KÖZLEMÉNYEK
123
OF S T E R IL I T Y
Summary T h e 2 0 0 0 c a s e s e x a m in e d in 1 9 5 6 — 5 7 b y t h e N a t io n a l I n s t it u t e to r S t e r ilit y R e s e a r c h h a v e b e e n in v e s t i g a t e d , f r o m s e v e r a l a s p e c t s , fo r t h e p u r p o s e s o f a s t a t is t ic a l s u r v e y . A s r e g a r d s t h e d is t r ib u tio n a c c o r d in g t o d o m ic ile o f t h e p a t i e n t s , t h e in v e s t ig a t io n s t a k e n b y t h e I n s t i t u t e a r e o f a n a t io n a l c h a r a c te r . M o st o f t h e p a t ie n t s s e e k in g t h e a s s is t a n c e o f t h e I n s t it u t e c a m e fo r w a r d a fte r t w o o r th r e e y e a r s o f s te r ile m a tr im o n y , b e t w e e n 2 5 t o 3 5 y e a r s o f a g e . 6 2 p e r c e n t , o f t h e c a s e s c o n s is t e d o f p r im a r y a n d 3 8 p e r c e n t , o f s e c o n d a r y s t e r ilit y . A s r e g a r d s t h e c a u s e o f s e c o n d a r y s t e r ilit y , a b o r tio n s fo r m t h e m o s t im p o r t a n t f a c t o r . P o s s ib le c a u s e s o f s t e r il i t y h a v e b e e n d r a w n u p o n t h e b a s is o f d ia g n o s e s a t r e g is t r a t io n . T h e l is t t h u s d r a w n u p in d ic a t e s t h a t , in t h e c a s e s o f p r im a r y s t e r ilit y , h y p o h o r m o n a l c h a n g e s , a n d in t h o s e o f s e c o n d a r y s t e r ilit y , in f la m m a t io n s h a v e b e e n b y fa r t h e m o s t d o m in a n t c a u s e s .
AZ
1959.
ÉVI S Z O V J E T
NÉPSZÁMLÁLÁS
ELŐKÉSZÍTÉSE
1960 körül a világnak csaknem valam ennyi állam ában ta rta n a k népszám lálást. A népszám lálás id ő p o n tja term észetesen nem esik m indenütt egybe, m inthogy annak m egválasztása az egyes országok sajátos körülm é nyeitől és szükségleteitől, a legutolsó népszám lálás időpontjától stb. függ. A S zovjetunióban a népszám lálást a korm ány döntése értelm ében 1959 ja n u á rjá b a n ta r tjá k meg. A népszám lálás előkészítése m ár 1956. év végén m egkezdődött és a népszám lálás te rv e z e tét a szovjet statisztikusok 1957. június 4 —8. k ö zö tt ta r to tt össz-szövetségi értekezletén P. G. Podjacsihnak, a Szovjetunió K özponti S tatisztik ai H iv a ta la elnökhelyettesének beszám olója alapján b eh ató an meg is v ita ttá k . A S zovjetunióban a legutolsó népszám lálás (1939) ó ta húsz év te lt el. Az elm últ időszak a la tt — a m ásodik világháború és az ország életében elő fo rdult egyéb jelentős esem ények h a tá sá ra — a népesség szám ában, terü le ti elhelyezkedésében és összetételében lényeges változások következtek be. Ez idő szerint a népességszám ot, a népesség területi, nemek és korcsoportok szerinti m egoszlását csak a népm ozgalm i és vándorlási statisztik a adatai, a választói névjegyzékek, a városi gyerm ekek 1954. évi összeírása, valam in t — a falusi népesség éveleji szám ára, nem ek és k o r szerinti m egoszlására v o n a t kozólag — a falusi szovjetek n y ilv án tartásaib an fellelhető adatok alapján lehet k im u tatn i. Ezek az ad ato k azonban — a születési és halálozási adatok k i vételével — egyrészt nem m inden esetben pontosak (például a falusi szov je te k n y ilv án tartásai, a vándorlási sta tisz tik a ad atai stb.), m ásrészt pedig különböző időpontokra vonatkoznak. Mindezek k övetkeztében a fen ti ala pokon v ég zett szám ítások eredm ényei csupán m egközelitő értékűek. A re n delkezésre álló adatokból to v á b b á még szám ítások segítségével sem m u ta t ható ki p ontosan a népesség nem zetiség és anyanyelv, képzettség stb. szerinti megoszlása. E zek et az a d a to k a t csak a népszám lálás b izto síth atja. A te rv e z e tt 1959. évi népszám lálás nagy jelentősége éppen abban van, hogy a nagy változások u tá n m egbízható a d a to k at fog n y ú jtan i az ország népességéről, különböző ism érvek szerinti megoszlásáról és igazgatási egysé gek (köztársaságok, h a tá rte rü lete k , terü letek stb.) szerinti elhelyezkedé séről. A pontos és m egbízható adatok irá n t óriási igény nyilvánul meg a külön böző állam i, gazdasági és tervező szervek, tudom ányos intézetek részéről. K ülönösen nagy szükség v an az a d a to k ra az ip ar és az építőipar irányításának átszervezésével kapcsolatos felad ato k m egvalósításához és nem különben a hetedik ötéves te rv kidolgozásához, v a la m in t a tá v la ti tervek összeállításához.
124
KÖZLEMÉNYEK
Mindezek nélkülözhetetlenül szükségessé teszik a népszám lálásnak 1959-ben való vég reh ajtását. A népszám lálásnak a statisztik u so k össz-szövetségi értekezletén m eg v ita to tt p ro gram tervezete az egyes szem élyekre vonatkozóan (az összeíróív kérdőpontjain ak sorrendjében) a következő kérdéscsoportokat ta rta lm a z ta : 1. A szám bavétel teljességének b iztosítása (a családfőhöz való viszony — feleség, férj, gyerek, an y a stb.). 2. A jelenlevő és az állandó népesség szám ának m egállapítása (az állandó, de ideiglenesen távollevő lakosokra vonatkozóan fel kell tü n te tn i, hogy „ideiglenesen tá v o l” , k im u ta tv a , hogy m ennyi ideje van távol ; az ideig lenesen jelenlevőkre vonatkozóan pedig fel kell tü n te tn i az állandó lakóhelyet és azt, hogy m ió ta v an állandó lakóhelyétől távol). 3. A tu lajd o n k ép p en i dem ográfiai kérdések (nem, életkor, házasságban él-e). 4. K u ltu rális kérdések (anyanyelv, nem zetiség, állampolgárság). 5. O ktatási kérdések (felsőfokú, nem teljes felsőfokú, középfokú, szak középfokú általános, hétéves, illetve négyéves általános iskolai képzettséggel rendelkezik ; a kilenc éves és idősebb általános iskolai képzettséggel nem rendelkező és iskolába nem járó szem élyeknek v álaszt kell adniok a rra , hogy tu d n ak -e valam ely nyelven írni és olvasni vagy csak olvasni, illetve, hogy írni-olvasni nem tu d n a k ; a tan u ló k n ak meg kell nevezniük azt az in tézetet, iskolát stb., am elyben tanulnak). 6. Foglalkozási (gazdasági-társadalm i) kérdések (m unkahely, foglalko zás, h a nincs foglalkozása : m egélhetési forrása ; m ely társadalm i csoport hoz tartozik ). A népszám lálás feldolgozási p rogram ja szerint fokozatosan rendelkezésre fognak állni : a) az előzetes eredm ények, b) az alapfeldolgozás eredm ényei, c) különleges, kiegészítő feldolgozási eredm ények. Az előzetes eredmények tá jé k o z ta tá st adnak : a jelenlevő népesség szá m áról (külön k im u ta tv a az ideiglenesen jelenlevők és az ideiglenesen tá v o l levők szám át), ezen belül a férfiak és nők szám áról, valam int a 18 éves és idősebb m in d k ét nem beli népesség szám áról terü leti részletezésben. Az alapfeldolgozás eredm ényeként rendelkezésre fog állni (igazgatási egy ségek szerint, férfiak és nők szerint bontva) : a) a jelenlevő és az állandó népesség szám a, b) a népesség kor szerinti m egoszlása (egy éves korosztályok szerint, az egy éven aluli gyerm ekek hónapok szerint), c) a népesség megosz lása nem zetiségek szerint, d) anyanyelv szerint, e) a házas és nem házas népesség m egoszlása kor szerint, f) a népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (kormegoszlással kom binálva is), g) a népesség m egoszlása társadalm i csoportok és m egélhetési források szerint (és ugyanez népgazdasági ágak, valam int kor szerint és iskolai végzettség szerint), h) a népesség m egoszlása népgazdasági ágak szerint, i) a foglalkoztatottak megoszlása társadalm i csoportok, népgazdasági ágak (foglalkozási főcsoportok) és foglalkozási cso portok szerint korm egoszlással kom binálva, j) a fo g lalkoztatottak m egoszlása képzettség, társad alm i csoportok, népgazdasági ágak és iparágak szerint, k) az egyes társad alm i csoportokba tarto zó népesség m egoszlása népgazdasági ágak szerint (és ugyanez az iskolai végzettséggel, valam in t az életkorral kom binálva), l) a népesség m egoszlása társadalm i csoportok és nem zeti ségek szerint, m ) egyes kiem elt foglalkozások m egoszlása foglalkozási csopor tok szerint. A különleges, kiegészítő feldolgozás ezenkívül tá jék o ztatn i fog köztársa ságonként, h a tá rte rü lete k és terü letek szerint : a) a népesség nemzetiségek szerinti m egoszlásáról, az iskolai végzettséggel és az életkorral kom binálva, b) a népesség nem zetiség és anyanyelv szerinti m egoszlásáról (orosz nyelv, a sa já t köztársaság, a sa já t nem zetiség nyelve és kiem elt nyelvek), c) a foglal k o z ta to tta k m egoszlásáról nem zetiségek, társad alm i csoportok és népgazda sági ágak szerint, d) az egyes társad alm i csoportokba tarto zó népesség meg oszlásáról (külön k im u ta tv a a keresőket és e lta rto tta k a t) iskolai végzettség
KÖZLEMÉNYEK
125
és kor szerint, v alam in t kor és nem zetiségek szerint, e) az értelm iség szá m áról és összetételéről. Mind az alap-, m ind a különleges feldolgozás a jelenlevő népességre vonatkozik. Az állandó népességre vonatkozóan a feldolgozás ki fogja m u ta tn i: a) a házasságban élő személyek m egoszlását kor és társadalm i csoportok szerint (v alam int kor és nem zetiségek szerint), b) a családoknak az együttélő családtagok szám a szerinti m egoszlását a korral, társadalm i csoporttal és nem zetiséggel kom binálva. A népszám lálás szervezési terv e szerint a népszám lálás eszmei idő p o n tjá t 1959. ja n u á r 14-ről 15-re virradó éjjel 0 órában á lla p íto tták meg. Az összeírás ja n u á r 15-én reggel 8 órakor kezdődik (helyi időszám ítás szerint) és ja n u á r 22-én ér véget. A lakosságot lakóhelyén (nem m unkahelyén) szám olják meg. Az összeíróívet (lajstrom ot) a szám lálóbiztos tölti ki, aki e célból felkeres m inden olyan helyiséget (szolgálati helyiséget is), am elyben em berek élnek, illetve élhetnek. Ö sszeíróívet állítanak ki m inden lakásról, egylakásos épületről (ház, kunyhó, őrház stb.), az intézeti háztartáso k b an pedig m inden egyes szobáról. Â szám lálóbiztos az ad ato k at az összeíróívbe családonként vezeti be. Az összeírási m unka m enetének terv e szerint a szám lálóbiztosok a szám lálás megkezdése elő tt (jan u ár 1 1 —14-ig) tájékozódás, illetve a lakosság tájé k o z ta tá sa céljából felkeresnek a körzetükbe tartozó m inden lakóhelyi séget („előzetes b e já rás” ). Az összeírás nyolc napig, ja n u á r 15-től 22-ig ta rt. E z t követően (jan u ár 23-tól február 1-ig) 10 napon át a szám lálókörzeti instruktor-ellenőrök a szám lálóbiztosokkal, illetve vidéken a falusi szovjet m egbízottjával eg y ü tt felkeresik az összes lakásokat (lakás céljára szolgáló helyiségeket) és ellenőrzik a szám bavétel teljességét. Az ellenőrzés eredm ényei ről k észített jelen tést a köztársasági, h a tá rte rü leti statisztik ai hivatalok február 3 —4-ig küldik meg a K özponti S tatisztikai H iv ataln ak , az ellenőrző lapokat pedig m árcius 22-ig. A népszám lálás terv ezete beszám ol arról is, hogy a korm ány elrendelte a városok, városi jellegű települések jegyzékének felülvizsgálását, a városok, városnegyedek, kerü letek h a tá ra in a k pontos m egállapítását, az utcák el nevezésének, a házak szám ozásának felülvizsgálatát, a vidéki la k o tt helyek jegyzékének összeállítását stb., am ely intézkedéseknek célja a népszám lálás teljességének és za v a rta lan lebonyolításának biztosítása. A népszám lálás lebonyolítása a világ legnagyobb (22,4 millió k m 2 terület) és egyik legnépesebb (kb. 200 millió fő) országában term észetesen számos különleges intézkedést igényel. Az összeírás teljességének b iztosítását szol gálja az „E llenőrző la p ” , am elyet azokról állítanak ki, akik az összeírás ideje a la tt tartózkodási h ely ü k et m eg v álto ztatták , s így kétségessé v ált, hogy a jelenlevő népesség k ö zö tt összeírták-e ; to v áb b á az „Igazolás” (az összeírás m egtörténtéről), am elyet az ideiglenesen jelenlevőkről állítanak ki. Ilyen különleges intézkedés a lakások fe n te m líte tt három szori felkeresése is (előzetes bejárás, összeírás, ellenőrzés). A szám lálás jó v ég reh ajtása céljából az igazgatási kerü letek et m egfelelő szám ú szám lálókörzetre osztják. Több körzet alkot egy instruktori-ellenőri (felügyelői) k ö rzetet és több in stru k to rt körzet egy összeírási o sztályt. A népszám lálásban résztvevő dolgozók (számlálóbiztosok, instruktorok stb.) megfelelő o k tatásán kívül a lakosság körében is széleskörű felvilágosító m u n k át végeznek, am elynek során igénybe veszik a tájék o ztatás m inden) lehető eszközét: sa jtó t, rádiót, film et stb. A népszám lálás előkészítését, a tájék o ztató m u n k át, illetve az összeírás idején a szám lálóbiztosok m u n k á já nak tám o g atásáv al a népszám lálás sikeres lebonyolítását a városi, kerületi, települési és falusi szovjetek, házkezelőségek m ellett, v alam int a v á lla la to k ban, intézm ényekben, kolhozokban, szovbozokban és tan intézetekben alak u lt együttm űködési bizottságok is segítik. A népszám lálás előkészítésének, s az ad atg y ű jtési és adatfeldolgozási program helyességének ellenőrzése céljából a Szovjetunióban 1957 augusztusá ban (az 1957. augusztus 1-i állapot alapulvételével) próbanépszám lálást ta r to tta k . A próbanépszám lálás során a M oszkvától 70 kilom éterre fekvő Csehov kerületnek (m oszkvai terület), a B olotinszk kerületnek (novoszibirszki te r ü
126
KÖZLEMÉNYEK
let), a sok nem zetiségű K a jta g kerületn ek (D agesztán ASzSzK), a m eghódít o t t szűzföldeken levő Sztalinszk k erü letn ek (akm olinszki terület), a Rigai" öböl déli p artv id ék én elterülő, h alászatáró l nevezetes T ukum i kerületnek (L e tt SzSzK), v a la m in t L eningrad n év ap arti kerületének (m int ipari kerü letnek) és S ztálinénak (a sztalinszki te rü le t k ö zpontjának), a Donbassz egyik legnagyobb ipari váro sán ak lak o sság át írtá k össze. Összesen 1 020 000 főt szám láltak m eg, ebből a városi lakosok szam a 891 000, a falusi lakosok száma pedig 129 000 fő volt. A próbanépszám lálás a Szovjetunió összlakosságának 0,5 százalék ára te rje d t ki. A p ró banépszám lálás v ég reh ajtásáb an 2300 fő v e tt részt (köztük 1897 szám lálóbiztos és 322 instruktor-ellenőr). A pró b an ép szám lálás az 1959. évi népszám lálás te rv e z e tét igazolta és az t b iz o n y íto tta , hogy a S zovjetunióban nem célszerű a népszám lálás idő p o n tjá t n y á rra te n n i, m e rt n yáron a lakosság m ozgása igen jelentős. A p ró b a népszám lálás alkalm ával ugyanis az ideiglenesen jelenlevők, illetve ideig lenesen távollev ő k ará n y a (az összeírtak összes számához viszonyítva) a városo k b an 3,03, illetve 10,45% , a falv ak b an 14,26, illetve 2,78% volt. Ezzel szem ben az 1939. ja n u á r 17-i népszám lálás alkalm ával ezek az arányok a követk ező k ép p en ala k u lta k : váro so k b an 4,41, illetve 2,92 ; a falvakban 2,79, illetve 3,43% . A jelenlevő és az állandó népesség szám a k ö zött az eltérés a legjelentő sebb L eningrad n é v a p a rti k erületében volt. I t t a jelenlevő népesség a pró b a népszám lálás alkalm ával az állandó népességnek 78% -a volt, míg a p ró b a népszám lálás alá esett v alam ennyi város jelenlevő népessége állandó népes ségüknek 9 2 % -át te tte ki. Az ugy an ak k o r összeírt falusi jelenlevő lakosság szám a v iszo n t az állandó lakosság szám át m ajdnem 13% -kal m eghaladta. (Az 1939 ja n u á rjá b a n t a r to tt népszám lálás alkalm ával a jelenlevő és az állandó lakosság szám a között az eltérés az egyes köztársaságokban csupán 1 —3 % k ö zö tt vo lt.) Az összeírás (a fent ism e rte te tt terv ezetn ek megfelelően) m ind a váro sokban, m ind a falv ak b an nyolc napig ta r to tt. A próbanépszám lálás ta p a s z ta la ta i alap ján több lényeges ja v ítá st h a j to tta k végre a népszám lálási kérdőíven, az u tasításb an és az ellenőrző lapokon. Az összeíróív 12. p o n tja : „A m unkahely megjelölése (v állalat, kolhoz, intézm ény neve), vagy sa já t gazdaságában, a h á z ta rtá sb an dolgozik-e” tek in te té b e n például azt ta p a sz ta ltá k , hogy az összeírt személyek (sőt a szám lálóbiztosok nagy része is) g y akran azonosnak te k in te tté k a „ sa já t gazdaság” és a „ h á z ta rtá s ” m egjelöléseket. íg y a „ s a já t gazdaságban” (a kolhozparasztok h áztáji gazdaságában, illetve a m unkások és alk alm azo ttak kisegítő gazdaságában) fo g lalk o ztato ttak gyakran a „ h á z ta rtá s b a n ” dolgo zók k ö zö tt szerepeltek és m egfordítva h áztartásb eliek et sa já t gazdaságban dolgozóknak m u ta tta k ki. E z é rt úgy d ö n tö ttek , hogy a h á z ta rtá sb an foglal k o z ta to tta k a t nem m u ta tjá k ki külön, s így b iztosítják az anyagi javak term elésével a sa já t gazdaságban foglalk o ztato tt személyek pontosabb szám ba vételét. A h á z ta rtá sb an fo g lalk o ztato tt és a társadalm i term elésbe bevon ható szem élyek szám át pedig a m unkaképes korú e lta rto tta k szám ának és összetételének v izsgálata ú tjá n fogják m egállapítani. E gyéb k én t a sa já t gazdaságban dolgozó szem élyeket, te k in te tte l arra, hogy a h áztáji gazdaság g y akran az önálló m egélhetéshez elegendő jövedel m et biztosít, a m ú ltb an k ö v e te tt g y ak o rlattal szem ben a keresők (és nem az e lta rto tta k ) k ö zö tt fogják k im u tatn i. Meg k e lle tt v á lto z ta tn i többek k ö zö tt például az összeíróív 6. p o n tjá t („H ázasságban él-e : igen, n em ” ). A v á lto z ta tá sra az ad o tt okot, hogy a próbanépszám lálás ta p a sz ta la ta i szerint ezt a kérdést sokan (özvegyek, elváltak) félreértették , úgy értelm ezték, hogy a m ú ltra is vonatkozik. E zért a kérdést úgy teszik fel : „H ázasságban él-e jelenleg (igen, nem )” . Az „ e lv á lt” családi á llap o tú ak at külön nem m u ta tjá k ki, az özvegyek viszont az „özvegy” szó bejegyzésével válaszolnak. A statisztikusok 1957 júniusi össz-szövetségi értekezletén többen ja v a solták, hogy a „ b e tö ltö tt évek szám a” h e ly e tt a „születési é v ” -et kérdezzék. A próbanépszám lálás ta p a sz ta la ta i azonban azt m u ta ttá k p éld áu l a K a jta g
KÖZLEMÉNYEK
127
kerületben (D agesztán ASzSzK), hogy az életkor m egállapítása ilyen for m ában („születési év, hó, n a p ” ) igen sok nehézségbe ütközik, a lakosság egy része nem tu d ja m egm ondani születési évét. E z é rt úgy d ö n tö ttek , hogy a b e tö ltö tt évek szám át kérdezik. A próbanépszám lálás ellenőrző felvételei során m eg állap íto tták , hogy 6555 fő m a ra d t ki az összeírásból (az összeírt szem élyek 0,63 % -a) ; a váro sokban 5918 főt (0,66% ), vidéken 637 fő t (0,43% ) k e llett pótlólag m egszá m olni. Az 1939. évi népszám lálásnál a pótlólag felvettek szám a az összes összeírtak 0,24% -át te tte ki (városokban 0,27, vidéken 0,23% -át). Az ered m ények összehasonlításánál term észetesen figyelem be kell venni, hogy az 1939. évi népszám lálás télen vo lt, am ikor a lakosság m ozgása kisebb. A szervezési te rv szerint egy szám lálóbiztosnak városban 560 főt, falun 520 főt k e lle tt az előírt nyolc napon belül összeírnia. A tap asztalato k azt m u ta ttá k , hogy egy szám lálóbiztos fe la d a tá t városban 600 (napi 75 fő), falun pedig 550 főre (napi 68 —70 fő) leh et emelni. A próbanépszám lálás ta p a s z ta la ta i felhívták a figyelm et a népszám lá lási előkészítő m u n k álato k nagy jelentőségére. Az összeírás v ég rehajtása, a teljesség b iztosítása igen sok nehézségbe ü tk ö z ö tt azokon a terü letek en , ahol a próbanépszám lálás m egkezdéséig nem fejeződött be az utcák elnevezésé nek tisztázása, a házszám ozás ellenőrzése, a la k o tt helyek, ingatlanok jegy zékbe vétele, a városi k erületek h a tá ra in a k pontos m egállapítása, a lakók könyvének, a falusi szovjetek n y ilv á n ta rtá sa in a k felülvizsgálata stb. A próbanépszám lálás v égrehajtásáról szóló egyes beszám olók arra is rá m u ta tta k , hogy igen gondosan kell k iv álasztan i a szám lálóbiztosokat és az in stru k to ro k a t. A próbanépszám lálás ta p a sz ta la ta i szerint ugyanis azok az összeírási dolgozók, akik nem rendelkeztek kellő életta p a sz tala tta l, m eg felelő általános és szakképzettséggel, nem v á lta k be, sok h ib á t követtek el. K ülönösen sok problém át okozhat a S zovjetunióban az összeírásnál — m in t erre A . Bojarszkij rá m u ta t — az a kérdés, hogy m ilyen népességhez kell sorolni azokat a szem élyeket, akik az összeírás időpontjában éjjeli m űszak ban dolgoznak, ú to n v an n ak , a kolhoz állattenyésztő-telepén dolgoznak, éjszakai szanatórium ban pihennek ; üdülőben v an n ak stb., stb. A problém át okozó kérdések m egoldását népszám lálási ta p a sz ta lato k alap ján k é sz íte tt, 19 pontból álló példán m u ta tja be (ennek részletes ism ertetésére itt nem térü n k ki). *
A Szovjetunió K özponti S tatisztik ai H iv a ta la gondosan tan u lm án y o zta a próbanépszám lálás előkészítő m u n k álatain ak m egszervezését és végre h a jtá sá t, s a szerzett tap asztalato k ró l részletesen tá jé k o z ta tta a sta tisz tik a i h iv atalo k a t ; a fontosabb elvi jelentőségű kérdéseket pedig a Vesztnik Sztatisztiki is ism erteti. Dr. Gyulay Ferenc
IRODALOM
Podjacsih P . G. : Vszeszojuznaja perepisz’ naszelenija 1939 g. Moszkva, 1953. 148 p. Podjacs i/i P. G : О proekte programmii predsztojascsej v janvare 1959 g. Vszeszojuznoj perepiszi naszelenija osznovnüh polozsenijah organizacionnogo plana ее provedenija. (Vszeszojuznoe szovescsánie sztatisztikov.) Vesztnik Sztatisztiki, 1957. 4. sz. 49 — 76. p. Ob itogah vüborocsnoj probnoj perepiszi naszelenija. Vesztnik Sztatisztiki , 1958. 1. sz. 27 — 42. p. íz opüta provedenija probnoj perepiszi naszelenija v Nevszkom rajone Leningrada. Vesztnik Sztatisztiki, 1958. 1. sz-.x 63 — 67. p. Bojarszkii A . : О kategorijah naszelenija, ucsitüvaemogo pri perepiszjah. Vesztnik Sztatisz tiki, 1958. 2. sz. 61 — 66. p. Alekszeev V. : V esem szosztojat zadacsi komiszszij szodejsztvija perepiszi naszelenija. Vesztnik Sztatisztiki, 1958. 2. sz. 67 — 69. p. О Vszeszojuznoj perepiszi naszelenija 1959 goda. Pravda. 1958. május 7. (K ö z li a Szovjet unió Minisztertanácsa által jóváhagyott kérdőívet is.) О proekte programmü razrabotki m aterialov Vszeszojuznoj perepiszi naszelenija 1959. goda. (K ézirat.)
Podjacsih P. :
128
KÖZLEMÉNYEK
П О Д Г О Т О В Л Е Н И Я К Н А З Н А Ч Е Н Н О Й Н А 1959 Г О Д П Е Р Е П И С И Н А С Е Л Е Н И Я В СОВЕТСКОМ СОЮЗЕ Резюме В 1959 году в Советском Союзе будет проведена Всесоюзная перепись населения. П оследняя перепись была проведена в 1939 году. З а истекшие с тех пор 20 лет, в результате происшедших в ж изни страны событий, произошли существенные изменения в численности населения, его террито риальном размещении и составе. В ходе подготовки к всеобщей переписи населения в августе 1957 года была проведена пробная перепись населения (охвативш ая 0,5 про центов совокупного населения Советского Союза). П робная перепись дала ряд ценных опытов, которые будут приняты во внимание при состав лении окончательной программы переписи.
U . S . S.
R.
PR E PA R IN G
1959
CENSUS
Summary A n a ll- U n io n c e n s u s — t h e f ir s t s in c e 1 9 3 9 — is t o b e t a k e n in t h e U . S. S . R . in J a n u a r y 1 9 5 9 . D u r in g t h e p e r io d o f t w e n t y y e a r s b e t w e e n t h e t w o c e n s u s e s e s s e n t ia l c h a n g e s h a v e t a k e n p la c e in t h e n u m b e r o f t h e p o p u la t io n , in i t s te r r it o r ia l d is t r ib u tio n a n d i t s c o m p o s it io n a s a r e s u lt o f d e v e lo p m e n t s a f f e c t in g t h e life o f t h e c o u n t r y . A s a p r e lim in a r y in t h e c o u r se o f t h e p r e p a r a tio n s a p ilo t - c e n s u s c o v e r in g 0 ,5 p e r c e n t , o f t h e t o t a l p o p u la t io n w a s t a k e n in A u g u s t 1 9 5 7 . I t h a s y ie ld e d s e v e r a l u s e f u l h in t s , w h ic h w ill b e c o n s id e r e d w h e n t h e f in a l p r o g r a m m e is d r a w n u p .
ADATOK A
S Z Î V B E T E G SÉG EK O K O Z T A H A L Á L O Z Á S O K ALAKULÁSÁRÓL
A népesség öregedésével párhuzam osan — és egyes fiatalkori (főleg fertőző) betegségek kiszorulásával — évről évre növekszik a szív betegségei ben m eghaltak szám a és az összes m eghaltakhoz v iszonyított aránya. Az 1930-as évek eleje ó ta m ár m inden évben — a m ásodik világháború éveit kivéve — a legtöbben a szívbetegségek következtében h a lta k meg és 1952 ó ta a m eghaltak 1/5-ének közvetlenül e betegség okozta a h alálát. A szív betegségek ilyen arányú elterjedése — am ely világjelenség — szükségessé teszi, hogy ism ertessük az erre vonatkozó részletesebb halálozási ad ato k at. E z t azonban ann ak igénye nélkül tesszük, hogy vállalkoznánk ezeknek az adato k n ak m élyebb — és főleg orvosi — elemzésére. Célunk csak az, hogy az adatok b em u tatásáv al illusztráljuk e legfontosabb halálok növekedését és jelenlegi a la k u lá sá t.1 A szívbetegségek által okozott halálozások szám ának időbeli alakulását teljes pontossággal csupán az 1940-es évek eleje ó ta tu d ju k követni. A zt megelőzően csak m egközelítően összehasonlítható adatok állnak rendelke zésre, m ert a halálokok statisztik ai feldolgozására akkor használatos h alál oki nom enklatúrák besorolásai a harm incas években kis m értékben, azelőtt 1 A részletadatok főleg 1955. és 1956. évre vonatkoznak, mert az 1957. évi adatok még nem állnak rendelkezésre.
