KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776, Fax: 336-7778 Ikt.sz.:D.489/16/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T -ot. A Döntőbizottság a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: kérelmező) által a Bezedek és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás (7782 Bezedek, Kossuth L. u. 77., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Bezedek és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás területén csatornahálózat, szennyvíztisztító telep és gyűjtőaknák építése, valamint kiviteli tervezés” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján indított és a Döntőbizottság által hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (1) bekezdését, továbbá kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 87. § (2) és (3) bekezdésére és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2.000.000,-Ft, azaz kettőmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be készpénzátutalással vagy átutalási megbízással.
2
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 150.000,- Ft azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2009. július 31. napján kötötte meg a DDOP-5.1.4-2008-0025 azonosító számú támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró DDRFÜ Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A támogatási szerződés 2.1. pontja rögzíti, hogy a szerződés tárgya a „Bezedek, Ivándárda, Lippó, Töttös, Sárok települések szennyvízkezelésének fejlesztése, csatornahálózat és szennyvíztisztító telep kiépítése”. A szerződés 3.3.1. pontja szerint a projekt fizikai megvalósulásának tervezett napja 2010. december 31. napja. A szerződés 4.1. pontja szerint a projekt összköltsége 640.266.150,- Ft, amely azonos a 4.2. pont szerinti elszámolható költséggel. A felek a támogatási szerződést 2010. március 18. napján módosították, a projekt fizikai megvalósulásának időpontja 2011. július 31. napjára változott. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2009. december 23-i számában közzétett 2821262009 számú ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A Döntőbizottság a D.13/17/2010. számú határozatával a jogsértések megállapítása mellett megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását.
3
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2010. április 21-i számában 8426/2010 szám alatt közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő részletezte a beruházás főbb műszaki adatait, jellemzőit. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama a szerződés megkötésétől 2011. május 31. napjáig tart. A felhívás III.1.1) pontjában az alábbiakat közölte: „Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre: A benyújtott számla fizetési határideje minimálisan 60 nap azzal, hogy a fizetési határidő bírálati részszempontként került meghatározásra. Ajánlatkérő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ában foglaltakat, továbbá az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó szabályokat a kifizetésnél alkalmazza. Ajánlatkérő 10% mértékben vállalkozói előleget biztosít ajánlattevő igénye szerint. Ajánlatkérő a szerződés nettó összegének 10%-ának megfelelő összegű előleg vállalkozó általi igénylését elfogadja és teljesíti, a felveendő előleg összegével megegyező összegű előlegfizetési garancia nyújtása mellett.” Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta részvételi feltételeket és alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja az alábbiak szerint: Szempont Súlyszám Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) 15 Jótállási időtartam (évben meghatározva) 10 Teljesítési határidő (naptári napban) 10 Késedelmi kötbér (Ft / naptári nap) 10 Fizetési határidő (naptári napban) 5 Az adható pontszámokat és a bírálati módszert a felhívás V.3.5.1) és 2) pontjaiban határozta meg ajánlatkérő. A felhívás V.2) pontja szerint ajánlatkérő uniós forrásból tervezi beszerzése megvalósítását. A program azonosítószáma: DDOP-5.1.4-2008-0025.
4
A felhívás V.3.3) pontjában ajánlatkérő a következő előírásokat tette: „Az ajánlatkérő egy tárgyalási fordulót tervez, de fenntartja magának azt a jogot, hogy szükség esetén több tárgyalási fordulót tartson. Ajánlatkérő az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőkkel tárgyal. A tárgyalás során az ajánlatkérő a felolvasólapon szereplő ajánlattevői megajánlások (bírálati részszempontoknak megfelelő ajánlati elemek) vonatkozásában kíván megállapodni az ajánlattevőkkel, esetleges más irányú témákra vonatkozó tárgyalást kizárólag ajánlatkérő kezdeményezhet. A tárgyalások arra irányulnak, hogy a legkedvezőbb feltételekkel köthessen az ajánlatkérő szerződést. A tárgyaláson kizárólag olyan személy jogosult részt venni és ajánlattevő nevében ajánlatot tenni, aki jogosult ajánlattevő nevében jognyilatkozatot tenni (képviselni), illetve rendelkezik érvényes és hatályos meghatalmazással. Az ajánlattételi jogosultságot okirattal (cégkivonat, meghatalmazás) a tárgyalás megkezdését megelőzően igazolni kell. A tárgyalás menete: az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön, egymást követően 15 perces időközökkel tárgyal. Az ajánlattevők behívásának sorrendje: az ajánlatkérő az ajánlattevőket az ajánlatok beadásának fordított sorrendjében hívja be. Az ajánlattevők jogosultak a bírálati részszempontoknak megfelelő ajánlati elem(ek) módosítására. Az ajánlat módosítására vonatkozó nyilatkozatot cégszerűen, illetve meghatalmazás alapján alá kell írni és a tárgyalás során az ajánlatkérő képviselőjének át kell adni (az ajánlat módosítását tartalmazó nyilatkozatmintát a dokumentáció tartalmazza). A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az első tárgyalás időpontja: 2010/05/25 13:00 óra. Helyszín: 7782 Bezedek, Kossuth Lajos utca 77.” A felhívás V.6.6) pontja – egyebek mellett – rögzítette, hogy „Ajánlatkérő az árazatlan költségvetést (költségvetési kiírást) Terc/xml formátumban bocsátja ajánlattevők rendelkezésére. Formátumra vonatkozó előírások: az árazott költségvetést pdf, slo8, az ajánlat egyéb elemeit pdf-formátumban kell benyújtania az ajánlattevőknek.” A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2010. május 13., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. május 31., a szerződéskötésé 2010. június 22. napja volt. Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlattétellel szemben támasztott követelményeit, a műszaki leírást, ismertette az eljárási cselekményeket, a közbeszerzés részletes feltételeit, nyilatkozat mintákat, valamint szerződéstervezetet is csatolt. A dokumentáció tartalmazta a tenderterveket és a tervezői árazatlan költségvetést. Az eljárási cselekmények ismertetése körében ajánlatkérő idézte a kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatásra vonatkozó, a Kbt. 86. §ában foglalt rendelkezéseket.
5
A szerződés tervezet VII. fejezete tartalmazta az ellenszolgáltatásra és a fizetési feltételekre vonatkozó előírásokat. Ajánlatkérő 2010. május 6. napján kiegészítő tájékoztatást adott, melynek a 3., 4. 5. és 15. pontjai az alábbiakat tartalmazták: 3. kérdés: Az irreális vállalások elkerülése érdekében kérnénk meghatározni a beruházás becsült értékét! Válasz. Az ajánlatkérőnek a beruházás becsült értékét nem áll módjában közölni tekintettel arra, hogy a vállalási ár a közbeszerzési eljárásban rejlő verseny tárgyát képezi. Az irreális vállalások tekintetében a Kbt. 86. §-ában meghatározottak az irányadók. A Kbt. 56. § (4) bekezdése értelmében „az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban” kérhet kiegészítő (értelmező) tájékoztatást. 4. kérdés: Kérnénk tisztázni a rendelkezésre álló fedezet 2010., illetve 2011. évi megoszlását a pénzügyi ütemterv összeállításához. Válasz: A projekt előlegfinanszírozási konstrukcióban kerül megvalósításra, ezért a fedezet egyharmada 2010. évben, kétharmada a 2011. évben áll rendelkezésre. 5. kérdés: Helyesen értelmezzük-e, hogy egyéb előírás hiányában akár a havi számlázás is lehetséges. Amennyiben nem, úgy kérnénk pontosítani, hogy az irányadó ajánlati felhívás mely pontja rendelkezik a fizetési ütemezésről! Válasz: a havi számlázásra lehetőség van előírás hiányában. 15. kérdés: Kérnénk a fizetési határidő minimumának meghatározását, valamint annak tisztázását, hogy mely fizetési határidő vállalása esetén fogja az ajánlatkérő alkalmazni a Kbt. 87. §-át. Válasz: az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 305. § (3) bekezdésével összhangban – a következőképpen rendelkezik: „A benyújtott számla fizetési határideje minimálisan 60 nap azzal hogy a fizetési határidő bírálati részszempontként került meghatározásra.” Az ajánlatkérőnek nem kötelezettsége az előzetes iránymutatás kibocsátása a fizetési határidőre vonatkozó ajánlattevői vállalásokkal kapcsolatban, a Kbt. 87. §-ában meghatározott eljárás alkalmazásáról a beérkezett ajánlatok összevetését követően dönt. A 2010. május 13-i ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be kérelmező és a Bezedek 2010 Konzorcium (a konzorcium vezetője: Schumann-Fischer Kft., a konzorcium tagja a Swietelsky Magyarország Kft., a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a Beton-Épker Kft.). Az ellenszolgáltatás (egyösszegű nettó ajánlati ár) és a fizetési határidő (naptári napban) a következők voltak:
6
kérelmező: Bezedek 2010 Konzorcium
849.000.000,- Ft 610.804.451,- Ft
60 nap 60 nap
Ajánlatkérő 2010. május 17. napján mindkét ajánlattevőt indokolásra hívta fel, a Bezedek 2010 Konzorciumtól a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján túlzottnak magasnak értékelt 37 díjat tartalmazó tételt, míg 2 tétel esetében a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján kirívóan alacsonynak minősítette az anyagköltségeket. A Bezedek 2010 Konzorcium 2010. május 19. napján benyújtotta a kért indokolást, a túlzottnak magasnak értékelt díjtételek esetében közölte, hogy a megadott költségvetés készítő program egységre jutó normaidőivel számolt, az eltérések oka, hogy az általa 2010. évben alkalmazott rezsióradíj mértéke 2010. évi árszinten 1.500,- Ft/óra, amelynek a képzését tartalmazó kimutatását részletezte. Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel a tárgyalást 2010. május 25-én lefolytatta, a végleges ajánlatok az ellenszolgáltatás (egyösszegű nettó ajánlati ár) és a fizetési határidő (naptári napban) tekintetében a következők voltak: kérelmező: 670.000.000,- Ft 135 nap Bezedek 2010 Konzorcium 592.000.000,- Ft 180 nap Ajánlatkérő 2010. május 28. napján mindkét ajánlattevőt indokolásra hívta fel. A Bezedek 2010. Konzorcium esetében a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján túlzottan magasnak értékelt 36 költségvetési díjat tartalmazó tételt, míg a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján kirívóan alacsonynak értékelt 3 költségvetési anyag tételt. A Bezedek 2010. Konzorcium a 2010. május 31. napján benyújtott indokolásában előadta, hogy a (08) átemelők anyag költsége a legkedvezőbb árajánlat alapján került beárazásra, az egységár az anyag és díj költséget együttesen tartalmazza. A (13) dúcolás, földpartmegtámasztás anyag vonatkozásában ismertette, hogy a padlós dúcrendszerei rendelkezésre állnak, ezért itt anyagköltségként csak a karbantartási költségek jelentkeznek, melyre fedezetet nyújt a 60 Ft/m2 anyagköltség ár. A (14) víztelenítés anyag vonatkozásában ismertette, hogy a víztelenítés anyagköltsége 445,- Ft/fm anyagköltséget jelent, amely napi átlag 20 fm csatorna megépítése esetén 8.900,- Ft napi anyagköltséget jelent, ez napi 10 órás munkavégzéssel számolva 890,- Ft/óra költséggel jár. A szivattyú egy órára vetített 2 l üzemanyag fogyasztása 630,- Ft, így a fennmaradó 260 Ft/óra a szivattyú amortizációs költségeit bőven fedezi.
7
Az ajánlatkérő által túlzottan magasnak értékelt díjtételek vonatkozásában az indokolás rögzíti, hogy a magadott költségvetés készítő program egységre jutó díjaival történt a számítás, a Schumann-Fischer Kft.-nél használt rezsióradíj 1.400,- Ft, amely a költségeken kívül 36,- Ft-os eredményt is magában foglal. Ajánlatkérő 2010. június 2. napján további indokolást kért az ajánlattevőktől, a fizetési és a teljesítési határidő vonatkozásában. A Bezedek 2010 Konzorcium esetében ajánlatkérő közölte, hogy „a végleges ajánlatban meghatározott fizetési határidő a Kbt. 87. § (1) bekezdésében meghatározottak körében értékelhető, kérjük szíveskedjenek ezen ajánlati elem alátámasztottságára vonatkozó indokolást benyújtani.” A Bezedek 2010 Konzorcium a 2010. június 2. napján benyújtott indokolásában előadta, hogy jogszabály nem szabályozza az ajánlattevők által vállalható fizetési határidő felső határát. Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban lehetősége lett volna meghatározni a vállalható maximális fizetési határidő mértékét, de ezt nem tette meg. Nem vitathatóan kedvező az ajánlatkérő számára a magasabb fizetési határidő vállalása. Ismertette egyéb projektek fizetési határidő vállalását, melyek 365, 360 és 150 nap időtartamúak voltak. Előadta továbbá, hogy 600.000.000,-Ft összegű faktorhitel kerettel rendelkezik, az általa kiállított számlákat befogadás után azonnal faktoráltatja, így számára rögtön megfizetésre kerül a munkák ellenértéke, a faktorálás költségeivel az ajánlati árában kalkulált. Mellékelte az OTP Bank igazolását. Az OTP Bank Dél-Dunántúli Régió 2010. április 16-án kelt tájékoztató levele – egyebek mellett - az alábbiakat rögzíti: „Az OTP Bank Nyrt. szándékában áll a Schumann-Fischer Kft.-vel maximum 600.000.000,Ft összegű faktorszerződést kötni”. A levél utolsó bekezdése szerint: „Tájékoztatjuk, hogy a kockázatvállalások végleges feltételeinek megállapítására csak a bank szabályzatai szerinti teljes körű hitelbírálati folyamat során, valamennyi kockázati tényező ismeretében kerülhet sor, melynek keretében a bank –a teljes körű kockázatelemzés függvényében – a jelen ajánlatban rögzítettől eltérő döntést is hozhat.” Ajánlatkérő 2010. június 4. napján hirdette ki az eljárás eredményét. Az eljárást lezáró döntés szerint mindkét ajánlat érvényes, az eljárás nyertese a Bezedek 2010 Konzorcium lett. A kérelmező 2010. június 8-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, lényegében a jogorvoslati kérelemmel azonos tartalommal. Az ajánlatkérő 2010. június 11-én elutasította a vitarendezési kérelmet.
8
Kérelmező 2010. június 17. napján nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és kötelezését költségeinek megtérítésére. Kérelmező álláspontja szerint a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlatát az alábbi okok miatt ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. 1) Kérelmező ismertette, hogy a kirívóan magas ellenszolgáltatást tartalmazó díjtételekkel kapcsolatban benyújtott indokolásában előadta, hogy azok minden esetben alacsonyabbak, mint a TERC alapú költségvetés készítő program normái, és az építőiparban átlagosnak elfogadott rezsióradíjjal (1900 Ft/óra) számított díjak. Az általa megjelölt munkadíjak nemhogy magasabbak, de átlagosan 10%-al alacsonyabbak a megállapított normadíjaknál. Álláspontja szerint ajánlata az abban szerepeltetett díjtételek vonatkozásában nem tartalmaz kirívóan magas ellenszolgáltatást, sőt, az építőiparban elfogadott normadíjakkal való összevetésben éppen hogy kedvezőbbnek minősül, a gazdasági ésszerűséggel még összeegyeztethető mértékű, átlagosan 10%-os kedvezmény révén. Kijelentette, hogy az árai nem az irreális vállalása miatt, hanem a beszállítói kedvezmények révén alacsonyabbak a TERC-ben szereplő listaáraknál. Tekintettel arra, hogy a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlata közel 80 millió forinttal alacsonyabb az általa megajánlottnál, feltételezhető, hogy a nagymértékű különbség csak a piacon elfogadott normadíjak csökkentésével, illetve olyan beszállítói kedvezményekkel kalkulált anyagárak figyelembevételével volt lehetséges, amelyek már nem egyeztethetők össze a gazdasági ésszerűséggel, a projekt ebből az összegből biztosan nem valósítható meg. Ennek megfelelően a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlati ára kirívóan alacsony, és nem a kérelmező által megajánlott vállalási árral, hanem az építőipari ágazatban szokásos árszinttel történő összevetésben. A minimális építőipari rezsióradíj jelenleg 1.900,- Ft/óra, amelytől a nyertes ajánlattevő által megajánlott mérték 26 %-kal kevesebb. A nyertes által megajánlott árból a közbeszerzés tárgyának műszaki tartalmát nem lehet megvalósítani az építőiparban szokásos óradíjakat és anyagárat figyelembe véve, az ár mértéke a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlat árai semmiképp sem nyújtanak fedezetet a közbeszerzés tárgyát képező munkák elvégzésére, az irreálisan alacsony árak a projekt befejezését veszélyeztetik. Amennyiben a nyertes ajánlattevő megajánlása más műszaki tartalomra vonatkozik, úgy súlyosan sérült az ajánlattevők esélyegyenlősége, miután kérelmezőnek nem állt módjában a nyertes ajánlattevővel azonos műszaki tartalomra vonatkozó ajánlat megtétele, amely adott esetben akár a nyertes ajánlattevőénél kedvezőbb vállalási ár meghatározását tette volna lehetővé.
9
Konkrétan hivatkozott a kérelmező a műszaki tartalom megfelelősége tekintetében az ABS AFP 0835.4 M110/2 típusú szivattyúra, amely nem tudja teljesíteni a kiírás szerinti emelési magasságot, azonban ennek fenntartási, működtetési költsége akár egyharmadával alacsonyabb a költsége, mint az ajánlatkérő által előírt emelő magasságú szivattyúnak. Kérelmező álláspontja szerint semmiképpen nem elfogadható az ajánlatkérőnek a vitarendezési kérelmében előterjesztettekkel szembeni azon érvelése, miszerint a kérelmezőt semmiképpen sem tudta volna nyertesként kihirdetni, mivel a kérelmező az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezetnél nagyobb vállalási árra tett megajánlást. Kérelmező sérelmezte ajánlatkérő azon megállapítását is, mely szerint kizárólag a nyertes ajánlattevő tett a rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel elfogadható ajánlatot, méghozzá oly módon, hogy a nyertes ajánlati ára fillérre pontosan megegyezik a közbeszerzés becsült értékével. A közbeszerzés becsült értékéről ugyanis az ajánlattevők sem az ajánlattételi felhívásból, sem egyéb más, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentumból nem szerezhettek tudomást. 2) Kérelmező álláspontja szerint a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlata túlzottan magas mértékű kötelezettségvállalást tartalmaz a fizetési határidő tekintetében is, ennek megfelelően az ajánlata a Kbt. 87. § (3) bekezdése szerint érvénytelen. Az aktuális piaci környezetben gyakorlatilag akkor sem tekinthető reálisnak a féléves fizetési határidő megajánlása, ha a vállalási ár megfelelő mértékű fedezeti hányaddal lett kalkulálva. Egy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében a 180 napos fizetési határidő kifejezetten összeegyeztethetetlen a gazdaság ésszerűséggel, hiszen az előfinanszírozással járó terhek a költségoldalon jelentkező tételeket oly mértékben növelhetik, amelyet a bevételi oldal már nem kompenzálhat, azaz a beruházás a vállalkozói oldalról veszteségessé válik. 3) Kérelmező álláspontja szerint a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján is, miután az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Kérelmező előadta, hogy a részszámlák benyújtása, illetve fizetési ütemezés vonatkozásában külön előírása nem volt az ajánlatkérőnek, az ajánlat részeként pénzügyi-műszaki és pénzügyi ütemtervet kellett becsatolni. Az ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában nem közölte, hogy milyen ütemezésben áll rendelkezésére a támogatásból kapott összeg. A kiegészítő tájékoztatása 4. pontjában feltett kérdésre egyértelműen azt a választ adta, hogy a projekt előfinanszírozási konstrukcióban kerül megvalósításra, ezért a fedezet egyharmada 2010. évben, kétharmada a 2011. évben áll rendelkezésre.
10
A kiegészítő tájékoztatás részeként megfogalmazott előírás figyelmen kívül hagyására az ajánlattevőknek nem volt módjuk, azok alkalmazása valamennyi ajánlattevőre vonatkozóan kötelező jellegű volt. A kérelmező álláspontja szerint a Bezedek 2010. Konzorcium ajánlatában 5. bírálati részszempontként szereplő fizetési határidő 180 napban került megajánlásra, amely pontosan 6 hónap időtartamot jelent. Jelen esetben arra kell tekintettel lenni, hogy a szerződés megkötésére a felhívásban közöltek szerint 2010. június 22-én került volna sor, tehát ahhoz, hogy 2010. évben a rendelkezésre álló fedezet egyharmadát le lehessen számlázni, már az ezt követő egy hétben el kellett volna végezni a munkák egyharmad részét, hogy a 6 hónapos fizetési határidőre tekintettel az elvégzett teljesítést le lehessen számlázni. Hivatkozott e tekintetben arra is, hogy az ÁFA törvény rendelkezései szerint 15 napon belül kell a számlát benyújtani. A 4. kérdés a kiegészítő tájékoztatás során arra irányult, hogy a pénzügyi ütemtervet és a teljesítést miként kell összehangolni. Kérelmező előadta, hogy az ő végső ajánlatában az 5. bírálati részszempontban a fizetési határidőt 135 napos időtartamban határozta meg, amely a 2010. június 22. napján történő szerződéskötés esetén 2010. augusztus 15-ig elvégzett munkák esetén lett volna leszámlázható. Az ezt követően elvégzett munkák tekintetében a fedezet már csak a 2011. évben állt volna rendelkezésre, tehát így 2010. augusztus 15-től számított 135 nap már 2011. év elejére eső időpontot jelent. A Döntőbizottság a D.489/12/2010. számú végzésével a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette vizsgálatát arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során megfelelően alkalmazta-e a Kbt. 86. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő az egyes kérelmi elemek és a hivatalbóli kiterjesztés tekintetében az alábbiakat adta elő. 1) Ajánlatkérő előadta, hogy a becsült értéket az árazott tervezői költségvetés alapján határozta meg. Az ajánlatkérő támogatás felhasználásával kívánja a közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházást megvalósítani, így a kiindulópontként meghatározott árazott költségvetés a támogatási kérelem (pályázat) részét képezte, az abban foglaltakat a támogató elbírálta, a megvalósíthatósággal kapcsolatban állást kellett foglalnia, ha nem tartotta volna megalapozottnak az abban foglaltakat, a támogatási kérelmet elutasította volna.
11
A tervezői árazott költségvetés - amely alapján a becsült érték meghatározásra és a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdés e) pontjának megfelelően közlésre került - megalapozott, az abban foglaltak reálisak, a beruházás a költségvetésben meghatározott műszaki tartalommal és kalkulált árakkal megvalósítható. Kifejtette, hogy a becsült értéket az ajánlatkérő nem köteles a hirdetményben közzétenni. A becsült érték tervezők, műszaki szakértők által összeállított, a támogató által elbírált és jóváhagyott részletes költségvetésen alapul. Ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban a dokumentáció részeként azt a Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Épköz.) rendelkezéseinek megfelelően ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta. Ajánlatkérőnek a Kbt. 86. és 87. §-a, alapján a költségvetési elemeket kell összehasonlítania. Ajánlatkérő számára a Kbt. 86. és 87. §-aiban foglalt rendelkezések alapján egyértelműen nem volt elhatárolható, hogy mely ajánlati elemek, illetve költségvetési tételek esetében mely rendelkezéseket kell alkalmazni, ezért a díjakat tartalmazó költségvetési tételek esetében a Kbt. 87. §-át, míg az anyagköltségek estében a Kbt. 86. §-át alkalmazta. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatok érvényességének vizsgálati kötelezettsége csak úgy biztosítható, ha már a végleges ajánlatok benyújtása előtt is, és a végleges ajánlatok benyújtása után is teljes körűen elvégzi az ajánlatkérő ezen vizsgálatot, arra is tekintettel, hogy a Kbt. a tárgyalásos eljárások szabályozása körében erre vonatkozó külön rendelkezést nem tartalmaz. Ennek megfelelően járt el, amikor alkalmazta a Kbt. 86. és 87. §.-át. Az Épköz. 8/B. § (1) bekezdésére tekintettel ezen összehasonlítást ajánlatkérő a TERC V.I.P rendszerrel elvégezte. E szoftver és az alkalmazott függvények által elvégzett összehasonlítás során azon elemek kerültek megjelölésre, amelyek a tervezői árazott költségvetésben meghatározott tételekhez képest 25%-os eltérést mutattak. A túlzottan magasnak, illetve kirívóan alacsonynak tekinthető ajánlati elemekre vonatkozó indokolás bekérésével meg kívánt győződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, így törvényi kötelezettségének eleget tett, és a rendelkezésre álló, illetve rendelkezésre bocsátott adatok alapján az ajánlatokat elfogadhatónak ítélte. Mindkét ajánlattevő által benyújtott indokolás alapján megállapítható volt, hogy az ajánlati elemeik megalapozottak, a szerződés teljesíthetősége az ajánlatokban szereplő ellenérték mellett és az indokolásokban előadottakra tekintettel nem vonható kétségbe, a nyertes indokolása a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető.
12
Hangsúlyozta, hogy nem minősítette kirívóan alacsonynak a nyertes ajánlattevő egyösszegű ajánlati árát, mivel a becsült érték és a nyertes ajánlattevő végső ajánlati ára között nem volt kimutatható százalékos eltérés. A rendelkezésre álló forrás, legfeljebb nettó 592.742.000,- Ft erejéig képes kötelezettséget vállalni ajánlatkérő ezen beruházáshoz kapcsolódóan. A hivatalbóli kiterjesztésre összefoglalt álláspontjában ajánlatkérő előadta, hogy jogszerűen nem nyilváníthatta volna érvénytelenné a nyertes ajánlatot, a Kbt. alapelvi rendelkezései nem sérültek, az indokolások bekérése nem befolyásolta a közbeszerzési eljárás végeredményét. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy jogsértés megállapítása és az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén a projekt meghiúsul, amely számos következményt vonna maga után. 2) Ajánlatkérő előadta, hogy a fizetési határidőre vonatkozóan mindkét ajánlattevőtől kért indokolást a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján. A Bezedek 2010 Konzorcium indokolásában előadta, hogy korábbi beruházások során milyen feltételekkel vállalta a szerződések teljesítését, továbbá az OTP Bank által kiadott, faktorszerződés megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozat alapján is megfelelően igazolta a finanszírozási háttér biztosítását, vállalása a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető, teljesíthető. 3) Ajánlatkérő álláspontja szerint a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján sem volt érvénytelen, mivel a kiegészítő tájékoztatásban meghatározottak alapján ajánlatot ezen érvénytelenségi ok alapján nem lehet érvénytelenné nyilvánítani. Ajánlatkérő részletezte, hogy a kiegészítő tájékoztatás sem többletkövetelmény meghatározását, sem pedig az ajánlattételi felhívás, illetve dokumentáció módosítását nem teszi lehetővé. A kiegészítő tájékoztatás során adott 4. sorszámú válasza a fedezet rendelkezésre állásának időpontját tartalmazta, azonban a tényleges kifizetések időpontját számos tényező befolyásolja, elsősorban a beruházás tényleges megkezdésének időpontja, amely jelen jogorvoslati eljárás eredményeképpen bizonytalan - ezen konstrukció meglehetősen rugalmas. Önmagában tehát ezen tájékoztatás nem eredményezheti a szerződés teljesíthetetlenségét a nyertes ajánlattevő által megfogalmazott feltételek mellett. A finanszírozási konstrukció rugalmas, az a projekt teljesítése során felmerülő igényekhez igazítható, ebből következően a kiegészítő tájékoztatásban meghatározottak alapján érvénytelenné nyilvánító döntés nem lett volna jogszerű, a finanszírozási konstrukció megvalósulásának módját jogszabályi rendelkezés nem köti.
13
Egyébként a 2010. évre meghatározott előleggel ajánlatkérő már rendelkezik, annak lehívása már megtörtént, a kifizetés teljesítésének jogi és pénzügyi akadálya nincs. A fenti válaszával nem határozott meg olyan korlátot, amely szerint a 2010. évben köteles felhasználni a rendelkezésére álló, illetve a már rendelkezésére bocsátott fedezeti összeget. Álláspontja szerint ez az összeg a projekt befejezéséig átvihető, átcsoportosítható, a fizetési ütemezés alakítható, rugalmasan kezelhető. A támogatási szerződés vonatkozó rendelkezései alapján 20 %-ot meg nem haladó mértékben a támogatott saját maga átütemezheti a támogatás felhasználását, ezt meghaladó részben pedig a támogató hozzájárulásával. Egyéb érdekeltként a Bezedek 2010 Konzorcium vezetője, a SchumannFischer Kft. tett észrevételt. 1) Az egyéb érdekelt észrevételében ismertette, hogy beszállítóinál a rendszeres és nagymennyiségű megrendeléseire tekintettel különböző mértékű kedvezményekre szerzett jogosultságot. Ismertette, miként számította ki rezsióradíjának mértékét, amely fedezi a dolgozók bér- és járulékköltségeit. Előadta, hogy székhelyéhez közeli beruházásról van szó jelen esetben, így a 2009. évben munkahelymegtartó pályázaton elnyert 5.598.764,- Ft támogatást a fizikai munkavállalók védelmére tudja fordítani, ezzel is képes ellensúlyozni a recesszió negatív hatásait. 2) Az egyéb érdekelt több hitelintézet által képes finanszírozni a projektet. Ismertette a faktorálás menetét és annak költségeit, amely jelen esetben kb. 21,5 millió forint, e költséget az általános költségek között szerepeltette ajánlatában. Előadta, hogy a konzorcium másik tagja és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó is rendelkezik a megvalósításhoz szükséges anyagi forrásokkal. Az általa vállalt fizetési határidő nem nevezhető irreálisnak, a szerződéses gyakorlattal összeegyeztethetetlennek, kirívóan magasnak. Gyakorlati tapasztalatai alapján állította, hogy a hosszú fizetési határidő nem eredményezi a munka kivitelezhetetlenségét. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában jogszabálysértés történt, továbbá a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást indított és folytatott le.
14
A Döntőbizottság elsőként azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a Kbt. 86. §-a szerinti indokoláskérés jogintézményét. A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és a 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 86. § (1) – (6) bekezdései szerint: „(1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön
15
jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. 88. § (1) Az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a közbeszerzési eljárás célja a szerződés megkötése, amelynek révén az ajánlatkérő beszerzési igényét az ajánlatkérő által meghatározott szempontok szerint kiválasztott, legmegfelelőbb ajánlattevő teljesíti. A közpénzekkel gazdálkodó felelős ajánlatkérő számára nemcsak jog, de a Kbt. alapján kötelesség is annak elősegítése, hogy az eljárásban csak olyan ajánlattevők vegyenek részt, csak olyan ajánlattevők versenyezzenek, akik ténylegesen teljesíthető ajánlatokat tesznek, és irreális ajánlatok megtételével nem veszélyeztetik az eljárás esetleges nyerteseként a szerződés megfelelő teljesítését. A Kbt. 86. § (1) bekezdése abban az esetben állapítja meg az ajánlatkérő adatok és indokolás kérési kötelezettségét, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. A Kbt. rendelkezései nem határozzák meg konkrétan a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, hanem minden egyes esetben egyedileg a konkrét közbeszerzési eljárás tárgya, a teljesítés feltételei, a piaci viszonyok és egyéb körülmények alapján kell azt vizsgálni. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás normatív meghatározásának hiányában tehát a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy jelen esetben ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során jogszerűen járt-e el, amikor a benyújtott ajánlatokban szereplő egyes költségvetési anyag tételeket kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként értékelte. A jogalkotó nem önmagában alacsony ellenszolgáltatást, hanem hangsúlyos jelzőt alkalmazva „kirívóan” alacsony ellenszolgáltatást határozott meg. A kialakult joggyakorlat szerint a beérkezett ajánlati árakat a közbeszerzés becsült értékéhez, a piaci árviszonyokhoz, valamint az ajánlati árak egymással történő összehasonlítása alapján is lehet viszonyítani, melyek összessége alapján ítélhető meg a kérdés. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint tárgyalásos közbeszerzési eljárásban – a tárgyalások során módosítható, változtatható ajánlati elemek tekintetében – csak a tárgyalások befejezését követően, a végleges ajánlatok benyújtása után áll be az ajánlati kötöttség.
16
Jelen esetben az első bírálati részszempontként meghatározott egyösszegű ajánlati ár a tárgyalás során módosítható volt, így a tárgyalás után benyújtott ajánlati ár esetében terhelte ajánlatkérőt az a kötelezettség, hogy döntsön abban a kérdésben, hogy kell-e alkalmaznia a Kbt. 86. § (1) bekezdés szerinti indokoláskérés jogintézményét. Ehhez kapcsolódóan jegyzi meg a Döntőbizottság, hogy valamennyi olyan ajánlati elem tekintetében, ahol ellenszolgáltatásról van szó, a Kbt. 86. §-ának rendelkezéseit kell alkalmaznia ajánlatkérőnek, a Kbt. 87. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazására az ellenszolgáltatáson kívüli, bírálati részszempontok szerinti valamely tartalmi elemek megítélése esetében van jogszerű lehetősége ajánlatkérőnek. Jelen esetben tartalmilag az egyes költségvetési díjtételek vonatkozásában is ténylegesen a Kbt. 86. § (1) bekezdését alkalmazta ajánlatkérő, függetlenül attól, hogy e tételek esetében a Kbt. 87. §-ára hivatkozással kért indokolást az ajánlattevőktől. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a becsült értéket 592.000.000,- Ft-ban határozta meg. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a végleges egyösszegű ajánlati árak becsült értékhez történő viszonyítása során nem volt olyan ajánlat, sem a Bezedek 2010 Konzorcium, sem a kérelmező ajánlata, amely kirívóan alacsonynak lett volna tekinthető, az ajánlati árak egymáshoz való viszonyítása során pedig az volt megállapítható, hogy azok között nem volt olyan mértékű eltérés, amely megalapozta volna ajánlatkérőnek a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti eljárási kötelezettségét, azaz ajánlatkérőnek nem kellett jelen közbeszerzési eljárásában kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt indokolást kérnie egyik ajánlattevőtől sem. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben ajánlatkérő egyösszegű átalányáras szerződést kíván kötni, erre kért ajánlatot. Ez az összeg az ellenszolgáltatás. A Kbt. 86. §-ában szabályozott jogintézmény abban az esetben határoz meg vizsgálati kötelezettséget, ha az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony. Így az egyes belső tételek részei az ellenszolgáltatás kirívóan alacsonysága hiányában nem alapozzák meg a Kbt. 86. §-a szerinti indokoláskérési kötelezettséget. Ezen túlmenően ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban nem minden egyes esetben határozta meg teljes pontossággal a tételek tartalmát, mivel azok tényleges műszaki tartalma a nyertes által készítendő tervek függvényében kerül véglegesen meghatározásra, így nem volt indokolt az egyes munkanemekre meghatározott egyes költségvetési tételeket egymáshoz viszonyítva vizsgálni, azokat minősíteni és azokra indokolást kérni.
17
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. § (1) bekezdését. E jogsértés megállapítására tekintettel a Döntőbizottság már nem vizsgálta a kérelmező 1) kérelmi elemében foglaltakat. 2) Kérelmező e kérelmi elemében foglaltak szerint ajánlatkérőnek a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlatának érvénytelenségét kellett volna megállapítani, mivel a 180 napos fizetési határidőre benyújtott indokolás nem lett volna elfogadható. A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 87. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetve van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 87. § (1) és (2) bekezdésében a jogalkotó az ajánlatkérő számára kötelezettségként írja elő, hogy amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamely tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve minősül, akkor az ajánlatkérő ezekre az ajánlati elemekre vonatkozóan adatokat, illetve indokolást köteles írásban kérni, majd a benyújtott indokolás alapján kötelessége, hogy meggyőződjék arról, hogy az adott vállalás megalapozott-e, illetve teljesíthető-e.
18
Az ajánlatkérőnek a vizsgálatát arra tekintettel kell lefolytatnia, hogy amennyiben az indokolás nem elfogadható és nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, köteles az ajánlat érvénytelenségét megállapítani a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi ok alapján. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ötödik bírálati részszempontra, a fizetési határidőre vonatkozó 180 napos vállalása szükségessé tette az indokoláskérést a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján. A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő által az ajánlat e tartalmi elemére benyújtott indokolás objektívnek volt-e minősíthető, tartalma alapján alkalmas volt-e arra, hogy bizonyítsa azt, hogy a 180 napos fizetési határidőre vonatkozó vállalás elfogadható és összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Bezedek 2010 Konzorcium indokolása ezen ajánlati tartalmi elemre két vonatkozásban kísérelt meg érdemi indokot adni. Az egyik indok más három projektben vállalt fizetési határidőket mutatott be, megjelölte ezek 365, 360 és 150 napos időtartamát. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagukban ezek az adatok nem alkalmasak annak a bizonyítására, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban tett ajánlatban szereplő 180 napos fizetési határidő vállalása elfogadható és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető lenne. Ezen adatokból nem állapítható meg, hogy e projektek megvalósítására mikor került sor, e projektek milyen volumenűek voltak, volt-e és milyen gyakorisággal lehetőség esetlegesen részszámlák benyújtására, milyen egyéb ajánlatkérői előírásokhoz képest került sor e vállalásokra. A Bezedek 2010 Konzorcium másik érdemi indokként azt adta elő, hogy az OTP Banknál 600.000.000,- Ft összegű faktorhitel kerettel rendelkezik, becsatolta ennek bizonyítására a banki tájékoztató levelet. A Döntőbizottság megvizsgálta a banki tájékoztatás tartalmát és azt állapította meg, hogy az a Bezedek 2010 konzorcium indokolásában tett előadásához képest nem tekinthető a felek között létrejött faktorszerződésnek, mivel ezen okirat azt rögzíti, hogy az OTP Bank Nyrt.-nek szándékában áll a SchumannFischer Kft.-vel 600.000.000,- Ft összegű faktorszerződést kötni, így e banki levél objektív alapú bizonyítékként nem értékelhető, nincs a felek között hatályban ilyen tartalmú faktorszerződés.
19
Ezen túlmenően azt is tartalmazza a bank által kiadott tájékoztató levél tartalmú okirat, hogy a kockázatvállalások végleges feltételeinek megállapítására csak a bank szabályzatai szerinti teljes körű hitelbírálati folyamat során, valamennyi kockázati tényező ismeretében kerülhet sor, melynek keretében a bank a teljes körű kockázatelemzés függvényében, a tájékoztató levélben rögzítettektől eltérő döntést is hozhat. Mindezekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy egy jövőbeni, eshetőleges hitelbírálati döntésre alapozta a Bezedek 2010 Konzorcium az indokolását, amely éppen ezért objektív bizonyítékként nem értékelhető, ezért nem fogadható el. A Döntőbizottság a fentiekben kifejtett indokokra tekintettel a kérelmező e kérelmi elemének helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 87. § (2) és (3) bekezdésére és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel elmulasztotta megállapítani a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlatának érvénytelenségét, e jogsértés folyamányaként ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését is, mivel érvénytelen ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyerteseként. 3) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy érvénytelen volt-e a Bezedek 2010 Konzorcium ajánlata a fedezet rendelkezésre állásának időpontjára tekintettel. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásában azt határozta meg, hogy a benyújtott számla fizetési határideje minimálisan 60 nap azzal, hogy a fizetési határidő bírálati részszempontként került meghatározásra. Ajánlatkérő azt is közölte, hogy 10% mértékben vállalkozói előleget biztosít ajánlattevő igénye szerint, továbbá a szerződés nettó összegének 10%-ának megfelelő összegű előleg vállalkozó általi igénylését elfogadja és teljesíti, a felveendő előleg összegével megegyező összegű előlegfizetési garancia nyújtása mellett.
20
Ezen túlmenően ajánlatkérő a fizetési, finanszírozási feltételek meghatározása körében nem tett előírást, nem rendelkezett a részszámlák benyújtásának lehetőségéről sem. A kiegészítő tájékoztatás 4. pontjában adott ajánlatkérői közlés, amely szerint a fedezete egyharmada 2010. évben, kétharmada a 2011. évben áll rendelkezésre, nem tartalmaz olyan előírást, amely az ajánlatok érvényességét érintené. Önmagában ez az ajánlatkérői közlés egy további plusz információnak tekinthető, azt hozta e közlésével ajánlatkérő az ajánlattevők tudomására, hogy a fizetési határidőkre vonatkozó megajánlásukra is tekintettel miként kalkulálhatnak ajánlatukban. Ajánlatkérő olyan előírást sem tett, hogy a fedezet rendelkezésére állásának évében az azzal arányos munkát el kell végezni, illetve azt le kell számlázni. Jelen esetben az ajánlatkérő számára a beruházás megvalósításához szükséges fedezetet a támogató biztosítja a támogatási szerződés alapján, amely a támogatási szerződés hatálya alatt kerül folyósításra, felhasználása ez idő alatt lehetséges. A Döntőbizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérelmező e kérelmi elemét annak megalapozatlansága okán elutasította. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében a Kbt. 340.§ (2) bekezdés a) pontja alapján megalapozatlan részében a jogorvoslati kérelmet elutasította, a c) pont alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 340. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
21
A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg. A bírság összegének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt a beszerzés értékére és arra, hogy ajánlatkérő terhére korábban már állapított meg jogsértést. E körülmények magasabb összegű bírság kiszabását indokolják, azonban tekintettel volt arra is a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésével a jogsértés reparálható. Az eset összes körülményét figyelembe véve állapította meg a Döntőbizottság a bírság összegét kétmillió forintban. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő és a bonyolító egymás közötti jogviszonyára tartozó kérdés, hogy bírság áthárítására áll-e fenn jogalap. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. július 21.
Dr. Puskás Sándor sk. Székelyné Bihari Mária sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Klára ügyvéd (1117 Budapest, Budafoki út 79.) 2. Bezedek és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás (7782 Bezedek, Kossuth L. u. 77.) 3. Schumann-Fischer Kft., a Bezedek 2010 Konzorcium vezetője (7454 Bóly, Hősök tere 12.) 4. Inter-Szféra Kft. (7635 Pécs, Görbe dűlő 25.) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 2022.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár