KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 366-7778 Ikt.sz.: D.533/13 /2009.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta a következő
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Széchenyi István Egyetem (9026 Győr, Egyetem tér 1., képviseli: Dr. Pardavi László ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) „Laboratóriumi épület belső átalakításához látvány, közmű- és kiviteli tervek, tervezői költségvetés kidolgozása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásában megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, ajánlattételi dokumentációját és azt követően hozott döntéseit megsemmisíti. Az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel kérhető. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, valamint az ajánlatkérő írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, továbbá a Döntőbizottság által hivatalból beszerzett tervezői nyilatkozat alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2009. augusztus 26. napján tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 125. § (2) bekezdés b) pontjának megjelölésével. Az eljárásfajta választásának indokaként ajánlatkérő előadta, hogy a helyszín a Széchenyi István Egyetem campus északi szélén, a földszintes labor épület északkeleti sarkában álló nagymotor próbaterem meglévő épülete és környezete. A próbaterem kétszintes, nagy belmagasságú földszinti csarnokkal rendelkező épület átalakításávalkibővítésével kell a tervezési programban leírt funkcióknak helyet biztosítani. Az
2
épület az AUDI és a Széchenyi Egyetem együttműködése által újul meg. A fejlesztés két ütemben valósulna meg. A meglévő homlokzatra külső hőszigetelés kerül. A belső átalakítások során kibontásra kerül egy belső hanggátló fal. Első ütemben a próbaterem korszerűsítése és átalakítása történne, második ütemként pedig laborok és irodák épülnének a jelenlegi épület bővítményeként. Az épületet 1969-ben tervezték, az épület eredeti tervezője H.M. DLA, aki a tervezéssel kapcsolatos kizárólagos jogát a Fényjel Stúdió Kft. részére engedte át. Ajánlatkérő a Fényjel Stúdió Kft.-t (9021 Győr, Bajcsy Zsilinszky u. 38.) hívta fel ajánlattételre. Ajánlatkérő a bejelentéséhez csatolta az ajánlattételi felhívását, az ajánlattételi dokumentációt, valamint H.M. DLA 2009. augusztus 10-i keltezésű hozzájáruló nyilatkozatát. Ezen nyilatkozat az alábbiakat tartalmazta: „Alulírott H.M. DLA, mint a Győri Széchenyi Egyetem eredeti tervezője (1969.) kijelentem, hogy a Fényjel Stúdió Kft. (P.Z., E.Zs., K.I., T.A.) által tervezett és bemutatott győri Audi-SZE Motortanszék fejlesztés műhelytömb terveinek megvalósításához hozzájárulok. A tervezés kizárólagos jogát átengedem a Fényjel Stúdió Kft.-nek. A homlokzatburkolatok (fémlemez és kerámia) kiválasztásánál javasolom figyelembe venni a meglévő burkolatanyagot annak érdekében, hogy az épületegyüttes harmonikus egységet alkosson.” Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában a Döntőbizottság elnökének küldött tájékoztatással összhangban a választott eljárásfajta jogalapjaként a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontját jelölte meg. A felhívás 3. pontjában a közbeszerzés tárgya az alábbiak szerint került meghatározásra: „laboratóriumi épület belső átalakításához látvány, közmű- és kiviteli tervek, tervezői költségvetés kidolgozása – részletesen az ajánlati dokumentáció tervezési feladatok cím alatt”. 3.1. épület belső átalakításának kiviteli tervdokumentáció elkészítése 3.2. tételes tervezői költségvetés kidolgozása 3.3. látványterv és animáció készítése: a környezet, a külső és belső tér bemutatásával számítógépes modul készítésével 3.4. közmű átalakítás koncepció terve: egyeztetésre alkalmas munkaközi közművesítés átalakításának tervjavaslat készítése. Közműszakágazatok: vízellátás, szennyvízcsatorna, gázellátás, elektromos, távközlés, távhő. 3.5. organizációs terv készítése 3.5.1. az egyetem zavartalan működését és folyamatos közműellátását biztosító tervek készítése, gyalogosforgalom, kiszolgáló forgalom és az építési forgalom különválasztásával. Építési munkaterület kijelölése. 3.5.2. építési munkahely külső megközelítésének megtervezése A kiviteli tervek tartalmi és formai szempontból feleljenek meg a 290/2007. (X.31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek, valamint az építési engedélyes műszaki dokumentációban foglaltaknak, továbbá az akadálymentesítésre vonatkozó hatályos előírásoknak. 3.6. tervezői művezetés.
3
Az ajánlattételi felhívás 5. pontja tartalmazta a szerződés időtartamával, a teljesítés határidejével kapcsolatos információkat. E szerint a határidők: a szerződéskötéstől számított legkésőbb 30. naptári napon az engedélyezési tervek benyújtása. A kiviteli tervek elkészítése és a jogerős építési engedély beszerzése további 90 napban meghatározva az engedélyezési tervek benyújtásától számítva. Az ajánlattételi felhívás 7. pontjában az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás feltételei körében négy lépcsőben ismertette a benyújtható részszámlákat az alábbiak szerint: 1. részszámla: a nettó ajánlati tervezési díj 20 %-a az engedélyezési tervek hatóság által történt hiánymentes befogadásakor. 2. részszámla: az engedélyezési terv jogerőre emelkedésekor a nettó tervezési díj 5 %-a. 3. részszámla: kiviteli tervek leadásakor, továbbá a tervellenőri jóváhagyó nyilatkozat és német nyelvű fordítás átadásakor a nettó tervezési díj 70 %-a. 4. részszámla: a tervező, művezetés lezárultával a megajánlott nettó tervezési költség 5 %-a. Az ajánlattételi dokumentációban ajánlatkérő rövid feladatleírást csatolt, továbbá megadta a tervezési munkával kapcsolatos jogszabályi feltételeknek való megfeleléssel összefüggő releváns információkat. A dokumentáció egyúttal nyilatkozatmintákat, továbbá szerződéstervezetet tartalmazott. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel ismertette a tervezési feladatok ütemét. Ezt követően az ajánlattételi felhívás tételes felsorolásban tartalmazta az első ütem részletezését, amely ugyanakkor az ajánlatkérő által hangsúlyozottan nem képezte ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának tárgyát, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása alapján megvalósítandó tervek előfeltételei a későbbiekben megvalósítandó kivitelezési jellegű feladatoknak, ezek azok a munkafázisok, amelyekhez a szükséges terveket kívánja a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében beszerezni az ajánlatkérő. Ismertette egyúttal a tervezéssel érintett rendszereket (gépészeti, légkezelő, hűtési, üzemanyag, biztonságtechnika, vezérléstechnika, villamoshálózat) továbbá megadta a tervezői szakágakat (építésztervezés, statikustervezés, épületgépész tervezés, technológiai tervezés, elektromos-, gyengeáramú-, trafó-, közmű-, akkusztikai tervezés, felmérési tervek, geodéziai felmérés, talajmechanikai mérések, környezetvédelem, tűzvédelem). Ismertette továbbá a dokumentáció a határidőket: az engedélyezési tervek benyújtása legkésőbb a szerződéskötéstől számított 30. naptári napon, a kiviteli tervek elkészítése és jogerős építési engedély beszerzése további 90 naptári nap az engedélyezési tervek benyújtásától számítva. A dokumentációban ugyancsak ismertetésre került a díjfizetési ütemezés, amely szintén négy részszámla benyújtását tette lehetővé, ugyanakkor az abban szereplő százalékos mértékek, illetőleg feladat nemek a felhívástól részben eltérő módon kerültek meghatározásra (25 %, 55 %, 5 %, 15 %). A dokumentációhoz csatolt szerződéstervezet 1. pontjában került meghatározásra a szerződés tárgya. E szerint a tervezési munka a kiviteli tervek leszállításával, teljesítési
4
igazolás kiállításával zárul. Ezt követő egyéb, tervező közreműködő feladatok – (konzultáció és rendelkezésre állás): helyszíni bejárás során (40 óra), ajánlattevői kérdések megválaszolása (szükség szerint, szerződéses tárgyalások alatt, továbbá a kivitelezés alatt). A szerződéstervezet 1.2. pontjában szerepeltek a részletezett követelmények a közbeszerzési dokumentációval kapcsolatban. E szerint ajánlatkérő – egyebek mellett megkövetelte előzményi okiratként a jogszabályban meghatározott esetekben, jogerős, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedélyeket, illetve a műszaki terveket, ezen belül: a) helyszínrajz(ok), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve az energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését b) általános tervek – alaprajzok […], amelyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései, stb. megállapítható, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológia, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők. A szerződéstervezet 2. pontja rögzítette, hogy az 1. pontban foglalt tervezési munkákat a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletben foglalt részletességgel és tartalommal kell elvégezni. Ennek keretében egyebek mellett rögzítésre került, hogy a tervező feladata az egyeztetések lefolytatása, szükség szerint a szakhatósági nyilatkozatok beszerzése, a közmű üzemeltetői és az útkezelői nyilatkozatok beszerzése, közreműködés az építési engedély és a szakági létesítési vagy vezetékjogi engedélyek beszerzésében. A szerződéstervezet 14. pontjában rögzítésre került, hogy a tervezőt a Ptk.-ban és a jelen szerződésben meghatározott szavatosság terheli, emellett kijelenti, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozná, vagy korlátozná. A Döntőbizottság elnöke az ajánlatkérő által megküldött iratok és indokolás alapján hiánypótlási felhívás keretében felszólította az ajánlatkérőt, hogy támassza alá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezet kizárólagos jogának a fennállását a beszerzés tárgya vonatkozásában. Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásra adott válaszában hivatkozott az szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (2) bekezdés b) pontjára, amely szerzői jogi védelemben részesíti az építészeti alkotást, és annak tervét. Utalt arra, hogy a közbeszerzési eljárással érintett épület eredeti tervezője H.M., az ajánlatkérő az épületen olyan módosításokat kíván megvalósítani, amely érinti a külső megjelenést és az eddigi használatot. Az Szjtv. 67. § (1) bekezdése szerint a mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja, így ajánlatkérő álláspontja szerint ilyen változtatást kizárólag a tervező hajthat végre. A tervező ezt a jogát kizárólag a Fényjel Stúdió Kft. részére átengedte. Mindezek alapján
5
ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogalap az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása tekintetében fennáll. Ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta, amely nettó 41.800.000 Ft + 25 % ÁFA, bruttó 52.250.000 Ft ajánlati árat tartalmazott. Az ajánlat 22. oldalán az ajánlattevő nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni, épületgépészet, elektromos tervezés feladatokra vonatkozóan. A Döntőbizottság elnöke a részére megküldött iratok alapján a Kbt. 329. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának megindításáról döntött. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2009. szeptember 10-én megindította, ideiglenes intézkedés alkalmazására nem került sor, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő bejelentette, hogy a közbeszerzési eljárását az ajánlat végleges értékelése előtt felfüggesztette. Ajánlatkérő a következő indokokra hivatkozással kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a jogorvoslati eljárás Döntőbizottság Elnöke általi hivatalbóli megindítása megalapozatlan. Ajánlatkérő a kizárólagos jogot megalapozó tervezői nyilatkozat vonatkozásában hivatkozott az Szjtv. 1. § (1) bekezdésének k) - l) pontjaira, 13. §-ára, továbbá 67. § (1) bekezdésére, amely kifejezetten a szerző hozzájárulását kívánja meg a megváltoztatás vonatkozásában. Az Szjtv. 9. § (2) bekezdésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a tervező személyi jogairól, személyhez fűződő jogairól nem mondott le, kizárólag ahhoz adta az engedélyét, hogy a terveket módosítsák. Utalt egyúttal az Szjtv. 29. §-ában foglalt szabályozásra. Előadta, hogy az ajánlattevő az ajánlatában 10% feletti alvállalkozó vonatkozásában a gépészeti tervezési munkanem körében kívánt alvállalkozót igénybe venni. Álláspontja szerint ez nem ellentétes a kizárólagos joggal, egyúttal hivatkozott a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) és d) pontjaira. Az Szjtv. 67. § (1) bekezdésével összefüggésben hangsúlyozta, hogy az érintett épületrész korábban vasúti kocsi próbaterem volt, ennek megfelelően ebben a teremben sínek kerültek lefektetésre, daruk kerültek beépítésre, ezen terem a beruházás által funkciót vált, vasúti kocsi helyett személygépkocsik kerülnek itt kipróbálásra, tesztelésre. Ebből kifolyólag a síneket, darukat is el kell távolítani, át kell alakítani. Az épület homlokzata is változik. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során becsatolta a Döntőbizottság részére a Magyar Építőművészet című szaklap 1998/3. és 1978/5. számainak kivonatát, annak igazolása érdekében, hogy az egyetemi épületek vezető tervezője H.M. volt. Csatolta egyúttal a H.M. részére adományozott Ybl Miklós Díj másolatát is, amely szerint az építésügyi és városfejlesztési miniszter H.M. részére a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola tervezésének elismeréseképpen Ybl Miklós Díjat adományozott 1978.
6
március 30-án. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen díj is azt a tényt támasztja alá, hogy a mű tervezője H. M. volt. Ajánlatkérő közölte, hogy arra vonatkozóan nincs tudomása, hogy H.M. milyen jogviszonyban és milyen munkáltatónál végezte munkáját, ennek oka pedig, hogy a tervezésre a megbízást nem az egyetem, illetőleg jogelődje adta, tekintettel arra, hogy az akkor még nem is létezett. Megjegyezte, hogy az Ybl Miklós Díj tablója a Budapesti Műszaki Egyetemre utal. Ajánlatkérő indítványozta, hogy amennyiben a Döntőbizottság az általa becsatolt iratokat nem tartaná elegendőnek, úgy hallgassa meg tanúként a tervezőt. Ajánlatkérő álláspontja szerint H.M. tervezőt az Szjtv. 4. § (1) szerint szerzőnek kell tekinteni, míg az Szjtv. 67. § (1) bekezdése a szerző hozzájárulását követeli meg a mű megváltoztatásához. Ezt a hozzájárulást a szerző megadta, így az ajánlattevő jogosult az eredeti terv átdolgozására. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az egyetemnek senki sem jelezte, hogy H.M. szerzőségét vitatná, illetőleg, hogy a főiskola terveivel kapcsolatban H.M. tervezővel, vagy mással szemben szerzői jogi védelemre tartana igényt. Hozzátette, hogy ilyen igény esetén sem volna joga az egyetemnek H.M. nyilatkozata valóságtartalmát megkérdőjelezni, tekintettel arra, hogy a szerzői jogi viták eldöntésére a bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek nem feladata, kötelessége vizsgálnia a tervező által adott nyilatkozatot, annak valóságtartalma tekintetében számára kétség nem merült fel. Hivatkozott az elmúlt 40 éves gyakorlatra, amelynek során a tervező megadta a hozzájáruló nyilatkozatait, illetőleg nyilatkozataiban utalt arra, hogy ezen épület vonatkozásában ő maga a szerző/tervező. Erre tekintettel ajánlatkérőnek nem kellett kétségbe vonnia, és nem is vonhatta kétségbe, eszközei sincsenek ennek vizsgálatára, hogy a nyilatkozat megfelel-e a valóságnak vagy sem. A Döntőbizottság az ajánlatkérő iratcsatolása és nyilatkozata alapján a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel H.M. tervezőt arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárással érintett laboratóriumi épület: -
tervezésére pontosan mikor került sor, tervezésére milyen jogviszony keretében került sor (munkaszerződés, tervezői szerződés, egyéb), tervezését önállóan, vagy más tervezőkkel együttesen, illetve közösen végezte-e el, tervezése során a tervező milyen tervezési szakágak (építész, statikus, épületgépész, elektromos, gyengeáramú, technológiai stb.) tervezését végezte el, tervezésére vonatkozóan milyen tartalmú szerződést kötöttek, abban miként rendelkeztek a szerzőző vagyoni jogairól, az elkészült tervek felhasználásáról.
H.M. tervező nyilatkozatában közölte, hogy a tervezésre 1967-tól kezdve került sor és lényegében a megvalósítás egész folyamatát kísérte. A tervezést, mint a Középülettervező Vállalat műteremvezető főépítésze végezte. A tervezési szerződéseket a Középülettervező Vállalat kötötte. A tervezést, mint felelős vezető önállóan végezte, munkatársak bevonásával, a laboratóriumok tervezésében, a technológia tervezésében részt vett altervezőként a KGMTI, a szakági tervezésben
7
(szerkezettervezés, épületgépészet, elektromos, stb.) a Középülettervező Vállalat szakági tervezői vettek részt. A tervezésre vonatkozó szerződést a KÖZTI kötötte, arról nincs tudomása, hogy a szerzői jogok védelmét miként rendezte a szerződés. A 2009. augusztus 10-én kelt hozzájáruló nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy semmilyen megbízást nem kapott, csak szóbeli felkérést a tervezet átalakításra vonatkozó véleményéről. Nyilatkozata a Fényjel Stúdió Kft. elküldött vázlattervére vonatkozott. A Döntőbizottság tájékoztatta a feleket, hogy a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a tervezőt, a Döntőbizottság a tájékoztatásához mellékelte teljes terjedelmében a felhívását, valamint a tervező arra adott válaszát. A Döntőbizottság egyúttal felhívta a feleket, hogy esetleges észrevételeiket tegyék meg. A felek észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított, a választott eljárásfajta jogalapjaként a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontját jelölte meg. A Kbt. 3. §-a értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás, vagy versenypárbeszéd lehet. A Kbt. 125. § (2) bekezdés b.) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. A Kbt. 132. §-a értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Fentiekre tekintettel ajánlatkérő kötelessége bizonyítani az általa választott eljárásfajta jogalapjának fennálltát. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében azt vizsgálta, hogy fennáll-e az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapja tekintetében az ajánlattételre felhívott szervezet kizárólagos joga. A Kbt. kivételes eljárásnak tekinti a tárgyalásos eljárást, melyet ajánlatkérő csak abban az esetben alkalmazhat, ha annak valamennyi törvényi feltétele fennáll.
8
Ajánlatkérő a választott eljárásfajta jogalapját arra alapította, hogy a közbeszerzéssel érintett épület eredeti tervezője (H.M.), mint szerző szerzői jogi védelemben részesül, a szerző pedig kizárólag az ajánlattételre felhívott Fényjel Stúdió Kft. részére adta meg a hozzájárulását a mű külső megjelenését és funkcióját érintő módosításokhoz, illetve egyedül a Fényjel Stúdió Kft.-nek engedte át a tervezés kizárólagos jogát. Bizonyítékként csatolta a tervező ezzel kapcsolatos hozzájáruló nyilatkozatát. A Döntőbizottsághoz becsatolt tervezői hozzájáruló nyilatkozatban a tervező olyan tartalmú nyilatkozatot adott, amelyben, mint egyedüli jogosult tette meg a nyilatkozatát. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás tárgya, volumene alapján szükségesnek látta annak ajánlatkérő által történő igazolását, hogy a korabeli tervek elkészítésének körülményei alapján ténylegesen H.M. az egyedüli jogosult az általa adott hozzájáruló nyilatkozat megtételére. Erre tekintettel a Döntőbizottság felszólította az ajánlatkérőt valamennyi olyan irat, szerződés, dokumentum becsatolására, amely a tervező kizárólagos, egyedüli jogosultságát alátámasztja. Ajánlatkérő ilyen dokumentumokat nem csatolt, arra hivatkozással, hogy sem ő, sem jogelődje nem rendelkezik a szükséges dokumentumokkal. Erre tekintettel a Döntőbizottság nyilatkozattételre hívta fel a hozzájáruló nyilatkozatot megadó tervezőt. A tervező a felhívásra a már ismertetett tartalmú nyilatkozatot adta. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyilatkozatból megállapítható, hogy a tervező a terveket nem egyedüliként, hanem, mint a Középülettervező Vállalat főtervezője készítette munkatársak bevonásával, a tervek elkészítésében mások is részt vettek. A laboratóriumi technológia tervezésében altervezőként vett részt a KGMTI, míg a szakági tervezésben (szerkezettetvezés, épületgépészet, elektromos stb.) a Középülettervező Vállalat szakági tervezői vettek részt. A tervezésre vonatkozó szerződést a KÖZTI kötötte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a tervező által tett nyilatkozat alapján nem állapítható meg, hogy a hozzájáruló nyilatkozat megadására H.M. egyedül volt jogosult, illetve, hogy egyáltalán álltak-e fenn a közbeszerzéssel érintett épületen és tervein olyan szerzői jogai, amely alapján a hozzájáruló nyilatkozatát megadhatta. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő egy olyan releváns előfeltételt nem igazolt, amely hiányában az általa választott eljárásfajta jogszerűsége nem állapítható meg. Ezen túlmenően a Döntőbizottság álláspontja szerint olyan okból sem alapítható kizárólagos jog a tervezői hozzájáruló nyilatkozatra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjára alapított közbeszerzési eljárása keretében az elvégzendő tervezői feladatokat olyan szakágak tekintetében is el kívánta végeztetni, amelyek eredeti tervezésében – a tervező saját nyilatkozata szerint – Középülettervező Vállalat szakági tervezői vettek részt. A Döntőbizottság e körben rámutat arra, hogy a joggyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapjának – jelen esetben a kizárólagosságnak – a közbeszerzési eljárás valamennyi elem (tervezési szakága) vonatkozásában fenn kell állnia, amely feltétel az ajánlatkérő eljárásában megállapíthatóan nem teljesült.
9
Erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 41. § (1) bekezdésére figyelemmel megsértette a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontját, ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, ajánlattételi dokumentációját, és azt követően hozott döntéseit. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapja tekintetében egy előfeltétel meglétét nem igazolta, és ezzel jogsértést valósított meg, a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek az Szjtv. rendelkezéseire történő hivatkozásait már sem hatályossági, sem megalapozottsági szempontból nem vizsgálta. Ugyanezen okból kifolyólag a Döntőbizottság már az ajánlattételi felhívás jogszerűségét sem vizsgálta. A Döntőbizottság jelen esetben a jogsértés megállapításán és a megsemmisítésen túl bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását saját hatáskörben felfüggesztette, ezáltal szerződés megkötésére nem került sor, így a reparáció lehetősége fennáll, valamint arra is, hogy a közbeszerzés viszonylag alacsonyabb értékű volt. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, ezért személlyel szemben bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. §-án alapul. Budapest, 2009. október 28.
Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara
Kapják: 1. 2. 3. 4.
Széchenyi István Egyetem (9026 Győr, Egyetem tér 1.) Fényjel Stúdió Kft. (9021 Győr, Bajcsy Zsilinszky u. 38.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
