Logisztikai rendszerek Termelési logisztika
Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb rendszere. A termelési logisztika funkciója az anyagoknak, kereskedelmi és kooperációs alkatrészeknek, részegységeknek a termelési folyamatokba történı belépésével kezdıdik (alapanyag raktár) és a termelı rendszer szempontjából értelmezhetı késztermékek raktárába (készáru raktár) történı megérkezésével fejezıdik be.
A termelési logisztika rendszer nagyvonalú felépítése és kapcsolatai:
Termelési logisztika Külsı erıforrás igénybevétele esetén elıfordulhat, hogy valamilyen félkész termék kilép egy adott termelési rendszerbıl, majd késıbb ugyanoda visszatér. A termelési logisztika feladata még a gyártóeszközökkel, csomagoló anyagokkal, segédanyagokkal, karbantartási anyagokkal kapcsolatos anyag-, és információáramlások bonyolítása is.
Termelési logisztika A termelési logisztikai folyamat A termelési logisztika a termelési folyamatokhoz szükséges anyagok és gyártóeszközök, a termelési folyamat és részfolyamatainak összhangjához, a termelésben létrehozott termékeknek a fogyasztók/felhasználók felé történı biztosításához szükséges anyag- és hozzá kapcsolódó információáramlási folyamatok összességét jelenti. Feladatait, részfolyamatait, azok kapcsolódását a következı ábra mutatja:
Termelési logisztika A termelési logisztika területén az információáramláshoz kötıdıen a következı fı feladatok határozhatók meg: A megrendelések és a piaci igények alapján hosszú távú (3-12 hónap) termeléskapacitás, termelésellátás és a hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok tervezése. A megrendelések, szükség esetén piaci igények és a raktári készlet alapján középtávú (1-3 hónap) termeléskapacitás, termelésellátás és a hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok tervezése. A megrendelések is készletek alapján a termelés és a logisztika ütemezése (3-10 hónap). A konkrét anyagáramlás meghatározása a különbözı termelési és gyártási tervekhez. AZ anyagáramlást kielégítı anyagmozgató rendszer mőködéséhez szükséges információk meghatározása. Információáramlás tervezése. Logisztikai rendszer kialakítása, mőködtetése (irányítása) és ellenırzése.
A termelési logisztika stratégiái A termelési logisztika területén stratégiai kérdések merülnek fel: Új termelési logisztikai rendszerek tervezésénél. Meglévı termelési logisztikai rendszerek fejlesztésénél, megváltozott feladatokhoz történı adaptálásánál. Kapcsolódó rendszerek (beszállítás, elosztás, újrahasznosítás, minıségbiztosítás, termelésirányítás) korszerősítése miatti fejlesztéseknél.
A termelési logisztika stratégiái A termelési logisztika a vállalat céljait, eredményességét támogatja, a következı logisztikai célok szem elıtt tartásával:
A termelési és logisztikai kapacitások maximális kihasználása. A termékek, sorozatok minimális átfutási idejének biztosítása. A termelési folyamat egyes fokozataiban és kapcsolódási pontjaiban minimális készletszintek elérése. A termelési és logisztikai folyamat ráfordításainak minimális értéken tartása. A termelési és logisztikai rendszer gyártmány- és gyártási struktúrához szükséges rugalmasságának biztosítása. A rendszer áttekinthetıségének, a termékek követhetıségének biztosítása. Az áramló anyagok, termékek minıségének megóvása. A keletkezı hulladékok környezetbarát kezelése és maximális újrahasznosítása A termelés és logisztika káros környezeti hatásainak minimálása
A termelési logisztika stratégiái A termelési logisztika stratégiai elemei, melyeket a tervezés és/vagy irányításnál kell érvényesíteni illetve megválaszolni: Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, üzemrészek, raktárak telepítésénél? Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak közötti szállítási útvonalak kialakításánál, megválasztásánál? Milyen szállítóeszközök, berendezések álljanak rendelkezésre az üzemek, raktárak közötti szállítás bonyolítására, mőködtetés során adott feladatot melyik eszköz végezze el? Milyen legyen a gyártórendszer és gyártástervezés struktúrája? Milyen legyen a technológiai berendezések térbeli elrendezése? Hol indokolt kialakítani, milyen kapacitással kell rendelkeznie és hova célszerő telepíteni a mőveletközi és a technológiai folyamatok közötti tárolót?
A termelési logisztika stratégiái Milyen logisztikai követelményeket kell figyelembe venni a termelés ütemezésénél? Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra az üzemek, raktárak közötti szállításnál és a gyártási folyamaton belül? Milyen elvek érvényesüljenek a tároló eszközök és tárolási helyek kiválasztásánál? Milyen szempontok szerint kell megválasztani, kialakítani a munkahelyi tárolást és kiszolgálást? Milyen prioritások érvényesüljenek az üzemek, raktárak és mőveletközi anyagáramlások ütemezésénél? Milyen módon kell megvalósítani az anyag/termékkövetést? Milyen elvek érvényesüljenek a kilépı termékek csomagolásánál? Milyen mértékben használhatóak elletve érvényesíthetık a CAX technikák? A vállalatnál milyen számítógépes információs rendszerhez lehet illeszkedni?
Termelési logisztikai folyamat anyagáramlási rendszerének tervezése Egy hatékonyan mőködtethetı termelési logisztikai rendszer megbízható tervezése a következı dián látható nagyvonalú folyamatábra szerint az egyes blokkokban feltüntetett legfontosabb -elsısorban anyagáramlási- résztervezési feladatok elvégzésével tehetı meg.
Termelési logisztikai folyamat anyagáramlási rendszerének tervezése
Termelési logisztikai folyamat anyagáramlási rendszerének tervezése A termelési logisztikai rendszer megtervezésének eredményességét döntıen befolyásolják azok az alapinformációk, melyek a tervezési feladat elkezdéséhez elengedhetetlenül szükségesek, melyek közül a legfontosabbak: A gyártmányok konstrukciós dokumentációi (anyagok, alkatrészek, részegységek méretei, tömegei, különleges kezelésükre vonatkozó elıírások). A technológiai folyamat és berendezések jellemzıi (mőveletek, azok elvégzésének lehetıségei, mőveleti idık, költségek, méret-, és tömegváltozás jellemzıi, egymásba épülés adatai, elıírt technológiai tárolási idık, tiszta térben való maximális tartózkodási idı). Az alapanyagok, segédanyagok, csomagoló anyagok, gyártóeszközök adatai. A minıségellenırzéssel kapcsolatos logisztikai követelmények. A termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási programvariációkra vonatkozó elıírások, prognózisok. A rendelkezésre álló terület(ek), épület(ek), eszközök és berendezések köre. A kívánt automatizáltsági, információáramlási és irányítási szint jellemzıi. A beruházásokra vagy fejlesztésekre rendelkezésre álló összeg.
Üzemrészek közötti szállítás eszközeinek megválasztása Nagyobb távolságban lévı telephelyek közötti szállítás eszközei általában közúti jármővek, ritkábban vasúti jármővek, esetleg vízi és légi jármővek. Egy telephelyen levı és nagyon közeli telephelyeken elhelyezkedı csarnokok közötti anyagáramlás tervezésekor több különbözı rendszer változat feltárása és alapos elemzése szükséges. A lehetséges változatok a következıképpen csoportosíthatóak:
Üzemrészek közötti szállítás eszközeinek megválasztása
Üzemrészek közötti szállítás eszközeinek megválasztása Üzemrészek közötti szállítás eszközeinek megválasztása:
Talajszinten mőködı, autonóm hajtású, pályához nem kötött, szakaszos szakaszos mőködéső berendezés: Villás targonca ► Platós targonca ► Pótkocsis targonca szerelvény (konvoj) ►
Talajszint felett, lejtı/emelkedı beépítésével, központi hajtással, hajtással, pályához kötött, folyamatos mőködéső berendezés: Szállítószalag ► Láncpálya ► EgyEgy- és kétpályás konvejor ►
Talajszint felett, felvonó beiktatásával, központi és egyedi hajtásokkal, hajtásokkal, pályához kötött, folyamatos/szakaszos mőködéső berendezés: Görgıspálya ► Iker hevederes vagy görgıláncos palettatovábbító ►
Talajszint felett, felvonó beiktatásával, autonóm hajtásokkal, pályához pályához kötött, szakaszos mőködéső berendezés: Sínen mozgó kocsi ► Függısínpályás tehermozgató egység ► Vezetınélküli targonca ►
