A hálózatsemlegesség közgazdasági kérdései
Pápai Zoltán 2011.április 21.
Mikor sérül a hálózatsemlegesség? A hálózatsemlegesség (a továbbiakban HS) megsértéséről beszélünk, ha az internetszolgáltató (internet hálózatüzemeltető) megkülönbözteti az IPcsomagokat például azzal, hogy: bizonyos internetes oldalak elérhetősége jobb; felárat kér bizonyos internetes oldalak jobb minőségű elérhetőségéért; díjakat szed a tartalomszolgáltatóktól azért, hogy az elérhesse az előfizetőket egyes szolgáltatások vagy eszközök használatáért a versenyárnál magasabb árat kér; bizonyos oldalakat blokkol; megakadályozza egyes szolgáltatások vagy alkalmazások elérését; (Carter–Marcus–Wernick [2008]).
2
Adatforgalom és pénzáramlás az internetes tartalom fogyasztásban $: fizetés forgalom p2p forgalom
Tartalomszolgáltató1
reklám &
?
előfizetés
ISP2
ISP1
?
U2
Tartalomszolgáltató2
U3
U1
3
Kik is a HS sértés potenciális elkövetői? Az internet szolgáltatók (ISP-k), olyan hírközlési szolgáltatók, akik IP hálózatokat működtetve, IP alapú nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtanak nagy vagy kicsi, inkumbens vagy alternatív, hozzáférési vagy átviteli, vertikálisan integrált vagy nem integrált szolgáltató egyaránt lehet
4
Az internet korábban jellemző architektúrája erősen hierarchikus volt (1995–2007)
Sprint, MCI, AGIS, UUnet, PSINet Nemzeti gerinchálózati szolgáltatók NAP
NAP
Ingyenes
Regionális hozzáférési szolgáltatók Fizetés a sávszélességért Helyi hozzáférési szolgáltatók
ISP1
ISP2
ISP3 Fizetés a sávszélesség hozzáférésért
Fogyasztói IP-hálózatok Lakossági és üzleti felhasználók
NAP: hálózat hozzáférési pont (Network Access Point), ISP: internetszolgáltató (Internet Service Provider) Forrás: Labovitz és szerzőtársai [2010] alapján.
5
Az internet mai architektúrája sokkal komplexebb és kevésbé hierarchikus
„Hyperóriások” nagy tartalomszolgáltatók, fogyasztók, CDN-ek
Globális tranzit/ nemzeti gerinchálózatok Globális internet mag
Ingyenes IXP
Regionális / 2 . szintű szolgáltatók
IXP
ISP1
IXP
ISP2
Fogyasztói IP hálózatok
Fizetés a sávszélességért
Fizetés a sávszélesség hozzáférésért
IXP: internetes forgalomcsere-pont, CDN: tartalomszállító hálózat(Content Delivery Networks). Forrás: Labovitz és szerzőtársai [2010] alapján.
6
ISP piaci alapok (1) a fogyasztói kereslet elsődlegesen a tartalomra (és nem szolgáltatásminőségi műszaki jellemzőkre) irányul a tartalom szolgáltatások/alkalmazások igénybevételével fogyasztható a különböző szolgáltatások/alkalmazások átviteli igényei (szolgáltatásminőség – QoS) különbözőek késleltetés, sebességingadozás
a minőség/sávszélesség iránti fogyasztói kereslet közvett a tartalomszolgáltatók akkor tudják eladni szolgáltatásaikat, ha az a fogyasztóhoz megfelelő minőségben jut el
7
ISP piaci alapok (2) az ár- és minőségi diszkrimináció nélkül működő best effort hálózat közjószág, pontosabban inkább klubjószág a hálózathoz hozzáférő felhasználók (fogyasztók vagy tartalomszolgáltatók számára) potenciális problémák potyautazás túlhasználat (közlegelők tragédiája, zsúfoltság) szuboptimális kínálat (azaz a szükségesnél kisebb kapacitás)
a hálózatok ugyanakkor magántulajdonban vannak, fejlesztésüket magánvállalkozások finanszírozzák de van/lehet több hálózat, akik egymással versenyeznek is
8
ISP piaci alapok (3) Az ISP szolgáltatás egy kétoldalú piac a platform a hálózati szolgáltatás, ami lehetővé teszi a a tartalomszolgáltatók és a fogyasztók találkozását a kétoldalú piacok lényege, hogy az optimális mennyiség (itt kapacitás, minőség) a piac két oldaláról szerzett árbevétel függvénye az egyes oldalak felé érvényesített optimális ár eltérhet a határköltségtől ebből következik, hogy a diszkrimináció nélküli világban sem evidens az, hogy a tartalomszolgáltatók csak a csatlakozás költségét fizessék az ISPknek azért, hogy optimális legyen a minőség és a fogyasztók száma közgazdaságilag racionális az a felvetés, hogy a tartalomszolgáltatók többet fizessenek (bevételeikből!) a hálózat használatáért, mint a kiszolgálásuk közvetlen inkrementális költsége
9
Az elmúlt évek fejleményei a hálózati kapacitások a fejlesztések ellenére sem korlátlanok, a forgalom gyorsabb ütemben nőtt, mint ahogy a hálózatok fejlődtek videó szolgáltatások (pl. YouTube, BBC iPlayer, Hulu, Netflix, …) közösségi hálózatok (Facebook) online játékok
napvilágra kerültek olyan esetek, amelyek során az ISP-k alkalmaztak olyan gyakorlatot, ami a szigorúan véve a HS megsértésének minősül a HS szabályozási kezelése kiemelt – érzelmektől és hangulatkeltéstől sem mentes - társadalmi és politikai figyelmet kapott (különösen az USAban) vannak olyan műszaki-gazdasági megoldások, melyek többé-kevésbé oldják a hálózatokra nehezedő nyomást CDN-ek (Content Delivery Networks), tömörítési technikák (pl. Opera Mini, Opera Turbo)
10
A pozitív diszkrimináció értelme ha megengedjük a diszkriminációt, akkor lehetővé tesszük, hogy az a szereplő fizessen többet, akinek a számára ez fontosabb a fogyasztók oldalán ez magától értetődően jelen van, hisz a különböző sávszélességű/ megbízhatóságú/ technológiájú hozzáférésért különböző árat fizetnek a kínálattól, igényeiktől és pénztárcájuktól függően optimalizálnak
milyen igazságossági elvet sért, miért eretnek gondolat az, hogy az aki jobb minőségben akarja eljuttatni a tartalmát a fogyasztóhoz, az fizessen a többletminőségért?
11
A pozitív diszkrimináció miatt nincs miért izgulni pozitív hatás: QoS azok számára akik ezt igénylik többletbevétel a tartalomszolgáltatók oldalán többletbevétel az ISP-k oldalán beruházás a QoS-be nagyobb fogyasztói elégedettség jólétnövelő hatású
negatív hatás negatív externália azoknak, akiknek a szolgáltatása relatíve leértékelődik a QoS képes szolgáltatásokkal szemben de ez természetes, mert mindig ez történik a lemaradókkal, ha új termék/szolgáltatás jelenik meg a piacon! ez nem negatív diszkrimináció!
12
„Teljesen függetlenül attól, hogy a különböző tartalomszolgáltatóktól az eltérő sebességű szolgáltatásért kért különböző díjak diszkriminatívak-e vagy sem, a kötelező hálózatsemlegesség követelői nem hajlandók tudomást venni arról, hogy az árdiszkrimináció önmagában nem elítélhető dolog. Épp ellenkezőleg, a hírközlési szolgáltatások előállítása magas fix költséggel és közös költséggel történik, ami gazdaságosan tipikusan csak a valódi árdiszkrimináció segítségével nyerhető vissza: aránytalanul többet kérnek azoktól a vásárlóktól, akiknek a kereslete viszonylag rugalmatlan, míg határköltség közeli díjat szednek be a rugalmasabb keresletű használat után.” Alfred E Kahn 2006
13
A HS pártolók típusai naiv idealisták az internet egyenlősége és szabadságára hivatkozva elfeledkeznek a közgazdasági alapokról (vagy nem értik)
hálózati szocializmus hívei a hálózatok feletti szigorú kontrollt lényegében államosítását kívánják a közérdekre hivatkozva nem számolnak az emiatt felmerülő (beruházási, fogyasztási) ösztönzési problémákkal
dinamikus hatékonysági alapon tartják ezt jobb megoldásnak fontosabb az innováció a hálózat szélein, mint a hálózaton belül
önérdekből támogatók potyautazók időnyerésre játszók (pl. Google, Amazon)
versenyjogi érvekre hivatkozók csak vertikálisan integrált és nem integrált szereplők kapcsolatában tartják problémának a semlegesség megsértését
14
Probléma-e a HS megsértése? Elítélendő magatartás-e, a HS „megsértése”, pusztán azért, mert az valakit negatívan érint? a pozitív diszkriminációnak is van negatív hatása egyes versenytársakra egyes versenyző szolgáltatások vagy szolgáltatók preferálása versenyt erősítő tényező, aminek fogyasztói jóléti hatása pozitív
ha negatív diszkriminációról van szó, akkor is lehet indokolt ha valamely alkalmazás/szolgáltatás extra terhet jelent a hálózat számára és rontja a minőséget, korlátos kapacitások mellett a normál felhasználók érdekében a normál felhasználások megfelelő minőségének biztosítása érdekében forgalom menedzsmentre lehet szükség (a közlegelők tragédiájának megakadályozása): pl. mobil hálózatok
15
A probléma a HS versenyellenes megsértése A kérdésben a a versenyjogi megközelítés igazít el ott probléma a HS megsértése, ahol ez negatív diszkriminációt jelent és versenyellenes, azaz kárt okoz a versenytársaknak, s ennek révén kárt okoz a fogyasztóknak műszakilag, gazdaságilag nem indokolt kizáró célú ezzel csökkenti a versenyt szűkíti a választékot csökkenti a fogyasztói jólétet általában vertikális kapcsolatok esetén merül fel
vigyázni kell, mert nem mindig evidens, hogy mi az ami versenyző viselkedés, vagy műszaki és gazdasági körülményekkel indokolt diszkrimináció és mi a versenyellenes magatartás ezért az eseteket érdemben kell megvizsgálni, s azonosítani kell a versenyellenességet és azt, hogy ez kárt okoz a fogyasztóknak
16
vertikálisan integrált hálózati szolgáltató monopólium átviteli hálózat
F1
hozzáférési hálózat
F3
F2
Tsz 1
Tsz 2
egyszerű a kétoldalú platform működtetése a monopólium a profitmaximalizálás érdekében árdiszkriminációt alkalmazhat ezen túl azonban a monopólium csak akkor érdekelt TSZ1 és TSZ2 megkülönböztetésében, csak ha az egyik túl sok hálózati erőforrást köt le
17
verseny az átviteli szolgáltatásban F1 hozzáférési hálózat
átviteli hálózat
hozzáférési hálózat
F3
F2
átviteli hálózat Tsz 1 Tsz 2 ha a forgalom több hálózaton is átmegy, akkor mindig a leggyengébb láncszem határozza meg a minőséget, amit ilyen esetben nehéz garantálni a hozzáférési hálózat szűk keresztmetszet lehet a verseny az átvitelben javítja a minőséget (ebben a szegmensben)
18
versenyző heterogén hálózatok F1 hozzáférési hálózat
átviteli hálózat
hozzáférési hálózat
átviteli hálózat
hozzáférési hálózat
F3
F2
Tsz 1
Tsz 2 heterogén hálózatok esetén mindig a leggyengébb láncszem határozza meg a minőséget, amit ilyen esetben nehéz garantálni ha a hálózat minden szegmensében verseny van az növeli a választékot és javítja a minőséget ilyenkor sem homogén a minőség, de a verseny csökkenti a HS megsértésére való ösztönzőket
19
minőségileg differenciált hozzáférés F1 hozzáférési hálózat
átviteli hálózat
átviteli hálózat
hozzáférési hálózat
F3
F2 magasabb minőségű hozzáférés
Tsz 1
Tsz 2
normál hozzáférés az ár- és minőségi (pozitív) diszkrimináció segít a fejlesztések finanszírozásához szükséges bevételek előteremtésében TSZ1 és TSZ2 megkülönböztetése versenyerősítő hatású
20
CDN hálózat a tartalom fogyasztóhoz közelítésére F1 hozzáférési hálózat
átviteli hálózat
átviteli hálózat
hozzáférési hálózat
F3
F2 CDN
Tsz 2
Tsz 1
a CDN-ek megjelenése egy olyan megoldás, ami válasz a hálózati kapacitások korlátozottságára vannak privát CDN-ek (pl. Google, Amazon) és vannak CDN szolgáltatók (pl. AKAMAI, Level3) a CDN-ek megjelenése erősíti a versenyt, növeli a fogyasztói jólétet
21
vertikálisan integrált tartalom- és hálózati szolgáltatás F1 hozzáférési hálózat
átviteli hálózat
átviteli hálózat
hozzáférési hálózat
F3
F2 Tsz 1
Tsz 2 az igazi HS megsértési probléma az, ha a vertikálisan integrált szereplő szolgáltatása versenyez a nem integrált szereplő szolgáltatásával, mert ilyenkor az integrált szereplő érdekelt a versenytárs kiszorításában, vele (illetve szolgáltatásával szemben negatív diszkrimináció alkalmazásában itt is meg kell azonban vizsgálni, hogy a diszkriminációnak nem volt-e műszaki vagy gazdasági szempontból indokolt
22
Eltérő szabályozói közelítések az Atlanti óceán két oldalán USA erős ideologikus felhangok az FCC szabályokat hozott, de csúnyán belegabalyodott ebbe az ügybe a szabályozási próbálkozások szánalmas eredménnyel jártak Comcast döntést a bíróság a fellebbezés alapján elutasította az új szabályozás belépője a MetroPCS feljelentése volt (a mobil piac 5., 10%-nál is kisebb részesedésű szereplője)t, olyan csomagokért, amelyek egyértelműen a választékot szélesítették
EURÓPA a Bizottság a vizsgálódás után ezúttal bölcsen döntött (2011/04/19), hogy inkább nem tiltja meg eleve a diszkriminatív technikák alkalmazását, inkább „vár és figyel”, s csak akkor avatkozik be szabályozási eszközökkel, ha ez indokolt az OFCOM szintén elfogadható eszköznek tekinti a forgalommenedzsment technikák alkalmazását, ha az nem versenyellenes
23
Neelie Kroes, European Commission Vice-President for the Digital Agenda, 2011.04.19. „Together with national telecoms regulators, the Commission will spend 2011 closely looking at current market practices. At the end of 2011, I will present the findings and will publicly name operators engaging in doubtful practices. I will be looking particularly closely for any instances of unannounced blocking or throttling of certain types of traffic, and any misleading advertising of broadband speeds. If I am not satisfied that consumers can counteract such practices by switching providers, I will not hesitate to introduce more stringent measures. That could be in the form of more prescriptive guidance, or even legislation if it is needed. Mark my words: if measures to enhance competition are not enough to bring internet providers to offer real consumer choice, I am ready to prohibit the blocking of lawful services or applications. It's not OK for Skype and other such services to be throttled. That is anti-competitive. It's not OK to rip off consumers on connection speeds. What is more, we won’t just rely on the eyes and ears of the Commission and the national regulators to measure any problems. I will be asking European consumers and businesses to be vigilant about any problems they encounter.”
24
Következtetések A HS kérdése nem lehet tabu, nincs értelme a HS megsértés ideológiai alapú tiltásának, mert jóléti szempontból ambivalens, s gyakran kifejezetten káros lenne A hálózatsemlegesség különböző esetei közgazdasági szempontból különbözők Közgazdasági érvek szólnak amellett, hogy a HS megsértése lehet normális piaci jelenség, amikor jólétnövelő hatású lehetővé teszi a z ISP-k költségeinek fedezését, a hálózatok fejlesztésének finanszírozását erősíti a tartalomszolgáltatók piacán versenyt innovációra ösztönöz lehetővé teszi korlátos kapacitások esetén az általános minőségromlás elkerülését és annak megakadályozását, hogy egyes fogyasztók speciális hálózathasználata negatív externáliát jelentsen a normál fogyasztók számára
A HS megsértése versenyellenes célból is történhet különösen vertikálisan integrált ISP-k esetén van motiváció a rivális szolgáltatások kiszorítására mindez felderíthető és kezelhető a versenyjog eszközeivel, azaz e post szabályozással
A HS kérdésének kezelése ex ante szabályozással nem indokolt, mert aránytalan és jóléti szempontból inkább káros lenne
25
Néhány irodalom Carter, K. R. - Marcus, J. S. - Wernick, C. (2008): Network Neutrality: Implications for Europe. Wissenschaftliches Institut für Infrastruktur und Kommunikationsdienste Diskussionsbeitrag, 314 Cave, M. - Crocioni, P. (2007): Does Europe Need Network Neutrality Rules? International Journal of Communication, 1 Yoo, C. S. (2010): Network Neutrality or Internet Innovation, Regulation, Vol. 33. No. 1. Pápai Zoltán - Urbán Ágnes (2009): Ki fizeti a révészt?, A hálózatsemlegesség vita közgazdasági háttere, Infokommunikáció és Jog, 32 Gálik Mihály - Pápai Zoltán - Urbán Ágnes (2011): Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről, Verseny és Szabályozás 2010, MTA KTI, előkészületben
26
Köszönöm a figyelmet.
