KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax:

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.564/18 /2009.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Dalkia Energia Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 91-93., képviseli: Dr. Hernádi Ügyvédi Iroda, dr. Hernádi Rita ügyvéd, 1215 Budapest, Katona J. u. 8., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet a Petz Aladár Megyei Oktatókórház (9024 Győr, Vasvári út 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Petz Aladár Megyei Oktatókórház telephelyén hőszolgáltatási szerződés keretében hőenergia termelő, elosztó és fogadó berendezések hosszútávú üzemeltetése és karbantartása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontját, valamint a Kbt. 101. § (2) bekezdésére tekintettel az 57. § (3) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság az ajánlatkérő részvételi felhívását, részvételi dokumentációját és azt követően hozott döntéseit megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft azaz egymillió forint pénzbírság, a részvételi felhívást ellenjegyző dr. Vig Levente hivatalos közbeszerzési tanácsadót (névjegyzéki sorszám: 663.) 100.000,-Ft azaz százezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérő és a részvételi felhívás ellenjegyzője a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárásban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

2 INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Az eljárást megindító részvételi felhívást 2009. szeptember 11-én 2009/S 175-25735 számon tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A részvételi felhívást dr. Vig Levente hivatalos közbeszerzési tanácsadó (névjegyzéki sorszám: 663.) jegyezte ellen. A közbeszerzési eljárás tárgya szolgáltatásmegrendelés, szolgáltatási kategória: 12. A közbeszerzés becsült értéke 600 millió Ft. Ajánlatkérő a részekre történő, valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő a részvételi felhívás II.2.1.) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a teljes mennyiséget: „Vállalkozó feladatát képezik az alábbiak: 1. Az Ajánlatkérő területén található gőz és hőellátó rendszer üzemeltetése, karbantartása, az épületek hőközpontjában található berendezésekkel bezárólag. 2. Az Ajánlatkérő mindenkori igényének megfelelő mennyiségű földgáz beszerzése, abból 6 báros gőz előállítása az ajánlatkérő kazánjaival és a gőz szolgáltatása az ajánlatkérő részére, a földgázszolgáltatónak közbeszerzési eljárás keretében, az ajánlatkérővel közös kiválasztása és a vele való szerződéskötés. 3. A távhőszolgáltatóval a szerződés megkötése, ennek keretében az Ajánlatkérő hőellátásához (fűtési és használati melegvíz ellátás) szükséges távhő beszerzése, és az ajánlatkérőnek történő továbbadása. 4. Az ajánlatkérő telephelyén abszorpciós hűtő telepítése (megadott teljesítménnyel, és határidőre - a hűtő típusa, a fűtési mód (gőz, víz) vállalkozó által szabadon választható. Fűtött légköbméter (az ajánlatkérő területén): 221 000 lm³. Várható gőzenergia igény átlagosan: 40 000 GJ/év. Várható fűtési és HMV célú hőenergia igény: 50 000 GJ/év. Várható hidegenergia igény: 7 000 GJ/év.” A részvételi felhívás II.2.2) pontja szerint a szerződés időtartama 180 hónap (15 év). A részvételi felhívás III.1.2) pontjában, a szerződésre vonatkozó feltételek között az alábbiakat rögzítette ajánlatkérő: „Ajánlatkérő nyertes ajánlattevő részére járó ellenszolgáltatást havonta kiállított számla ellenében, a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő igazolt teljesítéstől számított 30 napon belül, átutalással egyenlíti ki, figyelemmel a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (6) bekezdésében foglaltakra. Az ajánlatkérő által fizetendő

3 díjnak a továbbszámlázott díjakat, a megajánlott egységáron számított hidegenergia díját, valamint a rendszerüzemeltetés (továbbiakban: üzemeltetési) díját kell tartalmaznia. Az előírthoz képest kedvezőbb fizetési határidő vállalása az ajánlatok bírálatának részét képezi.” Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta a kizáró okokat, valamint a pénzügyi és gazdasági, továbbá a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszerét és igazolásuk módjait, az eljárás szempontjából releváns határidőket. A felhívás IV.2) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez kapcsolódóan az alábbiak szerint meghatározta a bírálati részszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat: Bírálati részszempont Súlyszám 1. Hidegenergia ára (Ft/GJ) 45 2. Üzemeltetési díj (Ft/év) 35 3. Gőzellátás üzemkiesés esetére fizetett kötbér (Ft/óra) 5 4. Az abszorpció telepítésének késedelme esetén fizetett kötbér (Ft/naptári 5 nap) 5. Az előírton felül vállalt meghiúsulási kötbér (A nettó éves üzemeltetési 5 díj%-ában kifejezve) 6. Az áremelés mértéke az üzemeltetési díj esetében 5

A felhívás a További információk körében a 14. pont alatt a következőket rögzítette: „Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárást a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja alapján folytatja le. Ezen eljárási fajta indoka, hogy a szolgáltatás összetettsége (komplexitása) és bonyolultsága miatt, a szerződés valamennyi feltételét nem lehet előre olyan pontossággal meghatározni, amely lehetővé tenné nyílt vagy meghívásos eljárás keretében a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Ajánlatkérő a szolgáltatásra vonatkozó elvárásait és feltételeit csak részben tudja megfogalmazni, azokat egyoldalú szakmai leírás alapján nem képes meghatározni, hanem csak az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások eredményeképpen lehetséges véglegesen kialakítani.” A További információk 15. pontjában ismertette ajánlatkérő a tárgyalások menetét. Eszerint ajánlatkérő az első tárgyalási fordulón az ajánlattevőkkel együttesen, majd ezt követően tartott újabb tárgyalási fordulón valamennyi ajánlattevővel, az ajánlatok benyújtásával fordított sorrendben, külön-külön tárgyal. Az ajánlatkérő a tárgyalások során biztosítja az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek megadja. Ajánlatkérő az utolsó tárgyalási forduló során, amikor szerződési feltételt tekintve megállapodás jött létre, ismételt írásos – a bírálat részét képező ajánlati elemekre vonatkozó – ajánlattételre tart igényt. Az ajánlati kötöttség a tárgyalások lezárásával jön létre, és attól számított 60 napig áll fent.

4 A További információk 18. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a teljesítés helyének megismerése érdekében az eljárás ajánlattételi szakaszában egy alkalommal lehetőséget biztosít helyszíni bejárásra. Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített, melynek 4. oldalán „A Közbeszerzési eljárás tárgya” címszó alatt a felhívásban rögzített 4 feladaton túlmenően a következőket írta elő: -

-

A gőzátadás bármely időszakában megtermelt és az ajánlatkérőnek szolgáltatott gőz tonnában meghatározott mennyiségének ellenértéke meg kell egyezzen az adott időszakra vételezett földgáz beszerzési költségével. Az ajánlattevőnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a beszerzett és ajánlatkérőnek továbbadott távhő ellenértékét az ajánlatkérő közvetlenül a Győrhő Kft.-nek fizesse meg. A földgázt az ajánlattevő minden évben közbeszerzés útján köteles beszerezni, és az eljárás során a Kórháznak döntési jogot kell biztosítani a nyertes kiválasztásánál és meg kell hívni a versenyre a Kórház által kijelölt gáztársaságokat. A hidegenergia ára a földgáz árával együtt, az üzemeltetési díj pedig a KSH szerinti inflációval együtt változhat oly módon, hogy az ajánlat beadásakor érvényes árat az eltelt évek alatt bekövetkezett árindexszel (>1) szorozni kell. Az abszorpció telepítésének helye szabadon választott, beruházási költsége a Kórház által kifizetett üzemeltetési díjban térülhet meg az ajánlattevőnek. Fűtéskorszerűsítés nem képezheti az ajánlat tárgyát. A közbeszerzés műszaki leírásának részletes meghatározása egyrészt az ajánlattételi dokumentációban kerül sor, másrészt, mivel az ajánlatkérő a szolgáltatásra vonatkozó elvárásait és feltételeit csak részben tudja megfogalmazni, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások eredményeképpen kerül végleges kialakításra.

Kérelmező 2009. szeptember 25-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Álláspontja szerint a részvételi felhívás jogsértő. Egyfelől sérelmezte a választott eljárás fajtáját, álláspontja szerint nem állnak fenn a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételek. Másfelől hivatkozott a részvételi felhívás III.1.2. pontja és a bírálati részszempontok közti ellentmondásra. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását és a részvételi felhívás megsemmisítését. Indítványozta továbbá, hogy a Döntőbizottság hozzon ideiglenes intézkedést. Kérelmező hangsúlyozta, hogy jogorvoslati kérelmében kizárólag a részvételi felhívás jogszerűségét támadja, a részvételi dokumentációra csak a részvételi felhívás jogszerűtlen voltának alátámasztása érdekében hivatkozik. Kérelmező álláspontja szerint az ügyfélképessége a jogorvoslati eljárásban fennáll. Hangsúlyozta, hogy 2010. októberéig a kérelmező látja el a gőzszolgáltatást, valamint a rendszer üzemeltetését az ajánlatkérőnél. A választott eljárásfajta – azon túlmenően, hogy nem állnak fenn a törvény által megkövetelt feltételek – túlságosan nagy mozgásteret ad az ajánlatkérő számára. Kérelmező általános jelleggel hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában minden olyan „bemenő” adat ismert, amely alapján az ajánlatkérő előre meg tudja határozni az igényeit. Ajánlatkérő számára ismertek a jelenlegi gőz- és

5 hőtermeléssel kapcsolatos paraméterek, igények, szükségletek mind mennyiségi, mind műszaki oldalról. Ajánlatkérő még azzal is tisztában van, hogy milyen hűtőt kíván beszerezni adott paraméterek mellett. Hozzátette, hogy még abban az esetben is azonban, ha ezen körülmények nem lennének elegendőek, ajánlatkérő az eljárásában biztosította a helyszíni bejárás lehetőségét, amely által az ajánlattevők minden olyan kérdést tisztázni tudnak, amely alapján az ajánlattétel lehetséges. Az előre meghatározható igények alapján a szerződéses feltételek is rögzíthetőek az ajánlatkérő részéről, illetőleg az ajánlattevők ezen előre rögzített feltételek alapján konkrét ajánlatot tudnak tenni. Nincs tehát olyan körülmény, amelynek vonatkozásában csak és kizárólag tárgyalások folytatásával lehetne megnyugtató eredményre jutni. Kérelmező az egyes feladatkörök vonatkozásában az alábbiak szerint foglalta össze érveit. Gőz és hőellátó rendszer üzemeltetése, karbantartása: Kérelmező hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérővel jelenleg fennálló hatályos szerződésben kérelmezői kötelezettségként került megfogalmazásra az ún. „kazánnapló” vezetése. Ezen kazánnaplóban az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi lényeges körülmény, paraméter folyamatosan rögzítésre kerül, amely napló lényegében útmutató is lehetne ajánlatkérő számára a releváns feladatok tekintetében. Erre tekintettel az ajánlatkérő nem hivatkozhat alappal arra, hogy az ajánlatkérő által az előkészítés során biztosított és igénybe vett szakértelem mellett, annak ellenére számos olyan üzemeltetési kérdés merülhet fel, amelyre vonatkozóan az ajánlatkérő nem tudja előre megfogalmazni az általa elvárt szerződéses feltételeket. Az üzemeltetéssel és a gőztermeléssel kapcsolatos feladatok ráadásul jogszabályok és a szakmai előírások, szabványok által meghatározottak, ekként is szükségtelen tárgyalások tartása. Kérelmező tételesen felsorolta a kazánház üzemeltetéssel, hőenergia szolgáltatással kapcsolatos jogszabályok és szabványok jegyzékét (hatósági felügyelet, munkavédelem, mérésügy, környezetvédelem, stb.), amelyek ismerete és alkalmazása a nyertes ajánlattevő feladata. A vállalkozó tevékenységének részletei tehát jogszabályok és szabványok által meghatározott, azokat nem lehet a közbeszerzési eljárásban a felek tárgyalásainak eredményétől függővé tenni. Földgázbeszerzés: álláspontja szerint ezt a feladatot gyakorlatilag nem a nyertes ajánlattevő fogja végezni, mivel a részvételi dokumentáció 3. és 4. pontjának előírásából következően az ajánlatkérő választja ki a gázszolgáltatót, a szolgáltatóval csak formailag szerződik a nyertes ajánlattevő. Az ajánlatkérő hivatkozásával kapcsolatban – amely szerint az ajánlatkérő előre rögzíteni kívánja azokat a feltételrendszereket, amelyek a később lefolytatandó közbeszerzési eljárások során irányadóak lennének – hangsúlyozta, hogy jelen közbeszerzési szerződés kifejezetten hosszú időre (15 év) kerülne megkötésre, ugyanakkor a piaci gyakorlattal is ellentétes ilyen hosszú távra előre meghatározni és megszabni azokat a keretfeltételeket, amelyeket a későbbiekben lefolytatandó gázközbeszerzés során az ajánlattevő figyelembe kell, hogy vegyen, érvényesítenie kell. Az ajánlatkérő által e körben megnevezett feladatok egyike sem olyan konkrét és specifikus, amely a jogalapot megalapozná. Ezen meghatározott feladatok a nyertes ajánlattevő által nyújtandó szolgáltatás természetszerű részfeladatai, azok a beszerzés

6 alaptárgyának az ellátásához konkrétan kapcsolódnak. Ki lehet bontani, részletezni lehet számos szempontból, hogy milyen feladatok kapcsolódnak a gázbeszerzés oldaláról a nyertes ajánlattevőhöz, ugyanakkor ezek kibontása ilyen részletekben nem szükséges, elegendő és megoldható lenne az, ha az ajánlatkérő egyszerűen rögzítené a felhívásában, hogy a nyertes ajánlattevők feladata lesz a gőz előállításához szükséges gáz későbbiekben közbeszerzés keretében történő beszerzése. Hozzátette, hogy a nyertes ajánlattevő nyilvánvalóan maga is érdekelt abban, hogy minél alacsonyabb áron szerezze be a szükséges gázmennyiségeket, továbbá a potenciális ajánlattevők már eleve végeznek gázbeszerzési feladatokat, így ennek külön kikötése már most – a szerződés teljesítése érdekében – szükségtelen és indokolatlan. Kérelmező hangsúlyozta, hogy jól láthatóan az ajánlatkérő jelen gőzigénye adott, ismert, ami gőzigényből adódóan meghatározható a gázigény. Amennyiben pedig az ajánlattevő az abszorpciós megadások közül a gázüzemű megoldást választja, akkor minden adat ismert. A felek számára nincs miről ebben a körben tárgyalni a későbbiekben. A feladatuk elvégzéséhez valamennyi ajánlattevőnek rendelkeznie kell a szükséges szakértelemmel és tapasztalattal, ezt ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között előírta. A nyertes ajánlattevő által ellátandó feladatokat – tekintettel az adott tevékenység veszélyes jellegére (pl. Üzemeltetés. gőzszolgáltatás) – jogszabályok határozzák meg, illetve a szakmai gyakorlat által kialakítottak (pl. gázbeszerzés). A földgázbeszerzés folyamatában elegendő, ha az ajánlatkérő megadja a tervezett gázigényét, külön tárgyalást a gázbeszerzés folyamatának meghatározása nem igényel, annak a hazai piacon kialakult gyakorlata van. Kérelmező bemutatta a földgázbeszerzés szabadpiaci folyamatát (hazai földgázkereskedők, ajánlattételhez szükséges mennyiségi adatok [éves 3 földgázfelhasználás havi bontásban - gNm , + legnagyobb órai téli gázfogyasztás gNm3). Ezen adatok alapján a gázkereskedő meg tudja adni az ajánlatát, az alul vagy felülvételezési kötbér, pótdíjak mértékével együtt. A gázszolgáltatók ajánlatának ismeretében eldönthető, hogy forintban vagy más devizában történjen a fizetés, illetve fix áras, vagy változó gázáras szerződés kötésre kerüljön sor. További egyeztetések (fizetési határidő, alul vagy túlvételezési sávhatárok meghatározása) a szerződéskötés előtt lefolytathatóak. Szerződés megkötése a távhőszolgáltatóval: a részvételi felhívás II.1.5. pontja szerint a vállalkozó köteles az ajánlatkérő részére távhőt beszerezni, melynek költségét – változatlan áron – az ajánlatkérő felé tovább kell számláznia. Ennek részben ellentmond a dokumentáció 3. pontja, amelyben az került rögzítésre, hogy az ajánlattevőnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a beszerzett és ajánlatkérőnek továbbadott távhő ellenértékét az ajánlatkérő közvetlenül a Győrhő Kft.-nek fizesse meg. Eleve fennálló gyakorlata volt eddig az ajánlatkérőnek, hogy ő szerződött a távhő szolgáltatóval, de amennyiben mégis úgy dönt, hogy felmondja ezt a szerződést, akkor ez a feladat áttelepíthető a nyertes ajánlattevőhöz. Maga a távhőszolgáltató adott (GYŐRHŐ), tehát a távhőszolgáltató személyében nincs tárgyalni való. Eleve adott az ajánlatkérő távhő igénye, ami szintén egy konkrét mennyiség. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a lehetséges hűtő telepítése közül azt a módot választja, hogy távhővel kívánja ezen hűtőt üzemeltetni, úgy megint csak adottak a

7 szükséges mennyiségek, kiszámolható az a szükséges mennyiség, ami a választott hűtő üzemeltetéséhez szükséges. Az ajánlatkérő által hivatkozott veszély – miszerint a távhőszolgáltató esetlegesen nem köt új szerződést – sem reális, tekintettel arra, hogy a távhőszolgáltatót, mint közszolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, nem utasíthatja el a későbbi nyertes ajánlattevő szerződéskötési szándékát. Nyilvánosak a távhő szolgáltató ezzel kapcsolatos szerződéses feltételei, elérhető az üzletszabályzat, a szerződéses minták, minden olyan körülmény, ami lényegében az egész szerződéskötést formálissá teszi egy blanketta kitöltésével. Nincs tehát olyan körülmény, ami tárgyalás útján tisztázásra szorulna. Minden olyan körülmény és adat megvan, adott tehát, amely a távhő szolgáltatóval kötendő új távhő szerződésre vonatkozóan szükséges lehet. A fűtéskorszerűsítés pedig a részvételi dokumentáció 3. pontjából következőleg nem képezheti az ajánlat tárgyát, így ebben a körben sincs megtárgyalandó műszaki tartalom. Hozzátette, ha már a tárgyalás szükségessége felmerült az ajánlatkérő részéről, úgy ezt a tárgyalást az ajánlatkérő a már kiválasztott nyertes ajánlattevővel is lefolytathatná. Nincs olyan indok, ami miatt előzetesen valamennyi ajánlattevővel ezen tárgyalást le kellene folytatni. Egyúttal megadhatná ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek azokat az instrukciókat, amely alapján ezen szerződéseket ténylegesen megköthetné. Abszorpciós hűtő telepítése: a hűtő típusát és a fűtési módot ajánlattevő szabadon választhatja meg, ajánlatkérő csupán a hűtő teljesítményét határozta meg, érdektelen számára, hogy azt a vállalkozó milyen típusú berendezéssel éri el. Ekként pedig az abszorpciós hűtő telepítése sem indokolja a tárgyalásos eljárást. Az ajánlatkérő által e körben hivatkozottak szintén nem alapozzák meg a választott eljárásfajtát, tekintettel arra, hogy minden részkérdés mögött konkrét jogszabályi rendelkezések, szabványok állnak, amelyek pontos útmutatást adhatnak az ajánlatkérő számára arra vonatkozóan, hogy az igényeit miként fogalmazza meg. A részvételi felhívás valamennyi szükséges információt előre vetít, nevezetesen a hideg energia-igényt, illetőleg a teljesítményt, amit az ajánlatkérő a részvételi felhívás szerint a későbbiekben – vélhetően az eljárás második szakaszában – kíván meghatározni. Ez a két körülmény kijelöli az ajánlattételt, illetve a választott megoldást és egyetlen kérdés merül fel, ami ezzel összefügghet, ez pedig a hűtő telepítésének konkrét helye. Erre vonatkozóan pedig az ajánlattevők a helyszíni bejárás során információkat szerezhetnek, nincs tehát olyan körülmény, aminek a tárgyalása szükségessé válhat. Mindezek alapján a vállalkozó feladata egyszerű üzemeltetés és gőzszolgáltatás, valamint hűtő telepítése, mely feladatok szerződéses feltételeit a kellő pontossággal meg lehet előre határozni. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező a jelen eljárásnál lényegesen összetettebb és bonyolultabb közbeszerzési eljárási eljárásokban vett részt ajánlattevőként nyílt, illetve meghívásos eljárásban (Bajai Kórház – hőenergiatermelő, elosztó és fogadó-berendezések korszerűsítése megtervezéssel + hosszú távú üzemeltetése, sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház – hőszükséglet-számításon alapuló, hőmennyiség- megtakarítást biztosító fűtési és technológiai rendszer korszerűsítése, a korszerűsített rendszerrel hőenergia ellátása és kapcsolódó üzemeltetési, karbantartási szolgáltatások nyújtása ajánlattevő általi finanszírozásban).

8 A részvételi felhívásban a bírálati részszempont vonatkozásában fennálló ellentmondás tekintetében utalt a részvételi felhívás III.1.2. pontjára, amely szerint az előírthoz képest kedvezőbb fizetési határidő vállalása az ajánlatok bírálatának részét képezi. Ehhez képest ugyanakkor a IV.2.1. pontban felsorolt bírálati részszempontok között már nem szerepel ez a részszempont, illetve a hozzá tartozó súlyszám. Erre tekintettel álláspontja szerint a részvételi felhívás ezzel a Kbt. 57. § (3) bekezdés a) és b) pontjába ütközik. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást D.564/2009. sz. alatt megindította, ennek keretében ideiglenes intézkedéssel az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását – a részvételi jelentkezések hiánypótlási szakaszában felfüggesztette. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem, mint megalapozatlan elutasítását. Ajánlatkérő álláspontja szerint jelen jogorvoslati eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj mértéke nem megfelelő, tekintettel arra, hogy a Kbt. második része szerinti közbeszerzési eljárások esetén fizetendő díj 900.000,-Ft, szemben a kérelmező által fizetett 150.000,-Ft-tal. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező a jogorvoslati kérelmében a dokumentáció rendelkezéseit is támadta, ezért nem elegendő az kizárólag a felhívás támadása esetére megállapított 150.000,-Ft-os igazgatási szolgáltatási díj. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, a kérelmező a jogos érdek sérelmét nem igazolta. Hivatkozott arra, hogy egy tárgyalásos eljárásban rejlő rugalmassági lehetőségek, nem egyoldalúan az ajánlatkérő, hanem egyúttal az ajánlattevők, így a kérelmező számára is relevánsak és az ő érdekükben álló lehetőségek is. A kérelmező számára is adott a lehetőség az eljárásban való tárgyalásra, ennek keretében a feltételek kikristályosítására, ami nem értelmezhető akként, hogy a kérelmező számára ez sérelmes lehetne. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme érdemben sem alapos. A választott eljárásfajta jogalapját a beszerzés tárgyából fakadó olyan bizonytalansági kritériumok, körülmények alapozzák meg, amelyek előzetes meghatározására, teljes körű leszabályozására ajánlatkérő nem képes, amelyek tekintetében az ajánlatkérő az ajánlattevőtől várja a javaslatokat, illetőleg az ajánlatkérőkkel együttműködve kívánja kialakítani a konkrétan kapcsolódó szerződéses feltételeket. A közbeszerzési eljárása előkészítése során a szakértelem biztosítása érdekében a szükséges szaktudás birtokában lévő szakembereket bevonta, azonban önmagában ez a körülmény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezen túlmenően is maradnak olyan speciális kérdések, amelyeket ajánlatkérő előzetesen, teljes körűen a szerződéses feltételekkel összefüggésben nem képes meghatározni. Irreális annak elvárása, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás nyújtásának ismeretével olyan mélységben rendelkezzen, hogy a szerződés valamennyi feltételét, jogokat, kötelezettségeket egyoldalúan meg tudja határozni.

9 Ajánlatkérő előadta, hogy számos körülményt mérlegelt az előkészítés során, így többek között a részajánlattétel vagy a többváltozatú ajánlattétel lehetőségének a biztosítását, ugyanakkor egyik jogintézmény alkalmazása sem biztosított volna ajánlatkérő számára megnyugtató megoldást. Ennek oka, hogy egyfelől részajánlattétel esetén nem lehetett volna biztosítani azt a szempontot, amely egyfelől közbeszerzési, másfelől pedig műszaki, nevezetesen az egyes részek szoros összefüggését, kapcsolódását. Amennyiben a részekre történő ajánlattétel biztosításra került volna, úgy ezen részterületek szoros kapcsolódása szempontjából merültek volna fel aggályok. Többváltozatú ajánlattétel esetén pedig önmagában nem biztosított az ajánlattevőkkel lefolytatandó tárgyalásoknak a lehetősége. Ajánlatkérő vizsgálta a versenypárbeszéd alkalmazásának a lehetőségét is. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a jelen beszerzésének tárgya komplex és összetett, amely jelenleg több önálló, külön szerződés keretében kerül megvalósításra. Komplex beszerzési igényről van szó, amely az ajánlatkérő gázellátásával, fűtésével, gőzellátásával, vízkezelésével, villamos energia felhasználásával kapcsolatos kihatásokkal bír. A választott abszorpciók következtében minden egyes megoldásnak más és más kihatása lehet. Hangsúlyozta továbbá, hogy az eljárásfajta jogalapja tekintetében a törvény nem azt kívánja meg az ajánlatkérőtől, hogy ne lehessen meghatározni előre a szerződéses feltételeket, hanem azt hogy ne lehessen átfogóan, teljes körűen olyan pontossággal meghatározni azokat, amelyek nyílt vagy meghívásos eljárásfajta választását tenné lehetővé. Nyilvánvalóan meg lehetne oldani azt, hogy nyílt eljárásban szerezze be, elégítse ki ajánlatkérő a beszerzési igényét, ugyanakkor ez nem lenne a legkedvezőbb szerződéses megoldás ajánlatkérő számára. Erre a tárgyalásos eljárás szolgáltat megfelelő eszközrendszert. Fentiekből következően az ajánlatkérőnek nem lehet kötelessége annak bizonyítása, hogy nyílt vagy meghívásos eljárásban kizárt lenne a beszerzés megvalósításának lehetősége, vagy hogy a szerződéses feltételeket egyáltalán ne lenne lehetséges előre meghatározni, a jogszabályhely ugyanis nem ezt kívánja meg. Hangsúlyozta, hogy a szakcégek általi standardizált feltételrendszer és a szolgáltatás nyújtásának jogszabály általi részbeni meghatározottsága az ajánlatkérő esetében nem biztosítja önmagában a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának lehetőségét, a szolgáltatás egyes oldalai jóllehet bizonyos mértékig leírhatóak, de a szolgáltatás összességében teljes körűen pontosan nem határozható meg előre, különösen, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya szerinti szolgáltatás az ajánlatkérő meglévő rendszerére és igényeire alkalmazandó. Hivatkozott arra is, hogy 2008. és 2009. évben számos ajánlatkérő tárgyalásos eljárás keretében elégítette ki a földgázbeszerzési szükségletét, amely ugyanakkor ajánlatkérő beszerzésének csupán egyik részelemét képezi. Megjegyezte, hogy ezen beszerzések jogcíme ugyan a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontján alapult, azonban ezen beszerzések esetében is a szolgáltatás természete az, ami a tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolta. A nyertes ajánlattevő által végzendő egyes feladatok vonatkozásában a tárgyalások szükségességét ajánlatkérő az alábbiak szerint indokolta.

10

Gőz- és hőellátó rendszer üzemeltetése, karbantartása: Ajánlatkérő számára alapvetően két megoldási lehetőség körvonalazódott az előkészítés során. Az egyik megoldási lehetőség, hogy külső szolgáltatók kiválasztásával biztosítja ezen beszerzési igényét. A másik megoldási lehetőség a saját szakemberekkel történő feladatellátás, ami egy komoly szakmai, műszaki hátteret igényelt volna humán oldalról az ajánlatkérő részéről. Ajánlatkérő mérlegelte a két lehetőséget, és a külső szolgáltató kiválasztása mellett döntött, tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya jelenleg is külső szolgáltató – többek között a kérelmező által – ellátott, így ajánlatkérő nincs azoknak az ismereteknek a birtokában, amelyek alapján előre meg tudna határozni valamennyi szerződéses feltételt a beszerzéssel összefüggésben. A szolgáltatás van annyira összetett és bonyolult, hogy a konkrét szerződéses feltételrendszer kizárólag tárgyalásos úton alakítható ki. Ajánlatkérőnek elemi érdeke a hőellátás, illetőleg az energiaellátás folyamatosságának a biztonsága. Ajánlatkérő működési területe kényes az ellátás biztonsága szempontjából. A szakmai indokok tekintetében hivatkozott arra, hogy nagy nyomású kazánokról van szó, ezek ismerete megfelelő szakértelmet igényel. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatást jelenleg is külső szolgáltató látja el, erre vonatkozóan az ajánlatkérőnek nincs saját szakembere, így ennek működtetésével kapcsolatos jövőbeni feladatok konkrét meghatározása sem lehetséges ajánlatkérő részéről. Saját szakemberek, saját maga által végzett feladatok hiányában ajánlatkérő nem lehet azon részismeretek birtokában, amik a szerződéses feltételrendszer előzetes kialakítását lehetővé tennék. Gyorsan, minimális határidővel merülhetnek fel az üzemeltetés során karbantartási, javítási feladatok. Az üzemeltetendő rendszer rendszeres revízióra szorul, a revízió konkrét módja, mikéntje ajánlatkérő számára előre nem meghatározható. A rendszerhez számos szakfeladat kapcsolódik, nevezetesen a rendszer környezetvédelmi ellenőrzése, hatósági, szakhatósági felülvizsgálata. Ezzel összefüggésben szükséges a kapcsolattartás az illetékes szakhatóságokkal. Rendszeres vízkémiai vizsgálatok szükségessége merül fel. Maga a hőellátó rendszer szabályozása is egy fontos szakmai kérdés, a megfelelő gőzszabályozás, gőzmérés érdekében a felügyeleti rendszereket is kezelni kell tudni, nem beszélve a tűzvédelem, tűzjelzés, érintésvédelem, munkavédelem területekről, amelyek szintén kapcsolódnak a közös ellátórendszer üzemeltetéséhez. Ajánlatkérő számára adottak, ismertek az igények, illetőleg az elvárások, ezeket meg is tudja fogalmazni, azonban ezen elvárásoknak, igényeknek való konkrét megfelelés, és ezen megfelelés szerződéses feltételekben történő leszabályozása az, ami ajánlatkérő számára előzetesen ajánlattevőkkel való egyeztetés hiányában nem lehetséges. A gőzmérés és elszámolás módja, a hitelesítések, kazánrevíziók, felülvizsgálatok, módját, nyilvántartását, az Ajánlatkérő és Ajánlattevő közötti kapcsolattartás mikéntjét, az ajánlattevők képviseletében vagy megbízásából eljáró személyek járművek, be-és kiléptetésének rendjét is a tárgyalások során kívánja és tudja csak véglegesíteni ajánlatkérő, miként az alábbiakat is: - A gőzüzemű abszorpciós hűtő miatt esetlegesen fellépő gőzkapacitás hiányt hogyan célszerű pótolni és technikailag megoldani,

11 -

-

-

Az emelt hőmérsékletű, azaz gőzös távfűtést is igénylő (>90 C fok) forróvizes abszorpciós hűtő miatt esetlegesen fellépő gőzkapacitás hiányt hogyan célszerű pótolni és technikailag megoldani, Hogyan, milyen rendszerességgel, milyen módon, technikával és kivel célszerű megoldani az ajánlatkérővel való személyes kommunikációt és kapcsolattartást, valamint az adatszolgáltatást és adatcseréket, ezek elmulasztása esetén milyen kötelezettségek vállalása vagy ajánlatkérői jogok biztosításának kikötése célszerű és lehetséges. Amennyiben Ajánlatkérő jelenlegi szolgáltatója (Kérelmező) - a szerződésében foglalt kötelezettségét megszegve - a felújított illetve kicserélt berendezésekre vonatkozóan a tárgyalást megelőző napig nem ad az ajánlatkérő számára hiteles információt, akkor ajánlatkérő ki kell vegye a karbantartást a beszerzés tárgyai közül, hiszen a kérelmező által visszatartott információk jelentősen befolyásolhatják a rendszer műszaki állapotát, karbantartási- és költség igényét, vagyis más ajánlattevők ezen információktól való megfosztása esetén sérülne az esélyegyenlőség követelménye. A jelenlegi szolgáltató (Kérelmező) a felhasznált gázmennyiségre, illetve teljesítményigényekre vonatkozóan eddig nem adott hiteles információt ajánlatkérő számára, miáltal a kazánok állapota, hatásfoka, tüzeléstechnikai jellemzői csak a Kérelmező előtt ismeretesek.

Földgáz beszerzése és abból 6 bar-os gőz előállítása: A gázbeszerzés területén 2009. július 1-jétől hatályba lépett a teljes liberalizáció. Ajánlatkérő a gázkapacitás-igénye folytán a gázszükségletét kizárólag a szabad-piacon képes beszerezni. A szabadpiacon történő gázbeszerzésnek a feladata egy új, összetett és bonyolult feladat, amely adott esetben még az ajánlattevők számára is újdonságot jelenthet, tekintettel arra, hogy itt kapacitás-lekötési árfolyam-követési, figyelési feladatokat, kereskedési technikákat (pl. határidős ügyletek) kell figyelembe venni. Ezek során az alábbi feladatokat kell ellátni: - A nemzetközi olaj és gázpiaci trendek nyomon követése és elemzése - különös tekintettel az 1 %-os és 2% os kéntartalmú fűtőolaj áraira a "European Bulk" FOB Med. Basis Italy részben, amelyet "Platt' s Oilgram Price Report tartalmaz (gáz árának meghatározó elemei) a szerződéskötésre legalkalmasabb időpont kiválasztása érdekében. - A hazai gázpiaci szereplők (gázkereskedők) folyamatos szondázása. - A szabadpiac adta lehetőségek kihasználásával ezen szereplők versenyeztetése, a tendereztetési folyamat lebonyolítása (a közbeszerzési pályázat tartalmi elemeinek meghatározása, a pályázat kiírása és a beérkezett pályázatok értékelése, döntés az Ajánlatkérővel közösen) - A gázkereskedő kiválasztásánál figyelembe veendő szempontok meghatározása, pl: ellátásbiztonság, ár (gáz és rendszerhasználat), fizetési feltételek, tolerancia sávok havi, negyed éves és éves mennyiségekre, napi nominálási pótdíjak, kiegyensúlyozási pótdíjak stb.) - A fogyasztó várható gázigényének meghatározása. - A távhőszolgáltatóval való együttműködés lehetőségének a vizsgálata a gázbeszerzés területén (költség optimum keresése a beszerzett gáz + vásárolt hő vonatkozásában).

12 Eldöntendő kérdés, hogy előre meghatározott módszerrel legyen szabályozva a földgáz beszerzése, avagy év közben is rugalmasan, a több lehetséges beszerzési forma konkrét kiválasztásával kerüljön sor az adott földgázmennyiség beszerzésére. Ajánlatkérő közölte, hogy a földgáz beszerzése nem a jelen közbeszerzési eljárás tárgya lesz, hiszen a mindenkor fölmerülő földgáz igény függvényében kell majd lefolytatni a későbbiekben a konkrét közbeszerzési eljárást, ugyanakkor ajánlatkérő számára már most fontos azoknak az elveknek a lefektetése, amelyek mentén a későbbiekben a földgáz mennyiségének beszerzésére a közbeszerzési eljárás konkrétan lefolytatásra kerül. Azt, hogy ez milyen módon, milyen szakemberekkel, milyen technikával kerül megvalósításra, ennek a szerződéses rendszerét kívánja az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában tisztázni tárgyalások során. A fogyasztó várható gázigényének meghatározása azért egy lehetséges irány a tárgyalások szempontjából, mivel a gőzigény jelenleg ismert az ajánlatkérő részéről, ugyanakkor éppen az ajánlattevők által megajánlandó abszorpciós megoldás függvényében változhat ezen mennyiség. Az abszorpciós hűtő fűtőközegének választása befolyásolja a gázlekötés nagyságát, további gőzkapacitás beépítését is indokolhatja s ezzel nem várt építészeti, gépészeti és finanszírozási kérdések merülhetnek fel. Álláspontja szerint tárgyalások során tisztázandók továbbá a következők: - A földgáz beszerzéssel kapcsolatos szakmai előkészítő feladatok pontosítása, - A beszerzéssel kapcsolatos előkészítési technikák, konzultációs eljárások tematikái, folyamata, - A gázbeszerzéshez szükséges adatok biztosításának, cseréjének, tárolásának, archiválásának célszerű módja, elemzések, - A szabadpiaci és kötött áras beszerzés specifikumainak rögzítése, a szerződésben rögzített általános üzletpolitikai elvek meghatározása, - Ajánlattevő és Ajánlatkérő együttműködésének sarkalatos szempontjai, ezek rögzítése a szerződésben - A közbeszerzési eljárás során a felek együttműködésének módja, technikája, tematikája, e tekintetben szakmai elvárások egymással szemben, - A közbeszerzési eljárás mellőzésének kivételes esetei. Szerződéskötés a távhőszolgáltatóval, távhőbeszerzés: A nyertes ajánlattevőnek új szerződést kell kötnie a Távhőszolgáltatóval (TSZ), melynek során nem az egységárak érdekesek – azok a TSZ által meghatározottak –, hanem az igényelt teljesítmények és mennyiségek, melyek ajánlatkérő mindenkori gőzigényétől és a nyertes ajánlattevő által telepített abszorpciós hűtő fűtőközegétől függnek, és amelyet ajánlatkérő nem tud és nem is akar előre meghatározni, viszont az ellenszolgáltatás költségét jelentősen befolyásolhatja. A szükséges gázmennyiség szoros összefüggésben áll azzal, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban kiválasztandó nyertes ajánlattevő a távhőszolgáltatóval milyen új távhő szolgáltatási szerződést fog kötni. A beszerzett távhő mennyiségétől függően változhat a gázigény, tekintettel arra, hogy több vagy kevesebb távhő igény függvényében több vagy kevesebb gőzt kell előállítani földgázból a nyertes ajánlattevőnek. A távhőszolgáltató is rendszeresen gázbeszerzőként lép fel a piacon, erre vonatkozóan a távhőszolgáltatónak is vannak tapasztalatai, illetőleg erre beszerzésre lekötött

13 gázmennyiségei. Jelen közbeszerzési eljárásban azt kívánja az ajánlatkérő tisztázni a tárgyalások során, hogy a nyertes ajánlattevő a távhőszolgáltató meglévő gázbeszerzési tapasztalataira milyen formában, mennyiben kíván hagyatkozni majd. Fenti indokokon túlmenően az is a választott eljárásfajta szükségessége mellett szól, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a távhőszolgáltató a szükségszerűen felmondásra kerülő, meglévő közszolgáltatási szerződést követően a nyertes ajánlattevővel az új hőszolgáltatási szerződést nem köti meg. Erre a veszélyre kíván felkészülni az ajánlatkérő akkor, amikor az ezzel összefüggő kérdéseket tárgyaláson kívánja tisztázni az ajánlattevőkkel. Ilyen veszély esetében ugyanis felmerül a meglévő rendszer átalakításának, bővítésének a szükségessége. Ajánlatkérő szabad kezet biztosított az abszorpciós megvalósítás tekintetében, ugyanakkor ezen megvalósítás kihat arra, hogy a nyertes ajánlattevő konkrétan milyen hangsúlyokat, mennyiségeket, súlyozásokat fog megoldásként eszközölni a teljesítés során, adott esetben a szükséges távhő mennyiségét lecsökkenti, avagy érintetlenül hagyja. Lecsökkentés esetén ezen mennyiséget gőz oldalról kompenzál, amely egyúttal kihat a beszerzendő gáz mennyiségére is. Ajánlatkérő utalt arra, hogy korábban éppen a kérelmező volt az, aki felhívta a figyelmét arra, hogy a beszerzés rendszerében előállhat olyan helyzet, hogy a távhő szolgáltatótól beszerzett hő mennyisége radikálisan csökkenthető, illetve csökkentésre szorulhat. Márpedig a távhőszolgáltató és a nyertes ajánlattevő között kötendő szerződés valamennyi hatása közvetlenül lecsapódik az ajánlatkérőnél. Ajánlatkérő ebben a körben azt kívánta tárgyalások útján tisztázni, hogy a leendő nyertes ajánlattevő által választott megoldás tekintetében miért jó adott esetben a beszerzett távhő mennyiségének a lecsökkentése avagy éppen érintetlenül hagyása. Ajánlatkérő vitatta a kérelmező azon hivatkozását, miszerint adottak lennének a távhő igények. Valóban adott a használati melegvíz, illetőleg fűtési igény a kórház részéről, amely igények akár gőz, akár távhő útján kielégíthetőek. Ugyanakkor a kiírási rendszerben alapvetően az a szándék vezérelte, hogy maradjon a meglévő struktúra, csak a mostani tagolt szolgáltatói kör helyett egy kézben összpontosuljon valamennyi szolgáltatás. Tekintettel azonban arra, hogy a beszerzés tárgya komplex és összetett, így ajánlatkérő által nem zárható ki az, hogy a nyertes ajánlattevő a megvalósítás során olyan megoldást alkalmaz, amely kihat a meglévő igényekre, mennyiségekre, struktúrákra. Esetleges tehát a változás lehetősége, ajánlatkérő szándéka pedig az volt, hogy ne korlátozza be az ajánlattevőket a meglévő struktúrába, adja meg a nyertes ajánlattevőnek azt a lehetőséget, hogy az ajánlata keretében a kiírás körében olyan megoldást alkalmazzon, amely egyúttal szükségszerűen kihat a távhő, földgáz és egyéb igényekre. Ajánlatkérő számára az a cél, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel kössön szerződést, márpedig ennek érdekében ajánlatkérő már most előre tisztázni akarja azokat a körülményeket, hogy a nyertes ajánlattevő a későbbiekben a távhő szolgáltatóval milyen feltételek mentén kötheti meg a szerződését. Ajánlatkérő vitatta a kérelmező azon hivatkozását, hogy itt egy formális szerződéskötésről lenne szó. Az ajánlatkérő nagybeszerző, ebből kifolyólag helyzeti adottsága okán képes arra, hogy egyedi szerződési feltételeket, egyedi árakat alakítson ki a nyertes ajánlattevő a távhőszolgáltatóval, amely szerződés pedig mindenképpen visszahat konkrétan közvetlenül az ajánlatkérőre. Ajánlatkérő a jó gazda

14 gondosságával kíván eljárni akkor, amikor az ellátás biztonsága, a szerződéses ár tekintetében előre garanciákat kíván kialakítani a leendő nyertes ajánlattevővel. Tárgyalások során tisztázandók továbbá: - A jelenlegi szerződésben foglalt technikai (energetikai) jellegű adatoktól való eltérés szabályozása, ezzel kapcsolatos kötelező jellegű egyeztetések szükségessége, dokumentálása, ennek garanciái, szankcionálás lehetősége, módja és technikája. - A távhőszolgáltatóval kötendő szerződés felmondásának kivételes esetei, ajánlatkérő ezzel kapcsolatos jogosítványai, a felmondást megelőző egyeztetési folyamat szabályozása, a felmondással kapcsolatos következmények számbavétele és rögzítése. Abszorpciós hűtő telepítése: Az abszorpciós berendezés telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatosan előre nem lehet és nem is célszerű meghatározni, ezért a tárgyalás keretében kell, lehet véglegesíteni a berendezés telepítésének helyét (amely az alkalmazott típustól, az alkalmazott fűtőközegtől, a hűtőtorony rendszerétől, stb. függően más-más építészeti, gépészeti és infrastrukturális feltételeket igényelhet), az alkalmazott hűtőtorony típusát, rendszerét, az abszorpciós hűtő csatlakoztatásának (illesztésének) és üzemeltetésének módját a meglévő kórházi rendszerhez. Ajánlatkérő oldaláról kifejezetten lényeges költség-befolyásoló tényező, hogy az ajánlattevő által javasolt abszorpciós megoldás milyen fűtőközeggel fog működni. Márpedig az egyes lehetséges hűtőtípusok más és más fűtőközeggel működhetnek. Ajánlatkérő számára kifejezetten az ajánlattevő birtokában levő „know-how” az, ami miatt az egyes hűtők vonatkozásában nem akarta ajánlatkérő megkötni az ajánlattevők kezét. Ez indokolta, hogy eleve nem konkrét hűtőtípust írt elő megvalósításra, hanem kifejezetten az ajánlattevő által megajánlandó és ahhoz kapcsolódó know-how-t kívánta beszerezni az ajánlatkérő igényeire szabottan. Hangsúlyozta, hogy a meglévő rendszer korszerűsítése valóban nem tárgya jelen eljárásnak, de a leírtak alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlattevő feladatát kell képezzék olyan gépészeti és adott esetben építészeti átalakítások, tevékenységek is, amelyek az eljárás megindításának időpontjában Ajánlatkérő által nem határozhatók meg előre egzakt módon, miáltal a szerződéses feltételek kialakítása is csak tárgyalás keretében lehetséges. Lehetséges változatok: -

-

gőzfűtésű abszorpció (gőzkapacitást kell növelni, ami további kazánok telepítését, vagy a meglévők nagyobbra cserélését teheti szükségessé, esetleg a gőzfogyasztókat kell átállítani gőzösről melegvizesre. Ebben az esetben felmerülhet a gázcsatlakoztatás felbővítésének szükségessége is, amely hálózatfejlesztéssel, a gázfogadó átalakításával is járhat), melegvíz fűtésű abszorpció (nagyobb helyigényű, több segédüzemi költséget és energiaköltséget eredményez), direktgázas abszorpció (gázoldali átalakításokat és hálózatfejlesztést igényel, kis helyigénnyel, magasabb tűzveszélyességi fokozattal), olajtüzelésű abszorpció (magas tűzveszélyességi besorolású olajtároló és olajellátó rendszert kell kiépíteni, magas üzemeltetési költségre kell felkészülni).

15 Az abszorpciós hűtő hűtőtornyának üzeme (nyitott, zárt) oly mértékben befolyással lehet a vízkezelésre, hogy kapacitás hiány léphet fel, és emiatt meglehet, hogy ott is bővítésre vagy cserére lesz szükség. Az ajánlattevők által adott ajánlatok függvényében nemcsak Ajánlattevőnek, de Ajánlatkérőnek is műszaki intézkedésekre, vagy annak finanszírozására kell felkészülnie, ezek különböző lehetséges finanszírozási és elszámolási módokat vethetnek fel, s mindezekre vonatkozó szerződéses kötelezettségek kialakítása csak tárgyalás keretében lehetséges. Azoknak a kapacitásoknak a kiépítése (pótlása), gépészeti és építészeti megoldásainak kialakítása, amelyről a telepített abszorpciós berendezés fűtőközegének kiválasztása, vagy az esetleges távhő kapacitás részleges vagy teljes hiánya esetén gondoskodni kell, - hasonlóan az előre nem meghatározható korszerűsítési elemeket tartalmazó beszerzésekhez - csak tárgyalás keretében képzelhetők el és véglegesíthetők. A fent kifejtett körülmények miatt Ajánlatkérő a szerződés valamennyi feltételét nem képes előre olyan pontossággal meghatározni, amely lehetővé tenné nyílt vagy meghívásos eljárás keretében a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlattevőkkel együttesen lefolytatandó tárgyalások során nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a tárgyalások tekintetében érintett harmadik személy (pl. TSZ) a tárgyalások keretében részt vegyen, állást foglaljon, nyilatkozatot tegyen a körvonalazódó vállalás/feltétel tekintetében, hogy azt hajlandóe elfogadni vagy sem. Ajánlatkérő azt kívánja előzetesen tárgyalás keretében tisztázni, kialakítani a későbbi nyertes ajánlattevővel, hogy milyen tárgyalási mechanizmus, milyen egyeztetési forma és milyen célok mentén folytassa majd le a nyertes ajánlattevő ténylegesen a tárgyalást a harmadik személlyel. Nem konkrétan egy mennyiségre vonatkozó előzetes vállalást vár el tehát az ajánlatkérő a tárgyalások során, hanem azt a rendszert, aminek mentén végeredményben a nyertes ajánlattevő lefolytatja a tárgyalásokat harmadik személlyel oly módon, hogy amennyiben az egyik vonatkozásban a harmadik személy részéről nem mutatkozik hajlandóság, úgy milyen további körülményeket próbáljon meg érvényesíteni az ajánlattevő. Tárgyalások során tisztázandók továbbá: - az abszorpciós hűtő típusától, fűtési módjától, és elhelyezéstől függően megjelenő költségek vagy költségmegtakarítások ajánlatkérő oldalán, - az abszorpciós hűtő típusától, fűtési módjától, és elhelyezésétől, valamint a hűtőtorony üzemétől függően ajánlatkérőt terhelő esetleges átalakítási,hálózatfejlesztési kötelezettségek, - ajánlatkérő fenntartója által bonyolított kórház-rekonstrukció gépészeti terveinek és ajánlatkérő elhelyezési elképzeléseinek összehangolása. Közölte azt is, hogy ajánlatkérő fenntartója infrastruktúra fejlesztési pályázatot nyújtott be, amelyet az első fordulóban támogatásra érdemesnek találtak. A pályázat keretében a kórház területén olyan átalakítási munkák megvalósítására is sor kerül, amellyel az abszorpciós hűtő elhelyezését szorosan össze kell hangolnia vállalkozónak. Az európai uniós pályázat sikerességét nem veszélyeztethetik a közbeszerzési eljárás keretében esetlegesen megvalósítandó átalakítási munkák, így az abszorpciós hűtő elhelyezése, ugyanakkor hűtő elhelyezése - ami a megajánlott típus és annak fűtőközege által is determinált - közvetlenül érinti a pályázat keretében megvalósítandó fejlesztéseket, azok egyes lehetséges megoldásai ugyanis átfedéseket eredményezhetnek a pályázat során megvalósítandó fejlesztésekkel. Ajánlatkérő az

16 önkormányzattól a közbeszerzési eljárás megindításakor, illetve azt követően sem kapott a pályázat részletes feltételeiről kielégítő információt, elengedhetetlenné vált az önkormányzat szakembereinek a tárgyalásokba történő bevonása, és általuk a pályázatnak az abszorpciós hűtő telepítésére kiható feltételeinek az ajánlattevőkkel történő megismertetése. A fizetési határidőre vonatkozó bírálati részszemponttal kapcsolatos kérelmi elem körében előadta, hogy ugyanezen tárgyban korábban már indított közbeszerzési eljárást, melynek részét képezte a fizetési határidőre vonatkozó bírálati részszempont. Ezt az eljárást azonban, ugyanezen kérelmező által kezdeményezett jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő visszavonta. Nem vitatta, hogy jelen felhívás III.1.2.) pontjában is szerepel az „előírthoz képest kedvezőbb fizetési határidő vállalása” kitétel, azonban kérelmező által kifogásolt mondat elírásnak minősül. Álláspontja szerint a részvételi felhívás azon pontjában, ahol kifejezetten rendelkeznie kell, és amely a releváns információkat hordozza az ajánlatok bírálatáról, ott egyértelműen meghatározta, hogy milyen részszempontokat és azokat milyen súlyszám mellett vesz figyelembe. A részvételi felhívás IV.2.1) pontja alatt, ahol ajánlatkérő a bírálati részszempontokról és azok súlyszámáról rendelkezett, nem szerepel az előírton felül vállalt fizetési határidő mint amit ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során figyelembe venne. A részvételi dokumentáció 4.16 pontja a részvételi felhívással összhangban határozta meg a bírálati részszempontokat és azok súlyszámait, a részvételi dokumentáció még utalás szintjén sem hivatkozik a fizetési határidő bírálati részszempontként való értékelésére. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban közölte, hogy a részvételi határidőre az ENER-G Zrt., a MED-ENERGO Mérnöki, Gazdasági Szolgáltató Kft., az EMEF Kft., a Greenergy Hungary Holding Kft. és a kérelmező nyújtotta be a részvételi jelentkezését. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket megvizsgálta, ennek alapján a részvételre jelentkezőket hiánypótlásra szólította fel. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárásban nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság mindenekelőtt ajánlatkérő eljárásjogi kifogására tekintettel megvizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának van-e eljárási akadálya, vagyis, a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel, illetőleg a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat a megfelelő összegben fizette-e meg. A Döntőbizottság ajánlatkérő eljárásjogi kifogásait nem fogadta el. Tényként rögzíthető, hogy a kérelmező a közbeszerzés tárgyát képező tevékenységet végző szakcégnek minősül, ajánlatkérő jelenlegi szolgáltatója. Erre tekintettel a kérelmező jogos érdeke az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása és annak jogszerű lefolytatása tekintetében kétséget kizáróan fennáll. A Döntőbizottság álláspontja szerint a választott eljárásfajta jogalapjának esetleges hiánya is jogsértésnek minősül, nyilvánvaló az ajánlattevői kör érdekeltsége abban, hogy jogszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban vegyen részt, ilyen eljárásban kerüljön kiválasztásra a nyertes. Ez önmagában, attól függetlenül megalapozza az ügyfélképességet, hogy a

17 tárgyalásos eljárásban esetlegesen az ajánlattevő számára a kedvezőbb szerződéses feltételek kialakításának a lehetősége sem kizárt. Az e körben állandósult döntőbizottsági és bírósági gyakorlat is elfogadja a kérelmezők ügyfélképességét a választott eljárásfajta jogalapja tekintetében. A Döntőbizottság az igazgatási szolgáltatási díj összegével kapcsolatos ajánlatkérői kifogásra tekintettel megvizsgálta, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme mire irányult. Ennek keretében a kérelmezőt nyilatkozattételre is felhívta. A Döntőbizottság a kérelmező nyilatkozatával egyezően megállapította, hogy a kérelmező a választott eljárásfajtát és a felhívásban a bírálattal kapcsolatos ellentmondást támadta, amely jogkérdések a részvételi felhívás jogszerűségének körében bírálandók el, és amelyhez képest a kérelmező a dokumentáció előírásaira csak annyiban hivatkozott, hogy a jogalap hiányát további érvekkel alátámassza. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező egyedül a részvételi felhívás jogszerűségét támadta, erre vonatkozóan a Kbt. 324. § (3) bekezdésben rögzített 150.000,-Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat a megfelelő összegben befizette. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi indokokra tekintettel alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezet szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított. A választott eljárásfajta jogalapjaként a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontját jelölte meg. A Kbt. 3. §-a értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 4. § 14. pontjában szereplő fogalom meghatározás szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése. A Kbt. 4. § 15. pontjában szereplő fogalom meghatározás szerint közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák

18 vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket. A Kbt. 8. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. A Kbt. 41. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A Kbt. 50. § (3) bekezdése értelmében a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A Kbt. 126. §-a alapján az ajánlattételi szakaszban alkalmazandó 54. § (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek. A Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. A Döntőbizottság mindenek előtt hangsúlyozza, hogy a Kbt. szabályozási rendszerében a tárgyalásos eljárásfajta – akár hirdetménnyel, akár hirdetmény nélkül indul – kivételes eljárásfajta. Ezen eljárásfajta nem választható szabadon, kizárólag abban az estben van helye, ha az adott eljárásfajtának a Kbt.-ben meghatározott

19 törvényi alkalmazási feltételei fennállnak. Erre tekintettel a Kbt. kogens szabályozását nem lehet kiterjesztően értelmezni a választott eljárásfajta jogalapja feltételei fennállásának vonatkozásában. Ez a kógencia egyben azt is jelenti, hogy az alkalmazási feltételeket nem szubjektíve az ajánlatkérő szempontjából, hanem objektíve kell megvizsgálni. A Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontjában megadott szabályozás is objektív. A törvényi szabályozás kiindulópontja, alapja az, hogy a szolgáltatás természete miatt, abból következően, azzal oksági kapcsolatban álljanak fenn a későbbiekben felsorolt tényezők. A Döntőbizottság a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontjának egyértelmű előírására tekintettel megvizsgálta az ajánlatkérő beszerzésének tárgyát képező szolgáltatást. A Kbt. 101. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 50. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a közbeszerzése tárgyát, illetőleg mennyiségét. Ajánlatkérő ezen kötelezettségét teljesítette, a részvételi felhívásban megadta a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. Ekként a kérdés megítélése körében a részvételi felhívásban rögzítettek az irányadók. Ajánlatkérő a részvételi felhívása II.1.5) pontjában határozta meg a közbeszerzése tárgyát, illetőleg azzal összhangban a II.2.1) pontban a teljes mennyiséget. Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyaként összesen 4 feladatkört jelölt meg, azok – az abszorpciós hűtő telepítése kivételével – szolgáltatás megrendelésre irányultak. Az ajánlatkérő az eljárásában a részajánlattétel lehetőségét nem biztosította. Ennek ténye ugyanakkor nem változtat azon, hogy a részvételi felhívásban egymással ugyan összefüggő, de alapvetően önálló feladatköröket határozott meg. Ajánlatkérő maga nyilatkozta az eljárásban, hogy az abszorpciós hűtő telepítése – mint új beszerzési igény kivételével – a további, már meglévő szolgáltatásokat három különböző szerződés keretében veszi igénybe. Ezek eddig is önálló feladatokat képeztek. A Döntőbizottság e körben mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapjának az ajánlatkérő által meghatározott beszerzési tárgy(ak) tekintetében, egységesen kell fennállnia. Amennyiben az ajánlatkérő által meghatározott elkülönülő feladatok akár csak egyike vonatkozásában a választott eljárásfajta jogalapja nem áll fenn, – a részajánlattétel kizárása miatt – az az ajánlatkérő teljes közbeszerzési eljárásának jogszerűtlenségét vonja maga után. A Döntőbizottság megvizsgálta a részvételi felhívásban meghatározott beszerzési tárgyakat, és az azokhoz fűzött kiegészítéseket a részvételi dokumentációban, amelyek alapján az állapítható meg, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása az alábbi feladatok ellátását foglalja magában: 1.) Üzemeltetési és karbantartási feladatok (gőz és hőellátó rendszer). Ennek során a szükségessé váló rendszeres és eseti jellegű felújítási, szerelési, javítási, karbantartási feladatok elvégzésére kerül sor az ajánlatkérő meglévő rendszere üzemszerű működésének biztosítása érdekében. 2.) Földgáz beszerzése, abból 6 bar-os gőz előállítása, átadása ajánlatkérőnek. Ennek keretében az ajánlatkérő gőzellátásának, illetve ajánlatkérő helységeinek fűtésének/hűtésének biztosítása céljából az ajánlatkérő meglévő – földgáz alapú –

20 rendszere számára szükséges fűtőanyag beszerzésére kerül majd – későbbi közbeszerzési eljárás keretében – sor. Ajánlattevő kötelezettsége a gőz előállítása. 3.) Szerződéskötés a távhőszolgáltatóval, ennek keretében ajánlatkérő hőellátásához szükséges távhő beszerzése, ajánlatkérő részére történő továbbadása. Ajánlatkérő hőigénye jelenleg több formában biztosított: gőz, távfűtés, HMV formájában, amelyet szolgáltatási szerződés keretében vételez a Dalkia Zrt.-től, illetve a Győrhő Hőszolgáltató Kft.-től. A nyertes ajánlattevőnek a távhőszolgáltatóval új szolgáltatási szerződést kell kötnie, ennek során figyelembe kell vennie a választott abszorpciós megoldás eredményeként esetlegesen változó távhőigényeket, ajánlatkérő érdekeinek érvényesítését a távhőszolgáltatóval kialakítandó szerződéses feltételek tisztázásakor. 4.) Abszorpciós hűtő telepítése ajánlattevő által szabadon választott hűtőtípussal, fűtőközeggel. Ezen feladat az előbbiekhez képest újonnan ellátandó, építési beruházás, amelynek keretében az ajánlattevő az ajánlatkérő meglévő rendszerének és az ajánlatkérő által megadott mennyiségek ismeretében saját választása szerint ajánl hűtőtípust és fűtőközeget. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a szolgáltatásnyújtás jelenlegi módjából (külső szolgáltató útján történő igénybevétel) fakadóan a közbeszerzési eljárás gondos előkészítése mellett sem képes a szerződéses feltételek kellő pontossággal történő meghatározására, tekintettel arra, nincs az ezzel kapcsolatos, szükséges ismeretek, információk teljes körű birtokában. Hasonlóképen nem fogadta el a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon hivatkozását sem, amely az ajánlatkérő fenntartója által benyújtott pályázattal volt kapcsolatos, és amely szerint az ajánlatkérő a fenntartójától a közbeszerzési eljárás megindításakor, és azt követően sem kapott a pályázat részletes feltételeiről kielégítő tájékoztatást. Fentiekkel összefüggésben a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontjában a jogalkotó kifejezetten akként rendelkezett, hogy a szolgáltatás természetéből fakadjon az a sajátosság, amely miatt nem lehetséges a szerződéses feltételek kellő pontosságú meghatározása. Ehhez képest az ajánlatkérő hivatkozása a saját érdekkörében felmerülő okra, nehézségre vonatkozott. Rámutat továbbá a Döntőbizottság arra is, hogy ajánlatkérő kötelessége a közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítése, ennek keretében a közbeszerzés tárgya szerinti megfelelő szakértelem biztosítása, a dokumentáció, műszaki leírás, szerződéstervezet elkészítése érdekében. A Döntőbizottság álláspontja szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a megrendelni kívánt szolgáltatásokra vonatkozóan ajánlatkérőnek jelenleg is élő szerződései vannak, ezek keretében az adott szolgáltatással kapcsolatos jogok, kötelezettségek felekre háruló feladatok, kapcsolattartás vonatkozásában ajánlatkérő kellő ismerettel, tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen, amelyekhez képest a megajánlható fűtőtípusú és fűtési módú abszorpciós hűtő telepítésének kihatásai is felmérhetőek, szabályozhatóak. E körben tényként rögzíthető a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az is, hogy számos ajánlatkérő ugyanezen feladatkörökre képes hirdetményes és nem tárgyalásos eljárást lefolytatni. Emiatt különös körültekintéssel kell azt megvizsgálni, hogy valóban van-e a szolgáltatásnak olyan természete, amely szükségessé teszi a tárgyalásos eljárás alkalmazását. A beszerzés tárgyát képező feladatokat részletesen

21 szabályozzák a vonatkozó jogszabályok, szabványok, a műszaki, szakmai kérdések megfelelő felkészültségű szakemberek részéről előzetesen meghatározhatóak a felhívásban és dokumentációban, akárcsak a műszaki leírás. Szakmai szempontból nem állapítható meg olyan kérdés, amely a mai technika fejlettségi szintje mellett, ilyen beszerzések általános gyakorlata mellett indokolhatná a tárgyalások tartásának szükségességét. A Döntőbizottság az ügy érdemi megítélését illetően nem találta elfogadhatónak ajánlatkérőnek a kérelmező együttműködésének hiányára történő hivatkozását. Egyfelől ajánlatkérő az ezzel kapcsolatos állításait nem bizonyította, másfelől a kérelmező magatartása – figyelemmel a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontjának kifejezetten a szolgáltatás természetében meglévő indokra – a közbeszerzési eljárás körén kívül eső körülmény, amellyel kapcsolatos esetleges jogviták eldöntése nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe. A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a Kbt. ajánlatkérő számára számos lehetőséget biztosít arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési igényét megfelelő módon elégíthesse ki (részajánlattétel, többváltozatú ajánlattétel, konzultáció, helyszíni bejárás, kiegészítő tájékoztatás), amelyek szintén nem hagyhatóak figyelmen kívül annak megítélésekor, hogy szükséges-e a tárgyalásos eljárás alkalmazása. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által az egyes feladatok körében a tárgyalás feltétlen szükségessége mellett felhozott érveket is. E körben a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a meglévő rendszer üzemeltetése, karbantartása körében a tárgyalás szükségessége tekintetében felhozott érveket. A Döntőbizottság mindenek előtt rámutat arra, hogy ajánlatkérő ezen beszerzési igénye már jelenleg is szerződés keretében szabályozott, a felekre háruló jogok és kötelezettségek ajánlatkérő számára ismertek kellenek, hogy legyenek. Ajánlatkérőnek egyúttal ezen beszerzési feladatkör tárgyára vonatkozóan megvannak a szakemberei, a szervezeti egysége, akik/amely a szakmai kérdésekben (revízió, felülvizsgálat szükségessége, időszakossága, környezetvédelmi, vízkémiai ellenőrzések, felügyeleti rendszerek kezelése, tűz- és érintésvédelmi kérdések, munkavédelem), az egyeztetésekben, kapcsolattartásban (szakhatóságokkal, ajánlatkérő és ajánlattevő között), a nyilvántartásokkal, az elszámolás módjával kapcsolatos kérdésekben az adott területre vonatkozó szabványok, jogszabály által támasztott követelményekre vonatkozó jártassággal, ismerettel kell, hogy rendelkezzenek, illetve mindezen ismeretek megszerezhetők tekintettel arra, hogy ilyen típusú üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások nyújtására nem tárgyalásos eljárás alapján nagy számban kerül sor a közbeszerzési piacon. A jogszabályi környezete hozzáférhető, a szakmai előírások tisztázhatóak. Ezen szolgáltatások tekintetében semmilyen olyan körülmény nem merült fel, amely a tárgyalásoknak a szolgáltatás természetéből fakadó szükségszerűségét igazolná. Miután az üzemeltetés és karbantartás tárgyban az ajánlatkérők nehézség nélkül meg tudják határozni követelményeiket kiválasztható a legkedvezőbb ajánlattevő, legalábbis más közbeszerzési eljárásokban ez nem okozott problémát.

22

A Döntőbizottság nem osztotta a földgázbeszerzés körében a tárgyalás szükségessége tekintetében ajánlatkérő által felhozott érveket. A Döntőbizottság szerint elsődleges annak rögzítése, hogy az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásának tárgyát nem képezi maga a földgázbeszerzés. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás keretében maga is ekként nyilatkozott. Megállapítható a kiírásból, hogy ajánlatkérő kikötötte a felhívásban, dokumentációban, hogy a földgázszolgáltató kiválasztására ajánlatkérővel közösen lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében kerülhet sor, amely kikötés alapjaiban kérdőjelezi meg kérdőjelezi meg a jelen eljárás tárgyalásos voltának szükségességét. E vonatkozásban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a földgáz beszerzése árubeszerzésnek minősül, így nem a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltételek az irányadóak, hanem a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontja lesz akkor az irányadó, ha ténylegesen beszerzik a földgázt. A részvételi felhívás 2. pontja alatt meghatározott feladatból kitűnően ez egy, az ajánlatkérővel közösen később végzett feladat, és azt követi ajánlattevő saját feladata a gőzelőállításra és szolgáltatásra. Ajánlatkérő jogorvoslati tárgyaláson tett azon észrevétele, hogy már most, a jelen eljárásban meg kívánja határozni a földgázszolgáltató kiválasztásának és a vele való szerződéskötésnek a rendező elveit, részletszabályait, nem minősíthető a szolgáltatás természetéből fakadó szükségszerűségnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint maga a szolgáltatás természete (földgáz beszerzése) nem bír olyan specifikummal, amely a tárgyalást tenné szükségessé, ajánlatkérő számára ismertek a mennyiségek (földgázigény), meghatározhatóak a kapcsolattartás módjai, a mindenkori kereskedési technika választásának rendező elvei. Emellett fennáll a lehetősége szakmai ajánlat kérésére is. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a földgázszállítóktól függ majd, hogy 15 év alatt milyen specifikus feltételekkel vállalják a földgáz szállítását. Erre vonatkozóan – helyzetükből következően – az ajánlattevők kötelező vállalásokat 15 évre nem tudnak adni. Egyebekben pedig a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésének kötelezettségéből fakadóan képesnek kell lenni megfogalmazni azokat az igényeit, amelyeket a későbbi földgáz beszerzése során is érvényre kíván juttatni. Más szempontból vizsgálva a kérdést pedig az a következtetés vonató le, hogy a földgázbeszerzési igény tényleges felmerülésekor ítélhető meg, hogy milyen módon szerezhető be ajánlatkérő számára a legelőnyösebb feltételekkel a földgáz (mennyiségek, egységek, toleranciasáv, konkrét ár, pótdíjak, távhőszolgáltatóval lehetséges együttműködés stb.) ezen kérdések jelenleg idő előttiek, ekként pedig tárgyalás keretében sem pontosíthatók. Az ajánlatkérő által e körben hivatkozott egyéb körülmények (hazai, nemzetközi piacok, szereplők, trendek követése, elemzése, az ügyletkötés legalkalmasabb időpontjának, módjának a kiválasztása) olyan kérdések, ami az adott ajánlattevő szakmai alkalmasságába, kompetenciája tartozó kérdések. A 2. feladat részét képezi a gőz előállítása és annak ajánlatkérő részére történő átadása. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen feladat vonatkozásában sem állnak fenn a tárgyalásos eljárás lefolytatásának feltételei. A gőz előállítása és átadása műszaki, szakmai szempontból jogszabályok, szabványok alapján leírható. Ezt eddig is biztosították az ajánlatkérő számára, így ezen jogviszonyokhoz kapcsolódó jogok és

23 kötelezettségek, feltételek meghatározhatóak. Különösen arra tekintettel, hogy ajánlatkérő kizárta a korszerűsítésre vonatkozó ajánlat benyújtását, így a jelenlegi struktúra szerint kéri a folytonosság biztosítását. A részvételi felhívásban meghatározott 3. feladat távhő beszerzése és annak ajánlatkérő részére történő továbbadása. Az elmúlt évtizedekben még az olyan specifikus beszerzőknél is, mint az egészségügyi intézmények, kialakult és alapvetően standardizálódott a távhő beszerzések általános és különös feltételrendszere. Így önmagában a távhő beszerzése nem alapozza meg egyéb tényezők hiányában a tárgyalások lefolytatásának szükségességét. E tevékenység is részletesen szabályozott jogszabályok, szabványok által, mely mellett érvényesíthetők az esetleges egyedi igények is. Ajánlatkérő ugyanakkor nem adott meg konkrét egyedi igényt. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a közölt feladatok köréből ajánlatkérő kivette a fűtés korszerűsítést, átalakítást. Így – abszorpciós hűtő kivételével – a meglévő infrastrukturális rendszer üzemeltetésével kell számolni az ajánlattevőknek a távhő beszerzése során is. Ajánlatkérőnek fennálló érvényes szerződése van, ehhez képest ténybelileg sem alátámasztottak ajánlatkérő azon hivatkozásai, mellyel azt akarta kifejezésre juttatni, mintha az addigi szolgáltató a részére nem biztosítana távhőt. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek a szerződéskötés meghiúsulásának a veszélyére történő hivatkozását sem. A távhőszolgáltatás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Távhőtv.) alapján közüzemi szerződésnek minősül, a 37. § (3) bekezdése értelmében az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére. A (4) bekezdés értelmében pedig a távhőszolgáltató abban az esetben nem köteles a közüzemi szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a Távhőtv. 36. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat (felhasználót terhelő költségek, csatlakozási díjak) nem teljesítette. A Döntőbizottság hasonlóképpen nem fogadta el, hogy a távhőszolgáltatóval megkötendő új szerződés már most, a jelen közbeszerzési eljárás keretében szükségessé teszi a nyertes ajánlattevő és a távhőszolgáltató közötti szerződéskötés részletes feltételeinek előre történő meghatározását, amely ráadásul tárgyalások tartását teszi szükségessé. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen szerződéskötés feltételeinek előre történő rögzítése sem a szolgáltatás természetéből fakadó szükségszerűség, hanem ajánlatkérő saját erre vonatkozó igénye. A távhőszolgáltató ekkénti minőégében a közbeszerzési eljárásnak nem résztvevője. Az ajánlatkérő és az ajánlattevők között tárgyalás keretében tisztázni kívánt feltételek harmadik személyt (távhőszolgáltató) érintenek, és nem biztosítható, illetve kikényszeríthető, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő által tisztázott feltételeket a távhőszolgáltató magára nézve elfogadja. Az ajánlatkérőnek a jelen közbeszerzési eljárás keretében a távhőszolgáltatóval történő majdani szerződéskötéssel kapcsolatos igényei tárgyalások keretében sem konkretizálható tekintettel annak idő előttiségére, és harmadik személyre történő kihatására. A Döntőbizottság e körben is hangsúlyozza, hogy ajánlatkérőnek a távhőszolgáltatóval jelenleg is fennálló szerződéses kapcsolata van, ennek megfelelően a felekre háruló jogok és kötelezettségek ajánlatkérő számára ismertek kellenek, hogy legyenek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő által választott abszorpciós

24 megoldás sem hat ki érdemben ezen feladatkörre olyan módon, hogy a tárgyalások szükségessége ténylegesen felmerüljön, az legfeljebb a vételezendő gáz, távhő stb. mennyiségére lehet kihatással. A 4. feladatként meghatározott abszorpciós hűtő telepítése sem minősíthető ilyen kérdésnek. Elsődlegesen rögzíthető, hogy az abszorpciós hűtő telepítése nem minősül szolgáltatásnak, így nem a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltételeknek kell fennállnia. A Kbt. 124. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nyilvánvalóan nem áll fenn. Úgyszintén nem állapítható meg a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel. Ezen bekezdés szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását. A telepítés helyére, infrastrukturális feltételeire, csatlakoztatására, a hűtő típusára, rendszerére vonatkozó információk a dokumentáció műszaki leírásában, a helyszíni bejárás keretében, valamint tisztázó kérdések, kiegészítő tájékoztatás keretében egyértelműsíthető. A választott hűtő típusából fakadó kihatások (vízkezelés, kapacitás bővítés, csere szükségessége) szakmailag szintén felmérhetők az előkészítés során, a telepítés miatt estlegesen szükségessé váló kapacitásbővítéssel összefüggő gépészeti, építészeti megoldások pedig nem a jelen közbeszerzési eljárás körébe tartozó feladatok, így az azzal kapcsolatos feltételek is abban a közbeszerzési eljárásban alakítandók ki, határozandók meg, amely konkrétan ezen szükségessé vált bővítéssel összefüggésében kerül kiírásra. Az abszorpciós hűtő telepítése olyan tevékenység, amely önmagában meghatározható, leírható, kockázatai ismertek, ellenszolgáltatása meghatározható. Az a körülmény, hogy ajánlatkérő a saját döntése alapján többféle technológiájú hűtő megvalósítását teszi lehetővé, amelynek kihatásai is vannak a beszerzése más elemeire, nem minősül a tárgyalásos eljárást megalapozó tényezőnek. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevők az ajánlataikat több változatban készítsék el. Ajánlatkérőnek ennek keretében lehetősége van arra, hogy meghatározza az alternatív ajánlattétel keretében megajánlható abszorpciós hűtők típusát, fűtőközegét, körülírva továbbá az ajánlattevő által egyúttal megajánlandó megoldásokat, feltételeket a földgázbeszerzés, a távhőszolgáltatóval való szerződéskötés, valamint a meglévő rendszer üzemeltetése körében. Ajánlatkérő számára a többváltozatú ajánlattétel biztosítása csak lehetőség, azonban amennyiben ezáltal az ajánlatkérői igények, a szerződéses feltételek kellő pontossággal körülírhatók, és ennek ellenére ajánlatkérő nem biztosítja a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét, az ajánlatkérő utóbb alappal nem hivatkozhat a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárásfajta jogszerűségére. Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárása előkészítésekor, a beszerzés műszaki tartalmának meghatározásakor kell felmérnie azokat a kihatásokat, amelyek az esetleges gőzkapacitás hiány pótlására, technikai megoldására vonatkoznak, ugyanígy

25 a jelenleg meglévő rendszer állapotára, hatásfokára, tűztechnikai jellemzőire vonatkozó információkat is az előkészítés során kell összegyűjtenie. Ajánlatkérő maga nyilatkozta az eljárásban, hogy ismertek számára az igények és az elvárások, az pedig már szerződéstechnikai – nem pedig a szolgáltatás természetéből fakadó – kérdés, hogy az ajánlatkérő az igényeit, elvárásait – jelenleg is meglévő szakembergárdája, ismeretei alapján – miként fogalmazza meg (adott esetben általános jelleggel a vonatkozó jogszabályok, szabványok, előírások meghivatkozásával, vagy ezek konkrét szerződésben történő kibontásával). A közbeszerzési eljárások alapvető, garanciális követelménye az ajánlatok összehasonlíthatósága, ennek érdekében az ajánlatkérőnek előre meg kell határoznia azokat a szempontokat, amelyek alapján az ajánlatokat egymással összehasonlítható, egybevethető módon értékeli. Ajánlatkérőknek az általuk meghatározott bírálati részszempontok alapján kell értékelniük az ajánlatokat. Ajánlatkérő az eljárásában az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, az ajánlatokat az alábbi részszempontok szerint kívánta értékelni: 1. 2. 3. 4. 5.

Hidegenergia ára (Ft/GJ) Üzemeltetési díj (Ft/év) Gőzellátás üzemkiesés esetére fizetett kötbér (Ft/óra) Az abszorpció telepítésének késedelme esetén fizetett kötbér (Ft/naptári nap) Az előírton felül vállalt meghiúsulási kötbér (A nettó éves üzemeltetési díj%-ában kifejezve) 6. Az áremelés mértéke az üzemeltetési díj esetében Az ajánlattevők az ajánlatkérő által meghatározott részszempontokra tett ajánlataikkal versenyeznek a szerződés elnyeréséért. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempontrendszer olyan objektív szempontokkal került kialakításra, amelyre az ajánlattevők a vállalásaikat tárgyalások nélkül meg tudják tenni, és ajánlatkérő nehézség nélkül ki tudja választani a nyertes ajánlattevőt. Megjegyzendő, hogy a bírálati szempontrendszer is kifejezésre juttatja, hogy jelen közbeszerzésnek nem képezi a tárgyát a földgázbeszerzés. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti indokokra tekintettel az ajánlatkérő által felhozott érvek a tárgyalások szükségességét nem támasztották alá, ezért ajánlatkérő a Kbt. 124. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 41. § (1) bekezdését Ezt követően a Döntőbizottság a részvételi felhívás ellentmondásosságára vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta, amely szerint a bírálati részszempontok tekintetében a felhívásban egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmazott. A 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

26 b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A (3) bekezdés a) pontja előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat. Az (5) bekezdés értelmében a (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A Kbt. 101. § (2) bekezdése szerint a részvételi felhívásra a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a (3)-(4) bekezdés és a 120. § (2) bekezdése szerinti eltérésekkel. A Kbt. 104. § (1) bekezdése szerint a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhat elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívás egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmazott, amíg az egyik helyen kifejezetten rögzítette, hogy az előírthoz képest kedvezőbb fizetési határidő vállalása az ajánlatok bírálatának részét képezi, addig ezt a bírálati részszempontot körében nem határozta meg ajánlatkérő. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő e körben adminisztrációs hibára történő hivatkozását, az ellentmondás tényszerűen fennállt, ezáltal a jogsértés objektíve megvalósult, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő szándékán kívül állt. A jogsértés megállapításának mellőzését az a körülmény sem teszi lehetővé, hogy a kérelmező élhetett volna a kiegészítő tájékoztatás iránti kéréssel. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés a) pontját. Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (1) bekezdésére tekintettel a 124. § (2) bekezdés d) pontját, valamint a 101. § (2) bekezdésére tekintettel az 57. § (3) bekezdés a) pontját ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazva megsemmisítette az ajánlatkérő részvételi felhívását, dokumentációját és azt követően hozott valamennyi döntését. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.

27 A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. Az ajánlatkérő jogsértése a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a közösségi értékhatárt jelentősen meghaladó értékre (becsült érték: 600 millió Ft) kívánta lefolytatni. A közbeszerzés kiemelt értékén túlmenően a Döntőbizottság a bírság kiszabás szükségessége körében figyelembe vette, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy az általa választott eljárásfajta jogalapja az eljárásban nem állt fenn. Mindezen tényezők együttes értékelése alapján a Döntőbizottság a bírság kiszabásától eltekinteni nem tudott. A Döntőbizottság szükségesnek tartja e körben annak rögzítését, hogy önmagában a részvételi felhívás ellentmondásossága a bírálati részszempontok tekintetében a bírság kiszabását még nem indokolta volna. A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményét. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg az ajánlatkérő javára, hogy eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított volna. Önmagában a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérővel szemben támasztott eljárási kötelezettségek teljesítése (pl. iratok megküldése), vagy jogosultság gyakorlása (pl. észrevétel benyújtása) nem alapozza meg a segítő, együttműködő magatartás megállapíthatóságát. A Döntőbizottság az ajánlatkérő részéről szándékos jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság figyelembe vette a közbeszerzés tárgyát és a közösségi értékhatárt jelentősen meghaladó értékét, valamint azt, hogy az ajánlatkérő jogsértése súlyos, az egész közbeszerzési eljárás jogszerűségére kihatott. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2009. évben már állapított meg jogsértést, ennek során bírság kiszabására is sor került. Ezen tényezők magas összegű bírság kiszabását indokolják. Figyelembe vette ugyanakkor a Döntőbizottság azt is, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése folytán lehetséges volt a jogsértés reparációja, mely alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolta. A Döntőbizottság a fenti tényezők együttes mérlegelése alapján, a reparáció lehetőségére tekintettel alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak, amelyre figyelemmel a bírság összegét – mérlegelési jogkörében – 1 millió Ft-ban állapította meg. A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogsértő volt és bírságot szab

28 ki, akkor az ajánlatkérő mellett a közbeszerzési eljárást megindító felhívás előkészítéséért felelős személyt is megbírságolja. Ajánlatkérő a Döntőbizottság kifejezett felhívására akként nyilatkozott, hogy a részvételi felhívást dr. Vig Levente hivatalos közbeszerzési tanácsadó jegyezte ellen. A Döntőbizottság – a már ismertetett indokok miatt – az ajánlatkérőt bírság megfizetésére kötelezte, amelyre tekintettel a részvételi felhívás ellenjegyzőjének megbírságolásától sem tekinthetett el. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette a jogsértés valamennyi körülményét, így a közbeszerzés értékét, a jogsértés súlyát, valamint azt, hogy a részvételi felhívás ellenjegyzőjének konkrét személyétől, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadótól, a felhívás ellenjegyzése vonatkozásában nagyobb fokú gondosság várható el. Erre tekintettel a Döntőbizottság a részvételi felhívást ellenjegyző dr. Vig Levente hivatalos közbeszerzési tanácsadót 100.000,-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. B u d a p e s t, 2009. november 12.

dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos

Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara

Kapja: 1. Petz Aladár Megyei Oktatókórház (9024 Győr, Vasvári Pál út 2-4.) 2. Dr. Hernádi Ügyvédi Iroda, dr. Hernádi Rita ügyvéd (1215 Budapest, Katona J. u. 8.) 3. dr. Vig Levente (1031 Budapest, Vizimolnár köz 6.) 4. ENER-G Zrt. (1106 Budapest, Jászberényi u 24-36.) 5. MedinTech Kft. (9090 Pannonhalma, Tabán u. 5.) 6. EMEF Kft. (1034 Budapest, Tímár u. 22.) 7. Greenergy Hungary Holding Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 134-136.) 8. MED-ENERGO Mérnöki, Gazdasági Szolgáltató Kft. (1044 Budapest, Váci út 97-99.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár