BALATONBERÉNY KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGHÍVÓ Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 27-én (szerdán) 15.00 h kezdettel tartandó nyilvános ülésére. Az ülés helye: Művelődési Ház tanácskozóterme (Balatonberény, Kossuth tér 1.) Javasolt napirendek: 1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint tájékoztató a két ülés között végzett munkáról, fontosabb intézkedésekről, eseményekről Előadó: Horváth László polgármester 2. Az Önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról készült könyvvizsgálói jelentés megtárgyalása Előadó: Starkné Rezeli Erzsébet könyvvizsgáló 3. Az Önkormányzat 2011. évi előirányzat módosítása Előadó: Horváth László polgármester, Darvasné Süte Julianna pénzügyi vezető 4. Az Önkormányzat 2010. évi zárszámadásának megtárgyalása Előadó: Horváth László polgármester, Darvasné Süte Julianna pénzügyi vezető 5. Beszámoló az Alapszolgáltatási Központ 2010. évi munkájáról, 2011. évi Munkatervének elfogadásáról Előadó: Petkess Kornélné intézményvezető 6. Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évi munkájáról Előadó: Petkess Kornélné intézményvezető 7. Beszámoló a Családsegítő Szolgálat 2010. évi munkájáról Előadó: Petkess Kornélné intézményvezető 8. Intézményi térítési díjak megállapítása Előadó: Schenk István jegyző, Petkess Kornélné intézményvezető 9. A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelet módosítása Előadó: Schenk István jegyző 10. Balatonkeresztúri székhelyű Alapszolgáltatási Központ Megállapodás módosítása, Alapító Okirat módosítása, az önkormányzatok szociális feladatok ellátását biztosító mikrokörzeti társulása Szervezeti és Működési Szabályzata Előadó: Horváth László polgármester
11. Balatonberény Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata Előadó: Schenk István jegyző 12. Előterjesztés a 2010. évi belső ellenőrzési jelentésről Előadó: Schenk István jegyző 13. Tájékoztató a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérségi Települési Szilárdhulladék Konzorcium megkereséséről Előadó: Horváth László polgármester 14. Egyebek. 15. Zárt ülés A napirendek fontosságára való tekintettel kérem az ülésen pontos megjelenését. Esetleges távolmaradását előre kérem jelezni. Balatonberény, 2011. április 20. Horváth László sk. polgármester
2
ELŐTERJESZTÉS
3
ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT
2010. évi
működéséről, tevékenységéről
Előadó: Petkess Kornélné
Intézményvezető
4
Tisztelt Képviselő- testület! Mindennapi életünk során tapasztalható, hogy egyre inkább növekszik, a szociális ellátások iránti igény. Általánosságban megállapítható, hogy a lakosság egyre inkább megfogalmazza az igényeikhez jobban igazodó szolgáltatásokat helyi, települési szinten. Az intézmény tevékenységének törvényi háttere: az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról és az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatai és működési feltételeiről. 1. Általános célok, feladatok: Minden intézményben biztosítani kell a jogszabályokban előírt létszámminimumot, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazásával a minimum feletti, a szolgáltatások színvonalas működtetéséhez szükséges állomány kiépítését. Települések szociális helyzetének felmérése: A helyi szociálpolitikai stratégia kialakításának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy pontos ismereteink legyenek a helyben jellemző szociális problémákról és szükségletekről. A közösségi szükségletek felmérését célzó adatgyűjtési technikák – már létező írásos anyagok és dokumentumok elemzése; kérdőívvel előállított anyagok; megfigyelés – közül a kérdőívek használata a legelterjedtebb, s egyben a legkomolyabb szakmai felkészültséget igénylő feladat. Az intézmények költségvetésében biztosítani szükséges a központilag meghatározott béremelésekhez szükséges fedezetet úgy, hogy az lehetővé tegye az intézményi minősítési rendszer működtetését is. Az ágazati információs rendszer működtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése az intézményekben. Szupervíziós lehetőséget kell biztosítani az intézmény szakmai munkát végző dolgozói számára. A szolgáltatások kínálatánál biztosítani szükséges a választhatóságot. Egységes szerkezetű, de az egyes intézményeket külön is tartalmazó (intézményi alapadatok, tevékenység, szolgáltatások, főbb eljárási szabályok) ismertetőt kell készíteni, és elhelyezni a település internetes honlapján. Az egyes intézmények szintjén kapcsolatokat kell kiépíteni a más működő társintézményekkel. Az Alapszolgáltatási Központ 7 település társulásával működik. Intézményünk nyitott, bárki felkeresheti.
Intézményünk szakfeladatai településenként Település
Lakosságszá
Nappa
Házi
Szociális
Családsegít
Gyerekjólé 5
Balatonkeresztúr Balatonmáriafürd ő Balatonberény Balatonszentgyör gy Hollád Tikos Vörs Összesen:
m 2010.12.31./f ő 1 702 749
li ellátás
segítségnyújt ás
étkeztet és
és
ti Szolgálat
X
X X
X X
X X
X X
1 195 1 674
X X
X X
X X
X X
X X
3
X X X 7
X X X 7
X X X 7
X X X 7
273 133 489 6 215
Nappali ellátás 1. Jogszabályi háttérhez való igazodás A nappali ellátás során a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítunk lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint az ellátottak napközbeni étkeztetésére. 1. Térítési díj megállapítása Az Szt. - 92/B. § (1) a) pontja - szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat a képviselő-testület, mint az intézmény fenntartója állapította meg, rendeletében fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele, illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat. Az intézményi térítési díjat, a szolgáltatás önköltsége és a szolgáltatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás különbözeteként kell megállapítani. (Szt. 115. § (1) bek.) A fenntartó az így kiszámított és dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja az intézményi térítési díj összegét, mely a nappali ellátás esetében ezt a lehetőséget figyelembe véve került megállapításra. 2010. évben az intézményi térítési díj összege: 0 Ft/nap
2. Szakmai létszám és tevékenységi kör A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet alapján előírt létszámnorma szerint a nyilvántartásban lévő igénybevevők számához kell igazodnunk. A szükséges szakképesítésekkel szociális gondozóink és az intézményvezető is rendelkezik. 3. A szolgáltatást igénybevevők létszáma nemenként Település Balatonkeresztúr Balatonberény Balatonszentgyörgy
Nő 6 8 11
Férfi 13 17 13
2010 évben felvételét kérte /fő 2 2 3
Megszűntek 3 3 5
2010. december 31-i állapot/fő 19 25 24
6
4. Tárgyi eszközök Törvényi előírásnak megfelelően az alábbi táblázat mutatja tárgyi eszközeink meglétét: Tárgyi eszköz Televízió, videó, DVD lejátszó Kézműves foglalkozáshoz szükséges eszközök Foglalkoztató helyiség Pihenésre alkalmas helyiség (ágyakkal) Étkeztetéshez szükséges eszközök (Lásd: étkeztetés) Vérnyomásmérő Számítógép Egészségügyi alkalmasság Dokumentáció
Rendelkezésre áll X X X X X X X X X
Nem áll rendelkezésre
5. Minőségi szolgáltatás biztosítása Intézményünk a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, továbbá biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. A szolgáltatás minősége érdekében végzett tevékenységek:
az esemény- és forgalmi adatok rendszeres és pontos rögzítése, a tevékenység dokumentálása, a felhalmozott információkból a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó következtetések levonása rendszeres és kiszámítható elérhetőség / nyitva tartás biztosítása. rendszeres team – megbeszélések.
2010. évben megrendezett ünnepségek, rendezvények: Kézműves foglalkozás: Ellátottjaink saját készségeik fejlesztése, ismereteik átadása érdekében minden szerdán délután kézműves foglalkozáson vesznek részt. Ünnepek alkalmával (Húsvét, Gyereknap, Mikulás, Karácsony) Filmklub: hétfőnként az ellátottak igényeinek megfelelő filmek levetítése történik. (5-10 fő/alkalom) 6. Összegzés 2010. évben bevezetésre került az otthonközeli ellátások fogalma, melynek főleg az ellátotti létszámok megtervezésében, majd a dokumentáció átalakításában volt jelentőségre számunkra. A nappali ellátás mind a szakmai követelményeknek, mind a törvényi előírásoknak megfelelően működik. Az ellátotti létszám folyamatosan 70 fő. Rendezvényeinken a részvételi arány magas. Szabadidős foglalkozásainkon a létszám még nem kielégítő. Célunk, hogy a jövőben kibővítjük foglalkozásaink körét, mellyel még több időskorú számára tudunk alternatív szabadidős tevékenységeket ajánlani. Étkeztetés 7.
Jogszabályi háttérhez való igazodás 7
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján az étkeztetés keretében, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
koruk egészségi állapotuk fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően az étel:
kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, elvitelének lehetővé tételével, lakásra szállításával vehető igénybe.
Az étel helyben fogyasztása esetén biztosítjuk a szolgáltatást igénybe vevők számának megfelelően:
a kézmosási lehetőséget, a nemenként elkülönített illemhelyet, az evőeszközöket és étkészletet.
1.1 Térítési díj megállapítása A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele, illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat. Az intézményi térítési díjat, a szolgáltatás önköltsége és a szolgáltatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás különbözeteként kell megállapítani. (Szt. 115. § (1) bek.) Az Szt. - 92/B. § (1) a) pontja - szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat a képviselőtestület, mint az intézmény fenntartója állapította meg, rendeletében. A személyi térítési díjak, az intézményvezető által, minden ellátott tekintetében megállapításra kerültek. 1.2. Igénybevétel A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Írásban, a „Kérelem” adatlapon nyújtható be a szociális étkeztetésre vonatkozó igény. Az étkeztetést igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató esetében az intézményvezető dönt. Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. 8
Az állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető az ellátást igénybe vevőt, a megállapodás megkötése után, nyilvántartásba veszi. 2. Szakmai létszám és tevékenységi kör A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet alapján előírt létszámnorma 1 fő szociális segítő. 3. A szolgáltatást igénybevevők száma településenként Település Nő Férfi 2010 évben felvételét kérte /fő Balatonkeresztúr 26 14 31 Balatonberény 26 26 38 Balatonszentgyörgy 20 16 39 Balatonmáriafürdő 9 5 1 Hollád 7 5 8 Tikos 4 3 7 Vörs 2 6 1
Megszűntek 14 9 16 1 2 4 7
2010. december 31-i állapot/fő 40 52 36 14 12 7 8
4. Tárgyi eszközök
Törvényi előírásnak megfelelően az alábbi táblázat mutatja tárgyi eszközeink meglétét: Étkészlet Evőeszközök, poharak Ételszállító badella Munkaruha, védőruha Étkeztetésre alkalmas helyiség Méretében megfelelő mosogató Ételadagoló helyiség Szállításra alkalmas gépjármű Nemenként elkülönített illemhely Egészségügyi alkalmasság Dokumentáció
Rendelkezésre áll X X X X X X X X X X
Nem áll rendelkezésre
5. Összegzés Az ellátás megfelelően működik. Az ellátotti létszámot a helyi újságban meghirdetve, illetve plakátok kihelyezésével igyekszünk bővíteni. Házi segítségnyújtás 1. Jogszabályi háttérhez való igazodás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítjuk az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
9
Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. 1.1. Térítési díj megállapítása A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele, illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat. Az intézményi térítési díjat, a szolgáltatás önköltsége és a szolgáltatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás különbözeteként kell megállapítani. (Szt. 115. § (1) bek.)
A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. A gondozási naplóban az ellátott nevét a lakáson kívül végzett tevékenység esetében is fel kell tüntetni. A házi segítségnyújtásban ideiglenesen részesülő személy jövedelemvizsgálatát abban az esetben kell elvégezni, ha a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt (2010. augusztusig).
Az Szt. - 92/B. § (1) a) pontja - szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat a képviselőtestület, mint az intézmény fenntartója állapította meg, rendeletében. 1.2. Szolgáltatás igénybevételi eljárásának változása 2010. augusztustól változott a házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó szabályozás. A legfontosabb változás az, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatát nem az erre kijelölt szociális szakértői szerv, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet végzi, hanem átkerül intézményvezetői hatáskörbe. Hatályát veszti továbbá az a rendelkezés, amely szerint, ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
2. Szakmai létszám és tevékenységi kör
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szabályozza a létszámnormát, mely szerint 1 fő házi gondozó 9 fő igénybevevőt láthat el. A jogszabály által előírt létszámot 2010. évtől a működési engedélynek is tartalmaznia kell. A szükséges szakképesítésekkel főállású gondozóink rendelkeznek. 10
3. A szolgáltatást igénybevevők tényleges létszáma településenként
Nő Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonberény Balatonszentgyörgy Hollád Tikos Vörs
Férfi 4 2 1 1 0 0 0
0 2 3 4 0 0
2010 évben felvételét kérte /fő 1 2 2 0 0 1 0
Megszűntek
2010 december 31-i állapot
3 0 2 1 0 1 0
4 4 4 5 0 0 0
4. Tárgyi eszközök Törvényi előírásnak megfelelően az alábbi táblázat mutatja tárgyi eszközeink meglétét: Település
Tárgyi eszköz Vérnyomásmérő
Rendelkezésre áll X
Nem áll rendelkezésre
Balatonkeresztúr Balatonszentgyörgy Balatonberény Közlekedési eszköz Munkaruha, védőruha Egészségügyi alkalmasság Dokumentáció
X X X X
Tárgyi eszközeink folyamatos bővítés alatt állnak. A törvényi minimumot teljesítettük. 5. Minőségi szolgáltatás biztosítása a gondozási anamnézis tükrében 5. 1. Probléma feltárás, információszerzés A probléma-meghatározáshoz adatgyűjtés történik a családi körülményekről, a családon belüli viszonyokról, a külső kapcsolatokról, az intézményi kapcsolatokról, a belső viszonyokról, az életmódról, a mentális állapotról, az önellátó képességről és a foglalkoztathatóságról. 5. 2. Probléma-meghatározás A gondozó és az igénybevevő irányított beszélgetése során meghatározásra kerül a megoldásra váró probléma. 5. 3. Tervmeghatározás Az egyéni gondozási tervben fektetik le a gondozás lépéseit, folyamatát és az elérendő célt. Ha szükséges, a tervbe beépítik a hozzátartozóval való együttműködés módját, formáját. 5. 4. Megvalósítás A megvalósítási szakaszban történik a tényleges gondozói tevékenység, eme tevékenységek folyamatos dokumentálása, gondozási napló kitöltése, a folyamat időszakos értékelése, szükség esetén korrigálása. 11
6. Összegzés A kötelező dokumentációk mellett a gondozási anamnézist szakmai megfontolásból - nem törvényi előírás alapján - iktattuk be dokumentációink közé. A gondozási anamnézis tartalma: mentális állapot felmérés, önellátó képesség felmérés, foglalkoztathatóság felmérése, adott ellátottra vonatkozó alapgondozási tevékenységek dokumentálása, egyéni gondozási terv, féléves értékelő lap az adott ellátott állapotára vonatkozóan. A gondozási anamnézis használatával feltérképeztük ellátottjaink állapotát, foglalkoztathatóságát, illetve képet kaptunk a gondozás irányára vonatkozóan, melynek segítségével a szakmai munka hatékonyságát tudtuk növeli. A negyedéves értékeléssel nyomon követhető a gondozott állapotának romlása, avagy javulása. Folyamatos szakmai konzultációkkal, konferenciákon való részvétellel segítettük és segítjük ezután is gondozóink szakmai fejlődését.
Családsegítés 1. Jogszabályi háttérhez való igazodás
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás
A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködik, amelynek keretében az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét, a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
2010 – ben is minden társult településen a családsegítő szolgálat volt a fenti feladat elvégzésére kijelölt szerv. 12
A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
Rendelkezésre állási támogatásra jogosult esetén az együttműködésre kijelölt szerv a munkaügyi központ. A munkaügyi központ klienssel megkötött álláskeresési megállapodásában az Alapszolgáltatási Központtal való együttműködést határozhat meg. Ez esetben a szolgáltató, a klienssel beilleszkedést segítő programot készít.
2. Szakmai háttér, jelzőrendszer működése
A legszorosabb együttműködés a Marcali Munkaügyi Központtal valósult meg. A konzultációk rendszeresek, a jelzések folyamatosan érkeznek szolgálatunkhoz. Az intézmény heti rendszerességgel küldi meg számunkra az aktuális munka és/vagy képzési lehetőséget, továbbá több céggel felvettük a kapcsolatot, akik ugyancsak folyamatosan informálnak minket a munkafelvételekről. Minden településen kihelyezésre került egy faliújság, amelyen a fent említett lehetőségek fel vannak tűntetve. A részletes taglista, s a megállapodásban foglaltak bárki számára megtekinthetők
3. Minőségi szolgáltatás biztosítása
- Rendszeres team – megbeszélések - Szakmai továbbképzés biztosítása a munkatársak részére. - A szolgálat dolgozói részt vettek szakmai konferenciákon, képzéseken. - A forgalmi adatok rendszeres és pontos rögzítése, a tevékenység dokumentálása - Rendszeres és kiszámítható elérhetőség / nyitva tartás biztosítása. - Családsegítő szolgálatunk - a veszélyeztetettség és a krízishelyzet mielőbbi észlelése céljából – a szociális törvény 64. §-nak (2.) bekezdésében meghatározott jelzőrendszert működtet. A hatékony együttműködés segíti – akár még csírájában – feltárni azokat az okokat, amelyek krízishelyzethez vezetnek.
4. Természetbeni szolgáltatások
2010 - ben is folyamatosan gyűjtöttünk ruha- és egyéb természetbeni adományokat, melyet folyamatosan osztottunk ki a rászorultak között. 5. Ügyfélforgalom 5. 1. Igénybevevők száma nem és korcsoport szerint 6 éves és
7-
14-
18-
35-
50-
62 éves és
összesen 13
fiatalabb Férfi Nő Összesen:
13 38 54 92
22 39 61
17 7 3 10
34 17 29 46
49 32 96 128
61 46 83 129
idősebb 73 151 224
235 455 690
5. 2. Igénybevevők száma családi összetétel szerint
Családi összetétel
Fő
Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermekkel Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermek nélkül Egy szülő 18 év alatti gyermek (ek)kel Egyedül élő Egyéb (nagyszülő, nagykorú gyermek) Összes igénybevevő
160 123 36 170 201 690
5.3. Igénybevevők száma település szerinti bontásba
Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonberény Balatonszentgyörgy Hollád Tikos Vörs
Férfi 34 9 104 28 24 25 11
Nő 138 29 117 77 23 37 34
Összesen 172 38 221 105 47 62 45
5. 4. Hozott problémák (halmozott adat) Gyermeknevelés Anyagi problémák Foglalkoztatási problémák Egészségkárosodás Ügyintézés Információ Összesen
33 251 85 113 162 59 723
14
6. Összegzés Összegezve elmondható, hogy az elmúlt időszak eredményes volt. Az ügyfelek közül mindenki részt vett a beilleszkedési programban, és készségesen teljesítette együttműködési kötelezettségét. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy egyre többen fordulnak a családsegítő szolgálathoz bizalommal elfogadják segítségünket, így elérve, hogy valamilyen formában bekerüljenek a szociális ellátórendszerbe. Gyermekjóléti Szolgálat: I. Jogszabályi háttérhez való igazodás A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. előírásai szerint végzi.
1.1. A gyermekjóléti szolgáltatás célja: A gyermekjóléti szolgálat biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást. Ez a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával védi a gyermek testi és lelki egészségét, elősegíti családban történő nevelkedését. Megelőzi, illetve megszünteti a gyermek veszélyeztetettségét.
1.2.Tárgyi feltételek /15/1998. NM rendelet A Szolgálat Balatonkeresztúron külön épületben, az Alapszolgáltatási Központban kapott elhelyezést. A szolgálat számára egy irodahelyiség biztosított, ahol a kliensfogadás történik, és az adminisztrációs munkát is végezzük. A keletkezett iratanyagok zárható iratszekrényben kerülnek elhelyezésre. Váróhelyiség biztosított. Az eszközrendszer közül a családgondozó számára biztosított: telefon-fax, számítógép, nyomtató, fénymásoló használata, internet hozzáférés, szakmai folyóiratok, szakirodalom gépjármű használat (elszámolással). A gyermekjóléti szolgálat a lakosságot elérhetőségéről, szolgáltatásairól, az ügyfélfogadás rendjéről tájékoztatja (szórólapokon, hirdetőtáblákon, helyi újságban). Közterületi plakátokkal informálja a lakosságot a számukra biztosított egyéb szolgáltatásokról (pl. lelki segély szolgálat, áldozatsegítési szolgálat stb.).
Így az ügyfélfogadási időt felváltva és a törvény által előírt 20 óra terep munka és 20 óra irodai munka formájában biztosítjuk. A terepen eltöltött idő tartalmazza a jelzőrendszeri tagokkal, oktatási intézményekkel, egészségügyi intézményekkel valamint a rendőrség, bíróság, gyermekotthonok, alapítványok, civil szervezetekkel történő együttműködést és a segítő munkát. 2. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának tevékenysége:
A Gyermekvédelmi Szolgálatnak hozzá kell járulnia a gyermekek testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítéséhez A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében intézkedéseket tesz, továbbá megszünteti a veszélyeztetettséget. Védelembe vételre, ideiglenes elhelyezésre javaslatot tesz Évente 6 alkalommal szakmaközi jelzőrendszeri megbeszélést tart Minden év március 31-ig az éves települési tanácskozását megtartja 15
Esetmegbeszélést, esetkonferenciát tart a jelzőrendszeri tagok közreműködésével Elhelyezési tárgyaláson vesz részt Szabadidős –bűnmegelőzési programokat szervez Adományok kiosztása, szállítása a rászorult családik részére
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében végzett feladatok: - A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyermeket és a szülőket, hozzátartozókat, törvényes képviselőket mindazon jogokról, támogatásokról, ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek egészséges fejlődésének megőrzésével, családban történő nevelkedésének elősegítésével. - A lakosság és az érintett családok felé információszolgáltatás, tanácsadás, a problémának megfelelő szakemberhez történő továbbirányítás, hivatalos ügyek intézése, más intézményhez történő továbbirányítás. Sajnos egyre nagyobb számba történt anyagi és szociális támogatás terén segítségnyújtás, mind természetben mind, pedig anyagi támogatást tekintve.
3. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat juttatásai a gondozás alatt álló családok településeken élő hátrányos vagy szociálisan hátrányos helyzetben élők számára: természetbeni juttatások: (élelmiszer: liszt, száraztészta, stb.) szociális nyári gyermekétkeztetés bútor adomány: (lakosság részéről felajánlva) ruhaadomány: (lakosság részéről felajánlva) ruhabörze településeken megrendezve 4. Szabadidős és bűnmegelőzési programok: 4.1. Szabadidős programok:
Kirándulás szervezése a Tikosi gyermekek részére, Bicikli kirándulás Töklámpás parti Ünnepekhez kötődő kézműves műhely (Anyák napja, Húsvét, Karácsony)
4.2. Bűnmegelőzési programok: Prevenciós célzatú drog előadás a középiskolás tanulók számára valamint az általános iskola 7-8. osztály tanulóinak. 5. Továbbképzések (2010): A hatékony és minőségi munka érdekében szakmai továbbképzéseken 2 alkalommal valamint kistérségi műhelytalálkozón, pedig 6 alkalommal vettünk részt. 6. Ügyfél forgalom: A gyermekjóléti szolgálat, gondozási tevékenysége települések szerint Települések
0-2 éves
3-5 éves
6-13 éves
14-17 éves
összesen 16
Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonberény Balatonszentgyörgy Hollád Tikos Vörs
0 0 0 4 1 0 0
0 0 0 1 0 0 0
6 1 3 1 4 2 4
1 1 6 4 1 4 0
7 2 9 10 6 6 4
6.1. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység: Megnevezés Anyagi megélhetés Gyermeknevelési Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy a családéletvitele Szülői elhanyagolás Összesen:
Kezelt problémák száma 153 229 148 120 104 56 810
Ellátott gyermekek száma 4 6 13 4 10 5 42
Összegzés: Megítélésem szerint a gyermekjóléti szolgálat a törvényben előírt feladatainak eleget tesz, korábbi hatósági és szakmai ellenőrzések ezt vissza is igazoltak. A továbbiakban a szakmai munka minőségének emelése a cél, illetve, hogy minél szélesebb lakossági körben váljék ismerté a szolgálat tevékenysége.
Alapszolgáltatási Központ működésének rövid összegzése: Minőségi szolgáltatás biztosítása: Intézményünk a helyi igényeknek megfelelő közösségi programot szervez. A szolgáltatás minősége érdekében végzett tevékenységek: az esemény és forgalmi adatok rendszeres és pontos rögzítése, a tevékenység dokumentálása rendszeres team megbeszélések.
2010. évben szervezett rendszeresen foglakozások: Kézműves foglalkozás (Húsvét, Mikulás, Karácsony,) Filmklub: az ellátottak igényeinek megfelelő filmek levetítése
2010. évben az alábbi programokat szerveztük: Az elmúlt évben a bűnmegelőzés keretében „Hasznos tanácsok, hogy ne váljunk áldozattá” címmel előadást szerveztünk. Az idős embereket itt elmondhatták, hogy velük milyen eset-esetek történtek meg. Ez azért is jó volt, hogy példákat is mondtak, hogy legközelebb mindenki jobban figyeljen. 17
A Keszthelyi és Zalaegerszegi Színház előadásainak megtekintésére is van lehetőség, az igények felmérését a családgondozó folyamatosan végzi. Intézményünk a ruhaadományok gyűjtésére és elvitelére biztosít a lehetőséget. Szülői Fórum keretében egy tájékoztató előadás ”Az internet hatása a fiatalok magatartására. Egyéb szabadon választott kérdésekre is választ kaphatunk.” Az idősek körében népszerűvé vált az október hónapban megrendezésre kerülő Idősek Napja. December hónapban EGÉSZSÉGNAP, ahol többféle szűrővizsgálat elvégzésére került sor.
Biztosítjuk, hogy a programok, előadások nyitott formában működjenek, az ellátotti körön kívül az érdeklődő lakosság részére is elérhetőek legyenek.
Dolgozóink szakmai fejlődését, folyamatos szakmai konzultációkkal, konferenciákon való részvétellel, képzésekre való beíratással segítettük és segítjük ezután is.
Mi az Alapszolgáltatási Központ dolgozói arra törekszünk, hogy az idős emberek mindennapi életét szebbé tegyük, hozzájáruljunk az életük minőségének javulásához. Mottónk „Nyújts segítő kezet, együtt tegyük szebbé az életet” Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámolóm elfogadására.
Balatonkeresztúr, 2011.04.20.
Petkess Kornélné Intézményvezető
18
Beszámoló az Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának tevékenységéről Balatonberény községben a 2010 –es évben --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tisztelt Képviselő Testület! Az l997. évi XXXI,. Tv.(Gyvt) 96 §-ának /6./ bekezdése alapján: „ A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít, melyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.” Az önkormányzat által elkészítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei a 203/2003. (XII. 10.) számú Korm. Rendelet tartalmazza, melynek egy része /3. pont első része/ a gyermekjóléti szolgálatok által készítendő éves beszámoló. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. trv., a családsegítő szolgált a Szociális 1993.évi III. trv. előírásai szerint végzi. A gyermekjóléti szolgálat adatai: A szolgálat neve: Székhelye: Fenntartó neve, székhelye:
Alapszolgáltatási Központ 8649 Balatonkeresztúr, Iskola u. 3. Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Balatonkeresztúr, Ady E. u.52.
Működésének kezdő időpontja:
2005. július 01.
A szolgálat főállású családgondozója: Petes Szabolcs Helyettese:
- családgondozó
Schveigerné Kovács Erika Családsegítő Szolgálat - családgondozó
A gyermekjóléti szolgálat formája: Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, családgondozó ellátási körzetéhez
Balatonberény
és
Hollád
községek
tartóznak
a
Gesztor település: Balatonkeresztúr A családgondozó munkaköri leírással rendelkezik, amely az alapfeladatok megfogalmazását, a beszámolási kötelezettséget és a munkaidő felének kötetlen beosztását tartalmazza. Működési engedélyének száma: 686-8/2005. Tárgyi feltételek /15/1998. NM rendelet 19
A Szolgálat Balatonberényben külön épületben a Művelődési Házban kapott elhelyezést. A szolgálat számára egy irodahelyiség biztosított, ahol a kliensfogadás történik, és az adminisztrációs munkát is végezzük. A keletkezett iratanyagok zárható iratszekrényben kerülnek elhelyezésre. Váróhelyiség biztosított. Az eszközrendszer közül a családgondozó számára biztosított: telefon-fax, számítógép, nyomtató, fénymásoló használata, internet hozzáférés, szakmai folyóiratok, szakirodalom gépjármű használat (elszámolással). A gyermekjóléti szolgálat a lakosságot elérhetőségéről, szolgáltatásairól, az ügyfélfogadás rendjéről tájékoztatja (szórólapokon, hirdetőtáblákon, helyi újságban). Közterületi plakátokkal informálja a lakosságot a számukra biztosított egyéb szolgáltatásokról (pl. lelki segély szolgálat, áldozatsegítési szolgálat stb.). Ügyfélfogadási idő:
Szerda 8-12 óráig
Elérhetőség következtében az ügyfél kérésére egyéb időpontban is rendelkezésre állunk, hétköznap 8-16 óra között. A kötetlen időben a családgondozó családokat látogat, adminisztrációs feladatait végzi, programokat szervez. A minőségi szakmai munka érdekében a 2010-es évben is szakmai továbbképzéseken, konferenciákon vett részt a családgondozó. Évente több alkalommal szakmai műhelytalálkozókon a környező települések családgondozóival van lehetőség esetmegbeszéléseket tartani, ahol segítséget kapunk a problémás esetek megoldásához, továbbá a jogszabályi változások értelmezésére is sor kerül. Gyermekjóléti Szolgáltatás A gyermekjóléti szolgálat alapellátásának hozzá kell járulnia: - a gyermek testi, értelmi érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelkedés elősegítéséhez - a veszélyeztetettség megelőzéséhet és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez - a gyermek, családjából történő kiemelésének megelőzéséhez A gyermekjóléti szolgálat családgondozójának főbb feladatai:
1.
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében végzett feladatok
A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a vele kapcsolatba kerülő gyermekeket, illetve szülőket mindazon jogokról, támogatásokról, ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével, az egészséges személyiségfejlődés biztosításához szükségesek. A rászorult családok információval való ellátása, tanácsadás, szakemberhez irányítás a családgondozó feladata. - Információ nyújtás: szakmai ismeretet nem tartalmazó eligazítás - Tanácsadás: szakmai ismereteket tartalmazó egyszeri segítség (gyermeknevelési, életviteli, anyagi kérdésekben) - Közvetítés más szolgáltatásba: egészségügyi, oktatási, egyéb segítő szervezethez való továbbirányítás Anyagi támogatásokhoz, ellátásokhoz történő segítségnyújtás: 20
- Az anyagi támogatások igényléséhez a kérvények megírásában nyújtunk segítséget, melyhez a családban tapasztaltak alapján javaslatot is mellékelünk. Igyekszünk elérni, hogy az ügyfeleink saját maguk is képesek legyenek ügyeikben eljárni: nyomtatványok kitöltésében, értelmezésében segítünk, de helyesebb, ha kliens megtanulja önállóan intézni a feladatait.(képessé tétel elve szerint) - Költségvetésünkben szereplő krízissegélyből a 2010-es évben öt gyermeknek nyújtottunk segítséget. Megalkottuk az Alapszolgáltatási Központnál egységesen érvényes krízissegélyezési szabályzatot, melyben definiálásra kerültek azok az élethelyzetek, melyek esetében a támogatás megállapítható. - A felajánlott adományok (ruhanemű, bútorok) kiosztása a családgondozó feladatai között szerepelnek. Pszichológiai tanácsadás: - A mentális egészséget védő tanácsadást, önsegítő csoportok koordinálását végezheti a családgondozó. Egyéb az ügyfél személyiségét mélységében érintő esetekben javasoljuk, hogy a kliens megfelelő szakember forduljon. - A Marcaliban működő Gyermek- és Felnőtt Pszichiátriával és a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, Kaposvár Kaposi Mór Kórház pszichiátriai osztályán dolgozó szociális munkásokkal jó együttműködésben dolgozunk. A jövőre vonatkozó javaslatok a problémák hatékonyabb kezelése érdekében: - A lakosság részéről igény merülne fel pszichológus és/vagy egy fő jogi végzettségű szakember foglalkoztatására. A szakemberek tanácsadással, terápiával segíthetnék a szolgálathoz fordulókat, hiszen a Marcali Pszichiátriára általunk továbbirányított kliensek igen kis százaléka jelenik meg a kapott időponton. Indokként említeném az anyagi (útiköltség), mentális problémát. A pszichológus ill. a jogász segíthetné a családgondozó munkáját. A gondozási folyamatokat nyomon követnék, vagy ami fontosabb megelőznék azokat. - Jogi tanácsadás ügyében a lakosság sok esetben fordult hozzánk, Pl.: elsősorban válás, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás, örökösödési ügyek, végrehajtás. Továbbirányítottuk a Marcali Városi Bíróságra. Szabadidős program szervezése: az elmúlt évben nem volt, de a 2011.-es évben a terveink szerint ezt az elmaradást pótoljuk. Bűnmegelőzési program szervezése: 2010-ben is elkészítettük a település bűnmegelőzési programját, melynek célja a kiskorúak és a fiatalkorúak bűnelkövetésének megelőzése, „elterelés” 2010. április hónapban a Festetics Kristóf Általános Iskolában Balatonkeresztúron Klubosinszki György a Rendőrtiszti Főiskola tanárának látványos fény és hangeffektusokkal, vetítéssel egybekötött előadására került sor a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók részére, melyen a Dobó István Általános Iskola Balatonszentgyörgy hetedik és nyolcadik osztályos tanulói is részt vettek drogfogyasztás megelőzése, drog prevenció témakörben. Szülői fórum a balatonkeresztúri Általános Iskolában, ahol Dr. Fa Ágnes gyermekpszichológus beszélt a gyermekek magatartásproblémáiról és hatékony kezelésükről a szülőknek. 2.
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében végzett feladatok.
A Gyermekjóléti Szolgálat írásos megállapodásban rögzítette az észlelő és jelzőrendszeri tagokkal az együttműködést. A problémák jelzésére formanyomtatvány (esetjelző adatlap) került bevezetésre, mely a jelzőrendszer tagjai között kiosztásra került. A jelzőrendszeri tagok jelzési kötelezettségéről szóló törvényi jogszabály fénymásolata szintén átadásra került. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében az észlelő jelzőrendszer működtetése folyamatos /jelzőrendszer tagjai: óvoda, iskola, rendőrség, háziorvos, gyermekorvos, védőnő/. A rendszerből kapott esetjelzésekre, a megtett intézkedésekről, tapasztalatokról a jelzést adó személyt a szolgálat írásban tájékoztatta, a törvény előírásai szerint 15 napon belül. 21
Az esetmegbeszélések száma : 27, melyet kiegészít számos informális egyeztetés. Az esetmegbeszéléseken konkrét család, adott problémáival foglalkozunk, az érintett családtagok és intézményi dolgozók bevonásával. A helyi gyermekek oktatását ellátó intézményeket a családgondozó rendszeresen látogatta, így teremtve alkalmat az esetmegbeszélésekre, illetve a gondozott gyermekekkel való kapcsolattartásra. Szakmaközi értekezletek száma: 4 alkalom A szakmaközi értekezleten szakmát érintő, általános ismeretterjesztést nyújtó témákban előadások, beszélgetések folynak. Cél a jelzőrendszer működtetése, összehangolása, mivel a jelzőrendszeri tagok segítsége nélkül nem jutnánk elegendő információhoz, illetve a település életének figyelemmel kísérése e nélkül elképzelhetetlen lenne. A 2010-es évről szóló jelzőrendszeri települési tanácskozást 2011. 03. 30.-án megtartottuk. Tanácskozás rövid összegzése: A tanácskozáson a jelzőrendszer tagjai csekély számmal jelentek meg, röviden ismertettük az elmúlt év gyermekvédelmi adatait, tényeit, a jelzőrendszer tagjai elmondták véleményüket a közös munkáról, továbbá egy előadást hallgattunk meg a Papp Éva Pszichológustól az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, iskolába járás motiválása témakörben. A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet törvényi előírás szerint a megyei Gyámhivatalba küldjük meg. Esetjelzések: A jelzőrendszer tagjaitól írásban/szóban esetjelzésre 19 alkalommal került sor. Tíz alkalommal közoktatási intézményből, öt alkalommal védőnőtől, két alkalommal pártfogó felügyelő szolgálattól, két alkalommal pedig a rendőrségről érkezett szolgálatunkhoz jelzés A háziorvos, és a gyermekorvos egy alkalommal sem jelzett, esetmegbeszéléseken sem vettek részt. Feladat: jövőben hatékonyabbá tenni a szolgálat, a háziorvos és a gyermekorvos együttműködését. A gyermekek veszélyeztetettségének legfőbb okai a 2010-es évben: - anyagi, megélhetési problémák - gyermeknevelési problémák, szülői elhanyagolás - gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség - családi konfliktusok - magatartás, teljesítményzavar - szülők, vagy család életvitele - iskolai magatartászavarok és igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos problémák Az anyagi veszélyeztetettség csökkentése érdekében a helyi önkormányzattal együttműködve szerveztük meg az ingyenes nyári étkeztetést, 16 gyermeket érintett (54 napon át meleg étellel segítettük a rászoruló családokat). 3.
A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében végzett munka:
(A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányul a családgondozás, személyes segítő kapcsolat keretében, amely támogatja a gyermeket a helyes irányú fejlődését. Segíti a szülőt a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében.) Balatonberény 2010 22
Védelembe vett gyermek: Alapellátásban gondozott: Tartós nevelt: Pártfogói felügyelet alatt: Átmeneti nevelt: Kliensforgalom: Családlátogatás:
3 fő 6 fő 0 fő 2 fő 0 fő 135 fő (a szolgálattal kapcsolatba kerülő ügyfelek száma) 100 alkalom
Jegyzői hatáskörben megtett gyámhatósági intézkedések: Védelembe vételre 3 gyermek esetében került sor. Védelembe vétel felülvizsgálata 1 alkalommal volt. Ideiglenes elhelyezésre nem került sor. Átmeneti nevelésbe gyermek nem került. A védelembe vétel kivételével egyéb gyermekvédelmi intézkedésekre a szolgálat javaslatot nem tett a 2010-es évben. Átmeneti gondozás: Átmeneti gondozás az alapellátások körébe tartozik, a család, vagy a gyermek szülői beleegyezéssel kerül intézménybe (ismertebb nevén anyaotthonba, családok otthonába), és ott önként együttműködve a gyermekvédelmi szakemberekkel igyekszik helyzetén javítani (lakáshoz jutás, egészségi állapot javítása, esetleg menekül otthonról bántalmazás miatt), biztonságos körülmények között lehetőség van az élethelyzet átgondolására. Átmeneti gondozásba településről sem gyerek, sem család nem került a 2010.-es évben. Bűncselekményt, szabálysértést elkövetett gyermek: Bűncselekmény, szabálysértés elkövetése miatt a településen két gyermeket gondoztunk. Szakmai segítségnyújtásra: 424 esetben volt szükség (tanácsadás, segítő beszélgetés, továbbirányítás, információnyújtás, ügyintézésben való segítés, környezettanulmány készítés, családlátogatás, folyamatos családgondozás) 4.
A családgondozó a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését elősegíti, utógondozást
végez:
Vérszerinti családgondozás: a településen nem volt (a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésére irányuló tevékenység). Utógondozást nem végzett a családgondozó az elmúlt évben. (Az állami gondoskodásból kikerült fiatal vérszerinti környezetébe való visszailleszkedés elősegítése) A helyettes szülői, nevelőszülői hálózat kiépítése ez idáig nem valósult meg, de ez nem a szolgálaton múlik, jobb szakszolgálati propagandával, jobb anyagi megbecsüléssel, törvényi változtatásokkal lehetne elérni, hogy minél több állami gondoskodásban részesülő gyermek éljen családi környezetben. Örökbeadással, örökbefogadással kapcsolatos feladat a 2010-es évben nem volt. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása a településen nem volt. 23
Összegzés: Szolgálatunk a településen professzionális munkára törekedett, igyekezett a lakosság igényeire figyelve, olyan segítő szolgáltatást biztosítani, amely a szociális munka eszközeit, módszereit felhasználva hozzájárult az egyének és családok jólétéhez, fejlődéséhez, problémáinak megoldásához, olyan módon, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét tartotta szem előtt. A szolgálat tisztelettel megköszöni Balatonberény Község Polgármesterének, és a Képviselő testületnek az elmúlt évben tanúsított segítő szándékú együttműködését. Balatonkeresztúr, 2010. április 19. Tisztelettel: Petkess Kornélné Intézményvezető
Petes Szabolcs Családgondozó
24
Beszámoló a balatonkeresztúri Alapszolgáltatási Központ családsegítői tevékenységéről Balatonberény községben 2010. Tisztelt Képviselő-testület! A családsegítés jogszabályi háttere 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról és az I/2000.(I..7.) SzCsM rendelettel teljesen kialakult. A családsegítés címszó alatt összefoglalt szociális és mentálhigiénés segítségnyújtást minden településen alapellátásként biztosítani kell. I. A családsegítő szolgálat adatai: A szolgálat neve: Székhelye: Fenntartó neve, székhelye:
Alapszolgáltatási Központ Balatonkeresztúr Iskola u. 3. Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Balatonkeresztúr, Ady E. u. 52.
Marcali Kistérségi Társulás tagja lettünk, 2008. január 01-től. Ellátási terület: 7 településre terjed ki: Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Vörs, Hollád, Tikos. A felsorolt települések közül, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Hollád, területén látom el a családsegítői feladatokat. Működési engedélyének száma: 686-8/2005.
Személyi feltételek: A szolgálat főállású családgondozója: Schveigerné Kovács Erika mentálhigiénikus-egészségfejlesztő, óvónő Végzettségem megfelel az 1/ 2000.(I.7.) SZCSM rendeletben előírtaknak. Mivel a családsegítő szolgálatnak a szociális segítségnyújtáson kívül, fő feladata a mentálhigiénés segítségnyújtás, ezért elvégeztem a Pécsi Tudományegyetem keretén belül meghirdetett egészségfejlesztő- mentálhigiénikus szakirányú képzést, ahol 2008. június 12-én egészségfejlesztő- mentálhigiénikus szakképzettséget szereztem. Problémás ügyek, konfliktusok rendezéséhez szükséges mediátori képesítéssel rendelkezem, 2007-es évtől az Igazságügyi Minisztériumnál a regisztrálásom megtörtént.
25
Tárgyi feltételek: Fogadóóráimat a Balatonberény, Kossuth tér 1. szám alatti községház nagytermében tartom. Az ügyintézéshez szükséges telefon, fax, fénymásoló használatát az önkormányzat biztosítja számomra. Ügyfélfogadás:
szerda: csütörtök:
8 -12 óráig 8 -12 óráig
Másik napokon a társult településeken vagyok elérhető, sürgős esetben telefonos elérhetőségem a kliensek és a kollégák számára is ismert.
II. A családsegítő szolgálat szakmai feladatai: o Egyéni esetkezelés keretében életvezetési, mentálhigiénés, gyermeknevelési - és gondozási tanácsadás. o Közreműködés az önkéntesen segítséget kérő családok gondjainak rendezésében, az életvitelüket hátrányosan befolyásoló okok feltárásában illetve megszüntetésében. o Az utóbbi évek társadalmi és gazdasági változásainak hatására megváltozott a családsegítő részleget felkeresők köre. A kisebbséghez tartozó, hátrányos helyzetű ügyfelek mellett egyre több kisgyermekes fiatal család, egyedülálló kisnyugdíjas és átmenetileg nehezebb helyzetbe jutott alsó- középosztálybeli egyén és család kér segítséget. Ennek érdekébe a családgondozói munka során alkalmazkodnunk kell a helyi sajátosságokhoz, és igényekhez a diszkréció szem előtt tartásával. o Segítségnyújtás a krízishelyzetben lévő, pszichés betegségekkel és kapcsolati konfliktusokkal küzdő egyéneknek és családoknak (válás, munkanélküliség, gyermeknevelési problémák, stb.). o A családi és szociális feszültségek okainak feltárása során családlátogatás. Fontos a mikro- és makrokörnyezet megismerése a gondozási folyamat sikerének érdekében, és a potenciális segítőkkel való kapcsolatfelvétel (pl. rokonok, szomszéd, egyházak, intézmények, stb.). o Információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. o Humán jellegű civil kezdeményezések létrejöttének ösztönzése. A napi tevékenység legfontosabb jellemzői: o o
o o o
Az egyént környezetével egységben kezeli, vagyis nemcsak a gyermeket és szüleit, hanem a veszélyeztetett családot is gondozza. A gondozás nem egyszeri beavatkozás a család életébe, hanem folyamatos és egységes egészségügyi, pszichológiai és szociális támogatás, amelyet erre a feladatra kiképzett szakemberek végeznek. A lakosság szociális helyzetét folyamatos figyelemmel kíséri, és kezdeményezi új ellátási formák bevezetését. Az egyéni segítségnyújtás mellett hangsúlyt fektet a csoportos tevékenységekre is. A családsegítés eredménye azonnal nem látható hosszabb távú, tervezhető folyamatot jelöl. 26
Arra törekszik, hogy a zavar elhárítása után a képes legyen önállóan működni, megőrizze a működőképességét. o A családgondozás 50%-ban „terep”-munka, 50%-ban ügyeleti tevékenység és adminisztratív munka. Fontos feladat a jövőben is az intézmény szolgáltató, segítő funkciójának megőrzése. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a kliens ne azonosítson bennünket a hatósággal. o
III. A családsegítő szolgálat megelőző tevékenysége: A megelőzés érdekében jelzőrendszert működtetek. A jelzéseket írásban, sürgős esetben, szóban is elfogadom. A jelzéseket az általam készített esetjelzőkön lehet megtenni, amit a jelzőrendszeri tagokhoz eljuttatok. A jelzőrendszeri tagokkal a kapcsolatom megfelelő, ennek köszönhetően nem volt súlyos megoldatlan eset a községben. A szolgálat elérhetősége minden jelzőrendszeri tag, és a lakosság számára ismert. A jelzőrendszer tagjait az elmúlt évben is a segítő együttműködés jellemezte.
Jelzőrendszer tagjai:
oktatási, nevelési intézmények idősotthon intézménye háziorvosi szolgálat pártfogói felügyelet gyermekjóléti szolgálat pszichiátria védőnői szolgálat rendőrség
Munkám során több társintézménnyel tartok kapcsolatot, a kapcsolattartás rendszeressége az esetektől függ, módját a szóban történő, és a telefonos megkeresés egyaránt jellemzi. Folyamatosan kapcsolatban vagyok a nevelési-oktatási intézményekkel, az Idősgondozás intézményeivel, esetenként kapcsolattartás jellemző a vöröskereszttel, rendőrséggel, pszichiátriai gondozóval, szociális otthonokkal, munkaügyi központtal, gyámhivatallal. A helyi önkormányzat dolgozóival a kapcsolatunk rendszeres, a szükséges információkat egymással megosztjuk.
Tanácsadó szakemberek, pszichológus:
A rászoruló személyek részére pszichológiai tanácsadás, előre egyeztetett időpontban, Marcaliban a Pszichiátriai Gondozóban biztosított, vagy gyermekek esetében a Nevelési Tanácsadóban. 27
Jogi segítségnyújtásra: A Marcali Városi bíróság fogadóóráira irányítom a klienseket, vagy, közismert néven a „Nép Ügyvédje” Kaposváron működő jogsegély szolgálathoz, az elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatók az Önkormányzatnál található hirdetőtáblánkon fellelhetők. Mobil Jogsegély Program keretében havonta egy alkalommal az alapszolgáltatási központ épületében történik a tanácsadás. IV. Szolgálatunknál végzett szakmai munka tapasztalatai: A szolgálatunkat megkeresők közül egyre több a segítségre szoruló anyagi–mentálhigiénés és egészségügyi problémákkal küzdő ember. Meg növekedett azon személyek száma, akinek jelentős közüzemi tartozása van. Az elmúlt évben több személy részére kértem a védett fogyasztóvá nyilvánítást, ennek eredményként néhány helyen már megtörtént a kártyás mérő felszerelése. Az embernek, mint kommunikáló lénynek fontos sajátossága, hogy igényli problémáinak, nehézségeinek megbeszélését, kibeszélését. Ha ebben a családgondozók és más emberi problémákkal foglalkozó szakmák, hivatások képviselői segítséget tudnak nyújtani, akkor nagyobb reménnyel vehető fel a küzdelem az elmagányosodott, tanácstalan ember megsegítésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézményhez forduló emberek igénylik problémáik, nehézségeik kibeszélését, átbeszélését. A társadalmi kirekesztődés által fenyegetett, (munkanélküliek, fogyatékos személyek, etnikai kisebbségek tagjai) alacsony jövedelmű személyek száma emelkedik. A statisztikai összesítésből is látható, hogy a legtöbben foglalkoztatási, anyagi problémák és egészségügyi problémák miatt keresték fel a szolgálatunkat.
Statisztikai összesítés 2010-as évről:
A szolgáltatást igénybevevők hozott problémái a következők voltak: 2009
2010
családi kapcsolati életmód, életvitel : lelki, mentális: gyermeknevelési: foglalkoztatással kapcsolatban:
9 esetben 40 esetben 16 esetben 9 esetben 51 esetben
2 esetben 21 esetben 16 esetben 3 esetben 30 esetben 28
anyagi: egészségkárosodás következménye: információkérés: ügyintézéshez segítségkérés: több probléma együttes előfordulása:
65 esetben 24 esetben 4 esetben 11 esetben
94 esetben 27 esetben 7 esetben 15 esetben 47 esetben
Éves forgalom, kapcsolatfelvételek száma: 242 alkalom Szolgáltatások közvetítése és nyújtása: 56 esetben Dologi javak közvetítése és nyújtása: 108 esetben A szolgáltatást igénybevevők száma: 221 fő, ami csak a közvetlen igénybevevő számát jelzi, de kihatással van az egész családra! A családsegítő esetkezelés jellege szerint: 2009 év 2010 év Információ: Ügyintézés: Segítő beszélgetés: Tanácsadás: Továbbirányítás: Családlátogatás: Krízis segélyt kapott: 7 család
100 alkalom 59 alkalom 97 alkalom 95 alkalom 48 alkalom 68 alkalom
74 alkalom 76 alkalom 84 alkalom 76 alkalom 53 alkalom 72 alkalom
Balatonberényben az elmúlt időszakban megváltozott a szolgálatot felkeresők problémaköre, megnövekedett az ügyintézésben segítséget kérők száma, anyagi segítséget is többen kértek. A munkanélküliségből eredő problémák begyűrűznek a családi élet mindennapjaiba, a munkahelyek hiánya, a munkába járás nehézségei miatt, mind több család él az abszolút szegénység állapotában, ami a létminimum alatt élést jelenti. Néhány család esetében a depriváltság jelei is fellelhetők, aminek megállítása visszafordítása, már nehezebb, nemcsak szociális területet érintő feladat. 2009. április 01.-től kikerültek a mi ellátórendszerünkből a RÁT-ban részesülők, és csak a rendszeres szociális segélyezettek maradtak a rendszerbe, a mi esetünkbe 2 fő. A tavalyi évre jellemző adatoktól való eltérést leginkább az indokolja, hogy az idén már nem kellett együttműködnie a RÁT –ot kapó személyeknek, így az evvel kapcsolatos problémakör valamelyest csökkent, mint pl.: életmód , életviteli problémák,foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Ezek a mutatók csak a mi statisztikánkba nem jelennek meg, de a bérpótló támogatásban részesülők ( régen: RÁT ) a munkaügyi központ nyilvántartásában felelhetőek. Tehát a probléma maradt, csak máshol jelenik meg. 2010-es évben a következő segélyezések és programok szervezésében vettem részt:
Bűnmegelőzési program keretében az időskorúk részére előadás szervezése, a besurranó lopások megelőzése érdekében. 29
Előadó: Laki István biztonságszervező szaktanácsadó
Szülői Fórum keretében: Az internet hatása a fiatalok magatartására Előadó: Fa Ágnes pszichológus
Rajzpályázatot szerveztem az óvódás és iskolás gyermekek számára, melynek témája: A mi óvodánk,- iskolánk !
A nyári időtartamban ismét ingyenes ebédet kaphattak az arra rászoruló gyermekek, amit egy pályázat során nyert el az önkormányzat és a szolgálat. A nyári szünidő idejére:2010.június 21-től - augusztus 31.-ig, 15 gyermeknek 51 napon keresztül sikerült meleg ételt nyújtani.
A decemberi hónapban EGÉSZSÉGNAP szervezésére került sor, ahol többféle szűrővizsgálat elvégzésére volt lehetősége a résztvevőknek. Ezúton köszönöm a Önkormányzattól és a Nyugdíjas Klubtól kapott segítséget.
Gyermekszínjátszó csoport megalakítása november hónapban, melynek első előadása, a falu Karácsonyi ünnepsége keretében történt.
Az izzócsere pályázat keretében 71 nyugdíjas részére és 8 nagycsalád részére tudtunk energiatakarékos izzókhoz való hozzájutásban segíteni.
A Harmónia Általános Iskola és Óvoda által szervezett rendezvények, ünnepségek lebonyolításában segítettem.
30
A rászoruló családok megsegítése érdekében részt vállaltam bútorok, egyéb használati cikkek közvetítésében, ami nem csak ami községünk lakósságán, hanem a társulás többi településén élő rászorultaknak is segítséget jelentett.
Gyógyászati segédeszközeink kölcsönzésével, 23 személy mozgásában, életminőség javításában tudunk segíteni, a tavalyi évben 5 db került átadásra.
Egyéb teendőim:.
A kliensek számára, az ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok beszerzése, a szolgálatról szórólapok, plakátok készítése.
Pénzbeli és természetbeni ellátások eléréséhez és a nyomtatványok kitöltéséhez nyújtok segítséget
Magánszemélyekkel, vállalkozókkal kapcsolattartás az adományok, támogatások érdekében.
A munkaügyi központokkal (Marcali, Keszthely, Balatonboglár ) folyamatosan tartom a kapcsolatot, a tőlük kapott álláshirdetések a hirdető táblára kifüggesztésre kerülnek.
Koordinatív feladatok: Kapcsolatépítés a régió területén működő szociális, egészségügyi és civil szervezetekkel.
További feladatok:
31
Az elkövetkező időszakban még nagyobb szerepet kap a családsegítői tevékenység, mivel a jelenleg zajló gazdasági folyamatok egyre kiszolgáltatottabb bizonytalanabb helyzetet teremtenek. Vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a létbizonytalanság lelki krízishez, depresszióhoz vezet. Legveszélyesebb tényező a munkanélkülivé válás, és a munkanélküli helyzet rögzülése, ami motiváció és életkedv elvesztésével járhat. Az ilyen helyzetben a környezet felelőssége is megnövekszik, munkahelyteremtéssel, munkába járáshoz szükséges közlekedési lehetőségek kiszélesítésével segíthetünk a bajba jutottakon. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a szakemberek, intézmények, munkáltatók és az önkormányzat részéről. Figyelmet kell fordítani a lakosság egészségi állapotára, ennek érdekében a szükséges szűrővizsgálatok elérésének biztosa, lehetővé tétele. A munkanélküliségből eredő anyagi problémák családi konfliktusokat eredményeznek, aminek megoldásában szükség esetén tevékenyen részt kell vállalnunk. Ezért továbbra is fontos feladatnak tekintem a megelőzést, a kliensekkel történő folyamatos kapcsolattartást, önsegítő csoportok beindítását, közösségi élet formálását, amelyek segíthetnek a problémák feldolgozásában és a jelenlegi válsághelyzet túlélésében.
Balatonberény, 2011-02-14.
Tisztelettel: Petkess Konélné intézményvezető
Schveigerné Kovács Erika családgondozó
32
Az Önkormányzatok szociális feladatai ellátását biztosító mikrokörzeti társulása Szervezeti és Működési Szabályzata Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos Vörs községek önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazással élve, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 9 - 15. §-aiban írt rendelkezéseknek, az 1993. évi III. törvény 37/D. §, 63.§, 64. §, 65/A. §, és 65/F.§-ában foglaltak alapján létrehozták az Önkormányzatok Szociális Mikrokörzeti Társulását - abból a célból, hogy a települések lakóinak családsegítését, házi segítségnyújtását, nappali ellátását, gyermekjóléti szolgáltatását, és a rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködés biztosítását kiegyenlített, magas színvonalon lássák el, az ez irányú feladatokat összehangolják, eredményességét előmozdítsák, érdekeiket egységesen képviseljék; - amelyek szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint állapítják meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1.1 A Társulás neve: Önkormányzatok Szociális Mikrokörzeti Társulása (továbbiakban: Társulás). 1.2
A Társulás székhelye: 8648 Balatonkeresztúr Ady Endre u. 52.
1.3 A Társulás tagjai, azok székhelye és szavazati arányai: a társulási megállapodás 1. számú függeléke szerint. A Társulás működési területe: az 1. számú függelékben szereplő települési önkormányzatok 1.4 közigazgatási területe. 1.5 A Társulás az általa vállalt feladatokat Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának Alapszolgáltatási Központja (továbbiakban: Központ) intézményén keresztül látja el. 1.6. A feladatot ellátó intézmény székhelye: 8648 Balatonkeresztúr Iskola u. 3. 1.7. Telephelyei: Balatonberény Kossuth u. 12. Balatonszentgyörgy Berzsenyi u. 22. 1.8
A Társulás önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik.
1.9
A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el.
II. A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): étkeztetés (Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Vörs, Tikos) 33
házi segítségnyújtás (Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Vörs, Tikos) családsegítés (Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Vörs, Tikos) nappali ellátás (Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonszentgyörgy) gyermekjóléti szolgáltatás (Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Vörs, Tikos,)
Nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személyekkel való együttműködés a 1993. évi III. törvény 37/D. § szerint ((Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Vörs, Tikos,) pályázatokon történő részvétel elhatározása, az éves működési költségvetési hozzájárulás megállapítása és évközi módosítása, zárszámadás jóváhagyása 2. A Társulás az 2.1 pontban meghatározott feladatellátása során szakmai és komplex program előkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat. 3. A tagok e szabályzat 2.1 pontjában meghatározott feladatai tekintetében a Társulás az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében térségi, egybevont adatbázist működtet, amely mind a szolgáltatást nyújtóra, mind pedig az igénybevételi oldalra kiterjed. Az adatbázissal szemben támasztott követelmény, hogy az legyen alkalmas a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére, biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit. 4. A Társulás részletes feladatait a Társulási megállapodás tartalmazza. III. A TÁRSULÁS SZERVEI 3.1
A Társulás szervei: a Társulás Tanácsa, a Társulás Elnöke, a Társulás Elnök-helyettese IV. A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE A Társulási Tanács ülései
1.1
A Tanács a Társulás döntést hozó szerve.
1.2.
A Társulás feladat- és hatásköreit a Tanács gyakorolja.
1.3. A Tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei. (akadályoztatása esetén a polgármestert az alpolgármester helyettesíti, mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy helyettesíti, meghatalmazással. A meghatalmazás teljes körű, és részleges körű is lehet.) 1.4. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal Társulási Tanács által meghatározott időpontban tartja. 34
1.5. 1.6
A Tanács ülésére minden tagot meg kell hívni. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni: a) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben, b) a társulás tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványa, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, c) az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, d) a működtető javaslatára.
1.7
A Tanács ülése nyilvános.
1.8
A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van.
1.9
Ha a Tanács határozatképtelen, a tanácsülést 30 napon belül ismét össze kell hívni. A Társulási Tanács ülésének napirendje
2.1 A Társulási Tanács ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Tanács állapítja meg. A napirendi pontokat a Tanács az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja. 2.2 A napirend elfogadása után annak visszavonására csak a Tanács egyszerű szótöbbséggel – legkésőbb a határozathozatalig – hozott döntése alapján van lehetőség. 2.3 A napirend elhalasztását bármely tag indítványozhatja, amelyről a Tanács - az elhalasztás indokolását követően – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját. A Társulási Tanács ülésének vezetése 3.1 A Társulási Tanács üléseit az elnök, távolléte és akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, mindkettő akadályoztatása esetén az elnök által erre felhatalmazott képviselő vezeti. A határozatképességet a tagnyilvántartásba bejegyzett szavazati jog és mértéke, valamint a jelenléti ív alapján kell megállapítani. 1. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvénynek a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke az ülést követő 15 napon belül megküldi a társulás tagjainak, és az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére. Rendkívüli ülés, sürgősségi indítvány 4.1 A Társulási Tanács tagjai kezdeményezhetik soron kívüli ülés összehívását. Az erre vonatkozó indítványt – a javasolt napirendi pont, valamint a rendkívüli ülés összehívásának indokaival – a társulás elnökének kell írásban előterjeszteni. 4.2 A soron kívüli ülés időpontját az elnök az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles kitűzni. A meghívót ebben az esetben legalább 5 nappal előbb kézbesíteni kell.
35
4.3 Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is küldhető. Ehhez bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát közölni kell. A Társulási Tanács üléseinek meghívója, az előterjesztés és a jegyzőkönyv tartalmi követelményei A meghívó 5.1 A Társulási Tanács ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a tagoknak és a tanácskozási joggal meghívottaknak. 5.2
A meghívó tartalmazza:
5.3
az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és az előterjesztők nevét, az írásos előterjesztéseket.
A Társulási Tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a tárgyalt téma szakértőit, a tárgyban érintett civil szervezetek vezetőit, az érintett önkormányzati intézmények vezetőit.
Az előterjesztés 5.4 Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei közé felvett határozat-tervezet, irányelv, ajánlás, beszámoló, tájékoztató. 5.5 A tanács ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben az elnök engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az előterjesztésnek az elnökhöz történő benyújtási határideje az ülés időpontját megelőző 7 munkanap. 5.6
A társulás elnökének előterjesztést nyújthat be: a társulás tagja, a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy
a. b.
5.7 a.
Az előterjesztés két részből áll: az első rész tartalmazza: az előterjesztés tárgyát, előadóját, ügyiratszámát, az előzményeket, a tárgykört érintő jogszabályokat, 36
az előterjesztésben részvevők nevét, utalást a koordinációban végzett munkára, és az ennek során kialakult kisebbségi véleményekre is, azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják. b. a második rész tartalmazza: indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, az esetleges alternatív megoldási javaslatokat, egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megnevezését, a végrehajtás határidejét. Az előterjesztés elkészítéséről, az azzal kapcsolatos koordinációk elvégzéséről az előterjesztő 5.8. gondoskodik. Az írásbeli előterjesztés maximum nyolc gépelt oldal, ehhez csatolhatók mellékletek és a 5.9 határozati javaslat, vagy javaslati alternatívák. Az előterjesztéshez csak a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók. A jegyzőkönyv 5.10
A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
5.11. A tanács ülésének jegyzőkönyvét 3 példányban kell elkészíteni. Ebből: az első példánya a gesztor önkormányzat irattárába kerül, a második példányt évente kötetbe kell kötni, mely a társulási tanács elnökénél kerül elhelyezésre, c. a harmadik példányt az önkormányzatok törvényességéért felelős szerv részére kerül megküldésre a. b.
5.12
5.13 a. b. c. d. e. f.
A jegyzőkönyv valamennyi példányához csatolni kell a mellékleteket.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, időpontját, a megjelent és távolmaradt tagok nevét, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, a javasolt és az elfogadott napirendet, napirendenként az előadó és felszólalók nevét, a kérdések és hozzászólások lényegét, a határozathozatal módját, g. a szavazás eredményét, h. a határozat szövegét, i. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat
5.14 A tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. 5.15 A tanács vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor. 5.16 A jegyzőkönyv eredeti és másolati példányaihoz mellékelni kell: - a meghívót, - a jelenléti ívet, 37
- az írásbeli előterjesztéseket. A Társulási Tanács döntései 6.1 A Társulási Tanács döntése: határozat. A társulási tanács döntését ülésén, nyílt szavazással hozza. A határozat évente növekvő arab számot, a meghozatal évét, hónapját és napját, továbbá a döntést, végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét tartalmazza. 6.2 A társulás határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Önkormányzatok Szociális Mikrokörzeti Társulása Társulási Tanácsának …/….. év (… hó…nap) számú határozata 6.3 A Tanács döntéséhez, javaslat elfogadásához a megjelent tagok több felének igen szavazata szükséges. 6.4 Az Ötv.-ben szabályozott minősített többségű határozathoz az összes tag szavazatának több mint fele szükséges.
6.5 Eredménytelen szavazás esetén ismételt tárgyalást kell lefolytatni, majd ha a szavazás ez után is eredménytelen marad, úgy az ügyben a soron következő ülésen kell dönteni. A szavazati arányok 7.1
A határozatképességet a jelenléti ív alapján kell megállapítani.
7.2 A Tanácsban a tagot egy-egy szavazat illeti meg. A Társulás más szerveinek működése A Társulás elnöke 8.1.1 A Társulás elnökét a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati ciklus idejére választja meg. A társulás elnöke szervezi a társulás munkáját.
8.1.2 Az elnök feladatai és hatásköre: előkészíti és összehívja a Tanács üléseit, vezeti az üléseket, érvényt szerez az SZMSZ szabályainak, gondoskodik a döntések és a Társulás más feladatainak végrehajtásáról, ellátja a Társulás képviseletét, kapcsolatot tart különböző szervekkel, megszervezi, biztosítja a Társulás működésével kapcsolatos ügyviteli, adminisztratív feladatok ellátását. A Társulás elnökhelyettese 38
8.2 A Társulás Tanácsa az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából 1 fő elnökhelyettest választ Ügyvitel 8.3 A társulás ügyviteli teendőinek ellátása a Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő Községi Önkormányzatok Körjegyzőségének a feladata. Ennek keretében különösen: a Tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtása, a feladatok megvalósítása, a Tanács elé kerülő előterjesztések elkészítése, a Tanács és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, a meghozott határozatok nyilvántartása, a határozattal érintettek értesítése, tájékoztatása V. A TÁRSULÁS PÉNZGAZDÁLKODÁSA 5.1 A társulás költségvetése a Balatonkeresztúr Községi Önkormányzat költségvetésének részét képezi. 1. A társult önkormányzatok vállalják, hogy jelen megállapodásban szabályozott közfeladatok ellátásához szükséges vagyonelemek tekintetében az Önkormányzatok egymás számára ingyenes használati jogot biztosítanak. 2. A társult önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása: a.) A társulás tagjait minden év február 28-ig a működtető tájékoztatja az előző év pénzgazdálkodásáról, amely a társulás tagjai közötti pénzügyi elszámolást is jelenti. A társulás tagjai az elszámolás alapján kimutatott fizetési kötelezettségeiknek 8 banki napon belül eleget tesznek. A működtető minden év november 30-ig előzetes intézményi költségvetést készít, és azt megküldi a társulás tagjainak. A társulási tanács az intézményi költségvetés legkésőbb december 31-ig meghatározza. a. A társulásban vállalt feladatok ellátása után járó normatíva lehívása a mindenkor hatályos jogszabályok szerint történik. b. Balatonkeresztúr nappali szociális ellátáson szereplő általános működési kiadások a társulás tagjai között lakosságszám arányában kerül megosztásra. c. Balatonkeresztúr és Balatonszentgyörgy családsegítő és gyermekjóléti szolgálaton szereplő kiadások a társulás tagjai között lakosságszám arányában kerül megosztásra. d. Balatonkeresztúr házi segítségnyújtás szakfeladaton szereplő kiadások Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő között kerül megosztásra lakosságszám arányában. e. A szociális étkeztetés kiadásai és bevételeinek elszámolása a tagtelepülések tényleges bevétele és kiadása szerint kerül megosztásra. f. Balatonkeresztúr szociális étkeztetésen szereplő üzemanyag megosztása a megtett kilométer alapján Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő között kerül megosztásra g. Balatonszentgyörgy házi segítségnyújtáson szereplő kiadások Balatonszentgyörgy, Hollád, Vörs Tikos önkormányzatok között lakosságszám arányában kerül megosztásra. h. A nappali szociális ellátás kiadásai és bevételeinek elszámolása a tagtelepülések tényleges bevétele és kiadása szerint kerül megosztásra. i. Az egyes ellátásokra leigényelt normatív állami és kistérségi támogatások az adott település ellátotti létszáma alapján kerül elszámolásra.
3.
Vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás:
a.) A pénzügyi hozzájárulást nem teljesítő önkormányzatot a Balatonkeresztúr Község Önkormányzata szólítja fel 15 munkanapon belüli teljesítésre.
39
b.) Az a,) pontban meghatározott teljesítés elmaradása esetén az önkormányzatot a fizetési határidőt követő 10 munkanapon belül jogosult az 1. számú mellékletben szereplő felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízás kezdeményezésére. c.) Az azonnal beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet, az azonnali beszedési megbízást alátámasztó dokumentumok egyidejű csatolásával. d.) Az inkasszó eredménytelensége esetén, bírósági úton kell kezdeményezni a teljesítést. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a Tanács által történt elfogadás napján lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Tanács……/2011.(IV. ….) számú határozatával fogadta el.
Balatonkeresztúr, 2011. április
Kovács József Társulás elnöke
1. sz. függelék Önkormányzatok Szociális Mikrokörzeti Társulása működési területe, szavazati arány Név Székhely Szavazati arány Balatonberény Község Önkormányzat 8649 Balatonberény Kossuth tér 1. 1 Balatonkeresztúr Község 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. 1 Önkormányzata Balatonmáriafürdő Község 8647 Balatonmáriafürdő Gróf Széchényi 1 Önkormányzata Imre tér 9. Balatonszentgyörgy Község 8710 Balatonszentgyörgy Berzsenyi u. 91. 1 Önkormányzata Hollád Község Önkormányzata 8731 Hollád Fő u. 16. 1 Vörs Község Önkormányzata 8711 Vörs Alkotmány u. 29. 1 Tikos Község Önkormányzata 8731 Tikos Iskola u. 16. 1
40
Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/2011.(IV.27.) rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
41
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§. (1) Az önkormányzat megnevezése: Balatonberény község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8649 Balatonberény Kossuth tér 1. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Balatonberény község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 2. §. (1) A polgármester és a képviselők nevét, lakóhelyét az SZMSZ 1. számú függelék tartalmazza. (2) Az önkormányzat illetékességi (működési) területe: Balatonberény község közigazgatási területe. (3) A Képviselő-testület bizottságainak felsorolását, a bizottsági tagok névsorát, az SZMSZ-t a 2.sz. függeléke tartalmazza. 3.§ (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület Balatonberény Község Önkormányzatának jelképeiről és használatáról szóló 12/2009.(VII.08.) önkormányzati rendelete szabályozza. 4.§ Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását az 5/1997.(III.28.) számú önkormányzati rendelete szabályozza. 5.§. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait a képviselő-testület a 4/2007.(III.29.) önkormányzati rendelete szabályozza.
42
II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI 6. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez az alábbi esetekben: - a feladat- és hatáskörébe közvetlen nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, - országos vagy területi kihatású intézkedések települést érintő vonatkozásában. (3) E jogával különösen abban az esetben él, ha a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével, a település fejlesztésével, és üzemeltetésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben véleménynyilvánítás, illetve kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti, vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni. (4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, a gazdaságszervező munkában együttműködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (5) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet. (6) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. (A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, a bizottságokra, illetve a törvény által meghatározottak szerint társulásokra ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre, bizottságra, illetve társulásra átruházott hatásköröket az SZMSZ 10. számú melléklete tartalmazza. (7) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, - a településrendezés, - az épített és a természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, - a köztemető-fenntartás, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, - gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, 43
- az óvodáról, az alapfokú óvodai nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás, - a közösségi tér biztosítása, - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, - könyvtári feladatok ellátása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (8) Az önkormányzat önként vállalt feladatai: - lakossági szemétszállítás biztosítása, - strandok, zöldterületek gondozása - intézmények közös üzemeltetése - község üzemeltetési feladatok - szennyvízhálózat feladatainak ellátása a község területén - civil szféra anyagi támogatása, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §.), - támogató szolgáltatás (Szt. 65/C §.), - nappali ellátás (Szt. 65/A. §. (1) bek. c.) pont), - gyermekek átmeneti gondozása (Gyvt. 51.§.), - intézmények közös üzemeltetése más önkormányzatokkal, (9) Az (8) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 7. § (1) Az önkormányzat: a) köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak fenntartásáról, - a köztemető fenntartásáról, - a helyi hulladékkezelés feladatairól, - az államigazgatási és önkormányzati ügyek ellátását biztosító hivatal működéséről b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (2) A Képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat Ciklusprogramja tartalmazza, amely négy évre szól. (3) A ciklusprogramot az önkormányzati képviselők elfogadás után kötelesek támogatni. (4) Helyi közügy megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselőtestület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát, illetve a polgármestert is.
44
(5) Az eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az minden tekintetben tisztázott. 8.§.
A felterjesztési jog (1) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezte útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és - tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatást) kérhet, - javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, - az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását. (2) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően, kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét. 9. § (1) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körére vonatkozóan a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza: a) az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, b) az alaptevékenységek forrásait, c) az alaptevékenység feladatmutatóit. (2) Az önkormányzat vállalkozási, illetve egyéb feladataival kapcsolatban a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza: a) a vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételének részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását, b) az egyes feladatok, tevékenységek forrását, c) a tevékenység feladatmutatóinak megnevezését. (3) Az önkormányzat a helyi igények és a várható teljesítőképessége függvényében az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésében – a fedezet egyidejű biztosításával – foglal állást. 10.§ (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. (2) Az önkormányzat feladatai ellátása, a lakosság igényeinek kielégítése érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival, melynek főbb területei: - terület és településfejlesztés, - intézmények közös üzemeltetése - közigazgatási munka korszerűsítése - úthálózat fejlesztése - parlagfű terjedésének visszaszorítása. 45
(3) Az önkormányzat a konkrét feladatellátásokra vonatkozóan társulási megállapodást köthet önkormányzattal, többcélú társulással. (4) A társulásokkal kapcsolatos beszámolási, ellenőrzési kötelezettségek, jogosítványok, egyéb eljárási szabályok az egyes társulási megállapodásokban kerülnek meghatározásra. 11.§ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 12.§ (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. (2) A képviselő-testület szervei: - polgármester, - képviselő-testület bizottságai, - képviselő-testület hivatala, 13.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatáskörének gyakorlását nem ruházhatja át.
14.§ (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja: - a polgármesterre, - bizottságaira, - társulásra - törvényben meghatározottak szerint. (2) A képviselő-testület: - a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást adhat, - a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja. (3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (4) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselőtestületet rendszeresen tájékoztatja. 15.§ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. 16. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; 46
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás. e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű- és köztéri szobor állítása; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a főállású polgármesternek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésében meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása; b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás; d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés. 17.§ A képviselő-testület – rendeletével – a törvény által hatáskörébe utalt: - kinevezést, - megbízást, - intézmény alapítását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja. 18.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
47
(4) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni. (5) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek iratbetekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható.
III. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő-testület ciklus- és gazdasági programja 19. § (1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót. (2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik. A ciklusprogramot a képviselő-testület az alakuló ülésen fogadja el. (3) A ciklusprogram az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a településfejlesztést, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. (4) A gazdasági program elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a polgármester előterjesztése alapján jóváhagyja.
A képviselő-testület munkaterve, ülései 20. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes (soros) ülést, közmeghallgatást tart és rendkívüli ülést tarthat. 21. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart. Az ülések napirendjéhez éves munkatervet készít. Az ülés a napirendi pontok megtárgyalásának befejezéséig tart. (2) A képviselő-testület működésének alapja – a ciklusprogram végrehajtását is célzó – munkaterv. A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. (3) A munkaterv tervezetét a polgármester, a jegyző közreműködésével állítja össze, terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a ciklusprogramot figyelembe véve –állít össze a tárgyévet megelőző év december havi ülésre. (4) -
A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a települési képviselőtől, bizottságoktól, intézményektől helyi szolgáltató szervezetektől. 48
(5) A munkaterv tartalmazza: - az ülések időpontját, - az adott ülésen tárgyalandó témákat, - az előterjesztő megnevezését, - az előterjesztésben közreműködőket, - szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, a tervezett napirendet véleményező bizottság megnevezését. szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket előterjesztések elkészítésének határidejét egyéb /szervezési/ teendők rögzítése. (6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni: - települési képviselőknek, - a külső bizottsági tagoknak, - érintett előadóknak, - intézményvezetőknek. 22. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. (2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve. (3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni. (4) Amennyiben a polgármester az összehívási kötelezettségének nem tesz eleget, a törvény alapján azt helyette a Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja teszi meg.
A képviselő-testületi ülések összehívása 23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselőtestület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. Tartós akadályoztatás: két hét egybefüggő szabadság, betegség, külföldön tartózkodás. (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a képviselő-testület összehívásának és vezetésének feladatait az alábbi sorrend szerint a - Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke - Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke látja el. 49
(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. 24. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. 25. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 22. §. (1) bekezdés a.) pontjában foglalt feltételek fennállnak. (2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 22. § (1) bekezdés b) pontja esetében saját maga dönti el. (3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. 26. § A Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. 27. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó küldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés időpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek előadóit, - utalás az írásos vagy szóbeli előterjesztésre - a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A tanácskozási joggal meghívandók az ülés időpontjáról, napirendjéről meghívóval értesülnek. Részükre a papíralapú előterjesztések megismerhetőségét a jegyző a hivatalban biztosítja. (4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, olyan időben kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt 5 nappal megkapják. (5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni. A közmeghallgatásra meghívandók körét a munkatervben kell rögzíteni. A nyilvánosságra hozatal módja azonos a 30. §. foglaltakkal. (6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: - képviselőknek, - jegyzőnek, - tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, - bizottságok nem képviselő tagjainak, - előterjesztőknek, - akiket az ülés összehívója megjelöl. 50
(7) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját és előterjesztéseit csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni. 28. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására: - telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását. (3) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 48 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. 29. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzőt, b) a bizottság nem képviselő tagját, c) az illetékes országgyűlési képviselőt. (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül: a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, illetve azt, b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 30. §
Lakosság tájékoztatása A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot, az ülést megelőző 5 nappal korábban hirdetőtáblákon kifüggesztett hirdetmények, a képújságjában, valamint a honlapon való megjelenítés útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekintetni a Hivatalban. A hirdetmény kitételének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékával igazolja.
Az alakuló ülés 31.§. (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.
51
(2) Az alakuló ülést a korelnök (legidősebb települési képviselő) nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester, a képviselők, az alpolgármester, bizottsági tagok (képviselő és külső tag) e minőségében esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. (3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről, továbbá az eskütételt követően a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízólevelet. (4) Az alakuló testületi ülés kötelező napirendjei: - polgármester illetményének, juttatásainak megállapítása - alpolgármester megválasztása, tiszteletdíjának megállapítása - SzMSz szerinti bizottságok képviselő és külső tagjainak megválasztása, tiszteletdíjuk megállapítása - külső bizottságok tagjainak eskütétele - ciklusprogram meghatározása, elfogadása - A Pénzügyi-, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke tesz javaslatot a polgármester és az alpolgármester munkabérére, illetve tiszteletdíjára. 32.§.
A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok (1) Az önkormányzat tagja a Marcali Többcélú Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás). (2) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. (3) Az együttes képviselőtestületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi. (4) Az együttes képviselőtestületi ülést, a társulást alkotó képviselőtestületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze a megállapodás helye szerinti településre. (5) Az együttes képviselőtestületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti. (6) Az együttes ülésen a képviselőtestület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Ötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerül sor. (7) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselőtestületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. (8) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselőtestületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza. 33.§.
52
(1) A 32.§. (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a 32. § rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselőtestület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselőtestületi ülés tartása szükséges. (2) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselőtestület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselőtestületek állapodnak meg.
AZ ELŐTERJESZTÉSEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 34.§. (1) A Képviselő-testület ülésére jelentések, beszámolók és tájékoztatók készülnek. (2) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell elkészíteni, benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. (3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés: - önkormányzati rendelet alkotás, - intézmény alapítás, átszervezés, megszüntetés - helyi népszavazás kiírása - díszpolgári cím és elismerések adományozása - munkaterv - Ptk-ból adódó jogügyletek - lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés - költségvetés elfogadása, beszámolók, zárszámadás - rendezési tervvel kapcsolatos előterjesztések - szociális ügyekkel kapcsolatos előterjesztések - és minden egyéb olyan ügyek, amelyeket a testület, a polgármester írásban határoz meg. (4) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a vita és a határozat hozatal eredményességét biztosítsák. Meg kell fogalmazni benne a vélemények elkülönítését és az alternatív javaslatokat világosan megfogalmazni. (5) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. (6) A jegyző a hivatal útján gondoskodik az előterjesztések , érintetthez való eljuttatásáról. A zárt ülésre vonatkozó előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai, a bizottságok külső tagjai „szigorúan bizalmas” jelezéssel kapják meg. (7) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a e §-ban előírt követelményeknek. (8) A beszámolóban meg kell jelölni a javaslatokhoz szükséges anyagi eszközöket, forrásokat, a végrehajtásért felelős személy megnevezését, végrehajtásának határidejét. Felelősként azt a tisztségviselőt, intézményvezetőt kell meghatározni, akinek feladatkörébe az ügy tartozik. A végrehajtás határidejét évben, hónapban és napban kell meghatározni. (9) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez, az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat és értékelő ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez. 53
(10)Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉS VEZETÉS SZABÁLYAI A képviselő-testület ülése 35. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, és annak az ülés teljes ideje alatt történő figyelemmel kisérése b) jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése, c) napirend előterjesztése, elfogadtatása, d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, e) napirendenként: - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, - a vita összefoglalása, - az indítványok szavazásra való bocsátása, - határozati javaslatok szavazásra bocsátása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen, - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése, f) a rend fenntartása, g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése, h) időszerű kérdésekről tájékoztatás, i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés közti fontosabb eseményekről, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott döntésekről j) az ülés bezárása, k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
A határozatképesség megállapítása 36. § (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő. (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. (4) Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik az ülés folyamán, a polgármester az ülést felfüggeszti, időtartam meghatározásával. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt sem válik az ülés határozatképessé, a polgármester az ülést elnapolja. Ez esetben a polgármester 5 napon belüli új időpontba hívja össze a képviselő-testület ülését. 54
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása 37. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. (2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése 38. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. (2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. (3) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselőtestület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 39. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig. (2) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el – nyílt szavazással, minősített többséggel - a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (4) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben meg kell hívni a zárt ülésre. A zárt ülésen tárgyalt ügyek kapcsán a polgármester, illetve a bizottság elnöke nyomatékosan felhívja a jelenlevőket az ügy bizalmas kezelésére és a titoktartási kötelezettségre. (6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. 55
A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell kihirdetni a személyiségi jogok figyelembevételével. (7) A zárt ülésre vonatkozó rendelkezések a bizottságok üléseire is értelemszerűen vonatkoznak.
A sürgősségi indítvány 40.§ (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző. (3) Ha a polgármester, vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. (4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig 41. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 42. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az ülésen felszólási joguk elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólások időtartama egy-egy napirendi pont esetében 3 perc. Egy-egy napirendi ponton belül további hozzászólás két alkalommal 30-30 másodpercben történhet. (2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. A módosító indítványt az előterjesztőnek szó szerint meg kell fogalmaznia. (3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 56
(5) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határozat. 43. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító – az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. (2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. (3) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (4) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 5 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a - önkormányzati rendeletalkotáshoz - az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz - külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz - intézmény alapításához - a képviselő kizárásához - zárt ülés elrendeléséhez /kivéve az Ötv. 12.§./4/ bekezdés a./ pontja/ - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához - a polgármester elleni kereset benyújtásához - az SzMSz-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez -
Szavazás 44. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselők a szavazás során „igen” , „ellenszavazat”, „tartózkodás”-sal nyilvánítanak véleményt. A szavazástól való tartózkodást ellenszavazatként kell figyelembe venni. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazat szükséges. (3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl – közvetlenül a szavazást követően kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást a napirend tárgyalása nélkül köteles megismételtetni. (4) Abban az esetben, ha az ügyben döntés nem született, tehát a javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazata nem áll rendelkezésre, úgy a képviselő-testület az ügyről következő ülésén ismételten tárgyal és dönt. (5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha 57
- azt a törvény írja elő, - azt a képviselő-testület jelenlevő tagjainak ¼-e indítványozza, - azt a polgármester kéri. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani. (6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A külön hitelesített névsor a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
Titkos szavazás 45. § (2) Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. (3) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt. A titkos szavazásról külön szavazási jegyzőkönyv készül. (4) A Képvelő-testület a titkos szavazás lebonyolításához ad-hoc jellegű bizottságot választ. (5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. (6) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. 46.§.
Kinevezés, választás döntéshozatali eljárása (1) A képviselő-testület kinevezés, választás tekintetében – amennyiben több pályázat érkezett, abc sorrendben hallgatja meg, mielőtt a pályázatok érvényességét megvizsgálta. (2) 1 A titkos szavazást a ad-hoc jellegű bizottság bonyolítja le.
Képviselő kizárása 47. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Hozzátartozó a kizárás esetén: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (2) Önkormányzati hatósági ügyben a kizárására vonatkozó döntésre a külön törvényben meghatározott, személyes érintettséggel kapcsolatos eljárás az irányadó. (3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára – a Képviselő-testület dönt, minősített többséggel. (4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 1
Módosította: 12/2010.(X.18.) Ör.
Hatályos: 2010.10.18. 58
(2) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt, minősítet többséggel. 48. § A döntéshozatalra, kizárásra vonatkozó szabályokat a képviselő-testület bizottságára is értelemszerűen alkalmazandók.
A felvilágosítás-kérés szabályai 49.§. (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén válaszol. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni, vagy az interpellációra nem tud reagálni, azt 15 napon belül írásban teszi meg. (3) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekben, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó probléma felvetése, feltárása, annak megszüntetésére, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy panasz orvoslását kéri. (4) A képviselő – a képviselő-testület ülésén, a napirendek lezárása után – - a polgármestertől, - alpolgármestertől, - a bizottság elnökeitől, - a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, interpellálhat. (5)
Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(6)
Ha az interpelláló írásban kap választ, a választ minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.
(7)
A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásáról
(8)
Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottsághoz utalja.
(9)
Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról, vagy a további napirenden tartásáról.
(10)
Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.
(11)
Az interpellációkról a jegyző által megbízott köztisztviselő nyilvántartást vezet.
59
50. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban és szóban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 8 nappal írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával.
Határozati javaslat 51. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege, b) végrehajtást igénylő döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve, - a határozat végrehajtásának időpontja. - Felelősként általában azt a tisztségviselőt kell megjelölni, akinek a feladatkörébe tartozik a határozat tartalmának végrehajtása: polgármester, bizottság elnöke, jegyző, intézményvezető. - Meg kell jelölni a végrehajtási határidőt: a határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni, de a határidőnek reálisnak kell lennie.
A képviselő-testület döntései 52. § A képviselő-testület döntései: - határozat, - rendelet
53. §
Határozat (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. 60
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 54. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). (2) Az önkormányzati határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadók. 55. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: - határozatok nyilvántartása sorszám szerint, - határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben, - határozatok betűrendes nyilvántartása, - határozatok határidő nyilvántartása. A határozatokat el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek olyan időpontban, hogy az a reális végrehajtást, teljesítést lehetővé tegye. 56. §
Rendelet (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását a - képviselő, - polgármester - alpolgármester - a tárgy szerint illetékes bizottság, - a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (3) A rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. (4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. (5) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt. (6) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (7) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen: a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal; 61
b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre; c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein; d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel. (8) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen: a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel; b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van; c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését, d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek. (9) A tervezetet a polgármester - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság(ok) részére. (10) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait. (11) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, a költség és haszonelemzést. (12) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell. (13) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. (14) Helyben szokásos módnak minősül: - önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés. (15) A község lakosságának széleskörű tájékoztatása érdekében a (8) bekezdésen túl a rendeletekről tájékoztatást kell adni a község honlapján, képújságban, illetve a könyvtárban történő elhelyezéssel. (16) Az önkormányzatokkal, vagy többcélú társulással kötött feladat-ellátásokkal kapcsolatosan az azonos tartalommal megalkotandó rendelet-tervezeteket a gesztor önkormányzat jegyzője/körjegyzője készíti elő és gondoskodik az egyeztetésről. A rendelet alkotás folyamatát az egyes társulási megállapodásokban kell külön szabályozni. 57. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet hiteles, végleges szövegének megszerkesztéséről és a kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. . A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követőn 5 napon belül köteles gondoskodni. A rendelet egy példányát az előkészítő iratokkal együtt irattárban is el kell helyezni. 58. § 62
(1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). (2) Az önkormányzati rendelet jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadók. (3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái: - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, - rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben, - rendeletek betűrendes nyilvántartása. (4) A képviselő-testület a jegyző közreműködésével és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával szükség szerint, de évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. (5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról. A hatályos rendeletek jegyzéke az SZMSZ 3. számú függelékét képezi.
TANÁCSKOZÁS RENDJE 59.§. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik: - ennek során figyelmezteti azt a hozzászólót aki eltér a tárgytól, témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ: - ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót, - rendre utasítja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, - ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja, hogy a testület csökkentse a képviselő tiszteletdíját. Tartós megzavarás, vita, veszekedés esetén ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, a polgármester, alpolgármester az ülést felfüggeszti, bezárja, és új képviselő-testület ülést hív össze. (2) Nyilvános ülésen megjelent állampolgárok és meghívott vendégek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. (3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. (4) A polgármester ennek keretén belül a Képviselő-testület tagját kivéve, a rendzavarót magatartásának abbahagyására, rendre utasíthatja és a terem elhagyására is kötelezheti.
A jegyzőkönyv 60. § 63
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, idejét - megjelent képviselők nevét, továbbá külön a távolmaradás okát előzőleg bejelentő, vagy azt elmulasztó képviselők nevét, - tanácskozási joggal jelenlevők nevét, beosztását - elfogadott napirendeket - napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli előterjesztés, kiegészítés rövid tartalmát, vita során felszólalók nevét, mondanivalójuk lényegét, kérdésekre adott választ, szóban előterjesztett határozati javaslatokat, módosító indítványokat, - módosító indítványokat - határozathozatal módját, szavazás számszerű eredményét, rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. - határozat szövegét, végrehajtás felelősét, határidőt, - polgármester esetleges intézkedéseit, - elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, - a következő testületi ülés időpontjára, napirendjére vonatkozó javaslatot, ha az eltér a munkatervi időponttól, napirendtől - az ülés bezárásának tényét - a polgármester, jegyző, j aláírását, a képviselő-testület hivatalos pecsétjét. (3) Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. (4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből: - az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente kötetbe kell kötni, - az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének, - 1 példányt a községi könyvtárban kell elhelyezni (a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével). (5) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. (6) Határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendelet, határozat esetében a jegyzőkönyv mellékleteként kell elhelyezni. (7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: - a meghívót, - a jelenléti ívet, - az írásos előterjesztéseket, - a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő - polgármester és a jegyző sajátkezű aláirásával ellátott - rendeletet, - illetve a képviselők kérése alapján: - a képviselői indítványokat, - a képviselői hozzászólásokat, - a képviselői interpellációkat. - a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét, - ha volt: név szerinti szavazásról készített névsort, titkos szavazás külön jegyzőkönyvét 64
(8) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet, az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának. (9) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja, a Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának, továbbá a jegyző tekinthet be. (10) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. (11) A jegyzőkönyvek hivatalban elhelyezett anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. (12) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek. (13) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (14) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 1 példányát – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a községi könyvtárban is el kell helyezni. (15) A képviselő-testület üléseit digitálisan rögzíteni kell, mely adathordozóra törvény kiírását követően nem selejtezhető. Az adathordozó biztonságos tárolásáról az iratkezelési szabályzat szerint a jegyző gondoskodik. A hangszalag, videokazetta kiadásához, másolat készítéséhez a polgármester engedélye kell. 61.§.
A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (2) Az önkormányzat rendszeresen elektronikusan a honlapján vagy a község hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat. (3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.
65
(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. (5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget. (6) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.
KÖZMEGHALLGATÁS 62.§. (1) A Képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a község polgárai és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
A képviselő-testület feloszlása 63. § A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli. IV. fejezet
A települési képviselő A megbízatás keletkezése 64. § A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. 65. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén (időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen) esküt tesz a képviselő-testület előtt. (3) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. 66.§. 66
Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok (1) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet. (3) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. (4) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. (5) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. (6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselőtestületet. (7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. (8) A Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg.
A képviselő feladata 67. § A települési képviselő: - a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, - részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
A képviselők jogai és kötelességei 68. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. (2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti. 67
(3) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a jegyző által erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat. (4) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával. (5) A települési képviselő jogai különösen: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni; d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. h.) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg. (6) A települési képviselő kötelessége: a) a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja. b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről; c) bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll. e/ ha vele szemben fennáll a személyes érintettség, annak bejelentése f) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tenni. g) vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni
Járandóságok, képzés, továbbképzés 69. § (1) A képviselők, bizottsági tagok, elnökök tiszteletdíjáról külön rendelet rendelkezik. (2) A képviselőnek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általa megelőlegezett, számlával igazolt költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
68
(3) A képviselő-testület a képviselőt, a bizottság nem képviselő tagját természetbeni juttatásban részesítheti, melynek pénzügyi fedezetét és módját az éves költségvetési rendeletben kell megállapítani. (4) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.
A megbízatás megszűnése 70.§ (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (2) A képviselő megbízatása megszűnik: a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén, f) a képviselő-testület feloszlatásával, g) a képviselő-testület feloszlása esetén, h) a képviselő halálával. 71. § (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat: a) a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével. (A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.) b) a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.) (2) A lemondás nem vonható vissza. 72. § (1) A képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában, b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján. (2) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg: - a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint - ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell: - az érintett önkormányzati képviselőnek, - a választási bizottságnak, - a Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának. 73. § 69
A képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. 74. § A képviselő, illetve a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja: - az önkormányzattal, - az önkormányzat intézményével, - az önkormányzat hivatalával szemben jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el. 75. § A képviselő: - szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, - települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel. 76. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles: - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, - az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek. 77. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. 78. § (1) A képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését – a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselőtestületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (2) A Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. (3) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 70
V. fejezet
A képviselő-testület bizottságai A bizottságok létrehozása 79. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, működésének megkönnyítése érdekében – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat – melyeknek legalább 3 tagúnak kell lennie – előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörrel. (2) A képviselő-testület - állandó - ideiglenes bizottságot hozhat létre. (3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. (4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke. A képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be. A bizottság személyi összetételét a képviselő-testület bármikor megváltoztathatja saját elhatározásból is, nem csak lemondás kapcsán. (5) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen: - szolgáltatást nyújtó legjelentősebb szervezet képviselőjét, - legjelentősebb társadalmi szervezet küldöttjét, - a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. (6) A bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30. napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira
A bizottságok működése 80. § (1) A bizottság szükség szerint, de általában a képviselő-testület ülését megelőző héten ülésezik. A bizottság ülését úgy kell összehívni – a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések egyidejű megküldésével, hogy az az ülést megelőző legalább 3 nappal történjen. (2) A bizottsági üléseket: - az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által megbízott tag látja el a feladatokat. (3) A bizottság ülését 8 napon belül össze kell hívni, ha azt - a képviselő-testület elrendeli, - a polgármester indítványozza - a bizottsági tagok fele indítványozza. 71
(4) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. (5) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot megőrizni. (6) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, távollétében általa kijelölt személy, az alpolgármester. (7) A bizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza. A bizottság döntéseinek kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott bizottsági tag. (8) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (9) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt, minősített többséggel. (10) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (11) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. (12) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak. (13) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület Polgármesteri Hivatala látja el.
A bizottság feladatai 81. § (1) A bizottság a következő feladatokat látja el: - feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, - szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, - benyújtja az előterjesztéseket, - előterjesztésekhez állásfoglalást készít, - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört, - feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek: - előkészítésére, illetőleg - végrehajtására irányuló munkáját, - ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. (2) A bizottság tevékenységéről a képviselő-testület által meghatározott módon és időpontban számol be.
72
A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai 82. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait, - meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselőtestületnek, - meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez, - döntési jogot adhat bizottságainak, - a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja, - önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak, - határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen). (2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - indítványára össze kell hívni a bizottságot, - felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, - dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.
A testület állandó bizottságai 83. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: 1. Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság (3 tagú – 2 képviselő, 1 külső tag) 2. Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság (5 tagú – 3 képviselő, 2 külső tag) (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok feladatit, hatáskörét a rendelet 7., 8. számú melléklete tartalmazza.
A testület ideiglenes bizottságai 84. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot: - meghatározott időre vagy - meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. 73
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik. (3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor: - dönt a bizottság elnevezéséről, - rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról, - határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez, - határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét. (4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni. VI. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester 85. § (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (3) A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (4) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét, költségtérítését a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
Összeférhetetlenségi szabályok 86. § (1) A polgármester nem lehet: a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, b) az Állami Számvevőség elnöke, elnökhelyettese és számvevője, c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője, d) az Állami privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, f) fegyveres erők, a rendkívüli rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, i) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízatását a képviselő-testülettől kapja, j) a 68. § b)-f) és h)-j) pontokban foglaltak. (2) A főállású polgármester: 74
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet; b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja, bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), bc) szövetkezet tisztségviselője, bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője. (3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. (4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól. (6) A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselőknél leírt szabályokat . 87. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. 88. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. (2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye. 89. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatainak körei: 75
-
segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően: - fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét, - véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, - nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek - meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol, - ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat. (4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: - indítványozhatja a bizottság összehívását, - felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (5) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében, irányítja a hivatalt. A polgármester: a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (6) Gazdálkodással kapcsolatos feladatai körében - felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért - a képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági programot és a költségvetés tervezetét - gondoskodik az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról - kötelezettséget vállalhat az önkormányzat nevében - tájékoztatja a képviselő-testületet az évközi /féléves, háromnegyedéves/ gazdálkodásról. (7) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. 76
Az alpolgármester 90. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére - társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (3) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. (4) Az alpolgármester részt vesz a képviselő-testület ülésére kerülő telőterjesztések kidolgozásában, a gazdasági és társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel való kapcsolattartásban. (5) Részt vesz a bizottságok és képviselők munkájának segítésében, a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében. (6) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja, illetve a polgármester valamennyi feladatát köteles ellátni. (7) Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatáskört a polgármester sem ruházat át részére. 91.§
Polgármester, alpolgármester helyettesítése (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a feladatokat, hatásköröket a 23.§.(3) bekezdés szerint látják el a bizottsági elnökök. (2) A polgármester helyettesítését ellátó személy – a helyettesítés ideje alatt – jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni. A JEGYZŐ 92.§. (1) A Képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. (2) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos ellátásáról: a) előkészíti a képviselő-testületi ülés elé kerülő előterjesztéseket, b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, 77
d) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt, az előterjesztés vitájában, e) gondoskodik a testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, f) szükség szerint tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről, g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, h) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket, i) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, k) kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz, a jogszabályban megfogalmazottakhoz a polgármester egyetértése szükséges, l) gondoskodik a hivatal dolgozóinak továbbképzéséről, m) gondoskodik a hivatal működésével kapcsolatos belső szabályzatok, rendeletek elkészítéséről.
POLGÁRMESTERI HIVATAL 93.§. (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésére és végrehajtásával kapcsolatos feladatainak ellátására. (Ötv.38.§.) (2) A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv. (3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. (4) Hivatali állás megüresedésekor a jegyző a hatályos jogszabályok betartásával tölteti be az álláshelyet. (5) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagoltsággal nem rendelkezik. (6) A Polgármesteri Hivatal ügyrendje és iratkezelési szabályzata az SZMSZ mellékletét képezi.
11. számú
(7) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a Képviselő-testületnek és bizottságainak. (8) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemről szóló rendelkezéseinek alapul vételével kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. (9) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, ügyfélfogadás rendjére. VIII. fejezet
A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai 94.§. 78
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulás/ok/-ban vehet részt. (2) A képviselő-testület elsősorban a településsel közigazgatásilag határos önkormányzatok képviselőtestületeivel, a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakit társulásokat. (3) A megállapodások, társulások célja és rendeltetése: - tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése - lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása - közszolgáltatások racionális megszervezése - államigazgatási munka korszerűsítése, gazdaságos és célszerű megoldásokkal (4) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41.§-44.§. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. (5) Az együttműködési, társulási megállapodásokat az SZMSZ 10. sz. melléklete tartalmazza. (6) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi / eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk-rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak. (7) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: - a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása - a kulturális javak megóvása és fejlesztése - a sport, művészetek útján a közösségi összefogás erősítése
IX..fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás 95. § (1) A lakossági fórumok: - közmeghallgatás, - üdülőhelyi fórum, (2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart: - a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, társadalmi szervezetek, egyesületek, stb. képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, polgármesterhez, alpolgármesterhez, képviselőhöz, jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek, - a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendjeiről az érintetteket az önkormányzat hirdetőtábláin kifüggesztett meghívó útján, értesíteni kell a rendezvény előtt, legalább 10 nappal, - a közmeghallgatást a polgármester vezeti, - a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyveire irányuló szabályok, 79
-
a közmeghallgatáson felvetett kérdésekre 30 napon belül írásban is válaszolni kell.
A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. (3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az üdülő tulajdonosok részére fórumot tart, ahol az üdülőövezettel kapcsolatos gondokat, problémákat tárgyalják meg. A fórumra az üdülőtulajdonosokat, az önkormányzat hirdetőtábláira kifüggesztett meghívók, valamint hangosbeszélő útján, illetve 30.§ szerinti módon kell meghívni. X. fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás 96.§. (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. (2) A képviselő-testület legalább 4 évi időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület az önkormányzati választási ciklus lejárta előtt felülvizsgálja, valamint értékeli. (3) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős. (4) A gazdasági program tervezetét valamennyi bizottságnak meg kell tárgyalnia, és külön, valamint összegző véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni. (5) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja: - a forgalomképtelen vagyontárgyak körét - a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során - forgalomképes vagyontárgyak körét - azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni. (6) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen. (7) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az évente megtartott közmeghallgatás keretében tájékoztatja az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése 97.§. 80
(1) A képviselő-testület a költségvetését önálló önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A jegyző által készített következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester a törvényi előírások figyelembevételével, de legkésőbb november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. (3) A koncepciót a lakossággal közmeghallgatás keretében ismertetni kell. (4) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. a. / Az első tárgyalási forduló /koncepció/ főbb elemei: - a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele - az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos /törvényes keretek között mozgó/ célszerű megoldásainak meghatározása, az igények és a célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása, várható döntések hatásainak előzetes felmérése /több évre történő kihatásai/, működési, felújítási és fejlesztési prioritások meghatározása. b./ A második tárgyalási forduló kötelező tartalmi követelményei: A közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselő-testület a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. (5) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja. A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal, a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata. (6) A költségvetési javaslat tartalmazza: - bevételi forrásokat, legalább az Ötv. 81-84.§-aiban meghatározott részletezettséggel, - a működési, fenntartási előirányzatokat /önálló és részen önálló gazdálkodó költségvetési szervenként/, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve: ezen belül: - személyi jellegű kiadásokat, - a munkaadókat terhelő járulékokat, - a dologi jellegű kiadásokat, - az ellátottak pénzbeli juttatásait, - speciális célú támogatásokat, - felújítási előirányzatokat célonként, - a felhalmozási kiadásokat feladatonként - a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, - a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben, - az általános és a - céltartalékot - az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként - a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, - a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban 81
-
elkülönítetten az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat.
(7) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi, s a Kjt. 4.§./5/ bekezdés szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja. (8) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről augusztus 15-ig, a háromnegyed éves gazdálkodásról a – jogszabályi előírásokat, határidőket figyelembe véve – a koncepcióhoz kapcsolódóan köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (9) A képviselő-testület által jóváhagyott kötelező előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő-testület engedélyezi. (10) Az átcsoportosítás jogát a képviselő-testület az általa meghatározott keretek között bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. (11) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követően három hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé, melyről egyfordulós tárgyalási rendben dönt a képviselő-testület.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 98.§. (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen: - a PM által előirt módon, és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére, - beszedi az önkormányzat saját bevételeit, - igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat - gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról - biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét - biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását - elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz - az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. (2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak a részükre megállapított költségvetés keretein belül, mely során a takarékos és célszerű gazdálkodásra kell törekedniük.
82
(3) Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előirt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – az alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra (4) Az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 99.§. (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. (3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján többcélú társulás keretein belül, éves ütemterv alapján gondoskodik. (4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítményellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. (5) A Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság feladatkörébe tartozik, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél: véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámoló tervezeteit, - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés-, csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. (6) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek felelőssége, hogy az intézmény belső ellenőrzési rendszere működjön. Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles beterjeszteni. -
(7) A bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. 100. § (1) A képviselő-testület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot: - az önkormányzat költségvetéséről, - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, (zárszámadásról) - az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására. (2) Az önkormányzat gazdálkodását a körjegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi. 83
(3) A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatokat, a szerv általános forgalmi adó alanyiságát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A képviselő-testület a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a rendelet 5. számú melléklet szerinti szabályzatban határozza meg.
XI. fejezet
Záró és egyéb rendelkezések Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok 101. §. (1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. (2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. (3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 102. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselőtestületet. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. (3) A Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg. (4) A képviselői vagyonnyilatkozatba a betekintést kérő Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni. (5) A kérelemre a bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. (6) A betekintés a Bizottság elnökének és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében történik. A bizottság elnöke és a kijelölt köztisztviselő rövid jegyzőkönyvvel dokumentálja a betekintés tényét.
Hatálybalépés 103. § (1) E rendelet 2011. május 1-én lép hatályba. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a 16/2007.(IX.26.), 11/2008.(VI.25.), 4/2009.(IV.01.), 22/2009.(XII.16.) és a 12/2010.(X.18.) számú rendeletekkel módosított 7/2007.(IV.26.) rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzat. (3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik. 84
Horváth László polgármester
Schenk István jegyző
Záradék: A rendeletet a mai 2011. április 27-én kihirdettem. Schenk István jegyző
Mellékletek 85
száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9 10. 11. 12. 13. 14.
Tárgya A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámok, a szerv által ellátott alaptevékenységek köre Az önkormányzat vállalkozásai, egyéb feladatai A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere A szervhez kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó intézményekkel kapcsolatos szabályok A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A feladatellátás rendjének szabályozása Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság feladata, hatásköre Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság feladata, hatásköre Társulási megállapodások, szerződések felsorolása A Képviselő-testületnek a polgármesterre, bizottságokra, ill. társulásokra átruházott feladatai Polgármesteri Hivatal Ügyrendje és Iratkezelési Szabályzata Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata GAMESZ alapító okirata Művelődési Ház alapító okirata
Függelékek 1. 2. 3. 4.
száma
tárgya Települési képviselők névsora Állandó bizottságok tagjainak névsora Hatályos rendeletek jegyzéke FEUVE Szabályzat mellékleteivel
5.
Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. melléklet. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: 86
Bankszámlavezető: OTP Bank Rt FONYÓD (főszámla)11743095 Költségvetési számla: 15396860 (Alszámlák) Állami hozzájárulás Saját munkabér Külső munkabér Építményadó Telekadó Helyi iparűzési adó Gépjárműadó Késedelmi pótlék Birság Idegenforgalmi adó Egyéb bevételek Helyi védettségű épületek Termőföld bérbeadás Talajterhelési díj Viziközmű Illetékbeszedési számla Önkormányzat pályázat Környezetvédelmi Alap Letéti számla Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Önkormányzat pályázat Balatonberény Község Önkormányzat
05120000 11769006-00152750 11769006-00152774 02440000 02510000 03540000 08970000 03780000 03610000 03090000 08800000 10020009 08660000 03920000 08110000 03470000 02130000 04640000 06530000 02820000 02990000 10030008 15731443
3. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti áfa alany. 4. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a, “A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat” című melléklete határozza meg.
87
88
Alaptevékenység Száma
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály
Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)
Az alaptevékenység feladatmutatója
Megnevezése
3700001
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
3811031
Település hulladék begyűjtés, szállítás
4941001
Közúti áruszállítás
5221101
Közutak, hidak, üzemeltetése fenntartása
Pályázatok, egyéb külső, belső forr.
5520011
Üdülői szálláshely szolgáltatás
üdültetés szolgáltatás bevétel
férőhelyek száma
5530001
Kemping szolgáltatás
6820011
Lakóingatlan bérbeadás, üzemeltetés
lakbér, garázs bérbeadás
lakóingatlan száma
8130001
Zöldterület kezelés
Kaszálás, áruszállítás
8219001
Fénymásolás egyéb irodai szolgáltatás
8411121 8411261
Önkormányzati jogalkotás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
8411331
Adó illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
8414021
Közvilágítás
8414031
Város és községgazdálkodás
8419019
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai
8425211
Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófa helyzet elhárítás
Egyesületek száma
8510115
Óvodai nevelés ellátás támogatási célú
ellátást igénylők száma
8520215
Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés támogatási célú
8621011
Háziorvosi alapellátás
8621025
Háziorvosi ügyeleti ellátás támogatási célú
Szakmunka, bérmunka bevétel
jelentett kártyák száma
Alaptevékenység Száma
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály
Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)
Az alaptevékenység feladatmutatója
Megnevezése
8690411
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
OEP finanszírozás
8810115
Idősek nappali ellátása támogatási célú
8821111
Rendszeres szociális segély
Állami támogatás és saját forrás
ellátást igénylők száma
8821121
Időskorúak járadéka
Állami támogatás és saját forrás
ellátást igénylők száma
8821151
Ápolási díj (alanyi jogon)
Állami támogatás és saját forrás
ellátást igénylők száma
8821171
Rendszere gyermekvédelmi pénzbeli ellátás
8821221
Átmeneti segély
Saját forrás
ellátást igénylők száma
8821231
Temetési segély
Saját forrás
ellátást igénylők száma
8821241
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Állami támogatás
ellátást igénylők száma
8821291
Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátás
Saját forrás
ellátást igénylők száma
8822021
Közgyógyellátás
8822031
Köztemetés
Saját forrás
8904411
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
Állami támogatás és saját forrás
8904421
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
Állami támogatás és saját forrás
9004001
Kulturális műsorok, rendezvények kiállítások szervezése
Nevezési díjak, bérleti díj bevételek
ellátást igénylők száma
ellátást igénylők száma
beszerzett kötetek száma (db) Olvasói kör nagysága (fő)
9101211
Könyvtári állományok gyarapítása, nyilvántartása
9313011
Szabadidősport tevékenység és támogatás
9329111
Szabadidős park fürdő és strandszolgáltatás
Belépődíj bevételek
9603021
Köztemető fenntartás
Sírhely és más saját bevétel 90
*A megjelölt oszlopban található jogszabályok: - Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. - Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. - Hatásköri törvény: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről, - 1993. évi CX. tv.: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. tv., - Ket. - Gyermekv. tv.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv., - 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. - 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., - 1997. évi CXI. tv. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi CXI. tv
91
Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklete A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes felsorolása, a feladatok forrásai 1. A vállalkozási tevékenységek 1.1. A szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 2. Közhasznú társaságban való részvétel 2.1. A szerv közhasznú társaságnak nem tagja. 3. Gazdasági társaságban való részvétel 3.1. A szerv gazdasági társaságnak tagja. „ Parabola és Társa „ Kábeles Műsorszolgáltató Bt 90,7%-os tulajdoni részesedés Székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1. Cégjegyzék száma: 14-06-305188 Feladat forrása: A Bt szolgáltatási díjbevétele
92
Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere 1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: A szervezeti szintnek megfelelő A konkrét Lehetséges szervezeti szintek lehetséges vezetői beosztások (1) vezető beosztások megnevezése (3) (2) 1. Legfelsőbb vezetői szint jegyző jegyző 2. Ügyintézői szint ügyintéző ügyintéző
Megjegyzés: - a 3000-nél kevesebb lakosú településen – ide nem értve a városokat – magasabb vezetői megbízás nem adható, - a 3000-10000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható, - 10000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzatoknál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületei, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízás adható. 2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám (A *-gal jelölt oszlopba az 1. pont táblázatának 3. oszlopában lévő vezetői munkaköröket kell beírni.) Vezetői szinthez tartozó beosztások*
Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök
Megjegyzés (teljes vagy A munkakörökben foglalkoztatható létszám részmunkakörre, csatolt munkakörre való (munkakörönként) hivatkozás)
pénzügyi ügyintéző pénztáros
2 1
jegyző teljes munkakör teljes munkakör
3. A szerv működési rendszere A szervet a jegyző irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezető - illetve vezetőhöz tartozó beosztottak. 4. A költségvetési szerven belül a következő szervezeti egységek, telephelyek működnek: Nincs külön szervezeti egység. 93
Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklet. A szervhez kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó intézményekkel kapcsolatos szabályok 1. A szervhez részben önállóan gazdálkodó intézmények kapcsolódása 1.2. A szervhez tartozik részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv/egység megnevezése
A részben önállóan gazdálkodó szervnél pénzügyi-gazdálkodási tevékenységet ellátó személyek munkaköre
GAMESZ
Művelődési Ház
feladata
Polgármesteri teljes gazdálkodási Hivatal pénzügyi tevékenység ügyintézői
foglalkoztatási jellege főállású köztisztviselő
Polgármesteri Teljes gazdálkodási főállású Hivatal pénzügyi tevékenység köztisztviselő ügyintézői
94
Szervezeti és Működési Szabályzat 5. számú melléklete
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok 1. Közös szabályok 1.1 A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását. 1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat. 2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok 2.1. A költségvetetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. 2.2 A számításokat a szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat-ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) – kell elkészíteni. 3.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni. 3.4. A szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat: - számát, - tárgyát, - ügyintézőjét - és a határidőket. Az iratokat " .... évi tervezési dokumentumok" szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.) 3.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. 95
3.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. 3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok 3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a féléves beszámoló elkészítésénél, a - háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint - az éves költségvetési beszámolásnál. 3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni. 3.3. A szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat: - számát, - tárgyát, - ügyintézőjét - és a határidőket. Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell – eredeti vagy másolati példányban – gyűjteni: - ".... év I. féléves beszámolójának dokumentumai", - ".... év háromnegyed éves gazdálkodásáról szóló tájékoztatás dokumentumai" - " .... évi költségvetési beszámoló dokumentumai". ) 3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. (Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.) 3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében: - a mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja, - a mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményei.
96
II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei 1. A költségvetési koncepció elkészítése 1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni: - a szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően - a szerv bevételeit, - majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót. 1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni. 1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt. 1.4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni. 1.5. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során: - figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,), - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e, - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet. 1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a melléklet tartalmazza. 2. A költségvetési tervezés 2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. 2.2. A költségvetési terv javaslatot a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
97
2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét a melléklet tartalmazza. 2.4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról. 2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét. III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai 1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás 1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselőtestület által jóváhagyott: - eredeti költségvetési rendeletből, illetve - a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni. Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. 1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzat-könyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni. 1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni: - a jogszabályi előírásokat, - a szerv belső információs igényét, valamint - a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét. 1.4. A szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős. 1.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a szerv féléves beszámolója elkészítéséről. 2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás 2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani. 2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: 98
- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának, - a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél. 3. Az éves költségvetési beszámolás 3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni. 3.2. A zárszámadást a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős. 3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie: - a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, - a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára, - az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére, - a számszaki beszámoló belső, valamint annak a szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára. 3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyama-tokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza. 3.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről. IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak 1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel. E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.
99
2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket a melléklet tartalmazza. V. A költségvetés végrehajtásának szabályai 1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor, - az egyes előirányzatok módosításakor. 2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatit legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet. 3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.
100
A költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, feladatellátásért és ellenőrzésért felelős személyek I. A költségvetési tervezés Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése
1. Költségvetési koncepció készítése
Dokumentum Jogszabály Szabályzat szerint szerint Költségvetési koncepció (Koncepció Nov.30. KT. elé terjesztése nov. 30.) Szükség szerint Nov.10.
1.1. A koncepciókészítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció 1.2. Az önkormányzatra vonatkozó Belső számítási anyag és koncepció elkészítése az önkormányzat koncepciója a 2. és 3. sz. melléklet szerint 1.3. A koncepció ellenőrzése, korrekciója Szükség szerint 1.4. A költségvetési koncepció előterjesztésének, Költségvetési koncepció illetve határozati javaslatának megszövegezése előterjesztése és határozati javaslat
Ellátásért felelős személy megnevezése
Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Nov.30.
Nov.12.
-
Nov.18.
Nov.20.
-
Nov.20. Nov.25.
Nov.22. Nov.27.
101
Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése
2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai
2.1. A költségvetési terv kidolgozásában résztvevő személyek szakmai tájékoztatása, információs garnitúra átadás, szükség szerint konzultáció, tájékoztatás a KT. által elfogadott koncepcióról 2.2. A címrend szerinti költségvetési terv kidolgozása a költségvetési koncepcióban jóváhagyott keretszámok, illetve megfogalmazott szempontok szerint 2.3. Az önkormányzat költségvetési tervének összeállítása
Dokumentum
Ellátásért felelős személy megnevezése
Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja
Szabályzat szerint Febr.15.
Febr.15.
szükség szerint
Jogszabály szerint Rendeletervezet és előterjesztés KT. elé terjesztése Febr. 15., (illetve a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap) -
Jan.15.
Jan.17.
Belső számítási anyag
-
Jan.31.
Jan.31.
-
Febr.05.
Febr.07.
Költségvetési terv, (rendelet-tervezet és előterjesztés)
Belső számítási anyag és az önkormányzat költségvetési terve
2.4. A költségvetési terv szakmai (pénzügyi102
számviteli) ellenőrzése .5. Költségvetési rendelet-tervezet összeállítása, a rendelet szöveges részében hivatkozott számszaki adatokat tartalmazó táblázatok elkészítése
Rendelet-tervezet elkészítése
Munkafolyamat megnevezése
Dokumentum
2.6. Szöveges előterjesztés, indoklás a költségvetési tervhez 2.7. A költségvetési rendelet előterjesztéséhez szükséges, jogszabályokban meghatározott előterjesztések összeállítása 3. Információszolgáltatás az államháztartás mérlegrendszerébe
Előterjesztés készítése
-
Febr.10.
Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Febr.12.
Előterjesztés készítése
-
Fegr.10.
Febr.12.
Negyed évet követő hó 20-ig
Negyed évet követő hó 20-ig
n.évet köv. hó 15-ig n.évet köv. hó 20-ig n.évet köv. hó 20-ig
Negyed évet köv. hó 17-ig Negyed évet köv. hó 20-ig Negyed évet köv. hó 20-ig
jogszabály szerint-
Febr.10.
Ellátási határidő
MÁK információs jelentés garnitúra és floppy, CD
a 2. pont szerinti határidőtől számított 30 nap 3.1. A MÁK információs garnitúra időtálló módon MÁK információs jelentés való kitöltése, floppyra mentés garnitúra és floppy 3.2. Az információ leadása (MÁK átvételi elismertvény) 3.3. A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás
Febr.12.
Ellátásért felelős személy megnevezése
103
II. A költségvetési beszámolás Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése
1. A féléves költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló készítése 1.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció 1.2. A címrend szerint költségvetési beszámoló összeállítása a főkönyvi kivonat alapján 1.3. Az önkormányzat beszámolójának összeállítása 1.4. A beszámoló szakmai ellenőrzése 1.5. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése 1.6. MÁK információs garnitúra kitöltése 1.7. Az információs jelentés leadása 1.8. Nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás
Dokumentum
Féléves beszámoló (előterjesztés és határozati javaslat) Szükség szerint főkönyvi kivonat és beszámoló javaslat beszámoló javaslat, beszámoló- tervezet Beszámoló-tervezet és előterjesztés MÁK információs garnitúra (MÁK átvételi elismervény)
Jogszabály szerint KT. elé terjesztése szept. 15.) -
Ellátásért felelős személy megnevezése
Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja
Szabályzat szerint 09.15.
09.15.
07.15.
07.30.
07.20.
07.30. 07.30.
07.30. 07.30. 07.30. 07.30. 07.30. 07.30.
07.31.
07.31.
08.08.
08.08.
08.08.
08.08.
07.28.
104
Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése
Dokumentum
2. A háromnegyedéves költségvetési Háromnegyedéves tájékoztatás költségvetési tájékoztató 2.1. A háromnegyedéves költségvetési tájékoztató Szükség szerint elkészítésében résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció 2.2. A címrend szerint háromnegyedéves főkönyvi kivonat és költségvetési tájékoztatók összeállítása a főkönyvi javaslat a tájékoztatás számszaki és szöveges kivonat alapján részére 2.3. Az önkormányzat háromnegyedéves beszámoló javaslat, gazdálkodásáról szóló tájékoztató beszámoló tervezet összeállítása 2.4. A tájékoztatás szakmai ellenőrzése 2.5.. A tájékoztatás és az előterjesztés elkészítése
Tájékoztató tervezet és előterjesztés
3. Az éves beszámoló, zárszámadási rendelet elkészítése
Éves beszámoló (előterjesztés és rendelet-tervezet)
3.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció 3.2. A címrend szerint költségvetési beszámolók összeállítása a főkönyvi kivonat alapján
Szükség szerint főkönyvi kivonatok és beszámoló javaslat
Jogszabály szerint Szabályzat szerint 11.15. -
KT. elé terjesztése adott évet követő 4 hónapon belül) -
Ellátásért felelős személy megnevezése
Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja 11.15.
10.15.
10.17.
10.20.
10.25.
10.20.
10.25.
10.30.
11.05.
11.15.
11.13.
04.28.
04.28.
03.10.
03.12.
03.15.
03.20.
105
Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése
Dokumentum Jogszabály szerint
3.3. Az önkormányzat beszámolójának összeállítása 3.4. A beszámoló szakmai ellenőrzése
beszámoló javaslat, beszámoló- tervezet
3.5. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése 3.6. MÁK információs garnitúra kitöltése
Beszámoló-tervezet és előterjesztés MÁK információs garnitúra (MÁK átvételi elismervény)
3.7. Az információs jelentés leadása 3.8. Nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás
Ellátásért felelős személy megnevezése
Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja
Szabályzat szerint 04.10. 04.15.
04.15. 04.20.
04.28.
04.25.
03.05.
03.08.
03.08.
03.08.
03.08.
03.08.
Magyarázat a melléklethez 1. A táblázat dokumentum rovatában az a dokumentum kerül megnevezésre, melynek a munkafolyamat végén el kell készülnie, s ami a további munkafolyamat elvégzéséhez szükséges. 2. A szabályzatban megjelölt határidők orientáló jellegűek. Azok betartása nem minden esetben kötelező. Adott feladatcsoport ellátása során azonban a végső határidőkön belül kell megoldani valamennyi részfeladatot. A határidőktől jelentősen eltérni csak a szerv vezetője tudtával és előzetes beleegyezéséve
106
Belső számítási anyag szerkezete (a költségvetési koncepciókhoz, illetve a költségvetési tervekhez) 1. Bevételek szakfeladatok szerint Szakfeladat száma és neve: ........................................... Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét bevételi jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát. Főkönyvi További számlaszá alábont ás m
Konkrét jogcím, vagy megnevezés
Számítási művelet, hivatkozás, utalás
Összeg (Ft-ban)
Főkönyvi számlaszám összesen:
2. Kiadások szakfeladatok szerint Szakfeladat száma és neve: ........................................... Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét kiadási jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát. További Főkönyvi számlaszá alábont ás m
Konkrét jogcím, vagy megnevezés
Számítási művelet, hivatkozás, utalás
Összeg (Ft-ban)
Főkönyvi számlaszám összesen:
3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint Lásd az 1. pontnál leírt táblázatot.
107
4. A kiadások szakfeladatonkénti összesítés szerint Lásd az 2. pontnál leírt táblázatot. Költségvetési koncepció tartalmi követelményei 1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat: Pl: “Az Államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 70 §-a alapján a polgármester a körjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A körjegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el.” 2.A koncepció összeállításának sarokpontjai - A koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor. - Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az önkormányzat költségvetésére: .....…..................................................................... - A költségvetési koncepció készítésének menete: ................................................ 3. A ... évi költségvetés bevételei és kiadásai Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások címenként. A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelő adatok. 4. A .... évi költségvetés egyensúlya Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése. Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalmazza: 1. Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változását – nőtt, vagy csökkent. 2. A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését.
108
Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevételnemek közötti százalékos megoszlását.) A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A bevételeknél külön ismertetni kell: - a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket. 3. A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadásnemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A kiadásoknál külön ismertetni kell: - a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat. 4. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést. Az értékelésnek ki kell térnie, az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény és feladatmutatókra, valamint a feladat minőségével kapcsolatos észrevételekre. A feladat értékelésnél célszerű (ha lehet) a feladattal elért teljesítmény önköltségét is kiszámolni. Adott feladathoz kapcsolódva szükségszerű az adott szakirodalomnak megfelelően más hasonló feladatot is ellátó szervek adataival való összehasonlítás (teljesítmény, költségek, bevételek, stb.) 5. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény: - a jól áttekinthetőség, - a kevés táblázat, - a pontokba szedés, részletes tagolás. A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személye(ke)t jelölöm ki:
109
Darvasné Süte Julianna pénzügyi ügyintéző Schenk István jegyző
110
Szervezeti és Működési Szabályzat 6. sz. melléklet. A feladatellátás rendjének szabályzata A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának – költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító: a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásnak és dokumentumainak leírását. 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: - a költségvetési bevételeket: - növeli, - nem változtatja, - a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, - a költségvetési kiadásokat: - csökkenti,
111
- nem változtatja, - a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevétek és kiadások ütemezése: - nem változik, - kedvezőbben alakul, - kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. 3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldalról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket.
b) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan – nem kötelező feladat – mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok esetében gondoskodni kell az adott feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek.
112
5. Amennyiben a szerv költségvetése csak működési hitel felvételével kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatok csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket.
113
Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 3. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - a feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.)
114
3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai a) A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel. aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri a 300.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások.
115
A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha: - a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. Hatálybalépés: 2011. május 1. Schenk István jegyző
116
Szervezeti és Működési Szabályzat 7. számú melléklet Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság feladata, hatásköre - részt vesz a szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási ellátást érintő éves és hosszú távú fejlesztési, felújítási, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában, - előkészíti a helyi szociális rendeletet, - véleményezi a szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéséket, - figyelemmel kíséri a település szociális ellátásának tevékenységét, előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti e feladatok ellátását segítő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó döntéseket; - részt vesz a szociális segélyezés elveinek kidolgozásában, ellenőrzi annak végrehajtását; - felügyeli az Önkormányzat által fenntartott, szociális és családvédelmet ellátó intézményeket, koordinálja tevékenységüket; - közreműködik az intézményi térítési díjak megállapításában. - a szociális törvény alapján a képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyekben dönt a helyi rendelet alapján átruházott hatáskörökben - véleményezi és javaslatot tesz a költségvetés szociális, egészségügyi, kulturális és oktatási jellegű feladataihoz szükséges pénzeszközök tervezésére - a költségvetésben meghatározott szociális pénzeszközök szakfeladaton belüli átcsoportosításáról és felhasználásáról dönt - a bizottság elnöke a bizottság döntéseiről készített iratokra vonatkozóan kiadmányozási joggal rendelkezik - véleményezi a feladatkörébe tartozó napirendek összeállítását, az egészségügyi és szociális, kulturális és oktatási intézmények működését - figyelemmel kíséri a község szociális helyzetét, az egészségügyi ellátás működését, kulturális életének alakulását, az oktatás helyzetét - figyelemmel kíséri az Önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében. A bizottság saját maga állapítja meg működése részletes szabályait.
Szervezeti és Működési Szabályzat 8. számú melléklet 9. Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság
117
A bizottság feladat- és hatásköre: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, - véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésről, - a bizottságnak véleményeznie kell az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, - észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, - ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, - javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására, - ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására, - részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben, - ellenőrzi a beruházások végrehajtását, - ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét, - az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási, környezetvédelmi, idegenforgalmi területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet, - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, - ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, bizonylati rend és fegyelem érvényesítését - vizsgálja és véleményezi az önkormányzati intézmények alapításának, összevonásának és megszüntetésének, átalakításának indokoltságát - javaslatot tesz a polgármester illetményének és jutalmának megállapítására. - önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló építmények hasznosításának, állagmegóvásának ellenőrzése - beruházásokkal kapcsolatos pályázatok bontása, előkészítése - településrendezési tervek, szabályozási tervek véleményezése - gyakorolja a külön helyi rendeletekben a bizottságra átruházott feladat- és hatásköröket - javaslatot tesz az önkormányzat idegenforgalmi koncepciójának kialakítására, időszerű módosítására. - véleményezi az idegenforgalmat befolyásoló települési beruházásokat. - gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról és propagálásáról. - előkészíti az idegenforgalom helyi fejlesztését, elemzi a település idegenforgalmának alakulását. - figyelemmel kíséri a testvértelepülési kapcsolatokat javaslatot tesz az idegenforgalmi adó összegére. - elősegíti az idegenforgalmi vállalkozásokkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását. - kapcsolatot tart és együttműködik a települési és településen kívüli idegenforgalmi szervekkel, elősegíti tevékenységüket. - idegenforgalmi megközelítéssel véleményezi a képviselőtestületi előterjesztéseket, elemzi és jelzi a döntések hatását.
118
A bizottság feladat- és hatásköre a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan: - képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül, - a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: - a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, - a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás. A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
-
- megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, - vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását, - figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására), - ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal, törvényességi szempontból ellenőrzi a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, s erről évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a képviselőtestületet. vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulását javaslatot tesz rendeletek módosításában részt vesz a rendeletek előkészítésében és véleményezésében a testület elé kerülő napirendek, írásos előterjesztések összeállításáról, tartalmáról véleményt alkot vizsgálja a határozati javaslatok szakszerű, egyértelmű megfogalmazását, ellátja az összeférhetetlenségi eljárásból adódó bizottsági feladatokat.
119
Szervezeti és Működési Szabályzat 9 számú melléklet
A Képviselő-testület társulás útján ellátott feladatai 1. Marcali Kistérség Többcélú Társulása Elfogadó határozata: 206/2007.(XII.19.) 2. Önkormányzatok Szociális Feladatok Ellátását Biztosító Mikrokörzeti Társulása, Balatonkeresztur (Alapszolgáltatási Központ) Elfogadó határozata: 72/2004.(VII.29.) 3. Balatonszentgyörgy-Balatonberény-Hollád-Tikos- és Vörs Községek Önkormányzatainak Közoktatási Intézményfenntartó Társulása, Balatonszentgyörgy Elfogadó határozata: 73/2004.(VII.29.) 4. Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulás, Marcali Elfogadó határozata: 14/2006.(I.26.)
Szervezeti és Működési szabályzat 10.sz. melléklete A Képviselő-testületnek a polgármesterre, bizottságokra, illetve a társulásokra átruházott hatáskörei
120
I.
A polgármesterre átruházott hatáskörök a) rendkívüli méltányolást érdemlő esetben átmeneti segély b) éves költségvetési rendeletben megállapított összegű polgármesteri keret c) lakossági hulladékszállítási ügyekben - közszolgálati díj 50 %-os visszatérítése - használaton kívüli ingatlan díjfizetési mentesítése - 60 literes gyűjtőedény használata
II.
A bizottságokra átruházott feladat és hatáskörök a) a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságra - összeférhetetlenségi ügyek - vagyonnyilatkozati ügyek b) a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság - lakásfenntartási támogatás - méltányossági ápolási díj - átmeneti segély - családalapítási támogatás - kamatmentes kölcsön (szociális kölcsön) - temetési segély
III.
Társulásokra átruházott feladat- és hatáskörök a) Marcali Többcélú Kistérségi Társulás - kistérségi területfejlesztés - belső ellenőrzés - központi ügyelet - hatósági igazgatási társulás - pedagógiai szakszolgálat - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás b) Alapszolgáltatási Központ, Balatonkeresztúr (intézményfenntartó mikrokörzeti társulás)
121
- családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat - házi segítségnyújtás - támogató szolgálat - idősek nappali ellátása c) közoktatási intézményfenntartó mikrokörzeti társulás, Balatonszentgyörgy - alapfokú oktatás-nevelés, óvodai feladatok ellátása
Szervezeti és Működési Szabályzat 11. számú melléklet Polgármesteri Hivatal Ügyrendje és Iratkezelési Szabályzata Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalának
ÜGYRENDJE A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló …../2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet alapján az alábbiak szerint állapítom meg. 1.§.
122
A POLGÁRMESTGERI HIVATAL JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA (1) A hivatal elnevezése: Balatonberény Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2) Működési területe: Balatonberény község közigazgatási területe (3) Székhelye, elérhetősége: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1. Telefon: 85/377-482, 85/377-943 Fax: 85/377-857 e-mail:
[email protected] honlap: www.balatonbereny.hu (4) A hivatal jogállása: A hivatal nem önálló jogi személy. A hivatal saját költségvetési előirányzata körében működik költségvetési szervként. A Polgármesteri Hivatal a Képviselőtestület szerve. (5) A hivatal irányítása: A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja, a jegyző pedig vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására. 2.§. A HIVATAL VEZETÉSE, MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA (1) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. (2) A köztisztviselők kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körében – a polgármester egyetértését kikéri a jegyző, melyet az alkalmazási iratok között kell megőrizni. A jegyző munkáltatói jogkörébe tartozik a gépkocsivezető és a hivatalsegéd, akik a Munka Törvénykönyve alá tartoznak.
123
(3) A jegyző tartós távolléte esetén az arra felhatalmazott személy, személyek gyakorolják a teljes körű kiadmányozást. (4) A hivatalra és dolgozókra vonatkozó „Közszolgálati Szabályzat” tartalmazza a rendkívüli munkavégzés elrendelését, szabadságolási terv, az étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítési szabályzat. (5) A vagyonnyilatkozatra vonatkozó ügyintézők körét külön rendelet szabályozza. (6) A munkavállaló általános kötelezettségei Köteles: - a munkaköri leírásában megjelölt munkahelyen, munkára alkalmas állapotban, a számára előírt munkaidőben megjelenni, - a munkaszerződésben, vagy a munkaszerződéshez mellékelt munkaköri leírásban foglalt feladatokat a közvetlen felettese utasításainak megfelelően végrehajtani, - a munkájával kapcsolatosan kiadott utasításokat, szabályzatokat és előírásokat megismerni, - a munkavégzés során a saját munkáját a tőle elvárható gondossággal végezni, - a tudomására jutott hivatali és üzleti titkokat megőrizni, - betartani és betartatni a hivatal tűz-, és munkavédelmi szabályzatában, munkakörére vonatkozó előírásokat, - az önkormányzat vagyonát és eszközeit megóvni, - baleset vagy anyagi kár megelőzése (megszüntetése) érdekében intézkedni és közvetlen felettesét haladéktalanul értesíteni. (7) A Hivatal valamennyi munkavállalója fegyelmi, anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozik munkaviszonyával kapcsolatos tevékenységéért. Az Ügyrendben foglaltak kiterjed: - polgármesterekre - jegyző - köztisztviselőkre - ügyviteli és fizikai alkalmazottakra (8) Állami, szolgálati, és üzleti titok megőrzése A Hivatal minden munkavállalója köteles a munkája során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint az Önkormányzat stratégiájával kapcsolatos alapvető fontosságú információkat megőrizni. Senki nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköri betöltésével összefüggésben tudomására jutott, és amelynek közlése az Önkormányzatra nézve hátrányos következményekkel járhat. A titok megsértése munkajogi vétségnek minősül. (9) Nyilatkozattételei jogok és kötelezettségek A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás, információnyújtás, kérdésekre történő válasznyújtás nyilatkozatnak minősül. A települést érintő hivatalos ügyekben tájékoztatást a Polgármester adhat, ezt a jogát az általa meghatározott személyre átruházhatja.
124
A hivatal működését érintő, közigazgatási-államigazgatási ügyben a jegyző adhat felvilágosítást, vagy az általa megbízott személy. A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE 3.§. (1) A polgármester, a jegyző a hivatal dolgozói részére szükség szerint munka értekezletet tartanak. (2) A jegyző ellátja a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatait. Gondoskodik a köztisztviselők rendszeres továbbképzéséről. Rendszeres tájékoztatást ad a hivatal működéséről a polgármesternek. (3) Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. (4) A hivatal munkaideje: heti 40 óra, mely magában foglalja a 30 perc munkaközi szünetet. A hivatal munkaidő rendje: Hétfő – kedd – szerda – csütörtök: Péntek:
8.00 – 16.30-ig 8.00 – 13.30-ig
(5) A hivatal ügyfélfogadásának rendje: Hétfő – kedd – csütörtök – péntek: Szerda:
8.00 – 12.00-ig 8.00 – 16.00-ig
(6) A települési képviselőket soron kívül, bármikor munkaidőben, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – fogadni kell. (7) Munkaidőn kívül a heti szabad és pihenőnapokon is biztosítani kell a következő szolgáltatásokat: - házasságkötés,- névadó-, Polgári temetés. (8) A köztisztviselő köteles az ügyfélfogadási időben, munkavégzésre képes állapotban, a hivatalban tartózkodni. Helyszíni szemle stb. csak ügyfélfogadási időn kívül végezhető, kivétel az azonnali intézkedést igénylő ügyek, események. (9) A köztisztviselők kiküldetését a polgármester vagy a jegyző engedélyezi. A felmerülő költségek – utazási, gépkocsi, szállás, napidíj – elszámolása utólag történik, útiszámla alapján. A polgármester útiszámláját a jegyző, a jegyző útiszámláját a polgármester írja alá. 3/A.§.
125
A képviselő-testületi és a bizottsági üléseken az érintett előadóknak, közreműködő jegyzőkönyvvezetőnek munkaidőn túl is részt kell vennie.
A HIVATALI MUNKA ÉS EGYÉB SZERVEZÉSI KÉRDÉSEK 4.§. (1) A személyre szóló érdemi ügyintézői és egyéb (fizikai, ügyviteli) feladatokat ellátók munkakörét a jegyző munkaköri leírásban határozza meg. A munkaköri leírások az ügyrend mellékletét képezik. (2) A hivatal bélyegzője: körbélyegző a hivatal megnevezésének feltüntetésével, középen a Magyar Köztársaság címerével és a címer alatt számozással. A bélyegzők megrendeléséről a pénzügyi ügyintézőn keresztül a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről a megbízott köztisztviselő nyilvántartást vezet. (3) A nyilvántartó a használatra kiadott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A bélyegzők nyilvántartásáért felelős a használatra történő átadás során a bélyegzőlenyomat mellett az átvevővel aláíratja. (4) A bélyegző használója anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti erről a jegyzőt írásban köteles értesíteni. A vezető köteles az elvesztés körülményeit, és a dolgozó felelősségét megvizsgálni. (5) Az elhasználódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzőt a megbízott személy részére vissza kell adni, aki azt jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő köztisztviselő jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni kell. (6) A bélyegzőket a hivatali irodákban zárt helyen kell tartani. (7) Nyomtatványok, szakkönyvek, folyóiratok, kiadványok megrendelését a köztisztviselő köteles a jegyzővel egyeztetni.
126
(8) Fontosabb munkakörök átadás-átvétele a) Közszolgálati jogviszony megszűnése, valamint áthelyezés esetén átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi munkaköröknél: - vezető- és középvezető állású, - önálló ügyintézők, - eszköz-, és pénzkezeléssel, értékpapír kezeléssel megbízott munkavállalók. b) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az átadó ügyintéző csoportvezetője is köteles, mint az átadás valóságát ellenőrző munkavállaló aláírni. Ha a munkakör betöltésére új dolgozót még nem jelöltek ki, a munkakört a közvetlen felettes csoportvezetőnek a jegyző által kijelölt ügyintézőnek kell átvennie. c) A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: - átadás-átvétel napját, - az abban résztvevő személyeket, - az átadott munkakörnél folyamatban lévő ügyek tételes felsorolását, a megtett intézkedéseket, - a munkakörrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, - az átadott dokumentumok felsorolását, - az átadott munkaeszközök felsorolását, - az anyagi felelősséggel járó munkakörök átadásakor csatolni kell a tételes leltárról készített jegyzőkönyvet, valamint a munkakört átvevő dolgozó anyagi felelőssége tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot, - az átadó, illetve átvevő aláírását. Ügyiratkezelés, ügyintézés 5.§. (1) Az ügyiratok iktatását és kezelési teendőit a jogszabályi előírások szerint az azzal megbízott köztisztviselő látja el. (2) Az ügyintézők az egyes ügyeket a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. Törvény és a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott határidőn belül köteles elintézni. (3) Az érdemi ügyintői feladatokat ellátó köztisztviselők (ideértve a jegyzőt és a polgármestereket is) naprakészen köteles vezetni az előadói könyvét. (4) A titkos iratok kezelését és megőrzését az általános iktatással megbízott köztisztviselő látja el. Az iktatást az ügyirat kezelési szabályok szerint kell végezni. (5) A hivatal egészére vonatkozóan a jegyző felügyeli az ügyiratkezelés és a kiadmányozás rendjét, annak megtartását. (6) A napi postát a jegyző, a polgármester bonthatja ki, az iratokat pedig a jegyző szignálja. (7) Az iratokba való betekintést és kezelést a Közszolgálati adatvédelmi szabályzat tartalmazza. 127
A kiadmányozás rendje 6.§. (1) A jegyző teljes körű kiadványozással rendelkezik a hatósági ügyekben, melyet az alábbiak szerint részlegesen átad az ügyintézőnek a munkamegosztás figyelembevételével. Adóügy:
-
belső hiánypótlási levelezések, idézések, letiltások, adóívek
-
Műszak, kereskedelem, vállalkozás: - hiánypótlási felhívások, - értesítés helyszíni szemle kitűzéséről Igazgatás: Titkárság: -
környezettanulmány, Idézések, megkeresések, hiánypótlási ügyek, marhalevél kezelés, anyakönyvezéssel kapcsolatos ügyeket a megbízott anyakönyvvezető látja el. jegyzőkönyvekből készített határozat kivonatok, meghívók és munkaviszonnyal kapcsolatos levelezések.
(2) Az átruházott kiadmányozási jog gyakorlása során az aláírás az alábbiak szerint történik: A jegyző megbízásából X.Y. főelőadó (3) A jegyző a hatósági ügyekben teljes körű kiadmányozással rendelkezik, melyek közül fenntartja: -
a hivatal által beterjesztett testületi előterjesztések,
-
törvényességi felügyeletet, ellenőrzést gyakorló szervhez intézett felterjesztések, jelentések, jogorvoslati felterjesztések
128
-
Testületi előterjesztések láttamozása,
-
különös figyelmet igénylő, esetileg meghatározott ügyekben.
-
határozatok és végzések 7.§. Hivatali helyiségek rendje
a) Az iroda és közös helyiségek rendje, a kulturált ügyfélfogadás biztosítása minden köztisztviselő kötelessége. b) Az irodák, közös helyiségek tisztaságáért, napi rendszeres takarításáért a hivatalsegéd felelős, aki ezt munkaköri leírása szerint köteles ellátni. c) A munkavédelmi, tűzrendészeti előírásokat minden dolgozó köteles betartani és betartatni. d) A munkaidő befejeztével, illetve azon túl végzett hivatali munka esetén minden dolgozó köteles az ügyiratokat és bélyegzőket elzárni, irodájának ablakinak bezárását ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy gépeket, eszközöket kikapcsolta. e) A dolgozó köteles irodáját bezárni, amennyiben abból, illetve a hivatal épületéből távozik, úgy a kulcsot a kijelölt helyre helyezni. f) A hivatali bejárati kulcsok őrzéséről a köztisztviselő köteles gondoskodni, azt a jegyző tudta nélkül illetéktelen személynek nem adhatja át. A köztisztviselők a hivatal kulcsait név szerint átvételi nyilvántartásban veszik át. g) A hivatali időn túl a hivatal épületében csak a jegyző előzetes írásbeli engedélyével tartózkodhat a hivatal dolgozója. h) Az irodák, illetve a hivatali épület bezárásáról, a riasztó bekapcsolásáért a hivatalsegéd, illetve hivatali időn túli épület-, irodahasználat esetén a köztisztviselő gondoskodik. i)
A hivatal fénymásolójának lekapcsolásáról, annak felügyeletével megbízott köztisztviselő köteles gondoskodni a munkaidő befejezését követően.
j)
A helyiségekből berendezési, felszerelési tárgyakat, eszközöket a hivatali épületből elvinni csak a jegyző engedélyével lehet.
k) Amennyiben a hivatal helyiségeiben bármilyen rendellenesség előfordul /betörés, lopás, rongálás stb./ azt a jegyzőnek, vagy a polgármesternek haladéktalanul jelenteni kell.
129
l)
A hivatal kommunikációs rendszereit /telefon, fax, internet/ csak hivatali ügyek intézésére használhatják a dolgozók.
m) A hivatal helyiségeiben köztisztviselők családtagjai csak indokolt esetben tartózkodhatnak. n) A jegyző gondoskodik az ügyrend és mellékletei naprakész állapotáról és arról, hogy az ügyrendet a dolgozók megismerjék. Utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlása Kötelezettségvállalás rendje 8.§. (1) A Képviselő-testület által elfogadott költségvetésben meghatározott keretek között a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállal. Az önkormányzat kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző jogosult. (2) Hivatali kifizetések tekintetében a pénzgazdálkodással kapcsolatosan kiadott kötelezettségvállalási, utalványozási, érvényesítési és ellenjegyzési hatáskörök gyakorlásáról szóló szabályzat az irányadó. (3) Saját személyre szóló járandóságok utalványozására, ellenjegyzésére senki nem jogosult. (4) Az elvégzett munkákat csak a polgármester, illetőleg a jegyző vagy felhatalmazásuk alapján megbízott személy, személyek igazolhatnak, s csak ezt követően kerülnek a kötelezettségek kiegyenlítésre. (5) A köztisztviselők munkájukat a számlarend, a bizonylati album, leltározási és selejtezési szabályzat, házi pénztári szabályzat, belső ellenőrzési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően kötelesek ellátni.
8/A.§. „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet a következő okokból: -
a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben (3.§.(1)a.) - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során (3.§.(1)b.) - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatás tekintetében (3.§.(1)c.) - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre
130
vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során (3.§.(1) d./) - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során (3.§.(1) e/.) - vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő (3.§.(2)c./)
Az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő: a) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének évente köteles eleget tenni – b) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének kétévente köteles eleget tenni - jegyző, - pénzügyi ügyintéző, - adóügyi ügyintéző, c) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének ötévente köteles eleget tenni - anyakönyvvezető, - önkormányzati igazgatási ügyintéző, - szociális és gyámügyi ügyintéző, - műszaki, kereskedelmi ügyintéző d) A Vagyonnyilatkozatok Kezelésének Szabályzatát az 5.sz. függelék tartalmazza.
8/B. §. (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) 3.§. (1) c, d, e pontjai alapján közszolgálatban álló munkakör, beosztás 2 évenkénti kötelezettséggel a) Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ) vezető, b) Művelődési Ház, Községi és Iskolai Könyvtár vezető
131
(2) A Vnytv. 3. §. bekezdése e) pont eb)ec)ed) alpontjai alapján kétévente a) A Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság nem képviselő tagjai, b) A Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság nem képviselő tagjai ZÁRÓ RENDLEKZEÉSEK 9.§. Ezen ügyrend a Balatonberény Község Önkormányzata Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló ………./2011.(IV.27.) számú önkormányzati rendelet 11.sz. mellékletét képezi. A jegyző gondoskodik az ügyrend és mellékletei naprakész állapotáról és arról, hogy az ügyrendet a dolgozók megismerjék. Balatonberény, 2011. április 27. Horváth László polgármester
Schenk István jegyző
132
Szervezeti és Működési Szabályzat 12. számú melléklet Balatonberény Község Polgármesteri Hivatala ALAPITÓ OKIRAT Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvény 4.§ (1) bekezdése alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv Neve: Balatonberény Község Polgármesteri Hivatala Székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 Telefon: 85/377-482 Fax: 85/377-857 e-mail:
[email protected] honlap: www.balatonbereny.hu 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, meghatározott feladatok ellátása.
valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben
3.A költségvetési szerv 2009. december 31-ig hatályos alaptevékenységi szakágazata: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A költségvetési szerv 2009. december 31-ig hatályos alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti meghatározása: 751153 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 751175 Országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása 751186 Önkormányzat képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása 751669 Tűzvédelem, katasztrófa-elháritás 751966 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető kiadásai 751999 Finanszírozási műveletek elszámolása 801115 Óvodai nevelés 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 805410 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 851219 Háziorvosi szolgálat
133
851253 851297 853233 853244 853266 853288 853311 853333 853344 853355 901116 901215 921925 926029 930932
Foglalkozás-egészségügyi ellátás Védőnői szolgálat Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali szociális ellátás Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Rendszeres szociális pénzbeli ellátások Munkanélküli ellátások Eseti pénzbeli szociális ellátások Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Szennyvízelvezetés és kezelés Településtisztasági szolgáltatás Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység Máshová nem sorolt sporttevékenység Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás
4. A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos alaptevékenységi szakágazata: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti meghatározása: 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék vegyes(ömlesztett) begyűjtése 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 553000 Kempingszolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 841143 A költségvetés végrehajtása, a kifizetések ellenőrzése területi szinten 841191 Nemzeti ünnepek programjai
134
841354 841355 841357 841358 841401 841901 841902 842155 842521 851011 852011 852021 856020 862101 862102 862231 869041 869042 881011 882111 882112 882113 882114 882115 882116 882117 882118 882121 882122 882123 882124 882125 882129 882202 882203 889201 889921 889922
Területpolitikai támogatások és tevékenységek Közlekedés fejlesztésének támogatása Információs társadalom fejlesztésének támogatása Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítás Óvodai nevelés, ellátás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Pedagógiai szakmai szolgáltatások Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Idősek nappali ellátása Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás
135
889923 889924 889942 889943 890441 890442 890443 890509 900400 931102 931301 931903 932919 949900
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka Egyéb m.n.s.közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
5.A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos kiegészítő tevékenysége: 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 6. Illetékességi területe: Balatonberény közigazgatási területe. 7. A költségvetési szerv irányító szerv nevének neve: Balatonberény Község Képviselő- testülete Az irányító szerv székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 Alapítás időpontja: 1990.09.30 8. Felügyeleti szerv neve, székhelye: Balatonberény Község Képviselő-testülete 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1. 9. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó
136
10.Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: - A jegyzői állást nyilvános pályázati úton kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület döntése figyelembevételével a polgármester irányítja. - A jegyzőt a helyi önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki. A kinevezés határozatlan időre szól. 11. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: - Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben köztisztviselő, melyekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény az irányadó. - Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény az irányadó. - Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó. 12. A szerv kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet nem végez. 13. A polgármesteri Hivatalhoz kapcsolódó önállóan működő intézmények neve, székhelye: - GAMESZ 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 - Művelődési Ház, Közösségi és Iskolai Könyvtár 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 14. A költségvetési szerv megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített eseteikben a 7.-ban megjelölt alapítói jogok gyakorlója jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 15. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A feladat ellátását szolgáló alapításkori – alapító okirat jóváhagyásakor meglévő – ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona. (balatonberényi 153 hrsz-u ingatlan) 16. A fenti rendelkezési jogosultság A fenti rendelkezési jogosultság az alapításkori, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg, az Önkormányzat Vagyonrendeletében foglaltak szerint. 17. A költségvetési szerv pénzforgalmi bankszámlákkal rendelkezik. Költségvetési elszámolási számlaszám: 11743095-15396860-00000000 Állami hozzájárulás számla: 11743095-15396860-05120000 Számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Rt Fonyód 18. Törzskönyvi azonosító adatai Törzskönyvi azonosító száma: 396860 Adószáma: 15396860 KSH statisztikai számjele: 15396860-8411-321-14
137
Többcélú kistérségi társulás PIR neve: 571542 Marcali Kistérség Többcélú Társulása 19. Az alapító okirat függelékét képezi a 13. pontban felsorolt önállóan működő költségvetési szervekkel kötött Megállapodás a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről. 20. Jelen alapító okirat hatálybalépésének napja: 2009. július 27. mely napon a 97/2009.(V.27.) számú határozattal elfogadott okirat hatályát veszti. Balatonberény, 2009. július 27. P.H. ……………………………………… Polgármester Záradék: Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) a Balatonberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2009. július 27-i ülésén a 134/2009.(VII.27.) számú határozattal fogadta el. …………………………………………. jegyző
Szervezeti és Működési Szabályzat 13. számú melléklet
GAMESZ 138
ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonberény Község Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 9.§. (4) bekezdése és a 10.§. g) pontja, továbbá az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 89.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a községgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátására Balatonberény község Önkormányzat a 10/1988.(XII.28.) sz. VB. Határozatával létrehozott Gazdasági-, Műszaki, Ellátó és Szolgáltató Szervezet alapító okiratát – az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §. (3), 89.§. , 96. §. (1) – (2) bekezdése, valamint a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. Törvény 4.§ (1) bekezdése alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 1.A költségvetési szerv neve: Balatonberény Község Képviselő-Testületének Gazdasági, Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete (továbbiakban GAMESZ Rövid neve: Községi Önkormányzat GAMESZ Balatonberény 2. A költségvetési szerv székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 3. A költségvetési szerv telephelye: 8649 Balatonberény, Táncsics M u. 3 4. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Községgazdálkodási feladatok ellátása, továbbá az önkormányzat intézményei részére kisegítő szolgáltatás nyújtása. A költségvetési szerv 2009. december 31-ig hatályos alaptevékenységi szakágazata: 841116 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai A költségvetési szerv 2009. december 31-ig hatályos alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti meghatározása: 751757 önkormányzati intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai 014034 kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás 631211 közutak, hidak, alaputak üzemeltetése, fenntartása 701015 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 751845 város- és községgazdálkodási szolgáltatás 751856 települési vízellátás és vízminőség védelem 751867 köztemető fenntartási feladatok 751878 közvilágítási feladatok 902113 települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység 930910 fürdő és strandszolgáltatás
139
5. A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos alaptevékenységi szakágazata: 841116 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti meghatározása: 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett ) begyűjtése 494100 Közúti áruszállítás 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése fenntartása 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 813000 Zöldterület-kezelés 841402 Közvilágítás 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 932911 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás 960302 Köztemető-fenntartás és működtetés 6. A költségvetési szerv kiegészítő tevékenységet végezhet. Szabad kapacitásának hasznosítása érdekében kiegészítő tevékenységként bérmunkát vállalhat feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. 2010. január 1-től hatályos kiegészítő tevékenységi szakfeladatrend: 813000 Zöldterület-kezelés 494100 Közúti áruszállítás 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 7. A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. 8. Működési köre: Balatonberény község közigazgatási területe 9. A költségvetési szerv irányító szerve: Balatonberény község Képviselő-testülete A költségvetési szerv irányító szervének székhelye: Balatonberény, Kossuth tér 1 Felügyeleti szerve - neve: Balatonberény község Képviselő-testülete - székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 10. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv
140
Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 11. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv 12. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetői munkakör magasabb vezetői beosztásnak minősül. A szervezet vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki határozatlan időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. előírása alapján. Vezető neve: Osvald János – Kinevezés kezdete: 1998. március 23. 13. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: - Foglalkoztatottjainak jogviszony alapesetben közalkalmazott, melyekre az 1992. évi XXXIII. Törvény az irányadó. - Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkaviszony, az intézményben közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatott, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló esetében, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.törvény (megbízásos jogviszony) az irányadó. 14. Az intézmény feladatellátását szolgáló rendelkezésre bocsátott vagyon feletti rendelkezés: A vagyongazdálkodással és hasznosítással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló mindenkor hatályos rendelete szerint végzi. 15. Az intézmény működése: Az intézmény önálló költségvetéssel rendelkezik, a vezető irányításával, szervezeti és működési szabályzat alapján működik. A szervezet dolgozóit – a szervezet vezetője alkalmazza, nevezi ki. Az intézmény pénzügyi, gazdasági feladatait a Balatonberényi Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala látja el, a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről kötött Megállapodás alapján. 16. Törzskönyvi azonosító adatai: Törzskönyvi azonosító száma: 655590 Adószáma: 16806324 KSH statisztikai számjele: 16806324-8411-322-14 Többcélú kistérségi társulás PIR neve: 571542 Marcali Kistérség többcélú Társulása 17. Ezen alapító okirat 2009. július 27. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 98/2009.(V.27.) számú határozattal elfogadott okirat. Balatonberény, 2009. július 27.
141
Horváth László Polgármester
Záradék: Az Alapító Okiratot Balatonberény Község Képviselő-testülete a 135/2009. (VII.27.) számú határozatával elfogadta.
Schenk István jegyző
14. sz.melléklet
Művelődési Ház, Községi és Iskolai Könyvtár ALAPÍTÓ OKIRAT
142
Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 9. §. (4) bekezdése és a 10. §. (g) pontja, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a közművelődési feladatok ellátására alapított 1997. évi CXL tv. §. (1) bekezdése, valamint a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. Törvény 4.§ (1) bekezdése alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 1.A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház, Községi és Iskolai Könyvtár 2. A költségvetési szerv székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 Tel.:85/377-482 Fax: 85/377-857 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Elősegíti, szervezi a helyi civil közösségek működését, igényeit. Nyilvános könyvtári ellátás. Könyvtári dokumentumok gyűjtése, őrzése, feltárása, gondozása és a használó rendelkezésére bocsátása. Biztosítja a dokumentum- és információcserét. Ellátja az iskolai könyvtári feladatokat is. Községi közművelődési tevékenység Egyéb sport tevékenység 4. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A költségvetési szerv 2009. december 31-ig hatályos alaptevékenységi szakágazata: 910100. Könyvtári, levéltári tevékenység A költségvetési szerv 2009. december 31-ig hatályos alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti meghatározása: 923127 Közművelődési könyvtári tevékenység, Iskolai könyvtári tevékenység és nyilvános könyvtári tevékenység, 926029 Egyéb sport tevékenység 921815 Művelődési házak tevékenysége 5. A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos alaptevékenységi szakágazata: 910100. Könyvtári, levéltári tevékenység A költségvetési szerv 2010. január 1-től hatályos alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti meghatározása:
143
900400 910121 910123 910502 932919 949900 821900
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
6. A költségvetési szerv kiegészítő tevékenységet végezhet. Szabad kapacitásának hasznosítása érdekében kiegészítő tevékenységet végezhet. 2010. január 1-től hatályos kiegészítő tevékenységi szakfeladatrend: 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 7. A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. 8. Működési köre: Balatonberény község közigazgatási területe 9. A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Balatonberény község Képviselő-testülete Balatonberény, Kossuth tér 1 Felügyeleti szerve: Balatonberény község Képviselő-testülete 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1 10. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 11. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv 12. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetői munkakör vezetői beosztásnak minősül. A Művelődési Ház, Községi és Iskolai Könyvtár vezetőt az Balatonberény község Képviselő-testülete nevezi ki közalkalmazotti jogviszonyba a mindenkor hatályos törvények és végrehajtási rendeletek figyelembevételével. Kinevezés módja: határozott időre kinevezett Kinevezés kezdete: 1997. október 2. 13. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
144
- Foglalkoztatottjainak jogviszony alapesetben közalkalmazott, melyekre az 1992. évi XXXIII. Törvény az irányadó. - Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkaviszony, az intézményben közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatott, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló esetében, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.törvény (megbízásos jogviszony) az irányadó. 14. Az intézmény működése: Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait Balatonberény Község Önkormányzati Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, az önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló Megállapodás szerint. Az intézmény működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Művelődési Ház és Könyvtár feladatainak ellátásához rendelkezésre áll a balatonberényi 153 hrsz. alatti ingatlan, a rajta álló épület(ben lévő helyiségek), illetve a külön leltár szerinti állóeszköz. A Művelődési házban a rendelkezésre álló vagyontárgyakat működéséhez szabadon használhatja. A rendelkezésre álló vagyont azonban nem jogosult elidegeníteni, illetve biztosítékként használni, egyebekben az önkormányzat mindenkor hatályos vagyongazdálkodási rendeletében foglaltak az irányadóak. 15. Törzskönyvi azonosító adatai: - törzskönyvi azonosító száma: 655578 - adószáma: 16804827 - KSH statisztikai számjele: 16804827-9101-322-14 - TEAOR 9101 - többcélú kistérségi társulás - PIR neve: 571542 Marcali Kistérség Többcélú társulása 16. Alapításának éve: 2003. 17. Jogelődjei: Községi Könyvtár (1962) Művelődési Ház és Klubkönyvtár (1973) Művelődési ház és Klubkönyvtár (1997)
145
18. Az intézmény fenntartója: Balatonberény Község Önkormányzata. 19. Működtetője: Balatonberény Község Képviselő-testülete 20. Szakmai felügyeletét ellátja: Magyar Művelődési Intézet, Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár 21. Az intézmény jellege: Művelődési Ház, Nyilvános községi és Iskolai könyvtár 22. Típusa: Művelődési Ház és kettősfunkciójú könyvtár 23. Az intézmény működését főfoglalkozású Művelődési Ház, könyvtárvezető végzi. 24. Vezető neve: Barjákné Martin Judit – kinevezésének kelte: 2006. március 1.
25. Ezen alapító okirat 2009. július 27. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 99/2009.(V.27.) számú határozattal elfogadott okirat. Balatonberény, 2009. július 27.
Horváth László Polgármester Záradék: Az Alapító Okiratot Balatonberény Község Képviselő-testülete a 136/2009.(VII.27.) számú határozatával elfogadta.
Schenk István jegyző
146
Szervezeti és Működési Szabályzat 1.sz. függelék Képviselő-testület névsora 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Horváth László polgármester (Balatonberény, Kodály Zoltán u. 1/B.), Horváth Péter alpolgármester (Balatonberény, Deák Ferenc u. 1.), dr. Hamzsa Andrea képviselő (Balatonberény, Szabadság u. 57.), Horváth Zoltán képviselő (Balatonberény, Bajcsy Zs.u.15.), Ifi Béla képviselő (Balatonberény, Ady Endre u. 45.), Osvald Bálint képviselő (Balatonberény, Erkel Ferenc u. 2.), Zibák Istvánné képviselő (Balatonberény, Dózsa György u. 24/A.)
-----------------------------------------------------------------------------------------------
147
Szervezeti és Működési Szabályzat 2.sz. függelék Állandó Bizottságok tagjainak névsora 1. Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság (2 fő képviselő, 1 fő külső tag) Elnök: Zibák Istvánné Tag: Horváth Zoltán, Külsős tag: Barjákné Martin Judit 2. Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság ( 3 fő képviselő, 2 fő külsős tag) Elnök: Ifi Béla, Tagok: dr. Hamzsa Andrea, Osvald Bálint, Külsős tagok: Megyeri Gyuláné, Horváth Lászlóné (Simon Márta)
148
Szervezeti és Működési Szabályzat 3.számú függelék Hatályos rendeletek jegyzéke 2011. április 30-ig 5/1997.(III.28.) A díszpolgári cím, valamint a „Balatonberényért” kitüntető cím adományozásának rendjéről 17/1998.(XII.15.) Az adóügyi dolgozók anyagi érdekeltségéről 6/2000.(II.24.) A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Módosította: 5/2003(IV.01.) rendelet 12/2000.(IV.27.) A parkolás szabályairól, a parkolási díjak meghatározásáról 7/2001.(III.29.) Az önkormányzati biztosról 9/2003.(IX.25.) Rendeletek hatályon kívül helyzetéről 12/2003.(XII.18.) Az önkormányzat közművelődéséről, nyilvános könyvtári ellátásáról 7/2004.(V.30.) Településrendezési terv (alaprendelet) Módosításai: 7/2005.(VI.30.) 12/2005.(XII.22.) 9/2006.(VIII.31.) 10/2006.(IX.28.) (módosította: 13/2007.(VI.01.) HÉSZ) 10/2008,(VI.25.) 2/2009.(II.25.) 16/2009.(IX.30.) 149
5/2004.X.1.) A környezetvédelmi alapról 17/2004.(X.6.) A helyi hulladékgazdálkodási tervről 2/2005.(II.3.) A talajterhelési díjról 16/2005.(XII.22.) A közbeszerzés szabályairól 3/2006.(II.33.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. hatálybalépésével összefüggő szabályokról 7/2006.(V.25.) A közterületek használatáról, a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról Módosította: 9/2008.(VI.25.) egységes szerkezetbe foglalva 2008.07.10-én 12/2006.(XII.27.) Helyi adókról 1/2007.(I.30.) A települési képviselők, bizottsági tagok, elnökök tiszteletdíjáról 3/2007.(II.28.) A települési folyékony hulladékkezelés helyi közszolgáltatásról Módosította: 19/2007.(XI.28.), 22/2008.(XI.26.), 17/2010.(XII.15.) 4/2007.(III.28.) A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 8/2007.(IV.26.) az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról Módosította a 4/2008.(II.29.) rendelet 12/2007.(VI.01.) egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről 13/2007.(VI.01.) Balatonberény község helyi építési szabályainak módosításáról (egys.szerk.) 15/2007.(IX.12.) Egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről
150
18/2007.(X.31.) A temető rendjéről és a temetkezési tevékenységről 19/2007.(XI.28.) A települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásáról szóló 3/2007.(II.28.) R módosításáról 20/2007.(XII.19.) a helyi adókról szóló 12/2006.(XII.27.) rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről 4/2008.(II.28.) Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 8/2007.(IV.26.) rendeletének módosítása 9/2008.(VI.25.) A közterületek használatáról, a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 7/2006.(V.25.)rendeletének módosításáról 10/2008.(VI.25.) rendelet – Balatonberény Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2004.(V.30.) rendelet 5.számű módosításáról (egys.szerkezetbe bedolgozva) 13/2008.(VIII.27.) A Bursa Hungraica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálásának szabályairól 14/2008.(VIII.27.) A közoktatási intézmények adatszolgáltatási rendjéről 15/2008.(VIII.27.) Az egészségügyi alapellátási szolgálatok körzeteiről 16/2008.(IX.24.) Az állattartás szabályairól 17/2008.(IX.24.) Egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről 20/2008.(X.29.) A gyermekvédelem helyi rendszeréről 22/2008.(XI.26.) A települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 19/2007.(XI.28.) rendelettel módosított 3/2007.(II.28.) rendelet módosításáról 23/2008.(XI.26.) a „sajátos helyzet” meghatározásáról
151
24/2008.(XII.17.) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról 25/2008.(XII.17.) A helyi adóról szóló 12/2006.(XII.27.) rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról, kiegészítéséről 2/2009.(II.25.) HÉSZ módosításáról (6.sz. módosítás) 5/2009.(II.25.) A sportról 12/2009.(VII.08.) Balatonberény jelképeiről és a jelképek használatáról 13/2009.(VII.08.) Helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről a település tisztaságáról szóló 6/2000.(II.24.) sz. rendelet módosításáról 15/2009.(IX.02.) a Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek harmonizációjáról. 16/2009.(IX.30.) Balatonberény Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2004.(V.30.) rendelet 7.sz. módosításáról 19/2009.(XI.25.) A települési folyékony hulladékkezelés helyi közszolgáltatásáról szóló 19/2007.(XI.28.), a 22/2008.(XI.26.) rendeletekkel módosított 3/2007.(II.28.) rendelet módosításáról 20/2009.(XII.16.) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelés helyi közszolgáltatásról szóló 24/2008.(XII.17.) rendelet módosításáról 21/2009.(XII.16.) A helyi adókról szóló 12/2006.(XII.27.) rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről 23/2009.(XII.16.) Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. tv. helyi végrehajtásáról Módosította: 6/2010.(IV.28.), 5/2011.(II.23.) 4/2010.(III.31.) Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló
152
4/2008.(II.29.) rendelettel módosított 8/2007.(IV.26.) rendelet módosításáról (alaprendelet) 6/2010.(IV.28.) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (továbbiakban Ktv.) helyi végrehajtásáról szóló 23/2009.(XII.16.) rendelet módosításáról 13/2010.(X.18.) A települési képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról szóló 1/2007.(I.31.) 15/2010.(XII.15.) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelés helyi közszolgáltatásról szóló 20/2009.(XII.16.) rendelettel módosított 24/2008.(XII.17.) rendelet módosításáról 16/2010.(XII.15.) A helyi adókról szóló 12/2006.(XII.27.) rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről 17/2010.(XII.15.) A települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 19/2007.(XI.28.). 22/2008.(XI.26.), 19/2009.(XI.25.9 rendelettel módosított 3/2007.(II.28.) rendelet módosításáról 1/2011.(II.23.) A települési képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról szóló 1/2007.(I.31.) rendelet módosításáról 2/2011.(II.23.) Balatonberény Község Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről szóló 14/2010.(XI.24.), 11/2010.(IX.22.), 10/2010,(VIII.25.) és a 9/2010.(V.26.) rendeletekkel módosított 2/2010.(II.24.) költségvetési rendelet módosításáról 3/2011.(II.23.) Az Államháztartási mérlegek tartalmáról 4/2011.(II.23.) Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről 5/2011.(II.23.) A Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.tv. helyi végrehajtásáról szóló
153
23/2009.(XII.16.) rendelet módosításáról 6/2011.(II.23.) A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2010. rendelet módosításáról 7/2011.(III.30.) A szociális ellátások helyi szabályozásáról
4.sz. függelelék KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONBERÉNY Szervezeti és Működési Szabályzatának 4.számú függeléke A Községi Önkormányzat FEUVE szabályzata
154
Balatonberény 2008.
Preambulum A Balatonberényi Önkormányzat ( továbbiakban: önkormányzat ) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény ( továbbiakban: Áht ), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30 ). Kormányrendelet ( továbbiakban: Ámr ) alapján tevékenységének követhetőségének, átláthatóságának biztosítására, megfelelő kockázatkezelési rendszer kialakítása céljából, szabályszerű működése, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ( továbbiakban: FEUVE ) szabályozottságának felhasználása érdekében a költségvetési szerv vezetője (jegyző) a következő szabályzatot alkotja. I.fejezet
155
Általános rendelkezések A szabályzat hatálya Személyi hatály 1. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervre ( Polgármesteri Hivatal ), valamint a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézményeire és valamennyi alkalmazottjára. Tárgyi hatály 2. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden olyan vezetői döntésre, gazdasági eseményre, létszámmal való gazdálkodásra, amely az Önkormányzat eszközeiben, forrásaiban, valamint emberi erőforrásában bekövetkezett változást eredményez, illetve az ezeket a változásokat rögzítő dokumentumokra és információkra. A FEUVE fogalma, elemei és a FEUVE rendszerre vonatkozó általános rendelkezések 3. (1) A FEUVE az Önkormányzatnál a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a jegyző felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. (2) A FEUVE-t úgy kell megszervezni, hogy a rendszerszerű működés kialakítása és felülvizsgálata biztosítsa a hibák, szabálytalanságok megelőzését, illetve ott, ahol szükséges, megtörténjen a megelőző munkaművelet elvégzésének az ellenőrzése is. 4. A FEUVE elemei: a) ellenőrzési-nyomvonal, b) kockázatkezelés, c) szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend. 5. (1) Az ellenőrzési nyomvonal célja az irányítási és ellenőrzési rendszer megerősítése és folyamatos fejlesztése az egyes folyamatok egységes, a szabályozásban szereplő leírásainak végrehajtásával. (2) A kockázatkezelés rendjének kialakítása és szabályozásának célja, hogy az
156
önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői a kockázatkezelés révén feltárják az önkormányzat működésében rejlő kockázatokat, és ezen kockázatok csökkentése, vagy megszüntetése érdekében megfelelő, hatékony lépéseket tegyen. (3) A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend célja, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetése a vezetői ellenőrzés eljárásrendjének keretében a feltárt szabálytalanságokat a jogszabályi és belső szabályozás rendelkezéseinek megfelelően egységes keretek között számolja fel, illetve járuljon hozzá a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértésének, megszegésének, szabálytalanságok kialakításának megakadályozásához. A FEUVE formái 6. (1) Az előzetes ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a) a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek az eseményt megelőzően, b) a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le. (2) Az utólagos ellenőrzés olyan ellenőrzés, a) a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek az esemény végrehajtását követően, b) az utólagos ellenőrzés a kimenő pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelek, dokumentumok átvizsgálása. (3) A folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési feladatok magukba foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, c) a pénzügyi döntések szabályszerűség és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyást, ellenjegyzést, d) a gazdasági események elszámolását ( a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). (4) A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására az önkormányzat kockázatelemzési módszert alkalmaz a Pénzügyminisztérium irányelveit követve.
157
II.fejezet A FEUVE rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatok 7. (1) A FEUVE az önkormányzaton belül a Polgármesteri Hivatal által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért, és fejlesztéséért a jegyző felelős a Pénzügyminisztérium által közzétett irányelvek és vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. (2) A jegyző köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni Az önkormányzaton belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (3) A FEUVE rendszernek biztosítania kell, hogy a) az Önkormányzat valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerű és megbízható gazdálkodás elveivel, b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan, d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtása megvalósuljon, e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 8. (1) Jelen szabályzat alapján a Polgármesteri Hivatal és a részben önálló intézmények kötelesek kialakítani a tevékenységi körükre vonatkozó szakmai, gazdasági ellenőrzési rendszert. (2) Az intézmények vezetői felelősek azért, hogy a szervezeti egység tevékenységi körébe tartozó szakmai, gazdasági területen a vezetői ellenőrzések gyakorlása folyamatos legyen. A vezetőknek az általuk irányított terület ellenőrzését úgy kell megszervezniük, hogy kiterjedjen minden lényeges munkafolyamatra. A jogszabályokban, valamint az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzataiban előirt ellenőrzéseket folyamatosan kell végrehajtani. (3) A szervezeti egység vezetőinek az ellenőrzés során észlelt, vagy a köztisztviselő, közalkalmazott által jelzett szabályszerűségi hiányosság felszámolása érdekében azonnal intézkednie kell.
158
(4) Mindenmunkáltatói jogkör gyakorlásra jogosult felelős azért, hogy alkalmazottai a rájuk vonatkozó munkaköri leírásban, vagy szabályzatban rögzített feladatokat megismerjék. (5) A vezető egyes ellenőrzési feladatait más vezetőre írásban átruházhatja, ez azonban az átruházó 8.(2) bekezdésében meghatározott felelősségét nem érinti. 9. Beszámolási kötelezettség (1) Az intézmények vezetői kötelesek a tevékenységi körükbe tartozó szakmai, gazdasági területen a vezetői ellenőrzésekről tárgyév december 31-ig a jegyzőnek írásbeli beszámolót készíteni. (2) Az Áht. 97.§(2) bekezdés szerint a költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésnek működtetéséről, ennek teljesítéséről az alábbi, az Ámr 23.sz. melléklete szerinti Nyilatkozatot állít ki.
NYILATKOZAT A) Alulírott ......................................................., a ............................................. költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően ................................... évben az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam a belső kontroll rendszerek (pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek, valamint belső ellenőrzés) szabályszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos működéséről. Gondoskodtam: - a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, - a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról, - a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, - a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről, - a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
159
- az intézményi számviteli rendről. Kijelentem, hogy - a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket, - olyan rendszert vezettem be, ami megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, - a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelősségi körök meghatározása, működtetése, a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában voltak a célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a kitűzött feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. Kelt: .......................................................................... P. H. .............................................. aláírás B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:
Kelt: .......................................................................... P. H. .............................................. aláírás
A FEUVE egyes elemeire vonatkozó rendelkezéseket az alábbi szabályzatok tartalmazzák, melyek a FEUVE szabályzat mellékletei:
160
1 sz. melléklet: Az ellenőrzési nyomvonal 2.sz. melléklet: Kockázatkezelési szabályzat 3.sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének szabályzata
Balatonberény, 2008. január l. Hatályos: 2008.január 1-től
……………………………………… A szerv vezetője (jegyző)
1.sz. melléklet a FEUVE szabályzathoz
161
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONBERÉNY
Ellenőrzési nyomvonal
162
Hatályos: 2008. január 1-től
Bevezetés
163
Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:
a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor; valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.
A felelősségi szintek terén: -
az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős, megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén:
a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától; az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a költségvetési szerv teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.
A szervezeti működés terén: a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat, a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését; az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása a működési zavarokhoz vezethet.
Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal jelentése az alábbi:
164
„a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása” Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. Intézményi szinten: Az Ámr. 10. § (5) bekezdése alapján: „A szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító a) feltétel és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá b) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.”
Tevékenységcsoportok és a nyomvonal alapjául szolgáló dokumentumok Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szervezet valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a:
tervezéssel és a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez. A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról mindig meg kell győződni, és azt aláírással igazolni kell. A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők:
A szabályzatok tükrében: A szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és a belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, A szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozások csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele;
165
A személyi juttatások és létszámgazdálkodás tükrében: A rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembe vételének ellenőrzése a tervezés során (beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket, stb. is). A személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása, A megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, A személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése, A jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, A személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése, Független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; A dologi kiadások körében:
A beszerzések összehangolása, gazdaságos lebonyolítása, folyamatos ellenőrzése, Az egyes előirányzatok felhasználásának nyomon követése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, A dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi számításokhoz;
A felhalmozási kiadások körében:
A felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzése, A szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, amelyek tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat is, A beruházások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése;
A bevételek beszedése körében:
A lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, A fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén intézkedések meghatározása, A legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, A bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, Az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzés adatbekérés és közvetlen tájékozódás útján, Pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése;
A főkönyvi és analitikus könyvelés körében:
Az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, Rendszeresen gondoskodni kell az analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről, A beszámoló készítés előtti ellenőrzési folyamatok elvégzéséről;
A bizonylati rend és fegyelem körében:
A bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, Gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, Biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírási helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot ténylegesen lássák is el,
166
A bizonylati rend és fegyelem körében kiemelt figyelmet kell szentelni a házipénztár pénzkezelésének és bizonylatainak, azok idő-sorrendiségének betartására, a leltározási bizonylatoknak teljes kitöltésére és aláírására, a selejtezési dokumentumok teljes körű és valós kitöltésére;
A vagyongazdálkodás körében:
A vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása érdekében az ingatlanvagyon kataszter, a vagyonkimutatás és az analitikus és főkönyvi könyvelés adatai egyezőségének biztosítása, A vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kisérése;
A beszámolási tevékenység körében:
A beszámolókban szerepeltetett adatok valódiságának és teljességének biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, A beszámoló tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységének megvalósítása.
Balatonberény,2008. január 1
…………………………………………. Szerv vezetője (jegyző)
167
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése
1.sz. melléklet
Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése
Feladatkörök megnevezése Pénzügyi előadó
1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1.
Jegyző
Polgármester
X
Költségvetési terv
X
– költségvetési koncepció
X
– éves költségvetési terv
X
– költségvetési módosítások
X
– normatív állami támogatások
X
1.2. Kötelezettségvállalások 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek
X X
– beszerzések, vásárlások, (melyeknek nincs előzetes kötelezettségváll. dokumentuma)
X
– selejtezés
X
2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1. Költségvetési terv jóváhagyása
X
– előirányzat-felhasználási ütemterv
X
X
– likviditási terv
X
X
2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése
X
168
2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése
X
– beszerzések, vásárlások )amelyeknek nincs előzetes köt.váll. dokumentuma)
X
– értékesítések
X
– selejtezés
X
3. Gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési előirányzatok könyvelése
X
– eredeti előirányzatok
X
– módosított előirányzatok
X
3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése
X
3.3. Féléves beszámoló
X
X
3.4. Éves beszámoló
X
X
169
A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája
2.melléklet
1. GAZDASÁGI PROGRAM Elkészítés Felülvizsgálat 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ Összeállítás Véleményeztetés Benyújtás Tárgyalás 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS Felkészülés Munkamegosztás Általános szabályok 170
Címrend szerinti tervezés Egyeztetés Részletes tervezés Rend. terv. előterjesztése Rend. megtárgyalása, jóváhagyása
5.sz. melléklet
3.sz.melléklet A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1.SZABÁLYZAT OK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS
2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK Előirányzat felhasználás nyomon követése
Jutalom kifizetés ellenőrzése
Előirányzat-felhasználási ütemterv betartása, módosítási javaslat
3. DOLOGI KIADÁSOK 171
Beszerzési tevékenység ellenőrzése
Megrendelések
Előirányzat-felhasználási ütemterv betartása, módosítási javaslat
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
Előirányzat-felhasználási ütemterv betartása, módosítási javaslat
Felelősségi kategóriák
5.SAJÁT BEVÉTELEK Munkamegosztás felelősség
Beszedés
Előirányzat-felhasználási ütemterv betartása, módosítási javaslat
6. TÁMOGATÁSOK HOZZÁJÁRULÁSOK Igénylés
Pályázatok
7.FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVBELÉS Főkönyvi könyvelés
Analitikus könyvelés 172
Kapcsolat, feladások 8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLAT KEZELÉS Bizonylati rend Bizonylat kezelés
9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG Pénzforgalom bonyolítás 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG Számlaforgalom bonyolítás
Utalások
11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG Ismeretszerzés
Értékelés
Ütemterv
Leltározás
12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA 173
Köt.váll. ellenjegyzése
Kötelezettségvállalás
Teljesítés szakmai igazolása
Érvényesítés
Utalványozás ellenjegyzése
Utalványozás
Pénzügyi teljesítés
13. VAGYONGAZDÁLKODÁS Nyilvántartás
Hasznosítás
Értékesítés
14. FÉLÉVES, ÉVES BESZÁMOLÁS Felkészülés Munkamegosztás Egyeztetés Féléves beszámoló készítése
174
Megtárgyalás, jóváhagyás
Dokumentáció
175
4. számú melléklet
A beszámolás ellenőrzési nyomvonala Ssz
A téma vagy feladat megnevezése
Jogszabályok (belső, speciális)
Előkészítő, koordináló, javaslat készítő
Dokumentum elkészítése
Felelős, kötelezettség vállaló
Határidő
Ellenőrzés, Érvényesítés
Utalványozás, ellenjegyzés
Könyv.megj. Beszámolás Elszámolás
A féléves éves beszámolók 1 A könyvvezetés utóellenőrzése (főkönyv és analitikák)
2 Főkönyvi kivonat egyeztetése
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli Szabál yzat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Könyvelési naplók és könyvelési alapbizonylato k
Felelős: Számviteli vezető
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Könyvelési naplók és főkönyvi kivonat
Felelős: Számviteli vezető
Kötelezettségvállaló: Számviteli vezető
Kötelezettségvállaló: Számviteli vezető
Éves
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók Érvényesítés: Számviteli vezető
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: a gazdasági vezető felé Elszámolás: nincs
negyed éves
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: a Jegyző felé Elszámolás: nincs
negyed éves
Éves
Érvényesítés: Számviteli vezető
176
3 Leltározás, egyeztetés
4 Leltár jóváhagyása
5 Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása
6 Pénzforgalmi jelentés összeállítása
Eszköz, készlet leltári listák, főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartásai valamint a könyvelési alapbizonylato k Leltár és bizonylatai
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Intézményvezetők Pénzügyi előadó Raktáros Koordínáló: Számviteli vezető Végrehajtó: Leltározó bizottság, számviteli dolgozók
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Jegyző Végrehajtó: Leltározó bizottság, számviteli dolgozók
Gazdál kodási Sza-
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat leltár, mérleg
Felelős: Számviteli vezető
Kötelezettségvállaló: Intézményvezetők Jegyző
Felelős: Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezetők Jegyző
Felelős: Számviteli vezető Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
negyed éves Éves
Ellenőrzés: Számviteli dolgozók
Érvényesítés: Számviteli vezető
Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Számviteli vezető
Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Könyvvizsgáló
Érvényesítés:
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: a Jegyző felé Elszámolás: nincs
Utalványozás. Nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Jegyző felé Elszámolás: nincs
Ellenjegyzés: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: a Jegyző Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés:
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé
Jegyző
Felelős: Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Ellenőrzés: Számviteli vezető
177
7 7 / 1
7 / 2
7 / 3
7 / 4
bályzat, Számvi teli szabály zat A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai: 1. A munkáltató által Gazdál Előkészítő: Számviteli levont és az kodási vezető adóhatóságnak átutalt Szabál Végrehajtó: Számviteli szja. összege yzat, dolgozók Számvi teli szabály zat Gazdál Előkészítő: Számviteli 2. a munkáltató által kodási levont és az vezető Szabál adóhatóságnak átutalt Végrehajtó: Számviteli yzat, dolgozók munkavállalót terhelő Számvi egészségbiztosítási és teli nyugdíjjárulék összege szabály zat Gazdál Előkészítő: Számviteli 3. a munkáltató által kodási levont és az vezető Szabál adóhatóságnak átutalt Végrehajtó: Számviteli dolgozók munkavállalókat terhelő yzat, Számvi magán-nyugdíjpénztári teli tagdíj összege szabály zat 4. A munkáltatót terhelő Gazdál Előkészítő: Számviteli betegszabadsággal kodási vezető Szabál összefüggő kifizetések Végrehajtó: Számviteli yzat, dolgozók összege és a pénzbeni Számvi juttatásban részesített teli dolgozók száma szabály zat
nincs
Elszámolás: nincs
Féléves: Éves: Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Érvényesítés:
Negyed éves
Jegyző
Éves
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Felelős:Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Felelős:Jegyző Intézményvezető
Főkönyvi kivonat, analitikus
Felelős: Jegyző ötelezettségvállaló: Intézményvezető
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás, Pénzforgalmi
jel.melléklete
Kötelezettségvállaló:
Féléves Éves:
Érvényesítés: Jegyző
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Jegyző
Felelős:Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves .
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
178
7 5. A / társadalombiztosítási és 5 családtámogatási kifizetőhely által folyósított családi pótlék, táppénz, egyéb társadalombiztosítási ellátás öszege 7 6. Életbiztosítás és / vagyonbiztosítás címén 6 kiadásként elszámolt összeg
7 7. A munkáltató által / levont munkavállalói 7 járulék összege
7 8. A személyi / juttatásokra, 8 munkaadókat terhelő járulékokra és a kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításokhoz szükséges kiegészítő adatok 7 9. A doldgi kiadásokból / 5%-os, 15%-os, 25%-os 9 kulcsú áfa-adóalap összege
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli
Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás,
Felelős:Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Pénzforgalmi
jel.melléklete Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Felelős: Jegyző Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Előkészítő: Számviteli vezető
Főkönyvi kivonat, analitikus
Felelős: Jegyző
Végrehajtó: Számviteli dolgozók
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
nyílvántartás, Pénzforgalmi
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Érvényesítés: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Jegyző
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Jegyző
179
7 / 1 0
10. A valutapénztárban lévő valuta készlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor – az egyéb dologi kiadások között – elszámolt árfolyamvesztesége, illetve – az egyéb bevételek között – elszámolt árfolyam nyeresége 7 11. A tárgyévben / behajthatatlan 1 követelésként leírt 1 összeg
7 12. A tárgyévben / elengedett követelések 1 értéke 2
7 / 1 3
13. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérleg fordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv
szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
jel.melléklete Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Felelős: Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető
Főkönyvi kivonat, analitikus
Végrehajtó: Számviteli dolgozók
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
nyílvántartás, Pénzforgalmi jel.melléklete
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Érvényesítés: Jegyző
Felelős:Jegyző Kötelezettségvállaló:
Intézményvezető
Negye d éves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Érvényesítés: Jegyző
Felelős: Jegyző Kötelezettségvállaló:
Intézményvezető
Negye d éves Éves
Felelős: Gazdasági vezető
Éves
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Érvényesítés: Gazdasági vezető
180
szerinti értéke 8 Előirányzat-maradvány összeállítása
9 A kiegészítő mellékletek összeállítása 9 1. A költségvetési szerv / létszáma és személyi 1 juttatásai
9 2. A költségvetési / előirányzatok és a 2 pénzforgalom egyeztetése
9 3. Az immateriális / javak, tárgyi eszközök és 3 üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása 9 4. A feladatmutatók / állományának alakulása
zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás,
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Éves
Érvényesítés:
előirányzat maradvány kimutatás táblázat
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, kiegészítő melléklet
Előkészítő: Számviteli vezető Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Előkészítő: Számviteli vezető
Főkönyvi kivonat,
Ellenőrzés: Számviteli vezető Jegyző
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nNincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Féléves éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény
Érvényesítés:
kiegészítő melléklet
Jegyző
nyílvántartás,
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés:
kiegészítő melléklet
Jegyző
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló:
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Féléves Éves
nyílvántartás,
Felelős:Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli
181
4
9 5. A normatív, a / normatív kötött 5 felhasználású állami hozzájárulás, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása 9 6. A felügyeleti szerv év / végi maradványelszámo6 lási számlájának forgalma
9 7. A letéti számla / pénzforgalma 7
9 8. A központi / költségvetésből és egyéb 8 forrásból folyósított ellátások részletezése
Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabályzat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli
Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
nyílvántartás,
analitikus
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló:
Főkönyvi kivonat, analitikus
Végrehajtó: számviteli dolgozók
nyílvántartás,
vezető
Intézményvezető
Érvényesítés:
kiegészítő melléklet
Jegyző
Felelős:Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés:
kiegészítő melléklet
Jegyző
Féléves Éves
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás,
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Érvényesítés:
kiegészítő melléklet
nyílvántartás, kiegészítő melléklet
Ellenőrzés: Számviteli vezető Jegyző
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Jegyző
Ellenjegyzés: nincs
vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
182
9 9. A követelések és / kötelezettségek 9 állományának alakulása
9 / 1 0
9 / 1 1
10. A befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása 11. Az immateriális javak, tárgyi eszközök ás tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása
szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
Előkészítő: Számviteli vezető Koordínáló: Végrehajtó: Számviteli dolgozók
Főkönyvi kivonat, analitikus
nyílvántartás,
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Negye d éves Éves
kiegészítő melléklet
nyílvántartás,
kiegészítő melléklet
Érvényesítés: Jegyző
Felelős:Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés:
kiegészítő melléklet
nyílvántartás,
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Jegyző
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves .
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
183
9 / 1 2
12. A tárgyi eszközök – az ingatlanok kivételével – lés üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök tárgyévi nyitó bruttó értékének egyes ágazatok _ oktatási, művelődési, sport- és szabadidő, szociális és egészségügyi, igazgatási, víziközmű, távfűtő és egyéb rendeltetésű – szerinti megoszlása az önkormányzatoknál és az önkormányzati költségvetési szerveknél 9 13. A helyi / önkormányzatok 1 adósságszolgálatának 3 évenkénti alakulása
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Felelős: Számviteli vezető Végrehajtó: Pénzügyi előadó Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Főkönyvi kivonat, analitikus
Gazdál kodási Szabál yzat, Számvi teli szabály zat
Felelős:Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Főkönyvi kivonat, analitikus
Felelős: Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Érvényesítés:
nyílvántartás,
Jegyző
kiegészítő melléklet
nyílvántartás,
kiegészítő melléklet
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Felelős:Jegyző
Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves .
Ellenőrzés: Számviteli vezető
Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
184
9 / 1 4
14. A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az EU támogatási programok kötelezettségvállalásá nak és finanszírozásának alakulása
Az intézményi 1 költségvetés 0 beszámolójának szöveges indoklása
1 Az előző költségvetési 1 évben az ellenőrzés által feltárt hiányosságok módosításainak szöveges indoklása
Gazdálkodási Szabályzat, Számviteli szabál yzat
Felelős: Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Főkönyvi kivonat, analitikus nyílvántartás, kiegészítő melléklet
Felelős: Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Gazdálkod ási Szabályza Számviteli szabályza Gazdá lkodás Szabál yzat, Számv iteli szabályza
Felelős:Számviteli Vezető Jegyző Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Jegyző Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Könyvvizsgáló Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Képviselő-testület felé Elszámolás: nincs
Felelős: Gazdasági vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Jegyző Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Képviselő-testület felé Elszámolás: nincs
185
1 Az 2 összeállított beszámoló jelentés egyeztetése az érintettekkel 1 Az 3 intézményi beszámoló jelentés jóváhagyása
Gazdálkodási Szabályzat, Számviteli szabályzat
Felelős: Gazdasági vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Gazdasági vezető Kötelezettség vállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Érvényesítés: Gazdaság vezető
Utalványozás Nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: nincs Beszámolás: az intézmény vezető felé Elszámolás: nincs
Gazdálkodási Szabályzat, Számviteli szabályzat
Felelős: Jegyző Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Mérleg, Pénzforgalmi jelentés, Kiegészítő mellékletek, Szöveges beszámoló jelentés
Felelős: Jegyző Számviteli vezető Kötelezettségvállaló: Intézményvezető
Féléves Éves
Ellenőrzés: Számviteli vezető Könyvvizsgáló Érvényesítés: Jegyző
Utalványozás Nincs Ellenjegyzés: nincs
Könyv.megj.: van Beszámolás: a PM felé ÁSZ felé Képviselő-testület felé Elszámolás:TÁH felé
186
187
5.sz. függelék.
Balatonberény Község Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata A szervnél a vagyonnyilatkozatok kezelésének helyi szabályait - az Egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján - az alábbiak szerint határozom meg:
1. Általános szabályok 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, melyek a 2007. évi CLII. törvény 3. §-a szerint a szervnél közszolgálatban állnak és vonatkozásukban a Szervezeti és Működési Szabályzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg. 1.2. A szabályzat tartalma A szabályzat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzésére, - a vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatokra, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadására, - a vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvételére, - a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről való értesítésre, - az átvett vagyonnyilatkozat nyilvántartására, - a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére, - a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó szabályokat.
2. A vagyonnyilatkozat őrzése A köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak őrzése: Az Önkormányzati Hivatalban a vagyonnyilatkozatok őrzéséért a – hivatkozott törvény 7. § a) bekezdése értelmében - következő személyek felelnek:
188
- a jegyző esetében a munkáltatói jogköröket gyakorló polgármester, - a többi köztisztviselő esetében a jegyző. A nem köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak az őrzése: A nem Önkormányzati Hivatalban dolgozó, de vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozatának őrzéséért a hivatkozott törvény 7. § c) pontja alapján a helyi önkormányzat esetén a jegyző a felelős.
3. A vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatok A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról, az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal értesíti. Az értesítés tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős nevét, - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozati kötelezettségről, - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tétel határidejéről, - keltezést és aláírást. Az átvételi elismervény: A vagyonnyilatkozatra-kötelezett személy keltezéssel és aláírással ellátott igazolással köteles átvenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló tájékoztatót, és annak mellékletét képező hozzátartozói nyilatkozatot. A hozzátartozói nyilatkozat: A nyilatkozatban a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köteles megjelölni azokat a vele közös háztartásban élő személyeket (házas, illetve élettárs, gyermek, gyermekek), akik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A nyilatkozat tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, munkakörét, - a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyeknek a nevét és családi jogállását, - a keltezést és vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett aláírását. A nyilatkozatot 1 példányban kell elkészíteni és átadni a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek. A nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy 5 munkanapon belül köteles visszajuttatni a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személynek.
189
4. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartása A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében az őrzésért felelős személynek nyilvántartásokat kell vezetnie. Személyenkénti nyilvántartás A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személyenkénti nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről. A nyilvántartás célja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyek vonatkozásában megállapíthatóak legyenek a nyilatkozat tétellel kapcsolatos legfontosabb információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel során alkalmazott nyilvántartási számát, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség okát, okait, valamint a vagyonnyilatkozat esedékességi időszakait, - a hozzátartozók nevét, családi jogállását, az alkalmazott nyilvántartási számokat, - a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének és teljesítésének dátumait, - a vagyonnyilatkozatok visszaadásának időpontjait, - feljegyzést (pl.: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felszólításról, a késedelmes teljesítés igazolását, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadását stb.). Évenkénti nyilvántartás Az adott évben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt bekövetkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről nyilvántartást kell készíteni. Ezen nyilvántartásba csak azok a közszolgálatban állók kerülnek bele, akiknek tárgyévben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük keletkezett. A nyilvántartás a személyenkénti nyilvántartás alapján készül. A nyilvántartások naprakészsége A nyilvántartások naprakészségéről a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek kell gondoskodnia, különös tekintettel: - adott munkakörök – a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott – vagyonnyilatkozat-tételi ok szerinti módosítására, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére és keletkezésére, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok visszaadására. A vagyonnyilatkozatok kezeléséhez szükséges nyilvántartási számok és azok meghatározása A vagyonnyilatkozat kezeléssel kapcsolatos feladatok zökkenőmentesen ellátása érdekében a Hivatal a Szabályzathoz csatolt 1. számú mellékletben meghatározottak szerint állapítja meg egyes vagyonnyilatkozat-tételre köteles személyek, valamint a hozzátartozóik vagyonnyilatkozat nyilvántartása során alkalmazandó nyilvántartási szám képzési rendjét. A kiadott nyilvántartási számokról analitikát kell vezetni.
190
191
A vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartások kezelése A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartásokat a vagyonnyilatkozat mappáktól elkülönítve, de azokkal egy egységben köteles kezelni. E nyilvántartások vonatkozásában is biztosítani kell az adatvédelmi szabályokat.
5. A vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadása A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy legkésőbb az érintett vagyonnyilatkozattételének esedékességét megelőző 30 napon belül köteles átadni a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat és az egyéb tájékoztató anyagokat. A vagyonnyilatkozat nyomtatványokat a szükséges mennyiségben, azaz: - a közszolgálatban álló részére a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatot 2 példányban, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat hozzátartozónként 2-2 példányban kell átadni. Egyéb tájékoztató anyagként át kell adni: - tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejéről, valamint a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatót, valamint - a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatót. A kitöltési útmutató tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos általános tudnivalókat, - a vagyonnyilatkozat szerkezeti felépítésére vonatkozó információkat, - a vagyonnyilatkozat kitöltését és kezelését segítő formai és technikai szabályokat, - a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak helyes értelmezését megkönnyítő magyarázatokat. A vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadásáról az őrzésért felelős személynek keltezéssel és aláírással ellátott igazolást kell kiállítania. A vagyonnyilatkozatok kitöltéséhez, illetve megfelelő borítékban való elhelyezéséhez az őrzésért felelős személynek biztosítani kell a szükséges vagyonnyilatkozat nyilvántartási számokat. (Célszerű a nyomtatványokra a nevet valamint a nyilvántartási számot, a borítékokra pedig csak a nyilvántartási számot már átadáskor ráírni.)
6. A vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvétele A vagyonnyilatkozatokat az érintetteknek két példányban kell kitölteniük, és a kötelezettek által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön borítékba kell helyezniük. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el, amennyiben az azonosító azon még nem szerepel. (A borítékon név nem szerepelhet!)
192
A vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről szóló igazolás: Az őrzésért felelős személy tételes igazolást ad a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozat átvételéről. Az igazolás tartalmazza: - az átvett vagyonnyilatkozatok számát és az előzőekben említett nyilvántartási számot, - a keltezést, a hitelesítést, és az aláírást. Az igazolást két példányban kell elkészítenie, amelyből egy példány a vagyonnyilatkozattételre kötelezetté, a másik pedig az őrzésért felelősé.
7. Értesítés a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat átvételével egyidőben írásban tájékoztatni köteles a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálatban álló személyt arról, hogy a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége mikor válik esedékessé. Az értesítés átvételéről átadás-átvételi elismervényt kell kiállítani, és a vagyonnyilatkozat nyomtatványok között meg kell őrizni.
8. Az átvett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozat átvételének tényét az őrzésért felelős személy feljegyzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség személyenkénti, illetve évenkénti nyilvántartásában. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettenként külön mappában kell őrizni. Ebben a mappában kell elhelyezni: - értesítés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítést, valamint a hozzátartozói nyilatkozat átvételét igazoló elismervényt, - tájékoztatást a ..... évi vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - a visszaérkezett hozzátartozói nyilatkozatot, - a vagyonnyilatkozat és az egyéb tájékoztatók átadás-átvételéről szóló igazolást, - a vagyonnyilatkozat kötelezettől történő átvételére vonatkozó igazolást, - a vagyonnyilatkozatokat a lezárt borítékokban, - értesítést a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, - igazolást a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló értesítés átvételéről, - vagyonnyilatkozat visszaadásának átadás-átvételi elismervényét, - visszaadással kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket, - vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatási eljárás iratait.
193
Fő szabályként kell érvényesíteni azt, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az egyéb iratoktól (személyi anyagoktól és a közszolgálati alapnyilvántartástól is) elkülönítetten kell kezelni.
9. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a nyilatkozattételre köteles közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten, de az egyes személyre vonatkozó dokumentumokat (beleértve a hozzátartozókat is) együttesen köteles kezelni. Az őrzésért felelős, valamint a nyilatkozó által lezárt vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték tartalmát nem bonthatja fel - sem a munkáltató, - sem a nyilatkozó, sem pedig a nyilatkozó hozzátartozója. A borítékok csak a vagyongyarapodási vizsgálat során bonthatóak fel. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról értelemszerűen harmadik személynek sem lehet tájékoztatást adni, s az erre való felhatalmazás semmisnek tekintendő. Amennyiben a vagyonnyilatkozatot tevő írásban nyilatkozik arról, hogy valamely hozzátartozójával már nem él egy háztartásban, úgy az őrzésért felelős személy a bejelentést követő legkésőbb 8 napon belül gondoskodik a hozzátartozóra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról. Az átadás-átvételről írásbeli elismervényt kell készíteni.
A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályai: A főbb adatvédelmi szabályok a következők: - Gondoskodni kell a papíralapú adatok, dokumentumok biztonságos tárolásáról. - A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. A tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokon kívül más irat ne legyen ott, valamint a tárolóhely kizárólag a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon. - Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. - Amennyiben a tároló kulcszáras, a tároló kulcsával csak a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy rendelkezhet. Ha a kulcs elveszik, haladéktalanul gondoskodni kell a zár lecseréléséről. - Amennyiben a tároló elektronikus zárószerkezettel rendelkezik, akkor csak a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy ismerheti a nyitási kódot. - Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, a helyiségbe nem léphet be más személy csak az, akinek az iratait kezelik. - A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés védelméért az őrzésért felelős személy tartozik felelősséggel.
194
10. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát legkésőbb 8 napon belül, de lehetőség szerint - a munkaviszony megszűnés esetén a munkaviszony megszűnésének napján, - az új vagyonnyilatkozat átvételével egyidőben a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat visszaadási kötelezettség értelemszerűen kiterjed a vagyonnyilatkozatot tevő saját, valamint a hozzátartozóira vonatkozó vagyonnyilatkozatokra is. A visszaadást hitelt érdemlően dokumentálni kell. A vagyonnyilatkozat visszaadása vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy jelenlétében történhet. Ha szükséges, az érintettet levélben, telefonon, elektronikus úton tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot részére vissza kell adni, s ezért személyesen meg kell jelennie. Az átadás-átvételről elismervényt kell kitölteni. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személynek személyesen nem lehet visszaadni a vagyonnyilatkozatot (pl.: a nyilatkozó halála miatt), az őrzésért felelős személynek gondoskodnia kell a vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely egyenlő értékű az átadás-átvételi elismervénnyel. A visszaadás tényét a személyenkénti nyilvántartásba az őrzésért felelős személy feljegyzi.
11. A vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos feladatok A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányait is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Az őrzésért felelős személy köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban értesíteni a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárása során. Az írásbeli értesítésnek tartalmazni kell legalább a közszolgálatban álló személy meghallgatásának célját, a meghallgatás időpontját, módját. Az írásbeli értesítést legalább 8 nappal a meghallgatás előtt el kell juttatni az érintettnek.
195
Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha - a bejelentő névtelen, illetve - a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Az érintett meghallgatására érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. A meghallgatás során ismertetni kell a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel a meghallgatás célját, okát. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett számára biztosítani kell azt, hogy a meghallgatását megalapozó bejelentésre reagáljon, tisztázzon egyes tényeket, körülményeket. A bejelentést úgy kell ismertetni, hogy a bejelentő személyiségi jogai ne sérüljenek. A meghallgatás során: - a bejelentésben meghatározott tények, körülmények kerülnek tisztázásra, - történik a bejelentés és a vagyonnyilatkozatban szereplő vagyoni helyzet összevetésére. A meghallgatás során fel kell hívni az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett figyelmét arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, de akkor az őrzésért felelős a rendelkezésre álló iratok és ismeretei alapján fog dönteni arról, hogy kezdeményezi-e az ellenőrzési eljárást vagy sem. A meghallgatás végén jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy az őrzésért felelős: - kezdeményezi-e az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát vagy sem, illetve - ismételt meghallgatást tart-e szükségesnek, melyre a szükséges dokumentumokat, igazolásokat beszerezheti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. Az őrzésért felelős a vizsgálatot csak akkor kezdeményezheti az adóhatóságnál: - ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódtak hitelt érdemlően, vagy - ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
196
12. Záró rendelkezések
A szabályzatot 2010. január 01-től kell alkalmazni. Balatonberény, 2009. december 16.
Horváth László polgármester
Schenk István jegyző
Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzatát a 202/2009.(XII.16.) számú határozatával elfogadta. Balatonberény, 2009. december 30. Horváth László polgármester
197
1. számú melléklet
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartási szám képzési rendje A vagyonnyilatkozat-tételi feladatok ellátása során a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vonatkozásában egy nyilvántartási számot kell használni. A nyilvántartási szám egy hat pozícióból álló kód. Az első négy pozíció Leírása A munkavállalók sorszáma 0001-től kezdve egyesével emelkedő sorszáma (maximum 9999-ig) a munkavállalók nyilvántartási szám megadáskori betűrendjében
Az 5-6. pozíció Értékek Leírása 0001-től A vagyonnyilatkozatra kötelezett saját 9999személyére Ig A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hatodik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő hetedik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő nyolcadik gyermek személyére A vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő kilencedik gyermek személyére
01 11 21 22 23 24 25 26 27 28 29
198
199
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT GAMESZ BALATONBERÉNY
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
BALATONBERÉNY 2010. március 17.
200
I. fejezet A költségvetési szerv jogállása, felügyeleti rendje és hatásköre 1. A költségvetési szerv neve: Műszaki
Balatonberény község Képviselő-testületének Gazdasági
Ellátó GAMESZ)
és
Szolgáltató
Szervezete
Székhelye:
8649 Balatonberény, Kossuth tér 1.
Telephelye:
8649 Balatonberény, Táncsics M.u.3.
(továbbiakban
2. A költségvetési szerv alapítója, fenntartója, irányító szerve: Balatonberény község Önkormányzat Képviselő-testülete Címe:
8649 Balatonberény, Kossuth tér 1.
A költségvetési szerv szervezeti átalakításáról a Képviselő-testület dönt. A szervezet hatékony működésének irányítása a költségvetési szerv vezetőjének feladata. A szervezet vezetőjének hivatalos megnevezése GAMESZ vezető. Amennyiben a szervezet vezetőjének álláshelye megüresedik, úgy a Képviselő-testület pályázat alapján dönt a GAMESZ vezető kinevezéséről. 3. A költségvetési szerv alapítási ideje: 1989. január 1, módosítva 1995. december 7. 4. Szakmai felügyeleti szervei: a) A költségvetési szerv felügyeletét Balatonberény község Önkormányzat Képviselőtestülete a testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon látja el. b) A költségvetési szerv törvényességi Önkormányzatának jegyzője végzi.
felügyeletét
Balatonberény
község
c) A költségvetési szerv szakmai felügyeletét a különböző jogszabályokban megjelölt ágazati minisztériumok ágazati szervei látják el. 5. Bélyegzője: Körbélyegző – középen a Magyar Köztársaság címere, peremén szöveggel: Községi Önkormányzat GAMESZ Balatonberény 6. Pénzforgalmi vezetője: nincs elkülönített számlavezetése. 7. Számlavezetője: Balatonberény Polgármesteri Hivatal keretén belül OTP Fiók Fonyód 11743095-15396860 számú számlán.
201
8. A költségvetési szerv gazdálkodására és működésének szabályozások a következők:
irányítására vonatkozó
a) A bérgazdálkodási jogkört az Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott Költségvetési rendeletben elfogadott személyi juttatásokon belül a GAMESZ vezető gyakorolja. b) A község önkormányzatának pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettség-vállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről Balatonberény község Polgármesterének 1. számú intézkedése a mérvadó, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz. c) A gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről a Balatonberény Község Önkormányzat, mint önállóan, illetve GAMESZ Balatonberény költségvetési szerv között kötött Megállapodás a mérvadó, melyet a 2. sz. melléklet tartalmaz. d) A szervezet kontrolling, személyügyi, eszközgazdálkodási és értékesítési folyamatainak szabályozását az Üzemviteli szabályzat, a 3. sz. melléklet tartalmazza.
II. fejezet A GAMESZ alaptevékenységének jellege, feladata és létszáma 1. Feladata: Községgazdálkodási és üdülőhelyi feladatok koordinálása (elvégzése, illetve elvégeztetése) a működési területen. 2. Alaptevékenysége: -
helyi utak fenntartása, fürdő és strandszolgáltatás, üzemelés biztosítása belvízelvezetés, belterületi csapadékvíz elvezetés, közterület gondozás, fenntartás, önkormányzati tulajdonú ingatlanok karbantartása, köztisztasági szolgáltatás, egyéb községgazdálkodási feladatok, kisegítő tevékenységek végzése, temető üzemeltetés, lakossági és intézményi szolgáltatás (bérmunka, fuvarozás)
A szervezet szabad kapacitásával szolgáltatói tevékenységet folytathat, mely az alaptevékenység körében folytatott munkák rovására nem vezethet. 3. A szervezet létszáma: éves közalkalmazotti létszám 9 fő, amelyből 1 fő GAMESZ vezető és 8 fő beosztott. A GAMESZ vezető az előzőekben meghatározott létszám kereten felül a közszolgáltatási feladatok nagyságától függően szezonális jelleggel növelheti létszámát.
202
III. fejezet A szervezet feladatai A Képviselő-testülethez tartozó intézmények felkérésére az alábbi szolgáltatások végzése: -
-
-
-
Az intézményvezetők igényére műszaki (szakértői) segítségnyújtás, Az intézmények épületeinek, útjainak, parkosított területeinek karbantartása, Az intézményvezetők kérésére – megbízások alapján – esetenként szakmai fogyóeszközök, tárgyi eszközök, egyéb beszerzések végzése. A testület a polgármesteren keresztül vagy a polgármesteri hivatal jegyzője megbízása alapján az intézmények részére különböző feladatok végzése, A szervezet a gazdaságszervező és hatékonysági célok érdekében a költségvetés, tervezési munkálatokhoz az igényeket felméri, a megalapozott információkat összegyűjti és ezeket a képviselő-testülettel, illetve a Polgármesteri Hivatal jegyzőjével közli. A szervezet gazdasági, kommunális munkálatok elvégzésével kapcsolatban ellenőrző és jelző szerepet is köteles betölteni. Ennek során, ha az észlelt hiányosságok saját hatáskörben megszüntethetők, a szükséges intézkedést azonnal meg kell tenni. Olyan állampolgári magatartás észlelésekor, amely felsőbb szintű jogszabályt, vagy önkormányzati rendeletet sért, - a hatósági eljárás lefolytatása végett – köteles jelezni a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének. A szervezet munkaügyi feladatainak végzése a Polgármesteri Hivatalon keresztül a TÁH közreműködésével történik, az iratok időbeni leadásával. A szervezet köteles betartani a Polgármesteri Hivatal, illetve a Képviselő-testület rendelkezéseit és a közalkalmazotti törvényben előírtakat a dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi kérdésekben. A szervezet köteles raktári feladatot ellátni a saját és a képviselő-testülethez tartozó intézmények folyamatos feladatainak ellátása érdekében. A szervezet által végzendő további feladatok részletes meghatározását az I. fejezet 8. pont szerinti szabályozások tartalmazzák.
IV. fejezet A szervezet általános működési rendje 1. A szervezet dolgozóinak munkaideje hétfőtől péntekig 7.00 – 15.30 óráig tart, heti 40 óra. A munkaidőn belül 1 óra étkezési szünet biztosított. (reggeli 8.30 – 8.45, ebéd 12.00 – 12.45-ig) 2. A vezető szükség szerint a munkaidő beosztást megváltoztatja illetve indokolt esetben rendkívüli munkavégzést rendelhet el a Közalkalmazottak jogállásáról szóló Törvény keretein belül. 3. A túlmunkában töltött időre díjazás nem jár, azt szabadidőben kell megváltani a törvény meghatározott feltételei szerint. 4. A munkában töltött időről és a végzett munkáról minden dolgozó, névre szóló jelenléti ív vezetésére kötelezett.
203
5. A szervezet illetve az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő anyagokat, eszközöket csak a vezető által, vagy az általa kijelölt helyettes, vezető által utalványozott okmány kíséretében lehet kiírni, illetve kölcsön adni. 6. A szervezet dolgozói a törvényben meghatározott előírások alapján kötelesek munkájukat elvégezni. A munka végzésére a vezető vagy a vezető helyettes adhat utasítást, amelyet munkalapon kell kiadni és a feladatteljesítést ellenőrizni.
204
7. Kivételes esetben (távollét) a megbízott helyettes, ennek hiányában a polgármester, a jegyző utasítási hatáskörrel rendelkezik. 8. A rábízott és a névre szólóan kiadott anyagokért, felszerelésért a dolgozók anyagi felelősséggel tartoznak. A szervezet vezetője évente – de ettől eltérően is – leltározással egyidőben köteles a kiadott eszközök meglétéről meggyőződni. 9. Minden dolgozó köteles a munkájával kapcsolatos rábízott hivatali titkot megőrizni. 10. Az előírásokon túl a személyügyi folyamathoz tartozó további előírásokat az Üzemviteli szabályzat 3. sz. fejezete részletesen tartalmazza.
V. fejezet A szervezet vezetőjének jogállása és feladata 1. A szervezet vezetője a szervezet törvényes és teljes működéséért felelős. Kinevezése, felmentése, fegyelmi felelősségre vonása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 2. Egyéb munkáltatói jogokat a vezető felett a polgármester, a szervezet beosztott dolgozói felett a szervezet vezetője gyakorolja. 3. A szervezet vezetőjével szemben a jogállásra való tekintettel kell eljárni a munkáltatói jogok gyakorlásában. Munkáját a mindenkor érvényben lévő munkaköri leírás alapján végzi. 4. A szervezeten belüli kisebb egységeket irányító vezetők operatív munkáltatói jogát az Üzemviteli szabályzat 3.1. sz. alfejezete szabályozza.
VI. fejezet A szakmai felügyelet gyakorlása 1. A költségvetési szerv felügyeletét az irányító Önkormányzat Képviselő-testülete látja el oly módon, hogy a szervezet vezetőjét évente legalább két alkalommal- az első és harmadik negyedévet követően, illetve attól eltérő időszakokban egyes témakörökben beszámoltatja. 2. A szervezet általános működésének Üzemviteli szabályzat szerinti, kontrolling szemléletű szakmai felügyelete a polgármester feladata. 3. Amennyiben a működés szakmai felügyelete speciális szakmai ismerteket igényel a polgármester külső szakértőt vehet igényben a feladat elvégzésére.
205
VII. fejezet Záró rendelkezések 1. A GAMESZ, mint a község önkormányzatának költségvetési szervére a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. CV. törvény rendelkezései az irányadók. 2. A GAMESZ Szervezeti és Működési Szabályzatában nem szabályozott kérdésekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXIII.tv. valamint a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók. 3. A gazdálkodási tevékenység ellátásánál, lebonyolításánál minden esetben figyelembe kell venni a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló többször módosított 249/2000.(XII.24). Kormány számú rendeletben foglaltakat. 4. A jelen szabályzat 1. és 2. sz. mellékletekben szereplő „részben önálló gazdálkodó intézmény”, illetve a „részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv” megnevezés alatt egységesen költségvetési szervet kell érteni és alkalmazni. 5. A szabályzat betartatását rendszeresen ellenőrzöm és az esetleges mulasztókkal szemben felelősségre vonást fogok kezdeményezni. Az egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésének ideje: 2010. április 1. Balatonberény, 2010. március 17.
Horváth László polgármester ZÁRADÉK: Balatonberény község Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet Szervezetének Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselőtestület 47/2010.(III.31.) számú határozatával jóváhagyta, elfogadta. Balatonberény, 2010. március 31.
206
Horváth László polgármester
207
Előterjesztés Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére
Tárgy: Előterjesztés a 2011. évi belső ellenőrzési jelentésről Előterjesztő: Horváth László polgármester
Tisztelt Képviselő-testület!
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. §. (1) bekezdése értelmében a polgármester a tárgyévre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselő-testület elé terjeszti. Az ellenőrzési tevékenységet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet (továbbiakban Ber.), valamint módosításai, a Marcali Kistérség Többcélú Társulás által elfogadott Belső Ellenőrzési Kézikönyv előírásai szabályozzák, mivel a belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat és intézményei vonatkozásában a társulás útján látja el. A Marcali Kistérségi Többcélú Társulás 2008-2011. évre szóló belső ellenőrzési stratégiai ütemterve nem tartalmazott 2010. évre további balatonberényi ellenőrzést. Ennek figyelembevételével a gazdálkodási tevékenység követhetőségének, átláthatóságának, szabályszerű működésének biztosítására a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre (továbbiakban: FEUVE) keretében került sor. A FEUVE Szabályzat az önkormányzatunk SZMSZ-ének elfogadott 4.sz. függeléke. A Községi Önkormányzat FEUVE Szabályzata tartalmazza, hogy az intézményvezetők felelősek azért, hogy a szervezeti egység tevékenységi körébe tartozó szakmai, gazdasági területen a vezetői ellenőrzések gyakorisága folyamatos legyen. A vezetőknek az általuk irányított terület ellenőrzését úgy kell megszervezniük, hogy kiterjedjen minden lényeges munkafolyamatra. A jogszabályokban, valamint az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzataiba előírt ellenőrzéseket folyamatosan kell végrehajtani. Ennek keretében gondoskodnia kell: költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatba adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról,
208
intézményi számviteli rendről, tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről, hitelességéről.
Az intézményvezetőket nyilatkoztattuk az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 21. sz. melléklete szerint az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg, hogy a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések, valamint a belső ellenőrzések teljesítésre kerültek. A FEUVE keretében végrehajtott ellenőrzés során mulasztás, vagy hiányosság nem merült fel. Előterjesztésemhez kapcsolódóan tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2011. évben önkormányzatunkat 2 kistérségi belső ellenőrzés is érinti. Jelenleg a 2010. évi közbeszerzések szabályozásának érvényesülését vizsgálják, majd a 2011. júniusában a GAMESZ Szervezet ellenőrzésére kerül sor. Határozati javaslat: Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi belső ellenőrzési jelentését megtárgyalta, azt elfogadta. Határidő: 2011. április 28. Felelős: Horváth László polgármester
Balatonberény, 2011. április 21. Horváth László polgármester
209