M E G H Í V Ó N A P I R E N D :

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG SÁRVÁR, 9600, VÁRKERÜLET 2-3

MEGHÍVÓ Sárvár város Önkormányzata Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2013. január 10-én, csütörtökön 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal 218-as számú tárgyalótermében ülést tart, amelyre tisztelettel meghívom. NAPIREND: A képviselő-testület 2013. január 24-i ülésének előkészítése: 1. A Nádasdy Ferenc Múzeum működésével kapcsolatos dokumentumok jóváhagyása: 1.1. Szervezeti és Működési Szabályzat 1.2. Múzeumi Küldetésnyilatkozat 1.3. Stratégiai Terv 2013-2017 1.4. 2013. évi Munkaterv Meghívott: Takács Zoltán igazgató 2.

A Sárváron működő nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. 3. Sárvár V. számú felnőtt háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátására a Medisz Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal kötendő előszerződés jóváhagyása. 4. Egyebek.

Sárvár, 2013. január 4.

Vinter István s.k. bizottsági elnök

1

TARTALOMJEGYZÉK 1/ Napirendi pont A Nádasdy Ferenc Múzeum működésével kapcsolatos dokumentumok jóváhagyása: ........................................................................................................................... 3 1.1.Szervezeti és Működési Szabályzat.................................................................................. 5 1.2.Múzeumi Küldetésnyilatkozat........................................................................................ 23 1.3.Stratégiai Terv 2013-2017.............................................................................................. 25 1.4.Éves Munkaterv 2013..................................................................................................... 50 2/ Napirendi pont A Sárváron működő nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása................... 65 3/ Napirendi pont Sárvár V. számú felnőtt háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátására a Medisz Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal kötendő előszerződés jóváhagyása. ............................................................................................................................. 79 4/ Napirendi pont Egyebek....................................................................................................... 81

2

1/ Napirendi pont A Nádasdy Ferenc Múzeum működésével kapcsolatos dokumentumok jóváhagyása:

ELŐTERJESZTÉS a Nádasdy Ferenc Múzeum működési dokumentumainak jóváhagyásáról Tisztelt Képviselő-testület! A megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények fenntartásáról szóló 1311/2012. (VIII. 23.) Korm. határozat, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény, illetőleg a törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött megállapodás alapján 2013. január 1. napjával a Nádasdy Ferenc Múzeum az önkormányzat fenntartásába került. A képviselő-testület 2012. november 22-i ülésén 242/2012. (XI.22.) számú határozatával jóváhagyta az intézmény alapító okiratát. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105.§ (1) bekezdése értelmében „A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba.” Az önkormányzat által kiadott alapító okirat alapján a Magyar Államkincstár a Nádasdy Ferenc Múzeumot 18-TNY-471-2/2012-803593 iktatószámú határozatával 2013. január 1-i alapítási dátummal a közhiteles törzskönyvi nyilvántartásba bejegyezte. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Törvény) 50.§ (2) bekezdése szerint: „A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján a) meghatározza és jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait, b) költségvetési szervként működő muzeális intézmény esetén kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket, d) ellátja a muzeális intézmény fenntartásával, irányításával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat, e) a költségvetési szervként működő muzeális intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.” A Törvény 42.§ (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat fenntartásában működő múzeumnak a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal kell rendelkeznie.

3

Az intézmény vezetője elkészítette az múzeum szervezeti és működési szabályzatát, küldetésnyilatkozatát, 4 évre szóló stratégiai tervét, továbbá 2013. évi munkatervét. Javasolom a képviselő-testületnek, hogy a fenti dokumentumokat a tervezettel megegyező tartalommal hagyja jóvá. Sárvár, 2013. január 4.

/ : Kondora István : / polgármester

4

1.1.Szervezeti és Működési Szabályzat

HATÁROZATI JAVASLAT

Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatát a tervezettel megegyező tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Takács Zoltán igazgató


Kondora István s.k. polgármester

5

TERVEZET A NÁDASDY FERENC MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HATÁLYOS 2013. JANUÁR 1-TŐL


/ : Takács Zoltán : / igazgató

ZÁRADÉK: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …/2013. /I.24./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2013. január …

/ : dr. Szijártó Valéria : / jegyző

6

Általános rendelkezések A Nádasdy Ferenc Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata megállapítja az intézmény feladatellátásának belső rendjét és módját, melynek körében, meghatározza az intézmény tevékenységét, munkatársainak feladatkörét, a múzeum működésének rendjét. A szabályzatot Sárvár Város Képviselő-testülete hagyja jóvá. A múzeum tevékenységét meghatározó jogszabályok A múzeum szakmai alapfeladatait, működésének feltételeit a következő törvények, rendeletek határozzák meg: 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 2012. évi CLII. törvény az 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről, Az 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről, A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről, 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről, 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére, 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről, 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról, 47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról, 194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről, 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet a muzeális intézmények szakfelügyeletéről, 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról.

II. A Nádasdy Ferenc Múzeum alapadatai Hivatalos megnevezés

Nádasdy Ferenc Múzeum

A múzeum alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye A múzeum alapító okiratának kelte és száma A múzeum első alapítás éve

Sárvár Város Képviselő-testülete 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. 2012. november 23. 242/2012. (XI.22.) számú képviselőtestületi határozat 1951.

A múzeum jogelődjének megnevezése, székhelye

Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9. törzskönyvi azonosító szám: 420495

7

Felügyeleti szerv Szakmai felügyeleti szerv Az intézmény jogállása Az intézmény gazdálkodási besorolása

Az intézmény szakmai besorolása

Sárvár Város Képviselő-testülete 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Az ágazati miniszter által működtetett szakfelügyeleti rendszer Önálló jogi személy Önállóan működő költségvetési szerv A Múzeum gazdasági szervezetének feladatait a Városgazdálkodás Sárvár (székhelye: 9600 Sárvár, Széchenyi u. 7. törzskönyvi azonosító szám: 574390) látja el, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10.§ (4) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodás alapján. Területi múzeum

Az intézmény államháztartási szakágazat szerinti besorolása

910200 Múzeumi tevékenység

Az intézmény székhelye (telephely és postacím egyben) Az intézmény telefonszáma

9600 Sárvár, Várkerület 1.

Az intézmény faxszáma

(0036) 95 320 158

Az intézmény központi e-mail címe

[email protected]

Az intézmény hivatalos weboldala

www.nadasdymuzeum.hu

Az intézmény adószáma

15803593-2-18

Az intézmény számlavezető pénzintézete

Raiffeisen Bank

(0036) 95 320 158

Az intézmény bankszámlaszáma Az intézmény az általános forgalmi adónak

alanya

Az intézmény törzskönyvi azonosító száma

803593

Az intézmény KSH statisztikai számjele

15803593-9102-322-18

Az intézmény hivatalos bélyegzői 1. A kör alakú bélyegző felirata (középen a magyar címer) Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár 2. A téglalap alakú, postacímet és adószámot tartalmazó bélyegző felirata

8

Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár, Várkerület 1. Adószám: 15803593-2-18 3. A téglalap alakú, postacímet tartalmazó bélyegző felirata Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár, Várkerület 1.

III. A Nádasdy Ferenc Múzeum feladatkörei III.1. Az intézmény alaptevékenységei III.1.1. Gondozza a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket, ennek keretében feladata azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme. A tevékenység fő felelősei a múzeum muzeológusai. A gyűjtemények gyarapítása történhet vásárlással, ajándékozással. A nyilvántartás eszköze a jogszabályi előírásoknak megfelelő, kézzel írt, a tudományszakoknak megfelelő leltárkönyvek, leírókartonok. Belső használatra szolgál a múzeum digitális adatbázisa, melynek fejlesztését a múzeum munkatársai külső, informatikus szakértő bevonásával végzik. Állományvédelmi feladatai körében a múzeum gondoskodik a gyűjteményébe tartozó, illetve a múzeum területén található nyilvántartott műtárgyak és dokumentumok (ideértve a kölcsönzött, letétben lévő állományokat is) őrzéséről, állományvédelméről, melynek részleteit a Műtárgyvédelmi Szabályzat tartalmazza. III.1.2. Tudományosan feldolgozza és publikálja a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket. A gyűjtemények feldolgozását a múzeum munkatársai, illetve a múzeum vezetőjének megbízása alapján külső szakértők egyaránt végezhetik. A tudományos feldolgozás része az eredmények publikálása, melynek jellege lehet tudományos vagy ismeretterjesztő, formája tanulmány, monográfia, katalógus, leporelló, nyomtatott vagy internetes megjelenéssel. A publikálás része állandó és időszaki kiállítások forgatókönyvének elkészítése is lehet. A múzeum tudományos folyóiratának címe: Ex arce nostra Sarwar. A Nádasdy Ferenc Múzeum tudományos közleményei A folyóirat felelős kiadója és főszerkesztője a múzeum vezetője. A folyóirat magyar nyelvű, angol nyelvű tartalmi kivonattal. A múzeum szoros kapcsolatot tart múzeumokkal, tudományos szervezetekkel, szakemberekkel. A múzeum szakkönyvtárat működtet. III.1.3. Hozzáférhetővé teszi a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket, ennek keretében feladata állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. A múzeum változatos témában és formában rendez kiállításokat, családi, múzeumpedagógiai, közművelődési programokat. Szoros kapcsolatot tart oktatási, kulturális és művelődési intézményekkel, szervezetekkel, magángyűjtőkkel. A kiadványok körébe a nyomtatott, audiovizuális, digitális és internetes megjelenés egyaránt beletartozik. Az intézmény minden héten négy órás kutatószolgálatot biztosít. A kutatás feltételeit a Kutatási Szabályzat határozza meg.

9

III.1.4. Gyűjti, megőrzi, tudományosan feldolgozza, gyűjteménybe rendezi és közzéteszi a császári-királyi, császári és királyi, királyi honvéd Nádasdy Huszárezred és társezredeinek emlékanyagát. III.1.5. Kiállításokat, egyéb múzeumi, művészeti rendezvényeket szervez, továbbá tárgykörében hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokat rendez. Az intézmény törekszik a minél szélesebb körű hozzáférhetőség biztosítására. Részt vesz a város kulturális életében, programjaiban, kapcsolódik Sárvár turisztikai kíná latához. Szorosan együttműködik turisztikai szervezetekkel, szolgáltatókkal, kulturális és turisztikai szervezőkkel. A hazai és nemzetközi tudományos tanácskozások célja, hogy a múzeum széles körben biztosítsa a legújabb tudományos eredmények megismertetését, illetve a szaktudományok képviselőinek eszmecseréjét. III.1.6. Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi oktatási, tudományos, múzeumi, művészeti intézményekkel, szakemberekkel. III.1.7. Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi, a múzeumi tevékenységet segítő, támogató civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal és intézményekkel. III.1.8. Ellátja a működésével kapcsolatos funkcionális feladatokat. Az intézmény ellát nem szakmai feladatellátáshoz kötődő feladatokat is, melynek keretében ügyviteli, személyzeti, informatikai tevékenységet végez. Általában gondoskodik a múzeum működésének személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételeit biztosító műveletekről. III.2. Az intézmény gyűjtőkörei és gyűjtőterületei III.2.1. Helytörténeti: Sárvár város területe, illetve Sárvár története témában országos és a megfelelő egyezmények figyelembevétele mellett nemzetközi III.2.2. Iparművészeti: Sárvár város területe, valamint Sárvár városhoz köthető családok, emlékek esetében országos, illetve e témában a megfelelő egyezmények figyelembevétele mellett nemzetközi III.2.3. Képzőművészeti: Sárvár város területe, valamint Sárvár városhoz köthető családok, emlékek esetében országos, illetve e témában a megfelelő egyezmények figyelembevétele mellett nemzetközi III.2.4. Huszártörténeti: országos, a nemzetközi és kétoldalú egyezmények figyelembe vételével a világ valamennyi országa III.3. Az intézmény gyűjteményei III.2.1. Helytörténeti Gyűjtemény III.2.2. Iparművészeti Gyűjtemény III.2.3. Képzőművészeti Gyűjtemény III.2.4. Huszártörténeti Gyűjtemény III.2.5. Néprajzi Gyűjtemény (zárt) III.2.6. Dokumentumgyűjtemény III.2.7 Fényképtár

10

III.2.8. Szakkönyvtár III.4. A múzeum alaptevékenységei pénzügyi szakfeladatrend szerinti besorolással 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910202 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység III.5. A múzeum kiegészítő tevékenységei pénzügyi szakfeladatrend szerinti besorolással 412000 Lakó- és nem lakóépület építése 521020 Raktározás, tárolás 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 722022 Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás 722032 Nyelv- és irodalomtudományi alkalmazott kutatás 749050 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 842151 Nemzetközi tudományos együttműködés 842153 Nemzetközi kulturális együttműködés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 910123 Könyvtári szolgáltatások 910301 Történelmi hely, építmény és egyéb látványosság működtetése 910302 Történelmi hely, építmény és egyéb látványosság megóvása 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás III.6. A múzeum tevékenységeinek ellátásához szükséges források A Nádasdy Ferenc Múzeum feladatainak ellátásához szükséges forrásokat Sárvár Város Képviselő-testülete éves költségvetési rendeletben biztosítja. Az intézmény tevékenységéhez rendelkezésre álló bevételek forrásai: önkormányzati támogatás, központi költségvetési támogatás, saját működési bevételek, támogatásértékű bevételek, pályázati források, adományok, szponzori támogatások. III.7. A múzeumi alaptevékenység teljesítésének mutatószámai A múzeum munkáját éves munkaterv keretében végzi. Tevékenysége során különösen az alábbi mutató- és mérőszámokra tekintettel figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt feladatok megvalósulását, eredményességét, melyről munkajelentésben számol be. 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység Gyarapítás. Kapacitásmutató: gyűjteményi raktárak, tárolók nagysága (m2)

11

Feladatmutató: Teljesítménymutató: Nyilvántartás. Kapacitásmutató:

Feladatmutató:

előírt műtárgy, dokumentum-, illetve szakkönyvgyarapítás (darab, gyűjtőnapok száma) éves gyarapodás nagysága (gyarapodási naplóba felvett műtárgyak, dokumentumok; címtárba felvett szakkönyvek száma; gyűjtőnapok száma) muzeológusok száma száma (fő), gyűjteménykezelők, ügyviteli alkalmazottak száma (fő) leltárkönyvekben, digitálisan nyilvántartott műtárgyak, dokumentumok száma (tétel, darab) gyarapodási naplóban nyilvántartott műtárgyak, dokumentumok száma (darab) visszamenőleg felhalmozódott műtárgyak, dokumentumok száma (darab) a feldolgozottság mértéke szakleltárkönyvbe felvételre kerülő műtárgyak, dokumentumok előírt száma (darab), a revízió alá vont műtárgyak, dokumentumok száma (darab),

fényképpel is ellátott leírókartonok előírt száma (darab), digitális nyilvántartásba vett műtárgyak-, dokumentumok előírt száma (darab) Teljesítménymutató: szakleltárkönyvbe felvett műtárgyak, dokumentumok száma (darab), revíziózott műtárgyak, dokumentumok száma (darab), képpel ellátott elkészült leírókartonok száma (darab), digitális nyilvántartásba vett műtárgyak-, dokumentumok száma. Eredményességi mutató: a műtárgy- és dokumentumállomány feldolgozottságának változása a papíralapú és a digitális nyilvántartásban, az előírt revízió és a végrehajtott revízió százalékos mutatószáma Állományvédelem. Kapacitásmutató: restaurátorok száma (fő), műtárgyvédelmi munkatárs száma (fő), restaurátor műhely nagysága (m2) Feladatmutató: tisztításra, konzerválásra, restaurálásra kerülő műtárgyak, dokumentumok előírt nagysága (darab) Teljesítménymutató: tisztításra, konzerválásra, restaurálásra került műtárgyak, dokumentumok nagysága (darab) Eredményességi mutató: az állomány feldolgozottságának változása 910202 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység Kapacitásmutató: tudományos munkatársak száma (fő) Feladatmutató: a tudományos munkatársak számára előírt tudományos publikációk száma (kéziratok száma) Teljesítménymutató: a tudományos publikációk száma (a múzeum adattárába felvett kéziratok darabszáma száma) a megjelent tudományos publikációk száma (darab)

12

a múzeum által kiadott önálló tudományos-muzeológiai kiadványok száma (monográfia, tanulmánykötet, folyóirat, kiállítási- és gyűjteményi katalógus, évkönyv darabszáma) a múzeum által digitálisan megjelentetett tudományos munkák száma (címek száma) 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység Állandó és időszaki kiállítások rendezése. Kapacitásmutató: állandó kiállítások száma (darab) állandó kiállítások alapterülete (m2) önkéntes teremőrök száma (fő) Feladatmutató: új állandó kiállítások száma (darab) időszaki kiállítások száma (darab) vendégkiállítások száma (darab) látogatószám (fő) kiállításvezető kiadványok (címek száma) Teljesítménymutató: új állandó kiállítások száma (darab) megvalósult vendégkiállítások száma (darab, helyszínek száma) elkészült időszaki kiállítások száma (darab) látogatószám (fő, statisztikai bontásban is) elkészült kiállításvezető kiadványok (címek száma, eladott/átadott példányok száma) 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Kapacitásmutató: közönségkapcsolati munkatársak száma (fő) muzeológusok száma (fő) gyűjteménykezelők, ügyviteli alkalmazottak száma (fő) Feladatmutató: tárlatvezetések száma (alkalom) múzeumpedagógiai foglalkozások száma (alkalom) múzeumi programok száma (alkalom) ismeretterjesztő írások száma (kéziratok száma) kutatószolgálat ideje (óra, nap) Teljesítménymutató: tárlatvezetések száma (alkalom, típus szerinti felsorolásban is: általános tárlatvezetés, szakvezetés, szolgáltatással egybekötött vezetés) múzeumpedagógiai foglalkozások száma (alkalom, résztvevők száma, kísérők száma) múzeumi programok száma (alkalom, résztvevők száma) ismeretterjesztő írások száma (a múzeum adattárába felvett kéziratok száma) nyomtatott vagy digitális formában megjelent ismeretterjesztő írások száma (címek száma) kutatószolgálat ideje (óra, szám) fogadott kutatók száma (fő)

IV. A Nádasdy Ferenc Múzeum szervezete és munkatársai A múzeum munkavállalói legjobb tudásukat, kapcsolatrendszerüket a Nádasdy Ferenc Múzeum intézményi, illetve munkatársainak érdekében hasznosítják. A munkatársak külön utasítás nélkül is képzik magukat, és megszerzett ismereteiket a múzeum szolgálatába állítják. Minden munkavállalónak és önkéntesnek lehetősége van javaslatok megfogalmazására, szakmai ötletek kezdeményezésére, múzeumi projektekben való részvételre. A munkavállalók teljes köre a

13

vezető utasítása szerint részt vesz múzeumi rendezvények, pályázatok előkészítésében, lebonyolításában. A Nádasdy Ferenc Múzeum minden munkavállalója munkaidejében és munkaidején kívül is a múzeum Küldetésnyilatkozatában, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt elvek szellemében viselkedik. A munkavállaló ismeri, tudomásul veszi, munkavégzése során betartja az előbbieken túl a munkaköri leírásban foglaltakat, a hatályos jogszabályokat, a Szervezeti és Működési Szabályzat V.8. pontjában felsorolt szabályzatok általános elveit és konkrét előírásait. A múzeum munkatársai munkahelyükön mindig munkára képes állapotban kötelesek megjelenni, és ezt az állapotot a munkaidő végéig fenntartani. A munkatársak munkaidejüket munkában töltik. A múzeum munkatársai együttműködnek egymással és környezetükkel, és olyan magatartást tanúsítanak, mely erősíti a Nádasdy Ferenc Múzeumról kialakított pozitív képet. A múzeum munkatársai munkaidőben és munkaidőn kívül tartózkodnak a szélsőséges véleménynyilvánítástól, nem adnak hangot olyan álláspontnak, véleménynek, melyek sértik a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot. A Nádasdy Ferenc Múzeumban a vezetőn kívül a múzeum gyűjtőköreinek megfelelően muzeológusok, továbbá restaurátor, műtárgyvédelmi munkatárs (gyűjteménykezelő), múzeumi közművelődési szakember, valamint pénztáros, teremőr munkakörben dolgozó munkavállalók teljesítenek szolgálatot. A gyűjteménykezelő munkaidejének egy részében ügyviteli feladatokat is ellát. A muzeológus, a restaurátor, valamint a közművelődési szakember munkájukat éves munkaterv keretében végzik. Munkavégzésükről április, július, október második hétfőjén kelt negyedévi jelentést, november 20-ig éves jelentést készítenek. A fennmaradó időszakról a következő január 5-ig készítik el a jelentést. A munkavállaló feladatellátásának részletezését a munkaköri leírás tartalmazza.

IV.1. Az intézmény vezetője Szakalkalmazott. A Nádasdy Ferenc Múzeum egyszemélyi felelős vezetőjét, az igazgatót az ágazati miniszter véleményének kikérése mellett pályázat útján Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg öt éves időtartamra. Felette a munkáltatói jogkört Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sárvár Város Polgármestere gyakorolja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rend szerint. Feladatellátása során Sárvár Város Képviselőtestületének tartozik felelősséggel. A múzeum vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ésszerű, a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodásáért. A múzeum vezetője jogosult a munkáltatói jogok gyakorlására az intézmény fő- és részmunkaidős, valamint megbízotti jogviszonyban álló munkatársai felett, az intézmény képviseletére, kapcsolattartásra a felügyeleti szervekkel, az általuk megbízott szervezetekkel, személyekkel, két, illetve többoldalú megállapodások megkötésére múzeumi, tudományos, kulturális, művelődési intézményekkel, szervezetekkel, szolgáltatási szerződések megkötésére turisztikai szervezetekkel, utazási irodákkal, szállásadókkal, vendéglátókkal, bizományosi szerződések megkötésére, munkaszerződések megkötésére,

14

a múzeum tevékenységéhez kapcsolódóan megbízást adni egyéni munkavállalóknak, cégeknek, a múzeum műtárgygyarapításával kapcsolatban adásvételi szerződések, letéti szerződések, ajándékozási szerződések megkötésére, a múzeum műtárgyállományának vonatkozásában kölcsönbérleti szerződések megkötésére, a múzeum munkatársainak munkavégzését ellenőrizni, arról beszámolót kérni, a munkaköri leírásban meghatározott múzeumi gyűjtemény gondozása, egyéni munkaterv keretében tudományos és közművelődési munka végzésére. A múzeum vezetője gondoskodik általában a múzeum magas színvonalú, a jogszabályi előírásoknak, a felügyeleti szervek elvárásainak megfelelő működéséről, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről, a múzeum feladatköreinek ellátásáról, a múzeum riasztórendszerének megfelelő működéséről, a múzeum megfelelő mechanikai védelméről, a múzeum terének fizikai állapotfelméréséért, a felújításokról, hibák javításáról, a múzeum műtárgygyarapításáról, a műtárgyak nyilvántartásba vételéről, megőrzéséről, a műtárgynyilvántartások szakszerű vezetéséről, a múzeum tudományos tevékenységének szervezéséről, a múzeum közművelődési feladatainak szervezéséről, saját maga és munkatársainak szakmai továbbképzéséről, a Nádasdy Ferenc Múzeum Stratégiai tervében megfogalmazott fejlesztési irányok megvalósításáról, a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesítéséről, a múzeum munkatársainak, illetve külső szakértők bevonásával a Szervezeti és Működési Szabályzat V.8. pontjában felsorolt szabályzatok elkészítéséről, aktualizálásáról, a Szervezeti és Működési Szabályzat …. pontjában felsorolt szabályzatok hatályba léptetéséről, betartásáról és betartatásáról, a múzeum belső ellenőrzési rendjének működtetéséről, a múzeum sikeres pályázati tevékenységéről, a múzeum munkavállalóinak munkaköri leírásának elkészítéséről, módosításáról, a munkáltatói jogból következő adminisztratív feladatok elvégzéséről, a múzeum munkavállalóinak rendszeres munkaköri orvosi vizsgálatáról, az intézmény éves munkatervének és munkajelentésének elkészítéséről, végrehajtásáról, módosításáról, a munkarendi nyilvántartások vezetéséről, a munkafegyelem betartásáról, a hatályos jogszabályok érvényesítéséről. A múzeum vezetője készíti el a Nádasdy Ferenc Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatát, Stratégiai tervét, Küldetésnyilatkozatát, kezdeményezheti a múzeum Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Stratégiai tervének, Küldetésnyilatkozatának módosítását, elkészíti a múzeum éves végleges költségvetését, a pénzügyi és gazdálkodási előírásoknak megfelelően gazdálkodik az intézmény számára megállapított költségvetési előirányzattal,

15

mint egyszemélyi felelős teljes jogkörrel rendelkezik az intézmény költségvetésében tervezett, az önkormányzat által jóváhagyott kiemelt előirányzatok felett, a kiemelt előirányzatokon belül előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkezik, kezdeményezheti a Városgazdálkodás Sárváron keresztül a bevételi és kiadási előirányzatok saját hatáskörű módosítását, kötelezettségvállalásának mértékét a Nádasdy Ferenc Múzeum és a Városgazdálkodás Sárvár között létrejött Megállapodás szabályozza, köteles meghatározott időközönként vagyonnyilatkozatot tenni, utasítási jogkörrel rendelkezik a múzeum minden munkatársa irányában, utasításait közölheti szóban vagy írásban, fegyelmi vétséget elkövetett múzeumi munkavállalóval szemben fegyelmi eljárást indít, melynek során különös figyelemmel jár el, rendszeres megbeszélést tart a munkavállalók általa meghatározott körével, szükség esetén, de évente legalább két alkalommal összmunkatársi értekezletet tart, melyről jegyzőkönyvet készíttet, a múzeum kapcsolatrendszerében képviseleti jogát átruházhatja a Nádasdy Ferenc Múzeum egyik szakalkalmazottjára, irányítja a múzeum könyv- és folyóiratkiadását, főszerkesztője a múzeum tudományos közleményeinek, engedélyezi a múzeum területén filmforgatások lebonyolítását, fényképfelvételek készítését, engedélyezi külső szervező által szervezett rendezvények lebonyolítását, szabályozza a múzeumi szolgáltatások igénybevételének díját, munkaköri leírásában foglalt rendben kiállítási ügyeletet lát el, vezeti az ügyeletesi naplót. IV.2. Az igazgatóhelyettes A múzeum igazgatóhelyettesét az intézmény vezetője bízza meg határozott időre, legfeljebb öt évre. A múzeum igazgatóhelyettese egyben az intézmény egyik muzeológusa. Az igazgatóhelyettes teljes jogkörben helyettesíti a múzeum vezetőjét annak távollétében. Ez alól kivétel a munkáltatói jogkör gyakorlása, melyre csak a vezető tartós távollétében, és írásbeli utasítása alapján van lehetősége. A Városgazdálkodás Sárvárral kötött Megállapodás alapján az intézmény vezetője írásbeli felhatalmazásával az igazgatóhelyettest kötelezettségvállalási jog illeti meg a költségvetésében tervezett, jóváhagyott kiadási előirányzatok, illetve az intézménynél képződött, jóváhagyott pénzmaradvány terhére. IV.3. A muzeológus Szakalkalmazott. Szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatárs, aki elsődlegesen tudományos munkát végez éves egyéni munkaterv alapján. A muzeológus a munkaköri leírásában foglalt gyűjtemények vezetője, felelős annak gyűjteményi munkájáért, különösen a nyilvántartás, a tudományos feldolgozás, illetve a bemutatás területén. Felelős a rábízott gyűjtemény rendjéért. Közművelődési munkát is végez, tárlatvezetéseket tart, múzeumpedagógiai foglalkozásokat vezet. Törekszik gyűjteményének gyarapítására, melynek keretében javaslatot tesz műtárgyvásárlásra is. Munkája során gyűjteményével kapcsolatban törekszik a legújabb szakirodalom megismerésére, feldolgozására. Gyűjteményei vonatkozásában elkészíti a múzeum gyűjteménygyarapítási középtávú (5 évre szóló) tervét, illetve megvalósulásának előrehaladásáról jelentéseiben beszámol. Előkészíti a műtárgykölcsönzések szakmai anyagát (leltári számok, megnevezés, leírások). Szakmai szempontok alapján írásban ellenezheti a műtárgykölcsönzést. Szakterületének megfelelő kutatószolgálatot lát el.

16

Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének tisztítási, konzerválási, restaurátori feladatok végzésére, gyűjteménykezelői feladatok ellátására, a szakkönyvtár fejlesztésére, kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára, pályázatokon történő részvételre. Tudományos munkájának keretében tanulmányt, katalógust vagy monográfiát készít, valamint kiállítási forgatókönyvet ír, vagy részt vesz annak készítésében. Részt vesz a múzeum tudományos és egyéb kiadványainak, közleményeinek szerkesztésében. Egyéni munkatervében foglaltak alapján a múzeum vezetőjének írásbeli engedélyével, és az abban foglalt feltételek mellett meghatározott időre heti egy kutatónapra jogosult. Változatos tematikában ismeretterjesztő írásokat készít a múzeum nyomtatott kiadványaiba, valamint az intézmény honlapjára. A múzeum vezetőjének utasítása alapján képviseli az intézményt. Külön utasítás nélkül kapcsolatot tart szakterülete képviselőivel, szervezeteivel, valamint magángyűjtőkkel. A kapcsolattartás eredményéről jelentéseiben beszámol. Munkaköri leírásában foglalt rendben kiállítási ügyeletet lát el. Vezeti az ügyeletesi naplót. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Munkáját éves munkaterv keretében végzi. A Nádasdy Ferenc Múzeum muzeológus szakemberei: 1 fő muzeológus-múzeumvezető 1 fő művészettörténész 1 fő történész IV.4. A restaurátor Szakalkalmazott. Szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatárs, aki munkaidejének egy részében tudományos munkát is végez. A restaurátor felelős a Nádasdy Ferenc Múzeum területén lévő műtárgyak, múzeumi nyilvántartásban szereplő dokumentumok állapotának figyelemmel kíséréséért, a raktárak és kiállítások műtárgybarát szempontú fejlesztéséért. Közművelődési munkát is végez, tárlatvezetéseket tart, múzeumpedagógiai foglalkozásokat vezet. Javaslatot tesz műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére, illetve a múzeum vezetőjének utasítása alapján elvégzi a műtárgyvédelmi feladatokat. Elkészíti a múzeum műtárgyvédelmi szabályzatát, illetve a középtávú (5 évre szóló) preventív műtárgyvédelmi tervét, valamint a múzeum vezetőjével egyeztetve gondoskodik azok végrehajtásáról. Állandó és időszaki kiállítások tervezése és kivitelezése során érvényesíti a műtárgyvédelmi szempontokat. Jelentéseiben beszámol a raktárak, kiállítások, gyűjtemények gyűjteményi állapotában bekövetkezett változásokról, a negatív folyamatok megállításával kapcsolatban tett intézkedéseiről, az esetleges károk elhárítását célzó tevékenységéről. Műtárgyvédelmi szempontból előkészíti a műtárgykölcsönzést (szállítási és csomagolási előírások, tárolási feltételek). Műtárgyvédelmi szempontok alapján írásban ellenezheti a műtárgykölcsönzést. Munkája során törekszik szakmai ismeretének bővítésére, a legújabb restaurálási eljárások megismerésére. Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére, gyűjteménykezelői feladatok ellátására, a szakkönyvtár fejlesztésére,

17

kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára, pályázatokon történő részvételre. Tudományos munkájának keretében tanulmányt vagy monográfiát készít, részt vesz kiállítási forgatókönyvek készítésében. Részt vesz a múzeum tudományos és egyéb kiadványainak, közleményeinek szerkesztésében. Egyéni munkatervében foglaltak alapján a múzeum vezetőjének írásbeli engedélyével, és az abban foglalt feltételek mellett meghatározott időre heti egy kutatónapra jogosult. Változatos tematikában ismeretterjesztő írásokat készít a múzeum nyomtatott kiadványaiba, valamint az intézmény honlapjára. A múzeum vezetőjének utasítása alapján képviseli az intézményt. Külön utasítás nélkül kapcsolatot tart szakterülete képviselőivel, szervezeteivel, valamint magángyűjtőkkel. A kapcsolattartás eredményéről jelentéseiben beszámol. Munkaköri leírásában foglalt rendben kiállítási ügyeletet lát el. Vezeti az ügyeletesi naplót. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Munkáját éves munkaterv keretében végzi. A Nádasdy Ferenc Múzeum restaurátor szakembere: 1 fő restaurátor-művész IV.5. A közművelődési szakember Szakalkalmazott. Szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatárs, aki munkaidejének egy részében tudományos munkát is végez. Felelős a múzeum pedagógiai és egyéb közművelődési munkájának folyamatos fejlesztéséért, szervezéséért, lebonyolításáért, melynek keretében tárlatvezetéseket tart, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is vezet. Szervezi a múzeum önkéntes munkatársainak a munkáját. A múzeum kiállításaival, programjaival, ajánlataival kapcsolatos információkat szolgáltat turisztikai szervezeteknek, utazási irodáknak, szállásadóknak, vendéglátóknak. A múzeum vezetőjével egyeztetve elkészíti a múzeum közművelődési és múzeumpedagógiai középtávú (5 évre szóló) tervét, valamint gondoskodik annak végrehajtásáról. Jelentéseiben beszámol a múzeum pedagógiai és közművelődési munkájáról, az önkéntes munkavégzésről, a szolgáltatott információkról, illetve a célcsoportok szervezéséről, összetételéről. Szorosan együttműködik a múzeum állandó és időszaki kiállításainak előkészítésében, különösen azok pedagógiai és közművelődési hasznosításában. Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének a szakkönyvtár fejlesztésére, kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára, pályázatokon történő részvételre. Tudományos munkájának keretében tanulmányt vagy monográfiát készít, részt vesz kiállítási forgatókönyvek készítésében. Részt vesz a múzeum honlapjának, illetve tudományos és egyéb kiadványainak, közleményeinek szerkesztésében. Egyéni munkatervében foglaltak alapján a múzeum vezetőjének írásbeli engedélyével, és az abban foglalt feltételek mellett meghatározott időre heti egy kutatónapra jogosult. Változatos tematikában ismeretterjesztő írásokat készít a múzeum nyomtatott kiadványaiba, valamint az intézmény honlapjára. A múzeum honlapján külön múzeumpedagógiai, közművelődési tematikájú blogot vezet. A múzeum vezetőjének utasítása alapján képviseli az intézményt. Külön utasítás nélkül kapcsolatot tart szakterülete képviselőivel, szervezeteivel, valamint magángyűjtőkkel. A kapcsolattartás eredményéről jelentéseiben beszámol.

18

Munkaköri leírásában foglalt rendben kiállítási ügyeletet lát el. Vezeti az ügyeletesi naplót. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Munkáját éves munkaterv keretében végzi. A Nádasdy Ferenc Múzeum közművelődési szakembere: 1 fő közművelődési szakember IV.6. A gyűjteménykezelő, ügyviteli alkalmazott Mint gyűjteménykezelő szakalkalmazott. Gondozza a raktári gyűjteményeket, melynek keretében részt vesz a muzeológus és a restaurátor irányítása mellett a múzeum gyűjtemény-nyilvántartási munkájában, a műtárgyak tisztításában, a digitalizálási feladatokban, valamint a digitális nyilvántartás vezetésében. Adminisztratív szempontból előkészíti a műtárgykölcsönzéseket, vezeti a kölcsönzési és mozgatási naplót. Segíti a muzeológus kutatószolgálati munkáját, ellátja a kutatószolgálattal kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Éves jelentésben számol be a gyűjteményi nyilvántartással kapcsolatos munkavégzéséről. Közművelődési munkát is végez, részt vesz a múzeum programjainak lebonyolításában. Részt vesz a múzeum tudományos és egyéb kiadványainak, közleményeinek szerkesztésében. Mint ügyviteli alkalmazott felelős a múzeum általános adminisztrációs tevékenységéért, melynek keretében kapcsolatot tart a Városgazdálkodás Sárvárral is. Ellátja a múzeum pénzügyi adminisztrációs feladatait. A Városgazdálkodás Sárvár felé elszámol a jegy- és egyéb bevételekkel. Befizeti a napi bevétel összegét a múzeum bankszámlájára. A gazdasági szabályzatoknak megfelelő módon általános pénzkezelést végez. Nyilvántartja a múzeum saját és bizományosi termékeit. Szorosan együttműködik a teremőr-pénztárossal és annak helyettesével. Gondoskodik a postázásról, illetve vezeti az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Az Ügyviteli Szabályzatnak megfelelően kezeli az intézményi iratokat, vezeti az iktatókönyvet. A múzeum vezetőjének utasítása szerint jegyzőkönyveket készít. Gondoskodik a fogyó anyagok beszerzéséről, szétosztásáról. Előkészíti az igazgató munkáltatói jogkörébe tartozó dokumentumokat és gondoskodik a személyi nyilvántartás vezetéséről. Ellátja a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását, ellenőrzését. Általában segíti a múzeum vezetőjének munkáját, annak adminisztratív, kapcsolattartási feldatait. Munkaköri leírásában foglalt rendben kiállítási ügyeletet lát el. Vezeti az ügyeletesi naplót. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Ismeri a múzeum kiállításait, gyűjteményeit, velük kapcsolatban folyamatosan képzi magát. Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének a szakkönyvtár fejlesztésére, kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára. A Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteménykezelője, ügyviteli alkalmazottja szakembere: 1 fő gyűjteménykezelő és ügyviteli alkalmazott IV.7. Teremőr-pénztáros, teremőr-pénztáros helyettes Feladata az intézmény kiállító terének felügyelete, a belépőjegy-pénztári feladatok ellátása. Ügyel a kiállítóterekben található műtárgyak épségére, biztonságára és a kiállítóterek tisztaságára. A kulturális normák betartása mellett segíti, tájékoztatja a múzeumi látogatókat, adott alkalommal felhívja figyelmüket a múzeumi rend betartására. A munka folyamatát, illetve rendjét érintő probléma esetén tájékoztatja a Nádasdy Ferenc Múzeum vezetőjét, annak távollétében az ügyeletest. Árusítja az intézményben a belépőjegyeket, bizományos- és saját kiadványokat, tárgyakat, az eladásokról elszámolást készít. Felelősséggel ellátja a

19

pénztárgép kezelését. Vezeti a látogatói statisztikát. Szorosan együttműködik az ügyviteli alkalmazottal. Közművelődési munkát is végez, részt vesz a múzeum programjainak lebonyolításában. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Ismeri a múzeum kiállításait, gyűjteményeit, velük kapcsolatban folyamatosan képzi magát. Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára. A Nádasdy Ferenc Múzeum teremőr-pénztárosa és helyettese: 1 fő teremőr-pénztáros 1 fő teremőr-pénztáros helyettes IV.8. Teremőr Feladata az intézmény kiállító terének felügyelete. Ügyel a kiállítóterekben található műtárgyak épségére, biztonságára és a kiállítóterek tisztaságára. A kulturális normák betartása mellett segíti, tájékoztatja a múzeumi látogatókat, adott alkalommal felhívja figyelmüket a múzeumi rend betartására. A munka folyamatát, illetve rendjét érintő probléma esetén tájékoztatja a Nádasdy Ferenc Múzeum vezetőjét, annak távollétében az ügyeletest. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Ismeri a múzeum kiállításait, gyűjteményeit, velük kapcsolatban folyamatosan képzi magát. Közművelődési munkát is végez, részt vesz a múzeum programjainak lebonyolításában. Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára. A Nádasdy Ferenc Múzeum teremőr-pénztárosa és helyettese: 4 fő teremőr

V. A Nádasdy Ferenc Múzeum működése V.1. A múzeum munkarendje A múzeum igazgatója kötetlen munkarendben dolgozik. A muzeológus, a restaurátor, a közművelődési szakember, a gyűjteménykezelő (ügyviteli alkalmazott) hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig dolgozik. A teremőr-pénztáros, a teremőr-pénztáros helyettes, a teremőr a múzeum nyitva tartási rendjében dolgozik. V.2. A múzeum ügyeleti rendje A szakalkalmazottak a múzeum vezetője által kialakított rendben múzeumi ügyeletet látnak el. Ügyeleti hetén az ügyeletes 48 órát dolgozik, keddtől vasárnapig a múzeum nyitva tartási idejében. Ügyeleti hetének letöltése után, legfeljebb a következő ügyeletig kivesz három ügyeleti szabadnapot. A szakalkalmazott ügyelete idején szakmai munkát is végez. V.3. A múzeum kiállító terének nyitva tartási rendje A Nádasdy Ferenc Múzeum kiállító tere keddtől vasárnapig tart nyitva délelőtt 9 órától 17 óráig. A pénztárzárás 16.30 órakor történik. A múzeum a nemzeti ünnepeken nyitva tart. A múzeum kiállításai belépőjegy ellenében tekinthetők igénybe. Díjmentes látogatást a megfelelő jogszabályi előírásokon felül csak a múzeum vezetője engedélyezhet írásbeli megkeresés alapján.

20

V.4. Összmunkatársi értekezlet A múzeum vezetője rendszeres időközönként, de évente legalább két alkalommal összmunkatársi értekezlet tart, melyen minden munkatárs kötelezően részt vesz. Az értekezleten a vezető beszámol a múzeum elmúlt összmunkatársi értekezlete óta eltelt időszakról, a jövőbeni feladatokról, illetve a munkavégzést érintő jogszabályok változásairól, belső szabályzatok módosításairól. Az összmunkatársi értekezleten más munkatárs is beszámolót tarthat a múzeum vezetőjének utasítása szerint meghatározott témában. Az értekezleten minden résztvevő felszólalhat, kérdést fogalmazhat meg, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet. Az összmunkatársi értekezletről jelenléti ív és jegyzőkönyv készül. V.5. Munkaértekezlet A múzeum munkatársainak rendszeres, elsősorban informális megbeszélése. Összehívását, tematikáját a részt vevők körének kijelölésével együtt bármelyik munkatárs kezdeményezheti a múzeum vezetőjénél. Az értekezletről jegyzőkönyv készítése nem kötelező. V.6. A Nádasdy Ferenc Múzeum gazdálkodása A Nádasdy Ferenc Múzeum önállóan működő költségvetési szerv. A múzeum gazdasági szervezetének feladatait a Városgazdálkodás Sárvár (székhelye: 9600 Sárvár, Széchenyi u. 7. törzskönyvi azonosító szám: 574390) látja el, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10.§ (4) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodás alapján. A Nádasdy Ferenc Múzeum és a Városgazdálkodás Sárvár közti Munkamegosztási megállapodást Sárvár Város Képviselő-testülete 2012. december 13-án tartott ülésén elfogadta 2013. január 1-től érvényes. A múzeum költségvetésének megállapítása, gazdálkodása e megállapodásban foglaltak szerint történik. V.7. A Nádasdy Ferenc Múzeum munkajelentése, munkaterve Az intézmény éves munkajelentésében számol be tevékenységéről, munkatervében pedig tervezi éves munkáját. A munkajelentés és a munkaterv elkészítéséről a múzeum vezetője gondoskodik, Sárvár Város Képviselőtestülete fogadja el, illetve hagyja jóvá. A szöveges indoklás mellett a dokumentumok szerves részét képezi az egyes tevékenységekhez kötött, a Szervezeti és Működési Szabályzat III.7. pontjában felsorolt kapacitás-, feladat-, teljesítmény- és eredményességi mutatók, illetve az intézmény gazdálkodásához kapcsolt adatok. V.8. A Nádasdy Ferenc Múzeum szabályzatai A múzeum munkatársai ismerik a rájuk vonatkozó belső szabályzatokat, tevékenységük során az azokban foglaltakat figyelembe veszik, betartják. A szabályzatokat, a szabályzatok módosításait a múzeum vezetője lépteti hatályba időpont kijelölésével, és az érintett munkavállalói kör megnevezésével. A szabályzatok megismerését az érintett munkavállalók aláírásukkal igazolják. A Nádasdy Ferenc Múzeum belső szabályzatai: Tűzvédelmi Szabályzat Műtárgyvédelmi Szabályzat Biztonságtechnikai Szabályzat Ügyviteli Szabályzat Ügyeleti Szabályzat Kutatói Szabályzat Informatikai Szabályzat Kommunikációs Szabályzat

21

V.9. A Nádasdy Ferenc Múzeum szervezeti felépítése Muzeológusok

Igazgató

Igazgatóhelyettes

Restaurátor Közönségkapcsolati munkatárs Gyűjteménykezelő, ügyviteli alkalmazott Teremőrök

22

1.2.Múzeumi Küldetésnyilatkozat

HATÁROZATI JAVASLAT

Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum múzeumi küldetésnyilatkozatát a tervezettel megegyező tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Takács Zoltán igazgató



23

TERVEZET A NÁDASDY FERENC MÚZEUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Nádasdy Ferenc Múzeum a sárvári reneszánsz várkastélyban működő intézmény. Alapvető feladatunknak tartjuk a gyűjteményeinkben található változatos és gazdag műtárgyi állomány megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. A bemutatás során az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt. Meggyőződésünk, hogy múzeumunk a tanulásnak, az ismeretátadásnak és a szabadidő eltöltésének magas színvonalú kínálatot nyújtó színtere. Fontosnak érezzük, hogy látogatóink több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményeit, a sárvári vár történetét, a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Munkánk során nemcsak megyei és országos tagintézményeinkkel tartunk fenn szoros kapcsolatot, hanem a kulturális terület egyéb képviselőivel, illetve az idegenforgalmi ágazattal. Munkatársaink múzeumi tevékenységük során betartják az etikai szabályokat, a törvényi és ágazati rendelkezéseket. Munkatársaink képzésére is hangsúlyt helyezünk, ugyanis látogatóink mellett az ő szakértelmük múzeumunk sikerének a záloga. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy látogatóink múzeumunkra mint a nemzeti örökség ápolójára tekintsenek. Felelősséget érzünk az épített örökség védelme és gondozása iránt.

Sárvár, 2013. január ….



ZÁRADÉK: Jelen küldetésnyilatkozatot Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …/2013. /I.24./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2013. január … / : dr. Szijártó Valéria : / jegyző

24

1.3.Stratégiai Terv 2013-2017.

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013-2017 időszakra szóló Stratégiai Tervét a tervezettel megegyező tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Takács Zoltán igazgató



25

TERVEZET

A NÁDASDY FERENC MÚZEUM STRATÉGIAI TERVE 2013-2017



ZÁRADÉK: A Nádasdy Ferenc Múzeum 2013-2017 évekre szóló stratégiai tervét Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …/2013. /I.24./ számú határozatával hagyta jóvá. Sárvár, 2013. január …

/ : dr. Szijártó Valéria : / jegyző

26


Vezetői összefoglaló Egy intézmény stratégiája egyben hit a jövőben. Egy intézmény stratégiája nem az álmok szövedéke. Az elmúlt két évtizedben nemcsak Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedésében következtek be mélyreható változások, hanem a kulturális életben is, mind az abban résztvevők attitűdjében, mind intézményi hátterében. A változások a múzeumi intézményeket sem kerülték el, többek között a törvényi szabályozásban is számos változás állt be. A 2012. évi a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló CLII. törvény alapjaiban módosította a mai múzeumi rendszer hatvanas években létrejött alapelemeit, a működés és a finanszírozás rendszerét. A törvény erejénél fogva megszűntek a megyei múzeumigazgatóságok, a tagintézmények a területileg illetékes önkormányzatok fenntartása alá kerültek 2013. január elsejétől. A törvénymódosítás nyomán született új törvény 50. § 2. bekezdésének a) pontja a kulturális területen működő intézmények közül egyedül a múzeumok számára írja elő stratégiai terv készítését, illetve annak fenntartó általi elfogadását. A törvényi kötelezettség jelzi a múzeumok kiemelkedő szerepvállalását a tárgyi és szellemi örökség megőrzésében, kutatásában, valamint bemutatásában. A stratégiai terv megalkotása azonban nem csak törvényi kötelezettség, de érdeke a múzeum vezetőjének és munkatársainak, illetve tájékozódási pontot nyújt a múzeummal kapcsolatba kerülő döntéshozóknak, partner intézményeknek, szervezeteknek és magánszemélyeknek. A vezető – maghatározza a múzeum működésének kereteit, a múzeumi fejlesztés irányait, az előbbiekhez rendelt eszközöket, illetve az eredményességi, azaz számonkérhető mutatókat. A stratégiai terv nemcsak fejlesztési, hanem elvárásokat is megfogalmazó dokumentum. A munkatársak – nemcsak részt vesznek a stratégiai terv elkészítésében, hanem világosan megértik intézményük működésének alapelveit, fejlesztési irányait. A stratégiai terv tájékozódási pont a mindennapi munkavégzéshez. A döntéshozók – jól körülhatárolt elképzeléssel rendelkeznek az intézmény céljairól, valamint a célok megvalósításához szükséges intézkedések indokoltságáról. A stratégiai terv megalapozza a múzeummal kapcsolatos megfelelő képviselő-testületi, önkormányzati megfelelő döntések meghozatalát. A partnerintézmények – megismerik a múzeum tevékenységi körét, céljait, aminek alapján együttműködés jöhet létre az intézmények között. Kiemelt partnerintézmények: múzeumok, iskolák, szabadidőt szervező cégek, vendéglátóhelyek, művelődési intézmények, tudományos intézmények, könyvtárak. A stratégiai terv kijelöli az együttműködés területeit, formáit. A magánszemélyek – tájékozódhatnak a múzeum terveiről, konkrét elképzeléseiről, a múzeumban végzett munka, illetve a nyújtott szolgáltatások minőségéről. A stratégiai terv képet nyújt a múzeumi tevékenység színvonaláról. A múzeumokkal kapcsolatos változások azonban nem a működésüket meghatározó törvényekkel és rendeletekkel összefüggésben ragadhatók meg csupán, hanem a múzeumot mint kulturális intézményt körülvevő környezet változásában. A legnagyobb kihívás, amellyel a múzeumoknak szembe kell nézniük a törvényi szabályozásnak megfelelő működés mellett a piaci szemlélet megjelenése az intézmény működtetésében. A közgazdasági gondolat a mai napig idegenül hat a legtöbb múzeum munkatársi gárdájának, azt eleve ördögtől valónak gondolja, arra mint a múzeumi gondolat, eszmekör és intézményrendszer rombolójára tekint. Az intézményi

27

működésben ugyan megjelennek a piaci szemlélet bizonyos elemei, de a vele szemben megmutatkozó elutasító magatartás sokszor nem teszi lehetővé meghatározó kérdések végiggondolását, ami visszahat a mindennapi múzeumi tevékenységre is. Az állami és önkormányzati finanszírozás, a múzeummal szembeni új, társadalmi szinten megjelenő elvárások azonban megkövetelik, hogy alapjaiban gondoljuk újra a múzeumi intézményrendszernek a működését. A stratégiai tervezés hosszú, átgondolt folyamat, amelyet több körülmény mellett annak készítője, az intézményvezető határoz meg elsősorban, azért a felelősség őt terheli. A Nádasdy Ferenc Múzeum stratégiai fejlesztési terve reális, megvalósítható fejlesztési irányokat jelöl ki, megvalósítása az intézmény szerepének erősödését jelenti. A terv azonban annyit ér, amennyit sikerül az alapján és belőle megvalósítani. A leírtak nem vitaanyagot képeznek, hanem egy olyan minimális programnak a leírását, amely nélkül a Nádasdy Ferenc Múzeum biztos és sikeres működése nem képzelhető el. A Nádasdy Ferenc Múzeum Stratégiai terve (2013-2017) az intézmény működésének egyik alapdokumentuma. MARKETINGSZEMLÉLET A MÚZEUMBAN Nyugat-Európában a marketingszemlélet bevonása a múzeumi tevékenységek irányításába a hetvenes évek végén történt, ami máig ható paradigmaváltást jelentett. A szemléleti változás lényege, hogy a múzeumban felhalmozott, a gyűjteményekben, az adattárakban tárgyiasult örökség ne csak egy szűk, ismeretekkel eleve felvértezett közönségnek álljon rendelkezésére, hanem a legszélesebb értelemben vett népességnek is. A tömegek becsábítása a múzeumba magával hozta a marketingszemlélet meghonosítását is, ami a múzeummal szemben (mellett) álló, különböző érdekcsoportok közül a látogatóra helyezte a hangsúlyt. A szemléletváltással új feladatok, munkakörök jelentek meg a múzeum intézményhálózatában, ami egyes vonatkozásaiban ma már a magyar törvényi szabályozásban is megjelennek. Annak ellenére, hogy Magyarországon a legújabb egyetemi és posztgraduális képzések szélesebb körben teszik ismertté az új szemléletű múzeumirányítás és múzeumi tevékenységszervezés alapjait, a gyakorlatban nem egyszer megfigyelhetően lényegében a régi szemléletmód hat tovább – a kétségtelenül létező pozitív példák üdítően hatnak. A marketingszemlélettel kapcsolatos elutasító magatartás elsősorban abból következik, hogy a marketingre mint profitorientált tevékenységre tekintenek, amelynek célja – természetesen itt és most leegyszerűsítést alkalmazva – a befektetett pénzeszköz megemelt szintű folyamatos visszaszerzése. Ezzel szemben a múzeummarketing a múzeumban folytatott hagyományos tevékenységeket (a műtárgyak gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása) egységes rendszerben szemléli, nem egymástól elkülönítve. A múzeummarketing azzal az alapvető állítással, hogy feltérképezve a múzeummal kapcsolatban állók széles körét, azok érdekérvényesítő erejét, hosszú távon a látogatót helyezte a tevékenység középpontjába, alapjaiban változtatta meg az irányítás szerepkörét, a munkavégzés célrendszerét és folyamatát. A múzeummarketing a múzeumra nem önmagában álló intézményre tekint, hanem olyanra, amelyet körbeölel társadalmi környezete, a vele kapcsolatban állók, illetve kerülők elvárása. Ha a múzeum nem felel meg a vele szemben kívülről, és természetesen belülről, a munkatársak által támasztott követelményrendszernek, akkor létezésének alapját veszíti el, és szembe kerül a szükségességét elvitató kérdéssel. A városi, települési fenntartású múzeumok előnye jól megragadható abban a tényben, hogy a döntéseket valóban közelebb hozzák meg, és ezzel azok jó vagy esetleg rossz hatásaival

28

közvetlenül szembesülnek a döntéshozók, és a település lakossága. Egy, a kulturális örökségére büszke, és annak megőrzésére áldozni is kívánó, illetve tudó önkormányzat és múzeumának együttműködése a jó működés egyik garanciája. A marketingszemlélet múzeumi bevezetése nemcsak lazít az intézmény (állami, önkormányzati) fenntartói kötődésén, de közelebb is hozza a múzeumot a társadalom civil szereplőihez. A múzeum így jobban beágyazódik társadalmi közegébe, és létrejön az az alap, amely nemcsak törvényen keresztül tudja egyoldalúan biztosítani a nemzeti kulturális vagyon megőrzését, hanem a helyi, régiós, országos civil társadalom érdekérvényesítő ereje és valódi felelősségvállalása által is.

29


Az intézmény bemutatása TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-ben Sárvár (akkor község, 1968-tól város) kezdeményezésére jött létre, alapítási engedélyét ebben az évben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja adta ki. Nevét az országbíróról, az 1671-ben a Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy III. Ferencről kapta. Sárvár vezetése a 20. század első felében több alkalommal, 1912-ben és 1928-ban is kezdeményezte múzeum alapítását, amit a közvélemény is támogatott, de a kezdeményezést nem követte tett. Múzeumalapítás Sárváron 1949-ben merült fel újra, amikor megalakult a Községi Kultúrbizottság. A bizottság által kiadott felhívás szerint elsősorban helytörténeti kiállításra várnak a községgel vagy a vármegyével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat ugyanúgy, mint népművészeti vagy történeti anyagot. Fontos elem, hogy az összegyűjtött emlékek bemutatásának helyszíneként a vár freskós dísztermét jelölték ki. A felhívás nyomán bekerült dokumentumokat, tárgyakat még a polgári iskolában helyezték el. A múzeum helyiségeit csak 1951 elején jelölte ki a helyi tanács. A Nádasdy Ferenc Múzeum végül a vár dísztermében, ill. a hozzá csatlakozó négy szobában kezdte meg. A Nádasdy Ferenc Múzeum 1962-től a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága tagintézményeként végezte tevékenységét. A ma rendelkezésre álló kiállítórészt, szolgálati helyeket 1978 óta működteti ingyenes joghasználóként. A 2012. évi CLII. törvény alapján Sárvár Város Képviselőtestülete 2012. november 22-én tartott ülésén elfogadta a Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító okiratát, melynek értelmében a múzeum önálló jogi személyként működik 2013. január elsejétől. A MÚZEUM FIZIKAI JELLEMZŐI A múzeum kiállítóterei jelenleg a sárvári ötszögletű vár három emeleti szárnyán, ill. tornyában közel 1300 m2-en látogathatók. A szolgálati helyiségek közvetlenül kapcsolódnak a kiállítótérhez. A vár földszinti részén, kb. 700 m2-en találhatók a restaurátor műhelyek, ill. az irodák. Kizárólag a szolgálati részből közelíthető meg a vár egyik, jelenleg funkció nélküli pincéje. A padlásrészben található a raktár közel 500 m2-en. A múzeum fizikai jellemzői nem értelmezhetők a vár globális szemlélete nélkül. Az épület lényegében mai formáját a 17. század közepén érte el, és egészen 1945-ig lakott volt. A II. világháború után több, egymástól eltérő feladatot ellátó intézmény költözött a falak közé (mezőgazdasági szakképző iskola, bútorüzlet, a Magyar Honvédelmi Szövetség), ill. a hatvanas évek közepéig a vár több része lakásként funkcionált. Végül másfél évtizednyi felújítás után 1978ban adták át az épületet, és ekkor került sor három intézmény, a Nádasdy Ferenc Múzeum, a Kossuth Lajos Művelődési Központ, valamint a Sylvester János Könyvtár között a vár egyes részeinek az elhatárolására. 2008-ban utóbbi két intézményt egységes irányítás alá vonták Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár név alatt. A művelődési központ feladatai közé tartozik a karbantartással kapcsolatos munkálatok elvégzése, ill. azok szervezése. Az egész várépület szempontjából a legnagyobb kihívást a fűtési rendszer jelenti. A már három évtizede működő központi fűtés hatalmas költségmegterhelést jelent az intézmények számára, ill. már az elöregedett rendszer önmagában sem működik hatékonyan. A Nádasdy Ferenc Múzeum számára éves dologi kiadásainak legnagyobb hányadát a fűtési közüzemi költségek jelentik.

30

Mind a kiállítóterek, mind a szolgálati helyiségek világítása nem felel meg a követelményeknek, érintésvédelmi szempontból nem megfelelően működnek. Időszerűvé vált a teljes villamos hálózat felújítása, modernizálása. A múzeumi raktár területét tekintve megfelelő nagyságú a műtárgyak tárolására, azonban műtárgyvédelmi szempontból nem megoldott a megfelelő állandó hőmérséklet, ill. páratartalom biztosítása. A központi fűtés csövei áthaladnak a raktári részen is, ami magával vonja a klimatikus viszonyok állandó változását. A vár általános felújításával párhuzamosan kiépítették a raktári rész szellőztető gépészeti egységét, amelyet azonban soha nem helyeztek üzembe, ugyanis a pince nedves levegőjét keringette volna a rendszer. A szellőztető egység lebontására a magas költségei miatt nem került sor. A múzeum pincéje 1978 óta az állandó kiállítási tér részeként volt használatban, azonban az előrehaladott nedvesedés miatt a század végén az itt látható kiállítás lebontásra került. Nemcsak a pince felvizesedése jelent megoldásra váró problémát, hanem a nedvesedés felhúzódása a földszinti részbe, ami elsősorban egészségügyi, de műtárgyvédelmi szempontból is kritikus. A NÁDASDY FERENC MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI Néprajzi Gyűjtemény. A több mint öt és fél ezer darabból álló gyűjtemény alapjai az 1949-es felhívásra kerültek be a múzeum gyűjteményi rendszerébe, de a későbbi évtizedekben is jelentős gyarapodás történt. A gyűjteményi darabok származási helyük szerint Sárvárt, ill. közvetlen környékét (az egykori járást) ölelik fel. Típus szerint a paraszti életmód emlékei mellett a városi céhes ipar, a kismesterségek tárgyai is képviseltetik magukat. Iparművészeti Gyűjtemény. A több mint három ezer darabos gyűjtemény alapját az 1952-ben előkerült bajor királyi kincs jelentette, amelynek tulajdonjoga bírósági határozat értelmében a Wittelsbach családot illeti. A gyűjtemény egykori Vas megyei kastélyok műtárgyanyagát foglalja magába, többek között bútorokat, különböző századok szőnyegeit, 17. századi kárpitokat, későbbi korok csillárjait, porcelánokat. Külön egységként kezelhető a Tasnádi Marik Klára ajándékozta 400 darabos üveggyűjtemény, ill. a város által megvásárolt Bartha-féle üvegtárgyak (108 darab). Az elmúlt esztendők tudatos gyűjtésének eredményeképp jelentősen gyarapodott az illatszeres üveggyűjtemény. Huszártörténeti és dokumentációs gyűjtemény. A 9. császári és királyi Nádasdy-huszárezred emlékanyaga képezi a gyűjtemény alapját, amit 1983-ban a huszárezred tagjai ajándékoztak a Nádasdy Ferenc Múzeumnak. Kiemelkedő jelentősége van a huszárezred tulajdonosait és parancsnokait ábrázoló festményeknek, az ezred I. világháborús hősi halottait ábrázoló olajfestményeknek, a tiszti étkezde felszerelésének, az ezredzászlónak. Az elmúlt két és fél évtizedben a gyűjtemény további ajándékozásokkal gyarapodott. A múzeum gondozásába kerültek a cs. és kir. 5-ös Radetzky, ill. a 11-es Ferdinánd bolgár cár huszárezredének az emlékei. Szintén a gyűjtemény részét képezi az 1936-os berlini olimpián bronzérmet nyert Platthy József olimpiai relikviái, vagy Schaurek Ottmár díjgyűjteménye, számos sportemlék, serlegek, kitüntetések, festmények, egyenruhák, ezredjelvények, fényképek, iratok. Sárvári Lajos szablyagyűjteménye szintén a múzeum tulajdonába került. Képzőművészeti gyűjtemény. A szerény darabszámú (210 db) gyűjteményt elsősorban modern kori festmények jelentik. Ajándékozással kerültek a gyűjteménybe Ős-Nagy István olajképei. Történeti gyűjtemény. A hét ezer darabos gyűjtemény egymástól jól elkülöníthető egységekből áll. Vásárlás útján került be a több ezer darabos jelvény-, kitüntetés- és éremgyűjtemény, amelyben túlnyomó részt képviselnek az I. világháborús darabok. A gyűjtemény kiemelkedő egysége a másfélszáz darabos Belitska-Scholtz fegyvergyűjtemény, amely a történeti hideg- és tűzfegyverek

31

majd minden változatát felvonultatja. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején gyűjtés útján tűz oltó gyűjteménnyel gyarapodott a múzeum műtárgyállománya. A következő évtized jelentős szerzeményei közé tartozik egy sárvári kovácsműhely felszerelése, amelyet jól egészítenek ki a 2008-ban az intézménynek ajándékozott kovácsszerszámok. Történeti dokumentációs gyűjtemény. A több évszázadot átfogó gyűjtemény legkorábbi darabjai a 16. századból származnak, legkésőbbi része pedig az 1990-es évek elejét dokumentálják. Jelentős hányadot képvisel a másfél ezer darabból álló I. világháborús képeslapgyűjtemény. Történeti szempontból fontosak a sárvári céhekkel, és kisiparral kapcsolatos változatos tartalmú iratok, a katonatartási iratok, a bajor uradalom gazdasági iratai, valamint a dalosegylet, a tűzoltóegylet dokumentumai. Szintén a történeti dokumentációk sorába kerültek beleltározásra a sárvári születésű Gróf László által Sárvárnak adományozott történeti térképek. Naplók, hegyközségi iratok, helyi és országos napi- és hetilapok, a sárvári lengyel menekülttábor, ill. a sárvári jugoszláv internálótábor fotóanyaga egészíti ki a gyűjteményt. Fotótár. Az 50 ezer darabszámú gyűjtemény Sárvár modern korának legfontosabb forrását jelenti. A két világháború közti időszakot üvegnegatívok (5 ezer db) dokumentálják, a világháború utáni időszakot pedig az ezredforduló utáni évekig fotónegatívok. A negatívok digitalizálása megkezdődött. Adattár. A csaknem 6 ezer adattári lap változatos összetételű, néprajzi kérdőíveket, visszaemlékezéseket, a múzeum munkatársainak kéziratait, kiállítási forgatókönyveket, a Nádasdy család történetével kapcsolatos fénymásolatokat, helytörténeti dolgozatokat, helytörténeti interjúk gépiratos változatait egyaránt tartalmazza. Könyvtár. Elsősorban a minimális alapinformációk megszerzését teszi lehetővé az öt és félezres könyvtári állomány. A gyűjtemény összetétele indokolja művészettörténeti, iparművészeti és néprajzi, ill. irodalmi tárgyú szakfolyóiratok előfizetését, valamint hasonló témakörben a magyar és néhány kiemelt témakörben szakkönyvanyag beszerzését. A leltározást a múzeum szakalkalmazottjai végezték a Nádasdy Ferenc Múzeum szakleltárkönyveibe. A néprajzi gyűjtemény műtárgyállományának leírókartonjai rendelkezésre állnak. A műtárgyak esetében az ipar- és képzőművészeti gyűjteményekben szereplő műtárgyak esetében a leírókartonok szinte 100 %-ban elkészültek, a történeti gyűjtemény esetében 20 %-ban (kivétel a fegyveranyag, éremanyag), a történeti dokumentációs gyűjtemény esetében pedig nem áll rendelkezésre kitöltött leírókarton. A digitális feldolgozás is megindult. A NÁDASDY FERENC MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSAI Huszárok. A történeti kiállítás a 9. császári és királyi huszárezred emlékanyagára épül, ami 1983ban került a Nádasdy Ferenc Múzeumba. A jelenleg látható állandó kiállítás 1998-ban készült, és célja a huszárság történetének teljességre törekvő bemutatása. Többek között ez a kiállítás adja múzeum egyediségét, ugyanis egyetlen ezred emlékanyagára épülő állandó kiállítás Magyarországon csak Nyíregyházán (Jósa András Múzeum) tekinthető meg, illetve Franciaországban Tarbes-ban (Musée International des Hussards Massey). Hátránya, hogy számos kiállított műtárgy kölcsönzött, nem a Nádasdy Ferenc Múzeum tulajdona. Iparművészeti kiállítás. A sárvári múzeum legnagyobb alapterületű állandó kiállítása iparművészeti jellegű, és több kisebb egységet foglal magában. A díszteremből nyíló festett szalonokban enteriőrök bútorai, szőnyegei, órái idézik fel a barokk, a rokokó és a klasszicizmus ízlésvilágát. Külön rész mutatja be a reneszánsz, későreneszánsz bútorművességét. A keleti szárny egyik terme egy elképzelt 17-18. századi nemesi lakóbelső berendezéseit, dísztárgyait vonultatja fel. Két külön teremben mutatja be a múzeum az 1952-ben a vár elfalazott részeiről előkerült Wittelsbach bajor 32

királyi család használati és dísztárgyait, beleértve jelentős európai színvonalú műtárgyakat. Szintén a kiállítás egysége az ajándékozás útján múzeumba került történeti üveggyűjtemény, ami Tasnádiné Marik Klára tudatos gyűjtési tevékenységének az eredménye. A magyarországi hutaüveggyártás emléke az ún. Bartha üveggyűjtemény, amit Sárvár városa vásárolt meg a múzeum számára. A kiállítás előnye annak gazdagságában rejlik. Hátránya a bajor királyi család műtárgyanyagának múzeumi helyzete, ugyanis a Zala Megyei Bíróság 1999. évi ítéletében megállapította a Wittelsbach család tulajdonjogát, és azóta a kérdésben bizonytalanság van. A reklámozás szempontjából nem megfelelő a több, változatos egységből álló kiállítás egy néven történő megjelenítése. Carta Hungarica. A kiállítás az Oxfordban élő Gróf László 1986-ban szülővárosának, Sárvárnak adományozott térképgyűjteményét mutatja be. Számos, a térképészettörténet által nyilvántartott térképet (pl. Ptolemaios Európa térképe; Wolfgang Lazius Magyarország térképe; Abraham Ortelius Magyarország térképe; Mercator és Blaeu térképei, John Speed atlaszlapja, Johann Baptist-Homann postatérképe) mutat be a 16. századtól a 18. századig. A kiállítás előnye a gyűjtemény összetételének egyediségében rejlik, ugyanis ilyen 58 darab térképlapból és az 1 darab atlaszból álló kiállítással más vidéki múzeum nem rendelkezik. Sárvár története. A történeti kiállítás a város történetét a római kori településtől az I. világháborúig mutatja be. A tablókon az eredeti iratokon kívül számos másolat segítségével történik a bemutatás, a vitrinek tárgyi anyaga a Nádasdy Ferenc Múzeum műtárgyállományára épül. A kiállítás hátránya egyrészt a kis alapterület, másrészt nem segíti a tájékozódást a város múltjában (’már az őskorban is lakott’ meghaladott településtörténeti koncepcióra épül), nem emeli ki a kiemelkedő korszakokat, egyszerű kronológiai elbeszélést nyújt, valamint kevés tárgyi anyagot tartalmaz a múzeumi gyűjteményből. Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy birtokokon. 1541-ben Sárváron nyomtatták ki az első Magyarországon megjelent teljes terjedelmében magyar nyelvű könyvet, Sylvester János Új Testamentum fordítását. A kiállítás a Nádasdy család mecenatúrájának köszönhetően folytatott könyvnyomtatási tevékenységét mutatja be a 16-17. században. Előnye, hogy megtekinthető egy korabeli nyomdagép rekonstrukciója, ill. kiállításra került Nádasdy Ferenc országbíró támogatásával megjelent két jelentős munka eredeti, a múzeum tulajdonában álló példánya (Révay Péter: De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungariae, 1659. Frankfurt, valamint az ún. Nádasdy Mausoleum, 1664. Nürnberg). A kiállítás hátránya, hogy eredeti könyvészeti anyag nem áll rendelkezésre, amit más korabeli könyvek és térképek pótolnak illusztrációként. A nyomdagép felújításra szorul. Az állandó kiállítások mellett a múzeum területén található a vár freskós díszterme, amely több szempontból is egyedülálló. Kialakítása és a mennyezeti festmények elkészítése Nádasdy III. Ferenc nevéhez köthető. Az oldalfreskókat a Nyugat-Magyarország számos egyházi és világi emlékében dolgozó festő, Dorffmaister István készítette 1769-ban. A képsorozat a mai látogatónak is esztétikai élményt nyújt. A díszteremhez csatlakozik az a négy szobából álló szalonsor, amelynek 18. századi freskódíszeit csak az 1970-es években fedezték fel, és állították helyre teljes pompájában. A szalonokban jelenleg az Iparművészeti kiállítás enteriőr egysége látható. A kétemeletes, a múzeumból megközelíthető torony első emelete szintén minden felülete freskóval díszített, készítési ideje a 18. század közepe. A freskót Johann Ignaz Milldorfer bécsi festő készítette, mintája a bécsi Nemzeti Könyvtár kupolája volt. A termet fa csigalépcsőn lehet megközelíteni, ami fokozza a terem hangulatát.

33

A múzeum egy másik részének mennyezetét, az ún. Kanizsai szobát 17. századi freskó és stukkódísz borítja, amely Nádasdy III. Ferenc megrendelésére készült. Az itt látható falképek Ovidius Metamorphoses című munkája alapján készültek. A vár minden festett terme a múzeum területén található.

34


Helyzetelemzés – a múzeum mint intézmény SWOT-ELEMZÉS A SWOT-elemzés elterjedt módszer az intézmények helyzetének leírására. Az elemzés során áttekintésre kerül az intézmény belső erőforrásainak állapota, melyet két végletben fogalmaznak meg. Az egyik oldalon állnak azok a tényezők, amelyek az intézmény erejét jelentik (strengths – erősségek), vele szemben az intézmény belső állapotát gyengítő elemek (weaknesses – gyengeségek). A külső környezetet foglalja össze az elemzés másik oldala, amely a külső környezetet tekinti át. E tényezők adottságok, ezekre a múzeumnak nincs befolyása. Pozitív hatást gyakorolhatnak a lehetőségek (opportunities), ellenkezőleg befolyásolhatják a múzeum működését a veszélyek (threats). Belső tényezők – Erősségek Műtárgyak, gyűjtemények – a területi múzeum vonatkozásában előírt elektronikus és mechanikai védelemmel rendelkezik a múzeum – tudományos szempontból értékes műtárgyak, műtárgyegyüttesek (adattár, fotónegatív gyűjtemény, néprajzi gyűjtemény) – történeti szempontból jelentős műtárgyak (Nádasdy-óra, huszár történeti gyűjtemény) – művészettörténeti szempontból jelentős műtárgyak (Nádasdy-óra, bútorok, bajor gyűjtemény, üveggyűjtemények) Épület – kiemelt, vonzó műemlék (várkastély), önmagában is értéket képvisel – történeti családokhoz köthető (elsősorban a Nádasdyak és a Wittelsbachok) – művészettörténeti szempontból nyilvántartott falfestmények (a világi barokk és rokokó emlékei, alkotókhoz és történetileg jelentős személyekhez köthető alkotások) – helyszínt biztosít külső szervezésű rendezvényekhez Múzeumi alapfeladatok – a területi múzeum vonatkozásában előírt a múzeum gyűjtőkörének megfelelő kiállítást mutat be egész évben – nem nagy térfogatú műtárgyak raktározására megfelelő alapterületű raktárhelyiség rendelkezésre áll – rendszerezett műtárgyi állomány – rendelkezésre állnak a digitális nyilvántartás alapjai – önálló, a múzeum munkatársai által szerkeszthető honlap működik – digitális gyűjteményi adatbázisok (web 2.0 alapú is) jelentek meg a honlapon – egyetemi végzettségű művészettörténész, történész és restaurátor dolgozik – felsőfokú és szakirányú végzettségű közművelődési munkatárs, múzeumpedagógus foglalkoztatása – akkreditált múzeumvezetői végzettségű múzeumigazgató irányítja az intézményt Belső tényezők – Gyengeségek Műtárgyak – a bemutatás szempontjából kevés (pl. Ocskay szekrény) az önmagában, magyarázat nélküli látványos műtárgy – a kiállítási terek műtárgybiztonsági szempontú hiányosságai: fényvédő fóliák szavatossági ideje lejárt, vitrin elemek kipárolgása, változó hőmérséklet és páratartalom

35

Épület – esztétikailag nehezen karbantartható (parketta, fehér falrészek, lépcsőház, toronyfeljáró, dísztermi freskók különösen) – technikailag elavult kiállítóterek (világítás, informatikai háttér, installáció, biztonságtechnikai eszközök) – mind a kiállítóterek, mind az irodák műszaki állapota nem megfelelő (fűtés, vizesedés) – műszaki állapot elégtelensége miatt nem használható a pince – nincs jól elkülöníthető időszaki kiállítótér – nem áll rendelkezésre mindig igénybe vehető múzeumpedagógiai foglalkoztató tér – a mozgásukban korlátozottak közlekedése megoldatlan – a mosdóhelyiség kicsi a látogatószámhoz – a megfelelő számú szakmai munkatársaknak nem áll alkotói tér rendelkezésre – a restaurátor műhely egy térben van a múzeumi irodákkal Múzeumi alapfeladatok – a műtárgyraktár nem biztosítja a megfelelő körülményeket (nem állandó páratartalom és hőmérséklet, nem korszerű világítás, nem pormentes a műtárgyak tárolása) – nincsenek kiemelve az érdekes, és különböző szempontok szerint értékes tárgyak – a kiállítótértől független foglalkoztató, múzeumpedagógiai tér hiánya – a kiállítások látogatottsága szezonális Informatikai rendszer elégtelen – informatikai szakértő hiánya – korszerű informatikai eszközök hiánya Külső körülmények – Lehetőségek önkormányzati fenntartás a kulturális turizmus szerepének és fontosságának látványos erősödése az idegenforgalmi ágazatokban konkrét fejlesztési tervek a gyógyturizmus vonatkozásában infrastrukturális beruházásokat támogató pályázatok az Európai Unió fejlesztési politikáiban a koraújkori magyar történelem kutatásának fellendülése általános érdeklődés a nagyrendezvények iránt a múzeumok felé irányuló érdeklődés erősödése Külső körülmények – Veszélyek Múzeumi alapfeladatok – nincs a többi kulturális területtől elhatárolt múzeumi normatíva – a törvényi szabályozás pénzügyileg nem egyértelműen támogatja a települési múzeumok fenntartását

36

NÁDASDY FERENC MÚZEUM Stratégiai döntések – a múzeum mint kulturális intézmény BEVEZETÉS A Nádasdy Ferenc Múzeum alkalmas arra, hogy önálló működéssel lássa el a múzeumi alapfeladatokat, azaz a törvényi szabályozásoknak megfelelően gondoskodik a rábízott kulturális javak védelméről, feldolgozza és közkinccsé teszi azokat. STRATÉGIAI ÁLLÁSFOGLALÁS Szükséges egy olyan fejlesztés megalapozása és megvalósítása, amelynek eredményeképp a Nádasdy Ferenc Múzeum a régió meghatározó kulturális intézményévé válik, képes lesz az intézményi együttműködésre más múzeumi, kulturális, tudományos és oktatási szervezetekkel, tagintézményekkel, ill. a turizmus, a szabadidő eltöltés számára megfelelő kínálatot nyújt. Működése során képes lesz gyorsan reagálni környezete változásaira, ill. képes olyan helyzetet teremteni, amely számára előnyös. Tevékenysége során minden szempontból megfelel a törvényes előírásoknak, a szakmai elvárásoknak, minőségi szolgáltatást nyújt partnerei felé. A múzeum irányítása az alábbi alapelvek figyelembevételével történik költséghatékony szemléletmód (külső partnerek bevonása) teljesítményorientált munkahelyi kultúra kialakítása, csapatépítés szoros kapcsolattartás a múzeummal kapcsolatba kerülő felekkel, partnerekkel folyamatos elemzés mellett gyors reagálás a külső környezet változásaira folyamatos elemzés mellett a belső tényezők erősségeinek kihasználása, gyengeségeinek kiküszöbölése BEVÉTELEK A múzeum non-profit intézmény, de ez nem jelenti, hogy nem termel bevételt, sőt az intézmény helyzetére figyelemmel komoly lehetősége van bevételeinek fokozatos emelésére. Az önálló működéssel lehetőség nyílik az elmaradt fejlesztésekre, illetve korlátozás nélkül pályázati források igénybevételére. A sárvári múzeum egy meghatározó, jól ismert termékkel rendelkezik, a kiállítással, mellyel a legszélesebb vevői igényeket ki tudja elégíteni. Ezzel a termékkel tudja a legnagyobb arányban rávenni a vevőket arra, hogy áldozzák idejüket és pénzüket a múzeumra. Természetesen van más terméke is a sárvári múzeumnak (pl. a gyűjtemények, programkínálata), de a vevők ezekről vagy nem tudnak, vagy a vevők köre nem meghatározó. Egy profitorientált vállalat esetén az utóbbira nem is koncentrálnak, de egy, a társadalmi elvárásokkal szemben is megfelelni akaró intézmény esetében e vevői körre is figyelemmel van, amivel egyben a múzeum társadalmi beágyazottsága, elismertsége tovább mélyíthető. Bevételi megközelítésben a középpontban a kiállítást áll, az így megtermelt bevétel hozzájárul a komplex kiállítási tevékenység finanszírozása mellett a múzeum szakmai feladatainak az ellátásához. Ezzel párhuzamosan új bevételi lehetőségek feltárásával az intézmény működése szintén erősíthető. A lehetőségek köre:

37

szponzori támogatások külső helyszínen rendezett időszaki kiállítások szervezése új programelemek, szolgáltatások kialakítása szolgáltatási szerződések körének erőteljes kiszélesítése pályázatok (Európai Uniós és nemzeti forrásból) A pályázatok közül a múzeum szempontjából kiemelt jelentőségő az Európai Unió támogatásával megvalósított pályázatok, amelyek több szempontból is lehetőséget biztosítanak az intézmény fejlesztésére, illetve helyzetének megerősítésére. Lehetőség a fejlesztésre – költségvetési kereteket messze túlhaladja – minimális önrészt igényelnek, illetve egyes pályázatok nem követelnek önrészt sem – azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a működtetést legalább 5 évig biztosítani kell – nem ad mindenre megoldást – hasznosítás átgondolása elengedhetetlen Lehetőség a múzeum helyzetének megerősítésére – közvetlen kapcsolat az oktatási intézményekkel – színes programkínálat megvalósítása Az állandó kiállítások átalakításához, újraépítéséhez nyújt segítséget az ALFA program, amelyet a Minisztérium ír ki, és célja a kiállítások látogatóbarát fejlesztése. A támogatás elnyeréséhez a teljes fejlesztési költség 10%-ának megfelelő saját forrást szükséges biztosítani, illetve garantálni az 5 évig tartó működtetést. Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításainak modernizációjának fő pénzügyi forrását ez a pályázat nyújtja ütemezett megvalósítással, és pályázati tevékenységgel. A múzeum munka szakmai munkájának fejlesztését segíti a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának pályázatai, melynek segítségével az intézmény nagyobb hatékonysággal látja el alapfeladatait.

38

NÁDASDY FERENC MÚZEUM Fejlesztési irányok – informatika BEVEZETÉS A Nádasdy Ferenc Múzeum kiemelt feladatának tekinti, hogy megfeleljen az információs társadalom elvárásainak, és legújabb kihívásainak. Az információs társadalom különböző szegmensei, többek között a távközlés, a műsorszórás, digitális adatátviteli rendszerek nem egymástól elkülönülten működnek, hanem egymáshoz szorosan kapcsolódva. Az Európai Unió szabályozási rendszere (Lundi alapelvek, Pármai Charta, bizottsági ajánlások, tanácsi tájékoztatások) segíti, hogy a múzeumok egyrészt kidolgozzák saját informatikai rendszerükkel kapcsolatos fejlesztési terveiket, másrészt kapcsolódjanak informatikai kezdeményezésekhez. A Nádasdy Ferenc Múzeum informatikai fejlesztésének célja, hogy megfelelő technikai háttér álljon rendelkezésre a digitális kultúra közvetítéséhez a múzeum gyűjteményei, adatbázisai megfelelő tartalommal mindenki számára hozzáférhetővé váljanak úgy, hogy eközben megfelelnek a biztonsági követelményeknek a múzeum informatikai rendszere összehangoltan működjön a kulturális szektor, azon belül különösen a múzeumok digitalizálási rendszereivel (lehetőség szerint kezdeményező félként lépjen fel megyei és regionális szinten) a múzeum digitális tartalmain keresztül egyforma módon kapcsolódjon az oktatási, illetve az idegenforgalmi szektorhoz (valódi igények kielégítésének elve) a múzeum fenntartható szolgáltatást hozzon létre a múzeum erősítse a helyi identitást, miközben fenntartja az európai kultúra sokszínűségét, biztosítja a digitális tartalmak hozzáférhetőségét az Európai Unió minden polgára számára (többnyelvűség minimális elvárása) a digitális tartalmakat hozzáférhetővé teszi a fogyatékkal élők számára az intézmény kidolgozza az uniós, a nemzeti és ágazati irányelveknek megfelelően a múzeum digitális tartalmak létrehozására, fejlesztésére és közvetítésére vonatkozó minőségbiztosítási rendszerét FEJLESZTÉSI IRÁNYOK I. Önálló informatikai rendszer létrehozása Elvárások: – biztonságosan és megbízhatóan működik – megkönnyíti a napi munkavégzést – átfogja a teljes múzeumi feladatrendszert (őrzés, feldolgozás, bemutatás) II. Informatikus szakértő megbízása Elvárások: – magas színtű informatikai ismeretek – kreativitás

39

III. Az önálló webes megjelenés fejlesztése Elvárások: – megfelel a különböző korosztályi, társadalmi elvárásoknak – szorosan kötődik a Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteményeihez, kiállításaihoz, tevékenységéhez – kapcsolódik az oktatási és kulturális szektorhoz – magas színtű vizuális kultúrát közvetít

40

Nádasdy ferenc Múzeum

Fejlesztési irányok – kiállítási tevékenység BEVEZETÉS A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum ma látható állandó kiállításai 1993-ban, illetve 1998-ban kerültek kialakításra. A kiállítások nagyrészt a múzeum saját anyagára épülnek. Külföldi magántulajdon áll az ún. bajor kiállítás. Nemcsak Sárváron volt megfigyelhető jelenség, hanem világtendenciaként tekinthetünk arra a tényre, hogy a kilencvenes évektől rohamosan csökkent a múzeumlátogatások száma. Sárváron a csökkenés ugyan kisebb arányú volt, mint a megye többi városában, de az országos tendenciához képest később kapcsolódott be az újbóli, a régi szintet azonban meg sem közelítő emelkedéshez. A látogatók visszacsábításához kreatív tevékenységre van szükség, ami nemcsak a témák kiválasztását, hanem azok bemutatását, és általában véve a kommunikációs stratégiát is érinti. Mindezzel párhuzamosan nem elhanyagolható tényezőként kell figyelembe venni a gazdasági és humánerőforrásokat. A Nádasdy Ferenc Múzeum kiállítási tevékenységével kapcsolatos fejlesztések célja, hogy csökkentse a ma jellemző szezonalitásból következő hátrányokat az állandó kiállítások a múzeum saját anyagára épüljenek a díszterem és a szalonok esetében igazodjon az épület jellegéhez, adja vissza/jelezze egykori hangulatát erősítse a múzeumról kialakult pozitív megítélést megteremtse az alapokat a kiállítások gondos előkészítéséhez létrejöjjön egy önálló, az állandó kiállításoktól független időszaki kiállítótér (a hely kijelölése alapos előkészületet igényel) képessé váljon a múzeum nagy kiállítások befogadására, üzemeltetésére olyan kiállítások jöjjenek létre, amely megtekintésre ösztönöz, ismereteket érthetően ad át (motivált kiállítás) Alapelv minden kiállítás megvalósítása esetén a magas szakmai, ellenőrzött színvonal megtartása mellett a műtárgyak biztonságának teljes körű biztosítása. A kiállítások létrehozásában a múzeum épít saját bevételére, pályázati támogatásra, valamint szponzori támogatásra. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A most jellemző szezonalitás elkerülése érdekében egy nyári, illetve egy téli időszaki kiállítás létrehozása – nyári kiállítás: nagyobb érdeklődésre számító téma bemutatása – téli kiállítás: a város, a megye szellemi örökségének bemutatása II. A kiállítótér informatikai fejlesztése – információs és kommunikációs technológia (IKT) alkalmazása III. Új állandó kiállítások létrehozása – megfelelés három igényszintnek: a gyors látogató, az érdeklődő látogató, az információéhes/megérintett látogató I.

41

IV. Installációs műhely kialakítása V. Ideiglenesen, a kiállítások építése alatt működő ad-hoc installációs csapat megalapítása KONKRÉT FELADATOK Az új állandó kiállítások tematikájának meghatározása, térbeli helyzetük kijelölése, a forgatókönyv vázlatok elkészítése, időterv szerinti megvalósítás – a pénzügyi tervezés átfogóan történik Az új időszaki kiállítótér kijelölése, átalakítási tervek – pénzügyi tervezés átfogóan történik Időszaki kiállítási tematika összeállítása, közreműködők felkérése – a pénzügyi tervezés átfogóan történik

42

NÁDASDY FERENC MÚZEUM Fejlesztési irányok – a múzeum mint turisztikai attrakció BEVEZETÉS A Nádasdy Ferenc Múzeum érdekeltségi köre szerteágazó, magában foglalja a politikai elitet, a városi és járási oktatási és nevelési intézmények tagjait, a helyi vállalkozókat, a vendéglátó és szállásadó helyeket, a sárvári polgárokat, munkatársakat, szakmai köröket, a média világát, és jól körülhatárolhatóan a térségbe érkező turistákat. Minden érdekelt féllel a múzeum megfelelő kapcsolatot épít ki és tart fenn. A kapcsolatok jellegét a csoportok összetétele, a múzeummal szembeni elvárásaik, és a múzeum velük szemben támasztott elvárásai határozzák meg. Az intézmény életében azonban a legnagyobb érdekérvényesítő erővel maga a látogató bír, aki jegyet vált a múzeum kiállításaira, programjaira. A Nádasdy Ferenc Múzeum a látogatót helyezi tevékenysége középpontjába. A Nádasdy Ferenc Múzeum fejlesztésének egyik alapvető célja, hogy valódi turisztikai attrakcióvá váljon, azaz konkrétan létező kulturális értékre építsen (a Nádasdy-vár mint épület, Nádasdy-kultusz, a huszár hagyaték, bajor gyűjtemény) a térségbe látogatás céljai között szerepeljen a múzeum megtekintése, vagy a múzeum szolgáltatásainak igénybevétele a múzeum nemcsak részvevője a város kulturális és gazdasági életének, hanem egyben erősíti annak helyzetét a múzeum váljon képessé arra, hogy kezdeményező félként lépjen fel A múzeumi feladatok turisztikai attrakció szempontú tervezése a kulturális turizmussal kapcsolatos felmérések és kutatások azon megállapítására épít, hogy a kulturális turizmusban részvevők célrendszerében kiemelt helyet foglal el az épített örökségek, köztük a várkastélyok meglátogatása. Természetesen ezek a kutatások egyben jelzik azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelni a felkeresett örökséghelyeknek. Ilyen elvárás többek között a jó megközelíthetőség, a jól karbantartott épületek, ismeretszerzési lehetőség, újszerű bemutatás. A turisztikai attrakció kívánalmainak csak úgy felelhet meg az intézmény, ha integráns része a Nádasdy-várnak, illetve a Nádasdy-vár egésze, azaz mindkét nagy intézmény, a Nádasdy Ferenc Múzeum és a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár együttműködik egymással. Az ilyen irányú fejlesztések gazdasági hátterét támogatják az Új Széchenyi terv programjai (a régi regionális programok újjászervezett elemei) mellett az Európai Unió pályázatai, ill. a Norvég és Svájci Alapok is. A fejlesztések elengedhetetlen feltétele a formális és informális együttműködés a sárvári vállalkozókkal, ill. a város egészségturizmus szektorával. KONKRÉT FELADATOK a kiállítási tevékenység stratégiai tervben felvázolt fejlesztése a múzeum informális és formális kapcsolatainak megerősítése, újak alapítása konkrét tartalmú programok kidolgozása, megvalósítása, működtetése

43

a múzeum nyitva tartásának lényeges meghosszabbítása a nyári (legalább június – augusztus) időszakban – az ehhez szükséges feltétetek biztosítása (munkatársi gárda bérezése, teremőrzés) a reklámtevékenység konkrét formáinak meghatározása, és megvalósítása csatlakozás nagyobb rendezvényekhez egy, Sárvárra és kistérségére irányuló tematikus útvonal létrehozása múzeumi kiindulással

44

NÁDASDY FERENC MÚZEUM Fejlesztési irányok – tudományos tevékenység BEVEZETÉS A Nádasdy Ferenc Múzeum tudományos tevékenysége gyűjteményeinek tudományos feldolgozásán alapszik. A múzeum ipar- és művészettörténeti gyűjteményének tudományos feldolgozottsága jó, köszönhetően a főállású művészettörténész munkatársnak, aki elkészítette a műtárgyak leírókartonjait, gyűjteményi egységek katalógusait. Egyes tárgycsoportok esetében tanulmányok mutatják be nemcsak a tárgyak fizikai jellemzőit, hanem azok történeti, művészettörténeti értékét, összefüggéseit. Az eredmények ellenére a sárvári múzeum esetében a tudományos tevékenység területén két irányú zártságról beszélhetünk. Az egyik megközelítésben a múzeumot nem veszi körül megfelelő, intézményesült szakmai kapcsolatháló. Másrészt sem Sárváron, sem a múzeumban nincs főállású kutató, akinek alapfeladata lenne a város, valamint annak életét meghatározó történeti családok (elsősorban a Nádasdy-család) történetének kutatása, ill. a tudományos eredmények nyomon követése, a tudományos élettel való kapcsolattartás. Egy másik megközelítésben pedig a múzeum szakalkalmazottjai nincsenek határozottan jelen a tudományos életben, illetve a muzeológia országos és nemzetközi hálózatában, aminek oka a tudományos infrastruktúra hiánya (saját könyvtár eddigi nem megfelelő fejlesztése az elvont anyagi pénzeszközök miatt, az informatikai felszereltség alacsony mértéke). FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Alapvető és stratégiai célok: – az intézmény helyzetének megerősítése a regionális (határon átnyúlóan is) és országos tudományos hálózatban – az intézmény irányító szerepének megalapozása a város történeti múltjának kutatásában – a múzeum minden gyűjteménye összes műtárgyának leírókarton szintű feldolgozása II. A területi múzeumi státusnak megfelelő személyi állomány biztosítása, megfelelő munkakörülmények megteremtése III. Kapcsolatkiépítés a tudományos intézményekkel, a hasonló gyűjteményeket őrző és feldolgozó múzeumokkal IV. A tárgyi anyag védelmére szolgáló restaurátor műhely korszerűsítése V. Erőteljes szakirányú könyvtárfejlesztés, amely biztosítja a munkatársaknak a helyben végzett szakirodalmi tájékozódást VI. Az előírt kutatószolgálat biztosítása, azonban nemcsak helyben, hanem az interneten is VII. A digitális hátterű gyűjteményfeldolgozás feltételeinek megteremtése, megfelelő protokollok elkészítése VIII. Önálló, nyomtatott tudományos folyóirat létrehozása IX. Önálló, város- és családtörténeti forráskiadvány- és monográfiasorozat alapítása I.

45

Nádasdy ferenc Múzeum

Fejlesztési irányok – restaurálási feladatok, műtárgyraktár A múzeum műtárgyállománya anyag szerint is rendkívül változatos, ugyanis fa-bútor, fém, kerámia, textil alapú tárgyak találhatók a gyűjteményekben. A Sárváron dolgozó 1 fő restaurátor szakterülete fa-bútor, ami különösen indokolt, ugyanis az állandó kiállításban több mint száz darab bútor található. A bútorrestaurálás az egyik legnagyobb eszköz- és alapanyagellátást igénylő szakág. A restaurátor számára ugyan megfelelő nagyságú helyiség áll rendelkezésre, azonban ezek egy térben helyezkednek el a szolgálati irodák egy részével, ajtóval leválasztva azoktól. Jelenleg egy nagyértékű gyalugép áll a restaurátori munka rendelkezésére, amit pályázat útján (NKA Múzeumi Szakmai Kollégium) szerzett be a múzeum, a többi eszköz kisértékű gép A műtárgyak sokféle alapanyagával végzett munkavégzés a nagy tapasztalattal rendelkező restaurátor munkatárs elvégzi a fémtárgyak restaurálását is. Nagyobb volumenű restaurálás eszközrendszere azonban nem áll rendelkezésére. Ez különösen a fémanyag (pl. fegyverek) esetében jelent majd megoldásra váró problémát. A múzeum raktára a tetőtérben kapott helyet. A vár felújításakor került kialakításra a betonfalú, két bejárattal rendelkező, zárható, több helyiséges raktár, amely a kiállítási térből közelíthető meg. A szándékok szerint a múzeumi elvárásoknak megfelelő szellőztetési rendszert is kiépítettek, azonban műszaki átadására nem került sor konstrukciós hiba miatt, ugyanis a cserelevegőt a pince nem megfelelő légteréből vette a szerkezet. Lebontására nem került sor. A műtárgyvédelem legújabb szempontjainak a raktár jelenleg nem felel meg, ugyanakkor a műtárgyak rendszeres ellenőrzése még nem mutatott szemmel látható, visszafordíthatatlan folyamatokra utaló nyomokat. A helyiségek neonvilágítással vannak felszerelve. A raktárhoz nem tartozik füst- és tűzjelző. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK I. Önálló, alapfelszereltséggel bíró restaurátor műhely kialakítása II. A folyamatos alapanyag igény kielégítésének biztosítása III. A műtárgyraktár teljes, a műtárgyvédelem szempontjai szerint történő átalakítása – megfelelő műtárgykörnyezet feltételeinek megteremtése (állandó hőmérséklet, páratartalom, por- és páramentes világítás) – a műtárgyak az előírásoknak megfelelő műtárgykörnyezetben kerüljenek elhelyezésre IV. A kiállítótérben a műtárgyvédelmi szempontoknak is megfelelő bemutatórendszer létrehozása (pl. dobogó a bútoroknak, vitrinek)

46

NÁDASDY FERENC MÚZEUM Fejlesztési irányok – múzeumpedagógia BEVEZETÉS Az elmúlt években több sikeres múzeumpedagógiai programot bonyolított le a Nádasdy Ferenc Múzeum, melyek egyrészt kapcsolódtak kiemelt ünnepekhez (Március 15.: Ünnepi kincskeresés; Húsvét: Hímestojás, Gyermeknap: Apródok és lovagok), országos programokhoz (Kulturális Örökség Napja: Várkerület; Múzeumok Őszi Fesztiválja: átfogó programok), másrészt a múzeum saját kiállításaihoz, épületéhez (Fegyverismeret, A címerek világa). A helyi iskolákkal, illetve időközönként kiránduló osztályokkal lebonyolított múzeumi foglalkozások fontos tapasztalata, hogy minden korosztálynak a legnagyobb élményt az jelentette, ha közel kerülhetett egy műtárgyhoz, vagy adott esetben kézbe is foghatta azt. A családi, illetve a múzeumpedagógiai programok eddig kizárólag a kiállítótérben, időnként a sárvári vár udvarán valósultak meg. Ez a körülmény több szempontból is korlátozó tényezőt jelent. Mindig figyelemmel kell lenni a program lebonyolítása során arra, hogy a résztvevők ne akadályozzák, illetve ne zavarják azokat a látogatókat, akik a múzeum kiállításait akarják megnézni. Másrészt nem áll a rendelkezésre olyan helyiség, ahol lehetőség van egy-egy témában a mélyebb elmélyülésre, különböző anyagok használatára. Végül a kísérők (szülők, tanárok) állandó rendteremtési kísérletei is esetlegesen zavarhatják a résztvevők figyelmét, kialakítva egy olyan érzést, hogy a foglalkozás nem több egy iskolai tanóránál. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK I. Alapvető és stratégiai célok – az intézmény oktatási és képzési szerepének erősítése az európai uniós és a nemzeti elvárásoknak megfelelően – az élethosszig tartó tanulás elve alapján bekapcsolódás a felnőttképzés rendszerébe, elsősorban az idegenforgalom igényeinek megfelelő, illetve a kulturális örökséggel kapcsolatos képzésekbe – az érdeklődés felkeltése a múzeum iránt a fiatal korosztályban – a múzeum elismerése mint az ismeretátadás egyik területe II. A múzeum iskolabarát megújulásához szükséges infrastrukturális háttér megteremtése III. Szoros kapcsolatot kialakítása Sárvár nevelési és oktatási intézményeivel IV. Folyamatos, magas színvonalú, a korosztályi igényeknek megfelelő múzeumpedagógiai programkínálat kialakítása, mely egyrészt kapcsolódik az iskolai oktatáshoz, másrészt a szabadidő eltöltéséhez kínál alternatív lehetőséget A Nádasdy Ferenc Múzeum területén, a kiállítótértől független, felszerelt foglalkoztató helyiség létrehozása kiemelt tevékenység, ugyanis ez alapfeltétel a többi cél megvalósításához. Elvárás, hogy csak a megvalósítás során kerüljön sor külső anyagi forrás bevonására (elsősorban pályázatok, másodsorban városi önkormányzati támogatás), a működtetés azonban termelje ki a költségeit. A fejlesztés eredményeként egy jól működő, korszerű múzeumpedagógiai helyiség áll rendelkezésre a múzeumban. Így lehetőség nyílik hosszú távú intézményi együttműködés a helyi nevelési és oktatási intézményekkel, ami a múzeum helyzetét tovább erősíti Sárváron.

47

Feladatok az informális kapcsolatok formalizálása Sárvár és vonzáskörzetének óvodáival, általános- és középiskoláival kapcsolatfelvétel felnőttképzési intézményekkel, együttműködési keretek meghatározása a foglalkoztató helység megtervezése konkrét programok kidolgozása, programkínálat kialakítása a program költséghatékony megtervezése pályázati lehetőségek feltárása, és a pályázatok előkészítése pályázatok lebonyolítása egyéb anyagi lehetőségek felmérése (például szponzoráció, reklámszerződések, programcsomagok)

48

NÁDASDY FERENC MÚZEUM Küldetésnyilatkozat A Nádasdy Ferenc Múzeum a sárvári reneszánsz várkastélyban működő intézmény. Alapvető feladatunknak tartjuk a gyűjteményeinkben található változatos és gazdag műtárgyi állomány megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. A bemutatás során az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt. Meggyőződésünk, hogy múzeumunk a tanulásnak, az ismeretátadásnak és a szabadidő eltöltésének magas színvonalú kínálatot nyújtó színtere. Fontosnak érezzük, hogy látogatóink több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményeit, a sárvári vár történetét, a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Munkánk során nemcsak megyei és országos tagintézményeinkkel tartunk fenn szoros kapcsolatot, hanem a kulturális terület egyéb képviselőivel, illetve az idegenforgalmi ágazattal. Munkatársaink múzeumi tevékenységük során betartják az etikai szabályokat, a törvényi és ágazati rendelkezéseket. Munkatársaink képzésére is hangsúlyt helyezünk, ugyanis látogatóink mellett az ő szakértelmük múzeumunk sikerének a záloga. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy látogatóink múzeumunkra mint a nemzeti örökség ápolójára tekintsenek. Felelősséget érzünk az épített örökség védelme és gondozása iránt.

49

1.4.Éves Munkaterv 2013.

HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi munkatervét a tervezettel megegyező tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester, Takács Zoltán igazgató



50

TERVEZET

A NÁDASDY FERENC MÚZEUM ÉVES MUNKATERVE 2013

51

Bevezetés A Nádasdy Ferenc Múzeum éves munkaterve meghatározza az intézmény tevékenységét az alap- és egyéb tevékenységek területén. A munkaterv a múzeum Stratégiai tervében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálja. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata megállapítja azokat a tevékenységeket, melyek mentén az előírt feladatok meghatározhatók, illetve eredményességük mérhető. A Nádasdy Ferenc Múzeum munkatervét Sárvár Város Képviselő-testülete hagyja jóvá.

A. rész Szervezeti változások a Nádasdy Ferenc Múzeum életében A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése értelmében a 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeként működött sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. január 1-jétől a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával Sárvár város Önkormányzatának fenntartásába került. Sárvár Város Képviselő-testülete 2012. november 22-én tartott ülésén elfogadta a Nádasdy Ferenc Múzeum Alapító okiratát, majd 2012. december 13-án tartott ülésén felhatalmazást adott Sárvár Város Polgármesterének az átadás-átvétel alapját képező Megállapodás aláírására. A Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. évi tevékenységét a múzeumi alapfeladatok ellátása mellett az önálló jogi személyként történő működés feltételeinek a megteremtése is meghatározza, melynek keretében az intézmény igazgatója szorosan együttműködik a Képviselő-testület mellett Sárvár Város Önkormányzatával, valamint a Városgazdálkodás Sárvárral. Kiemelt feladatok

Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása Stratégiai terv elkészítése a múzeum Működési engedélymódosításának előkészítése a munkatársak jogviszonyának biztos, egzisztenciális rendezése az önálló szervezeti működés igazgatási feladatai (adminisztratív, pénzügyi feladatok) közmű szerződések megkötése szolgáltatási és bizományosi szerződések megkötése szabályzatok elkészítése

Akciók Az akciók olyan döntések, amelyek látványos eredményeket hoznak, és megerősítik a múzeummal kapcsolatban kialakult kedvező véleményt, illetve erre alapozva építi fel az új intézmény sikeres működését. Az akciók a Nádasdy Ferenc Múzeum Stratégiai tervében foglalt SWOT-elemzésnél felsorolt belső tényezőkkel összefüggésben fogalmazza meg az első lépéseket. Az alábbi rövid határidős akciók egy része komoly beruházást is jelent, de ezzel jön létre a biztos működés feltételrendszere, és indítja el a múzeumot a sikeres működésben. Határidők: folyamatos (kivéve a revízió) Felelős: a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében a múzeum vezetője gondoskodik a munkaszervezésről.

52

Az akcióterv összeállításának szempontjai: Az önálló működés feltételeinek átfogó megteremése Felkészülés a 2013. évi nyitva tartásra, különös tekintettel a főszezonra (2013. május – augusztus) Kapcsolatrendszer kialakítása (formális és informális egyaránt) A múzeum szervezetének alakítása Történész szakemberek alkalmazásba vétele (1 fő) Frontszemélyzet (teremőr) létszám bővítése (2 fő) Folyamatos takarítás biztosítása Költségvetés alapelemeinek meghatározása Múzeumhoz kötött egyesület vagy alapítvány létrehozása Revízió elrendelése és végrehajtása (határidő 2014. június 30.) A kapcsolat megerősítése Sárvár város nevelési és oktatási intézményeivel (együttműködési szerződések) A kapcsolat megerősítése, illetve új kapcsolatok létrehozása Sárvár város és környékének (különösen Bük, Szombathely és Kőszeg) idegenforgalmi intézményeivel, vendéglátó helyeivel (szolgáltatási szerződések) Informatikai fejlesztés Külső, informatikai szakember megbízása

A múzeumi honlap új tartalmi elemeinek meghatározása, működésének elindítása

Az internetes adatbázisok (Sárvár Anno, Huszárok a neten) karbantartása, archiválása, fejlesztése

Az akkreditált digitális nyilvántartás munkálatainak megkezdése

Az állandó kiállítással kapcsolatos tevékenységek A nyári nyitva tartás időintervallumának átrendezése Lépcsőház: háromnyelvű (magyar, német, angol) tablók újraírása, szerkesztése, nyomtatása Huszárok: háromnyelvű tablók (magyar, német, angol) újraírása, szerkesztése, nyomtatása, kisebb átalakítások Nyomdatörténet: kisebb átalakítás Sárvár története: a tablók újraszerkesztése, nyomtatása a kiállított anyagok újrarendezése, cseréje Bajor kiállítás: feliratok háromnyelvű (magyar, német, angol) megírása, tablók újraszerkesztése, nyomtatása Üvegkiállítás: összefoglaló nagy feliratok háromnyelvű (magyar, német, angol) megírása Magyar, német, angol nyelvű kiállításvezető kiadvány újraszerkesztése, nyomtatása

53

Cseh és szlovák, orosz nyelvű kiállításkísérő lapok megírása, lefordítása, szerkesztése, nyomtatása Audio-guide rendszerek létrehozása Különböző nyelvű idegenvezetések feltételrendszerének megteremtése Totális kommunikációs megjelenés Múzeumi honlap tartalmi fejlesztése A figyelem erőteljes ráirányításra a múzeumra – hírek generálása a médiában – vizuális megjelenés a megye településein (városok, kistérségi települések), az idegenforgalmilag frekventált helyeken – a sárváriak személyes megszólítása – a meglévő elektronikus levelezési címekre DM levél küldése A múzeum mint márka megjelenítése az idegenforgalmi piacon – a múzeum arculati kézikönyvének elkészíttetése – egyelőre a múzeum egészének reklámozása – az időszaki kiállítások előzetes reklámozása, majd konkrét időben megerősített reklámozása

B. rész I. Szervezeti kérdések A Nádasdy Ferenc Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata meghatározza az intézmény szervezeti rendjét. Sárvár Város Képviselő-testülete 2012. december 13-án hozott határozata alapján a múzeum létszáma 12 fő, ami 3 fő létszámfejlesztést jelent. A meghatározott létszámmal biztosítható a múzeum biztonságos működése, szakmai feladatainak ellátása. A létszámfejlesztéssel 1 fő nyolcórás történész muzeológus, 2 fő teremőr felvételére kerül sor. Az intézmény vezetője a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően határozott időre kinevezi az igazgatóhelyettest. A múzeum igazgató-helyettes feladatkörébe három évre kap a művészettörténész muzeológus kap megbízást. A Nádasdy Ferenc Múzeum számít önkéntes munkaerőre, illetve együttműködve a Vasi Múzeumbogár Egyesülettel fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazására. Engedélyezett összlétszám (fő, töredék is lehet) Ebből magasabb vezető vagy vezető (fő, töredék is lehet) Ebből szakmai munkakörben foglalkoztatottak (fő, töredék is lehet) Ebből nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak (fő, töredék is lehet)

2012. tény

2013. terv

9

12

1

1

3

4,5

5

6,5

Megjegyzés: a 2012. évvel kapcsolatos adatok a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézményi működésére vonatkoznak (2012. december 31-i állapot)

54

II. Szakmai működés 1) Intézményi terek / épületek tervezett infrastrukturális fejlesztései A múzeum kiállítóterének, raktárának, restaurátor műhelyének, irodáinak fejlesztése elmaradt az elmúlt évek során, ezért 2013-ban az intézmény elindítja ezen terek fejlesztését. Az átalakítások eredményeként létrejön

egy vendégbarát kiállítótér,

egy műtárgybarát raktár,

a szakmai elvárásoknak megfelelő restaurátor műhely,

a napi munkavégzést, és szakmai tevékenységet biztosító munkahelyi tér,

egy installációs raktár.

A vendégbarát kiállítótér elérése érdekében

meszelés a Kanizsai szobában, az időszaki kiállítótérben,

a fogadótér, pénztár átalakítása,

az elektromos hálózat átalakítására, korszerűsítésére, az ablakok szigetelése, a lépcsőház felújítása (falépcső kezelése, falfelület meszelése), a pénztár informatikai beléptető rendszerének kiépítése. A restaurátor műhely korszerűsítésének, fejlesztésének érdekében előírásoknak megfelelő tároló szekrények beszerzése, a világítás, elektromos hálózat korszerűsítése, biztonsági hálózat áttekintése, korszerűsítése, biztonságos munkakörnyezet kialakítása, kisértékű eszközbeszerzés. A múzeumi irodák fejlesztésének érdekében padló javítása, a pincelejáró és a pince vizesedéséből fakadó falleomlás elhárítása, a világítás, elektromos hálózat korszerűsítése, biztonsági hálózat áttekintése, korszerűsítése. 2) Gyűjteménygondozás és feldolgozás Az átvétel után szükséges a teljes gyűjtemény revíziója, melynek felelősei a muzeológusok, közreműködik a restaurátor és a gyűjteménykezelő. A revízió áthúzódik a következő esztendőre. A gyűjtemény gyarapodásának forrása elsőként a korábbi években még nem beleltározott műtárgyak, illetve fenntartói támogatás, saját bevétel. 2012. tény

2013. terv

Gyarapodási naplóba vett tárgyak száma (tétel, db, példány, stb.)

55

Szakleltárkönyvbe vett tárgyak száma (tétel, db, példány, stb.) Szekrénykataszteri nyilvántartásba vett tárgyak száma (tétel, db, példány, stb.) Elkészült, képi ábrázolással is ellátott leírókartonok száma (db) Revíziózott tárgyak száma (tétel, db, példány, stb.) Tisztított, konzervált tárgyak száma (tétel, db, példány, stb.) Restaurált tárgyak száma (tétel, db, példány, stb.)

100 db

450 db 3 db

Megjegyzés: a 2012. évvel kapcsolatos adatok a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézményi működésére vonatkoznak (2012. december 31-i állapot)

A tisztítás, konzerválás elsősorban a Huszárgyűjtemény műtárgyait érinti, melynek költségeit részben az NKA Közgyűjteményi pályázatán elnyert 500.000,- Ft támogatás biztosítja. A könyvtár fejlesztése is szükséges, melynek célja a múzeum gyűjteményeinek feldolgozásához szükséges szakirodalom beszerzése, valamint általános muzeológiai irodalom beszerzése. A célok megvalósítása érdekében

folyóiratok előfizetése (várható 25 cím),

előfizetés internetes tudományos letöltő portálokra,

a)

könyvvásárlás (várható 200 darab).

Gyarapodás és arányainak tervezése A gyűjteménygyarapítás elsődleges célja Sárvárhoz köthető (mű)tárgyak és dokumentumok gyűjtése, ide értve a jelenkort is. Minden muzeológus kapcsolatot tart magánygyűjtőkkel, figyeli a műtárgypiacot, és javaslatot tesz. A gyarapodás arányainak tervezését megnehezíti a források feltárása, illetve egyelőre nem tudható, milyen darabok felbukkanása várható. A gyarapodás forrásai: pályázati bevétel, ajándékozás, vásárlás (önkormányzati támogatás, működési bevétel, szponzoráció). Feladat Gyűjteményi középtávú terv (20132017) elkészítése Javaslattétel műtárgyak, dokumentumok beszerzésére Javaslattétel alapján beszerzés

b)

Felelős muzeológusok

Határidő 2013. február 28.

muzeológusok

folyamatos

múzeumvezető

folyamatos

Kiemelkedő darabok vagy együttesek bekerülésének tervezése A sárvári vár egykori birtokosaihoz, különösen a Nádasdy családhoz köthető emlékek megszerzése kiemelt feladat. A gyarapodás forrásai: pályázati bevétel, ajándékozás, vásárlás (önkormányzati támogatás, működési bevétel, szponzoráció). Feladat Javaslattétel műtárgyak, dokumentumok beszerzésére Javaslattétel alapján beszerzés

c)


Határidő folyamatos

múzeumvezető

folyamatos

Az éves gyarapodással kapcsolatos nyilvántartási feladatok tervezése, különös tekintettel a számítógépes nyilvántartásra A fenntartóváltást követően szükséges a revízió elvégzése, az ehhez kapcsolható dokumentáció elkészítése. Az elmúlt években elindult digitalizálás első lépése a

56

Fényképtárban található 45 ezer felvétel szkennelésének megkezdése volt, melynek eredményeként 10 ezer fénykép került rögzítésre. A Huszárgyűjtemény netes adatbázis megjelentetésének alapfeltétele a dokumentumok szkennelése, illetve a műtárgyak fényképfelvételeinek elkészítése volt. 2013-ban folytatódik a Fényképtár felvételeinek rögzítése, illetve megkezdődnek a később akkreditálásra szánt digitális adatbázis elkészítésének munkálatai (ütemterv, szerkezet kialakítása, elkészítése). A digitális adatbázis elkészítéséhez a múzeum külső szakértőt foglalkoztat. Feladat Gyűjteményi revízió


Fényképtár felvételeinek szkennelésének gyűjteménykezelő folytatása A Huszárgyűjtemény megtisztított restaurátor műtárgyainak fényképezése Digitális adatbázis munkálatai múzeumvezető

d)

2013. szeptember 30. folyamatos

Feldolgozásra váró (visszamenőleg felhalmozódott) anyag becsült mennyisége és a hiányosságok feldolgozása érdekében 2013. évben előirányzott feladatok Feladat A korábban ajándékozással a múzeum gyűjteményébe került kovácsműhely nyilvántartásba vétele A korábban ajándékozással a múzeum gyűjteményébe került kovácsműhely fényképekkel ellátott leírókartonjainak elkészítése

e)

Határidő áthúzódó, 2014. június 30. folyamatos

Felelős történész muzeológus

Határidő 2013. április 30.

történész muzeológus

2013. május 31.

Gyűjteményi rend és raktári helyzet értékelése, raktárrendezéssel kapcsolatos 2013. évi feladatok A múzeum raktárterében nyitott salgó polcokon, illetve műtárgyszekrényekben találhatók a műtárgyak. A világítást neon fénycsők biztosítják. 2013-ban ütemterv készül a raktárban műtárgybarát kialakítását szolgáló átalakításra, illetve sor kerül a megvalósítást biztosító források feltárására. Feladat A raktári rendet meghatározó szabályzat frissítése Raktárátalakítási ütemterv elkészítése, források feltárása

f)

Felelős múzeumvezető


restaurátor

2013. április 30.

Megelőző műtárgyvédelemmel kapcsolatos 2013. évi feladatok Feladat Műtárgyvédelmi Szabályzat elkészítése Preventív műtárgyvédelmi középtávú stratégia (2013-2017) elkészítése

Felelős restaurátor restaurátor

Határidő 2013. február 28. 2013. március 29.

57

g)

Tisztítással, konzerválással, restaurálással kapcsolatos 2013. évi feladatok Az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának támogatásával sor kerül a Huszárgyűjtemény fa, fém alapú tárgyainak (a fegyverek kivételével) tisztítására, konzerválására, restaurálására. Több ütemben készül el a vár felszereléséhez tartozó tálalók restaurálására, a munkálatok az idén kezdődnek. Feladat 2 db tálalószekrény restaurálása Huszárgyűjtemény fa, fém alapú tárgyainak műtárgyvédelmi munkálatai

Felelős restaurátor restaurátor

Határidő 2013. május 31. 2013. szeptember 30

3) Digitalizálás, virtuális hozzáférhetőség, kutathatóság a) A digitalizálás helyzete 2013 elején, az intézmény digitalizálási stratégiájának bemutatása A Nádasdy Ferenc Múzeum nagy hangsúlyt helyez arra, hogy gyűjteményeit folyamatosan digitalizálja. Digitalizálás alatt jó minőségű felvételek készítése, szkennelése mellett a nyilvántartás digitális alapra helyezését is érteni kell. Utóbbi kialakítása a múzeum egyik kiemelt feladata, melynek célja saját fejlesztésű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő akkreditált és felhasználóbarát nyilvántartó rendszer kifejlesztése. A munkában a múzeum munkatársai mellett külső informatikus szakértő is részt vesz. Az eddig elvégzett munka eredménye a múzeum hivatalos honlapján keresztül elérhető Huszárok a neten adatbázis, illetve a web 2.0 alapú Sárvár anno fényképadatbázis. Mindkét adatbázis továbbfejlesztése is a 2013. év feladati közé tartozik, hasonlóan a honlap tartalmi fejlesztése. Anyagi források (pl. pályázat, szponzoráció) biztosítása esetén 2013-ban a múzeum tervezi a honlapon megjelentetett digitalizált állomány növelését. Függetlenül a pénzügyi forrás megteremtésétől a digitalizálás tovább folytatódik. 2012.

2013.

Mutatók

2012. év végéig digitalizált tételszám

2013. évre tervezett digitalizálá s

Digitalizált objektumok összesen (db)

13500

6500

9611

13400

3500

2000

2154

3100

2000

1500

1304

2800

8000

3000

6153

7500

-

8

-

8

- ebből műtárgy (db) - írott dokumentum (oldal) - fényképfelvétel (db) Gyűjteményekre, kiállításokra alapozott múzeumpedagógiai letölthető segédanyagok (db)

év végéig digitalizált állományból honlapon hozzáférhető

Felelős

restaurátor, tört. muzeológus gyűjteménykezel ő gyűjteménykezel ő közönségkapcsol ati munkatárs

58

Műtárgydigitalizálás:

b)

kitűzők, jelvények, kitüntetések 1200 db kovácsműhelyek emlékei 300 db Huszárgyűjtemény tisztított darabjai 500 db Dokumentumdigitalizálás: képeslapok az I. világháborúból 1500 db 3000 db Fényképfelvételek: Sárvár történetéből A digitális tartalmak honlapon történő hozzáférhetőségéért felelős: múzeumvezető. Kutatószolgálat Mutató Kutatók száma Kutatási alkalmak száma

c)

2012. tény 7 20

2013. terv igény szerint igény szerint

Múzeumi könyvtár Mutató Szaktájékoztatások száma (személyes, telefon, e-mail stb.) Könyvtárhasználók száma Könyvtárhasználatok száma Helyben használt könyvek, folyóiratok száma Kölcsönzött könyvek száma

2011. tény

2012. terv

5

igény szerint

-

igény szerint igény szerint

-

igény szerint

4) Tudományos kutatás Tudományos munka mutatói Tudományos munkatársak száma (fő) Tudományos fokozattal rendelkező munkatársak száma (fő) Tárgyévben megszerzett tudományos fokozatok száma (db) A tudományos munkatársak által kivett összes kutatónap száma (nap) A múzeum által kiadott önálló tudományos-muzeológiai kiadványok száma (monográfia, tanulmánykötet, folyóirat, kiállítási- és gyűjteményi katalógus, évkönyv) (db) (magyar | idegen nyelven) A munkatársak által írt, saját múzeumi kiadványban megjelent tudományos tanulmányok, közlemények, cikkek száma (db) (magyar | idegen nyelven) A munkatársak által írt egyéb tudományos kiadványban megjelent tudományos tanulmányok, közlemények, cikkek száma (db) (magyar | idegen nyelven) A munkatársak által tartott tudományos előadások, összeállított poszterek száma (db) (itthon | külföldön) A múzeum által megjelentetett ismeretterjesztő, pedagógiai kiadványok száma (db) (magyar | idegen nyelven) A munkatársak által saját múzeumi vagy egyéb kiadványban megjelentetett ismeretterjesztő írások (magyar | idegen nyelven) Kiállítási forgatókönyvek száma (állandó| időszaki) (db) Megvalósult kiállítások száma (állandó| időszaki) (db) Hazai tudományos programokban való részvétel (programok száma | résztvevő munkatársak száma) Nemzetközi tudományos programokban való részvétel (programok száma | résztvevő munkatársak száma)

2012. tény 2

2013. terv 3

40

2

3

2 6 2

1

2 3 3

2 2

5 5

59

Felsőoktatásban oktatóként résztvevő munkatársak száma (fő) | megtartott órák száma (óra, 1 óra = 45 perc) Felnőttképzésben oktatóként résztvevő munkatársak száma (fő) | megtartott órák száma (óra, 1 óra = 45 perc)

a)

A 2013. évi tudományos munka, kutatás fő irányvonalainak leírása (célok, feladatok, megvalósítás, tervezett eredmények) A múzeum Stratégiai tervének (2013-2017) tervében foglaltak szerint a tudományos tevékenység célja az intézmény helyzetének megerősítése a regionális (határon átnyúlóan is) és országos tudományos hálózatban, illetve az intézmény irányító szerepének megalapozása a város történeti múltjának kutatásában. A cél megvalósításának érdekében a múzeum kapcsolatot alakít ki tudományos intézményekkel, szervezetekkel, illetve saját kiadású tudományos folyóiratot alapít (címe: Ex arce nostra Sarwar. A Nádasdy Ferenc Múzeum tudományos közleményei), valamint tudományos konferenciát szervez. A város történeti múltjának feltárásához 2013-ban a múzeum megkezdi saját gyűjteményének tudományos feldolgozását. Feladat

Felelős

Folyóirat alapítás és megjelentetés

múzeumvezető

Kapcsolatfelvétel tudományos intézményekkel A hagyaték. A Nádasdy család kulturális eredményessége című konferencia A dokumentumgyűjtemény Sárvár történetével kapcsolatos aprónyomtatványainak feltárása (katalógus kézirat elkészítése) Sárvárral kapcsolatos források feltárása a Vas Megyei Levéltárban (jegyzék)

b)

Határidő 2013. szeptember 30.

múzeumvezető

folyamatos

múzeumvezető

2013. október

történész muzeológus

2013. november 30.

muzeológusok

2013. november 30.

Kiadott, eladott és raktáron lévő saját múzeumi kiadványok száma, a remittenda kezelése és raktározási kérdései, a megoldásra vonatkozó intézkedési terv Az átvétel előkészítése során a megyei múzeumigazgató utasításában minden kiadványt bekért a Savaria Múzeumba Szombathelyre. A 2013-ban a múzeumi pénztár átalakítására kerül sor, ahol a saját kiadványok árusítására is sor kerül. A pénztár informatikai fejlesztését követően naprakész készletnyilvántartásra is lehetőség nyílik.

5) Kiállítási tevékenység a)

Nyitva tartás 313 nap/év. (kötelezően előírt 260 nap) A múzeum nyitva tartása: keddtől vasárnapig 9 órától 17 óráig. A múzeum nyári nyitva tartása: keddtől vasárnapig 9 órától 20 óráig. Az ünnepi nyitva tartás jellemzői: 2013-ban a Nádasdy Ferenc Múzeum nyitva tart a következő ünnepnapokon – március 15. (péntek), május 1. (szerda), augusztus 20. (kedd), október 23. (szerda) b) A látogatószám növekedését és a múzeumi szolgáltatások minőségét elősegítő új kezdeményezések, szolgáltatáscsomagok és készpénzkímélő eszközök bevezetése

csomagajánlatok kidolgozása (a tárlatvezetések széles skálájának kialakítása: Fele sem igaz tárlatvezetés, Vártúra, Várkerület)

60

grafikailag tervezett belépőjegy kiadása vezető lap kiadása a belépőjegy mellé Sárvár Kártya kedvezmény (30 %) voucherek elfogadása szolgáltatási szerződéssel kártyásfizetés lehetőségének megteremtése SZÉP kártya elfogadása

c)

Látogatószám növelésének tervezett stratégiája A múzeum Stratégiai tervében megfogalmazottak szerint.

d)

Az épületen belüli információs eszközök IKT pontok elhelyezése

61

e)

Múzeumi bolt, büfé, kávézó A pénztár átalakítása Új árukészlet kialakítása (bizományos, saját)

f)

Az akadálymentesítés helyzete és 2013. évi célkitűzései Az akadálymentesítés megoldása a várban a körülmények miatt nehezen megoldható. 2013-ban külső szakértő segítségével a múzeum tervet készít a megfelelő megoldások megtalálására. A terv a forrásokat is megnevezi. g) Fogyatékkal élők (látás- és hallássérültek) fogadása a múzeumban A múzeum 2013-ban elkészíti külső szakértő bevonásával a múzeum látogatását a látássérültek számára lehetővé tevő fejlesztés tervét. A terv részét képezi a megvalósítás forrásának megjelölését. h)

Kiállítások: Működő állandó kiállítások – Nyomdászat a Nádasdy birtokokon (történeti) – Sárvár története (történeti) – Huszárok (történeti) – Iparművészeti kiállítások (művészettörténeti) Átalakítás után újra működő állandó kiállítás – Carta Hungarica. A Nádasdy Ferenc Múzeum térképgyűjteménye megnyitás: 2013. február 5. (kedd) felelős: múzeumvezető Állandó kiállítás tervezett megújítása – Huszárok megnyitás: 2013. második fele felelős: múzeumvezető Sikeres Alfa program pályázat esetén Tervezett időszaki kiállítások (munkacímek) – Csak szép? A sárvári és kőszegi múzeumok iparművészeti gyűjteményei megnyitás: 2013. április felelősök: muzeológusok – Báthory Erzsébet szobája. Kamarakiállítás megnyitás: 2013. május felelős: múzeumvezető – Huszárok szablyái megnyitás: 2013. június felelős: múzeumvezető – Vasi elit megnyitás: 2013. szeptember felelősök: muzeológusok – A hagyaték. A Nádasdy család kulturális eredményessége megnyitás 2013. október felelős: történész muzeológus – Vitrinkiállítás sorozat megnyitások: 2013. március, július, november felelős: muzeológusok

62

i)

Látogattotság Mutatók Összes látogatószám - ebből teljes árú jegyet vásárló - kedvezményes árat fizető - ingyenes Diák Külföldi látogatók (becsült százalékos érték)

2012. tény 25130 fő

2013. terv 35 ezer fő

6) Közművelődési tevékenység szervezése Mutatók Tárlatvezetések száma (alkalom) Ebből szakvezetések száma (alkalom) Ebből tanulmánytári/látványtári vezetések száma (alkalom) | látogatószám (fő) Ebből szolgáltatással (rendezvényekkel) egybekötött vezetések száma (alkalom) Ebből idegen nyelvű vezetések száma (alkalom) Múzeumpedagógiai foglalkozások száma (alkalom) | látogatószám (fő) Diákok részére tartott egyéb rendezvények száma (alkalom) | látogatószám (fő) Egyéb közművelődési rendezvények száma (alkalom)| látogatószám (fő)

a)

2012. tény 40 3 -

-

2013. terv igény szerint igény szerint -

-

12

igény szerint

8

igény szerint

5

igény szerint

6

igény szerint

4

8

Az intézmény 2012-re tervezett közművelődési tevékenységének és PR stratégiájának átfogó bemutatása (Új célcsoportok megszólításának stratégiája, a megvalósítás módja, eszközei, személyi feltételeinek biztosítása /gyakornokok, önkéntesek, stb./, költségvetésen kívüli finanszírozási lehetőségek bevonása /pl.: TÁMOP, szponzorok, együttműködések/). A múzeum Stratégiai terve (2013-2017) című alapdokumentumban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az intézmény 2013-ban jelentősen bővíti közművelődési kínálatát, mind az egyedi látogatók, mind a csoportok számára, illetve a rendezvények területén is jelentkezik új programokkal. Mindezek részleteit a Közművelődési és múzeumpedagógiai stratégiai terv (2013-2017), illetve a PR stratégia tartalmazza (utóbbi üzletpolitikai szempontból nem nyilvános). Feladat Közművelődési és múzeumpedagógiai stratégiai terv (2013-2017) elkészítése A PR stratégiai megalkotása Dísztermi előadások szervezése Múzeumpedagógiai programok Közönségkapcsolati programok Kapcsolattartás turisztikai szolgáltatókkal Kapcsolattartás önkéntesekkel

Felelős múzeumigazgató közművelődési munkatárs múzeumigazgató múzeumigazgató közművelődési munkatárs közművelődési munkatárs közművelődési munkatárs


közművelődési munkatárs

folyamatos

2013. február 28. folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos

63

7) Pályázati tevékenység A múzeum Stratégiai tervében foglaltak szerint a múzeum igyekszik minden pályázati lehetőséget megragadni, melyek illeszkednek tevékenységéhez. A megfogalmazott célok elérésének ütemezése nagymértékben függ a pályázati tevékenységtől. 2013-ban NKA Közgyűjteményi Kollégiuma támogatja a Huszárgyűjtemény műtárgyainak tisztítási, konzerválási, restaurálási feladataival kapcsolatos költségek egy részét. Elnyert összeg: 500000 Ft. A Huszárok című állandó kiállítás újraépítését, teljes átalakítását az ún. Alfa program támogatja sikeres pályázat esetén. A múzeum konferencia tevékenységét, illetve a hozzá kapcsolódó kiállítás létrehozását szintén az NKA Közgyűjteményi Kollégiumához beadásra tervezett pályázat segíti. A folyóirat alapítását, megjelentetését szintén pályázat is megkönnyítheti. A múzeum minden munkatársa folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket. 8) Kommunikációs tevékenység A múzeum kommunikációs tevékenységének részleteit a PR stratégia tartalmazza. A munkatervben foglalt tevékenységek megvalósításáért a múzeum vezetője felelős, aki a Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik a végrehajtásról, illetve az egyéni munkatervek elkészítéséről, a beszámolók elkészítéséről. Sárvár, 2013. január 1.

Takács Zoltán múzeumigazgató

64

2/ Napirendi pont A Sárváron működő nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Mely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, másrészről a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között az alábbiak szerint: Az együttműködési megállapodás /továbbiakban: megállapodás/ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet, Az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/200. /XII.24./ Korm. rendelet alapján készült. A megállapodás alapvető célja, hogy az együttműködés hatékonyságát, eredményességét és a jogszabályi előírások betartását biztosítsa. A megállapodás részletesen tartalmazza Sárvár Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/ és a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat /továbbiakban: SLNÖ/, /továbbiakban: önkormányzat és SLNÖ együtt: együttműködő felek/ együttműködésére vonatkozó szabályokat, eljárási rendet, munkamegosztást és a felelősség rendszerét. Az együttműködés megállapodásban rögzített főbb területei: 1/ Az SLNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. 2/ Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. 3/ Az önkormányzat képviselete az SLNÖ ülésein. 4/ Egyéb rendelkezések.

Részletes szabályok 1/ Az SLNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Az önkormányzat: a/ Az SLNÖ részére havonta igény szerint /melyet az igénybevétel időpontját megelőzően lehetőleg 5 nappal korábban a aljegyzőnél kell bejelenteni/ a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény /továbbiakban: Njtv./ 80.§. /1/ bekezdés a./ pontja rendelkezéseinek megfelelően biztosítja az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges ingyenes helyiséghasználatot az önkormányzati hivatal /továbbiakban: Polgármesteri Hivatal/ épületében. b/ Biztosítja az SLNÖ képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

65

c/ A Polgármesteri Hivatal Titkársága által gondoskodik az SLNÖ képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről /meghívó, előterjesztések elkészítése, sokszorosítása, postázása/ a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő

általi aláírásáról, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntések, levelezés előkészítéséről, az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, iratkezelési, adminisztrációs feladatok ellátásáról. d/ Viseli az a-c. pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket /az SLNÖ tisztségviselői és a képviselők telefonhasználata költségei kivételével/, az ezt meghaladó feladatok ellátásának költségeit és az egyéb működési költségeket az SLNÖ viseli. 2/ Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. a/ A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje. Az SLNÖ költségvetését önállóan alkotja meg és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. Az SLNÖ költségvetési rendeletének előkészítésére, elfogadására Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény /továbbiakban: Áht./ 24.§ és 26-28.§-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az SLNÖ bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. Az SLNÖ bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolás feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik térítésmentesen. A Polgármesteri Hivatal vezetője /jegyző/ által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az SLNÖ elnöke november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig benyújtja az SLNÖ képviselő-testületének. A jegyző a költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, az SLNÖ képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételek és kiadások ismeretében, az SLNÖ elnökével történő egyeztetés után állítja össze. A jegyző a költségvetés-tervezetet a költségvetési koncepcióban meghatározott elvek szerint az SLNÖ elnökének segítségével készíti el és az SLNÖ elnöke terjeszti az SLNÖ képviselőtestülete elé, a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig. Az SLNÖ képviselő-testülete az elemi költségvetést önállóan határozatban állapítja meg, az önkormányzat költségvetésétől függetlenül. b/ A költségvetési előirányzatok módosítása. Az SLNÖ költségvetési határozatában megjelenő bevételek, kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az SLNÖ képviselő-testülete dönthet. Az SLNÖ elnöke a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az SLNÖ képviselő-testületét harminc napon belül tájékoztatja.

66

Az SLNÖ képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosíthatja a költségvetést. c/ Költségvetési információ. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája a jóváhagyott költségvetést az SLNÖ képviselő-testülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás információs rendszere keretében – adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója alapján – az SLNÖ költségvetéséről készült költségvetési információt. d/ A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje. Az SLNÖ operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája az SLNÖ költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait. e/ Kötelezettségvállalás rendje. Az SLNÖ kötelezettségvállalási rendjét Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedése az alábbiak szerint szabályozza: Az SLNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SLNÖ elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. /Áht.31.§ /1/ bekezdés/ Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot, azaz százezer forintot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak. /Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet /továbbiakban: Ávr./ 53.§. 1/a, b/ pontja alapján./ Az SLNÖ nevében az SLNÖ kiadási előirányzatai terhére beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos kötelezettség-vállalásra az SLNÖ elnöke jogosult./Ávr. 52.§. /7/ bekezdés/ f/ Érvényesítés. A számla beérkezését követően, a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/200. /XII.24./ Korm rendelet /a továbbiakban:

67

államháztartási számviteli kormányrendelet/, valamint az Ávr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. /Ávr.58.§. /1/ bekezdés/ Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. /Ávr. 58.§. /2/ bekezdés/ Az érvényestésnek tartalmazni kell az érvényestésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. /Ávr. 58.§. /3/ bekezdés/ Az érvényesítési feladattal megbízott személy e faladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a) a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, b) jogszabály szerint jogos-e a követelés, c) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző) d) a számla számszakilag helyes-e, e) a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, f) az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e, g) a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat az SLNÖ tekintetében a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája köztisztviselői látják el. g/ Utalványozás. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. /Ávr. 59.§. /1/ bekezdés/ Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az utalványozás külön írásbeli rendelkezéssel, utalványrendelettel történik, amely tartalmazza: a) az „utalvány” szót, b) a költségvetési évet, c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, e) a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, ha van ilyen g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő aláírását. /Ávr.59.§./1/-/3/ bekezdés./ A rövidített utalványon - készpénzes fizetési mód bizonylaton - a fentiekben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. /Ávr. 59.§. /4/ bekezdés/ Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, valamint a pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait. /Ávr. 59.§. /5/ bekezdés a-c/ pontjai/ Az SLNÖ nevében az SLNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SLNÖ elnöke jogosult utalványozásra. /Ávr.59.§./1/ bekezdés/

68

h/ Pénzügyi ellenjegyzés. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzési feladattal megbízott köztisztviselő köteles meggyőződni arról, hogy a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy a megtervezett és a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. /Ávr. 54.§ /1/ bekezdés a-c/ pontjai/ Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, a kötelezettségvállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét írásban tájékoztatni. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíteni az irányító szerv vezetőjét. A vezető a tájékoztatást a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. /Ávr. 54.§. /3/, /4/ bekezdés/ Az Ávr. 55.§./2/ bekezdés a/ pontja alapján a kötelezettség-vállalás és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője jogosult. Távollétében a gazdasági vezető által írásban kijelölt köztisztviselő jogosult pénzügyi ellenjegyzésére, mind a kötelezettség-vállalás, mind az utalványozás tekintetésben. A szakmai teljesítés igazolására Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedésében szabályozott módon kerülhet sor az SLNÖ esetében. i/ Összeférhetetlenségi szabályok. Az Ávr. 60.§. /1/,/2/ bekezdése alapján a kötelezettségvállaló, utalványozó és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettség-vállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. j/ Pénzellátás, bankszámlarend. Az SLNÖ a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat az SRNÖ részére a Raiffeisen Bank Zrt.-nél megnyitott 12096004-01336954-00100002 számú önálló bankszámláján bonyolítja. A bankszámla megnyitásról öt napon belül a Magyar Államkincstárt értesíteni kell. A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás bejelentő kartonon bejelentett személyeket illeti meg. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája biztosítja, hogy a számviteli és analitikus nyilvántartás során az SLNÖ bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.

69

A 2012. évben az SLNÖ-t megillető költségvetési támogatásokat a 2011.december 30-án hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. Az SLNÖ a költségvetési támogatást az SLNÖ-t megillető, a nettósítás során csökkentett összeget a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja az SLNÖ önálló fizetési számlájára. Az SLNÖ a készpénzellátáshoz külön házipénztárt vezet, amit bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzít. A pénztárkezeléssel kapcsolatos részletes szabályozás a Pénzkezelési Szabályzatban kerül rögzítésre. k/ A vagyontárgyak kezelésének rendjére vonatkozó szabályok. Az SLNÖ vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. Az SLNÖ vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény SLNÖ-re vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni Az SLNÖ vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat az SLNÖ elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatok szolgáltatják. Az SLNÖ vagyonával való gazdálkodás az SLNÖ képviselő-testülete határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája feladata, amelyben közreműködik az SLNÖ elnöke. l/ Beszámolás,információszolgáltatás. Az SLNÖ elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája készít el az SLNÖ elnöke segítségével. Ezen kívül az Áht.108.§. /2/ bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-ig, első kilenc hónapjáról október 20-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-ig kell adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár Vas megyei Igazgatósága felé. A fenti információk határidőre történő megküldéséről a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévente szóban, félévente írásban a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája szolgáltat adatokat az SLNÖ elnöke részére. m/ Belső ellenőrzés. Az SLNÖ operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a belső ellenőrzés feladatát képezi. Az önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak az SLNÖ gazdálodására.

70

A belső ellenőrzés SLNÖ gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az SLNÖ elnökének feladata, aki a polgármestert tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól és a realizálásról. 3/ Az önkormányzat képviselete az SLNÖ ülésein. Az SLNÖ ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében az aljegyző /akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő/ vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 4/ Egyéb rendelkezések Az SLNÖ tartozásaiért az önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogy azt külön megállapodásban vállalja. Együttműködő felek kölcsönösen kijelentik, hogy e megállapodásban rögzítettek szerint járnak el, működnek együtt. Együttműködő felek e megállapodást határozott időre, az SLNÖ megbizatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálnak. A megállapodást Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 124/2012. /V.24./ számú határozatával, a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2012. /V.18./ számú határozatával jóváhagyta. E megállapodás az aláírását követő napon lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a 2011. február 22. keltezésű együttműködő felek által aláírt megállapodás hatályát veszti. Sárvár, 20120. június 1.

/:Kondora István:/ polgármester

/:Zarowny Ferenc:/ a Sárvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

/:dr.Szijártó Valéria:/ jegyző

71

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS /Tervezet/

Mely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, másrészről a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között az alábbiak szerint: Az együttműködési megállapodás /továbbiakban: megállapodás/ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet, Az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/200. /XII.24./ Korm. rendelet alapján készült. A megállapodás alapvető célja, hogy az együttműködés hatékonyságát, eredményességét és a jogszabályi előírások betartását biztosítsa. A megállapodás részletesen tartalmazza Sárvár Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/ és a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat /továbbiakban: SRNÖ/, /továbbiakban: önkormányzat és SRNÖ együtt: együttműködő felek/ együttműködésére vonatkozó szabályokat, eljárási rendet, munkamegosztást és a felelősség rendszerét.

Az együttműködés megállapodásban rögzített főbb területei: 1/ Az SRNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. 2/Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. 3/ Az önkormányzat képviselete az SRNÖ ülésein. 4/ Egyéb rendelkezések.

Részletes szabályok 1/ Az SRNÖ működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Az önkormányzat: a/ Az SRNÖ részére havonta igény szerint /melyet az igénybevétel időpontját megelőzően lehetőleg 5 nappal korábban a aljegyzőnél kell bejelenteni/ a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény /továbbiakban: Njtv./ 80.§. /1/ bekezdés a./ pontja rendelkezéseinek megfelelően biztosítja az önkormányzati hivatal /továbbiakban: Polgármesteri Hivatal/ épületében. b/ Biztosítja az SRNÖ képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. c/ A Polgármesteri Hivatal Titkársága által gondoskodik az SRNÖ képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről /meghívó, előterjesztések elkészítése, sokszorosítása, postázása/ a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő általi aláírásáról, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntések, levelezés előkészítéséről,

72

az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, iratkezelési, adminisztrációs feladatok ellátásáról. d/ Viseli az a-c. pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket /az SRNÖ tisztségviselői és a képviselők telefonhasználata költségei kivételével/, az ezt meghaladó feladatok ellátásának költségeit és az egyéb működési költségeket az SRNÖ viseli. 2/ Költségvetés, gazdálkodás, beszámolás, vagyontárgyak kezelése, belső ellenőrzés. a/ A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje. Az SRNÖ költségvetését önállóan alkotja meg és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. Az SRNÖ költségvetési rendeletének előkészítésére, elfogadására Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény /továbbiakban: Áht./ 24.§ és 26-28.§-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az SRNÖ bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. Az SRNÖ bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolás feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik térítésmentesen. A Polgármesteri Hivatal vezetője /jegyző/ által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az SRNÖ elnöke november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig benyújtja az SRNÖ képviselő-testületének. A jegyző a költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, az SRNÖ képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételek és kiadások ismeretében, az SRNÖ elnökével történő egyeztetés után állítja össze. A jegyző a költségvetés-tervezetet a költségvetési koncepcióban meghatározott elvek szerint az SRNÖ elnökének segítségével készíti el és az SRNÖ elnöke terjeszti az SRNÖ képviselőtestülete elé, a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig. Az SRNÖ képviselő-testülete az elemi költségvetést önállóan határozattal állapítja meg, az önkormányzat költségvetésétől függetlenül. b/ A költségvetési előirányzatok módosítása. Az SRNÖ költségvetési határozatában megjelenő bevételek, kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról az SRNÖ képviselő-testülete dönthet. Az SRNÖ elnöke a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az SRNÖ képviselő-testületét harminc napon belül tájékoztatja. Az SRNÖ képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosíthatja a költségvetést.

73

c/ Költségvetési információ. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája a jóváhagyott költségvetést az SRNÖ képviselő-testülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás információs rendszere keretében – adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája elkészíti – a vonatkozó kormányrendelet és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója alapján – az SRNÖ költségvetéséről készült költségvetési információt. d/ A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje. Az SRNÖ operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája az SRNÖ költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait. e/ Kötelezettségvállalás rendje. Az SRNÖ kötelezettségvállalási rendjét Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedése az alábbiak szerint szabályozza: Az SRNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SRNÖ elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. /Áht.31.§ /1/ bekezdés/ Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot, azaz százezer forintot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak. /Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. /XII.31./ Korm. rendelet /továbbiakban: Ávr./ 53.§. 1/a, b/ pontja alapján./ Az SRNÖ nevében az SRNÖ kiadási előirányzatai terhére beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos kötelezettség-vállalásra az SRNÖ elnöke jogosult./Ávr. 52.§. /7/ bekezdés/ f/ Érvényesítés. A számla beérkezését követően, a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/200. /XII.24./ Korm rendelet /a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet/, valamint az Ávr. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. /Ávr.58.§. /1/ bekezdés/ Ha az érvényesítő a jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak.

74

Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. /Ávr. 58.§. /2/ bekezdés/ Az érvényestésnek tartalmazni kell az érvényestésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. /Ávr. 58.§. /3/ bekezdés/ Az érvényesítési feladattal megbízott személy e faladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy h) a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, i) jogszabály szerint jogos-e a követelés, j) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző) k) a számla számszakilag helyes-e, l) a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, m) az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént-e, n) a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat az SRNÖ tekintetében a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája köztisztviselői látják el. g/ Utalványozás. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. /Ávr. 59.§. /1/ bekezdés/ Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az utalványozás külön írásbeli rendelkezéssel, utalványrendelettel történik, amely tartalmazza: h) az „utalvány” szót, i) a költségvetési évet, j) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, k) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, l) a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, m) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, ha van ilyen n) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő aláírását. /Ávr. 59.§. /1/-/3/ bekezdés/ A rövidített utalványon - készpénzes fizetési mód bizonylaton - a fentiekben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. /Ávr. 59.§. /4/ bekezdés/ Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, valamint a pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait. /Ávr. 59.§. /5/ bekezdés a-c/ pontjai/ Az SRNÖ nevében az SRNÖ kiadási előirányzatainak terhére az SRNÖ elnöke jogosult utalványozásra. /Ávr.59.§./1/ bekezdés/

75

h/ Pénzügyi ellenjegyzés. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzési feladattal megbízott köztisztviselő köteles meggyőződni arról, hogy d) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll-e, a befolyt vagy a megtervezett és a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, e) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, f) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. /Ávr. 54.§ (1) bekezdés a-c/ pontjai/ Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, a kötelezettségvállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét írásban tájékoztatni. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni, és e tényről haladéktalanul írásban értesíteni az irányító szerv vezetőjét. A vezető a tájékoztatást a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. /Ávr. 54.§. /3/, /4/ bekezdés/ Az Ávr. 55.§./2/ bekezdés a/ pontja alapján a kötelezettség-vállalás és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője jogosult. Távollében a gazdasági vezető által írásban kijelölt köztisztviselő jogosult pénzügyi ellenjegyzésére, mind a kötelezettség-vállalás, mind az utalványozás tekintetésben. A szakmai teljesítés igazolására Sárvár Város Polgármesterének és Sárvár Város Jegyzőjének 1/2012. számú együttes intézkedésében szabályozott módon kerülhet sor az SRNÖ esetében. i/ Összeférhetetlenségi szabályok. Az Ávr. 60.§. /1/,/2/ bekezdése alapján a kötelezettségvállaló, utalványozó és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettség-vállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. j/ Pénzellátás, bankszámlarend. Az SRNÖ a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat az SRNÖ részére a Raiffeisen Bank Zrt.-nél megnyitott 12096004-01337065-00100002 számú önálló bankszámláján bonyolítja. A bankszámla megnyitásról öt napon belül a Magyar Államkincstárt értesíteni kell. A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás bejelentő kartonon bejelentett személyeket illeti meg. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája biztosítja, hogy a számviteli és analitikus nyilvántartás során az SRNÖ bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.

76

A 2012. évben az SRNÖ-t megillető költségvetési támogatásokat a 2011.december 30-án hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. Az SRNÖ a költségvetési támogatást az SRNÖ-t megillető, a nettósítás során csökkentett összeget a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja az SRNÖ önálló fizetési számlájára. Az SRNÖ a készpénzellátáshoz külön házipénztárt vezet, amit bevételi és kiadási pénztárbizonylaton rögzít. A pénztárkezeléssel kapcsolatos részletes szabályozás a Pénzkezelési Szabályzatban kerül rögzítésre. k/ A vagyontárgyak kezelésének rendjére vonatkozó szabályok. Az SRNÖ vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. Az SRNÖ vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény SRNÖ-re vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni Az SRNÖ vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást. A szükséges információkat, a dokumentációkat az SRNÖ elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatok szolgáltatják. Az SRNÖ vagyonával való gazdálkodás az SRNÖ képviselő-testülete határozatának megfelelően történik. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája feladata, amelyben közreműködik az SRNÖ elnöke. l/ Beszámolás,információszolgáltatás. Az SRNÖ elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája készít el az SRNÖ elnöke segítségével. Ezen kívül az Áht.108.§. /2/ bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-ig, első kilenc hónapjáról október 20-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-ig kell adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár Vas megyei Igazgatósága felé. A fenti információk határidőre történő megküldéséről a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája gondoskodik. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévente szóban, félévente írásban a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája szolgáltat adatokat az SRNÖ elnöke részére. m/ Belső ellenőrzés. Az SRNÖ operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a belső ellenőrzés feladatát képezi.

77

Az önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak az SRNÖ gazdálkodására. A belső ellenőrzés SRNÖ gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az SRNÖ elnökének feladata, aki a polgármestert tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól és a realizálásról. 3/ Az önkormányzat képviselete az SRNÖ ülésein. Az SRNÖ ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében az aljegyző /akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő/ vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 4/ Egyéb rendelkezések. Az SRNÖ tartozásaiért az önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogy azt külön megállapodásban vállalja. Együttműködő felek kölcsönösen kijelentik, hogy e megállapodásban rögzítettek szerint járnak el, működnek együtt. Együttműködő felek e megállapodást határozott időre, az SRNÖ megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálnak. A megállapodást Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 124/2012. /V.24./számú határozatával, a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2012./V.18./ számú határozatával jóváhagyta. E megállapodás az aláírását követő napon lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a 2011. február 25. keltezésű együttműködő felek által aláírt megállapodás hatályát veszti. Sárvár, 2011. május 14.

/:Kondora István:/ polgármester

/:Sztojka István:/ a Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

/:dr.Szijártó Valéria:/ s.k. jegyző

78

3/ Napirendi pont Sárvár V. számú felnőtt háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátására a Medisz Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal kötendő előszerződés jóváhagyása.

ELŐTERJESZTÉS dr. Szabó Edgár háziorvossal kötendő előszerződés jóváhagyásáról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület 199/2012. (IX.27.) számú határozatában szándéknyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy a Sárvár város V. számú felnőtt háziorvosi körzetét ellátó dr. Bartek Pál nyugdíjba vonulását követően dr. Szabó Edgár háziorvossal köt területi ellátási szerződést. Dr. Bartek Pál háziorvos 2013. január 3-án kelt levelében tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy praxisjogának átruházásáról szerződést kötött, dr. Szabó Egdár háziorvossal, aki 2013. április 1. napjával venné át a körzet ellátását. Ahhoz, hogy dr. Szabó Edgár háziorvos átvehesse a körzet ellátását, szükséges az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (Öotv.) 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződés megkötése az önkormányzat és a háziorvos (vagy egészségügyi vállalkozása) között. A több képviselő-testületi döntési is igénylő folyamat első lépése, hogy a feleknek előszerződésben kell rögzíteniük a területi feladat-ellátási szerződés megkötése iránti szándékukat. A létrejött előszerződés szükséges az Öotv. végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozott praxisengedély kiadásához. A feladat-ellátási szerződés megkötésére az önkormányzat és dr. Szabó Edgár háziorvos között a praxisengedély megszerzését követően kerülhet sor. Figyelembe véve a 2013. április 1-i időpontot, valamint a működési engedély kiadásához, és finanszírozási szerződés megkötéséhez szükséges ügyintézési határidőket a képviselőtestületnek februári ülésén (előreláthatólag 2013. február 14.) döntenie kell a feladat-ellátási szerződés jóváhagyásáról. Az előszerződés tervezete dr. Szabó Edgár részére megküldésre került, aki elektronikus levélben jelezte, hogy a szerződés tartalmával egyetért, továbbá a képviselő-testület 2013. január 24-i ülésén személyesen is jelen lesz. Javasolom a képviselő-testületnek, hogy az előszerződést a tervezet szerinti tartalommal hagyja jóvá. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Medisz Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal (Cg.: 04-06-006721, adószám: 21051812-2-04, statisztikai számjel: 21051812-8621-212-04, törvényes képviselő: dr. Szabó Edgár üzletvezetésre jogosult tag, háziorvos, székhely: 5919 Pusztaföldvár, Rákóczi u. 67.) kötendő, Sárvár város V. számú felnőtt háziorvosi körzetének területi ellátási kötelezettséggel történő ellátására vonatkozó feladat-ellátási szerződés megkötésére vonatkozó előszerződést a tervezet szerinti tartalommal jóváhagyja.

79

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a tervezettel azonos tartalmú előszerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2013. január 3. Kondora István s.k. polgármester

80

4/ Napirendi pont Egyebek.

81

M E G H Í V Ó N A P I R E N D :

Recommend Documents