Comenius projekt Melléklet: A Találkozó programja
Kedves olvasók, tisztelt kollégák, kedves diákok! A tanév végéhez érkezve szokás összefoglalni, értékelni a munkánkat, mit terveztünk és mit sikerült megvalósítanunk. Értékeljük tanulmányi eredményeinket, sikereinket a tanulmányi versenyeken, a tevékenységünket az iskolai élet minden területén. Legfontosabbak a tanulmányi eredmények. A tanév 2. félévének eredményei: Az iskola tanulmányi átlaga 1,52, amely 0,05-tel jobb az első félév eredményeitől. A legjobb átlagot a III. A osztály érte el 1,29-et, utána a II. A következik 1,42-vel. Dicséretre méltó, hogy minden osztály az 1. félévhez viszonyítva javította az eredményeit. Tanulóink általános minősítése: 26 tanuló kitüntetéssel megfelelt - ebből 9 tanuló tiszta egyes, 15 tanuló jeles és 14 diák megfelelt. A tiszta egyessel végzett tanulók igazgatói dicséretben, a többi kitüntetett tanuló osztályfőnöki dicséretben részesül. 15 negyedikes diákunk sikeresen érettségizett. Szóbeli és írásbeli eredményeik is jobbak az országos átlagnál. Végzett diákjaink többsége már felvételt nyert egyetemekre, és sikeresen folytathatják tanulmányaikat. Az idén is több tanulmányi versenyre készítettük fel és kísértük el a tanulókat. Az elért eredmények közül kiemelném az angol nyelvű olimpiász járási fordulóján elért 2. és 3. helyezést, a „Szép Magyar Beszéd” verseny kerületi 2. helyét, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyen három aranysávos helyezését, a Kenguru országos matematika versenyen Szabó Anikó 20. helyezését. Szép eredményeket értünk el történelmi és műveltségi versenyeken. A tanév gazdag volt értékes rendezvényekben, amelyek erősítik iskolánk identitását. A gimnázium megalakulásának 10. évfordulóját hálaadó ünnepséggel köszöntöttük, március 15-ét két anyaországi iskola küldöttségével együtt ünnepeltük, a Czeglédi Péter napokon belül ünnepélyesen felavattuk iskolánk szimbólumait: új nevét, címerét és zászlaját. Megvalósítottuk a Comenius projektet. Megrendeztük a lévai találkozót, amelyen 6 európai partneriskola küldöttségét fogadtuk, és részt vettünk négy találkozón Lettországban, Csehországban, Olaszországban és Törökországban. Nagy örömünkre a pályázatok és adományok révén javult az iskola felszereltsége. 25 laptoppal, projektorral, csillagászati távcsővel, kamerával gyarapodtunk, melyekkel a tanítás színvonalát magasabb szintre emelhetjük. A sok munka mellett nem nagyon érzékeljük, milyen gyorsan múlik az idő és máris a tanév végéhez érkeztünk. Ha visszatekintünk és próbáljuk az értékelést minél rövidebbre fogni, akkor is azt kell mondanunk, hogy ez a tanév sok-sok pozitívummal gazdagított bennünket. Hálaadás éve és az új alapok letételének éve. Nevet változtattunk, új szimbólumaink vannak, amelyekre büszkék vagyunk. Sok mindent hajlamosak vagyunk természetesnek venni, de látni kell mögötte a sok fáradságot, szorgalmat, rászánt időt, áldozatot. Mindnyájan örülünk az eredményeknek, amelyeket közösen értünk el. Jó alapokat teremtettünk az iskola további fejlődéséhez. Adjunk hálát Istennek, hogy megtartott bennünket ebben az esztendőben, neki tartozunk elsődlegesen köszönettel. Szeretném megköszönni minden kollégámnak egész évi áldozatos munkáját, a diákoknak a jó eredményeket, szorgalmat és kitartást. Végezetül pedig mindenkinek kellemes nyári szünetet, jó pihenést és örömteli szeptemberi viszontlátást kívánok. Áldás, békesség! Dr. Kluch János igazgató
Comenius Találkozó Törökországban A Comenius Project egy nemzetközi program, amelybe az elmúlt 2 évben iskolánk is bekapcsolódott 8 további ország iskolái mellett. A résztvevő országok Bulgária, Spanyolország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Románia és Törökország voltak. A projekt a „How different are we?“ címet kapta, célja az egyes népek kultúráinak, nyelveinek megismerése és összehasonlítása volt. A legelső találkozóra 2010 októberében került sor Bulgáriában. Ezután a résztvevő iskolákat képviselő tanárok és diákok sorra látogatták a többi országot is. A projekt utolsó összejövetele 2012 júniusában történt Törökországban. Iskolánkat egy 5 tagú csapat képviselte – 3 tanár és 2 diák. Repülővel utaztunk, a gépünk Bécsből indult és az isztambuli repülőtéren landolt. Ezután 2 és fél napot Isztambulban töltöttünk. Rengeteg nevezetességet megnéz-
tünk, többek között a Hagia Sophia mecsetet, amely ma már csak múzeumként szolgál, a Kék Mecsetet és a Topkapi palotát. Megtapasztaltuk a város sajátos hangulatát és betekintést nyertünk egy teljesen más kultúrába. Ezután egy 8 órás utazás következett: buszra szálltunk és elindultunk Tavsanli-ba, amely egy kis város Törökország ázsiai részén. Itt a diákok török családoknál kaptak szállást és velük töltötték a hét hátralevő részét, amely mindenki számára meghatározó élmény lehetett. A program nagyon
érdekes és változatos volt. Megkóstolhattuk a hagyományos török ételeket, láthattunk török népviseletbe öltözött táncosokat, valamint volt városnézés is, az estéket pedig a diákok együtt tölthették. Meglátogattuk az iskolájukat is, ahol minden ország prezentációkat adott elő. Volt tehát munka és szórakozás is bőven. A társaság nagyon jól összekovácsolódott, így a hét végén nehéz volt a búcsúzás. Az azonban biztos, hogy gyönyörű helyeket láttunk, új dolgokat tapasztaltunk és sok új barátot szereztünk. Ez az egy hét mindannyiunk számára felejthetetlen élmény marad. Zakhariás Laura
Comenius Találkozó Léván Április 23-án a mi iskolánkat érte az a megtiszteltetés, hogy megvendégelhette a Comenius Project-be bekapcsolódó nyolc ország iskoláját. Bevallom eleinte nehezen indult a szervezés, de végül a hosszas készülődés után készen álltunk a vendégek fogadására. A tanárok hotelben szálltak meg, néhány diák pedig családoknál volt elszállásolva. A vendégek számára tartalmas programokat szerveztünk. Az első nap Pozsonyban voltunk kirándulni. Ellátogattunk Devínre, majd városnézés következett. A keddi program az iskolában kezdődött. Bemutattuk az iskolát, minden osztályt megnéztek, ezt követően megnéztük a
lévai várat, és megtekintettünk a múzeum kiállítását is. Elmentünk a református illetve a katolikus templomba, majd városnézésre invitáltuk vendégeinket. Ebéd után a prezentációk bemutatására került sor. Iskolánk diákjai színes műsort adtak elő, ami mindenkinek elnyerte
a tetszését. A következő nap egy fárasztó napnak bizonyult. Selmecbánya városát néztük meg, majd megmásztunk egy óriási dombot, ahonnan gyönyörű volt a kilátás. A kis túrát követően megálltunk még Nyitrán is. Délután kellemes fürdőzésben volt részünk Podhájskán, így kipihenhettük a nap fáradalmait. Csütörtökön már csak az Atlantisba látogatott el pár diák, majd búcsút véve útnak indultak. Úgy gondolom, hogy kis létszámunk ellenére is sikerrel zárult a találkozó, és méltóképpen képviseltük iskolánkat. Ehhez sok mindenki hozzájárult. Ezennel szeretném megköszönni a Comeniusosok nevében az Igazgató Úrnak és Krnčan Tanár úrnak, hogy részt vehettünk a programokon. Križan Kinga
Református Zenei Fesztivál 2012.5.19Zselíz - szokatlan módon a megbeszélt időpontban, 9 órakor felkerekedett a Czeglédi Péter Református Gimnázium csipet-csapata és a lévai gyülekezet kórusa. Az út az angol tétel írásával indult és röhögőgörccs el fejeződött be. Megérkezés után lepakoltuk a cókmókjainkat a Lónyai Gimnázium egyik tantermében majd városnéző körútra indult a 4 grácia: Tünde, Réka, Cini és Júlia. Az első 10 perc után máris eltévedtünk, de szerencsére voltak az utcán segítőkész emberek, akik útbaigazítottak - többször is. Útközben ráakadtunk néhány fiúra, akik a fesztivállal kapcsolatos szórólapokat osztogattak (jelmondatuk:„Hatalmas akció lesz!”), majd ránk sóztak vagy egy tucatot. Mivel enynyi szórólapra nem volt szükségünk, mi is elkezdtük osztogatni, így mi is fontos embernek érezhettük magunkat (egy rövid időre) Pest utcáin. Egyenruhánk miatt sokan megbámultak és néhányan huszárlányoknak néztek. Körüljártuk a kézműves sátrakat a Bakáts téren, ahol Rékát elbűvölte a tekerősök játéka, szó szerint elcsavarták a fejét. Mivel már dél felé járt az idő, visszatértünk a gimnáziumba, ahol egy tál gulyással csillapítottunk éhségünk, majd a fajátékok láttán felszínre törtek elfojtott gyermeki ösztöneink. Cini furcsa hangokkal jelezte lelkesedését, amin mindannyian jól szórakoztunk. A program a Kálvin téri templomban folytatódott, ahol a Kárpát-medencéből érkező kórusok tartottak összpróbát a karmesterek vezetésével. A templom akusztikája tökéletes hangzást biztosított, a magas hangok hallatán mindenki a fellegekben érezte magát. Ezt követően rendőri kísérettel (ezúttal nem a börtönbe) a Nemzeti Múzeumhoz vonultunk, majd az énekkarok szólamok szerint felsorakoztak a lépcsőn. A karmesterek az épülettel szembeni pódiumról vezényelték az 500 tagú kórust. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy mi is ott énekelhet-
tünk, ahol egykor Petőfi szavalta a Nemzeti dalt. A fellépés végeztével körbenéztünk a közeli vásárban, majd részt vettünk a kerekasztal beszélgetésen, amelyen Nt. Kassai Gyula lelkipásztor nyilatkozott többek között a kettős állampolgárságról. 9 óra tájékán a gimnázium felé vettük az irányt. A maradék időben még maradt időnk megcsodálni Réka tánctudását (kiderült, hogyan táncolnak a lovak), ill. nyomokat hagyni magunk után. 10kor búcsút intettünk Pest városának, az út nagy részét pedig… szavakkal képtelenség leírni, mi is történt ott. A lényeg, hogy jó volt. Bővebb információért a résztvevőket keressétek fel… Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Kiss Beáta tanárnőnek a felkészítésért, Kassai Gyula lelkész úrnak a szervezésért, és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ilyen felejthetetlen élményekkel gazdagodhattunk. Bálint Júlia, Kalamár Cynti, Bohák Réka
Legyen már vége! Legyen már vége ennek az örökös harcnak, A szenvedő, kínzó fajdalomnak. Hol vannak a szép, nyugalommal teli napok, Mikor minden csodás és szép volt. Igaz, mindig eljön egyszer, De kivárni nagyon nehéz, akár ezerszer. Itt állunk, várva rá mint egy kisgyerek, Hátha hamarább magunkénak tudhatjuk. De lehet, hogy ezzel üldözzük el, emberek, Mint mindannyian úgy gondoljuk. Már nem sok van hátra, Ne féljetek várni, bátran, Itt van az nem sokára.
Kezünkbe ugyan nem foghatjuk, De köré száll majd gondolatunk, S minden napunk majd köré építjük, Ez lesz a legszebb időszakunk. Vajon tudjátok-e mire gondolok? Mi is lehet célja versemnek? Talán csak harcokról papolok? A válasz nem: ez sokkal jobb lelkemnek. Fejezzük hát be ezt a kort végre, Tegyünk pontot végleg a végére, Hagyjuk hátra a jót és roszszat, Hiszen itt a NYÁR, mikor mindenki mulatozhat. Ivkovič Krisztina 2012.6.13.
A zene Én szerettem a zenét és még most is szeretem, játszani akartam s játszottam szüntelen. Meguntam, nehéz volt, útszélre került,
sírtam, ríttam, mert nem sikerült. Újra felfedeztem a hangot, mely belül megdobbantott, s játszottam, játszottam míg újra meg nem untam. Bohák Réka
Az elmúlt évek... Az életben semmi sincs hiába. A rossz jegyek, a megdorgálások vagy az összetűzések sem hiábavalóak. Mindenből tanulhatunk valamit és a tapasztalatot, amit szereztünk, felhasználhatjuk a jövőben. Nem azt mondom, hogy csak a kellemetlen dolgokból tanulhatunk, hanem azt, hogy minden apró jelenségben fel kell ismernünk az értéket... …ezért is hangoztattam olyan sokszor, hogy számomra az elmúlt négy év mennyire értékes. Sok mindent megéltünk együtt az osztálytársaimmal, ugyanazt, de mégis máshogy. Egy biztos, saját magunkat is jobban megismertük. Új célokat tűztünk ki magunk elé, és új álmaink születtek. Egy lépéssel közelebb kerültünk a nagy világhoz. Nem szeretnék ódákat zengeni az elmúlt évekről, mivel mindenkinek megvannak a saját, egyedi gondolatai. Sok sikert kívánok minden kedves (volt :D) diáktársamnak! Főként a III. A. osztálynak, ugyanis a következő év igencsak bővelkedni fog megmérettetésekben (nem nevezem néven a fő eseményt, mert eleget fogjátok jövőre hallani XD). Ne felejtsetek el egy dolgot! Mindig dolgozzatok együtt, egy osztályként és hallgassátok meg egymást! Örülök, és hálás vagyok, hogy megismerhettem az iskola tanulóit és tanárait. Végezetül: Vigyázzatok a gimire minden szempontból, hogy örömmel látogathassunk vissza! :) Kovács Emese
WE (DON’T) LIKE THE MOVING! Jó hosszú út, és még nem vagyunk a végénél. A harmadik osztály nevében beszélve: mi nem ismerjük az ÁLLANDÓSÁGOT. Egyre csak költözködünk egyik osztályból a másikba. Lehet hogy azt mondják, hogy soha semmivel nem elégszünk meg, de tegyük hozzá: a jó feltételek fontosak a tanuláshoz és a tanításhoz egyaránt. Akkor lássunk is hozzá, hol mindenhol jártunk könyveinkkel az elmúlt három évben: 1.osztály: - a legkisebb, ma továbbképzésre szolgáló tanterem. Nagyon sötét, hideg. - év végén a jelenlegi 2. osztály. Nagy, világos. 2.osztály: - ugyanaz a kis terem, ahol kezdtük pályafutásunkat. - év végén- érettségi után- a jelenlegi elsősök osztálya. Eléggé sötét. 3.osztály: - a már hagyománnyá vált kisterem - díszterem. Hatalmas, ide jár az összes diák, világos, de távol vagyunk egymástól, és minden osztály a magáénak érzi. - a szokásos procedúra: az elballagott osztály osztálytermének a bevétele. És itt fejezném be, hiszen éppen ebben a pontban vagyunk most. Ki tudja, mit hoz a jövő, hol lyukadunk ki jövőre? Talán megszánnak minket és megengedik, hogy belakjuk egy hosszabb időre ezt a helyiséget, vagy költözhetünk ismét. A jó hír: már minden tantermet kipróbáltunk. Rossz hír: már csak a hátsó szárnyban vannak szabad helyiség. Ivkovič Krisztina
Az erdőtől nem látjuk a fát, avagy kiállítás a szemünk előtt Ha még valaki nem vette volna észre: a nagyterem falát Bartók Béla életpályájának képei helyett egy teljesen más jellegű fotókiállítás borít. Ez nem más, mint a beretkei árvaház története. Az 1920-as években a református egyházközösség mozgalmakat indított a vallás megerősítéséért. Így jöttek létre többek között árvaházak - Munkács, Beretke, Marcelháza. 1929. október 31-én megnyílt a Beretkei Református Árvaház (szeretetintézmény) az Egyetemes Református Egyház létrehozásával és fenntartásával, mely egy kastélyban kapott helyet. Egyik létrehozója és későbbi igazgatója Bácsy Gyula, az egyházközség főgondnoka és az árvaház bizottságának az elnöke Tornallyay Zoltán volt. Bácsy 1935-ben átment a munkácsi árvaházba, helyére Gérecz Lajos került. Az intézmény főleg adományokból élt, de mindvégi szilárd lábakon állt. A II. világháború alatt (1944. okt.) az intézmény megszűnt és soha nem nyílt meg újra, az árvákat családoknál helyezték el. Ha szeretnétek többet tudni a kiállításról, akkor nézzetek utána a díszteremben! 1882-ben Léván is megalakult egy árvaház (Sirotinec - Árvaház) a nőegylet és Holló Sándor közreműködésével. A zsinagóga bal oldalán helyezkedett el, egyszintes épület, melyben a kegyesrendi nővérek foglalkoztak a gyerekekkel. Az intézmény a II. VH-ig maradt fent, utána már nem volt nagy jövője. Ivkovič Krisztina
Facebook Nagypapák Már az első mondatban le szeretném szögezni, hogy nagyon szeretem a nagypapáimat, és nagy teljesítménynek tartom, hogy idős koruk ellenére képesek lépést tartani a modern tudomány vívmányaival. Viszont azt el kell ismerni, hogy néha ugyancsak bosszantóak tudnak lenni, mikor akaratukon kívül - de nekem annál nagyobb fejfájást okozva - olyan dolgokat csinálnak, amik „enyhén” kínosak . Egyik ilyen eset, mikor a papám kapott egy emlékeztetőt e-mailben, hogy nemsokára lesz a születésnapom, és ha akar, a Facebookon fel-
köszönthet. Erre jött hozzám vérig sértve, hogy nehogy azt gondoljam, hogy elfelejtette, mikor van a szülinapom (lefogadom, hogy így volt), nem kell őt figyelmeztetnem. Aztán persze elmagyaráztam, hogy ez a funkció automatikus, nem én irányítom, úgyhogy szerencsére megbékélt + még a Facebookon is felköszöntött! :P A másik nagypapám is szívesen Facebookozik, és ami azt illeti lájkolgat, kommentelget rendesen. De még így is meglepődtem, mikor az egyik osztálytársnőm említette, hogy bejelölte egy személy, és csak én vagyok a közös ismerősük, és mint nemsokára kiderült, a drága nagypapám volt az. Természetesen azonnal intézkedtem, és megkérdeztem őt, mégis miért tette, ha nem ismeri az osztálytársnőm. Erre méltatlankodva kijelentette, hogy az osztálytársnőm „felkínálkozott” neki, ami ugyebár azt jelenti, hogy megjelent a neve a „Kit ismerhetek?” címszó alatt, és nem akarta őt viszszautasítani. Én persze mindjárt elkezdtem magyarázni, hogy is van ez, de kis idő után megunta, majd bejelentette, hogy ha annyira akarom „kitagadja” őt. Bálint Júlia
Kirándulás Magyarországon Egy szép napsütötte hétfő reggel, június 4-én, Nemzeti Összetartozás Napján indultunk el Magyarországra az iskola épületétől. Az út számomra rövid és élményekkel teli volt. Körülbelül 10 órakor érkeztünk meg első célunkhoz, az Érdi Gimnáziumhoz. Szívélyes fogadtatásban volt részünk. Ezt követte egy kiadós ebéd az iskola nemrég felújított éttermében. Mikor mindenki jóllakott, elindultunk körbejárni az iskolát. Megnéztük a tantermeket, az udvart és a tornatermet, ahol táncra invitáltak minket. Ezzel a lehetőséggel kevés diák élt. Az iskolát elhagyva buszra szálltunk és az útirányt a városi templomhoz vettük. Egy aranyos bácsika tartott
nekünk egy kis rövid bemutatót a templom épüléséről, történetéről. Ezt követően elindultunk a Polgármesteri Hivatal felé, ahol az érdi polgármester mutatta be a várost. A szomorú, és meglehetősen rövid búcsúzkodás után Budapest felé vettük az utunkat. Itt egy kiállítást tekinthettünk meg. Ezután a szakadó esőben ismét buszra szálltunk, ahol frissítőt és egy kis édességet kaptunk. Pár percnyi utazás után (kicsit késve) megérkeztünk a fóti Németh Kálmán Emlékház udvarába, ahol már nagyon vártak minket. Egy rövid, énekekkel és zenével körített előadást láthattunk. A beszámolók után megkínáltak minket szendvicskenyerekkel és italokkal. Egy-kettőre elfogyott minden, hisz így estére már sokan éhesek voltak. Kifelé menet ajándékokkal a kezünkben elkapott minket egy kis vihar, szóval mindenki csurom vizesen és fáradtan ült be buszba. Hazafelé úton még egy megállót útba ejtettünk. Körülbelül este fél tizenegy felé értünk be Lévára. Az ott eltöltött idő alatt sok élményben volt részünk és sok mindent tanultunk is. Reméljük, a soron következő második kirándulásunk is ilyen érdekes lesz mindenki számára. Tóth Krisztián
Kirándulási napló Csütörtök ,,Csőő! 8:24 - késik a vonat…Juli már reggelre megerőszakolt! Egyfolytában! Nem tudom, hogy bírok ki 3 napot! De legalább jókedv van…már akinek ”-ez a kirándulási naplónk első bejegyzése, amely hűen tükrözi a reggel uralkodó állapotokat, viszont nincs sok igazságtartalma, mivel eszem ágában sem volt Andit bántalmazni, akitől a bejegyzés származik. „8:58 - Tündi egy néninek segített fölrakni a poggyászt :D …Julim, Klaudim, Tibike, Matyika és Tündike az egyik vagonban, a többiek a másikban…de mivel nincs hely, ezért mi csak kint csücsülünk…Ez az igazi utazás…Hiányzik Teki(Tündi plüsse)! XD” ,,13:41-Haló, haló…10m-re vagyunk egymástól, de azért telózunk… (Áron, Matyi, Dávid) ” Kb. 7 órát utaztunk, 4 átszállással végül megérkeztünk a szálláshelyünkre szakadó esőben… (persze az eső csak akkor kezdett el esni, amikor leszálltunk a vonatról). ,,16:01-Tatranská Lomnica-megjöttünk, nagyon eláztunk…HURRÁ!” A szálláson: „Juli ne bóházzad má azt a kócos kis szerencsétlen szalmát a fejemen!”Andika megérkezéskor „- Áron én 6 húst hoztam… - Nekem meg az egész testem 1 hús!”- kipakoláskor „Hát ez már annyira HD, hogy nem is látni…”- Andika a szobánkban lévő TV-ről Miután megérkeztünk, kipakoltunk, megnéztük a házat, amelynek két bejárata volt. A ház egyik részében a lányok, a másikban a fiúk laktak (ez persze egy kicsit macerás volt, főleg amikor fiúk lányok szerettek volna beszélgetni együtt). Természetesen mindig össze voltunk keveredve, csak aludni jártunk a saját helyünkre. Este kiültünk a teraszra, ahová a tanár úr kihozta a gitárját, és hajnalig énekeltünk. Persze az éneklésen kívül a fiúk is mondták a magukét (volt, amikor oroszul), és hát egész este vártuk, hogy társuljon hozzánk Maci-Laci.
Péntek Reggel nagy nehezen kimásztunk az ágyból és elszaladtunk az üzletbe, hogy beszerezzük a hozzávalókat az ebédhez, amit mi készítettünk (2 üzletet is bejártunk, hogy még finomabb legyen az ebéd). A délelőtt a főzéssel telt: néhányan krumplit pucoltak, egyesek a sajtot panírozták, valaki pedig a krumplira figyelt a sütőben. 14:55 - Sikerült! Mindenki meg tudott ebédelni… Menü: kirántott sajt krumplival (tatárska vagy kecsup)… Mmm… Me gusta!” Ebéd után Andika megbolondult, és a Narniába vezető út után kutatott, amit részben meg is talált a közös szekrényünkben, amiben nem talált egy kabátot sem. Este összegyűlt a csapat a nappaliban, ahol előadtuk kis szerzeményünket, ami a kirándulásról szólt (szerzők: Juli, Klaudi és Tündi, na meg Andi is írt egy versszakot). Szombat Reggel még a péntekitől is nehezebben keltünk fel, de azért sikerült. Délelőtt elmentünk a Kőpataki-tóhoz, de ez nem is volna annyira érdekes, ha páran nem mentünk volna el kb. 8-10 fokban rövidnadrágban (élvezetes volt). Amikor visszatértünk, várt ránk a nagy takarítás, és bepakolás (persze ez is élvezetes volt, mivel ,,originál hamis éneklést“csináltunk a szobában). Búcsút vettünk a szállástól és elmentünk ebédelni. Volt, aki pizzát evett, volt, aki spagettit. ME GUSTA :D És elindultunk haza. Itt is jó párszor átszálltunk, de megérte mindez, mert jól szórakoztunk. Hej, I just met you, and this is crazy, and here is my number, so call me baby : 0944 170 203…. NEM BÁNOD MEG! Mi vagyunk a, mi vagyunk a 2A Profik vagyunk, profik vagyunk hagyjá má Utazunk mi együtt, a Tátrába megyünk.
Barna maci, barna maci figyeljél A házunkba, a házunkba ne menjél Kapsz mézet és málnát Nem leszünk a kajád. Juli, Tündi, és a többiek…
Recept: Túrótorta Hozzávalók:
2 kanál zselatin (želatína potravinárska)
¾
2 tojás 1 Hera 30 dkg porcukor Kakaó 2 túró Piskóta Gyümölcs Rum íz
l tej
Elkészítés:
¼ l hideg tejbe beáztatjuk a zselatint 4-5 órára,ezután forró tejjel felöltjük és összekeverjük. Beleöntjük a mixerbe, hozzáadjuk a porcukrot, Herát, 2 tojást és mixeljük. Felét kiöntjük egy edénybe és hozzáadjuk az egyik túrót és összemixeljük. Másik felébe szintén túrót és még kakaót is teszünk. A piskótát beáztatjuk a rum ízbe vagy valamilyen édes szirupba és lerakjuk a tál aljára. Rárakjuk a gyömölcsöt (legjobb eperrel ). Ezután ráöntjük az összemixelt túrós krémet, majd azt is, amibe a kakaót tettük. Több órára hűtőbe tesszük, míg meg nem dermed. Mindenkinek ajánlom, nagyon-nagyon finom . Veszprémi Lilla
Aranyköpések Földrajz: -Mi a félsziget? -A sziget az belehúzódik a vízrajzba. A Gangesz északra folyik. -Mondjon egy ázsiai tavat. -Arab-tenger A teraszos földművelésnél első, hogy kiássák a teraszt.
Töténelem: Koppányt 4 darabra szeletelték. A magyar ifjakat meghivatalosították. A rabszolgákat Dél-Amerikában tenyésztették. A szabadságharc után Kossuth lesz a király, létrejön Magyarország.
Irodalom: Vörösmarty a Vén cigányt kevéssel halála után írta. A csecsemő reggel holtan ébredt.
Kémia: -Mi az? Sürü és a teát édesítjük vele? -Teába is teszik a répacukrot.
Biológia: A levágott tyúkból csinált csirkét. -Milyen élőlények a növények? -Zöld.
Egy egyetemista az ebédlőben le szeretett volna ülni egy üres helyre az egyik tanára mellé, de az így válaszolt: - Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak. - Jó, akkor továbbrepülök! - válaszolt a diák. A tanár ezen vérig sértődött és elhatározta, hogy a vizsgán elbuktatja, így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki. A diák azonban a dolgozatában parádés válaszokat adott, ezért a tanár - hátha mégis megbuktathatja az áldozatát - mindent eldöntő kérdést ad: - Mész az úton és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban pedig ész van. Melyiket választod? - Az aranyat. - Én sajnos a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot, mert az fontosabb, mint a pénz. - Mindenki azt választja, ami neki hiányzik - vágja ki magát a diák. A tanár majd megőrül, és azt írja a dolgozatra: "Szamár". A diák anélkül, hogy belenézne, fogja a dolgozatát és kimegy a teremből. Rövid idő múlva azonban visszatér, visszateszi a dolgozatát és így szól: - Elnézést, a tanár úr aláírta, de nem írt rá jegyet! Öreg bácsika elmegy az életbiztosítóhoz, hogy szerződést kössön velük, de az ott lévő hölgy megkérdezi: - Hány éves, bácsika? - 102 éves vagyok. - 102?! És a maga korában életbiztosítást akar kötni? Tudja mit? Jöjjön vissza holnap. - Holnap nem jó. Akkor lesz az apám születésnapja. - Az apja születésnapja!? Hány éves az apja? - 139. - Akkor jöjjön vissza a jövő héten. - Jövő héten végképp nem jó. Akkor lesz a nagyapám esküvője. - A nagyapja esküvője!? Hány éves a nagyapja? - 164. - És az ő korában meg akar házasodni? - Nem akar, de a szülei erőltetik....
Vicc-rovat
Japán turista beszáll egy taxiba Budapesten, és ad egy csomó pénzt a taxisnak, hogy körbevigye a városban. Mennek a rakparton, egyszer csak megkérdezi a japán: - Ez mi? - mutat a várra. - Ez a Budai vár. - És meddig épült? - 50 évig. - válaszolja a taxis. - Nálunk egy ilyet 10 év alatt felhúznának - mondja a japán. A sofőr morgolódik egyet, de nem szól semmit. Kis idő múlva jön az újabb kérdés: - Na és ez mi? - Ez a Lánchíd - válaszol a taxis. - És ez meddig épült? - 7 évig - jön a felelet. - Nálunk egy ilyet 1,5 év alatt felhúznának. - büszkélkedik a japán turista. A taxisnak kezd vörösödni a feje, de nem szól semmit. Öt perc múlva megérkeznek a Parlament elé és a japán rögtön kérdezi: - Ez mi? - Mit tudom én, tegnap még nem volt itt! Az iskolai előadáson odahajol az egyik szülő a másikhoz: - Maga szerint az a gyerek a bal oldalon fiú, vagy lány? - FIÚ! Méghozzá az én kisfiam! - Jajj, elnézést, nem tudtam, hogy Ön az anyja! - Az APJA vagyok!
VIZSZINTES 1. ÁKLOŐP 6. BBDEO. 11. EEFILMMS. 18. ADF. 19. AEILLRSTZ. 22. ÉíLSZ. 23. AAKLÚ 25. ADO. 26. AÉLO 28. ÁGLLNO. 30. OV. 31. AIKÓT. 34. EEELTVZ. 36. EY 37. EíLR 39. ÁIORSV 42. ALNÓP 43. HLO 44. ÁLMOR 46. NOPT 48. ESY 49. ALLV 50. ÁLDOR 51. AIMMNOPT 53. ACIMR 54. A vicc csattanója 57. AAIKL 58. DELLOÓÓT 59. ÁÁDKR 60. AEMT 61. OPR 62. EEST 63. ANOTT 65. ÓTU 66. EIKŐS 68. ÁÁIMRS 70. KLUY 72. ST 73. ABLORSS 75. AJÓSZ 77. NT 78. ABLOÓZ 80. ÉKÖZ 82. IOZ 83. ADEEP 85. AALTT 87. ÁGILLNSTZ 90. OTT 91. AAAGNPPY 92. IIKLL 93. BIKKÓU FÜGGŐLEGES 1. ADEOTV 2. ALLOP 3. AÁF 4. IKTÚ 5. LŐ 6. AADBR 7. AET 8. DS 9. AOZ 10. BEEL 12. Eí 13. AÁSSZZ 14. EELLP 15. ÉFLT 16. IOS 17. EEGIKLLM 20. ÁKKLO 21. LOÓR 24. AÁIKKLRY 27. ÉINÓTVY 29. ACDLNOY 32. ADOÓV 33. CNOOSST 35. EEILM 38. AGíOÓRT 40. AOPRT 41. EEILMNT 43. AÁHNRSY 45. ÁIMM 47. ÁJOÓPTT 49. AAAKLPSV 50. AELORTT 51. ÁKLOOPS 52. DEEMR 53. AMRT 54. AHíMNUSZ 55. DEERS 56. ÁHÓST 61. AILÓPT 63. ÁIOSZ 64. AKOÓTT 66 AAKLP 67. LÖŐR 69.IIKSZ 71. DKNOU 73. BLOY 74. ÁLSZ 76. EIJT 79. ABG 81. ÉIN 82. ILO 84. ETU 86. PT 88. GL 89. KZ
-
Fejje meg a kanárit, Jean! – mondja a hóbortos gróf a lakájának. Minek, uram? (A gróf válaszát, azaz a vicc poénját, lásd a rejtvényben!)
A meghatározások helyett – a fősor kivételével – ezúttal a beírandó szavak betűit adtuk meg, ábécérendbe szedve. Helyes megoldás esetén a tónussal jelölt sorban a következő vicc poénja válik olvashatóvá:
Tóth Péter
Kiadja a Czeglédi Péter Református Gimnázium www.gimnazium.refleva.com
Közreműködtek: Bálint Júlia, Balla Dávid, Bogyó Mátyás, Bohák Réka, Ivkovič Krisztina, Kakas Tünde, Kalamár Cyntia, Kovács Emese, Križan Kinga, Tóth Krisztián, Tóth Péter, Veszprémi Lilla, Zakhariás Laura, Göbő Sándor tanár úr, és még sokan mások (pl. az aranyköpők…) Támogatóink:
Lévai Református Egyházközség
