1
TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0018 „KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért” című projekt MAGONC TANODA programja
Módszertani fejlesztés Iskolai programba illeszthető „Komplex szemléletformáló, képzési program” 10-14 éves általános iskolások számára
Tartalom I.1 Előzmények ................................................................................................................. 3 I.2 Történeti áttekintés az iskolakerti módszer kialakulásáról .......................................... 4 I.3 Magonc Tanoda Modell tapasztalatai a projektben ..................................................... 5 I.3.1 Pályázat előkészítés, helyszínválasztás ................................................................ 5 I.3.2 Célok, módszerek ................................................................................................. 5 I.3.3 Körülmények ........................................................................................................ 6 I.3.4 Intenzitás .............................................................................................................. 6 I.3.5 Humán erőforrás ................................................................................................... 6 I.3.6 Tárgyi feltételek biztosítása ................................................................................. 6 I.3.7 Tanulmányi kirándulás, tapasztalatszerzés .......................................................... 7 I.3.8 Kert-tervezés - növények ..................................................................................... 7 I.3.9 Projektnapok......................................................................................................... 7 I.3.10 Tantárgyakhoz való kapcsolódás ......................................................................... 8 I.3.11 Klubnapok, könyvtári délután, betakarítás, kerti partik ....................................... 8 II. Módszertani fejlesztés ...................................................................................................... 10 II.1 A Magonc Tanoda alapelvei ...................................................................................... 10 II.1.1 Komplexitás ....................................................................................................... 10 II.1.2 Egyenrangúság, esélyegyenlőség ....................................................................... 10 II.1.3 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele ............................................. 10 II.1.4 A vezető pedagógus koordinátor szerepe ........................................................... 11 II.1.5 Élmény alapú tanulás, tapasztalatszerzés, aktivitás ........................................... 11 II.1.6 A külső hatások elve .......................................................................................... 11 II.1.7 Kiszámíthatóság, következetesség ..................................................................... 11 II.2 Oktatási célok ............................................................................................................ 11 II.3 Pedagógiai fejlesztési feladatok................................................................................. 11 II.4 Jövőkép ...................................................................................................................... 12 II.5 A Magonc Tanoda megvalósításának feltételei ......................................................... 13 II.5.1 Személyi feltételek, humán erő .......................................................................... 13 II.5.2 Tárgyi feltételek ................................................................................................. 13 II.5.3 Módszerek .......................................................................................................... 14 II.5.4 Tartalmi elemek.................................................................................................. 15 II.6 Tervezés, ütemezés .................................................................................................... 15 II.7 A Magonc Tanodában termesztett növények főbb jellemzői .................................... 19 II.7.1 Egyéb javaslatok ................................................................................................ 20 II.7.2 Évelő növények és gyümölcsfák telepítésének előnyei, hátrányai .................... 21 II.7.3 Meteorológiai mérések, megfigyelések .............................................................. 21 II.7.4 Külső segítség .................................................................................................... 22 II.8 Ismeretanyag, tananyag - témajavaslatok .................................................................. 23 II.8.1 Termesztési alapismeretek ................................................................................. 23 II.8.2 Ápolási munkák.................................................................................................. 24 II.8.3 Betakarítási és tárolási ismeretek ....................................................................... 26 II.8.4 Környezetbarát (szelíd) gazdálkodás ................................................................. 26 II.8.5 Zöldségfélék az étkezésben ................................................................................ 28 II.8.6 Helyi hagyományok. .......................................................................................... 29 II.9 További lehetőség - javaslatok .................................................................................. 30 Függelék - Fogalomtár ..................................................................................................... 31 II.10 Felhasznált irodalom, források............................................................................... 32
2
A Magonc Tanoda program I.1 Előzmények Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont 2010-ben közös pályázatot nyújtott be a „Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.1.3-09/02 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” pályázati konstrukcióra „Köz Tér Háló a családokért” néven. A projekt az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklését, a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítását fogalmazta meg célként, melyet Konzorcium a szociális és közösségi munka eszközeivel, készség-, és képességfejlesztést biztosító programokkal kívánt megvalósítani. Az akcióterülethez tartozó települések – Alsómocsolád, Ág, Bikal, Döbrököz, Gerényes, Kisvaszar, Mekényes, Nagyhajmás, Szágy, Tormás és Varga – részben azonos és sok tekintetben hasonló adottságúak. A településeket 4 településbokorba soroltuk, az alábbi térkép szerint:
A Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont (a projekt Konzorciumi partnere) éveken át területi menedzserszervezete volt a Baranya megyei szociális földprogramoknak, s vett részt több, a vidéki életet, fejlesztéseket érintő projekt koordinálásában, megvalósításában (Herbal Network, Sorsfordító, Kisfalu, stb.). A sokéves gyakorlat és tapasztalat alapján mondhatjuk el, hogy a baranyai falvakban gyakran a legszegényebbek nem élnek az öngondoskodást nagymértékben segítő, minden ház mellett megtalálható kertek művelésével (idő és humán erő lenne rá). Ezért van, hogy e családokban nevelkedő gyermekeknek sincs lehetőségük ezt megtanulni. A saját tapasztalatainkon túl a jelenlegi trendek is indokolják, hogy a témával kiemelten foglalkozzunk, keresve az okokat és a megoldásokat. Míg régen a családok megtermelték maguknak akár az egész éves zöldség és gyümölcs szükségletüket, ma a multik, nagy élelmiszer áruházláncok olcsón kínálják a portékát (mely nem ritkán a falugondnoki szolgáltatással jut el a vidéki fogyasztóhoz), a falvakban megjelentek a mozgóárusok, amelyek munka nélkül hozzáférhető termékeikkel csábítanak. Ez kényelmes, s aki nem tudja megvenni, inkább nem eszik, s nem kap a gyermeke sem az egészséges fejlődéséhez szükséges természetes vitaminforrásokból. A „Köz Tér Háló a családokért” projekt akcióterület településein is előforduló jelenség a mélyszegénységben élő családokban a pozitív szülői példa hiánya, a gyermekek számára az alapvető életviteli ismeretek, az öngondoskodás elsajátításának esélytelensége. Ezek a
3
gyermekek nem, vagy csak felszínesen ismerik saját környezetüket, annak hasznosságát, a vidéki lét hagyományos értékeivel nincs módjuk, lehetőségük megismerkedni. Gyakori, hogy a tanulásra, szakmaszerzésre képes értelmes fiatalok elköltöznek a településekről, akik maradnak, kevésbé fogékonyak az egészséges életvitelre, az igényes környezetre. Annak érdekében, hogy a következő nemzedék kellően tudja értékelni környezetét, és jártasságot szerezzen annak hasznosításában akkor is, ha a családi környezete erre nem ad indíttatást és lehetőséget, szükséges a szervezett oktatás, foglalkoztatás akár iskolai, akár iskolán kívüli programok keretében, pl.: támogatásokból megvalósított projektek, iskolai keretek között működtetett tankertek, szakkörök is. A vidéki iskolák oktatási rendszerében jó gyakorlat volt a gyakorlati foglalkozások rendszere, mely helyi iskolakertekből, valamint tanműhelyekből (konyha és barkácsolás) állt. A foglalkozásokon lehetősége volt a tanulóknak megismerkedniük olyan háztartási praktikákkal – a családi minták mellett – mely a későbbi önálló élet megalapozását jelenthették. Ennek a gyakorlatnak az újragondolását, modellezését, a XXI. századi aktualizálását vállaltunk a projektben a Döbröközi iskolával történő együttműködés keretében. I.2
Történeti áttekintés az iskolakerti módszer kialakulásáról1
A XVI. századig nyúlik vissza az iskolakert gondolata, Coménius (1592 - 1671) aki a „Didactica magna” - című munkájában javasolta, hogy az iskola mellett kert is legyen, amely a felüdülést, pihenést szolgálja. Magyarországon, Gyulafehérváron és Sárospatakon alakítottak ki ún. „szabadtantermeket” a természetben. Furtenbach „iskola és paradicsomi kertecske „terve 1663-ban készült Würtzburgban. Az első iskolakert mozgalom csak néhány modellszerű iskolában bontakozott ki és főleg a botanikai oktatást szolgálata. A XIX. század közepén a kialakított kertekben többnyire a városi kertészet gazdálkodott, majd a század végén ugrásszerűen terjedt az iskolák saját iskolakertjének gondolata is. 1873ban a bécsi világkiállításon Poroszország és Ausztria is egy - egy iskolakert modellt mutatott be, hangsúlyozva a fizikai munka értékét. A múlt század eleji népiskolai tantervekben szerepelt a gazdászat, kertészeti gyakorlatok, melyek az iskolakertekben folytak. A Waldorf - iskolákban (az 1919-es megalapításuktól napjainkig) kerti munkát is végeznek a tanulók 3. osztályos koruktól. Az 1930-as években már sok iskolához tartozott iskolakert. A 60-70-es években a gyakorlati foglalkozás tantárgy keretében a falusi iskolákban éltek ezzel az oktatási módszerrel. Az 1980-as évektől számítható a harmadik iskolakerti mozgalom, melynek tartalmára a környezeti mozgalmak hatnak serkentőleg.
1
Forrás: http://tanitoter.ofi.hu/kozossegi-ter (Nagyné Horváth Emília: Az iskolakert)
4
I.3
Magonc Tanoda Modell tapasztalatai a projektben
I.3.1 Pályázat előkészítés, helyszínválasztás A projekt céltelepülései közül már a pályázatkészítés időszakában Magonc Tanoda helyszínéül Döbröközt választottuk. A települések közül ez a legnagyobb, 2134 fő lakossal az akcióterület összlakosságának 38,8 %-át jelenti. A településen általános iskola működik, mely a jogszabályi változások következtében állami fenntartású, szakmai személyzete elkötelezett a projekt irányában, az önkormányzati vezetéshez hasonlóan. Az iskolában olyan alapvető feltételek is rendelkezésre állnak, mint a berendezett klubszoba, egyéb oktatási eszközök. Az iskolával szorosan együttműködik a Gyermekeinkért Alapítvány, mely a projekt civil partneri körében is szerepel. Az Önkormányzat komoly feltétellel – a tankertnek alkalmas, megművelt földterület – támogatta a megvalósítást. A „Köz Tér Háló a családokért” projekt keretében Döbröközön készült el, és került átadásra a legelsők között a Hétköznapi Praktikák Háza, mely szintén rendelkezésre áll berendezett konyhájával, egyéb eszközeivel a Magonc Tanoda foglalkozásaihoz is. I.3.2 Célok, módszerek Magonc Tanoda céljai az önellátást célzó kertészkedés lehetőségeinek, gyakorlatának, a termékek háztartási feldolgozásának élményszerű megismertetése, megszerettetése a gyerekekkel, a környezettudatos gondolkodásmód, szemlélet kialakításhoz való hozzájárulás elméleti ismeretek átadásával, gyermekprogramok szervezésével, tankert kialakításával és művelésével. A mai ökológiai válsághelyzet okozza megzavart kapcsolatunkat a természettel. A projekt során kialakításra került tankert, mint modell vehet részt a természet - és a technika konfliktusának tisztázásában. Emellett lehetővé teszi, hogy észrevétlenül nőjenek bele környezetükbe a falusi gyermekek, (emberi, társadalmi és természeti), és annak értékeit magukénak érezzék, jártasságot szerezzenek a hasznosításában, élni tudjanak vele. A gyerekek többsége csak a termesztés végtermékét érzékeli, ezért különösen fontos, hogy a tanulók lássák, milyen fázisokon mennek át a növények a magtól a tányérig. Hogyan csíráznak a magok, fejlődnek a palánták, milyen vetési, ültetési módok vannak, és milyen sok, de reálisan elvégezhető munka és megfelelő körülmények kellenek, amíg a zöldségek, gyümölcsök az asztalukra kerülhetnek. Összességében a Magonc Tanoda „Komplex szemléletformáló, non formális képzési program” azaz „szakkör-szerű” szabadidős tevékenység általános iskolások számára 4. osztálytól. A programunkat azért MAGONC-TANODA névre „kereszteltük”, mert sugallja egyrészt a vidéki tevékenységekre való nevelést, oktatást, másrészt a gyermekek célcsoportját. A projektben az időkereteket márciustól szeptember végéig, heti két alkalommal, alkalmanként 4 órában határoztuk meg. Ez magába foglalja a konyhakerti termesztés vegetációs időszakát, biztosítva a kezdeti műveletekre (magágy-készítés, vetés, palántázás), a növényállomány fenntartására, megfelelő gondozására és a betakarításra, feldolgozásra is az optimális időpontokat. Figyelemmel az időjárási tényezőre 15 olyan alkalmat terveztünk, mely benti, elméleti foglakozásokra ad lehetőséget, valamint a témával való kapcsolódást az iskolai projektnapokhoz, pl. víz napja, madarak és fák napja, Föld napja. A megvalósításra a projektben érintett felek (Gesztor, Konzorciumi Partner, Megvalósító alvállalkozó, Iskola, Alapítvány) között ötoldalú megállapodás született, melyben meghatározásra kerültek a kompetenciák, feladatok, határidők.
5
I.3.3 Körülmények A foglalkozások 20 tanulóval indultak a 4. és 5. osztályból. A 2013-as év időjárása nem igazán kedvezett a márciusi indulásnak, 15-én az egész országot érintő havazás volt, míg a Húsvét előtti időszak áprilisban az átlagos időjárástól eltérően szintén havas volt. A kora tavaszi csapadék és hóolvadás miatt kialakult árvízi helyzet Döbrököz települését is érintette, a Kapossal vívott nagy csatát a település lakossága. Mindezek miatt késtek a tavaszi munkák, mely késést a természet „behozta”. A gyermekekkel végzett munka pedagógiai és mezőgazdasági szakmai tapasztalatait „Módszertani fejlesztés” keretében kívánjuk megfogalmazni, majd közreadni az akcióterület többi településén élő gyermekeket oktató iskolák, és az érdeklődő oktatási intézmények, gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek számára, hogy a gyakorlatban a lehető legszélesebb körben hasznosuljanak azok. I.3.4 Intenzitás A projektben megfogalmazott időkeretek heti 2 alkalom, alkalmanként 4 óra a rendszeresített egész éves foglalkozások esetében, figyelembe véve a kert nagyságát soknak bizonyult. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az alkalmak számára a 20 gyermek szakkörön való részvétele esetén a heti egy alkalom elegendő. Tekintettel azonban arra, hogy az időjárási tényező nem tervezhető, az alkalmak számát rugalmasabban lehet kezelni, így szükség esetén, melyet a szakkör vezető ítél meg, beiktatható hetente még egy alkalom. I.3.5 Humán erőforrás Mind az Önkormányzat, mind az iskolai szakmai személyzet, mind a szülők elkötelezettek az iskolai programok palettájának bővítésére, a diákkezdeményezések támogatására, a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére. Ennek érdekében hozták létre 1997-ben a mai is sikerrel működő Gyermekeinkért Alapítvány Döbrököz szervezetet. A projektben a megvalósítás során érzékelhető volt az elkötelezett szakmai háttér, egyrészt az iskolaegység igazgatójának személyében, másrészt a Magonc Tanoda vezetését vállaló pedagógus személyében, akinek pedagógiai tapasztalatai vannak a gyermekekkel kapcsolatos munkában és gyakorlati tapasztalatai, ismeretei a szakmai megvalósításhoz. A projekt személyzete szintén segítette a szakmai munkát. Az elméleti klubfoglalkozásokhoz sikerült olyan fiatal helyi szakembert – agrármérnököt – találni, aki néhány esztendővel ezelőtt még ennek az iskolának a tanulója volt. A hiteles minta, a gyermekek példakép igénye, a fiatal szakember elkötelezettsége nagyban hozzájárult a gyermekek érdeklődésének felkeltéséhez, motiváltságuk erősítéséhez. A humán erőnél szülői, nagyszülői segítség jelentett sokat, mely szintén a gyermekek motiváltságához és a nemzedékek közti együttműködés segítéséhez járult hozzá. Azon gyermekek számára, ahol a családi minta hiányzik, különösen nagy jelentősége lehet ennek, hiszen így ezek a gyerekek is kaphatnak mintát. I.3.6 Tárgyi feltételek biztosítása A helyi önkormányzat jóvoltából hosszútávon használható, megfelelő nagyságú, művelésre alkalmas, előkészített, jó minőségű földterülethez jutott a projekt, mely illeszkedik a gyermekek létszámához és teljesítményéhez. A kert az Önkormányzat tulajdonában lévő a helyi hagyományoknak megfelelő falusi ház portájának konyhakertjében kialakított, bekerített terület, melynek valamikori funkciója nem változik. A tankert így teljes mértékben helyi környezetbe és hagyományokhoz illeszkedik. Szerencsés társítás még az is, hogy – tervek
6
szerint – a házban kerül kialakításra a helyi falumúzeum, így tankert a későbbiekben akár a külső bemutató tér részévé is válhat a konyhakerti műveléssel. A terület egy részén az Önkormányzat Startmunka programja keretében fóliasátrat állítottak fel, amely a családi gazdálkodás lehetőségein túlmutat, így a gyerekek betekintést nyerhetnek az árutermelésbe és a felnőttek mezőgazdasági munkáiba. A projekt keretei lehetőséget biztosítottak a megvalósításhoz szükséges eszközök, anyagok beszerzésére, így kerti kéziszerszámokat, vetőmagokat, gumókat, virágföldet, konyhai eszközöket biztosítottunk az eredményes munkához. Ezek a későbbiekben a fenntartást biztosíthatják. 7 I.3.7 Tanulmányi kirándulás, tapasztalatszerzés Egy alkalommal sor került a közeli Gyulaj település iskola tankertjének meglátogatására, tanulmányi kirándulás keretében. Itt évek óta foglalkoznak tankerti tevékenységgel. Az ottani kert „szemléje” után a döbröközi gyerekeket saját készítésű bodzaszörppel kínálták a magoncokat, ami különleges élményt és igazi jó példát jelentett. A gyulaji iskolakertben olyan növényekkel foglalkoznak, amelyek termesztési ciklusa a nyári szünetre befejeződik, beérnek, betakaríthatók. Ez a módszer megoldja a nyári szünidő szervezési gondjait, nincsenek feladatok (gyomtalanítás, öntözés), kevésbé életszerű, s a rendszerességre, felelősségvállalásra nevelést kevésbé támogatja. I.3.8 Kert-tervezés - növények A kert tervezésekor a növények kiválasztásánál több szempontot vettünk figyelembe. A sikerélmény biztosítása érdekében könnyen csírázó, kevésbé érzékeny, biztonsággal termelhető növényeket választottunk, míg olyan növények is bekerültek a termesztettek közé, amelyek alkalmasak arra, hogy nagy tömeget adva a közös főzőcskék alapanyagai lehessenek. Gondoltunk a kert díszítésére, a környezeti igényesség felkeltése okán, és virágmagokat is vetettünk, sajnos ezek közül nem minden kelt ki. Termesztett növények: saláta, sárgarépa, petrezselyem, hagyma, zöldborsó, burgonya, uborka, bab, csemegekukorica, cékla, bársonyvirág, szalmarózsa, paprika, paradicsom. A palántákat nem a gyerekek állították elő, a szükséges eszközök hiányában, hanem az Önkormányzat közmunkásai a Startmunka program keretében. Ebből kaptak a gyerekek. A palántázáskor mindenki a saját nevével jelölte meg növényeit, amelyekért felelős lesz a későbbiekben. I.3.9 Projektnapok Az iskolai projektnapok lehetőséget adtak a nevezetes napok tematikus, komplex feldolgozására, és a Magonc Tanoda projekthez való kapcsolódási pontok mentén a tevékenységeink „besorolására” elsősorban a gyerekek környezetvédelmi, természetvédelmi szemléletének alakítására. A Víz világnapja, A Föld napja, Madarak és Fák napja A projektnapokon természetesen az egész iskola részt vett. A foglalkozások során Magonc tanodás gyermekeknek is lehetősége volt a közös feladatokban részt venni, s számukra a kert, a növények termesztéséhez kapcsolódó témaköröket is kiemelték a beszélgetések, kreatív foglalkozások (makett készítése, rajzverseny) során.
Projektnap Víz világnapja
A Föld napja
Madarak és Fák napja
Időpont 2013. március 22.
2013. április 23.
2013. május 10.
Kapcsolódási pont A víz szerepe növények életében.
a
Tevékenységek A „vízi világ” megismertetése, PPT közös megnézése.
A víz körforgása.
Gyakorlat: origami és makett készítés.
Környezetvédelem a kertben, ökológiai termesztés
Irányított beszélgetés: mit tehetünk mi magunk? Az újrahasznosítás komposztálás
jelentősége
–
Madárbarát kert
Természetvédelemről készítése
beszélgetés,
rajzok
pl.
I.3.10 Tantárgyakhoz való kapcsolódás A projekt közvetlenül vagy közvetve az alábbiak szerint kapcsolódhat tantárgyakhoz: Természetismeret: növény részei, haszonnövény, dísznövény, víz körforgása, talajtípusok, szerkezete, időjárási megfigyelések, növények kártevői, védekezés ellenük-biogazdálkodás, környezetvédelem. Matematika: számítások – terület kiszámítása, sortávolság kimérése, palánta igény kiszámítása, terméshozam kiszámítása/mérése. Magyar irodalom: földműveléshez, növényekhez kapcsolódó mesék, történetek olvasása, népi gyermekjátékok, szómagyarázatok, könyvtári kutatómunka. Ének: magyar népdalok melyekben földműveléshez kapcsolódó tevékenységekről, növényekről énekelnek, pl.: „Hej tulipán, tulipán”, „Kiskertemben uborka”, „Hull a szilva”, „Szánt a babám”,”Sokat arattam a nyáron”, „Sej a döbröközi dimbes-dombos határban”. Informatika: ismeretbővítés a kertészkedés témakörében, saját bemutató készítése, kapcsolattartás. Technika, rajz: szerszámhasználat, plakátkészítés, természet színei, stb. I.3.11 Klubnapok, könyvtári délután, betakarítás, kerti partik Könyvtári délután: tartósítással kapcsolatos ismeretszerzés kézműves tevékenységgel összekapcsolva, könyvajánló. Betakarítással kapcsolatos tapasztalatok, a gyermekek élményei A cukorborsó-fejtés közben elfogyott, a hagyma-megfelelő mennyiségben, közepes méretűek termettek, a lányokat megsiratta tisztításkor. Burgonyából bőséges volt a termés, a belőle közösen készített paprikás krumpli finom volt. Az uborkatermés nem igazán sikerült, valószínűsíthető, hogy a nagy melegek, az aszály miatt. Egy üveg kovászos uborkát azért tudtunk elrakni, ami mindenkinek ízlett. A paradicsomból nagyon jó termés lett, amit
8
sokoldalúan használtuk fel: paradicsomsaláta, zöldparadicsom zöldparadicsom lekvárkülönlegesség készítését is megtanulták a gyerekek.
savanyúságnak,
A sárgarépa, petrezselyem-kétszer kellett vetni, de végül kikelt, lett mit betakarítani. Feldolgozása: bio ételízesítőnek aszalással, melynek összetevői: sárgarépa, petrezselyem, petrezselyemzöld, paradicsom, paprika, só. A sárgarépa a fiúknál nagyon népszerű növény volt, mindig megdézsmálták és jó étvággyal megették. Saját tapasztalatok: Az aktív tevékenység előnyét bizonyítandó: Hallottam és elfelejtettem; Láttam és emlékszem rá; Csináltam és megértettem (kínai közmondás) A projekt valóban az aktív tevékenykedtetésre alapul, mely cselekvés sorokon keresztül ad felhasználható tudást a gyermekeknek. A gyermek tevékenységen, saját tapasztalatokon keresztül jut olyan ismeret birtokába, melyet hasznosítani tud mindennapi életben. Megtanulták az alapvető kerti munkákat, azok sorrendjét. A magvetést a kikelő palánta gondozását majd a kiültetés helyes módját, idejét majd növekvő növény gondozását. Paradicsompalántáinkat kiültetéskor nevesítettük így mindenki nagyobb kedvvel, gondozta és figyelték is egymás növénykéjét. A nyári időszakban kisebb csoportokban vettek részt a kerti munkában, de becsületesen végigdolgozták a nyarat. A szünetben sok itt nyaraló gyermek is eljött a kertbe segíteni, sőt más osztályok tanulói is szívesen jöttek. A résztvevő gyerekeknek fejlődött a kötelességtudatuk, baráti kapcsolataik erősödtek meg a közös élmény, a közös sikerek kapcsán. A közösen elkészített ételek és azok elfogyasztása is erősítette a közösséget. A munkák során jobban odafigyeltek egymásra, segítették egymást (empátia, tolerancia). Összességében szívesen vettek részt a projektben, büszkék voltak arra, hogy az ő közösségük a „kiválasztott”. Remélhetően továbbra is megmarad a lelkesedésük. A projektben való munka időzítése nem minden esetben életszerű. A későbbiekben figyelembe kell venni a rugalmasabb időbeosztást, mely alkalmazkodik az időjáráshoz, illetve az aktuális munkák mennyiségéhez.
9
II.
Módszertani fejlesztés A módszertani fejlesztés célja, hogy a projektben szerzett, összegyűjtött, rendszerezett tapasztalatok alapján ajánlást készítsünk a tankerti tevékenység Döbröközi Iskola pedagógiai programjába való beépítésére/a rendszeres szakkör tevékenység tematikájára, illetve a projekt többi településén és akár szélesebb körben történő terjesztésére is. Ennek érdekében a megvalósítást regionális konferenciával zárjuk, ahol bemutatásra kerül a gyerekek munkájának eredménye mellett a módszertani fejlesztés anyaga is. A fejlesztés során figyelembe vettük Nemzeti Alaptantervben (NAT) foglaltakat, ennek megfelelően fogalmaztuk meg a Tanodára vonatkozó elveket, célokat, fejlesztési feladatokat, kereteket, tartalmakat. A NAT-ban nevesített kulcskompetenciák közül elsősorban a gyermekek „természettudományos és technikai” és a „kezdeményezőképesség és vállalkozói” kompetenciák fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni. A NAT I.1.1. fejezetében megfogalmazott fejlesztési célok mindegyikéhez, de különösen a „családi életre nevelés”, „felelősségvállalás másokért, önkéntesség, „fenntarthatóság, környezettudatosság”, „gazdasági, pénzügyi nevelés” járul hozzá a MAGONC TANODA megvalósítása. Fentieken túl – a tapasztalatok mellett – igyekeztünk szinergiát teremteni az iskolai (Apáczai Oktatási Központ, Dombóvár) pedagógiai programmal is, úgy gondoljuk, annak hitvallását erősíti, megvalósulását segíti a Magonc Tanoda: "Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) II.1 A Magonc Tanoda alapelvei II.1.1 Komplexitás A foglalkozások során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatása okán ezeket a hatásokat össze kell hangolni. II.1.2 Egyenrangúság, esélyegyenlőség A nevelő-oktató munka két résztvevője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló ennek nem tárgya, hanem alanya. A szegregációmentes együttnevelési környezet és az esélyegyenlőség biztosítása/érvényesítése annál is inkább fontos, mivel a projekt irányultság a mélyszegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok domináló. Természetesen a foglakozásokról senkit nem zárható ki, akkor sem, ha nem ennek a élcsoportnak tagja. II.1.3 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele A tanulók fejlődését mindenkor önmaguk fejlődési üteméhez mérten kell biztosítani. A foglalkozások alkalmasak a gyermekek eddig nem ismert gyakorlati képességeinek, készségeinek felismerésére és megfelelő pedagógiai munkával, alkalmas módszerekkel biztosítani lehet azok kibontakoztatását, fejlesztését. Személyre szabott, differenciált oktatás elvét a kötetlen körülmények között kell biztosítani.
10
II.1.4 A vezető pedagógus koordinátor szerepe A pedagógus segítségével a tanuló megkap minden olyan segítséget, amely tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez, készségeinek fejlesztéséhez hozzájárul. II.1.5 Élmény alapú tanulás, tapasztalatszerzés, aktivitás Az élményalapú tanulás során a pozitív érzelmi környezet hatására az információ közvetlenül a hosszú távú memóriába épül be, ahonnan szükség esetén könnyen előhívható. Fontosnak tarjuk a gyermekek aktivitásán alapuló személyes tapasztalatok megszerzését, sikerélményét, mely pozitív hatással van személyiségfejlődésükre és motivációjukra is. A közös munka várható eredményei serkentik a kreativitást. II.1.6 A külső hatások elve Pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életük során szereznek. II.1.7 Kiszámíthatóság, következetesség Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanári szabadságból adódó önállóság felelősségteljes alkalmazása. II.2 Oktatási célok Az tankerti foglalkozásokon a gyerekek együtt élnek a természettel, így egész más lesz a viszonyuk az élőlényekkel. A foglalkozásokon való részvétel fejleszti a természettel való kapcsolatukat, gondolkodásmódjukat. az ökológiai érzékenységük, nő. Fontos ismereteket szereznek, elsajátítják a természetbeni helyes viselkedés normáit, környezettudatos magatartásformát sajátíthatnak, el esetleges agresszivitásukat csökkenti a mozgás. A gyermekeknek lehetősége van biológiai, természeti megfigyelésekre, melyeket a későbbiekben hasznosíthatnak az egyes tantárgyak anyagának megtanulása során. Mindezek mellett megtanulják a biztonságos eszközhasználatot, melyik szerszám mire való, hogyan kell úgy használni, úgy hogy közben a másikra is odafigyelnek. Mindezek olyan, a felnőtt életükben majd hasznosuló magatartásformák, melyek segítségével önálló, dönteni képes, felelősségteljes felnőtté válhatnak a gyerekek. II.3 Pedagógiai fejlesztési feladatok Életviteli kompetenciák kialakítása és a tanulók motiváltságának fokozása Egészséges életmódra nevelés, családi életre nevelés Felelősségtudat, felelősségvállalás erősítése, rendszeresség Együttműködési készség, egymás segítése, empátia, tolerancia, kommunikáció, csoportban való munka megtanulása Problémamegoldó képesség növelése Értéktudat formálás Önálló munkára nevelés, a saját és mások munkájának megbecsülése
11
II.4 Jövőkép A gyermekek a településüket szerető állampolgárokká válnak, akik a vidéki létet nem büntetésként, hanem lehetőségként élik meg. Törekszenek az egészséges életmódra, a helyi termékek előállítására és fogyasztására, képesek az öngondoskodásra. Figyelnek környezetükre, szépítik azt, viselkedésük környezettudatosságot tükröz. A helyi társadalom építhet rájuk, mint a jövő generációjára.
12
II.5 A Magonc Tanoda megvalósításának feltételei Mint minden projekt esetében, a biztonságos megvalósítást csak akkor lehet garantálni, amennyiben a feltételrendszer rendelkezésre áll. Mind a humán erő, mind a tárgyi eszközök egyaránt fontosak, de a pozitív iskolai légkör, de a kedvező, elfogadó helyi fogadtatás szintén elengedhetetlen. II.5.1 Személyi feltételek, humán erő A szakkör vezetéséhez elkötelezett, a kötetlen foglalkozások vezetésére pedagógiailag és szakmai szempontból is alkalmas pedagógus szükséges. Az ő jelenléte szükséges minden foglalkozáson, külső szakember részvétele esetén kettős vezetéssel folytatódhat a munka. A szakmai munkát segítő agrárvégzettséggel rendelkező önkéntes/vagy projektfinanszírozással támogatott hiteles, helyi agrárszakember nagyban hozzájárul az ismeretek bővítéséhez és motiváció erősítéséhez, fenntartásához. A szülők, hozzátartozók részvétele a munkában a helyi beágyazódás egyik eszköze mellett a pozitív példa forrása, valamint komoly segítség a munkában, tapasztalatok átadásában, szaporítóanyag biztosításában (vetőmagok, palánták). II.5.2 Tárgyi feltételek Konyhakerti művelésre alkalmas, lehetőleg az iskolához közeli, a gyermekek létszámához igazodó nagyságú, jó talajminőséggel rendelkező földterület, tankert. Amennyiben az iskola nem rendelkezi ilyen területtel, az Önkormányzat segíthet ebben. Sok iskolában az épület körüli területeket, az udvarok széleit teszik alkalmassá a művelésre. Berendezett klubhelyiség, főzőkonyha, amely alkalmas egyrészt az elméleti – esős napos – foglalkozások megtartásához, másrést a kertben megtermelt zöldségfélék feldolgozására, a klubnapokon közös ételek készítésére, elfogyasztására. Döbröközi hétköznapi praktikák háza. A termesztéshez szükséges anyagok, elsősorban szaporítóanyag, vetőmag, vetőgumó, palánták, évelő növények esetében azok szaporító képletei, pl.: dugvány, sztóló, csemete, stb. Beszerzésük a projekteken kívül pénzigényes, forrásuk lehet különböző pályázati lehetőségekből újabb forrás, pl.: Iskolakert program évente megjelenő pályázata, az előző években termesztett növényekből vetőmag gyűjtése, szakszerű tárolása, helyi alapítványi, civil szervezeti segítség, szülői, nagyszülői segítség. Kerti szerszámok, egyéb eszközök a létszámtól függően: háromszögű-villás kapa, saraboló kapa, gereblye, ásó, öntözőkanna, ültetőfa, műanyag láda, seprű, lapát, műanyag vödör, ültető edények, cserepek, virágföld, munkavédelmi kesztyű. A szerszámok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy könnyű, a gyermekek számára könnyen kezelhető, de megfelelő minőségű munka elvégzésére alkalmasak legyenek. A velük való munkálkodás sikerélményt biztosítson a tanulónak. Egyéb eszközök klubfoglalkozásokhoz, pl.: projektor, flichart, papír, ceruzák, filctollak stb. A megtermelt zöldségfélék feldolgozásához lés elfogyasztásához alkalmas konyhai eszközök, lábos, fazék, tálak, kések, reszelők, szeletelők, hámozók, vágódeszka, stb. A tárgyi feltételek biztosítása a fenntarthatóság záloga!
13
II.5.3 Módszerek Élmény alapú tanulás módszerének egyik legfontosabb eredménye a gyerekek felelősségi és alkotási körének szélesedése.”2 Saját tapasztalataikon, sikerélményeiken keresztül tud a személyiségük fejlődni, képességeik kibontakozni. A benti klubfoglalkozások alkalmasak – elsősorban a téli időszakban és az esős napokon – az elméleti ismeretek elsajátítására, amelyek amellett, hogy megalapozzák a gyakorlati foglalkozásokat, köthetők különböző természettudományos tantárgyakhoz is, pl.: biológia, földrajz, kémia, környezetismeret. Ezek a foglalkozások eltérnek az iskolai oktatás módszereitől a vezető pedagógus közreműködésével szervezett előadások, filmvetítés, beszélgetések formájában zajlanak. Akár a gyerekek is felkészülhetnek egy-egy témából az ajánlott irodalom, Internetes oldalak alapján. Elősegíthetik továbbá az inter-generációs együttműködéseket a településen, a családokban, hiszen ezekre klubfoglalkozásokra a témában jártas szülők, nagyszülők, helyi szakemberek is meghívhatók, amennyiben vállalják a szereplést. Erre azért van nagy szükség, mivel az egyes generációk egyre távolabb kerülnek egymástól még vidéken is, holott kölcsönösen tanulhatnának a másiktól, erősítve a helyi közösségi társadalmi kohéziót. Lehetőség szerint környezetbarát (bio) gyakorlókert kialakítása, és művelése, annak gyakorlati kivitelezése a Tanoda program legfőbb módszertani eleme. „Az egyik legjobb lehetőség annak tudatosítására az iskolakert, hogy az emberi táplálék előállításának csak egy természetbarát formája révén tudjuk megőrizni a természet erőforrásait. Ennek megvalósítása csak a természet-közeli kertművelésnél (biokert) lehetséges. Az ilyen kertben vegyszereket, műtrágyákat nem használnak, a vadon élő növényeket a gyomágyásokban illetve az útszéleken megtűrik, a komposzt a kert szívévé válik, az ásványi őrlemények hosszú távon javítják a talajt, erősítik a növényeket. A szelíd növényvédelem és a biológiai védelem jellemzik a biokertet. Az ilyen kert jobban utal az ökológiai összefüggésekre, itt is a természeti rendnek kell uralkodnia.”3 Kampányok/akciók, közösségi rendezvények. Környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódóan projektnapok megvalósítása: Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Gyermeknap. „Kerti-parti klubnapok” a megtermelt termékek közös feldolgozása, kóstolás, fogyasztás (pl.: lecsóparti, „tócsi” fesztivál, paprikás-krumpli főző verseny, stb..). A tanodakert oktató funkciója mellett nagy szerepet játszhat az egészségesebb iskolai étkeztetés megalapozásában is. Emellett a gyerekek számára nagyon ösztönző lehet, hogy az általuk elültetett magból nem csak egy „elvont" termény kel ki, hanem abból közösen készíthető finom tízórai, uzsonna születhet. A saját terményeket, ha nem is az iskolai konyhán, de különböző foglalkozások keretében, az egészséges táplálkozásról szóló foglalkozásokon maguk készítik és fogyasztják el a gyerekek.
Mészáros Veronika – Bárnai Árpád: Az élménypedagógia egy lehetséges meghonosítási módja gyermekotthoni közegben: „Az élménypedagógia alapja Karl Schörghuber és Günter Amesberger (idézi Szabó 2006) meghatározása szerint a konkrét, gyakorlati tapasztaláson alapuló tanulás, mely általában nem hétköznapi, hanem kalandot és/vagy élményt magába foglaló helyzetben, valamint – érintetlen – természeti környezetben történik. A helyzetek az egyént a lehető legtöbb szempontból involválják, tehát az „agy, szív és kéz” összehangolt tevékenységét segítik elő; mindennek során elsősorban testi, de művészi, zenei, technikai vagy kulturális tevékenységre is ösztönözhetnek.” 3 Forrás: http://tanitoter.ofi.hu/kozossegi-ter 2
14
II.5.4 Tartalmi elemek A tapasztalatok azt igazolják, hogy a hatékony kertészkedést elméleti megalapozásnak kell megelőznie/kísérnie, annak érdekében, hogy a gyerekek kellően elmélyülő, a gyakorlatban és a majdani felnőtt életükben is hasznosítható ismereteket szerezzenek, amelyeket a gyakorlati munka alatt igazi tudássá, készséggé fejleszthetnek. Ehhez összegyűjtöttük azokat a kerti alapismereteket, amelyek alapozó tananyagként beépíthetők a gyakorlati foglalkozás tantárgyba, vagy a szakkör által megvalósított foglalkozások témaköreibe. E fejezetben, címszavakban került leírásra a javasolt témák sora, melyeket a későbbiekben részletesebben kifejtünk a II.9. sz. Ismeretanyag című fejezetben. Termesztési alapismeretek Környezetbarát gazdálkodás; Ápolási munkák, tevékenységnaptár; Betakarítási és tárolási ismeretek; Zöldségfélék az étkezésben; Helyi hagyományok. II.6 Tervezés, ütemezés Az eredményes munka érdekében előre tervezni kell, hogy a rendelkezésre álló terület előkészítésében, a termelni kívánt növények ápolásában, betakarításában, feldolgozásában hónapról-hónapra milyen feladatok várnak a gyerekekre. Fontos ez azért is, mivel a feladatokhoz az eszközöket, anyagokat időben kell biztosítani, ami folyamatos szervezést, előkészítői munkát igényel. A projekt tapasztalatai és a feldolgozott szakirodalom segítségével kiskertész-naptárat állítottunk össze, amelyben a kinti feladatok mellé egyéb foglalkozatási lehetőségek is bekerültek. A szabadföldi munkát nagymértékben befolyásolja az időjárás, így érdemes olyan tevékenységeket is beiktatni, ami az esőnapokra is érdekes és informatív elfoglaltságot jelent a gyerekeknek, és nem érheti a szakkör vezetőjét meglepetés. Január A kert nyugalmi állapotban van, így ilyenkor kell időt szánni arra, hogy az előző évi tapasztalatokat is figyelembe véve a kertet megtervezzék a gyerekek. Az előző évi eredmények alapján közösen kell átgondolni, hogy melyik zöldségek kerüljenek a kertbe és mennyi. A szakember és a szülők javaslatára választhatók új növények is, esetleg olyanok, amelyek magjait a gyerekek begyűjtötték, akár otthonról. A pedagógus irányításával a szakkörökön minden tanuló elkészítheti a saját kerttervét, megtanulják a vetésforgó fogalmát és figyelembe veszik azt a tervezéskor. Az egyes terveket megvitatják, amely során lehetőség van a különböző javaslatok indoklására, vitára, melyből kommunikációt, együttműködést, vitakészséget tanulnak a gyerekek. Demokratikusan, szavazással is eldöntheti a magonc közösség egy-egy növény, vagy parcella sorsát. Érdemes készíteni a gyerekekkel vetési naptárt, amelynek segítségével megismerkednek egyrészt a növényekkel, alapfogalmakkal (pl.: melegigényes, hidegtűrő növények) és a tervezés technikájával. Ilyenkor kell ellenőrizni a szerszámokat, a hibásakat kijavítani, megélezni, hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. Ehhez segítségül lehet hívni a gyerekek apukáját, nagypapákat.
15
Február Ez a hónap megfelelő az előző évben begyűjtött vetőmagok csiraképességének vizsgálatára. A szűrőpapíron csíráztatott magok fontos információval járulnak hozzá a vetőmagigény meghatározásához, izgalmas feladat a gyerekeknek, alkalmas a kísérletezésre, megfigyelésekre. A vásárolt vetőmagok csomagolásán feltüntetik azok érvényességi idejét, amit – az előző évről maradt magok esetében is – figyelembe kell majd venni a vetéskor. A téli hónapok friss zöldség hiányában telnek, ezért minden zöldre „vágyik” a szervezet. Egyik első vitaminforrásunk a hajtatott kerti zsázsa, melynek – föltőe, vagy itatóspapírba vetett – apró magjai 4-6 nap alatt kikelnek az ablakban. A sziklevél utáni 4-5 leveles állapotban vágható, fogyasztható vajas kenyérrel, ami igazi élményt jelent a gyerekeknek. A hónap végétől, ha a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőre és a szerszámokra a föld és megfelelő időjárás elkezdhető a vetőágy készítése. Az ősszel átforgatott talaj felszínét úgy kell el egyengetni, hogy aprómorzsás, sima felszínű magágyat kapjunk a vetésekhez. Március Az ágyások kijelölését követően elkezdhető a hagyma, sóska, petrezselyem, a sárgarépa, a zöltőorsó fajták, saláták, káposztafélék, hónapos retek vetése, majd ültethető a burgonyagumó, lehet duggatni a dughagymát és fokhagymát. Fontos a vetőmag méretétől függő egyenletes vetésmélység betartása és az adott növényre előírt sor és tőtávolság betartása, kimérése, melyet saját készítésű jelölő, mérő eszközzel csinálhatnak a gyerekek. József napig melegágyba kell kerülnie a melegigényes zöldségfélék magjainak, amelyekből megfelelő időre palánta nevelhető: paprika, paradicsom, padlizsán, korai káposztafélék, virágok. Április Ha a talaj 10-12 Co – ra melegszik fel, lehet vetni szabadföldbe melegkedvelő növényeket, a paprika, a paradicsom, a dinnye, káposztafélék magját, a csemegekukoricát, céklát, az uborkát, és a zöldbab első szakaszát, burgonyát. Áprilisban már palántázhatók a korai káposztafélék. A gyommentesítést is el kell kezdeni, figyelembe véve azt, hogy van közöttük gyógynövény is (csalán, papsajt, pásztortáska), s némelyek a biológiai növényvédelem eszköze is lehet (kövér porcsin és a mentafélék rovarriasztó a gyümölcsfák alatt). A gyomok szelektív irtása nem jelentheti azt, hogy hagyhatjuk elgyomosodni a kertet. Május Május elején vethető az uborka, tökfélék. Úgy érdemes a vetést időzíteni, hogy a fagyosszenteket (május 12-14.) követően induljon meg a kelés. Ennek elmúltával palántázhatók a melegigényes növények: paprika, paradicsom. Szegélynek a biológiai védekezés támogatására ültethető a bársonyvirág (fonalféreg ellen). Folyamatosan biztosítani kell a terület gyommentesen tartását és el kell végezni a burgonya feltöltését. Ebben a hónapban virágzik az akác és a fekete bodza, mindkettő virágja alkalmas szörp, üdítő készítésére. A növények ruderáliákon mindenütt előfordulnak, lehet a gyerekekkel gyűjtetni a virágokat és közös feldolgozással finom üdítő készíthető a nyárelő meleg napjaira. Ilyenkor gyűjthető és szárítható a biológiai védekezéshez szükséges csalán és mezei zsurló. Június
16
Gondoskodni kell a kert folyamatos gyomtalanításáról, a csapadékszegény időjárás esetén a palánták öntözéséről. A borsó érését figyelemmel kell követni, és a teljes érést követően a letermett töveket ki kell az ágyásokból szedni. Az üresen maradt területek takarása, takarónövénnyel történő beültetése megakadályozza az elgyomosodásukat. A paradicsom növényeinket felkarózhatjuk, támasztékot készíthetünk melléjük, amihez hozzá lehet kötni. Folyamatosan kell a paradicsom hónaljhajtásainak eltávolítása a folyton-növő fajták esetében. Június közepétől már a szünidei ütemterv szerint dolgoznak a gyerekek a kertben. Ahhoz, hogy az eddigi munka ne vesszen kárba, gondoskodni kell a szünidőre való felkészülésre. El kell készíteni a gyerekek és a rájuk felügyelő pedagógusok beosztását. A kert nagyságától és a még benne lévő növények mennyiségétől függ az, hogy egy-egy tanulóra hány alkalom és mennyi óra jut a nyár folyamán. Július-augusztus A szünidei időszakban a legszükségesebb feladatokat tudják elvégezni a gyerekek, annak ellenére, hogy a növények nagy része ebben az időszakban takarítható be. Egy-egy nagyobb „szüret”, pl.: paprika-, paradicsom-, hagymaszedés idejére akár az egész szakkör behívható, ilyenkor lehet a terményekből a közösen elkészített ételeket közösen elfogyasztani. A növények betakarításáról folyamatosan gondoskodni kell, a termények felhasználása lehetséges a helyi közösségi konyhákon (óvoda, szociális étkeztetés), de a gyerekek, akik a kertben dolgoznak is részesülhetnek a termésből. Ennek a szabályait előzetesen rögzíteni kell velük. Azon növények érett terméseit, amiből magot szeretnénk biztosítani a következő évre, össze kell gyűjteni és kiszedni belőlük a magot, azok biztonságos, penészmentes tárolásáról gondoskodni kell. A szünidő alatt is biztosítani kell a gyommentesítést és szükség esetén az öntözést. Szeptember Ez a fő betakarítás időszaka. A gyökérzöldségeket és a burgonyát ássuk ki, felhasználásuk már az iskola konyháján is történhet. A növények lombja komposztálható, ha azok egészségesek. A burgonyából nagyon változatos ételek készülhetnek, klubfoglalkozások során kipróbálhatják a gyerekek.
amelyek
elkészítését
a
Ebben a hónapban kell elvetni az áttelelő saláta magját, amit a későbbiekben ritkítani, palántázni lehet. A vetéshez a kert olyan részét készítsük elő, ahol az őszi talajművelés során nem bolygatjuk a földet. Október A még megmaradt növényi részektől meg kell tisztítani a kertet, a komposztkészítést folyamatosan lehet végezni. A téli salátákat ültessük ki. Az használt karókat, botokat, melyek növényeink (paradicsom) támasztékul szolgáltak, húzzuk ki, tisztítsuk meg és tegyük el a következő évre.
17
El lehet kezdeni a talaj őszi munkáit. Ha rendelkezésre áll szerves trágya, azt szét kell szórni, majd beásni, vagy beszántani a kertbe. Ez a művelet a következő hónapban is folytatható a fagyok beálltáig. November-december Amennyiben a kertben, az udvaron gyümölcsfák, díszfák is találhatók, a gyerekek a téli hónapokban megismerhetik a nálunk telelő madarakat, a róluk való gondoskodást (rendszeresség, etetőanyag, ivóvízről való napi gondoskodás). A tél beköszöntével a madarak egyre kevesebb táplálékot találnak, ezért fontos az etetésük, ami segíti az életben maradásukat, és élményt is nyújt a gyerekeknek: az etetőre érkező madarak megfigyelése, azonosítása érdekes és hasznos számunkra. Ezek a hónapok a tervezés időszaka, amikor a kert nyugalomba kerül. A január hónapnál leírt tevékenységek már ekkor elkezdhetők. Ez az elméleti alapozás, gyakorlás időszak is. Ajánlott szakirodalmat tanulmányozhatnak, filmeket nézhetnek, meghívhat a csoport tapasztalt családtagot is, aki hitelesen tud beszélni a rájuk váró feladatokról. Hónapokhoz nem köthető tevékenységek A teljes vegetáció alatt készíthető komposzt, amelynek eredményét a talajerő utánpótláshoz lehet felhasználni. A biológiai védekezéshez, talajerő utánpótláshoz szükséges növények gyűjtése, és felhasználása szintén folyamatos a vegetációs időszakban, a II.9.4 sz.fejezetben ezeket a lehetőségek részletesen felsoroljuk. A II.8.2. sz. fejezetben részletezett meteorológiai mérések és feljegyzések egész évben végezhetők.
18
II.7 A Magonc Tanodában termesztett növények főbb jellemzői Vetésforgó
Vetés
Sor és tőtávolság
Ápolás
Maga után nem kerülhet
Helyrevetés 03.hó
30*20 cm 18-22 tő/m2
Egyelés, öntözés, kapálás
3-4 évig ne kerüljön gyökgumósok után
Helyrevetés 03-07. hó
25*3 cm 120tő/m2
Mély talajt kíván. Egyelés, kapálás.
3-4 évig ne kerüljön gyökgumósok után.
Helyrevetés 02. hótól 03. hó közepéig
25*3 cm 120tő/m2
Mély talajt kíván. Egyelés, kapálás.
Trágyázás után a második évben ajánlott, önmaga után 45 évig nem rakható.
Magról helyrevetéss el 03. hó Dughagyma 03. hó
25*10 cm 40 tő/m2
Gyomtalanítás kapálás, gyomlálás
Önmaga után 23 évig ne kerüljön
02. hó-04. hóig fajtától függően szakaszosan vethető
25*3,5 cm 120-140 tő/m2
Önmaga, paradicsom, paprika után ne kerüljön. Az előveteményre nem idényes.
Előcsíráztat ás után gyorsabban kihajt. 04. hó
160*35 cm 4-5 tő/m2
Gyomtalanítás töltögetés burgonyabogár elleni védelem
Közvetlenül trágyázható, önmaga után 34 évig ne kerüljön
Melegigény es 05. hó elejétől helybe vetéssel
80*10 cm 10-13 tő/m2
Gyomtalanítás öntözés
2-3 évig ne kerüljön önmaga és egyéb hüvelyesek után
Melegigény es 05. hó elejétől helybe vetéssel
30*5-10 cm 40-60 tő/m2
Kapálás, fajtától függően karózás
Termeszthető több éven át is önmaga után. A trágyázást
04. hó végétől 07. hó közepéig fajtától
60*35 cm 4-5 tő/m2
Kapálás, öntözés
Betakarítás, felhasználás
Egyéb megjegyzés
Fejes saláta Rövid tenyészidejű. Frissen salátának használható.
Melegben könnyen felmagzik. Áttelelő fajtája is van.
Sárgarépa A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra, a hosszúak téli tárolásra alkalmasak.
Hidegtűrő. Karotin tartalma miatt jelentős.
Petrezselyem A téli tárolásra alkalmas fajtákat a fagyok beállta előtt fel kell szedni.
A metélő petrezselyem szegélyeket díszít is, és állandó zöldet biztosít.
A szár leszáradásakor lehet elkezdeni a kiszedést.
C-vitamin tartalma magas, gyógynövény is. Zöldhagymának ősszel is rakható. Metélő hagyma. 2 éves, a sűrűn vetett magból az első évben dughagyma állítható elő.
Hagyma
Zöldborsó Gyommentese n tartás
Megfelelő fajtasor vetésekor szakaszosan május közepétől szedhető.
A vitaminok mellett kalóriában is gazdag. N gyűjtő baktériumok. Korai fajták után káposztafélék kerülhetnek.
Burgonya Újburgonyának a gumók legalább dió nagyságúak. Ha a szár leszárad, azonnal ki kell szedni.
Jól hasznosítható a közös főzéseknél. Az újkrumpli téli tárolásra nem alkalmas. A burgonyabogár elleni védelem a bogarak összeszedésével lehetséges.
A magyar konyha részeként kísérő savanyúságnak alkalmas: saláta, téli csemege, kovászolt. Az apró terméseket naponta kell szedni. gyorsan nőnek.
Érzékeny a gombabetegségekre. Százaz melegben könnyen megkeseredhet. Fajtaválasztéka nagy. A hibrid fajták nem alkalmasak magfogásra.
Változatos felhasználás és betakarítás fajtától függően: zöldbab, kifejtőbab, szárazbab.
Víz és hőigénye nagy, talajban „válogatós”.
Uborka
Bab
Csemegekukorica A zsenge, de már kifejlett szemekkel rendelkező csövek alkalmasak a szedésre.
Jól hasznosítható a közös főzéseknél. A frissen szedett csöveknek csak néhány perc főzés kell. A gyerekek egyik
19
Vetésforgó
Vetés
Sor és tőtávolság
Ápolás
meghálálja.
függően szakaszosan vethető, fészekbe.
Maga után nem kerülhet. Jó partnernövény, nincs olyan betegsége, ami a többi zöldségfélét fertőzné.
04. eleje helyben vetéssel
3-4 évenként kerülhet ugyanarra a területre
Magvetés palántanevel éshez: 03.10-15 között Palántázás 05. hó 15. után
40*15-20cm 12-14 tő/m2
Kapálás, öntözés fejtrágyázás
3-4 évenként kerülhet ugyanarra a területre. Burgonya, padlizsán szomszédsága kerülendő.
Magvetés palántanevel éshez: 03.10-15 között Palántázás május elejétől
60*40 cm 4-5 tő/m2
Kapálás karózás, kötözés, öntözés
Betakarítás, felhasználás
Egyéb megjegyzés kedvenc csemegéje.
Cékla 30*10cm 35 tő/m2
Kapálás, egyelés
A hosszú tenyészidejű, kifejlett, érett gumót egész télen át el lehet tárolni.
A gyerekeknek nem a legkedvesebb csemegéjük, de érdemes őket hozzászoktatni B1, B2 vitamin és ásványi anyag tartalma magas. Könnyen tárolható,
Paprika Szedése éréstől folyamatosan. Nyersen és főzve egyaránt fogyasztható.
A közös főzés, „lecsópartik” legfontosabb alapanyaga. Széles fajtaválaszték. Mivel a gyerekek fogyasztják, ne válasszunk csípős fajtákat.
Paradicsom Szedése éréstől folyamatosan.
A fajtaválasztásnál figyelemmel kell lenni a felhasználási célra. A vastaghúsú, illetve koktél paradicsomok elsősorban azonnali fogyasztásra, míg a lédús, nagybogyójú fajták elsősorban főzéshez, befőzéshez alkalmasak. Kipróbálható a gyerekekkel az ivólé készítése.
II.7.1 Egyéb javaslatok Retek – hónapos retek termesztését érdemes átgondolni, hiszen az első nyersen fogyasztható csemegék közé tartozik a legrövidebb tenyészidejű zöldségünk. Tipikus hosszúnappalos növény, így a nappalok hosszabbodásával a növekvő fénymennyiség hatására hamar magszárba megy, nem fejleszt gumót. Ezért csak kora tavasszal és ősszel érdemes vetni. Vízigénye nagy, száraz talajban idő előtt megpudvásodik. Gyakori problémát okoz a termesztésekor a földi bolha és a gyökér légy (kukacos lesz), a biokertben ezek ellen nehéz a védekezés, így a fertőzés esetén csalódással is járhat a termesztése. Spenót – akkora mennyiség előállításához, ami megfelelne a közétkeztetésben egy egyszeri felhasználáshoz, általában nem elegendő méretű a tankert, bár amint lekerül a területről (rövid tenyészidő miatt jó elővetemény), vethető utána más növény, pl.: zöldbab, uborka, cékla. Bemutató jelleggel érdemes kis parcellát létrehozni számára. Fokhagyma – a hagymával egy időben duggatható a nyári változat, elsősorban fűszerként hasznosítható. Tökfélék (spárgatök, cukkini, csillagtök (patisszon), sütőtök, lopótök) – nagy termésmennyiségekre képesek, de nagy a tenyészterülete is ezeknek a növényeknek. A kert
20
nagyságától függően egy-egy tövet is lehet bemutatóként vetni, de nagyobb kert esetén a termés hasznosítása az iskola konyhájában is megoldható. A lopótököt kerítésre futtatva látványos rész alakítható a kertben, a terméseket érést követően kreatív foglalkozásokon tudják felhasználni a tanulók. Káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karfiol, brokkoli, karalábé) termesztését szintén bemutató jelleggel érdemes a kisebb tankertekben végezni, figyelve a kártevők irtásának biológiai lehetőségeire. A molytetű, levéltetű, káposztalepke komoly károkat okozhat a termésben. A karalábé nyersen is fogyasztható, zsengén a gyerekek egyik kedvenc csemegéjévé válhat. Gyógynövények – néhány, élvezeti értékkel is bíró növény betelepítse évelő ágyba, színesítheti a kertet, pl.: menták, izsóp, levendula. Dísznövények – a falusi porták, udvarok jellemző díszítő növényeit a legtöbb esetben saját begyűjtött magokból, szaporítóanyagból, gyakran szomszéd csere-berével szerzik be, tartják fent az asszonyok. Több növény a díszítésen kívül a biológiai kertművelésnek is része lehet, ilyen a bársonyvirág. A hagyományos növények sora szinte kifogyhatatlan, a helyi hagyományok, szokások határozzák meg a fajokat. II.7.2 Évelő növények és gyümölcsfák telepítésének előnyei, hátrányai Évelő növényeket akkor érdemes a tankertbe tervezni és telepíteni, ha hosszútávon biztosított a földterület a gyakorlókert céljára. E növények köre a gyümölcsfákon kívül zöldségfélékből, gyógy-, és fűszernövényekből, dísznövényekből áll. A növények telepítése magasabb költségekkel, többletmunkával jár, a gyümölcsfák termőre fordulása gyakran több év, s ha időközben megszűnik a terület hasznosíthatósága, akkor mindez kárba veszik, rossz példaként szolgálhat. A gyümölcsfák előállítása során bonyolult, de rendkívül érdekes szaporítási módokat sajátíthatnak el a gyerekek, persze egyszerűbb a legalapvetőbb fákat faiskolában beszerezni, ennek azonban komoly költségei vannak. Az évelő zöldségek (pl.: sóska, rebarbara, földieper), illetve a gyógy-, és fűszernövények (pl.: menta, kakukkfű, lestyán, tárkony) és virágok (pl.: margaréta, krizantém, rózsa, muskátli) telepítéséhez kis kutató munkával a faluban lévő konyhakertekből beszerezhető a szaporító anyag. Ezekből a növényekből néhány tő elegendő ahhoz, hogy a gyerekek megismerkedjenek velük, melyek nem csak hasznosak, de díszítik is a tankertet. II.7.3 Meteorológiai mérések, megfigyelések Egész évben végezhetők egyszerű meteorológiai mérések, megfigyelések. A hőmérséklet a felszín felett 2 m-es magasságban, árnyékolva kell mérni, amihez egyszerű meteorológiai házikó is készíthető, és egy minimum, maximum hőmérő elegendő. A csapadékmérőt úgy kell elhelyezni, hogy a felfogó felület a felszín feletti 1 m-es magasságban legyen. A csapadékmérés mértékegysége a milliméter (egy négyzetméter felületre hulló egy milliméteres vízréteg egy liternek felel). Ezért ha elosztjuk a csapadékmérőben összegyűlt víz mennyiségét a mérő befogadó felületével, megkapjuk a csapadék pontos értékét mm-ben. Házilag is egyszerűen készíthető kiürült, perem nélküli kör alapú műanyag edényből, pl.: tejfölös pohár. A napi mérések a rendszerességre tanítják, a feljegyzései eredményei összefüggések megállapítására, kutatásra ösztönzik a gyerekeket.
21
II.7.4 Külső segítség Már említettük a családok, szülők, nagyszülők, szomszédok bevonását, természetesen ez önkéntes alapon történhet, azonban ennek a konkrét segítségen kívül komoly közösségépítő, társadalmi haszna van. Amiben segítséget érkezhet kerten keresztül a gyermekek számára: Saját kertek megmutatása, tapasztalatok átadása a foglalkozások során. Saját kertekből szaporítóanyag biztosítása, a szaporítás elvégzéséhez pl. rózsa gyökereztetés, eper-, mentapalánta telepítés, magfogás, tárolás, stb. Elhasznált, kitisztított – ültetés céljára hasznosítható – műanyag edénykék összegyűjtése (pl.: tejfölös, joghurtos poharak, stb.), mely során megtanulják a szelektív szemétgyűjtés mellett az újrahasznosítás fogalmát is gyerekek. Kerti szerszámok, eszközök karbantartása élezése. Támasztékok, karózáshoz szükséges cövekek kifaragása, karbantartása. Komposztáló készítése. Évelő növények teleltetése, pl.: muskátli. A klubnapok során a közös főzéshez segítség. Csere-bere börze megszervezése, ezen való részvétel (mintegy kis helyi piac működhet). Természetesen ezekhez a tevékenységekhez olyan elkötelezett ügyes kezű tapasztalt anyukák, apukák, nagymamák, nagypapák kellenek, akik szívesen segítséget nyújtanak a gyerekek munkájához.
22
II.8 Ismeretanyag, tananyag - témajavaslatok II.8.1 Termesztési alapismeretek Környezeti feltételek A hőigény A növények fejlődése bizonyos meghatározott hőmérsékleti viszonyok között megy végbe, amelyek fajonként igen változók, ezért az időjárási viszonyok ismeretében, azokat figyelembe véve kell megterveznünk, hogy milyen növényeket, mikor vetünk el. Egyes növények már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell - egyesek el sem viselik – a magas hőmérséklet pl.: petrezselyem, sárgarépa, saláta, míg mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között, a természetes napfény. Csak – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást, vagy árnyékolást a természetes fény kiegészítésére, csökkentésére. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. fénykedvelők, vagy az árnyékkedvelők csoportjába tartoznak. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát, paradicsomot és a dinnyét. Közepes fényigényű a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, a vörös- és fokhagyma, a cékla, a bab, a borsó és az uborka. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller, a sárgarépa Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszú nappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik. Vízigény és vízpótlás A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból, vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek. A palántákat kiültetést követően célszerű öntözni. Az aszályos években, nyári időszakban a vízigényes növényeket szintén öntözni szükséges. A víz mennyisége szabályozza a terméskötődést is. A levegő szerepe A levegőnek, mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják, mivel azon a termesztő alig változtathat. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben azonban jelentős szerepe van, mivel a növények fejlődését, növekedését sokoldalúan befolyásolja. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal, rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. A tápanyagigény. A növények életfolyamatait befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi eredetű tényezők közé soroljuk. Azokat az elemeket, amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makro elemeknek, míg azokat, amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek, de sokkal kevesebb kell belőlük, mikroelemeknek.
23
Makro elemek aránya a növényi szervezetben4: 1 - 50 % = O, H, C, 0,1 % = P, Si, K, Ca, N, 0,01 % = S, Mg, Na,Cl, Al. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban, elsősorban a talajból jutnak. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. A növények tápanyagigény kielégítése a trágyázás, melynek legősibb formája az állati trágya felhasználása. Előnye, hogy a tápanyag-ellátás mellett a talaj szerkezetét is javítja. II.8.2 Ápolási munkák Tevékenységnaptár A kertet – vetésforgót, az éves munkákat a téli hónapok foglalkozásain tevékenységnaptárban lehet megtervezni, összegezni, mely időrendben tartalmazza az egyes elvégzendő munkákat növényenként. Talajművelés A talajművelés a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálása, alakítása, melynek célja a víz-, levegő-, és tápanyag-forgalom alakítása a talajban, és a gyomnövények irtása. A talajművelési rendszer egy területen, huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni, hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. Ez lehet fordítás, porhanyítás, lazítás, keverés, tömörítés, egyengetés, talajfelszín alakítás. A vetés előtti talaj-előkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása, ami sima felületű, aprómorzsás szerkezetű, kellően ülepedett, s gyommentes. A növényápoló talajművelés célja a termesztett növények talajfelszínének porhanyítása, gyommentesítése. Speciális növényápolás a töltögetés, amit akkor végzük, ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől, pl.: a burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész, amely önállóan képes új generáció létrehozására. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. A vetőmag értékmérő tulajdonságai: tisztaság, csírázóképesség, életképesség, egészségi állapot, nedvességtartalom, csíraszám, fajés fajtaazonosság. A zöldségnövények magvetésének gyakoribb ültetési időpontjai: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz, amikor a földre rá lehet menni (pl. gyökérzöldségek). – A talaj 5 - 8 oC-ra felmelegedett (pl. cékla, burgonya egyes káposztafélék). – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. uborka, bab, dinnye). – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele, pl.: saláta, őszi foghagyma, zöldhagyma, áttelelő spenót). 4
Forrás: Dr. Lenti István: Kertészet
24
Palántanevelés A zöldségtermesztésben a melegigényes kultúrák esetében használatos egy olyan szaporítási mód is, amelyre az jellemző, hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik, hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) objektumba (pl.: üvegház, fólia sátor, melegágy), ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek biztosíthatók, pl.: paradicsom, paprika, padlizsán, káposztafélék, egynyári virágok. A palántanevelés munkafolyamatai: – a magvetésre használt talaj előkészítése, – palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek, termesztő közegek készítése, – a magvetés időzítése, – a palánták ápolása. Palántanevelési módok: – szálas palántanevelés, – földlabdás palántanevelés, – tálcás palántanevelés, – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. A kiültetés főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. káposzta- és salátafélék), – április végétől (pl. a paradicsom), – május elején, közepén (pl. paprika, kabakosok, kukorica), – május vége (pl. a zeller), – nyáron (pl. káposzta- és salátafélék), – ősszel (pl. káposztafélék, fejes saláta). A tőszám, vagy állománysűrűség, az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. Ápolási munkák Növényápolási munkák a magvetéstől/a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett munkák összessége. Célja a terméshozamok növelése, a minőség javítása a szedési idény lehetséges meghosszabbítása. Ápolási tevékenység az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklésére: fűtés, megvilágítás, árnyékolás, fagyvédelem, szél elleni védelem, öntözés. A talajműveléssel összefüggő munkák: növényápoló talajművelés, töltögetés, talajtakarás, tápanyagellátás. A növények védelme: kórokozók, kártevők elleni védekezés, gyomirtás. A növényi részek eltávolítása a nagyobb termés érdekében: fattyazás, metszés, kacsozás, hajtáscsúcs visszacsípése. Rögzítés: indarögzítés, kötözés. Öntözés Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő szabályzását, pótlását jelenti, melyet száraz területeken és csapadékszegény időszakokban kell végezni. Jelentős termés és minőségnövelő hatása van a zöldségfélék előállítása során. A növények eltérő vízigényűek.
25
II.8.3 Betakarítási és tárolási ismeretek A termesztés befejező munkái: a szedés, betakarítás, tárolás. A betakarításnál figyelembe kell venni, hogy a zöldségfélék általában frissen fogyaszthatók, azonnal felhasználásra kerülnek, gyorsan romlanak, nem egyszerre érnek, szedésük ismétlődik, vagy folyamatos, sérülékenyek, szedésük többségükben kézzel történik. A minőség megőrzése érdekében körültekintően kell meghatározni az optimális betakarítási időt, az érettségtől függően. A felhasználási érettség: a termés elérte azt a teljes állapotot (szín, méret, stb.), hogy legjobb minőségben fogyasztható. Biológiai érettség: a növény magja érett, továbbszaporításra (vetésre) alkalmas. Egyes zöldségfajoknál ez a két érettség egybeesik. Tárolás A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. A tárolás célja, hogy megőrizzük a termény frissességét, minőségét a betárolástól a felhasználásig. Tárolás szabadföldön: árok, prizma, gúla. Tárolás egyszerű létesítményei: verem, padlás, pince, raktár. II.8.4 Környezetbarát (szelíd) gazdálkodás Vetésforgó használata A növény betegségeket okozó kórokozók, kártevő rovarok a talajban maradnak, ha ugyanabból a növénycsaládból ültetünk ugyanarra a helyre, akkor ezek évről évre szaporodnak. A növények kiválasztásakor azt kell szem előtt tartani, hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. Erre azért van szükség, mert a növény saját igénye szerint, egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait, másrészt elszaporodnak a fajra jellemző kórokozók, kártevők. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom, paprika, burgonya, a fejes és a kelkáposzta, karalábé, karfiol, bimbós kel. Pl.: első évben: hüvelyesek, második évben: káposztafélék, ezt követően: burgonyafélék, utána: hagymafélék, végül: gyökérzöldségek (ernyősvirágúak). Növénytársítások A növények többsége nem „közömbös egymás iránt”, rokon- és ellenszenvek bonyolult hálózata létezik közöttük, biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg. Az egyik növény kiválóan előkészíti a talajt a másik számára, egy harmadik elriasztja a negyedik kártevőjét, míg az ötödik mellett a hatodik alig növekszik, nem virágzik, nem hoz termést. Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat, és eredményesebb lesz a kertészkedésünk is.
26
A legismertebb kedvező szomszédságok5: Sárgarépa – hagyma (védik egymást a répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller – káposztafélék (védik egymást a zellerrozsda illetve a káposztalepke károsítása ellen); Saláta – retek (a saláta megvédi a retket a földibolháktól); Káposzta – paradicsom (a paradicsom elriasztja a káposztalepkéket); Burgonya – zöldbab (a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat); Uborka – hagyma (a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését). További kedvező szomszédságok: Bab – káposztafélék; Káposztafélék – cékla; Paradicsom – petrezselyem; Paradicsom – hagyma; Paradicsom – zeller; Paradicsom – bokorbab; Pasztinák – hagyma; Saláta – bab; Saláta – uborka; Saláta – bokorbab; Saláta – cékla; Saláta – mángold; Borsó – káposztafélék; Uborka – káposztafélék; Burgonya – borsó; Burgonya – lóbab. A legfontosabb nemkívánatos szomszédságok: Bab – hagyma, burgonya – hagyma, vöröskáposzta – paradicsom, sárgarépa – paradicsom, petrezselyem – fejes saláta, paprika – padlizsán, tök – burgonya. Biológiai védekezés növényi anyagokkal
Növényi rész
Védendő növény
Vöröshagyma Bármely héja növényre
Hatékonyság Mindenféle gombabetegség Sárgarépalégy ellen
Mezei zsurló
Bármely növényre
Mindenféle gombabetegség atkák ellen hatásos. A növények ellenállóságát növeli.
Bodza levél
Bármely növény
Rovarok, hernyók
Bodzavirág
Szilva, ringló Szilvadarázs
Gyermekláncfű
Bármely növény
Komposztjavító, növekedést serkentő, minőségjavító
Csalánlevél
Bármely növény
Általános immunerősítő Kártevők ellen levéltetvek és hangyák ellen hatásos
Kamilla
Bármely növényre
Vetőmag fertőtlenítés, kezelés. A kamillafürdő tisztítja és fertőtleníti a maghéjat
5
Forrás: http://okovolgy.hu/novenytarsitasok-es-vetesvaltasok-a-biokertben/
Felhasználás módja Permetezés A teát beteg szobanövényekre használhatjuk. Permetezés Permetezés A kezelés a virágzás előtt kezdődjék, majd kétszerháromszor megismételjük azt. Permetezve és talajra öntözve is hatásos Permetezés Öntözés Tömény csalánoldat talajjavításhoz, levéltetű ellen és komposztkezeléshez Húsz percre beáztatjuk a magokat, amelyeket ezután azonnal elvetünk.
27
Komposzt készítése A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely az egészséges növényi hulladékok, melléktermékek szerves anyagait, humuszszerű anyaggá alakítja át. Egyszerű eszközökkel, odafigyeléssel a tankertben is kivitelezhető. A komposzt használatának előnyei: A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét is, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt. Hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása. A háztartási hulladékok mennyisége csökken. A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek. Vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését. Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét. Komposzt készítéséhez a kertben megtermett növényi hulladékok, pl.: ősszel lehullott falevelek, évelő növények szárai, lenyírt fű, borsó-, babszár, stb. használhatók. Nem használható a dió, vadgesztenye levél, a beteg növényi részek, II.8.5 Zöldségfélék az étkezésben Az egészséges életmód iránti igény fokozódása következtében kevesebb kalóriában gazdag élelmiszert igénylünk, ugyanakkor több fehérjét, gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, melyek biológiai hatása kedvező. A zöldségek legfőbb táplálkozási értékét a beltartalmi értékük, a vitaminok, az ásványi sók, a kedvező sav-lúg arányon kívül a kellemes ízük és illatuk adja. Elkészítési módjuk változatos, konzerválással, hűtéssel fogyasztási idejük meghosszabbítható. A bio kertben előállított termények vegyszermentesek, egészségesek. Táplálkozási piramis6
6
Forrás: http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/eletmod/taplalkozasi-piramis
28
Napi energia bevitelünket alapvetően a szükségletnek kell meghatároznia. Nagyobb fizikai, szellemi igénybevétel esetén több táplálékot kell fogyasztanunk, hogy az erőnlétünket, testsúlyunkat az adott szinten tudjuk tartani. Az étkezésünket leginkább meghatározó élelmiszercsoport a piramis alján található. Szükségletünk felét-egyharmadát fedezik a kenyér-, péksütemény-, tészta- és gabonafélék, burgonya, rizs, hüvelyesek (borsó, bab). Energiaigényünk legnagyobb részét keményítő bontásából nyerjük. Jó, ha a választott kenyérfélék lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készüljenek. Így értékes élelmi rostot és B vitaminokat is juttatunk a szervezetbe, és lényeges, hogy az ilyen alapanyagból készült termékek lényegesen laktatóbbak, mint a fehérkenyér. 29 A zöldség- és főzelékfélék szintén fontos szerepet játszanak táplálkozásunkban. Energiatartalmuk nem olyan jelentős, mint az előző csoporté, inkább ásványi anyag-, élelmi rost- és vitamintartalma előnyös. Naponta legalább háromszor jó lenne fogyasztanunk nyersen és főtt formában is. Gyümölcsöket értékes gyümölcscukor-, vitamin-, és rosttartalmuk miatt fogyasztunk. Nyári hónapokban a mindennapjainkhoz tartoznak, de télen is fontos, hogy legalább naponta illesszünk az étkezésünkbe gyümölcsöt. Tej, tejtermékek (sajtok, túró, kefir, joghurt) nem csak a gyerekeknek elengedhetetlen. Fehérje-, és ásványi anyag tartalmuk jelentős. Gondoljunk a magas kalcium tartalmukra! Naponta többször fogyasszunk. A húsok (baromfi, sertés, marha, hal), felvágottak, tojás talán a legfontosabb fehérjeforrásaink. A főétkezéseink - reggeli, ebéd, vacsora - mindig tartalmazzanak teljes értékű fehérjét tejtermékből, tojásból vagy húsféléből. A zsiradékok nem képeznek önálló élelmiszercsoportot táplálkozásunkban. Az élelmiszereink természetes módon tartalmaznak zsiradékot, de tisztában kell lennünk avval, hogy a sovány húsok lényegesen értékesebbek. Nem szükséges, hogy teljesen száműzzük az étkezésünkből a zsiradékokat, hiszen ez a legmagasabb energiatartalmú élelmi anyag csoport, és a zsírban oldódó vitaminok felszívódása, felhasználása miatt is fontosak. Az édességek fogyasztása az egészséges szervezetű emberek számára szintén része a táplálkozásnak. Közkedvelt kiegészítői egy teljes értékű étkezésnek. Nagyon fontos, hogy az ételek mellett odafigyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre is! II.8.6 Helyi hagyományok. Ünnepekhez kötődő hagyományok: Húsvét, Pünkösd, Búcsú, Karácsony. A falusi élethez kapcsolódó jeles napok: József nap (magvetés palántákhoz), Szent György nap, Fagyos szentek, Medárd, stb.
II.9 További lehetőség - javaslatok Kapcsolatfelvétel a hasonló-gyakorló kertet működtető intézményekkel- internet, tanulókintézmények Jó gyakorlat kidolgozása- referencia intézményi szerep Kapcsolódás a kistérségi hálózathoz A projekt tartalmi elemeinek beépítése az intézmény működését meghatározó alapdokumentumokba (SzMSz, Helyi tanterv, Házirend ) A működés szervezeti kereteinek megteremtése Az alapvető személyi és tárgyi feltételek további biztosítása
30
Függelék - Fogalomtár Fogalom Biokert
Fogalom meghatározása Olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek mellőzésével.
Csapadékmérés
A csapadékmérés mértékegysége a milliméter. Vagyis egy négyzetméter felületre hulló egy milliméteres vízréteg egy liternek felel meg. Ezért ha elosztjuk a csapadékmérőben összegyűlt víz mennyiségét a mérő befogadó felületével, megkapjuk a csapadék pontos értékét mm-ben.
Egyéves, egynyári növények
Olyan lágy szárú növények, melyek csíráznak, virágot hoznak és a termésérés után elpusztulnak, egy év időtartama alatt.
Egylaki növények
Azok a növények, amelyeken azonos egyeden porzós és termős virágok is találhatók.
Évelő növények
Azok a lágyszárú növények, amelyek hosszú ideig élnek, termésérés után a föld feletti száruk elpusztul, de mindig marad olyan földalatti képletük (gyöktörzs, hagyma, gumó) amely áttelel és a következő évben kihajt. Évelők még a fásodó szárú félcserjék és fás szárú növények is. Gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra fel lehet használni. A termesztésben gyomnak nevezünk minden növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros azzal, hogy a termesztett növény elől elfoglalja a helyet, felhasználja a talaj tápanyag-és vízkészletét. Gyomnövény a bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növény vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.) amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos. A kertészeti termesztésben használt fogalom, amely az arra alkalmas körülményeket biztosító zárt térben (télikertben, fóliasátorban, növényházban, stb.) történő növénytermesztést jelenti.
Gyógynövények Gyomnövények
Hajtatás
Kártevők, kórokozók
A humusz a talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a humifikáció folyamatán. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége is. A növényeink termését veszélyeztető élőlények, közülük a legtöbb kárt a gombák és a rovarok okozzák. Gyakran közvetlenül a termést támadják meg, de károsíthatják a növény más részeit is, amivel terméscsökkenést okoznak. Az ellenük való védekezés nagy szaktudást igényel.
Kétlaki növények
Amelyeknél a hím és nőivarú virágok külön egyedeken találhatóak.
Komposzt
Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szerves-anyag tartalmú anyagot, mely szerves hulladékokból, maradványokból, mikroorganizmusok, és talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre. Egyes növények segítik mások növekedését azzal, hogy vonzzák a hasznos rovarokat, riasztják a kártevőket, tápanyagot szolgáltatnak, akadályozzák a kártevők vagy gyomok szaporodását, növekedését, vagy egyszerűen árnyékolják a talajt, illetve támasztékot biztosítanak. A zöldségfélék többségét magvetéssel szaporítjuk. Ezek egy részét csak akkor lehet elvetni, amikor a fagyok veszélye elmúlt és a talaj felmelegedett, mert a magjuk hideg talajban nem csírázik ki, illetve a fagyérzékeny csíra elpusztul.
Humusz
Növénytársítás
Palánta nevelés
31
Próbacsíráztatás Sor és tőtávolság Szaporítási módok
Mesterséges, ideális körülmények között előidézett csírázás, mely a magok csíraképességét vizsgálja. Tenyészterület, a növények egymástól való optimális távolsága. Ide soroljuk azokat a tennivalókat, amelyeknek feladata a termesztett növények újraneveléséhez használt növényi részek (magvak, gumók, hagymák, stb.) fejlődési folyamatának megindítása. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag, termés) kívül vegetatív módon is szaporíthatók. Amikor a szaporítóanyagként a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. Vegetatív módon szaporítják a pl.: a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó), a tormát, egyes hagymaféléket.
Szelektív szemétgyűjtés, újrahasznosítás
A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.
Talaj előkészítés, talajművelés
A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását, alakítását értjük, melynek célja a talaj, víz-, levegő- és tápanyag-forgalmának, - gazdálkodásának alakítása, és a gyomnövények irtása. Tápanyag-utánpótlással mesterségesen juttatjuk vissza azokat az anyagokat a talajba, amelyeket a növények növekedésük során kivontak. A művelet célja, hogy a kultúrnövények számára biztosításuk a növekedéshez szükséges tápanyagokat. A mennyiségek és időpont maghatározásakor figyelni kell a növény igényeit, a talaj típusát, a termesztéstechnológiát és a termesztés célját. Meghatározott területen termelt növények időbeni sorrendje. Szabályait be kell tartani a növényvédelmi problémát elkerülése érdekében. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. Egyrészt azért, mert a növény saját igénye szerint, egyoldalúan használja a talaj tápanyagait, másrészt elszaporodnak a fajra veszélyes kórokozók és kártevők.
Tápanyag utánpótlás
Vetésforgó
Vízgazdálkodás
A természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos, műszaki és gazdasági tevékenység.
Vízkörforgás
A vízkörforgása a Föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn. A ciklusban részt vesznek a felszíni és felszín alatti vizek, a légkör és a föld víztartalma. A körforgás során a víz gáznemű, folyékony és szilárd halmazállapotban is előfordul.
II.10 Felhasznált irodalom, források Dr. Balázs Sándor – Dr. Filius István – Zöldségtermesztés a házikertben - Mezőgazdasági Kiadó 1977. Balázs S. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Fehér B.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Dr. Lenti István: Kertészet (Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés) – Nyíregyházi Főiskola 2011.
32