BEÉPÍTÉS ISMERTETÉSE KÖZLEKEDÉS, PARKOLÁS, KISZOLGÁLÓ FORGALOM Elvárások Elsõdleges feladat, a 2002. január 1. óta Széchenyi István Egyetem néven mûködõ oktatási létesítmény számára az új évezred sokirányú követelményrendszerének megfelelõ, méltó egyetemváros kialakítása. Az egyetemi rang számos fejlesztési igényt indukált, melyek megtervezése csak komplex szemlélettel oldható meg. Elengedhetetlen ebbõl következõen a teljes tervezési terület áttekintése, ütemezett felhasználása, infrastruktúra, épületállomány, külsõ és belsõ térkapcsolatok, hiányzó funkciók megteremtése kapcsán. ● Olyan beépítést kell választani, mely a bõvítését úgy oldja meg, hogy az épített és természeti környezetéhez minden vonatkozásban alkalmazkodik, ugyanakkor kifejezi az épületegyüttes térbeli pozíciójából és funkciójából adódó jelentõségét: ● A terv az egyetem belsõ térrendjének optimális építészeti formálását és a belsõ közlekedés lehetõ legcélszerûbb kialakítását biztosítsa. ● Befelé forduló térszervezést tegyen lehetõvé, ● A kiegészítések a meglévõ homlokzatokkal olyan nyitott, de intim tereket alkossanak, melyek alkalmasak szabadtéri rendezvények lebonyolítására.
T ERVEZETT MEGOLDÁSOK ● A Campus gépkocsival, gyalogosan, vagy kerékpárral történõ megközelítését több irányból biztosítjuk, figyelemmel a sokrétû funkció külön idejû igénybevételére, valamint a nagy tömegek egyidejû mozgására. ● Az Egyetemvárost övezõ közlekedési utaktól, csomópontoktól, fásított parkolókon, szobrokkal ékesített zöldfelületeken, vízfolyással kísért allée-n keresztül, fokozatosan „jutunk fel” a kis dombon megnyíló aulához, a könyvtár bejáratához, a belsõ nyitott terekhez. Ez a hangsúlyos vezérfonal a késõbbi bõvítéseket is rendezõ irányvonalként felfûzheti. ● A bõvítés önálló tömege, az egyetem meglévõ épületeivel áttekinthetõ, az adott funkcióhoz igazodó arányos belsõ tereket zár körbe, melyek a régi és az új aulával egyaránt közvetlen kapcsolattal rendelkeznek. ● A bõvítés bár önálló épület, szerves kapcsolatát az egyetem meglévõ épületeivel zárt, fûtött közlekedõkkel, hidakkal biztosítjuk.
BEÉPÍTÉSI JAVASLAT VÁROSSZERKEZETI KAPCSOLATOK
Az egyetemi városrész együttese a városszerkezetben jól lehatárolható, önálló, átmenõ forgalomtól mentes terület. Gyõr MJ Város érvényes Szabályozási Tervében rögzített változások, elsõsorban az új Duna-híd és annak körcsomópontjának megvalósulása után, egy észak-déli forgalmi tengely helyezõdik az Egyetemváros keleti határvonalára. A változással így jelentõs forgalmi terhelés várható, amit a beépítéssel maximálisan igyekeztünk figyelembe venni, de ugyanakkor a térség több irányú megközelítése is biztosítottá válik. A terhelés csökkentése érdekében a tervezett felüljáró nyomvonalát, a csomópontok helyének megtartásával, ívkorrekcióval sikerült kis mértékben a bõvítménytõl elhúzni. A bõvítményt pedig legnagyobb részben délre tájoltuk, így a kettõs fásítással kialakított, zöldbeton felületû parkolók felett az elõadók vagy a könyvtár is a Dunára néznek. A belvárosi
gyalogos kapcsolat fõ iránya továbbra is a Kálóczy téren keresztül vezetve a legrövidebb és a legjobb feltételeket biztosító irány. A meglévõ gyalogos Duna-híd pedig a déli irányú rávezetést erõsíti. Mindkét utóbbi irány a kerékpárosok számára is kedvezõ megközelítést biztosít. A leendõ felüljáró alatti területen a jelenlegi parkoló számmal azonos nagyságrendû parkoló felület alakítható ki, ahol a meglévõ növényállomány védelmével, sõt további fasorok létesítésével számolunk. Ez a parkoló is a Kálóczy tér felöli, ma is mûködõ megközelítést tarja fenn, amely várhatóan a felüljáró megépítését követve is jelentõs marad. Az egyetem DK-i irányú megközelítésével tehát továbbra is számolunk. A körforgalmi csomópont kiépítése után hangsúlyt kap az egyetem jelenlegi, középsõ(gazdasági) bejárata is. Ám ez a bejárat az egyetem biztonságos kiszolgálását látja el távlatban is, kisebb parkoló számot a Posta és MATÁV épületek ellátására biztosítunk itt. A már megvalósult sportcsarnok, valamint a CAMPUS északi irányú, további fejlesztései a körcsomóponttól északra, a Hédervári úti csomópontból induló feltáró úton közelíthetõk meg. Itt a már meglévõ belsõ parkolókat továbbfejlesztettük és innen északra sportpályák létesítését javasoltuk. Ezek a parkolók a sportcsarnok és a sportpályák rendezvényeit, az egyetemi oktatás zavarása nélkül szolgálják ki, a forgalom megosztásával pedig a környezeti terhelés jelentõsen csökken. Az autóbusz várakozóhelyeket a pályázat adatszolgáltatása alapján adottságnak tekintettük. A meglévõ kollégiumi épületek elõtt a gépkocsi forgalmat forgalom csillapítással javasoljuk minimálisra csökkenteni. A forgalom csillapítását az útszakaszon kitett 30 km/órás korlátozó tábla mellett még az útburkolatba legalább 6,0 m-ként beépített kockakõ sávokkal kell biztosítani. T ÉRSZERKEZETI KAPCSOLATOK A Széchenyi István Egyetem távlati területe a jelenlegi pályázati feladat nagyságát meghaladja. A város érvényben lévõ szabályozási tervében szabályozott területet a Posta, MATÁV, jelenlegi Jogi Kar épületeit befoglaló Hédervári úttal határos területre csak olyan mértékben tekintettük át, amely a jelenlegi bõvítési ütem mûködésének folyamatosságát biztosítja a CAMPUS jövõbeli fejlesztései során. Így ezen a területen építési helyre tettünk javaslatot, az ehhez szükséges parkolók biztosításával. A teljes egyetemi együttest délen karéj alakban körbefutó, szobrokkal jelzett felvezetõ „stáció”, a Hédervári út mentén is folytatódik javaslatunk szerint. Ennek a gyalogos úttal kísért zöld sávnak, feltétlenül védelmi szerepe is van, véd a gépkocsiforgalom káros környezeti hatásaitól. Itt jegyezendõ meg, hogy az egyetem távlati lekerítését ez a vonal szinte körben kijelöli. A pályázati kiírás szerinti bõvítés nem szoborszerû tömeg, a két meglévõ tanulmányi tömböt összekötõ, önálló épületrész. A régi és az új beépítés között ezáltal K-Ny-i tengelyû, külsõ és belsõ, negatív és pozitív, valamint átmeneti terekbõl felépülõ térsort hoztunk létre, a kétoldali kísérõ homlokzati üvegfalakon keresztül az aula terek is idekapcsolhatók. Az egyes egyetemi létesítmények elõtt, azok bejáratait összekötve, a parkolók gyalogos forgalmát bekapcsolva egy gyalogos tengelyt alakítottunk ki a körforgalmi csomópont felõl indítva, a kollégiumi épület elõtti parkig vezetve. Erre a vonalra jeleket (szobor, térplasztika, kerti bútor, stb.) helyeztünk el melynek elsõ eleme a parkban meglévõ szobor. Ez a sor a további fejlesztések esetén É-felé tovább folytatódhat egy belsõ rendezõ vonalat adva a különbözõ létesítmények számára. Az új épülettel a campus fõtere az épületek által határolt „T” alakú térség, melynek a tanulmányi épület elõtti része a rendezvények tere, lépcsõs, burkolt felületekkel, az étterem elõtti rész pedig ligetes, kertes, gyalogutakkal átszelt csendesebb zónaként funkcionálhat.
A gazdasági feltöltést továbbra is a meglévõ útvonalon biztosítjuk a meglévõ alagsori épületrészek feltárásával. A kelet-nyugati irányú térsor a régi és új épület között, azok padlószintjével egyezõ magasságon fut a kollégiumi épületek által lezárt térség felé, ahová lelépcsõzik, egy kõburkolttal kialakított színpadszerû térbe, mely valóban alkalmas különbözõ szervezett rendezvények vagy rögtönzött diáktalálkozók számára. A leérkezés vonala csuklópont, gyûjtõ szimmetria tengely tehát, ahonnan fokozatosan haladunk az egyetem zöldbe ágyazott, fasorokkal kísért tágabb funkciói felé, most már északi és déli irányokba egyaránt. A fokozatos beérkezés érzetét a déli irányban megtartott parkoló felõl is biztosítani kívántuk. A parkolók a Duna felõl nyílnak, minden parkoló sor között széles fasorral kísért gyalogos úton közelíthetünk az egyetemi aula és könyvtár felé. A parkolóból kiérve a Duna vonalához közelítõ, határozott íves vonalat keresztezünk, mely kisebb vízfolyással kísért közlekedési gyûjtõ folyosó, a metszõpontokban egy-egy szoborral hangsúlyozott „stáció”. A vízfolyás vonalától a terep lassan emelkedik, az egyetem aulája és könyvtára, egy kis domb tetején nyílik ki elõttünk, méltóságot árasztva, az érkezõvel éreztetve érkezését a „tudás templomába”. A kis domb fölé nyúló elõadók tömegei, ezt a hatást tovább fokozzák úgy, hogy a dombokról visszacsordogáló csobogókkal a füves felületek barátságos, nyugodt és elegáns környezetet biztosítanak. Az új épület elõadóinak Dunára tájolt, teraszai, tetõkertjei a zöld környezetet szintenként idézik. A szobrokkal kísért íves vonalat, a távlati területfejlesztés területen is javasoljuk folytatni, ezzel valójában egy majdani kerítés nyomvonala is kirajzolódik. KÖZLEKEDÉS Külsõ közlekedési kapcsolatok Az egyetem megközelítése az új felüljáró megépítését követõen lényegében nem változik. Továbbra is három feltárási hellyel számolunk. A Kálóczy tér felõli, jelenleg is mûködõ DK-i feltárás továbbra is megmarad, elsõsorban az egyetemi dolgozók és bejáró diákok, valamint a különbözõ rendezvényeket, konferenciákat látogató vendégek érkezési pontja marad. Ezzel a feltárással lényegében a felüljáró alatti egyébként holt tér is kihasználható, a meglévõ parkoló bõvíthetõ abban az irányban. A felüljáró körcsomópontba érkezik, mely a Hédervári út, Rónay Jácint utca, és Szövetség utca keresztezõdésében fog kiépülni. Az egyetem gazdasági útvonala, valamint a MATÁV és Posta kiszolgálása jelenleg is ebbõl a csomópontból induló kiszolgáló útról valósul meg, a körforgalom megépítése után forgalomtechnikai szempontból mindenképpen biztonságosabb, korszerûbb megközelítés létesül. A körcsomópont végleges formájában csak a Jogi kar mai épületének szanálásával építhetõ meg, de akkorra a pályázati kiírásnak megfelelõen ez az épület már felszabadul. Beépítési javaslatunkon e végleges állapotot ábrázoljuk. Ez a középsõ feltárás pályázatunkban továbbra is elsõsorban gazdasági kiszolgáló vonal marad, a meglévõ Posta és MATÁV számára, a létesítményekkel szemben kisebb parkoló felületet alakítottunk ki. A körcsomóponttól északra, a Hédervári út, Leibstück Mária utca keresztezõdésébõl az Egyetem északi területeihez nyílik feltárás. Ez a vonalon a közelmúltban megvalósult sportcsarnok és a Campus távlati fejlesztései számára biztosít feltárást. Belsõ feltáró hálózat Az egyetem területen a belsõ feltáró utak kisebb korrekciójával, a pályázatban megadott közlekedési tervanyagot alapul véve, átlátható tiszta szerkezet kialakítása volt a célunk. A gépjármû forgalom folyamatos, lassú haladásának biztosítása
érdekében a belsõ és a külsõ utak egységes hálózattá fejlesztését javasoltuk. A kelet nyugati irányú feltárások észak-déli irányú kapcsolatait kibõvítettük az Áldozat utca és a Vásárhelyi Pál utca irányába. Az egyetem teljes területén 30 km/óra sebességkorlátozást tartunk indokoltnak, ezt elõsegítendõ az útburkolatba 12-6 menként figyelmeztetõ bukkanó, vagy rusztikázott burkolatváltás beépítését javasoljuk. A Duna menti útvonal jelentõs forgalomkorlátozását javasoljuk, kiváltképpen a kollégiumi épületek elõtt. Ezen a szakaszon, a beépítési javaslatunkon ábrázoltak szerint, folyamatosan kõkocka sávok beépítését terveztük. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS: A meglévõ gyalogos felüljáró valamint a Duna menti korlátozott forgalmú út a kerékpárosok és gyalogosok déli irányú fogadását, továbbá az egyetem területére való bevezetését ellátja. A Hédervári út mentén a körcsomóponttól északi irányban önálló kerékpárút is tervezett. A CAMPUS belsõ sétaútjainak hálózatát, az utak szélességét és burkolatát úgy alakítottuk ki, hogy azokon a kerékpáros illetve a gyalogos forgalom egyaránt biztonságos legyen. Fontos szempont volt, hogy külsõbelsõ terek láncolatában kerüljük a feleslegesen sok lépcsõt. Általában a mozgáskorlátozottak közlekedési vonala megegyezik a gyalogosok vonalával, így egy térbe bejutás, a tér együttesen való áthaladás térélménye minden ember számára egyformán adatik, élvezhetõ. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER: A tervezési területet a Duna vonala mentén meglévõ zöldfelületek és a Kálóczy tér kialakult parkja déli irányból övezi és egyben a zöldfelületi rendszerét meghatározza. Ez a lényegében karéj alakú zöldfelületi rendszer a Dunával a háttérben egy tervezési területen való folytatásra illetve a tervezett épület rátájolására ösztönzött minket. A parkoló intenzív fásítása után az új épület bejárata felé lassan emelkedõ füvesített dombokon keresztül a zöldfelület szinte behatol az épületbe és innen az azokhoz kapcsolódó külsõ-belsõ terek láncolatába. Az új épület délre nézõ elõadószárnyai teraszosan lépcsõznek a Duna felé, és a tetõkertként kialakított teraszok a zöldfelületi rendszer részévé válnak. A tetõkertek intenzívebb növénytelepítése érdekében javasoljuk ezeket a felületeket változó szerkezeti vastagságú földréteggel kialakítani mesterséges dombokat képezve ezáltal. A meglévõ növényállományt a tervezett bõvítés kismértékben érinti, a kivágott fák pótlásáról a megnövelt parkoló felületén, a parkolók közti gyalogossávot kétoldalt kísérõ fasorokkal gondoskodtunk. A teljes tervezési területen a gyalogoskerékpáros közlekedési sávokat övezõ zöldfelületek kialakítását fásítással, parkosítással oldottuk meg.
20.3.
ÉPÍTÉSZETI, FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS
MEGHATÁROZÓ ELVEK: ● A meglévõ épületegyüttes kötött ortogonális raszter-rendszerét, tömegstruktúráját, szigorú anyaghasználatát tervünkkel nem tagadni, hanem oldani kívántuk. ● Az új épületrészek a kijelölt É-D-i irányú közlekedési tengelyekhez igazodnak, erre szerkesztõdtek. ● Tagolt tömegeikkel, tömör és átlátszó kubusaikkal bár részben a meglévõ elé kerülnek, de mintegy felvezetést adnak ahhoz. A lépcsõzõ tetõk pedig tetõkertes kialakításukkal a parkot emelik fel az emeleti épületfunkciókhoz, intim, panorámás környezeti feltételeket kínálva a könyvtári és tanulmányi programok számára. ● Az épület zárt kõtömbje védelmet, függetlenséget ad a bennlévõknek. A külvilág szabálytalan lamella rajzolat között hatol be. A tömbszerû megjelenést az üveg függönyfalak lebegése és a tetõkertek növényvilága ellensúlyozzák. ÉPÜLET A meglévõ tanulmányi tömb nagy fesztávú szerkezeteibõl adódóan jelentõs szintmagasságokkal épült. A tervezett épületnél kisebb fesztávhoz kisebb szerkezeti méreteket alkalmaztunk, a szintmagasságok is alacsonyabbak. lettek. A meglévõ épülethez a földszinti padlószinttel kívántunk igazodni. A két épületet összekötõ hidakat pedig a második emeleti födémek magasságába terveztük. A „B” és a „C” jelû épület közötti liftblokkot a „D” jelû épületrészbe helyezzük át, ahová eredetileg is liftet terveztek, a megüresedett helyen pedig a könyvtári becsatlakozó híd félszintre érkezve új lépcsõkarokkal két meglévõ emelethez kapcsolódhat egyszerre. A mozgásukban korlátozottak térszíni rámpákon keresztül, illetve lifteken jutnak a parkolóktól az épület belsõ szintjeire FELHASZNÁLT ANYAGOK: A tervezett épület monolit vasbeton szerkezetû, falai réteges felépítésûek. Homlokzatain alapvetõen tömör, zárt faltestek, sorolt falnyílások és összefüggõ üvegfelületek váltják egymást a mögöttes funkcióhoz igazodva. A tömör felületek rusztikus megjelenésükkel a meglévõ nyersbeton homlokzatokhoz kívánnak igazodni, anyaguk vízszintes sávokban rakott homokkõ és sárgás árnyalatú nyerstégla. Az egyedi falnyílásokba szinterezett felületû fém nyílászárók kerülnek, az üvegfelületek pedig struktúrált függönyfalak. A tömbszerû kubusokon a burkolt felületek körbefordulnak, a kiemelt, nagyforgalmú helyeken a belsõ térben is megjelennek. A Déli tájolású üvegfalak elõtét védõ üvegfelületet és árnyékoló pergolákat kapnak. A tetõkert kialakításánál a rétegrendeket úgy választottuk meg, hogy a viszonylag kis szerkezeti magasság ellenére, intenzív növényzetet is képes legyen táplálni.
FÕ FUNKCIÓCSOPORTOK
Az új épületegyüttes az alábbi részekre tagolódik: - aula - könyvtár - igazgatás - doktori iskola - elõadó termek. A térszínhez kapcsolódnak a nagyforgalmú terek, az aula, az elõadók és a könyvtár bejárata. Ez a szint egyben a meglévõ aula padlószintje és a rendezvényi udvar járószintje is. Az igazgatási funkciók a felsõbb emeletekre kerültek. KÖNYVTÁR A könyvtár elkülöníthetõ épületrész, azonban közvetlenül kapcsolható az aulához és a két kisebb elõadóteremhez is. A külsõ forgalom számára függetlenül elérhetõ, de a tanulmányi épületbõl hídon keresztül belülrõl is feltárható, az oktatók pedig kártyás ajtókon keresztül az igazgatási szintekrõl közvetlenül átmehetnek az olvasó és kutató terekbe. Az elõcsarnokot kibõvítettük összekötve az elõadókkal. A könyvek visszaadásához nem szükséges az ellenõrzõ kapukon átmenni. A fõ, liftekkel ellátott függõleges közlekedési magokat a rendezvényi udvar felõli oldalra helyeztük, külön az igazgatás, külön a könyvtári látogató és teherforgalom számára. A könyvtár épületben a földszinten, a galérián és két további emeleten helyeztük el az olvasótermeket. A pince szint a gördülõ állványos raktári rész, a legfelsõ emelet pedig az igazgatás területe. A vertikális tagolás funkcionális elkülönítést is biztosít, a felsõbb szintek az intimebb zóna a kutatás, a szakmai munka terei. A tájékozódási pontokat a légtér feletti hidakra, súlyponti helyekre terveztük. A tájékozódási irodát pedig az igazgatási részhez kapcsoltuk. Az egyes olvasótermi szintekhez tetõkertek kapcsolódnak, olvasóteraszként funkcionálva. A könyvtárigazgatás, feldolgozás a legfelsõ önálló szinten közvetlen teherlift kapcsolattal van összekötve az olvasótermi és a raktárszinttel is. AULA TÉR Az egyetemi forgalmi irányok metszéspontja, a külsõ parkoló felõli független megközelíthetõség, a meglévõ aula térhez kapcsolhatóság határozták meg a tervezett aula helyét. A meglévõ és a tervezett aulák, üvegfalaikon keresztül a köztes rendezvénytérrel összefüggõ térsort alkotnak, a tanulmányi épületbõl az aulán keresztül továbbra is átlátni a Duna part irányába. Az elõcsarnokhoz kapcsolódik a legnagyobb elõadó, a büfével, de a másik két elõadóterem is innen közvetlenül elérhetõ. Rendezvények esetén az elõadók az aulával együttesen is használhatók. A karzatokról, intézményi folyosókról, üvegezett hidakról az események jól láthatóak. Az elõcsarnok rendezvények idején ajtókkal az aula terébõl leválasztható.
ELÕADÓTERMEK A földszinti K-Ny-i tengelyû közlekedõ sávra fûztük fel a három elõadót, mindegyik önállóan is megközelíthetõ, kettõ közülük többfunkciós rendezvénytér is, akár a könyvtár akár egyéb intézmény számára; a K-i pedig emelt, rögzített széksorával kifejezett elõadóterem. Az elõadók a zajterheltebb K-i oldal felé zárt homlokzatúak, a csendesebb, park felõli homlokzatok adják az ablakos, megvilágított oldalt. A DOKTORI ISKOLA Az elõcsarnokból önállóan is megközelíthetõ egység, az elõadó és az adminisztrációs helyiségek egy tömbbe, egymás fölé kerültek, a rektori szinttel azonos emeleti pozícióba, ahhoz a karzaton keresztül is kapcsolódva. IGAZGATÁS, ADMINISZTRÁCIÓ Az épület Ny-i tömbje az I. emelettõl a VI.-ig a hivatali tömböt foglalja magába. Ez a szárny alapvetõen középfolyosós, hagyományos elrendezésû, a D-i részébe az elõadó felett a nagyobb terû helyiségeket helyeztük, kisebb teraszokat, tetõkerteket adva hozzájuk. Az elsõ emeleti közlekedõ karzatként is funkcionál az aulához. A második emeletre helyeztük a rektori szobát, tárgyalókat, ennek várakozó, közlekedõ területei üvegfallal lezártan az aulába benyúlva szintén betekintést adnak az ott zajló eseményekre.
