Logisztika, logisztikai rendszerek, logisztikai szolgáltatók

Logisztika, logisztikai rendszerek, logisztikai szolgáltatók A logisztika története Görög eredet: (logo – gondolkodni, logos – értelem, logistikos- logikusan gondolkodni. Kr.e. 1. évszázad Marcus Terentius Varro- Logisticon című műve – 3-6 éves korú gyermekek nevelése. Nagy Sándor hadseregének napi gabonaszükséglete (kg) Létszám Igény (kg/fő) Személyi Lovassági lovak Málhás állatok Élelmiszerhordó állatok

60 000 6 100 1 300 1 121

1,4 4,5 4,5(átlag) 4,5(átlag)

Teljes igény 84 000 27 450 5 850 5 045

Ókori Róma: logistas: a római légiókhoz rendelt ellátók (ruházkodás, fegyver, élelmiszer, hálóhely). Évszázadokon keresztül katonai értelmezése volt. A katonai innovációk jelentettek elsőbbséget a gazdasági innovációk számára. Középkor: Kr.u. 900 körül VI. Leó bizánci császár Háború művészete: harcászat, hadászat, ellátás. Sötét középkor: nincs fejlődés 1830: A.H. Jomini a francia hadsereg tábornoka. Logisztika= a csapatmozgások, a csapatutánpótlások, az erődítmények, a szálláshelyek építésének gyakorlati művészete, alkalmazott tudománya. 1917: Cyrus Thorpe Pure Logistics c. művében a hadviselés három alapeleme: Stratégia, taktika, logisztika. 20. század eleje: gazdasági logisztika. Beindul a tömegtermelés a világon. 1923-33: A keresleti piacok menedzselése vált szükségessé, valamint megjelenik az optimális beszállítók megválasztásának az igénye. II. vh.: az amerikai katonák 60-70%-a logisztikai feladatot látott el. (I. öböl háború előkészítése: 38000 katona, 163581 t hadianyag, 12435 lánctalpas, 117157 kerekes jármű, 33100 konténer – 188 mérföld sugárban teríteni) 1950: marketing koncepció 1956: teljesköltség koncepció 1960: a logisztika oktatása amerikai egyetemeken 1970: Just in time innováció. 1980: A logisztika integrált szemlélete: egy-egy logisztikai funkciók, tevékenységek együttes kezelése. 1990-es évek: ellátási lánc menedzsment szemlélet: nem elég egy szervezeten belül integrálni, hanem egy egész ellátási láncban (beszállító, termelő, vevő ugyanazon értékpályán tevékenykedik). 2000 utáni logisztika: a technológiai újítások dinamikus növekedéséről szól. Kiváltó ok: a nyomon-követhetőség. pl. Kína a gyártó, Nyugat-Európa a fogyasztó, ekkor a megrendelőnek tudnia kell, hol tart az áruja. 1. GPS 2. RFID: chip és antenna: rádióhullámok általi termékazonosítás. Előnye, hogy a chip sok információt (személy, vállalat, időpont, hely) tud tárolni. A szállítás során folyamatos a nyomon-követhetőség, gyorsabb információfeldolgozás (vonalkód helyett antenna).

1

Értelmezési irányzatok: 1. Német: Pfohl- 1972 – a logisztika tartalmaz minden olyan tevékenységet, amellyel egy hálózatban mozgásokat és tárolásokat alakítanak, irányítanak és szabályoznak. Az együttműködés a hálózatban tárgyak és információk áramlását indítja meg úgy, hogy a teret és az időt minél eredményesebben hidalják át. Műszaki-gazdasági megközelítés. 2. Angol: Plowman – a business logisztika feladata: megvalósítsa az anyagáramlás, az alapanyag tárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermékraktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz való eljuttatásának optimális koordinációját. Piaci, üzleti megközelítés. 3. Napjainkban: egységesült és kiszélesedett A fejlődés lépcsőfokai: H.P. Stabenau ( német szakértő) I fázis: Az 1960-as években az Amerikai Egyesült Államokban a logisztika alkalmazásának célja a disztribúció optimalizálása .Vezérelv: fizikai disztribúció. II. fázis: A termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében. Vezérelv: szerződésteljesítés III. fázis: Készletoptimalizálás: Vezérelv: JIT ( Just in time- éppen időben szállítás) és CIM ( "számítógéppel integrált gyártás „ a vállalat minden területét, a fejlesztéstől, a konstrukciótól kezdve a termelésen át, a kiszállításig ugyanazon információ- ós adatbázisba integrálják A CIM minden vállalati tevékenységet átfog a műszaki és termelési területen. IV. fázis: Kooperáción alapuló vezetési koncepció: Vezérelv: CIL "számítógéppel integrált logisztika" , mint a logisztikai menedzsment bázisa. H.J. Peters, a Világbank szakértője a kővetkező fejlődési lépcsőfokokat említi: I: A disztribúciós funkcióra korlátozás II. A vállalaton belüli egyes funkciókra összpontosítás III. A vállalati funkciók integrációja IV. Az integrált logisztikai koncepciók optimalizálása Fogalmak: USA Logisztikai Tanácsa: a logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. Magyarország: "anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége." Logisztika: anyagok (alap-, segéd- és üzemanyagok, valamint félkész- és késztermékek) és a hozzájuk kapcsolódó információk áramlásának rendszeren belüli és rendszerek közötti tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése az összköltség optimum és a vevőelégedettség maximalizálásának, a reverse folyamatok figyelembevételével.

2

Logisztika: A logisztika a gazdasági rendszereken belül vagy a gazdasági rendszerek között felhasznált erőforrások áramlásának folyamatelemeivel foglalkozó tudomány. Logisztika/Kirsch/: " A logisztika az energiának, az információnak, a személyeknek és különösen az anyagoknak (alapanyagok és késztermékek) az egyes rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának alakítása, irányítása, szabályozása és megvalósítása." A logisztikai gondolkodásmód jellemzői: 1. 2. 3. 4.

Rendszer szemlélet Folyamat-orientáltság Keresztmetszeti funkció Összköltség szemlélet (Elmaradt értékesítés költsége, Szállítási-, Raktározoási költségek, Rendelés-feldolgozás költsége, Sorozatnagyság-költségek, Készlettartási költségek) (trade-off költségpárok /átváltások/, szállítás – raktárkészlet, csomagolás – szállítási károk, beszerzés – raktárkészlet, raktározás -gyártás) 5. Törekvés a magas szintű vevőkiszolgálásra

3

A logisztikai költségek és a vevő-kiszolgálási szint kapcsolata A logisztikai teljesítmény a vevő-kiszolgálási szint és a logisztikai költségek szintjének függvénye: LT= f(VSZ;KL) ahol LT a logisztikai teljesítmény,V SZ a vevő-kiszolgálási szint és KL az összes logisztikai költség együttes szintje. A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai teljesítmény kialakításában

magas kívánatos vevőkiszolgálá si szint

cél a logisztikai költségek csökkentése

Költségminimum elv alacsony

vevőkiszolgálási szint

összes logisztikai költség

magas cél a vevőkiszolgálási szint növelése közepes

rendelkezésre álló anyagi eszközök

alacsony vevőkiszolgálási szint összes logisztikai költség

4

Vevőkiszolgálási maximum elv

Az árbevétel szerkezete

Árbevétel

Marketingköltségek (sokszor ciklikus)

A termék tulajdonosi hasznosságot kap

Logisztikai költségek (folyamatos)

A termék idõ- és helyhasznosságot kap

Gyártási költségek (folyamatos)

A termék formahasznosságot kap

Az arányok különbözõek lehetnek

100%

Nye re sé g

A logisztika térhódításának okai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lerövidült a termékek életciklusa (szgk, mobil telefon, számítógép) Megnőtt a termékválaszték, termékváltozat A mindenható vevő Csökken a hozzáadott érték (szakosodás ) Az informatika, telekommunikáció fejlődése Nő az export aránya Növekvő fuvarköltségek Rendelésre való termelés (JIT, CAD, CIM, CIL, CIT, CAQ)

A logisztika célja: 8M - a megfelelő termék - a megfelelő időpontban - a megfelelő helyre - a megfelelő mennyiségben - a megfelelő minőségben - a megfelelő költséggel - a megfelelő állapotban - a megfelelő felhasználóhoz eljuttatható legyen. Logisztikai rendszerek Rendszer: valamely meghatározott cél elérésére, meghatározott feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott funkciójú elemeknek, az ezek között fennálló kapcsolatoknak a rendezett halmazából álló együttese.

5

Az elemek a rendszer részei, amelyek pontosan meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek. A rendszer környezete mindaz, ami a rendszeren kívül található, de annak működésével valamilyen összefüggésben van. A környezet a bemeneti (input) kapcsolatokon keresztül gyakorol befolyást a rendszerre, ennek hatására változnak meg a rendszer kimeneti (output) jellemzői. Bemenet

RENDSZER

Kimenet

A rendszerszintek hierarchiája: Két vagy több rendszer összekapcsolásával magasabb rendű rendszerek állíthatók elő, melyek még magasabb rendű rendszerekké egyesíthetők. A magasabb rendű rendszerekbe összefogott alacsonyabb rendű rendszerek részrendszerként, alrendszerként kezelhetők. A rendszerek részekre (rész- és alrendszerekre) bonthatók, és maguk is részei más, magasabb rendű rendszereknek. A rendszerszemlélet: A rendszer megismeréséhez nem elegendő az egyes elemek ismerete, hanem az elemek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket is fel kell tárni. Röviden: a komplex összefüggésekben való gondolkodásmóddal jellemezhető. Logisztikai rendszer fogalma: egy vagy több ellátó(forrás) és felhasználó(nyelő) közötti anyag- és információáramlás megvalósításában közreműködő eszközök, létesítmények és szervezetek összessége. Eszközök: Anyagáramlás: közlekedési eszközök, szállítógépek, rakodógépek, tárolóeszközök, kiszolgáló berendezések, raktározási segédeszközök, csomagolóeszközök. Információáramlás: adatfelvevő, adatrögzítő, adattároló, adatátviteli, adatfeldolgozó eszközök és a működtető szoftver. Létesítmények: épületek, területek, utak, szállítópályák. Szervezet: az anyag és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. A logisztikai rendszerek struktúrái 1. Egylépcsős rendszerek: (közvetlen kapcsolatú rendszerek) az anyagáramlás közvetlenül történik. FH

LH

6

FH: feladóhely LH: leadóhely

2. Többlépcsős rendszerek: (közvetett kapcsolatú rendszerek) Az anyagáram megszakad egy ponton, ahol tárolási, rakodási és egyéb folyamatokra van szükség. - Gyűjtő rendszer: GyH: gyűjtő hely FH FH

GY H

LH

FH

-

Elosztó rendszer

EH: elosztó hely LH

FH

LH

EH

LH -

Kombinált rendszer

Gy-EH: gyűjtő-elosztó hely LH

FH FH

Gy - EH

LH

FH

LH

A logisztikai rendszerek főbb csoportjai: 1. Makrologisztikai rendszerek: Egy ország, egy értékesítési, ill. fogyasztói vagy egy gazdasági körzet határain belül helyezkednek el vállalatok, régiók, országok, földrészek közötti kapcsolatok. Nem vállalattól függ, hanem nemzetgazdasági szintű. 2. Mikrologisztikai rendszerek: Az egyes gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek logisztika rendszerei. Vállalaton belüli logisztika (berendezése: pl. szállítószalag) Főbb csoportjai:

-

vállalati logisztikai rendszerei katonai logisztikai rendszer egyéb szervezetek logisztikai rendszere (pl. kórházak, bankok) 3. Metalogisztikai rendszerek: A makro- és a mikro szintjei között helyezkednek el, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési) láncban működő szervezetek (pl. kis-, nagykereskedelmi vállalatok)

7

logisztikai alrendszereinek együttműködéseként jönnek létre. Azaz a vállalatok kapcsolódása egy gazdaságon belül. Főbb csoportjai:

-

fuvaroztató vállalatok kooperációja logisztikai vállalkozások kooperációja logisztikai és fuvaroztató vállalkozások kooperációja.

LOGISZTIKAI REDSZEREK

Makrologisztikai

Mikrologisztikai

Vállalati

Iparvállalati

Kereskedelmi vállalati

Katonai

Szolgáltató vállalati

Logisztikai vállalati

Metalogisztikai

Egyéb szervezethez tartozó

Fuvaroztató vállalatok kooperációja

Logisztikai vállalatok kooperációja

Logisztikai és fuvaroztató vállalatok kooperációja

Egyéb szolgáltató vállalati

A logisztikai folyamatok csoportjai (az anyagáramlás szempontjából) 1. az anyagáramlást megvalósító fizikai folyamatok: 

Logisztikai alapfolyamatok (anyagok, áruk hely- és időkoordináta-változásait lehetővé tevő foly.) RST folyamat: - (S) Szállítás: rövid idő alatt nagy helykoordináta változás jön létre. Helye és feladatai szerint megkülönböztetünk: - üzemi belső szállítás (üzemi anyagmozgatás) - külső szállítás (anyagok beszállítása) - (R) Rakodás: valamilyen szállítási folyamatot készít elő, követ, vagy 2 folyamatot összekapcsol. - (T) Tárolás: célja az áruk mennyiségi és minőség megőrzése

8



Logisztikai kiegészítő folyamatok: - Csomagolás: célja a termék, a környezet védelme, jobb kezelhetőség, marketing - Komissiózás: (raktári árukigyűjtés) feladata az adott áruféleségek előre megadott vevői megrendelések szerinti kigyűjtése, összeállítása. - Egységrakomány-képés: kisebb méretű és tömegű, egyedi árukból alakítanak ki nagyobb rakományokat (pl. lefóliázással) - Egységrakomány-bontás: az áruhoz hozzájutás (lehessen könnyen és nehezen is egyszerre) - Mennyiségi, minőségi ellenőrzés: anyagáramlás közben, vagy azt megszakítva végzik.

2. az anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatok: - az információk felvétele, rögzítése - az információk tárolása - az információk átvitele, továbbítása - az információk feldolgozása, elemzése - az információk megjelenítése Vállalati logisztikai rendszerek A Svájci Szövetségi Gazdaságkutató Intézet BWI) szerint: “A vállalati logisztika a vállalat átalakítási folyamatában részt vevő anyag-, információ- és értékáramlás optimális biztosítását szolgáló - a vállalati célokra támaszkodó - területeken átnyúló feladatok és az azokból származó intézkedések összessége.”

A vállalat anyagáramlási szempontból olyan nyílt rendszer, amely a beszerzési és az értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez. Elvi felépítése: Piaci információk Termék információk Megrendelés a beszállítóktól

Beszerzési piac

Vevői megrendelések

Vállalat Alap-, segéd-, üzemanyag

Értékesítési piac

Késztermékek

Anyagáramlási információk

Termékáramlási információk

Jellemzői: -

a vállalat egészét átfogó folyamat, mely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyagáramlást a nyersanyag beszállítástól a készáru kiszállításig, hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalat tevékenységre, így pl. a gyártásszervezésre, termelés programozásra, anyaggazdálkodásra, szervezeti struktúrára, információs rendszerre, stb. biztosítja a vállalat működési céljának elérését.

9

Részletesebben: vállalati logisztika marketing logisztika

beszerzési logisztika

termelési logisztika

alap-, segéd-, üzemanyag, kereskedelmi áru, pótalkatrész

beszerzési piac

beszállítói raktár

beszerzési raktár

elosztási logisztika

alap-, segéd-, üzemanyag, félkész és késztermék, pótalkatrész termelési folyamat közbensõ raktár

késztermék, kereskedelmi áru, pótalkatrész, félkésztermék

értékesítési raktár

kiszállítói raktár

értékesítési piac

újrahasznosított javak, hulladékok, visszáru, göngyöleg hulladékhasznosítási logisztika

A vállalati logisztikai rendszerek feladata a vállalat és a beszerzési és az értékesítési piacai közötti, továbbá a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése. A vállalatok célja a vevőik értékítéletének pozitív befolyásolása, hogy növeljék a versenyképességet és a piaci részesedést. Értékítélet befolyásoló elemek: - Termékjellemzők - Termék ára - Reklám - Vevőkiszolgálás színvonala - Fizetési feltételek - Garanciális szolgáltatások - Alkatrész utánpótlás - Vevőszolgálat - Szállítási szolgáltatás - Szállítási idő - Szállítás megbízhatósága, pontossága - Szállítóképesség - Szállítás rugalmassága - Szállítás minősége (fajta, mennyiség, kifogástalan minőség) Összefoglalva: a vállalati logisztikai rendszerek fő célkitűzése a szállítási – logisztikai szolgáltatási színvonal növelése a logisztikai költségek minél alacsonyabb szinten tartásával.

10

A vállalati logisztika főbb területei: - Ellátási (beszerzési) logisztika: azért felelős, hogy a termeléshez szükséges anyagok a 6-8M elvnek megfelelően rendelkezésre álljanak. A feladatokhoz tartozik a megfelelő beszállítók kiválasztása, a szállítási feltételek meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyag- és információáramlást.

-

Termelési (gyártási) logisztika: az alapanyag raktártól, a termelési folyamaton át a késztermék raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a termeléstervezéssel és –szervezéssel szoros együttműködésben.

11

-

Elosztási (értékesítési) logisztika: azért felelős, hogy az előállított késztermékek 6-8M elvnek megfelelően a felhasználók rendelkezésére álljanak.

-

Hulladékkezelési (inverz, reverse) logisztika: fordított irányban az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi az üres egységrakomány képző eszközök, csomagolóeszközök, elhasznált termékek, hulladékok és a hozzájuk kapcsolódó információk áramlását.

12

A vállalati logisztikai rendszer szintjei és feladatai

13

Logisztikai szervezet Több vállalatnál a menedzsment struktúrája tradicionális, azaz a vertikális integráción alapul. Több, egymástól többé-kevésbé függetlenül dolgozó funkcionális osztály, részleg van, mindegyik irányítása felülről lefelé történik. A legmagasabb beosztásban lévő menedzserek az alattuk lévőket irányítják és végső soron felelősek a részleg egész tevékenységéért. A közép és alsó vezetők a közvetlenül felettes főnöknek tartoznak jelenteni. Stratégiai vagy operatív szervezet A stratégiai struktúra arra utal, hogy a cég a logisztikát a legfelső, a stratégiai vezetési szint részeként képzeli el, s a logisztikai döntéseket a vállalat lényegbevágó testületi elhatározásai között szerepelteti. Ennek alternatívája az operatív jellegű szervezet, amely azt hangsúlyozza, hogy a logisztikának működtetnie kell a hozzá tartozó tevékenységeket, a szervezeti egységek és a logisztika közös céljainak eléréséhez alkalmas módon. Az operatív szervezet a taktikai feladatokra koncentrál a stratégiaiakkal szemben. 1. Vonali vagy törzskari szervezet A vonali menedzsment szervezetben a logisztika a mindennapi tevékenységekre vonatkozó döntéshozatalban, azaz a közvetlen irányításban részt vesz. Az egyes funkcionális feladatokhoz kijelölt vonali menedzser felelős azok teljesítéséért. A logisztikai funkciók között lehet megemlíteni a szállítást, a készletgazdálkodás, a rendelésfeldolgozást, a raktározást és a csomagolást. A vonali tevékenységek

Logisztikai menedzser

Szállí tási menedzser

Csomagolási menedzser

Raktározási és anyagmozgatási menedzser

Készletgazdálkodási menedzser

Ügyfélszolgálati menedzser

A törzskari funkció a menedzsereket tanáccsal, információkkal látja el. Ez a csoport készíti a terveket, gyűjti a szükséges adatokat és előkészíti, segíti a menedzserek döntéseit. A törzskar feladata lehet például a raktárak optimális helyének megállapítása, egyes logisztikai részrendszerek megtervezése, az ügyfélszolgálati stratégia kidolgozása, költségelemzések végrehajtása stb. A cégek hagyományosan alkalmazzák a menedzsmentben a vonali és a törzskari szervezetet, hogy a munkaerő specializációjával a hatékonyságot növeljék. A logisztikai szervezet kialakításakor ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy amennyiben az egyik fajta struktúra előnyt élvez, hamarosan a másik feladatait háttérbe fogja szorítani. Így például, ha logisztikai funkciókat egészen a vonali menedzserek hatáskörébe utaljuk, akkor e menedzserek

14

valószínűleg alulbecsülik majd a törzskari feladatokat. Hasonló eset fordul elő, csak fordított előjellel, ha a törzskari funkciók kerülnek előtérbe. A logisztika területén ezért az a specializáció révén elérhető előny, amelyet a vállalat elérhet a menedzsment funkcionális területekre való felosztásával, meghiúsíthatja az egész logisztikai szervezet célját. A logisztika törzskari tevékenységei

Logisztikai menedzser

Tervezés:

Elemzés:

Koordináció:

Mûszak:

Térbeli elosztás

Mûködési költségek

Értékesítés

Anyagmozgatás

Termelés

Szállítóeszközök

Raktár telepítés

Ügyfélszolgálat igényei

Pénzügy

Csomagolás

Pénzügyi tervek

Készletek

Egyéb

Rendszerek

Fuvardíjak Termék fejlesztés

Szolgáltatások Forrás: Coyle és társai, The Management of Business

Logistics, 1992.

Vonali és törzskari Logisztikai menedzser

Létesítmény tervezés

Rendszer fejlesztés

Részlegek koordinációja

Tervezés és elemzés

Anyagmozgatás

Szállításirányítás

Csomagolás

Raktározás

Készletszabályozás

Rendelés feldolgozás

Forrás: Coyle és társai, The Management of Business

x

15

Logistics, 1992.

2.

Funkcionális szervezet

A logisztikai szervezet kialakítását megközelíthetjük másképpen is. Van olyan felfogás, amely szerint a logisztika egy funkció, mások szerint pedig egy program. Ha a logisztikát funkciónak tekintjük, akkor a logisztikai irányítást egy területre korlátozzuk, mintegy izoláljuk a vállalat többi tevékenységétől. Ez gyakran előfordul más szakterületekkel, így pl. a marketinggel, a gyártással vagy a pénzüggyel is. Ennek a megközelítésnek nagy veszélye tehát az, hogy nem támogatja az integrált döntéseket, az ilyen szervezetben kialakított logisztikai megoldások tipikusan sub-opimumot eredményeznek. A tisztán funkcionálisnak tekintett logisztikai menedzsment nem tud jól együttműködni a vállalat testületi szervezeti egységeivel a teljes szervezeti célok érdekében. Ennek ellentéte, amikor a logisztikát egy vállalati "programnak" tekintjük. Ezt az érzetet kelti a funkcionális szervezeti egységekben, hogy a cég egy jól működő, átgondolt logisztikával rendelkezik. Eredményeként a szervezet valóban realizálni tudja a logisztikában rejlő potenciális lehetőségeket a cég működésének javítása, az összvállalati elképzelések megvalósítása érdekében. Egy vállalat ugyanis, amely logisztikai programját valóban meg akarja valósítani, a logisztikai megfontolásoknak ténylegesen a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítania. Elméletileg tehát a logisztikának, mint vállalati programnak való tekintése sokkal kedvezőbbnek tűnik az cég teljes egészét érintő kérdések megoldásához, mint annak egy tevékenységként való megközelítése. A mátrix felfogás alapja az, hogy a logisztikai tevékenységek a vállalat minden területén fellelhetők, és ezek gyakorlatilag horizontálisan lefedik a vállalat egészét.

16

A logisztika helye a funkcionális szervezetekben Az alábbiakban néhány változatot mutatunk be a logisztikai funkciók vállalaton belüli elhelyezésére vonatkozóan Funkcionális szervezet önálló logisztikai funkció nélkül

Ügyvezetés

Termelési igazgató

Gazdasági igazgató

Kereskedelmi igazgató

Üzemegységek

Ebben az esetben a korábban már tárgyalt logisztikai funkciókat szét kell osztani az egyes felső szintű vezetők között.

A logisztikai funkciók szervezeti elhelyezkedése

Termelési

Gazdasági

Kereske-

Üzem-

igazgató

igazgató

delmi ig.

egység

beszerzés, ill. anyaggazdálkodás

számlaellenõrzés

megrendelések felvétele

nyersanyagraktárak

termelésütemezés

késztermékraktárak

szállítás

számlázás

Következő fokozat, amikor a logisztikai funkciókat részlegesen centralizálják és kevesebb számú vezetőt bíznak meg ezen feladatok végrehajtásával.

17

Funkcionális szervezet részlegesen centralizált logisztikával Ügyvezetés

Gazdasági ig.

Termelési ig.

Logisztikai (értékesítési) ig.

- termeléstervezés és ütemezés - stb.

Integrált anyaggazdálkodás

Kereskedelmi ig.

- megrendelések kezelése - késztermék-készletekkel való gazdálkodás - kiszállítás - stb.

- anyagszükséglet tervezés - beszerzés - alapanyag-készletekkel való gazdálkodás

A szervezeti fejlődés végső formája, amikor az összes logisztikai tevékenység egyetlen, önálló igazgatói szintű szervezeti egységben jelenik meg. Szervezeti szempontból ekkor megteremtődtek a lehetőségek a vállalati szintű logisztikai optimalizáláshoz.

Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval Ügyvezetés

Gazdasági igazgató

Termelési igazgató

Logisztikai igazgató

Kereskedelmi igazgató

Logisztikai szolgáltatások

A logisztikai rendszer mûködtetése

Logisztikai erõforrástervezés

Egyéb szervezeti formák 3. Divizionális szervezet Divizionális szervezetben a munkamegosztás tárgyi vagy regionális elvű, azaz általában termékek, vevők vagy földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint tagolják a szervezetet.

18

Divizionális szervezet esetén is elképzelhető, hogy a vállalat nem alakít ki logisztikai szervezetet, hanem a logisztikai tevékenységeket a vállalaton belül szétszórtan helyezi el. Ha kialakítanak önálló logisztikai szervezetet, annak elhelyezésére több lehetőség adódik. A logisztika megjelenhet központi funkcióként, illetve az egyes diviziók szintjén. (lásd a következő ábra: Divízionális szervezet divízionként kialakított logisztikai egységgel) A logisztikai funkciókat akkor érdemes diviziónként külön telepíteni, ha vállalat erősen heterogén termék skálával rendelkezik, illetve az egyes termékcsoportok piaci feltételei lényegesen eltérőek. A logisztikai funkció ugyanakkor kialakítható vállalati szinten is. Abban az esetben érdemes logisztikát központi funkcióként kialakítani, ha a vállalat szűkebb termék választékkal rendelkezik, illetve a szabályozás miatt relatíve alacsonyabb a divíziók jövedelmezősége. Divizionális szervezet divízionként kialakított logisztikai egységgel

Vállalatvezetés

Központi személyzeti és szociális irányí tás

Központi igazgatás, jog ellenõrzés

Központi K+F

Központi pénzügyek, kontrolling

Konzerv divízió

Stratégiai tervezés

Központi marketing

Gyümölcslé diví zió

Szolgáltató szervezetek

Édesség divízió

Divizióvezetõ

Gyártmány- és gyártásfejlesztés

Termelés

Merketing, értékesí tés

Gyáregységek vagy üzemek

Gyáregységek vagy üzemek

Logisztika

Gyár

Gyár

4. Mátrix szervezet A mátrix szervezet lényege, hogy e formánál az elsődleges munkamegosztás szintjén két elvet egyszerre alkalmaznak (a funkcionális és regionális munkamegosztás). A bemutatott szervezetben a logisztika külön funkcióként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy minden egyes régió alakít egy logisztikai szervezetet, amit központilag is koordinálnak.

19

Mátrixszervezet

Vállalatvezetés

Fejlesztés

Termelésirányítás

A ország

B ország

C ország

20

Kereskedelem

Logisztika

Ellátási lánc (Supply Chane - SC), ellátásilánc-menedzsment (Supply Chane Management – SCM) Ellátási lánc „Az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végső fogyasztóig bezárólag. A négy fő folyamat – a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a kiszállítás –, amely az ellátási láncot meghatározza, magában foglalja a kereslet-kínálat menedzselését, az alapanyagok és alkatrészek beszerzését, a gyártást, az összeszerelést, a készletezést, a rendelésfeldolgozást, a disztribúciót és a végső fogyasztóhoz való kiszállítást.” Ellátási lánc-menedzsment Az ellátási lánc-menedzsment az anyagok és információk áramlása révén a nyersanyagbeszállítók, a gyártó üzemek, a disztribúciós szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolódó összehangolt vezetési és szervezési tevékenységének összessége. Elvi felépítése

Beszállító

Logisztikai szolgáltatás

Kiskereskedő

Nagykereskedő

Termelő

Logisztikai szolgáltatás

Logisztikai szolgáltatás

Logisztikai szolgáltatás

Az ellátási lánc fontosabb jellemzői: Cél

elődleges cél a fogyasztói igények kiszolgálása, ezt kell egyensúlyba hozni a költségekkel és az eszközök megtérülésével Kiterjedés a teljes folyamatot átfogja, a termék vagy szolgáltatás előállításától a végső fogyasztóhoz történő juttatásig Rendszerszemlélet az összes szereplőt és folyamatot egy egységes rendszerbe integrálja Együttműködés szervezeti határokon ível át, mind a szervezeten belüli, mind a szervezetek közötti kapcsolatok kiemelkedően fontosak Megvalósítás a kooperációt és koordinációt olyan információs eszköze rendszereken keresztül valósítja meg, amelyben a tagok addig titkosan kezelt információikat osztják meg

21

Fogyasztó

Az ellátási láncok létrehozásának szemléletbeli modellje

A kapcsolat jellege Szállítók száma A kapcsolat hossza Szerződés Közös tevékenység Termelés Rendelés Tárgyalási stratégia Szállító kiválasztása

Versenyeztető modell a beszállító ellenfél sok egyszeri szabályozott, merev nincs elkülönül alkalomszerű győztes-vesztes versenyeztetés

Szállítóértékelés

egyoldaú

Egy autógyártó ellátási lánca

22

Együttműködési modell a beszállító partner egy vagy kevés közép vagy hosszútávú rugalmas, keret rendszerű lényeges területeken integrált, összekapcsolt gyakori, kis tételben kölcsönösen előnyös tárgyalás kétoldalú, kapcsolatértékelés

Logisztikai trendek: 1. Termelés és értékesítés földrajzi távolságának a növekedése, és az ebből adódó szállítási feladatok növekedése 2. Az E-kereskedelem: egyre nagyobb térhódítása azt okozza a logisztikában, hogy egyre több a kis mennyiségű termék sűrű, gyakori kiszállítására kerül sor. 3. Ellátási láncok rövidülése: a régi, hagyományos (beszállító-termelő-nagyker-kiskerfogyasztó) ellátási láncból egyre több szereplő hagynak ki. Ennek a logisztikai vonatkozása, hogy a kihagyott szereplők raktárai is megszűnnek. 4. CROSS DOCKING-raktár (átrakó Transzformációs rendszer): lényege, hogy olyan raktárakat létesítenek, amelyben nem folyik tárolás, hanem csak átrakás, valamint árudisztribúció, árucsoportosítás. Meg lehet spórolni a tárolási költségeket. 5. HUB  SPOKE (kerékagyküllő-rendszer): központ és alközpont-rendszerek (a posta ezt alkalmazza). Kihasználják a méretgazdaságosságból származó előnyöket. Árukonszolidáció: hozzányúlna valamilyen formában az áruhoz pl. szétválogatás. Források: • Szegedi Zoltán, Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2005 • dr. Prezenszki József: Logisztika I., BME Mérnöktovábbképző Intézete, 2003 • Némon Zoltán, Sebestyén Lászó, Vörösmarty Gyöngyi: Logisztika - Folyamatok az ellátási láncban, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest, 2006

23