KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776, Fax: 336-7778 Ikt.sz.:D.548/
/2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T -ot. A Döntőbizottság az FK Raszter Építő Zrt. (3533 Miskolc, Felsőszinva u. 73., képviseli: Dr. Sütő Katalin ügyvéd, 1041 Budapest, Lebstück M. u. 61., a továbbiakban: kérelmező) által az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., képviseli: Dr. Kiss Daisy & Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Sántha Ágnes ügyvéd, 1137 Budapest, Pozsonyi út 25. III. em. 45., a továbbiakban: ajánlatkérő) „ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégium "A" épület felújítás kivitelezési munkái” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntésével és az érvénytelenség indokának meghatározásával ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (3) bekezdését, a Kbt. 81. § (2) bekezdésére és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 93. § (1) bekezdését, az érvényesnek nyilvánított ajánlatok bírálata során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, az eljárás folytatását ahhoz a feltételhez köti, hogy ajánlatkérő a bírálat során megfelelően alkalmazza a Kbt. 83. §-át. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1.000.000,- Ft., azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be készpénzátutalással vagy átutalási megbízással.
2
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 900.000,- Ft azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező számára fizessen meg a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 50.000,- Ft azaz ötvenezer forint + ÁFA ügyvédi költséget. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő érdemi észrevétele, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. április 16. napján közzétett 2010/S 74-110308 számú ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Az ajánlati felhívás II. 2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg: 13 037 m² összes szintterület” A részekre és változatokra vonatkozó ajánlattétel nem volt megengedett. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 2010. július 15. napjától 2011. december 15. napjáig tart. Ajánlatkérő meghatározta az eljárásban való részvétel feltételeit. A felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében szerepelt a következő megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő közös ajánlattétel esetén ajánlattevők mindegyike, és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók, és külső erőforrást biztosító szervezet esetében:
3
P/1 Valamennyi számláját vezető pénzintézetei ajánlattételi határidő lejártát megelőző, 30 napnál nem régebbi nyilatkozata (másolati pld) a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alábbi tartalommal: - mióta vezeti a számláját. - Ajánlattevő bankszámláján volt-e a kibocsátása időpontját megelőző 12 hónapon belül 60 napot meghaladó kiegyenlítetlen tartozása. P/2 a Kbt. 66.(1) bekezdés b) pontja alapján: ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén ajánlattevők mindegyikének, ill. a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók 2007, 2008 évi - a számviteli jogszabályoknak megfelelő auditált beszámolójának hiteles másolata, cégbírósági igazolás benyújtásával. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) Alkalmas a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén ajánlattevők mindegyike, ill. a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, valamint a külső erőforrást biztosító szervezet. P/1 amennyiben a pénzintézeti nyilatkozatok alapján. A nyilatkozat kibocsátása időpontját megelőző 12 hónapban bankszámláján nem volt 60 napot meghaladó kiegyenlítetlen tartozása. P/2 mérleg szerinti adózás előtti eredménye a 2007, 2008 évek egyikében sem tartalmaz negatív értéket és saját tőkéje minden évben nagyobb, mint a jegyzett tőke. A III.2.3) pontban a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében releváns igazolási mód: Ajánlattevő - közös ajánlattétel esetén ajánlattevők - ill. a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók és a külső erőforrást biztosító szervezet által együttesen igazolandó (figyelembe véve a Kbt. 4. § 3/E pontot). M/1. Az elmúlt 3 év összességében (2007, 2008, 2009) a közbeszerzés tárgyához hasonló (oktatási épület, kollégiumi épület vagy nagyforgalmú középület felújítás) min. 1 db bruttó 1 000 000 000 HUF, vagy 2 db. bruttó 600 000 000 HUF összegű, szerződés ismertetése (a tárgy rövid leírása, a ellenszolgáltatás összege, teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése és telefonszáma) és az azt alátámasztó referenciaigazolások a Kbt 68. § (2) bekezdésének megfelelő módon. M/2 Nyilatkozat, hogy rendelkezik a szerződésszerű teljesítéshez minimálisan az alábbi munkagépekkel, berendezésekkel (darabszám, műszaki paraméter), um.: min. 1 db. beton, vasbeton szerkezetek vágásához szükséges szerszám(gép), 3 000 négyzetméter homlokzati állvány szerkezet, hulladékok előírásszerű kezelésére megfelelő min. 3 db. 8 köbméteres konténer és az elszállításhoz szükséges min. 2 db. megfelelő teherbírású gépjármű. M/3 a Kbt 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján.
4
Ajánlattevő vezető tisztségviselőinek, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezető megnevezése, végzettsége és képzettsége ismertetése, mellékelve a felelős műszaki vezető névjegyzékébe való felvételt, jelenlegi tagságot igazoló határozatot. (ajánlattétel napjánál 60 napnál nem régebbi hiteles másolata) Kbt. 67. § (2) bekezdése c), pontok. M/4 a Kbt. 67. § (2) e) pontja szerint azoknak a szakembereknek a megnevezése, létszámadataik, végzettségük és képzettségük ismertetése, akiket a teljesítésbe bevonni kíván, és akik a minőségellenőrzésért felelősek, önéletrajzzal, mellékelve a Magyar Szakági Kamarai tagságot igazoló határozatot, hitelesített másolattal, Az alkalmasság minimumkövetelményei: Az Ajánlattevő -(közös ajánlattétel esetén ajánlattevők)-ill. Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, és a külső erőforrást biztosító szervezet (adott esetben) együtt alkalmatlan, ha: M/1. nem rendelkezik az előző 3 (2007, 2008., 2009), évek összességében, a jelen közbeszerzés tárgyához hasonló (oktatási épület, kollégiumi épület vagy nagyforgalmú középület felújítás) min. 1 db bruttó 1 000 000 000 HUF, és 2 db bruttó 600 000 000 HUF összegű, szerződés referenciájával, M/2 nem rendelkezik a teljesítéshez minimálisan előírt min. 1 db. beton, vasbeton szerkezetek vágásához szükséges szerszám(gép)-mal, 3 000 négyzetméter homlokzati állvány szerkezettel, hulladékok előírásszerű kezelésére megfelelő min. 3 db. 8 köbméteres konténerrel és az elszállításhoz szükséges min. 2 db. megfelelő teherbírású gépjárművel. M/3 nem rendelkezik legalább 1 fő, a 244/2006.(XII.5.) és a 378/2007(XII.23) Korm. r. előírásainak megfelelő, MV-ÉP/A építész, 1 fő MV-ÉG/B gépész, 1 fő MV- ÉV/B elektromos, felelős műszaki vezető névjegyzékébe való felvételt, illetve jelenlegi tagságot igazolni tudó, min 5 éves gyakorlattal rendelkező vezető szakemberrel. M/4 nem rendelkezik legalább 1-1 fő, minőségellenőrzésért felelős, öt év gyakorlattal rendelkező, Magyar Szakági Kamarai tagsági felvételt igazolni tudó igazoló szakemberrel. A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt a következő részszempontokkal és súlyszámokkal: 1. ajánlati ár. Súlyszám 95 2. jótállás időtartama (max. 5 év). Súlyszám 3 3. kedvezőbb teljesítési határidő (hetekben megadva), (max. 20 hét) Súlyszám 2 Az ajánlattételi határidő 2010. június 4., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. június 18., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. július 9. napja volt. A felhívás VI.3) pontja alatti további előírások voltak:
5
7) Meg kell jelölni az ajánlatban a Kbt. 71. § 1) bekezdés a.), b), c), pontokban meghatározottakat. 8) Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az Ajánlatkérővel szemben nem áll fenn tartozása, az ajánlatkérővel nem áll perben, illetve nincs közöttük nem peres eljárás folyamatban. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja azon Ajánlattevők ajánlatát, akik fenti nyilatkozatot nem csatolják, vagy ezen feltételeknek nem felelnek meg. Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta részletes feltételeit, a közbeszerzési műszaki leírást, nyilatkozat mintákat (sablonokat), valamint szerződéstervezetet is csatolt. Ajánlatkérő felsorolta az ajánlat részeit, ezek között szerepeltek a „sablonok” kitöltve, valamint egyéb beadandó dokumentumok. Közöttük a tételes költségvetés kitöltve. Az útmutató 4) pontjában előírta ajánlatkérő, hogy „amennyiben az ajánlatkérési dokumentáció mintát tartalmaz valamely nyilatkozatra, vagy kért információra vonatkozóan, a nyilatkozatot a minta szerint kell megtenni, és azt cégszerűen aláírva, az ajánlat részeként benyújtani.”. A 4.49. pontban előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlatokat fűzve, minden lapot számozva kell benyújtani. A 4.3.7. pont szerint amennyiben az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás nem áll fenn, úgy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodást közjegyző által hitelesített formában az ajánlat részeként be kell nyújtani. A kitöltési útmutatóban azt is előírta ajánlatkérő, hogy az alkalmasság igazolására – egyedek mellett – nyilatkozatot kell benyújtani a kivitelezéshez előírt min. gépparkról. A 4.3.12. pont tartalmazta a munkagépek meglétéről szóló nyilatkozat mintáját, mely az alábbiakat tartalmazta: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Mennyiség 1 3000 3 2
Mértékegys. db M2 db db
Megnevezés Típus Megjegyzés Betonvágó gép Állványzat 8 m3-es konténer Előző elszállításához tgk
A dokumentáció a műszaki adatokat is pontosan tartalmazta (CD melléklete tételes költségvetéssel készült).
6
Ajánlatkérő 2010. május 12-én helyszíni bejárást tartott, majd több alkalommal válaszolt az ajánlattevők kérdéseire. Az 54. kérdés arra vonatkozott, hogy az ajánlat lapjait kell-e szignálni, tekintettel a dokumentáció 4.4.2. pontjában írtakra, melyre ajánlatkérő igennel válaszolt. A 2010. június 10-i ajánlattételi határidőre a következő 10 ajánlattevő tett ajánlatot: - Progress-B ’90 Zrt. - ZÁÉV Zrt. - H&H Konzorcium (Hérosz Zrt. – H-VILL Kft.) - HUNÉP Zrt. – Imola Kft. közösen - KIPSZER Zrt. - Swietelsky Kft. - KÉSZ Zrt. - Laki Zrt. - STRABAG-MML Kft. - kérelmező Az ajánlati árak nettó 1-1,4 milliárd forint között voltak. Kérelmező ajánlata a 30. oldalon tartalmazza a munkagépekről, berendezésekről szóló nyilatkozatot: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Mennyiség Mértékegys. Megnevezés Típus Megjegyzés 1 db Betonvágó gép Diamont Boart saját FS 500 LA 3000 M2 Állványzat Gráf saját 3 db 8 m3-es konténer bérelt 2 db Előző bérelt elszállításához tgk Az ajánlat 31. oldalán található a 2010. június 1. napján aláírt bérleti szándéknyilatkozat elnevezésű okirat, amely a kérelmező, mint bérbevő és az AVE Miskolc Kft., mint bérbeadó között jött létre. A felek az alábbiakat rögzítették: „Bérbeadó AVE Miskolc Kft. képviselői kijelentik, hogy az FKRASZTER Építő Zrt. részére az Eötvös Loránd Tudományegyetem által meghirdetett „ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégium „A” épület felújítás kivitelezési munkái” tárgyú közbeszerzési eljárás pályázati dokumentációjának megfelelően a kivitelezés teljes időtartamára (2010. július 9.- 2011. december
7
15.) a műszaki szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelően a következő eszközöket bérbe adással biztosítjuk. - 3 db 8 m3-es konténer - 2 db, elszállításhoz szükséges megfelelő teherbírású gépjármű”. A kérelmezői ajánlat 23. oldalán nyújtotta be a Kbt. 71. § (1) – (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mely szerint erőforrást nyújtó szervezetet nem kíván bevonni. A ZÁÉV Zrt. ajánlata 69. oldalán található a munkagépekről, berendezésekről szóló alábbi nyilatkozata a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Típus Megjegyzés Mennyiség Mértékegys. Megnevezés 1 db Betonvágó gép HILTI TS5-SE Teljesítmény: 5 kW Vágási melység: 300 mm 3000 M2 Állványzat Leier Rendszer keretes állvány 3 db 8 m3-es Hulladékszállító Kapacitás. 14 konténer konténer m3 2 db Előző MAN Multifilteres elszállításához teherbírás: 24 t tgk MercedesMultifilteres Atego teherbírás: 24 t A ZÁÉV Zrt. ajánlatának 135. oldalán szerepel a szakemberekről szóló nyilatkozat, az MV-Ép/ÉV-2050308 felelős műszaki vezetői névjegyzék számú I. I. szakember és E. A. minőségügyi szakember kamarai tagságát igazoló okiratot az ajánlat nem tartalmaz. Az ajánlat 169. oldalán E. A. tekintetében egy tanfolyam elvégzését igazoló irat került benyújtásra. A KÉSZ Zrt. ajánlata minden lapja a lapok jobb alsó sarkában bélyegzővel feltüntetett folyamatos oldalszámozást tartalmaz. Az ajánlat 29. oldalán benyújtott referenciaigazolás egy szálloda rekonstrukciós munkáinak az elvégzését tartalmazza. Az ajánlat 24. oldalán található az alábbi nyilatkozat: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel:
8
Mennyiség Mértékegys. Megnevezés 1 db Betonvágó gép 3000
M2
Állványzat
3 2
db db
8 m3-es konténer Előző elszállításához tgk
Típus Sima cobra355/G9H Krause Stabilo állványrdsz MAN 8 m3-es MAN 18.222
Megjegyzés bérelt bérelt bérelt bérelt
A Progress-B’90 Zrt. ajánlata ajánlat lapjainak jobb felső sarkában folymatos lapszámozást tartalmaz. Az ajánlat 37. oldalán található az alábbi nyilatkozat: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Mennyiség Mértékegys. Megnevezés Típus Megjegyzés 1 db Betonvágó gép Flexmann AV- 9,6 kW 500 3000 M2 Állványzat Gráf keretes 3 db 8 m3-es konténer MAN 18272 nyitott 2 db Előző elszállításához MAN 18232 19,5 to tgk 18 to A KIPSZER Zrt. ajánlata oldalain szignálást nem tartalmaz. A 71. oldalon lévő, erőforrást nyújtó szervezettel kötött megállapodás rögzíti, hogy a felek között többségi befolyás nem áll fenn. A megállapodás nem közjegyző által hitelesített. Az ajánlat 78. oldalán bemutatott V. Cs. minőségügyi szakember kamarai tagságát igazoló okirat nem került benyújtásra. Az ajánlat 68. oldalán található az alábbi nyilatkozat: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Mennyiség Mértékegys. Megnevezés Típus Megjegyzés 1 db Betonvágó gép Bosch 3000 M2 Állványzat Fémkeretes homl.állvány 3 db 8 m3-es konténer MAN 18272 erőforrás szervezet 2 db Előző MAN 18232 -„elszállításához tgk
9
A HUNÉP Zrt. – Imola Kft. közös ajánlata az oldalak jobb felső sarkában folyamatos számozást tartalmaz. Az ajánlat nem tartalmazza a HUNÉP Zrt. 2008. évi beszámolóját. Az ajánlat 64. oldalán található az alábbi nyilatkozat: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Típus Megjegyzés Mennyiség Mértékegys. Megnevezés 1 db Betonvágó gép HILTI gyémánt saját vágógép D-LP 3000 M2 Állványzat keretes állvány Graff saját állvány 3 db 8 m3-es 10 m3-es építési és bérelt konténer bontási törmelék – hulladék – szállító fémkonténer 2 db Előző Mercedes, Man bérelt elszállításához tehergépkocsi tgk A Strabag –MML Kft. ajánlatának 113-114. oldalán lévő referencia nyilatkozat az ellenszolgáltatás összegét 2.648.495 MFt-ban tartalmazza, a 115-116. oldalon található referenciaigazolás a beruházás nettó értékét 13.539.672,- CHF összegben tartalmazza. Az ajánlat 135-140. oldalain csatolt erőforrás szervezetekkel kötött megállapodásokon nem szerepel közjegyzői hitelesítés. Az ajánlat a 191., 197., 199 és 205. oldalán szereplő szakemberek, M. L., T. I., Sz. L., F-né P. Zs. tekintetében kamarai tagságukat igazoló okirat nem került benyújtásra. Az ajánlat 134. oldalán található az alábbi nyilatkozat: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Mennyiség Mértékegys. Megnevezés 1 db Betonvágó gép 3000
M2
Állványzat
Típus Hajtómű:D-LP 15 vágófej: DSTS22 Layher Blitz 70
Megjegyzés Erőforrást nyújtó szervezet biztosítja Erőforrást nyújtó szervezet biztosítja
10
3
db
8 m3-es nincs konténer
2
db
Előző elszállításához tgk
MAN 26.332
Erőforrást nyújtó szervezet biztosítja Erőforrást nyújtó szervezet biztosítja
A H&H Konzorcium ajánlata a lapok jobb felső sarkában folyamatos számozást tartalmaz. Az ajánlat 35., 36., 38., 39 és 40. oldalain található banki igazolások 2010. május 4. és 5. napjával kerültek keltezésre. Az ajánlat 181, 187., 192. és 194. oldalain megjelölt szakemberek, U. S., K. G., K. I. és Cz. A. kamarai tagságát, felvételét igazoló okiratot nem tartalmazza az ajánlat. Az ajánlat 310. és 311. oldalain található nyilatkozatból hiányzik a nem peres eljárásokra vonatkozó nyilatkozat. Az ajánlat 69. oldalán található az alábbi nyilatkozat: a közbeszerzési eljárás kapcsán ezúton nyilatkozom, hogy saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezünk az alábbi gépekkel, berendezésekkel: Mennyiség Mértékegys. Megnevezés Típus Megjegyzés 1 db Betonvágó gép Götz FS 170 9,5 kW-os benzinmotor, súly:103 kg, 160 mm vágásmélység 3000 M2 Állványzat Laayher Blitz Terhelhetőség 200 kg/m2 3 db 8 m3-es Szállító 8 m3 űrtartalmú konténer konténer 2 db Előző Man Terhelhetőség elszállításához konténerszállító 10 tonna tgk teherautó Ajánlatkérő 2010. június 16-án hiánypótlást rendelt el, amelyben a kérelmező nem volt érintett. Egyúttal elhalasztotta az eredményhirdetést 2010. június 25re, a szerződéskötést 2010. július 16-ra. 2010. június 25-én került sor az eredményhirdetésre. Eszerint a nyertes 8 db érvényes ajánlat közül a kérelmező, őt követi sorrend szerint a STRABAGMML Kft. Ajánlatkérő 2010. június 30-án javított összegezést küldött az ajánlattevőknek, amely az eljárás nyertesét és az érvényes ajánlatokat illetően nem változott.
11
A STRABAG-MML Kft. 2010. június 30-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, amelyben a kivitelezési határidő 10 hónapban történt vállalása miatt kérte 3 ajánlat (közöttük a kérelmezőé) érvénytelenné nyilvánítását, továbbá a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kérte megállapítani műszaki, szakmai alkalmatlanság okán is. Ajánlatkérő 2010. július 3-án a kivitelezési határidő vonatkozásában elutasította a STRABAG-MML Kft. előzetes vitarendezési kérelmét, azonban a kérelmezőt érintő alkalmatlanság vonatkozásában annak helyt adott és módosított összegezés készítéséről döntött. Ajánlatkérő 2010. július 2-án újra bírálta az ajánlatokat, majd 2010. július 5-én elkészítette módosított összegezését és azt megküldte az ajánlattevőknek. Eszerint a nyertes a STRABAG-MML Kft. lett, érvénytelen ajánlatot tettek a következők: - Swietelsky Kft. (hiánypótlásnak nem tett eleget) - Laki Zrt. (hiánypótlásnak nem tett eleget) - kérelmező: „Kbt. 88. § (1) bekezdés e): Az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M/2 műszaki-szakmai alkalmassági követelménynek.” A KÉSZ Zrt. kért és kapott iratbetekintési lehetőséget az ajánlatkérőtől, a kérelmező is kérte, de válaszról nem nyújtottak be iratot a felek. Kérelmező 2010. július 12. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja a jogsértőt a költségekben. Kérelmező előadta, hogy az eljárásban ajánlatot tett, amelyet az ajánlatkérő a 2010. június 25-i eredményhirdetésen nyertesnek nyilvánított, második lett a Strabag-MML Kft., aki előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelyet követően az ajánlatkérő 2010. június 30-án javított összegezést, majd 2010. július 5-én módosított összegezést küldött az ajánlattevőknek. Eszerint a kérelmező ajánlata érvénytelen lett. Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően folytatta az eljárást. Kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő felhívásában a műszaki szakmai igazolás tekintetében tett előírást akként értette az M2 alkalmassági feltétel igazolása vonatkozásában, hogy nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre kell állni az e pontban meghatározott eszközöknek. A dokumentációban erre vonatkozóan az ajánlatkérő egy mintát bocsátott ki, további előírása a műszaki szakmai alkalmasság igazolása tekintetében az ajánlatkérőnek nem volt. Kérelmező a dokumentációban meghatározott minta kitöltésével nyújtotta be a munkagépekről, berendezésekről szóló nyilatkozatát.
12
Az alkalmatlanság megállapításának nem volt meg az alapja. A kérelmező ajánlatában megfelelő igazolás található az előírt eszközökre, a velük való rendelkezés módjára nem volt előírás, így ajánlatkérő a Kbt. 81. § (2) bekezdését megsértette kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával. Ajánlatkérő nem indokolta meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. A módosított összegezésben csak annyi áll, hogy az M/2. alkalmassági követelményt nem igazolta megfelelően a kérelmező, ez viszont nem elég részletes, hiányolja a Kbt. 93.§(1) bekezdés szerinti tájékoztatást, mivel az összegezés kötelező tartalma az érvénytelenség megállapításának indoka, amely hiányzott. Kérelmező 2010. július 20. napján jogorvoslati kérelmét kiegészítette, melyben előadta, hogy az eszközöket rendelkezésre bocsátó AVE Miskolc Zrt. nem erőforrás szervezet az ajánlat szerint. Az eszközök az ajánlatában tett nyilatkozattal igazoltan áll rendelkezésre. A rendelkezésre állás jogi formájára az ajánlatkérő nem tett előírást. Az ajánlatban csatolt bérleti szándéknyilatkozatot nem kellett volna az ajánlatkérőnek figyelembe vennie. E vonatkozásban az ajánlatokat eltérő mércével értékelte, más ajánlattevőknél a bérleti jogcímet elfogadta, másoknál a jogcím megjelölésétől is eltekintett, ez alapelvi sérelmet is jelent. A többi ajánlat elbírálásával kapcsolatos jogsértéseket az alábbiak szerint terjesztette elő kérelmező: 1) A ZÁÉV Zrt. ajánlata hiányos az alkalmasság igazolása körében (felelős műszaki vezetői jogosultság igazolása, 155. oldal és kamarai tagság igazolása, 169. oldal). 2) A KÉSZ Zrt. ajánlata nem tesz eleget a formai előírásoknak (oldalak számozása hiányos), egyik referenciája, amely szálloda rekonstrukcióját tartalmazza az ajánlat 29. oldalán, nem felel meg a minimumkövetelménynek. E tekintetben hivatkozott a középület fogalmának törvényi meghatározására. 3) A Progress-B ’90 Zrt. ajánlata formai hiányosságban szenved (oldalak számozása hiányos és szignózás is hiányzik egyes oldalakon). 4) A KIPSZER Zrt. ajánlata formai hibás: összefűzés nélküli, nincs oldalanként szignózva, az erőforrás szervezettel való megállapodás nem közjegyző által hitelesített, alkalmassági igazolás hiányos V. Cs. esetében. 5) A HUNÉP Zrt. – Imola Kft. közös ajánlata összefűzés nélküli, a 114-118. oldalakon csatolt aláírási címpéldányok hitelesítési záradéka nem oldalszámozott, a HUNÉP Zrt. 2008. évi beszámolója nem került csatolásra. 6) A Strabag-MML Kft. ajánlata a) 113. oldalán található referencia nyilatkozat és a 115-116. oldalon lévő referencia igazolás tartalma az ellenszolgáltatás összege tekintetében eltérő
13
adatokat tartalmaz, eltérő pénznemben megadva, így az igazolás nem alkalmas a nyilatkozat alátámasztására. b) 135-140. oldalakon csatolt erőforrás szervezetekkel kötött megállapodások nem közjegyző által hitelesítettek. c) a 191., 197., 199., 205. oldalakon megjelölt szakemberek kamarai tagságról szóló igazolása hiányzik. 7) A H&H Konzorcium ajánlatában a közjegyzői hitelesítések oldalai nem számozottak, több pénzintézeti nyilatkozat 30 napnál régebbi, több szakember kamarai tagságának igazolása hiányzik, a minőségellenőrzésért felelős szakember kamarai felvételéről szóló határozata hiányzik, a 310-311. oldalon csatolt nyilatkozatból hiányzik a nem peres eljárásokra vonatkozó nyilatkozat. Mindezekkel összefüggésben kérte megállapítani a Kbt. 81.§ (1)-(2) bekezdésének, a Kbt. 83.§-a és 1. § (3) bekezdésének a megsértését. Kérelmező kifejtette, hogy ügyfélképessége fennáll, amelyet az alapoz meg, hogy amíg az eljárás nyertese, addig a többi ajánlat esetleges érvénytelenségéhez kapcsolódóan nem állhat fenn érdeksérelme, amikor azonban a saját ajánlatának érvénytelenségét állapítja meg az ajánlatkérő, jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy valamennyi ajánlat érvényességének megítélését vitassa, mivel enélkül előállhatna az a helyzet, hogy érvénytelen ajánlat lesz az eljárás nyertese. Kérelmező álláspontja szerint jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőben nyújtotta be, figyelemmel a Kbt. 323. § (2) bekezdés ab) pontjában foglalt rendelkezésekre. Kérelmező 295.000,- Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjra vonatkozóan kérte az eljárási költség megállapítását, ennek igazolására teljesítés igazolást csatolt be. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Az ajánlatkérő elfogadta volna a szükséges eszközök igazolását bármilyen már fennálló jogviszony alapján (nem a bérleti jogviszony okozta az alkalmatlanságot), de a kérelmező esetében az a helyzet, hogy jelenleg nem rendelkezik az eszközökkel és csak a jövőben fogja azokat az AVE Miskolc Kft. számára biztosítani. Ezért nem minősülhet másnak az AVE Miskolc Kft., mint erőforrást biztosító szervezetnek. Az eszközök rendelkezésére állását azonos módon vizsgálta minden ajánlattevőnél. Ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező az M/2. alkalmassági követelménynek úgy kívánt megfelelni, hogy kifejezetten a jelen eljárás nyerteseként kívánt bérleti szerződést kötni az alkalmasság igazolásához szükséges eszközök igénybevételére az AVE Miskolc Kft-vel. Mivel az AVE Miskolc Kft. nem vesz részt a teljesítésben, de erőforrásokat biztosít a kérelmező számára, őt erőforrást
14
biztosító szervezetnek kell tekinteni. A kérelmező úgy nyilatkozott, hogy erőforrást biztosító szervezetet nem kíván igénybe venni. A csatolt szándéknyilatkozatot erre tekintettel nem vehette figyelembe az ajánlatkérő az alkalmasság igazolása körében. Ezért az alkalmasságát a kérelmező nem igazolta, ajánlata ez okból érvénytelen. Hiánypótlásnak nem volt helye az előbbi esetben, mert a Kbt. 83.§ (6) bekezdésére tekintettel nem jelölhetett volna meg új erőforrást biztosító szervezetet a kérelmező hiánypótlás során. Emellett ténylegesen nem volt hiányos a kérelmező ajánlata, mert a szükséges eszközöket tartalmazta, más kérdés, hogy az alkalmasság igazolására a csatoltak nem voltak megfelelőek. Emellett az ajánlat módosítását eredményezhette volna a hiánypótlás. Álláspontja szerint az összegezésben megfelelően közölte a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításának indokát, ezen túlmenően nem volt szükséges a Kbt. 93. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása. Az indokolás megfelelő tartalmát igazolja, hogy a kérelmező tudatában volt az érvénytelenítés okának, azzal kapcsolatban érdemben tudott kérelmet előterjeszteni. Az ajánlatkérő nem sértette meg eljárása során a Kbt. alapelvi rendelkezéseit sem. Az ajánlatkérő elfogadta volna a szükséges eszközök igazolását bármilyen már fennálló jogviszony alapján (nem a bérleti jogviszony okozta az alkalmatlanságot), de a kérelmező esetében az a helyzet, hogy jelenleg nem rendelkezik az eszközökkel és csak a jövőben fogja azokat az AVE Miskolc Kft. számára biztosítani. Ezért nem minősülhet másnak az AVE Miskolc Kft., mint erőforrást biztosító szervezetnek. Az eszközök rendelkezésére állását azonos módon vizsgálta minden ajánlattevőnél. Ajánlatkérő előadta, hogy formai követelményként az ajánlatok fűzését és a lapok számozását írta elő, nem az oldalakét. A fűzés tekintetében nem tett további előírást. Kifejtette álláspontját a középület fogalmával kapcsolatban is, előadta, hogy a mindenki számára nyilvános épületek közé tartoznak - egyebek mellett - a vendéglátóipari és idegenforgalmi létesítmények is. Ajánlatkérő álláspontja szerint a referencia forintban megjelölt összeg nem értéket és pénznemet jelöl, nem volt olyan előírása, hogy a referenciaigazolást milyen pénznemben számítva kell kiadni Ajánlatkérő eljárásjogi kifogása szerint nincs a kérelmezőnek közvetlen jogos sérelme a többi ajánlat érvényességére tekintettel, ügyfélképesség hiánya miatt kérte elutasítani e kérelmi elemeket, amelyek nem érintik és nem befolyásolják a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
15
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy kérelmező elkésetten nyújtotta be kiegészítő jogorvoslati kérelmét, annak jogvesztő határidejét a 2010. június 25-i döntés időpontjához képest kell megállapítani. Egyéb érdekeltként a Strabag-MML Kft. előadta, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelensége az alkalmasság igazolása körében jelenik meg. Az alkalmasságot vagy az ajánlattevő, vagy a 10% feletti alvállalkozó igazolhatja, esetleg az ajánlattevő által bevont erőforrást nyújtó szervezet. Maga az ajánlattevő akkor rendelkezik az eszközökkel, ha az ő tulajdonában vannak vagy már a közbeszerzési eljárás megindításakor is fennálló bérleti jogviszony alapján rendelkezik azokkal, ez esetben nem minősül alvállalkozónak a bérbeadó. Az ajánlattevő erőforrás szervezettel is igazolhatja az eszközök rendelkezésre állását, ebben az esetben az erőforrás szervezetre vonatkozó szabályokat be kell tartania az ajánlat összeállításakor. A kérelmező egy majdani bérleti jogviszony létrehozásával igazolta az alkalmasságot, amely csak az erőforrás igénybevételével történő igazolási módnak felelhet meg. Ezzel szemben ajánlatában nem tüntette fel, hogy erőforrást vesz igénybe, nem igazolta az alkalmasságát megfelelően. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás III.2.3. pontjának az igazolási módra vonatkozó bevezető rendelkezésében az ajánlatkérő egyértelmű meghatározást tett arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő közös ajánlattételénél az ajánlattevő vagy az alvállalkozó vagy a külső erőforrást biztosító szervezetek által lehet igazolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést. Álláspontja az, hogy a szerződéssel előzetesen lekötött módon való rendelkezésnek abban az esetben lehet megfelelni, ha már tartós megkötött bérleti jogviszonnyal rendelkeznek az érintettek jelen esetben pedig nem ilyen tartalmú szerződést csatolt az ajánlatában kérelmező. Hivatkozott a Kbt. értelmező rendelkezései közül a jelenleg hatályos alvállalkozói fogalom meghatározására, melynek lényege, hogy a jövőre nézve kerül megkötésre a leendő szerződés. Álláspontja szerint a kérelmezőnek a többi ajánlat érvénytelenségének megállapítására vonatkozó kérelme elkésett, mert az ajánlatkérő erre vonatkozó döntéséről 2010. június 25-én értesült, ez az ajánlatkérői döntés nem változott, tehát a 15 napos jogvesztő határidőt onnan kell számítani. A Döntőbizottság először az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta meg, ennek keretében azt, hogy kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel a többi ajánlat érvényességének vitatása körében, illetve, hogy jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
16
A Döntőbizottság az alábbiak szerint vizsgálta meg a kérelmező ügyféli jogosultságát. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotó a Kbt. 323. § (1) bekezdésében határozta meg azoknak a körét, akik jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt. Ebben a körben nevesítetten szerepel az ajánlattevő is. A jogalkotó nem határozott meg megszorító feltételt, korlátot vagy kötelező előírást, amely arra az esetre vonatkozna, hogy az olyan ajánlattevő, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, nem gyakorolhatná kérelmezői jogait. Mindezeket alátámasztják a 89/65/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárások odaítélésre vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelv (2007. december 11.) egyes rendelkezései, melyek szerint a jogorvoslati eljárás igénybevételét legalább azon személyek számára lehetővé kell tenni, akiknek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy okozhat. Az állandósult joggyakorlat szerint a kérelmezői jogosultságnak a kérelem előterjesztője vonatkozásában közvetlenül kell jelentkeznie, a kérelmező jogának, jogos érdeksérelmének közvetlenül kell kimutathatónak lenni. Önmagában az a körülmény, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, nem szünteti meg a kérelmező ügyféli jogosultságát. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben e feltételek fennállnak. A kérelmező jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be, közvetlenül kimutatható a jogi érdekeltsége a vonatkozásban, hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlatot jogszerűen, az esélyegyenlőség alapelvét is biztosítva bírálja el. A kérelmező jogorvoslati kérelmét érvényesség kérdéskörében terjesztette elő. Az egyenlő elbánás elvéből következően kérelmező alappal várja el, hogy az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőtől követelje meg az érvényességi feltételek
17
teljesítését. A nyertes kiválasztásában csak érvényes ajánlatot benyújtó vehessen részt. Emellett jogsértés és az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén fennáll a lehetőség az újra értékelésre, esetlegesen az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén új eljárás kiírására. A Kbt. 323. § (2) bekezdés ab) pontja szerint a kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetében az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól számított tizenöt napon belül nyújtható be. A Kbt. 96/C. §-a szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésében, 2010. június 25. napján kérelmező ajánlatát érvényesként bírálta el és mint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőként az eljárás nyerteseként hirdette ki. E döntés ellen fordult a Strabag-MML Kft. előzetes vitarendezési kérelemmel az ajánlatkérőhöz, majd ajánlatkérő a Kbt. 96/C. §ában foglalt rendelkezés alapján módosította az összegezést, amellyel megváltoztatta eredeti döntését, kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította és nyertesként a Strabag-MML Kft.-t hirdette ki. A Kbt. 323. § (2) bekezdés ab) pontjában maga a jogalkotó rendezte azt a speciális helyzetet, amikor az előzetes vitarendezés eredményeként az ajánlatkérő módosítja az eljárást lezáró döntését. Ezekben az esetekben két jól elkülöníthető döntésről van szó, az eredeti, első eljárást lezáró döntés helyett az ajánlatkérő egy második, új döntést hoz, így e döntés lép az első döntés helyébe, amely megváltoztathatja a nyertes személyét is. Az érintettek ennek az új döntésnek az ismeretében dönthetnek abban a kérdésben, hogy élnek a jogorvoslat lehetőségével, így ettől a naptól kezdődően gyakorolhatják ügyféli jogaikat, e naptól nyílik meg számukra a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő is. Ennek az új döntésnek a függvénye az is, hogy a saját ajánlatuk kapcsán hozott ajánlatkérői döntésen kívül kívánják-e vitatni az ajánlatkérő más ajánlattevők ajánlatainak kérdésében hozott döntését.
18
Nyilvánvaló, hogy amíg egy ajánlattevő ajánlata az első döntésben szerint érvényes volt és őt az eljárás nyerteseként hirdette ki az ajánlatkérő, jog- vagy érdeksérelmet nem szenvedhetett, így ennek hiányában a kérelmezői jogosultsága sem lett volna megállapítható, míg abban az esetben, ha a második döntés során elvesztette nyertesi pozícióját, a vélt vagy valós jog- és érdeksérelme már nem vitásan megállapítható, e második döntés időpontjától nyílik meg számára a jogorvoslathoz való jog, állapítható meg a kérelmezői jogosultság megléte nemcsak a saját ajánlatát érintő ajánlatkérői döntés, hanem valamennyi ajánlattevő ajánlatát érintő ajánlatkérői döntés esetében is, így ettől az időponttól vitathatja a többi ajánlat érvényessége és az eljárás eredménye tekintetében meghozott valamennyi ajánlatkérői döntés jogszerűségét. Jelen esetben a módosított eljárást lezáró döntést 2010. július 5. napján hozta meg ajánlatkérő, így a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló tizenöt napos jogvesztő határidő 2010. július 20. napján telt le, a kérelmező e napon postára adott kiegészítő jogorvoslati kérelme is határidőben benyújtottnak tekintendő. A Döntőbizottságnak a fentiekben kifejtett jogi indokok alapján eljárásjogi akadály hiányában a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben el kell bírálnia. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott. A Döntőbizottság a kérelmi elemek sorrendjében az alábbiakat állapította meg. A Döntőbizottság először a kérelmezőnek a saját ajánlata érvénytelenségére vonatkozó kérelmi elemét vizsgálta. A Kbt. 70. § (3) bekezdése második mondata szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
19
A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; A Kbt. fentiekben idézett 70. § (3) bekezdése és a 81. § (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az alkalmasság igazolására a felhívásban előírtaknak megfelelően az igazolásokat az ajánlatban kell megadni, s az ajánlatok bírálata során az ajánlattevők alkalmasságát a felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélnie az ajánlatkérőnek. E rendelkezéseknek megfelelően állandósult a joggyakorlat is ebben a kérdésben, az ajánlatkérők nem alapíthatnak érvénytelenséget olyan okra az alkalmasság megítélésének kérdésében, amely nem képezte a felhívásban meghatározott alkalmassági követelmény részét, az érvényesség vizsgálata körében nem terjeszkedhetnek túl a saját maguk által tett előírásokon, ahhoz szigorúan kötve vannak, így az ajánlatok bírálata során nincs módjuk további igazolások bekérésére, vagy további vizsgálat elvégzésére sem. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben ajánlatkérő a felhívásában egyértelmű előírást tett a műszaki szakmai alkalmasság igazolási módjának meghatározása tekintetében, a felhívás III.2.3. M/2 pontjában csak ajánlattevői nyilatkozat benyújtását írta elő annak igazolására, hogy az ajánlattevő rendelkezik a szerződésszerű teljesítéshez munkagépekkel és berendezésekkel. Az ajánlatkérő további előírást e vonatkozásban az alkalmasság igazolására nézve nem határozott meg, nem írta elő a gépek tekintetében azok műszaki megfelelőségének igazolására sem a gépek műszaki jellemzőit, adatait tartalmazó okiratok (pl. gépkönyv, forgalmi engedély stb.) benyújtását, és azt sem követelte meg, hogy meg kell jelölniük vagy igazolniuk kell az ajánlattevőknek a gépek rendelkezésére állásának jogcímét, nem kérte igazolni sem a saját tulajdon fennállását, sem – tulajdonjog hiányában – a használat jogcímét, és azt sem követelte meg, hogy az ilyen esetekben bármilyen további okiratot (pl. bérleti szerződés, üzembentartói engedély stb.) kell benyújtani az ajánlatban.
20
Az ajánlatkérő a dokumentációban sem tett a felhívásában foglaltakkal ellentétes előírást az ún. sablonok, azaz nyilatkozatminták kiadásával és azok kötelező kitöltésével. A nyilatkozatminta szerint annak kitöltésével és aláírásával kellett igazolniuk az ajánlattevőknek, hogy „saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkeznek” a szükséges gépekkel, berendezésekkel. A nyilatkozatminta részét képező táblázat sem kérte a rendelkezés jogcímének konkrét feltüntetését, erre vonatkozóan kitöltendő rovatot nem jelölt meg. A fentiekben ismertetett ajánlatkérői előírások tükrében vizsgálta meg a Döntőbizottság, hogy kérelmező megfelelően igazolta-e a műszaki, szakmai alkalmasságát a gépek tekintetében. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatának 30. oldalán nyújtotta be a munkagépekről, berendezésekről szóló nyilatkozatát, nyilatkozott a tekintetben, a kötelezően előírt nyilatkozatminta kitöltésével, hogy „saját eszközállományban, vagy szerződéssel előzetesen lekötött módon rendelkezik” a szükséges gépekkel, berendezésekkel. A táblázat megjegyzés rovatát is kitöltötte a kérelmező, két sorban megjegyzésként azt tüntette fel, hogy a gépek sajátjai, míg a másik két sorba a „bérelt” szót írta be. A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlatában az ajánlatkérő előírásainak mindenben megfelelően igazolta a műszaki, szakmai alkalmasságát a gépekkel, berendezésekkel való rendelkezés vonatkozásában, ajánlatának érvényességét jogszerűen ítélte meg az ajánlatkérő a 2010. június 25. napján kihirdetett eljárást lezáró döntésében. Az előzetes vitarendezés után hozott új ajánlatkérői döntés meghozatala során azonban ajánlatkérő már jogsértően túlterjeszkedett a Kbt. fentiekben idézett ajánlatok bírálatára, az alkalmasság megítélésére vonatkozó kógens rendelkezésein, a felhívásában nem szereplő, benyújtani nem kért, azonban az ajánlatban becsatolt olyan okirat vizsgálatát is elvégezte, amelynek nem volt relevanciája az alkalmasság megítélésében, majd az ebben foglaltakra alapította a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntését, ezzel megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Tekintettel arra, hogy ténylegesen erre az okra alapította ajánlatkérő a kérelmezői ajánlat érvénytelenségét megállapító döntését, e kérdésben is állást kell foglalnia a Döntőbizottságnak, hangsúlyozva, hogy a fentiekben elsődlegesen már megítélte a kérelmező ajánlata érvényességének kérdését.
21
A Döntőbizottság e körben azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott körben a kérelmező valóban erőforrás szervezetet vett-e igénybe. A Kbt. 4. § 3/D., illetve 3/E. pontjában rögzített fogalom meghatározás szerint erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít. Erőforrás: nem minősülhet erőforrásnak a 66. § (1) a)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a), d)-f) pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn; A Kbt. 65. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (4) Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás az alábbi igazolásokkal történik: a) ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn, az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával; b) az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti, a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával. A Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával. A Kbt.-nek a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolására vonatkozó előírásai szempontjából a teljesítéshez igénybe venni kívánt eszközök, berendezés, felszerelés rendelkezésre állásának van relevanciája. Azt, hogy a rendelkezésre állást az ajánlattevő milyen formában biztosítja, a jogalkotó nem szűkítette le, nem követelte meg e vonatkozásban a tulajdonjog fennálltát, ennek megfelelően a rendelkezésre állás bérleti szerződés útján is igazolható.
22
A bérleti szerződés alapján a bérlő időlegesen jogosult a bérelt dolog rendeltetésszerű használatára, azzal sajátjaként rendelkezik, a rendelkezés egyedüli korlátja, hogy a bérlő nem jogosult a bérleményt megterhelni, elidegeníteni. Ebből is következően, közbeszerzési jogi értelemben a bérelt dolog az ajánlattevő felszerelése, erre tekintettel a bérlemény bérbeadója nem minősül erőforrást biztosító szervezetnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben a kérelmező ajánlatában, az ajánlatkérő által nem kért, de a kérelmező által becsatolt „bérleti szándéknyilatkozat” elnevezésű okirat tartalma szerint bérleti szerződésnek tekinthető, a bérbeadó és a bérlő között jött létre, bérbeadással biztosítja a szóban forgó gépek rendelkezésre állását a kivitelezés teljes időtartamára, így azokkal a kérelmező, mint bérlő sajátjaként rendelkezni jogosult. A fentiek alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy kérelmező nem erőforrást nyújtó szervezet igénybevételével kívánt az M/2. pont szerinti alkalmassági feltételnek megfelelni, hanem bérleti szerződéssel igazolt a szükséges eszközök fölötti rendelkezési joga. A Döntőbizottság a kérelmező kiegészítő kérelmében az esélyegyenlőség alapelvi sérelme tekintetében előterjesztett kérelmének vizsgálata során megállapította, hogy a többi, ajánlatkérő által érvényesnek tekintett ajánlatokban vagy nem került feltüntetésre használat jogcíme, vagy ha az feltüntetésre került, a használat jogcímét nem vizsgálta az ajánlatkérő, azokban az esetekben, amikor a „bérlet” jogcíme szerepelt az adott gépek, berendezések mellett a táblázat megjegyzés rovatában, a rendelkezésre állást további vizsgálat elvégzése nélkül elfogadta az alkalmasság igazolására. Kizárólag a kérelmező esetében állapította meg ebből kifolyólag az ajánlat érvénytelenségét, amely eljárásával megsértette az egyenlő elbánás követelményének a Kbt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott alapelvét is. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő 2010. július 5-i eljárást lezáró döntése azért is jogsértő, mivel ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 93. § (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének. A Kbt. 93. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.
23
A jogalkotó a Kbt. 93. § (1) bekezdésében egyértelműen rendelkezett arról, hogy ajánlatkérőnek közölnie kell az ajánlattevővel az ajánlata érvénytelenségét megállapító döntés indokát, azt azonban nem határozta meg, hogy az indokolásnak e tekintetben milyen terjedelműnek kell lennie. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből azonban az következik, hogy ajánlatkérőnek az érvénytelenség indokát olyan részletességgel kell közölnie az érintett ajánlattevővel, hogy abból az érintett ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének indokait pontosan megismerhesse és azok ismeretében dönthessen ajánlat érvénytelenségének elfogadásáról vagy vitatásáról. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben ajánlatkérő a 2010. július 5. napján meghozott új eljárást lezáró döntésében kérelmező ajánlatának érvénytelenségét azzal indokolta, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kérelmező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M/2 műszaki, szakmai alkalmassági követelménynek. A Döntőbizottság osztotta azt a kérelmezői álláspontot, hogy e döntésből ténylegesen hiányzik az érvénytelenség indoka, az ajánlatkérő nem hozta a kérelmező tudomására, hogy pontosan mely okból nyilvánította érvénytelenné kérelmező ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az érvénytelenség konkrét indokát elmulasztotta rögzíteni a 2010. július 5. napján meghozott döntését tartalmazó összegezésben, a döntést egyéb módon sem indokolta meg részletesen, így megsértette a Kbt. 93. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta meg a kérelmező azon kérelmi elemeit, amelyeket az érvényesként elbírált ajánlatok hiányosságai tekintetében terjesztett elő. A Kbt. 70. § (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 83. §-a szerint: „(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
24
(2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.” A Kbt. fentiekben idézett rendelkezéseiben a jogalkotó meghatározta, hogy az ajánlattevőknek úgy kell ajánlataikat elkészíteniük, hogy az minden, az ajánlatkérő által előre, a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételnek megfeleljen. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során a benyújtott ajánlatokat meg kell vizsgálnia azok érvényessége tekintetében, amennyiben az adott ajánlat bármely feltételnek nem felel meg, úgy az ajánlatkérőnek az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania. A jogalkotó a Kbt. 83. §-ában határozta meg a hiánypótlás szabályait. A Kbt. 83. § (2) bekezdése határozza meg az ajánlatokban szereplő azon dokumentumok körét, amelyek hiányossága esetében lehetséges a hiánypótlás.
25
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásának III.2.3. M/3. és M/4. pontjában a műszaki, szakmai alkalmasság igazolására bemutatni kért szakemberek tekintetében 60 napnál nem régebbi kamarai tagságot kért igazolni a tagságot igazoló határozat eredeti vagy hiteles másolati példányának benyújtásával. A Döntőbizottság megállapította, hogy a ZÁÉV Zrt. ajánlatában I. I. felelős műszaki vezető és E. A. minőségügyi szakember, a KIPSZER Zrt. ajánlatában V. Cs. minőségügyi szakember, a Strabag-MML Kft. ajánlatában M. L., T. I., Sz. L., F-né P. Zs. szakemberek, a H&H Konzorcium ajánlatában U. S., K. G., K. I. és Cz. A. szakemberek tekintetében hiányznak a kamarai tagságukat igazoló okiratok. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás III.2.2. P/2. pontjában a 2007. és 2008. évi beszámolók benyújtását írta elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a HUNÉP Zrt. – Imola Kft. közös ajánlatában nem csatolta be a HUNÉP Zrt. 2008. évi beszámolóját. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 4.3.7. pontjában előírta, hogy amennyiben az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás nem áll fenn, úgy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodást közjegyző által hitelesített formában az ajánlat részeként be kell nyújtani. A Döntőbizottság megállapította, hogy a KIPSZER Zrt. ajánlatának a 71. oldalán lévő, erőforrást nyújtó szervezettel kötött megállapodás rögzíti, hogy a felek között többségi befolyás nem áll fenn. A megállapodás nem közjegyző által hitelesített, tehát formai hiányosságban szenved. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Strabag-MML Kft. ajánlatának 135-140. oldalain csatolt erőforrás szervezetekkel kötött megállapodásokon nem szerepel közjegyzői hitelesítés, ezért azok hiányosak formai szempontból. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás III..2.2. P/1. pontjában 30 napnál nem régebbi banki nyilatkozat benyújtását írta elő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a H&H Konzorcium ajánlatának 35., 36., 38., 39 és 40. oldalain található banki igazolások 2010. május 4. és 5. napjával kerültek keltezésre, így azok 30 napon túliak.
26
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás VI.3.8) pontjában előírta, hogy ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlatkérővel szemben nem áll fenn tartozása, az ajánlatkérővel nem áll perben, illetve nincs közöttük nem peres eljárás folyamatban. A Döntőbizottság megállapította, hogy a H&H Konzorcium ajánlatának 310. és 311. oldalain található nyilatkozatból hiányzik a nem peres eljárásokra vonatkozó nyilatkozat. Ezek a hiányosságok azonban nem eredményezik automatikusan az ajánlat érvénytelenségét, mert ezen hiányosságok hiánypótlás keretében orvosolhatók. Ajánlatkérő a kötelezően lefolytatandó hiánypótlást követően kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvényességét megítélje. Kérelmező a KÉSZ Zrt. ajánlatában a felhívás III.2.3.M/1. pontjában előírt referencia megfelelőségét is vitatta. A KÉSZ Zrt. ajánlatának 29. oldalán benyújtott referenciaigazolás egy szálloda rekonstrukciós munkáinak az elvégzését tartalmazza. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az elmúlt 3 év összességében (2007, 2008, 2009) a közbeszerzés tárgyához hasonló (oktatási épület, kollégiumi épület vagy nagyforgalmú középület felújítás) min. 1 db bruttó 1 000 000 000 HUF, vagy 2 db. bruttó 600 000 000 HUF összegű, szerződés ismertetését kérte. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem határozta meg, hogy mit ért a nagyforgalmú középület fogalmán. Az Étv. 2. § 9. pontja szerint közhasználatú építmény az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá - használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
27
Ezen értelmezéssel nem áll ellentétben a kérelmező által hivatkozott Étv-ben rögzített „közhasználatú építmény” fogalom meghatározása, mely konkrétan nem nevezi meg, mely építmények tekinthetőek közhasználatúnak, csupán általánosságokat tartalmaz, az építmény jellegére/jellemzőjére történő utalással példálózó jelleggel ad felsorolást. A középület kifejezés hétköznapi jelentése alapján a szálloda, mint vendéglátó egység, bárki számára nyitva álló, bárki által igénybe vehető szolgáltatásokat is nyújt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a KÉSZ Zrt. ajánlatának 29. oldalán benyújtott referenciaigazolás, amely egy szálloda rekonstrukciós munkáinak az elvégzését tartalmazza, megfelel a fentiekben foglaltaknak, továbbá a közbeszerzés tárgyához – kollégiumi épület – funkcionálisan hasonló is, ezért e kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasította. A kérelmező vitatta a Strabag-MML. Kft. azon referenciájának megfelelőségét, melyben a beruházás teljes összege nem forintban, hanem külföldi pénznemben került feltüntetésre. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a referencia munka tekintetében határozta meg az összeg mértékét forintban, nem azt az előírást tette, hogy magában a referenciaigazolásban kell forintban megadni az ellenszolgáltatás összegét. A külföldi pénznemben, jelen esetben CHF-ben megjelölt ellenszolgáltatás mértékéből megítélhető a beruházás nagysága, az ellenszolgáltatás értéke, így a referencia megfelelő volt a műszaki, szakmai alkalmasság igazolására. Amennyiben elfogadható lenne a kérelmező álláspontja, azzal kizárttá válna minden olyan referencia elfogadhatósága, amely beruházások kivitelezésére megkötött szerződésekben külföldi pénznem került feltüntetésre ellenértékként. A Döntőbizottság a kérelmező e kérelmi elemét annak megalapozatlansága okán elutasította. Kérelmező két ajánlat (KIPSZER Zrt., HUNÉP Zrt – Imola Kft.) esetében az ajánlat összefűzésének hiányosságát, illetve három ajánlat (KÉSZ Zrt., Progress-B ’90 Zrt., H&H Konzorcium vonatkozásában egyes oldalak számozásának hiányát, két ajánlat (Progress-B ’90 Zrt., KIPSZER Zrt.) egyes oldalain a szignálás hiányát jelölte meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 4.49. pontjában előírta, hogy „az ajánlatokat fűzve, minden lapot számozva kell benyújtani”, továbbá előírta az ajánlat lapjainak szignálását is.
28
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezen előírásában, az ajánlatok fűzésének mikéntjére további követelményt már nem határozott meg, a két ajánlat iratrendezőben lefűzve került benyújtásra, így megfelel az ajánlatkérő előírásának. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlat lapjainak és nem minden egyes oldalnak a kötelező számozását írta elő. A kérelmező által vitatott ajánlatok lapjai számozásra kerültek, és azokon szignálás is található, így a kérelmező e kérelmi elemei nem voltak megalapozottak, ezért azokat a Döntőbizottság elutasította. A Döntőbizottság a fentiekben részletezettek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelem megalapozatlan kérelmi elemeit elutasította, a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jogorvoslati kérelem megalapozott kérelmi elemeinek helyt adott és megállapította a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, a Kbt. 340. § (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárás folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy ajánlatkérő a bírálat során megfelelően alkalmazza a Kbt. 83. §-át. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A fenti jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottság mérlegelése alapján a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy jogsértő módon érvényes ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, melynek alapján megszűnt annak a lehetősége, hogy ezen ajánlattevő részt vehessen a bírálati szempont szerinti értékelésében. A bírság összegének megállapítása során a jogsértés súlyán kívül a Döntőbizottság figyelemmel volt a beszerzés magas értékére is.
29
E körülmények magasabb összegű bírság kiszabását teszik indokolttá, azonban arra is figyelemmel volt a Döntőbizottság, hogy szerződéskötésre nem került sor, így a jogsértés reparálható, mely alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolja. A fenti körülményeket együttesen mérlegelve állapította meg a Döntőbizottság a bírság összegét egymillió forintban. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján - figyelemmel a Kbt. 341. § (2) bekezdésére - döntött a bírság kiszabásáról. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a kérelmező által előterjesztett 295.000,- Ft + ÁFA összegű eljárási költséget indokolatlanul magasnak tartotta, a kérelmező jogi képviselője által elkészített beadványok számára, az egy tárgyaláson való részvételére tekintettel annak összegét mérsékelte, azt 50.000,- Ft + ÁFA költségben állapította meg, melynek viselésére kötelezte ajánlatkérőt. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. július 30. Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Sütő Katalin ügyvéd (1041 Budapest, Lebstück M. u. 61.) 2. Dr. Kiss Daisy & Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Sántha Ágnes ügyvéd (1137 Budapest, Pozsonyi út 25. III. em. 4-5.) 3. Progress-B 90 Zrt. (1203 Budapest, Emília u. 15.) 4. ZÁÉV Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 9-11.) 5. Hérosz Zrt., a H&H Konzorcium vezetője (1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.) 6. HUNÉP Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 7. KIPSZER Zrt. (1106 Budapest, Jászberényi út 24-36.) 8. KÉSZ Zrt. (6722 Szeged, Gutenberg u. 25-27.) 9. Strabag-MML Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) 10. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20.) 11. LAKI Épületszobrász Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 59.) 12. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 13. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 14. Irattár
