja. Bázisnapjainkon az érdeklődő óvónők előzetes bejelentkezés alapján fejlesztő foglalkozásokon hospitálhatnak, illetve az értelmi- és mozgásfejlesztéssel kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg. Fejlesztő bázisóvodai mentorunk a háromhavonta megrendezésre kerülő területi fejlesztő klub vezetője is. Óvodapedagógusaink közül többen is rendszeresen tartanak bemutató foglalkozásokat a drámapedagógiai és a fejlesztőpedagógiai napjainkon. A 2010/2011-es nevelési évben a NYME RPSZKK felkérésére részt vettünk a „Jó gyakorlat” programban. Ennek keretében a kompetencia alapú neveléssel kapcsolatos „jó gyakorlatokat” mutatott be nagyszámú érdeklődő előtt a székhelyóvoda három óvodapedagógusa. A bemutatók témája a „Mozgáskotta” módszer, ének-zene foglalkozás, és komplex dráma foglalkozás volt. Óvodánk több alkalommal is a házigazda szerepét töltötte be területi szintű szakmai rendezvényeken, értekezleteken és továbbképzéseken. Az utóbbi években a NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar néhány óvodapedagógus jelölt hallgatója nálunk töltötte a szakmai gyakorlatát. 6. Kapcsolataink Kapcsolataink rendszerét stratégiai dokumentumaink szabályozzák. Minőségfejlesztési munkánk alapja a partnerközpontú működés, ezért kapcsolataink minőségét rendszeresen vizsgáljuk, és keressük a fejlesztés lehetőségeit. Kapcsolataink közül kiemelném a szülőkkel való kapcsolattartást, hisz az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvoda és a család (óvónő-szülő) kapcsolattartásának formái a következők: naponkénti beszélgetés, szülői értekezlet, Szülők iskolája, családlátogatás, közös programok, kézműves foglalkozások, munkadélutánok, játszódélutánok, rendezvények, nyílt nap a leendő óvodásoknak és szüleiknek. Fontos szerep jut a kapcsolattartásban a Szülői Közösségnek (külön munkaterv szerint dolgozik). Az információáramlás és a kapcsolattartás megkönnyítését segíti óvodánk honlapja oly módon, hogy ezen keresztül is tájékoztatjuk a szülőket az óvodai eseményekről, programokról. A többi partnerünkkel is törekszünk a tartalmas, rendszeres kapcsolattartásra. Szeretném kiemelni Sárvár és Sitke Önkormányzataival való jó együttműködésünket, és a korrekt munkakapcsolatot, melynek alapja a kölcsönös bizalom, nyitottság. Problémáink, gondjaink megoldásában mindig számíthatunk támogatásukra, segítő hozzáállásukra.
75
7. Minőségfejlesztési munka Minőségfejlesztő munkánkat a többször módosított, Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) szerint végezzük. A minőségfejlesztést a minőségirányítási team irányítja, és két minőségi kör segíti. A team vezetésével nevelési évenként tűzünk ki a nevelőmunkára, és a működésre vonatkozó rövid, illetve időközönként közép és hosszú távú szervezeti célokat. Megvalósításukat a team a minőségi körök bevonásával évente vizsgálja. A jogszabályoknak megfelelő módon a 2008/2009-es nevelési évben értékeltük első ízben a minőségfejlesztő munkát. A teljes körű, irányított intézményi önértékelés elvégzéséhez az EFQM-modell filozófiájára épített, a közoktatási intézmények számára kialakított módszert választottuk. Irányított intézményi önértékelést a Comenius 2000 közoktatási minőségbiztosítási program keretében az EFQM-modell alapján már végeztünk, így a kötelező önértékeléskor jól feldolgozható, értékelhető, összehasonlítható adatokat kaptunk. Az igény és elégedettség vizsgálat során kapott eredményeket témakörönként feldolgoztuk és meghatároztuk a következtetésekből adódó célkitűzéseket, intézkedéseket. Legfontosabb partnereink a gyermekek, a szülők, óvodánk dolgozói és az önkormányzat elégedettek az óvodánkban folyó nevelő-fejlesztő munkával. Célunk ezeknek a pozitív értékeknek a magas színvonalú megtartása. A minőségi munkavégzés érdekében, a törvényi előírásoknak megfelelően, kidolgoztuk a közalkalmazottak teljesítményértékelésének rendszerét. Mindez nagyon komoly munkát jelentett az óvodavezetésnek és a minőségirányítási teamnek egyaránt. Az óvodapedagógusok és a dajkák teljesítményének értékelés a 2009/2010-es illetve a 2010/2011-es nevelési évben megtörtént. A korszerű szemléletű teljesítményértékelés a dolgozók önértékeléséből és a vezetői értékelésből tevődik össze. A vezetői értékelést minden munkatársam esetében én végeztem. Az óvodapedagógusok vezetői értékelése előtt kikértem a helyettesek és a munkaközösség vezetők, a dajkák esetében pedig a helyetteseken kívül a csoport óvodapedagógusainak véleményét is. A vezetői értékeléseket a közalkalmazottak eddigi teljesítményére épített, egyéni fejlesztési tervek készítésével zártam le. A minőségirányítási team elkészítette a gyermekek teljesítményértékelésének eljárásrendjét is. A gyermekek fejlődésének nyomon követését a törvényi előírásoknak megfelelően, az óvodapedagógusok első ízben a 2009/2010-es nevelési évben rögzítették. A mérések tükrében megállapították a gyermekek fejlődésének eredményét a különböző területeken, illetve megfogalmazták a fejlődést szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. 8. Befejezés Nevelő-fejlesztő munkánkat a gyermekek érdekeit messzemenően szem előtt tartva, a szülők igényeit figyelembe véve, a fenntartói elvárásoknak megfelelően végezzük. Eredményeink és a szülői visszajelzések azt mutatják, hogy a legjobb tudásunk szerint végzett munkánk jól szolgálja az óvodásaink nevelését, fejlesztését. Mivel a minőség mindig fokozható, a jövőben is törekedni fogunk pedagógiai kultúránk fejlesztésére, a hatékony nevelőmunkára, az óvoda sikeres és jó működtetésére.
76
A fentiek alátámasztására idézném Némethné Józsa Ágnes közoktatási szakértőt, aki Sárvár város Önkormányzatának Minőségirányítási ellenőrzési terve alapján 2007 májusában szakmai és törvényességi ellenőrzést tartott intézményünkben. Az ellenőrzés során – akkor még csak a székhely és a telephely vonatkozásában – vizsgálta az óvoda alapdokumentumait, és a gyermekek neveltségi szintjének megállapítására, az óvoda légkörének vizsgálatára csoportlátogatásokat is végzett. A szakértő asszony az összefoglalóban egyebek mellett megállapította, hogy az intézményben magas színvonalú szakmai munka folyik, az óvoda a fenntartó intézménytípusra vonatkozó előírásainak maximálisan eleget tesz, a nevelőtestületben magasan kvalifikált, több diplomával is rendelkező óvodapedagógusok nagyszámban biztosítottak, az intézmény kiváló tárgyi feltételekkel rendelkezik, ami a fenntartó és az intézményvezető gondosságát, elhivatottságát tükrözi.
77
1. sz. melléklet NYERTES PÁLYÁZATAINK 2006: Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését szolgáló programok megvalósítása” 70.000,- Ft Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „A népi kultúra helyi hagyományokra építő (épülő) ápolása, megőrzése, átörökítése” 35.000,- Ft Közművelődési Közalapítvány Sárvár „Bábozó, dramatizáló óvodások találkozója” 20.000,- Ft 2007: Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését szolgáló programok megvalósítása – Mozgáskotta” 60.000,- Ft 2008: Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését szolgáló programok megvalósítása” 50.000,- Ft Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „A népi kultúra hagyományokra építő (épülő) ápolása, megőrzése, átörökítése” 13.900,- Ft 2009: Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését szolgáló programok megvalósítása” 45.000,- Ft Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány „A népi kultúra hagyományokra építő (épülő) ápolása, megőrzése, átörökítése” 35.000,- Ft 2010: Lehetőség hiányában nem volt alkalmunk pályázatot írni.
78
2. sz. melléklet A fejlesztő foglalkozásokon a gyermekek részvétele a következőképpen alakult Terület
Óvodaegység
Gyermekek száma
Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út
19 fő 13 fő 15 fő 13 fő 3 fő 1 fő
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Sitke
23 fő 9 fő 7 fő 21 fő 9 fő 3 fő 1 fő 2 fő
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Sitke
27 fő 11 fő 7 fő 25 fő 12 fő 3 fő 1 fő
Óvodaegység
Gyermekek száma
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Sitke
29 fő 8 fő 8 fő 22 fő 15 fő 4 fő 2 fő 1 fő
Várkerület Szatmár út
31 fő 8 fő
2006/2007. Logopédia Fejlesztő csoport Nevelési Tanácsadó 2007/2008. Logopédia Fejlesztő csoport Nevelési Tanácsadó 2008/2009. Logopédia Fejlesztő csoport Nevelési Tanácsadó
Terület 2009/2010. Logopédia Fejlesztő csoport Nevelési Tanácsadó 2010/2011. Logopédia
79
Fejlesztő csoport Nevelési Tanácsadó
Sitke Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Sitke
8 fő 17 fő 7 fő 3 fő 1 fő 3 fő
A sitkei tagóvodában a gyermekek fejlesztését az óvodapedagógusok végezték a Nevelési Tanácsadó útmutatása alapján.
80
3. sz. melléklet Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása
Hátrányos gyermekek száma (fő) 2006/2007. Várkerület 14 Szatmár út 20 2007/2008. Várkerület 16 Szatmár út 15 Sitke 2008/2009. Várkerület 21 Szatmár út 19 Sitke 1 2009/2010. Várkerület 17 Szatmár út 17 Sitke 3 2010/2011. (I. félév adatai) Várkerület 24 Szatmár út 14 Sitke 3
aránya (%)
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma aránya (fő) (%)
6,5 44,4
-
-
7,1 36,6 -
4 2 -
1,8 4,9 -
9,3 37,3 4,2
2 -
0,9 -
7,6 37 12
2 2 -
0,9 4,3 -
11,2 26,9 11,5
3 2 -
1,4 3,8 -
helyzetű
81
4. sz. melléklet Tehetséggondozó programjainkon a következőképpen alakult a gyermekek részvétele
Óvodaegység
Gyermekek száma
Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út
7 fő 8 fő 5 fő 15 fő 10 fő 19 fő 13 fő
Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út
10 fő 6 fő 8 fő 6 fő 13 fő 7 fő 22 fő 14 fő
Drámajáték, bábjáték Népi gyermekjátékok, néptánc
Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út
12 fő 6 fő 13 fő 6 fő 19 fő 11 fő 26 fő 16 fő
Terület
Óvodaegység
Gyermekek száma
Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út
12 fő 5 fő 5 fő 5 fő 13 fő 7 fő 22 fő 16 fő
Várkerület Szatmár út Várkerület
15 fő 3 fő 8 fő
Terület 2006/2007. Kézművesség Origami Drámajáték, bábjáték Népi gyermekjátékok, néptánc 2007/2008. Kézművesség Origami Drámajáték, bábjáték Népi gyermekjátékok, néptánc 2008/2009. Kézművesség Origami
2009/2010. Kézművesség Origami Drámajáték, bábjáték Népi gyermekjátékok, néptánc 2010/2011. Kézművesség Origami
82
Drámajáték, bábjáték Népi gyermekjátékok, néptánc
Szatmár út Várkerület Szatmár út Várkerület Szatmár út
2 fő 14 fő 7 fő 24 fő 11 fő
83
5. sz. melléklet Az óvodában nevelési időn túl tartott fakultációs foglalkozásokon a gyermekek részvétele a következőképpen alakult Gyermekek Terület Óvodaegység száma 2006/2007. Német nyelvvel való Várkerület 19 fő játékos ismerkedés Szatmár út 5 fő kat. Várkerület - ev. 5 fő ref. Hitoktatás 11 fő kat. Szatmár út - ev. - ref. Várkerület 15 fő Úszás Szatmár út 14 fő Várkerület 20 fő Játékos gyermektorna Szatmár út 5 fő 2007/2008. Német nyelvvel való Várkerület 21 fő játékos ismerkedés Szatmár út 10 fő kat. Várkerület
- ev. 1 fő ref.
Hit- és vallásoktatás
Úszás Játékos gyermektorna
11 fő kat. Szatmár út
- ev.
- ref. A sitkei tagóvodában a hit- és vallásoktatás oktató hiányában elmaradt. Várkerület 53 fő Szatmár út 14 fő Sitke 5 fő Várkerület 17 fő Szatmár út 4 fő
Terület
Óvodaegység
Gyermekek száma
2008/2009. Német nyelvvel való játékos ismerkedés Hit- és vallásoktatás
Várkerület Szatmár út Várkerület
12 fő 9 fő kat. 3 fő ev.
84
3 fő ref. 13 fő kat. Szatmár út
4 fő ev. - ref. 2 fő kat.
Úszás
Játékos gyermektorna
Terület
Sitke
- ev.
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út
- ref. 57 fő 12 fő 6 fő 10 fő 4 fő
Óvodaegység
Gyermekek száma
2009/2010. Angol nyelvvel való játékos ismerkedés Német nyelvvel való játékos ismerkedés
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út Sitke
25 fő 2 fő 10 fő 5 fő kat.
Várkerület
4 fő ev. 6 fő ref. 9 fő kat.
Hit- és vallásoktatás
Szatmár út
4 fő ev. - ref. 2 fő kat.
Úszás Játékos gyermektorna
Sitke
- ev.
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út
- ref. 6 fő 3 fő 10 fő
85
Terület
Óvodaegység
Gyermekek száma
2010/2011. Angol nyelvvel való játékos ismerkedés Német nyelvvel való játékos ismerkedés
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út Sitke
11 fő 5 fő 5 fő 4 fő kat.
Várkerület
1 fő ev. 3 fő ref. 8 fő kat.
Hit- és vallásoktatás
Szatmár út
2 fő ev. - ref. 15 fő kat.
Úszás Játékos gyermektorna
Sitke
- ev.
Várkerület Szatmár út Sitke Várkerület Szatmár út
- ref. 48 fő 12 fő 7 fő 12 fő 10 fő
86
Jegyzőkönyv Költségvetési ellenőrzés a Vármelléki Óvodában I. Az ellenőrzésre az éves ellenőrzési program alapján kerül sor. Az ellenőrzött időszak: 2009. január 1. – 2010. december 31. Az ellenőrzést végezte: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr Az ellenőrzés időtartama: 2011. március 7 – 2011. április 8. Az ellenőrzés célja: • Az Intézmény gazdálkodása, működése törvényességének, a jogszabályok és a belső szabályzatok betartásának ellenőrzése Az ellenőrzés jogszabályi alapja az Államháztartásról szóló, többször módosított 1992.évi XXXVIII.tv. valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet. II. Megállapítások 1. A gazdálkodás szabályozottsága ~
~ ~
~ ~
Az Óvoda az önkormányzati alapítói céloknak, célkitűzéseknek megfelelően működik. Az intézmény feladatellátása a reális igényekhez igazodik. Az alapító okirat és a működési engedély összhangja biztosított. Az intézmény szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatok elkészültek, tartalmuk megfelel a jogszabályoknak. A működéshez, a gazdálkodás viteléhez rendelkezésre állnak a szabályzatok. SZMSZ: tartalmát tekintve naprakész. Leltározási szabályzat, és Felesleges vagyontárgyak hasznosítása és selejtezése: a Városgazdálkodás által elkészített szabályzatok, melyek 2003. április 23-óta változatlanok, frissítésük indokolt. Számlarend, Számviteli politika: a Számlarend átdolgozása megtörtént, a jelenlegi változat 2010. január 1-től van hatályban. Házipénztári, pénzkezelési szabályzat: szintén a Városgazdálkodás által készített szabályzat, mely 2008. szeptember 1-én lépett hatályba. Nem történt módosítás, 2011ben mindenképpen át kell dolgozni, mert megváltoztak az intézmények elszámolási számláinak számai, és a számlavezető bank. Élelmezési szabályzat: Elavult jogszabályra hivatkoznak. Pl.: a 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet A szabályzatok és az adott területen végzett gyakorlat azonosak. A szakmai munka feltételei adottak, biztosított a zavartalansága.
87
2. A gazdálkodási tevékenység ellenőrzése b) A költségvetés és annak tervezése Megnevezés Tervezett eredeti kiadás (Ft) Tényleges kiadás (Ft) különbség
2009 128 265 000 134 437 626 6 172 626
1. sz. táblázat 2010 122 877 000 136 502 872 13 625 872
Az Óvoda 280 (250+30 fő a Sitkei tagóvodában) férőhelyre kapott működési engedélyt. Mindkét évben a költségvetés tervezésekor 80 %-os kihasználtsággal számoltak, ami reálisnak mutatkozott, hiszen 2009-ban a tényleges kihasználtság 72,52 %, 2010-ben pedig 72,18 % volt. 1. sz. ábra A Vármelléki Óvoda kihasználtsága 2009-ben és 2010-ben 100,00 90,00 80,00
%
70,00 60,00 50,00
2009 2010
40,00 30,00 20,00 10,00
au gu sz tu s sz ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r
jú l iu s
s jú ni u
áj us m
áp ril is
fe br uá r m ár ci us
ja nu ár
0,00
hónapok
Megnevezés Feladatmutató (fh) Teljesítménymutató (nevelési nap) Tervezett Tényleges 1 feladatmutatóra jutó kiadás (Ft/fh) Tervezett Tényleges 1 teljesítménymutatóra jutó kiadás (Ft/nev.nap) Tervezett Tényleges A mutatók számítását az 2. sz. melléklet tartalmazza
2.sz. táblázat 2009. 2010. 280 280 49.280 45.281
49.280 45.484
458.090 480.134
438.846 487.510
2.603 2.969
2.493 3.001
Az 1 férőhelyre tervezett kiadások és a tényleges között 2009-ban 22.044 Ft, 2010-ben 48.664 Ft volt a különbség. A két év tényleges 1 férőhelyre jutó kiadása között 7.376 Ft volt a növekedés, tehát szinten tudták tartani a ráfordításokat.
88
Az egy nevelési napra eső költségek 32 Ft-tal növekedtek, a nyitvatartási napok száma csak 1 nappal nőtt és valószínűleg a gyermekek hiányzásai is kedvezően alakultak. c) A költségvetés teljesítésének értékelése 3. sz. táblázat Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi (és egyéb) kiadás Felhalmozási kiadások Kiadások összesen Saját bevételek Működési kiadásokhoz kapcs. egyéb bevételek Költségvetési támogatás Előző évi pénzmaradvá ny Bevételek összesen
Eredeti
2009 Módosított előirányzat
Tényleges teljesítés
Eredeti
2010 Módosított előirányzat
Tényleges teljesítés
75.560.000
80.327.000
80.325.195
76.180.000
81.442.000
81.314.183
25.225.000
25.222.000
25.220.174
20.405.000
22.093.000
22.076.908
27.480.000
28.825.000
28.410.278
26.292.000
31.739.000
31.582.448
0
482.000
481.979
0
1.653.000
1.529.333
128.265.000
134.856.000
134.437.626
122.877.000
136.927.000
136.502.872
11.087.000
10.611.000
10.274.287
11.902.000
10.401.000
10.536.216
2.453.000
2.599.000
2.650.605
2.976.000
2.557.000
2.621.834
114.725.000
121.606.000
121.606.440
107.999.000
123.836.000
123.636.826
0
40.000
39.670
0
133.000
133.376
128.265.000
134.856.000
134.571.002
122.877.000
136.927.000
136.928.252
A tervszerűségi mutató számítását a 3. sz. melléklet tartalmazza. 2009 Tervezés megalapozottsága Kiadások Bevételek Módosítási hatás Kiadások Bevételek Pénzügyi teljesítés Kiadások Bevételek Indokoltsági mutató Kiadások Bevételek Tervszerűségi mutató Kiadások bevételek
4. sz. táblázat 2010
104.81 104.92
111,09 111,44
105,14 105,14
114,34 114,34
99,69 99,79
99,69 100,00
95,11 95,11
89,74 89,73
100,00 100,00
100,00 100,00 89
Az Óvoda kiadásainak és bevételeinek fő mutatói 2009. és 2010. évben hasonló képet mutatnak. A tervezés megalapozottsága mutató mindkét évben 100% felett volt, ez azt mutatja, hogy 2009-ben 6 millióval, 2010-ben 13,6 millió forinttal több lett a kiadások összege, mint ahogy azt tervezték. A módosítási hatás, és a tervszerűségi mutató szintén erre a problémára utal. A pénzügyi teljesítés mutató nem mutat valós képet, ugyanis a teljesítést hasonlítja össze a módosított előirányzatokkal, és ez utóbbit a beszámoló elkészítésekor igazítják a teljesítéshez. Az indokoltsági mutató közelít a 100%-hoz, ez jelzi, hogy próbálnak reálisan tervezni. A kiadások összege a 2009. évi 134,4 millió Ft-ról emelkedett 2010-ben 136,5 millió Ft-ra, ami nem jelentős növekedésnek számítható, okozhatta az infláció, a gyereklétszám növekedése stb. d) Az intézmény a költségvetési (önkormányzati) rendelet gazdálkodási rendre vonatkozó előírásait követte. A pénzmaradványok igénybevétele és felhasználása szabályszerűen és kellően dokumentálva történt. 3. Normatív támogatások ~
~
Az Óvoda alapító okirata tartalmazza az igényjogosultságot megalapozó tevékenységet. Az alapító okirat megfelel a Közokt.tv.-ben előírtaknak. 2009. december 31-én az óvodába felvett gyermekek létszáma 273 fő volt. 2010. december 31-én 296 főre növekedett a létszám, viszont az alapító okiratban csak 250+30 fő az engedélyezett. Az Alapító Okirattal kapcsolatban a Kvtv. csak azt határozza meg, hogy kizárólag olyan önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik. A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, valamint a hozzájárulást megalapozót egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei, ezt a jogsértő oktatást- szervezést az Oktatási Hivatal hatósági eljárásban vizsgálja és szankcionálja. Az óvodában a maximális létszám az alapító okirat szerint 250+30 fő lenne, a fenntartó a nevelési év indításánál a Kt. 3. sz. melléklet I. részében meghatározott maximális létszám (ami óvodák esetében 25 fő/csoport) emelheti 10%-kal (27,5fő), ha az óvodában két csoportnál több csoport indul, és ha az emelés oktatásszervezési okokból indokolt, továbbá az óvodaszék, óvodai szülői szervezet egyetért. A Vármelléki Óvodában a csoport létszámok az alábbiak szerint alakultak Csoport létszámok a nevelési év indulásakor 2009/2010 2010/2011 1. 28 2. 17 3. 29 4. 30
28 30 30 30
90
5. 14 26 6. 27 28 7. 26 22 8. 26 19 9. 20 23 10. 18 24 11. 23 25 A tizedes jegyre végződő számok esetében nem fölfelé kell kerekíteni, nem a kerekítés általános szabályai alkalmazandóak, hanem a lefelé való kerekítés. A jogszabályi előírás ugyanis legfeljebb 20%-al, illetve legfeljebb 10%-kal való átlépésre ad lehetőséget. Fölfelé való kerekítés esetén a törvényben megjelölt maximum átlépésére kerülne sor (tehát max 27 fő). A táblázatból is látszik, hogy az intézmény túllépte az engedélyezett létszámot több csoport esetében is. A fenntartó és az intézményvezető felelősségi körébe tartozó jogszabályi előírások: A fenntartónak figyelembe kell vennie az alapító okiratban meghatározott intézményi (Kt. 37.§ (5) bekezdése) maximális gyermek létszámot, valamint a gyermekek számára mindenkor hatályos építészeti előírások szerint biztosítandó alapterületet. ~
~
~
~
~
Az intézményben naprakészen, előírásszerűen vezetik a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4.sz. melléklete szerint kötelezően vezetendő tanügyi dokumentumokat. A felvételi és mulasztási naplók alapján az október 1-jei, illetve az elszámolásban figyelembe vehető létszám megállapításra került. Ebbe a létszámba beletartozik valamennyi 3. életévét betöltött gyermek, valamint azok a gyermekek is, akik október 1je és december 31-e között betöltötték a 3. életévüket és az adott nevelési évben december 31-éig az óvodai nevelést igénybe vették. Továbbá (a Pénzügyminisztérium 21428/2008. számú állásfoglalása alapján) figyelembe vehetők azon 4, 5 vagy 6 évesek is, akik óvodáztatása október 2. és december 31. között kezdődött első alkalommal. 7. évet betöltött gyermek nem szerepelt a létszámban. A kedvezményes óvodai étkeztetésért járó támogatást csak azok a gyermekek után számolták el, akik az óvodai nevelést igénybe vették, és akik számára az önkormányzat a Gyvt. 148.§ (5) bekezdése alapján 50%-os normatív térítési díj kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít. Az élelmezési nyilvántartásban a térítési díj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten mutatták ki. Az elszámolás a Kvtv.-ben meghatározott élelmezési napok száma alapján történt. Az étkezések igénybevételéről vezetnek étkezési nyilvántartást, és rendelkeznek a térítési díjkedvezményt megalapozó dokumentumokkal.
4. A FEUVE rendszer kiépítettsége és működése ~ ~ ~
A FEUVE rendszer a gyakorlatban működik, de dokumentálva nincs. Folyamat és rendszer leírások az intézményre vonatkozóan nincsenek. A munkaköri leírások rögzítik a dolgozók ellenőrzési feladatait.
91
Következtetések, javaslatok ~
~ ~
~
Az intézményvezető a Városgazdálkodás gazdasági vezetőjével tekintse át a szabályzatokat. Minden esetben az aktuális, hatályban lévő szabályzatok egy példánya álljon az intézmény rendelkezésére. Az élelmezési szabályzatban javítsák ki a jogszabályi hivatkozásokat. A tervezés megalapozottsága érdekében a Pénzügyi Iroda és a Városgazdálkodás vezetőjével készítsenek a bevételi és kiadási előirányzatok meghatározásához megalapozó számításokat. A normatíva igényléséhez a létszám meghatározásakor nagyobb figyelemmel kísérjék a jogszabályi előírások változásait.
Sárvár, 2011. április 7. …………………….. belső ellenőr Záradék: Az ellenőrzési jelentés tartalmát megismertem, egy példányát átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm.rendelet 28.§ (2) bekezdése értelmében 8 munkanapon belül nyilatkozom, hogy - észrevételt kívánok tenni, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megküldöm az ellenőrzést végző szervnek, személynek; - észrevételt nem kívánok tenni. A határidő elmulasztását egyetértésnek tekintjük. Az intézkedési terv elkészítésének határideje - az intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével - a jelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül. Sárvár, 2011.
…………………………….. Intézmény vezetője
92
1. sz. melléklet 2009. férőhelyek nyitvatartási jelenlévők száma napok száma január február március április május június július augusztus szeptember október november december Összesen
280 280 280 280 280 280 280 280 280 280 280 280 280
20 20 22 21 20 21 13 6 22 21 21 16 223
4 480 3 602 4 858 5 084 5 156 3 435 972 345 4 879 4 414 4 502 3 554 45 281
2010. kihasználtság kihasználtság %-a férőhelyek nyitvatartási jelenlévők %-a jelenlévők száma napok száma jelenlévők szerint szerint 80,00 280 20 4 400 78,57 64,32 280 20 4 026 71,89 78,86 280 22 4 861 78,91 86,46 280 21 4 862 82,69 92,07 280 20 4 778 85,32 58,42 280 10 2 161 77,18 26,70 280 10 384 13,71 20,54 280 21 1 028 17,48 79,20 280 22 5 229 84,89 75,07 280 21 5 143 87,47 76,56 280 21 4 585 77,98 79,33 280 16 3 812 85,09 72,52 280 224 45 269 72,18
93
2. sz. melléklet Tervezett nevelési napok száma: 2009. és 2010. is: = 280 fh * 220 nap * 80 = 49.280 nevelési nap 100 Tényleges nevelési napok száma: 2009-ben: 280 fh * 223 nap * 72,52 = 45.281 nevelési nap 100 2010-ben: 280 fh * 224 nap *72,18 = 45.484 nevelési nap 100 A feladatmutatóra jutó kiadás: 2009-ban Tervezett: 128.265.000 Ft = 458.090 Ft/fh 280 Tényleges: 134.437.626 Ft = 480.134 Ft/fh 280 2010-ben Tervezett: 122.877.000 Ft = 438.846 Ft/fh 280 Tényleges: 136.502.872 Ft = 487.510 Ft/fh 280 1 teljesítménymutatóra jutó kiadás: 2009-ban Tervezett: 128.265.000 Ft = 2.603 Ft/nevelési nap 49.280 n.nap Tényleges: 134.437.626 Ft = 2.969 Ft/nevelési nap 45.281 n.nap 2010-ben: Tervezett: 122.877.000 Ft = 2.493 Ft/nevelési nap 49.280 n.nap Tényleges: 136.502.872 Ft = 3.001 Ft/nevelési nap 45.484 n.nap
94
3. sz. melléklet Képletek: a. Tervezés megalapozottsága: = teljesítés * 100 Eredeti előirányzat b. Módosítás hatása: = módosított előirányzat * 100 Eredeti előirányzat c. Pénzügyi teljesítés: = teljesítés * 100 Módosított előirányzat d. Indokoltsági mutató: = pénzügyi teljesítés %-a * 100 Tervezés megalapozottságának %-a e. Tervszerűségi mutató: = tervszerűségnél figyelembe vehető összeg * 100 Eredeti előirányzat Tervszerűségi mutató számítása Kiadási jogcímek Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi (és egyéb), felhalm. kiadás Kiadások összesen Műk. (saját) bevételek Költségvetési támogatás+ pénzmaradv. Bevételek összesen
2009. Tervszerűségnél Tervszerűség figyelembe (%) vehető (Ft)
Eredeti előirányzat
Teljesítés
75.560.000
80.325.195
75.560.000
100,00
25.225.000
25.220.174
25.220.174
99,98
27.480.000
28.892.257
27.480.000
100,00
128.265.000
134.437.626
128.265.000
100,00
11.087.000
10.274.287
10.274.287
92.67
117.178.000
124.296.715
117.178.000
100,00
128.265.000
134.571.002
128.265.000
100,00
Eredeti előirányzat
Teljesítés
Tervszerűségnél figyelembe vehető (Ft)
Tervszerűség (%)
76.180.000
81.314.183
76.180.000
100,00
20.405.000
22.076.908
20.405.000
100,00
26.292.000
33.111.781
26.292.000
100,00
2010. Kiadási jogcímek Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi (és
95
egyéb), felhalm. kiadás Kiadások összesen Műk. (saját) bevételek Költségvetési támogatás + pénzmaradv. Bevételek összesen
122.877.000
136.502.872
122.877.000
100,00
11.902.000
10.536.216
10.536.216
88,52
110.975.000
126.392.036
110.975.000
100,00
122.877.000
136.928.252
122.877.000
100,00
96
Kiadások 2009. Megnevezés
alapilletmények egyéb köt.illetm.pótlék egyéb pótlékok és juttat. rendszeres szem.jutt. jutalom normatív helyettesítés, túlóra jubileumi jutalom egyéb sajátos juttatások egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások végkielégítés közlekedési ktg.térítés étkezési hozzájárulás egyéb ktg.térítés és hozzájárulás szociális jellegű juttatások teljes munkaidőben fogl.nem rendsz.juttatásai állományba nem tartozók juttatásai Személyi juttatások összesen Társadalombiztosítási járulék munkaadói járulék
Eredeti előir.
70 862 000 1 786 000 276 000 72 924 000
Módosított előir.
2010.
Teljesítés
különbség eredeti előir. és Eredeti előir. teljesítés között
69 056 000 1 739 000 250 000 71 045 000
69 054 533 -1 807 467 1 738 967 -47 033 249 694 -26 306 71 043 194 -1 880 806
477 000
205 000 1 454 000 1 028 000
204 916 1 454 300 1 028 497
0 204 916 1 454 300 551 497
1 512 000
5 042 000
5 041 596
311 000
211 000
210 690
336 000
336 000
2 636 000
75 560 000 21 679 000 2 243 000
71 821 000 1 836 000 276 000 73 933 000
Módosított előir.
Teljesítés
különbség eredeti előir. és teljesítés között
70 687 000 1 836 000 276 000 72 799 000
70 687 146 -1 133 854 1 796 786 -39 214 270 669 -5 331 72 754 601 -1 178 399
198 000
264 000 1 267 000 663 000
226 647 1 266 600 667 598
0 226 647 1 266 600 469 598
3 529 596 0 -100 310 0
1 512 000
5 676 000
5 674 684
311 000
311 000
261 910
336 000
0 0
96 000
96 000
96 000
0 0
8 276 000
8 275 999
5 639 999
2 117 000
8 277 000
8 193 439
6 076 439
1 006 000 80 327 000 22 219 000 1 844 000
1 006 002 80 325 195 22 219 435 1 842 815
1 006 002 4 765 195 540 435 -400 185
130 000 76 180 000 20 405 000
366 000 81 442 000 21 845 000
366 143 81 314 183 21 828 860
236 143 5 134 183 1 423 860 0
4 162 684 0 -49 090 0
97
eü. hozzájárulás Táppénz hozzájárulás Munkaadókat terhelő járulékok élelmiszer beszerzés gyógyszerbeszerzés irodaszer, nyomtatvány beszerzés könyv beszerzése folyóirat beszerzése tüzelőanyagok beszerzése hajtó és kenő anyagok szakmai anyag beszerzése kisértékű tárgyi eszköz beszerzése munkaruha, védőruha egyéb anyagbeszerzés Készletbeszerzés nem adatátvit.célú távközlési díjak adatátviteli célú távközlési díjak egyéb kömmunikációs szolgáltatások vásárolt élelmezés szállítási szolgáltatás gázenergia szolgáltatás díja villamosenergia szolg. díja távhő és melegvíz víz és csatornadíjak karbantartás, kisjavítás egyéb üzemeltetési, fenntartási szolg. kiadásai
983 000 320 000 25 225 000 11 345 000 15 000
988 000 171 000 25 222 000 11 377 000 15 000
987 409 170 515 25 220 174 11 100 429 4 977
4 409 -149 485 -4 826 -244 571 -10 023
120 000 40 000 80 000 50 000 50 000
61 000 133 000 113 000 23 000 17 000 76 000
61 224 132 897 113 486 23 353 16 659 76 134
-58 776 92 897 33 486 -26 647 -33 341 76 134
441 000
427 124
1 950 000 13 650 000
1 488 000 13 744 000
290 000 70 000 40 000
1 200 000 2 200 000 3 667 000 800 000
720 000
20 405 000 12 008 000 10 000
131 000 117 000 22 093 000 12 141 000 10 000
130 624 117 424 22 076 908 12 274 149 13 352
130 624 117 424 1 671 908 266 149 3 352
35 000 50 000 50 000 50 000 50 000
110 000 86 000 115 000 50 000 50 000
110 287 85 950 115 405 32 104 33 432 30 528
75 287 35 950 65 405 -17 896 -16 568 30 528
1 025 000 13 278 000
300 000 -100 000 1 435 000 14 197 000
133 448
1 439 533 13 395 816
427 124 0 -510 467 -254 184
1 319 898 14 148 553
133 448 0 294 898 870 553
186 000 70 000
186 200 50 370
-103 800 -19 630
240 000 80 000
174 000 80 000
174 381 56 640
-65 619 -23 360
40 000 1 911 000 13 000 1 822 000 1 277 000 3 287 000 800 000 114 000
49 857 1 911 015 12 620 1 821 872 1 276 988 3 287 634 775 749 114 659
9 857 1 911 015 12 620 621 872 -923 012 -379 366 -24 251 114 659
80 000
80 000 1 471 000
1 480 000 1 200 000 3 000 000 800 000
1 390 000 1 547 000 3 700 000 800 000 48 000
69 586 1 568 118 10 775 1 371 018 1 546 592 3 644 364 768 762 480 762
-10 414 1 568 118 10 775 -108 982 346 592 644 364 -31 238 480 762
520 000
517 123
-202 877
990 000
990 000
588 574
-401 426
98
Szolgáltatási kiadások vásárolt termékek ÁFA-ja kiszámlázott termékek és szolg. ÁFA befizetése belföldi kiküldetés reprezentáció reklám és propaganda kiadások szellemi tevékenység végzésére kifizetés egyéb dologi kiadások Dologi kiadások egyéb befizetési kötelezettség munkáltató által fizetett SZJA rehabilitációs hozzájárulás adók, díjak egyéb befizetések Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások immateriális javak vásárlása gépek, berendezések és felsz.vásárlása intézményi beruházások ÁFÁ-ja Felhalmozási kiadások össz. Költségvetési kiadások összesen finanszírozás kiadásai Kiadások összesen
8 987 000 4 528 000
10 040 000 4 556 000
10 004 087 4 526 579
1 017 087 -1 421
7 870 000 4 638 000
0 0 0
10 280 000 4 855 000
10 279 572 4 701 687
2 409 572 63 687
460 000
460 000 10 325
460 000 10 325 0
0
26 000 77 000 28 443 000
26 000 75 730 28 028 212
22 000 350 000 10 000
22 066 350 000 10 000
27 480 000
28 825 000
28 410 278
930 278 0
0
396 000 86 000 482 000
396 274 85 705 481 979
396 274 85 705 481 979
128 265 000
134 856 000
134 437 626
315 000 27 480 000
128 265 000
134 856 000
134 437 626
26 000 -239 270 548 212 0 22 066 350 000 10 000
0
506 000 26 292 000
0 -352 385 3 461 752 0 284 696 1 534 000 10 000
116 000 29 908 000
153 615 29 753 752
297 000 1 534 000
284 696 1 534 000 10 000
26 292 000
31 739 000
31 582 448
5 290 448 0
0
1 323 000 330 000 1 653 000
1 223 466 305 867 1 529 333
1 223 466 305 867 1 529 333
6 172 626 0
122 877 000
136 927 000
6 172 626
122 877 000
136 502 872 13 625 872 0
136 927 000
136 502 872 13 625 872
99
Bevételek 2009. Megnevezés
intézményi ellátási díjak egyéb sajátos bevétel alkalmazottak térítése alkalmazott kártérítése, egyéb térítése Egyéb saját bevételek működési kiadásokhoz kapcs.ÁFA visszatérül. kiszámlázott termékek ÁFÁ-ja átvett pénzeszk.non-profit szervezetektől Intézményi működési bevételek működési c.kamatbevételek állh.kívülről műk.c.átvett pénze.non-profit szervektől működési költségvetés támogatása támogatásértékű műk.bev.helyi önkorm-tól
Eredeti előir.
Módosított előir.
2010.
Teljesítés
különbség eredeti előir. és teljesítés között
Eredeti előir.
8 844 000
8 542 000
8 258 034
2 243 000
2 069 000
2 016 253
-585 966 0 -226 747
11 902 000
10 401 000
2 976 000
2 557 000
11 087 000
10 611 000
10 274 287
0 -812 713
2 217 000
302 000 2 217 000
302 000 2 268 605
302 000 51 605
236 000
80 000
80 000
-156 000
13 540 000
13 210 000
12 924 892
-615 108
9 528 000
Módosított előir.
2 374 000
8 746 728 48 880 1 740 608
-781 272 48 880 -633 392
0 10 536 216 -1 365 784
2 621 834
0 -354 166 0
14 878 000
12 958 000 14 000
0
109 463 000
8 678 000 49 000 1 674 000
Teljesítés
különbség eredeti előir. és teljesítés között
13 158 050 -1 719 950 14 371
14 371
0
200 000
200 000
-200 000
102 814 000
117 998 000
117 998 000 15 184 000
116 014 000
116 014 000
6 551 000
254 000
254 423
254 423
86 000
85 905
85 905
100
támogatásértékű műk.bev.többc.kistérs.társ-tól előző évi pénzmaradvány Költségvetési bevételek összesen finanszírozás bevételei Bevételek összesen pénzmaradvány
5 262 000
5 338 000
5 338 017
76 017 0
4 985 000
5 538 000
128 265 000
134 816 000
134 531 332
6 266 332 0
122 877 000
136 794 000
6 266 332
122 877 000
128 265 000
134 816 000
134 531 332
40 000
39 670
5 538 550
553 550 0
136 794 876 13 917 876 0
136 794 000 133 000
136 794 876 13 917 876 133 376
101
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160
Tájékoztató a Vármelléki Óvoda munkájáról szóló beszámolóval kapcsolatos bizottsági döntésekről
Humán Erőforrás Bizottság 63/2011. /IV.11./ számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Vármelléki Óvoda munkájáról szóló beszámoló képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását az előterjesztés szerinti tartalommal.
Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 125/2011. /IV.14./ számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Vármelléki Óvoda munkájáról készített belső ellenőrzési jegyzőkönyv elfogadását.
Sárvár, 2011. április 19.
Erdős Katalin s.k. irodavezető
102
6/ Napirendi pont A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumai módosításának jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumai módosításainak jóváhagyásáról Sárvár - Bögöt - Porpác - Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott óvodáknak az Intézményfenntartó Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv e előírja, hogy „A Sárvár-Bögöt-Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 2010. december 31-ig biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.”. A Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott iskolának az intézményfenntartó társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervében leírt feladat konkrétan azt jelenti, hogy a pedagógiai programba, szervezeti és működési szabályzatba (továbbiakban: SZMSZ), intézményi minőségirányítási programba (továbbiakban: IMIP), házirendbe szükséges beépíteni és érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit. A 2008 – 2009. évben az intézmény pedagógiai programjába beépítésre került a pedagógiai integrációs rendszerre és az esélyegyenlőségi tervre vonatkozó fejezetek, valamint a SZMSZ és az IMIP szintén kiegészült esélyegyenlőségi intézkedésekkel. A 2008 – 2009- ben végrehajtott kiegészítsek módosítását az Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének végrehatása miatt szükséges a Képviselő – testületnek elvégeznie. Az iskola igazgatója elkészítette szakértői anyagok felhasználásával az intézmény alábbi stratégiai dokumentumainak és iránymutatásainak módosításait: pedagógiai program, a SZMSZ, az IMIP, házirend. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv) 44. § - ának (1) bekezdésének értelmében a pedagógiai program szakértői véleményezése megtörtént, a közoktatási szakértő véleményezte továbbá a SZMSZ – ot, az IMIP – ot és házirendet is (melléklet). A Ktv. és a nevelési – oktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet értelmében az iskolai közösségek a dokumentumok változásait véleményezték (mellékletek).
103
A Ktv. 103. § - ának /1/ bekezdése értelmében a fenntartó az SZMSZ, IMIP és a házirend jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az IMIP jóváhagyása akkor is megtagadható, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá nincsen összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. Javaslom Képviselő – testületnek, hogy a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumainak módosításait az alábbiak szerint hagyja jóvá: A/ A pedagógiai programból törölje a 258/2008. /X.16./ számú határozattal jóváhagyott intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet, és hagyja jóvá a pedagógiai programnak az 1. számú mellékletben foglalt kiegészítését a közoktatási szakértő által javasolt módosítással. B/ Az intézményi minőségirányítási programot a 2. számú mellékletben foglalt tartalom szerint módosítsa a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítésekkel. C/ A szervezeti és működési szabályzatot a 3. sz. mellékletben foglaltak szerint módosítsa a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítéssel. E/ A házirendet a 4. sz. mellékletben foglaltak szerint egészítse ki a közoktatási szakértő által javasolt megállapítással kiegészítve. HATÁROZATI JAVSALAT: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumainak módosításait az alábbiak szerint hagyja jóvá: A/ A pedagógiai programból törli a 258/2008. /X.16./ számú határozattal jóváhagyott intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet, és jóváhagyja a pedagógiai programnak az 1. számú mellékletben foglalt kiegészítését a közoktatási szakértő által javasolt módosítással. B/ Az intézményi minőségirányítási programot a 2. számú mellékletben foglalt tartalom szerint módosítja a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítésekkel. C/ A szervezeti és működési szabályzatot a 3. sz. mellékletben foglaltak szerint módosítja a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítéssel. D/ A házirendet a 4. sz. mellékletben foglaltak szerint egészíti ki a közoktatási szakértő által javasolt megállapítással kiegészítve. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2011. április 1. :Kondora István s.k.
104
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalásáról
Készítette: …………………………… Turbók Arnold Bertalan közoktatási szakértő: 007091-02
Bevezetés Sárvár- Bögöte- Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének megvalósítása kapcsán megbízta a Gárdonyi Géza Általános Iskolát, hogy stratégiai dokumentumaiba: helyi Nevelési Programjába, Minőségirányítási Programjába, Szervezeti és Működési Szabályzatába, Házirendjébe építse be az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket. Jelen szakértői vélemény célja: • hogy megállapítsa: a Gárdonyi Géza Általános Iskola stratégiai szintű dokumentumaiba beépültek az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó társulási célkitűzések; • elemezze, hogy a dokumentumok tartalmukban elősegítik-e a társulási esélyegyenlőségi terv megvalósítását; • hogy hozzájárul-e a szociális hátránnyal küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók eredményes fejlesztéséhez; • javaslatot tegyen a fenntartó számára a módosított stratégiai dokumentumok jóváhagyására. Jogszabályi alapok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§ (5) szerinti a települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva az oktatásra. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 105. § (1) –a értelmében a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni kötelező közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv előírásával. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § - ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógiai program módosításához a fenntartó közoktatási szakértő véleményét szerzi be.
105
Elemzés Pedagógiai Program Az iskola Pedagógia Programja a közoktatási törvény 48.§ (1) alapján szakmai igényességgel összeállított dokumentum, amely céljaiban kifejti az esélyegyenlőség biztosítását az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésével, a reszocializációt segítő társadalmi együttműködés megteremtésével, a befogadó intézményi légkör kialakításával, az egyenlő hozzáférés biztosításával a minőségi oktatáshoz, szegregációmentes oktatási feltételek biztosításával, az esélyt teremtő támogató lépések megtételével a nevelő-oktató munka minden területén, a lemorzsolódás csökkentésével, illetve megelőzésével, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a kompetencia alapú oktatás megvalósításával, és az eredményes pályaorientációval. A társadalmi együttműködés szükségességét fogalmazza meg a program. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők, a kisebbségi önkormányzatok, helyi civil szervezetek és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőséget biztosító lépések az első évfolyamra történő belépés előtt, az óvoda-általános iskola együttműködésével kezdődik és nem ér véget a középiskolába történő beiskolázással, mivel a pályaorientáció kiszélesítése a tanulók nyomon követését is jelenti. Az esélyegyenlőség elve alapján az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához a képességek fejlesztése minden, a NAT által meghatározott kompetencia területen kiemelt intézményi feladat. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjék a tanulók ilyen irányú képességeit. Az eredmények személyre szóló elemzésével alakítják ki a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. A tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánják a hátrányt csökkenteni. A lemorzsolódás csökkentését a tanulók motiválásával, a tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vételével, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munkával igyekszik biztosítani az iskola. A hátrányos helyzetű tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást nyújt az iskola. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. Hatékony és korrekt pályaorientálást határoz meg az iskola annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóik pályát választani. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskola azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. A rászoruló tanulóknak tanórán kívül is biztosítja az iskola, hogy tanulás módszertani felkészítésben részesüljenek. Az iskola egészségnevelési terve az egészséges életmód igényének felkeltésével és az egészséges életmódra való képesség kialakításával járul hozzá a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításához. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi
106
vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak. Az egészség megőrzését segítik az iskola sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Az iskola kiemelten figyelemmel kíséri, hogy a hátránykompenzáció e területen is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység is hatékony részét képezi e programnak. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az iskola az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységeket az intézményi esélyegyenlőségi terv alapján végezi az iskola. Az intézményi esélyegyenlőségi terv megvalósításáért a felelősséget meghatározta a program. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelésének/oktatásának megvalósítására az Integrált Pedagógiai Rendszert alkalmazza az iskola. Megvalósításában a különböző munkacsoportok területüknek megfelelő felelősségi körrel vesznek részt. Az intézményvezető tanév végi beszámolójában a fenntartót tájékoztatja az intézményben az esélyegyenlőség területén hozott intézkedésekről és elért eredményekről. A gyermek-és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program önálló fejezetként jelenik meg a programban. Javaslat: Az iskola pedagógiai programjának része az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazása. Így annak megjelenítése a pedagógiai programban egy önálló fejezetben indokolt. Minőségirányítási program Az iskola minőségirányítási programja, az intézmény életének folyamataira kiterjedő magas színvonalon összeállított szabályozás. Az intézmény minőségpolitikájába beépítette, hogy nevelő munkájával hozzá kíván járulni a tanulók esélyegyenlőségének előmozdításához. Minőségpolitikai nyilatkozatában kifejtette az esélyegyenlőség teljes körű biztosítását az egyenlő bánásmód alkalmazását. A fenntartó részéről az iskola felé irányuló elvárásokat az esélyegyenlőség biztosítása érdekében pontosan azonosította, programjában megnevezte. Az intézmény minőségcéljainak meghatározásakor kitért a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése/oktatása alapján elvárható eredmények meghatározására. Az iskola a teljesítményértékelés folyamatába beépítette a pedagógusok ellenőrzésének és értékelésének általános szempontjai közé a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése során végzett munkát, mint fontos ellenőrzési szempontot. Az értékelés során kitér a következő elemek figyelembe vételére: hány halmozottan hátrányos helyzetű tanuló egyéni fejlesztésében vesz részt a pedagógus, milyen feladatot lát el az IPR intézményi megvalósításában, hány tanulóval vett részt a pedagógus tanórán kívüli fejlesztő programban (pl. Útravaló ösztöndíj).
107
Az intézmény önértékelésében meghatározza, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes fejlesztése érdekében tett lépések elvárt eredményeit. Eredményesnek ezt a tevékenységét akkor tartja az iskola, ha elvárt eredményességi mutatói az iskola eredményességi mutatóitól legfeljebb 25%-ban térnek el. Javaslat 1. Esélyegyenlőség megvalósítását segítő pedagógia programot, Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR) működtet az iskola, melynek folyamatszabályozása a minőségirányítási programban meg kell jelenjen, így a folyamat célja és az elvárt eredmények, a felelősségi és hatáskörök megállapítása, a keletkezett dokumentumok és bizonylatok kezelésének rendje. 2. A partneri elégedettséget mérő kérdőív kiegészítése abból a szempontból, hogy az iskola milyen módon valósítja meg esélyegyenlőségi törekvéseit. 3. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok között az esélyegyenlőségi terv felsorolása indokolt. A Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola beépítette a dokumentumba az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézményi folyamatok szervezésével, nyomon követésével megbízott felelős személyt, funkció szerint meghatározta és az intézmény szervezeti felépítésében elfoglalt helyét bemutatta. Az iskolát a fenntartó megbízta a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése érdekében az Integrációs Pedagógia Program alkalmazásával, ennek megjelenítése az intézmény alaptevékenységében indokolt. Az iskolai az Integrációs Pedagógiai Rendszert működtető csoport helyét meghatározta az intézmény szervezeti rendjében. Az IPR működéséhez kapcsolatos tartalmi elemek szabályozása megtörtént a dokumentum keretei között. Javaslat 1. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok közé a közoktatási esélyegyenlőségi terv beépítése. Házirend Az iskola házirendjében rögzíti, hogy a tanulók nevelése/oktatása területén érvényesül az egyenlő bánásmód elve. Iskolai munkája során nem érheti hátrányos megkülönböztetés a diákokat. A tanulóknak lehetőségük van tanórán kívüli foglalkozásokon részt venni. A pozitív diszkrimináció elvét alkalmazva rögzíti a Házirend, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételének elősegítését e foglalkozásokon. Javaslat 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szöveges értékeléséhez fűződő tanulói jogok és kötelességek rögzítése.
108
Összegzés Igen Nem HELYI NEVELÉSI PROGRAM Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása Küldetésnyilatkozat, nevelési X alapelvek, célok megfogalmazása az esélyegyenlőség szempontjából Az esélyegyenlőség biztosítását X segítő oktató-nevelő munka eljárásai Multikulturális tartalmak X beépítése a programba Partnerkapcsolatok X meghatározása A hátrányos helyzetű tanulók X nevelésének/oktatásának eredménykritériumai Gyermek-és ifjúságvédelmi X feladatok A szociális hátrányok enyhítését X segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett X tanulók felzárkóztatása Közoktatási Esélyegyenlőségi X Terv működtetése MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Minőségpolitika, minőségcélok X Partneri elégedettség mérése X Intézményi önértékelés az X esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével Pedagógusok X teljesítményértékelésében az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele Integrált Pedagógiai Program folyamatának szabályozása SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az esélyegyenlőséget és X egyenlő bánásmód biztosítását nyomon követő felelősségi körök meghatározása Iskolai Integrációs Pedagógiai X Rendszert működtető csoport helye a szervezetben HÁZIREND
Részben X
X
109
A gyermekek jogai és az X egyenlő bánásmód elve érvényesül A foglalkozásokon való X részvétel rendje Tanulói jogok és kötelességek a szöveges értékelés során
X
A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola stratégiai dokumentumai az intézmény életét megfelelő módon szabályozó, nagy szakmai igényességgel összeállított programok. Tartalmukba beépült az esélyegyenlőség biztosításának elve az adott szabályozói szinten. Az intézmény stratégiai dokumentumai szintjén megfelelő módon kinyilvánította, hogy az iskola a társulási közoktatási esélyegyenlőségi terv megvalósításához hozzájárul. A dokumentumokba beépített változások pozitív módon hatnak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére. A Pedagógiai Program tartalmában fogalmazta meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának feltételeit. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes fejlesztéséhez az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazásával járul hozzá az intézmény. Minőségirányítási Programjában az iskola az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítását segítő intézményi folyamatait szabályozza, a pedagógusok teljesítményértékelésénél figyelembe veszi a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését segítő tevékenységet. Szervezeti és Működési Szabályzatában az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának személyi szervezeti feltételei megjelennek. A Házirend a gyermeki jogok meghatározása mellett biztosítja az egyenlő bánásmód feltételeit. Az iskola esélyegyenlőségre vonatkozó törekvése: • Az iskola valamennyi stratégiai dokumentumában tagolt, világos, logikus szerkezetben nyomon követhetők az esélyegyenlőségnek és az egyenlő bánásmód biztosításának a feltételei. • Az iskola szakmai az intézmény életét meghatározó dokumentumokban egymással összhangban jelenítette meg az esélyegyenlőség biztosítását. • Törvényességi szempontból és a fenntartói elvárásoknak a dokumentumok megfelelők, az elvárt elemeket beépítették a programokba. • A táblázatban jelölt hiányosságok beépítésével valamennyi dokumentum elfogadható. Szakértői vélemény: A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola a Pedagógiai Programjába, Minőségirányítási Programjába, Szervezeti és Működési Szabályzatába, Házirendjébe az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket beépítette, a dokumentumokat fenntartói jóváhagyásra javaslom.
110
2011. március. 18.
Konzulens: ……………………………… Turbók Arnold Bertalan közoktatási szakértő 007091-02
…………………………………… Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő 1046
Az intézményi esélyegyenlőségi dokumentumokat a Sárvári Gárdonyi Géza Általános iskola átdolgozta, a módosításokat kék színnel jelölte. 1. számú melléklet A Pedagógiai Program 8./A A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve helyébe az alábbi szövegrész kerül: „INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA Intézményünk kiemelten kezeli a gyermeki/tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a nevelési, a tanulási – tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: - az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, - szegregációmentes oktatási feltételek biztosítása - az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, szükség esetén a reszocializációt segítő lépések megtétele az egészségügyi és szociális ágazat képviselőivel együttműködve - a befogadó intézményi légkör kialakítása, az SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása, - a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, - az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a kompetencia alapú oktatás megvalósítása, - megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, - az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, - együttműködés a szülői házzal, a társadalmi környezettel A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők, a kisebbségi önkormányzatok, helyi civil szervezetek és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény.
111
Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása az első évfolyamra történő belépés előtt, az óvoda-általános iskola együttműködésével kezdődik és nem ér véget a középiskolába történő beiskolázással, mivel a pályaorientáció kiszélesítése a tanulók nyomon követését is jelenti. Az esélyegyenlőség elve alapján az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek fejlesztése minden kompetencia területen kiemelten a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül is biztosítjuk, hogy tanulás módszertani felkészítésben részesüljenek. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények személyre szóló elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A hátrányos helyzetű tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős osztályfőnökök tudnak elsősorban tanácsot adni, és munkájuk során szorosan együttműködnek a szülőkkel. A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk
112
arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységeket az intézményi esélyegyenlőségi terv alapján végezzük. Az intézményi esélyegyenlőségi terv megvalósításáért Németh Ernő igazgató felelős. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelésének/oktatásának megvalósítására az Integrált Pedagógiai Rendszer módszerét alkalmazzuk. Megvalósításában a különböző munkacsoportok területüknek megfelelő felelősségi körrel vesznek részt. Az intézményvezető tanév végi beszámolójában a fenntartót tájékoztatja az intézményben az esélyegyenlőség területén hozott intézkedésekről és elért eredményekről.
Az intézkedés felelőse
intézkedés
cél
AKCIÓTERV Hivatko zás a Helyzete lemzés megálla pítására
Az int ézk edé s me gva lósí tás ána k hat ári dej e
Kiind uló érték ek
Az intézke dés hatását mérő indikát or rövidtá von /1 év/
Az intézked és hatását mérő indikáto r középtá von /3 év/
Az intézked és hatását mérő indikáto r hosszútá von /6 év/
Az inté zked és meg való sítás ához szük sége s erőf orrá s
A z i n t é z k e d é s s t á t u s z a
113
2010-2015.
Intéz kedé si terv kész ítése Minden SNI a szeg tanuló regá integrált ció tanulási környezetbe meg n való szün tetés ellátása. Az inkluzív ére, anna pedagógia gyakorlatán k foko ak maradéktala zato s n megteremtés beve zetés e. e. A szegregált oktatás teljes megszünteté se
intézményvezető
Enyhe fokban értelmi fogyaték os sajátos nevelési igényű tanulók szegregál t oktatása
A Gárdo nyi Géza Általá nos Iskolá ban 28 fő enyhe fokba n értelm i fogyat ékos tanuló t külön épület ben, két össze vont csopo rtban neveli koktatj ák.
Szegreg ált oktatás a 2010/2 011. tanévbe n már csak a 6-7-8. évfolya mon egy csoport ban, külön épületb en.
2011/201 2. tanévben szegregál t oktatása a 7-8. évfolyam on külön csoportb an, azonos épületbe n.
2014/201 5. tanévtől a szegregá ció teljes megszün tetése, az integráci ó teljes kiépülése /alapító okirat/.
3 .
2012/201 3. tanévben szegregál tan a 8. évfolyam on külön csoportb an azonos épületbe n.
114
A normál és az emelt szintű oktatásban a HH/HHH/ SNI tanuló aránykülönb ség újratermelő désének megakadály ozása együttnevelé st célzó hosszú távú oktatásszerv ezési stratégia kialakítása az általános iskola egyes évfolyamain ak osztályai között.
Intéz mén yi desz egre gáci ós terv ill. strat égia kiala kítás a. Intéz mén yi esél ytere mtés i és integ ráció s prog ram, vala mint mun kater v elké szíté se.
intézményvezető
Jelentős eltérés van a HH/HH H és SNI tanulók arányát illetően a normál és az emelt szintű oktatásba n.
201 0/2 011 . tan évt ől fol ya mat osa n
A Gárdo nyi Géza Általá nos Iskolá ban a normá l tagoza ton tanul a HH tanuló k 80%a, az összes halmo zottan hátrán yos helyze tű, és egy kivéte lével az összes e SNI tanuló . Az emelt szintű csopo rtokba n mindö ssze 5 halmo zottan hátrán yos és 1 SNI tanuló t vettek fel.
Kész intézmé nyi deszegr egációs terv a belépő 5. évfolya mnál jelentke zik az emelt szintű oktatás ban résztve vő HH/HH H/SNI száma.
A szakma i munka éves értékelé se integrác iós mutató k alapján.
Felmenő rendszer ben 5-8 évfolyam on kiegyenlí tettebb a HH/HH H/SNI tanulók aránya a normál és az emelt szintű oktatásba n. A szakmai munka éves értékelés e integráci ós mutatók alapján.
Felmenő rendszer ben 5-8.évfolyam on kiegyenlí tett a HH/HH H és SNI tanulók aránya a normál és emelt szintű oktatásba n.
3 .
A különbsé gek megszűn ése. A szakmai munka éves értékelés e integráci ós mutatók alapján.
115
Korrekt adatszolgált atási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH/HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozáso kon, eseményeke n, valamint eredményeik ről.
Adat szol gálta tás rend szeré nek, doku ment umai nak kiala kítás a intéz mén yen belül . Min den terül eten pont os adat veze tés.
Intézményvezető helyettes
Az általános iskolában nincs minden esetben pontos kimutatá sa a HH/HH H gyermek ek részvétel éről az egyes szolgáltat ásokban és foglalkoz ásokon, ill. eredmén yeikről.
201 0/2 011 . tan évt ől fol ya mat os.
Minde két általá nos iskolá nál hiány ok tapasz talhat ók a kimut atások a HH/H HH gyerm ekek részvé teléről a tanórá n kívüli foglal kozás ok esetéb en, a komp etenci améré s eredm ényei nél, a továb btanul ási mutat óknál és a lemor zsolód ásnál.
Adatsz olgáltat ási rendsze r kidolgo zása és bevezet ése a HH/HH H tanulók számár ól, arányai ról az egyes szolgált atásokb an és foglalk ozások on, ill. az eredmé nyeikrő l.
Pontos nyilvánta rtás a HH/HH H tanulók eredmén yeiről, részvétel éről a különböz ő szolgálta tásokban, foglalkoz ásokon és esemény eken.
Pontos nyilvánta rtás a HH/HH H tanulók eredmén yeiről, részvétel éről a különböz ő szolgálta tásokban, foglalkoz ásokon és esemény eken.
3 .
116
A hátrányo s helyzet kompenz álását segítő differenc iáló módszere k alkalmaz ására a nevelőtes tület többsége még nem készült fel.
Korszerű pedagógiai módszer – és eszköztár kialakítása /különös tekintettel a projektmóds zerre és a kooperatív tanulásra/ a teljes nevelőtestüle t módszertani felkészítésév el, továbbképzé sével. Végbemenje n paradigmav áltás intézményi szinten.
A telje s neve lőtes tület mód szert ani felké szíté se, tová bbké pzés eken való rész vétel lel. A hátrá nyos hely zet kom penz álásá t segít ő mód szere k elsaj átítá sána k előté rbe hely ezés e.
intézményvezető
Nem mindenk or alkalmaz zák maradékt alanul a korszerű inkluzív pedagógi át.
201 0/2 011 . tan évt ől fol ya mat os
A nevel őtestü let továb bképz ési mutat ói nagy mérté kű hiány osság okat tartal maz.
Akkred itált pedagó gus továbbk épzések en résztve vők száma. A hátrány os helyzet kompen zálását segítő módsze rek elsajátít ása és alkalma zása. Az elmúlt 3 évben megsze rzett tanúsítv ányok száma 20 %kal emelke dik városi szinten.
Akkredit ált pedagóg us továbbké pzéseken résztvev ők száma. A hátrányo s helyzet kompenz álását segítő módszer ek elsajátítá sa és alkalmaz ása. 2011/201 4. között minden pedagóg us legalább 1 tanúsítvá nyt szerez korszerű továbbké pzésekrő l.
Az inkluzív pedagógi a a differenc iáló módszert an, a hátrányo s helyzet kompenz álását segítő fejlesztő program ok alkalmaz ása az intézmén yben. 2014/201 5. tanévtől háromév ente minden pedagóg us legalább újabb 1 tanúsítvá nyt szerez a korszerű továbbké pzésekrő l.
Tov ábbk épzé si nor matí va pály ázat ok.
1 .
117
Csak indokolt és a tanuló javát szolgáló esetben éljenek a magántanul ói státusz lehetőségével .
Az okok rend szere s felül vizs gálat a. Intéz kedé si terve k kész ítése . A kom mun ikáci ó és együ ttmű ködé s haté kony ságá nak növe lése a szül őkke l és segít ő szol gálat okka l, társa dalm i part nere kkel.
intézményvezető
A magánta nulók száma magas.
fol ya mat os
Az iskolá ban az ország os átlag felett van a magá ntanul ók arány a.
Elkészü lt intézke dési terv.
A magánta nulók száma negyedér e csökken.
A magánta nulók száma felére csökken.
3 .
118
Több HHH tanuló tanuljon tovább érettségit a dó középiskoláb an.
Oko k feltá rása – elem ző mun ka. Meg előz ő és támo gató tevé keny sége k fejle sztés ét tarta lmaz ó beav atko zási terv kész ítése . A kom mun ikáci ó és együ ttmű ködé s haté kony ságá nak növe lése a szül őkke l és segít ő szol gálta táso kkal, társa
Intézményvezető, nyolcadikos osztályfőnökök, munkaközösségek
A HHH tanulók elsősorba n szakiskol ában tanulnak tovább.
201 0. sze pte mb ertő l fol ya mat os
A társul ás általá nos iskolá iban a halmo zottan hátrán yos helyze tűek többn yire a szakis kolát válasz tják.
Az érintett gyerme kek szülein ek legaláb b fele részt vesz az Útraval ó ösztönd íj progra mot és az Arany János progra mot népszer űsítő előadás okon. Hetedik es tanulók legaláb b harmad a és a nyolcad ikos tanulók fele részt vesz önismer eti /pályav álasztás i/ tréning en.
A hetedikes tanulók legalább fele és a nyolcadi kos tanulók háromne gyede részt vesz önismere ti /pályavál asztási/ tréningen . Minden tanévben legalább egy-egy tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj program ban és/vagy az Arany János program ban. A tapasztal atok összegzé se, a résztvev ők tanulók továbbta nulási és lemorzso lódási arányairó l készült értékelés.
A hetedikes tanulók legalább fele és minden nyolcadi kos tanulóm részt vesz önismere ti /pályavál asztási/ tréninge. Minden tanévben legalább 2-2 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj program ban és/vagy az Arany János program ban.A tapasztal atok összegzé se, a 2016-ig részt vevő tanulók továbbta nulási és lemorzso lódási arányairó l készült értékelés.
Pály 1 ázat . ok, önko rmá nyza ti fina nszír ozás.
119
Kisebbségi programok beindítása.
Igén yfel méré sek, a kiala kítás lehet sége s form áina k meg határ ozás a, pály ázat ok beny újtás a. A kise bbsé gi prog ram ok meg szer vezé se.
Intézményvezető helyettes
Nem szervezn ek kisebbsé gi program okat
201 0/2 011 . tan évt ől fol ya mat os.
Az intéz mény ben nincse nek kisebb ségi progra mok.
Felmért igények , kész tervezet .
A kisebbsé gi program beindítás a.
Jól működő kisebbsé gi program ok.
Pály 1 ázat . ok, nor matí v támo gatá sok.
120
A HH/HHH tanulók bevonása különböző segítő programokb a.
A prog ram ok megi smer tetés e, néps zerű sítés e az érint ett tanul ók és szül eik köré ben. Lehe tősé gek felm érése . Prog ram okon való rész vétel .
intézményvezető
Az iskolán kívüli segítő program ban jelenleg az intézmén y nem érintett.
201 0/2 011 . tan évt ől fol ya mat os
A társul ás iskolá jában nem veszn ek részt semm ilyen iskolá n kívüli segítő progra mban.
Az érintett gyerme kek szülein ek legaláb b fele részt vesz az Útraval ó ösztönd íj progra mot és az Arany János progra mot népszer űsítő előadás on. Egyéb segítő progra mok feltérké pezése, a csatlak ozás feltétele inek kidolgo zása, propagá lása, tájékozt atás az érintett tanulók és szüleik körében .
Minden tanévben az intézmén yből legalább egy tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj program ban vagy az Arany János, ill. más program ban.
Minden tanévben az intézmén yből legalább 2 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj program ban vagy az Arany János, ill. más program ban.
Önk 1 orm . ányz ati fina nszír ozás
121
A tárgyi erőforrások maximális biztosítása, fejlesztése.
Hely zetés igén yfel méré s. Intéz kedé si terv kész ítése . Pály ázat ok beny újtás a. NY DOP közo ktatá si infra struk túra pály ázat más odik köre. Aka dály ment esíté s. Mod ern IKT eszk özpa rk, szoft vere k besz erzés e.
intézményvezető
A tárgyi infrastru ktúrális háttér hiányoss ágai.
201 0/2 011 . tan évt ől fol ya mat os
11/19 94. MKM rendel et alapjá n a kötele ző felsze relési és eszkö zlistán szerep lőbesz erzése k nem teljesü ltek marad éktala nul. Az infrast ruktur ális háttér fejlesz tésre szorul .
Kész felméré sek, átgondo lt eszközf ejleszté si terv.
11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerel ési és eszközlis ták teljesülés e.
Eszközö k fejlesztés ének megvaló sulása.
Önk 2 orm . ányz ati fina nszír ozás, pály ázat ok.
122
” akcióterv kerül. 5. számú melléklet
Az Intézmény Minőségirányítási Programjának a 2.3. Az általános iskolára vonatkozó elvárások fejezetét egészítettük ki a 7. oldalon A fenntartó elvárásai a pedagógusoktól résszel /kék színnel jelölve/. A fenntartó elvárásai a pedagógusoktól: -
-
A hatályos jogszabályok, iskolai belső szabályzatok betartásával kötelezettségeik teljesítésével járulnak hozzá a nevelő-oktató munka hatékonyságának, minőségének javításához. A pedagógus önképzéseknél, továbbtanulásoknál helyezzék előtérbe az informatikai és idegen nyelvi képzéseket. Napi oktató munkájuk elvégzéséhez vegyék igénybe az Interneten elérhető szolgáltatásokat. Legyenek aktív résztvevői a város közéletének (publikációk, helytörténeti kutatómunka, városi rendezvények stb.) Működjenek közre pályázatok, helyi fejlesztések, innovációk, projektek kidolgozásában. A fenntartó az intézményvezetőktől elvárja, hogy következetesen érvényesítsék az önkormányzati rendeletekben és határozatokban foglaltak teljesülését.
-
Az intézmény biztosítsa a pedagógusok közötti pedagógiai, szakmai együttműködés szervezeti kereteit és fórumait a minőségi munka, a tananyag és követelmények egymásra épülése, a magas színvonalú idegen nyelvi és informatikai oktatás megvalósítása, a tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében.
-
A Közoktatási Intézmény minőségirányítási programjának minőségcéljait úgy kell kialakítani, hogy a szakszerű és hatékony működés megszervezésével, az esélyegyenlőség előmozdításával és a pedagógiai célok megvalósításával összefüggő minőségi mutatók megfeleljenek az ÖMIP fenntartói elvárásainak, lehetővé tegyék a fenntartói elvárások megvalósításának nyomon követését, rendszeres mérését, értékelését.
A 3.5. Az intézmény minőségi céljai táblázat a 11. oldalon kiegészült a HHH tanulók eredményes nevelése-oktatására vonatkozó résszel /kék színnel jelölve/. 3.5. Az intézmény minőségi céljai A fenntartói elvárásokat az alábbi célokkal kívánjuk megvalósítani: Elvárás Cél Sikerkritérium az értő olvasás, a az alapkészségek a 4. évfolyamon történő számolás és a helyes fejlesztése legyen kiemelt kimeneti magyar beszéd pedagógiai terület méréseredményeiben ne alapjainak szilárd legyen nagyobb a változás elsajátíttatása 5 %-nál a tanulás tanítása a tantárgyi programokban a tanév első tanítási óráján (tanmenetekben) jelenjen minden tantárgyból, (a meg a tantárgy belépő tantárgyakból több
123
tanulásának tervezése
a diákok eredményesen fejezzék be az általános iskola 8. évfolyamát
is lehet, hogy kell menet közben) tanulás-módszertani ismeretek lesz a téma, amelyet az osztálynaplókban is feljegyeznek a tanulók tanulmányi a 8.évfolyamot legalább a eredményességének tanulók 40 %-a az folyamatos nyomon életkorának megfelelő követése az értékelési tanévben befejezi rendszer részeként legyen kidolgozott legyen pályaorientációs tanítványaink több mint program a normál és 50 %-a nyerjen felvételt speciális tagozaton is az első helyen megjelölt intézménybe és minimum 70 %-uk válassza a helyi középiskolákat
pályaorientációs tevékenység révén alapozza meg a tanulók középiskolai továbbhaladását, lehetőleg a város intézményeiben, az intézmény készítse fel diákjait a képesség szerinti középiskolai tanulmányokra. optimális egyénre szakmai munkánkban szabott terhelést kapjon igény szerinti biztosítson a tanulóknak hangsúlyt a differenciált fejlesztés és a hátrányos helyzetű, valamint a pszichésen sérült tanulóinkkal történő foglalkozás növelje az emelt szintű tanulmányi versenyeken tantárgyak oktatásának tanulóink eredményesen színvonalát szerepeljenek.
a hhh-s és a speciális A kulturális és szociális helyzetű tanulóink háttérből származó neveltségi állapotának hátrányok csökkentése, fejlesztése felzárkóztatása. A társas kapcsolatok erősítése az iskolában és az iskolán kívül is. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Az önmaga és
a fejlesztő, a logopédiai foglalkozásokon minden rászoruló tanuló rész vehet, az érdeklődő tanulók számára szakköröket indítunk, tanulóink legalább 26 %-a legyen művészeti csoport tagja informatika és idegen nyelv tanulmányi versenyeken megyei 1-6. helyezést ér el a tanulók 40 %-a az intézményi eredményességi mutatók 25%-nál ne legyen nagyobb eltérés
124
társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló megoldások kitartó végzésére. Az 5. Az intézmény ellenőrzési és értékelési gyakorlata fejezet a 19. oldalon egészült ki az Ékelési alapelvek cím alatt /kék színnel jelölve/. Értékelési alapelvek: - a vezető számára egyrészt törvényi kötelezettség, másrészt vállalt felelősség, - nem megtorló, hanem az intézmény, az egyén folyamatos fejlesztését szolgálja, - nem sértheti a munkatársak szakmai autonómiáját, kompetenciáit, - törvényes, szakszerű, tervszerű, kiszámítható, nyilvános folyamat, - végrehajtása személyek esetén az értékelt bevonásával történik, - rendszereleme a partnerek elégedettsége, - részben kritérium-, részben normaorientált, - fontos szempont a HHH-s tanulók eredményes fejlesztése érdekében végzett tevékenység és eredmény - tartalmazza a kritériumokat, indikátorokat. Az 5.2.4. Ellenőrzési szempontok című rész a 23. oldalon a 1. Szakmai felkészültség és tevékenység részben, a 24. oldalon a 7. Tehetséggondozás, felzárkóztatás részben egészült ki /kék színnel jelölve/. 5.2. 4. Ellenőrzési szempontok 1. Szakmai felkészültség, tevékenység • A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel-e? • Mobilizálhatósága végzettségei alapján • Jártassága a szakirodalomban • Adminisztráció, dokumentumok vezetése • Az intézményi IPR megvalósításában való részvétel 7.
Tehetséggondozás, • • • • • •
felzárkóztatás
Differenciált foglalkozás tanórán Szakköri foglalkozás Versenyekre való felkészítés Felzárkóztató tevékenysége Egyéni fejlesztési terv készítése a hhh-s tanulók fejlesztése érdekében A tanórán kívüli segítő programokban való részvétel biztosítása (Útravaló Program)
A 7.2.5. Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése, teljes körű intézményi önértékelés része egészült ki a 49. oldalon Az értékelés alapelvei pont alatt /kék színnel jelölve/. 7.2.5.Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése, teljes körű intézményi önértékelés Az iskola nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden félév és tanév végén – különböző folyamatfelelősök beszámolóinak figyelembevételével- a
125
munkatervben kitűzött célok megvalósulásának alapján átfogóan értékeli. Az iskola minden területét átfogó értékelés folyamatos, illetve határidőkhöz kötött. Az értékelés alapelvei: • terjedjen ki az iskolai élet egészére ( egyénekre, közösségekre ), hhh-s tanulók eredményeire, • legyen a folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott, • törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra, • személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen, • a képzések támogatása az esélyegyenlőség szellemében történjen • az értékelés az iskolánkban elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítsa a követelmények nyilvánosságát ( tantervi követelmények, SzMSZ, Házirend, munkaköri leírások ). 3. számú melléklet A Szervezeti és Működési Szabályzat 12. oldalán a 2.4. Monitoring és nyilvánosság című fejezetét kiegészítettük az „Esélyegyenlőség biztosítása az intézményben”című résszel /kék színnel jelölve/. 2.4 Monitoring és nyilvánosság Az esélyegyenlőségi program megvalósításáért felelős személy: a gyermek és ifjúságvédelmi felelős. A tanulók esélyegyenlőségének biztosítását az IPR munkacsoport segíti. Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése: Folyamatosan vizsgáljuk az eredményességi mutatók alapján, hogy milyen az intézményben tanuló HHH diákok tanulmányi előmenetele az intézményi átlaghoz képest. Minden év végén megtörténik az eredményesség értékelése. /évismétlés, továbbtanulás, kompetencia eredmények/ Az éves értékelésről a tanévzáró testületi értekezleten az igazgató beszámol. Felelős az intézmény vezetője. Az önellenőrzést az iskolai IPR team évente elvégzi, és elkészíti az év végi beszámolót. Felelős az IPR team vezetője. A minőségirányítási vezető éves elégedettségi mérést végez, amelynek alapján elkészítjük az összegzést. Felelős a minőségügyi vezető. Az adatok átvizsgálását évente a gyermek és ifjúságvédelmi felelős végzi el. Felelős a gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Eredményesség értékelése: Évente kétszer szülői értekezleten tájékoztatjuk az iskolába járó gyerekek szüleit az elért eredményekről. Felelősek az osztályfőnökök. Évente kétszer a szülői munkaközösség értekezletein tájékoztatjuk a szülői érdekképviselet tagjait az elért eredményekről. Felelős az iskola igazgatója. Folyamatosan tájékoztatjuk az iskolánk után érdeklődőket az elért eredményekről iskolánk honlapján. Felelős a honlapszerkesztő. Igény szerint az oktatási bizottság ülésén tájékoztatjuk a fenntartót az elért eredményekről. Felelős az iskola igazgatója.
126
Az adatok nyilvánosságra hozása az adatvédelmi törvény figyelembevételével történik. A 36. oldalon a 1. számú melléklet Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete részbe beépítettük az IPR csoportot és az ifjúságvédelmi felelőst /kék színnel jelölve/. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete: Vezetési szerkezet: IGAZGATÓ
6. igazgatóhelyet 1. igazgatóhelyettes IPR csoport tes és az alsó tagozatos Gyermek felső tagozatos pedagógusok ifjúságvédelmi felelős pedagógusok (tanítók), (szaktanárok), fejlesztő pedagógus, logopédus, iskolatitkár, technikai dolgozók, gyógypedagógusok napközis csoportvezetők
minőségügyi vezető mérési felelős, dokumentátor, folyamatfigyelők, minőségi körök
4. számú melléklet A 2. számú melléklet Házirendjében A tanulókra vonatkozó egyéb előírások részt egészítettük ki az „egyenlő bánásmód elvével” /kék színnel jelölve/.
A tanulókra vonatkozó egyéb előírások − Tanításhoz nem tartozó felszerelést /pl. játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz/ nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. - Nem engedélyezzük a dohányzást, az alkohol vagy alkohol tartalmú üdítők, egyéb egészségkárosító anyagok /pl. kábítószer/, valamint a rágógumi fogyasztását, veszélyt hordozó eszközök /robbanó, szúró, vágó eszköz/ behozatalát. - Tanítási időben biztosított a szülők számára az iskola vezetékes telefon általi elérhetősége. Az iskolában folyó pedagógiai munka és a tanulók egészségének védelme érdekében a gyermekek a magukkal hozott mobiltelefonokat kötelesek kikapcsolva tartani. A szabályszegőktől elvett készülékeket a behívatott szülőknek adjuk vissza. - Iskolai ünnepélyeken a sötét szoknya, illetve nadrág és fehér blúz, illetve ing a megfelelő öltözék. - Az iskolarádió a második nagyszünetben működhet. Alkalmanként iskolaújság jelentethető meg. - Rendkívüli estekben /pl. hó eltakarítás, szék hordás/ a tanulók segítségét – az iskola felnőtt dolgozójának felügyelete mellett – igénybe vesszük.
127
-
Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára. Az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.
-
Súlyosan elítélendő tanulói magatartás az agresszió, a bántalmazás, mások megalázása, a lopás, mások egészségének veszélyeztetése /dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztása/. A tiltott magatartásformák előfordulása az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon is súlyos jogkövetkezménnyel jár, fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után. Az egyenlő bánásmód elve
-
-
Az intézményben érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének. Nem érhet senkit közvetlen hátrányos megkülönböztetés (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási, világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez tartozása miatt.) Az iskola az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében rögzített céloknak megfelelően biztosítja az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. •
Az iskola minden tanulója köteles betartani ezeket az elveket.
•
Azon tanulók, akiket hátrány vagy sérelem ér, osztályfőnökénél, az iskola gyermekvédelmi felelősénél, a diákönkormányzat vezetőjénél panasszal élhet, kivizsgálást kérhet.
•
Azon tanulók, akik a fenti körbe tartozó elveket más tanuló társuk hátrányára megszegik, fegyelmező, büntető eljárásban részesülnek.
Tanórán kívüli foglalkozásokra történő felvételénél az alábbi elbírálási elvek érvényesülnek: • • •
hatályban lévő rendeletek, jogszabályok hátrányos helyzet ha a szülők a gyermek felügyeletét nem tudják megoldani (mert pl. mindketten dolgoznak)
A Házirend 7. oldalán A tanulókra vonatkozó egyéb előírások részt egészítettük ki az „Egyenlő bánásmód elvével” /kék színnel jelölve/. A tanulókra vonatkozó egyéb előírások - Tanításhoz nem tartozó felszerelést /pl. játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz/ nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. - Nem engedélyezzük a dohányzást, az alkohol vagy alkohol tartalmú üdítők, egyéb egészségkárosító anyagok /pl. kábítószer/, valamint a rágógumi fogyasztását, veszélyt hordozó eszközök /robbanó, szúró, vágó eszköz/ behozatalát. 128
-
Tanítási időben biztosított a szülők számára az iskola vezetékes telefon általi elérhetősége. Az iskolában folyó pedagógiai munka és a tanulók egészségének védelme érdekében a gyermekek a magukkal hozott mobiltelefonokat kötelesek kikapcsolva tartani. A szabályszegőktől elvett készülékeket a behívatott szülőknek adjuk vissza.
-
Iskolai ünnepélyeken a sötét szoknya, illetve nadrág és fehér blúz, illetve ing a megfelelő öltözék. Az iskolarádió a második nagyszünetben működhet. Alkalmanként iskolaújság jelentethető meg. Rendkívüli estekben /pl. hó eltakarítás, székhordás/ a tanulók segítségét – az iskola felnőtt dolgozójának felügyelete mellett – igénybe vesszük. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára. Az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. Súlyosan elítélendő tanulói magatartás az agresszió, a bántalmazás, mások megalázása, a lopás, mások egészségének veszélyeztetése /dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztása/. A tiltott magatartásformák előfordulása az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon is súlyos jogkövetkezménnyel jár, fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után.
-
-
-
Az egyenlő bánásmód elve Az intézményben érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének. Nem érhet senkit közvetlen hátrányos megkülönböztetés (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási, világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez tartozása miatt.) Az iskola az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében rögzített céloknak megfelelően biztosítja az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. •
Az iskola minden tanulója köteles betartani ezeket az elveket.
•
Azon tanulók, akiket hátrány vagy sérelem ér, osztályfőnökénél, az iskola gyermekvédelmi felelősénél, a diákönkormányzat vezetőjénél panasszal élhet, kivizsgálást kérhet.
•
Azon tanulók, akik a fenti körbe tartozó elveket más tanuló társuk hátrányára megszegik, fegyelmező, büntető eljárásban részesülnek.
Tanórán kívüli foglalkozásokra történő felvételénél az alábbi elbírálási elvek érvényesülnek: •
hatályban lévő rendeletek, jogszabályok
•
hátrányos helyzet
•
ha a szülők a gyermek felügyeletét nem tudják megoldani (mert pl. mindketten dolgoznak)
129
Jegyzőkönyv Készült: 2011. március 16-án a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola szülői szervezetének üléséről Jelen vannak: a szülői szervezet tagjai a jelenléti ív alapján Rauch Károly SZM elnök köszöntötte a jelenlévőket és ismertette a napirendi pontokat: 1. A 2011/2012. tanév tankönyvrendelése 2. Az intézményi esélyegyenlőségi programot átdolgoztuk, módosítottuk az alábbi dokumentumokban: − Pedagógiai Program − Szervezeti és Működési Szabályzat − IMIP − Házirend 3. A Pedagógiai Program módosítása a nem szakrendszerű oktatás miatt 4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének – oktatásának bevezetése az általános iskolában 5. Az IMIP módosítása Jegyzőkönyv vezetésére felkérte Marth Józsefné igazgatóhelyettest. A jelenlévők a fentiekkel egyetértettek. Rauch Károly SZM elnök felkérte Németh Ernő igazgató urat a napirendi pontok ismertetésére. Első napirendi pontban igazgató úr elmondta a 2011/2012. tanévre megrendelt tankönyvcsomagok árát évfolyamonként, osztályonként. Külön kiemelte a 7. évfolyamot, ahol a belépő tantárgyak okozzák a drágulást. A következő tanévben megszűnik a tanulónkénti 1.000 Ft-os tankönyvtámogatás. Az ingyentankönyvre jogosult tanulók 12.000 Ft-ja pedig nem fedezi a tankönyvcsomag árát. Kérte a szülőket, amennyiben év végén nem használódnak el a gyermekek tartós tankönyvei, azt lehetőség szerint adják vissza az iskolának, így ezeket újra ki lehetne osztani. A 2011/2012. tanév tankönyvrendelését a szülői szervezet egyhangúlag elfogadta. A második napirendi pontban igazgató úr elmondta, hogy intézményünk kiemelten kezeli a gyermeki, tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Mivel az eltérő tantervű tagozatunk felmenő rendszerben megszűnik, iskolánkban is meg kell kezdeni az integrált oktatást. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb magántanuló legyen intézményünkben. Új, korszerű pedagógiai módszereket kell alkalmazni, inkluzív pedagógiai tanfolyamokon, továbbképzéseken kell a nevelőtestületnek részt venni. Ezt követően a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az IMIP valamint a Házirendben történő módosításokat igazgató úr a szülőkkel ismertette. /1. számú melléklet/ A szülői szervezet az intézményi esélyegyenlőségi program átdolgozását, módosításait egyhangúlag elfogadta. Harmadik napirendi pontban igazgató úr tájékoztatta a szülői szervezetet, hogy a nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerű megszűnése miatt szükséges a helyi tanterv óraszámainak módosítása, valamint a Pedagógiai Programból a „3. A nem szakrendszerű oktatás„ című rész kiemelése az 579. oldaltól az 599. oldalig. A 2011/2012. tanévtől
130
módosulnának a tantárgyi óraszámok. A helyi tanterv I., II. és III. számú táblázata a melléklet szerint változna. Javaslatot tett 4. évfolyamtól kezdődően „nívócsoportos” matematika bevezetésére heti 1 órában a választható tanórai foglalkozások óraszámának terhére. /2. számú melléklet/ A szülői szervezet a Pedagógiai Program módosítását a nem szakrendszerű oktatás miatt egyhangúlag elfogadta. Negyedik napirendi pontban igazgató úr elmondta, hogy a következő tanévtől az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelését – oktatását meg kell kezdeni az általános iskolában. Ehhez szükséges módosítani az iskola Pedagógiai Programját, valamint az Alapító Okiratát. Biztosítani kell a megfelelő szakembereket, helyi tantervet, speciális tankönyvcsomagot valamint plusz 4 órában külön kell foglalkozni ezekkel a tanulókkal. Ezt követően Fülöpné Jámbor Márta szülő szólalt fel. Megkérdőjelezte, vajon ezek a gyerekek be tudnak-e illeszkedni normál osztályba, illetve az itt tanuló gyerekek hogyan tolerálják őket. Válaszában igazgató úr elmondta, felmenő rendszerben történik az integrálás, a jövő tanévtől csak első évfolyamon lehetséges ez. Az eltérő tantervű tagozat is felmenő rendszerben szűnik meg városunkban, ezért ezeket a gyerekeket is szükséges valamelyik intézménybe beiskolázni. Ezért mindkét állami iskola kidolgozza az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó programját. Ezzel kapcsolatban mindenkinek szemléletváltásra van szüksége. A szülői szervezet egyhangúlag elfogadta a Pedagógiai Program, valamint az Alapító Okirat kiegészítését, az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének – oktatásának bevezetése vonatkozásában az általános iskolában. Ötödik napirendi pontban Tóth Margit minőségirányítási vezető tájékoztatta a szülőket a kérdőívekkel kapcsolatban. /3. számú melléklet/ Rauch Károly kérdésében arra kíváncsi, hogy az erősségek, gyengeségek, az iskola erősítése hol jelenik meg az intézményi életben. Tóth Margit válaszában kifejtette, hogy a leendő első osztályosok szüleinek bemutattuk az eddigi eredményeket, ismertettük a fejlődésünk irányát. Egy leendő első osztályos anyuka is jelezte, hogy egy nagyon profi bemutatóban nyomon követhették az iskola erősségeit, gyengeségeit. Rauch Károly egyetértett vele, hogy mennyire fontos a visszacsatolás. Tóth Margit ezek után az intézményi minőségirányítási program módosításait ismertette a szülői közösséggel. /4. számú melléklet/ A szülői szervezet egyhangúlag elfogadta a beszámolót, valamint az intézmény minőségirányítási programjának módosítását. Rauch Károly SZM elnök megköszönte a szülők aktív részvételét, az értekezletet bezárta. k.m.f. Rauch Károly SZM elnök
Németh Ernő igazgató
Tóth Margit minőségirányítási vezető
Marth Józsefné jegyzőkönyv vezető
131
Jegyzőkönyv
Készült: 2011. március 23-án a Sárvári Diákönkormányzatának megbeszéléséről
Gárdonyi
Géza
Általános
Iskola
Jelen vannak: az osztályok képviselői a jelenléti ív szerint A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola diákönkormányzata Németh Ernő igazgató úr által ismertetett Esélyegyenlőségi Tervvel kapcsolatos intézményi dokumentumok módosításával egyetért, egyhangúlag támogatja az iskola elképzeléseit. k.m.f.
Pilnay Sándorné diákönkormányzat vezetője
diákönkormányzatot segítő tanár
132
Jegyzőkönyv Készült: 2011. március 28-án a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola nevelőtestülete és alkalmazotti közössége értekezletéről Jelen vannak: a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség tagjai a jelenléti ív alapján Németh Ernő igazgató úr köszöntötte a jelenlévőket majd ismertette a napirendi pontokat: 1. Az Esélyegyenlőségi Terv kapcsán az intézményi dokumentumok módosítása 2. Az Alapító Okirat módosítása 3. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervének módosítása /integrált oktatás/ 4. Az ép értelmű, hallássérült /nagyothalló/ tanulók integrációs programja Jegyzőkönyv vezetésére Csóiné Szabó Enikőt, hitelesítőknek Erősné Szabó Ágnest és Tangl Jánosnét kérte fel. A fentiekkel a nevelőtestület egyhangúlag egyetértett. Az első napirendi pontban igazgató úr ismertette az iskola Esélyegyenlőséi Intézkedési Tervének céljait, valamint a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, az Intézményi Minőségirányítási Programban és a Házirendben eszközölt módosításokat. A módosításokat a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. Második napirendi pontban az intézményvezető szólt az Alapító Okiratból törölt részekről, valamint a bővítésekről. A módosításokat a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. Harmadik napirendi pontban Kovácsné Töreki Ildikó igazgatóhelyettes ismertette az iskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű - enyhén értelmi fogyatékos – tanulók helyi tantervét, illetve a Pedagógiai Program és az Alapító Okirat ezzel kapcsolatos módosításait. A módosításokat a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. Negyedik napirendi pontban Marth Józsefné igazgatóhelyettes beszámolt az ép értelmű, hallássérült /nagyothalló/ tanulók integrációs lehetőségéről, illetve a Pedagógiai Program és az Alapító Okirat ezzel kapcsolatos módosításairól. A módosításokat a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. k.m.f. Csóiné Szabó Enikő jegyzőkönyv vezető
Németh Ernő igazgató
Erősné Szabó Ágnes hitelesítő
Tangl Jánosné hitelesítő
133
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160
Tájékoztató a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumainak módosításával kapcsolatos bizottsági döntésekről
Humán Erőforrás Bizottság 66/2011. /IV.11./ számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumainak módosításáról szóló előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását a határozati javaslatban foglaltak szerint.
Jogi és Ügyrendi Bizottság 34/2011./IV.14./ számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola működési dokumentumai módosításának elfogadását az előterjesztésben foglaltak szerint.
Sárvár, 2011. április 19.
Erdős Katalin s.k. irodavezető
134
7/ Napirendi pont A Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumai módosításának jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS A Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumai módosításainak jóváhagyásáról Sárvár - Bögöt - Porpác - Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott óvodáknak az Intézményfenntartó Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv e előírja, hogy „A Sárvár-Bögöt-Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 2010. december 31-ig biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.”. A Sárvár - Bögöt - Porpác - Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott iskolának az intézményfenntartó társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervében leírt feladat konkrétan azt jelenti, hogy a pedagógiai programba, szervezeti és működési szabályzatba (továbbiakban: SZMSZ), intézményi minőségirányítási programba (továbbiakban: IMIP), házirendbe szükséges beépíteni és érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit. A 2008 – 2009. évben az intézmény pedagógiai programjába beépítésre került a pedagógiai integrációs rendszerre és az esélyegyenlőségi tervre vonatkozó fejezetek, valamint a SZMSZ szintén kiegészült esélyegyenlőségi intézkedésekkel. A 2008 – 2009- ben végrehajtott kiegészítsek módosítását az Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének végrehatása miatt szükséges a Képviselő – testületnek elvégeznie. Az iskola igazgatója elkészítette szakértői anyagok felhasználásával az intézmény alábbi stratégiai dokumentumainak és iránymutatásainak módosításait: pedagógiai program, a SZMSZ, az IMIP, házirend. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv) 44. § - ának (1) bekezdésének értelmében a pedagógiai program szakértői véleményezése megtörtént, a közoktatási szakértő véleményezte továbbá a SZMSZ – ot, az IMIP – ot és házirendet is (melléklet).A Ktv. és a nevelési – oktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet értelmében az iskolai közösségek a dokumentumok változásait véleményezték (mellékletek).
135
A Ktv. 103. § - ának /1/ bekezdése értelmében a fenntartó az SZMSZ, IMIP és a házirend jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az IMIP jóváhagyása akkor is megtagadható, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá nincsen összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. Javaslom Képviselő – testületnek, hogy a Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumainak módosításait az alábbiak szerint hagyja jóvá: A/ A pedagógiai programból törölje a 257/2008. /X.16./ számú határozattal jóváhagyott intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet, és hagyja jóvá a pedagógiai programnak az 1. számú mellékletben foglalt kiegészítését. B/ Az intézményi minőségirányítási programot a 2. számú mellékletben foglalt tartalom szerint módosítsa a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítéssel. C/ A szervezeti és működési szabályzatból törölje a 180/2009. /VI. 25./ számú határozattal jóváhagyott, „Esélyegyenlőség biztosítása” című XXV. fejezetet, és a 3. számú mellékletben foglaltak szerint módosítsa a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítéssel. E/ A házirendet a 4. számú mellékletben foglaltak szerint egészítse ki a közoktatási szakértő által javasolt megállapítással módosítva. HATÁROZATI JAVSALAT: Sárvár Város Önkormányzati Képviselő – testülete a Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumainak módosításait az alábbiak szerint hagyja jóvá: A/ A pedagógiai programból törli a 257/2008. /X.16./ számú határozattal jóváhagyott intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet, és jóváhagyja a pedagógiai programnak az 1. számú mellékletben foglalt kiegészítését. B/ Az intézményi minőségirányítási programot a 2. számú mellékletben foglalt tartalom szerint módosítja a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítéssel. C/ A szervezeti és működési szabályzatból törli a 180/2009. /VI. 25./ számú határozattal jóváhagyott, „Esélyegyenlőség biztosítása” című XXV. fejezetet, és a 3. számú mellékletben foglaltak szerint módosítja a közoktatási szakértő által javasolt kiegészítéssel. D/ A házirendet a 4. számú mellékletben foglaltak szerint egészíti ki a közoktatási szakértő által javasolt megállapítással módosítva. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2011. április 1. Kondora István s.k.
136
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Nádasdy Tamás Általános Iskola egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalásáról Készítette: …………………………… Turbók Arnold Bertalan közoktatási szakértő: 007091-02
Bevezetés Sárvár- Bögöte- Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének megvalósítása kapcsán megbízta a Nádasdy Tamás Általános Iskolát, hogy stratégiai dokumentumaiba: helyi Nevelési Programjába, Minőségirányítási Programjába, Szervezeti és Működési Szabályzatába, Házirendjébe építse be az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket. Jelen szakértői vélemény célja: • hogy megállapítsa: a Nádasdy Tamás Általános Iskola stratégiai szintű dokumentumaiba beépültek az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó társulási célkitűzések; • elemezze, hogy a dokumentumok tartalmukban elősegítik-e a társulási esélyegyenlőségi terv megvalósítását; • hogy hozzájárul-e a szociális hátránnyal küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók eredményes fejlesztéséhez; • javaslatot tegyen a fenntartó számára a módosított stratégiai dokumentumok jóváhagyására. Jogszabályi alapok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§ (5) szerinti a települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva az oktatásra. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 105. § (1) -a értelmében a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni kötelező közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv előírásával. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § - ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógiai program módosításához a fenntartó közoktatási szakértő véleményét szerzi be.
137
Elemzés Pedagógiai Program Az iskola Pedagógia Programja a közoktatási törvény 48.§ (1) alapján szakmai igényességgel összeállított dokumentum, amely céljaiban kifejti az esélyegyenlőség biztosítását az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésével, a reszocializációt segítő társadalmi együttműködés megteremtésével, a befogadó intézményi légkör kialakításával, az egyenlő hozzáférés biztosításával a minőségi oktatáshoz. A pedagógiai program az esélyegyenlőség biztosításához szükséges szegregációmentes oktatásszervezés elvét határozta meg az osztályba/csoportba sorolásnál. Az intézmény szakmai munkáját a képességek fejlesztése jellemzi a NAT által meghatározott kompetenciaterületeken, ami kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A gyermek-és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program önálló fejezetként jelenik meg a programban. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelésének/oktatásának megvalósítására az Integrált Pedagógiai Rendszert alkalmazza az intézmény. Ennek keretében fogalmazta meg azon pedagógiai tartalmakat és módszereket, amelyek segítik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelését/oktatását. A tanítás-tanulás eszközrendszere az eredményes tanulás feltételeit foglalja össze, a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítására, továbbfejlesztésére alapozva. Az évente elvégzett kompetencia mérések eredményeit személyre szóló elemzéssel értékeli az iskola, hozzájárulva így az egyéni fejlesztés megalapozásához. A tanítási órákon olyan módszereket alkalmaznak az iskola pedagógusai, mint az egyéni differenciálás, kooperativitás, dráma, projektoktatás, melyek segítik a hátrányok felszámolását. A rászoruló tanulókat tanulás módszertani felkészítésben részesítik. A lemorzsolódás csökkentése érdekében a tanulók megfelelő motiválását, egyéni fejlesztését emeli ki az iskola. Az egyéni fejlesztő foglalkozások célja a lemorzsolódás megelőzése, ezért a foglalkozások rendjét, formáit, alapvető tartalmi irányultságát meghatározza a program, kitérve a bemeneti mérések, a motivációt segítő tevékenységek és a szülői együttműködés erősítésére. Hatékony pályaorientációt határoz meg az intézmény annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóik pályát választani. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskola azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. A kompetencia alapú értékelés eszközeként a három havonta kötelező értékelés, a szövegesárnyalt értékelés és az egyéni fejlesztési napló- beépült az iskola Integrált Pedagógiai Programjába (IPR). A multikulturális tartalmak tantárgyakhoz kapcsolódva és projektben feldolgozva jelennek meg az iskola helyi tantervében. Az iskola külön programot határozott meg az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítására. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak. Az egészség megőrzését szolgálják a sportprogramok is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósítása. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység is hatékony részét képezi az egészségnevelésnek. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt
138
pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Az iskola nevelő – oktató munkájában a hátrányos helyzetű tanulókat segítő egyes átmenetek, az óvoda-általános iskola és az általános iskola-középiskola, megfelelően kidolgozottak. Az intézmény megfogalmazta az esélyegyenlőség érdekében végzett nevelő/oktató munka elvárt eredményeit: csökken a tanévvesztéses tanulók száma, csökken, majd megszűnik a magántanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók száma, mérséklődik a hiányzások, minimálisra csökken az igazolatlan hiányzások száma, nő a gimnáziumba és a szakközépiskolába továbbtanulók aránya, az országos kompetenciamérés intézményi eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A program megvalósításában a különböző munkacsoportok területüknek megfelelő felelősségi körrel vesznek részt. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységeket az intézményi esélyegyenlőségi terv alapján végezi az iskola. Az intézményi esélyegyenlőségi terv megvalósításának felelősségi körét meghatározza a dokumentum. Az intézményvezető tanév végi beszámolójában a fenntartót tájékoztatja az intézményben az esélyegyenlőség területén hozott intézkedésekről és elért eredményekről az intézményfenntartó társulás esélyegyenlőségi tervében meghatározott indikátorok alapján. Összegzés: Az iskola pedagógiai programja teljes körűen tartalmazza azon elemeket, amelyek segítik az esélyegyenlőség megvalósítását az intézmény tanulói számára. Minőségirányítási program Az iskola minőségirányítási programja, az intézmény életének folyamataira kiterjedő szabályozás. Az intézmény minőségpolitikájába beépítette, hogy nevelő munkájával hozzá kíván járulni a tanulók esélyegyenlőségének előmozdításához. Minőségpolitikai nyilatkozatában kifejtette az esélyegyenlőség teljes körű biztosítását az egyenlő bánásmód alkalmazását. A fenntartó részéről az iskola felé irányuló elvárásokat az esélyegyenlőség biztosítása érdekében pontosan azonosította, programjában megnevezte. Az intézmény minőségcéljainak meghatározásakor kitért a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése/oktatása alapján elvárható eredmények meghatározására. Az iskola a teljesítményértékelés folyamatába beépítette a pedagógusok ellenőrzésének és értékelésének általános szempontjai közé a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése során végzett munkát, mint fontos ellenőrzési szempontot. Az értékelés során kitér a következő elemek figyelembe vételére: hány halmozottan hátrányos helyzetű tanuló egyéni fejlesztésében vesz részt a pedagógus, milyen feladatot lát el az IPR intézményi megvalósításában, hány tanulóval vett részt a pedagógus tanórán kívüli fejlesztő programban (pl. Útravaló ösztöndíj). Az intézmény önértékelésében meghatározza, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes fejlesztése érdekében tett lépések elvárt eredményeit. Eredményesnek ezt a tevékenységét akkor tartja az iskola, ha elvárt eredményességi mutatói az iskola eredményességi mutatóitól legfeljebb 25%-ban térnek el. Esélyegyenlőség megvalósítását segítő pedagógia programot, Integrációs Pedagógiai Rendszert (IPR) működtet az iskola, melynek folyamatszabályozása a minőségirányítási programban megjelenik, így a folyamat célja és az elvárt eredmények.
139
Javaslat 7. A teljesítmény értékélő lapon a 3.2 –es kérdéskörben az Integrált Pedagógiai Rendszer megvalósításában való részvétel. 8. Az IPR folyamatában a felelősségi és hatáskörök megállapítása, a keletkezett dokumentumok és bizonylatok kezelésének rendje. 9. A partneri elégedettséget mérő kérdőív kiegészítése abból a szempontból, hogy az iskola milyen módon valósítja meg esélyegyenlőségi törekvéseit. 10. Az országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása során a következő kiegészítés javasolt (28.oldal) Probléma (további): A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményei 25%-kal rosszabbak, mint az iskolai eredmények. Sikerkritérium (további): A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményei nem térnek el 25%nál nagyobb mértékben az iskolai eredményektől. 11. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok között az esélyegyenlőségi terv felsorolása indokolt. A Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola beépítette a dokumentumba az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézményi folyamatok szervezésével, nyomon követésével megbízott felelős személyt, funkció szerint meghatározta és az intézmény szervezeti felépítésében elfoglalt helyét bemutatta. A vezetők közötti feladatmegosztásban az iskola meghatározta az esélyegyenlőség megvalósításáért felelős személy helyét. Az iskolát a fenntartó megbízta a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése érdekében az Integrációs Pedagógia Program alkalmazásával, ennek megjelenítése az intézmény alaptevékenységében indokolt. Javaslat 2. Az iskolai Integrációs Pedagógiai Rendszert működtető csoport helyét meghatározni az intézmény szervezeti rendjében. Az IPR működéséhez kapcsolatos tartalmi elemek szabályozása. 3. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok közé a közoktatási esélyegyenlőségi terv beépítése. Házirend Az iskola házirendjében rögzíti, hogy a tanulók nevelése/oktatása területén érvényesül az egyenlő bánásmód elve. Iskolai munkája során nem érheti hátrányos megkülönböztetés a diákokat. A tanulóknak lehetőségük van tanórán kívüli foglalkozásokon részt venni. A pozitív diszkrimináció elvét alkalmazva rögzíti a Házirend, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételét e foglalkozásokon. Javaslat 1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szöveges értékeléséhez fűződő tanulói jogok és kötelességek rögzítése.
140
Összegzés Igen Nem Részben HELYI NEVELÉSI PROGRAM Integrációs Pedagógiai X Rendszer alkalmazása Küldetésnyilatkozat, nevelési X alapelvek, célok megfogalmazása az esélyegyenlőség szempontjából Az esélyegyenlőség biztosítását X segítő oktató-nevelő munka eljárásai Multikulturális tartalmak X beépítése a programba Partnerkapcsolatok X meghatározása A hátrányos helyzetű tanulók X nevelésének/oktatásának eredménykritériumai Gyermek-és ifjúságvédelmi X feladatok A szociális hátrányok enyhítését X segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett X tanulók felzárkóztatása Közoktatási Esélyegyenlőségi X Terv működtetése MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Minőségpolitika, minőségcélok X Partneri elégedettség mérése X Intézményi önértékelés az X esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével Pedagógusok X teljesítményértékelésében az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele Integrált Pedagógiai Program X folyamatának szabályozása SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az esélyegyenlőséget és X egyenlő bánásmód biztosítását nyomon követő felelősségi körök meghatározása Iskolai Integrációs Pedagógiai X Rendszert működtető csoport helye a szervezetben HÁZIREND
141
A gyermekek jogai és az X egyenlő bánásmód elve érvényesül A foglalkozásokon való X részvétel rendje Tanulói jogok és kötelességek a szöveges értékelés során
X
A Nádasdy Tamás Általános Iskola stratégiai dokumentumai az intézmény életét megfelelő módon szabályozó programok. Tartalmukba beépült az esélyegyenlőség biztosításának elve az adott szabályozói szinten. Az intézmény stratégiai dokumentumai szintjén megfelelő módon kinyilvánította, hogy az iskola a társulási közoktatási esélyegyenlőségi terv megvalósításához hozzájárul. A dokumentumokba beépített változások pozitív módon hatnak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére. A Pedagógiai Program tartalmában fogalmazta meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának feltételeit. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes fejlesztéséhez az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazásával járul hozzá az intézmény. Minőségirányítási Programjában az iskola az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítását segítő intézményi folyamatait szabályozza, a pedagógusok teljesítményértékelésénél figyelembe veszi a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését segítő tevékenységet. Szervezeti és Működési Szabályzatában az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának személyi szervezeti feltételei megjelennek. A Házirend a gyermeki jogok meghatározása mellett biztosítja az egyenlő bánásmód feltételeit. Az iskola esélyegyenlőségre vonatkozó törekvése: • Az iskola valamennyi stratégiai dokumentumában tagolt, világos, logikus szerkezetben nyomon követhetők az esélyegyenlőségnek és az egyenlő bánásmód biztosításának a feltételei. • Az iskola szakmai az intézmény életét meghatározó dokumentumokban egymással összhangban jelenítette meg az esélyegyenlőség biztosítását. • Törvényességi szempontból és a fenntartói elvárásoknak a dokumentumok megfelelők, az elvárt elemeket beépítették a programokba. • A táblázatban jelölt hiányosságok beépítésével valamennyi dokumentum elfogadható.
142
Szakértői vélemény: A Nádasdy Tamás Általános Iskola a Pedagógiai Programjába, Minőségirányítási Programjába, Szervezeti és Működési Szabályzatába, Házirendjébe az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket beépítette, a dokumentumokat fenntartói jóváhagyásra javaslom.
2011. március. 18.
Konzulens:
……………………………… Turbók Arnold Bertalan közoktatási szakértő 007091-02
…………………………………… Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő 1046
143
1.számú melléklet A Nádasdy Tamás Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása A 25. oldaltól a 33. ig az Intézményi esélyegyenlőségi terv A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében” című rész kimarad. Helyére a „Esélyegyenlőség megvalósítása az intézményben”, című rész kerül. „Intézményünk kiemelten kezeli a gyermeki/tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a nevelési, a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: - az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, - szegregációmentes oktatási feltételek biztosítása - az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, szükség esetén a reszocializációt segítő lépések megtétele az egészségügyi és szociális ágazat képviselőivel együttműködve - a befogadó intézményi légkör kialakítása, az SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása, - a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, - az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a kompetencia alapú oktatás megvalósítása, - megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, - az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, - együttműködés a szülői házzal, a társadalmi környezettel A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők, a kisebbségi önkormányzatok, helyi civil szervezetek és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása az első évfolyamra történő belépés előtt, az óvoda-általános iskola együttműködésével kezdődik és nem ér véget a középiskolába történő beiskolázással, mivel a pályaorientáció kiszélesítése a tanulók nyomon követését is jelenti. Az esélyegyenlőség elve alapján az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek fejlesztése minden kompetencia területen kiemelten a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül is biztosítjuk, hogy tanulás módszertani felkészítésben részesüljenek. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények személyre szóló elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon
144
alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A hátrányos helyzetű tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök tudnak elsősorban tanácsot adni és munkájuk során szorosan együttműködnek a szülőkkel. A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységeket az intézményi esélyegyenlőségi terv alapján végezzük. Az intézményi esélyegyenlőségi terv megvalósításáért felelős személy: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelésének/oktatásának megvalósítására az Integrált Pedagógiai Rendszert alkalmazzuk. Megvalósításában a különböző munkacsoportok területüknek megfelelő felelősségi körrel vesznek részt. Az intézményvezető tanév végi beszámolójában a fenntartót tájékoztatja az intézményben az esélyegyenlőség területén hozott intézkedésekről és elért eredményekről.”
145
AKCIÓTERV
Hivatkozás a helyzetelemzés megállapításár a (problémára)
Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH/HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon eseményeken, valamint eredményeikről
Adatszolgáltatás rendszerének dokumentumainak kialakítása intézményen belül. Minden területen pontos adatvezetés.
A tanév során folyamatos
Intézkedés
Intézményvezető helyettes
Az általános iskolában nincs minden esetben pontos kimutatás a HH/HHH gyerekek részvételéről az egyes szolgáltatásokban és foglalkozásokon, ill. az eredményeikről.
Cél
Az intézkeAz dés intézke- megvaló dés sításána felelőse k határide je
Kiinduló értékek
Hiányos a kimutatás a HH/HHH gyerekek részvételéről a tanórán kívüli foglalkozások esetében, a kompetencia mérés eredményeinél, a tovább tanulási mutatóknál és a lemorzsolódás nál.
Az intézkedések Az intézkedések hatását mérő hatását mérő indikátor indikátor rövid középtávon (3év) távon (1év)
Adatszolgáltatási rendszer kidolgozása, és bevezetése a HH/HHH gyerekek számáról, arányairól, az egyes szolgáltatásokban, foglalkozásokon való részvételéről, eredményeikről.
Pontos nyílvántartás a HH/HHH tanulók egyes szolgáltatásokban, foglalkozásokon való részvételéről, eredményeikről.
Az intézkedések hatását mérő indikátor hosszú távon (6év)
Az intézkedés Az meg- inézke valósí- dés tásá- státuhoz sza szükséges erőfor -rás
Pontos nyílvántartás a HH/HHH tanulók egyes szolgáltatásokban, foglalkozásokon való részvételéről, eredményeikről
146
A teljes nevelőtestület módszertani felkészítése, továbbképzése ken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elésajátításának előtérbe helyezése.
A tanév során folyamatos
Korszerű pedagógiai módszer és eszköztár kialakítása ( különös tekintettel a projektmódszerre és a kooperatív tanulásra ) a teljes nevelőtestület módszertani felkészítésével, továbbképzésé vel. Végbemenjen a paradigmaváltás intézményi szinten.
Intézményvezető
Nem mindenhol alkalmazzák maradéktalanul a korszerű inklúzív pedagógiát. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő differenciáló módszerek alkalmazására a nevelőtestület többsége még nem készült fel.
Iskolánk nevelőtestületé nek továbbképzési mutatói nagymértékű hiányosságokat mutatnak.
Akreditált tovább képzéseken való részvétel fokozása, A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátítása, és alkalmazása Az elvégzett tanfolyamokat igazoló tanúsítványok számának növelése
Akreditált tovább képzéseken való részvétel fokozása, A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátítása, és alkalmazása 2011-2014 között minden pedagógus legalább egy tanúsítványt szerez a továbbképzéseken
Inklúzív pedagógia és differenciáló módszertan a hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek alkalmazása. 2014-2015 között minden pedagógus további egy tanúsítványt szerez a továbbképzéseken
147
Folyamatos
Az okok rendszeres felülvizsgálata. Intézkedési tervek készítése. A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és a segítő szolgálatokkal.
Intézményvezető
A Csak indokolt, magántanulók tanuló javát problémái szolgáló esetben éljenek a magántanulói státusz engedélyezésével.
Az országos Elkészült átlag felett van intézkedési a terv magántanulók száma
A magántanulók száma háromnegyedére csökkenjen
A magántanulók száma felére csökkenjen.
148
2010 szeptembertől folyamatos
Intézményvezető, pályaválasztási felelős, munkaközösségek.
A HHH tanulók elsősorban szakiskolában tanulnak tovább
Lehetőség szerint több tanuló tanuljon tovább érettségit adó középiskolában
Okok feltárása, elemző munka. Megelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási terv készítése. A kommunkáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel, a szolgákltatókkal, a társadalmi partnerekkel. Önismereti ( pályaválasztási ) tréningen való részvétel Arany János, Útravaló, programban való részvétel.
A HHH tanulók többségükben a szakiskolát választják.
Az érintett gyerekek legalább fele trészt vesz az Útravaló, ill. az Arany János Programot népszerűsítő előadásokon. A hetedikes tanulók legalább harmada, a nyolcadikos tanulók legalább fele részt vesz önismereti ( pályaválasztási ) tréningen.
A hetedikes tanulók legalább fele, a nyolcadikos tanulók legalább háromnegyede részt vesz önismereti ( pályaválasztási ) tréningen. Legalább egy tanuló részt vesz az Útravaló, vagy az Arany János programban. A résztvevő tanulók körében értékelés a továbbtanulási és lemorzsolódási arányról
A hetedikes tanulók legalább fele, minden nyolcadikos tanuló részt vesz önismereti (pályaválasztási ) tréningen. Legalább két tanuló részt vesz az Útravaló, vagy az Arany János programban. A résztvevő tanulók körében értékelés a továbbtanulási és lemorzsolódási arányról.
149
2.számú melléklet A Nádasdy Tamás Általános Iskola IMIP- jának kiegészítése 2. oldal Az ÖMIP által meghatározott elvárások felsorolása kiegészül az alábbi szöveggel. • „Az intézmény biztosítsa a pedagógusok közötti pedagógiai, szakmai együttműködés szervezeti kereteit és fórumait a minőségi munka, a tananyag és követelmények egymásra épülése, a magas színvonalú idegen nyelvi és informatikai oktatás megvalósítása, a tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. programjának • A Közoktatási Intézmény minőségirányítási minőségcéljait úgy kell kialakítani, hogy a szakszerű és hatékony működés megszervezésével, az esélyegyenlőség előmozdításával és a pedagógiai célok megvalósításával összefüggő minőségi mutatók megfeleljenek az ÖMIP fenntartói elvárásainak, lehetővé tegyék a fenntartói elvárások megvalósításának nyomon követését, rendszeres mérését, értékelését.” • 6.oldal Minőségpolitikai nyilatkozatunk című rész felsorolása kiegészül • „Az esélyegyenlőség biztosítását” szöveggel 7. oldal •
A minőségcélok felsorolása kiegészül a „A hhh-s tanulók eredményes nevelése-oktatása” szöveggel
20. oldal a pedagógusok értékelési szempontjainak felsorolása kiegészül a - „Egyéni fejlesztési tervet készít a hhh-s tanulók fejlesztése érdekében - Részt vesz az intézményi IPR megvalósításában - A tanulói számára a tanórán kívüli segítő programokban való részvétel feltételeit biztosítja. (Útravaló Program)” pontokkal. 25. oldal 3.7.3.3 A pedagógus munka értékelése, ösztönzése pont kiegészül az alábbi szöveggel „A pedagógusok teljesítményértékelésében fontos szempont a hhh-s tanulók eredményes fejlesztése érdekében végzett tevékenység és elért eredmény.” 27.oldal A folyamatok szabályozása kiegészül az alábbi folyamatszabályozással. Integrációs program folyamatszabályozása A folyamat célja: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésének hatékony megvalósítása, az esélyegyenlőség érvényesítése a mindennapi gyakorlatban.
150
A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program (IPR) alkalmazásával történik. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza: 1. Az alkalmazás feltételei 2. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer 3. Elvárható eredmények 4. Intézményi önértékelés Elvárható eredmények Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben: megfelel a jogszabályban előírtaknak az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
151
3.számú melléklet A Nádasdy Tamás Általános Iskola SZMSZ-ének módosítása 8. oldal Az intézmény vezetési struktúrája 1. „Az intézmény vezetési struktúrája Igazgató (intézményvezető) iskolai szülői szervezet diákönkormányzat iskolaszék érdekképviseletek:
szakszervezeti alapszervezet
1. igazgatóhelyettes: alsó tagozati és napközi otthoni igazgatóhelyettes
1. igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők
alsó tagozat mk.
szaktanítók
2. igazgatóhelyettes:
közalkalmazotti tanács ( KAT )
napközi otthon mk.
fejlesztő pedagógiai
napközis nevelők fejlesztő pedagógus
2. igazgatóhelyettes
felső tagozati igazgatóhelyettes
osztályfőnökök
szaktárgyi mk. technikai alkalmazottak
szaktanárok 3. iskolatitkár 4. logopédus 5. könyvtáros helyett a 9. oldalra beillesztett AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI SÉMÁJA című rész kerül.
152
AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI SÉMÁJA
Igazgató
Igazgatóhelyettes Alsó tagozati
Közalkalmazotti tanács
Iskolatitkár
Diákönkormányzat
Tanítók
Napközis nevelők
Fejlesztő pedagógus
Szabadidő szervező
Logopédus
Technikai dolgozók
Könyvtáros
Igazgatóhelyettes Felső tagozati
Szaktanárok
Osztályfőnökök
Szülői szervezet
Iskolaszék
Munkaközösségek
Ifjúságvédelmi 11. oldal felelős 153
II. Vezetők közötti feladatmegosztás rész „II. Vezetők közötti feladatmegosztás
(pedagógiai illetve gazdasági) a.) logopédus a.) tanítók b.) iskolakönyvtáros b.) napközis nevelők c.) testnevelés emelt szint c.) fejlesztő pedagógus d.) biológia földrajz környezetismeret______ (adminisztratív)
a.) szaktanárok b.) osztályfőnökök ( 5-8. o )
a.) logopédus
a.) tanítók
a.) szaktanárok
b.) iskolai ügyvitel
b.) napközis nevelők
b.)osztályfőnökök)5-8.o nyilvántartás
levelezés iktatás c.) tanmenetek foglalkozási tervek a.) logopédus b.) iskolakönyvtáros c.) testnevelés emelt szint d.) biológia földrajz környezetismeret
c.( fejlesztő pedagógus
a.) tanítók b.) napközis nevelők c.) fejlesztő pedagógus
a.) szaktanárok b.) osztályfőnökök ( 5-8. o )
________ (adminisztratív)
a.) logopédus
a.) tanítók
a.) szaktanárok
b.) iskolai ügyvitel nyilvántartás
b.) napközis nevelők
b.)osztályfőnökök)5-8.o
levelezés iktatás c.) tanmenetek foglalkozási tervek
c.( fejlesztő pedagógus
kimarad. helyére a II. Vezetők közötti feladatmegosztás című táblázat kerül
154
II. Vezetők közötti feladatmegosztás
(pedagógiai illetve gazdasági) igazgató iskolatitkár szabadidő szervező diákönkormányzat vezető technikai dolgozók ifjúságvédelmi felelős technikai dolgozók iskolai ügyvitel levelezés nyílvántartás iktatás tanmenetek foglalkozási tervek
I.
igazgatóhelyettes felső tagozati szaktanárok osztályfőnökök 5-8.osztály munkaközösség vezetők
adminisztratív szaktanárok osztályfőnökök 5-8.osztály munkaközösség vezetők
II.
igazgató helyettes alsó tagozati
tanítók napközis nevelők logopédus fejlesztő pedagógus
tanítók napközis nevelők logopédus fejlesztő pedagógus
13.oldal
„V. Vezetők közötti egyéb feladatmegosztás” című részben Igazgató szavak helyett a .
„1. Igazgatóhelyettes
2. Igazgatóhelyettes „
„Igazgatóhelyettes Alsó tagozati
Igazgatóhelyettes felső tagozati”
szavak
kerülnek. 31. oldalon „ Az esélyegyenlőségi program megvalósításáért felelős személy : a gyermek és ifjúságvédelmi felelős „ szöveg kerül beillesztésre.
155
4.számú melléklet
A Nádasdy Tamás Általános Iskola Házirendjét a II. Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük, hogy annak során a közoktatási törvény 10. és 11.§-ában meghatározott jogaid érvényesüljenek. című fejezetben az alábbiakkal egészítjük ki: 16. „Az intézményünkben érvényesül az egyenlő bánásmód elve. Iskolai munkád során nem érhet hátrányos megkülönböztetés (nemed, faji hovatartozásod, bőrszíned, nemzetiséged, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásod, anyanyelved, fogyatékosságod, egészségi állapotod, vallási, világnézeti meggyőződésed, politikai vagy más véleményed, életkorod, társadalmi származásod, vagyoni helyzeted, érdekképviselethez tartozásod miatt.) Az iskolánk az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében rögzített céloknak megfelelően biztosítja az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. •
Az iskola minden tanulója köteles betartani ezeket az elveket.
•
Amennyiben hátrány vagy sérelem ér, osztályfőnöködnél, az iskola gyermekvédelmi felelősénél, a diákönkormányzat vezetőjénél panasszal élhetsz, kivizsgálást kérhetsz.
•
Ha a fenti körbe tartozó elveket más tanuló társad hátrányára megszeged, fegyelmező, büntető eljárásban részesülsz.
Tanórán kívüli foglalkozásokra történő felvételénél az alábbi elbírálási elvek érvényesülnek: •
hatályban lévő rendeletek, jogszabályok
•
hátrányos helyzet
•
ha a szülők a gyermek felügyeletét nem tudják megoldani (mert pl. mindketten dolgoznak)”
156
Jegyzőkönyv (a diákönkormányzat ülése)
Készült:
2011. január 31-én 15.00 órakor a Nádasdy Tamás Általános iskola 4.b osztálytermében Jelen vannak: 22 fő Jegyzőkönyvvezető: Timár Lajosné Napirendi pont: Az intézmény stratégiai dokumentumainak módosítása Eredicsné Mayer Éva DÖK vezető Előadó: Eredicsné Mayer Éva röviden ismertette hogy miért szükséges a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Intézményi Minőségirányítási Program és a Házirend módosítása. Hivatkozott az Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2010) előírásaira, az abban foglaltak maradéktalan betartására. A jelen lévők az elhangzottakkal egyetértettek, új javaslat nem volt. 1. 2. 3. 4.
Pedagógiai Program módosítása ( I. sz. melléklet szerint) Szervezeti Működési Szabályzat módosítása ( V.sz. melléklet szerint ) Intézményi Minőségirányítási Program ( III. sz. melléklet szerint) Házirend módosítása k.m.f
Eredicsné Mayer Éva DÖK vezető
Timár Lajosné jegyzőkönyvvezető
Vincze Kata DÖK titkár
Pajor Adél DÖK titkár-helyettes
157
Jegyzőkönyv (a nevelő – testületi értekezlet)
Készült:
2011. január 31-én 16.30 órakor a Nádasdy Tamás Általános Iskola tantestületi szobájában Jelen vannak: 36 fő Igazoltan távol: Szenteleki Szilvia Jegyzőkönyvvezető: Horváth Lajosné Napirendi pont: 1. Az intézmény stratégiai dokumentumainak módosítása 2. A 2010/2011. tanév első félévének értékelése Előadó: Lakat Attila igazgató 1.Napirendi pont: Az igazgató röviden ismertette hogy miért szükséges a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Intézményi Minőségirányítási Program és a Házirend módosítása. Hivatkozott az Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2010) előírásaira, az abban foglaltak maradéktalan betartására. A beépítendő szövegrészek nyomtatott formában a tanári szobában illetve a titkárságon elérhető volt egy hétig, így tanulmányozhatták az alkalmazottak. Egyben javaslatot tett az SZMSZ további módosításra is, ami az intézmény vezetési struktúráját, illetve a vezetők közötti feladatmegosztást pontosítja. A szavazás a következő eredményt hozta: 1. Pedagógiai Program módosítása 46 igen ( I. sz. melléklet szerint) 46 igen 2. Szervezeti Működési Szabályzat módosítása ( V.sz. melléklet szerint ) 3. Intézményi Minőségirányítási Program 46 igen ( III. sz. melléklet szerint) 4. Házirend módosítása 46 igen Tartózkodás, ellenszavazat nem volt. 2.
Napirendi pont: Az igazgató ismertette, értékelte a 2010/2011. tanév első félévének eredményeit, mutatóit. Többek közt: személyi feltételek alakulás (tanulók, főállású dolgozók), tárgyi feltételek ( az épület külső és belső állapota, taneszközök), gazdálkodás ( a 2010. év költségvetésének alakulásáról, a 2011. év költségvetési irányszámokról ), beiskolázás –továbbtanulás feladatairól, oktató- nevelő munka hatékonyságáról (magatartás, szorgalom, tantárgyak, bukások, fegyelmi helyzet, hiányzások), az elmúlt félévi tevékenységekről az alapítványokról, a diákönkormányzatról, az iskolai nagy projektekről,
158
a szabadidős tevékenységekről, versenyekről. a 2. félév kiemelt feladatairól, a munkavégzés hatékonyságáról adminisztratív munka javításáról, órai munka hatékonyabbá tételéről, ügyeletei munka fontosságáról, iskolai nagyrendezvényekről, versenyekről, továbbképzések fontosságról. A napirendi ponthoz érdemi hozzászólás nem volt.
Lakat Attila igazgató
Horváth Lajosné jegyzőkönyvvezető
Révészné Kovács Ilona hitelesítő
Máthé Csabáné hitelesítő
Lakat Attila igazgató
k.m.f Horváth Lajosné jegyzőkönyvvezető
Révészné Kovács Ilona hitelesítő
Máthé Csabáné hitelesítő
159
Jegyzőkönyv (az alkalmazotti értekezlet ülése)
Készült:
2011. január 31-én 16.30 órakor a Nádasdy Tamás Általános Iskola tantestületi szobájában Jelen vannak: 46 fő Jegyzőkönyvvezető: Horváth Lajosné Napirendi pont: Az intézmény stratégiai dokumentumainak módosítása Lakat Attila igazgató Előadó: Az igazgató röviden ismertette hogy miért szükséges a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Intézményi Minőségirányítási Program és a Házirend módosítása. Hivatkozott az Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2010) előírásaira, az abban foglaltak maradéktalan betartására. A beépítendő szövegrészek nyomtatott formában a tanári szobában illetve a titkárságon elérhető volt egy hétig, így tanulmányozhatták az alkalmazottak. Egyben javaslatot tett az SZMSZ további módosításra is, ami az intézmény vezetési struktúráját, illetve a vezetők közötti feladatmegosztást pontosítja. A szavazás a következő eredményt hozta: 1. Pedagógiai Program módosítása 46 igen ( I. sz. melléklet szerint) 46 igen 2. Szervezeti Működési Szabályzat módosítása ( V.sz. melléklet szerint ) 3. Intézményi Minőségirányítási Program 46 igen ( III. sz. melléklet szerint) 4. Házirend módosítása 46 igen Tartózkodás, ellenszavazat nem volt.
Horváth Lajosné Jegyzőkönyvvezető
k.m.f Lakat Attila igazgató
Révészné Kovács Ilona hitelesítő
Máthé Csabáné hitelesítő
160
Jegyzőkönyv (szülői munkaközösség ülése) Készült:
2011. január 31-én 17.30 órakor a Nádasdy Tamás Általános Iskola ebédlőjében Jelen vannak: 23 fő az iskola SZM választmány képviselői Jegyzőkönyvvezető: Tőke Jánosné Napirendi pontok: 1. Az intézmény stratégiai dokumentumainak módosításának véleményezése 2. Tájékoztató a 2010/2011. tanév első félévi oktató-nevelő munkájának eredményeiről Előadó: Lakat Attika Az intézményvezető tájékoztatta a megjelent szülőket az intézmény stratégiai dokumentumainak módosításának szükségességéről. Vázlatosan ismertette hogy mit tartalmaz az Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2010) az iskolára vonatkoztatva. Miért szükséges e módosításokat végrehajtani. Mi lesz a várható hatása a gyerekek fejlődése tekintetében, hogy lesz hatékonyabb az iskola oktató-nevelő munkája. Egyben az SZMSZ egy másik módosítására is javaslatot tett, ami az intézmény vezetési struktúráját, illetve a vezetők közötti feladatmegosztást módosítja. A szülők a stratégiai dokumentumok módosításával ( PP, SZMSZ, IMIP, és Házirend ) mindannyian egyetértettek. Az intézmény oktató-nevelő munkájáról, a diákok teljesítmény mutatóról, a versenyek és rendezvények lefolyásáról tájékoztatást kaptak. Kérdés a szülők részéről nem merült fel.
Lakat Attila igazgató
Tőke Jánosné jegyzőkönyvvezető
Puklér Tamásné hitelesítő
161
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160
Tájékoztató a Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumainak módosításával kapcsolatos bizottsági döntésekről
Humán Erőforrás Bizottság 67/2011. /IV.11./ számú határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága javasolja a Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumainak módosításáról szóló előterjesztés képviselő-testület elé terjesztését és elfogadását a határozati javaslatban foglaltak szerint.
Jogi és Ügyrendi Bizottság 35/2011./IV.14./ számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Nádasdy Tamás Általános Iskola működési dokumentumai módosításának elfogadását az előterjesztésben foglaltak szerint.
Sárvár, 2011. április 19.
Erdős Katalin s.k. irodavezető
162
8/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás a közterület használatáról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. ELŐTERJESZTÉS a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) számú rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001.(V.17.) számú rendeletét (továbbiakban: Ör.) a mellékelt rendelettervezet szerint javasolom módosítani. A módosuló rendelkezések közül az alábbiakat emelem ki: Beépül a rendeltbe, hogy akinek a tárgyévet megelőző időszakból nyilvántartott közterülethasználati díj tartozása van, az nem kaphat közterület használati engedélyt, így egyértelművé és kötelezővé válik ebben az esetben a kérelem elutasítása és a tartozás nem halmozódhat (rendelettervezet 2.§). Szabályozásra kerül a Várkerület, Várpark és a Rákóczi utca közterületeinek felújítása kapcsán a felújítással érintett területek használata. E szerint 2012. január 1.-től közterülethasználati engedély az Ady u. 2.-től a Rákóczi Ferenc utca páratlan oldalán a járda végéig, valamint a Rákóczi Ferenc utca páros oldalán a járókővel lerakott járdafelületre nem adható ki. A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, a Hild-parkra valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik. Másrészről a Rákóczi Ferenc utca mindkét oldalán a díszburkolatos járdával határos zöldterületekre csak a jelen rendelet 1. sz. mellékeltben meghatározott műszaki paramétereknek megfelelő hirdető berendezés helyezhető csak el (hatálybalépés: 2011. július 1.). Ez utóbbi rendelkezés az utcakép egységesülését szolgálja (rendelettervezet 3.§). Tilos lesz a játszótéri eszközöket 16 év feletti korosztálynak használni a rongálás és a sérülések elkerülése érdekében (rendelettervezet 6.§). Szabályozásra kerül és a Kossuth tér, Hild park, a Várkerület és Várpark területén tilos lesz az életvitelszerű tartózkodás. (Életvitelszerű tevékenységnek minősülnek azok a cselekvések, tevékenységek, amelyek általában lakás használatához kötődnek. Így különösen a tisztálkodás, közterületen alkalmi szálláshely vagy alvóhely kialakítása, közterületen történő alvás; rendelettervezet 7.§) A további módosítások részben magasabb szintű jogszabályok szabályozása miatti hatályon kívül helyezést jelentenek (pl. közúti közlekedési szolgáltatásban használt járművek tárolásának szabályai, 16.§), részben a kialakult gyakorlathoz igazítják a szabályokat (pl. az úszótelkes, többlakásos házas-ingatlanoknál, ahol udvar vagy tároló helyiség hiányában a szemétgyűjtő konténer a közterületen helyezhető el, megszűnik az engedélykényszer; vagy: ellentétes megállapodás hiányában a közterület-használati díjak irányadóak a nem
163
közterület jogállású, önkormányzati tulajdonú ingatlanok jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározottak szerinti célból történő használata esetén. Sárvár város illetékes bizottságai a rendelettervezettel kapcsolatosan az alábbi határozatokat hozták: A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 121/2011. /IV.14./ számú határozatával javasolja a képviselő-testületnek a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosítását a tervezetnek megfelelően elfogadni azzal a kiegészítéssel, hogy a hatályos rendelet 15.§ (4) bekezdésének a hatályon kívül helyezése is szükséges. A Jogi és Ügyrendi Bizottság 31/2011./IV.14./ számú határozatával javasolja a képviselőtestületnek a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosítását a tervezetnek megfelelően, azzal a kiegészítéssel, hogy a hatályos önkormányzati rendelet 15.§ (4) bekezdésének a hatályon kívül helyezése is szükséges. A mellékelt rendelettervezet a bizottságok által javasolt módosítást tartalmazza. Fentiek alapján javasolom a képviselő-testületnek a mellékelt rendelet-tervezet elfogadását.
Sárvár, 2011. április 19.
Kondora István s.k. polgármester
164
TERVEZET Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének …./2011. (IV. 29.) számú önkormányzati rendelete a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv.16.§-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja 1. § Az Ör. 5.§ (1)–(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 5.§ A közterület rendeltetéstől eltérő célra való használata jogerős önkormányzati hatósági engedély, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben tulajdonosi hozzájárulás, kezelői hozzájárulás és bontási engedély birtokában történhet. A közterület használati engedélyt a polgármester adja ki. Amennyiben a közterület-használat olyan tevékenység végzésére vagy olyan építmény elhelyezésére irányul, amelyhez egyéb hatósági engedély is szükséges, úgy a közterülethasználati engedély megszerzése az egyéb hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít. A közterület-használati engedély tartalmazza a használat céljára, időtartamára, a közterülethasználat díjára, a használó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásokat, valamint a rendeletben meghatározott egyéb feltételeket. 2. § Az Ör. 6/A.§ h) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint a rendelet kiegészül az alábbi p) ponttal: (Nem adható ki közterület-használati engedély az alábbi esetekben:) h) a közlekedés biztonságát veszélyeztető anyagok tárolására (a veszélyességre a Közútkezelő, a közlekedési hatóság vagy a közterület-felügyelet állásfoglalása az irányadó), p) Az engedélyt kérő ügyfélnek a tárgyévet megelőző időszakból nyilvántartott közterülethasználati díj tartozása van. 3. § Az Ör. 6/B.§-a az alábbi (5) számú bekezdéssel egészül ki: Közterület-használati engedély az Ady u. 2.-től a Rákóczi Ferenc utca páratlan oldalán a járda végéig, valamint a Rákóczi Ferenc utca páros oldalán a díszburkolatos járdával lerakott járdafelületre nem adható ki. A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, a Hild-parkra valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik. A Rákóczi Ferenc utca mindkét oldalán a díszburkolatos járdával határos zöldterületekre csak a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott műszaki paramétereknek megfelelő hirdető berendezés helyezhető el.
165
4. § Az Ör. 9.§-a az alábbi (9) számú bekezdéssel egészül ki: (9) Ellentétes megállapodás hiányában a közterület-használati díjak irányadóak a nem közterület jogállású, önkormányzati tulajdonú ingatlanok jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározottak szerinti célból történő használata esetén. 5. § Az Ör. 12.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Különösen indokolt esetben (pl. munkaszüneti nap) a közterület használatát a polgármester a helyszínen engedélyezheti, ha a rendeltetéstől eltérő célú használatot a rendelet nem tiltja. A helyszíni engedélyről írásbeli feljegyzés készül, melynek minimális adattartalma azonos a közterület-használat iránti engedélykérelem adataival, továbbá tartalmazza az ügyfél fellebbezési jogról való lemondó nyilatkozatát és a díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást. Az engedélyezett időtartam ebben az esetben nem haladhatja meg a 48 órát. 6. § Az Ör. 13.§ (5) és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (5) A gyermekek részére kialakított játszóterekre kutyát bevinni tilos, a játszótéri eszközöket 16 év feletti személyek nem használhatják. (7) Tilos a közterületen – a szemétszállítási napok kivételével – két órát meghaladó időtartamban szemétgyűjtő edényt tárolni. Azoknál az úszótelkes, többlakásos házasingatlanoknál, ahol udvar vagy tároló helyiség hiányában a szemétgyűjtő konténer saját területen nem helyezhető el, az edényzet közterületen tárolható. Az elfoglalt közterület és közvetlen környékének tisztántartása a társasház kezelőjének vagy közös képviselőjének a kötelezettsége. 7. § Az Ör. Az alábbi, 13/A.§-sal egészül ki: 13/A.§ (1)A Kossuth tér, Hild park, a Várkerület és Várpark területén tilos az életvitelszerű tartózkodás. (2)Az (1) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű tevékenységnek minősülnek azok a cselekvések, tevékenységek, amelyek általában lakás használatához kötődnek. Így különösen a tisztálkodás, közterületen alkalmi szálláshely vagy alvóhely kialakítása, közterületen történő alvás.
166
8. § Az Ör. 16.§ (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Műemléki környezetben csak a Városi Főépítész által jóváhagyott hirdető-berendezések létesíthetők. (3) Tilos hirdetményt vagy reklámot elhelyezni élő növényzeten, az önkormányzat tulajdonában álló díszkandelábereken, valamint közúti jelzésen, annak tartóoszlopán vagy bármely más olyan berendezésen, amely a forgalom szabályozására szolgál. 9. § Az Ör. 21.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki ezen rendelet 5.§ (1) bekezdés, 7.§ (2) bekezdés, 10.§ (1) bekezdés második mondat, 13.§ (1)(5) bekezdés, 13/A.§, 14.§, 15.§ (1)-(7) bekezdés, 16.§, 17.§ (1) bekezdés és 20.§ (1) bekezdés rendelkezéseit és tilalmait megszegi. 10. § Ör. kiegészül a jelen rendelet 1. sz. mellékeltével, mely 4. sz. melléklet lesz. 11. § (1) Jelen módosító rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. május 15-jén lép hatályba. (2) Jelen módosító rendelet 3.§ 3. mondata és 1. számú mellékelte 2011. július 1. napjával lép hatályba. Jelen módosító rendelet 3.§ 1. és 2. mondata 2012. január 1. napjával lép hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ör. 3.§ d) pontja, a 9.§ (5) bekezdés második mondata, a 15.§ (4) bekezdése, a 16.§, a 19.§ (2) bekezdés „1174703715420961 számú” szövegrésze, valamint a 21.§ (2) bekezdése. (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Sárvár, 2011. április 28.
/: Kondora István :/ sk. polgármester
/: dr. Szijártó Valéria :/ sk. jegyző
167
1. sz. melléklet Az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű közterületeken elhelyezett hirdető berendezésekre vonatkozó előírások
A melléklet szövege a képviselő-testületi ülésen helyszíni kiosztással lesz elérhető.
168
9/ Napirendi pont Önkormányzati rendelet-alkotás az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének …………/2011. (IV. 28.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról 1. § Az Ör. 1. § (2) bekezdésének a) pontja kiegészül az alábbiakkal: „(2) Nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya: a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a bérbeadás útján hasznosított, elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások elidegenítésére, ide nem értve a műteremlakásokat,” 2. § Az Ör. 8. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) Az éves zárszámadáshoz a költségvetési év zárónapján a vagyonállapotról – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 118. § (2) bekezdés 2.c) pontban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni, amely az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.” 3. § Az Ör. 11. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve e rendelet 15 §-ában meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester, a Képviselő-testület Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága, valamint a vagyonkezelő szervek gyakorolják.” 4. § Az Ör. 12. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: „(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy – a bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adás kivételével – ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló, valamint az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyra vonatkozó döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén a 7. § (6) bekezdése szerinti értéken, illetőleg a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság döntése alapján forgalmi értékbecslés alapján vagy a Képviselő-testület minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken,
169
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján, c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.” 5. § Az Ör 15. §-a az alábbiak szerint módosul: „15. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak. (2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a) 5 (öt) millió forint értékhatár feletti ingatlan értékesítése, használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, b) az a) pontban foglaltakon felül minden az 5 (öt) millió forint értékhatár feletti vagyonhasznosítás, ideértve a vagyonnak kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, c) 5 (öt) millió forint értékhatár felett az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, d) behajthatatlan követelések törlése 300 (háromszáz) ezer forint értékhatár felett, e) 500 (ötszáz) légköbmétert meghaladó épület bontásának engedélyezése. (3) A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik: a) a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 5 (öt) millió forint értékhatár alatti ingatlan értékesítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, b) az a) pontban foglaltakon felül minden 5 (öt) millió forint értékhatár alatti vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével, c) 5 (öt) millió forint értékhatár alatt az önkormányzatot megillető vételi és visszavásárlási jog gyakorlása, d) behajthatatlan követelések törlése 100 (egyszáz) ezer forint és 300 (háromszáz) ezer forint értékhatár között, e) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése, f) a vagyonkezelő használatban lévő 100 (egyszáz) ezer forintot meghaladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítése, g) 500 (ötszáz) légköbmétert meg nem haladó épület bontásának engedélyezése h) tulajdonosi hozzájárulás megadása a csapadékvíz önkormányzati tulajdonú csapadékcsatornába vagy nyílt árokba történő bevezetéséhez, i) tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú járda felújításához, burkolásához, térkövezéséhez,
170
j)
tulajdonosi hozzájárulás megadása az önkormányzati tulajdonú zöldterület parkoló kialakítása céljából történő leburkolásához, k) tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon nyomvonal jellegű építményekhez kapcsolódó felszín feletti műtárgyak elhelyezéséhez, l) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, tulajdonosi hozzájárulás megadása önkormányzati tulajdonú ingatlanon építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységhez. (4) A polgármester hatáskörébe tartozik: a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése, b) a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság véleményének figyelembe vételével a nem intézményi használatban lévő vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása, c) behajthatatlan követelések törlése 100 (egyszáz) ezer forint értékhatár alatt, d) az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése, e) nyomvonalas jellegű építmények önkormányzati tulajdonú területen történő kiépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadása, f) önkormányzati vagyont terhelő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g) ingatlan végrehajtása során nyilatkozat megtétele a végrehajtás alá vont ingatlanra az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban, h) az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele. (5) A vagyonkezelő szerv jogosult: a) az általa ellátott közszolgáltatáshoz szükséges vagyontárgyak használatára, b) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadás útján történő hasznosítására, oly módon, hogy az – akár megszakításokkal is – egy évet meghaladó bérbeadáshoz az ágazatilag illetékes szakbizottság hozzájárulása, az Önkormányzati Kórház Sárvár vonatkozásában pedig a bérbeadás időtartamától függetlenül a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges. f) A vagyonkezelő szerv jogosult a polgármester hozzájárulásával: a) a használatában, kezelésében lévő 100 (egyszáz) ezer forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog stb. értékesítésére, b) 50 (ötven) ezer forint – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítésére.” 6. § Az Ör. 18. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) Behajthatatlan követelések elengedéséről e rendelet 15. § (2) bekezdés b) pontjában foglal esetben a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület, e rendelet 15. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben átruházott hatáskörben a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, e rendelet 15. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.”
171
7. § Az Ör. 20. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: „(3) Az önkormányzati közfeladatot ellátó vagyon vagyonkezelésbe adására az Áht. 105/A §-ában foglaltak szerinti versenyeztetési eljárást kell lefolytatni. A versenyeztetési eljárás eredményeként megkötendő szerződésnek az Áht. 105/B §-ában meghatározottakat kell tartalmaznia, figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére. A vagyonkezelői jog megszűnésére az Áht. 105/C §-ában foglaltak az irányadók.” 8. § (9) Az Ör. 20. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(4) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni: a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el aa) ingóvagyon esetében a 500.000 (ötszázezer) forintot, ab) ingatlanvagyon esetében a 4 (négy) millió forintot, b) ha az ingatlanvagyon használatba vagy bérbe adása egyszeri alkalommal, további előjogot nem biztosító és egy évet meg nem haladó időtartamra szól, c) vagyontárgynak önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitelekor, d) az önkormányzati vagyon használati jogának a 17.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szerv részére történő átadásakor, e) az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítéskor, f) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor, g) bérleti idő, használati idő meghosszabbításakor, h) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésekor, i) kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor, j) a helyi építési szabályzat, valamint szabályozási terv szerinti telek-kiegészítés és telekhatár rendezés esetén, k) ha a versenyeztetési eljárás eredménytelen maradt.” 9. § Az Ör. 20. § (4), (5), (6) bekezdései (5), (6), (7) bekezdésre módosulnak. 10. § Az Ör. 20. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(8) Az 5 (öt) millió forint feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B § (1) bekezdése szerinti tartalommal a szerződés létrejöttét követő 60 (hatvan) napon belül a Sárvári Hírlapban közzé kell tenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.”
172
11. § Az Ör. 21. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) A fogalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama a három évet nem haladja meg – a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt.” 12. § Az Ör. 21. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodásra vonatkozó eljárásokra e rendelet 15. § (3) bekezdésének k) pontja és (4) bekezdésének e) pontja az irányadó.” 13. § Az Ör. 24. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) Az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester a Képviselő-testület jóváhagyása nélkül, önállóan gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.” 14. § Az Ör. 24. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: „(3) Az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a polgármester a tagsági (részvényesi) jogokat, amennyiben a legfőbb szerv döntése az önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezi, Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete tárgyévi költségvetési rendeletében a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott pénzügyi átcsoportosítási jogkör mértékéig a Képviselő-testület jóváhagyás nélkül, önállóan gyakorolja. Ezt meghaladó mértékű pénzügyi kötelezettségvállalás esetén a tagsági (részvényesi) jogok a Képviselőtestület hozzájárulásával gyakorolhatóak.” 15. § Az Ör. 1. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok” című mellékletének 1/a számú „Forgalomképtelen” című részéből törlésre kerülnek az alábbi vagyontárgyak:
173
helység Sárvár Sárvár
hrsz. 21 137/2/A/1
megnevezés közterület üzlethelyiség
terület ha.m2 0.0471 58
Sárvár
0284
helyi közút
1.3009
ingatlan címe Batthyány u. 5.
tul. hányad III. rész ténybejegyzés 1/1 111/1000 1/1
vízvezetési szolgalmi jog: VM Víz és Csat.mű Váll., vezetékjog: Soproni Távközlési Ig.
16. § Az Ör. 1. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok” című mellékletének 1/c számú „Forgalomképes” című részéből törlésre kerülnek az alábbi vagyontárgyak: helység Sárvár Sárvár Sárvár Sárvár
hrsz. megnevezés 135/1/A/7 lakás 137/2/A/1 üzlethelyiség 197/1/A/2 lakás 265 lakóház, udvar beépítetlen terület
Sárvár
517
Sárvár Sárvár
518/2 1295/A/2
Sárvár
1464
Sárvár
1484/23
Sárvár
3604
beépítetlen terület lakás beépítetlen terület közforgalom elől el nem zárt magánút beépítetlen terület
Sárvár
0283
szántó
terület ha.m2 43 58. 54 0.0275
ingatlan címe
tul. hányad III. rész ténybejegyzés 74/1000 Batthyány u. 5. 111/1000 54/653 Gárdonyi u. 25/1. fsz. 2. 18/360 Hunyadi u. 31. Batthyány u. 11. fsz. 7.
0.0777
1/1
0.6501 37
Alkotmány u. 19. fsz. 2.
1/1 37/2128
0.0816
Kató köz 1.
1/1
0.5191
1/1
0.0641
1/1
2.5425
1/1
bányaszolgalmi jog, átjárási szolgalmi jog: ÉGÁZ-DÉGÁZFÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. (9027 Győr, Puskás Tivadar u. 37.) bányaszolgalmi jog, átjárási szolgalmi jog: ÉGÁZ-DÉGÁZFÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. (9027 Győr, Puskás Tivadar u. 37.)
vízelvezetési szolgalmi jog:VM Víz és Csat.mű Váll., vezetékjog: Soproni Távközlési Ig.
17. § Az Ör. 1. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok” című mellékletének 1/a számú „Forgalomképtelen” című részébe felvételre kerülnek az alábbi vagyontárgyak: helység
hrsz.
megnevezés
terület ha.m2
Sárvár
0283/1
beruházási terület (országos közút)
0.0936
1/1
Sárvár
0283/3
0.0632
1/1
árterület, vízvezetési szolgalmi jog:VM Víz és Csat.mű Váll. árterület, vezetékjog: Soproni Távközlési Igazgatóság, vízvezetési szolgalmi jog:VM Víz és Csat.mű Váll.
Sárvár
0284/1
0.0149
1/1
Csat.mű Váll.
Sárvár Sárvár Sárvár
0284/2 1411/3 1457/2
beruházási terület (országos közút) beruházási terület (országos közút) beruházási terület (országos közút)
közút közút
1.2989 0.0377 0.0118
ingatlan címe
tul. hányad III. rész ténybejegyzés
vízvezetési szolgalmi jog:VM Víz és vezetékjog: Soproni Távközlési Igazgatóság
1/1 1/1
174
18. § Az Ör. 1. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok” című mellékletének 1/c számú „Forgalomképes” című részébe felvételre kerülnek az alábbi vagyontárgyak: helység
Sárvár
hrsz.
megnevezés
terület ha.m2
ingatlan címe
1104/23
magánút
Sárvár
1104/26
közforgalom elől el nem zárt magánút
0.1112
1/1
Sárvár
1160/12
magánút
0.0456
1/1
Sárvár
1160/28
közforgalom elől el nem zárt magánút
Sárvár
1160/30
Sárvár
1410/1
magánút beépítetlen terület
0.1551
tul. hányad III. rész ténybejegyzés
1/1
0.1418
1/1
0.0612
1/1
0.0422
1/1
Sárvár
0283/2
szántó
0.0223
1/1
Sárvár
0283/4
szántó
2.3505
1/1
Sárvár belterület 1104/15 hrsz-ú ingatlant illető átjárási és út szolgalmi jog Sárvár belterület 1104/15 hrsz-ú ingatlant illető vízelvezetési jog szolgalmi jog Sárvár belterület 1104/17 hrsz-ú ingatlant illető vízelvezetési szolgalmi jog Sárvár belterület 1104/17 hrsz-ú ingatlant illető átjárási és út szolgalmi jog vezetékjog és bányaszolgalmi jog: ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. bányaszolgalmi jog: ÉGÁZDÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT. bányaszolgalmi jog: ÉGÁZDÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT.
árterület, vezetékjog: Soproni Távközlési Igazgatóság, vízvezetési szolgalmi jog:VM Víz és Csat.mű Váll árterület, vezetékjog: Soproni Távközlési Igazgatóság, vízvezetési szolgalmi jog:VM Víz és Csat.mű Váll., bányaszolgalmi jog: ÉGÁZDÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ ZRT.
19. § Az Ör. 1. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok” című mellékletének 1/a számú „Forgalomképtelen” című részében módosításra kerülnek az alábbi vagyontárgyak: helység Sárvár Sárvár Sárvár Sárvár
hrsz. 69 1123 1186/4 1484/24
Sárvár Sárvár
1489/2 1505
Sárvár Sárvár Sárvár Sárvár
3080/2 0141 0143 0305/126
megnevezés közút járda közpark helyi közút közterület közút közterület (Gayer Endre sétány)
helyi közút helyi közút helyi közút
terület ha.m2 0.4928 0.1117 1.1247 0.5795 1.6892 0.2236 0.0689 0.6012 0.4855 0.8519
ingatlan címe Széchenyi u. 69.
Árpád utca
tul. hányad III. rész ténybejegyzés 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1
bányaszolgalmi jog: ÉGÁZ, átjárási szolgalom az 1488 hrsz-ú ingatlan javára
1/1 1/1 1/1 1/1
175
20. § Az Ör. 1. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok” című mellékletének 1/c számú „Forgalomképes” című részében módosításra kerülnek az alábbi vagyontárgyak: helység Sárvár
hrsz. 20
terület ha.m2 0.0542
ingatlan címe Nádasdy u. 27.
0.0707
Dózsa u. 42.
1463
megnevezés közterület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
Sárvár
217
Sárvár
1188
Sárvár Sárvár
2903/2
közterület
0.1430
0.4070 0.0747
tul. hányad III. rész ténybejegyzés 1/1 8/12 1126/3992
Kató köz 3.
elidegenítési és terhelési tilalom öröklési jog biztosítására:Sárvár város Önkormányzata javára
Sárvár Gyógyfürdő Kft. tulajdoni hányada: 2866/3992
1/1 1/1
vezetékjog: MagyarTelecom Rt. Budapest
21. § Az Ör. 2. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingóságok A 2005. december 31-i fordulónappal készült leltár szerint” című melléklete helyébe „Az Önkormányzat tulajdonát képező ingóságok A 2010. december 31-i fordulónappal készült leltár szerint” melléklet lép. 22. § Az Ör. 3. számú „Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyoni értékű jogok A kimutatást az önkormányzat tárgyévi zárszámadási rendelete tartalmazza.” helyébe Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete 4/2011. (II.18.) számú önkormányzati rendeletének 16. számú melléklete lép. 23. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Sárvár, 2010. április 28.
(: Kondora István :) sk. polgármester
(:dr. Szijártó Valéria:) sk. jegyző
Kihirdetve: Sárvár, 2010. április 29.
(:dr. Szijártó Valéria:) sk. jegyző
176
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160
Tájékoztató az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításával kapcsolatos bizottsági döntésekről
Jogi és Ügyrendi Bizottság 32/2011./IV.14./ számú bizottsági határozat A Jogi és Ügyrendi Bizottság javasolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését és azzal egyező önkormányzati rendelet alkotását.
Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 122/2011. /IV.14./ számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 6/2007. (I. 25.) számú rendelet módosítását a tervezetnek megfelelően elfogadni.
Sárvár, 2011. április 19.
Erdős Katalin s.k. irodavezető
177
10/ Napirendi pont Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. ELŐTERJESZTÉS Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 96.§ (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX.10.) Korm. rend. (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekvédelem fogalmára vonatkozóan számos meghatározás ismeretes a társadalomtudomány egy-egy ágában. A közigazgatási jog szerint tágabb értelemben gyermekvédelem alatt értendő minden olyan tevékenység, amit a gyermek érdekében a család, az oktatási intézmények, a munkahelyek, illetve a társadalom bármely intézménye tesz (kedvezmények, juttatások, intézményi ellátás, jogszabályalkotás). Ez az értelmezés mind a harmonikusan fejlődő, mind a hátrányos helyzetű, potenciálisan vagy effektív veszélyeztetett gyermekekre kiterjed. Ebben a megközelítésben a gyermekvédelem a szociálpolitikai egyik részterülete. Szűkebb értelemben a gyermekvédelem azt az állami feladatot jelenti, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja hatósági eszközökkel. Az állam (és az önkormányzat) különleges védelmét olyan veszélyeztetettség alapozza meg, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A általános gyermekvédelem a gyermekek családban történő nevelésének támogatását, a veszélyeztetettségnek a megelőzését jelenti. Ez a megelőző tevékenység döntő részben az oktatási, egészségügyi és szociális intézményhálózatban (esetenként civil szervezetek bevonásával) valósul meg, az egyes ágazatok komplex együttműködésén alapul. A speciális gyermekvédelem az árva, elhagyott, veszélyeztetett (esetlegesen bűnelkövető gyermek) különleges, fokozott védelmét garantálja. A családból kikerült, vagy kiemelt gyermek teljes körű ellátását az intézményes gyermekvédelem biztosítja, melyben kiemelt szerepe van többek között a jegyzőknek illetve a gyámhivataloknak is. Önkormányzatunk kiemelt feladatokkal rendelkezik annak megelőzésében, hogy anyagi veszélyeztetettségi okok miatt ne kerülhessen sor a gyermekek családból történő kiemelésére, illetve abban is, hogy az önkormányzat mindenkori gazdasági, anyagi lehetőségeihez képest különös figyelmet fordítson a mindennapi megélhetést szolgáló szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a támogatásra rászorulók részére történő biztosítására. Sárvár város demográfiai mutatói: A település területe: 6 464 ha A település lakosainak száma: 15.313 fő
178
2010. 15.313 Férfi 7383
Nő 7930
2009. 15415 Férfi 7437
Nő 7978
2008 15439 fő férfi 7433
nő
2007 15455 fő férfi
8006
7455
nő
2006 15533 fő férfi
nő
8000
7492
8041
Lakosság számának alakulása 15550
15533
15500
15455
15450
15439 15415
15400 15350
15313
15300 15250 15200 2006
2007
2008
2009.
2010.
A lakosság korosztályonkénti megoszlása: Év Nemek 2010. 2009. 2008. 2007. 2006.
0-18 éves férfi 1412 1432 1435 1460 1543
nő 1314 1348 1384 1381 1424
19-60 éves férfi 4763 4834 4854 4883 4871
nő 4882 4920 4942 4968 4997
61-100 éves férfi 1208 1171 1144 1112 1078
nő 1734 1710 1680 1651 1620
179
A 0-18 éves korosztály megoszlása: Év 0 – 3 éves 4 – 6 éves 7 – 14 éves 15 – 18 éves nemek Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2010 290 271 211 171 543 532 368 340 2009 289 262 202 189 582 548 359 349 2008 277 267 202 188 614 585 342 344 2007 286 243 188 195 636 585 350 358 2006 286 246 199 180 677 632 381 366 Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: A Gyvt. 14.§ (2) bekezdése szerint a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A Gyvt. 16.§ a.), b.), c.) pontja alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal gyakorolja. A Gyvt. 19. § (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a hivatkozott törvény 148. § (5) bekezdésének a.) és b.) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a 20/A §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A korábbi rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszüntetésével egyidejűleg bevezetett rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása 2006. 01. 01-től a jegyző hatáskörébe tartozik. Az alábbi táblázat éves bontásban tartalmazza az adott év december hó 31. napján nyilvántartott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők adatait, mely a kedvezményben részesült gyermekek és családok számának emelkedését mutatja. . Év (12. 31-i adatok) 2010. 2009 2008 2007
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma 349 272 239 206
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok száma 182 131 101 89
180
400 349 350 300
272 239
250 206
182
200
100
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok száma
131
150 89
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma
101
50 0 2007
2008
2009
2010
A Gyvt. 20/A § alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-én fennáll, a tárgyév július hónapjában, akinek pedig a jogosultsága tárgyév november 1-én fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2010. évben gyermekenként 5.800.-Ft volt. 2010. július hónapban 147 család 303 kiskorú és 10 nagykorú gyermeke, míg november hónapban 160 család 324 kiskorú és 17 nagykorú gyermeke részesült a fenti támogatásban. 2.) A Gyvt. 21.§. (1) bekezdése a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalta. A képviselő-testület e hatáskörét a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló, többször módosított 27/1997. (XII. 02.) sz. önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdésében és 18.§-ában - a polgármesterre ruházta át. A polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, kérelemre vagy hivatalból, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén 200 %-át. 2008. 01. 25. napjától kezdődően az önkormányzati rendelet méltányosságra okot adó esetben 60 %-ban emelt mértékig történő eltérést tett lehetővé. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos döntések előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Lakossági Irodájának szociális ügyintézői látják el kapcsolt munkakörben. Az alábbi táblázat mutatja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó évenkénti összehasonlító adatokat.
181
Év
2010 2009 2008 2007
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermekek száma 740 793 713 690
Támogatási esetek Éves előirányzat Felhasznált száma (Ft) összeg (Ft)
1657 1787 1645 1373
11.000.000 10.331.000 12.000.000 14.200.000
9.952.900 9.962.689 9.641.800 8.033.230
Az alábbi táblázat a 2010. évi részletes adatokat tartalmazza: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült kiskorú gyermekek száma : 740 Ebből: Pénzben természetben 726 fő 14 fő
Alkalmak száma 1 alkalom 2 alkalom 3 alkalom 4 alkalom 5 alkalom 6 alkalom 7 alkalom 8 alkalom 9 alkalom
Támogatási esetek száma: 1657 természetbeni 14 14 gyermek 14 eset
pénzbeli 1643 267 gyermek 183 gyermek 136 gyermek 113 gyermek 17 gyermek 5 gyermek 5 gyermek -
267 eset 366 eset 408 eset 452 eset 85 eset 30 eset 35 eset
Az egyes támogatási esetekben gyermekenként kiutalt összeg általában 2.000 - 30.000,-Ft között volt. Kérelem elutasítására az év folyamán 2 esetben 3 gyermeket érintően került sor, az elutasítás indoka az önkormányzati rendeletben meghatározott egy főre jutó jövedelmi értékhatár túllépése volt. Az év folyamán rendkívüli gyermekvédelmi támogatás címén megállapított összeg mindösszesen: 9.952.900.-Ft volt (9.819.900.-Ft pénzbeli + 133.000.-Ft természetbeni) 3.) Egyéb - a Gyvt-ben nem szabályozott - támogatási forma az Ör. 17/A.§-ban szabályozott táborozási támogatás, melynek keretében a Szociális és Egészségügyi Bizottság támogatásban részesítheti azt az általános és középiskolai tanulmányokat folytató kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő szülőt, illetve gyámot, aki az iskola által szervezett nyári táborozás költségét önerőből viselni szociális rászorultsága miatt nem képes. Az Ör. 17/A § (3) bekezdése alapján a támogatás összege az öregségi nyugdíj minimumának 10 %-ától 100 %-áig terjedhet azzal, hogy nem haladhatja meg az iskola által igazolt táborozási költség 80 %-át.
182
Táborozási támogatásra tervezett összeg 2.400.000.-Ft volt. A kiutalt támogatás összegeit az alábbi táblázat mutatja. Év 2010. 2009 2008 2007 2006
támogatásban részesült gyermekek támogatásra folyósított összeg (Ft) száma 105 2.147.200 120 1.827.600 99 1.737.280 112 1.887.130 109 1.714.760
A támogatás a táborozás költségéhez igazodott. Az elmúlt évben a táborozási támogatásra magasabb összeget fordított önkormányzatunk, minden kérelmező esetében az igazolt táborozási költség 80 %-a került megállapításra. (2009-ben a táborozási költség 60 %-a) 4.) Az Ör. 18/A §-a alapján a polgármester tanévkezdési támogatásban részesíti a sárvári lakóhellyel rendelkező, általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermeket abból a célból, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális.. gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson. A támogatás összege gyermekenként tanévenként 4.000.-Ft. A kérelmeket tárgyév augusztus 1. és augusztus 31. között lehet benyújtani. A fenti támogatás 2010. 08. 01-től igényelhető. 2010. év során 742 gyermek összesen 2.968.000.-Ft összegben részesült a fenti támogatásban. 5.) A Gyvt. 148.§.(5) és (6) bekezdése alapján a gyermekétkeztetés során normatív kedvezményben összesen 493 gyermek részesült a 2010. év folyamán. Ebből 20 bölcsődés, 154 óvodás , 305 általános iskolai , 14 gyermek pedig gimnáziumi tanuló volt. E támogatás jelentős segítséget nyújt a rászoruló családok mindennapi kiadásainak fedezéséhez, hiszen a családok havi bevételéből jelentős részt tesz ki az élelmezési költségek megfizetése. A gyermekétkeztetéshez fentieken túl további kedvezményt az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújt, melynek során természetbeni támogatásként került átutalásra az oktatási intézményhez a megállapított támogatás. ( A természetbeni támogatás egy része pedig a közműszolgáltatók felé került kiutalásra.) 2010. évben összesen 14 gyermek kapta a támogatást természetben. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyvt.15.§.(2) bekezdése szerint: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzat képviselő-testülete gyermekjóléti alapellátások (Gyvt. 38-42.§) keretében gyermekjóléti szolgálatot működtet, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása
183
érdekében bölcsődét tart fenn. Biztosítja továbbá a gyermekek átmeneti gondozását a Gyvt. 49-51.§ szakaszában felsorolt jogintézmények valamelyikének létrehozásával. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a kialakult veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését , illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését . A helyi önkormányzat által előírt Gyermekjóléti Szolgáltatást a Gondozási és Családsegítő Központ önálló szakmai egységként a Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A szolgálat önálló szakmai egységként része a Gondozási és Családsegítő Központnak. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját heti 40 órában 3 fő családgondozóval látja el. A családgondozók képesítése: A gyermekjóléti szolgálat vezetője : Óvodapedagógus (Benedek Elek PedagógiaFőiskola) Közoktatás vezető(BME Közokt. Vez. Szak.) Pedagógus szakvizsga Gyermek és- Ifjúságvédelmi tanácsadó 2 további családgondozó szociális munkás képesítéssel rendelkezik. Tárgyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat a Gondozási és Családsegítő Központ szakmailag önálló egységeként működik. Az iroda helyiség és az interjú szoba a személyes segítő munkára, valamint szakmai megbeszélésekre alkalmas. Technikai feltételek megfelelőek, 2 számítógép (3 fő részére),vezetékes telefonvonal, Internet hozzáférés segíti a családgondozók munkáját. A családlátogatásokat a családgondozó szolgálati kerékpárral oldja meg, illetve a Rábasömjén, Lánkapuszta és Hegyközség városrész esetén személygépkocsi használata biztosított.
Ellátottak köre: 0-18 éves korosztály és családjaik. utógondozás esetén 18-24 éves korosztály. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vehető: Önként mindazok körében, akik a gyermekjóléti szolgálathoz fordulnak segítségért, annak érdekében, hogy a kialakult probléma megszűnjön. Jelzőrendszer jelzéseit követően a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi a kapcsolatfelvételt. Hatóság által kötelezett formában.
184
Illetékességi terület: Sárvár közigazgatási területe. Statisztikai adatok Állandó lakosok száma 0-18 éves lakosok száma Ebből: 0-2 éves lakosok száma 3-5 éves lakosok száma 6-13 éves lakosok száma 14-17 éves lakosok száma
Fő 15.313 2.726 414 484 1.035 678
A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZAKMAI MUNKÁJA Szolgáltatási feladatok: A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról, és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése. tanácsadás (egészségügyi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, nevelési, stb. problémák esetén) hivatalos ügyek intézésének segítése kérelmek írása, kérvények kitöltése, továbbítása közvetítés más intézmények, szakemberek felé munkahelykeresés a gyermek, illetve a szülő tájékoztatása az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségeiről hatósági beavatkozás kezdeményezése javaslatkészítés gyermekvédelmi intézkedés megtételére a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatosan figyelemmel kísérése a gyermek panaszának meghallgatása, annak orvoslása érdekében a szükséges intézkedések megtétele válsághelyzetben lévő várandós anyák védelme, tájékoztatása gondozási-nevelési terv készítése adományok közvetítése környezettanulmány készítése Adományközvetítés A Gyermekjóléti Szolgálat munkája során együttműködik a Családsegítő Szolgálattal, a nagyobb projectek hatékony lebonyolításának az érdekében. Élelmiszeradomány osztás: Az élelmiszersegélyben részesülő családok illetve személyek rászorultság alapján. Időpont
Adományt felajánló Élelmiszer típusa szervezet 2010. 12. 10. KARITASZ Tartós élelmiszer Sárvári cégek és 2010. 12. 14. tartós élelmiszer vállalkozók felajánlása
Érintettek száma 80 család 90 család
185
Használtruha osztás: A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálattal karöltve minden hónap első hetében ingyenes ruhaválogatást szervez a rászorulók számára. Az időpontokat a Sárvári Hírlapban is közzé teszik. Nyári ingyenes étkeztetés: A nyár folyamán előző évekhez hasonlóan, ismét lehetőség volt 10 héten keresztül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenes étkeztetésben részesüljenek. Az ebéd a Gondozási és Családsegítő Központ tálalókonyhájáról került kiosztásra 76 gyermek részére. Nyári játszóház: A 2010-es évben, immár kilencedik alkalommal került megrendezésre a nyári napközi, elsősorban alsó tagozatos gyermekek részére. A programon 74 gyermek vett részt. A kéthetes rendezvény nagy segítséget jelentett a szülők számára, mivel ez idő alatt gyermekeik felügyelete biztosítva volt. A nyári játszóház lebonyolítását a Családsegítő Szolgálat munkatársaival közösen valósították meg. A gyermekek felügyeletét 3 főiskolai hallgató is segítette. A két hét alatt számos foglalkozással és hasznos elfoglaltsággal próbálták a gyermekek napjait gazdagítani. A kézműves foglalkozások változatossá tételében közreműködtek pedagógusok is, a papírhajtogatás és az agyagozás technikáit ismertették meg a gyermekekkel. Felvilágosító programot tartott a „táborosok” számára az ÁNTSZ egészségnevelője és a Védőnői Szolgálat iskola védőnői . Nagy érdeklődés övezte a rendőrségi bemutatót is. Lehetőségük nyílt a múzeum igazgató vezetésével megtekinteni a Kazamatákat illetve a Nádasdy Vár történetének, értékeivel is megismerkedhettek. A 2. hét folyamán autóbuszos kiránduláson vettek részt Szombathelyen a Kalandvárosban. A visszaigazolások alapján a gyermekek számára emlékezetes elfoglaltságot tudtak biztosítani, mely a gyermekek és szüleik legnagyobb megelégedését szolgálta. A jövőt illetően szeretnék az általános iskolák igazgatóit megnyerni, hogy ők is járuljanak hozzá és vegyék ki részüket a nyári szünet ideje alatt a gyermekek szabadidejének tartalmas és hasznos lebonyolításában, lehetőségükhöz mérten. Szervezési feladatok: Prevenciós célú és a szabadidő hasznos eltöltésére szolgáló programok szervezése. Gyermekek számára havi rendszerességgel, szombat délelőttönként kézműves foglalkozásokat szerveznek. Ezek a programok néphagyományokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódnak. A közösen eltöltött idő hozzájárul a gyermekek személyiségének, kreativitásának, fantáziájának, manuális készségük jótékony fejlődéséhez.
186
Veszélyeztetettségei észlelő és jelzőrendszer működtetése: A gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, Nevelési tanácsadó, egyház, hivatásos pártfogó, Városi bíróság. A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. Honnan jött a jelzés? egészségügyi szolgáltató állampolgár nevelési-oktatási intézmények önkormányzat (jegyző) rendőrség Összesen:
Esetek száma: 2 3 6 9 10 30
A szolgálat folyamatos kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Megbeszélés típusa Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Összesen:
Száma: 93 9 102
Gondozási feladatok: Alapellátásban történő gondozás: Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat által felkutatott családok esetében kerül sor. Előfordul, hogy amit a Szolgálat vagy a jelzőrendszer tagjai a gyermek fejlődésére vonatkozóan veszélyeztetettségi állapotnak ítélnek, meg a család véleménye szerint nem hátráltatta gyermekük fejlődését. Ilyenkor az ún. észleléses alapellátást végzik, ami azt jelenti, hogy a gyermek sorsát figyelemmel kísérik indirekt módszerekkel, és ha szükséges javaslatot tesznek a védelembe vételre. Ezért nagy felelősség hárul a gyermekjóléti szolgálatra. Örök dilemma, hogy hol az a határ, ahol a család életébe beavatkozhatnak úgy, hogy sem a gyermek, sem a szülők jogai nem sérülnek. Az alapellátás célja, hogy szülővel, gyermekkel együttműködve megpróbálják kiküszöbölni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Védelembe vétel keretében való gondozás: Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybe vételével megszűntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a 187
családi környezetben védelembe vétellel biztosítható. Szükség esetén a családgondozó megteszi a gyermek védelembe vételére irányuló javaslatát. A védelembe vétel megtörténtével megkezdődik a családgondozás. Az alapellátásban nyújtott családgondozástól annyiban különbözik ez a gondozási forma, hogy a szülő kötelezve van a jegyző által arra, hogy a gyermekét veszélyeztető tényezőket megszűntesse. Ezt követően a jegyző tárgyalást tart. A tárgyaláson a jegyző ismerteti a védelembe vétel okát és tényét, valamint felkéri a családgondozót, hogy jogerőre emelkedést követően 15 napon belül készítse el a gondozási-nevelési tervet. Az intenzív családgondozás felülvizsgálatára egy év múlva kerül sor. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti családjában végez családgondozást. A Gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a Gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. 2010-ben szülő kérésére két gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére került sor. Egyik gyermek az Ikervári Batthyány Lajos Gyermekotthon speciális csoportjában, másikuk pedig Kőszegen a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény és Gyermekotthonában lett elhelyezve. Jelenleg 9 átmeneti nevelt gyermek vérszerinti családját gondozzák, ebből 6 gyermek nevelőszülőnél nevelkedi, 3 pedig gyermekotthonban. Céljuk, hogy a családok megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy alkalmasak legyenek gyermekeik nevelésére.
Gondozási esetek típusa Alapellátás védelembe vétel utógondozás
Gyermekek száma 64 gyermek 19 gyermek
Összesen:
83 gyermek
O gyermek
Gondozási esetek típusa Átmenet nevelésben családok gondozása Összesen:
Családok száma lévő 7 család 9 gyermek 7 család
Várandós anyák védelme: Védőnői szolgálat jelzése alapján 2010-ben 3 fiatalkorú válsághelyzetben lévő várandós anyát gondozott a szolgálat. A fiatalkorú várandós anyákat gyermekek után járó ellátási formákról információkkal látták el a családgondozók, illetve születendő gyermekeik családi jogállásának rendezése céljából szükséges hatósági intézkedések lebonyolításához nyújtottak segítséget. Gyermekek napközbeni ellátása: Jelenleg bölcsődei elhelyezésben nincs gondozott gyermek. Felmerülő problémák A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteiben hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel találkozik. A gyermekek veszélyeztetettségének okai egyrészt a családok anyagi helyzetére vezethetők vissza. A mindennapos megélhetési gondok miatt a családok túlzott mértékben vállalnak kölcsönöket, mert azt hiszik így könnyebb lesz az életük, de az anyagi bizonytalanság csak tovább fokozódik. Közüzemi számláikat nem tudják fizetni, így a szolgáltatások kikapcsolásra kerülnek. Komoly anyagi problémák miatt 23 gyermek volt 188
érintett az elmúlt évben. Nagyon sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyeknek folyamatos szemtanúi illetve résztvevői a családban élő gyermekek. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. A családi viszályoknak gyakran kiváltó oka az alkoholos befolyásoltság, melynek gyakori következménye az agresszív viselkedés. A gyermekbántalmazás minden formája negatívan befolyásolja a gyermekek egészséges személyiségfejlődést. A családi struktúra anomáliái erőteljesen rányomja bélyegét a gyermekek viselkedésére, magatartására, személyiségükre. Évről évre visszatérő gondot okoz a tankötelezettség elmulasztása. 2010-ben 6 gyermek volt érintett a problémában. A családgondozás hatására némi javulás mutatkozik az iskolába járási morál területén, de még mindig előfordulnak olyan tanulók, akik kötelezettségeiket időnként megszegik. Egyre inkább jelen vannak a deviáns viselkedésű gyermekek, melynek hátterében gyakran a szülők elhanyagoló nevelése, agresszivitása, italozó életmódja áll. Magatartási problémák miatt a gyámhatóság az elmúlt évben a védelembe vétel felülvizsgálatakor 3 gyermek védelembe vételét tartotta fent. Különösen nagy a probléma ezeknél a gyerekeknél, mert a szülők sem következetesek elvtelenül védik gyermekeiket, így a probléma kezelése komoly akadályokba ütközik. További problémát jelent, a szülők életvezetési formái, a gyermekekkel való kevés törődés és a helytelen nevelési attitűdök, kapcsolattartási problémák. Korunk, társadalmunk egyik fő devianciája a fiatalok körében a drogfogyasztás. A gondozott gyermekek közül ketten kipróbálták a füves cigarettát. A Gyermekjóléti Szolgálat intézményi kapcsolatai: polgármester jegyző védőnői szolgálat gyermekorvos háziorvosok közoktatási, nevelési intézmények helyi társadalmi és civil szervezetek Katolikus egyház Rendőrség gyámhivatalok közigazgatási hivatal polgármesteri hivatalok gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekjóléti szolgálatok családsegítő szolgálatok pártfogó felügyelői szolgálat Egyéb feladatok: A Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartott és vezetett dokumentáció Hivatalos dokumentáció: A Gyermekjóléti Szolgálatra vonatkozó, a működést biztosító és engedélyező okiratok (alapító okirat, SZMSZ, éves költségvetés, házirend, munkaköri leírás, szakmai program)
189
példányai az intézményvezetőnél találhatók meg. A napi munka során vezetett dokumentációk: Számítógépes nyilvántartás személyre szabott nyilvántartási lapokkal, mely a legfontosabb adatokat és információkat tartalmazza az adott gyermekről és a szülőkről. Iktatókönyv: A gyermekjóléti szolgálat saját rendszerű iktatást végez. Forgalmi napló a kliensek számát, és a szakmai tevékenységet tükrözi. Minden gondozott gyermekről vezeti a gyermekjóléti szolgálat a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű egységes nyilvántartási rendszer adatlapjait. Személyes dossziék: A gyermekjóléti szolgálat minden családról külön dossziéban lefűzve gyűjti a munkája során keletkezett iratokat, családlátogatásokról készített feljegyzéseket, javaslatokat, környezettanulmányokat Statisztikák, kérdőívek A Megyei Gyámhivatal megkeresése alapján kimutatás készül a családon belüli erőszak problémakörben és a bűnelkövető kiskorú és fiatalkorú kliensekről. A gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek munkájukat nagy szakértelemmel és hivatástudattal, mindenkor a gyermek érdekeit szem előtt tartásával végzik. A szakmai együttműködés az intézmények között hatékony, mindenki tudása legjavát adva törekszik a gyermekek helyzetének javítására 2.). A BÖLCSŐDE a családban nevelkedő – 20 hetes- 3 éves korú - gyermekek nappali felügyeletét, szakszerű nevelését, gondozását, biztosító intézmény, a gyermekjóléti alapellátás része. A bölcsődék működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998./IV.30./NM rendelet határozza meg. A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek nevelése-gondozása, harmonikus testiszellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kiemeli az olyan kisgyermek – szociális vagy egyéb ok miatti – felvételi lehetőségét, akinek egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés. A bölcsődei felvételt a szülő hozzájárulásával a védőnő, gyermekjóléti szolgálat, családgondozó, gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai alapprogramja, alapelvei és feladatai elfogadása és gyakorlatban való érvényesítése a gondozói munka minimum követelménye. Kapcsolattartás a szülőkkel, a beszoktatás, napirend, a gondozás, a játék a bölcsődei élet fontos részei és helyzetei, amelyek a gyermeki szükségletek kielégítését, személyiségük egészséges formálását, szociális képességük fejlődését alakítják. 2010. május 5-ig 50, május 6-tól 66 férőhelyes a Sárvári Városi Bölcsőde. Ez csoportszobánként 2 éves korig 2x12 és 2-3 éves korig 3x14 fős gyermekcsoport létszámot jelent. Kihasználtságuk a beíratott gyermekekhez viszonyítva 111%, a gondozott gyermekekéhez viszonyítva 92%. Az évben 222 nyitvatartási nap volt. 2010-ben összesen109 kisgyermek látogatta a bölcsődét. A gyermekétkeztetés során 7 gyermek részesült 100%-os normatív kedvezményben, ez egész évben összesen 966 napot jelentett. 50% kedvezményben /nagy családos, vagy tartósan beteg/ 13 fő részesült, ők összesen 1476 napot vettek igénybe.
190
A nevelési-gondozási év első felében /szeptembertől decemberig/ nem érték el a 100%-os kihasználtságot. A családok munkahely hiányára, megváltozott családi körülményeikre hivatkoztak. A 66-dik kisgyermek januárban érkezett meg, a mai napig 66 fő az ellátott gyermek. A bölcsődében 21 dolgozó biztosítja a szakmai munka feltételeit. Részletezve: 1 fő bölcsődevezető 4 fő szakgondozónő 8 fő gondozónő 1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő szakácsnő 2 fő konyhalány 4 fő technikai dolgozó Egy gondozónő gyermekgondozási szabadságon van, így az ő távollétét helyettes kollégával oldják meg. A bölcsődében a gondozónők szakképzettek, hat fő közülük felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik. A gondozónők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, így teljesítve az előírt kredit pontok megszerzését. Egy gondozónő és az intézmény vezetője II. évfolyamos hallgatói a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karán a Csecsemő és kisgyermek nevelő szaknak. Dr. Desits Imre eddigi bölcsődeorvos 2011. január 31-vel visszavonult, szerződése felbontásra került. A bölcsőde pavilon jellegű, három egységben öt csoportszoba működik. A bölcsőde tárgyi feltételei: a szobák méretei megfelelnek az előírtaknak, eleget tesznek 4m2/fő alapterületnek. A szobákból ráccsal ellátott üveg ablakú ajtó nyílik a fürdőszobába, itt foglal helyet a 2 db kisméretű WC, 2 db mosdó, 2db pelenkázó, 2db gyermekfürösztő zuhanyozótálca. Gyerek magasságban, jellel ellátott falon vannak a törölközők, fésűk, fogmosó poharak, és fogkefék. Tovább haladva az átadóban minden gyermek számára jellel ellátott szekrény áll rendelkezésre. Az elhelyezett padokon biztosított a kényelmes ruhacsere. Innen nyílik a babakocsi tároló, melyben helyet foglalnak az udvari játékok, illetve a gyerekek saját babakocsija. A babakocsi tároló ajtaja az udvarra vezet. A csoportok a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szimbólumokkal vannak megnevezve, ezek: Maci, Méhecske, Csiga-biga, Mókus, Süni csoportok. Ezek a figurák a csoport dekorációjában visszaköszönnek, így a gyerekek könnyen megtanulják, melyik csoporthoz tartoznak. A gondozónők sokat fáradoznak, hogy otthonos, barátságos környezetet alakítsanak ki a kicsik számára. Ehhez kellékeket, eszközöket a bölcsőde biztosít. A szobák padlózata linóleummal van borítva, melyre szőnyegek vannak terítve. A falak fehér színűek. A világítás természetes fénnyel valósul meg. Az ablak mellvéd magassága 0,8 m. Előttük a radiátorok faburkolattal fedve állnak. Ezen az oldalon, az ablakok folytatásában lévő dupla ajtón közvetlenül a játszó udvarra lehet jutni. A falat körbe 1,30 m magasan mosható faburkolat borítja. A bútorzat balesetmentesen, a gyerekek életkorának megfelelően van elhelyezve. Többféle játszósarok van kialakítva, többek között puha-, építő-, baba-, fodrász-, konyha-, bújósarok. Az alapjátékok /babák, labdák, kocka, játszókendők, képeskönyvek/ minden szobában megtalálhatóak.
191
A szobák az adott életkornak megfelelően vannak felszerelve játékkészlettel. A játékok egy része nyitott polcokon, fajtánként csoportosítva, a gyerekek számára elérhető helyen találhatóak. A felügyeletet igénylő játékok zárt szekrényben, vagy a gyerekek számára nem elérhető helyen vannak tárolva. A játékok mennyisége mindig igazodik a csoport létszámához /pl. legalább annyi kisautónak kell lennie, ahány gyerek van/. Játékaink küllemre esztétikusak, igényesek, könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetőek. Ma már a csoportok melletti helyiségek, játékraktárként szolgálnak. A játékkészletet folyamatosan cserélik, frissítik. Az étkezésekhez az ételt tálaló kocsin hozza be a technikai személyzet a központi folyosón keresztül a konyhából. A gyerekek számára saját konyhán készül az étel. A konyha mellett megtalálható még az éléskamra, szárazáruraktár, zöldségraktár, és az előkészítő. A konyha eleget tesz a HACCP előírásainak. A kisdedek életkoruknak megfelelő, korszerű, egészséges élelmezésben részesülnek. A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak, a korosztály élelmezési-, és nyersanyagnormáinak figyelembe vételével a bölcsődevezető, az élelmezésvezető és a bölcsőde orvosa közösen állítják össze az étlapot. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik, hogy az ajánlott napi energia és tápanyag tartalom 75%-a a bölcsődében biztosítva legyen. Mindig törekednek arra, hogy az étrend változatos, idényszerű, íz világban összehangolt, és az önálló étkezésre nevelés szempontjából is kielégítő legyen. Fel tudják vállalni a tej és tojás érzékeny gyermekek étkeztetését is. Jelen pillanatban a gyermekek gondozási díja, mely reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát tartalmaz, ami naponta 318 forintba kerül. A nagycsaládosok illetve a tartósan beteg, ételallergiában szenvedő gyermekek 159 forintot fizetnek. A konyha szomszédságában található a mosó-, vasaló helyiség /a tiszta, és a szennyes ruhákat külön helyiségben tárolják/. Napjainkban már saját ruházatban érkeznek a gyermekek, így ágyneműhuzatot, textilpelenkákat, asztalterítőket, előkéket, felnőtt törölközőket és a konyhai dolgozók ruházatát szükséges a mosókonyhán tisztítani. A gazdasági-, élelmezésvezetői iroda, takarítószer raktár, a dolgozók öltözője, zuhanyozója, mosdója szintén ebben a traktusban található. A bölcsődét igen szép, tágas játszóudvar övezi, eleget téve a 10m2/fő alapterületi előírásnak, biztosítva ezzel a gyerekek szabad levegőn való játszását, mozgását. Az udvart fémkerítés övezi, melynek magassága 2,00 m, a függőleges pálcatávolság 7 cm, az előírásoknak megfelelő. Belülről még sövény is véd a por és a zaj ellen. A csecsemőknél lévő udvaron az árnyékolás nagyméretű árnyékolóval van megoldva, itt kevesebb a fa. Minden egységhez külön játszókert tartozik. A két kisóvoda csoport közötti teret magas sövény választja ketté. Minden játszóudvarhoz tartozik terasz, homokozó, füves terület, és a gyerekek életkorának megfelelő kerti játék. A homokozó szélvédett, félárnyékos helyen, jól megközelíthető helyen van. Bőséges homokozójátékkal /vödör, szita, lapát, formák/ játszhatnak a gyerekek. A technikai személyzet a homokozót naponta átlapátolja, és locsolja, homokját évente kicserélik. A füves terület a játszókertben mindenhol teljesen sík. Folyamatosan igyekeznek újabb udvari játékokat beszerezni illetve a meg lévőket karbantartani. A régi fém játékok mellett, van már néhány új EU szabványnak megfelelő, új játék is. Ezek fából készültek kifejezetten ennek a korosztálynak /kisvonat, mászóka, nyújtó/, aljzatuk speciális ún. gumitéglával és /ütésálló/ homokkal van felszórva. Egyéb mozgásfejlesztő játékaik, a motorok, háromkerekű biciklik, rollerok, csúszda, labdák.
192
Ezek bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre, ezzel kiküszöbölve a gyerekek számára várakozási időt, és választási lehetőségük is bőven akad. A játszóudvar megközelítése lehetséges a csoportszobák felől, a babakocsi tárolók felől, és az utca felől is. A gyerekek szívesen használják rollerozásra, kismotorozáshoz, biciklizéshez a teraszokat, mely közvetlenül kapcsolódik szintben, ajtókijárattal a szobákhoz. Céljuk, hogy a szülőkkel szorosan együttműködjenek a közös nevelési elvárások megvalósításáért, minden feltételt megteremtve a gyermekek testi és pszichés fejlődésért. Fontosnak érezik, hogy a rájuk bízott gyermekek jó hangulatban, aktívan, vidáman töltsék azt az időt, amit szüleiktől távol kell lenniük. Intézményük szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelmekben gazdag bölcsődei életet teremt a gyermekek számára. A nevelés családias, derűs nyugodt légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. A gondozási műveletek célja, hogy kisgyermekek testi, lelki és biológiai szükségleteinek ellátásával jó közérzetet biztosítsanak számukra. Érzelmi fejlődésük érdekében derűs, nyugodt légkört teremtenek, és törekednek a kisgyermek és gondozónő közötti szeretetteljes légkör kialakítására. Megteremtik s gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Ügyességüket nyomdázás, gyurmázás, festés és egyéb kreatív tevékenységek keretében fejlesztik. Beszédfejlődésüket mondókákkal, énekekkel, mesékkel, bábozással mozdítják elő. Nagyon sok ünnep színesíti az aprónép hétköznapjait és a hagyományok megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A bölcsődében a következő alkalmakat ünneplik meg: farsang, húsvét, madarak és fák napja, anyák napja, gyermeknap, ballagás, Mikulás, karácsonyvárás, és a három éves születésnapok. Az édesanyákat minden évben a gyerekek saját készítésű ajándékkal és verssel, énekkel lepik meg. Az ünnepre készülődés mindig izgalmas várakozással telik a gyermekek számára, élményt nyújt, megszínesíti napjaikat. A 3. életévüket betöltött gyermekek az új nevelési év kezdetén bölcsődés társaikkal együtt kerülnek óvodai csoportokba. A már ismerős és kialakult társkapcsolataik révén beilleszkedésük az új közösségbe harmonikusabb, kapcsolataikat pozitív töltés jellemzi. Az óvodáskor elérésekor egészséges, boldog, a közösséghez jól alkalmazkodó gyerekeket búcsúztatnak. A legtöbben már igen önállóak, egyedül mosnak kezet, segítenek a terítésben, rendrakásban, de a legtöbb időt persze játékkal és pihenéssel töltik. Az év folyamán sokat fejlődött a bölcsőde. A nyári karbantartás magában foglalta a konyha és a főfolyosó festését. A nyílászárók állagmegőrzésére irányuló munkálatokat az önkormányzattól kapott egy millió forintból sikerült elvégeztetniük. Megújult a kerítés, korrózió védelem, majd festési munkálatok lettek kivitelezve. Az év végén kezdték el a világítás korszerűsítését, mely mára már be is fejeződött az egész épületet lefedve. Az adományok révén, melyek a ”Bölcsőde a gyermekekért” alapítvány bankszámlájára érkeztek, udvari és szobai játékokhoz jutottak, jelentős mennyiségű mesekönyvet vásároltak, valamint DVD lejátszót, és mini hifi berendezést kaptak a csoport szobák. A Városi Bölcsőde 2010. évben 3.907.256.- Ft saját bevétellel rendelkezett. Az intézmény 23.670.000.- Ft normatív állami támogatásban és 24.585.000.-Ft önkormányzati támogatásban részesült. Az intézmény bevétele összesen 52.162.256.- Ft volt. Az intézmény gazdálkodásához szükséges összeg 47,13 %-át tehát az önkormányzat biztosította. 3.) Átmeneti gondozás keretében azon gyermekek teljeskörű ellátását (életkorának és egészségi állapotának megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás , nevelés, lakhatás) kell biztosítani, akiket szüleik átmenetileg családjukban nevelni nem tudnak, de körülményeik nem igénylik a hatósági beavatkozást. A
193
gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. Városunkban - lakosságszáma alapján – a Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. helyettes szülő működtetését is előírja. A Gyvt. 156.§ (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat 1999. december 1-ig gondoskodik a személyes gondoskodást nyújtó (alap)ellátások biztosításáról. Helyettes szülői ellátás szervezése: Ezidáig a Gyermekjóléti szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában helyettes szülőket keresnek. Folyamatosan konzultálnak egy pedagógussal, mivel feltételezhető, hogy a közeljövőben lakhatási, tárgyi feltételei optimálisak lesznek gyermekek fogadására. E pedagógus hölgy 10 évvel ezelőtt eredményesen elvégezte a tanfolyamot és jövőt illetően, arról bíztatta a Szolgálatot, hogy ingatlan vásárlását követően elfogadja, hogy városunkban helyettes szülő legyen. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A települési önkormányzat jegyzője a 331/2006. sz. Korm. rendelet 3. § e.) és f.) pontja alapján dönt a gyermek/ek/ védelembe vételéről, illetve azonnali intézkedést igénylő esetben a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezheti. A hivatkozott kormányrendelet 3. § k.) pontja alapján dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról. A jegyzői hatáskörbe tartozó gyámhatósági feladatokat 1 fő ügyintéző látja el kapcsolt munkakörben. 1.) Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét - a Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, akkor a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68.§ (1) bek.). 2010. január hó 01. napján a védelembe vett gyermekek száma 14 fő volt. Az év folyamán 18 gyermek tekintetében került sor védelembe vételre. 13 gyermek esetében pedig a védelembe vétel megszüntetésre került. Legalább fél év időtartamban valamennyi gyermeket alapellátás keretében gondoz tovább a Gyermekjóléti Szolgálat. A védelembe vétel keretében elrendelt intézkedésekre 18 esetben került sor, 8 esetben volt szükség a gyermek számára - kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében - magatartási szabályok megállapítására, 7 alkalommal kellett a szülőt figyelmeztetni helytelen magatartásának megváltoztatására, egy gyermeket kötelezni kellett a napközi igénybevételére, további 2 gyermeket pedig orvosi vizsgálaton történő részvételre. Nyilvántartásunk szerint 2010. december 31. napján a védelembe vett gyermekek száma 19, mely 13 családot érint. Ebből a védelembe vétel 4 gyermek esetében a szülőnek felróható magatartási okok, 4 esetben a gyermeknek felróható magatartási okok, 2 esetben a gyermek által elkövetett bűncselekmény, illetve 9 esetben környezeti okok miatt vált szükségessé.
194
2.) A 2010. évben jegyzői hatáskörben 4 kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésre került sor. Ebből 2 gyermek harmadik személynél, 1 gyermekotthonban, 1 kiskorú pedig bentlakásos intézményben került elhelyezésre. 3.)A Gyvt. 68/A § (1) bekezdése értelmében a gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a Cst. 15. § b.) pontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője – védelembe nem vett gyermek esetén – elrendeli a gyermek védelembe vételét. A hivatkozott § (2) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról. Ezen jogszabályi rendelkezés 2010. VIII. 30-tól lépett hatályba. Sárvár város Jegyzője előtt a fenti tárgyban két eljárás indult. Egy gyermek vonatkozásában 50 órát meghaladó iskolai hiányzást igazolt az oktatási intézmény. Az eljárás során e gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére, majd átmeneti nevelésbe vételére került sor, így az eljárás megszüntetésre került. Egy gyermek tekintetében pedig 10 órát meghaladó iskolai hiányzás miatt a jegyzői hatáskörben dolgozó kolléga végzésben tájékoztatta a törvényes képviselőt a jogkövetkezményekről. V. A városi gyámhivatal feladatai és hatáskörei A Gyvt. 1997. november 1-i hatálybalépésével egyidejűleg kerültek felállításra a gyámhivatalok. Hivatalunkban a Lakossági Iroda, mint szervezeti egység keretein belül működik a gyámhivatal. A Gyámhivatal létszámát tekintve 2,5 fő ügyintézővel és 1 fő vezetővel (aki egyben a Lakossági Iroda vezetője is) működik. A gyámhivatal illetékességi területéhez – Sárvár városon kívül - 27 község tartozott. 2010 év során a bejövő ügyiratok száma összesen 1846 volt, ebből 352 alapszámmal, 1494 alszámmal került iktatásra. Tárgyidőszakban az iktatott ügyiratok száma összesen 4.142 volt, ebből 423 alapszámmal és 3.719 alszámmal. A gyámhivatal feladat és hatáskörébe tartozó feladatok ( 331/2006. (XII. 23.) sz. Korm. rendelet 4-12 §-a alapján) száma az egyes ügycsoportokban az alábbiak szerint alakult. Kiskorú gyermek gyámhivatal által történő ideiglenes hatályú elhelyezésére 2010. év során 1 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodott. Ezen gyermek harmadik személynél (nagyszülő) került elhelyezésre. (2010. év során ezen felül további 5 gyermeket helyezett el ideiglenesen a gyámhivatal a Vas megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Befogadó Csoportjában, de ezen ügyekből 2 gyermeknél az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során, 3 gyermeknél pedig átmeneti nevelésbe vételüket követően az év folyamán illetékesség változás kapcsán társhatósághoz áttételre kerültek.)
195
A Gyvt. 73.§ (1) bekezdése értelmében a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően megvizsgálja, hogy megszüntethető-e az ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy dönt az elhelyezés más formájáról. A gyámhivatalnál 2010. évben 2 a gyámhivatal illetékességi területéhez tartozó települési jegyző által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára került sor, amely összesen 3 kiskorú gyermeket érintett. /Az ideiglenes hatályú elhelyezést követő gyámhivatali felülvizsgálat során 1 gyermek esetében átmeneti nevelésbe vételre került sor, míg 2 gyermek vonatkozásában családba fogadás engedélyezésével megszüntethető volt az ideiglenes elhelyezés./ (A két családba fogadott gyermek ügyében az iratok illetékességváltozás folytán áttételre kerültek.) A gyámhivatalnál az év folyamán 1 gyermek esetében került sor átmeneti nevelésbe vétel elrendelésére. A tárgyidőszakban illetékességváltozás folytán 2 ügy 4 átmeneti nevelésbe vett gyermeket érintően került áttételre társhatósághoz. További két gyermek nagykorúvá válása miatt, kettő gyermek vonatkozásában pedig családba fogadásának engedélyezésével szűnt meg az átmeneti nevelés. A tárgyév december 31-én a nyilvántartott átmeneti nevelésbe vett gyermekek számát a következő táblázat mutatja. Év 2010 2009 2008 2007 2006
Átmeneti száma 16 23 23 19 15
nevelt
kiskorúak
A 2010. év során tartós nevelésbe vételre nem került sor, egy gyermek tartós nevelése nagykorúságának elérése miatt szűnt meg. A tartós nevelt gyermekek számának alakulását az alábbi táblázat részletezi, mely csökkenő tendenciát mutat. év 2010 2009 2008 2007 2006
Tartós nevelt kiskorúak száma 4 5 6 8 8
196
Tartós nevelt kiskorúak száma 9
8
8
8 7
6
6
5
5
4
4 3 2 1 0 2006
2007
2008
2009
2010
Az átmeneti illetve tartós nevelés megszűnése után – kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy évre elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy ha nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, illetve amennyiben szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. 2010. év folyamán egy átmeneti nevelésből kikerült gyermek vonatkozásában rendelte el a gyámhivatal utógondozást. Az év folyamán 2 fő vonatkozásában utógondozói ellátás elrendelésére került sor tanulmányok folytatása miatt . A családbafogadás a Gyvt. által bevezetett jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy a szülő kérelmére a gyermeket hozzátartozója, vagy harmadik személy nevelje, ha a szülő a gyermek gondozását, nevelését átmenetileg vállalni nem tudja, például tartós gyógykezelés, külföldre távozás miatt. A gyámhivatal 2010. év során 9 gyermek családba fogadását engedélyezte. Ebből 3 gyermek vonatkozásában a nagyszülők által történő családba fogadás megszűnt, majd másik hozzátartozói által történő családba fogadáshoz járult hozzá a gyámhivatalt. Illetékesség változás következtésben a tárgyidőszakban 5 kiskorú gyermeke áttételre került. A tárgyidőszakban 3 gyermek más gyámhivatal által elrendelt családba fogadási ügye került illetékességváltozás folytán Sárvár Városi Gyámhivatalához, melyből egy megszűnt. A gyámhivatalnak az átmenti nevelésbe, tartós nevelésbe vett, illetve családba fogadott gyermekek körülményeinek változását évente felül kell vizsgálni. A 3 éven aluli átmeneti nevelt gyermekek esetében a felülvizsgálatot félévente kell elvégezni. A gyámhivatal előtt 8 kiskorú családi jogállása rendeződött az év folyamán. Ebből 7 alkalommal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételével, 1 gyermek vonatkozásában 197
pedig apaság bírói megállapítása útján rendeződött a családi jogállás. A gyámhivatal 3 gyermek esetben hozzájárult az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításához, ebből 2 ügy 2010. 12. 31-én még folyamatban volt, egy gyermek vonatkozásában pedig az apaság vélelmének megdöntését követően teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére került sor. Tárgyév december 31-i állapot szerint gyámság alatt állók számát és a gyámi tisztséget ellátók összetételét az alábbi táblázat mutatja. 2010 2009 Gyámság alatt 43 50 állók száma A gyámi tisztséget ellátók szerinti összetétel Családba 19 19 fogadó szülő Hivatásos 2 11 gyám Nevelőszülő 9 11 6 Gyermekotthon 9 vezető Harmadik 4 3 személy
2008 49
2007 50
2006 55
14
20
24
8
4
7
12 9
13 9
13 6
6
4
5
2010. december hó 31. napján 70 gondnokolt szerepelt a nyilvántartásban, ez az előző évhez képest (65 fő) növekedést mutat. A gyámhivatal 2010. év során is 2 fő tiszteletdíjas gondnokot foglalkoztatott, ők összesen 13 gondnokolt esetében látták el a gondnoki tisztséget. 57 gondnokolt vonatkozásában pedig hozzátartozó, vagy harmadik személy viseli a gondnoki tisztséget. Az egyik hivatásos gondnok a fenti tisztségen túl ügygondnoki teendőket is ellát. A 149/1997. (IX.10.) sz. Korm. rendelet (Gyer.) módosulása folytán a 2009. szeptember 30. után indult ügyekben a számadás benyújtásának időpontja az előző szabályozástól eltérően a gyám illetve gondnokrendelő határozatnak a gyámmal, gondnokkal történő közléséhez igazodik, nem pedig a határozatok meghozatalának dátumához. A gyámhivatal a tárgyévben 158 kiskorú és 54 gondnokság alatt álló személy ingó- és ingatlanvagyonát tartotta nyilván. A kiskorú gyermekek közül 59-en, a gondnokoltak közül pedig 25 fő rendelkezik gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvvel. A kiskorú gyermekek vonatkozásában a betétállomány összege 39.446.000.-Ft, a gondnokoltak vonatkozásában pedig 23.593.000.-Ft volt 2010. december 31-én 5 kiskorúnak és 1 gondnokság alá helyezett személynek a gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye is volt. 2010 . évben 10 esetben nyújtottak be kérelmet a gyámhivatalhoz, amelyben kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy tulajdonában levő ingatlan eladásához, cseréjéhez, bérbeadásához, illetve terhelt ingatlan ajándékozás útján, illetve élettársi vagyonközösség megszüntetése címén ellenérték nélkül történő megszerzéséhez kértek jóváhagyást. Ezek közül minden esetben jóváhagyó határozat született.
198
A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 6 alkalommal indult eljárás amely 8 gyermeket érintett. Ebből 7 gyermek esetáben megállapító határozat született, 1 gyermek vonatkozásában 2010. december 31-én folyamatban volt az eljárás. 5 kiskorú gyermek esetében a gyermektartásdíj már ismételt alkalommal került megelőlegezésre. 3 ügyben (négy alkalommal) a tárgyidőszakban a folyósítás felfüggesztésre került, mivel a kötelezett eleget tett tartásdíj fizetési kötelezettségének. Ebből mindhárom ügyben megszüntetésre került a gyermektartásdíj állam által történő megelőlegezése. 2010. december 31-én 13 kiskorú gyermek részesült állam által megelőlegezett tartásdíjban. A megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 2.204.000.-Ft volt, amely a központi költségvetésből teljes egészében visszaigényelhető. A gyámhivatal nagykorú, átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült személy kérelmére, az önálló életkezdés segítése érdekében otthonteremtési támogatást állapíthat meg. Otthonteremtési támogatás megállapítása iránt a tárgyidőszakban nem nyújtottak be kérelmet. Az év során átmeneti nevelt gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítására nem került sor. Örökbefogadásra alkalmas szülő két fő (egy házaspár) szerepelt a gyámhivatal nyilvántartásában, akiknek alkalmassá nyilvánításuk kérelmükre meghosszabbításra került. A tárgyévben 16 alkalommal kezdeményeztek kapcsolattartási ügyet a gyámhivatalnál. Ebből 11 esetben határozattal szabályozta a gyámhivatal a kapcsolattartást valamennyi esetben átmeneti nevelt gyermekek vonatkozásában. A kapcsolattartás 1 gyermek esetében szabályozásra, 8 gyermek vonatkozásában újraszabályozásra került sor. 1 átmeneti nevelt gyermek szüleivel történő kapcsolattartását a gyámhivatal szüneteltette, 1 gyermek vonatkozásában pedig a kapcsolattartási jog megvonásra került a szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetése miatt. Egyezségkötésre a tárgyidőszakban nem került sor. A kapcsolattartás végrehajtása iránt 3 ügyben ( 5 gyermeket érintően) indult eljárás, mely során az ügyfelek kérelmüket visszavonták és az eljárás megszüntetésre került. Egy nagyszülői illetve egy szülő nagykorú testvére által benyújtott szabályozás iránt is eljárás indult, de a felek ezekben az ügyekben is visszavonták kérelmüket így a gyámhivatal az eljárást megszüntette. A 331/2006. (XII.23.) sz. Korm. rend. 16A § alapján a Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a városi gyámhivatalt jelölte ki 2009. október 01-től. A gyámhivatal 2010. év során 4 ügyben folytatott le a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. törvény szerinti eljárást, 2010. 12. 31én ezen felül 2 ügyben még folyamatban volt az eljárás.
A gyámhivatal az év folyamán 359 határozatot 1.176 végzést hozott. A határozatok ellen 1 esetben nyújtott be az érintett fellebbezést, mely ügyben a felettes szerv a gyámhivatal határozatát megsemmisítette, tekintve hogy a fellebbezés elbírálásának ideje alatt a gyámhivatali hatáskör megszűnt. 2 alkalommal került sor az év folyamán saját hatáskörben határozat módosítására, 1 esetben pedig visszavonására.
199
VI.Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 301/2004. (XII.16.) számú határozatával elfogadta Sárvár város Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programját. amely változatlan tartalommal jelenleg is hatályos. A program célja hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. A közbiztonság helyi eszközrendszere: A nem bűnüldözési hatáskörök esetében a közterület-felügyelet feladata az önkormányzati rendeletek kikényszerítésével kapcsolatos teendők ellátása. Sárvár város Önkormányzata közalapítványt hozott létre, hogy segítse a város közbiztonságának további megszilárdulását, a közbiztonság területén működő szervezetek munkájának eredményességét. A Sárvári Polgárőr Egyesület civil szervezetként jelentősen hozzájárul közterületi jelenlétével a város kedvező közbiztonsági helyzetének fenntartásában. Tevékenységük kiterjed a helyi rendőrséggel való közös járőrszolgálatra, az önkormányzati rendezvények biztosítására, az országos bűnmegelőzési feladatok helyi végrehajtására. A város közoktatási intézményeiben működnek a különböző korosztályi bűnmegelőzési felvilágosító programok. A rendőrség koordinálásával évek óta sikeresen működik a D.A.D.A. Program. A személyiségfejlesztő és kortárssegítő programok oktatási rendszerbe integrálása évtizedes múltra tekint vissza Sárváron. Sárváron két közterületi térfigyelő rendszer működik. Az egyik a város négy frekventált pontjára kihelyezett körkamerás zárt videórendszer, a másik pedig az országosan is ritkaságnak számító, a város be- és kijárati útszakaszain elhelyezett rendszámfelismerő rendszer. A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melynek munkája szervesen beletartozik a város köznyugalmába. A közbiztonsági program stratégiai pontjai a következők: 1. Drogmegelőzés. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális, mind az illegális szerek fogyasztása okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. 2. Közlekedésbiztonság. A közlekedésbiztonság terén tájékoztató és figyelemfelhívó akciók sorával erősítendő a városban lakók közlekedési magatartási morálja. A megelőzés a „látható rendőrséggel” lehetséges, ennek van csupán visszatartó ereje. A közlekedésbiztonság tekintetében a gyermekbalesetek megelőzése kiemelten fontos. 3. Család-, gyermek-és ifjúságvédelem. A Gondozási és Családsegítő Központ alapszolgáltatásai közé tartozik a hivatalos ügyintézéshez való tanácsadás, továbbá az egyéni, családi élethelyzeti - lelki problémák megoldásában is segítséget ad. A tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat és elzárkóznak a további
200
együttműködéstől. A Sárvári Városi Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján Sárvár város és illetékességi területén 2010. év folyamán 40 fiatalkorú és 2 gyermekkorú személy ellen indult eljárás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Év
2010 2009 2008 2007
Fiatalkorúak száma, akik ellen Gyermekkorúak száma, akik ellen bűncselekmény elkövetésének bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárás megalapozott gyanúja miatt eljárás indult indult 40 2 17 40 3 47 4
A fiatalkorú és gyermekkorú személyek által elkövetett bűncselekmények körében legjellemzőbb a vagyon elleni bűncselekmények. Ezen belül a személyek javait károsító kisebb súlyú lopások, illetve a dolog ellen irányuló betöréses lopások elkövetése jellemző. A fiatalkorú bűnelkövetőknél a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése mellett a személy elleni és a közrend elleni bűncselekmények elkövetése a leggyakoribb. Az utóbbi években emelkedett a testi sértés és a garázdaság deliktumok fiatalkorú bűnelkövetőinek száma. Megfigyelhető, hogy a korcsoport esetében a szülői felügyelet is folyamatosan csökken, egyre többen járnak haza egyedül az iskolából, illetve a különböző szórakozóhelyeken töltik szabadidejük nagy részét kortársaik társaságában. A lefolytatott eljárások tapasztalatai alapján a vagyon elleni bűncselekmények nagy százalékát továbbra is a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő, alacsony műveltségi szintű és alacsonyan iskolázott családi körből kikerülő személyek követik el. A legkülönbözőbb társadalmi és egyéni tényezők játszhatnak szerepet abban, hogy a fiatalok szembekerülnek a törvénnyel, a bűnözés útjára lépnek. A bűnelkövetéshez viszi közel a fiatalt cselekménye társadalomra veszélyességének fel nem ismerése is. A gyermekben még nem alakult ki a felelősségtudat, a gyermek nem tudja kellőképpen meghúzni a határt a társadalom által nem tolerált viselkedés és saját magatartása között. A kriminális veszélyek fokozottabbak a gyermekeknél, erős a korosztályos ráhatás, sok a kiszámíthatatlan tényező. A csoporthatás fontos része a fiatalok életének, ezért a barátválasztás kiemelkedő jelentőségű. Ha nem kapnak elég figyelmet a családban máshol keresik a megoldásokat. A fel nem dolgozott lelki problémák pedig a devianciák irányába sodorhatják a kamaszt. A fiatal- és gyermekkorú bűnelkövetők vonatkozásában is megállapítható, hogy leggyakrabban az anyagi haszonszerzés a motivációs tényező, de gyakori ok a rossz baráti környezet. Az ifjúságvédelem és drogprevenció területén a tárgyidőszakban is folytatta Kapitányságunk a D.A.D.A. programját, amely a maga eszközeivel hozzájárul az egészséges, normakövető életszemlélet kialakításához és ahhoz, hogy a gyermek ne váljon bűncselekmények áldozatává, de elkövetőjévé sem.
201
Fontos a veszélyeztetett kör felvilágosítása, tájékoztatás a segítségnyújtás lehetőségeiről, továbbá az együttműködés a gyermek védelmi szervekkel, mivel a rendőrség - feladatköréből adódóan - többségében akkor találkozik a gyermek vagy fiatalkorúval, amikor az már bajba került. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai: A tárgyidőszakban a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Szombathelyi Kirendeltsége vizsgálatot folytatott le az átmeneti nevelésbe vett, szülői kapcsolattal nem vagy csak rendszertelen kapcsolattal rendelkező 9 év alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánításával kapcsolatos gyámhivatali gyakorlat, a 2009. évben átmeneti nevelésbe vett 6 év alatti gyermekek kapcsolattartásának szabályozása, továbbá az ideiglenes hatályú elhelyezések időtartama vonatkozásában, továbbá a Vas megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala az eredménytelen védelembe vételek felülvizsgálatával kapcsolatos gyámhivatali gyakorlatot vizsgálta. A vizsgálatok során jelentősebb érdemi hibákat nem tártak fel. Sárvár, 2011. március 24. dr. Bankits László sk. irodavezető
HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült átfogó értékelést az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadta. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal (Az értékelésnek a Vas megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához történő továbbításával kapcsolatban )
202
Tájékoztató az „Átfogó értékelés Sárvár város Önkormányzata 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról” szóló előterjesztéshez A Humán Erőforrás Bizottság 2011. 04. 11. napján az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangúlag javasolja a Képviselő-testületnek az Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelés előterjesztés szerinti tartalommal történő elfogadását.
2011. április 12.
dr. Bankits László sk. irodavezető
203
11/ Napirendi pont Fogászati alapellátás térítési díjainak megállapítása. ELŐTERJESZTÉS a fogászati alapellátás térítési díjairól Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület legutóbb 293/2004. (XII.16.) számú határozatában állapította meg a fogászati ellátások térítési díját, melyek 2005. január 1. óta alkalmazandók. 2011. január 1. napjától Sárvár város mindhárom felnőtt fogorvosi körzetében vállalkozó orvos, illetve társaság gondoskodik a fogászati alapellátásról az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján. Az orvosok a megállapodásban vállalták, hogy a körzetben egységes „térítéses fogászati beavatkozásokért fizetendő díjat” alkalmaznak, melyet Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete állapít meg a három működtetési joggal rendelkező fogorvosi praxis vezetőjének véleményét figyelembe véve. Dr. Piros László kistérségi szakfelügyelő főorvos javaslata, valamint a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata (MOK FT) választókerületi elnökének állásfoglalása alapján az alábbi díjtételek megállapítására tettem javaslatot az érintett fogorvosok részére (az 1. 11. és 12 pontokban jelölt beavatkozások a jelenlegi szabályok szerint alapellátásként nem, csak magánellátásban végezhetők, ezért e beavatkozások térítési díjának megállapítása nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe) : Kezelés Jelenlegi díj (Ft) 1. Betét készítése 10.000 2. Korona, hídeltávolítás (horgonykoronánként) 3.000 3. Csapos műcsonk készítése 10.000 4. Korona készítése 10.000 5. Hídtest készítése (pótolt foganként) 6.000 6. Részleges lemezes fogpótlás (állcsontonként) 20.000 7. Teljes lemezes fogpótlás (állcsontonként) 30.000 8. Korona visszaragasztása 4.000 9. Fogsor (törés) javítása 4.000 10. Fogsor alábélelés 4.000 11. Fogfehérítés (állcsontonként) 10.000 12. Ideiglenes korona készítése 4.000
Javasolt díj (Ft) 3.000 10.000 12.000 6.000 30.000 35.000 4.000 6.000 7.000 -
A P&S Thermal-Dent Fogászati Kft. fogorvosa, dr. Somogyi Dániel 2011. április 4-én kelt levelében arról tájékoztatott, hogy a javaslatot teljes mértékben elfogadja és támogatja. dr. Boda Szabolcs vállalkozó fogorvos a javasolt díjtételekkel szintén egyetért. Dr. Liszta Róbert fogorvos az alábbi módosító javaslatot tette: „A fogsorjavítás és fogsor alábélelés rendelői díját nem lenne szükséges megváltoztatni (4000 forintról 6000 ill. 7000 forintra emelni). A lemezes fogpótlások rendelői díját egységesen 36000 forintban állapítanám meg.” A beérkezett módosító javaslatra tekintettel térítési díjak megállapítására vonatkozó határozati javaslatot két változatban terjesztettem a Humán Erőforrás Bizottság elé.
204
Kezelés
Díj (Ft) A.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Korona, hídeltávolítás (horgonykoronánként) Csapos műcsonk készítése Korona készítése Hídtest készítése (pótolt foganként) Részleges lemezes fogpótlás (állcsontonként) Teljes lemezes fogpótlás (állcsontonként) Korona visszaragasztása Fogsor törés javítása (akryl) Fogsor alábélelés
B.
3.000 10.000 12.000 6.000 30.000 35.000 4.000 6.000 7.000
3.000 10.000 12.000 6.000 36.000 36.000 4.000 4.000 4.000
A Humán Erőforrás Bizottság 68/2011. /IV.11./ számú határozatában javasolta a képviselő-testületnek a díjtételek A. változat szerinti megállapítását. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Sárvár város felnőtt fogászati körzeteiben az alapellátásban 2011. május 1-től alkalmazandó térítési díjakat az alábbiak szerint állapítja meg: Kezelés
Díj (Ft)
10. Korona, hídeltávolítás (horgonykoronánként) 11. Csapos műcsonk készítése 12. Korona készítése 13. Hídtest készítése (pótolt foganként) 14. Részleges lemezes fogpótlás (állcsontonként) 15. Teljes lemezes fogpótlás (állcsontonként) 16. Korona visszaragasztása 17. Fogsor törés javítása (akryl) 18. Fogsor alábélelés
3.000 (sürgősségi ellátásként térítésmentes) 10.000 12.000 6.000 30.000 35.000 4.000 6.000 (sürgősségi ellátásként térítésmentes) 7.000
Az egészségügyi szolgáltatónak a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások térítési díját (alap- és magánellátás tekintetében egyértelműen elkülönítve) a betegek számára hozzáférhető, jól látható módon a rendelőben ki kell függesztenie. Határidő: közlésre azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. április 18.
Kondora István s.k. polgármester
205
12/ Napirendi pont A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyásáról. Előterjesztés A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyásáról Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.évi CLXXI.törvény 43.§ -a az alábbi bekezdéssel egészítette ki a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban : Gyvt .) 42.§-át: „(5) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről.” A módosítás értelmében a bölcsődében a nyári nyitva tartás rendjét deklaráltan a fenntartó hagyja jóvá. Ennek keretében határozza meg azt az időtartamot is, amikor nyáron a bölcsőde bezár. A fenti rendelkezésre tekintettel beszerzésre került az intézményvezető – a szülők/törvényes képviselők körében készített igényfelmérés figyelembe vételével készített – javaslata, melynek lényege a következő: „A szülők körében felmérést készített az intézmény, írásban kérdeztük meg mind a 66 gyermek törvényes képviselőjét, hányan szeretnék igénybe venni, és pontosan mikor, a bölcsődei ellátást a nyári időszakban. A legtöbb gyermek /14 fő/ augusztus 22-26-ig kérné az ellátást. Még ez a létszám is rendkívül alacsony, mindössze 21%-os kihasználtságot eredményezne. A minimális dolgozói létszám egy csoportszoba üzemeltetéséhez 7 fő / két műszakhoz 3fő gondozónő, 2 fő takarítónő, 2 fő konyhai személyzet/. Így a bölcsőde üzemeltetése igen gazdaságtalan lenne, hiszen a szokásos havi 1000-1100 fős kihasználtsághoz mérve, csak 70 lenne az igénybe vett gondozási napok száma. A nyári szünet ideje alatt történnek a karbantartási munkálatok elvégzése, fertőtlenítési feladatok /festések, egyéb javítások/, melyek két hetet vesznek igénybe, továbbá a szabadságok kiadása. A gondozónők évi 45-46 nap szabadságának /összesen 585 nap/ nagy része a nyári leállás ideje alatt kerül kiadásra. A nyitva tartási napok alatt ekkora mennyiségű szabadság kiadása a szakmai munka minőségének romlásához vezethet, mivel egy gondozási egységből több gondozónő távollétét eredményezné egyazon időben. A szabadságok a Kjt. 56.§, 57.§(3.) alapján lettek megállapítva. 2011-ben a bölcsőde nyári tervezett leállása az előző évek gyakorlatához hasonlóan július 25 - augusztus 28.” Felkérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Határozati javaslat: Sárvár város Önkormányzata Képviselő –testülete a fenntartásában lévő Városi Bölcsőde (székhely: 9600 Sárvár, Petőfi u.26.) nyári nyitvatartási rendjét az alábbiak szerint hagyja jóvá:
206
A Városi Bölcsőde 2011. július 25-től – 2011. augusztus 28-ig zárva tart, nyári nyitva tartás tekintetében egyéb időszakokra az intézmény Szervezeti Működési Szabályzata VI. fejezet B. 3. pontja az irányadó. Határidő: azonnal Felelős: Varga Istvánné Intézményvezető a törvényes képviselők tájékoztatásáért
Sárvár, 2011. március 6.
Kondora István s.k.
207
Tájékoztató A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyásáról szóló előterjesztéshez
A Humánerőforrás Bizottság javasolja a Képviselő –testületnek, hogy a fenntartásában lévő Városi Bölcsőde (székhely: 9600 Sárvár, Petőfi u.26.) nyári nyitvatartási rendjét az alábbiak szerint hagyja jóvá: A Városi Bölcsőde 2011. július 25-től – 2011. augusztus 28-ig zárva tart, nyári nyitva tartás tekintetében egyéb időszakokra az intézmény Szervezeti Működési Szabályzata VI. fejezet B. 3. pontja az irányadó.
Sárvár, 2011. április …
dr. Bankits László s.k. irodavezető
208
13/ Napirendi pont Önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésre történő kijelölése: Vásártér 6. ELŐTERJESZTÉS Az önkormányzati tulajdonú Sárvár, 1573/3/A/17 hrsz-ú (Vásártér u. 6.) ingatlan értékesítéséről Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata kizárólagos tulajdonosa a Sárvár 1573/3/A/17 hrsz-ú, természetben Sárvár, Vásártér u. 6. szám alatti társasházi ingatlanban található 36 m2-es lakásingatlannak. Az ingatlan főbb jellemzői: több, mint 40 éve épült alápincézetlen, lapos tetős négyszintes társasház, a földszinten a lakásokhoz tartozó tároló helyiségekkel, az emeleten komfortos, szilárd tüzelésű lakásokkal. A lakás a következő helyiségekből áll: közlekedő (4,5m2), szoba (19,0 m2) , konyha (8, 8 m2), fürdő (3,2 m2, kamra (0,5m2). Az ingatlan a közelmúltban megüresedett, jelenleg kihasználatlan, megvásárlása iránt kérelmet nyújtottak be. Az ingatlanra forgalmi értékbecslés készült (Terv-Inköz Bt.), mely szerint az ingatlan forgalmi értéke 3.600.000,- Ft. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a 127/2011. /IV.14./ számú határozatot hozta: A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Sárvár, 1573/3/A/17 hrsz-ú önkormányzati lakás árveréssel történő értékesítését. Az ingatlan kikiáltási ára 3.600.000,- Ft legyen, az árverési előleg összege 360.000,- Ft, a licitlépcső mértéke 100.000,- Ft. Az ingatlan értékesítése indokolt, ugyanis elősegíti a nagy társasházakban meglévő egy-két önkormányzati lakást jelentő tulajdoni részesedések megszüntetését, ezért javasolom, hogy az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete 14.§ c) pontja alapján jelölje ki értékesítésre az ingatlant a forgalmi értékbecslésben meghatározott áron. Javasolom továbbá, hogy amennyiben az árverés eredménytelen lenne a Vagyonrendelet 15.§ (3) a) pontja alapján az ingatlan értékesítéséről a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság gondoskodjon. A fentiek alapján javasolom a tisztelt Képviselő-testületnek, hogy az ingatlant értékesítésre jelölje ki, és javasolja az ingatlannak nyilvános versenytárgyalás útján, a határozati javaslat mellékletét képező árverési hirdetményben foglaltaknak megfelelően, a legjobb ajánlatot tevő részére történő értékesítését.
209
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az ingatlan-nyilvántartásban a Sárvár 1573/3/A/17 hrsz-ú, természetben Sárvár, Vásártér u. 6. szám alatti társasházi ingatlanban található 36 m2-es lakásingatlant értékesítésre kijelöli, és javasolja az ingatlannak nyilvános versenytárgyalás útján, a határozati javaslat mellékletét képező árverési hirdetményben foglaltaknak megfelelően, a legjobb ajánlatot tevő részére történő értékesítését. Az ingatlan kikiáltási árát 3.600.000,- Ft összegben állapítja meg (adómentes értékesítés). Az árverési hirdetmény a Sárvári Hírlapban, a Sárvári TV-ben és Sárvár Város honlapján kerül meghirdetésre. Amennyiben az árverés eredménytelen, az ingatlan értékesítéséről a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság gondoskodjon.
Határidő: Felelős:
közlésre azonnal Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. április 19. Kondora István s.k. polgármester
210
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Pf. 78. Fax.: 95/320-230, Tel.:95/ 320-265
ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY
Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete – a …/2011. (IV. 28.) határozata alapján - a Sárvár 1573/3/A/17 hrsz-ú, természetben Sárvár, Vásártér u. 6. szám alatti társasházi ingatlanban található 36 m2-es lakásingatlant nyilvános árverésen értékesíti. Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. Az ingatlan kikiáltási ára – figyelemmel az ingatlan belvároshoz közeli elhelyezkedésére, teljes közművesítettségére, részbeni felújítás szükségességére: 3.600.000,- Ft. (adómentes értékesítés) A licitlépcső mértéke: 100.000,- Ft. Az árverésen való részvétel feltételei: Az árverésen résztvevőknek 360.000,- Ft árverési előleget ( a kikiáltási ár 10 %-a) kell a jelentkezéssel egyidejűleg – legkésőbb az árverés napjának délelőtt 9 órájáig – a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának Pénztárába (Sárvár, Várkerület 2-3. sz. I. emelet) befizetniük, vagy a banki átutalásról szóló bizonylatot bemutatniuk (Sárvár város Önkormányzata költségvetési számlájára (12096004-00103732-00100007), a közlemény rovatban fel kell tüntetni a feladó nevét, címét, továbbá a következő szöveget: „árverési előleg a Sárvár Vásártér u. 6. szám alatti ingatlanra”.) Az ingatlanra licitálni csak az árverési előleg befizetését vagy átutalását igazoló bizonylat helyszíni bemutatásával lehet. Az árverési előleg a vevő által fizetendő vételárba beleszámít, a többi résztvevő számára pedig az árverés befejezését követően visszafizetésre kerül. A nyilvános árverés időpontja: 2011. május 31., kedd délelőtt 9 óra 30 perc. Helyszíne: Polgármesteri Hivatal Sárvár (Várkerület 2-3.), 218-as tárgyaló. Az eladásra kerülő ingatlan megtekintésére előzetes egyeztetés alapján, munkanapokon biztosítunk lehetőséget. Az ingatlan kulcsát a Városgazdálkodás Sárvár irodájában lehet elkérni. Az árverésen az vehet részt, aki a fent megjelölt időben és helyen jelentkezett, és az árverési előleget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. Árverésen részt venni, és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
211
Az ajánlattevő az árverésen köteles bemutatni személyi igazolványát, illetve egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot; az árverési biztosíték letétbe helyezésének igazolását és – esetlegesen - a fentiek szerinti meghatalmazást. Az árverés nyertesének feladata és költsége az adásvételi szerződés elkészíttetése. A szerződést az érintett feleknek legkésőbb a licit időpontját követő 30 napon belül meg kell kötniük, és vevőnek a szerződés megkötését követő 60 napon belül a vételárat – egy összegben - meg kell fizetnie, ellenkező esetben a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül. Eladó a tulajdonjogot a vételár teljes összegének kifizetéséig visszatartja. Az ingatlan birtokba adása a vételár kifizetését követően történik. Az ingatlan komfortos, négyszintes több, mint 40 éve épült, lapos tetős, alápincézetlen társasház harmadik emeltén található. A társasház külső hőszigetelést kapott, a lépcsőház bejárati ajtóit kicserélték, a lakások ablakait hőszigetelt műanyag ablakokra cserélték. A lakást belülről nem újították fel, az építéssel egykorú MM lap, csempe és parketta van a helyiségekben, a belső nyílászárók is korabeliek. A lakás a következő helyiségekből áll: közlekedő (4,5 m2), szoba (19 m2), konyha (8,8 m2), fürdő (3,2 m2), kamra (0,5 m2). Az ingatlan a város központjának közelében, az autóbusz állomással szemben helyezkedik el, közelében van a főutca, élelmiszer áruház, gyógyszertár. Az értékesítéssel kapcsolatos további információk: Az árverésről, az ingatlanról és a beépítési lehetőség részleteiről további információ kérhető Sárvár Város Polgármesteri Hivatalának Műszaki Irodáján dr. Kovács Attilától (Tel. 95/523136).
Sárvár, 2011. április 28.
Sárvár Város Önkormányzata
212
213
214
Batthyány u. 14. /udvari lakás/
ELŐTERJESZTÉS Az önkormányzati tulajdonú Sárvár, 74/3 hrsz-ú ingatlan (Batthyány u. 14.) értékesítéséről Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzata kizárólagos tulajdonosa a Sárvár 74/3 hrsz-ú, természetben Sárvár, Batthyány u. 14. szám alatt az udvari részen található lakóház, udvar megjelölésű ingatlannak. Az ingatlan adatai: 85 m2 (épület hasznos alapterülete: 23 m2 szoba, 2 m2 WC, 5 m2 fürdő, 4 m2 kamra, 13 m2 konyha, 8 m2 előszoba, összesen 55 m2), átjárási és útszolgalmi jog illeti Sárvár 74/2hrsz és 74/4hrsz terhére. Az ingatlan összközműves, közműtartozás nem áll fenn, a közművek a Városgazdálkodás intézményének nevére át lettek jelentve. Az ingatlan a közelmúltban megüresedett, jelenleg kihasználatlan. Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete 296/2010. /XII.15./ számú határozata alapján az ingatlan árverését a polgármesteri hivatal 2011. január 25. napján megkísérelte, de nem volt jelentkező. A kikiáltási ár 6.500.000,- Ft összeg volt (adómentes értékesítés). Az ingatlan értékesítése továbbra is indokolt, ezért javasolom, hogy az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2007. (I. 25.) számú önkormányzati rendelete 12.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva a Képviselő-testület minősített többségi határozattal hozott egyedi döntésével megállapított értéken kísérelje meg az ingatlan újbóli értékesítését. Javasolom továbbá, hogy amennyiben az árverés eredménytelen lenne a Vagyonrendelet 15.§ (3) a) pontja alapján az ingatlan értékesítéséről a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság gondoskodjon. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a 128/2011. /IV.14./ számú határozatot hozta: A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a 74/3 hrsz-ú, természetben Sárvár, Batthyány u. 14. szám alatt az udvari részen található lakóház, udvar megjelölésű ingatlan árveréssel történő értékesítésének ismételt megkísérlését. Az ingatlan kikiáltási ára 5.000.000,- Ft legyen, az árverési előleg összege 500.000,- Ft, a licitlépcső mértéke 100.000,- Ft. A fentiek alapján javasolom a tisztelt Képviselő-testületnek, hogy támogassa az ingatlan értékesítésre történő kijelölését, majd nyilvános versenytárgyalás útján, a mellékelt árverési hirdetmény szerint, a legjobb ajánlatot tevő részére történő értékesítését. Az ingatlan kikiáltási árát 5.000.000,- Ft összegben javasolja megállapítani (adómentes értékesítés). Az árverési hirdetményt a Sárvári Hírlapban, a Sárvári TV-ben és Sárvár Város honlapján javasolom megjelentetni.
215
HATÁROZATI JAVASLAT
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az ingatlan-nyilvántartásban a Sárvár 74/3 hrsz-ú, természetben Sárvár, Batthyány u. 14. szám alatt az udvari részen található lakóház, udvar megjelölésű ingatlant értékesítésre kijelöli, és javasolja az ingatlannak nyilvános versenytárgyalás útján, a határozati javaslat mellékletét képező árverési hirdetményben foglaltaknak megfelelően, a legjobb ajánlatot tevő részére történő értékesítését. Az ingatlan kikiáltási árát 5.000.000,- Ft összegben állapítja meg (adómentes értékesítés). Az árverési hirdetmény a Sárvári Hírlapban, a Sárvári TV-ben és Sárvár Város honlapján kerül meghirdetésre. Amennyiben az árverés eredménytelen, az ingatlan értékesítéséről a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság gondoskodjon.
Határidő: Felelős:
közlésre azonnal Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. április 19.
Kondora István s.k. polgármester
216
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Pf. 78. Fax.: 95/320-230, Tel.:95/ 320-265 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY
Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete – a …/2011. (IV. 28.) határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásban Sárvár 74/3 hrsz-ú, természetben Sárvár, Batthyány u. 14. szám alatt az udvari részen található lakóház, udvar megjelölésű ingatlant nyilvános árverésen értékesíti. Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. Az ingatlan kikiáltási ára – figyelemmel az ingatlan belvároshoz közeli elhelyezkedésére, teljes közművesítettségére, részbeni felújítás szükségességére: 5.000.000,- Ft. (adómentes értékesítés) A licitlépcső mértéke: 100.000,- Ft. Az árverésen való részvétel feltételei: Az árverésen résztvevőknek 500.000,- Ft árverési előleget ( a kikiáltási ár 10 %-a) kell a jelentkezéssel egyidejűleg – legkésőbb az árverés napjának délelőtt 9 órájáig – a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának Pénztárába (Sárvár, Várkerület 2-3. sz. I. emelet) befizetniük, vagy a banki átutalásról szóló bizonylatot bemutatniuk (Sárvár város Önkormányzata költségvetési számlájára (12096004-00103732-00100007), a közlemény rovatban fel kell tüntetni a feladó nevét, címét, továbbá a következő szöveget: „árverési előleg a Sárvár 74/3 hrsz-ú ingatlanra”.) Az ingatlanra licitálni csak az árverési előleg befizetését vagy átutalását igazoló bizonylat helyszíni bemutatásával lehet. Az árverési előleg a vevő által fizetendő vételárba beleszámít, a többi résztvevő számára pedig az árverés befejezését követően visszafizetésre kerül. A nyilvános árverés időpontja: 2011. május 31., kedd délelőtt 9 óra. Helyszíne: Polgármesteri Hivatal Sárvár (Várkerület 2-3.), 218-as tárgyaló. Az eladásra kerülő ingatlan megtekintésére előzetes egyeztetés alapján, munkanapokon biztosítunk lehetőséget. Az ingatlan kulcsát a Városgazdálkodás Sárvár irodájában lehet elkérni. Az árverésen az vehet részt, aki a fent megjelölt időben és helyen jelentkezett, és az árverési előleget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. Árverésen részt venni, és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ajánlattevő az árverésen köteles bemutatni személyi igazolványát, illetve egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot; az árverési biztosíték letétbe helyezésének igazolását és – esetlegesen - a fentiek szerinti meghatalmazást.
217
Az árverés nyertesének feladata és költsége az adásvételi szerződés elkészíttetése. A szerződést az érintett feleknek legkésőbb a licit időpontját követő 30 napon belül meg kell kötniük, és vevőnek a szerződés megkötését követő 60 napon belül a vételárat – egy összegben - meg kell fizetnie, ellenkező esetben a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül. Eladó a tulajdonjogot a vételár teljes összegének kifizetéséig visszatartja. Az ingatlan birtokba adása a vételár kifizetését követően történik. Az ingatlan teljesen közművesített, összkomfortos; fűtése: gázfűtés, közműtartozás nem áll fenn. Az ingatlan adatai: 85 m2 (épület hasznos alapterülete: 23 m2 szoba, 2 m2 WC, 5 m2 fürdő, 4 m2 kamra, 13 m2 konyha, 8 m2 előszoba, összesen 55 m2), átjárási és útszolgalmi jog illeti Sárvár 74/2hrsz és 74/4hrsz terhére. Az épület lelakott, felújításra szorul, K-i falán több repedés húzódik, de statikai állapota kielégítő. A tető átépítésével tetőtérbeépítés lehetséges. Az ingatlan a város központjában, a főutcán helyezkedik el, közelében van a Várpark, a legfontosabb közintézmények, az autóbusz pályaudvar. Az értékesítéssel kapcsolatos további információk: Az árverésről, az ingatlanról és a beépítési lehetőség részleteiről további információ kérhető Sárvár Város Polgármesteri Hivatalának Műszaki Irodáján dr. Kovács Attilától (Tel. 95/523136).
Sárvár, 2011. április 28.
Sárvár Város Önkormányzata
218
Szabályozási terv kivonat
219
14/ Napirendi pont Gázközmű-hozzájárulás megállapításával kapcsolatos képviselő-testületi határozat módosítása.
Határozati javaslat: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Hegyközség gázellátásával kapcsolatos 298/2010. /XII.15./ számú határozatának az első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Hegyközség gázellátása során az önkormányzat által kiépített gázvezetékek után a közműfejlesztési hozzájárulás mértékére a 2011. évre vonatkozóan az alábbiak szerint tesz ajánlatot: A 298/2010. /XII.15./ számú határozat további rendelkezései változatlan szöveggel hatályban maradnak.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. március 28. Kondora István s.k. polgármester
220
SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA MŰSZAKI IRODA 9600 SÁRVÁR VÁRKERÜLET 2-3.
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HELYBEN
TÁJÉKOZTATÁS Határozati javaslat a 298/2010. /XII.15./ számú képviselő-testületi határozat módosításáról.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 126/2011. /IV.14./ számú határozatával javasolja a képviselő-testületnek a 298/2010. /XII.15./ számú képviselő-testületi határozat módosításának az elfogadását a határozati javaslat szerint.
Sárvár, 2011. április 19.
Rosenfeld Istvánné s.k. irodavezető
221
15/ Napirendi pont „VIRÁGOS SÁRVÁRÉRT” környezetszépítő verseny hirdetése.
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Virágos Sárvárért” Környezetszépítő Versenyt hirdet, a mellékelt felhívásban foglalt feltételekkel. A képviselő-testület a zsűri elnökének Máhr Tivadart a zsűri tagjainak Bokorné Csonka Juditot Kondor Jánost dr. Kulcsár Lászlót dr. Szijártó Valériát Varga Bélát
Sárvár város Alpolgármesterét, a Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület elnökét Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóját Városszépítő Egyesület elnökét Sárvár város Jegyzőjét Kertészeti Áruda és Díszfaiskola (Sárvár, Alsógyep u. 1.) tulajdonosát
megválasztja.
Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2011. április 20.
Kondora István s.k. polgármester
222
Sárvár Város Önkormányzata „VIRÁGOS SÁRVÁRÉRT” környezetszépítő versenyt hirdet. A verseny célja, hogy az önkormányzat támogassa és ösztönözze a város lakosságának, és a településen működő vállalkozásoknak a szép, gondozott és virágos környezet kialakítása érdekében végzett tevékenységét. A verseny értékelése az alábbi kategóriákban történik: I. Lakossági a. legvirágosabb ház, b. legvirágosabb utca, illetve 5 vagy több szomszédos családi ház alkotta utcarész c. legvirágosabb erkély II. Vállalkozói kategória a. legvirágosabb szálláshely kereskedelmi egység
(hotel,
panzió,
apartman)
vendéglátóhely,
Az értékelést az önkormányzat képviselő-testülete által megválasztott zsűri végzi. A zsűri elnöke: Máhr Tivadar A zsűri tagjai: Bokorné Csonka Judit Kondor János dr. Kulcsár László dr. Szijártó Valéria Varga Béla
Sárvár város Alpolgármestere Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület elnöke Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója Városszépítő Egyesület elnöke Sárvár város Jegyzője Kertészeti Áruda és Díszfaiskola (Sárvár, Alsógyep u. 1.) tulajdonosa
A zsűri a bírálat során az utcakertek, előkertek, homlokzatok, erkélyek virágosítását, esztétikus és harmonikus megjelenését értékeli, legkésőbb 2011. augusztus 31-ig. A verseny díjazása Lakossági kategória, legvirágosabb ház 1. díj 40.000,-Ft értékű, a Sárvár Fürdőben felhasználható ajándékutalvány 2. díj 30.000,-Ft értékű, a Sárvár Fürdőben felhasználható ajándékutalvány 3. díj 20.000,-Ft értékű, a Sárvár Fürdőben felhasználható ajándékutalvány Lakossági kategória, legvirágosabb utca 1. díj 500 euro értékű növényanyag vásárlására jogosító utalvány Lakossági kategória, legvirágosabb erkély 1. díj négycsillagos hotelben 2 éjszakára szóló szállás 2 fő részére 2. díj 20.000,-Ft értékű növényanyag vásárlására jogosító utalvány 3. díj 10.000,-Ft értékű növényanyag vásárlására jogosító utalvány
223
Vállalkozói kategória 1. díj négycsillagos hotelben 2 éjszakára szóló szállás 2 fő részére 2. díj 30.000,-Ft értékű növényanyag vásárlására jogosító utalvány 3. díj 20.000,-Ft értékű növényanyag vásárlására jogosító utalvány Különdíj: 2 éjszaka ausztriai luxus (ötcsillagos) szállodában 2 fő részére. A verseny támogatói: SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, SPIRIT HOTEL, DANUBIUS HOTEL SÁRVÁR, PARK INN HOTEL SÁRVÁR, SÁRVÁR FÜRDŐ, SÁRVÁR-VÍZ KFT., „ZÖLD ZÓNA” KERTÉSZETI ÁRUDA ÉS DÍSZFAISKOLA
Kondora István s.k. Sárvár város Polgármestere
224
Sárvár Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Humánpolitikai Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Tel.: 95/523-160
Tájékoztató A „Virágos Sárvárért” Környezetszépítő Verseny meghirdetésével kapcsolatos bizottsági döntésről
Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 130/2011. /IV.14./ számú bizottsági határozat
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság javasolja a képviselő-testületnek a Virágos Sárvárért környezetszépítő verseny versenyfelhívásának elfogadását
Sárvár, 2011. április 19.
Erdős Katalin s.k. irodavezető
225
16/ Napirendi pont Egyebek.
226
