Az Európai Unió Tanácsa Luxembourg, 2015. június 22. (OR. en) 10152/15
COHOM 66 CFSP/PESC 293 CSDP/PSDC 373 FREMP 142 INF 116 JAI 490 RELEX 504 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Dátum:
a Tanács 2015. június 22.
Előző dok. sz.:
9593/15 COHOM 55 CFSP/PESC 211 CSDP/PSDC 319 FREMP 134 INF 108 JAI 425 RELEX 450 + COR 1
Tárgy:
Az EU 2014. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak „Az EU 2014. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című dokumentumot.
________________
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
1
HU
MELLÉKLET
Tartalomjegyzék Előszó ............................................................................................................................................. 11 Áttekintés .................................................................................................................................. 11 Az uniós emberi jogi prioritások megvalósítása ...................................................................... 14 Emberi jogok az EU valamennyi külső politikájában .............................................................. 20 Demokrácia és jogállamiság ..................................................................................................... 22 Az egyetemesség előmozdítása multilaterális és regionális szinten......................................... 23 I. Az emberi jogok és a demokrácia az uniós politikában ...................................................... 25 Az emberi jogok beépítése minden hatásvizsgálatba ............................................................... 25 Partnerség a civil társadalommal (a gyülekezési és egyesülési szabadságra is kiterjedően).... 26 A végrehajtás rendszeres értékelése ......................................................................................... 31 II. Az emberi jogok egyetemességének előmozdítása ............................................................... 31 Egyetemes csatlakozás ............................................................................................................. 31 Az emberi jogok és a demokrácia kultúrája az EU külső tevékenységében ............................ 32 III. Koherens szakpolitikai célok megvalósítása uniós és nemzetközi szinten ........................ 34 A demokrácia hatékony támogatása ......................................................................................... 34 Az emberi jogokat és a demokráciát szolgáló állandó kapacitás az Európai Unió Tanácsában .. ............................................................................................................................................. 36 Nagyobb mértékű szakpolitikai koherencia megvalósítása ...................................................... 38 A gazdasági, szociális és kulturális jogok tiszteletben tartása.................................................. 39 IV. Az emberi jogok az EU külső politikáiban és eszközeiben ................................................. 40 Jogalapú megközelítés kialakítása a fejlesztési együttműködésben ......................................... 40 A kereskedelemnek az emberi jogok szolgálatába állítása ....................................................... 42 Az emberi jogok megjelenítése a konfliktusmegelőző és válságkezelő tevékenységekben .... 44 Az emberi jogok megerősítése a terrorizmus elleni tevékenységekben ................................... 47 Annak biztosítása, hogy az emberi jogok alátámasszák a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos munka külső vetületét...................................... 50 Az emberi jogok előmozdításának biztosítása a foglalkoztatás- és szociálpolitika külső dimenziójában........................................................................................................................... 54
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
2
HU
V.
Az EU emberi jogokkal kapcsolatos prioritásainak megvalósítása ................................... 57 A halálbüntetés eltörlése........................................................................................................... 57 A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok vagy büntetések felszámolása ............................................................................................................................. 60 Az emberijog-védők hatékony támogatása .............................................................................. 62 A gyermekek jogainak előmozdítása és védelme ..................................................................... 64 A nők jogainak védelme és védelem a nemi alapú erőszak ellen ............................................. 67 A nemzetközi humanitárius jog betartása................................................................................. 72 Az LMBTI személyek emberi jogai ......................................................................................... 76 A vallás vagy meggyőződés szabadsága .................................................................................. 77 Az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága ............................................................. 80 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló ENSZ-iránymutatás végrehajtása ... 83 Igazságszolgáltatás ................................................................................................................... 87 Reagálás a jogsértésekre: az elszámoltathatóság biztosítása .................................................... 88 A kisebbségekhez tartozók jogai tiszteletben tartásának előmozdítása (ideértve a rasszizmus és az idegengyűlölet megakadályozását is) .............................................................................. 90 Az őslakos népekkel kapcsolatos szakpolitika megerősítése ................................................... 92 A fogyatékossággal élő személyek emberi jogai...................................................................... 94 VI. Együttműködés a kétoldalú partnerekkel ............................................................................ 96 Helyben kifejtett hatás egyedi megközelítéssel ........................................................................ 96 Párbeszédeken keresztül kifejtett hatás .................................................................................... 97 Az uniós külső politika eszközeinek eredményes alkalmazása és szinergiája ......................... 99 VII. A többoldalú intézmények révén végzett munka ............................................................... 100 A tényleges többoldalúság előmozdítása................................................................................ 100 Tényleges tehermegosztás az ENSZ keretében ...................................................................... 100 Az emberi jogokra vonatkozó megerősített regionális mechanizmusok ................................ 105 VIII. Az Európai Parlament hozzájárulása az EU-nak „Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című 2014. évi éves jelentéséhez ........................................................... 112 Az EU emberi jogi politikájának Parlament általi ellenőrzése ............................................... 112 Az emberi jogok érvényesítése a parlamenti bizottságok munkájában .................................. 117 Demokráciatámogatás ............................................................................................................ 126 A küldöttségi látogatások szerepe az emberi jogok és a demokráciatámogatás területén...... 129 A gondolatszabadság védelméért járó Szaharov-díj és a Szaharov-díjasok hálózata ............ 135
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
3
HU
Az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdések.................................... 139 I.
Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok .......................................................................... 139 Albánia ................................................................................................................................... 140 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság ................................................................................. 142 Izland ...................................................................................................................................... 142 Koszovó* ................................................................................................................................ 143 Montenegró............................................................................................................................. 144 Szerbia .................................................................................................................................... 144 Törökország ............................................................................................................................ 145 Több kedvezményezettre irányuló támogatás ........................................................................ 146 II. EGT/EFTA-tagországok ...................................................................................................... 147 Norvégia ................................................................................................................................. 147 Svájc ....................................................................................................................................... 147 Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino ....................................................................... 148 III. Európai szomszédságpolitika .............................................................................................. 149 Örményország......................................................................................................................... 149 Azerbajdzsán .......................................................................................................................... 151 Belarusz .................................................................................................................................. 153 Grúzia ..................................................................................................................................... 157 Moldovai Köztársaság ............................................................................................................ 159 Ukrajna ................................................................................................................................... 161 Egyiptom ................................................................................................................................ 166 Izrael ....................................................................................................................................... 170 Palesztina* .............................................................................................................................. 172 Jordánia................................................................................................................................... 174 Libanon ................................................................................................................................... 176 Szíria ....................................................................................................................................... 178 Tunézia ................................................................................................................................... 179 Algéria .................................................................................................................................... 181 Marokkó ................................................................................................................................. 184 Nyugat-Szahara ...................................................................................................................... 186 Líbia ........................................................................................................................................ 187
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
4
HU
IV.
V.
Oroszország és Közép-Ázsia ................................................................................................ 189 Oroszország ............................................................................................................................ 189 Kazahsztán .............................................................................................................................. 192 Kirgiz Köztársaság ................................................................................................................. 194 Tádzsikisztán .......................................................................................................................... 196 Türkmenisztán ........................................................................................................................ 198 Üzbegisztán ............................................................................................................................ 199 Afrika ..................................................................................................................................... 202 Afrikai Unió – EU–Afrika közös stratégia ............................................................................. 202 Angola .................................................................................................................................... 203 Benin....................................................................................................................................... 204 Botswana ................................................................................................................................ 205 Burkina Faso ........................................................................................................................... 207 Burundi ................................................................................................................................... 207 Kamerun ................................................................................................................................. 210 Zöld-foki-szigetek .................................................................................................................. 211 Közép-afrikai Köztársaság ..................................................................................................... 212 Csád ........................................................................................................................................ 214 Comore-szigeteki Unió ........................................................................................................... 215 Kongói Köztársaság (Kongó Brazzaville) .............................................................................. 217 Elefántcsontpart ...................................................................................................................... 220 Kongói Demokratikus Köztársaság ........................................................................................ 221 Dzsibuti................................................................................................................................... 223 Egyenlítői-Guinea................................................................................................................... 224 Eritrea ..................................................................................................................................... 225 Etiópia..................................................................................................................................... 227 Gabon ..................................................................................................................................... 229 Gambia ................................................................................................................................... 230 Ghána ...................................................................................................................................... 232 Guinea..................................................................................................................................... 234 Bissau-Guinea......................................................................................................................... 235 Kenya ...................................................................................................................................... 236 Lesotho ................................................................................................................................... 237
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
5
HU
VI.
Libéria..................................................................................................................................... 239 Madagaszkár ........................................................................................................................... 241 Malawi .................................................................................................................................... 243 Mali......................................................................................................................................... 244 Mauritánia............................................................................................................................... 245 Mauritiusi Köztársaság ........................................................................................................... 247 Mozambik ............................................................................................................................... 248 Namíbia .................................................................................................................................. 251 Niger ....................................................................................................................................... 253 Nigéria .................................................................................................................................... 255 Ruanda .................................................................................................................................... 256 São Tomé és Príncipe ............................................................................................................. 258 Szenegál .................................................................................................................................. 259 Seychelle Köztársaság ............................................................................................................ 262 Sierra Leone............................................................................................................................ 263 Szomália ................................................................................................................................. 264 Dél-Afrika............................................................................................................................... 266 Dél-Szudán ............................................................................................................................. 268 Szudán .................................................................................................................................... 269 Szváziföld ............................................................................................................................... 271 Tanzánia ................................................................................................................................. 272 Togó ........................................................................................................................................ 274 Uganda .................................................................................................................................... 275 Zambia .................................................................................................................................... 276 Zimbabwe ............................................................................................................................... 277 A Közel-Kelet és az Arab-félsziget ...................................................................................... 280 Bahrein ................................................................................................................................... 280 Irán .......................................................................................................................................... 282 Irak .......................................................................................................................................... 284 Kuvait ..................................................................................................................................... 286 Omán ...................................................................................................................................... 287 Katar ....................................................................................................................................... 287
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
6
HU
Szaúd-Arábia .......................................................................................................................... 288 Egyesült Arab Emírségek ....................................................................................................... 289 Jemen ...................................................................................................................................... 290 VII. Ázsia ....................................................................................................................................... 293 Afganisztán ............................................................................................................................. 293 Banglades ............................................................................................................................... 296 Bhután..................................................................................................................................... 298 Brunei ..................................................................................................................................... 299 Mianmar (Burma) ................................................................................................................... 300 Kambodzsa ............................................................................................................................. 303 Kínai Népköztársaság ............................................................................................................. 305 Hongkong ............................................................................................................................... 307 Tajvan ..................................................................................................................................... 307 Mongólia................................................................................................................................. 308 India ........................................................................................................................................ 309 Indonézia ................................................................................................................................ 310 Japán ....................................................................................................................................... 311 Koreai Köztársaság ................................................................................................................. 312 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) ................................................................. 314 Laosz....................................................................................................................................... 314 Malajzia .................................................................................................................................. 316 Maldív-szigetek ...................................................................................................................... 317 Nepál....................................................................................................................................... 318 Pakisztán ................................................................................................................................. 320 Fülöp-szigetek ........................................................................................................................ 323 Szingapúr ................................................................................................................................ 324 Srí Lanka ................................................................................................................................ 325 Thaiföld .................................................................................................................................. 326 Kelet-Timor ............................................................................................................................ 328 Vietnam .................................................................................................................................. 329
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
7
HU
VIII. Óceánia .................................................................................................................................. 332 Ausztrália ................................................................................................................................ 332 Fidzsi-szigetek ........................................................................................................................ 332 Új-Zéland ................................................................................................................................ 333 Pápua Új-Guinea .................................................................................................................... 334 Szamoa ................................................................................................................................... 335 Csendes-óceáni kis szigetállamok – Kiribati, Marshall-szigeteki Köztársaság, .................... 336 Mikronéziai Szövetségi Államok, Nauru, Palau, Tonga, Tuvalu, Cook-szigetek, Niue ........ 336 Salamon-szigetek .................................................................................................................... 338 Vanuatu................................................................................................................................... 339 IX. Az amerikai kontinens ......................................................................................................... 340 Kanada .................................................................................................................................... 340 Amerikai Egyesült Államok (USA) ....................................................................................... 341 X. Latin-Amerika és a Karib-térség ........................................................................................ 345 Antigua és Barbuda ................................................................................................................ 345 Argentína ................................................................................................................................ 345 Bahamák ................................................................................................................................. 346 Barbados ................................................................................................................................. 347 Belize ...................................................................................................................................... 348 Bolívia .................................................................................................................................... 349 Brazília ................................................................................................................................... 351 Chile ....................................................................................................................................... 352 Kolumbia ................................................................................................................................ 353 Costa Rica ............................................................................................................................... 355 Kuba ....................................................................................................................................... 356 Dominika ................................................................................................................................ 357 Dominikai Köztársaság........................................................................................................... 358 Ecuador ................................................................................................................................... 360 Salvador .................................................................................................................................. 361 Grenada................................................................................................................................... 363 Guatemala ............................................................................................................................... 364 Guyana .................................................................................................................................... 365
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
8
HU
Haiti ........................................................................................................................................ 366 Honduras................................................................................................................................. 368 Jamaica ................................................................................................................................... 369 Mexikó .................................................................................................................................... 370 Nicaragua ................................................................................................................................ 373 Panama ................................................................................................................................... 374 Paraguay ................................................................................................................................. 375 Peru ......................................................................................................................................... 375 Saint Kitts és Nevis ................................................................................................................ 377 Saint Lucia .............................................................................................................................. 377 Saint Vincent és Grenadine-szigetek ...................................................................................... 378 Suriname ................................................................................................................................. 379 Trinidad és Tobago ................................................................................................................. 380 Uruguay .................................................................................................................................. 381 Venezuela ............................................................................................................................... 383
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
9
HU
Tervezet – Az EU 2014. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban TEMATIKUS RÉSZ
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
10
HU
Előszó Áttekintés Az EU 2014-ben is elkötelezett maradt amellett, hogy az egész világon előmozdítsa az emberi jogok érvényesítését, valamint hogy szót emeljen a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásáért. Az Unió külső politikáival kapcsolatos munkájához továbbra is az e téren kifejtett tevékenység irányadó elveit és prioritásait meghatározó, 2012 júniusában elfogadott referenciadokumentumok szolgálnak iránymutatással. Ezek az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret, illetve cselekvési terv 1. E dokumentumok célja, hogy növeljék az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és következetességét, továbbá hogy az emberi jogok és a demokrácia kérdését az EU külpolitikájának és külső tevékenységének központi elemévé tegyék. A jelenleg érvényben lévő cselekvési terv 2014 végén járt le. A jelentéstételi időszak során az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) széleskörű konzultációs folyamatot indított el más uniós intézményekkel (a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel), a tagállamokkal és további érdekelt felekkel (különösen civil társadalmi szervezetekkel és tudományos intézményekkel) annak érdekében, hogy értékelje a 2012–2014-es cselekvési terv legfontosabb eredményeit és előkészítse a következő időszakra vonatkozó tervet. Az EKSZ és a Bizottság szolgálatainak belső értékelése megerősítette, hogy a 2012–2014-es időszakra vonatkozó cselekvési terv kedvezően befolyásolta az uniós szereplők tevékenységét, valamint elősegítette azt, hogy az emberi jogok kérdése az EU külpolitikájának minden vonatkozásában központi elemmé váljon. Egyben arra ösztönözte az intézményeket és az érintetteket, hogy együttműködve módszeresebben közelítsék meg az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket és kihívásokat, valamint hozzájárult az EU láthatóságának és elszámoltathatóságának fokozásához is. A cselekvési terv keretében az EU egyszerűsítette eljárásait (például emberi jogi kapcsolattartókat nevezett ki az EU küldöttségekben), rögzítette a bevált gyakorlatokat és olyan innovatív eszközöket fejlesztett ki, mint az emberi jogi országstratégiák.
1
Ld.: az Európai Unió Tanácsa: Emberi jogok és demokrácia: uniós stratégiai keret és cselekvési terv, 11855/12 (2012. június 25.).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
11
HU
Emberi jogok az uniós politikában Az EU emberi jogi különleges képviselője (EUKK), Sztávrosz Lambrinídisz 2014-ben megbízatásának második évét teljesítette. Az EUKK a főképviselő/alelnök felügyelete, valamint a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságában (PBB) ülésező nagykövetek irányítása mellett végzi munkáját, együttműködve az EKSZ-szel, a Bizottság szolgálataival és az Európai Parlamenttel. Megbízatásában foglalt legfontosabb feladata, hogy fokozza az emberi jogok koherenciáját, hatékonyságát és láthatóságát az uniós külpolitikában. E célok elérése érdekében a különleges képviselő kiemelten foglalkozott a következőkkel: az emberi jogokkal kapcsolatos uniós tevékenység megerősítése az EU stratégiai partnereivel fenntartott kapcsolatok keretein belül, többek között az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban tett látogatásai során; az átalakulóban lévő országokkal, valamint regionális partnerekkel – így Mianmarral (Burmával), Pakisztánnal és Egyiptommal – való kapcsolatépítés; az EU láthatóságának, valamint a multilaterális és regionális emberi jogi mechanizmusokkal való együttműködésének fokozása; a civil társadalommal folytatott együttműködés és a civil társadalom támogatása. Tevékenysége homlokterében álltak az EU emberi jogi iránymutatásaiban megjelenő prioritások, valamint egyéb olyan kérdések is, mint az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága, a nők emberi jogai, a fejlesztés emberi jogi alapú megközelítése, a kínzás elleni küzdelem, a halálbüntetés eltörlése, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége. Munkájával, így például az emberi jogokról többek között Kínában, Bahreinben, a KNDK-ban és Dél-Afrikában folytatott számos miniszteri szintű tárgyaláson, valamint a több száz kulcsszereplővel megrendezett találkozókon keresztül az EUKK az EU és a tagállamok meglévő emberi jogi struktúráin keresztül végzett fontos munka támogatására törekedett, és megteremtette annak feltételeit, hogy a világ valamennyi pontján további mélyreható párbeszéd és eredményorientált együttműködés alakuljon ki a külföldi kormányokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
12
HU
Az EKSZ is belső mechanizmusai és eljárásai ésszerűsítésére törekedett annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye az emberi jogok területén kifejtett tevékenységét. Az uniós küldöttségek, a misszióvezetők, az uniós intézmények és a tagállamok összehangolt munkájának köszönhetően a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) 132 emberi jogi országstratégiát hagyott jóvá. Az emberi jogi országstratégiák végrehajtása nyomán intenzívebb együttműködés jött létre az uniós küldöttségek és a tagállami nagykövetségek között az emberi jogok területén, az emberi jogi párbeszéd pedig jobban strukturálttá és egységesebbé vált. Az EU 2014-ben 37 partnerországgal és regionális csoportosulással tartott hivatalos emberi jogi párbeszédet és konzultációt, köztük első alkalommal emberi jogi párbeszédet rendezett Mianmarral (Burmával). Emellett a Cotonoui Megállapodásban részes 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam közül is számos folytatott emberi jogi párbeszédet az EU-val. Negatívumként említendő, hogy az Oroszországgal folyamatban lévő emberi jogi párbeszédet felfüggesztették, az Azerbajdzsánnal folytatandó tárgyalásokat pedig elhalasztották. Az EU további erőfeszítéseket tett a párbeszédek hatásának és hatékonyságának növelése érdekében, többek között azáltal, hogy összekapcsolta azokat más szakpolitikai eszközökkel, nyomon követési mechanizmusokat dolgozott ki, a megbeszélések keretében pedig egyedi eseteket is napirendre tűzött. Az emberi jogi párbeszédek többségét megelőzően Brüsszelben és az érintett országban konzultációkra, a párbeszédeket követően pedig tájékoztatókra került sor. A főképviselő/alelnök vagy szóvivője által tett nyilatkozatok formájában az EU továbbra is hivatalosan állást foglalt emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban. Kényesebb esetekben bizalmas demarsok használatára is sor került az év folyamán.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
13
HU
Az EKSZ rendszeresen tartott képzéseket az emberi jogok és a demokrácia témájában. A bevált gyakorlatok áttekintése és a lehetséges szinergiák felderítése érdekében elindult az egyes tagállamok által az emberi jogok témájában szervezett képzési programok feltérképezése is. 2014 szeptemberében megállapodás született arról, hogy az uniós tagállamok létrehozzák az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos képzések informális kapcsolattartói hálózatát. Valamennyi uniós küldöttségben, illetve KBVP-misszióban és -műveletben emberi jogi és/vagy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartókat jelöltek ki 2014 végéig annak érdekében, hogy az emberi jogi kérdések az uniós küldöttségek munkájának szerves részévé váljanak. Az Európai Unió külkapcsolatainak emberi jogi vonatkozásaiért felelős emberi jogi munkacsoport (COHOM) jóváhagyta az ENSZ emberi jogi fórumaira vonatkozó stratégiai prioritásokat, amelyek hozzájárultak az Unió által az ENSZ keretében végzett munka sikeréhez. 2014-ben fokozott erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy tovább javuljon az EU külső és belső emberi jogi politikája közötti koherencia és konzisztencia. A Tanács júniusban elfogadott idevágó következtetései szerint a következetesség alapvető fontosságú nemcsak az EU külkapcsolatokban mutatott hitelessége szempontjából, hanem annak érdekében is, hogy az Unió jó példával járjon elöl az emberi jogok területén. Az Európai Bizottság 2014-ben is elkötelezett maradt amellett, hogy az Unió külső tevékenységére vonatkozó javaslatokhoz készített hatásvizsgálatokban megjelenjenek az emberi jogi vonatkozások is. E célból 2014-ben a kereskedelmi megállapodások emberi jogi hatásvizsgálatainak elemzésére vonatkozó konkrét iránymutatások kidolgozására került sor. Az uniós emberi jogi prioritások megvalósítása Az EU 2014 során elsősorban konkrét tematikus emberi jogi kihívásokra koncentrált a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok területén. Az EU tevékenyen támogatta az egyesülési jogot és a békés gyülekezés jogát nyilvános közleményeiben, a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban, valamint az emberi jogi párbeszédek, illetve a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott konzultációk keretében. 2014 szeptemberében az EU rendezvényt szervezett az EBESZ-nek az emberi dimenzió megvalósításával foglalkozó találkozója alkalmából, azzal a céllal, hogy a civil társadalommal együtt megvizsgálja az EBESZ-térségben a békés gyülekezés szabadságának gyakorlatában mutatkozó tendenciákat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
14
HU
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) ülésein és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságának októberi ülésén az EU hangsúlyozta a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők által végzett munka jelentőségét. Az Unió képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy számos országban szűkül a civil társadalom mozgástere, hogy a nem kormányzati szervezeteket egyre több korlátozás terheli, valamint hogy az aktivistákat zaklatják és az emberi jogaikat súlyosan megsértik. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze 2 (EIDHR) továbbra is az egyik legfontosabb pénzügyi eszköz az emberi jogi kérdések területén tevékeny civil társadalmi szervezetek, valamint az emberijog-védők, többek között az újságírók és bloggerek támogatásában. 2014 májusában – összhangban azzal, hogy az EU elkötelezett a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás online és offline szabadságának további támogatása mellett – a Tanács emberi jogi iránymutatásokat fogadott el ebben a témában. A meglévő eszközökre és dokumentumokra épülő iránymutatások számba veszik a kulcsfontosságú alapelveket, valamint olyan, egyértelműen meghatározott prioritásokat és eszközöket tartalmaznak az EU küldöttségei, a tagállamok nagykövetségei, valamint az uniós parancsnokságok számára, amelyek e jog hatékonyabb érvényesítését és védelmét hivatottak elősegíteni. Az EU hivatalos nyilatkozatokban és a kétoldalú kapcsolatok keretében is több alkalommal elítélte az újságírókkal és bloggerekkel szembeni támadásokat. 2014 szeptemberében az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által szervezett, az emberi dimenzió megvalósításával foglalkozó varsói találkozó alkalmából az EU kísérőrendezvényt szervezett a véleménynyilvánítás online szabadságának témájában. 2014 decemberében az EU és a nem kormányzati szervezetek emberi jogokkal foglalkozó éves fórumának központi témája a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítése és védelme volt. A rendezvényen a nem kormányzati szervezetek több mint 200, a világ minden tájáról érkezett képviselője vett részt, akik számos olyan ajánlást fogadtak el, amelyek az uniós tevékenység iránymutatásaként szolgálnak majd e döntő fontosságú területen.
2
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 235/2014/EU rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.). http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?qid=1429276632832&uri=CELEX:32014R0235
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
15
HU
Az EU ismét kifejezésre juttatta, hogy elutasítja a halálbüntetést, és az idevágó uniós iránymutatásokkal összhangban minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközt bevetett a halálbüntetés globális eltörlésének előmozdítása érdekében. Az EU kiterjedt lobbi- és tájékoztatási tevékenysége révén aktív szerepet vállalt az ENSZ-közgyűlés decemberben elfogadott határozatának népszerűsítésén munkálkodó, régiókon átívelő szövetségben. Az említett határozat újólag megerősítette a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumra irányuló felhívást. Az EU tájékoztató tevékenységének köszönhetően a 95 tagállam támogatásával benyújtott határozati javaslat minden eddiginél több, 117 „igen” szavazattal, 37 ellenszavazattal és 34 tartózkodás mellett került elfogadásra, ami jelentős javulást jelent az elmúlt években elfogadott hasonló határozatokhoz képest. Az EU 2014 decemberében egy Brüsszelben szervezett rendezvény keretében ünnepelte meg a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény létrejöttének harmincadik évfordulóját. Az EU minden országot ösztönzött, hogy ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ahhoz fűzött fakultatív jegyzőkönyvet, és aktívan támogatta független felügyeleti mechanizmusok létrehozását. Az Unió képviselői emellett a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és látogatások során rendszeresen felvetették a kínzás és a rossz bánásmód kérdését, valamint egyedi eseteket is. Ezzel párhuzamosan az EU folytatta a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről szóló iránymutatások végrehajtását. Az EU továbbra is elkötelezetten támogatja az emberijog-védőket, akik központi szerepet játszanak az emberi jogok előmozdításában és védelmében. Az EU külügyminiszterei tanácsi következtetések formájában is megerősítették ez irányú elkötelezettségüket, amelyeket júniusban fogadtak el, az emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatás elfogadásának tizedik évfordulóján. A Tanács hangsúlyozta a női és a sebezhető és marginalizált csoportok tagjai közül kikerülő emberijog-védők különösen fontos szerepét. Májusban az EU küldöttségei részletes útmutatást kaptak az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás végrehajtásával kapcsolatban, melyek bevált gyakorlatokat ismertettek egyes esetek kezelésére. Az év folyamán az EU küldöttségei tevékenyen részt vettek az olyan emberijog-védők oltalmazásában, akiknek a hatóságok és nem állami szereplők által gyakorolt fokozott nyomással kellett megküzdeniük. Az uniós diplomaták bírósági tárgyalásokat követtek nyomon, fogva tartott aktivistákat kerestek fel, és egyes esetekben nyilatkozatokat adtak ki.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
16
HU
Az EU 2014-ben ünnepelte a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. évfordulóját. Az évforduló alkalmából, valamint az EU külső és belső szakpolitikáiban a gyermekekre vonatkozó vállalásokkal összhangban a Tanács decemberben következtetéseket fogadott el a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről. Az EU aktívan támogatta az ENSZ a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kérdésével megbízott különleges képviselője és az UNICEF által indított „Gyermekek, nem katonák” elnevezésű kampányt, amelynek célja a gyermekkatonák kormányzati erők általi toborzásának és fegyveres konfliktusokban való bevetésének 2016-ig történő felszámolása. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 182. sz., a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezményével összhangban az EU támogatta egy, a veszélyes munkákat tartalmazó jegyzék létrehozását 33 országban annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket a veszélyes munkától a Szubszaharai-Afrikában és Európában/Közép-Ázsiában. Az egyes országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során külön hangsúlyt kapott a gyermekmunka kérdése. A nők jogainak védelme és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem továbbra is előkelő helyet foglalt el az Unió napirendjén. Ezeket a szempontokat következetesen érvényesítették az uniós programokban, és megjelentek a nyilvános közleményekben, valamint a kormányokkal, a regionális szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszédek során is. A női emberijog-védőknek és a női szervezeteknek nyújtott támogatás szintén prioritás volt. Az EU legfőképpen továbbra is az ENSZ keretében igyekezett érvényesíteni a nemekkel kapcsolatos kérdésekhez kötődő stratégiai prioritásait. Az EU fontos szerepet játszott például azon tárgyalások során, amelyek eredményeként elfogadták az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának következtetéseit. Az EU és a UN Women folytatta a 2012. évi közös egyetértési megállapodásuk végrehajtását. Kulcsfontosságú eredmények születtek a kommunikáció, a szakpolitikai párbeszéd, a közös érdekképviselet, valamint a közös EU–UN Women programok tervezése és az azokhoz kapcsolódó képzések terén. Ennek keretében rendezték meg 2014 novemberében Brüsszelben a „Nők tavasza” konferenciát is, amelyen az Európai Parlament és az arab régió parlamentjeinek női képviselői találkoztak. A konfliktusok során előforduló szexuális erőszakkal kapcsolatos munka keretében az EU tevékenyen részt vett a 2014. júniusi londoni globális csúcstalálkozón, és kötelezettséget vállalt aziránt, hogy gyakorlati intézkedéseket fog hozni az emberi jogok, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés, a közvetítés és a humanitárius segítségnyújtás terén. A júliusi „Girl Summit” alkalmával az EU vállalta, hogy az elkövetkező hét évben több mint 100 millió eurót fog fordítani a nemek egyenlőségének biztosítására és a gyermekek védelmére, többek között olyan konkrét projektek formájában, amelyek a női nemi szervek megcsonkítása, illetve a gyermek-, korai és kényszerházasságok gyakorlatának felszámolását célozzák.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
17
HU
A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogainak érvényesítése érdekében az EU párbeszédet kezdett több országgal és szükség esetén más diplomáciai lépéseket is tett, különösen Afrikában és Közép-Ázsiában, felkérve az egyes országokat, hogy vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek az LMBTI személyekkel szemben hátrányos megkülönböztetést eredményeznek, vagy megsértik a nemzetközileg elfogadott és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. Ezen túlmenően az EU támogatta az LMBTI személyek jogainak kérdését az emberi jogi párbeszédek során, valamint – a demokrácia és az emberi jogok európai finanszírozási eszközén keresztül – támogatást nyújtott LMBTI emberijog-védőknek, illetve olyan nem kormányzati szervezeteknek, amelyek az LMBTI személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez kapcsolódó projekteket hajtottak végre. Az Unió aktívan közreműködött a megkülönböztetés – többek között a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés – elleni küzdelmet célzó, főként az ENSZ keretei között tett multilaterális erőfeszítésekben. Szeptemberben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa genfi ülésszakán az EU aktívan és sikeresen járult hozzá az emberi jogokról, a szexuális irányultságról és a nemi identitásról szóló határozat elfogadásához. Egy évvel a vallás vagy meggyőződés szabadságáról szóló uniós iránymutatások elfogadása után az Unió továbbra is nagy hangsúlyt helyez ezen alapvető szabadság biztosítására, mely világszerte egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. Az EU többek között multilaterális szinten is fellépett a – különösen szíriai és iraki – vallási kisebbségekhez és veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyekkel szembeni erőszak és azok alapvető emberi jogainak megsértése ellen, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy megóvják ezen országok etnikai és vallási szempontból sokszínű jellegét. Az EU a vallás vagy meggyőződés szabadságával kapcsolatos határozatok megszilárdítására törekszik mind az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, mind a Közgyűlésben. Az EJT 2014 márciusában tartott ülésszakán ismét konszenzussal fogadták el az EU által a vallás vagy meggyőződés szabadságáról benyújtott határozatot.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
18
HU
A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítása és védelme érdekében az EU együttműködött az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi és multilaterális szervezetekkel, így az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal. 2014. szeptemberében került sor az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó első világkonferenciájára New York-ban, a Közgyűlés magas szintű plenáris ülése formájában. Az EU aktívan hozzájárult a konferenciához egyrészt az őslakos népek részvételének támogatása, másrészt a konszenzuson alapuló záródokumentum elfogadása érdekében tett összehangolt lépések által. Az EU továbbá kísérőrendezvényt szervezett az őslakos népek jogainak nyomon követéséről. A konferencia eredményeire építve az EU – az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben foglaltak szellemében – megkezdte egy az őslakos népekre vonatkozó részletes szakpolitika kidolgozását. Az EU a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes fele. Az egyezménnyel összhangban az EU elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa a fogyatékossággal élők jogait mind belső, mind külső tevékenységeiben. 2014-ben az Európai Bizottság elkészítette az ezen egyezmény értelmében az ENSZ-nek benyújtandó első uniós jelentést. A jelentés ismerteti, hogy az Unió miként hajtotta végre az egyezményt jogalkotási és szakpolitikai tevékenységében, illetve finanszírozási eszközeiben. Az emberi jogok egyetemes, oszthatatlan, egymástól függő és egymáshoz kapcsolódó jellegének szószólójaként az Unió úgy ítéli meg, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok az EU külső emberi jogi politikájának szerves részét képezik. Az Unió az év folyamán kiemelt figyelmet fordított erre a területre a legfontosabb partnerországokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során. AZ EU multilaterális szinten aktívan támogatta az ENSZ-nek ezekkel a jogokkal foglalkozó több különleges előadóját is és együttműködött velük.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
19
HU
Az EU 2014-ben is folytatta az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó 2011-es ENSZ-iránymutatások előmozdítását és végrehajtását. A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzétételéről szóló irányelv szeptemberi elfogadása jelentős lépés a felelős üzleti magatartásra ösztönző intézkedések támogatása terén. A szóban forgó vállalatok többek között információt szolgáltatnak majd az emberi jogokra vonatkozó szabályzataikról, az azzal kapcsolatos kockázatokról és eredményekről. Külső tevékenysége részeként az EU egyre több partnerországgal vitatta meg ezt a kérdést. Az Emberi Jogi Tanács júniusi ülésén az EU támogatta azt a határozatot, amely megújította az emberi jogokkal és transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó munkacsoport megbízatását. 2014. szeptemberében egy Addisz-Abebában rendezett közös szemináriumon az Afrikai Unió és az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy közösen fogják előmozdítani és végrehajtani a régióra vonatkozó az ENSZ-iránymutatásokat, és feltárják az együttműködés lehetséges területeit. Emberi jogok az EU valamennyi külső politikájában Az EU 2014-ben is elkötelezett maradt amellett, hogy valamennyi külső tevékenysége keretében előmozdítsa az emberi jogokat és a demokráciát. További lépések történtek annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatban alkalmazott, az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló megközelítés hatékonyabb legyen. 2014-ben az EU folytatta a Rio+20 konferencia nyomon követésére, valamint a 2015 utáni fejlesztési menetrendre vonatkozó uniós álláspont és stratégia kialakítását. Az Unió a Tanács által jóváhagyott számos politikai nyilatkozatban hangoztatta, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a jó kormányzás kérdéseit szervesen be kell illeszteni a globális fejlesztési napirendbe. A legutóbbi decemberi következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a 2015 utáni menetrend az összes emberi jogot foglalja magában.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
20
HU
Az EU továbbá arra törekedett, hogy olyan kereskedelempolitikát alakítson ki, amely teljes mértékben összeegyeztethető az emberi jogokkal. Ebben az összefüggésben a 2014. januárban hatályba lépett új GSP-rendelet 3 (általános vámkedvezmény-rendszer) 14 ország számára biztosít GSP+ preferenciákat (a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás). Az Unió emellett multilaterális szinten támogatta az emberi jogok megsértésére felhasználható megfigyelési technológiák exportjának ellenőrzését. 2014 elején a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a halálbüntetés vagy kínzás céljára alkalmas áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendelet módosításáról. 2014 során az EU további lépéseket tett annak érdekében, hogy érvényesítse az emberi jogokra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat a KBVP-missziókban és -műveletekben. A 2013-as válságkezelési eljárással 4 összhangban az új missziók és műveletek tervezése során külön foglalkoztak az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos megfontolásokkal is. Az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség helyzete beépült a tervezési dokumentációba többek között az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója 5, illetve az EUFOR Közép-afrikai Köztársaság misszió 6 esetében is. 2014 során az összes KBVP-misszióban és -műveletben emberi jogi és a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel foglalkozó tanácsadót vagy kapcsolattartót neveztek ki. Feladatuk egyrészt az emberi jogi, illetve a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a misszió vagy művelet munkájában való érvényesítése, másrészt konkrét tevékenységek végrehajtása. A számos emberi jogi mutatót is magában foglaló, korai konfliktus-előrejelző rendszert (EWS) az év során fokozatosan globális szinten is használni kezdték. Az EU folytatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatával kapcsolatos kötelezettségvállalásának teljesítését, mind az uniós tagállamok informális munkacsoportján, mind külső tevékenységein keresztül, nemzeti cselekvési tervek kidolgozására ösztönözve a harmadik országokat. A határozatok végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés uniós mutatóiról szóló jelentést 2014 januárjában tették közzé.
3
http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2012/october/tradoc_150025.pdf http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7660-2013-REV-2/en/pdf 5 http://www.eeas.europa.eu/csdp/missions-and-operations/euam-ukraine/index_en.htm 6 http://eeas.europa.eu/csdp/missions-and-operations/eufor-rca/index_en.htm 4
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
21
HU
Az emberi jogi kérdéseknek a terrorizmus elleni küzdelemben való érvényesítését célzó erőfeszítései részeként az EKSZ, más uniós intézményekkel együttműködve iránymutatásokat dolgozott ki a terrorizmus elleni tevékenységet támogató, harmadik országokkal végrehajtott projektek tervezéséhez és végrehajtásához. A tagállamok által novemberben jóváhagyott iránymutatások tekintetbe veszik a nemzetközi humanitárius jogot, valamint a nemzetközi menekültjogot is. Demokrácia és jogállamiság Az EU 2014-ben is a világ számos pontján támogatott választási folyamatokat, folytatva ezzel a demokratikus reformok és értékek előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit. A Bizottság e célból választási megfigyelő missziókat és választási szakértői missziókat küldött ki. Az EU technikai és pénzügyi segítséget is nyújtott a választások lebonyolításáért felelős szerveknek és belföldi megfigyelőknek. Összesen nyolc választási megfigyelő misszió kiküldésére került sor, amelyek kilenc választáson teljesítettek szolgálatot. Annak ellenére, hogy az EU nem végez választási megfigyelést az EBESZ-térségben, az ukrajnai elnök- és parlamenti választások kapcsán szoros támogatást nyújtott az EBESZ-nek/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának. Az EU általában is fokozta a demokrácia támogatásával kapcsolatos munkája intenzitását azzal a céllal, hogy növelje az uniós eszközök és az uniós tagállamok tevékenysége közötti koherenciát, illetve arra törekedett, hogy – valamennyi érdekelt féllel, így a kormányzati és a civil társadalmi képviselőkkel kialakított megerősített partnerség segítségével – közös elképzelést alakítson ki az adott térség viszonyairól. E munka részeként 2014 márciusában 12 uniós küldöttséget jelöltek ki a demokrácia támogatását szolgáló kísérleti projekt második generációjának elindítására; a munka júniusban kezdődött meg. A kísérleti projekt 2014-től a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén finanszírozásban is részesül.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
22
HU
Az egyetemesség előmozdítása multilaterális és regionális szinten Az EU továbbra is különös figyelmet fordított az emberi jogok egyetemességének előmozdítására – nyilatkozataiban, szavazatainak indoklásában, valamint különböző nyilvános eseményeken és konferenciákon, illetve kiadványaiban. Kétoldalú kapcsolataiban, így az emberi jogi párbeszédek keretében az EU képviselői rendszeresen arra ösztönözték a harmadik országokat, hogy erősítsék meg és hajtsák végre az ENSZ emberi jogi eszközeit, továbbá vizsgálják felül vagy vonják vissza fenntartásaikat. Közvetítő tevékenység, politikai párbeszéd, illetve KBVP-missziók segítségével az EU 2014 folyamán is tevékeny szerepet töltött be az átmeneti igazságszolgáltatás terén az átalakulóban lévő országokban. Az átmeneti igazságszolgáltatásra vonatkozó uniós politika kidolgozása folyamatban van, és várhatóan 2015 elején kerül elfogadásra. Ez hivatalos formába fogja önteni az EU elkötelezettségét az átmeneti igazságszolgáltatás terén, koherens és következetes uniós fellépést tesz majd lehetővé ezen a területen, és iránymutatásként fog szolgálni az EU és az uniós tagállamok azon dolgozói számára, akik az átmeneti igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. 2014 során az EU folytatta a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó iránymutatások végrehajtását és a nemzetközi humanitárius jog megismertetését a háborúban álló felekkel, többek között a nem állami fegyveres szervezetekkel is. Az EU a humanitárius segítségnyújtás keretében tovább erősítette a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása melletti fellépését. Az EU és tagállamai támogatták azt a Svájc és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) által indított kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának megerősítése. A IV. Genfi Egyezmény magas szerződő feleinek december 17-én megrendezett genfi konferenciáján való részvételével az Unió megerősítette az iránti elkötelezettségét is, hogy előmozdítsa a nemzetközi humanitárius jognak a konfliktushelyzetekben érintett országok, illetve nem állami szereplők általi tiszteletben tartását. A Bizottság további pénzügyi támogatást nyújtott ahhoz a projekthez, amely a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kapacitását növelte az olyan, a nemzetközi humanitárius jogról tartott képzések és tájékoztatás tekintetében, amelyet a szervezet a konfliktus sújtotta országokban – Irakban, Kolumbiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – tevékenykedő katonai és biztonsági erők, valamint nem állami fegyveres szereplők tagjai számára biztosít.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
23
HU
A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) és az EU 2006-os együttműködési és segítségnyújtási megállapodása alapján létrejött az EU–NBB kerekasztal, melynek célja a konzultáció és az olyan közös érdekű kérdésekről folytatott véleménycsere, mint az együttműködés, a komplementaritás, bizonyos kérdések diplomáciai támogatása és azok szempontjainak érvényesítése, valamint a nyilvánosság tájékoztatása és bevonása. Az EU folytatta erőfeszítéseit, illetve tájékoztatási tevékenységét annak érdekében, hogy minél több ország ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. Az Unió továbbra is rendszeres demarsokkal támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és továbbra is az NBB-re vonatkozó záradékot foglalt a harmadik országokkal kötött megállapodásokba. Hasonlóképpen a harmadik országokkal az emberi jogok terén folytatott kétoldalú uniós együttműködésnek is állandó elemévé vált az ENSZ mechanizmusaival és szerveivel (a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében, valamint a különleges előadókkal és az egyezmény alapján létrehozott szervekkel) való együttműködés és azok ajánlásainak végrehajtása. Kétoldalú kapcsolataiban az EU szisztematikusan ösztönzi a harmadik országokat, hogy adjanak állandó meghívást az ENSZ különleges előadóinak. Az EU továbbra is teljes körűen támogatja a többoldalú emberi jogi rendszert. Az uniós küldöttség az év során összehangolta az EU és a tagállamok által az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ szakosodott szervezeteiben képviselt álláspontot. 2014 az Emberi Jogi Tanács tevékeny éve volt. Az EU tevékenysége nagy mértékben járult hozzá ehhez a munkához, elsősorban az országspecifikus határozatok, illetve olyan tematikus kérdések terén, mint a vallás vagy meggyőződés szabadsága és a gyermekek jogai. További témákkal kapcsolatos párbeszédekben és tárgyalásokban is szerepet vállalt, és a legtöbb határozattal kapcsolatban egységes álláspontot képviselt. Az EU 2014-ben is szorosan együttműködött az Európa Tanáccsal. A 2007. évi egyetértési megállapodás rendelkezéseivel összhangban a két intézmény rendszeres politikai és munkakapcsolatot tart fenn egymással. Együttműködésük középpontjában az emberi jogokkal, a jogállamisággal és a demokratizálódással kapcsolatos kérdések állnak. Az EU 2014-ben is az EBESZ munkájának egyik fő támogatója és közreműködője volt. Az Unió továbbra is támogatja az EBESZ arra irányuló törekvéseit, hogy munkájának mindhárom dimenzióján – vagyis a politikaikatonai, a gazdasági-környezetvédelmi és az emberi dimenzión – keresztül kezelje a biztonsági kihívásokat az EBESZ-régióban. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
24
HU
I.
Az emberi jogok és a demokrácia az uniós politikában
Az emberi jogok beépítése minden hatásvizsgálatba Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2012-es elfogadásakor az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy az emberi jogi szempontok szerves részét fogják képezni azoknak a hatásvizsgálatoknak, amelyek a jogalkotási és nem jogalkotási javaslatok, végrehajtási intézkedések, illetve a jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járó vagy jövőbeli politikákat meghatározó kereskedelmi megállapodások előkészítése során készülnek. Az e célból használt módszertan arra a bizottsági szolgálatok által kidolgozott iránymutatásra épít, amely az emberi jogoknak a Bizottság hatásvizsgálataiban való figyelembevételéről szól 7. A kereskedelmi és beruházási megállapodások esetében a hatásvizsgálatra még azelőtt kerül sor, hogy a Bizottság javasolja a tárgyalások megnyitását. A jelentősebb kereskedelmi tárgyalások alkalmával a tárgyalási folyamat során részletesebb fenntarthatósági hatásvizsgálatot (SIA) is végeznek. 2011 óta a lehetséges emberi jogi hatások elemzése valamennyi kereskedelmi hatásvizsgálat és fenntarthatósági hatásvizsgálat részét képezi. 2014-ben, az Egyiptommal és Jordániával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások zárójelentéseiben helyet kapott a fenntarthatósági hatásvizsgálathoz a lehetséges emberi jogi hatásokról készült elemzés is. Folyamatban van az EU és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás utólagos értékelése is, amely kiterjed az emberi jogokra gyakorolt hatásokra is. Ez a későbbiekben minden uniós kereskedelmi megállapodás utólagos értékelésének részét fogja képezni. Az Európai Bizottság 2014-ben specifikus iránymutatásokat dolgozott ki a kereskedelmi és befektetési tevékenységek emberi jogi hatásainak elemzéséhez annak érdekében, hogy ezen hatások felmérése egységessé váljon.
7
Operatív iránymutatás az emberi jogoknak a Bizottság hatásvizsgálataiban való figyelembevételéhez (SEC(2011) 567 végleges). http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/key_docs/docs/sec_2011_0567_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
25
HU
Az Európai Beruházási Bank (EBB) környezeti és társadalompolitikai elvekről és normákról szóló nyilatkozata értelmében az EBB a finanszírozást olyan projektekre korlátozza, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az EBB környezeti és társadalompolitikai kézikönyvének átdolgozott, 2014. januári kiadása a stabil, az emberi jogokat tükröző átvilágítási folyamatok támogatására törekszik. A kézikönyv bemutatja, hogy az EBB milyen megközelítést alkalmaz az átvilágítási folyamatok során az egyes régiókban a teljes projektciklus alatt, és hogy ezekbe milyen módon épül be hatékonyan az emberi jogi szempont. Az átdolgozott normákat először 2014-ben alkalmazták. 2015 folyamán a Bank a tervek szerint értékelni fogja, hogy ezek mennyire hatékonyak a az emberi jogi megfontolások alkalmazása terén a beruházások esetében. Partnerség a civil társadalommal (a gyülekezési és egyesülési szabadságra is kiterjedően) Az EU 2014-ben tovább erősítette együttműködését a civil társadalommal, amely egyrészt kulcsfontosságú konzultációs partner az uniós emberi jogi politika alakításában, másrészt a politikai és pénzügyi támogatás kitüntetett kedvezményezettje. Az emberi jogi párbeszédeket megelőzően az EU rendszeresen konzultációt tart a civil társadalommal Brüsszelben, illetve a partnerországokban 8, a párbeszédeket követően pedig tájékoztatókra kerül sor (ld. a 32. pontot). Konzultációra került sor a civil társadalommal az Unió központjában vagy az adott országban több szakpolitikai fejlemény kapcsán is, így többek között iránymutatások kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az emberi jogi országstratégiák elkészítése során. A civil társadalom képviselői rendszeresen eszmét cserélnek a Tanács emberi jogi munkacsoportjával (COHOM) és szisztematikus tájékoztatást kapnak annak következtetéseiről. Végül a Bizottság 2014. októberében megrendezte a második globális fejlesztéspolitikai fórumot Brüsszelben, amelyen a civil társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a tagállamok és az uniós intézmények több mint 140 képviselője vett részt. A napirenden szerepelt a civil társadalom részvételét lehetővé tevő keretrendszer is, és a résztvevők megállapították, hogy az ismeretek elmélyítésére és az elért eredmények nyomon követésére van szükség. A szakpolitikai fórumokat és párbeszédeket a civil társadalmi szervezetekkel folytatott szakértői szintű megbeszélések sora egészítette ki, amelyeken az EU az uniós tevékenységekkel és politikákkal kapcsolatos információkat osztott meg e szervezetekkel, valamint elősegítette azok támogatáshoz és finanszírozáshoz jutását.
8
Ezenkívül az emberi jogi párbeszédek keretében ad hoc civil társadalmi szervezeti szemináriumokra került sor Kolumbiában, Chilében, a Kirgiz Köztársaságban, Brazíliában, Mexikóban, a Moldovai Köztársaságban, Mianmarban (Burmában), Dél-Afrikában és Tádzsikisztánban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
26
HU
A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános uniós megközelítés, azaz az Unió külső migrációs és mobilitási szakpolitikájának átfogó kerete nagy szerepet szán a megvalósításban a civil társadalomnak. A civil társadalmi szervezetek szisztematikusan részt vesznek minden migrációval kapcsolatos párbeszédben, valamint a specifikus együttműködési keretekben és mobilitási partnerségekben, és szerepet kapnak a jövőbeli közös migrációs és mobilitási programokban is. Ehhez hasonlóan az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012– 2016) is hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek szerepét, és ezen belül azt, hogy a civil társadalmi szervezetek részt vesznek a nemzeti és nemzetközi áldozatkezelési mechanizmusokban. Konkrétabban az uniós stratégia a civil társadalmi szervezetek és szolgáltatók olyan uniós platformjának a létrehozásáról rendelkezik, amely az emberkereskedelem áldozatainak védelmén és megsegítésén munkálkodik a tagállamokban és a kiválasztott harmadik országokban. A 2014. december 4–5-én megrendezett, az EU és a nem kormányzati szervezetek 16. éves emberi jogi fórumának középpontjában az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága állt. A fórumnak, amelyet az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője nyitott meg, több mint 200 résztvevője volt, köztük a világ minden részéről érkezett civil társadalmi aktivisták, nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok képviselői, valamint az uniós intézmények és tagállamok tisztviselői. A fórum remek alkalmat biztosított a civil társadalom képviselői számára az EU vonatkozó szakpolitikáinak megvitatására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra az olyan terülteken, mint az Uniónak az iránymutatások hatékony végrehajtása érdekében tett erőfeszítései, az emberijog-védők uniós támogatása, az EU válasza az emberijog-védők egyre nehezebb helyzetére, valamint az egyre több országban a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jogszabályok fokozottan korlátozó jellegére.
[1]
http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/crime/docs/trafficking_in_human_beings_eradication2012_2016_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
27
HU
Az EU emberi jogi különleges képviselője az év során – többek között országlátogatások és emberi jogi párbeszédek keretében – továbbra is hangsúlyozta, hogy az EU támogatja az erőteljes, virágzó civil társadalmat. Mivel 2014 az Európai Uniónak az emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatása kidolgozásának 10. évfordulója volt, az EUKK számos rendezvényen igyekezett a nagyközönséggel jobban megismertetni azokat, akik szerte a világon védelmezik az emberi jogokat, illetve azt a jelentős munkát, amit az EU küldöttségei és a tagállami nagykövetségek a helyszínen végeznek. Brüsszelben és hivatalos látogatásai során az EUKK ezen túlmenően nemzetközi és helyi nem kormányzati szervezetek képviselőinek százaival és emberijog-védőkkel is találkozott. Ismét többször foglalkozott az emberijog-védők elleni támadásokkal és a nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezetekkel, és ezekről részletes megbeszéléseket folytatott kormánytisztviselőkkel, a civil társadalommal, parlamenti képviselőkkel és emberi jogi intézményekkel azokban az országokban, ahol az év során látogatást tett. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretben vázolt kötelezettségvállalás szellemében 2014 folyamán továbbra is az egyesülés és a békés gyülekezés szabadsága volt az Unió emberi jogi végrehajtási prioritásainak egyike. Az EU több nyilvános nyilatkozatban is elítélte e jogok indokolatlan korlátozását (így például a 2014. szeptember 4-i bécsi EBESZ-ülés előtt, amikor az EU felszólította Oroszországot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait és a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát). Az EU e kérdést a partnerországokkal folytatott kétoldalú emberi jogi párbeszédek során is többször felvetette.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
28
HU
Az év során a Tanács februári következtetései, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésén kiadott uniós nyilatkozatok több alkalommal is hangot adtak az Unió aggodalmának az egyesülési szabadság egyiptomi helyzete kapcsán. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának találkozóin és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságának októberi ülésén az EU hangsúlyozta a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők által végzett munka jelentőségét. Az Unió képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy számos országban szűkül a civil társadalom mozgástere, hogy a nem kormányzati szervezeteket egyre több korlátozás terheli, valamint hogy az aktivistákat zaklatják és az emberi jogaikat súlyosan megsértik. Az EU továbbra is kiállt annak érdekében, hogy a nem kormányzati szervezetek és más érdekeltek gyakorolhassák felszólalási jogukat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, és meghiúsította a nem kormányzati szervezetek részvételének akadályozását egyes konferenciákon és más ENSZüléseken. Az Unió e kérdéssel kapcsolatban tovább folytatta a fellépés legjobb módjának meghatározására vonatkozó javaslatok összegyűjtését, valamint az EU-n belüli koherencia és a többoldalú együttműködés kialakítását. Az EKSZ 2014 februárjában részletes tárgyalásokat tartott az azon országokban tevékenykedő uniós emberi jogi kapcsolattartókkal, ahol a civil társadalom tevékenységét – különösen a szabad egyesüléshez és gyülekezéshez való jogot – veszély fenyegeti. A kérdésről konzultációkat tartottak az uniós küldöttségek vezetőinek éves szeptemberi ülésén is. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében nyújtott segélyek fő kedvezményezettjei 2014-ben is a civil társadalmi szervezetek voltak. Az EIDHR-nek a Bizottság által 2014. október 21-én elfogadott, a 2014–2017-es időszakra vonatkozó új többéves stratégiájában 9 megerősítették az eszköz azon képességét, hogy a fogadó kormány egyetértése nélkül is igénybe vehető legyen. Az EIDHR-en keresztül lehetőség van az érzékeny kérdésekre és az innovatív megközelítésekre való összpontosításra, valamint az elszigetelt vagy marginalizált civil társadalmi szervezetekkel való közvetlen együttműködésre. Ebben az értelemben kiegészíti az egyéb uniós eszközöket, amelyek tevékenységének célja az emberi jogok és a demokrácia érvényesítése.
9
[A Bizottság végrehajtási határozata C (2014) 7529 final]
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
29
HU
2014-ben a Bizottság 500-nál is több új kulcsfontosságú kezdeményezést indított, amelyek EIDHRtámogatásban részesültek. Ezek összköltségvetése több mint 150 millió euró, és több mint 135 országot érintenek. Mindezek a jelenleg folyamatban lévő több mint 1449 EIDHR projekt számát gyarapítják. Emellett „a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem” címmel globális ajánlattételi felhívást tettek közzé, amelynek nyomán 28 új, brüsszeli irányítású kulcskezdeményezés jött létre. A több mint 100 millió eurós nagyságrendű program keretében ezenfelül az uniós küldöttségek 101 országban tettek közzé helyi ajánlattételi felhívásokat. Ezek lehetővé teszik a civil társadalom bázisa szerepének megerősítését az emberi jogok és a demokratikus reformok előmozdításában, a csoportérdekek békés összeegyeztetésének megkönnyítésében, valamint a politikai részvétel és képviselet megszilárdításában a világ minden táján. 2014-ben a Bizottság tematikus programot fogadott el a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára a fejlesztési együttműködési eszközön (DCI) belül. A program központi elemét az országszintű fellépés képezi majd. A program emellett támogatni kívánja a regionális és globális civil társadalmi szervezetek megerősítését is, hogy azok fokozottabban járuljanak hozzá a fejlesztéshez, különös tekintettel a 2015 utáni fejlesztési menetrendre. Végezetül a Bizottság 2014ben elindította azt a folyamatot is, amely országspecifikus ütemtervek létrehozását irányozza elő a civil társadalommal folytatandó együttműködés terén. Az elképzelést az Európai Bizottság 2012. szeptemberi, „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című közleménye 10 vázolja. A közleményben ismertetett cél az, hogy kidolgozzanak egy közös stratégiai keretet az uniós küldöttségek civil társadalommal folytatott együttműködéséhez az egyes országok szintjén, együttműködve az adott országban küldöttséget fenntartó tagállamokkal. Az ütemtervek a civil társadalmi tevékenység számára megfelelő környezet átfogó elemzésén alapulnak és ez alapján vázolják az uniós prioritásokat. 2014 folyamán több mint 65 ütemtervet dolgoztak ki, és számos küldöttség használta ezeket a civil társadalmi szervezetek széles körével való kapcsolatfelvétel során, amelyet stratégiai szerepvállalás követ majd.
10
(COM (2012) 492 final)
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
30
HU
A végrehajtás rendszeres értékelése Ezen éves jelentés középpontjában az EU által az emberi jogokról és demokráciáról szóló cselekvési terv rendelkezéseinek végrehajtása terén elért előrelépés, valamint az ezzel kapcsolatos főbb eredmények állnak. A tematikus rész a cselekvési terv rendelkezéseit tükrözi, amennyiben az egész világra kiterjedő jelentésben külön szakasz tárgyalja az egyes országokban az emberi jogok érvényesítése és védelme terén az EU által meghozott intézkedéseket és az ezek nyomán elért eredményeket.
II.
Az emberi jogok egyetemességének előmozdítása
Egyetemes csatlakozás Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével összhangban és az emberi jogokra vonatkozó stratégiai keret és cselekvési terv alapján 2014-ben folytatódott az EU harmadik országokkal és regionális szervezetekkel fenntartott kapcsolatainak alapjául szolgáló egyetemes emberi jogi normák előmozdítása. Az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás 10. évfordulójának évében az EU – nyilatkozataiban, szavazatainak indoklásában, valamint különböző nyilvános eseményeken és konferenciákon, illetve kiadványaiban – kiemelt figyelmet fordított az emberi jogok egyetemességének előmozdítására. A harmadik országokkal folytatott kétoldalú együttműködése – nevezetesen az ilyen országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek keretében – az EU folyamatosan felszólította az érintett országokat az ENSZ emberi jogi eszközeinek megerősítésére és hatékony végrehajtására, valamint az ezen eszközökkel kapcsolatos fenntartásaik átgondolására vagy visszavonására. A Nemzetközi Büntetőbíróságról (NBB) szóló 2011/168/KKBP tanácsi határozattal, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban az EU folytatta erőfeszítéseit, illetve tájékoztatási tevékenységét annak érdekében, hogy minél több ország ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. Az Unió továbbra is rendszeres demarsokkal támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és továbbra is az NBB-re vonatkozó záradékot foglalt a harmadik országokkal kötött megállapodásokba (így például a 2014 októberében aláírt EU–Kanada stratégiai partnerségi megállapodásba).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
31
HU
Hasonlóképpen a harmadik országokkal az emberi jogok terén folytatott kétoldalú uniós együttműködésnek is állandó elemévé vált az ENSZ mechanizmusaival és szerveivel (a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében, valamint a különleges előadókkal és az egyezmény alapján létrehozott szervekkel) való együttműködés és azok ajánlásainak végrehajtása. Kétoldalú kapcsolataiban az EU szisztematikusan arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy adjanak állandó meghívást az ENSZ különleges előadóinak. A Római Statútum 2003-as hatálybalépése óta az Unió a civil társadalmi szervezetek által az említett statútum megerősítésének előmozdítása céljából folytatott globális kampányokhoz és az NBB projektjeihez 30 millió euró feletti nagyságrendben nyújtott támogatást az EIDHR keretében (lásd a 27. szakaszt). Az emberi jogok és a demokrácia kultúrája az EU külső tevékenységében Az évente háromszor (2014-ben februárban, júniusban és novemberben) megrendezett, egyhetes emberi jogi képzési sorozat formájában az EKSZ 2014 során is tartott képzéseket az emberi jogokról és a demokráciáról. Az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos politikának és intézkedéseknek az EU külkapcsolataiban való érvényesítéséről tartott e három általános képzési alkalmat követően tematikus modulokra került sor a megkülönböztetésmentességről (a véleménynyilvánítás szabadsága, a vallás vagy meggyőződés szabadsága, a fogyatékossággal élő személyek jogai és az LMBTI személyek jogai tekintetében), a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről, a nemek közötti egyenlőségről, a gyermekek jogairól, a demokrácia támogatásáról és a választások megfigyeléséről, az emberi jogoknak az ENSZ keretében történő előmozdításáról, valamint az Európa Tanács emberi jogok terén betöltött szerepéről. E képzések némelyikéhez az EKSZ igénybe vette tudományos szakembereknek, az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó nem kormányzati szervezetek hálózata képviselőinek, valamint ENSZ-ügynökségek és az Európa Tanács tisztviselőinek a szakértelmét. A képzési modulokban európai intézmények munkatársai, KBVP-missziók és műveletek személyzetének tagjai, valamint tagállami diplomaták vettek részt. A bevált gyakorlatok áttekintése és a lehetséges szinergiák (mint például a képzési anyagok és források megosztása) felderítése érdekében elindult az egyes tagállamok által az emberi jogok témájában szervezett képzési programok feltérképezése is. E célból 2014 szeptemberében megállapodás született arról, hogy az uniós tagállamok létrehozzák az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos képzések informális kapcsolattartói hálózatát.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
32
HU
Az emberi jogok és a demokrácia területén számos egyéb képzésre is sor került a küldöttségek személyzetének kiküldetésre való felkészítése keretében. Szemináriumokat szerveztek tagállami diplomaták részére, megrendezésre kerültek az EKSZ bevezető kurzusai és a Nemzetközi Együttműködés és Fejlesztés Főigazgatósága regionális szemináriumai, valamint sor került az UNDP demokráciatámogatással és választási segítségnyújtással foglalkozó éves konferenciájára is. Mostanra minden kiküldetésre felkészítő képzés szisztematikusan tartalmaz az emberi jogokról és a demokráciáról szóló előadást is. Az EU emberi jogi különleges képviselője rendszeresen tájékoztatta tevékenységéről a Politikai és Biztonsági Bizottságot, az emberi jogi munkacsoportot (COHOM), az egyéb érintett földrajzi munkacsoportokat és az Európai Parlamentet. Az emberi jogi EUKK ezenfelül az uniós küldöttségek vezetőit, valamint a KBVP-missziók emberi jogi és nemi szempontokkal foglalkozó tanácsadóit is tájékoztatta az emberi jogoknak az Unió külső tevékenységeiben való érvényesítésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról. A küldöttségvezetők egy részével külön is találkozott, hogy megvitassa a fogadó országaikban fennálló emberi jogi helyzetet és az EU arra adott koordinált válaszát. Az EU 2014-ben is támogatta az emberi jogokkal kapcsolatos oktatást szerte a világon különböző pénzügyi eszközökön, többek között a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül. A különböző régiókban a felsőoktatási intézmények és a nem kormányzati szervezetek által előmozdított projektek a lakosság széles körét célozták, az iskolás gyermekektől kezdve a közösségi vezetőkön át a rendészeti hatóságokig, a legkiszolgáltatottabb csoportokat is beleértve. Az Európai Egyetemközi Központ az Emberi Jogokért és a Demokratizálódásért (EIUC) és az afrikai, ázsiai/csendes-óceáni térségi, balkáni, kaukázusi és latin-amerikai regionális mesterképzések globális hálózata jó példa az e területen végrehajtott sikeres projektekre. A hálózat, amelynek világszerte több mint 80 egyetem tagja, olyan interdiszciplináris kiválósági központot alkot, amelyben a hallgatók posztgraduális emberi jogi képzéseken vehetnek részt. Az EIUC 2014-ben folytatta azokat a tárgyalásokat, amelyek egy újabb regionális mesterképzés létrehozására irányulnak a dél-mediterrán térségben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
33
HU
III.
Koherens szakpolitikai célok megvalósítása uniós és nemzetközi
szinten A demokrácia hatékony támogatása A Bizottság 2014-ben is támogatást nyújtott választási eljárások lefolytatásához szerte a világban. Ennek érdekében választási megfigyelő missziókat és választási szakértői missziókat telepített, valamint technikai és pénzügyi segítséget nyújtott a választásokat lebonyolító szerveknek és a belföldi választási megfigyelőknek. A Bizottság nyolc megfigyelő missziót küldött ki, amelyek kilenc választást követtek nyomon. A megfigyelő missziók a következő helyszíneken teljesítettek szolgálatot: Maldív-szigetek (törvényhozási választások), Bissau-Guinea (elnökválasztás és törvényhozási választások), Malawi (elnökválasztás, törvényhozási és helyhatósági választások), Egyiptom (elnökválasztás), Koszovó (törvényhozási választások), Mozambik (törvényhozási választások) és Tunézia (törvényhozási választások és elnökválasztás). A Bizottság választási értékelő csoportot küldött ki az afganisztáni az elnökválasztás idejére, amely a John Kerry amerikai külügyminiszter közreműködésével született megállapodás alapján a szavazatok ellenőrzését is megfigyelte. 2014 során a fentieken kívül nyolc választási szakértői misszió kiküldésére került sor. A szakértői missziók a következő helyszíneken tevékenykedtek: Egyiptom (népszavazás az alkotmányról), Líbia (alkotmányozó nemzetgyűlés), Thaiföld (törvényhozási választások), Irak (törvényhozási választások), Algéria (elnökválasztás), Mauritánia (elnökválasztás), Bolívia (elnökválasztás és törvényhozási választások), valamint Fidzsi (törvényhozási választások). Az EU nem küld megfigyelőket az EBESZ-térségben megrendezett választásokra. Az ukrajnai elnökválasztás és parlamenti választások idején ugyanakkor az Unió támogatatást nyújtott az EBESZ-nek/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának. Az uniós támogatás nyomán további 100, rövid távra kirendelt megfigyelő kiküldésére kerülhetett sor a tagállamokból, illetve a tagjelölt és a csatlakozni kívánó országokból. Az uniós választási megfigyelő missziók számos alkalommal segítették a partnerországokat krízishelyzetek leküzdésében és előmozdították a demokratikus és/vagy a konfliktusokat követő átalakulást. Előrelépés történt az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követésében, ami kulcsfontosságú a tekintetben, hogy az ilyen missziók tartósabb hatást érjenek el.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
34
HU
Az Unió még intenzívebbé tette a demokrácia támogatásával kapcsolatos munkáját. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv – amelynek vállalásaiba beépültek a 2009-es tanácsi következtetések – 2014 márciusában kijelölte azt az összes régiót képviselő 12 uniós küldöttséget, amelyek részt vesznek a demokráciatámogatás második generációs kísérleti projektjében. A júniusban megkezdett munka hat kijelölt területen folyik (koherencia és koordináció, helyi körülmények és partnerség, általános érvényesítés és láthatóság), a tevékenység középpontjában pedig a módszertan áll. A cél az, hogy hatékonyabban integrálják az uniós tagállamok munkáját a pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel, és jobban megismerjék a helyi körülményeket, az így kialakított erősebb partnerségek segítségével nagyobb hatást érjenek el. A programból analitikus eredmények is származnak majd, és azt a megfelelő időben tovább körvonalazzák majd a cselekvési tervekben. Pozitív előzetes visszajelzések érkeztek a politikai (és/vagy emberi jogi) párbeszédek és a pénzügyi eszközök keretében nyújtott számos segítségnyújtás közötti kölcsönösen támogató jellegű tevékenységek azonosításával kapcsolatban; így a jogi ágazat fejlesztésével, és az alapvető fontosságú intézmények – például választásirányítási testületek és civil társadalmi szervezetek – kapacitásépítésével kapcsolatban. A visszajelzések azt mutatják, hogy elmélyült az együttműködés és a koherencia a tagállamok között, valamint az adott országban az érdekeltek bevonását szolgáló kezdeményezésekkel. További munkára van szükség a demokratikus rendszerek képviseleti oldalának – pártok, parlamentek, decentralizált szervek stb. – megerősítése érdekében. Helyi szinten is fejleszteni kell az olyan kulcsfogalmakat, mint a képviselet területei, a részvétel, az átláthatóság, illetve a nemek közötti egyenlőség. A tevékenységek végrehajtásához nyújtott szakértői támogatással 2014 óta az EIDHR is finanszírozza a kísérleti programot. A civil társadalom támogatása érdekében szinte valamennyi küldöttség menetrendet dolgozott ki.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
35
HU
2014 volt az Demokráciáért Európai Alapítvány (DEA) első teljes munkaéve. A 2013 és 2015 közötti időszakra körülbelül 27 millió eurós költségvetéssel rendelkezett, amely az EU adminisztratív költségekhez nyújtott támogatásából, 14 uniós tagállam önkéntes hozzájárulásából, továbbá Svájcnak és Kanadának a DEA projektjeihez való hozzájárulásából állt. A DEA-hoz 2014 végéig mintegy 1200 támogatási kérelem érkezett, és az alapítvány több mint 130 pályázat finanszírozása mellett döntött mintegy 8 millió EUR összértékben, egyenlően elosztva a támogatást a keleti és a déli szomszédság országai között Az Uniótól független DEA 2014 folyamán ez európai szomszédság területén működő uniós eszközök – különösed az EIDHR – kiegészítése céljából is felhasználásra került. A DEA közvetlen támogatást is nyújt, különösen az alakulóban lévő, demokráciapárti szereplőknek és az alulról építkező szervezeteknek, és továbbra is aktív a szomszédság valamennyi országában, egyebek mellett Szíriában, Líbiában, Egyiptomban és Azerbajdzsánban is, ahol más adományozók tevékenysége nehézségekbe ütközik. A kormányzótanács 2014 decemberében úgy határozott, hogy a DEA korlátozott számban az európai szomszédság területén kívül is folytathat és finanszírozhat tevékenységeket. Az emberi jogokat és a demokráciát szolgáló állandó kapacitás az Európai Unió Tanácsában Az emberi jogi munkacsoport (COHOM) foglalkozik az Európai Unió külkapcsolatainak valamennyi emberi jogi aspektusával. A Politikai és Biztonsági Bizottságban (PBB), az Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) és a Tanácsban az emberi jogok és a demokrácia kérdéseihez kapcsolódó tárgyalások előkészítésével támogatja a Tanács döntéshozatali folyamatát. A munkacsoport a nemzeti szakértők és az állandó képviselők részvételével 44-szer ült össze 2014 folyamán, hogy előmozdítsa és felügyelje az EU emberi jogokra és demokráciára vonatkozó szakpolitikáinak – így többek között az uniós emberi jogi irányelveknek, valamint a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédeknek és konzultációknak – a végrehajtását.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
36
HU
Az emberi jogoknak az Unió külpolitikájának valamennyi területén történő érvényesítése érdekében a COHOM folytatta együttműködését mind a földrajzi tanácsi munkacsoportokkal, amelyek a földrajzi illetékességükbe tartozó országok emberi jogi helyzetével foglakoznak, mind a Tanács idevágó területen tevékenykedő tematikus munkacsoportjaival 11. A COHOM együttműködött az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoporttal (FREMP) is (lásd a 8. szakaszt). 2014 elején, a munkacsoport megvitatta az ENSZ emberi jogi fórumaira vonatkozó évi stratégiai prioritásokat, ami hozzájárult az Emberi Jogi Tanácsban, valamint az ENSZ Közgyűlése Harmadik Bizottságának 69. ülésén végzett munka sikeréhez. Az év során az EKSZ és a Bizottság szolgálatai a COHOM keretében koordinálják az EU álláspontját a tagállamokkal a multilaterális fórumokon felmerülő egyes tematikus vagy földrajzi kérdésekkel kapcsolatban. A munkacsoport folytatta a rendszeres véleménycserét az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjével. A COHOM rendszeres megbeszéléseket folytatott a nemzetközi és regionális szervezetek és a civil társadalom képviselőivel is. A magas szintű vendégelőadók között volt az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságának elnöke, az ENSZ emberi jogi főbiztosának európai regionális képviselője, az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó különleges előadói, valamint az Alapjogi Ügynökség igazgatója. A COHOM munkáját egyes specifikus területeken – mindenekelőtt az uniós emberi jogi iránymutatások végrehajtásában – támogató, a COHOM által létrehozott munkacsoportok 2014-ben is folytatták munkájukat. A 2014 folyamán aktív tevékenységet folytató kilenc munkacsoport az EKSZ, a bizottsági szolgálatok és a tagállamok szakértőinek találkozóit hívta életre.
11
Fejlesztési együttműködési munkacsoport (CODEV), az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal foglalkozó munkacsoport (COSCE), terrorizmus-munkacsoport (nemzetközi vonatkozások) (COTER), katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó csoport (PMG), Polgári Válságkezelő Bizottság (CIVCOM), ENSZ-munkacsoport (CONUN).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
37
HU
Nagyobb mértékű szakpolitikai koherencia megvalósítása Az EU területén az uniós jogszabályok végrehajtása során az uniós intézményekre és a tagállamokra nézve kötelező az EU Alapjogi Chartája. Az EU – az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével összhangban – külső tevékenységei keretében határozottan fellép az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. 2014-ben további fokozott erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy javuljon az EU belső és külső emberi jogi politikája közötti koherencia és konzisztencia. A Bel- és Igazságügyi Tanács a 2014. júniusi ülésén következtetéseket 12 fogadott el, amelyekben megállapította hogy a külső és belső aspektus közötti összhang jelentős egyrészt azért, mert így lehet fokozni az Európai Unió külső tevékenységeinek hitelességét, másrészt mert az Unió így tud jó példával elöl járni az emberi jogok terén. A Tanács ezért fontosnak tartotta, hogy megerősödjön a tanácsi munkacsoportok közötti együttműködés, különösen az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport (EU-n belüli tevékenységek) és az emberi jogi munkacsoport (külső tevékenységek) között. Ezt főként a rendszeres információcserével és adott esetben az egyes konkrét kérdésekről tartott közös tematikus megbeszélésekkel lehet elérni. Ebben a szellemben a FREMP és a COHOM közötti együttműködés 2014-ben a rendszeres véleménycseréknek köszönhetően intenzívebbé vált. A továbbiakban is erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon az EU belső és külső emberi jogi politikája közötti koherencia és konzisztencia.
12
http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/jha/143099.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
38
HU
A gazdasági, szociális és kulturális jogok tiszteletben tartása Az Európai Unió nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az emberi jogok kölcsönös függőségi viszonyban vannak, illetve hogy a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok oszthatatlanok. E jogok képezik a nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapját. Multilaterális szinten az EU aktívan támogatta az ENSZ több különleges előadójának a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos tevékenyégét és együttműködött velük, többüket pedig felkérte, hogy vegyenek részt a COHOM ülésein. A gazdasági, szociális és kulturális jogokkal foglalkozó előadók: a vízhez és a köztisztasághoz való jog, az oktatáshoz való jog, az élelemhez való jog, a mélyszegénység, illetve a lakhatáshoz való jog kérdésével megbízott különleges ENSZelőadó. Az EU egyre nagyobb figyelmet szentelt a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak egyes harmadik országbeli partnerekkel folytatott emberi jogi párbeszédek során. Az EIDHR 2014 és 2017 közötti időszakra szóló többéves indikatív programjában fokozottabb szerepet kaptak a gazdasági, szociális és kulturális jogok, köztük a megfelelő életszínvonalhoz való jog és az alapvető munkaügyi normák. Számos különböző EIDHR-projekt részesül támogatásban azzal a céllal, hogy előmozdítsa a gazdasági, szociális és kulturális jogokat a világ minden részén. Ezek a projektek 2014-ben hozzájárultak a szakszervezetek megerősödéséhez, a bérekkel kapcsolatos tájékozottság növekedéséhez Ázsiában, a földterületek és a helyi közösségek védelméhez Angola vidéki területein, a menja közösség támogatásához és szociális integrációjának előmozdításához a közösség gazdasági helyzetének megerősítésével Etiópiában, valamint a gazdasági megkülönböztetés és a munkahelyi erőszak csökkenéséhez az exportorientált indiai ruhaipari üzemekben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
39
HU
IV.
Az emberi jogok az EU külső politikáiban és eszközeiben
Jogalapú megközelítés kialakítása a fejlesztési együttműködésben 2014-ben a Tanács és az Európai Parlament elfogadta az új külső finanszírozási eszközöket (2014 – 2020), amelyekben – többek között 13 az EIDHR-ben, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében létrehozott, a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal kapcsolatos tematikus programban (CSO-LA), illetve a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközben (IcSP) 14 – nagy hangsúlyt kapnak az emberi jogok és a demokrácia alapelvei, és/vagy amelyekben külön programokat szentelnek az említett alapelveknek. A fenti eszközök mindegyikét közvetlenül vagy közvetve – az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai kerettel, valamint a Változtatási programmal összhangban 15 – az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására használják. 2014-ben az EKSZ és a Bizottság szolgálatai véglegesítették a partnerországokkal folytatott kétoldalú együttműködés programozását, a Bizottság pedig elfogadta a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokat és többéves indikatív programokat. Az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzás egyéb kulcsfontosságú elemeit esetenként kiemelt területként kezelték, más estekben pedig az együttműködés egyéb területeivel kapcsolatos, jogalapú megközelítés megvalósítása révén.
13 14 15
Ez különösen érvényes a Fejlesztési Együttműködési Eszközre (DCI), az Európai Fejlesztési Alapra (EFA), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközre (ENI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA II). A 230/2014/EU rendelet. Az EU 2011-ben elfogadott két reformot: a változás 12 pontos programját, valamint a költségvetéstámogatásra vonatkozó új megközelítéseket és szabályokat. Mindkét kezdeményezésnek az a célja, hogy az uniós fejlesztési politikát stratégiaibbá és célzottabbá tegye. http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A52011DC0637&qid=1412922281378&from=HU
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
40
HU
Az Uniónak a jogalapú megközelítés iránti elkötelezettsége „az uniós fejlesztési együttműködés jogalapú, az összes emberi jogot magában foglaló megközelítése” 16 című, 2014-es bizottsági szolgálati munkadokumentumban öltött hivatalos formát. 2014 májusában a Tanács következtetéseiben üdvözölte ezt a jelentős lépést, és kiemelte a dokumentumban foglalt alapelveket. A bizottsági szolgálati munkadokumentumban felvázolt eszköztár konkrét iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan kell alkalmazni a jogalapú megközelítést bármely fejlesztési program vagy projekt esetében az alábbi öt működési elv segítségével: valamennyi jog alkalmazása, részvétel a döntéshozatali folyamatban, megkülönböztetésmentesség és egyenlő hozzáférés, átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés. A programozási gyakorlattal párhuzamosan a Bizottság folytatta annak felmérését, hogy tiszteletben tartják-e az alapvető értékeket a költségvetés-támogatási programjai. 2013. január 1-jétől minden új költségvetési támogatási program esetében a költségvetés-támogatásra vonatkozó iránymutatásokban e tekintetben meghatározott módszertan kerül teljes körű végrehajtásra. 2014-ben az EU folytatta a Rio+20 konferencia nyomon követésére, valamint a 2015 utáni fejlesztési menetrendre vonatkozó uniós álláspont és stratégia kialakítását. Az EU határozottan síkra szállt amellett, hogy a globális fejlesztési menetrendbe be kell építeni az emberi jogokkal, a jogállamisággal és a kormányzással kapcsolatos szempontokat. Az EU több politikai nyilatkozatot is megfogalmazott, amelyek a Tanács szintjén legutóbb 2014 decemberében kerültek jóváhagyásra 17. Az Unió aktívan hozzájárult számos nemzetközi tárgyaláshoz, többek között az ENSZ nyitott munkacsoportjának üléseihez, az Emberi Jogi Tanács üléseihez, valamint a Közgyűlés informális vitáihoz.
16 17
SWD(2014) 152 final, Brüsszel, 2014. április 30. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/146311.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
41
HU
A kereskedelemnek az emberi jogok szolgálatába állítása Az uniós szabadkereskedelmi megállapodások áthidaló klauzulán keresztül kapcsolódnak a megfelelő szakpolitikai keretmegállapodásokhoz, amelyek emberi jogi záradékokat is tartalmaznak. Ha nincs hatályban társulási vagy keretmegállapodás, a szabadkereskedelmi megállapodásokba külön emberi jogi záradék kerül be. Az emberi jogi záradék elsődleges célja, hogy általa a felek kinyilvánítsák az emberi jogok iránti közös elkötelezettségüket, ugyanakkor a megfelelő intézkedések jogalapját is képezi, ideértve például a megállapodások felfüggesztését az emberi jogok súlyos megsértése esetén (lásd a 33. szakaszt). A kereskedelemre való nyitottság jó kormányzással és hatékony belső szakpolitikákkal párosulva jelentős mértékben hozzájárul az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez, és ezáltal a jobb emberi jogi feltételek létrejöttéhez is. A Kereskedelem, növekedés és fejlődés – A leginkább rászoruló országokra szabott kereskedelmi és beruházási politika kialakítása c. közleménynek 18 megfelelően az EU 2014-ban is segítette a fejlődő országokat – különösen a legkevésbé fejlett országokat (LDC-országok) és a leginkább rászoruló országokat – abban, hogy integrálódjanak a globális kereskedelmi rendszerbe, és a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek a kereskedelemben rejlő előnyökből. Mindennek alapját elsősorban az EU kereskedelemösztönző szakpolitikája, az egyoldalú uniós kereskedelmi preferenciák, továbbá a kétoldalú és a regionális kereskedelmi megállapodások képezik.
18
[COM(2012) 22] http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2012/january/tradoc_148992.EN.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
42
HU
Az általános vámkedvezmény-rendszerről (GSP) szóló új rendelet 2014. január 1-je óta van hatályban. Tizennégy ország részesült GSP+ kedvezményekben az új rendszer keretében. Az új rendelet megerősíti a nemzetközi egyezményeknek (köztük az alapvető emberi jogi egyezményeknek) a GSP+ kedvezményezettjei általi tiszteletben tartását ellenőrző mechanizmusokat, a Bizottság pedig kétévente jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek arról, hogy a GSP+ kedvezményezettjei milyen lépéseket tettek a rendelet végrehajtása érdekében. . 2014 folyamán intenzívebbé vált az EU és a GSP+ kedvezményezettjei közötti, az egyezmények végrehajtásáról szóló párbeszéd, és az EU további innovatív módszereket kezdett kidolgozni a vonatkozó emberi jogi egyezmények és az ILO egyezmények végrehajtásának, érvényesítésének és nyomon követésének támogatására. A Bizottság – elsősorban az Európai Parlament részéről megfogalmazott kérés nyomán – általánosan felülvizsgálta a halálbüntetés vagy kínzás során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendeletet 19. A rendeletnek az exportellenőrzés hatálya alá tartozó áruk listájának naprakészé tétele tekintetében történő módosítására irányuló javaslatot a Bizottság 2014 elején nyújtotta be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Wassenaari Megállapodás 2013-ban ellenőrzést vezetett be egyes megfigyelési technológiák exportjára. Ennek eredményeképpen az EU – egy 2014. október 22-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet révén – bevezette ezeket az ellenőrzéseket a speciális behatoló szoftverekre és az internet ellenőrzésére alkalmas berendezésekre vonatkozóan. A Bizottság emellett vizsgálja a probléma hosszú távú megoldásának lehetőségeit, és elfogadott egy közleményt az exportellenőrzési politikák felülvizsgálatáról és annak lehetőségéről, hogy az exportellenőrzésről szóló, hatályos 428/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseit oly módon igazítsák ki, hogy ellenőrizni tudják egyes olyan érzékeny technológiák exportját, amelyek például konfliktusövezetekben, illetve elnyomó rendszerek által felhasználhatók az emberi jogok megsértésére. A szíriai helyzet fokozatos romlását látva a Tanács 2014 májusában úgy határozott, hogy meghosszabbítja a szíriai kormány által elsődlegesen az internetes és telefonos kommunikáció ellenőrzésére vagy lehallgatására szánt berendezések vagy szoftverek kivitelének a tilalmát, amelyet eredetileg a 36/2012/EU rendelet vezetett be.
19
A Bizottság 2011. december 20-i 1352/2011/EU végrehajtási rendelete.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
43
HU
2014-ben az EU, a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos nagyobb felelősségvállalás és átláthatóság tekintetében mérföldkőnek számító fegyverkereskedelmi szerződés régi támogatója, továbbra is szorgalmazta annak valamennyi ENSZ-tagállam általi megerősítését. 2014 végén az 50. megerősítő okirat letétbe helyezése – az uniós tagállamok jelentős hozzájárulásának köszönhetően – a fegyverkereskedelmi szerződés hatályba lépéséhez vezetett. A szerződés 7. cikke előírja, hogy a fegyverkiviteli döntések meghozatalakor mérjék fel annak kockázatát, hogy a fegyvereket használhatják-e az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére vagy annak elősegítésére, ideértve a nemi alapú erőszakot is. A kockázatértékelések a 6. cikk szerinti fegyverkiviteli tilalmat egészítik ki, és annak vizsgálatára irányulnak, hogy a fegyverek felhasználhatók-e népirtás, emberiség elleni bűntett végrehajtására, a Genfi Egyezmény súlyos megsértésére, a civil lakosság elleni támadásra vagy más, a vonatkozó nemzetközi egyezmények által meghatározott háborús bűntett végrehajtására. Az emberi jogok megjelenítése a konfliktusmegelőző és válságkezelő tevékenységekben Az EU 2014-ben további lépéseket tett arra vonatkozóan, hogy az emberi jogi és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikáit érvényesítse a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók és műveletek tervezése, végrehajtása és értékelése során. A 2013-ban elfogadott új válságkezelési eljárásnak 20 megfelelően az új missziók és műveletek tervezési folyamatában figyelembe vették az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség helyzetének elemzését beillesztették a tervezési dokumentumokba, az EU ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója és az EU közép-afrikai köztársasági katonai művelete esetében is.
20
http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7660-2013-REV-2/en/pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
44
HU
2014-ben a KBVP-missziók és -műveletek mindegyike rendelkezett emberi jogi, illetve a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadókkal vagy kapcsolattartókkal, akiknek a feladata magában foglalta mind az emberi jogi és a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a misszió vagy művelet munkájában való érvényesítését, mind pedig konkrét tevékenységek végrehajtását. E tevékenységek közé tartozik például az EUPOL Afganisztán által az afgán nemzeti rendőrség alkalmazásában lévő női rendőrtiszteknek nyújtott további támogatás, a nemek közötti egyenlőség szempontjaival kapcsolatos tanácsadási kapacitás megerősítése az EUPOL Afganisztán misszión belül, valamint a helyi katonai erőknek a nemzetközi humanitárius joggal és emberi jogi normákkal kapcsolatos – az EUTM Mali és az EUTM Szomália által biztosított – képzése. A KBVP-missziók emberi jogi tanácsadói és nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadói 2014 júniusában Brüsszelben tartották éves szemináriumukat, mely értékes lehetőséget teremtett számukra a legjobb gyakorlatok megosztására és a közös kihívások azonosítására. Annak érdekében, hogy szisztematikusabbá váljon az ilyen információmegosztás, folyamatban van egy elektronikus levelezésen alapuló gyakorlati közösség létrehozása, amely lehetővé teszi a missziók és műveletek, illetve a parancsnokságok szakértői közötti gyakoribb információcserét. Az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola és a tagállamok által szervezett számos KBVP-képzés az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos elemekkel egészült ki, valamint speciális tematikus képzésekre is sor került az emberi jogokkal, a nemek közötti egyenlőséggel, a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekekkel és a polgári lakosság védelmével kapcsolatban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
45
HU
Folytatódott a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. ENSZ BT-határozat és az ahhoz kapcsolódó további határozatok végrehajtásával kapcsolatos átfogó uniós megközelítést érintő munka. 2014 januárjában tették közzé az említett határozatok végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés uniós mutatóiról szóló második jelentést, mely – a következő jelentéstételi időszakra vonatkozóan – az átmeneti igazságszolgáltatást, a nők politikai részvételét és gazdasági szerepvállalásuk erősítését, részvételüket a békefolyamatokban, valamint a konfliktusok során elkövetett nemi erőszak megelőzését helyezi előtérbe. Az EU tagállamainak az 1325. sz. ENSZ BThatározat végrehajtásáról 2014 júliusában megrendezett éves szemináriumán a határozat közelgő, 15. évfordulójára összpontosítottak, valamint arra, hogy hogyan lehet figyelembe venni a békével és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket a 2015 utáni fejlesztési menetrendről folytatandó, küszöbön álló tárgyalások során. Az 1325. sz. ENSZ BT-határozattal foglalkozó informális uniós munkacsoport folytatta rendszeres találkozóit, melyeken a tagállamok, a NATO, a UN Women, az EBESZ és a civil társadalom képviselői is rész vettek. Létrehoztak továbbá egy külön honlapot, ahol az 1325. sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatos uniós megközelítésről szóló valamennyi kulcsfontosságú dokumentum megtalálható 21. 2014 közepén lezárult a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz válsághelyzetekre való felkészültségre vonatkozó komponensének külső értékelése. Az értékelésben megállapítást nyert, hogy a válsághelyzetekre való felkészültségre vonatkozó komponens hozzájárul a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A nők, a béke és a biztonság tekintetében nyújtott különös támogatás jelenleg az alábbi 17 országban és három régióban valósul meg: Afganisztán, BissauGuinea, Bolívia, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Csád, India, Jemen, Kirgiz Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria, Nepál, Nicaragua, Peru, Salamon-szigetek, Salvador, Szenegál, a dél-ázsiai régió, Közép-Afrika déli régiója és a közép-amerikai régió. 2014-ben az Európai Bizottság Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálata szakirodalmi áttekintést készíttetett a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban az instabil és konfliktusos helyzetekben felvetődő kérdésekről azzal a céllal, hogy tájékoztassa a politikai döntéshozókat az e témában folyó kulcsfontosságú vitákról és felmerülő kérdésekről.
21
http://eeas.europa.eu/special-features/working-with-women/article21_en.htm
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
46
HU
2014-ben fokozatosan globális szinten is kiterjesztették a korai konfliktus-előrejelző rendszert. A korai előrejelző rendszerhez kifejlesztett eszközök és módszerek számos emberi jogokkal kapcsolatos mutatót is magukban foglalnak, ideértve például a nemzetközi emberi jogi keretrendszer tiszteletben tartását, a nemek közötti egyenlőséget, a sajtószabadságot, valamint a polgári és politikai szabadságok tiszteletben tartását. Az azokban az országokban tevékenykedő küldöttségeket, amelyekkel kapcsolatban úgy ítélték meg, hogy bennük közép-, illetve hosszú távon erőszakos konfliktus kockázata áll fenn, arra kérték, hogy készítsenek értékeléseket és tegyenek javaslatokat megelőző intézkedésekre. Hasonlóképpen, számos országban, illetve számos országgal kapcsolatban konfliktuselemző szakmai műhelyek megrendezésére került sor. A módszer ez esetben is szem előtt tartja az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség szempontjait. Az emberi jogok megerősítése a terrorizmus elleni tevékenységekben Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban az EKSZ és a Bizottság szolgálatai kidolgoztak egy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumot, amelyet a tagállamok 2014 novemberében jóváhagytak. Az iránymutatás célja annak biztosítása, hogy figyelembe vegyék az emberi jogi szempontokat és – adott esetben – a nemzetközi humanitárius jogot a terrorizmus elleni tevékenységeket támogató, harmadik országokkal végrehajtott projektek tervezése és végrehajtása során. Az a mód, ahogyan egy államban megvalósulnak a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések, jelentős hatást gyakorolhat arra, hogy az adott állam általánosságban mennyire tartja tiszteletben az emberi jogokat. Egyes országokban például a terrorizmus fogalmának meghatározása pontatlan és túlságosan tág; a terrorelhárítási műveletek során egyes emberi jogok (többek között az élethez való jog vagy a kínzás tilalma) veszélybe kerülhetnek, a műveleteket pedig esetenként a politikai ellenzék elnyomására használják fel. Az EU a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos számos kapacitásépítési projektet finanszíroz, és ezt gyakran olyan országokban teszi, ahol az emberi jogokat kevéssé tarják tiszteletben. Az emberi jogi normáknak való megfelelés ösztönzése érdekében ezért különösen fontos az emberi jogokat tiszteletben tartó uniós megközelítés megosztása az említett országokkal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
47
HU
Az iránymutatás a harmadik országokkal végrehajtott, terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, jövőbeli uniós kapacitásépítési projektekhez, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos komponenssel rendelkező biztonsági és igazságügyi projektekhez készült. Áttekintést nyújt és eszközöket kínál az emberi jogi kötelezettségek, illetve a nemzetközi humanitárius jog által előírt kötelezettségek értékeléséhez. Segítséget kíván nyújtani valamennyi uniós intézménynek és a projekteket végrehajtó partnereknek a projektek minden fázisában (tervezés, végrehajtás és nyomon követés/értékelés), és célja annak biztosítása, hogy valamennyi uniós fellépés esetében nagyobb legyen az összhang az alkalmazott megközelítések között. A tagállamok – amennyiben úgy kívánják – saját projektjeikhez is használhatják az iránymutatást. Az EU folyamatosan nyújt politikai tájékoztatást a számos kulcsfontosságú partnerrel és nemzetközi szervezettel folytatott, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos politikai párbeszédek révén. A politikai párbeszédek keretében véleménycserére kerül sor a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos legfontosabb fejleményekről, illetve lehetőség nyílik a kritikus kérdések felvetésére. E párbeszédek hozzájárulnak a kétoldalú, illetve a nemzetközi konszenzus elmélyítéséhez, valamint a terrorizmus megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányuló nemzetközi törekvések megerősítéséhez. Részét képezik a kulcsfontosságú partnerekkel való bizalom megteremtésére irányuló átfogó uniós megközelítésnek. 2014-ben a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos politikai párbeszédek keretében az alábbiakkal megrendezett találkozókra került sor: ENSZ, USA, Kanada, Törökország, Szaúd-Arábia és Ausztrália. A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban egyedi konzultációkra került sor továbbá Indonéziával és az Egyesült Arab Emírségekkel is. A cselekvési tervnek megfelelően ezen alkalmakkor az EU amellett érvelt, hogy az emberi jogokat és a jogállamiságot a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések során is tiszteletben kell tartani.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
48
HU
Ami a többoldalú együttműködést illeti, az EU határozott meggyőződése, hogy az ENSZ-nek kulcsszerepe van a terrorizmus jelentette globális fenyegetés kezelésében. Az 1373 (2001) ENSZ BT-határozat és az ENSZ 2006-os terrorizmus elleni globális stratégiája a terrorizmus elleni küzdelem területén folytatott többoldalú együttműködés mérföldköveit jelentik. Az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája teljes mértékben összeegyeztethető a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós megközelítéssel. Az EU és az ENSZ terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos menetrendjei ugyanazon az elven alapulnak: a büntető igazságszolgáltatási megközelítés támogatása az emberi jogok egyidejű védelme és a jogállamiság fenntartása mellett. Az EU–ENSZ terrorizmus elleni együttműködést érintő, a külföldi terrorista harcosokkal és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét kérdéseket megvitatták az ENSZ illetékes ügynökségeivel. Az EU és tagállamai üdvözölték a 2170 (2014) ENSZ BT-határozat elfogadását, amely elítélte az emberi jogok szélsőséges csoportok általi súlyos és széles körben történő megsértését Irakban és Szíriában, valamint a 2178 (2014) ENSZ BThatározat elfogadását, amely elítélte az erőszakos szélsőségességet, és hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a külföldi terrorista harcosok utazását és támogatását. E határozatok összhangban vannak az EU Tanácsa által 2014. augusztus 30-án elfogadott következtetésekkel 22. Az EU és tagállamai emellett határozottan támogatják a 2178 (2014) ENSZ BT-határozat szerinti fellépést, így az erőszakos szélsőségesség elleni nemzetközi fellépés előmozdítására irányuló törekvéseket is. A szélsőségek elleni nemzetközi fellépés továbbra is az uniós törekvések középpontjában marad, mivel előfeltétele a terrorizmus fenntartható kezelésének. Az EU az elmúlt év során is kiadott olyan nyilatkozatokat az ENSZ és egyéb nemzetközi fórumok keretében, melyekben elítélte a terrortámadásokat és szorgalmazta a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló és a nemzetközi jognak teljes mértékben megfelelő megközelítést.
22
http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/144538.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
49
HU
Annak biztosítása, hogy az emberi jogok alátámasszák a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos munka külső vetületét Az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme az EU bel- és igazságüggyel kapcsolatos politikáinak középpontjában áll. Ebben az összefüggésben az emberi jogok kérdése az uniós migrációs politika egyik horizontális eleme, és így tükröződni fog a migrációra vonatkozóan hamarosan előterjesztendő európai menetrendben. Horizontális eleme a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésnek, az EU külső migrációs politikája átfogó keretének, valamint egyik központi eleme az EU visszatérési és visszafogadási politikájának. Ennélfogva az emberi jogok védelme szisztematikusan részét képezi valamennyi, a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésnek, különösen a harmadik országokkal és régiókkal megrendezett migrációs és mobilitási párbeszédeknek, továbbá a mobilitási partnerségeknek és a harmadik országokkal megkötött, közös migrációs és mobilitási programoknak, a vízumokról szóló párbeszédeknek. Az emberi jogok védelmét az uniós visszafogadási megállapodások végrehajtásakor is szem előtt kell tartani. Az EU emellett nemzetközi fórumokon is szorgalmazta, hogy fokozni kell a migránsok emberi jogainak védelmét. E véleményének adott hangot a migrációval és fejlesztéssel foglalkozó globális fórum (Stockholm, 2014. május 14-16.) keretében megrendezett csúcstalálkozón is. A migránsok jogainak védelme a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájának is egyik horizontális eleme. A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés keretében a munkacsoport új lendületet adott az EU azon törekvéseinek, hogy erősítse a délmediterrán térségben a tranzit- és származási országokkal folytatott párbeszédet és együttműködést. 2014 májusában a Bizottság szolgálati munkadokumentumot készített a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról szóló közlemény végrehajtásáról, amely megnevezett számos, az EU és tagállamai által a migránsok és menekültek jogainak a tranzit- és származási országokban való védelme érdekében hozott intézkedést. Hasonlóképpen a migrációval kapcsolatos kérdéseket – többek között az önkényes fogva tartás és az emberkereskedelem kérdését – az érintett harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során is megvitatták.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
50
HU
Az emberkereskedelem az emberi jogok súlyos megsértése; következésképpen az EU politikájának középpontjába állítja az emberi jogok védelmét. 2004-ben az EU folytatta az emberkereskedelem felszámolására irányuló stratégia (2012–2016), valamint az emberkereskedelem elleni fellépés külső dimenziójának megerősítéséről szóló intézkedési programdokumentum (2009) 23 végrehajtását. 2012 decemberében, az intézkedési programdokumentum végrehajtásáról készült második jelentésben a Tanács megállapodott azon, prioritást élvező harmadik országok és régiók listájáról, amelyekkel az EU-nak erősítenie kell az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló együttműködését és partnerségeit. 2014 júniusában az EKSZ és a Bizottság szolgálatai közös feljegyzést készítettek, melyben tájékoztatást nyújtanak az EU által prioritásként kezelt országokban és régiókban folytatott, az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló tevékenységekről, továbbá melyben számba veszik az Unió számára rendelkezésre álló releváns eszközöket. Ez a dokumentum referenciaeszközként szolgál az uniós küldöttségek és a tagállamok számára, és az együttműködés erősítését, valamint az emberkereskedelem elleni fellépés koherenciájának javítását szolgálja. A prioritást élvező országokban működő uniós küldöttségek felkérést kaptak arra, hogy hozzanak létre partnerségeket, és biztosítsák a fogadó országaikkal folytatott együttműködés koordinálását és koherenciáját egy az emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekért felelős kapcsolattartó személy kijelölése, koordinációs értekezletek szervezése, az emberkereskedelemmel kapcsolatos uniós finanszírozású projektek szoros nyomon követése, valamint a fogadó ország hatóságaival folytatott rendszeres információcsere révén. E munka elősegítése érdekében 2014 júniusában a Bizottság szolgálatai háromnapos továbbképzést szerveztek az uniós küldöttségek személyzete számára az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos külső együttműködés témájában, különös figyelmet fordítva a prioritásként kezelt országokra és régiókra.
23
A Tanács által 2009. november 30-án elfogadva (6865/10 CRIMORG 38 JAIEX 22 RELEX 163 JAI 168).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
51
HU
Az emberkereskedelem felszámolása a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés egyik kiemelt területe. Az EU a harmadik országokkal kötött valamennyi vonatkozó megállapodás és partnerség, illetve a migrációról és a mobilitásról szóló valamennyi uniós párbeszéd, így a mobilitási partnerségek, a közös migrációs és mobilitási programok, valamint a vízumliberalizációról folytatott párbeszédek keretében szisztematikusan foglalkozik az emberkereskedelem megelőzésével, az ellene folytatott küzdelemmel és az áldozatok védelmével. Hasonlóképpen az EU a világszerte több mint 40 országgal folytatott emberi jogi párbeszédei keretében rendszeresen felveti az emberkereskedelem kérdését, mint az emberi jogokról és demokráciáról szóló cselekvési tervének fontos elemét. Támogatja továbbá az e területen megvalósuló nemzetközi erőfeszítéseket, és a különböző ENSZ-fórumokon szót emel a megelőzés, az áldozatok védelme, a részükre nyújtott segítség, egy átfogó jogi keret létrehozása, a szakpolitika kialakítása, a bűnüldözés, valamint az emberkereskedelemmel kapcsolatos munka terén folytatott nemzetközi együttműködés és koordináció javítása mellett. A fejlődő partnerországoknak nyújtott támogatás tekintetében az EU folytatta a migrációval kapcsolatos különféle projektek végrehajtását mind a tematikus, mind a földrajzi eszközök keretében. A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítéssel összhangban valamennyi projekt migráns-központú megközelítést alkalmazott, és kiemelt figyelmet fordított az emberi jogokra. Új projekteket is indítottak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült menekültek és a Szíriával szomszédos országok befogadó közösségeinek támogatása, valamint a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok – mint például az emberkereskedelem áldozatai és a migráns háztartási alkalmazottak – támogatása céljából.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
52
HU
A migráció és a menekültügy a 2014-ben a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében 7 éves időtartamra elfogadott, „Globális közjavak és kihívások” elnevezésű tematikus program egyik kulcsfontosságú prioritása. E program migrációs és menekültügyi komponensének célja javítani a migráció kezelését a fejlődő országokban, különös figyelmet fordítva a migráció és a mobilitás által a fejlődésre gyakorolt pozitív hatások maximalizálására. A program migráns-központú megközelítést követ, és különös hangsúlyt helyez arra, hogy a migránsok befogadó közösségekbe való integrációjának támogatásával egyidejűleg elő kell segíteni a migráció előnyeinek kiaknázását mind a migránsok, mind pedig a származási közösségeik számára. A migránsok – és különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok – emberi jogainak a védelme átfogó célkitűzés. A Bizottság a „Globális közjavak és kihívások” elnevezésű tematikus programot a migráció és a menekültügyi komponens részére elkülönített 46,3 millió EUR összeggel fogadta el, mely összeg nyolc projekt között került elosztásra. E projektek között szerepel egy, a válság sújtotta országokban elfogott migránsok támogatását célzó globális projekt, az emberkereskedelem és az embercsempészet megelőzésére és kezelésére irányuló globális fellépés, valamint Kelet-Afrikában a vegyes összetételű migránscsoportok áramlásának kezelését célzó konkrét intézkedés, különös figyelmet fordítva a lakóhely elhagyására kényszerítésre, az emberkereskedelemre és az embercsempészetre, valamint a régióban rekedt, kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokra. Az alapvető jogok, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása a kábítószer elleni uniós stratégiának és a kábítószer elleni küzdelemre vonatkozó uniós cselekvési tervnek is az egyik vezérelve. Szerves részét képezi a drogpolitikának és az úgynevezett, kábítószerekkel kapcsolatos „uniós modell” alapvető eleme.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
53
HU
Az emberi jogok előmozdításának biztosítása a foglalkoztatás- és szociálpolitika külső dimenziójában A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyolc alapegyezményben fogalmazta meg az alapvető munkaügyi normákat. Az Európai Unió az ILO-val folytatott együttműködésén keresztül előmozdítja ezen egyezmények megerősítését és hatékony végrehajtását, többek között a munkaügyi normákról való folyamatos párbeszéden, valamint az ILO ellenőrző szerveinek munkájában való részvételén keresztül. Ezzel párhuzamosan az Unió a foglalkoztatás- és szociálpolitikája külső dimenziójában előmozdítja a tisztes munka elveit – többek között az ILO alapegyezményeinek tiszteletben tartását – a partnerországaival fenntartott kapcsolataiban, mégpedig kétoldalú és regionális szakpolitikai párbeszédek és fejlesztési segítségnyújtási projektek végrehajtása révén. 2014-ben a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 103. ülésszakán elfogadásra került egy, a kényszermunkáról szóló, 1930. évi 29. sz. egyezménynek – tehát a nyolc alapegyezmény egyikének – a kiegészítésére irányuló jegyzőkönyv és ajánlás. Az ekképpen elfogadott új norma a kényszermunka modern formáinak kezelésére hivatott – az emberkereskedelem összefüggését is beleértve – a kényszermunka megelőzésének, az áldozatok védelmének, valamint az igazságszolgáltatáshoz és a kártérítési intézkedésekhez való hozzáférésnek a javításával, illetve az alkalmazás hatékonyabbá tételével, többek között nemzetközi együttműködés és/vagy segítségnyújtás útján. Az EU és tagállamai tevékenyen részt vettek az új norma létrehozására irányuló előkészítő munkában. A 2014. júniusi Nemzetközi Munkaügyi Konferenciához nyújtott összehangolt uniós hozzájárulás igen jelentős volt, és nagy mértékben hozzájárult a konferencia sikeréhez. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy 2016 végéig megerősítsék a jegyzőkönyvet.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
54
HU
Az EU – a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény módosításainak a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián való elfogadása keretében – hozzájárult a tengerészek tisztességes foglalkoztatásának előmozdításához. Az elfogadott módosítások, melyek már a konferenciát megelőzően az Unió maradéktalan támogatását élvezték24, védelmet nyújtanak a tengerészeknek magukra hagyásuk esetén, illetve pénzügyi biztosítékot nyújtanak számukra a munkával kapcsolatos elhalálozás vagy rokkantság esetén. Az EU-nak a tisztességes foglalkoztatás érdekében kifejtett erőfeszítései tovább formálódtak, amikor az EU Miniszterek Tanácsa 2014 januárjában határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a tagállamokat, hogy ratifikálják az ILO-nak a háztartási alkalmazottak tisztességes foglalkoztatásáról szóló egyezményét (189. sz. egyezmény). A Bizottság 2013 márciusában tett javaslatot az említett határozatra, melyet az Európai Parlament jóváhagyott. A Bizottság ismételten felszólította a tagállamokat, hogy az Unió emberkereskedelem elleni stratégiájának részeként erősítsék meg az egyezményt. Ami a bővítési politikát illeti, 2014-ben az EU megvitatta a Törökországgal mint tagjelölt országgal a török szakszervezeti jogszabályoknak az uniós előírásokkal és a vonatkozó ILO-egyezményekkel, különösen az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz., valamint a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló 98. sz. egyezménnyel való összeegyeztethetőségét. Az európai szomszédságpolitika (ENP) keretében az EU hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség az ILO alapegyezményeinek megerősítése és tényleges végrehajtása érdekében. Számos szomszédos ország gyakran csatlakozik az Európai Unió és az uniós tagállamok álláspontjához az ILO keretében folytatott megbeszélések során. Az EU 2014 júniusában társulási megállapodásokat írt alá Grúziával és a Moldovai Köztársasággal, melyeknek egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos rendelkezések is részét képezik, és amely megállapodások ideiglenes alkalmazása 2014. szeptember 1-jén vette kezdetét. A megállapodások kötelezettségvállalásokat tartalmaznak a felek által megerősített ILO alapegyezmények hatékony végrehajtását illetően. 2014-ben került sor az Ukrajnával kötött társulási megállapodás aláírására is. Ennek ideiglenes alkalmazása 2014 novemberében vette kezdetét, de a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos rendelkezések ideiglenes alkalmazását egy évvel későbbre halasztották. Ukrajnában az ország keleti részét érintő konfliktus és annak a társadalmigazdasági helyzetre gyakorolt, továbbgyűrűző negatív hatása következtében súlyosan romlott a munkaügyi normák és a munkajogok tiszteletben tartása.
24
A Tanács 2014. május 26-i 2014/346/EU határozata: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:JOL_2014_172_R_0003&from=HU
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
55
HU
Az EU szintén aktívan részt vett a 2015 utáni időszakra szóló fejlesztési menetrend és a Rio+20 folyamatot követő intézkedések kidolgozásában, ezzel támogatva a hatékony foglalkoztatás és a tisztes munka biztosítását mindenki számára, beleértve a munkahelyteremtést, a munkahelyi jogok garanciáit, a szociális védelmet és szociális párbeszédet, valamint az egyenlőtlenségek megszüntetését. Az EU a nemzetközi fórumok – mint például a G20-csoport találkozói – keretében folytatott megbeszélések során előmozdította a gazdasági és a szociális jogok tiszteletben tartását. 2014-ben a G20-ak vezetői azt az erőteljes üzenetet közvetítették, hogy legfőbb prioritásuk a globális növekedés fokozása annak érdekében, hogy az egész világon jobb életszínvonalat és minőségi munkahelyeket lehessen teremteni az emberek számára. Ismételten hangsúlyozták amelletti elkötelezettségüket, hogy csökkentik az elfogadhatatlanul magas ifjúsági munkanélküliséget azáltal, hogy biztosítják a fiatalok oktatásban vagy képzésben való részvételét, illetve foglalkoztatását. Elismerték továbbá, hogy fel kell lépni a nem hivatalos munkavégzés ellen, továbbá kezelni kell a strukturális és a hosszú távú munkanélküliséget a munkaerőpiacok erősítése és megfelelő szociális védelmi rendszerek kialakítása révén. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítását is a prioritások között említették. Az EU a fejlesztési támogatás eszközével is előmozdította az ILO alapegyezményeinek végrehajtását. Az Európai Beruházási Bank kellő szociális gondosságra vonatkozó alapelvei az ILO alapvető munkaügyi normáin alapulnak. A Bank normái kifejezetten elutasítják a gyermekmunka, a rabszolgamunka és a kényszermunka gyakorlatát. Az olyan országok esetében, amelyek nem védik a dolgozók egyesülési és kollektív tárgyalási jogát, a Bank a hitelfelvevőtől elvárja, hogy törekedjen olyan elfogadható alternatív mechanizmusok bevezetésére, amelyek lehetővé teszik a panasztételt és védik a dolgozóknak a munkakörülményekkel és a munkavállalás feltételeivel kapcsolatos jogait. A fenti esetekben, illetve ahol jogszabály nem rendelkezik erről, a hitelfelvevők nem akadályozhatják meg, hogy a munkavállalók kollektívákba szerveződjenek vagy közösen tárgyaljanak, illetve nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést és nem foganatosíthatnak retorziókat azokkal szemben, akik ilyen tevékenységet folytatnak. A hitelfelvevőknek gondoskodniuk kell arról, hogy ellátási láncuk minden tagja tartsa tiszteletben az alapvető munkaügyi normákat, biztosítaniuk kell, hogy a velük közvetlen kapcsolatban lévő vállalkozók és elsődleges beszállítóik szintén alkalmazzák azokat, és ezt beszerzési dokumentációjukban, szerződéseikben és ellenőrzési intézkedéseikben megfelelő módon tükrözzék.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
56
HU
Az EU az EIDHR-en keresztül támogatást biztosított a munkaügyi normák bevezetésére és a tisztes munka megteremtésére törekvő civil szervezetek számára. 2014 februárjában az ENSZ Szociális Fejlesztési Bizottságának 52. ülésszakán megvitatták, hogy a lakosság társadalmi szerepvállalásának növelése miként mozdíthatná elő a szegénység felszámolását, a társadalmi integráció megvalósítását, valamint a teljes foglalkoztatottságot és a mindenki számára elérhető tisztes munka megteremtését. A Szociális Fejlesztési Bizottság határozatában felkérte az ENSZ tagállamait, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési programban fordítsanak kellő figyelmet a szegénység felszámolására, a társadalmi integrációra, a teljes foglalkoztatottság és a mindenki számára elérhető tisztes munka megteremtésére. A Civil Társadalmi Fórum sürgette a nemzeti kormányokat, hogy – a teljes és produktív foglalkoztatás és a jövedelembiztonság garantálásának hatékony eszközeként – hajtsák végre a nemzeti szinten meghatározott szociális védelmi minimumról szóló 202. számú ILO-ajánlást és a tisztes munka programját.
V.
Az EU emberi jogokkal kapcsolatos prioritásainak megvalósítása
A halálbüntetés eltörlése Az EU 2014 folyamán is kifejezésre juttatta, hogy ellenzi a halálbüntetést, és minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközt bevetett a halálbüntetés globális eltörlésének előmozdítása érdekében. Az EU halálbüntetés elleni határozott politikája jól tükröződik a 2013-ban felülvizsgált és naprakésszé tett európai uniós iránymutatásokban, a halálbüntetés eltörléséhez való közeledés pedig az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keret és cselekvési terv egyik kiemelt prioritása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
57
HU
Az Európai Unió és az Európa Tanács a halálbüntetés elleni európai nap és a halálbüntetés elleni világnap (október 10.) alkalmából együttes nyilatkozatot adott ki, amelyben újólag megerősítették, hogy minden körülmények között ellenzik a halálbüntetést, és elkötelezettek amellett, hogy ezt a büntetést az egész világon eltöröljék. Az említett nyilatkozatban Catherine Ashton főképviselő, valamint az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland hangsúlyozta, hogy komoly aggodalomra ad okot, hogy néhány országban visszalépés történt e téren: nemrégiben olyan tömeges perekre került sor, amelyekben nagy számú halálos ítéletet hoztak, a nemzeti jogban kibővítették a halálbüntetés alkalmazásának hatályát, illetve több év megszakítás után újrakezdték a kivégzéseket 25. Október 10-én az uniós küldöttségek világszerte, különösen a halálbüntetést alkalmazó országokban, különféle eseményeket szerveztek és – többek között a tisztviselőkkel és a civil társadalommal fenntartott kapcsolataik keretében – a lehető legnagyobb nyilvánosságot biztosították a halálbüntetés eltörlésére irányuló programnak. Az Európai Unió támogatta az Afrikai Uniónak az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájához csatolandó, a halálbüntetés eltörléséről szóló kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának irányába tett, közelmúltbeli lépéseit. Üdvözölte továbbá, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához csatolt, a halálbüntetés eltörlésére irányuló, 1989. évi Második Fakultatív Jegyzőkönyv legutóbbi ratifikálásai (Salvador és Gabon) eredményeként a részes tagállamok száma nyolcvanegyre emelkedett. Az EU a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban továbbra is arra ösztönözte azon államokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy ratifikálják a jegyzőkönyvet annak a 2014-ben esedékes 25 éves évfordulója alkalmából. Az EU emellett sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a halálbüntetést a világ más részein még mindig alkalmazzák. Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Afganisztán, Belarusz, Egyiptom, Japán, Szingapúr, Kína, Tajvan és az USA különös figyelmet kapott, de az EU a nemzetközi jog által meghatározott minimum-előírások és a halálbüntetéssel kapcsolatos uniós iránymutatás alapján számos más országhoz is intézett nyilatkozatokat és demarsokat.
25
http://eeas.europa.eu/statements/docs/2014/141009_03_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
58
HU
Az EU továbbra is minden releváns multilaterális fórumon – különösen az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács keretében – felszólalt a halálbüntetés ellen. Az EU részt vett az ENSZ Közgyűlésének a „Leadership and moving away from the death penalty” (vezető szerep és a halálbüntetés alkalmazásának fokozatos megszüntetése) című magas szintű miniszteri találkozóján (New York, 2014. szeptember 25.), melyre az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, Olaszország, Chile, Mongólia, Tunézia és Benin közös szervezésében került sor. Az EU kiterjedt lobbi- és tájékoztatási tevékenysége révén tevékeny szerepet vállalt az ENSZközgyűlés 2014. december 18-i 69/186 sz. határozatának népszerűsítésén munkálkodó, régiókon átívelő szövetségben. Az említett határozat újólag megerősítette a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumra irányuló felhívást. A 95 tagállam támogatásával benyújtott határozati javaslat minden eddiginél több, 117 „igen” szavazattal, 37 ellenszavazattal és 34 tartózkodás mellett került elfogadásra, ami jelentős javulást jelent a 2007-ben, 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben elfogadott hasonló határozatokhoz képest. Az EU 2014 folyamán hat, halálbüntetéssel kapcsolatos nyilatkozatot tett az EBESZ Állandó Tanácsának ülésén, amelyekben az EBESZ-ben részt vevő államokban (Belaruszban és az USAban) meghozott halálos ítéleteket bírálta. Az EU október 10-én a halálbüntetés elleni európai nap és a halálbüntetés elleni világnap alkalmából az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európa Tanács főtitkárának együttes nyilatkozata alapján egy további nyilatkozatot adott ki, amely az Állandó Tanács ülésén is elhangzott. Az EU a 2014 folyamán megrendezett EBESZrendezvényeken, többek között az EBESZ-nek az emberi dimenzió megvalósításával foglalkozó, szeptemberi éves találkozóján, illetve 2014 áprilisában egy – az emberi dimenzióval kapcsolatos, a kínzás megakadályozásáról szóló – további EBESZ-találkozón is aggályokat vetett fel a halálbüntetés alkalmazásának folytatásával kapcsolatban. Az EIDHR fontos részét képezi a halálbüntetés elleni küzdelemre irányuló uniós kötelezettségvállalásnak. Az Európai Unió a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül a halálbüntetés eltörlése érdekében munkálkodó civil társadalmi szervezetek legfőbb támogatója. Az EU az EIDHR keretében jelenleg nyolc, halálbüntetéssel kapcsolatos projektet támogat, melyeket egy 2008-ban, illetve egy 2011-ben indított globális ajánlattételi felhívás keretében választottak ki. E projektek három fő területre összpontosítanak: a büntető törvénykönyvek reformja, a vonatkozó nemzetközi és regionális eszközök tiszteletben tartása, valamint kedvező környezet kialakítása a halálbüntetés további országokban való eltörléséhez.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
59
HU
A halálbüntetéssel kapcsolatos jelenlegi EIDHR-projektek teljes földrajzi lefedettséget biztosítanak azon országok tekintetében – mint például az ázsiai országok (Kína, India, Tajvan stb.), az amerikai kontinens (karibi országok, USA) Afrika (Libéria, Mali, Uganda stb.), Kelet-Európa (Belarusz és Oroszország), valamint a közel-keleti és észak-afrikai régió (Jordánia, Marokkó és Tunézia) –, ahol még nem törölték el a halálbüntetést. E támogatás az EIDHR országalapú támogatási programján keresztül, valamint globális felhívások révén valósul meg. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok vagy büntetések felszámolása Az EU folytatta a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről szóló iránymutatások végrehajtását. Minden országot arra ösztönzött, hogy ratifikálják és hajtsák végre a kínzás elleni egyezményt és annak fakultatív jegyzőkönyvét, továbbá a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és az ezen országokba tett látogatások során szóba hozta a kínzás és a rossz bánásmód konkrét eseteit. Nyilatkozatokat adott ki továbbá, melyekben gratulált azon harmadik országoknak, amelyek ratifikálták az egyezményt és/vagy a hozzá csatolt fakultatív jegyzőkönyvet. Az EU tovább erősítette együttműködését a többoldalú fórumokkal – mint az Európa Tanács, az ENSZ és az EBESZ –, valamint a kínzás felszámolásáért munkálkodó civil társadalmi szervezetekkel. Aktívan részt vett az emberi dimenzióval kapcsolatos, a kínzás megakadályozásáról szóló EBESZ-találkozón, mely 2014 áprilisában, Bécsben került megrendezésre. Április 11-én Norvégiával közösen szervezett egy rendezvényt a kínzás elleni küzdelemről és a halálbüntetésnek az EBESZ-régióban való eltörléséről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
60
HU
Nyilatkozatot adott ki továbbá az ENSZ kínzások áldozatainak támogatásáért létrehozott nemzetközi napja (június 26.) alkalmából. Az EU támogatásáról biztosította a kínzás elleni egyezménnyel kapcsolatban Dánia, Chile, Indonézia, Ghána és Marokkó által 2014 márciusában indított kezdeményezést, és szeptember 23-án New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének hetén szervezett rendezvényen megerősítette ezt a támogatást. December 3-án Brüsszelben is sor került egy rendezvényre annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kínzás elleni egyezmény harmincadik évfordulójára, és megvitassák, hogy miként lehetne előmozdítani az egyezmény lehető legszélesebb körben történő alkalmazását. Az említett esemény a civil társadalommal együttműködésben került megrendezésre, és azon magas rangú felszólalók, nemzetközi és regionális szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom és az uniós tagállamok képviselői is részt vettek. A megbeszélések során megállapítást nyert, hogy sürgős szükség van arra, hogy az egyezmény egyetemes ratifikálásának megvalósítása és végrehajtása érdekében új lendületet adjanak a kínzással kapcsolatos vitának, továbbá fel kell lépni azon elgondolások ellen, hogy a kínzás „kivételes” okokból elfogadható. Az EU fontos szerepet tölt be e vitában. Az egyezmény évfordulóját a főképviselő/alelnök is kiemelte az emberi jogi világnap (december 10.) alkalmából tett nyilatkozatában. Az év során az EKSZ és a Bizottság szolgálatai szorosan együttműködtek az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságával a kínzás világszerte történő felszámolásáról szóló, március 11-i európai parlamenti állásfoglalás előkészítésében és nyomon követésében. A kínzás felszámolására irányuló uniós fellépés olyan intézkedésekre is kiterjed, amelyek megakadályozzák a kivégzések, kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód során alkalmazható bizonyos áruk kereskedelmét. A Tanács 1236/2005/EK rendelet ilyen áruk kereskedelmével foglalkozik. A tiltott és ellenőrzött termékek aktuális listája a 775/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben szerepel. Az Európai Parlament és az EU Tanácsa jelenleg tárgyalja az 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosítására vonatkozóan a Bizottság által 2014-ben benyújtott javaslatot.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
61
HU
Az EU továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújtott azon civil társadalmi szervezeteknek és emberijog-védőknek, akik világszerte azért tevékenykednek, hogy a kínzás és a rossz bánásmód teljes betiltása mindenki számára valósággá váljon, továbbra is támogatta a kínzás áldozatainak és családjaiknak a rehabilitációját, valamint támogatta az országokat a kötelezettségeik teljesítésében, például a megelőzésre szolgáló független nemzeti mechanizmusok létrehozása révén. Az elmúlt években a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében átlagosan évi 12 millió eurót különítettek el a kínzás elleni fellépésekre. Az emberijog-védők hatékony támogatása Az EU továbbra is elkötelezetten támogatja az emberijog-védőket, akik központi szerepet játszanak az emberi jogok előmozdításában és védelmében. Az EU külügyminiszterei következtetések formájában is megerősítették ezt a kötelezettségvállalást, melyeket a Tanács 2014. június 23-i ülésén fogadtak el, az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából. A miniszterek hangsúlyozták a nők, valamint a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok tagjai közül kikerülő emberijog-védők különösen fontos szerepét. Májusban az EU küldöttségei olyan részletes útmutatást kaptak az emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatás végrehajtásához, amely ismerteti az egyes esetek kezelésére vonatkozó legjobb gyakorlatokat. Az év folyamán az EU küldöttségei számos országban tevékenyen részt vettek az olyan emberijog-védők oltalmazásában, akiknek a hatóságok és nem állami szereplők részéről továbbra is egyre növekvő nyomással kellett megküzdeniük. Az uniós diplomaták nyomon követtek bírósági tárgyalásokat, fogva tartott aktivistákat kerestek fel, és egyes esetekben nyilatkozatokat adtak ki. Az EU a kétoldalú tárgyalások – így a magas szintű politikai párbeszédek – során rendszeresen megbeszélések tárgyává tett egyes eseteket, és sürgette a partnerországok kormányait, hogy bocsássák szabadon a bebörtönzött emberijog-védőket. Az uniós küldöttségek és a tagállami nagykövetségek ma már rendszeresen konzultálnak a civil társadalom képviselőivel, többek között az emberijog-védőkkel tartott hivatalos éves találkozók keretében.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
62
HU
Az EIDHR keretében jelentős pénzösszegek kerültek elkülönítésre az emberijog-védők támogatására. Tizenöt új projekt indult – több mint 15 millió EUR értékben –, amely az emberijogvédőket támogatja. Ezek az új fellépések tovább gyarapítják az e területtel kapcsolatos, több mint 120 millió EUR összértékű 150 meglévő projektet. Ezenfelül 2014. december 3-án kiírtak egy 15 millió EUR költségvetésű új pályázati felhívást. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új EIDHR rendeletben foglaltaknak megfelelően e felhívás célja egy átfogó emberijog-védő mechanizmus létrehozása, mely három kiemelt prioritásra összpontosít: i. a legnehezebb helyzetek és a legkiszolgáltatottabb emberijog-védők kiemelt helyen kezelése; ii. sürgős, középtávú és hosszú távú támogatás biztosítása az emberijog-védők számára; iii. az összehangoltság és a tájékoztatás biztosítása. E három kiemelt prioritás négyféle tevékenység révén kerül megvalósításra: i. az emberijog-védőknek nyújtott helyszíni támogatás, beleértve a sürgősségi támogatást is; az emberijog-védők helyi szervezeteinek nyújtott támogatás és ideiglenes átköltöztetés; ii. képzés, nyomon követés és érdekképviselet; iii. koordináció és szinergiák, ideértve az ideiglenes átköltöztetési platform irányítását is (amelyet a Bizottság egy másik, folyamatban lévő EIDHR projekt keretében támogat); iv. tájékoztatás és láthatóság. A Bizottság a fentieken felül 2014 folyamán is folytatta azt a gyakorlatát, mely szerint sürgős esetben 10 000 EUR összegig közvetlen eseti támogatást nyújtott emberijog-védőknek. 2014 végéig összesen több mint 1,6 millió EUR értékben több mint 220 ilyen támogatás folyósítására került sor. A segítségnyújtás ezen formáját a jogvédők (személyek és/vagy szervezetek) többféle támogatására használták fel, így orvosi segítségre, jogi költségek fedezésére, irodák vagy lakóhelyek biztonsági felszereléseire, a veszélyben lévő aktivisták sürgős költöztetésére, a bebörtönzött vagy elhunyt jogvédők családjainak megsegítésére stb. A www.eidhr.eu/library linken elérhető „Delivering on Human Rights Defenders” című jelentés átfogó képet nyújt az EIDHR keretében finanszírozott, a világ különböző részein az emberijog-védők érdekében folytatott tevékenységekről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
63
HU
Az Európai Parlament – különösen az Emberi Jogi Albizottság munkája révén – továbbra is határozottan kiállt az emberijog-védők mellett. Az Európai Parlament Szaharov-díjával olyan kivételes személyeket tüntetnek ki, akik különösen nehéz körülmények között küzdenek az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen. A díjat 2014-ben Denis Mukwege, kongói demokratikus köztársaságbeli orvos kapta, aki életét a szexuális és nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatos munkának szentelte. A gyermekek jogainak előmozdítása és védelme Az EU idén ünnepelte a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. évfordulóját, és üdvözölte, hogy Malála Júszafzai és Kailás Szatjárthi indiai gyermekjogi aktivista kapta a Nobel-békedíjat. Az évforduló alkalmából, valamint az EU külső és belső szakpolitikáiban a gyermekekre vonatkozó vállalásokkal összhangban a Tanács december elején következtetéseket fogadott el a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről. Az uniós küldöttségek és az UNICEF országos irodái világszerte arra is felhasználták ezt az alkalmat, hogy közös rendezvényeket szervezzenek a gyermek jogainak a fejlesztési együttműködésbe való integrációját szolgáló gyermekjogi eszközrendszer 26 elindítása alkalmából, melyet hivatalosan 2014-től alkalmaznak, és amely az EU és az UNICEF közös erőfeszítésének köszönhetően jött létre. A Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság és az UNICEF egy november 20-án megrendezett nyilvános konferenciával is megünnepelte ezt az évfordulót, melyen kiemelték az eredményeket és a 2015 utáni időszakra vonatkozó menetrend előtt álló kihívásokat. Emellett Federica Mogherini főképviselő/alelnök nyitóbeszédet mondott az Európai Parlament plenáris ülésén a gyermek jogairól szóló ENSZegyezmény 25. évfordulója alkalmából tartott vitát megelőzően 27. Az EU – az UNICEF-fel és az ENSZ-szel folytatott szoros együttműködéssel összhangban – aktívan támogatta az UNICEF, valamint az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselője által indított „Gyermekek, nem katonák” elnevezésű kampányt, melynek célja a gyermekkatonák kormányzati erők általi toborzásának és fegyveres konfliktusokban való bevetésének 2016-ig történő felszámolása. Az EU az ENSZ különleges képviselőjének Brüsszelben tett decemberi látogatása során újólag megerősítette, hogy határozottan támogatja a kampányt.
26 27
http://www.unicef.org/eu/crtoolkit/toolkit.html https://www.youtube.com/watch?v=_m-cpAnZ8Wk&list=UUw6E9hgCbubPf_IsofVkiqg
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
64
HU
Több mint 108 000, fegyveres konfliktusban érintett gyermek javát szolgálta az a döntés, amely alapján az EU 2012-ben a Nobel-díjjal együtt neki ítélt pénzösszeget a konfliktushelyzetnek kitett gyermekek megsegítésére fordította. A Béke Gyermekei elnevezésű uniós kezdeményezés ezt követően olyan többéves programmá alakult át, amely a veszélyben lévő gyermekek oktatásához nyújt segítséget: 2014-ben 6 712 500 EUR-t szántak erre a célra (a Luxemburg és Ausztria által rendelkezésre bocsátott nemzeti hozzájárulásokat is beleértve). 2014-ben a Béke Gyermekei elnevezésű uniós kezdeményezés keretében 10 országban 12 új projektet választottak ki, melyek további 155 000 gyermeknek nyújtanak majd segítséget. Az EU továbbra is elkötelezett a gyermekmunka, különösen annak legrosszabb formáinak felszámolása iránt. Az ILO adatai alapján 2000 és 2012 között globális szinten 246 millióról 168 millióra 28 csökkent a gyermekmunkások becsült száma. Ugyanakkor 85 millió 5 és 17 év közötti gyermekmunkás veszélyes munkát végez, ami a gyermekmunka egyik legrosszabb formája. Ez azt jelenti, hogy olyan környezetben dolgoznak, amely közvetlenül veszélyezteti az egészségüket, a biztonságukat és/vagy az erkölcsi fejlődésüket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. sz., a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezményével összhangban az EU támogatta, hogy két régióban, azaz a Szubszaharai-Afrikában és Európában/Közép-Ázsiában 33 országban a veszélyes munkákról jegyzékeket hozzanak létre. 2014 végén a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében a Bizottság 5,4 millió EUR értékben nyújtott támogatást, melynek célja az alapvető szociális szolgáltatások biztosítása a migráns gyermekek és fiatal munkavállalók számára Burkina Faso, Elefántcsontpart és Mali határ menti területein, valamint annak lehetővé tétele Marokkóban, hogy az egyedülálló anyák és gyermekeik igényt tarthassanak jogaik és emberi méltóságuk tiszteletben tartására.
28
(„A gyermekmunka elleni küzdelem helyzetének értékelése. Globális becslések és trendek a gyermekmunkával kapcsolatban (2000-2012)” c. ILO-jelentés, 2013. szeptember 23.).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
65
HU
A 2014 áprilisában megrendezett EU–Afrika csúcstalálkozón a gyermekek jogai képezték a vita tárgyát, melynek során az Afrikai Unió és az Európai Unió újólag megerősítették azon szándékukat, hogy megvédik a fegyveres konfliktusok által érintett nőket és gyermekeket, valamint hogy megelőzik a – különösen a nőket és a gyermekeket érintő – nemi erőszakot. Előrelépés történt a KBVP-missziók és -műveletek személyzete számára készített, kiküldetésre felkészítő gyermekvédelmi modul véglegesítésével kapcsolatban is. Az EU a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 7. cikkével összhangban továbbra is felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy – hatékony anyakönyvezési rendszerek alkalmazása révén – a gyermekek rendelkezzenek személyazonossággal, mivel ez előfeltétele sok egyéb jog (a szavazati jog, a foglalkoztatáshoz való jog, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jog, stb.) gyakorlásának, valamint védelmet nyújt az erőszak különböző formáival szemben. A gyermekeknek az erőszak minden formájától való védelme továbbra is kiemelt prioritás. Az EU továbbra is támogatja a gyermekeket érintő ártalmas hagyományok és társadalmi normák – többek között a női nemi szervek megcsonkítása, a gyermekházasságok, a korai és a kényszerházasságok, valamint a lánycsecsemők meggyilkolása – elleni fellépéseket. További információk e jelentés 20. szakaszában találhatók. Az EU folytatta a gyermekek jogainak valamennyi fejlesztési ágazatban és politikában való érvényesítését célzó stratégiáját, és folyamatosan azon munkálkodik, hogy – a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeknek megfelelően – biztosítsa a gyermekeknek a minőségi alapvető szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a vízhez és a higiéniához való jogát. A mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megvalósítása, valamint az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű kezdeményezés célja a perifériára szorult gyermekek, mint például a fogyatékossággal élő gyermekek, a megbélyegzett, illetve a társadalmi és gazdasági tényezők által érintett gyermekek részvételének növelése.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
66
HU
A nők jogainak védelme és védelem a nemi alapú erőszak ellen A jelentéstételi időszak alatt az EU által a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban prioritásként meghatározott területek többek között az alábbiak voltak: a nők politikai részvétele és gazdasági szerepvállalásuk erősítése, a nemi alapú erőszak és az ártalmas hagyományok elleni kezdeményezések, a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a fejlesztési együttműködésbe való beépítése, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtása (lásd a 12. szakaszt). A nemek közötti egyenlőség az EU minden programjában szempontként szerepelt, de megjelent a nyilvános közleményekben, az egyes országok kormányaival folytatott politikai és emberi jogi párbeszédekben éppúgy, mint a civil társadalommal folytatott dialógusban is. Az női emberijogvédőknek és a nőszervezeteknek nyújtott támogatás szintén prioritást élvezett. A nők társadalmi szerepvállalásának növelése továbbra is kiemelt helyen szerepelt Catherine Ashton, korábbi főképviselő/alelnök programjában, így a szíriai, iraki és ukrán nőkkel tartott találkozói során is. Federica Mogherini, az újonnan kinevezett főképviselő/alelnök több alkalommal – többek között a Külügyek Tanácsának decemberi ülésén is – hangsúlyozta személyes elkötelezettségét az iránt, hogy az EU általános külkapcsolataiban továbbra is prioritásként kezeljék a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésével kapcsolatos kérdéseket. 2014 folyamán az emberi jogi EUKK is nagy hangsúlyt helyezett a nők jogainak védelmére és előmozdítására, így az országlátogatásai és az emberi jogi párbeszédek során is felvetette e kérdést, gyakorlati tanácsokat kínált, és felajánlotta az EU szakértelmét. A stratégiailag fontos országok és a regionális szervezetek vezető nőjogi aktivistáival való rendszeres együttműködés szintén prioritás volt az EUKK számára. Az EKSZ nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadójának továbbra is fontos szerepe volt az uniós parancsnokságok és küldöttségek diplomatáinak nyújtott politikai tanácsadásban, a más uniós intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban, valamint az intézkedések következetességének és koherenciájának az előmozdításában.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
67
HU
Az EU továbbra is speciális képzésben részesítette a diplomatákat annak érdekében, hogy napi munkájuk, illetve a harmadik országbeli kiküldetésük során megfelelőképpen figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket. Az EU folytatta az emberi jogi és nemi esélyegyenlőségi politikáinak a KBVP keretében való érvényre juttatását. Az EU továbbra is igyekezett érvényesíteni stratégiai prioritásait az ENSZ keretében, különösen a nemekkel kapcsolatos kérdések tekintetében. Az Emberi Jogi Tanács 26. ülésszakán az EU társszerzője volt a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásáról szóló határozatnak, valamint csatlakozott egy másik, a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetésére irányuló erőfeszítések fokozásáról szóló határozathoz. Az Unió támogatta a UN Women, az ENSZ-nek a nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges előadója, valamint az ENSZ-nek a konfliktusok során előforduló szexuális erőszakkal foglalkozó különleges képviselője munkáját. Az EU és a UN Women 2014-ben egyeztetett munkaprogram révén folytatta a 2012 áprilisában aláírt egyetértési megállapodás végrehajtását. Kulcsfontosságú eredmények születtek a kommunikáció, a szakpolitikai párbeszéd, a közös érdekképviselet, a képzések, valamint a közös EU–UN Women programok tervezése terén. A nők választási folyamatban való részvételével kapcsolatos, a választások megfigyelésére vonatkozó, a szakértő-elemző csoport által készített iránymutatások teljes körű felülvizsgálata révén fokozódtak a nők jogainak az Európai Unió választási megfigyelő missziói keretében való érvényesítésére irányuló erőfeszítések. A 2014 áprilisában Brüsszelben tartott, magas rangú választási szakértői szemináriumon kiemelt helyen szerepeltek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések, és számos konkrét javaslat született, amelyeket jelenleg tesztelnek az olyan országokban működő missziókban mint Bissau-Guinea és Mozambik. A UN Women-nel indított közös projekt részeként – melynek célja, hogy az arab régióbeli államok parlamentjeinek női képviselői és az Európai Parlament képviselői találkozzanak az olyan kulcskérdésekkel kapcsolatos szakértelem, tapasztalatcsere és hálózatépítés előmozdítása céljából mint a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, mind az Európai Unióban, mind az arab régióbeli államokban – 2014 novemberében Brüsszelben sor került a „Nők tavasza” c. konferenciára. Az EU továbbra is aktív partneri szerepet játszott az „Egyenlő esélyek a jövőben” kezdeményezésben, melynek célja, hogy megszüntesse a nők politikai részvétele és gazdasági szerepvállalásuk erősítése előtt álló akadályokat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
68
HU
A jelentéstételi időszakban egy másik kiemelt terület volt a konfliktusok során előforduló nemi erőszak felszámolása. Az EU tevékenyen részt vett a konfliktusok során előforduló nemi erőszak felszámolása céljából – 2014 júniusában Londonban – rendezett globális csúcstalálkozón, és kötelezettséget vállalt arra, hogy gyakorlati intézkedéseket fog hozni az emberi jogok, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés, a közvetítés és a humanitárius segítségnyújtás terén. A Bizottság jelenleg több olyan projektet is támogat, amelyek elsődleges célja a szexuális és nemi alapú erőszak megszüntetése, és amelyek a nők helyzetére összpontosítanak a különböző országokban – többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szíriában – fennálló veszélyhelyzetekben. A júliusi „Girl Summit” alkalmával az EU kötelezettséget vállalt a női nemi szervek megcsonkításának, illetve a gyermekházasságok, valamint a korai és a kényszerházasságok gyakorlatának felszámolására. Az EU a női nemi szervek megcsonkításának megszüntetéséről szóló 2013. évi közlemény 29 végrehajtására összpontosította erőfeszítéseit. A közlemény meghatározza a női nemi szervek megcsonkítása elleni konkrét intézkedéseket, kiemelt figyelmet fordítva a megelőzésre és az áldozatok segítésére. 2014 júniusában a Tanács következtetéseket fogadott el „A nők és leányok elleni erőszak minden formájának, köztük a női nemi szervek megcsonkításának a megelőzése és az ellene való küzdelem” címmel.
29
COM(2013)833 final.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
69
HU
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervnek a fejlesztési együttműködés keretében történő végrehajtásáról szóló negyedik jelentés átfogó áttekintést nyújt arról, hogy az elmúlt év során miként támogatta a Bizottság a fejlődő országok azon törekvéseit, hogy javítsák a nők helyzetét az egyenlő jogok és a társadalmi szerepvállalás tekintetében. A jelentés rámutat, hogy 20 különböző szakpolitikai területen fokozódott a nemek közötti egyenlőség érvényesítése, mely területek esetében már elkezdtek alkalmazni a nemek közti egyenlőség szempontját figyelembe vevő mutatókat. Emellett a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy politikai párbeszéd révén is elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget. A Tanács a 2014 májusában elfogadott következtetéseiben egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új cselekvési terv elkészítését kérte. A Tanács kijelentette, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló új cselekvési tervnek az elért eredményekre és a levont tanulságokra kell épülnie, és kezelnie kell a meglévő hiányosságokat és kihívásokat. Az uniós küldöttségek aktív szerepet játszottak ezen a szakpolitikai területen. Az uniós küldöttségek többsége (78-ból 66) arról számolt be, hogy a partnerországokkal folytatott politikai párbeszéd keretében legalább egyszer felvetette a nemek közötti egyenlőség kérdését, míg 2013-ban 57 küldöttség mondhatta el ezt. Általánosságban elmondható, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések az EU civil társadalmi szervezetekkel folytatott nemzeti szintű párbeszédei során is rendszeresen felmerülnek, és fontos témái azoknak. Kilenc uniós küldöttség számolt be arról, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések állandó napirendi pontként szerepelnek a rendszeresen szervezett fórumaikon, míg másik 28 küldöttség rendszeres üléseket szervez e kérdésekről a civil társadalmi szervezetekkel. 2014 márciusában New Yorkban tartották a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 58. ülésszakát. A bizottság a nemek közötti egyenlőséggel és a nők szerepének erősítésével kapcsolatos szakpolitika alakításának fő ENSZ-szerve. A bizottság ezen ülésszakán a tárgyalások a millenniumi fejlesztési célok végrehajtása során a nők és lányok tekintetében felmerülő kihívásokra és elért eredményekre összpontosítottak; a tárgyalások eredményeként következtetéseket fogadtak el. A Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 58. ülésszakán elfogadott következtetések hozzáadott értéke az volt, hogy azonosította a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása során felmerülő hiányosságokat, önálló célt szorgalmazott, valamint azt, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó keretben érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőség szempontjait. Az egységes uniós álláspont hozzájárult a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 58. ülésszakának sikeréhez. A 2015 utáni időszakra vonatkozó menetrend tekintetében a Bizottság „Méltó életet mindenkinek: Az elképzeléstől az együttes fellépésig” című közleményében (COM(2014)335) a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését kiemelt területként határozza meg, és ezek megvalósulását a fenntartható fejlődéshez, a szegénység felszámolásához és a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos, még hátralévő munka befejezéséhez szükséges alapvető feltételeknek tekinti.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
70
HU
A nemek közötti egyenlőség kérdése az EU és más nemzetközi partnerek közötti kapcsolatokban is fontos szerepet kapott: így a NATO-val, az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal fennálló kapcsolatokban; a nemekkel kapcsolatos kérdésekről folytatott EU–LAC (latin-amerikai és karibi országok közötti) párbeszéd, valamint az EU és az Arab Államok Ligája titkársága közötti munkaprogram részeként; az ASEAN–EU megerősített partnerség további elmélyítését célzó Bandar Seri Begawan-i cselekvési terv (2013–2017) végrehajtása révén, ami kiterjed a nemek közötti egyenlőség és a nők jólétének előmozdítására; valamint az Afrikai Unió és az EU által elfogadott ütemtervben, melyben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy biztosítják a béke- és biztonsági folyamatokban a nők teljes körű és tényleges részvételét, illetve képviseletét. A 2014. április 2–3-án Brüsszelben tartott negyedik Afrika–EU csúcstalálkozón az EU és Afrika állam- és kormányfői megerősítették elkötelezettségüket a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése iránt. A keleti partnerség és a szomszédos déli régió tekintetében a Bizottság megkezdte a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos egységes álláspont kialakítását, a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével kapcsolatos országspecifikus kihívások megvitatását, valamint az ötletek és a legjobb gyakorlatok megosztását az egyes ágazatok és küldöttségek között. A nemek közötti egyenlőség szempontjait szisztematikusan beépítették a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos fő szakpolitikai területekbe (pl. védelem, menedék, élelmezési segély, egészség, vízellátás, szennyvízelvezetés és higiénés körülmények), és 2014. január 1-jén bevezettek egy a nem és a kor alapján kialakított mutatót, amely elősegíti és támogatja a nemek közötti egyenlőségen és a koron alapuló programozást, annak vizsgálata révén, hogy az egyes humanitárius tevékenységek során milyen mértékben érvényesülnek a nemekkel és a korral kapcsolatos szempontok. Emellett a nem és a kor alapján kialakított mutató elősegíti „A nemek szerepe a humanitárius támogatásban: különféle igények, testreszabott segítségnyújtás” című, 2013ban elfogadott bizottsági szolgálati munkadokumentummal (SWD [2013]290 final) való összhang biztosítását, illetve az említett dokumentum végrehajtásának biztosítását. A demokrácia és az emberi jogok következő időszakra szóló európai eszközének, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz „Globális közjavak és kihívások” tematikus programjának, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköznek az elfogadására 2014 márciusában került sor. Az említettek mindegyike a nem állami szereplőket jelöli meg az általuk finanszírozott projektek és fellépések potenciális kedvezményezettjeiként, és prioritásként kezeli a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésével kapcsolatos projekteket.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
71
HU
Az EU továbbra is támogatta a nemekkel kapcsolatos szempontokkal foglalkozó szakértők alkalmazását a közvetítési erőfeszítésekben, valamint a nők alkalmazását az ilyen folyamatokban. Az Unió számos fellépésében támogatta a nők egyenlő és teljes körű részvételét a konfliktusok megelőzésében és rendezésében, a béketárgyalásokon, a békeépítésben, a békefenntartásban, a humanitárius segítségnyújtásban és a konfliktust követő újjáépítés során. Elefántcsontparton a Bizottság 1 millió euróval járult hozzá a béketárgyalások érdekében folytatott nem hivatalos munkához, melynek részét képezték azok a figyelemfelkeltő kampányok, amelyeket nőszervezetek folytattak a nők békefolyamatokban és megbékélésben játszott szerepének tudatosítása érdekében. A békéért és biztonságért tevékenykedő nyugat-afrikai hálózatban részt vevő nők támogatást kaptak az EU-tól a párbeszéd és eszmecsere előmozdítása érdekében. Guatemalában a Bizottság által támogatott projekt keretében 386 őslakos nő vett részt közvetítési és tárgyalási készségeket átadó képzésen, amelyek eredményeképpen száz, földtulajdonlással kapcsolatos vita megoldására került sor. E folyamatban 4181 nő vett részt. Az Unió bissau-guineai küldöttsége a közelmúltban – egy békeépítési program révén – kezdte támogatni a női közvetítőknek a helyi konfliktusokban való alkalmazását. A Maldív-szigeteken a Bizottság az ENSZ-en keresztül támogatja a helyi konfliktusok megoldására irányuló projektet, melyben a résztvevők 62%-a (37 főből 23) nő. A nemzetközi humanitárius jog betartása Fontos különbséget tenni a nemzetközi emberi jogi törvények és a nemzetközi humanitárius jog között. Ez két különböző jogterület, és annak ellenére, hogy mindkettő főként az egyének védelmét célozza, jelentős különbség van közöttük. A nemzetközi humanitárius jog különösen a fegyveres konfliktus vagy megszállás esetében alkalmazandó. Ezzel szemben az emberi jogi törvényeket minden, az érintett állam joghatósága alá tartozó személyre alkalmazni kell, békeidőben és fegyveres konfliktus esetében egyaránt. Az Unió a nemzetközi humanitárius jog egyik fő védelmezője. Külső tevékenységének keretében az Unió továbbra is támogatta a nemzetközi humanitárius jog megismertetését a háborúban álló felekkel, többek között a nem állami fegyveres szervezetekkel is. Az Unió folytatta a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó, 2005-ben elfogadott és 2009-ben aktualizált iránymutatások végrehajtását, amelyek segítségével ösztönözni tudja a harmadik országokat, illetve a nem állami szereplőket a nemzetközi humanitárius jog betartására.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
72
HU
2014-ben az EU mint nemzetközi szervezet továbbra is arra törekedett, hogy végrehajtsa a montreux-i dokumentumban előírt bevált gyakorlatokat olyan esetben, ha biztonsági magánvállalkozásokkal kötött szerződést az uniós küldöttségek és a KBVP-műveletek védelmére. Például az EU célja olyan vállalkozásokkal szerződést kötni, melyek aláírták a katonai és biztonsági magánvállalkozásokra vonatkozó nemzetközi magatartási kódexet (ICoC). A montreux-i dokumentum 2014. december 16-i fórumán az EU-t az USA-val és Kínával együtt beválasztották az elnök – Svájc és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) – barátai csoportba. 2014 során az EU tovább ösztönözte az országokat és a nemzetközi szervezeteket a montreux-i dokumentum aláírására (máig 51 állam – köztük 23 uniós tagállam – és három nemzetközi szervezet írta alá). Az EU 2014-ben a humanitárius segítségnyújtás keretében tovább erősítette a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása melletti fellépését. A 2139. sz. ENSZ BT-határozat február 22-i elfogadását követően Krisztalina Georgijeva biztos nyilatkozatban üdvözölte a határozatot, mely a humanitárius segítségnyújtás Szírián belüli célba juttatására összpontosít, és kijelentette, hogy azt a helyszínen a gyakorlatba is át kell ültetni. A biztos továbbá megismételte, hogy a válságban érintett összes félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. A Bizottság 2014-ben is minden fórumon kiállt azon határozatok teljes körű végrehajtása mellett, melyek tárgya a humanitárius segítségnyújtás célba juttatása és a nemzetközi humanitárius jog érvényesítése Szírián belül, ideértve azt a szíriai humanitárius és fejlesztési helyzettel foglalkozó magas szintű miniszteri rendezvényt is, melyet Georgijeva biztos elnökletével szeptember 23-án tartottak meg, az ENSZ Közgyűlésének hetén. Az EU és tagállamai támogatták Svájcnak és az ICRC-nek a nemzetközi humanitárius jog érvényre juttatásának megerősítésével kapcsolatos kezdeményezését. A Svájc és az ICRC közreműködésével folytatott megbeszélésekből kiviláglott, hogy széles körű a konszenzus azt illetően, hogy az érvényre juttatásra most rendelkezésre álló mechanizmusok nem elégségesek és nem is megfelelők. A nemzetközi humanitárius jog sajátos jellegéből adódóan saját érvényre juttatási mechanizmusra van szükség.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
73
HU
Az Európai Unió és tagállamai részt vettek a negyedik genfi egyezmény Magas Szerződő Feleinek konferenciáján (Genf, december 17.). A genfi egyezmények letéteményese, Svájc által vendégül látott konferencián a negyedik genfi egyezmény 126 Magas Szerződő Fele vett részt. Egyhangúlag elfogadtak egy 10 pontból álló nyilatkozatot, melyben emlékeztettek arra, hogy a nemzetközi humanitárius jogot a megszállt palesztin területeken, így Kelet-Jeruzsálemben is be kell tartani. Az EU és tagállamai nyilatkozatukban ismét hangsúlyozták, hogy annak előmozdítására fognak törekedni, hogy a nemzetközi humanitárius jogot nemcsak az államok, hanem a nem állami szereplők is tiszteletben tartsák. Nyilatkozatukban megismételték, hogy az EU álláspontja szerint a negyedik genfi egyezmény az Izrael által a 1967-es háború óta megszállva tartott területekre, így Ciszjordániára, Kelet-Jeruzsálemre és a Gázai övezetre is érvényes. Azt is egyértelműen leszögezték, hogy a térségben a béke és a biztonság nem teremthető meg a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül. Az EU a Vöröskereszt és a Vörös Félhold mozgalom 2011-ben megtartott 31. nemzetközi konferenciáján vállalta, hogy folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a nemzetközi humanitárius jog elterjesztését és az e joggal kapcsolatos képzést harmadik országokban. E vállalásának megfelelően az EU 2014 során is nyújtott pénzügyi támogatást ahhoz a projekthez, amely a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kapacitását növelte az olyan, a nemzetközi humanitárius jogról tartott képzések és tájékoztatás tekintetében, amelyeket a szervezet a konfliktus sújtotta országokban – Irakban, Kolumbiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – tevékenykedő katonai és biztonsági erők, valamint nem állami fegyveres szereplők tagjai számára biztosít. 2014-ben is az Unió támogatásában részesült továbbá az aknák megsemmisítésével foglalkozó svájci alapítvány („Swiss Foundation for Mine Action”) és a Genfi Felhívás („Geneva Call”) elnevezésű szervezet projektje, melynek keretében a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos képzést nyújtanak nem állami fegyveres szereplők számára Szudánban. Támogatásban részesült a kötelezettségvállalási nyilatkozatok aláíróinak találkozója is, amelyet a nyilatkozatok áttekintése és végrehajtásuk előmozdítása céljából hívtak össze. Az EU két KBVP katonai kiképzési missziójának – az EUTM Malinak és az EUTM Szomáliának – katonai kiképzési tananyagában a nemzetközi humanitárius jog is helyet kap. A nemzetközi humanitárius jog és a polgárok tágabb értelemben vett védelme a többi uniós katonai misszió – különösen az EUFOR KAK – végrehajtásának is központi eleme volt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
74
HU
Az EU továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) határozott támogatója. Az EU például azzal támogatja a bíróságot, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásokba szisztematikusan az NBB-ről szóló záradékot épít be, demarsokat ad ki a Római Statútum egyetemessé tétele érdekében, és miután egy harmadik állam megerősíti a megállapodást, szükség esetén a szerződés szerinti jogi kötelezettségeinek teljesítésére ösztönzi az érintett országot. Az uniós tagállamok eredményeket értek el a Vöröskereszt és a Vörös Félhold mozgalom 2011-ben megtartott 31. nemzetközi konferenciáján tett vállalások végrehajtásában. Portugália 2014. január 27-én megerősítette az egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló 2006. évi egyezményt, 2014. április 22-én pedig a Genfi Egyezményekhez csatolt III. kiegészítő jegyzőkönyvet. Svédország 2014. augusztus 21-én megerősítette a Genfi Egyezményekhez csatolt III. kiegészítő jegyzőkönyvet. Szlovákia 2014. december 15-én megerősítette az egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló 2006. évi egyezményt. Észtország 2014. február 12-én megerősítette a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló fakultatív jegyzőkönyvét. Bulgária, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Írország, Lettország, Málta, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia 2014. április 2-án, Ausztria, Belgium és Luxemburg 2014. június 3-án, Svédország 2014. június 16-án, a Cseh Köztársaság és Portugália pedig 2014. szeptember 25-én letétbe helyezte a fegyverkereskedelmi szerződés ratifikációs eszközét. Görögország 2014. október 21-én megerősítette a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről szóló V. jegyzőkönyvet. Az uniós KBVP-missziók emberi jogokkal és nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadóinak és kapcsolattartóinak 2014. évi éves ülése kiemelt helyen foglalkozott a polgárok védelmével és a nemzetközi humanitárius jog szerepével.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
75
HU
Az LMBTI személyek emberi jogai Az uniós 2014. évi tevékenységei a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó 2013. évi iránymutatások 30 végrehajtásán alapultak. 2014. május 17-én Catherine Ashton főképviselő/alelnök nyilatkozatot 31 adott ki az Európai Unió nevében a homofóbia és a transzfóbia elleni nemzetközi nap alkalmából. Az EU küldöttségei a világ minden pontján közzétették a nyilatkozatot, néhány küldöttség pedig a helyi civil társadalommal szervezett közös tevékenységgel ünnepelt. Az év során az EU párbeszédet kezdett több országgal is az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetésre vonatkozó jogszabály bevezetéséről, különösen Afrikában és Közép-Ázsiában, és nyilatkozatokban szólította fel többek között Nigériát, Ugandát és Gambiát, hogy helyezze hatályon kívül azokat a jogszabályokat, melyek sértik a megkülönböztetésmentességre vonatkozóan nemzetközileg elfogadott rendelkezéseket. Az EU továbbá ebben az évben is kiállt az LMBTI személyek emberi jogainak előmozdítása és védelme mellett, emberi jogi párbeszédek és csendes diplomácia révén, valamint azzal a támogatással, melyet a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül az LMBTI-jogok védőinek, illetve azoknak a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott, melyek az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetés felszámolását célzó projekteket hajtanak végre, továbbá az LMBTI személyek helyzetének javításáról hasonló álláspontot képviselő partnerekkel és civil társadalmi szervezetekkel tartott megbeszélések segítségével. Az év során az EU Brüsszelben a világ számos országából érkezett LMBTI-aktivistákat fogadott. Az Unió aktívan közreműködött a megkülönböztetés – többek között a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés – elleni küzdelmet célzó, és mindenekelőtt az ENSZ keretei között tett multilaterális erőfeszítésekben. Az EJT genfi ülésszakán az EU sikeresen lobbizott és szerzett támogatókat az emberi jogokról, a szexuális irányultságról és a nemi identitásról szóló határozat 2014. szeptember 26-i elfogadásához.
30 31
http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/137584.pdf http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/142615.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
76
HU
Az Unió a különböző ENSZ fórumokon annak biztosítására törekszik, hogy mindenki – így az LMBTI személyek is – megkülönböztetés nélkül élvezhesse emberi jogait. Az ENSZ-Közgyűlés 69., szeptemberi New York-i ülésszakán az LMBTI-kérdésekkel foglalkozó, régiókon átívelő központi csoport, amelyben az EU és néhány uniós tagállam is részt vesz, miniszteri szintű találkozót szervezett az LMBTI személyek emberi jogairól. Az EU az ENSZ-szel közösen aktívan hozzájárult egy LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos rendezvényhez az ENSZ „Free & Equal” („szabadság és egyenlőség”) kampányának keretében. Májusban az emberi jogok európai eszközének fóruma keretében vitafórumot rendezett a civil társadalommal, kiemelt helyen tárgyalva Afrikát. A norvég Külügyminisztériummal, a Külügyek és Nemzetközösségi Ügyek Minisztériumával (Egyesült Királyság), valamint a HIVOS és a Baring Foundation nem kormányzati szervezettel közösen az EU támogatta az LMBTI személyek emberi jogainak előmozdításáról szóló Wilton Park-konferenciát (Egyesült Királyság, 2014. szeptember). Az emberi jogok európai eszköze keretében az EU több olyan projektet is támogat, melyek az LMBTI személyek védelmét szolgálják, például azzal, hogy a szervezeteket bátorítják arra, hogy fellépjenek a homofób törvények és az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetés ellen, azzal, hogy a lakosságot megismertetik a nemi kisebbségeket sújtó megkülönböztetéssel és erőszakkal, hogy küzdelmet folytatnak a leginkább veszélyeztetett LMBTI személyekkel szembeni erőszak ellen, és nekik sürgősségi támogatást nyújtanak (pszichoszociális és orvosi segítségtől közvetítésig és újrabeilleszkedésig). Az emberi jogok európai eszközének a diszkrimináció elleni legutóbbi globális ajánlattételi felhívása külön csomagban foglalkozott az LMBTI-kérdésekkel (5 millió EUR). A projekteket 2014-ben kiválasztották, és végrehajtásuk a tervek szerint 2015 elején kezdődik meg. A vallás vagy meggyőződés szabadsága Egy évvel a vallás vagy meggyőződés szabadságára vonatkozó új uniós iránymutatások 2013. júniusi elfogadását követően az EU továbbra is kiemelten foglalkozott ezzel a világszerte támadott alapvető szabadsággal. Az EU újólag megerősítette arra vonatkozó szilárd elhatározását, hogy az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és az egyetemesség elve alapján mindenkit mindenhol megillető jogként megvédje a vallás vagy meggyőződés szabadságát.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
77
HU
Lévén, hogy a vallás vagy meggyőződés szabadságára vonatkozó új uniós iránymutatásokban kiemelt cselekvési területek közül az egyik az erőszak kérdése, az EU az év során külön figyelmet szentelt e jelenségnek. Az egyénekkel, vallási közösségekhez tartozó személyekkel vagy vallási létesítményekkel szemben elkövetett, valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszakos incidenseket vagy terrormerényleteket az EU diplomáciai fellépés, nyilatkozatok és a Külügyi Tanács által elfogadott következtetések révén ítélte el. Ezenfelül felhívta a figyelmet a vallásszabadság és a meggyőződés szabadsága megsértésének súlyosabb eseteire. Különböző szinteken különösen aggályosként foglalkoztak egyes, Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nigériában, Iránban, Burmában (Mianmarban), Szudánban, Pakisztánban és Bruneiben történt esetekkel. Az EU-t különösen sokkolták az Irakban és Szíriában elkövetett embertelen rémtettek és az alapvető emberi jogok megsértése, különösen azért, mivel ezeket kipellengérezett vallási kisebbségek és a leginkább veszélyeztetett csoportokkal szemben követték el. Az EU rámutatott, hogy meg kell őrizni ezen országok etnikai sokszínűségét és többvallásúságát. A Közép-afrikai Köztársaságban az EU vállalta, hogy diplomáciai és katonai eszközökkel véget vet a harcoknak és az országban helyreállítja a biztonságot, ezért megerősítette, hogy továbbra is kiáll a különböző közösségek és vallások békés egymás mellett élése mellett. Ezt azzal valósítja meg az országban, hogy a vallási vezetők és a civil társadalom számára képzést tart a konfliktusmegelőzésről és a közösségek közötti párbeszédről. Mint a megelőző években is, az EU rendszeresen napirendre vette a vallásszabadság és a meggyőződés szabadsága kérdését a különböző szinteken partnereivel tartott politikai párbeszédek során, így az emberi jogi párbeszédek és konzultációk keretében is. Az EU különösen aktívan lépett fel Meriam Yahya Ibrahim keresztény nő ügyében, akit Szudánban házasságtörés és hitehagyás vádjával halálra ítéltek. A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács elnökei 20 vallási vezetővel – köztük muzulmánokkal – közös nyilatkozatot 32 adtak ki. Az EU kiemelt szerepet játszott a nemzetközi erőfeszítésekben, melyeknek köszönhetően végül sikerült elérni, hogy a vádlottat felmentsék és szabadon bocsássák.
32
http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-14-186_en.htm
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
78
HU
A multilaterális fórumokon – az EJT-ben és az ENSZ Közgyűlésében (UNGA) – az EU különösen a vallás vagy meggyőződés szabadságával kapcsolatos határozatok tartalmának konszolidálása mellett szállt síkra. Az EJT 2014 márciusában tartott 25. ülésszakán konszenzussal elfogadták az EU által benyújtott, a vallás vagy meggyőződés szabadságáról szóló határozatot. A határozatban hivatkozás szerepelt a különleges előadó jelentésére, mely a kollektív vallásos gyűlölet megnyilvánulásainak kezeléséről szól. Megerősítést nyert a „vallás nélküliséghez” való jog explicit megfogalmazása, melyet első alkalommal a 2013. évi határozatban alkalmaztak. Az EJT 25. ülésszaka alkalmával a genfi EU-küldöttség kísérőrendezvényt szervezett a vallás vagy meggyőződés szabadságával foglalkozó különleges előadóval, Heiner Bielefeldttel, melyen azt vizsgálták, hogy a mostani nemzetközi emberi jogi keretben hogyan lehet kezelni a vallásos gyűlöletet. Az ENSZ Közgyűlésének 69. ülésszakán egyhangúlag elfogadták a vallás vagy meggyőződés szabadságáról szóló, EU által kezdeményezett határozatot. Az EU elérte azt a fő célkitűzését, hogy kiemelt helyen kezelje azok védelmét, akik világszerte a vallási közösségekhez és kisebbségekhez tartoznak, biztosítva az egyének jogait érintő vallásos szélsőségességre való explicit hivatkozás szerepeltetését, valamint az államoknak szóló, arra vonatkozó felhívásnak a szövegbe illesztését, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak azon személyek és közösségek számára, akik vallásuk vagy meggyőződésük miatt erőszakos támadás kockázatának vannak kitéve. Az EU folytatta az együttműködést az Iszlám Együttműködés Szervezetével (OIC) a 16/18. sz. határozat 33 végrehajtásával kapcsolatban, és részt vett az isztambuli folyamat 4. találkozóján (Doha, 2014. március). A katari kormány és a vallások közötti együttműködés nemzetközi központja (Doha) által vendégül látott találkozó fő témája a vallásszabadságnak a vallások közötti együttműködés általi előmozdítása volt. A rendezvényen – melyre először kerül sor muzulmán ország szervezésében, és melyre először kaptak meghívást nem kormányzati szervezetek és nem állami szereplők – nagy számban vettek részt tudósok és civil társadalmi szervezetek, de igen kevés állami képviselő volt jelen, hogy tájékoztasson a határozat végrehajtásának aktuális állásáról.
33
„Küzdelem a valláson vagy meggyőződésen alapuló türelmetlenség, negatív sztereotípiák, megbélyegzés, megkülönböztetés, erőszak vagy az arra való uszítás ellen”.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
79
HU
Az EU pénzügyi eszközeit illetően a vallás és meggyőződés szabadságának mint alapvető szabadságnak az előmozdítása, a kisebbségekhez tartozók védelme, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem továbbra is prioritásnak számított a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében. A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében az EU a gondolat, a lelkiismeret és vallás vagy meggyőződés szabadságára összpontosít, többek között olyan intézkedésekkel, melyek célja a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlölet, intolerancia és megkülönböztetés minden formájának felszámolása, továbbá a vallási és kulturális sokszínűség iránti, a társadalmon belüli és a társadalmak közötti tolerancia és tisztelet támogatásával. Lezárult a megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozóan 2013-ban indított globális ajánlattételi felhívás. Az összesen 20 millió eurónyi allokációból 5 milliót külön olyan projektek támogatására fordítottak, melyek célja a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdítása és a valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem. A támogatott projektek legtöbbje 2015 során indul el. Az elmúlt években a vallás vagy meggyőződés szabadságát az EIDHR más csatornáin keresztül is előmozdítottuk, így az országalapú támogatási program keretében közzétett és az uniós küldöttségek által kezelt helyi felhívásokkal, valamint olyan globális felhívások révén, melyek célja az emberi jogok és az emberijog-védők tiszteletének előmozdítása ott, ahol a leginkább veszélyeztetettek, továbbá az emberijog-védőket segítő kisebb összegű támogatással. 2014-ben Indonéziában, Kazahsztánban, Örményországban és Srí Lankán indítottak olyan, az országalapú támogatási program keretében közzétett felhívást, melynek egyik kiemelt területe a vallás vagy meggyőződés szabadsága. Más országokban, így Egyiptomban is, a felhívás a veszélyeztetett/a társadalom peremére szorult csoportokra irányult, mely annak ellenére magában foglalta a vallás vagy meggyőződés szabadságát, hogy kifejezetten nem említette. Az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága A Külügyek Tanácsa 2014. május 12-én elfogadta az EU emberi jogi iránymutatásait az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról. A meglévő eszközökre és dokumentumokra épülő iránymutatások számba veszik a kulcsfontosságú alapelveket, valamint olyan, egyértelműen meghatározott prioritásokat és eszközöket tartalmaznak az EU küldöttségei, a tagállamok nagykövetségei, valamint az uniós parancsnokságok számára, amelyek e jog hatékonyabb érvényesítését és védelmét hivatottak elősegíteni.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
80
HU
A bizottsági szolgálatok és az EKSZ több rendezvényt szerveztek az iránymutatások propagálására. 2014. szeptember 22-én az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által szervezett, az emberi dimenzió megvalósításáról szóló 2014-es varsói találkozó alkalmából az EU kísérőrendezvényt szervezett a véleménynyilvánítás online szabadságának témájában. 2014. december 4-én és 5-én az EU és a nem kormányzati szervezetek emberi jogokkal foglalkozó éves fórumának egyetlen témája a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítése és védelme volt. A bizottsági szolgálatok és az EKSZ az uniós küldöttségekben propagálta az iránymutatásokat annak érdekében, hogy egyrészt felhívja a kérdésre a figyelmet, másrészt hogy információkat gyűjtsön a pénzügyi támogatás jövőbeli tervezéséhez. Az EU hivatalos nyilatkozatokban és a harmadik országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatai keretében is több alkalommal is elítélte az újságírókkal és blogírókkal szembeni támadásokat. Az EU kétoldalú emberi jogi párbeszédei során tájékoztatta a harmadik országokat az iránymutatások elfogadásáról, és arra bíztatta őket, hogy tegyenek lépéseket az újságírókkal szembeni erőszak és a zaklatás megakadályozása, és az újságírók és a sajtó más dolgozói számára a biztonságos környezet megteremtése érdekében, hogy munkájukat függetlenül, indokolatlan beavatkozás és az üldöztetés félelme nélkül végezhessék. Az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását célzó nemzetközi törekvések megerősítése iránt, és szorosan figyelemmel kísérte a Freedom Online Coalition munkáját, az EJT-nek az újságírók biztonságáról szóló határozatát, az ENSZ-közgyűlés „Magánélethez való jog a digitális érában” című határozatát, valamint az emberi jogokról és az internetről szóló határozatot, melyet az EJT másodjára 2014 nyarán fogadott el.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
81
HU
Az EU ezenfelül aktívan részt vesz az internetről és az emberi jogokról szóló vitákban, így az Internetirányítási Fórumon és az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) tízéves évfordulójához kapcsolódó felülvizsgálat keretében. Az EU nemrég előrelépést tett a nemzetközi kiberpolitikai területeken: ezt igazolják a legutóbb e témában elfogadott dokumentumok, vagyis az „Internetpolitika és internetirányítás: Európa szerepe az internetirányítás jövőjének alakításában” című európai bizottsági közlemény (COM/2014/072), az internetirányításról szóló, 2014. november 27-én elfogadott tanácsi következtetések 34 (16200/14), az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújításáról szóló európai parlamenti állásfoglalás (2015/2526(RSP), valamint a kiberdiplomáciáról szóló, 2015. február 10-én elfogadott tanácsi következtetések 35, melyek mindegyike jól mutatja, hogy szükség van az emberi jogok online védelmére. A Bizottság most hajtja végre a Globális Internetpolitikai Megfigyelőközpont (GIPO) fő műszaki platformjára vonatkozó projekteket. A fő cél egy webalapú online platform műszaki kidolgozása, mellyel világszerte nyomon lehet követni az internettel kapcsolatos politikát, a szabályozási és technológiai fejleményeket, növelve ezzel az érintett szereplők – különösen a hátrányos helyzetű érdekeltek – szakértelmét és tudásbázisát, ideértve azokat az országokat, nem kormányzati szervezeteket és érdekcsoportokat, melyek úgy érzik, hogy az internet irányításáról szóló vitákban és döntésekben nem hallatják hangjukat. A platform kidolgozására vonatkozó szerződést 2014 végén írták alá. Az Európai Bizottság egy másik projektjének, az európai helyzetismereti képesség (ECSA) platformjának fejlesztése is folyik. Az ECSA-platform célja megerősíteni az uniós döntéshozatali képességeket az emberi jogok megsértésére és/vagy az alapvető szabadságok korlátozására vonatkozó megbízható és valós idejű (vagy majdnem valós idejű) információkkal a digitális környezet viszonylatában.
34 35
http://italia2014.eu/media/3769/council-conclusions-on-internet-governance.pdf http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6122-2015-INIT/hu/pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
82
HU
Az iránymutatások végrehajtásának további ösztönzése érdekében a Bizottság új programot dolgozott ki (az EIDHR keretében 4,55 millió EUR) a sajtónak és a véleménynyilvánítás szabadságának a támogatására a demokratikus projekt kísérleti országaiban, melynek célja támogatni a küldöttségeket és a sajtót a harmadik országokban annak érdekében, hogy szakpolitikai intézkedéseikben és műveleteikben alkalmazni tudják az iránymutatásokat. Hangsúlyt kapott a koherencia biztosítása az EU által egyrészt a demokrácia, másrészt a véleménynyilvánítás szabadsága terén nyújtott támogatás között. Az iránymutatások forrásul szolgáltak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos új fejlesztési együttműködési projektek minőségtámogatási felülvizsgálataihoz. A Bizottság új projekteket/programokat fogadott el, például Tunéziában („Appui aux secteurs des médias tunisiens”, 10 millió EUR) és Algériában („Programme d'appui aux médias”, 7,3 millió EUR) az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló ENSZ-iránymutatás végrehajtása Az EU 2014-ben is elkötelezett volt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben megerősített, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló ENSZ-iránymutatás végrehajtása iránt. Az iránymutatás az alábbiakra terjed ki: az állam kötelessége az emberi jogok védelmét illetően, a vállalatok felelőssége az emberi jogok tiszteletben tartását illetően, és a jogorvoslat igénybevétele. Az EU továbbra is erőfeszítéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy az iránymutatást mind az Unión belül, mind pedig külső tevékenységei keretében betartsa. Az Európai Bizottság 2013-ban útmutatást adott ki az ENSZ-iránymutatás végrehajtásáráról három üzleti ágazat vonatkozásában (ikt, munkaerő-felvételi ügynökségek, kőolaj és földgáz).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
83
HU
Az Európai Bizottság folytatta az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló szolgálati munkadokumentum kidolgozását azzal a céllal, hogy elemzést nyújtson mindazon eredményekről, melyeket a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR) szóló közlemény (COM(2011)681) 2011-es elfogadása óta az EU-n belül, illetve az EU külső tevékenységei keretében sikerült elérni. A CSR-politika felülvizsgálata részeként a Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a vállalati társadalmi felelősségvállalásról, a CSR-re vonatkozó többoldalú érdekképviseleti fórum mellett, mely számos ágazatból több mint 500 résztvevőt vonzott. A CSR koordinációs bizottsága, melynek az Európai Bizottság az elnöke, többször is ülésezett 2014-ben. A CSR koordinációs bizottságának tagjai között találjuk az üzleti élet/ipar, a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek képviselőit; a bizottság célja az álláspontok megosztása, a szakpolitikák megerősítése, valamint a felelősségteljes vállalati magatartásról szóló többoldalú érdekképviseleti párbeszéd elmélyítése. 2014 decemberében a CSR koordinációs bizottsága és a CSR magas szintű csoport (az uniós tagállamok) közös ülést tartott. E kezdeményezések elősegítették egyrészt a CSR-re vonatkozó uniós politika továbbfejlesztését, másrészt az ENSZ-iránymutatás végrehajtását. Az uniós tagállamok folytatták az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről (és a vállalati társadalmi felelősségvállalásról) szóló nemzeti cselekvési tervek elfogadását; ezek kidolgozását az emberi jogokról és demokráciáról szóló cselekvési terv keretében elfogadott kötelezettségeik részeként vállalták. 2014 végéig hat uniós tagállam fogadott el ilyen terveket, több más uniós tagállam előrehaladott szakaszba jutott az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről, illetve a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában. A Bizottság folytatta a tagállamok CSR-re vonatkozó – így az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéhez kapcsolódó – tevékenységeinek szakértői vizsgálatát. 2014 végén összeállították és kiadták a tagállamok CSR-re vonatkozó tevékenységeit bemutató gyűjteményt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
84
HU
Októberben az EU elfogadta a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak az 500 munkavállalónál többet foglalkoztató nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzétételéről szóló irányelvet (a 2014/95/EU irányelv), amely javítani fogja ezen szervezetek átláthatóságát. Az irányelv értelmében a szóban forgó vállalatok többek között információt szolgáltatnak majd az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a korrupcióellenes és vesztegetéssel kapcsolatos kérdésekről, valamint az igazgatótanácsukon belüli sokféleségről, illetve a mindezekkel kapcsolatos szabályzatokról, kockázatokról és eredményekről. A javaslat célja az érvényben lévő uniós jogszabályok megszilárdítása; ezek már jelenleg is előírják, hogy a vállalatok éves jelentésébe bele kell foglalni környezetvédelmi és a dolgozókra vonatkozó információkat. Külső tevékenységei részeként az Európai Bizottság és az EKSZ egyre több harmadik országgal vitatta meg e kérdést és osztotta meg az ezzel kapcsolatos bevált eljárásokat, különösen Ázsiában és Latin-Amerikában, így Mexikóban, Ecuadorban, Peruban és Indonéziában. 2014-ben az EU emberi jogi különleges képviselője tevékenységeiben és stratégiai partnereivel – így Dél-Afrikával és Brazíliával – folytatott megbeszéléseiben kiemelt helyen foglalkozott az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségével. Brazíliában elnökölt egy szemináriumon, melyet az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről tartottak a vállalatok részére. A 2013-as EU–Afrikai Unió (AU) emberi jogi párbeszéd nyomon követése részeként a két intézmény szeptemberben közös szemináriumot tartott Addisz Abebában. Az EKSZ, a bizottsági szolgálatok és több uniós tagállam véleményt, szakértelmet és tapasztalatot cserélt a felelősségteljes üzleti magatartást előmozdító végrehajtási tevékenységről. A felek vállalták az ENSZiránymutatásnak saját területükön való előmozdítását és végrehajtását, illetve azt, hogy foglalkoznak az esetleges együttműködés területeivel. A Bizottság megállapodott arról, hogy technikai és pénzügyi támogatást nyújt annak az AU-keretnek a kidolgozásához, mely a felelősségteljes üzleti magatartás előmozdítását célozza Afrikában.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
85
HU
A felelősségteljes üzleti magatartásra vonatkozó EU–CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége) együttműködés 2014-ben folytatódott. Az első EU–CELAC CSR-szemináriumra 2013 októberben került sor, majd novemberben San Joséban magas szintű találkozót tartottak, melyet a CELAC elnöki tisztét betöltő ország, Costa Rica látott vendégül. A cél az Európai Unió és az uniós tagállamok tapasztalatainak megismerése volt annak érdekében, hogy fel lehessen gyorsítani a CELAC-országokban a CSR-re vonatkozó nemzeti cselekvési tervek kidolgozását. 2015 júniusában Brüsszelben EU–CELAC csúcstalálkozóra kerül sor, melyen folytatják a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló párbeszédet. A multilaterális kereten belül az EU szorosan figyelemmel kísérte az ezzel a kérdéssel kapcsolatos megbeszéléseket és fejleményeket az EJT-ben, és aktívan támogatta azt a határozatot, melyet a júniusi ülésszakon egyhangúlag fogadtak el, és mellyel megújították az emberi jogokkal és transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó munkacsoport megbízatását. Általánosságban elmondható, hogy az EU továbbra is a konszenzusos megközelítést támogatta. Ennek megfelelően nem támogatta az Ecuador és Dél-Afrika által támogatott határozatot, mely értelmében kormányközi munkacsoportot hoztak volna létre egy jogilag kötelező nemzetközi eszköz előkészítésére. Az EU ezenfelül sajnálattal fogadta, hogy a határozat voltaképpen a transznacionális nagyvállalatokra összpontosítana, miközben az emberi jogokat a vállalatok sok esetben belföldi szinten sértik meg. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló harmadik ENSZ-fórumot 2014 decemberében tartották Genfben, az érintett munkacsoport égisze alatt. A fórumon a kormányzati és a nem kormányzati szervezetek, a szakszervezetek és üzleti szervezetek több mint 2000 képviselője vett részt ; az üzleti szféra az előző évhez képest nagyobb számban képviseltette magát. Az EU-t az emberi jogokért felelős különleges képviselő és az Európai Bizottság képviselte. Az EU kifejtette, hogy határozottan kiáll az iránymutatás mellett, és azt aktívan végre is hajtja. Az EU 2014-ben is előmozdította a CSR-re vonatkozó eljárásokat az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek keretében.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
86
HU
Igazságszolgáltatás Az év során az EU az ENSZ-ben továbbra is támogatta a jogállamisággal kapcsolatos kérdések átfogó megközelítését, és javaslatokat nyújtott be az ENSZ-közgyűlésnek arról, hogy milyen módon lehetne tovább építeni a kapcsolatot a jogállamiság és az ENSZ három fő pillére (béke és biztonság, fejlődés és emberi jogok) között. A 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési programmal kapcsolatban, azon belül is a Közgyűlésben tartott informális interaktív vita során az EU kiemelte, hogy az emberi jogok és a jogállamiság elengedhetetlen a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődéshez, és központi helyet kell kapnia az új keretben a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség, a részvétel és az elszámoltathatóság elvei mellett. Az EU jelentést nyújtott be az ENSZ Főtitkárságának a 2012. szeptember 24-én az ENSZ Közgyűlésében a jogállamiság iránti nemzeti és nemzetközi szintű elkötelezettség témájában megrendezett magas szintű találkozón tett vállalásainak végrehajtásáról. A harmadik országokkal ápolt kétoldalú kapcsolataiban az EU 2014-ben is hangsúlyozta a jogállamiság elvét és felvetette az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákat, ideértve az igazságszolgáltatási rendszer működését és finanszírozását, a bíróságok szervezeti felépítését és függetlenségét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot és a vádlottak jogait. Az EU adott esetben továbbra is ösztönözte és támogatta a törvényhozás és az intézményrendszer reformját, például a büntető törvénykönyvek és a büntetés-végrehajtási rendszer tekintetében, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jog javítására irányuló kapacitásépítést és tevékenységeket, a nők igazságszolgáltatáshoz való jogát is beleértve. Az igazságszolgáltatási ágazat és a jogállamiság támogatása tágabb értelemben fontos területe az olyan országokkal való együttműködésnek, amelyek uniós támogatásban részesülnek. Szorosan összekapcsolódik a demokratikus kormányzás, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, az állampolgárok biztonsága, valamint a szociális és gazdasági fejlődés előmozdításával.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
87
HU
A bírósági tárgyalások nyomon követése lényegi eleme maradt az EU emberijog-védők támogatását célzó munkájának, és az év során az EU és az uniós tagállamok képviseletein dolgozó diplomaták sok országban nagy számú bírósági eljárást követtek nyomon. Az EU-t képviselő személyek kézzelfogható jelenléte a bírósági tárgyalótermekben egyértelműen jelezte a kormány, a civil társadalom és a nagyközönség felé, hogy az EU érdeklődik az adott ügy iránt is, és általában az igazságszolgáltatás iránt is. Lévén hogy hosszadalmas eljárásokról van szó, és hogy a szóban forgó bíróságok gyakran a fővároson kívül találhatók, fontos volt, hogy az uniós küldöttségek és az uniós tagállamok nagykövetségei megosszák egymás között ezt a terhet. Az EU ezenfelül számos nyilatkozatban támogatta a perbe fogott emberijog-védőket, és kérdéseket vetett fel a jogszerű eljárásra vonatkozóan. Reagálás a jogsértésekre: az elszámoltathatóság biztosítása Az EU és tagállamai 2014-ben is támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB), így a testület függetlenségének megőrzését, valamint a Római Statútum integritásának és egyetemességének fenntartását illetően is, a 2011. március 21-i 2011/168/KKBP tanácsi határozattal összhangban. Az NBB alapvetően járul hozzá a nemzetközi békéhez és biztonsághoz azon megbízásánál fogva, hogy megbüntesse az elképzelhető legembertelenebb bűncselekmények elkövetőit azokban az esetekben, amikor az érintett állam nem hajlandó vagy ténylegesen nem képes lebonyolítani a nyomozati vagy bírósági eljárást. 2014-ben öt újabb uniós tagállam ratifikálta vagy fogadta el az agresszió bűncselekményét és az NBB Római Statútuma 8. cikkét érintő, Kampalában elfogadott módosításokat. Az EU és tagállamai változatlanul kiálltak az NBB függetlensége és hatékony és eredményes működése mellett, többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államainak 2014. december 8 és 17. között New Yorkban megrendezett közgyűlésén. Az EU kiváltképp támogatta az NBB bírái és ügyészei függetlenségének megőrzését. Az NBB-nek független és pártatlan igazságügyi intézménynek kell maradnia, melyet nem vezérelnek politikai célok. Az EU fenntartotta az NBB támogatását célzó szisztematikus démarche-kampányát, a Római Statútumban való lehető legszélesebb körű részvételre buzdítva (ld.: 4. szakasz).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
88
HU
Az EU és tagállamai 2014-ben is a Római Statútum integritásának megőrzésére törekedtek. E tekintetben a mentességek felszámolása – az államfők mentességét is ideértve – az NBB előtt folyamatban lévő bírósági ügyekben a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás lényeges eredményének számított. Az EU és tagállamai 2014-ben is támogatták az NBB hatékony és eredményes működését, és az uniós tagállamok továbbra is az NBB fő támogatói voltak. Az EU további közvetlen (projektek az NBB-vel) és közvetett (projektek a civil társadalommal) pénzügyi támogatást nyújtott a Bíróságnak a részes és nem részes felek, valamint a jogi közösség közötti jogi együttműködésnek és a bevált gyakorlatok cseréjének az erősítése révén. Az EU reagált azokra az esetekre, amelyekben elutasították a Bírósággal való együttműködést, valamint ismét rámutatott annak fontosságára, hogy az ENSZ valamennyi tagállama betartsa és végrehajtsa a Biztonsági Tanács által az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján hozott azon határozatokat, amelyekben a Biztonsági Tanács egyes kérdéseket a Bírósághoz utal. Az EU emlékeztetett arra, hogy az együttműködés elutasítása az NBB hatékony működését akadályozó egyik legnagyobb probléma. Az EU és tagállamai továbbra is arra törekedtek, hogy holisztikus és integrált megközelítést alakítsanak ki a nemzeti szintű kapacitásfejlesztési kezdeményezések erősítésének segítségével, nem utolsósorban a büntetlenség elleni küzdelemnek a fejlesztési együttműködési és technikai segítségnyújtási programokban történő előmozdításával. Az EKSZ és az Európai Bizottság szolgálatai ezért folytatták az egymást kiegészítő jelleg alapelvének előmozdítása céljával kidolgozott közös szolgálati munkadokumentum végrehajtását, amely a nemzeti és nemzetközi igazságszolgáltatás közötti távolságot hivatott áthidalni. Az NBB és az EU 2006-os együttműködési és segítségnyújtási megállapodása alapján létrejött az első EU–NBB kerekasztal, melynek célja a konzultáció és az olyan közös érdekű kérdésekről folytatott véleménycsere, mint az együttműködés, a komplementaritás, bizonyos kérdések diplomáciai támogatása és azok szempontjainak érvényesítése, valamint a nyilvánosság tájékoztatása és bevonása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
89
HU
Közvetítő tevékenység, politikai párbeszéd, illetve KBVP-missziók segítségével az EU 2014 folyamán is tevékeny szerepet töltött be az átmeneti igazságszolgáltatás terén az átalakulóban lévő országokban. Az átmeneti igazságszolgáltatásra vonatkozó uniós politika kidolgozása folyamatban van, és várhatóan 2015 elején kerül elfogadásra. Ez hivatalos formába fogja önteni az EU elkötelezettségét az átmeneti igazságszolgáltatás terén, koherens és következetes uniós fellépést tesz majd lehetővé ezen a területen, és iránymutatásként fog szolgálni az EU és az uniós tagállamok azon dolgozói számára, akik az átmeneti igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Az EU folytatta a nemzetközi bűncselekményekre vonatkozóan hozott nemzeti igazságügyi válaszlépések megerősítését a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Elefántcsontparton. Az átmeneti igazságszolgáltatás támogatásában az EU szorosan együttműködött az ENSZ-szel (különösen az igazság, az igazságosság és a kártérítés előmozdításával, valamint a meg nem ismétlődés garanciáival foglalkozó ENSZ különleges előadóval), a regionális szervezetekkel és a civil társadalommal. A kisebbségekhez tartozók jogai tiszteletben tartásának előmozdítása (ideértve a rasszizmus és az idegengyűlölet megakadályozását is) A kisebbségekre vonatkozó kérdések 2014-ben is szerepeltek az EU külkapcsolati napirendjén. A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítása és védelme érdekében az EU együttműködött az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi és multilaterális szervezetekkel, így az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal. Kétoldalú kapcsolataiban az EU következetesen felvetette a kisebbségekhez tartozó személyek kérdését a partnerországokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során. Az EU az ENSZ-ben nyomon követte és támogatta a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ENSZ-fórumot, ahol is a kisebbségekkel foglalkozó különleges előadó „A kisebbségek elleni erőszakos és embertelen bűncselekmények megakadályozása és az ellenük való küzdelem” című jelentése is a napirenden szerepelt. Az EU multilaterális szinten tevékenyen lépett fel adott etnikai vagy vallási csoportokat érintető, konkrét esetekben. Az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán az EU aktívan támogatta a Burmáról (Mianmarról) szóló határozatot, mely határozott aggályokat fogalmazott meg a rohingya személyekkel kapcsolatban, és sürgette Burma (Mianmar) kormányát, hogy törekedjen az emberijog-sértések kezelésének felgyorsítására.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
90
HU
Az EU 2014-ben politikai támogatást nyújtott az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa számára, aki igen aktív tevékenységet fejtett ki olyan térségekben, ahol a kisebbségi kérdések döntő szerepet játszanak a konfliktusok kialakulásának magas kockázatában. A főbiztosnak az ukrán helyzettel, és különösen a krími tatár kisebbséggel kapcsolatos álláspontja teljes mértékben igazodik az uniós állásponthoz. Az EU kifejezte, hogy támogatja a főbiztos arra irányuló munkáját, hogy előmozdítsa a sokszínű társadalmak integrációjára vonatkozó ljubljanai iránymutatások alkalmazását. A ljubljanai iránymutatások olyan irányelvek, melyek célja segíteni az államokat a sokszínű társadalmak integrációját elősegítő szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában. A kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos pénzügyi támogatás egyrészt a földrajzi eszközökön, másrészt az EIDHR-en keresztül biztosított. Az EIDHR keretében 2013-ban közzétett ajánlattételi felhívások eredményeként 2014-ben 20 millió EUR összegben kötöttek megkülönböztetés elleni projektekre szerződést. A rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ahhoz kötődő intolerancia megakadályozása kiemelt prioritás az EU számára. Catherine Ashton főképviselő 2014. március 21én a faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapja alkalmából nyilatkozatot tett az Unió nevében, melyben kijelentette, hogy további intézkedésekre van szükség az intolerancia, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet, illetve az ezekhez kapcsolódó diszkrimináció valamennyi formája ellen. Felszólította az államokat, hogy hozzanak határozott és hathatós intézkedéseket nemzeti, regionális és nemzetközi szinten, azokat az államokat pedig, melyek még nem tették volna meg, felszólította, hogy ratifikálják és maradéktalanul hajtsák végre a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt (ICERD). Az EU a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédeiben 2014-ben is felvetette a rasszizmussal és az idegengyűlölettel kapcsolatos kérdéseket. Így történt ez például Dél-Afrika esetében is, ahol megállapodtak a kérdéssel kapcsolatos további együttműködésről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
91
HU
Multilaterális szinten az EU az ENSZ-szel is aktívan együttműködött a rasszizmus és a megkülönböztetés kérdésének kezelésében. A rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2014-ben jelentést adott ki a sport világában tapasztalható megkülönböztetésről és intoleranciáról. A jelentésből kiviláglik, hogy az elmúlt évben elért eredmények ellenére a sportban tartósan számolni kell a rasszizmus jelenségével. Az EU kifejezte, hogy maradéktalanul támogatja a jelentésben megfogalmazott ajánlásokat, melyek szerint minden érdekeltnek vállalnia kell a felelősséget azért, hogy felkeltse a figyelmet a megkülönböztetés létező mintáira, emellett folytassa azon kezdeményezések támogatását, melyek célja a sportban az intolerancia elleni küzdelem. Az EU továbbra is együttműködött a regionális szervezetekkel, például az Európa Tanácshoz tartozó Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsággal (ECRI) az EBESZ-szel. A Bizottság is nyújtott pénzügyi támogatást az EIDHR-en keresztül a kérdésnek a partnerországokban való kezelése érdekében. Tizenhárom évvel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni 2001-es durbani világkonferencia után az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett annak legfontosabb célkitűzése mellett, amely nem más, mint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia tejes felszámolása. Az őslakos népekkel kapcsolatos szakpolitika megerősítése 2014. szeptember 22–23-án került sor az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó első világkonferenciájára New Yorkban, a Közgyűlés magas szintű plenáris ülése formájában. A konferencia célja az őslakos népek – az őslakos népek jogainak védelméről szóló 2007-es ENSZnyilatkozatban lefektetett – jogainak érvényesítésével kapcsolatos szempontok megosztása volt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
92
HU
Az EU aktívan és kézzelfoghatóan hozzájárult a világkonferenciához úgy, hogy külön figyelmet szentelt annak, hogy az őslakos népek teljes körűen és ténylegesen részt vegyenek a konferencián egyrészt azzal, hogy az EU és a tagállamok koordináltan törekedtek a konferencia eredményeiről szóló intézkedésorientált dokumentum egyhangú elfogadására, másrészt egy, az őslakos népek jogainak figyelmen kíséréséről szóló, sikeres mellékrendezvény szervezésével. Az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője is részt vett a világkonferencia plenáris nyitóülésén, ahol felolvasta az EU nyilatkozatát. Üdvözölte, hogy az őslakos népek jogai célzottabb fellépés tárgyát képezik, és kijelentette, hogy az EU vállalná a konferencia eredményeiről szóló dokumentumban foglalt határozatok és ajánlások végrehajtását. Hivatkozott az ENSZ 2015 utáni fejlesztési menetrendjére is, hangsúlyozva, hogy az őslakos népek jogainak és jólétének tiszteletben tartása szorosan összekapcsolódik a globális fenntartható fejlődés célkitűzéseivel. A konferencia eredményeire építve az EKSZ a bizottsági szolgálatokkal együttműködésben felülvizsgálatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy az őslakos népekre vonatkozóan megerősített uniós politikát lehessen kidolgozni, amint azt a 2012-es emberi jogi cselekvési terv is előirányozza. A felülvizsgálat célja az uniós szakpolitikák új összefüggésbe helyezése az elmúlt évtizedek fejleményeinek fényében, ideértve az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat elfogadását és az aktuális valóságot is, amint azt az őslakos népekről szóló világkonferencia eredményeiről szóló dokumentum tükrözi. A partnerországokkal folytatott bilaterális kapcsolatok keretében az EU felvetette az őslakos népek jogainak kérdését az emberi jogi párbeszédek során azokkal az országokkal, melyekben élnek őslakos népek. A párbeszédekben figyelembe vették azt is, hogy az őslakos népeket és személyeket gyakran sokféle megkülönböztetés sújtja. Sok őslakos személy ellen nem csak azért alkalmaznak megkülönböztetést, mert őslakosok, hanem más okok miatt is (pl. szegénység, nem, szexuális irányultság vagy fogyatékosság).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
93
HU
Az őslakos népek és különösen vezetőik továbbra is súlyos emberi jogi jogsértések áldozatai akkor, amikor földjeiket és erőforrásaikat igyekeznek a sértő terjeszkedéstől (földeltulajdonítástól) megvédeni. Az EU e jelenséggel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó program összefüggésében is foglalkozott. Az őslakosok már azóta jogosultnak minősülnek az EIDHR keretében nyújtott támogatásra, mióta az EU megkezdte az emberi jogok támogatását. Azonban csak a 2014-es új EIDHR-rendelet tartalmaz explicit hivatkozást az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatra mint az őslakos népek emberi jogainak előmozdítását és védelmét szolgáló normatív keretre. Az új EIDHR alapján a Bizottság megújított egy olyan projektre vonatkozó szerződést, mely az őslakos népek igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítésével és fejlődésben való részvételével foglalkozik az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat végrehajtásának stratégiai monitoringján keresztül, valamint egy olyan projektet, mely az ILO-nak a jogosultak és az érdekeltek körében végzett kapacitásépítési munkáját támogatja Nepálban, Kamerunban és Peruban annak érdekében, hogy végrehajtsák az őslakos és törzsi népekről szóló 169. sz. ILO-egyezményt. A fogyatékossággal élő személyek emberi jogai Az EU 2011 januárja óta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) részes fele. Az EU elkötelezett amellett, hogy belső és külső tevékenysége során a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban előmozdítsa a fogyatékossággal élők jogait. 2014-ben a CRPD végrehajtása szempontjából fontos lépés volt, hogy az Európai Bizottság elkészítette az első olyan uniós jelentést, melyet a CRPD 35. cikkében előírtaknak megfelelően kell az ENSZ-nek benyújtani. A jelentést az EU júniusban 36 nyújtotta be az ENSZ-nek, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság 2015-ben megvizsgálja, A jelentés ismerteti, hogy az Unió jogszabályok, szakpolitikai intézkedések és finanszírozási eszközök útján miként hajtotta végre az egyezményt. Foglalkozik a CRPD-ben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel a szakpolitikák széles körének tekintetében, ideértve a nemzetközi együttműködést, a fejlesztési programokat és a humanitárius segítségnyújtást is. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság 2015 augusztusában és szeptemberében, a 14. ülésén vizsgálja majd meg a jelentést.
36
SWD(2014) 182 final: http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/swd_2014_182_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
94
HU
Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv egyik fellépési területeként meghatározott uniós fogyatékosságügyi külső politika keretét a 2010 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, az Európai Bizottság által 2010-ben elfogadott európai fogyatékosságügyi stratégia adja. Az EU a fogyatékossággal élő személyek jogainak 2014-ben is helyet adott a külső politikák teljes körében, így a partnerországokkal folytatott párbeszédben, a multilaterális fórumokon, a fejlesztési együttműködésben, a bővítési tárgyalásokon, a szomszédságpolitikában, valamint a sürgősségi és humanitárius segítségnyújtás keretében. A fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos kérdéseket többek között felvetette az Afrikai Unióval, Indonéziával és Mexikóval folytatott emberi jogi párbeszédeken. Ezenfelül kijelentette, hogy a CRPD-t minden államnak ratifikálnia kell és maradéktalanul végre kell hajtania, egyben elismerően nyilatkozott azokról az államokról, melyek 2014-ben aláírták és ratifikálták a CRPD-t. Az EU továbbá az idevágó regionális és nemzetközi fórumokon is változatlanul megerősítette és támogatta a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak tiszteletben tartását. A Bizottság mint a CRPD uniós végrehajtásának kapcsolattartó pontja képviselte az EU-t a CRPD részes felei konferenciájának 2014. június 10. és 12. között New Yorkban megtartott hetedik ülésén, és az általános vita során nyilatkozatot olvasott fel, továbbá két észrevétellel járul hozzá a fejlesztési együttműködésről, a végrehajtásról és a monitoringról tartott kerekasztalhoz. Az EU az Európai Fogyatékosügyi Fórummal közösen június 12-án kísérőrendezvényt szervezett a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak a fejlesztési együttműködésen keresztüli előmozdításáról. A Bizottság 2014-ben is folytatta a fogyatékossággal élő személyek jogainak az EU külső tevékenysége keretében való védelmét és előmozdítását, egyrészt fogyatékosság-specifikus projektekkel (több mint 103 finanszírozott projekt 51 országban, 34 millió EUR költségvetéssel), másrészt a fogyatékossággal élők problémáinak más projektekben és programokban való érvényesítésével. A Fejlesztési Együttműködési Eszköz, az EIDHR és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz expliciten rendelkezik a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának és jogainak előmozdításáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
95
HU
Az EU kiállt a fogyatékossággal élő személyek jogainak a 2015 utáni fejlesztési keretbe való belefoglalása mellett egyrészt a fenntartható fejlesztési célokra irányuló tárgyalásokon képviselt álláspontján keresztül, másrészt olyan rendezvények szervezésével, mint például a fogyatékossággal élő személyeknek a fenntartható fejlődési folyamatban való bevonásáról az ENSZ 2014. februári ülése alkalmával, illetve a fejlesztési együttműködésről a CRPD részes felei konferenciájának alkalmával 2014 júniusában szervezett mellékrendezvény.
VI.
Együttműködés a kétoldalú partnerekkel
Helyben kifejtett hatás egyedi megközelítéssel Az emberi jogi országstratégiák olyan szakpolitikai dokumentumok, melyeket az EU küldöttsége dolgoz ki a tagállamokkal együttműködésben helyi szinten annak érdekében, hogy az EU emberi jogi iránymutatásait, eszköztárait és cselekvései terveit racionalizálja és egyetlen koherens szövegbe fogja össze. A cél jobban megismerni az alapvető emberi jogi kihívásokat és az uniós tevékenységet a szakpolitikai lépések és a pénzügyi támogatás tekintetében is a kiemelt prioritásokra összpontosítani a partnerországokban, lehetővé téve, hogy az EU a megközelítését jobban hozzá tudja igazítani az egyes országok helyzetéhez. Hála az uniós küldöttségek, az uniós intézmények, a misszióvezetők és a tagállamok összehangolt erőfeszítéseinek, a PBB 132 emberi jogi országstratégiát hagyott jóvá. Az emberi jogi országstratégiák végrehajtása nyomán az uniós küldöttségek és a tagállami nagykövetségek között intenzívebbé vált az együttműködés az emberi jogokkal kapcsolatban. Ez számos országban azt eredményezte, hogy célzott országszintű emberi jogi munkacsoportokat hoztak létre, melyeket gyakran az uniós képviselet együttműködési osztályának politikai tanácsadói és tisztviselői alkotnak. E munkacsoportok tevékenységének nyomán élénkült az információcsere és hatékonyabb volt a munkamegosztás az EU helyi partnerei között. Az emberi jogi országstratégiák szintén fontos információs eszközként támogatják az EU-t az egyes országok soros egyetemes emberi jogi helyzetértékelésének előkészítése során, illetve az emberi jogi párbeszédekben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
96
HU
A végrehajtás folyamatában az EU bátorította a civil társadalommal való kapcsolatot, és több képviselet esetében az emberi jogi kérdéseket illetően intenzívebbé vált a kapcsolat. Az emberi jogi országstratégiák továbbra is korlátozott hozzáférésű dokumentumok, de az emberi jogi munkacsoport közös elképzelést alakított ki az emberi jogi országstratégiákra vonatkozó nyilvános diplomáciáról, és a kérdéssel kapcsolatban iránymutatást adott az uniós képviseleteknek és az EU tagállami misszióvezetőinek. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben végrehajtási jelentéseket kértek az uniós képviseletektől. E jelentésekből az is kiviláglott, hogy a tagállamok és az uniós képviseletek között intenzívebbé vált az együttműködés az emberi jogi országstratégiák végrehajtását illetően, és e stratégiákat gyakran integrálták az EU együttműködési projektjeibe is. Párbeszédeken keresztül kifejtett hatás Az EU a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédet az emberi jogok előmozdítása és védelme terén a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés hatékony eszközének tekinti. Az évek során az EU egyre több országgal indított emberi jogi párbeszédet. Az EU 2014-ban 35 partnerrel tartott hivatalos emberi jogi párbeszédet, albizottsági üléseket vagy konzultációkat 37. Ezen túlmenően az Unió – a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján vagy más módon – 2013-ban is párbeszédet folytatott az említett megállapodásban részes 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország jelentős részével az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a demokratikus alapelvekről, a jogállamiságról és a jó kormányzásról.
37
Emberi jogi párbeszédeket vagy albizottsági üléseket az alábbi országokkal tartottunk: Azerbajdzsán, Brazília, Burma (Mianmar), Chile, Grúzia, Indonézia, Izrael, Dél-Afrika, Kambodzsa, Kazahsztán, Kína, Kolumbia, a Kirgiz Köztársaság, Laosz, Libanon, Marokkó, Mexikó, a Moldovai Köztársaság, Örményország, Pakisztán, a Palesztin Hatóság, Peru (technikai szint), Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Az EU konzultációt tartott az emberi jogokról Kanadával, Japánnal, Új-Zélanddal, az USA-val, illetve a tagjelölt országokkal (Izlanddal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal). 2014-ban Argentínával, Egyiptommal, Irakkal, Oroszországgal és Srí Lankával nem kerülhetett sor ülésekre a már kialakított emberi jogi párbeszédek keretében. Az Azerbajdzsánnal, Bangladessel, Indiával, Jordániával, Tunéziával és Vietnámmal tartandó üléseket 2015-re halasztották. Iránnal 2006 óta szünetel az emberi jogi párbeszéd.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
97
HU
Burmával (Mianmarral) 2014-ben került sor az első emberi jogi párbeszédre. Az Unióval kötött partnerségi és együttműködési megállapodás keretében mostantól Mongóliával, Szingapúrral és a Fülöp-szigetekkel is lehetőség nyílik hivatalos emberi jogi párbeszédre. Az Unió 2014-ben tovább fáradozott azon, hogy növelje a párbeszédek hatékonyságát. Ennek érdekében biztosította a szorosabb kapcsolatot a párbeszédek és a szakpolitikai eszközök, különösen az emberi jogi országstratégiák között; az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, a szerződés-ellenőrző szervekben és a különleges eljárásokban figyelembe vették az egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében megfogalmazott ajánlásokat; megerősítettük az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködést az EU hasonelvű partnereivel; a párbeszédeket jobban integráltuk az érintett harmadik országokkal folytatott kapcsolatok egészébe; valamint figyelmet fordítottunk a nyomon követésre cselekvési tervek, jogalkotási reformok és projektek révén, melyeket az EU támogathat a rendelkezésére álló eszközökkel, így együttműködési támogatással is. Ezenfelül az EU konkrét ügyeket is felvetett, miközben reagált a partnerországok azon megkeresésére, az EU területén belüli emberi jogi kérdéseket megvitasson, az uniós tagállamokkal együttműködésben. Az EU és a helyi civil társadalmi szervezetek részt vettek az emberi jogi párbeszédek előkészítésében és nyomon követésében; 2014-ben kilenc szemináriumot tartottak a civil társadalmi szervezetek számára, melyek a hivatalos emberi jogi párbeszédek forrásául is szolgáltak 38. Végezetül az Európai Parlament is hozzájárult a párbeszédekhez és rendszeres tájékoztatást kapott az eredményekről.
38
Az alábbi országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekben: Brazília, Burma (Mianmar), Chile, Dél-Afrika, a Kirgiz Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, a Moldovai Köztársaság és Tádzsikisztán.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
98
HU
Az uniós külső politika eszközeinek eredményes alkalmazása és szinergiája Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó záradék („az alapvető elemek záradéka”) beillesztése a harmadik országokkal kötött uniós megállapodásokba azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa a külkapcsolatok alapját képező uniós értékeket és politikai alapelveket. Ez a záradék az EU alapvető értékrendjét foglalja magában és a megállapodások alapvető fontosságú elemét jelenti. Az alapvető elemek súlyos megsértése feljogosítja a másik felet arra, hogy haladéktalanul intézkedéseket hozzon, amely végső esetben a megállapodás egészének vagy részeinek a felfüggesztését is jelentheti. Az Unió 2014-ban tovább folytatta a Cotonoui Megállapodásban részes 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország jelentős részével megkezdett párbeszédet (lásd a 32. szakaszt). A megállapodás 96. cikke értelmében megfelelő intézkedéseket lehet foganatosítani az adott országgal szemben, amely (végső esetben) az együttműködés felfüggesztését is eredményezheti. 2014 végén e megfelelő intézkedések Fidzsi és Bissau-Guinea esetében voltak érvényben (ez utóbbi esetében a megfelelő intézkedések alkalmazását felfüggesztették). 2014 folyamán az emberi jogi záradék alapján egyetlen harmadik országgal szemben sem került sor új korlátozó intézkedések bevezetésére.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
99
HU
VII.
A többoldalú intézmények révén végzett munka
A tényleges többoldalúság előmozdítása Az EU 2014-ben is határozottan síkra szállt az emberi jogok védelméért és teljes körű támogatást nyújtott a többoldalú emberi jogi rendszernek, amely rendkívüli jelentőségű szerepet játszik az egyetemes emberi jogi normák és előírások előmozdításában és védelmében, illetve azok tiszteletben tartásának ellenőrzésében. Az emberi jogok területével kapcsolatos prioritásait sikerrel ültette át a gyakorlatba az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságában, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ szakosodott szervezeteiben, így például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) is. Az EU ezenfelül aktív kapcsolatot tartott fenn minden régió országaival olyan kezdeményezésekre vonatkozóan, melyek valós hozzájárulást jelentettek az emberi jogok védelméhez és előmozdításához, továbbá az ENSZ-ben következetesen arra törekedett, hogy előmozdítsa és védje az emberi jogok egyetemességét. Az Unió 2014-ban is éves stratégiai munkatervet dolgozott ki és rendszeres megbeszéléseket tartott az emberi jogi munkacsoport nemzeti szakértők szintjén zajló ülésein annak érdekében, hogy részvételét e fórumokon még hatékonyabbá tegye. Tovább erősítette a tehermegosztási rendszert és az uniós koordinációt Genfben és New Yorkban, mindemellett rendszeres kétoldalú párbeszédeket és fokozott tájékoztatási tevékenységet folytatott az uniós prioritásokkal kapcsolatban. Az EU ezenfelül üdvözölte az ENSZ új emberi jogi főbiztosának, Zeid Raad el-Husszeinnek a kinevezését. Az új főbiztos eddig is eredményes munkát végzett az ENSZ-ben, az emberi jogok terén, és határozottan kiállt a nemzetközi igazságszolgáltatás mellett.
Tényleges tehermegosztás az ENSZ keretében
Az ENSZ Közgyűlésének 69. ülésszaka (Harmadik Bizottság) Az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán a Harmadik Bizottság (Szociális, Humanitárius és Kulturális Ügyek) október 7-től november 26-ig ülésezett. A Harmadik Bizottság ülésszakának eredményeit 2014 decemberében az ENSZ plenáris ülése is megerősítette.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
100
HU
A Harmadik Bizottság összességében körülbelül 60 határozattal foglalkozott, és az EU igen tevékeny volt: kilenc hivatalos nyilatkozatot tett, és több mint 45, ENSZ-tisztviselőkkel, emberi jogi megbízottakkal és az új emberi jogi főbiztossal tartott interaktív párbeszédben nyilvánult meg. Az EU öt kezdeményezést nyújtott be, melyek mindegyikét jelentős támogatás mellett fogadtak el. A halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló, több térségre kiterjedő határozatot 117 szavazattal fogadták el, ami kedvezőbb eredmény a 2012. évihez képes (akkor 111-en szavaztak mellette), és 95 delegáció társszerzőként vett részt a határozatban. Elutasították a szuverenitásra vonatkozó „ellenséges módosítást”: ez is javulás 2012-höz képest. A plenáris ülésen a szavazatarány tovább javult. Az eredmény azt mutatja, hogy a halálbüntetés eltörlése irányába haladó globális tendencia tovább tart. A vallás vagy meggyőződés szabadságára vonatkozó uniós kezdeményezéseket, valamint az Uniónak és a Latin-amerikai és Karibi Országok Csoportjának (GRULAC) a gyermekek jogaira vonatkozó közös kezdeményezését egyhangúlag elfogadták. Az EU ezenfelül támogatta a partnerek tematikus kezdeményezéseit is, különösen a nők és lányok elleni erőszak minden formájának felszámolására irányuló törekvések fokozásáról szóló határozatokat, valamint azt az afrikai kezdeményezésű határozatokat, melyek a női nemi szervek megcsonkítása, illetve a gyermekházasságok, valamint a korai és a kényszerházasságok gyakorlatának felszámolását célozzák. A fenti szövegeknek a Harmadik Bizottságban való ismertetésekor sok emberi jogi ENSZ-megbízott felhívta a figyelmet arra, hogy egyre gyakrabban alkalmaznak megfélemlítést, zaklatást és megtorlást azokkal az emberijog-védőkkel szemben, akik az ENSZ-szel az emberi jogok kérdésében együttműködtek. Felvetették továbbá a civil társadalom tevékenységének korlátozását is, amit az EU határozottan elítél és a kétoldalú kapcsolatok keretében partnereivel megvitat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
101
HU
Az egyes országok helyzetét illetően az EU és Japán által a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság emberi jogi helyzetéről szóló határozatot széles körű, több térségre kiterjedő támogatással fogadták el. Ez a korábbi változatoknál jelentősen élesebb megfogalmazás, de az eredmény egyértelmű siker volt, hasonlóan volt ahhoz, mint amikor a szövegről utoljára szavaztak 2011-ben. Az elfogadás előtt a Kuba által beterjesztett „ellenséges módosítást” – melynek célja az NBB elé való terjesztésre vonatkozó rész törlése volt – elvetették, és a határozat társszerzőinek száma 62-re emelkedett (a társszerzők valamennyi térséget képviselték Afrikától Ázsián át Latin-Amerikáig). A Burmáról (Mianmarról) szóló, uniós kezdeményezésű határozatot már harmadik éve egyhangúlag fogadták el az érintett országgal és más érdekelt felekkel lefolytatott együttműködési folyamatot követően. Az EU továbbá több partneri kezdeményezést is támogatott, így az Iránról (Kanada kezdeményezése) és Szíriáról (arab kezdeményezés) szóló határozatokat. Az Iránnal kapcsolatosan 2014-ben is fennálló emberi jogi aggályok ellenére e szöveget a megelőző évhez képest kissé kevésbé pozitív eredménnyel fogadták el, míg a Szíriáról szóló határozatot a korábbi szavazásokhoz hasonlóan elsöprő többséggel fogadták el. A több mint 130 fővárosban végzett aktív lobbitevékenység és a New Yorkból kezdeményezett kapcsolatok hozzájárultak az ülésszak pozitív eredményeihez, és utat nyitottak a harmadik országok szerepvállalásához a tágabb értelemben vett emberi jogok vonatkozásában. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2014 az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tevékeny éve volt. Az EU tevékenysége nagy mértékben járult hozzá ehhez a munkához, elsősorban az országspecifikus határozatok, illetve olyan tematikus kérdések terén, mint a vallás vagy meggyőződés szabadsága és a gyermekek jogai. A párbeszédekben és tárgyalásokban is teljes körűen szerepet vállalt, és a legtöbb határozattal kapcsolatban egységes álláspontot képviselt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
102
HU
A Tanács márciusi ülésszakán az EU határozatot nyújtott be Burmáról (Mianmarról), illetve Japán támogatásával a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról (KNDK). A KNDK-ról szóló határozat tartalmazta a tényfeltáró bizottság által azonosított emberiesség elleni bűncselekmények listáját, és azt az ajánlást, mely szerint a tényfeltáró bizottság jelentését a Közgyűlésen keresztül be kell nyújtani a Biztonsági Tanácsnak mérlegelésre és megfelelő fellépés céljából, ideértve annak vizsgálatát is, hogy az emberi jogi helyzetet a megfelelő nemzetközi büntető igazságszolgáltatási mechanizmus elé terjesszék-e. A Burmáról (Mianmarról) szóló határozat megállapította az elért eredményeket és reformokat, kiemelve a további kihívásokat. Mindkét határozat meghosszabbította az érintett különleges előadó megbízatását. Az EU támogatta a Szíriáról és Maliról szóló két határozatot is; az előbbi elítélte az ország emberi jogi helyzetét és megújította a tényfeltáró bizottságot, az utóbbi meghosszabbította a mali emberi jogi helyzetével foglalkozó független szakértő megbízatását. Az EU tevékenyen foglalkozott a vallás és meggyőződés szabadságára és – a GRULAC-kal közösen – a gyermekek jogaira vonatkozó kezdeményezésekkel. A korábbi évekhez hasonlóan az EU 2014-ben is támogatta az iráni helyzettel foglalkozó különleges előadó megbízatásának meghosszabbításáról szóló határozatot. Az EU júniusban újabb határozatot nyújtott be, ezúttal a belarusz helyzetről: a határozat tükrözte a különleges előadónak az ország emberi jogi helyzetéről szóló 2014-es jelentésében foglalt megállapításokat, és kitért arra is, hogy az országban halálbüntetést alkalmaznak. Mint márciusban is, a Tanács határozatot fogadott el a Szíriai helyzetről, melyben elítélte az ország emberi jogi helyzetének romlását, és kijelentette, hogy azonnal biztosítani kell, hogy a tényfeltáró bizottság akadálymentesen bejuthasson Szíriába. Az EU továbbá támogatta az Ukrajnáról szóló együttes határozatot, mely megerősítette az ország szuverenitását és függetlenségét, és melyben kijelentették, hogy az országban meg kell védeni az emberi jogokat. Az EU különösen aktívan támogatta az EJT fontos tematikus munkáját, társszerzője volt a mélyszegénységről és az emberi jogokról, a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról, valamint az emberi jogok interneten való előmozdításáról, védelméről és érvényesítéséről szóló határozatoknak. Az EU társszerzője volt az alábbi témákért felelős különleges előadók megbízatásának meghosszabbításáról szóló határozatoknak: a bírák és ügyvédek függetlensége; (a különösen a nőket és gyermekeket érintő) emberkereskedelem; bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések; valamint az oktatáshoz való jog.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
103
HU
A Tanács szeptemberben üdvözölte az az ENSZ új emberi jogi főbiztosának, Zeid Raad elHusszeinnek a kinevezését, aki elődje sok prioritását megerősítette, külön kiemelte az elszámoltathatóságot, és határozottan kiállt az erőszakkal szemben. Az EU több kezdeményezést támogatott, így a Szíriáról, Jemenről és a Közép-afrikai Köztársaságról szóló határozatokat is. Teljes határozottsággal kiállt számos tematikus kérdés mellett, elsősorban az LMBTI személyek jogai mellett, de olyan határozatok mellett is, melyek az újságírók biztonságával, a gyermekhalálozással, a civil társadalom mozgásterével, valamint a nemzeti intézményeknek az emberi jogok előmozdítására és védelmére való felhasználásával voltak kapcsolatosak. Az OHCHR-nek nyújtott uniós támogatás Az EU minden évben önkéntes, nem célhoz kötött hozzájárulást különít el az OHCHR célzott tevékenységeinek támogatására. 2014-ban ennek összege 4 millió euró volt, és kiegészítette a szíriai tényfeltáró bizottságnak nyújtott támogatást. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Az 1919-ben létrejött Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az ENSZ háromoldalú szervezeteként kulcsfontosságú szerepet tölt be a gazdasági és szociális jogok figyelemmel kísérésében. A legfontosabb munkaügyi normákat a szervezet nyolc alapegyezménye foglalja magában. Az EU az ILO-val folytatott együttműködésén keresztül előmozdítja ezen egyezmények megerősítését és tényleges végrehajtását, többek között a munkaügyi normákról folyamatban lévő megbeszélésekben és az ILO ellenőrző szerveinek munkájában való részvételén keresztül. Ezzel párhuzamosan az Unió a foglalkoztatás- és szociálpolitikája külső dimenziójának részeként előmozdítja a tisztességes foglalkoztatás elveit – többek között az ILO alapegyezményeinek tiszteletben tartását – a partnerországaival fenntartott kapcsolataiban, mégpedig kétoldalú és regionális szakpolitikai párbeszédek és fejlesztési segítségnyújtási projektek végrehajtása révén (a további részletekért lásd: 15. szakasz: „Az emberi jogok előmozdításának biztosítása a foglalkoztatás- és szociálpolitika külső dimenziójában”).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
104
HU
Az emberi jogokra vonatkozó megerősített regionális mechanizmusok Az Unió és az afrikai kontinens közötti, az EU–Afrika közös stratégia keretében folytatott partnerség középpontjában a demokratikus kormányzás és az emberi jogok állnak. A 2014 áprilisában Brüsszelben megrendezett negyedik EU–Afrika csúcstalálkozón mindkét kontinens állam, illetve kormányfői, valamint az Afrikai Unió (AU), illetve az Európai Bizottság elnöke is ismételten kifejezték elkötelezettségüket a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság elvei iránt. Arról is megállapodtak, hogy együttműködnek az emberi jogok, a nemzetközi jog és a nemek közötti egyenlőség teljes tiszteletben tartásának biztosítása érdekében és a büntetlenség, továbbá a diszkrimináció, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája elleni küzdelemben. Az AU-EU emberi jogi párbeszéd tizenegyedik fordulóját 2015 februárjában, Addisz-Abebában tervezték megtartani. Az EU és az Arab Államok Ligája 2012. november 13-i kairói nyilatkozata alapján emberi jogi együttműködés indult az Arab Államok Ligájának országaival. A kairói ülésen elfogadott közös munkaprogram központi elemét az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszéd, a nemzetközi emberi jogi normák végrehajtásával kapcsolatos szakismeret-csere, az Arab Liga emberi jogi mechanizmusainak fejlesztése, valamint az emberi jogoknak az Arab Liga tevékenységeiben való érvényesítése jelenti. A magas rangú tisztviselők 2013. novemberi ülésén formálisan jóváhagyták az emberi jogok területén 2013 és 2015 között folytatandó konkrét együttműködési tevékenységekről szóló egyetértési megállapodást. Az EU és az Arab Államok Ligája 2014 áprilisában műhelymunkát szervezett a civil társadalom képviselőivel a több vallású és többnemzetiségű társadalmakban való együttélésről és megkülönböztetésmentességről, valamint a gyűlöletkeltés elleni küzdelemről, illetve a nemzetközi normák alapján annak bűncselekménnyé nyilvánításáról. Az EU és az Európa Tanács közös programjának keretében is számos, az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködési tevékenységre került sor az Unió déli szomszédságához tartozó partnerországok politikai és demokratikus reformfolyamatainak támogatása céljából. Az Unió a latin-amerikai országokkal folytatott párbeszédeiben megerősítette, hogy támogatja az Amerika-közi emberi jogi rendszert, valamint annak függetlenségét és integritását.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
105
HU
Az EU együttműködést folytatott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) emberi jogi szerveivel és bizottságaival, mégpedig többek között az ASEAN–EU emberi jogi programon keresztül (amely 2014–2015-ben az EU és az ASEAN közötti regionális párbeszéd eszközének [READI] keretében emberi jogi együttműködési tevékenységeket is magában foglal). Az együttműködés a következőkre terjedt ki: az emberi jogokkal kapcsolatos szakértelem és a konkrét emberi jogi szerződésekkel és az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatával kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztásának az előmozdítása, a nemzetközi emberi jogi szerződések végrehajtása, konkrét tematikus prioritások, a regionális emberi jogi mechanizmusok szerepe, valamint az intézményi struktúra megerősítéséhez és a kapacitásépítéshez technikai segítségnyújtás formájában biztosított hozzájárulás. Az EU emberi jogi különleges képviselője ismét megívást kapott Indonéziába, ahol felszólalt az ASEAN Kormányközi Emberi Jogi Bizottságának ülésén / az ASEAN regionális konferenciáján. Beszédében, melyre az e kérdéssel is foglalkozó 69. ENSZ-közgyűlés előtt került sor, kiállt az élethez való jog mellett és szót emelt a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumért, kifejezvén, hogy az EU határozottan és következetesen ellenzi a halálbüntetést, valamint erőteljesen ösztönözte a régió országait arra, hogy tegyenek előrelépéseket e területen. Látogatása során az EUKK hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a felek együttműködjenek az emberi jogok egyetemes alkalmazásának és a civil társadalommal való együttműködésnek a megerősítésében. Az EU emberi jogi különleges képviselője első alkalommal fogadhatott Brüsszelben az Iszlám Együttműködés Szervezetének Független Állandó Emberi Jogi Bizottságától érkező delegációt. Az Európai Külügyi Szolgálat kezdeményezésének nyomán a delegáció feltáró látogatást tett ez uniós intézményeknél és megfigyelte az Európa Tanács ellenőrző mechanizmusait. Az EIDHR-en keresztül finanszírozott egyik projekt révén tovább folytatódott a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának Titkárságával a nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítésének kérdésében folytatott konkrét együttműködés.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
106
HU
Végül az EU és a nem kormányzati szervezetek decemberben, Brüsszelben megrendezett 16. fórumán (lásd a 2. szakaszt) az EU erőteljesen szorgalmazta az egyetemes emberi jogi normák regionális mechanizmusok révén történő végrehajtását, amellyel kapcsolatban hasznos tapasztalatcserére is sor került. Megvitatták regionális mechanizmusok szerepét a véleményalkotás és az online és offline véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítása és védelme terén, különös figyelemmel egyrészt azon mechanizmusok és eszközök összekapcsolására és megerősítésére, melyek az emberijog-védők helyzetének további romlását hivatottak megakadályozni, másrészt arra az egyre több országban megfigyelhető jelenségre, hogy a nem kormányzati szervezetekre vonatkozóan korlátozó jogszabályokat vezetnek be, illetve ilyen gyakorlatokat alkalmaznak. A fórumon számos regionális emberi jogi mechanizmus – többek között az ENSZ, az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala, az EBESZ és az Európa Tanács – képviselői is részt vettek. Európa Tanács Az EU 2014-ben is szoros együttműködést folytatott az Európa Tanáccsal. A 2007. évi egyetértési megállapodás rendelkezéseivel összhangban a két intézmény rendszeres politikai és munkakapcsolatot tart fenn egymással, együttműködésük középpontjában pedig az emberi jogokkal, a jogállamisággal és a demokratizálódással kapcsolatos kérdések állnak. Az együttműködés vezérfonalát az Unió és az Európa Tanács közötti együttműködés 2014–2015-ös időszakra vonatkozó uniós prioritásai képezték, melyeket az Európai Unió Tanácsa 2013. szeptember 19-én fogadott el. A Bizottság elnöke, a főképviselő/alelnök és a tárgyalt kérdésekben illetékes biztosok rendszeres találkozókat tartottak az Európa Tanács magas rangú tisztviselőivel, köztük a főtitkárral és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökével. Az együttműködést nagymértékben elősegítette az EU emberi jogi különleges képviselője és az Európa Tanács emberi jogi biztosa közötti rendszeres és közvetlen kapcsolat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
107
HU
Az EU szorosan figyelemmel kísérte az Európa Tanács szakértő szerveinek azon munkáját, amelynek keretében egyrészt nyomon követik, hogy miként érvényesülnek az emberi jogi normák az Európa Tanács tagállamaiban, másrészt tanácsadást biztosítanak e tagállamok számára ezen a területen. Az Unió ezenfelül az emberi jogi párbeszédek során felhasználja az Európa Tanács jelentéseit. 2013-ban is sor került az uniós bővítési csomagról az Európa Tanáccsal tartott éves konzultációkra. 2014 novemberében, az európai szomszédságpolitikában elért eredményekről szóló éves jelentések elkészítésekor az Unió konzultációt folytatott az Európa Tanáccsal és annak ellenőrző szerveivel, melynek során konstruktív vélemény- és tapasztalatcserére került sor. Az alapvető jogok Unión belüli védelmének előmozdítása érdekében az EU a Lisszaboni Szerződés értelmében megbízást kapott az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE) való csatlakozásra. Az Európai Unió Bírósága 2014. december 18-án véleményt nyilvánított az Európai Uniónak az emberi jogok európai egyezményéhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás tervezetéről (2/13. sz. vélemény). A Bíróság problémákat talált a megállapodástervezet uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan és kijelentette, hogy a csatlakozási megállapodás tervezete nem egyeztethető össze az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdésével és az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdéséről szóló (8.) jegyzőkönyvvel. A Bizottság jelenleg is végzi a vélemény mélyreható vizsgálatát; a vélemény alapján a csatlakozásról szóló megállapodástervezet számos pontját újra kell tárgyalni. A Bizottság továbbra is finanszírozott az Európa Tanáccsal közös programokat és tevékenységeket a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok területén; ezek összértéke meghaladta az évi 100 millió eurót. Az Európa Tanács 2014 októberében magas szintű konferenciát szervezett Torinóban az Európai Szociális Chartáról, melyre a Bizottság is meghívást kapott, hogy megbeszéléseket folytasson az uniós jog és a Szociális Charta közötti szinergiákról. Megállapodás született arról, hogy egyes konkrét eltérésekkel kapcsolatban tovább folytatódik majd a párbeszéd. A jövőbeli esetleges eltéréseket meg kell előzni.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
108
HU
Az Európa Tanács 2014 decemberében a torinói konferenciára építő szakmai találkozót szervezett. A résztvevők kiemelték, hogy a gazdasági válság rávilágított bizonyos lehetséges eltérésekre az uniós jog, illetve szakpolitikák és az Európai Szociális Charta között. Erős szinergiákra van szükség; ennek egyik lehetséges megközelítése az, hogy az Unió csatlakozzék az Európai Szociális Chartához. Problematikusnak találták azonban az Európai Bíróság és a Szociális Jogok Európai Bizottsága értelmezéseinek különbözőségét, melynek oka a gazdasági és szociális jogok különböző súlyozásában keresendő. Az egyik javaslat szerint az Uniónak létre kellene hoznia egy állandó tanácsadó bizottságot és egy korai figyelmeztető rendszert, amely megelőző jelleggel idejekorán jelezné, ha konfliktus merül fel az Európai Szociális Chartával. A Bizottság – közös programok és tevékenységek finanszírozása révén – változatlanul jelentős hozzájárulást nyújt az Európa Tanács tevékenységeihez. A Bizottság és az Európa Tanács továbbra is nagyszámú közös program végrehajtásán dolgozik a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok területén. E programok éves finanszírozási volumene meghaladja a 100 millió eurót. Az Európa Tanács 2011-ben útnak indított keleti partnerség programja meggyőző eredményeket hozott az igazságügyi reform, a választások, a számítástechnikai bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, ezért a programot meghosszabbították. A Bizottság 2012-ben elindította „A demokratikus reform megerősítése a dél-mediterrán országokban” elnevezésű, közös uniós és Európa tanácsi programot (4,8 millió eurós költségvetéssel és 30 hónapos időtartamra). A program célja, hogy – az Unió megújult európai szomszédságpolitikájának szellemében – a dél-mediterrán országokban előmozdítsa az emberi jogokkal, a jogállamisággal és a demokratizálódással kapcsolatos előrehaladást. Jóllehet a program középpontjában továbbra is Tunézia és Marokkó állt, 2013-ban egyéb régióbeli partnerekkel – mindenekelőtt Jordániával, Egyiptommal és Algériával – is megélénkültek a kapcsolatok és az együttműködés, amely 2014-ben is folytatódott. EBESZ Az EU 2014-ben is az EBESZ munkájának egyik fő támogatója és közreműködője volt. Továbbra is tevékenyen támogatta az EBESZ arra irányuló törekvéseit, hogy munkájának mindhárom dimenzióján – vagyis a politikai-katonai, a gazdasági-környezetvédelmi és az emberi dimenzión – keresztül kezelje az EBESZ-régióban felmerülő biztonsági kihívásokat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
109
HU
2014-ben az EBESZ napirendjén az ukrajnai válság kezelése szerepelt az első helyen. Az Unió határozottan támogatta az EBESZ válságkezelési intézkedéseit, különösen a különleges megfigyelő misszió létrehozását, az emberi jogi helyzetet értékelő misszió, továbbá a parlamenti választásokra és az elnökválasztásra választási megfigyelő missziók telepítését. Az Unió kitartott amellett, hogy az EBESZ-nek az EBESZ-régióban felmerülő emberi jogi kihívások kezelése során határozottabb fellépést kell tanúsítania. Az EBESZ svájci elnöke 2014-ben különösen a következőkre helyezte a hangsúlyt: a civil társadalom EBESZ-en belüli szerepvállalásának erősítése, az emberijog-védők védelme, a kínzás megelőzése és a nemek közötti egyenlőség. Az Unió több, e kérdésekkel kapcsolatos EBESZ-konferenciához is hozzájárult, az EU emberi jogi különleges képviselője például júniusban meghívott előadóként vett részt az emberijogvédőkről szóló, Bernben megrendezett EBESZ-konferencián. Az erőszakos eltüntetésektől, illetve a kínzás és a halálbüntetés kapcsolatáról szóló, 2014-ben megrendezett, kapcsolódó EBESZkonferenciák alkalmával az Unió társszervezőként részt vett egyes kísérő rendezvények megszervezésében. A határozott uniós támogatás ellenére az EBESZ Miniszteri Tanácsának bázeli ülésén nem sikerült konszenzusra jutni a kínzás megelőzéséről és a civil társadalom EBESZ-en belüli szerepvállalásának erősítéséről szóló határozatokra vonatkozóan; ennek legfőbb oka az volt, hogy néhány EBESZ-tagállam nem támogatta sem a meglévő kötelezettségvállalások, sem pedig az EBESZ e területen végzett munkájának bárminemű megerősítését. A Miniszteri Tanács egy viszonylag szerény határozatot fogadott el a nők elleni erőszak megelőzéséről és visszaszorításáról. Az EBESZ-tagállamok megállapodásra jutottak arról, hogy fokozzák a szervezet erőfeszítéseit a nemek közötti egyenlőség előmozdításának területén azáltal, hogy 2015 folyamán az EBESZ cselekvési tervét kiegészítik a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról szóló függelékkel. Az Unió tevékenyen részt vett az arra irányuló erőfeszítésekben, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjai a szervezet munkájának minden területén érvényesüljenek. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége áprilisban bemutatta a nők elleni erőszakról készült felmérését az EBESZ emberi dimenzióval foglalkozó bizottságában; ennek nyomán megkezdődött egy EBESZ-szintű projekt előkészítése, amely ezt a felmérést az EBESZ-régió más területein is megismétli majd.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
110
HU
Az Unió az EBESZ hetente ülésező Állandó Tanácsának és az emberi dimenzióval foglalkozó, havonta ülésező bizottságának a keretei között továbbra is figyelemmel kísérte az 57 EBESZtagállam emberi jogi kötelezettségvállalásait, valamint vitákat kezdeményezett azok végrehajtásáról. Az Unió ezeken a fórumokon hangot adott aggályainak az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal – többek között a véleménynyilvánítás szabadságával és ezen belül az újságírók biztonságával, a gyülekezési és egyesülési szabadsággal és a halálbüntetéssel –, valamint a toleranciával és a megkülönböztetésmentességgel – ezen belül az LMBTI-jogokkal – kapcsolatban. Az emberi dimenzió megvalósításával foglalkozó éves találkozóra szeptember 22. és október 3. között Varsóban került sor. Az Unió tevékenyen részt vett ezen a találkozón: egyebek közt kapcsolódó rendezvényeket szervezett a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának témájában. A véleménynyilvánítás szabadságáról szóló esemény alatt az Unió bemutatta az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, nem sokkal korábban elfogadott uniós iránymutatásokat. A találkozó alkalmával az iránymutatások végrehajtását nyomon követő megbeszélésekre is sor került a civil társadalom képviselőivel. A két kapcsolódó esemény képezte azon két, a véleménynyilvánítás, illetve a békés gyülekezés és egyesülés szabadságáról szóló EBESZ-határozat alapját, melyet az Unió az EBESZ Miniszteri Tanácsa elé terjesztett 15 másik állam támogatásával. Az EU általánosságban továbbra is szoros kapcsolatot tartott fenn az EBESZ-intézményekkel és egyéb végrehajtási struktúrákkal, így a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával (mindenekelőtt a választásokhoz kapcsolódó kérdésekben), a médiaszabadsággal foglalkozó megbízottal, valamint a nemzeti kisebbségi főbiztossal és az EBESZ-titkársággal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
111
HU
VIII.
Az Európai Parlament hozzájárulása az EU-nak „Az emberi jogok és a
demokrácia helyzetéről a világban” című 2014. évi éves jelentéséhez Az Európai Parlament továbbra is elkötelezett az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítása mellett. Plenáris ülések keretében 2014-ben is rendszeresen megvitatta a jogállamiság és a demokratikus alapelvek kérdéseit és az emberi jogok megsértésének eseteit, ezeket a parlamenti bizottságok és a parlamentközi küldöttségek ülésein is felvetette, illetve azokról különböző parlamenti állásfoglalásokat fogadott el. Az emberi jogok az Európai Parlament elnöke munkájának is szerves részét képezik: ő nyilvános nyilatkozataiban és magas szintű találkozóin foglalkozik egyes konkrét emberi jogi jogsértésekkel. Hivatalos külföldi látogatásain ezenfelül rendszeresen találkozik emberijog-védőkkel és nem-kormányzati civil szervezetek képviselőivel. Az EU emberi jogi politikájának Parlament általi ellenőrzése Az Európai Parlament bizottságainak szintjén a világ emberi jogi kérdéseivel a Külügyi Bizottság Emberi Jogi Albizottsága (DROI) foglalkozik. A 2014. májusi európai parlamenti választásokat követően az albizottságot a Parlament felülvizsgált eljárási szabályzata alapján hozták létre, melynek értelmében feladatköre „az Unió külső politikái és emberi jogi politikája közötti összhang” kérdésével bővült ki. Az albizottság meghallgatásokat szervez és egyértelmű felelőssége van az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó parlamenti jelentések vonatkozásában. Ennek megfelelően hozzájárul a parlamenti jelentésekhez és állásfoglalásokhoz, ezáltal teljesíti arra vonatkozó kötelezettségét, hogy parlamenti felügyeletet biztosítson az Unió emberi jogi szakpolitikája fölött, és hozzájárul a kapcsolódó kérdésekről folytatott nemzetközi vitához.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
112
HU
Az albizottság szoros munkakapcsolatot tart fenn az EKSZ-szel, egyéb uniós intézményekkel, emberi jogi nem kormányzati szervezetekkel, valamint többoldalú emberi jogi intézményekkel. Az Emberi Jogi Albizottság zárt ajtók mögött előzetes tájékoztatást és utólagos beszámolókat kap az EKSZ-től a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekről és konzultációkról, így azokat változatlanul figyelemmel tudja kísérni. Az albizottság és az EKSZ magas rangú tisztviselői közötti kapcsolattartó csoport rendszeres ülései 2014-ben is folytatódtak; a megbeszélések napirendjén többek között az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv felülvizsgálata és újraindítása is szerepelt. A választások miatt 2014-ben plenáris ülésen csak egy albizottsági jelentést fogadtak el: a kínzás világszerte történő felszámolásáról szóló jelentést. 2014ben megkezdődött „Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című parlamenti éves jelentés elkészítése is. Az év során az Emberi Jogi Albizottság keretében tartott meghallgatásokra – amelyeket gyakran más releváns bizottságokkal vagy parlamentközi küldöttségekkel közösen vagy társulásban szerveztek meg – az ENSZ emberi jogokkal megbízott több különleges előadóját, az ENSZ emberi jogi szerveinek egyéb képviselőit, illetve prominens emberijog-védőket is meghívtak. Az Emberi Jogi Albizottság szoros munkakapcsolatot alakított ki az első emberi jogi EUKK-val, melynek keretében egyebek mellett rendszeres nyilvános véleménycseréket tartanak az EU emberi jogi politikájáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
113
HU
A kínzás felszámolására vonatkozó uniós szakpolitika Az Európai Parlament a kínzás világszerte történő felszámolásáról szóló állásfoglalásában rámutatott, hogy a kínzásra vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtása nem elégséges és nincsen összhangban azon uniós nyilatkozatokkal és kötelezettségvállalásokkal, melyek szerint az Unió a kínzás kérdését prioritásként kezeli. Arra sürgette az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy adjanak új lendületet az iránymutatások végrehajtásának különösen azáltal, hogy ambiciózusabb és célzottabb intézkedéseket hoznak a kínzás felszámolására, amilyen például az információk és terhek hatékonyabb megosztása, valamint képzések és közös kezdeményezések megvalósítása az ENSZ helyi irodáival és illetékes különleges előadóival, valamint egyéb nemzetközi szereplőkkel, így például az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal. Az állásfoglalás számos ajánlást fogalmazott meg magának az Európai Parlamentnek is, egyebek közt felszólította arra, hogy fogadjon el egy gyakorlati útmutatót a parlamenti képviselők részére a harmadik országokban tett rendszeres európai parlamenti küldöttségi látogatások részeként a fogvatartási létesítményekbe tett látogatásokról, valamint azt ajánlotta, hogy az ilyen látogatásokra az érintett országban található uniós küldöttséggel, illetve az érintett civil társadalmi szervezetekkel konzultálva kerüljön sor. A demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszköze A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új EIDHR létrehozásáról szóló rendelet, melyet a Parlament és a Tanács társjogalkotóként fogadott el, 2014 tavaszán lépett hatályba. Az első EIDHR stratégiai dokumentumra és a Külügyi Bizottság (AFET) hatáskörébe tartozó egyéb külső finanszírozási eszközökre vonatkozó parlamenti politikai irányító szerepet a Külügyi Bizottság és az érintett biztosok (a fejlesztési , illetve a bővítésért felelős biztos) közötti magas szintű stratégiai párbeszéd résztvevői vállalták magukra. A résztvevők 2014-ben két alkalommal üléseztek, és az összes külső finanszírozási eszközről tárgyaltak. Pielbags biztossal 2014 márciusában került sor arra a stratégiai párbeszédre, melynek eredményei az EIDHR-ről szóló stratégiai dokumentum alapját képezték. Ennek előkészítéseképpen, illetve ezt követően a Parlament számos kérdést, megjegyzést és ajánlást intézett a Bizottsághoz és az EKSZhez. A folyamat végén, 2014 októberében fogadták el az EIDHR-ről szóló stratégiai dokumentumot.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
114
HU
Az EIDHR keretében finanszírozott éves tevékenységeket az éves cselekvési tervek részletezik – ezek egyikét az Európai Bizottság Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálata készítette a választási megfigyelési tevékenységekről, a másikat pedig a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága állította össze az EIDHR keretében végzett egyéb tevékenységekről. A Parlament minden évben kézhez kapja az éves cselekvési tervekre vonatkozó végrehajtási intézkedések tervezeteit, többnyire két héttel a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó tanácsi bizottság ülését megelőzően, így a Parlamentnek lehetősége van megjegyzéseket és ajánlásokat megfogalmazni az EIDHR keretében végzett egyes tevékenységekkel kapcsolatban. A Külügyi Bizottság 2014 őszén létrehozott egy új, a külső finanszírozási eszközökkel foglalkozó munkacsoportot (WG EFIs), melynek feladata a Külügyi Bizottság hatáskörébe tartozó öt külső finanszírozási eszköz, ezen belül az EIDHR programozásának és végrehajtásának ellenőrzése. Speciális szerepe miatt továbbra is az Emberi Jogi Albizottságban kerülnek majd sorra zárt ülések keretében a Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszközével kapcsolatos konkrét szakértői megbeszélések. A választási megfigyelési missziók tekintetében az EIDHR végrehajtásával az előző jogalkotási ciklushoz hasonlóan továbbra is a Parlament Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja (DEG) foglalkozik majd. A gyermekek és a fegyveres konfliktusok Az Emberi Jogi Albizottság a fegyveres konfliktusokban érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekkel kapcsolatos uniós politikát szintén prioritásként kezelte 2014-ben. Decemberben az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselője és az UNICEF igazgatóhelyettese részt vett a „Gyermekek, nem katonák – Hogyan tudjuk jobban megvédeni a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekeket?” című meghallgatáson. A meghallgatás legfontosabb célja az volt, hogy tovább növelje az Európai Parlamentben a „Gyermekek, nem katonák” kampány támogatottságát, melyet az UNICEF indított 2014 márciusában Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Csádban, Mianmarban/Burmában, Dél-Szudánban, Szomáliában, Szudánban és Jemenben azzal a céllal, hogy megakadályozza, illetve 2016 végéig megszüntesse azt a gyakorlatot, hogy a nemzeti biztonsági erők gyermekeket toboroznak és vetnek be konfliktushelyzetben. Az Emberi Jogi Albizottság a gázai fegyveres konfliktus által érintett gyermekek helyzetéről is szervezett egy meghallgatást, amelyen Nurit Peled-Elhalan professzor, a Szaharov-díj 2001-es díjazottja is részt vett. Az albizottság ezenfelül megbízatást adott egy külső tanulmány elkészítésére a gyermekkatonákról és az ezzel kapcsolatos uniós politikai válaszlépésekről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
115
HU
A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. évfordulójáról szóló állásfoglalásában az Európai Parlament elítélte a gyermekek katonai és terrorista tevékenységekre vagy célokra való bevetését, továbbá emlékeztetett annak fontosságára, hogy pszichológiai támogatást és segítséget kell nyújtani minden erőszakos eseménynek kitett, vagy háborús áldozattá vált gyermeknek. A Parlament továbbá felszólította az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Bizottság alelnökét (főképviselő/alelnök) arra, hogy kezelje kiemelt kérdésként a gyermekek jogait, és érvényesítse a gyermekjogi szempontokat az Unió összes külső tevékenységében, ezen belül az emberi jogi párbeszédek, a kereskedelmi megállapodások, a csatlakozási folyamat és az európai szomszédságpolitika összefüggésében, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával fennálló kapcsolatokban, különösen a konfliktus által sújtott országok tekintetében. Az üzleti vállalkozások és az emberi jogok Az Emberi Jogi Albizottságban 2014-be is vissza-visszatérő kérdés volt az üzleti vállalkozások és az emberi jogok uniós megközelítése. Márciusban az albizottság véleménycserét folytatott Ecuador ENSZ melletti állandó képviselőjével (Genf) egy ecuadori és dél-afrikai közös kezdeményezésről, amely egy kötelező erejű nemzetközi megállapodásra irányul e területen. Az albizottság szerepvállalása a májusi parlamenti választások után is folytatódott; ekkor ugyanis az albizottság a vállalkozások és az emberi jogok területét kiemelt kérdésként jelölte meg a jogalkotási ciklus első felére. 2014 szeptemberében meghallgatást szerveztek, melynek középpontjában au Unión kívüli munkavállalói jogok álltak. Ezt novemberben egy nem hivatalos találkozó követte John Ruggie-val, az ENSZ-főtitkárnak az emberi jogok kérdésével és ezzel összefüggésben a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal foglalkozó korábbi különleges képviselőjével. Az Európai Parlament egyes képviselői továbbá részt vettek az ENSZ éves üzleti és emberi jogi fórumán 2014 decemberében. Az Emberi Jogi Albizottság egy ehhez közelálló témával is foglalkozott: véleménycserét folytatott „A nagyarányú földszerzések emberi jogi hatásainak kezelése” című 2015-ös tanulmányról, amely a DROI megbízására készült. Mind a tanulmány, mind az eszmecsere a nagyméretű földterületekre vonatkozó megállapodásoknak az emberi jogokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaival foglalkozott, különös figyelemmel az ültetvényes mezőgazdaságra az alacsony, illetve közepes jövedelmű országokban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
116
HU
A fegyveres robotrepülőgépek használatával kapcsolatban felmerülő nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi aggályok Az Emberi Jogi Albizottságnak a fegyveres robotrepülőgépek használatának emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi szempontjaival kapcsolatos korábbi munkája alapján az Európai Parlament 2014 márciusában állásfoglalást fogadott el a fegyveres robotrepülőgépek használatáról. Ebben mély aggodalmának adott hangot a fegyveres robotrepülőgépeknek a nemzetközi jog keretein kívüli használata miatt, és sürgette az Uniót, hogy dolgozzon ki megfelelő európai és globális szintű politikai válaszintézkedéseket, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot. Ezenfelül felszólította a főképviselőt/alelnököt, a tagállamokat és a Tanácsot, hogy szálljanak szembe a bírósági eljárás nélküli célzott kivégzések gyakorlatával, és e kivégzéseket tiltsák be. Az állásfoglalásban a Parlament arra ösztönözte őket, hogy tegyenek eleget a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések vizsgálatával foglalkozó ENSZkülönleges előadó és az emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különleges előadó által megfogalmazott ajánlásoknak. Az emberi jogok érvényesítése a parlamenti bizottságok munkájában Az Emberi Jogi Albizottságban végzett tevékenységek mellett az Európai Parlament a munkájában általában is igyekszik érvényre juttatni az emberi jogokat, ami összhangban áll az Európai Unió alapszerződéseinek vonatkozó cikkeiben foglaltakkal, amelyek az egyetemes emberi jogokat és a demokráciát nevezik meg az Európai Unió alapját képező értékként, valamint az Unió külső tevékenységeit vezérlő alapelvként és célként. Amint arra az emberi jogokról szóló parlamenti állásfoglalások is rávilágítanak, az emberi jogok érvényesítésekor kihívást jelent az emberi jogi politika belső/külső koherenciájának szavatolása, valamint annak biztosítása, hogy az emberi jogi normáknak való megfelelés elve egyebek mellett az olyan kiemelt szakpolitikai területeken is érvényesüljön, mint a kereskedelem, a migráció és a stratégiai partnerekkel való párbeszéd.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
117
HU
A Külügyi Bizottság (AFET) az uniós külpolitikáról szóló, illetve az emberi jogi záradékot tartalmazó nemzetközi megállapodások különböző típusaival foglalkozó parlamenti jelentéseiben az emberi jogi kérdésekkel is foglalkozik. Az emberi jogi rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodások a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) hatáskörébe tartoznak. A Fejlesztési Bizottság (DEVE) és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) is rendszeresen foglalkozik a saját területén az EU külső kapcsolatainak emberi jogi vetületeivel. Munkájuk keretében hivatalos vélemények megfogalmazásával segítik az emberi jogokhoz kapcsolódó parlamenti jelentések elkészítését az Emberi Jogi Albizottságban. Ezen túlmenően a FEMM vezető bizottságként dolgozott két fontos jelentés, nevezetesen a fogyatékossággal élő nőkről, illetve a szexuális és reproduktív egészségről és jogokról szóló jelentés elkészítésén. Az AFET és a DEVE elnökei közösen vezetik a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportot (DEG), amely a megbízatását a választási megfigyelésen túl a választásokat követő intézkedésekre és általánosságban a demokráciatámogató tevékenységekre is kiterjesztette. Az Európai Unión belüli alapvető jogok területén az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) a legfontosabb szereplő, amely fontos feladatokat lát el az EU belső szakpolitikáinak Unión kívüli vetületeivel kapcsolatban, például a migrációs és a menekültügyi politikát illetően is. Az alkotmányos és jogi kérdésekkel az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) és a Jogi Bizottság (JURI) foglalkozik. Ezek vitatják meg például az EU csatlakozását az emberi jogok európai egyezményéhez, ami az Unió külkapcsolatait is befolyásolja és azokra is hatással lesz.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
118
HU
Az emberi jogok érvényesítése a Külügyi Bizottság munkájában Az AFET minden tevékenysége keretében – többek között a jelentéseiben, a vendégeivel folytatott véleménycserék és a kétoldalú találkozók során – nagy súlyt helyez az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására mint horizontális kérdésekre. A harmadik országokban tett látogatások során az AFET mindig törekszik arra, hogy találkozzon az e területtel foglalkozó civil társadalmi szervezetekkel és az országban jelen lévő nemzetközi szervezetekkel, és napirendre tűzze az emberi jogi kérdéseket, bizonyos esetekben pedig a bizottság tagjai kifejezetten azzal a céllal szerveznek meg egy-egy látogatást, hogy annak során az emberi jogi kérdésekkel foglalkozzanak. A KKBP-vel foglalkozó, 2014. novemberi római parlamentközi konferencia – amelyet az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek részvételével rendeztek – a következtetéseiben külön szakaszt szentelt az emberi jogoknak. Ennek záró megállapításai megerősítik az új főképviselő/alelnök által tett kötelezettségvállalást, miszerint szorosan együtt kíván működni az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel annak biztosítása érdekében, hogy az EU külpolitikájának középpontjában a biztonság, a demokrácia, az emberi jogok, a stabilitás és az Európa polgárai számára jólétet hozó jövő reménye álljon. Az AFET az általa készített jelentésekben és állásfoglalásokban érvényesíti az emberi jogok kérdését. A KKBP-ről szóló éves jelentés hangsúlyozza az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmének, valamint a közös értékek tiszteletben tartásának fontosságát. Az EU-hoz való csatlakozásról tárgyaló országokról évente készített állásfoglalásokban (2014-ben ezeket a január és március közötti időszakban fogadták el) a bizottság tagjai egyéb témák mellett a demokrácia előmozdítására (politikai kultúra és a demokratikus intézmények, többek között a parlamentek és a bíróságok függetlensége), valamint az emberi jogok védelmére/megerősítésére (a véleménynyilvánítás szabadsága, megkülönböztetésmentesség, a veszélyeztetett csoportok, többek között a nők, a gyermekek, a romák, az LMBTI személyek és a kisebbségekhez tartozó személyek jogai) összpontosítottak. Ezekben a bővítéssel kapcsolatos állásfoglalásokban a Parlament foglalkozott többek között Tomislav Kezarovskinak, annak a bebörtönzött macedón újságírónak az ügyével, aki szót emelt a Merlinka Filmfesztivál LMBTI résztvevői ellen elkövetett brutális támadással szemben, illetve védelmébe vette a Budvában és Podgoricában rendezett melegbüszkeség-felvonulást.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
119
HU
A Külügyi Bizottság tagjai emellett gyakran vetnek fel olyan, az EU egésze számára fontosnak számító konkrét kérdéseket, mint az NBB Római Statútumának megerősítése (például a 2014 januárjában elfogadott, az EU–ASEAN kapcsolatok jövőjéről szóló, saját kezdeményezésre készített jelentésben, vagy a halálbüntetési moratórium és a halálbüntetés esetleges jövőbeli eltörlése, például a 2014 áprilisában elfogadott, az EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokra vonatkozó ajánlásban). Az AFET hozzájárult továbbá az uniós polgárokat érintő, tömeges elektronikus megfigyelések kivizsgálásával kapcsolatos parlamenti munkához is azzal, hogy két előadót jelölt ki a LIBE által végzett, a vizsgálathoz kapcsolódó tevékenységek figyelemmel kísérésére. Az AFET kiemelt szerepet tölt be az EU harmadik országokkal kötendő megállapodásaira irányuló tárgyalásoknak és a megállapodások végrehajtásának a figyelemmel kísérése terén, és ennek keretében fokozott figyelmet fordít az emberi jogi dimenzióra is. Példa erre a Kazahsztánnal kötendő megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás, amelynek esetében az AFET egy széles körű emberi jogi ellenőrző mechanizmus létrehozását szorgalmazta, vagy a Koreai Köztársasággal kötött 2014. évi keretmegállapodás, amelynek megkötéséhez az AFET, majd a plenáris ülés egyetértését adta, és e következtetések fontos rendelkezéseket tartalmaznak az emberi jogok és a közös értékek előmozdításáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
120
HU
A Külügyi Bizottság különböző munkacsoportjai is gyakran foglalkoztak az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekkel. A Közel-Kelettel foglalkozó munkacsoport – amelynek megbízatása 2014-ben lejárt, és amelynek helyébe az újonnan létrehozott, a déli szomszédsággal foglalkozó munkacsoport lépett – havonta tartott üléseket, amelyeken a legfontosabb témák között szerepeltek az emberi jogok a békefolyamattal összefüggésben, valamint az, hogy miként mozdítható elő a megszállt palesztin területeken élő palesztin társadalom minden rétegére kiterjedő gazdasági és társadalmi befogadás. A nyugat-balkáni régióval foglalkozó munkacsoport, amelyet az új parlamenti ciklusban megerősítettek, rendszeres véleménycseréket folytatott a demokráciának és az emberi jogoknak a nyugat-balkáni régióban tapasztalható helyzetéről – többek között számos régióbeli ország fiatal tudósaival tartott megbeszélések formájában –, amelyek során a témák széles körét vitatták meg, az igazságszolgáltatás függetlenségétől a nemek közötti egyenlőség kérdésén és a parlamenti ellenőrzésen át a civil társadalom szerepéig. Az újonnan létrehozott, a külső finanszírozási eszközökkel foglalkozó munkacsoport célja többek között az, hogy az AFET felügyelete alá tartozó öt eszköz vonatkozásában figyelemmel kísérje az emberi jogi kérdések érvényesítését. Ezek az eszközök a következők: az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (ISP), a Partnerségi Eszköz (PI) és az emberi jogok és a demokrácia szempontjából a legfontosabb, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR). A Külügyi Bizottság elnöke ugyancsak kitért az emberi jogok kérdésére a kétoldalú találkozóin, és gyakran konkrét eseteket is felvetett. Emellett a bizottság tagjai szerepet vállaltak a kormány és az ellenzék közötti politikai párbeszédek előmozdításában: 2014 végén például közvetítettek az albán kormányzó pártok és az ellenzék közötti tárgyalásokban, és ennek eredményeként konszenzusos (albán) parlamenti állásfoglalás született, amely véget vetett az ellenzék hat hónapja tartó, a parlamenti munkára vonatkozó bojkottjának. Az emberi jogi kérdések integrálása az EU kereskedelempolitikájába Az emberi jogok a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság kereskedelmi kérdésekkel – különösen az autonóm kereskedelmi eszközökkel, illetve több nemzetközi kereskedelmi megállapodással – kapcsolatos számos vitájában is kiemelt helyet kaptak. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Parlament a kereskedelmi jogszabályok megalkotásában is részt vesz társjogalkotóként, így újabb területen nyílik lehetősége az emberi jogi aggályok felvetésére.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
121
HU
2014-ben a Parlament kompromisszumra jutott a Tanáccsal a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletről. Az EU ellenőrzi a kettős felhasználású termékek kivitelét, tranzitját és az e termékekkel végzett brókertevékenységeket. A kettős felhasználású termékek olyan áruk, szoftverek és technológiák, amelyeket polgári célokra használnak fel, de amelyek katonai célokra is felhasználhatók. Az említett kompromisszum részeként a Parlament elérte, hogy a jogszabályt olyan nyilatkozat kísérje, amely az emberi jogokkal való visszaélésekre használható megfigyelési technológiák kérdésének fontosságát hangsúlyozza.
A Parlament 2014 végén megkezdte a jogalkotási munkát a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám és arany felelősségteljes importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő uniós ellátási lánc létrehozásáról szóló, 2014. márciusi bizottsági javaslattal (a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló javaslattal) kapcsolatban. A rendeletjavaslat célja, hogy megszakítsa azt a kapcsolatot, amely a konfliktusok és az emberi jogok megsértése, valamint az ásványok illegális kitermelése között áll fenn, továbbá hogy segítse a jogszerű kereskedelmet és a humán fejlődést. Így hathatós eszköz lehet annak biztosítására, hogy konfliktusövezetekből érkező ásványokat ne lehessen az EU területére importálni.
Az általános vámkedvezmény-rendszerről (GSP) szóló új rendelet elfogadása óta a Parlament aktívan nyomon követi annak végrehajtását. Az általános vámkedvezmény-rendszer révén a fejlődő országok az EU-ba értékesített egyes termékek vagy összes termék után csökkentett vámtarifát fizetnek, aminek a célja az, hogy az Unió hozzájáruljon a gazdasági növekedésükhöz. A GSP+ rendszer további előnyöket kínál azon országoknak, amelyek hiteles elkötelezettséget tanúsítanak a munkavállalói, az emberi és a környezetvédelmi jogok, valamint a jó kormányzásra vonatkozó szabályok terén elfogadott 27 fontos egyezmény végrehajtása iránt. 2014 elején 10 ország szerzett a GSP+ rendszer szerinti kedvezményezetti státuszt, miután a Parlament elvégezte a szükséges ellenőrzéseket és miután ezen országok vállalták, hogy jobban tiszteletben tartják az említett 27 egyezményt. Az azóta eltelt időben – a Parlament szigorú és alapos ellenőrzéseit követően – Guatemala, Panama és Salvador (2014. február), valamint a Fülöp-szigetek is GSP+ kedvezményezetti státuszt szerzett. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) tevékenyen részt vesz ezen egyezmények tiszteletben tartásának ellenőrzésében, valamint a GSP+ kedvezményezettek és a Bizottság közötti párbeszédben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
122
HU
Az INTA figyelemmel kíséri továbbá a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat a monitoringcsoportjain keresztül, amelyeket minden fontos, folyamatban lévő tárgyalás relációjában létrehozott. Ennek a figyelemmel kísérési folyamatnak része a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezet is. Az INTA 2014-ben a Foglalkoztatási Bizottsággal közösen meghallgatást szervezett a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel (TTIP) kapcsolatos tárgyalások munkaügyi dimenziójának megvitatása céljából, és az INTA tagjai az uniós TTIP-tárgyalókkal tartott megbeszéléseken több alkalommal is felvetették a fenntartható fejlődésről szóló fejezet kérdését. Az INTA aktívan figyelemmel kíséri továbbá a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokat is. Az emberi jogok kérdése e megállapodások lényeges eleme, ezért az Európai Parlament annak biztosítása érdekében is nyomon követi a megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat, hogy minden egyes megállapodásban helyet kapjanak az emberi jogok kérdéséhez valamilyen formában kapcsolódó rendelkezések.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a beruházási megállapodások vonatkozásában is. Az EU ázsiai országokkal, például Szingapúrral, Kínával és Mianmarral (Burmával) folytat tárgyalásokat ilyen megállapodások megkötése céljából. Az INTA szorosan figyelemmel kíséri e megállapodásokat, többek között azok emberi jogi dimenzióját is. Az INTA meghallgatást szervezett az EU és Mianmar (Burma) közötti beruházási megállapodásról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy a különböző érdekelt felek hangot adhassanak a véleményüknek; emellett szorosan figyelemmel fogja kísérni az európai cégek vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása terén bekövetkező fejleményeket, mielőtt döntene arról, hogy ajánlja a Parlament egyetértésének kinyilvánítását a megkötendő beruházási megállapodásra vonatkozóan. A fentieken túl az INTA és az Emberi Jogi Albizottság (DROI) vitát rendezett az „Emberi jogi záradékok a kereskedelmi és befektetési megállapodásokban a Lisszaboni Szerződés után: Következmények az Európai Parlament szempontjából” című tanulmány külső szerzőjének részvételével. A szerző az ajánlásaiban többek között a legfontosabb záradékok hatályára, az emberi jogok megsértésének nyomon követésére, valamint a záradékok érvényesítését és végrehajtását szolgáló mechanizmusokra összpontosított.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
123
HU
A gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása változatlanul fontos kérdést jelentett a Parlament számára. Az Európai Parlament még 2011-ben úgy határozott, hogy az EU–Üzbegisztán partnerségi és együttműködési megállapodás textilágazatra vonatkozó jegyzőkönyve esetében visszatartja egyetértését. A Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy ILO megfigyelő missziót küldjenek az országba, miután különböző források arról számoltak be, hogy a gyapotbetakarításhoz kényszerés gyermekmunkát alkalmaznak. A Parlament 2013-ban is folytatta a nyomásgyakorlást, míg végül az üzbég kormány hozzá nem járult ahhoz, hogy az őszi betakarítási idényben ILO megfigyelő misszió érkezzen az országba. Különböző állásfoglalásaiban – köztük a gyapottermesztés globális értékláncának fenntarthatóságáról szóló állásfoglalásban – a Parlament továbbra is síkra szállt azért, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtson be a gyermek- vagy kényszermunka alkalmazásával előállított termékek hatékony nyomon követését elősegítő mechanizmus létrehozására vonatkozóan. A Bizottság erre válaszul szolgálati munkadokumentumot fogadott el a gyermekmunka legrosszabb formáiról és a kereskedelem szerepéről.
Az INTA fokozta arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy figyelemmel kísérje a kereskedelmi megállapodásoknak és azok fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezeteinek a végrehajtását. 2014 márciusában INTA-küldöttség látogatott Peruba és Kolumbiába, hogy megvizsgálja az EU, Peru és Kolumbia között létrejött többoldalú kereskedelmi megállapodás végrehajtásának helyzetét. Az Európai Parlament 2012 decemberében adta egyetértését a megállapodáshoz, azzal a feltétellel, hogy Peru és Kolumbia kötelezettséget vállal a kereskedelmi és a fenntartható fejlődési fejezet végrehajtására, és ütemtervet nyújt be a végrehajtásra vonatkozóan. Az INTA-küldöttség tagjai a látogatás során megállapították, hogy Peru és Kolumbia megfelelően végrehajtja a tisztán kereskedelmi jellegű rendelkezéseket, ám a munkavállalói jogok és a szociális párbeszéd terén tett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében további erőfeszítéseket kell tenniük. Egyértelművé vált, hogy a Bizottság még nem alakított ki megfelelő mechanizmust a megállapodás kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezete végrehajtásának a nyomon követésére.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
124
HU
Az emberi jogok és a fejlődés Az emberi jogok és a fejlődés vonatkozásában a 2014-es évet a 2015 utáni globális fejlesztési kerettel kapcsolatos jelentős szakpolitikai viták fémjelezték. Az Európai Parlament a 2015 utáni uniós és globális fejlesztési keretről szóló, 2014. novemberi állásfoglalásában meghatározta az emberi jogi kérdéseknek a fejlesztési együttműködésbe való integrálásával kapcsolatos álláspontját. Az állásfoglalásban üdvözölte az emberi jogokon alapuló és emberközpontú megközelítés ösztönzésének felvételét az ENSZ nyílt munkacsoportja által javasolt fenntartható fejlesztési célok közé, de hangsúlyozta, hogy a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az egyenlőtlenség gyökereinek kezeléséhez ambiciózusabb megközelítésre van szükség.
Ezért a Parlament felszólította az EU-t, hogy a közelgő kormányközi tárgyalásokon kettőzze meg az annak biztosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy az emberi jogokon alapuló megközelítés és a fejlődéshez való jog a 2015 utáni globális fejlesztési keret alapvető koncepcióivá váljanak, és hogy az emberi jogokon alapuló megközelítés kulcsfontosságú pillérei – az egyetemesség és az oszthatatlanság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség, az elszámoltathatóság és a jogállamiság, a részvétel és a befogadás – beépüljenek a 2015 utáni globális fejlesztési keret tervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. A Parlament hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti és helyi szakpolitikáknak fel kell lépniük a korrupció és a büntetlenség ellen, biztosítva az igazságszolgáltatás pártatlan és független intézményeihez való egyenlő hozzáférést és az emberi jogok megsértésére vonatkozó hatékony jogorvoslati lehetőségeket mindenki számára.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
125
HU
A Fejlesztési Bizottság (DEVE) több szakpolitikával összefüggésben is felvetette az emberi jogok kérdését: többek között az új Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz keretében finanszírozott fejlesztési intézkedések programozásáról szóló, az Európai Bizottsággal folytatott stratégiai párbeszédében, valamint tematikus és földrajzi programtervezeteiben, amelyekben nagyon sok releváns emberi jogi, demokráciatámogatási és kormányzással kapcsolatos vonatkozás is helyet kap. A DEVE nyilvános meghallgatást rendezett az emberi jogokról folytatott politikai párbeszéddel összefüggő kérdésekről – e párbeszédet a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján kell folytatniuk a feleknek –, 2014 tavaszán pedig, egy tematikus véleménycsere során felvetette a gyermekházasságok kérdését. A gyermekek jogaival egy állásfoglalás is foglalkozott, nevezetesen a 2014 novemberében elfogadott, a fejlődő országokban élő gyermekek alultápláltságáról és hiányos táplálkozásáról szóló állásfoglalás. Demokráciatámogatás A demokráciatámogatással és a választási megfigyeléssel kapcsolatos új stratégiai megközelítés 2014 a változások éve volt az Európai Parlament számára. A polgárok új parlamentet választottak a következő ötéves parlamenti ciklusra (2014–2019). Az új parlament folytatja a demokráciatámogatás területén az előző ciklus alatt végzett tevékenységeket. A 7. jogalkotási ciklus végén a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport (DEG) – a demokráciatámogatás és a választási megfigyelés területén folytatott sokféle tevékenységet felügyelő és jóváhagyó politikai szerv – „cikluszáró jelentést” bocsátott ki, amelyben meghatározta az új parlamenti ciklusra vonatkozó ajánlásokat. A jelentésben az eddigieknél stratégiaibb megközelítést javasolt az Európai Parlament számára a demokráciatámogatás területén, amelynek lényege, hogy a különböző tevékenységeket (például választási megfigyelés, parlamenti támogatás, emberi jogi intézkedések, bizonyos esetekben közvetítés) az adott ország választási ciklusához igazodva össze kell kapcsolni egymással, így növelve az egységes stratégia alapján végrehajtott egyes intézkedések közötti koherenciát. A javasolt új megközelítés az „átfogó demokráciatámogatási megközelítés” elnevezést kapta. Ennek megfelelően adminisztratív változtatásokra került sor az Európai Parlament Titkárságán belül: a Parlamentáris Demokrácia Előmozdításával Foglalkozó Iroda (OPPD) és a Választási Megfigyelő Osztály összevonásával létrejött a demokráciával és a választásokkal kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozó osztály (DEAC), amely így koherensebb módon tudja végezni tevékenységeit.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
126
HU
Az Európai Parlament 2014-ben is aktívan folytatta választási megfigyelési tevékenységeit: választási megfigyelő küldöttséget küldött Egyiptomba (elnökválasztás), Ukrajnába (elnökválasztás és parlamenti választások), Tunéziába (elnökválasztás és parlamenti választások) és Moldovai Köztársaságba (parlamenti választások). A küldöttségek sikeresen együttműködtek a választásokat megfigyelő más nemzetközi szervezetekkel, és teljes körűen integrálódtak a hosszú távú uniós választási megfigyelő missziók, illetve az EBESZ-térségeken belül a közös nemzetközi választási megfigyelő missziók keretébe. Az új átfogó demokráciatámogatási megközelítéssel összhangban a Parlament nem csupán úgy tekint a választásokra, mint egyszeri eseményekre, és a szélesebb körű demokráciaépítési megközelítés keretében továbbra is folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a nemzetközi missziók ajánlásainak végrehajtását. Parlamenti kapacitásépítés A harmadik országok parlamenti képviselői és alkalmazottai számára biztosított támogatás és kapacitásépítés területén végzett tevékenységek a 2014-es év során is folytatódtak. Ez változatos tevékenységeket jelentett, mindenekelőtt konferenciák szervezését, tanulmányi látogatásokat, valamint a parlamenti képviselők és alkalmazottak számára szervezett képzéseket.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
127
HU
A Demokráciatámogatási Igazgatóság 2014-ben számos tanulmányi látogatást szervezett. Ezek között a következő szervezetek és személyek részére szervezett programok szerepeltek: a jordániai képviselőház (a parlamenti frakcióknak a jordániai politikai rendszerben betöltött szerepe megerősítésére összpontosítva, a 2013. évi uniós választási megfigyelő misszió Jordániának címzett konkrét ajánlásaival összhangban); az örmény parlament; az Öböl-menti Együttműködési Tanács parlamentjeinek kommunikációs osztályai; kenyai és ugandai parlamenti képviselők (a regionális integrációra összpontosítva); a moldovai köztársasági ellenzéki pártok parlamenti képviselői; a Pánafrikai Parlament (PAP) Pénzügyi és Monetáris Állandó Bizottságának tagjai; a szenegáli nemzetgyűlés bizottsági és plenáris tevékenységeinek szervezésével foglalkozó parlamenti alkalmazottak; valamint Mianmar (Burma) parlamentjének információs és kommunikációs technológiáért felelős tisztviselői (a mianmari [burmai ] parlament fejlődését támogató európai parlamenti program részeként). További, rövidebb időtartamú látogatásokra is sor került, amelyeket kilenc demokrácia-ösztöndíjas részére szerveztek. E látogatások központi témája az EP által a kialakulóban lévő demokráciáknak nyújtott támogatás, illetve – általánosabban – a parlamenteknek a demokratikus kormányzási rendszer megszilárdításában betöltött szerepe volt.
A csatlakozás előtt álló országok parlamentjeinek szóló európai parlamenti támogatási program célja a demokrácia támogatása az említett országokban a parlamenti kapacitások és a parlamentáris párbeszéd megerősítésével, összhangban az Európai Parlament politikai céljaival és a politikai hatóságok döntéseivel. Ezek az országok valamennyien „európai perspektívával” rendelkeznek és európai ütemtervet határoztak meg. Mindazonáltal a nyugat-balkáni országok parlamentjei még viszonylag fiatal intézmények, nagyon szerény operatív költségvetéssel és alkalmazotti létszámmal működnek. 2014-ben két olyan konferenciára került sor, amelyen európai parlamenti, illetve e régióból származó nemzeti parlamenti képviselők találkoztak. Az egyik, Tiranában rendezett, nagyszabású konferencia az alapvető jogokkal, a megkülönböztetésmentességgel, valamint a kisebbségek – köztük az LMBTI személyek – védelmével foglalkozott. A támogatási program keretében szerb köztársaságbeli nemzetgyűlési képviselők is látogatást tettek az Európai Parlamentben; e látogatást magas politikai szinten szervezték.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
128
HU
A küldöttségi látogatások szerepe az emberi jogok és a demokráciatámogatás területén Az Európai Parlament bizottságai és az állandó parlamentközi küldöttségek hivatalos látogatásokat tesznek harmadik országokban. 2011-ben az Európai Parlament Küldöttségi Elnökeinek Értekezlete konkrét iránymutatásokat határozott meg az emberi jogoknak a küldöttségi látogatások programjába való beemelésére vonatkozóan. 2013-ban az Emberi Jogi Albizottság (DROI) Genfbe, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához, illetve Kazahsztánba szervezett küldöttségi látogatásokat. Az albizottság tagjai alkották a többségét annak az eseti küldöttségnek is, amely egy sürgősségi állásfoglalást követően utazott Katarba az országban dolgozó migráns munkavállalók helyzetének vizsgálata céljából. Az Emberi Jogi Albizottság küldöttségének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál tett látogatása Az Emberi Jogi Albizottság küldöttsége a korábbi évekhez hasonlóan 2014 márciusában is részt vett az EJT ülésszakán. Az Európai Parlament ezt megelőzően állásfoglalást fogadott el „Az EU prioritásai az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 25. ülésszaka tekintetében” címmel. Az állásfoglalásban a Parlament elismerését fejezte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosának az ENSZegyezmény alapján létrehozott testületek erősítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseiért, ugyanakkor újólag megerősítette azzal kapcsolatos aggályait, hogy az EJT-választások nem megmérettetésen alapultak, és ellenezte egyes regionális csoportok azon gyakorlatát, hogy ellenjelölt nélküli választásokat rendeznek. Emellett újólag hangsúlyozta az EJT-tagsággal járó, az emberi jogok területén való elkötelezettséggel és az ott mutatott teljesítménnyel kapcsolatos normák fontosságát, és sürgette a tagállamokat, hogy ragaszkodjanak ezekhez a normákhoz annak meghatározásakor, hogy melyik jelöltre fognak szavazni. A Parlament továbbá sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a civil társadalom és az EJT közötti együttműködésre szolgáló tér zsugorodik, és hogy a nem kormányzati szervezetek kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy felszólaljanak az ülésszakokon.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
129
HU
Az Emberi Jogi Albizottság küldöttségének a találkozókon lehetősége nyílt arra, hogy felvesse ezeket az aggályokat, és véleménycserét folytasson az azokhoz kapcsolódó kérdésekről a legfontosabb tárgyalópartnerekkel, köztük Navi Pillay főbiztossal, akinek megbízatása már a végéhez közeledett, az ENSZ több különleges előadójával, valamint az uniós küldöttség vezetőjével. Az Emberi Jogi Albizottság vezetője a szokásos gyakorlatnak megfelelően beszédet mondott az uniós misszióvezetők találkozóján, és véleménycserét folytatott a résztvevőkkel. A küldöttség találkozott a civil társadalom képviselőivel is, továbbá részt vett a Kongói Demokratikus Köztársaságról és a szexuális erőszakról folytatott magas szintű párbeszéd egyes platformjaiban. AFET-vezetésű eseti küldöttség látogatása Izraelben és a megszállt palesztin területeken Az Európai Parlament – egy a kérdéssel foglalkozó állásfoglalás elfogadását követően – úgy határozott, hogy 2014 tavaszán eseti küldöttséget delegál Izraelbe és a megszállt palesztin területekre abból a célból, hogy az megbeszéléseket folytasson az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok kérdéséről. A küldöttség tagjai megvitatták az előzetes letartóztatásokkal, a bírósági eljárás nélküli fogva tartással és a fogva tartottak látogathatóságával kapcsolatos kérdéseket, valamint az éhségsztrájkról és a kényszertáplálásról szóló – akkor még tárgyalás alatt álló, de később visszavont – jogszabálytervezeteket. Ezenkívül találkoztak intézményi partnereikkel, valamint emberi jogi szervezetekkel, például a B'Tselemmel és az Orvosok az Emberi Jogokért elnevezésű szervezettel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
130
HU
Az újságírók ellen folytatott törökországi bírósági eljárásokat megfigyelő eseti küldöttség A jogalkotási ciklus utolsó éve az újságírók ellen folytatott törökországi bírósági eljárásokat megfigyelő parlamenti eseti küldöttség megbízatásának utolsó éve is volt egyben. A küldöttség feladata az alapvető szabadságok – mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság – érvényesülésének, valamint a vádlottakra vonatkozó, az Európa Tanács normáinak megfelelő jogi garanciák meglétének az ellenőrzése volt. Az eseti küldöttség 2011. június 1-jén jött létre a Külügyi Bizottság elnökének és az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált európai parlamenti küldöttség elnökének a kérése alapján, abból a célból, hogy „figyelemmel kísérje a török újságírók, köztük Nedim Şener és Ahmet Şık ellen folyó nagyszabású bírósági eljárásokat”. A küldöttség öt tagból állt, akik a tevékenységi jelentésben tárgyalt időszakban négy eljárást kísértek figyelemmel, és számos találkozót tartottak a vád és a védelem képviselőivel, ügyvédekkel, ügyvédi szervezetekkel, újságírókkal, sajtócsoportokkal, civil társadalmi és emberi jogi szervezetekkel, valamint a török kormány, illetve az Európai Bizottság képviselőivel. A küldöttség emellett az Unió törökországi küldöttségén, az igazságügyi minisztériumon, ügyvédeken és más megfigyelőkön keresztül, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhető összes információ, jelentés és hír segítségével is nyomon követte a vonatkozó bírósági fejleményeket. A küldöttség jelentése a küldöttség által tett tényszerű megállapításokat és következtetéseket tartalmazott. A jelentést – mint a megbeszélésekhez való hozzájárulást és a török hatóságokkal folytatandó konstruktív párbeszéd alapját – benyújtották az Európai Parlament megfelelő testületei részére.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
131
HU
Sport, migráns munkavállalók és a küldöttség katari látogatása Az Emberi Jogi Albizottság 2014 februárjában a sporttal és az emberi jogokkal foglalkozó nagyszabású meghallgatást szervezett, amelyen a fő hangsúlyt a katari migráns munkavállalók helyzete kapta. A meghallgatás alapja egyrészről a 2013 novemberi plenáris ülésen sürgősséggel elfogadott, a katari migráns munkavállalók helyzetéről szóló állásfoglalás, másrészről pedig az európai parlamenti Elnökök Értekezletének azon javaslata volt, miszerint a Külügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság tagjaiból álló eseti bizottságot kell Katarba küldeni. A meghallgatásra 2014 márciusában került sor, az Európai Parlamentnek az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős állandó küldöttségével közösen. A meghallgatáson a FIFA sportügyi irányító szervezet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség és más érdekeltek magas szintű képviselői vettek részt, ami lehetővé tette az Európai Parlament számára, hogy kritikus és konstruktív párbeszédet kezdjen a fő partnerekkel, valamint számon kérje, hogy hogyan képviselik az uniós intézmények az Uniónak a katari helyzettel, illetve más jelentős sporteseményekkel kapcsolatos megközelítését. A katari küldöttségi látogatás lehetőséget adott a Parlament számára a fenti aggályok nyomon követésére. A küldöttség biztató fejleményként értékelte, hogy a katari hatóságok bejelentették, hogy hamarosan jelentős reformokra kerül sor, ugyanakkor hangsúlyozta a migráns munkavállalók védelmével kapcsolatos, már meglévő jogszabályok tényleges végrehajtásának fontosságát, valamint azt, hogy a tervezett reformokra vonatkozóan hiteles ütemtervet kell kidolgozni. A küldöttség különösen azt kifogásolta, hogy gyerekeket és más személyeket tartanak fogva pusztán azért, mert megszöktek a munkaadóiktól. Ezzel kapcsolatban felszólította a katari hatóságokat, hogy kövessék azt az ENSZ-ajánlást, miszerint a fogva tartás helyett megfelelő védelmet biztosító szálláshelyeken kell elhelyezni az érintett személyeket. A küldöttség támogatta az ENSZ Katarral foglalkozó különleges előadójának arra vonatkozó ajánlását, hogy az ország erősítse meg az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz., a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló 98. sz., valamint a háztartási alkalmazottak tisztességes foglalkoztatásáról szóló 189. sz. ILO-egyezményt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
132
HU
Az emberi jogok megjelenése a parlamentközi küldöttségek munkájában Az Európai Parlament a harmadik országokkal való parlamentközi együttműködésért felelős állandó küldöttségein keresztül és a közös parlamenti közgyűlésekben való részvétel útján a világ parlamentjeivel is együttműködik. Az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések gyakran szerves részét képezik a harmadik országokba küldött missziók tevékenységének: a programok keretében rendszerint találkoznak a helyi emberi jogi bizottságok képviselőivel, valamint az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati és civil társadalmi szervezetekkel. Ezenkívül az emberi jogi kérdések az állandó küldöttségek Brüsszelben és Strasbourgban tartott hivatalos találkozóinak napirendjén is szerepelnek. Látogatásaik során az állandó küldöttségek választásokhoz kapcsolódó kérdéseket is felvetettek, mindazonáltal az e téren végzett munkájukat el kell választani a Parlament által vezetett hivatalos választási megfigyelő missziók keretében folytatott tevékenységektől. A parlamentközi küldöttségek az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben gyakran együttműködnek az Emberi Jogi Albizottsággal. Így történt például az Oroszországba látogató, az oroszországi nem kormányzati szervezetek és emberijog-védő szervezetek helyzetével foglalkozó küldöttség ülése esetében is, amelynek megszervezésére az Emberi Jogi Albizottsággal közösen került sor 2014 decemberében. Az emberi jogok és a demokrácia fontos témakörként szerepelnek az EU-hoz való csatlakozásról tárgyaló országokba látogató parlamenti küldöttségek programjában is. Az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottságba (JPC) delegált európai parlamenti küldöttség továbbra is szorosan figyelemmel kísérte a demokratizálási folyamattal, a média és a véleménynyilvánítás szabadságával, valamint az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos törökországi fejleményeket, és a JPC 74., illetve 75. ülése során megbeszélést folytatott a Nagy Török Nemzetgyűlésbeli partnereivel ezekről a kérdésekről. Ilyen módon tovább tudta vinni az újságírók ellen folytatott törökországi bírósági eljárásokat megfigyelő eseti küldöttség munkáját, az eseti küldöttség ugyanis 2014 áprilisában befejezte tevékenységét. Az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottságba (JPC) delegált európai parlamenti küldöttség szintén napirendre tűzte a véleménynyilvánítás és a média szabadságának az országban tapasztalható helyzetével kapcsolatos kérdéseket a JPC 2014 novemberében Strasbourgban megtartott 12. ülésén.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
133
HU
A parlamentközi találkozók a parlamenti állásfoglalásokhoz és jelentésekhez való hozzájárulásra, valamint azok nyomon követésére is lehetőséget biztosíthatnak. Az EU–Mexikó Parlamenti Vegyes Bizottságban részt vevő európai fél szorosan figyelemmel kíséri a 43 igualai (Mexikó) egyetemi hallható eltűnésének ügyét, amellyel az Európai Parlament 2014 októberében sürgős állásfoglalásban is foglalkozott. Az európai parlamenti képviselők megbeszéléseket folytattak arról, hogy milyen eredményeket ért el a mexikói kormány az elkövetett bűncselekmények nyomozása és az elkövetők bíróság elé állítása terén. Az európai parlamenti képviselők emellett az EU–Mexikó társulási megállapodás felülvizsgálata kapcsán is felvetettek emberi jogi kérdéseket. A Mercosur országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség részvételével Venezueláról folytatott parlamenti vita nyomán a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló állásfoglalás elfogadására került sor 2014 decemberében, a San Cristobalban és Caracasban tartott tüntetéseket követő erőszakos cselekményekkel összefüggésben. 2014 folyamán több állásfoglalás született a szíriai, illetve az iraki helyzet romlásával kapcsolatban, 2014 novemberében pedig az Irakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség találkozott az iraki Kurd Regionális Parlament küldöttségével. E találkozón az európai parlamenti küldöttség fő célja az volt, hogy garanciát szerezzen arra vonatkozóan, hogy az Irak kurdisztáni régiójában egyre nagyobb számban jelen lévő menekültek számára biztosítani fogják az alapvető emberi jogokat és a humanitárius segítségnyújtást. A 2014 decemberében megtartott, az EP és az iraki képviselőtanács közötti ötödik parlamentközi találkozó egyik legfontosabb fejezete szintén az emberi jogokkal foglalkozott, és ezen belül is elsősorban azt vizsgálta, hogy mennyiben biztosított a menekültek és a belső menekültek emberi jogainak tiszteletben tartása. A közös parlamenti közgyűléseken európai parlamenti képviselők és harmadik országbeli parlamenti képviselők vitatják meg a közös kihívásokat, így többek között az emberi jogokhoz és a demokráciához kapcsolódó kérdéseket. Jelenleg négy ilyen közgyűlés működik: az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés, az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés, az Euro– Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés és az Euronest Parlamenti Közgyűlés.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
134
HU
Az Euronest Parlamenti Közgyűlés politikai bizottsága a 2014. februári és novemberi találkozóján az emberi jogokhoz és a demokráciához kapcsolódó kérdéseket vitatott meg, többek között a szabadság, a méltányosság, az átláthatóság és a jelöltek közötti verseny szempontjából értékelte a keleti partnerség országaiban 2014-ben tartott választásokat. A közgyűlés Belarusszal foglalkozó munkacsoportja 2014 áprilisában ülést tartott, amelyre az ellenzék legfontosabb képviselőit – köztük a 2006. évi Szaharov-díjas Aljakszandr Milinkevicset – hívta meg, az európai parlamenti képviselőkkel folytatandó véleménycsere céljából. Az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlésben 2014–2015-ben betöltött elnöksége során Portugália kiemelt témává emelte a migráció kérdését. E kérdés fontosságát az is mutatja, hogy az Európai Parlament a Líbiáról szóló állásfoglalásában már 2014 szeptemberében felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-ben tengeri úton érkező migránsok száma már szeptemberben meghaladta a korábbi, teljes évre vonatkozó legmagasabb számot, így a 2014-es évben új rekordra kell számítanunk. A Parlament az állásfoglalásban emlékeztetett arra is, hogy valamennyi líbiai félnek el kell köteleznie magát a polgári személyek védelme mellett, valamint arra, hogy minden fogva tartott személlyel a nemzetközi emberi és humanitárius jognak megfelelően kell bánni. Az Unió a Mediterrán Térségért parlamentjei házelnökeinek második csúcstalálkozója alkalmával – amelyre 2015. májusában Lisszabonban kerül majd sor – a résztvevők tízpontos cselekvési tervet kívánnak elfogadni az Európába irányuló illegális migráció korábban nem tapasztalt mértékű növekedésével kapcsolatban. A gondolatszabadság védelméért járó Szaharov-díj és a Szaharov-díjasok hálózata A gondolatszabadság védelméért járó Szaharov-díjjal azokat a kivételes embereket tüntetik ki, akik az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága védelmében az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen küzdenek. A díjat az orosz fizikus és politikai másként gondolkodó Andrej Szaharov emléke előtti tisztelgésként nevezték el Szaharov-díjnak, és az Európai Parlament 1988 óta évente ítéli oda olyan személyeknek vagy szervezeteknek, akik vagy amelyek nagy mértékben hozzájárultak az emberi jogok vagy a demokrácia védelme érdekében folytatott küzdelemhez.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
135
HU
2014-ben a Szaharov-díjat Denis Mukwege, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti régiójában tevékenykedő orvos kapta, akinek szakterülete a szexuális erőszakot elszenvedett személyek kezelése. A Mukwege doktor által alapított Panzi kórházban nem csupán orvosi és pszichológiai kezelést kapnak a szexuális erőszak áldozatai, hanem készségeket is elsajátíthatnak, így felépülésük után munkához és saját jövedelemhez juthatnak. A díj odaítélése után jelentősen megnőtt a politika és média érdeklődése Dr. Mukwege munkája iránt. Az Európai Parlament háromnapos programot szervezett a díjátadási ünnepséghez kapcsolódóan, amelyben az Európai Parlament elnökével, az AFET, a DEVE és a DROI bizottsággal, az AKCS küldöttséggel, valamint a képviselőcsoportokkal tartott találkozók szerepeltek. A többi intézményi találkozó között szerepelt az EU új főképviselőjével/alelnökével tartott megbeszélés. Az a tény, hogy 2014-ben Denis Mukwege kapta a Szaharov-díjat, újfent megerősíti a Parlament folyamatos elkötelezettségét a nők elleni erőszakkal – és különösen a nők fegyveres konfliktusokkal összefüggésben tapasztalható helyzetével – kapcsolatos kérdések iránt, amelyeknek különös aktualitást ad az is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 évvel ezelőtt fogadta el a mérföldkőnek számító 1325. sz. határozatát.
2014-ben a Parlamentnek a díjban részesülő személy kiválasztásáért felelős szervezete, az Elnökök Értekezlete úgy határozott, hogy az előválogatott jelöltek listáján szereplő két másik jelöltet – az ukrán EuroMaidan nem kormányzati szervezetet és a bebörtönzött azerbajdzsáni emberijog-védő, Leyla Yunus képviselőjét – is meghívja a novemberi díjátadási ünnepségre. Az Elnökök Értekezlete 2014-ben eseti küldöttség kiküldését javasolta Azerbajdzsánba, amely meglátogatta volna Leyla Yunust a börtönben, de a látogatásra nem kerülhetett sor. Az év végén Leyla Yunus még mindig börtönben volt. A Parlament továbbra is szorosan figyelemmel kíséri Leyla Yunus ügyét.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
136
HU
2008-ban a korábbi díjazottak részvételével létrejött a Szaharov-díjasok hálózata. A hálózat 2014ben rendezvénysorozatot szervezett azzal a céllal, hogy növelje a Szaharov-díj ismertségét és a Parlament emberi jogi szerepvállalásának láthatóságát. Hat uniós tagállamban Szaharovelőadásokat tartottak az EP Tájékoztatási Irodáinak közreműködésével, az Egyesült Államokban pedig a Parlament washingtoni összekötő irodájának közreműködésével. Ezeken a nyilvános vitákon Szaharov-díjasok és európai parlamenti képviselők vettek részt. A rendezvényeket esetenként egyetemekkel közös szervezésben, illetve nemzetközi szervezetekkel, például az Uniceffel együttműködve rendezték, azzal a céllal, hogy szerte a világon tudatosítsák a közvéleményben az emberi jogi kérdések fontosságát. A Szaharov-díjasok részt vettek az EU és a nem kormányzati szervezetek fórumán is, amelyet az EKSZ immár második éve szervez meg rendszeresen. A Szaharov-díjasok hálózata 2014-ben megrendezte a „One World” filmfesztivál című háromnapos rendezvényt is, amelynek keretében nyilvános filmvetítésekre és vitákra került sor a Parlamentben európai parlamenti képviselők, Szaharov-díjasok, az EU egyéb érintett személyiségei, filmrendezők, újságírók és mintegy 200 főnyi közönség részvételével. A Szaharov-díjasok hálózata és a Parlament szolgálatai általi folyamatos nyomon követés lehetővé teszi a gyors reagálást az olyan helyzetekre, mint például Naszrin Szotudeh iráni Szaharov-díjas ügyvédi engedélyének felfüggesztése vagy az elrabolt Razan Zaitouneh szíriai Szaharov-díjas szabadon bocsátásáért folytatott kampány. A Szaharov-díjasok európai parlamenti meghallgatásokon és az EKSZ-szel való találkozókon is részt vettek, továbbá találkoztak az országaikba látogató európai parlamenti küldöttségekkel, illetve az adott országokban működő uniós küldöttségekkel is. Hauwa Ibrahim nigériai Szaharov-díjas például az Unió abujai küldöttségét tájékoztatta a Boko Haram által Chibokban elrabolt lányok utáni kutatásról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
137
HU
Az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdések
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
138
HU
Az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdések
I.
Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok
Az uniós tagság koppenhágai kritériumai tükrözik az EU alapjául szolgáló értékeket, nevezetesen a demokráciát, a jogállamiságot, az alapvető jogok tiszteletben tartását és a működőképes piacgazdaság fontosságát. A Bizottság az elmúlt öt évben is folytatta tevékenységét mind a bővítési politika hitelességének javítása, mind annak érdekében, hogy kézzelfogható és tartós eredmények szülessenek egyrészt a legfontosabb reformterületek – így a jogállamiság és az alapvető jogok –, másrészt a közigazgatási reform és a gazdasági kormányzás tekintetében. A 2014–2015-ös bővítési stratégia 39 vázolja a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok előtt álló főbb kihívásokat. A stratégiában hangsúlyt kap többek között a bírói testületek működésének javítása és azok függetlenségének előmozdítása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem – többek között az ilyen jellegű ügyekben a nyomozati tevékenységek, bűnvádi eljárások és jogerős ítéletek terén elért hitel érdemlő eredmények elérése révén. Az alapvető jogokat illetően a Bizottság megjegyzi, hogy ezek nagyrészt megjelennek a jogszabályokban, azonban többet kell tenni annak érdekében, hogy a gyakorlatban is teljes mértékben tiszteletben tartsák őket. Továbbra is aggályos a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadsága, és további erőfeszítésekre van szükség a kisebbségekhez tartozó személyek védelme érdekében, illetve a veszélyeztetett csoportokkal szembeni – többek között szexuális irányultság miatti – megkülönböztetés és erőszak elleni küzdelem terén. További munkára van szükség a nők és gyermekek jogainak előmozdítása, a kapcsolati erőszak, és a fogyatékossággal élő személyek támogatása terén is. Ezen országok esetében a fentiekhez hasonló jelentőséggel bír az alapvető jogok védelmére szolgáló intézményi keret hatékony működésének biztosítása, illetve az, hogy kedvező környezetet alakítsanak ki a civil társadalmi szervezetek számára, mivel ez növeli a politikai elszámoltathatóságot és a bővítéshez kötődő reformok jobb megértéséhez vezet. A Bizottság várakozással tekint az elé, hogy tagjelölt országok hamarosan megfigyelőként részt vehetnek az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének munkájában.
39
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-strategy-paper_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
139
HU
Albánia Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 2013. évi támogatási programján keresztül két kulcsfontosságú projekt kapott támogatást, melyek az igazságügyi rendszer átfogó modernizálására, illetve az emberi jogokra irányultak. Az igazságügyi rendszer támogatását szolgáló uniós misszió (EURALIUS IV; 4 millió EUR) tanácsadást és szakértői támogatást nyújt az igazságügyi rendszer hatékonyságnak javításához, így járulva hozzá a nemzeti és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok tiszteletben tartásához a gyakorlatban, illetve biztosítva a jogsértések áldozatainak védelmét. Egy ehhez kapcsolódó, a büntetés-végrehajtási rendszerre vonatkozó ikerprojekt (1 millió EUR) pedig a nemzetközileg bevált gyakorlatokat építi be a magas kockázati csoportba sorolt, illetve a veszélyeztetett (például mentális betegségben szenvedő) bűnelkövetők ellátásába. A Civil Társadalmi Eszköz keretében tíz, az emberi jogok védelmének különböző területeivel kapcsolatos projekt fut; ezek összértéke mintegy 1,5 millió EUR. Ezek a projektek, melyeket főként helyi civil társadalmi szervezetek hajtanak végre, a következő célokat szolgálják: i) a médiaszabadság és a pluralizmus javítása a független információforrások tekintetében; ii) a kisebbségekhez tartozó személyek, különösen a romák társadalmi befogadásának előmozdítása; iii) az alapvető jogok tiszteletben tartásának figyelemmel kísérése a büntetés-végrehajtási intézményekben; iv) a veszélyeztetett csoportok igazságszolgáltatáshoz való jogának előmozdítása; v) a helyreállító igazságszolgáltatás, illetve az áldozat és az elkövető közötti mediáció előmozdítása fiatalkorú elkövetők esetében. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-albania-progress-report_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
140
HU
Bosznia-Hercegovina Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében nyújtott pénzügyi támogatás a következő területeket célozta: a gyermekek szociális védelme és társadalmi befogadása (az UNICEF által végrehajtott 0,5 millió eurós projekt); jogszabályok harmonizációja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel (a 2011-es IPA 1 millió eurós projektje); a gyalogsági aknák mintegy 260 áldozatának és családjuknak társadalmi-gazdasági reintegrációja az aknák áldozatait támogató projekten keresztül (1 millió EUR). Egy másik, 2,5 millió EUR értékű projekt célja a roma lakosság társadalmi-gazdasági befogadásának elősegítése, melynek keretében 152 lakást bocsátanak a rászorulók rendelkezésére. Hasonló tevékenységeknek, illetve újabb 140 lakás építésének a finanszírozására fog sor kerülni egy újabb, 2,5 millió EUR költségvetésű ajánlattételi felhíváson keresztül. A tartós lakhatás megoldása, illetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő hazatelepülők és belső menekültek érdekében végzett egyéb tevékenységeket finanszíroz a daytoni békemegállapodás VII. melléklete végrehajtásának felülvizsgált stratégiájára irányuló projekt (7 millió EUR), melynek irányítása az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együtt történik. Jelen pillanatban 26, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében finanszírozott projekt van folyamatban; ezek értéke 5 millió EUR. A projektek a következő területekre összpontosulnak: a kisebbségek, különösen a romák védelme, az LMBTI személyek támogatása és védelme, a gyermekek, a nők és a fogyatékossággal élő személyek jogai, valamint a kínzás és az erőszak áldozatainak rehabilitációja és reintegrációja. 2014 novemberében újabb, 1 millió EUR költségvetésű ajánlattételi felhívást tettek közzé. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-albania-progress-report_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
141
HU
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság A 2014-ben az IPA nemzeti keretből (1,5 millió EUR) finanszírozott 14 támogatási projekt legtöbbje az emberi jogok védelmével foglalkozó tevékenységeket támogatott, nevezetesen a veszélyeztetett csoportok és a családi erőszak áldozatainak védelmét, illetve a „Roma integráció évtizede” elnevezésű program tevékenységeit. A tevékenységek között szerepelt az emberkereskedelem elleni küzdelem, ideértve az általános iskolai oktatásban részt vevő roma gyermekeket, illetve egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanács felállítása az országban. Az IPA Civil Társadalmi Eszközén keresztül 6 olyan projekt finanszírozására (1 millió EUR) került sor, amelyek a civil társadalom aktív részvételét hivatottak fokozni a közpolitikában és az Európai Unió vívmányaival kapcsolatos politikai tevékenységekben. Az EIDHR által finanszírozott 11 projekt (1,2 millió EUR) végrehajtására is sor került. Ezeknek a célja a független média finanszírozása, a demokráciába vetett bizalom növelése demokratikus viták elősegítésével, az ingyenesen igénybe vehető jogsegély-rendszer megerősítése, egy integrált, inkluzív és megkülönböztetésmentes oktatási modell (Mozaik) támogatása, sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi integrációjának javítása 4 településen, valamint a fogyatékossággal élő személyek támogatása. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-the-former-yugoslav-republicof-macedonia-progress-report_en.pdf Izland 40 Izland továbbra is garantálja az alapvető jogokat és szabadságokat. A terület nem részesült IPAtámogatásban.
40
Az izlandi kormány döntését követően a csatlakozási tárgyalásokat 2013 májusában felfüggesztették.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
142
HU
Koszovó* 41 Egy 1 millió eurós, az Európa Tanács által végrehajtott projekt segítségével folytatódott az ombudsmani intézmény és a civil társadalom kapacitásépítése. 2014 áprilisában (az IPA finanszírozásával) ikerprojekt indult, melynek célja a homofóbia és a transzfóbia elleni küzdelem. A projekt ezt az érdekeltek egy sokszínű csoportjának tájékoztatásával és képzésével, illetve a jogi és pszichológiai tanácsadásra szakosodott civil társadalmi szervezetekkel kialakított stratégiai partnerségeken keresztül igyekszik elérni. További két IPA-projekt a fogyatékossággal élő személyek, különösen az ilyen gyermekek szociális ellátására (1,5 millió EUR), illetve a gyermekekre vonatkozó igazságszolgáltatásra (0,6 millió EUR) összpontosul. A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét és érvényesítését szolgálja további négy (3 millió EUR összértékű) projekt. 2014 folyamán 15 olyan projekt volt folyamatban vagy indult útjára a Civil Társadalmi Eszköz támogatásával, amelyek célja a kormányzat és a civil társadalom közötti párbeszéd, együttműködés és partnerség előmozdítása. A civil társadalmi szervezetek folytatták a 2011-es és 2012-es EIDHR keretében finanszírozott tizenegy projekt végrehajtását. A projektek a veszélyeztetett csoportok érdekképviseleti kapacitásának erősítésére, a közösségek és etnikumok közötti kapcsolatok kulturális tevékenység segítségével történő erősítésére, valamint a nők, LMBTI-személyek és fogyatékossággal élők társadalmi szerepvállalásának növelésére összpontosultak. 2014 végén az uniós iroda újabb öt, a 2013-as EIDHR által finanszírozott projektre kötött szerződést (körülbelül 1 millió EUR értékben), amelyek többek között a női szervezetek erősítésére, valamint a roma, askáli és egyiptomi közösségek politikai képviseletére irányulnak. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-albania-progress-report_en.pdf
41
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
143
HU
Montenegró 2014 folyamán nyolc IPA-projekt volt folyamatban az emberi jogok területén, többek között olyan témákban, mint a társadalmi befogadás, a belső menekült roma lakosság problémájának tartós megoldása, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések, a kábítószer-használók rehabilitációja, illetve az ombudsman hivatalának és az alkotmánybíróságnak a támogatása az emberi jogi normák alkalmazásában. Az IPA projektek összértéke a négy éves időszak alatt 8,3 millió EUR volt. Ezen felül 2014-ben az Unió az EIDHR keretében (országalapú támogatási rendszer) 0,9 millió EUR összértékben hét projekthez nyújtott pénzügyi támogatást. Ezek a projektek tág területet öleltek fel – egyéb emberi jogi témák mellett kiterjedtek a roma lakosság társadalmi befogadásától, a börtönökben tapasztalható rossz bánásmódnak a rehabilitáció és reszocializáció reformja segítségével való megelőzésétől a fogyatékossággal élő személyek jogain keresztül a választási folyamattal szembeni bizalom növeléséig.
http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-albania-progress-report_en.pdf Szerbia Az IPA-program keretében az EU 2014-ben folytatta azon négy, összesen16,5 millió EUR értékű projekt végrehajtását, amelyek a megkülönböztetés-ellenes szakpolitikák támogatására, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, köztük a romák, a menekültek és a belső menekültek helyzetének javítására irányultak. A 2013-as Civil Társadalmi Eszköz keretében huszonkét alkalommal, összesen 2,4 millió EUR értékben kaptak támogatást civil társadalmi szervezetek. Az újonnan támogatást kapott projektek a korrupció elleni küzdelemhez fognak hozzájárulni olyan módon, hogy növelik az állami szektor átláthatóságát, támogatást nyújtanak a megkülönböztetés által leginkább érintett személyeknek és csoportoknak, valamint kulturális, média- és ifjúsági kezdeményezések segítségével támogatni fogják a Szerbia és Koszovó közötti együttműködést.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
144
HU
Az EIDHR 2013. évi költségvetésének terhére az EU 18 szerbiai projekthez nyújtott pénzügyi támogatást. Ezeket a projekteket civil társadalmi szervezetek hajtották végre, összértékük 1,2 millió EUR volt. A legnagyobb hangsúlyt a kisebbségek védelme, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek és a menedékkérők, illetve a fogyatékossággal élők jogai kapták. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20140108-albania-progress-report_en.pdf Törökország A Törökországnak készített, 2014–2020-as időszakra szóló országstratégiai dokumentumban (IPA II támogatás) fontos prioritásként fogalmazódott meg a jogállamisághoz és az alapvető jogokhoz kapcsolódó reformok, illetve a kapacitásépítési szükségletek kérdése. A 2014-es IPA program folyamán a bírói testülettel kapcsolatos lépések a testület függetlenségének, pártatlanságának és hatékonyságának fokozását, illetve az adminisztráció robusztusabbá tételét igyekeztek elérni. Az alapvető jogok tekintetében a 2014-es IPA-hoz kapcsolódó tevékenységek a kulcsfontosságú intézmények (a parlament, az ügyvédi testület, a török nemzeti emberi jogi intézet) támogatásához, illetve a belső biztonsági erők fokozottabb polgári felügyeletéhez kapcsolódtak. Az IPA támogatáson kívül az EIDHR eszköz 55 projektet támogatott 2014-ben, melyek célja a civil társadalom emberi jogi munkájának megerősítése, így az emberijog-védők oltalma; az LMBTIszemélyek jogainak védelme; a nők jogainak védelme (többek között a nők politikai szerepvállalásának előmozdítása és a nők elleni erőszak megakadályozása); a menekültek és menedékkérők védelme; a kisebbségek védelme, a vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága és a kulturális jogok érvényesítésének előmozdítása. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2014/20141008-turkey-progress-report_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
145
HU
Több kedvezményezettre irányuló támogatás A 2011-es és 2012-es IPA révén biztosított, több kedvezményezettre irányuló támogatás keretében több projekt végrehajtása folytatódott. Ezek a kisebbségek védelmével foglalkoztak (3 millió EUR), illetve célzott támogatást nyújtottak a roma közösségeknek (3 millió EUR). Az év elején elkezdődött egy, az inkluzív oktatással foglalkozó regionális program végrehajtása is (4,6 millió EUR). A civil társadalmi szervezetek egy többéves keretből 7,2 millió EUR támogatást kaptak a következő tevékenységekre: a nők, a roma népesség, a fogyatékossággal élők és az LMBTIszemélyek jogainak érvényesítése és védelme, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és az esélyegyenlőség előmozdítása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
146
HU
II.
EGT/EFTA-tagországok
Norvégia Lévén, hogy az EU és Norvégia hasonló emberi jogi normákat képviselnek, az Unió tevékenysége ebben a tekintetben mindenekelőtt arra irányul, hogy az EU és Norvégia az emberi jogokat érintő kérdésekben együttműködjön és mélyreható párbeszédet tartson fenn egymással a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ stb.) és egyes országokkal kapcsolatban. Norvégia úgy tekint az emberi jogi kérdésekre, hogy azok az Unió nyilvános diplomáciai és tájékoztatási tevékenységeinek a részét képezik, ezzel is hangsúlyozva az EU által e téren világszinten betöltött vezető szerepet. 2014 szeptemberében az Emberi Jogi Tanács jóváhagyta a Norvégiára vonatkozó időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés eredményeit. A vita során a delegációk kiemelték, hogy Norvégia szilárdan elkötelezett az emberi jogok védelme és érvényesítése mellett a nemzetközi színtéren, valamint megjegyezték, hogy a jelentés tükrözte Norvégia hajlandóságát az emberi jogok további védelmére és érvényesítésére, különösen a bármilyen alapon történő megkülönbözetés kiküszöbölésére. Svájc Az EU és Svájc együttműködik az emberi jogokat érintő kérdésekben és szoros párbeszédet tart fenn a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ stb.) és egyes országokkal kapcsolatban. Az emberi jogi kérdések az Unió Svájcban folytatott nyilvános diplomáciai és tájékoztatási tevékenységeinek a részét képezik, és ez is hangsúlyozza az EU által e téren világszinten betöltött vezető szerepet. Az emberi jogok európai egyezménye, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának szerepe tekintetében általában elfogadott, hogy a Bíróság ítéletei pozitívan befolyásolták a svájci szövetségi bíróságok döntéshozatalát az emberi jogok, illetve az Alapjogi Charta tekintetében. A Svájci Szövetségi Tanács Svájcnak az egyezményben való részvétele negyvenedik évfordulója alkalmából kiadott jelentésében az egyezményt az európai közösségek értékrendjének sarokköveként említi, amelyet ugyanakkor meg kell újítani. Azonban a Bíróság közelmúltbeli ítéleteivel szembeni kritika jele, hogy az egyik jelentős politikai párt arra irányuló erőfeszítéseket tesz, hogy a svájci alkotmányban kodifikálja a nemzeti jogszabályok elsőbbségét. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
147
HU
Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino Lévén, hogy az EU és Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino hasonló emberi jogi normákat képviselnek, az Unió tevékenysége ebben a tekintetben mindenekelőtt arra irányul, hogy ezekkel az országokkal az emberi jogokat érintő kérdésekben együttműködjön a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ stb.). Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága keretében az EU részt vesz ezen országok időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében is.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
148
HU
III.
Európai szomszédságpolitika
Örményország Az EU és Örményország kapcsolatainak keretében az Unió emberi jogi és demokráciával kapcsolatos céljait az EU és Örményország közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (1999), valamint az EU–Örményország európai szomszédságpolitikai cselekvési terv (2006) határozza meg. Együttműködésünk a demokratikus intézmények és a bírói kar működésének folyamatos javítására, az emberi jogok és a jogállamiság, a jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem előmozdítására, illetve a civil társadalom megerősítésére irányulnak. Az EU rendszeres és aktív párbeszédet folytat az emberi jogokról Örményországgal különböző platformokon és formátumokban, amelyek során a felek nyíltan megvitatják a problémát jelentő kérdéseket. A legutóbbi, 2014 decemberi emberi jogi dialógus során az EU lelkesen üdvözölte az Örmény Köztársaság elnöke által 2014 februárjában jóváhagyott emberi jogi stratégiai cselekvési tervet. A terv menetrendként szolgál a közintézmények által az ország emberi jogokkal kapcsolatos vállalásainak és kötelezettségeinek teljesítése érdekében meghozandó intézkedések tekintetében. Az EU ugyanakkor megállapította, hogy a tervben fokozottabban kell foglalkozni az olyan kiemelt területekkel, mint az ENSZ kínzás elleni egyezményének való megfelelés, a választójog, valamint a nők jogainak előmozdítása. 2014 júniusában az EU az ENSZ-szel, az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal közösen kiadott közleményben üdvözölte az emberi jogi cselekvési tervet, Örményország pedig kinyilvánította, hogy a folyamatosan frissített tervben figyelembe veszi majd az ajánlásokat. Az emberi jogi párbeszéd kiterjedt annak szükségességére is, hogy a civil társadalomnak legyenek olyan érvényesítő mechanizmusai, amelyek segítségével befolyásolni tudja a szakpolitikák kialakításának folyamatát. A haladásra utaló jelek közé tartozik a civil társadalommal foglalkozó nemzeti tanács megalakulása; a tanács olyan konzultatív szerv, amely saját kezdeményezéseket indíthat és kérdéseket fogalmazhat meg. Az EU támogatást nyújtott a British Council által végrehajtott, a demokratikus kormányzást támogató programhoz is, amelynek célja a civil társadalom működőképes jogi és pénzügyi keretrendszerének kidolgozása, a jogrendszer reformjában való részvételt és az érdekérvényesítést lehetővé tevő kapacitás megteremtése, illetve a médiapluralizmus.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
149
HU
Annak érdekében, hogy a reformok a következő választások előtt megfelelő időben megvalósuljanak, az EU továbbra is ösztönözte Örményországot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) által a legutóbbi választások (2012–2013) nyomán kiadott ajánlások végrehajtására, különösen, ami a jogszabályi keretet illeti. Az év vége felé a központi választási bizottság jogalkotási javaslatcsomagot nyújtott be. Az EU kiemelte, hogy biztosítani kell az esélyegyenlőséget, valamint elő kell mozdítani a nők szerepvállalását a politikai életben, illetve a közigazgatás magasabb szintjein. Az EU támogatja a nők fokozottabb részvételét a döntéshozatalban. A börtönkörülmények, valamint az előzetes letartóztatásban lévőkkel szembeni rossz bánásmód továbbra is aggodalomra ad okot. Az EU továbbra is támogatta a börtönviszonyoknak az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága (CPT) által meghatározott szintjéhez való közelítését. E tekintetben szerény előrelépés volt tapasztalható, és az előrehaladás egyrészt a büntetés-végrehajtási reformra irányuló cselekvési terv kidolgozásának, másrészt egy, a CPTajánlásoknak megfelelően felépített börtönnek volt köszönhető. Az érintettek és a civil társadalmi szervezetek nyilvános fórumainak bevonásával megvitatták az örményországi pártfogó felügyelet bevezetésére vonatkozó jogszabályjavaslatot. Az EU a következő kérdéseket is felvetette az Örményországgal folytatott párbeszédben: a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartása és átfogó jogi szabályozás elfogadása a megkülönböztetésmentességről a veszélyeztetett csoportok – így a fogyatékkal élők és az LMBTIszemélyek – védelme érdekében; a nemi alapú erőszak elleni fellépés és a jogegyenlőség biztosításáról szóló jogszabály hatékony végrehajtása; a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezetének véglegesítése; a közigazgatási reform továbbvitele, különös tekintettel a korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén tett erőfeszítések fokozására; valamint a bírói testület és a bűnüldözés reformjának felgyorsítása és a bírói testülettel szembeni közbizalom erősítése. Bár Örményország kézzelfogható erőfeszítéseket tett az emberi jogi problémák kiküszöbölésére, az ország legnagyobb gyengéje továbbra is a reformok és jogszabályok elfogadása és gyakorlati alkalmazása. A civil aktivisták és ellenzéki politikusok elleni decemberi támadások után az EU helyi közleményt adott ki, és az események hatékony és független felderítésére ösztönzött. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
150
HU
Az EU 2014 folyamán is közvetített a civil társadalom és a hatóságok közötti strukturális párbeszédben. Az EU rendszeresen konzultált a civil társadalommal és 2014-ben egy olyan új projektet indított útnak, amely a jogszabályi keret reformját célozza, valamint szociális vállalkozások létrehozásával törekszik a fenntarthatóság előmozdítására. A Demokráciáért Európai Alapítvány ezzel egy időben a helyi szervezeteknek nyújt támogatást. Az EU az UNICEF-fel közösen nyújtott támogatást a gyermekek intézményi elhelyezésének visszaszorításához. A gyermekek továbbra is a társadalom legszegényebb csoportjai közé tartoznak (36,2%), a fogyatékossággal élő gyermekek pedig még fokozottabban vannak kitéve a szegénységnek. Az EU továbbra is komoly támogatást nyújtott az örmény igazságügyi rendszer függetlenségének és szakszerű működésének előmozdításához. Ez részben költségvetési támogatás, részben egy, az Európa Tanáccsal közösen indított projekt segítségével történik. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 12 millió EUR értékű költségvetés-támogatási csomagot biztosított az emberi jogokhoz kapcsolódó jogszabályok végrehajtásának támogatására. Örményország a demokrácia és emberi jogok európai eszközének (EIDHR) kedvezményezettje. Az EIDHR továbbra is hozzájárul a demokrácia fejlesztéséhez és az összes emberi jog és az alapvető jogok tiszteletben tartásához a nők és a fiatalok jogai, a menekülteket (nevezetesen a Szíriából érkezett örményeket) megillető jogok, a jogállamiság és a civil újságírás támogatásával. Azerbajdzsán Az EU emberi jogi és demokráciával kapcsolatos céljait az EU és Azerbajdzsán közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (1999), valamint az EU–Azerbajdzsán európai szomszédságpolitikai cselekvési terv (2006) határozza meg. A célok között van a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési szabadság előmozdítása, a működő civil társadalom megteremtése és a jogállamiság érvényesítése. Azerbajdzsánban az elmúlt évek során romlott az emberi jogok helyzete. 2014 folyamán a helyzet tovább romlott és a negatív tendencia felgyorsult. Az üldöztetések és letartóztatások száma nőtt, melynek alanyai gyakran prominens emberijog-védők voltak, a civil társadalmi szervezetek mozgástere pedig radikálisan csökkent. Az EU a geopolitikai összefüggések hatásainak elismerése mellett is határozottan reagált ezekre a fejleményekre, és felvetette az emberi jogok és a demokrácia tekintetében fennálló aggályait az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalások több fórumán is, így például magas szintű és munkacsoporti látogatásokon és találkozókon is. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
151
HU
Az EU több nyilatkozatot is kiadott, kifejezetten az üldöztetésnek kitett emberijog-védők támogatása céljával. A nyilatkozatokban, illetve a kormánnyal folytatott közvetlen megbeszélések során az EU több esetet is szóvá tett. Ezek között volt Dr. Leyla Yunus és férje, Arif Yunus, Raful Jafarov ügyvéd, Hasan Huseynli, valamint Khadiya Ismayilova újságíró esete. Az Unió a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jogszabályok módosításával kapcsolatos aggályainak is hangot adott. Az Azerbajdzsánban az emberi jogokat és a civil társadalmat érintő kihívásokra az EU februárban nyilatkozatban hívta fel az EBESZ Állandó Tanácsának figyelmét. Pozitívabb fejlemény volt, hogy az EU 2014 októberében nyilatkozatot adhatott ki, amelyben üdvözölte a 80 fogvatartott, köztük legalább négy civil társadalmi aktivista számára megítélt amnesztiát. December 30-én az EU üdvözölte, hogy az év végi kegyelmi eljárás keretében 10 civil társadalmi aktivistát is szabadon bocsátottak. Felszólalt ugyanakkor a Radio Free Europe/Radio Liberty bakui irodája elleni rendőri akció ellen, és arra ösztönözte Azerbajdzsánt, hogy állítsa vissza a nemzetközi közösség bizalmát a kormánynak a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabad és független sajtó melletti elkötelezettsége tekintetében. Az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó albizottság keretében az EU rendszeres emberi jogi párbeszédet folytat Azerbajdzsánnal. A legutóbbi találkozóra 2014 februárjában került sor; ezen az EU számos kérdést felvetett. A felek 2014 novemberére is terveztek találkozót, de azt Azerbajdzsán kérésére elhalasztották. A független civil társadalmi tevékenységek tekintetében a légkör jelentősen megromlott a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó törvény két, februári és novemberi módosítása nyomán, amelyek újabb korlátozásokat vezettek be az ilyen szervezetek bejegyzésével és finanszírozásával kapcsolatban. A bakui uniós küldöttség ebben az összefüggésben folytatta a civil társadalmi szervezetekkel folytatott tematikus párbeszédet. Ad hoc tájékoztatókat is szervezett, melyeket a civil társadalom képviselői tartottak az odalátogató tisztviselők számára. Ilyen tájékoztatóra sor került José Manuel Barroso júniusi látogatása során is. Az azeri hatóságokkal folytatott rendszeres politikai párbeszédben az uniós küldöttség igyekezett aktívan elősegíteni az azerbajdzsáni kormány és a civil társadalom közötti strukturált párbeszéd újrafelvételét; a 2008-ban megszüntetett közös emberi jogi munkacsoport 2014 októberében az Európa Tanács támogatása mellett újra megalakult.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
152
HU
Az Európai Parlament 2014 szeptemberében, a civil társadalmi aktivistákat érintő letartóztatások egyre növekvő száma miatt állásfoglalást adott ki az azerbajdzsáni emberijog-védők üldöztetésével kapcsolatban. A pénzügyi együttműködést illetően a Civil Társadalmi Eszköz (Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz) és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) 2,9 millió EUR összértékben 14 olyan projektet finanszírozott, amelyek az emberi jogok védelmére irányulnak. A projektek azonban nem indulhattak el, mivel a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó módosított jogszabály nem tartalmaz végrehajtási szabályokat. A fent említett új projektek mellett az uniós küldöttség huszonegy, az emberi jogok területét érintő projektet kezelt. Az Unió ezen felül a gyermekek védelmére, a nők társadalmi szerepvállalásának fokozására és az egyenlőség előmozdítására irányuló számos programon keresztül nyújtott pénzügyi segítséget Azerbajdzsánnak.
Az EU a belső menekültek támogatását szolgáló programokat is finanszírozott; ennek példái a nők számára létrehozott „oktatási klubok”. A klubok arra szolgálnak, hogy a célközösségek tagjai – akik között belső menekültek is vannak – készségeket és tudást sajátítsanak el, vagy fejlesszék azokat; például az angol nyelvi vagy informatikai készségeket, modern előadói és az állásinterjúk során használt, valamint üzleti készségeket. Belarusz Belaruszt illetően 2014 folyamán is aggályok merültek fel az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus elvek tiszteletben tartása terén. Októberben, az éves felülvizsgálatot követően az Európai Unió Tanácsa 2015. október 31-ig meghosszabbította a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket, mivel nem engedték szabadon az összes politikai foglyot, a szabadon engedett foglyokat pedig nem rehabilitálták, és nem javult jelentősen az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása sem.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
153
HU
2014-ben sem rendeztek emberi jogi párbeszédet; az első és eddig egyetlen ilyenre 2009-ben került sor. Az EU következetesen hangsúlyozta, hogy elkötelezte magát a belarusz kormánnyal szemben kritikát is megfogalmazó közeledés politikája mellett. Az uniós küldöttség és a tagállamok ismét felszólították az ország kormányát, hogy azonnal engedje szabadon és rehabilitálja az összes politikai foglyot, szüntesse meg a civil társadalom képviselőivel, az ellenzéki aktivistákkal és emberijog-védőkkel szembeni zaklatást. Az EU továbbra is aggasztónak találja a sajtószabadság helyzetét, és nyugtázta az EBESZ sajtószabadsággal foglalkozó, 2014-ben Belaruszban járt különleges képviselőjének értékelését. A független sajtó tagjai folyamatos zaklatásnak vannak kitéve, ami az év vége felé fokozódott. Az EU nyújtotta be az Emberi Jogi Tanács által június 27-én elfogadott azon határozatot, amely a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó megbízatását további egy évvel meghosszabbítja. Pozitív első lépésként értékelhető Alesz Bjalacki politikai fogoly június 21-i szabadon engedése. Az EU a belarusz hatóságok e jelentős lépését nyilatkozatban ismerte el június 21-én. Sztávrosz Lambrinídisz emberi jogi különleges képviselő július 1-jén találkozott Bjalackival Brüsszelben, és hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is elkötelezett a Belaruszban bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátásának, és polgári és politikai jogaik teljes visszaállításának elősegítése mellett. További pozitív fejlemény volt, hogy a belarusz hatóságok az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal együttműködve konferenciát rendeztek a nemzeti emberi jogi intézményekről, amely során a szervezetek vállalták, hogy meg fogják adni a megfelelő támogatást a belarusz hatóságoknak ahhoz, hogy azok – a 2010-es időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben foglaltaknak megfelelően – létrehozhassanak egy emberi jogi intézményt. Az EU támogatta a konferencia megszervezését és részt vett azon.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
154
HU
Az uniós delegáció és a tagállamok a helyszínen tevékenykedő független szervezetek segítségével figyelemmel kísérték a március 23-i helyhatósági választásokkal kapcsolatos helyzetet. Május 16-án az EU nyilatkozatban fejezte ki aggályát amiatt, hogy a májusban Belaruszban megrendezett jégkorong-világbajnokságot megelőző időszakban a civil társadalom és az ellenzéki szervezetek több tucat képviselőjét zaklatták, tartóztatták le önkényesen és börtönözték be, és felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul függesszék fel ezeket az eljárásokat, engedjenek szabadon minden jogtalanul fogva tartott személyt, és ejtsenek minden ellenük hozott vádat. Az EU elítélte a jelentéstételi időszak alatt végrehajtott kivégzéseket, nevezetesen a 2013 júniusában halálra ítélt Pavel Szeljun kivégzéséről április 22-én kiadott közleményben, a 2013 áprilisában halálra ítélt Grigorij Juzepcsuk kivégzéséről május 4-én kiadott közleményben, valamint a 2014 áprilisában halálra ítélt Aljakszandr Hrunou kivégzéséről november 5-én kiadott közleményben. Ezekben a közleményekben az EU ismét hangsúlyozta, hogy elítéli a halálbüntetést, amely véleménye szerint semmilyen körülmények között nem lehet indokolt, és sürgette Belaruszt – amely az egyetlen európai ország, ahol még érvényben van a halálbüntetés – „hogy csatlakozzon a halálbüntetésre vonatkozó globális moratóriumhoz, amely az első lépést jelentené e büntetési forma egyetemes eltörlése felé”. Az EU a helyszínen különböző módokon nyújtott támogatást és segítséget az emberijog-sértések áldozatai számára. A delegációvezető vacsorát adott a politikai foglyok családjai számára, és részt vett a menekültek jogairól szóló televízió-műsorban. Az uniós küldöttség február 11-én részt vett egy, a börtönből szabadultak integrációját elősegítő projekt elindításában, valamint véleménycserét szervezett az emberijog-védők, az uniós missziók vezetői és a tagállamok emberi jogi munkacsoportja között. Az uniós küldöttség részt vett az ellenzék képviselői, a civil társadalom képviselői és emberi jogi aktivisták perein is, például a Dzmitrij Bandarenka, illetve a Jurij Rubcov elleni eljáráson is.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
155
HU
A pénzügyi együttműködést illetően az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 5,5 millió euróval járult hozzá a civil társadalom és a független média támogatásához (a felhívásokat 2014ben tették közzé). További 2 millió eurót bocsátottak Belarusz rendelkezésére emberi jogi témájú munka elvégzésére a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből (EIDHR). A civil társadalmi szervezetek továbbra is részesültek a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének (EIDHR) támogatásban. Az EDIHR keretében közétett „A demokrácia és az emberi jogok előmozdítása Belaruszban” témájú (565 000 eurós költségvetésű) ajánlattételi felhívás több, a nemek közötti egyenlőség és a jogállamiság támogatását célzó projekt kiválasztását eredményezte.
Az EU kétéves (2013–14) programot finanszírozott „A halálbüntetés eltörlése felé Belaruszban” címmel, melynek célja a „közvélemény és a közfelfogás befolyásolása a halálbüntetés használatával kapcsolatban, az abolíciós mozgalom erősítése érdekében Belaruszban.” Az uniós tagállamok követségei a halálbüntetés elleni plakátok területeiken való kifüggesztésével támogatták a projektet.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
156
HU
Grúzia A Grúziával a keleti partnerség keretében fenntartott kapcsolatok szorosabbá válása nyomán a két fél 2014. június 27-én aláírta az EU–Grúzia társulási megállapodást, amelyet a felek 2014. szeptember 1-jétől ideiglenesen alkalmazni kezdtek. Az EU és Grúzia több fórumon is folytat tárgyalásokat az emberi jogokhoz és a demokráciához kapcsolódó kérdésekről, többek között a rendszeres EU–Grúzia emberi jogi párbeszéd keretében, melyet legutóbb Tbilisziben rendeztek meg 2014 júniusában. A megbeszélések a legfontosabb területekre összpontosultak: főként a jogállamiság javítására, az igazságügyi reformra és a bűnüldözésre, a választásokra, a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira és a megkülönböztetésmentességre. Szó esett az abháziai és a dél-oszétiai emberi jogi helyzetről is, többek között a belső menekültek jogairól. A 2014-es helyhatósági választásokat általában a nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánították, amelyek tükrözték a politikai színtéren folyó versenyt. Aggodalomra adott okot azonban a kampányidőszak alatt tapasztalt megfélemlítés és erőszak. A médiakörnyezet javult; a vezető műsorszolgáltatók esetében nőtt a pluralizmus. A választási tisztviselők EU/UNDP által támogatott felkészítésén kívül az EU a helyhatósági választások előtt támogatta a médiafigyelés fejlesztését is, valamint hozzájárult a nem kormányzati szervezeteknek a kisebbségek által lakott területeken végzett megfigyelési tevékenységeihez is. Az Unió által a grúz partnerekkel folytatott folyamatos politikai dialógus, valamint a tanácsadás és segítségnyújtás kézzelfogható eredményekre vezetett. Ezek többek között az alábbiak: csökkent a börtönök zsúfoltsága és az ott bekövetkezett halálesetek száma – bár a bűnüldöző szervek által elkövetett bántalmazás kapcsán az elszámoltathatóság hiánya továbbra is fennáll; az ILO minimumnormáknak megfelelően munkajogi törvény elfogadására került sor – bár e tekintetben hiányzik a munkajogi ellenőrzések hatékony mechanizmusa; a civil társadalom nagyobb szerepet kapott a szakpolitikák kialakításában; az igazságügyi reform nyomán kedvezőbbé vált a helyzet a több független bíróság felállításához; 2014-ben a megkülönböztetés elleni törvényt fogadtak el, és az ombudsmani hivatal kapacitása folyamatosan nőtt – ez a vízumliberalizáció egyik kulcsfontosságú követelménye.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
157
HU
Az ügyészség és a nyomozó szervek megfelelő átláthatóságot és demokratikus felügyeletet nélkülöző működése az egyik olyan probléma, amelyre az EU ismét felhívta Grúzia figyelmét. Az ügyészség intézményi reformja 2014-ben megkezdődött. A főképviselő/alelnök szóvivője két nyilatkozatot adott ki Tbiliszi volt polgármestere, Giorgi Ugulava, illetve az ország volt elnöke, Miheil Szaakasvili bíróság elé állításával kapcsolatban. Szintén aggodalomra ad okot az ártatlanság vélelmének megsértése, valamint a nyomozati tevékenység során elkövetett megfélemlítésről szóló számos beszámoló. A törvénytelen megfigyelés, valamint a személyes adatok nem kielégítő védelme továbbra is kihívást jelent. A társulási tanács november 17-i ülésén a fenti témák közül többet is megvitattak. Az EU arra szólította fel Grúziát, hogy biztosítsa a hatalmi ágak megfelelő szétválasztását, folytassa az igazságügyi reformot, valamint a jogszerű eljárás szigorú betartásával és a múltban elkövetett visszaélésekre adott hatékony és hiteles válaszlépésekkel szüntesse meg a politikailag motivált igazságszolgáltatási gyakorlatot. Az Európai Parlament december 17-én állásfoglalást fogadott el az EU–Grúzia társulási megállapodás parlamenti ratifikációja alkalmából. Az állásfoglalás kiemeli a Grúzia által a reformok és az EU-val fenntartott kapcsolatok erősítése terén elért jelentős haladást. Az állásfoglalás kiemeli a grúz hatóságok által a demokratikus reformok érdekében tett erőfeszítéseket, így a bírói testület reformjának sikere érdekében hozott intézkedéseket, illetve az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádak alapos és teljes kivizsgálását. Az állásfoglalás ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a büntetőeljárásoknak minden esetben átláthatónak, arányosnak és politikai motivációtól mentesnek kell lenniük, egyszersmind betartva a jogszerű eljárás szabályait.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
158
HU
A EU jelentős pénzügyi támogatást nyújtott a reformokhoz – például költségvetési támogatást (többek között a Állampolgári Jogvédő Hivatal és az EIDHR projektek számára) –, valamint közösen is fellépett nemzetközi szervezetekkel, így az Európa Tanáccsal, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával és az UNICEF-fel. Az egyik jelentős, 3 millió EUR értékű projekt– „Emberi jogok a börtönökben” – eredményeképpen jelentősen csökkent a börtönhalandóság (27 haláleset 2014-ben a 2013-ban történt 132 esettel szemben). Júniusban indult el az alkotmánybíróságot támogató projekt az Unió 1,2 millió eurós finanszírozásával. A Grúzia és a Moldovai Köztársaság támogatása céljából hozott 2014-es különleges intézkedések között szerepelt a 10 millió eurós, „Emberi jogokat mindenkinek” című projekt elfogadása is, amelynek célja a nemzeti emberi jogi cselekvési terv végrehajtásának támogatása különösen a kisebbségek védelme és a megkülönböztetésmentesség, a magánélet tiszteletben tartásához való jog, a munkajog és a bűnüldöző hatóságok felügyelete, illetve egyéb veszélyeztetett csoportok tekintetében. E támogatás az igazságügyi reform 50 millió eurós tervezett költségvetésének kiegészítése. Thomas Hammarberg, az Unió alkotmány- és jogi reformmal, valamint emberi jogokkal foglalkozó különleges tanácsadója megbízatása lejártakor, 2014 júniusában a további lépésekre vonatkozó ajánlásokat juttatott el a grúz kormányhoz. Moldovai Köztársaság A Moldovai Köztársasággal a keleti partnerség keretében fenntartott kapcsolatok szorosabbá válásának köszönhetően a két fél 2014. június 27-én aláírta az EU–Moldovai Köztársaság társulási megállapodást, amelyet a Moldovai Köztársaság júliusban azonnal ratifikált is. A megállapodás rendelkezéseit 2014. szeptember 1-jétől kezdték ideiglenesen alkalmazni. A megállapodás az alapvető értékeken – a demokrácián, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán – alapuló reformmenetrendet tartalmaz. Az Európai Parlament választási megfigyelő missziót küldött az országba, melyet integráltak a november 30-i parlamenti választásokat megfigyelő EBESZ/ODIHR misszióba. Az Unió nyilatkozatban üdvözölte a moldovai köztársasági parlamenti választásokat, amelyben hangsúlyozta, hogy az EBESZ/ODIHR által közzétett előzetes eredmények és következtetések arra mutatnak, hogy a választásokat politikai alternatívák széles köre jellemezte, és hogy azokat általában megfelelően vezették le, bár az egyik jelölt visszalépése röviddel a választás előtt kétségeket ébresztett annak időzítése és körülményei miatt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
159
HU
Az EU különböző fórumokon folytatta a Moldovai Köztársasággal az emberi jogi párbeszédet 2014 folyamán, különös figyelmet fordítva az olyan kérdésekre, mint az igazságügyi reform és a megkülönböztetés elleni küzdelem. A Brüsszelben áprilisban megrendezett éves emberi jogi párbeszéd során lehetőség nyílt az olyan kérdésekről való nyitott hangvételű eszmecserére, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság, a megkülönböztetésmentesség és a kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a büntetlenség és a rossz bánásmód elleni küzdelem, valamint az áldozatoknak nyújtandó kártérítés. A megbeszélések novembertől az EU–Moldovai Köztársaság éves emberi jogi szakértői találkozó keretében folytatódtak, amelyen részt vett az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács is. A találkozó során az EU arra ösztönözte a Moldovai Köztársaság képviselőit, hogy maradéktalanul hajtsák végre a jelenleg érvényben lévő időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés ajánlásait a következő, 2016-ban esedékes ilyen vizsgálat előtt. Az emberi jogi párbeszéd követő intézkedéseként júniusban Chişinăuban sor került az EU által finanszírozott TAIEX (szervezett technikai segítségnyújtás és információcsere) szemináriumra a fogyatékos gyermekek intézményi elhelyezésének csökkentéséről. A 2014. év pozitív fejleményei közé tartozik az Egészségügyi Minisztériumban pszichiátriai érdekképviselet (ombudsman), valamint egy megkülönböztetésmentességi bizottság hivatalos létrehozása, amely az egészségügyi ágazatban a megkülönböztetéssel kapcsolatban benyújtott panaszokat vizsgálja meg. 2014 áprilisában módosították a nemzeti emberi jogi intézetre vonatkozó törvényt, így az most már átlátható eljárás keretében nevezi ki az emberi jogokért felelős ombudsmant. Májusban Chişinăuban a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) közösség Pride felvonulást rendezett, most először jogi akadályok nélkül és a rendőrség hatékony védelme mellett. E fejleményeket az EU aktívan támogatta és nyilvánosan is elismerte. Az év folyamán az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, például véleményüket kérve a Moldovai Köztársasággal folytatott szakértői emberi jogi találkozót előkészítő megbeszélésen november 13-án.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
160
HU
A pénzügyi együttműködést illetően 2014-ben öt új projekt kapott támogatást a Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz Civil Társadalmi Eszköze, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében. A projektek témái a megkülönböztetésmentesség, a veszélyeztetett csoportok (idősek, gyermekek, roma nemzetiségűek, fogyatékkal élők) és a gyermekek jogai voltak. A jelentéstételi időszak során az EU az igazságügyi ágazat 2011 és 2016 közötti időszakra szóló reformstratégiájának és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervnek a végrehajtása, valamint nagy volumenű költségvetési támogatási és technikai segítségnyújtási műveletek révén folytatta a Moldovai Köztársaságban az igazságügyi és a bűnüldözési rendszerekre irányuló reformok támogatását. Ennek ellenére továbbra is késlekedik e kritikus reformok, így elsősorban az államügyészi hivatal reformjának végrehajtása. A korrupció tartósan jelen van, és korlátozza a polgárokat abban, hogy az igazságügyi rendszerhez hozzáférjenek. Ukrajna Az EU legfőbb politikai prioritásai Ukrajna tekintetében a következők: igazságügyi reform, az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a szabad és tisztességes választásokhoz való jog, valamint az önkényes fogva tartás, a kínzás és a megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések. Az Ukrajna előtt álló számos kihívás miatt azonban az elmúlt év során az Uniót az emberi jogok tiszteletben tartása és az alapvető szabadságok terén olyan események foglalkoztatták, mint a békés tüntetők elleni erőszakos fellépés az EuroMajdan forradalom alatt, a jogszerűtlenül elcsatolt Krímfélsziget, valamint a donyecki és luhanszki területeken folyó elhúzódó konfliktus.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
161
HU
Az EU azonnal reagált a 2013 novemberében békés tüntetők ellen elkövetett, példa nélkül álló erőszakra. A tiltakozások során az uniós küldöttség és a tagállamok fokozták emberi jogi tevékenységüket. Az Unió küldöttsége és a tagállamok nagykövetségeinek személyzete között rugalmas koordinációs csatornát hoztak létre, amely összehangolta a helyszíni ellenőrzéseket és valós idejű információcserét tett lehetővé az emberi jogok állítólagos megsértésének eseteivel kapcsolatban. A tevékenységek a következőkre terjedtek ki: a tüntetések és békés gyűlések megfigyelése; a letartóztatott tüntetők pereinek figyelemmel kísérése, különös tekintettel az önkényes letartóztatásokra és a kínzásokra; az önkényesen letartóztatottak ügyvédekkel és családtagjaikkal való kapcsolattartás; valamint azon kórházak és egyéb helyszínek meglátogatása, ahol a sérült, illetve a letartóztatott tüntetők orvosi ellátásban részesültek. Az uniós tagállamok döntő mértékben járultak hozzá a Kijeven kívüli helyzet megfigyeléséhez is a konzuli hálózaton keresztül, valamint dnyipropetrovszki és cserkaszi látogatásaik segítségével; ezeken a helyszíneken különösen erőszakos volt a tüntetések elfojtása. A tiltakozó megmozdulások során az uniós vezetők – köztük Catherine Ashton főképviselő/alelnök – az ukrán hatóságokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok minden csatornáját felhasználták az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályaik kinyilvánítására, és arra szólították fel a feleket, hogy az emberi jogok tisztelete és a jogállamiság elvei alapján találjanak megoldást a válságra. Az uniós vezetők és a tagállamok képviselői a válság során nyilatkozataikban ezen aggályaiknak nyilvánosan is hangot adtak. Catherine Ashton főképviselő/alelnök és Štefan Füle európai biztos látogatásaik során minden alkalommal találkoztak a civil társadalom képviselőivel, köztük emberi jogi aktivistákkal is, a kórházakban pedig sérült tüntetőkkel és rendőrökkel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
162
HU
Az uniós küldöttség vezetője találkozott Jurij Lucenkóval, az ellenzék vezetőjével, akit a rendőrséggel való összecsapás során vertek meg, valamint Dmitro Bulatov civil aktivistával, akit 2014. január 23-án elraboltak és kegyetlenül megkínoztak. A tagállamok – többek között konzuli szinten is – egyeztettek a kórházban tett rendszeres látogatások idejéről, amíg Bulatov elhagyhatta az országot és a hatóságok felhagytak arra irányuló kísérleteikkel, hogy letartóztassák az aktivistát. Az uniós küldöttség diplomatái és a tagállamok nagykövetségeinek munkatársai meglátogatták Ihor Lucenko civil aktivistát is, aki azt követően került kórházba, hogy elrabolták és súlyosan bántalmazták. 2014. április 17-én Ukrajna nyilatkozatot adott ki, amelyben elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát a 2013. november 21. és 2014. február 22. között történt események vonatkozásában. Az EU pozitívan értékelte a nyilatkozatot, és továbbra is arra ösztönözte Ukrajnát, hogy a 2014 júniusában aláírt és ideiglenesen alkalmazásra került EU–Ukrajna társulási megállapodásban előírtaknak megfelelően zárja le a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának ratifikálását lehetővé tevő belső eljárásokat. Az EU üdvözölte a Európa Tanács Nemzetközi Tanácsadó Testületének létrejöttét, amely azokat a nyomozásokat követi figyelemmel, amelyeket az ukrán hatóságok végeznek a 2013. november 30. és 2014. február 21. közötti erőszakos cselekményekkel és a 2014. május 2-i odesszai eseményekkel kapcsolatban. A Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes annektálása, a törvénytelen fegyveres csoportok tevékenysége, az orosz fegyveres erők donyecki és luhanszki régióban elkövetett agressziója számos emberi jogi kihívással jártak. Az EU élesen reagált Oroszország Krím félszigeti akcióira, elítélte a jogellenes annektálást, és számos olyan intézkedést – köztük korlátozó intézkedéseket – foganatosított, amelyek Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogatták.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
163
HU
Az EU továbbra is támogatást nyújtott a krími tatárok jogainak érvényesítése érdekében. Az Ukrajnáról kiadott 2014. október 20-i következtetéseiben az Európai Unió Tanácsa elítélte az emberi jogi helyzet romlását a félszigeten, különösen a krími tatárok üldöztetését és megfélemlítését. A donyecki és luhanszki régióban egyre súlyosbodó konfliktus összefüggésében az uniós vezetők arra szólítottak minden érintettet, hogy olyan tartós politikai megoldást találjanak a válságra, amely maradéktalanul tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét és területi integritását. Hangsúlyozták, hogy az emberi jogok megsértése minden esetével kapcsolatban független és átlátható nyomozást kell folytatni, és az elkövetőket bíróság elé kell állítani. E tekintetben az EU folyamatosan támogatta az Ukrajna egész területén, így a válságzónában is tevékenykedő EBESZ különleges megfigyelő missziót, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala ukrajnai misszióját, amely havi jelentést készít az ukrajnai emberi jogi helyzetről, köztük az Oroszország által jogellenesen elcsatolt, vagy törvénytelen fegyveres csoportok ellenőrzése alatt álló területekről is. Catherine Ashton főképviselő/alelnök szóvivője 2014. július 3-án elítélte, hogy a donyecki és luhanszki területeken tevékenykedő törvénytelen fegyveres csoportok megfélemlítési hadjáratot indítottak újságírók ellen, és erőszakos cselekményeket követtek el ellenük. Catherine Ashton főképviselő/alelnök 2014. július 17-én aggodalmának adott hangot Nadja Szavcsenko ukrán vadászpilóta oroszországi elrablásával és bebörtönzésével kapcsolatban. Az MH17-es légijárat júliusi katasztrófája után az Európai Tanács haladéktalan és részletes vizsgálatra szólított fel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
164
HU
Az Európai Parlament delegációinak megfigyelői jelen voltak a 2014. május 25-i elnökválasztáson, valamint a 2014. október 26-i parlamenti választásokon. Az októberi parlamenti választások után a Bizottság és az Európai Tanács elnöke nyugtázta az EBESZ/ODIHR előzetes értékelését, amely szerint a választások „jelentős előrelépést jelentettek Ukrajna azon törekvései tekintetében, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban megszilárdítsa a demokratikus választásokat.ˮ Az Európai Parlament állásfoglalásaiban (július 17. és szeptember 17.) többek között arra szólított fel, hogy vessenek véget az emberi jogok – az általában a szeparatisták, zsoldosok és reguláris orosz csapatok által elkövetett – rendszeres korlátozásának, és fogadjanak el az európai normáknak megfelelő törvényt a megkülönböztetésmentességről. Az éves EU–Ukrajna emberi jogi párbeszéd 2014. július 2-án került megrendezésre Kijevben, a szabadsággal, a biztonsággal és a jogérvényesüléssel foglalkozó albizottság keretében. A tárgyalásokon nyílt párbeszédre volt lehetőség az emberi jogokat érintő minden kérdésről, így a válságkörzetben tevékenykedő bűnüldözési műveletekről és a tisztességes eljáráshoz való jogról, az önkényes letartóztatás és kínzás elleni küzdelemről, valamint a megkülönböztetés – így a szexuális irányultság és nemi identitás miatti diszkrimináció – elleni küzdelemről. Az EU többek között arra ösztönözte Ukrajnát, hogy folytasson mélyreható és hatékony nyomozást az EuroMajdan tüntetések folyamán bejelentett emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatban, fogadjon el a nemzetközi normáknak megfelelő jogi keretet a gyülekezési szabadságról, fokozza a média tulajdonlásával kapcsolatos átláthatóságot, és zárja le az megkülönböztetésmentességről szóló átfogó jogszabállyal kapcsolatos munkát. Az új kormány és az elnök is kedvezően nyilatkozott a bűnüldöző hatóságok reformjáról, melynek egyik célja az emberi jogi normák javítása. Az emberi jogok szerepet kapnak az EU ukrajnai polgári biztonsági reformra vonatkozó tanácsadó missziójának az ukrán polgári biztonsági ágazat reformjának érdekében végzett munkájában is. Az EU nyugtázta, hogy az október 15-i elnöki rendeletnek megfelelően az ukrán hatóságok elkötelezettek voltak egy emberi jogi stratégia, majd egy emberi jogi cselekvési terv elfogadása mellett.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
165
HU
A kelet-ukrajnai konfliktus nyomán előállt súlyos emberi jogi helyzet miatt az EU pénzügyi támogatást nyújtott egyrészt a „Civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok” elnevezésű programon (2015-ben felhasználandó 2 millió EUR), valamint a Szomszédságpolitikai Civil Társadalmi Eszközön (2 millió EUR az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz 2013-as költségvetéséből) keresztül. A gazdasági és politikai válságra való tekintettel az EU a fentieken kívül 365 millió EUR értékű különleges intézkedést fogadott el Ukrajnával kapcsolatban, amelyből 10 millió EUR a civil társadalomnak a reformfolyamat megfigyelésében betöltendő szerepe előmozdítására került elkülönítésre (kétoldalú segítségnyújtási alapok). Az EU intézkedéseit összehangolja a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal. Az EIDHR keretében mintegy 20 program végrehajtása folytatódott Ukrajnában. Ezek a következő területekre terjedtek ki: a választáshoz való jog, az ingyenes jogsegély-szolgáltatás reformja, a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a rossz bánásmód és a kínzás elleni harc. 2014 márciusában újabb 630 000 eurót bocsátottak rendelkezésre, amely 4 újabb projekt finanszírozását tette lehetővé. A projektek a következőkre terjedtek ki: a májusi és októberi választások során független exit poll készítése, illetve médiatájékoztatási tevékenység, az emberi jogi helyzet figyelemmel kísérése a Krímben és Luhanszk körzetében, jogi segítségnyújtás az emberijogsértések áldozatainak, illetve a belső menekülteknek. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül az EU támogatta az parlamenti és az elnökválasztás időszakára kiküldött további ODIHR-megfigyelők, illetve az ENEMO nemzetközi megfigyelő misszió telepítését is, ezzel hozzájárulva az ukrajnai választási folyamat átláthatóságának növeléséhez. Egyiptom Az EU 2014-ben is szorosan figyelemmel kísérte az egyiptomi emberi jogi helyzetet, és felvette a kapcsolatot a hatóságokkal asz-Szíszi elnök megválasztása előtt és után is. A választások politikailag élesen polarizálódott légkörben zajlottak, a média csak részben kísérte azokat figyelemmel, az eltérő vélemények pedig csak igen szűk térben tudtak kifejeződni. Az EU választási megfigyelő missziót telepített az elnökválasztás megfigyelésére. Azonban a külső körülmények miatt a megfigyelő misszió nem tudta maradéktalanul teljesíteni a hosszú távra szóló megbízatását. A választási megfigyelő misszió jelentésében megállapította, hogy az elnökválasztást jogszerűen bonyolították le, de az alkotmányos elveknek nem megfelelő környezetben. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
166
HU
Az emberi jogi helyzet összességében nem javult 2014-ben, különösen a gyülekezési, a véleménynyilvánítási és a médiaszabadság tekintetében. A kormány biztonsági okokra hivatkozva korlátozta a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát az év folyamán. Az intézkedések között volt a nem kormányzati szervezetek nyilvántartásba vételi kötelezettsége a november 10-i határidőig, melynek bizonytalanok voltak a következményei a régi – 2002-es –, korlátozó jellegű jogszabály hatálya alatt, valamint a büntetőjog módosítása, amely szigorúbb büntetések kiszabását tette lehetővé a nemzeti érdekre vagy egységre károsnak nyilvánított külföldi finanszírozású tevékenységek nyomán, ez pedig további öncenzúrához vezetett. Februárban a Külügyi Tanács következtetéseiben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyre romlik a sajtó helyzete, és aggodalmát fejezte ki „az egyre romló emberi jogi helyzet”, többek között „a politikai ellenzék tagjai és az aktivisták válogatás nélküli őrizetbe vétele” miatt. Nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni azon a több száz tüntető erőszakos halálával kapcsolatos nyomozásban, akik halála ahhoz köthető, hogy az egyiptomi biztonsági erők 2013 augusztusában Kairóban felszámolták a tüntetők táborait. Pozitívum ugyanakkor, hogy a januári népszavazáson haladó szellemiségű alkotmányt fogadtak el, amely érvényesíti az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, több jogot biztosítva a nőknek, és nagyobb teret adva a nemek közötti egyenlőségnek. Ennek végrehajtása azonban továbbra is elégtelen, különösen az emberi jogok terén. Ezen kívül lehetővé teszi polgári személyek katonai bíróság elé utalását. Folytatódtak a kormányellenes tüntetések, főként az egyetemeken, amelyekre az állam durva módon reagált, több ezer embert – főleg iszlamistákat – letartóztatva leginkább törvénytelen demonstráció és terrorizmus vádjával. Az aktivisták és politikai fogvatartottak elleni perek gyakran a tiltakozásokra vonatkozó korlátozó jellegű törvény megsértése miatt történtek. E törvény módosítása érdekében számosan felszólaltak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
167
HU
A több ezer letartóztatott ellenzéki közül a perek során többen súlyos büntetést kaptak, így például három tömeges perben, amelynek eredményeképpen több mint 1 400 vádlottat ítéltek halálra márciusban, áprilisban és decemberben, ezzel megkérdőjelezve, hogy az ítéletek jogszerű eljárás keretében születtek-e. Az EU nyilatkozatokat adott ki, amelyekben felszólította az igazságügyi hatóságokat, hogy biztosítsák a vádlottak tisztességes és kellő időben történő eljáráshoz való jogát – az eljárásnak egyértelmű vádakon, valamint megfelelő és független vizsgálatokon kell alapulnia. Az Unió kifejezte a halálbüntetéssel szembeni álláspontját is, amelyet embertelennek nevezett. Az ellenzéki személyekkel és másképp gondolkodókkal szembeni bűnvádi eljárások nyilvánvaló hiányosságokat mutattak a jogszerű eljárás terén; elterjedt volt a hivatalos vádemelés nélküli hosszas előzetes letartóztatás is. Egyiptom 2014 júniusában hét halálbüntetést hajtott végre, ezzel de facto megszegve a 2011 októbere óta érvényben lévő moratóriumot. Az EU jelezte aggályait az egyiptomi hatóságok felé. A polgári személyek elleni katonai perek az egész évben folytatódtak. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy előrelépés történt a nők elleni célzott szexuális erőszakkal kapcsolatos esetek kivizsgálása terén. Bár a nemzeti emberi jogi tanács és a nemzeti vizsgálóbizottság néhány esetben meglátogathatott börtönöket, a helyi vagy nemzetközi szervezetek a legtöbb esetben nem tudtak bejutni az intézményekbe, hogy ott ellenőrzést végezzenek. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága sem kapott engedélyt egyiptomi börtönök meglátogatására. Az Emberi Jogi Tanács júniusi, valamint az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságának októberi ülésén az EU aggodalmát fejezte ki a romló egyiptomi helyzet miatt, melyet önkényes letartóztatások és aránytalan ítéletek jellemeznek, valamint az emberijog-védők és a nem kormányzati szervezetek helyzete miatt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
168
HU
Az Emberi Jogi Tanács Egyiptomról szóló időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére 2014. november 5-én került sor. Az államok által Egyiptomhoz címzett legfontosabb ajánlások között voltak a következők: a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiaszabadság, valamint a gyülekezés és az egyesülés szabadsága korlátozásának megszüntetése a vonatkozó jogszabályok módosításával, a halálbüntetés eltörlése, a kínzás és a rossz bánásmód elleni küzdelem, a biztonsági erők által elkövetett emberijog-sértések kivizsgálása, a jogszerű eljárások betartása és a nők jogainak érvényesítése. A résztvevő államok között széles körű egyetértés volt abban, hogy az új egyiptomi alkotmány fontos lépés a megfelelő irányba. Egyiptom nem fogadta el azonnal a 300 ajánlás egyikét sem, de kötelezettséget vállalt arra, hogy megfelelő időben választ fog adni azokra. Az EU emberi jogi különleges képviselője kétszer látogatott Egyiptomba 2014 folyamán: februárban, az alkotmányról szóló népszavazás után, és októberben az Emberi Jogi Tanács időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése előtt. Látogatásai során számos találkozón vett részt magas szintű kormánytisztviselőkkel, az emberi jogokkal foglalkozó intézményekkel és mechanizmusokkal, valamint civil társadalmi szervezetekkel, hogy megvitassa az emberi jogok helyzetét és ismertesse az Unió aggályait egyes kérdésekkel kapcsolatban. Látogatása folyamán és után az EU különleges képviselője igyekezett módot találni arra, hogy ösztönözze és előmozdítsa az országban az emberi jogok helyzetének javítását, mind a kétoldalú, mind a többoldalú fórumokon. Ezen kívül számos ajánlást fogalmazott meg a jövőbeli emberi jogi tevékenységekre vonatkozóan. Az uniós küldöttség jelenleg számos finanszírozási eszközből (EIDHR, nem állami szereplők és helyi hatóságok a fejlesztésben – Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Szomszédságpolitikai Civil Társadalmi Eszköz – Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz), támogatott 38 olyan támogatási program (11,2 millió EUR) irányítását végzi, amelyek kifejezetten az emberi jogok előmozdítására szolgálnak, különösen tekintettel a nők, gyermekek, migránsok és menekültek jogaira. További projektek foglalkoznak az emberi jogok általános előmozdításával, a kínzás megelőzésével, a médiaszabadsággal, a kisebbségekhez tartozó személyek jogaival, a polgári szerepvállalással és a kultúraközi dialógussal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
169
HU
Izrael Az Izraellel fenntartott kapcsolataiban az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos célja főként a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi normák betartását, ezen belül Izrael mint megszálló hatalom felelősségét, a kisebbségek és a menedékkérők helyzetét, valamint a gyermekek jogait, illetve a virágzó civil társadalom fenntartását érintették. Az EU különösen aggályosnak találta a gázai katonai műveletek folytatódását 2014 nyarán, amelyek mintegy 2100 palesztin – köztük több mint 500 gyermek – és 73 izraeli halálát, vagyontárgyak és az infrastruktúra megsemmisülését okozták, és amelyekben számosan megsérültek. A Külügyi Tanács, miközben elítélte a Hamász rakétatámadásait Izrael ellen és elismerte, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát a támadásokkal szemben, hangsúlyozta, hogy a katonai akcióknak arányosaknak kell lenniük és összhangban kell lenniük a nemzetközi humanitárius joggal. Az EU figyelemmel kísérte az Izrael által a célból kidolgozott mechanizmusokat, hogy a Protective Edge elnevezésű művelet során a nemzetközi humanitárius jog Gázában történt állítólagos megsértésének esetei kapcsán biztosítsa az elszámoltathatóságot. Az EU nemcsak az izraeli hatóságokkal fenntartott napi kapcsolataiban vetett fel emberi jogi kérdéseket, hanem több formátumban vett részt emberi jogi párbeszédben is, így az európai szomszédságpolitika keretében számos hivatalos EU–Izrael politikai párbeszéd során is, ahol minden problémát jelentő kérdésről szó esett.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
170
HU
Az emberi jogokkal foglalkozó informális munkacsoport 2014. novemberi ülésének keretében a következő kérdésekről esett szó: az arab kisebbségekhez tartozó személyek (köztük a beduinok) jogai, a gyermekek jogai, a menedékkérők emberi jogai, őrizet és a palesztin rabok helyzete az izraeli börtönökben, a katonai és rendőrségi műveletek során elkövetett állítólagos visszaélések kivizsgálása és az azokkal kapcsolatos elszámoltathatóság. A migrációval, egészségüggyel és szociális kérdésekkel foglalkozó albizottság keretében 2014 februárjában általánosságban is szóba került a menekültpolitika. A találkozó résztvevői foglalkoztak az illegális migrációval, a nemzetközi védelemre szoruló migránsokkal, a visszatelepülésre, valamint a visszatérésre és visszafogadásra vonatkozó szakpolitikákkal. Az igazságügyi és jogi kérdésekkel foglalkozó albizottság 2014 februárjában a következő kérdésekkel foglalkozott: büntetőpolitika és ítélkezési gyakorlat, kihallgatások, perek, börtönviszonyok, valamint a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás bűnvádi eljárások során. A politikai párbeszéddel és együttműködéssel foglalkozó albizottság 2014. decemberi ülésén az emberi jogokról szó esett az Izraelt a megszállott területeken terhelő felelősség kapcsán is. 2014 októberében sor került a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelem témájában rendezett EU–Izrael szemináriumra, amely a rasszizmus és idegengyűlölet – különösen az antiszemitizmus – elleni küzdelem szolgálatában álló szakpolitikákat és eszközöket tekintette át. Az év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, az együttműködésről és a szakpolitikai kérdésekről tartott rendszeres konzultáción, valamint képzéseken keresztül. Az emberi jogok szempontjából leginkább releváns párbeszédekre készülve (informális munkacsoportok és politikai párbeszéd) a küldöttség széles körű konzultációt folytatott az izraeli nem kormányzati szervezetekkel. Az ötven napon keresztül dúló gázai fegyveres konfliktuson kívül 2014-ben más jelentős fejlemények is érintették az emberi jogokat: az egyre súlyosbodó erőszak és feszültség Ciszjordániában, többek között Kelet-Jeruzsálemben a nyár folyamán, majd ismét ősszel, a Jeruzsálemben kitört zavargások idején. Az EU határozott álláspontot képvisel ezekkel az eseményekkel kapcsolatban, és aggodalmának rendszeres helyi nyilatkozatok, valamint kétoldalú és többoldalú tárgyalások során is hangot ad.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
171
HU
Főként a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül az EU továbbra is nyújt pénzügyi támogatást a következő területeken: az emberi jogok érvényesítése és a civil társadalmi szervezetek működése feltételeinek kedvezőbbé tétele, a veszélyeztetett csoportokhoz vagy kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítása Izraelben, valamint az nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása a megszállt palesztin területen. 2014-ben 36 EIDHR program volt folyamatban, novemberben pedig újabb ajánlattételi felhívás közzétételére került sor. Ezen felül július és november között az uniós delegáció elvégezte az EIDHR végrehajtásának átfogó, független értékelését, amely során világossá vált a támogatott projektek hatásának sikere. Palesztina* 42 Az EU–Palesztin Hatóság európai szomszédságpolitikai cselekvési terv a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló palesztin állam létrehozására irányul, amely demokratikusan, elszámoltatható intézmények segítségével működik. Az Unió cselekvési terét Palesztinában beszűkíti a tágabb politikai kontextus. A helyzet 2014 során sokat romlott: a feszültség és az erőszak erősen fokozódott Ciszjordániában és KeletJeruzsálemben, Gázában pedig pusztító fegyveres konfliktusra került sor, melynek során több mint 2100 palesztin és 73 izraeli vesztette életét. A palesztin állam működőképességét további kedvezőtlen fejlemények is aláásták: Izrael újabb települések létrehozását jelentette be, földkisajátításokra került sor, és folytatódtak a telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények és házrombolások is. Az EU súlyos aggodalmának adott hangot ezen fejlemények kapcsán. Áprilisban a Hamász és a PFSZ új megbékélési egyezményt írt alá, amely nemzeti egységkormány megalakulását eredményezte. Az EU üdvözölte az egységkormány megalakulását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a demokratikus legitimáció és az intézményi stabilitás csak akkor állítható helyre, ha Palesztina egész területén ténylegesen demokratikus törvényhozási és elnökválasztásra kerül sor.
42
*Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
172
HU
Mahmúd Abbász elnök áprilisban 20 nemzetközi emberi jogi, humanitárius és diplomáciai egyezmény csatlakozási dokumentumát írta alá fenntartások nélkül, köztük az ENSZ hét emberi jogi alapszerződését, a négy genfi egyezményt, valamint az 1907-es hágai egyezményt. Ezek az eszközök a következő hónap folyamán életbe léptek, és mind a Gázai övezet, mind Ciszjordánia területére érvényesek. Palesztina januárban elfogadta az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalával közösen kidolgozott emberi jogi cselekvési tervet. Az EU továbbra is folytatta az emberi jogokról és a demokráciáról szóló megbeszéléseit a Palesztin Hatósággal a különböző fórumokon, így a felek emberi jogokkal, jó kormányzással és jogállamisággal foglalkozó albizottsága keretében is, annak novemberi brüsszeli ülésén. A megbeszélések középpontjában a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési szabadság, a palesztin börtönviszonyok, a nők jogainak védelme, valamint az igazságügyi és biztonsági ágazat reformja, illetve a közigazgatás általános reformja szerepelt. Az EU a civil társadalommal is széles körű megbeszéléseket folytatott minden kérdésről. Az EU támogatta a pártatlan emberi jogi szervezeteket és az emberijog-védőket, különösen a bírósági tárgyalásokon való részvétellel. Az EU rendszeres helyi nyilatkozatok formájában továbbra is hangot adott aggályainak a halálbüntetés gázai alkalmazása miatt, így a nyár folyamán kivégzett 25 személy ügyében is. Az EU üdvözölte, hogy Ciszjordániában de facto moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre vonatkozóan, és szorgalmazta a halálbüntetés de jure eltörlését. Az EU előmozdította emberi jogokkal kapcsolatos célkitűzéseit a Palesztin Hatóságnak és a civil társadalomnak nyújtott jelentős pénzügyi támogatáson, valamint az EUPOL COPPS misszión keresztül is. Az EU folytatta az igazságszolgáltatás, a biztonság, és a jogállamiság területéhez kötődő reformok támogatását is.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
173
HU
Jordánia A 2014. év jordániai emberi jogi fejleményeit a régióban (főként Szíriában és Irakban, az ISIL/Dáis-offenzívával) kialakult fokozott feszültség és instabilitás perspektívájából kell tekinteni, amely az ország politikai dinamikájának egészére hatással van. A biztonság kérdése kiemelkedően fontossá vált a vezetők döntéshozatalában, és ez azzal járt, hogy a hatóságok számos olyan törvényt fogadtak el – például az állambiztonsági bíróságra vonatkozó törvény módosítását, a terrorizmus elleni törvényt, valamint a jordániai sajtószövetségre vonatkozó törvényt –, amelyek valós biztonsági kihívásokra igyekeznek választ adni, ugyanakkor emberi jogi problémákhoz is vezetnek. E körülmények hatására a politika és kormányzás reformja 2014-ben lelassult, a politikai aktivizmus, a civil társadalom és az ellenzékiek mozgástere pedig jelentősen csökkent, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó helyzet romlását is. Az EU egyértelmű és sajnálatos visszalépésnek minősítette és elítélte tizenegy halálra ítélt személy kivégzését december 21-én, hiszen Jordánia nyolc éven keresztül de facto moratóriumot alkalmazott a halálbüntetés tekintetében. A kormány több új törvényt és jogi reformot terjesztett a parlament elé, de az előrehaladás lassú ütemű volt, a javaslatok hatása pedig potenciálisan korlátozott. Az EU hangsúlyozta a halálbüntetéssel kapcsolatos, minden esetben és minden körülmények között fenntartott álláspontját, és arra szólította a jordániai hatóságokat, hogy a halálbüntetés eltörlése felé vezető út első lépéseként vezessenek be moratóriumot e büntetési formára. Pozitív lépésként értékelhető, hogy a kormány úgy döntött, hogy a külföldiekkel összeházasodott nők gyermekeinek néhány privilégiumot biztosít, bár ezeket nem állandó törvény, hanem kormányrendeletek tartalmazzák.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
174
HU
2014 a második jordániai időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés (2013. október) utáni első év volt. A kormány igyekezett intézkedéseket hozni a genfi kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében, ami – különösen az év első hónapjaiban – pozitív dinamikát eredményezett: az emberi jogi kérdésekre több figyelem irányult, és szerephez jutott a civil társadalom is. A kormány az Igazságügyi Minisztérium vezetésével bizottságot állított fel a nemzeti emberi jogi központ ajánlásainak vizsgálata céljából. A kormány ezt követően márciusban emberi jogi koordinátort nevezett ki és megkezdte a emberi jogi nemzeti terv kidolgozását. Az EU és tagállamai továbbra is együttműködtek a hatóságokkal és a civil társadalommal, többek között a helyi emberi jogi munkacsoport keretében. A munkacsoport megállapodott abban, hogy 2014-ben a véleménynyilvánítás szabadságához (köztük az állambiztonsági bíróság igénybe vételéhez), valamint a nőkhöz/nemek közötti egyenlőséghez kötődő kérdéseket kezeli kiemelten; a 2013-as időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés e két területet jelölte meg kulcsprioritásként. Az EU–Jordánia társulási tanács szintén hangsúlyozta az emberi jogok jelentőségét a kétoldalú kapcsolatok keretében, kiemelve a politikai véleménynyilvánítás és a politikai mozgástér védelmének jelentőségét, nevezetesen egy új, a politikai pártok működését és a választásokat szabályozó törvényen keresztül, amelynek elő kell mozdítania a véleménynyilvánítás, valamint a gyülekezés és az egyesülés szabadságát. Az EU arra ösztönözte Jordániát, hogy folytassa az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés idején jóváhagyott ajánlások végrehajtását. Az EU és tagállamai helyi szinten a politikai reformokról szóló közös nyilatkozatokat hagytak jóvá, például a legfontosabb emberi jogi kérdésekről való párbeszéd jóváhagyott terminológiáját illetően. Az elért eredményekről szóló közös jelentés számos konkrét ajánlást is tartalmaz, amelyek legtöbbje az emberi jogokra, a jogállamiságra és a jó kormányzásra vonatkozik és amely összhangban van a 2013-as időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés ajánlásaival. Az emberi jogokkal, a kormányzással és a demokráciával foglalkozó EU–Jordánia albizottság éves ülésére napirendi kérdések miatt nem került sor 2014 folyamán; a találkozót 2015 márciusára tették át.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
175
HU
December 10-én az uniós küldöttség rendezvényt tartott az emberi jogi világnap alkalmából. Az esemény Jordániában egybeesett az EIDHR programjainak tizedik évfordulójával. A rendezvényen több sikeres EIDHR-projekt bemutatására, illetve négy új projekt aláírására került sor. Az új projektek a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival foglalkoznak, összértékük 1,6 millió EUR. Az EU 3 regionális projekthez is nyújtott támogatást, a következő célkitűzések érdekében: a női aktivisták szerepvállalásának elősegítése az átmenti igazságszolgáltatás területén; a nők politikai és gazdasági szerepvállalásának erősítése; a civil társadalmi szervezetek, a kormány és a donorok találkozását lehetővé tevő kerekasztalok szervezése. Libanon Az EU emberi jogi és demokráciával kapcsolatos céljait Libanonnal való kapcsolataiban az EU– Libanon európai szomszédságpolitikai cselekvési terv (2013–2015) határozza meg, melyet hivatalosan 2014-ben fogadtak el. Az emberi jogokkal kapcsolatos fejleményeket 2014 folyamán a szíriai válság egyre erősebben érezhető hatása befolyásolta. 2014 volt az az év is, amikor a libanoni nemzeti intézmények megbénultak. Az EU több ízben is hangsúlyozta, hogy Libanonnak be kell tartania a parlamenti és az elnökválasztás megtartására az alkotmányban előírt határidőket. Az intézményi patthelyzet következtében az emberi jogok területének sürgős reformjai – például a kínzás büntethetővé tétele, illetve a nemzeti emberi jogi cselekvési terv parlamenti jóváhagyása – nem folytatódhattak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
176
HU
Az EU folytatta a rendszeres emberi jogi párbeszédet a libanoni hatóságokkal: különböző kétoldalú találkozókon kívül 2014 októberében három albizottsági ülésre is sor került az európai szomszédságpolitika keretében. Ezek címe „Emberi jogok, demokrácia és kormányzás”, „Bevándorlási és szociálpolitika” és „Jogérvényesülés, szabadság és biztonság” volt. Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága 2014 októberében közzétette összefoglaló jelentését a Libanonban lefolytatott vizsgálati eljárás eredményeiről, melyben megállapította, hogy a kínzás Libanonban bevett gyakorlatnak számít, és a fegyveres erők és a bűnüldöző hatóságok rendszeresen alkalmazzák. A bizottság jelentésének eredményeit az EU megemlítette az októberben Bejrutban megrendezett emberi jogi párbeszéd során. Ugyan a libanoni hatóságok e megállapításokkal nem értettek egyet, jelezték, hogy az érintett szervezeteket felkérték az ilyen jellegű esetek kivizsgálására.
Libanonban a legfontosabb emberi jogi kihívások 2014-ben is a következők voltak: a kínzás és az önkényes letartóztatások megakadályozása, a börtönviszonyok összhangba hozatala a nemzetközi normákkal, a halálbüntetés eltörlése (2004 óta moratórium van érvényben), a nők és férfiak közötti egyenlőség, a menekültek életkörülményeinek javítása, a migránsok és más veszélyeztetett csoportok védelme, valamint a megkülönböztetés elleni intézkedések. Pozitív fejlemény volt, hogy áprilisban elfogadták a nők és más családtagok kapcsolati erőszakkal szembeni védelméről szóló törvényt. A jogszabály büntethetővé teszi a nőkkel szembeni kapcsolati erőszakot, a koldultatást, a prostitúcióra kényszerítést, a nemi erőszakot és a gyilkosságot. Ez az Unió érdekvédelmi tevékenységének egyik hosszú távú célja volt. A véleménynyilvánítás szabadságát illetően az EU aktív együttműködést folytatott a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel, és az illetékes hatóságoknál nyomon követte a megfélemlítésekről szóló bejelentéseket. Az emberi jogi szervezetek információkkal szolgáltak az európai szomszédságpolitikai albizottság 2014 októberében tartott üléseihez . Az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője, Sztávrosz Lambrinídisz 2014 júniusában ellátogatott Libanonba. Részt vett az Unió által finanszírozott, a sajtószabadságért járó Szamir Kasszír-díj díjátadó ünnepségén, melyet 2014-ben három újságíró kapott meg (egy egyiptomi, egy tunéziai és egy szíriai). 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
177
HU
Az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés végrehajtása szünetelt; jelenleg a 2015 novemberére tervezett második értékelés előkészítése folyik. Az demokrácia és az emberi jogok európai eszköze 3,5 millió eurós finanszírozásával létrejött tizenkét projekt végrehajtása volt folyamatban 2014-ben, az igazságügyi ágazat pedig 22 millió EUR támogatást kapott. Szíria A 2011 tavaszán kitört szíriai felkelést követően, valamint tekintettel arra, hogy a szíriai kormány megsértette az emberi jogokat, és egyre súlyosabb erőszakot alkalmazott polgáraival szemben, a Tanács felfüggesztette az EU és a szíriai kormány közötti kétoldalú együttműködési programokat és befagyasztotta az európai szomszédságpolitika keretében készülő társulási megállapodás tervezetén végzett munkát. AZ EU 2014-ben ezen események fényében adott hangot súlyos aggodalmának a humanitárius és biztonsági helyzet folyamatos romlása miatt az országban. Az EU elítélte azokat az atrocitásokat és emberi jogi jogsértéseket, amelyeket az Emberi Jogi Tanács által felállított vizsgálóbizottság jelentése szerint az Asszád-rezsim, valamint az ISIL/Dáis, a Dzsabhat an-Nuszra és egyéb terrorista csoportok követtek el Szíriában. Ezek közé tartoznak a hordóbombáknak, a kazettás lőszereknek és a vegyi fegyvereknek az Asszád-rezsim alá tartozó erők általi, válogatás nélküli bevetése, továbbá az ISIL/Dáis által elkövetett atrocitások is. Az EU arra törekszik, hogy az ilyen jogsértések elkövetői feleljenek a tetteikért, amelyek emberiesség elleni bűncselekménynek és háborús bűncselekménynek is minősülhetnek. Ezzel kapcsolatban az EU ismét felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy a szíriai helyzetet terjessze a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és támogatta, hogy a vizsgálóbizottság megbízatását az Emberi Jogi Tanács 2014. márciusi ülésén megújítsák. A 2014. június 3-án megrendezett szíriai elnökválasztás kapcsán az EU nyilatkozatot adott ki, amely szerint az esemény „nem tekinthető valóban demokratikus választásnak”. Az EU nyilatkozatokat adott ki, elítélve az emberi jogok felháborító megsértését, és üdvözölte az ENSZ-közgyűlése Harmadik Bizottságának a szíriai emberijog-sértéseket elítélő határozatát. Az EU hangsúlyozta az erőszakos eltüntetések miatti aggodalmát, és az áldozatok azonnali szabadon engedésére szólított fel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
178
HU
Az Európai Parlament szorosan figyelemmel kísérte a szíriai fejleményeket és a szíriai menekültek helyzetét, amivel kapcsolatban 2014-ben számos állásfoglalást fogadott el: februárban a szíriai helyzetről, májusban a szíriai menekültek helyzetéről a szomszédos országokban, szeptemberben pedig az iraki és szíriai helyzetről, az Iszlám Állam offenzívájáról, ezen belül pedig a kisebbségek helyzetéről. Emellett plenáris vitát tartott az ostrom alá vett szíriai városról, Kobaniról / Ajn alArabról. Az Uniót továbbra is mély aggodalommal tölti el a válság szomszédos országokra gyakorolt hatása, és támogatja ezen országokat a válságkezelésben, amint azt a szíriai menekültekről szóló nemzetközi konferencián kiadott berlini közleményben is megerősítette. Az EU a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására, a polgári lakosság védelmére, valamint a humanitárius személyzet biztonságának szavatolására szólított fel. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze támogat egyes civil társadalmi szervezeteket, amelyek az emberi jogok előmozdításán és az emberijog-védők helyzetének javításán munkálkodnak. Az Unió 2011 májusában léptette életbe Szíriával szembeni korlátozó intézkedéseit, a fegyverembargót is beleértve. Ezek azóta rendszeresen új intézkedésekkel egészülnek ki. Az EU folytatja azon politikáját, hogy a rezsimmel és annak támogatóival szemben szankciókat léptessen életbe és érvényesítsen mindaddig, amíg az elnyomás folytatódik. Tunézia Az alapvető jogok és a jogállamiság kulcsfontosságú részét képezik a 2014 áprilisában elfogadott, kiemelt partnerségre irányuló EU–Tunézia cselekvési tervnek. 2014. január 26-án Tunézia modern, inkluzív és demokratikus alkotmányt fogadott el. Az új alkotmány pozitív változásokat vezet be a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és a vallásszabadság, a nők jogai (a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés elleni küzdelem), valamint a kínzás és a korrupció elleni küzdelem terén, ám nem hivatkozik alapvető nemzetközi mechanizmusokra és implicit módon fenntartja a halálbüntetést. A legnagyobb kihívás az alkotmányból következő jogalkotási menetrend megvalósítása lesz, főként ami az igazságszolgáltatási és a biztonsági szektort illeti.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
179
HU
Az új választási törvény elfogadását követően 2014. október 26-án parlamenti választásokra, november 23-án pedig elnökválasztásra került sor. Az uniós választási megfigyelő misszió arról számolt be, hogy mind a parlamenti, mind az elnökválasztás nyitott, hiteles, átlátható, biztonságos és jól szervezett volt. Egyéb intézkedések mellett független választási bizottság létrehozására került sor, az új független audiovizuális kommunikációs főhatóság pedig szorosan követte a média munkáját a választási kampány során. 2014 folyamán számos független bizottság és mechanizmus jött létre az emberi jogok, az igazságszolgáltatás, az átmeneti igazságszolgáltatás, valamint a korrupció és a kínzás elleni küzdelem terén. A tunéziai igazságszolgáltatás modernizálása kevéssé haladt előre. Az alkotmány elfogadása óta a hatóságok támogatták a katonai igazságszolgáltatásra, a fogvatartási körülményekre, az átmeneti igazságszolgáltatásra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó új jogszabályok szövegezését. Az EU támogatja az Európa Tanács tunéziai jelenlétét (4,8 millió EUR) az igazságszolgáltatás, a korrupció, a pénzmosás, az emberi jogok, illetve a demokratikus értékeknek a régióban való terjesztése tekintetében. Bár a helyzet javult, a nők továbbra is megkülönböztetés áldozatai Tunéziában a munkaerőpiacra való belépés, a politikai képviselet alacsony szintje, illetve a társadalmi életben és a közigazgatásban való alacsony részvétel tekintetében. Továbbra is komoly problémát jelent a nők elleni erőszak (ideértve a kapcsolati erőszakot is). 2014 áprilisában Tunézia bejelentette, hogy visszavonja fenntartásait a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel szemben, és 2014 októberében véglegesítette a nők elleni erőszakról szóló törvénytervezetet. A véleménynyilvánítás szabadsága és a médiaszabadság nagyrészt megvalósult Tunéziában, bár egyes eseteket követően – melyek során újságírókat és bloggereket ítéltek börtönbüntetésre – jelenleg vizsgálat tárgyát képezik. Az EU 10 millió eurós program keretében támogatja a tunéziai médiát. Elkezdődött egy új, migrációról szóló jogszabálytervezet kidolgozása is, amely előírja az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó ügynökség felállítását is. Az EU továbbra is szorgalmazza a 2014 márciusában aláírt EU–Tunézia mobilitási partnerség végrehajtását.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
180
HU
Az együttműködést illetően Tunézia több uniós eszköz támogatásában is részesül. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből (EIDHR, 1 millió eurós ajánlattételi felhívással), valamint a Szomszédságpolitikai Civil Társadalmi Eszközből (1 millió EUR). A kiválasztott projektek a választásokra, a politikai vitára és az állampolgári nevelésre összpontosulnak. Az EU 2014 januárjában újabb egy évvel meghosszabbította az egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP tanácsi határozatot. Algéria Bár a politikai párbeszéddel, a biztonsággal és az emberi jogokkal foglalkozó albizottság 2014-es ülését elhalasztották, az emberi jogok szerepeltek az EU–Algéria Társulási Tanács és az EU– Algéria Társulási Bizottság napirendjén, és szóba kerültek az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervről folytatott tárgyalások során is. Az EU ismét kifejezte aggályait a 2012-es társasági törvénnyel kapcsolatban és arra ösztönzött, hogy a kormány normalizálja az algériai civil társadalomnak a közügyekben való részvételét. Az áprilisi elnökválasztások során Abdelaziz Bouteflikát megválasztották negyedik ötéves mandátuma betöltésére is. Az EU választási szakértői missziót küldött az országba, amely számos ajánlást fogalmazott meg, többek között egy független választási bizottság sürgős felállításának szükségességéről, valamint a választási folyamat átláthatóságát és nyomonkövethetőségét előmozdító intézkedésekről, főként, ami a választók nyilvántartásba vételét és a szavazatoknak az egyes szavazókörök szintjén felüli számlálását illeti. A szakértői misszió szerint a 2012-es uniós választási megfigyelő misszió által megfogalmazott ajánlások legnagyobb része nem valósult meg. Az algériai választási megfigyelő bizottság egy tagját pedig bíróság elé állították, mert jelentésében nyilvánosan elítélte a választási csalást. A civil társadalmi szervezetek arról számoltak be, hogy a 2012-es, egyesületekről szóló törvény 2014-es hatályba lépését követően az egyesülési jogot és a szervezetek tevékenységét szabályozó jogi és operációs keret egyre korlátozóbbá vált. A kormány továbbá nem fogadott el végrehajtási rendeletet az országban tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban. Az uniós küldöttség a fenti körülmények között folytatta negyedévenkénti rendszeres strukturált párbeszédét a civil társadalommal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
181
HU
Annak ellenére, hogy hivatalosan feloldották a szükségállapotot, az egyesülési jog korlátozása gyakorlatilag még mindig érvényben van Algírban. Az elnökválasztás előtti időszakban a kormány tovább korlátozta a gyűlések megtartását. A médiaszabadságot illetően Algéria megnyitotta az audiovizuális ágazatot és megkezdte a munkát egy médiaetikai tanács felállítása érdekében. Létrejött egy olyan alap is, amely az állami és a magánszférában dolgozó újságírókat támogatja. Mindeközben egy, perének megkezdését váró újságírót több mint egy éve tartanak előzetes letartóztatásban. Egy ghardaiai bíróság két év szabadságvesztésre ítélt egy férfit, aki az interneten fényképeket tett közzé arról, amint rendőrök kirabolnak egy boltot. A helyi emberijog-védők több olyan esetről is beszámoltak, amikor újságírókat zaklattak vagy fenyegettek meg. Az EU 7,3 millió euró finanszírozást nyújt egy, az algériai médiát támogató programhoz. A sahraouiak lakta menekülttábort Tindoufban a Polisario Front irányítja, de a nemzetközi emberi jogok tiszteletben tartására, védelmére és betartására vonatkozó kötelezettség az algériai állam felelőssége. Aggodalomra adnak okot az olyan esetek, amelyek során sztrájkban vagy tiltakozásban résztvevőket állítólag megtorló jelleggel felfüggesztenek vagy elbocsátanak közigazgatási állásokból, illetve amikor önkényesen letartóztatnak és bíróság elé állítanak szakszervezeti aktivistákat. Az EU és Algéria megállapodott az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő programról. Algéria az EUROMED Justice III programban szintén részt vesz. Az Unió támogatja továbbá az algériai jogi és igazságügyi kutatóközpontot. Az uniós fellépés másik fontos területe a szociális párbeszéd. Az EU–Algéria szociális munkacsoport ülése alkalmával az EU felvetette a szakszervezetek jogainak kérdését, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet azon ajánlásait illetően, amelyeket az ország 2013-ban fogadott el.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
182
HU
Algéria az EU-val együtt nyújtotta be a halálbüntetéssel szembeni ENSZ-moratóriumra vonatkozó határozati javaslatot 2007-ben; az ország azóta fenntartotta a moratóriumot. Egy 2012-ben elfogadott törvény nyomán a parlamenti képviselők 31%-a nő – ez az egyik legmagasabb ilyen arány az arab világban. Javítani kell ugyanakkor a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályi keretet. A kormány tett lépéseket ezen a téren: 2014 augusztusában a nők elleni erőszakról szóló jogszabályt fogadott el, és bejelentette, hogy kész visszavonni fenntartását a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény 15. cikke (4) bekezdésével kapcsolatban. Algéria aláírta, de még nem ratifikálta a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló ENSZ-egyezményt. 2014 júniusában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megállapította, hogy Algéria megsértette a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát Ali Lakhdar-Chaouch eltűnése ügyében. Az EU 2014-ben körülbelül 10 millió eurónyi támogatást nyújtott a jogállamiság, az emberi jogok és a civil társadalom támogatása területén új előirányzatok formájában. A támogatást ágazati programok (igazságügy), valamint a területre vonatkozó tematikus eszközök – például a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze – keretében használták fel. A 2014–2017-es egységes támogatási keretdokumentum úgy rendelkezik, hogy a kétoldalú pénzügyi keret 15%-át kiegészítő jellegű támogatásra kell fordítani, s ennek a civil társadalom is kedvezményezettje.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
183
HU
Marokkó Az EU társulási megállapodást kötött Marokkóval, amely 2008-ban „kiemelt státuszt” kapott. Az EU igyekszik támogatni a 2013–2017-es időszakra vonatkozó cselekvési tervben vázolt marokkói demokratikus reformfolyamatot. Az EU 2014-ben is folytatta az emberi jogokról és a demokráciáról szóló párbeszédet Marokkóval a rendszeres kétoldalú magas szintű találkozók és látogatások alkalmával (Štefan Füle biztos látogatása májusban, Johannes Hahn biztos látogatása, illetve az EU–Marokkó Társulási Tanács ülése decemberben). Az EU és Marokkó kifejezetten az emberi jogokkal foglalkozó párbeszédet is folytat: 2014 októberében került sor az emberi jogokkal, demokráciával és jó kormányzással foglalkozó, illetve az igazságügyi és biztonsági albizottság üléseire. Az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője 2015 januárjában hivatalos látogatást tett Marokkóban. Marokkó az új alkotmány 2011-es elfogadása óta fontos lépéseket tett az emberi jogok és a demokratikus reformok terén. 2014 végére az alkotmány végrehajtásához szükséges 19 sarkalatos törvény közül 8 került elfogadásra. Az Unió elkötelezett amellett, hogy e tekintetben útmutatással szolgáljon Marokkó számára. Az emberi jogok és a demokrácia megszilárdítása terén az ország előtt álló legnagyobb kihívás a 2011-es alkotmányban foglalt demokratikus reformok végrehajtása. Az EU 2,9 millió eurós támogatást nyújt az emberi jogok terén Marokkónak egy „Az emberi jogok védelme és előmozdítása Marokkóban” elnevezésű program keretében, amelynek célja a nemzeti emberi jogi tanács kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy az hatékonyan alkalmazhassa jogszabályban rögzített hatásköreit.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
184
HU
Az új sajtótörvény első tervezetét 2014 októberében tették közzé. Az ebben foglalt legfontosabb reformok a következők: az újságíráshoz kapcsolódó bűncselekményekért kiszabható börtönbüntetés eltörlése, az olyan jogok garantálása, mint az információhoz való jog és a források bizalmassága, a bírósági engedély nélküli újságcikkekre vonatkozó tilalom eltörlése. E törvény végrehajtása kulcsfontosságú a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából. A tüntetések általában békés légkörben zajlanak, amelyben a résztvevők nyíltan kifejezhetik társadalmi-gazdasági és politikai nézeteiket. Mindazonáltal továbbra is nehézségekbe ütközik a gyülekezési és egyesülési szabadság; bizonyos egyesületek adminisztratív akadályokkal szembesülnek a bejelentési eljárás során. 2014-ben számos nem kormányzati szervezet nyilvános gyűlését törölték egyszerű adminisztratív döntéssel, ahelyett, hogy a törvényben előírt bírósági döntést meghozták volna. Az EU 7 EIDHR projekttel, valamint a marokkói civil társadalommal folytatott aktív párbeszédet elősegíteni hivatott, a Civil Társadalmi Eszköz által finanszírozott kapacitásépítési programmal támogatja a marokkói civil társadalmat. A nők jogaival kapcsolatos előrehaladás lassú. Az EU költségvetés-támogatást nyújt (45 millió EUR) a kormány nemek közötti egyenlőséget előmozdító programjához. Az Unió várakozással tekint az APALD ("Autorité pour la parité et la lute contre contre toutes les formes de discriminations" – az egyenlőségért és a diszkrimináció elleni küzdelemért felelős hatóság) létrehozása és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről szóló törvény kidolgozása elé.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
185
HU
A halálbüntetés még érvényben van, de 1993 óta nem hajtottak végre kivégzést, és ezekre jelenleg moratórium van érvényben. Az ország parlamentjében egyre többször került szóba a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához csatolt, a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvhez való csatlakozás lehetősége. Az igazságügyi rendszer továbbra is alulfinanszírozott, és korrupciós vádak merülnek fel vele kapcsolatban. 2014-ben előkészítésre került az igazságügy reformjának és a nemzeti igazságügyi reformcharta végrehajtásának támogatására létrehozott uniós program (70 millió EUR). A nem kielégítő börtönkörülmények és a kínzás továbbra is aggodalomra adnak okot, bár világos politikai akarat mutatkozik a helyzet javítására: 2014 novemberében letétbe helyezték az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyve (OPCAT) megerősítő okiratait, valamint kidolgozták a nemzeti börtönreform-tervet, amelyhez az EU egy 2015-ben elfogadandó programon keresztül tervez támogatást nyújtani. 2014-ben az EU elfogadta a Marokkóra vonatkozó, a 2014 és 2017 közötti időszakra szóló egységes támogatási keretet. A keretben rendelkezésre álló összegek 25%-át a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és a mobilitás támogatására különítik el. 2014 decemberében aláírták azt a költségvetés-támogatási programot, amely az új nemzeti oktatási stratégiát támogatja (92 millió EUR). Nyugat-Szahara Nyugat-Szahara olyan terület, amelyet Marokkó és a Polisario Front egyaránt magának követel. Az ENSZ önkormányzattal nem rendelkező területként tekint Nyugat-Szaharára. A MINURSO (ENSZ békefenntartó misszió) nyugat-szaharai megbízatását 2015. április 30-ig meghosszabbították. Az EU 2014-ban többször is aggodalmának adott hangot a nyugat-szaharai konfliktus elhúzódása, valamint amiatt, hogy ez a régióban milyen következményekkel jár a biztonságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és az együttműködést illetően. Az Unió e kérdésekkel az EU–Marokkó társulási megállapodás alapján létrehozott közös szervek üléseinek keretében foglalkozott. Az EU mindvégig támogatta az ENSZ munkáját, valamint a 2099 (2013) és a 2152 (2014) ENSZ BT-határozatot, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a NyugatSzaharában és a tindoufi menekülttáborokban tapasztalható emberi jogi helyzet javításának fontosságára, és üdvözölte a Nemzeti Tanács Dakhlában és Laayoune-ban működő emberi jogi bizottságainak támogatását. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
186
HU
2013-ban az EU aláírta a „Az emberi jogok védelme és előmozdítása Marokkóban” elnevezésű kétoldalú együttműködési és támogatási programot. A végrehajtás alatt álló program keretében különösen a nemzeti emberi jogi tanácsnak (CNDH), valamint e tanács regionális és a Dakhlában és Laayoune-ban tevékenykedő bizottságainak intézményi kapacitását fogják megerősíteni. A CNDH a szakmai készségek és az emberi jogi helyzet nyomon követésére vonatkozó kapacitása tekintetében kap támogatást. Líbia A 2014 első felében elért előrelépés után – két általános szavazást tartottak az országban – a líbiai átmenet végül kisiklott a politikai polarizáció, valamint a rivális táborok között május óta Bengáziban és környékén egyre intenzívebbé váló harcok miatt, amelyek júliusban Tripolira is átterjedtek. 2014 szeptembere óta Líbiának de facto két parlamentje és két kormánya van. Az EU többször is figyelmeztette a feleket, hogy az önkényes letartóztatások, a kínzás és a lakhelyelhagyásra kényszerítés a nemzetközi jog súlyos megsértésének számít, valamint hogy a törvénytelen kivégzések és politikailag motivált gyilkosságok az emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Az EU üdvözölte az augusztus 27-én elfogadott 2174. sz. ENSZ-BT határozatot, amelynek értelmében a vagyoni eszközök befagyasztása és utazási tilalom sújtja azon személyeket, akik megsértik az emberi jogokat és a humanitárius jogot, vagy emberijogsértést követnek el. A főképviselő/alelnök élesen elítélt számos bűncselekményt: a jól ismert aktivista, Salwa Bugaighis meggyilkolását Bengáziban június 25-én, illetve a bengázi „fekete péntek” elkövetőit, akik legalább tíz újságírót, aktivistát és biztonsági dolgozót öltek meg szeptember 19-én. A főképviselő/alelnök az év folyamán több nyilatkozatot is kiadott, amelyekben mélységes sajnálatát fejezte ki a Líbiából Európába igyekvő migránsokat érintő újabb tragédiák miatt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
187
HU
Az EU többször is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy beszámolók szerint a dernai iszlám ifjúsági súra tanács szövetségre lépett az ISIS-szel (novemberben). A nem kormányzati szervezetek három dernai lakos lefejezéséről, valamint több tucat köztisztviselő, bíró, illetve a biztonsági erők tagjainak látszólag politikailag motivált meggyilkolásáról számoltak be. Az EU úgy véli, hogy a dernai lakosságot rettegésben tartó csoport kívül helyezte magát a politikai spektrumon, és ezért nem vehet részt az ENSZ által vezetett tárgyalásokban. E tekintetben az EU üdvözölte, hogy az ENSZ az 1267 sz. ENSZ-BT határozat értelmében terrorista szervezetnek nyilvánította az Ansan al Sharia Derna nevű szervezetet és más bengázi terrorista szervezeteket, és bízik abban, hogy a jegyzékbe vétel nyomán további eszközök állnak majd rendelkezésre ezen szerveztek megfékezésére, és a jegyzékbe vétel akadályozza majd anyagi forrásaik áramlását és műveleti lehetőségeiket. Együttműködési portfoliója segítségével az EU támogatta a nemzeti választási főbizottságot az alkotmányozó nemzetgyűlési (február) és a képviselőházi (június) választások előkészítésében. Az EU folytatta az emberi jogokkal és a jogállamisággal foglalkozó különböző programok végrehajtását. Az Unió végrehajtott a veszélyeztetett csoportok (fogva tartottak, kínzás áldozatai, fogyatékkal élő személyek és belső menekültek) védelmét célzó programokat is. A megbékéléssel foglalkozó programok ezen időszak alatt szintén hozzájárultak az emberi jogok előmozdításához.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
188
HU
IV.
Oroszország és Közép-Ázsia
Oroszország 2014-ben az EU ismét felszólította Oroszországot, hogy maradéktalanul tegyen eleget az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek. A nemzetközi jog tiszteletben tartására az Oroszországhoz intézett felhívás külön jelentőséget kapott azzal, hogy az ország részt vett a Krím jogellenes annektálásában és Ukrajna destabilizálásában. Ezenfelül az ukrán konfliktus kiélezte az oroszországi emberi jogi helyzetet is, elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságának, így a sajtószabadságnak és a szabad internetnek az újabb korlátozásaival. Ezzel kapcsolatban a civil társadalom szerepe és az emberi jogok tiszteletben tartása a kétoldalú kapcsolat központi eleme maradt. Az EU–Oroszország csúcstalálkozó (Brüsszel, 2014. január 28.), a magas rangú tisztviselők más találkozói mellett lehetővé tette az Európai Unió számára, hogy az orosz hatóságok felé jelezze egyre súlyosabb aggályait. Az EU továbbra is próbált közös álláspontot kialakítani Oroszországgal az aggodalomra okot adó emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban a nemzetközi emberi jogi fórumokon, így az Európai Tanácsban, az EBESZ-ben és az ENSZ közgyűlésében, illetve az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. A rendszeres kétoldalú emberi jogi konzultációkra egyáltalán nem is került sor az év folyamán, amire nem volt példa azóta, hogy 2004-ben közös határozattal a konzultációkat elindították. Az EU azért, hogy az Oroszországgal az emberi jogokról folytatott közvetlen tárgyalások hiányát pótolja, 2014 szeptemberében démarche-ot intézett az orosz félhez az aggályos kérdésekre vonatkozóan, és átnyújtott egy listát az egyéni ügyekről. Intenzívebbé váltak a kapcsolatok Moszkvában és Brüsszelben is az orosz civil társadalmi szervezetekkel. Az EU oroszországi küldöttsége és a tagállamok országszerte továbbra is figyelemmel kísérték a bírósági tárgyalásokat, és nyomon követték az emberi jogi nem kormányzati szervezetek látogatásait. Az EU részt vett az EU– Oroszország civil társadalmi fórum közgyűlésén (Tallinn, 2014. november). A véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés alapvető szabadságának érvényesítése egyre szigorúbb korlátokba ütközik, és ez az Oroszországgal kapcsolatos uniós aggályok lényegi eleme volt 2014-ben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
189
HU
Több független sajtóorgánum vált közigazgatási és igazságügyi zaklatás áldozatává, míg a televízión keresztül sugárzott állami propaganda mindazok marginalizálódásához vezetett, akik eltérő véleményt képviseltek, mivel őket az állam ellenségeként vagy ötödik hadoszlopként ábrázolták. Ez az állami hatóságok általi fokozott üldöztetéshez, illetve a független újságírók és sajtómunkások elleni erőszakos cselekményekhez vezetett, melyek esetében a hatóságok nem mindig járnak el kielégítő módon. E jelenséget szintén jól példázza, hogy Oroszországban korlátozták a külföldi sajtóorgánumok tevékenységét azzal, hogy a külföldi tulajdont érintő korlátozásokat vezettek be. Az EU szisztematikusan hangoztatta ezeket az aggályokat a nemzetközi fórumokon, különösen az EBESZ Állandó Tanácsában – mely heti rendszerességgel biztosított platformot e kérdések megvitatásához –, illetve az Európa Tanácsban. Szintén jelentős fejlemény volt a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény új rendelkezéseinek végrehajtása, melyek lehetővé teszik az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy bírósági tárgyalás nélkül a „külföldi ügynök” címkével lássa el azokat a nem kormányzati szervezeteket, melyek külföldi finanszírozásban részesülnek, és melyek homályosan meghatározott politikai tevékenységet folytatnak. E rendelkezések 2014-ben végig hatással voltak sok nem kormányzati szervezetre és megszűnéssel fenyegették őket. Az EU gyorsan reagált arra, hogy az Orosz Katonaanya-bizottságok Szövetségét „külföldi ügynöknek” címkézték, valamint arra is, hogy többször megkísérelték a Memorial nevű polgárjogi szervezetet likvidálni. Ez utóbbi szervezet magában foglalja az összes oroszországi Memorial csoportot, így a Memorial Emberi Jogi Központot is, mely 2009-ben Szaharov-díjat kapott. A szocsi olimpia megszervezésével kapcsolatban az EU februárban kijelentette, hogy az, hogy Jevgenyij Vitisko környezetvédelmi aktivistát hosszú börtönbüntetéssel sújtották „egy kerítés megrongálásáért”, aránytalan volt, és láthatóan azt a célt szolgálta, hogy megakadályozzák, hogy közzétegye az olimpia környezetvédelemi hatásáról szóló jelentését. A Föderáció 2013-as törvénye a gyermekeknek a hagyományos családi értékek megtagadását terjesztő propagandától való megvédéséről korlátozza az LGBTI-közösségeket abban, hogy szabadon élvezzék a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának alapvető szabadságát, és ezzel továbbra is komoly aggályokat vet fel. Az LGBTI személyek elleni erőszakot nem akadályozzák meg kellőképpen, az ilyen ügyeket nem vizsgálják ki és nem szankcionálják megfelelően az állami hatóságok, ami miatt e bűncselekmények gyakran büntetlenül maradnak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
190
HU
Az EU aggályainak adott hangot egyrészt amiatt, hogy februárban újabb ítéletek születtek a Bolotnyaja-téri tüntetőkkel szemben, a 2012. májusi ellenzéki gyűlésen való részvételt börtönbüntetéssel sújtva, másrészt amiatt, hogy Alekszej Navalnijt házi őrizetre ítélték, megtiltva számára, hogy az elkövetkező 5 év során választáson indulhasson. Az EU továbbá a pszichiátriai kezelés alkalmazása ellen is felszólalt, különösen Mihail Kosenko és Nadija Savcsenko esetében, és felszólította Oroszországot, hogy ilyen esetekben tartsa be az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottságának releváns iránymutatásait. Az EU kijelentette továbbá, hogy haladéktalanul szabadon kell bocsájtani Eston Kohver észt rendőrt, akit az orosz biztonsági szolgálatok raboltak el és tartanak jogtalanul fogva Oroszországban. A jogtalanul annektált Krími Köztársaságban a romló emberi jogi helyzet arra késztette az EU-t, hogy felszólítsa Oroszországot a Krímben élő vallási és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek, különösen a krími tatárok jogainak és alapvető szabadságainak fenntartására. A jelenlegi krími emberi jogi helyzet romlását jól példázza több krími tatár aktivista elrablása és üldöztetése. Az Európai Unió az Oroszország által a Krímben elrabolt személyek – így Oleg Szencov filmrendező – ügyét is felvetette, akiket súlyos, hosszú börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
191
HU
Az Európai Parlament továbbra is figyelemmel kísérte az oroszországi emberi jogi helyzetet. Márciusban állásfoglalást fogadott el a Bolotnyaja-téri tüntetők ügyéről, októberben pedig a Memorial nevű szervezet felszámolásának veszélyéről. Áprilisban a Tanácshoz intézett ajánlást fogadott el a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről. Ezen fejlemények összefüggésében az EU továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott az orosz civil társadalomnak és az EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumnak, különösen az emberi jogok európai eszközén (3 millió EUR) és a civil társadalom és helyi hatóságok programon (1 millió EUR) keresztül. Az uniós misszióvezetők elfogadták a civil társadalommal való együttműködés uniós programját. Kazahsztán Az EU Kazahsztánnal kapcsolatos emberi jogi prioritásai kiterjedtek a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságára, a fogva tartás körülményeire, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogra, a nők jogaira és a vallás vagy meggyőződés szabadságára. Kazahsztán késznek mutatkozott a reformra több területen is, így a kínzás megakadályozását és a nők jogait illetően, de a polgárjogok és a politikai jogok helyzete több szempontból is romlott. Az év során az EU a véleménynyilvánítás és a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdítására, a civil társadalom fejlesztésének és a egyesülési szabadságnak a támogatására, valamint a jogállamiság reformjának ösztönzésére törekedett.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
192
HU
2014 során az EU a Kazahsztánnal való politikai párbeszéd minden szintjén következetesen felvetette az emberi jogok kérdését. Novemberben Brüsszelben tartották az éves EU–Kazahsztán emberi jogi párbeszédet, melyen az EU több pozitív fejleményt üdvözölt, így azt is, hogy az ország szerepet vállalt az egyetemes emberi jogi helyzetértékelés második ciklusában, továbbá a kínzás megakadályozását szolgáló, újonnan létrehozott nemzeti mechanizmus munkáját. Az EU azonban több fejleménnyel kapcsolatban is aggályainak adott hangot, ideértve a tervek szerint 2015 januárjában hatályba lépő új büntetőjogi kódex egyes rendelkezéseit illetően, melyek több alapvető szabadságra is negatív hatással lehetnek. Az év során az EU hivatalosan és informálisan is arra ösztönözte Kazahsztánt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, dolgozzon ki egy új emberi jogi nemzeti cselekvési tervet, és azt hajtsa is végre. Az EU és Kazahsztán közötti új megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban szeptemberben magas rangú uniós tisztviselők látogatást tettek az országban, és a civil társadalom képviselőivel megvitatták az emberi jogi helyzetet. Márciusi látogatása során az Európai Parlament emberi jogi albizottságának delegációja állami intézmények, nemzetközi és civil szervezetek képviselőivel, illetve ellenzéki aktivistákkal találkozott. Az EU továbbra is sürgette a kazah hatóságokat, hogy bebörtönzött emberijog-védők egyéni ügyeit vizsgálja felül, így Roza Tuletajeva munkajogi aktivista ügyét is, akit fellebbezés után feltételesen szabadlábra helyeztek, és 2014 novemberében szabadon bocsátottak. Szintén pozitív fejlemény volt, hogy 2014 áprilisában az EU kazahsztáni küldöttsége meghívást kapott, hogy megfigyelőként részt vegyen az emberi jogi vetülettel foglalkozó tanácsadó testületben, mely a kormány és a civil társadalom képviselői között a demokráciáról és az emberi jogi kérdésekről szóló párbeszéd fő fóruma.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
193
HU
Az év során az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül finanszírozott számos projekttel aktívan előmozdította az emberi jogokat. A projektek többek között az alábbi kérdésekkel foglalkoztak: független és professzionális sajtó kialakítása, a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítése, emberi jogi oktatás, a kínzás és a rossz bánásmód felszámolása, a gyermekek elleni erőszak a zárt intézetekben, igazságügyi és jogi reform, a veszélyeztetett csoportok igazságszolgáltatáshoz való joga, valamint a halálbüntetés eltörlése. A Kazahsztánnak nyújtott éves támogatás összege 900 000 EUR volt. Kirgiz Köztársaság A Kirgiz Köztársaság vonatkozásában az EU emberi jogi célkitűzései az alábbiak voltak: a független és pártatlan bírói kar létrehozásának elősegítése; a kínzás felszámolása; a kisebbségekhez tartozókra vonatkozó jogi és szakpolitikai keret javítása; valamint a korrupcióval kapcsolatos zéró tolerancia elvének hatékony megvalósítása. Az EU 2014-ben is a politikai párbeszédek mindegyik formátumában foglalkozott az emberi jogi kérdésekkel és a demokráciával, így február 19-én az együttműködési bizottságban és november 18-án az együttműködési tanácsban. Az éves emberi jogi párbeszédet április 8-án tartották meg Biskekben. A megbeszélések középpontjában az alábbiak álltak: az igazságügyi reform, a korrupció elleni szakpolitikák, a jó kormányzás, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok megakadályozása, a nők jogai és a kisebbségekhez tartozók jogai, ideértve a 2010. júniusi erőszakkal kapcsolatos elszámoltathatóság vonatkozásában is. Az EU üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság Alkotmányozó Kamarájának és a kínzás elleni nemzeti prevenciós mechanizmus emberi jogokkal foglalkozó koordinációs tanácsának a létrehozását, valamint a menyasszonyrablások esetében a szigorúbb szankciók bevezetését. Az EU súlyos aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy újabb híradások érkeztek a foglyokkal szembeni kínzás és rossz bánásmód alkalmazásáról, és hangsúlyozta, hogy kész támogatni a hatóságokat a kínzás megakadályozásában. Az október 29–30án Osban megrendezett 5. EU–Kirgizisztán civil társadalmi szeminárium témája is a kínzás megakadályozása volt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
194
HU
Az emberi jogi párbeszéd és a kirgiz hatóságokkal való számos más találkozó keretében az EU aggályait fejezte ki a „szexuális kapcsolatok nem hagyományos formáihoz való pozitív viszonyulás kialakítását” büntetendővé tevő jogszabálytervezettel kapcsolatban, illetve azzal a jogszabálytervezettel kapcsolatban is, mely a külföldi forrásban részesülő nem kormányzati szervezeteket „külföldi ügynök” kategóriába sorolná. Elfogadása esetén mindkét törvénytervezet alapjában fenyegetné az emberi jogokat, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, melyeket az ország fő demokratikus vívmányai és modern alkotmányos garanciái között tartunk számon. Az EU továbbá kiemelte, hogy a szélsőséges vallási csoportokkal szembeni jogos biztonsági aggályok nem eredményezhetik azt, hogy a polgárokat vallásuk vagy meggyőződésük békés gyakorlásában korlátozzák. Az EU határozottan ösztönözte a Kirgiz Köztársaság hatóságait, hogy vizsgálják felül Azimjon Askarov bebörtönzött emberijog-védő ügyét. Az emberi jogok előmozdítását az EIDHR keretében finanszírozott projektek végrehajtása is támogatta, ideértve a kínzással kapcsolatos büntetlenség elleni küzdelem megerősítését, a belső migránsok jogainak biztosítását, illetve a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív oktatásának előmozdítását célzó projekteket is. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében az EU támogatta a Legfelsőbb Bíróság Alkotmányozó Kamaráját az alkotmányos igazságszolgáltatás minőségének és hatékonyságának javításában. Más projektek a nők szerepére és a fiatalok kreatív csoportokba való bevonására összpontosítottak. Az emberi jogi szempontok a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében finanszírozott jogállamisági, illetve a helyi közösségeket támogató programokban is helyet kaptak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
195
HU
Tádzsikisztán 2014-ban az EU Tádzsikisztánnal kapcsolatos prioritásai a következők voltak: a szabad és tisztességes választások támogatása, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságának védelme, a társadalmi igazságosság előmozdítása, a radikalizmus terjedésének visszaszorítása a fiatalok között, a migráns munkások jogainak védelme, valamint a civil társadalom további fejlődésének elősegítése. A tádzsikisztáni emberi jogi helyzet aggasztó maradt, és az év során negatív fejlemények történtek az online véleménynyilvánítás szabadságának és az egyesülési szabadság területén. Az EU különböző formátumokban folytatta az emberi jogok és a demokrácia megvitatását Tádzsikisztánnal, így az együttműködési tanácsban október 20-án és az együttműködési bizottságban június 18-án. Az éves emberi jogi párbeszédet az országgal június 17-én tartották meg Dusanbéban, az alábbi pontokkal a napirenden: kínzás és a fogva tartás körülményei, a menekültek jogai, a vallás vagy meggyőződés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, választások, a nők jogai, illetve a gyermekek jogai. Az EU üdvözölte, hogy Tádzsikisztán a legutóbbi, 2013-as találkozó óta tett néhány pozitív lépést, ideértve az emberi jogi biztos tanácsadó testületének létrehozását, a fogva tartást figyelemmel kísérő – a nem kormányzati szervezeteknek és az ombudsman hivatalának a képviselőit magában foglaló – csoport létrehozását, valamint a CEDAW-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének ratifikálását. Az EU emlékeztetett a jogszabályok végrehajtásának fontosságára, és az emberi jogi intézmények által betöltött szerep megerősítésének jelentőségére. Az EU különösen a 2013-as elnökválasztás hiányosságaira összpontosított, az EBESZ/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásaival összhangban, valamint azokkal a jelentésekkel foglalkozott, melyek – a kínzás elleni jogszabályokkal kapcsolatos pozitív fejlemények ellenére – a foglyokkal szembeni állítólagos rossz bánásmódról szóltak. Az EU aggályait fejezte ki a sajtószabadsággal kapcsolatos fejlemények, így egyes weboldalak letiltása miatt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
196
HU
Ezenfelül a sajtószabadságról november 18–19-én megrendezett EU–Tádzsikisztán civil társadalmi szemináriumon több mint 60 újságíró, médiaszakember, uniós szakértő és kormánytisztviselő vett részt, a nemzetközi közösség képviselői mellett. A kétnapos eseményen a kérdések széles körét vitatták meg, így értékelték az országban a média általános helyzetét, megvitatták a tájékoztatáshoz való hozzáférést, az információs társadalmat, a felelősségteljes újságírást és a szakmai etikát, a jó hírnév megsértésének fogalmát és Tádzsikisztánra való alkalmazását, valamint az ország digitális átállását. A civil társadalmi szervezet ezen szemináriumának ajánlásait 2015-ben figyelembe veszik az EU és Tádzsikisztán hivatalos emberi jogi párbeszéde során. Az EU több egyedi ügy kapcsán tevékeny szerepet játszott, ideértve Alexander Szodikov, a University of Toronto diákjának ügyét, akit júniusban tartóztattak le Tádzsikisztánban folytatott kutatásai idején. Az uniós misszióvezetők nyilatkozatban reagáltak Szodikov letartóztatására, majd az EU üdvözölte szabadon bocsátását és az országból való eltávozását.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
197
HU
Az EU az EIDHR által finanszírozott több olyan projektet is végrehajtott, melyek célja a kínzás megakadályozásának előmozdítása, a tádzsik migráns munkavállalók és családtagjaik emberi jogainak védelme, a tádzsikisztáni foglyok és volt foglyok társadalmi-gazdasági és kulturális jogainak megerősítése, illetve a menekültek és menedékjogot kérők szükséghelyzetére és azonnali jogsegélyére vonatkozó gyors reagálás biztosítása. Türkmenisztán Az EU Türkmenisztánnal kapcsolatos emberi jogi prioritásai az alábbiak voltak: a fogva tartás körülményeinek javítása, a kínzás megakadályozása, az igazságügyi reform, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, az emberijog-védők státusza, valamint a nők jogai. Az EU 2014-ben is hangot adott súlyos aggályainak a türkmenisztáni emberi jogi helyzet miatt a kormánnyal tartott találkozóin, ideértve a 2014. szeptember 15-én Brüsszelben megtartott éves emberi jogi párbeszédet is. Ez utóbbin az EU és Türkmenisztán nyílt megbeszélést tartott az országban tapasztalt néhány súlyos emberi jogi problémáról, így az emberek híradásokból ismert megkínzásáról és erőszakkal történő eltüntetéséről, a börtönöket jellemző rossz körülményekről, valamint a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás vagy meggyőződés szabadságának jelentős korlátozásáról. Az EU üdvözölte a közelmúltbeli elnöki dekrétumokat, melyekkel sok elítélt kegyelmet kapott (egy évben több mint 1000 fogoly), és a politikai okokból bebörtönzöttek szabadon bocsátását sürgette. 2014 novemberében a hatóságok engedélyezték, hogy egy uniós képviselő és néhány tagállami nagykövet felkeresse a dashoguzi női börtönt. Ezt azonban gyakorlati lépések nem követték, és a látogatásra nem került sor.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
198
HU
Az év során az EU ismét felszólította Türkmenisztánt, hogy tegyen további lépéseket az igazságügyi reform tényleges végrehajtása, a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása és a polgárjogok és a politikai jogok korlátozásainak enyhítése érdekében. Az EU üdvözölte egy harmadik türkmén párt bejegyzését, valamint a demokratikus reformok fokozására és az ombudsmani poszt létrehozására elindított alkotmányos reformfolyamatot, de emlékeztetett arra, hogy sürgősen el kell fogadni az emberi jogokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet. Az EU 2014 decemberében a közép-ázsiai regionális jogállamisági kezdeményezés keretében szemináriumot szervezett Asgabatban az alkotmányos reformról és az ombudsmani intézmények szerepéről. Az EU folytatta a türkmén civil társadalmi szervezetekkel a párbeszédet, és konzultációkat tartott a száműzetésben élő emberi jogi aktivistákkal, illetve a Türkmenisztánban tevékenykedő nemzetközi emberi jogi nem kormányzati szervezetekkel. A kérdések között szerepelt a nem kormányzati szervezetekről 2014 májusában elfogadott új törvény, melyben találni ugyan pozitív elemeket, de jelentős akadályokat állít az elé, hogy az országban független civil társadalmi szervezetek alakulhassanak meg és működhessenek. Üzbegisztán Az EU Üzbegisztánnal kapcsolatos emberi jogi célkitűzései között szerepelt a kínzás megakadályozása, a gyermekek jogai, a jogállamiság tiszteletben tartásának előmozdítása, a civil társadalom kialakításának támogatása és a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítása. Az EU prioritásként ösztönözte és támogatta Üzbegisztán kormányát azzal kapcsolatban, hogy az országot jellemző súlyos emberi jogi kihívások közül néhányat kezeljen, többek között a foglyokkal szembeni bánásmódot, a polgárjogok és politikai jogok korlátozásait, és az ország nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartását illetően.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
199
HU
Az EU különböző formátumokban folytatta az emberi jogok és a demokrácia megvitatását Üzbegisztánnal, így az együttműködési tanácsban március 17-én és az együttműködési bizottságban december 17-én. A november 18-án Brüsszelben megrendezett éves emberi jogi párbeszéden nyílt megbeszélést folytattak több kérdésről is, ideértve a munkajogot, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a vallás vagy meggyőződés szabadságát, a fogva tartás körülményeit, a kínzás és a rossz bánásmód megakadályozását, illetve a nők jogait. Az üzbég hatóságokkal tartott rendszeres politikai párbeszéde során az EU üdvözölte, hogy előrelépés történt a gyermekmunka gyapotbetakarításban való alkalmazásának felszámolása terén. Az EU ösztönözte Üzbegisztánt, hogy bővítse ki együttműködését az ILO-val a munkaerő-piaci reformok és az ILO-egyezmények végrehajtása terén. Az EU kiemelte, hogy Üzbegisztán ILO-val való együttműködése jól mutatja, milyen értékes az emberi jogi aggályok kezelése szempontjából a nemzetközi közösséggel fenntartott kapcsolat, továbbá javasolta, hogy Üzbegisztán mérlegelje, hogy más emberi jogi kérdésekben is hasonló megközelítést alkalmazzon. Az EU határozottan ösztönözte az üzbég hatóságokat, hogy mérlegeljék az ENSZ különleges eljárásainak meghívását. Az EU üdvözölte, hogy novemberben hivatalosan elfogadták azt a nemzeti cselekvési tervet, mely azon ajánlások végrehajtására vonatkozik, melyeket az ország az Emberi Jogi Tanácsban a 2014-es emberi jogi helyzetértékelése keretében elfogadott. Azonban az Üzbegisztán és az ENSZ fejlesztési programja közötti, a nemzeti cselekvési terv megvalósítását megkönnyítő egyetértési megállapodás elfogadása még várat magára. Bár a cselekvési tervet év végéig nem kapta meg az EU, az üzbég hatóságok kijelentették, hogy az rendelkezik a fogva tartásra szolgáló helyek ellenőrzésére irányuló független nemzeti prevenciós mechanizmus kialakításáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
200
HU
Az EU üdvözölte az EBESZ/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala részleges választási megfigyelő missziójának a 2014. decemberi parlamenti választásokra való telepítését, és ösztönözte Üzbegisztánt, hogy hajtsa végre a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala fennmaradó ajánlásait, és ezáltal teljesítse a választásokkal kapcsolatos nemzetközi normákat. Az év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel Taskentben és Brüsszelben, továbbá a száműzetésben élő üzbég aktivistákkal is. Az Európai Parlament 2014 októberében állásfoglalást fogadott el, melyben az emberi jogi helyzettel, a politikai foglyokkal szemben a források szerint alkalmazott rossz bánásmóddal és a fogva tartás rossz körülményeivel foglalkozott. Egy parlamenti képviselői delegáció Taskentbe látogatott a decemberi törvényhozási választások előtt. A pénzügyi együttműködést illetően az EU továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott Üzbegisztánnak a büntetőjogi rendszer reformprogramján, valamint az üzbég parlamenti rendszer reformját támogató projekten keresztül.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
201
HU
V.
Afrika
Afrikai Unió – EU–Afrika közös stratégia Az Unió és az afrikai kontinens közötti, az EU–Afrika közös stratégia (JAES) keretében folytatott partnerség középpontjában a demokratikus kormányzás és az emberi jogok állnak. A 2014 áprilisában Brüsszelben megrendezett negyedik EU–Afrika csúcstalálkozón mindkét kontinens állam-, illetve kormányfői, valamint az Afrikai Unió (AU) Bizottságának, illetve az Európai Bizottságnak az elnöke is ismételten kifejezték elkötelezettségüket a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság elvei iránt. Arról is megállapodtak, hogy együttműködnek az emberi jogok, a nemzetközi jog és a nemek közötti egyenlőség teljes tiszteletben tartásának biztosítása érdekében és a büntetlenség, továbbá a diszkrimináció, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formája elleni küzdelemben. Az EU 2014-ben is támogatta az AU és az afrikai kormányzási struktúra arra vonatkozó megbízatását, hogy kövesse nyomon az afrikai emberi jogi stratégia és az afrikai emberi jogi eszközök – így a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta – valamennyi AU-tagállam általi tényleges végrehajtását. Az EU ezenfelül 1,8 millió EUR összegű alapfinanszírozást nyújtott a Pánafrikai Parlamentnek, az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bíróságának – többek között jogsegély-alap létrehozásához –, valamint az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának (ACHPR). Az EU 2014-ben olyan fontos együttműködési projekteket hagyott jóvá, melyek célja az emberi jogok megerősítése a kontinensen. Az ACHPR a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül 1,5 millió EUR támogatást kap a munkájához, különösen az emberijogvédőkkel, a véleménynyilvánítás szabadságával és a nők jogaival foglalkozó különleges előadók tevékenységéhez. Ezenfelül 1,2 millió EUR összegű folyamatos program célozza az emberijogvédők védelmének és tevékenységének megerősítését pánafrikai szinten. Az új pánafrikai program keretében az EU mindezen felül jóváhagyott egy 6,5 millió EUR összegű projektet, melynek célja az AU Bizottsága arra vonatkozó kapacitásának megerősítése, hogy az elkövetkező három évben a kontinensen megfigyelje a választásokat. Ez kiegészíti az AU-nak már eddig is nyújtott 0,8 millió EUR összegű támogatást, mely az AU választási megfigyelő misszióinak Afrikában 2014 során való telepítését szolgálja.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
202
HU
2014-ben az EU megerősítette az AU-val egyes konkrét emberi jogi témákkal kapcsolatban folytatott együttműködését és párbeszédét. Például 2014 szeptemberében közös EU–AU szemináriumon mozdították elő az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló ENSZiránymutatás végrehajtását a két régióban. A szemináriumot – melyről a legutóbbi 2013-as emberi jogi párbeszéden állapodtak meg – az EU JAES támogatási mechanizmuson keresztül szervezték meg. Az EIDHR keretében finanszíroztak egy AU–Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) szemináriumot 2014 júliusában Addisz-Abebában, valamint a halálbüntetésről tartott első kontinentális konferenciát ugyanebben a hónapban Beninben. 2014 szeptemberében közös EU–AU szemináriumot tartottak Addisz-Abebában az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről és a vállalati társadalmi felelősségvállalásról. Az EKSZ, az Európai Bizottság és több uniós tagállam véleményt, szakértelmet és tapasztalatot cserélt a felelősségteljes vállalatvezetést elősegítő intézkedések végrehajtásával kapcsolatban. A felek vállalták az ENSZ-iránymutatásnak saját területükön való előmozdítását és végrehajtását, illetve azt, hogy foglalkoznak az esetleges együttműködés területeivel. Az EU megállapodott arról, hogy technikai és pénzügyi támogatást nyújt egy olyan AU-keret kialakításához, mely a felelősségteljes vállalatvezetés előmozdítását szolgálná Afrikában.
Angola Az EU 2014-ben is megbeszéléseket folytatott Angolával az emberi jogokat és a demokráciát érintő kérdésekről, és gondosan figyelemmel kísérte az ország politikai és emberi jogi helyzetét. Az EU fő célja támogatni, hogy Angolában erős civil társadalom alakuljon ki. Az EU ezenfelül szorosan figyelemmel kíséri a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó törvények végrehajtását, ideértve a független sajtóval, a gyülekezési szabadsággal, valamint az önkényes fogva tartással és a túlzott erőszak alkalmazásával kapcsolatos helyzetet. Általános célként az EU támogatja Angolát a gazdagok és a szegények közötti különbségek csökkentésében, ugyanis a gazdasági és a szociális jogok továbbra is kihívást jelentenek az országban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
203
HU
Az „EU–Angola közös előrelépés” keretében tartott első miniszteri találkozón (Brüsszel, 2014. október 17.) emberi jogi kérdéseket vitattak meg. Az EU aggályainak adott hangot a jó hírnév megsértéséről szóló törvénnyel – mivel az korlátozza az oknyomozó újságírást –, illetve a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát érintő helyzettel kapcsolatban. Az EU üdvözölte a nőknek a politikában való részvételéről szóló törvény kihirdetését, ugyanakkor kiemelte, hogy a nők jogaival kapcsolatban még akad tennivaló. Mindkét fél megállapodott abban, hogy legalább évente egyszer megbeszélést folytat a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszéd keretében. Az EU továbbá támogatta Angola 2014-es egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelését, mely ajánlásokat tartalmazott a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságával, a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszakkal, valamint az igazságügyi intézményekkel kapcsolatban. Angola felkérést kapott, hogy nemzeti jogát igazítsa a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumához, hogy azt mihamarabb ratifikálhassa. A pénzügyi támogatást illetően az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül több projektet támogat a sajtóval és az újságírók képzésével kapcsolatban. Ezenfelül a PAANE II program keretében támogatja a nem állami szereplőket is. 2014-ben az EU pénzügyi támogatást nyújtott az UNICEF-nek egy olyan programhoz, melynek célja Angola születési anyakönyvi rendszerének javítása és az angolai serdülők igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítése. Benin Az ország fő emberi jogi kihívásai közé tartozik a gyenge igazságügyi rendszer, a rossz börtönviszonyok, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és megkülönböztetés, és ezért ezek az EU számára kiemelt prioritásnak számítanak Benin viszonylatában. A gyermekek jogaival kapcsolatos helyzet Beninben továbbra is igen aggasztó, ahogyan azt az ENSZ gyermekkereskedelemmel, a gyermekprostitúcióval és a gyermekpornográfiával foglalkozó különleges előadója, Najat Maalla M'jid is kiemelte, aki ezzel kapcsolatos jelentését 2014-ben terjesztette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé. E probléma továbbra is kiemelt prioritás az EU számára Beninnel kapcsolatban, és folytatja az erőszak és szexuális bántalmazás áldozatául esett gyermekek védelmét célzó intézkedéseket.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
204
HU
Rendszeres kapcsolatokon és politikai párbeszéden keresztül az EU-nak módja van megvitatni a kormánnyal az emberi jogokkal és az igazságügyi reformmal kapcsolatos kérdéseket. A hivatalos politikai párbeszéd legutóbbi fordulójára 2014 decemberében került sor Benin elnökével. Az EU ezenfelül a civil társadalommal, így emberi jogi nem kormányzati szervezetekkel is rendszeresen folytat párbeszédet. A pénzügyi együttműködést illetően az EU támogatja a jogalkotási eljárás és az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítésének javítását azzal, hogy 4,5 millió EUR összeget nyújt az igazságügyi ágazat reformjához, ideértve az igazságszolgáltatási lánc kapacitásainak megerősítését és a kódexek és törvények modernizálását is. A kormány és az alkotmányos intézmények bizonyították az igazságügyi reform iránti elkötelezettségüket. 2014 szeptemberében új 8 millió EUR költségvetésű programról született megállapodás a reform véghezvitele céljából. A börtönviszonyok javítása érdekében az EU jelenleg támogat egy igazságszolgáltatással kapcsolatos projektet (PARJ), valamint a büntetésvégrehajtásban előforduló veszélyhelyzetekre vonatkozó terv kidolgozását, mely arra ösztönözte a kormányt, hogy 2014-ben saját forrásból új börtönöket építsen és nyisson. Az EU ezenfelül pénzügyi támogatást nyújt egyes projektekhez, melyek célja a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolása és a nők jogainak előmozdítása Beninben. Továbbá, mint fentebb említettük, több uniós kezdeményezés irányul a gyermekek jogainak védelmére és a gyermekkereskedelem elleni küzdelemre. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül az EU támogatja két ifjúsági fogva tartási, képzési és visszailleszkedési központ javítását. Végezetül, az EU intézkedéseket hoz a fogyatékossággal élők jogainak előmozdítására Beninben. Botswana Az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a Botswanával fennálló kapcsolatok keretében a halálbüntetésre és a kisebbségekhez – így a bennszülött San közösséghez és az LGBTI-közösséghez – tartozó személyek jogainak kérdésére összpontosítanak. Az EU elsősorban az éves politikai párbeszéd keretében megbeszéléseket folytat az emberi jogokról és a demokráciáról a botswanai kormánnyal. 2014 októberében nemzeti választásokat tartottak, ezért a párbeszéd következő fordulójára várhatóan 2015 elején kerül sor, immár az új vezetéssel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
205
HU
Az EU 2014-ben folytatta a rendszeres eszmecserét az országban tevékenykedő vezető emberi jogi szervezetekkel. A 2014. október 24-i választások alkalmával az uniós tagállamok botswanai képviseleteinek és az EU küldöttségének diplomatái közös diplomáciai megfigyelést végeztek a fővárosban és környékén, melynek alapján megerősítették, hogy a választás napját nyugodt és fegyelmezett légkör jellemezte. Az EU küldöttsége és az országban jelenlévő uniós tagállamok aktívan részt vesznek az átfogó emberi jogi stratégia és nemzeti cselekvési terv kialakításáról, illetve a párizsi elveknek megfelelő, az emberi jogokkal foglalkozó nemzeti intézmény létrehozásáról szóló megbeszélésben. Az EU misszióvezetői rendszeresen megvitatják a helyzetet a botswanai San vagy Basarwa etnikai kisebbséggel. Az EU küldöttsége és a Botswanában jelenlévő uniós tagállamok arra törekedtek, hogy következetesen és közösen emlékezzenek meg a halálbüntetés elleni világnapról és az emberi jogok napjáról, hogy tevékenységük a legnagyobb hatást fejthesse ki. Mivel Botswana az Emberi Jogi Tanács tagja, az EU küldöttsége és az uniós tagállamok ezzel kapcsolatban démarche-okat intéztek a helyi hatóságokhoz. Az EU küldöttsége és a Botswanában jelenlévő uniós tagállamok támogatást nyújtottak a kormánynak az egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelés ajánlásainak végrehajtásához, ideértve az olyan kérdésekről tartandó nyilvános vitát is, mint például a halálbüntetés és az azonos neműek kapcsolata. A pénzügyi együttműködés terén az ország a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül részesül uniós támogatásban. Az EIDHR keretében 2014-ben 0,6 millió EUR értékű új ajánlattételi felhívást tettek közzé a civil társadalom támogatása céljából olyan kérdések kapcsán, mint az emberi jogok, az állampolgári ismeretek oktatása, a gyermekek, a bennszülött népek jogai és a kisebbségekhez tartozó személyek jogai, az LMBTI személyek jogai, a halálbüntetés, valamint a kormány átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése a polgárokkal szemben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
206
HU
Burkina Faso Az EU prioritásai az emberi jogok védelmével kapcsolatos intézményi keret megerősítésére, a halálbüntetés eltörlésére, a kínzás felszámolására, a fogva tartás körülményeinek javítására és a bírósági eljárások tartamára vonatkoznak. A többi prioritás között találjuk az igazságügyi rendszer megerősítését, a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, az emberijog-védők és a civil társadalom védelmét, valamint a nők és gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét. Mindazonáltal az országban a közelmúltban történt politikai fejlemények szükségessé tehetik a prioritások felülvizsgálatát rövid távon, és a volt politikai többség szimpatizánsai elleni megtorlásokról szóló, meg nem erősített híradások az emberi jogi helyzet átértékelését eredményezhetik. A 27 éven át hatalmon lévő Compaoré elnököt tisztétől megfosztó népfelkelést követően emberi jogi jogsértésekről érkeztek beszámolók. E jogsértéseket kezelni kell. Az újonnan kinevezett átmeneti hatóságok csak 2014 novemberében kezdték meg működésüket, és az EU aktívan keresi velük a kapcsolatot. Az új kormány gyorsan helyreállította a békét és a rendet, és jelezte, hogy kész fellépni a korrupció ellen és megreformálni az igazságügyi ágazatot. A biztató jelek ellenére híradások érkeztek törvényen kívüli megállapodásokról és a volt kormánypárthoz közeli személyek üldöztetéséről (ideértve vandalizmust és fosztogatást is). Az együttműködést illetően az EU folytatni fogja az igazságügyi ágazatot támogató jelenlegi programot. Mérlegelés alatt áll további segítség nyújtása, de az együttműködés fő területei nem változnak, így a kormányzás területe sem. Burundi 2014-ben az EU fő célkitűzése az emberi jogokkal kapcsolatban Burundi viszonylatában az volt, hogy előrelépés történjen a jogállamiság terén, ideértve az egyéni jogok és alapvető szabadságok védelmét is. Ezt az átfogó célt támogatandó az EU az igazságügyi rendszer megerősítésére, az emberijog-védők előmozdítására és védelmére, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemre összpontosított. Az EU továbbá ösztönözte a hatóságokat, hogy folytassanak nyomozást a törvényen kívüli kivégzésekkel és kínzásokkal kapcsolatban, és számolják fel a büntetlenséget.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
207
HU
A 2015-ben esedékes választások összefüggésében, melyet a politikai tér lezárása és az igazságszolgáltatás egyre erősebb átpolitizálása jellemez, az EU ismételten felvetett több konkrét kérdést: a választási folyamat inkluzív jellegét, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a tüntetés szabadságának tiszteletben tartását, a politikai pártok ahhoz való jogának gyakorlását, hogy a kormány beavatkozása nélkül tevékenykedhessenek, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. A Burundival tartott éves emberi jogi párbeszéd keretében az alábbi kérdéseket vitatták meg: az emberijog-védőkre a hatóságok által gyakorolt nyomás, az emberijog-védő szervezetek tevékenységét akadályozó tényezők, az igazságszolgáltatás átpolitizálása, a nők és a kisebbségek helyzete, valamint a polgári szabadságok megtagadása. Ezenfelül az EU 2014-ben politikai párbeszéd keretében négy találkozót tartott Burundival a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerint. E találkozókon az EU ismét a politikai és polgári jogok tiszteletben tartását és előmozdítását kérte, valamint kifejezte, hogy fontos biztosítani az igazságügyi rendszer függetlenségét, illetve felszámolni a büntetlenséget. A kétoldalú találkozókon, így az EU–Afrika csúcstalálkozó alkalmával is felvetették az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdéseket. Az EU civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédét illetően 2014 májusában több mint 70 ilyen szervezettel folytatott konzultációt a civil társadalommal folytatott kapcsolatok uniós országspecifikus programja előkészítésének összefüggésében. 2014 decemberében Burundiban konzultációra került sor a civil társadalmi szervezetekkel az emberi jogi tevékenységek esetleges jövőbeli pénzügyi támogatásáról. Az EU emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységét illetően 2014-ben más jelentős fejlemények is történtek. Az EU például emlékeztette a kormányt arra a vállalására, hogy jelentést tesz közzé azt a széles körű konzultációt követően (états généraux de la justice), mely feltárta, hogy Burundiban a politika még mindig rányomja bélyegét az igazságszolgáltatásra, mely nem független. Az Igazságügyi Minisztérium ágazati áttekintést szervezett, mely lehetővé tette a jelentésben foglalt legtöbb ajánlás nyomon követését. Az EU részt vett a gyermekek és fiatalok jogainak különböző területeken való előmozdítását és védelmét, valamint a kisebbségi csoportokkal szembeni megkülönböztetés csökkentését célzó tevékenységben, melyet az EIDHR keretében finanszíroztak. Az EU jogi segítséget, valamint orvosi és pszichoszociális ellátást biztosított veszélyeztetett gyermekek és börtönben lévő kiskorúak számára. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
208
HU
Az EU szorosan figyelemmel kísérte a 2013-ban elfogadott és a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztető sajtótörvény hatását, valamint a nyilvános tüntetésekről és a civil társadalmi szervezetekről szóló két másik fontos törvénytervezetről folyó vitát. Végezetül az EU figyelemmel kísérte Pierre Claver Mbonimpa emberijog-védő és a Mouvement pour la Solidarité et la Démocratie nevű politikai párt ügyét, és jelen volt a bírósági meghallgatásokon. Az EU 2014-ben nyilatkozatot adott ki az alábbi témákról: fokozódó politikai feszültség és a politikai és polgári jogok korlátozása; a fogva tartottak jogai tiszteletben tartásának fontossága, hivatkozással Pierre Claver fogva tartására; a magatartási kódex aláírása, valamint a 2015-ös választásokat megelőző menetrend keretében folytatandó politikai párbeszéd. A Tanács a 2014. júliusi következtetéseiben a Külügyek Tanácsa hangsúlyozta, hogy a 2015. évi burundi választások kulcsfontosságú lehetőséget biztosítanak a közelmúltban elért eredmények megszilárdítására és egy stabilabb jövő megalapozására. A Tanács üdvözölte, hogy egyhangúlag elfogadták a választási törvényt és minden párt megállapodott a magatartási kódexről, de kiemelte, hogy egyre aggályosabb a politikai teret és a polgári szabadságokat érintő korlátozás Burundiban. Az Európai Parlament 2014. szeptember 18-án állásfoglalást fogadott el Burundiról. Ebben elítélte Pierre Claver Mbonimpa emberijog-védő fogva tartását, és többek között azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. Felhívta továbbá Burundi kormányát, hogy teljesítse a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, és aggodalmát fejezte ki a büntetlenséggel, az önkényes fogva tartással és a szociális-gazdasági helyzettel kapcsolatban. A pénzügyi együttműködést illetően az EU a vonatkozó reformok támogatásával segítette elő a párbeszédet. A jó kormányzás kialakítására irányuló program (28 millió EUR) keretében az EU helyi bíróságok építését, bírósági személyzet és bírók képzését, valamint a helyi szintű jogi segítségnyújtást támogatta. Az EU több mint 400 000 EUR összeggel támogatta az újságírókkal kapcsolatos tevékenységeket. Az EU a civil társadalmi szervezetek megerősítését célzó 5,5 millió EUR költségvetésű projekttel folytatta a burundi civil társadalom támogatását. Az EU hét alkalommal nyújtott emberijog-védőknek támogatást az EIDHR sürgősségi alapján keresztül.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
209
HU
Kamerun A Kamerunnal fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogokat és a demokráciát illetően az EU folyamatos prioritásai a kínzás elleni küzdelem, a fogva tartás körülményeinek javítása, az emberijog-védők védelme, a gyermekek jogainak előmozdítása, különösen a gyermekkereskedelem elleni küzdelem, a nőkkel szembeni erőszak felszámolása, valamint a megkülönböztetésmentesség. Az EU 2014-ben is aktívan előmozdította az emberi jogokat és a demokráciát Kamerunban. Ezt különböző formátumokban tette, így a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszéden keresztül is. Az év során az EU ismételten felszólította Kamerunt a halálbüntetés eltörlésére és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálására. Júliusban az EU és Kamerun politikai párbeszéd keretében a biztonsággal és a gazdasággal foglalkozott, és ezen a találkozón az EU kiemelte, hogy az országnak a Boko Haram felkelés semlegesítését célzó erőfeszítései során biztosítani kell az emberi jogok, így a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog teljes körű védelmét. A párbeszéd második éves fordulójára 2015 januárjában került sor. A Kamerun 2013-es időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében foglalt ajánlások végrehajtása a párbeszéd alapvető részét képezte. Az EU küldöttsége Yaoundéban szintén kapcsolatot tartott fenn az emberi jogok védelméért és a demokrácia előmozdításáért felelős állami szervekkel. 2014 során a küldöttség vezetője találkozott az emberi jogokért és szabadságokért felelős kameruni nemzeti bizottság, a Nemzeti Kommunikációs Tanács és a nemzeti választási bizottság elnökével. Az EU folytatta párbeszédét a civil társadalommal. Az emberijog-védőkkel, így az LMBTI személyek jogainak védelmében részt vevőkkel rendszeres találkozókat tartottak. E találkozók sikerrel ösztönözték az emberijog-védőket az egymás közötti koordináció javítására, akik ezt követően platformot hoztak létre a szoros együttműködésre és az információ-megosztásra. Ezenfelül az EU a tagállamok teljes körű részvételével kidolgozta a kameruni civil társadalommal folytatandó kapcsolat menetrendjét.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
210
HU
A pénzügyi együttműködés terén az ország a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül részesül uniós támogatásban, Az EIDHR keretében a 2014-ben támogatásra javasolt projektek az emberkereskedelem elleni küzdelemre, a gyermekek szexuális kizsákmányolására és a Kamerun északi részén található hagyományos társadalmakban (Lamidas) alkalmazott kényszermunkára irányultak. Az EIDHR keretében finanszírozott projektek folytatták tevékenységüket a börtönviszonyok sajtóvisszhangjával és a kameruni börtönökben az emberi jogi helyzet javításával kapcsolatban (mely kiterjedt a bírói kar és a büntetés-végrehajtási személyzet képzésére is). Az EU ezenfelül továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott a nem állami szereplőkre vonatkozó programon és az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, az erdészeti irányítással és az erdészeti termékek kereskedelmével (Forest Law Enforcement, Governance and Trade programme, FLEGT) kapcsolatos EU–FAO programon keresztül az emberi jogokat érintő ágazatokban. E programok foglalkoztak az igazságszolgáltatáshoz való joggal (kiskorúak, HIV-vel/AIDS-szel élők stb. esetében) és a természetes erőforrások igazgatásával (ideértve a földeltulajdonítás elleni küzdelmet, a helyi bennszülött népek jogait és a földdel kapcsolatos konfliktusok rendezését). Zöld-foki-szigetek A Zöld-foki-szigetek továbbra is jó eredményeket tud felmutatni a demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása területén. A Zöld-foki-szigetekkel fennálló kapcsolatai keretében az EU fő célkitűzése az volt, hogy támogassa a hatóságoknak a még mindig megoldatlan problémákra irányuló erőfeszítéseit, ideértve különösen a nemi alapú erőszakot és a nőkkel szembeni megkülönböztetést, a gyermekek jogait és a migránsokkal szembeni megkülönböztetésmentességet. Az EU 2014-ben is folytatta a rendszeres párbeszédet a demokrácia és az emberi jogok megszilárdításáról az EU–Zöld-foki-szigetek partnerség keretében. E partnerség lehetővé teszi a megerősített politikai párbeszédet a demokráciáról, az emberi jogokról, a jogállamiságról és a jó kormányzásról. A különleges partnerség cselekvési tervében külön figyelmet szentelnek a nők és a gyermekek jogainak, a migránsok helyzetének, a családon belüli erőszak elleni küzdelemnek, az igazságügyi rendszer javításának, a korrupció elleni küzdelemnek és a jó kormányzás előmozdításának.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
211
HU
Az EU folytatta egyrészt azon projektek pénzügyi támogatását, melyek elősegítik a nők és gyermekek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak előmozdítását, másrészt a Zöld-foki-szigeteken a civil társadalom megerősítését. 2014 során az ország az EU finanszírozta PALOP (portugál nyelvű afrikai országok) program kedvezményezettje volt a polgári és a politikai jogok területén. Közép-afrikai Köztársaság Az Európai Unió 2014-ben is az emberi jogi helyzet javítására törekedett a Közép-afrikai Köztársaságban (KAK), rendszeres párbeszédre összpontosítva az átmeneti hatóságokkal, és számos különböző uniós eszköz által támogatva azt. A párbeszédet megkönnyítette a 2014 januárjában hivatalba lépő új hatóságoknak a nemzetközi közösség felé való nyitottsága. Az új hatóságok különböző szinteken külön figyelmet szenteltek az emberi jogoknak és szolidaritásukat fejezték ki a KAK polgárait sújtó rendkívül nehéz és néha elviselhetetlen helyzettel kapcsolatban, ami ellentétben áll a kormány korábbi évekre jellemző álláspontjával. Az EU és a tagállamok által a KAK-ban folytatott emberi jogi tevékenységeket nagy mértékben befolyásolta a fővárosban és az ország egészében romló biztonsági helyzet, a hazatérő menekültek kérdése (becslések szerint 420 000 menekültről van szó), a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek helyzete, valamint a büntetlenség elleni küzdelem. Az NBB bejelentette, hogy nyomozás indul a háborús bűnökkel és az emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, és hogy az elkövetkező hónapokban irodát készül nyitni Banguiban. Az Emberi Jogi Tanács szeptemberben Genfben egy évvel meghosszabbította Keita Bocoum független szakértő megbízatását, akinek az ajánlásaiban kiemelt helyet kapott, hogy biztosítani kell az átmeneti igazságszolgáltatást. Más téren az ENSZ BT szankciókat fogadott el két személlyel szemben, és további húsz KAK állampolgárt és szervezetet javasolt a jövőben esetleges további szankciókra.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
212
HU
Az EU és a tagállamok 2014-ben átfogó megközelítést követve kiterjesztették tevékenységük körét a KAK-ban, ideértve egy KBVP-műveletet (EUFOR-KAK), melynek megbízatása 2015. március 15-én jár le, valamint a Békou Vagyonkezelői Alap létrehozását, melyet az Európai Bizottság kezel, és melyhez az első évben az EU, Franciaország, Németország és Hollandia járult hozzá, összesen 74 millió EUR összeggel . Az alapból 2015 januárjában kezdik meg az első kifizetéseket, főleg szociális jellegű projektekre. Az EU 2014-ben nyolc nyilatkozatot fogadott el a KAK-ról, és a Külügyek Tanácsa hétszer foglalkozott következtetéseiben az országgal. Az Európai Parlament március 13-án állásfoglalást fogadott el, melyben ismét kijelentette, hogy súlyosan aggasztónak tartja a KAK-beli helyzetet, és kiemelte, hogy a humanitárius fronton sürgős fellépésre van szükség. Több helyi nyilatkozat is született közösen az országban jelen lévő más nemzetközi partnerekkel, különösen a nemzetközi közvetítési gyakorlattal és a nemzetközi kapcsolattartó csoporttal összefüggésben. Az informális kapcsolatokon, valamint a KAK hatóságaival és a civil társadalom képviselőivel folytatott rendszeres párbeszéden túl az EU és Franciaország démarche-ot intézett a Külügyminisztériumhoz az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán tartandó – különösen a halálbüntetés alkalmazásáról szóló – szavazásokról. Ha a KAK a halálbüntetés elleni moratórium elfogadása mellett szavaz, az pozitív jelként értelmezhető, és mindenképpen biztató az ország emberi jogi helyzetéről szóló párbeszéd kilátásait illetően. A KAK 2014-ben úgy döntött, hogy az ENSZközgyűlés Harmadik Bizottságában tartott szavazások során az EU által képviselt állásponthoz igazodik. A pénzügyi támogatással kapcsolatban több olyan projekt megvalósítása folyik, melyet a tematikus és a nem állami szereplőkre vonatkozó költségvetési sorokból finanszíroznak. Például a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül támogatásban részesül egy olyan projekt, melynek célja a bennszülött és az erdőben élő népek jogainak előmozdítása, és az igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének megerősítése. A nem állami szereplőkre vonatkozó költségvetési tétel révén az EU finanszírozza a nők üzleti kezdeményezéseinek előmozdítását a KAK-ban. Mindazonáltal egy év elteltével és néhány pozitív eredmény ellenére a projektet október 1-jén fel kellett függeszteni a bangui biztonsági problémák miatt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
213
HU
Az EU azokat a civil társadalmi szereplőket is támogatja, melyek célja életképes és tartós béke megteremtése a KAK-ban. Finanszírozásban részesülnek még a nemek közötti egyenlőséggel és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos projektek is. Ezenfelül 2014-ben 1 millió EUR összegű támogatást hagytak jóvá az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának támogatását célzó projektre, mely az emberi jogi jogsértések megakadályozására irányul majd. Csád Csádban az emberi jogok előmozdításával kapcsolatos fő uniós célok 2014-ban is a következők voltak: az igazságügyi rendszer és a biztonsági erők reformja, a gyermekek és nők jogainak előmozdítása, valamint a demokrácia előmozdítása és a halálbüntetés alkalmazása elleni küzdelem. Az EU tevékenysége több formában valósult meg politikai párbeszédtől technikai együttműködésig, különösen az Európai Fejlesztési Alapon, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön, illetve a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül. A Cotonoui Megállapodás 8. cikkének keretében az EU és tagállamai 2014 júniusában politikai párbeszédet tartottak a csádi hatóságokkal. A párbeszéd e fordulóján az EU aggályainak adott hangot több emberi jogi kérdéssel, elsősorban az igazságszolgáltatás reformjával, a fogva tartás körülményeivel, illetve Hissène Habré volt csádi diktátor bírósági eljárásával kapcsolatban. Az EU megkezdte Hissène Habré 21 vádlott-társa november 14-én N'djamenában elkezdődött bírósági eljárásának nyomon követését. Az EU a Stabilitási Eszköz révén támogatja olyan rendezvények szervezését, melyek felhívják a figyelmet a Habré-eljárásra és annak következményeire. Tágabb értelemben az egyik csádi emberi jogi szervezet által végrehajtott, a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatott projekt 2014 novemberében indult el azzal a céllal, hogy a csádi átmeneti igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket meg lehessen vitatni. A biztonsági ágazat reformját támogató program részeként két szerződést írtak alá nem kormányzati szervezetekkel azzal a céllal, hogy javítsák a biztonsági erők és a lakosság közötti kapcsolatot, a fokozott elszámoltathatóság keretében.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
214
HU
Az igazságszolgáltatás reformját illetően – uniós támogatással – közvélemény-kutatást végeztek arról, hogy a csádi állampolgárok hogyan vélekednek az igazságszolgáltatás rendszeréről. A felmérés eredménye segít majd az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítésének javítását célzó új program kidolgozása során. Ennek érdekében az EU 2014 áprilisa óta támogatja az Avocats Sans Frontières Belgique elnevezésű szervezetet egy két éves projekt végrehajtásában, melynek célja jobban megismertetni a csádi polgárokkal az igazságügyi eljárásokat és segíteni őket megvédeni jogaikat. Az EU továbbra is figyelemmel kísérte az új büntető törvénykönyv elfogadásának folyamatát, mely a tervek szerint csaknem teljes egészében eltörölné a halálbüntetést (a büntető törvénykönyv elfogadását 2015-re halasztották). Mindazonáltal az EU többször is aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az utolsó pillanatban a homoszexualitás büntetendővé tételére vonatkozó rendelkezéseket illesztettek a szövegbe. Az EU szorosan együttműködött az emberi jogi szervezetekkel és több találkozót tartott a civil társadalom képviselőivel, különösen annak megvitatására, hogy a 2013 októberi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében foglalt, és a csádi hatóságok által elfogadott ajánlások végrehajtása hol tart. Comore-szigeteki Unió Az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a Comore-szigeteki Unióval fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának (külön hangsúllyal a választási folyamatokra, az igazságszolgáltatásra és a korrupció elleni küzdelemre), valamint a nők és gyermekek jogainak folyamatos előmozdítása volt. Az EU különböző formátumokban folytatta az emberi jogok és a demokrácia megvitatását a Comore-szigetekkel, így gyakori magas szintű missziók, rendszeres politikai párbeszéd és a fejlesztési együttműködés keretében. Ezenfelül a Comore-szigeteki hatóságokkal a folyamatos választási támogatással összefüggésben fennálló intenzív párbeszéd keretében az EU többször is kijelentette, hogy szabad, átlátható és hiteles választási folyamatokra van szükség, melyek a közelmúltban módosított jogi kereten és az érdekeltekkel való strukturált konzultációkon alapulnak. Az EU előmozdította a választási intézményekben és a politikai részvétel tekintetében a nemek közötti fokozott egyensúlyt jogi reform és széles körű tájékoztató kampányok révén.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
215
HU
Az Unió és a szigetek törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágának megújításával és a legelső önkormányzati választásokkal a 2014–2016-os választási ciklus vagy megerősítheti az országnak a demokrácia, a nemzeti integráció és a fejlődés iránti haladását, vagy fokozhatja a krónikus instabilitáshoz, szeparatizmushoz és szegénységhez való visszatérés kockázatát. Az EU 2014-ben elsősorban az igazságügyi rendszerhez kapcsolódó, emberi jogi kérdéseket illető jelentős fejlemények kapcsán foglalt állást. A nemzeti fejlesztési stratégiában a 2015–2019-es időszakra vonatkozóan meghatározott prioritásoknak megfelelően az EU jelenleg támogatja az igazságügyi ágazat reformját, melynek célja nagyobb függetlenség, integritás, hatékonyság, méltányosság és az igazságszolgáltatáshoz való jog könnyebb érvényesítése. A reform végrehajtásához az EU jelentős támogatást nyújt a 11. EFA keretében. Az EU az év során intenzívebbé tette a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédét azzal, hogy elfogadta a civil társadalommal folytatandó uniós együttműködés közös uniós/francia ütemtervét a 2014–2017-es időszakra, melyet a nem állami szereplőkre/helyi hatóságokra vonatkozó költségvetési sorból és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül támogat. A fenti költségvetési sorból hat projekt végrehajtása folyik, és e költségvetési sor, illetve az EIDHR keretében 2015-re újabb ajánlattételi felhívásokat terveznek. A Comore-szigetek második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére 2014-ben került sor: 125 ajánlást elfogadtak, 9-et elutasítottak. Az elutasított ajánlások főként a vallásszabadság és a szexuális irányultság tiszteletben tartására vonatkoztak. Az elfogadott ajánlások főként az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződések ratifikálására, az ENSZ emberi jogi szerveivel való együttműködésre, az emberi jogi és a korrupció elleni intézmények és intézkedések függetlenségére, a halálbüntetés eltörlésére, az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítésére, a börtönviszonyokra, a nők és gyermekek jogaira, valamint az alapvető szociális szolgáltatásokra vonatkoztak. Ezzel összefüggésben az EU és Franciaország kapacitásépítési segítséget nyújtott a nemzeti emberi jogi bizottságnak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
216
HU
Kongói Köztársaság (Kongó Brazzaville) Az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a Kongói Köztársasággal fennálló kapcsolatai keretében a kínzás elleni küzdelem, a fogva tartás körülményeinek javítása, a szabályos igazságszolgáltatás, valamint a veszélyeztetett személyek jogainak előmozdítása és védelme voltak. Az EU 2014-ben is nehezen tudott konstruktív párbeszédet folytatni a Kongói Köztársasággal az emberi jogokról és a demokráciáról. Annak ellenére, hogy az érintett hatóságokkal konkrétan nem tartottak éves emberi jogi párbeszédet, az igazságügyi és emberi jogi miniszterrel, illetve a belügyekért és a decentralizációért felelős miniszterrel tartott kétoldalú találkozókon foglalkoztak az emberi jogokkal. Ezzel összefüggésben az EU ismét felkérte a két minisztert, hogy folytassanak nyomozást a kongói biztonsági erők által állítólag elkövetett bántalmazások és kínzások ügyében, hogy e bűntettek elkövetőit állítsák bíróság elé, és hogy tegyék lehetővé az emberi jogi nem kormányzati szervezeteknek, hogy figyelemmel kísérjék és meglátogassák a fogva tartásra szolgáló létesítményeket. Az EU kérései ellenére a helyzet nem javult, és a fogva tartásra szolgáló létesítményekben alkalmazott rossz bánásmóddal és a kínzással kapcsolatos ügyekről egyre újabb híradások érkeznek. Az EU felkérte az igazságügyi minisztert, hogy fogadja el a régóta esedékes dekrétumokat, melyekkel végrehajtaná a bennszülöttek jogainak védelméről szóló törvényt. Az EU az év során folytatta a civil társadalmi szervezetekkel a párbeszédet több informális és formális találkozó keretében, az emberi jogokkal kapcsolatos, legfontosabb aggályos kérdések megvitatása céljából. Az emberijog-védőkkel tartott éves találkozót júliusban tartották meg. Szeptember 28-án tartották a helyi választásokat, 2014. október 12-én pedig a részleges szenátorválasztást. E választásokat megelőzően az EU találkozott a belügyekért és a decentralizációért felelős miniszterrel, hogy tájékoztatást kapjon a szavazásra jogosult kongói állampolgárokra vonatkozó népszámlálási adatokról és a választási folyamatról. A találkozón a választási folyamattal kapcsolatban felvetett legfőbb problémák (a választói névjegyzék, a választási bizottság függetlensége, a választókerületek határai) megoldása még várat magára.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
217
HU
2014-ben az EU jelezte, hogy jól láthatóan romlott a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a sajtó szabadságának helyzete az országban. Az EU helyi nyilatkozatban ítélte el az Elie Smith kameruni újságíró és nővére elleni támadást Brazzaville-ben, melynek során ez utóbbit négy férfi megerőszakolta, Elie Smith-t pedig halálosan megfenyegette. Sok megfigyelő szerint e támadás arra volt válasz, hogy Elie Smith Facebook-oldalára ellenzékiekről tett fel fényképeket, akiket az alkotmánymódosítás elleni politikai gyűlésen ismeretlenek megtámadtak. A Kongói Köztársaság időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére 2013 októberében került sor. Az Emberi Jogi Tanács 2014. márciusi 25. ülésszaka tájékoztatást kapott arról, hogy a kormány 171 ajánlásból 164-et elfogad. Hét ajánlást elutasított, így a jogalkotási döntéshozatalban a nők részvételének 25 %-ra való emelésére, a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemre, az egyes emberi jogi szervek által érvényesített tematikus speciális eljárásokban való részvételre szóló állandó meghívás kiterjesztésére, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás ratifikálására vonatkozó ajánlásokat. Októberben az ENSZ-közgyűlés további három évre újra beválasztotta a Kongói Köztársaságot az Emberi Jogi Tanácsba. E tagság nem bizonyult pozitív hatásúnak az ország emberi jogi helyzetére. A Kongói Köztársaság a különböző ENSZ-bizottságoknak szóló jelentések megfogalmazása és benyújtása terén sem tud jó eredményeket felmutatni. Pozitívum azonban, hogy a Kongói Köztársaság 2014-ban ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló egyezményt és annak fakultatív jegyzőkönyvét. A pénzügyi együttműködés terén az ország a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül most először részesült uniós támogatásban. Az EU 2015 első félévében egy 700 000 EUR költségvetésű ajánlattételi felhívást tesz közzé az EIDHR keretében.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
218
HU
2014-ben az EU folytatta a Kongói Köztársaság pénzügyi támogatását az igazságszolgáltatás és az emberi jogok terén, a jogállamiság és a szervezetek megerősítését célzó tevékenységekre irányuló projekten (PAREDA) keresztül. 2014 novemberében befejeződött a fogva tartás körülményeinek javítását célzó projekt Brazzaville-ben, Dolisie-ben és Ponte-Noire-ban. Az EU továbbá finanszírozta a helyi nem kormányzati szervezetek azon tevékenységeit, melyek célja javítani a foglyok egészségügyi ellátását és élelmezését a Pointe-Noire-i fogva tartási létesítményben, a személyi és az általános higiénés viszonyokat, valamint előmozdítani a felelősségteljes szexuális magatartást. Az EU folytatta a Bíróságok és Igazságügyi Szolgálatok Főfelügyeletének támogatását berendezések és technikai segítségnyújtás biztosításával. Az EU pénzügyileg támogatta a szegényeknek nyújtott jogi segítséget, hogy ezzel csökkentse az előzetes letartóztatás időtartamát és a börtönök túlzsúfoltságát. Mindezidáig e projektnek köszönhetően csaknem 100 elkövetőt helyeztek feltételesen szabadlábra. A nemek közötti egyenlőséget illetően 48 hajléktalan lány vett részt az EU finanszírozta szakképzési programban: közülük hetet már szerződtettek is. Az EU továbbá támogat egy újságírók vezette projektet is, melynek célja tájékoztatni a vidéken élő nőket a jogaikról. Egy másik uniós finanszírozású program keretében 225 jogi asszisztensnek és 50 civil társadalmi szervezetnek nyújtottak képzést a nők jogairól. E projekt megerősítette a nők társadalmi szerepvállalását azzal, hogy Brazzaville-ben és Ouessóban 41 takarékcsoportot hoztak létre, és 188 bevétel-termelő tevékenységet finanszíroztak, valamint 284 nő üzleti ismeretekre vonatkozó képzését támogatták. Egy uniós projekt biztosította a nők és árvák védelméről szóló jogi szövegek terjesztését, továbbá 30 özvegynek nyújtott kölcsönt, hogy gazdasági tevékenységet tudjon kezdeni. Ezenfelül 144 fogyatékossággal élő fiatal vesz részt jelenleg szakképzésben, közülük 60 kezdett el megtanulni írni és olvasni. Az EU továbbá támogatja 47 ORA-iskola (Observe, React, Act) hálózatát, mely 2921 bennszülött gyermeknek nyújt képzést. Végezetül 700 hátrányos helyzetű fiatal vett részt szakképzésben és 500 utcagyerek nyert elhelyezést a Pointe-Noire-i sürgősségi menhelyen.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
219
HU
Elefántcsontpart Elefántcsontpart viszonylatában az EU fő emberi jogi prioritásai közé tartozott a biztonsághoz és az igazságszolgáltatáshoz való jog, a jogállamiság, a büntetlenség elleni küzdelem, a demokrácia támogatása, az emberijog-védők védelme, a gyermekek jogai és a nemek közötti egyenlőség. Az EU továbbra is előmozdítja a nemzeti megbékélést és hangsúlyozza, hogy pártatlan és független igazságszolgáltatásra és a rendőri erők modernizálására van szükség. A folyamatos politikai kapcsolattartás és a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti hivatalos politikai párbeszéd biztosítja az EU számára az emberi jogokra, az igazságszolgáltatásra és a biztonsági reformokra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd és a kormányzattal folytatott politikai eszmecsere csatornáit. A legutóbbi fordulót a külügyminiszterek részvételével 2014 októberében rendezték. Az EU 2014-ben is állandó párbeszédet folytatott az összes politikai párttal, valamint a civil társadalmi és nem kormányzati szervezetekkel. 2014-ben az EU további egy évre megújította a választást követő válságban részes 15 elefántcsontparti állampolgárral szemben hozott korlátozó intézkedéseket. Elefántcsontpart 2014. áprilisi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése során az EU elismerte az elért eredményeket, így a Római Statútum 2013. évi ratifikálását és az emberijogvédők védelméről szóló törvény elfogadását. Mindazonáltal aggodalomra adott okot a nők elleni erőszak, a gyermekek jogainak megsértése (ideértve a gyermekmunkát és a gyermekkereskedelmet is), illetve az igazságszolgáltatás és a megbékélés helyzete. Ami a pénzügyi együttműködést illeti, az EU költségvetési támogatása (115 millió EUR) elengedhetetlen volt a nyugati régióban – Guiglo, Issia és Man városában – felállított három bíróság megnyitásához, valamint az igazságügyi reformról szóló szakpolitikai dokumentum és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv elfogadásához. Az országban harminchat elsőfokú bíróság foglalkozik jelenleg polgári és büntetőjogi ügyekkel is. Az EU küldöttsége nyomon követte az esküdtbírósági (cours d’assises) eljárások felállításának folyamatát, melyek újraindultak, de a választás utáni válság alatt elkövetett bűncselekményekkel még nem foglalkoztak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
220
HU
A demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül 2014-ben 54 szexuális erőszak áldozatául esett nő kapott jogi és orvosi támogatást. A nemek közötti egyenlőségről és a kormányzásról tartottak képzést Abidjanban, melyen mintegy 30 elefántcsontparti újságírót láttak el információval. 2 millió EUR összegű támogatást kaptak a büntetlenség elleni küzdelemre, a földtulajdonhoz kapcsolódó kérdésekre és a nők jogaira (ideértve a női nemi szervek megcsonkítása elleni fellépést is) irányuló kezdeményezések. Az EU a Stabilitási Eszköz (IfS) keretében 2 millió EUR összeggel támogatja a rendőrség és a helyi közösségek közötti bizalom és békés együttműködés kialakítása érdekében létrehozott megbékélési projektet, amely egyszersmind a rendőrség legitim hatalmának elismerését is erősíti. A projekt középpontjában Abidjan három olyan közössége – Marcory, Treichville és Yopougon – áll, melyekben a válságot követően a társadalmi instabilitás erőszakos formája és a nemzeti hatóságokkal szembeni tisztelet hiánya alakult ki. Az EU 10 millió EUR összeggel segíti a kormányt 7500 volt harcos visszailleszkedésében. Kongói Demokratikus Köztársaság Az EU 2014-ben is folytatta az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának előmozdítását a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK). A strukturált és célzott emberi jogi párbeszéd hiánya ellenére az EU rendszeresen folytatott megbeszéléseket különböző formátumokban a KDK hatóságaival az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekről. A KDK kormányával folytatott informális konzultációk során, valamint a nyilvános nyilatkozatokban és beszédekben az EU több jogalkotási prioritást is kiemelt, különösen a Római Statútumnak a nemzeti jogba való átültetését, a halálbüntetés eltörlését, az új választási törvényt és a családjogi törvény mélyreható reformját. Az EU továbbá emlékeztetett arra, hogy meg kell erősíteni a polgári szabadságok védelmét, többek között az emberi jogi jogsértések elkövetőivel szembeni szisztematikus, alapos, pártatlan és átlátható módon történő bírósági eljárásokon keresztül.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
221
HU
Az EU több nyilvános nyilatkozatot tett és démarche-okat intézett a kongói hatóságokhoz, hogy aggályainak adjon hangot az ország politikai ellenzékének és a politikai aktivistáknak a zaklatása miatt. Más nyilatkozatok az alábbi kérdésekkel foglalkoztak: a Nemzetközi Büntetőbíróság Germain Katangával kapcsolatos ítélete, a Virunga Nemzeti Park igazgatója elleni fegyveres támadás, valamint a nemi erőszak ügyében folytatott minovai bírósági eljárás. Ezenfelül az EU nyilatkozatokat tett a KDK-beli nemi erőszakról és a kongói rendőrség által (az úgynevezett Likofiművelet során) elkövetett, bírósági ítélet nélküli kivégzésekről szóló ENSZ-jelentések közzétételéről. Az EU nyilvánosan igen aggályosnak nevezte, hogy a KDK hatóságai úgy döntöttek, hogy a jelentés közzétételét követően kiutasítják Scott Campbellt, az ENSZ közös emberi jogi hivatalának igazgatóját. 2014 áprilisában került sor a KDK értékelésére az egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelés második szakaszában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. A KDK hatóságai 229 ajánlásból 190-et elfogadtak, 39-et pedig tudomásul vettek. A 2011. évi törvényhozási és elnökválasztások nyomon követéseként az EU 2014 júniusában missziót küldött a KDK-ba Mariya Gabriel európai parlamenti képviselő vezetésével, hogy értékelje a 2011. évi választási megfigyelő misszió ajánlásainak végrehajtását. Az európai parlamenti Elnökök Értekezlete 2014 októberében dr. Denis Mukwegének ítélte a Szaharov-díjat a nők jogainak védelméért a KDK-ban folytatott harcáért. Az ötvenkilenc éves nőgyógyász 1998-ban Bukavuban megalapította a Panzi kórházat, ahol azóta is a súlyos sérülésekkel járó szexuális erőszak áldozatait kezeli. Az EU kiállt azért, hogy a KDK kormánya jóváhagyja a gyermekeknek a nemzeti hadsereg és a biztonsági erők általi toborzása megszüntetésére irányuló 2012. évi cselekvési tervet. Az EU továbbá támogatta azt az ENSZ-kampányt, melynek célja 2016-ig véget vetni a konfliktusokban a gyermekek fegyveres kormányerők általi toborzásának és bevetésének.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
222
HU
2014. júliusi következtetéseiben az Külügyek Tanácsa megerősítette a KDK-n belüli FDLR erők feltétel nélküli és önkéntes lefegyverzésének jelentőségét, valamint továbbra is támogatásáról biztosította e folyamatot. Az M23 és más fegyveres csoportok leszerelését illetően az EU más nemzetközi küldöttekkel együtt megállapította, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések esetében nem lehet szó amnesztiáról. Az EU emlékeztetett valamennyi felet, hogy kötelessége a polgári lakosság védelmének biztosítása, valamint a nemzetközi jog betartása, beleértve az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot is. Az EU e tekintetben emlékeztette a kongói hatóságokat konkrét felelősségük teljesítésére, és hangsúlyozta, hogy az igazságügyi ágazat reformjához – beleértve a katonai igazságszolgáltatást is – összehangolt fellépésre van szükség. Az EU továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott a KDK-nak az alábbi területeken: a kongói igazságügyi rendszer megerősítése, a nemi alapú erőszak, a gyermekek és a fegyveres konfliktus, valamint az emberijog-védők védelme. Dzsibuti Dzsibuti viszonylatában az EU emberi jogokkal kapcsolatos prioritásai között első helyen szerepelt a dzsibuti kormány és az ellenzéki koalíció közötti párbeszéd ösztönzése annak érdekében, hogy az ország demokratikus reformokat hajtson végre és hogy a polgári szabadságok tiszteletben tartása fokozottan érvényesüljön, másodsorban pedig a civil társadalom fejlesztése mint az alapvető jogok előmozdításának eszköze volt a cél. Az ellenzék politikai terével kapcsolatos aggályok és a 2013-as vitatott eredményű jogalkotási választást követő elnyomás kérdése is felmerült az EU–Dzsibuti politikai párbeszéd legutóbbi, 2014. februári fordulóján. Sajnálatos módon az emberijog-védők a rendőrség rendszeres zaklatásának vannak kitéve, esetenként nem hagyhatják el az országot, útlevelüket elkobozzák: mindez 2014-ben a politikai ellenzékiek esetében is így volt. A hatóságok betiltották azt az uniós kezdeményezést, melynek célja egy olyan rendezvény megszervezése lett volna decemberben, az emberi jogok nemzetközi napján, melyre művészeket hívtak volna meg, hogy a kreatív szabadságról beszéljenek.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
223
HU
Mindazonáltal decemberben némi előrelépés történt, mikor a kormány és az ellenzék aláírta a politikai párbeszédről szóló keretmegállapodást, mely kiterjedt a 2013 óta elítélt ellenzékieknek adott amnesztiára, azon személyek jogainak visszaállítására, akik jogszerűtlenül vesztették el állásukat, vagy akiket felfüggesztettek, valamint a hivatalosan az ellenzék által elnyert parlamenti helyek elfoglalására. Más intézkedések a független közös választási bizottság létrehozására és az ellenzék jogi státuszára vonatkoztak. Ezenfelül a megállapodás rendelkezik a kommunikációs törvény reformjáról, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságok tiszteletben tartását biztosító mechanizmusok megerősítéséről. Az EU 2015-ben szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy az ebben a keretben foglalt reformok végrehajtására ténylegesen sor került-e. Az EU és a dzsibuti kormány 2014 júniusában megállapodott az Európai Fejlesztési Alap alá tartozó nemzeti indikatív programról, mely a 2014–2020-as időszakra 8 millió EUR-t biztosít a civil társadalom és a nemek közötti egyenlőség támogatására. Ezenfelül a civil társadalmi szervezetekre és helyi hatóságokra vonatkozó tematikus költségvetési sor keretében 2014–2017 között az EU 4 millió EUR-t biztosít a nem kormányzati szervezetek és helyi hatóságok támogatására az országban. Egyenlítői-Guinea Egyenlítői-Guinea tekintetében az Unió fő prioritásai továbbra is a következők: a halálbüntetésre vonatkozó moratórium tiszteletben tartása, a véleménynyilvánítás szabadsága feltételeinek javítása, a valós politikai pluralizmus előmozdítása, a civil társadalom támogatása és a hatóságokkal folytatott politikai párbeszéd újrafelvétele. Noha a halálbüntetésre vonatkozó moratórium 2014-es elfogadása jelentős eredménynek számít, az Unió által remélt további lépések egyelőre váratnak magukra. Az EU változatlanul aggasztónak tartja az ország általános emberi jogi helyzetét. Az EU különböző keretek között 2014-ben is folytatta az emberi jogok és a demokrácia területét érintő megbeszéléseket az országgal. Az EU–Afrika csúcstalálkozó előkészítéseként 2014 februárjában előkészítő missziót küldött az országba, és annak keretében emberi jogi és a demokrácia területét érintő kérdésekről tárgyalt az illetékes hatóságokkal. A fő napirendi pontot a fogva tartott személyek egyedi eseteinek nyomon követése jelentette, a jogszerű eljárás elve tiszteletben tartásának és a fogva tartás körülményeinek a vizsgálatát is beleértve.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
224
HU
A kormánnyal folytatandó éves politikai párbeszéd időpontjául az EU 2014 decemberét javasolta, de az ülést végül 2015-re halasztották. Mindazonáltal helyi szinten az EU küldöttsége az év során folyamatos párbeszédet folytatott civil társadalmi szervezetekkel. Ami a demokratizálódás területét illeti, a kormány és az ellenzéki pártok között indult párbeszédnek („Mesa de Dialogo”) köszönhetően – amit az EU már jó ideje szorgalmazott – kicsiny, de mégis érzékelhető eredmények születtek. Az EU felkérést kapott arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a november 7. és 15. között zajlott nemzeti párbeszéden, így szorosan figyelemmel tudta kísérni a teljes folyamatot. Az Unió továbbra is arra ösztönzi feleket, hogy folytassák a megkezdett párbeszédet, és ami még ennél is fontosabb, maradéktalanul hajtsák végre a párbeszéd keretében jóváhagyott intézkedéseket. 2014-ben került sor Egyenlítői-Guinea második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére. A helyzetértékelés során megállapítást nyert, hogy az ország általánosságban nem tett előrelépést a 2009. évi egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében megfogalmazott ajánlások megvalósítása irányában, különösen igaz ez a kínzás és az önkényes fogva tartás elleni küzdelem, a jogállamiság, az egyesülési és a sajtószabadság, a korrupció elleni fellépés, valamint a szociális és gazdasági jogok területére. Az EU segítette a civil társadalmat az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléshez nyújtandó hozzájárulása elkészítésében, és szorosan nyomon fogja követni az egyenlítői-guineai hatóságok által elfogadott ajánlások megvalósítását. Ami a pénzügyi együttműködés területét illeti, az ország támogatásban részesül a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből (EIDHR): a civil társadalom részére 2015-ben nyújtott támogatás összege eléri majd a 300 000 eurót. Eritrea Az EU az eritreai kormánnyal rendezett találkozókon – többek között a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján tartott hivatalos párbeszédek alkalmával – az ország emberi jogi helyzetének kérdését is felvetette, mindenekelőtt ami a véleménynyilvánítás szabadságának és a vallásszabadságnak a megsértését, az önkényes fogva tartás kérdését és a jogállamiság elégtelen megvalósítását illeti. Az EU felszólította az eritreai hatóságokat, hogy javítsanak az általános emberi jogi helyzeten, és megfelelőbben működjenek együtt az ENSZ emberi jogi rendszerével, többek között az eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó ENSZ-különleges előadóval és az eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó, újonnan felállított vizsgálóbizottsággal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
225
HU
Az EU továbbra is kifejezett aggodalommal tekint a fogva tartott újságírók, valamint a politikai és vallási meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek helyzetére. Több alkalommal is tájékoztatást kért a fogvatartottak helyzetéről, és találkozni kívánt velük. Az EU következetesen arra kérte a hatóságokat, hogy állítsák bíróság elé ezeket a foglyokat, és vagy ítéljék el, vagy pedig azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon őket. A főképviselő/alelnök szóvivője 2014. szeptember 18-án nyilatkozatot adott ki az eritreai politikai foglyok helyzetéről. A főképviselő többek között felszólította az eritreai hatóságokat, hogy bocsássák szabadon Dawit Isaak eritreai–svéd kettős állampolgárságú újságírót, akit 2001 óta tartanak fogva teljes elzártságban. A pozitív fejlemények között említhető, hogy az ország megerősítette az ENSZ kínzás elleni egyezményét, valamint részt vett a második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben (jóllehet a 200 ajánlás közül csak 100-at fogadott el). Az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán Eritrea is a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium bevezetése mellett szavazott. Az ország 2014-ben tevékenyen közreműködött az „EU–Afrika szarva migrációs útvonal” elnevezésű kezdeményezés vagy más néven a kartúmi folyamat előkészítésében. Eritrea a kartúmi folyamat négy kiemelt országa közé tartozik, és tagja a novemberi római miniszteri konferencián felállított irányítóbizottságnak. A kartúmi folyamat középpontjában az emberkereskedelem és az embercsempészet problémája áll, amelyek a régió legsürgetőbb kihívásának számítanak. Az ország 2014 szeptemberében csatlakozott az emberkereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvhöz. Időközben Eritrea kormánya bejelentette azon szándékát, hogy alkalmazni kívánja a 82. számú kormányrendeletet, és a sorkatonai szolgálat időtartamát a következő ciklusokra ismételten 18 hónapra csökkenti. Ez fontos fejlemény, hiszen a jelenlegi, határozatlan idejű sorkatonai szolgálat egyike a migráció fő kiváltó okainak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
226
HU
Etiópia Etiópia tekintetében az Unió emberi jogi és demokráciával kapcsolatos hosszú távú célkitűzései a következőkre terjednek ki: az ország támogatása a nemzetközi és regionális emberi jogi szervezetekkel való együttműködésének folytatásában és nemzeti emberi jogi cselekvési tervének végrehajtásában; kedvezőbb környezet kialakítása a civil társadalmi szervezetek számára a jó kormányzás és az emberi jogok előmozdításához, illetve utóbbi esetében annak védelméhez is; a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának javítása és az emberek azon képességének megerősítése, hogy részt tudjanak venni a politikai folyamatokban; az igazságszolgáltatáshoz és a tisztességes eljáráshoz való jog megerősítése; valamint az ártalmas hagyományok és a nemi alapú erőszak előfordulásának visszaszorítása. Az Unió rendszeres párbeszédet folytat az etióp kormánnyal ezekről a kérdésekről, mindenekelőtt, de nem kizárólag az etióp hatóságokkal a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján folytatott párbeszéd keretei között, ahol is az EU újra és újra arra kéri az etióp felet, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, ezen belül is különösen a politikai és polgári jogokat. Az országban folyamatos előrehaladás tapasztalható az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jog területén, mindazonáltal a 2015. májusi általános választások előtti időszakban erősödött a médiaszabadságnak, az egyesülési szabadságnak és a békés gyülekezéshez való jognak a korlátozása. A terrorizmus elleni törvényt a politikai ellenzék és a média tevékenységeinek korlátozására használják fel. 2014-ben az etióp hatóságok bloggereket, újságírókat és a politikai ellenzékhez tartozó személyeket tartóztattak le, majd eljárást indítottak ellenük. 2014 májusában került sor Etiópia második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére. Az ország a 252 ajánlásból 181-et fogadott el. Az EU maga is részt vett a helyzetértékelés előkészítésében, és az uniós tagállamokkal együtt egy sor lehetséges ajánlást vitatott meg; itt említendő meg az az ajánlás is, hogy Etiópia hívjon meg emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőket az országba. Az Unió 2014-ben két nyilatkozatot adott ki Etiópiához kapcsolódóan, amelyben az országban bekövetkezett fejleményekre reagált. Májusi nyilatkozatában az EU hangsúlyozta a politikai tér kiszélesítésének fontosságát, és felszólította az etióp kormányt annak biztosítására, hogy a terrorizmus elleni törvényt ne használják fel a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának megnyirbálására. A júliusi nyilatkozatban az uniós misszióvezetők súlyos aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az etióp hatóságok ellenzéki politikusokat tartóztattak le, illetve hogy a terrorizmus elleni törvény alapján vádat emeltek 10, korábban letartóztatott blogger és újságíró ellen.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
227
HU
Ami az országban zajló demokratikus folyamatokat illeti, az EU kezdeményezte egy választási koordinációs csoport felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megvitassa a 2015. évi általános választások előkészületeit, és elősegítése az idevágó közös elemzés és álláspont elfogadását. Az uniós misszióvezetők és azok helyettesei párbeszédet kezdtek az összes etióp politikai párttal a többpárti demokrácia népszerűsítése érdekében, és helyszíni missziókat telepítettek az ország különböző régióiba a választások előtti helyzet értékelésére. Ami a nők jogainak előmozdítását illeti, az EU 2014-ben készítette el az Etiópiára vonatkozó első ilyen stratégiáját. A stratégia szorgalmazza az uniós tagállamok és az uniós küldöttség közötti koordinációt, hogy az Unió és a tagállamok egységesen léphessenek fel ezen a téren, és közösen foglalkozzanak a nemek közötti egyenlőség érvényesítése, a programtámogatás és a politikai párbeszéd terén tapasztalható hiányosságokkal. A nemzetközi nőnap alkalmából az EU sikeres rendezvényt (vitafórumot) szervezett a nők politikai és gazdasági szerepvállalása növelésének témájában. Az EU 2014-ben is folytatta a széles körű párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel. Az Unió társelnöke a civil társadalommal foglalkozó munkacsoportnak, amelynek feladata, hogy megkönnyítse az etióp kormány és a civil társadalmi szervezetek közötti párbeszédet és együttműködést. E párbeszéd révén az EU – civil társadalmi csoportokkal együttműködésben – segítséget nyújtott a kormány számára a civil társadalomra vonatkozó törvény ún. „70/30-as” rendelkezése bizonyos részeinek olyan értelmű módosításához, ami könnyebbé tette a nem kormányzati szervezetek működését az országban. A civil társadalmi szervezetek továbbá fontos végrehajtó partnerek az EU számára az ágazati munkában és az olyan uniós programokban, mint például az EU–Etiópia civil társadalmi alap (CSF) vagy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR). Az EU–Etiópia civil társadalmi alap helyi alapként működik, ami lehetővé teszi, hogy emberi jogi és a demokratikus kormányzáshoz kapcsolódó projekteket finanszírozzon, ezáltal pedig azt is, hogy támogatást biztosítson az e területen működő és igen nehéz helyzetben lévő civil társadalmi szervezetek számára. Az EIDHR és a CSF keretében 2014-ben 23 új projekt indult több mint 4 millió eurós összköltségvetéssel. E projektek olyan területeket ölelnek fel, mint például a nők jogai; a női nemi szervek megcsonkítása és az ártalmas hagyományok elleni küzdelem; a szexuális erőszak megelőzése és a gyermekek szexuális zaklatás elleni védelme; az idősek és a kisebbségek társadalmi szerepvállalásának növelése; a nemi alapú erőszak megelőzése; és az emberi jogokkal kapcsolatos oktatás.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
228
HU
Gabon Gabonnal fennálló kapcsolatai keretében az Unió emberi jogi és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a következőkre terjednek ki: a fogvatartási körülményekkel kapcsolatos problémák és kihívások kezelése; a rituális bűncselekmények problémájának kezelése; a nők jogai; az ember- és a gyermekkereskedelem elleni küzdelem; valamint a választási folyamat átláthatóságának és inkluzivitásának az előmozdítása. Problémák állnak fenn az igazságszolgáltatási rendszerre jellemző késedelmek, az előzetes letartóztatásban lévő személyek nagy száma, továbbá a bevándorlókkal és az őslakos közösségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt is. Ezeken a területeken ugyancsak előrelépésre van szükség. Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának fokozása érdekében növelni kell a pénzügyi és a humán erőforrásokat, a korrupciót pedig vissza kell szorítani. Az EU a Cotonoui Megállapodás keretei között különböző formátumokban tovább folytatta az emberi jogok és a demokrácia kérdésének megvitatását Gabonnal. 2014 márciusában egy év kihagyás után újraindult a gaboni hatóságokkal a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján folytatott politikai párbeszéd. A felek megbeszéléseket folytattak az igazságszolgáltatási rendszer reformjáról, a fogvatartási körülményekről és a szerveltávolítással járó (ún. rituális) bűncselekményekről. Annak ellenére, hogy az EU nem tartott rendes éves emberi jogi párbeszédet az érintett hatóságok mindegyikével, az emberi jogokért, az esélyegyenlőségért és a külföldön tartózkodó gaboni állampolgárokért felelős, újonnan kinevezett miniszterrel tartott kétoldalú találkozókon megbeszélések folytak az emberi jogok és a demokrácia gaboni helyzetével kapcsolatos aktuális fejleményekről, valamint az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására irányuló kormányzati erőfeszítésekről. Ezen túlmenően az EU több alkalommal is ad hoc demarsokat hajtott végre és tájékoztatási tevékenységeket folytatott a gaboni hatóságokkal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2014-es gaboni elnöksége idején. E tevékenységek fő eredményei között említhető, hogy szorosabbá vált az EU és Gabon közötti együttműködés és erősödött a kettejük közötti összhang, különösen ami az ENSZ Közgyűlés harmadik bizottságának üléseire való felkészülést és a közös érdekű többoldalú kérdéseket illeti. Az EU gaboni küldöttsége az uniós diplomáciai képviseletek vezetőivel egyetértésben 2014 júliusában helyi nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözölte, hogy Gabon megerősítette a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
229
HU
Az uniós küldöttség folytatta a civil társadalmi és ember jogi szervezetekkel zajló párbeszédet, és az illetékes hivatalos szervek – ezen belül is mindenekelőtt az emberi jogi főigazgatóság és a nemzeti emberi jogi bizottság – tisztviselőivel is találkozott. Az Európai Parlament 2014. február 5-én jogalkotási állásfoglalást fogadott el az Európai Unió és a Gaboni Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről. A tervek szerint 2014-ben kellett volna elvégezni a Gabon által az emberi jogok területén elért eredmények félidős felülvizsgálatát, de az egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelés részét képező gyakorlat elvégzésére végül nem került sor. Az illetékes hatóságok jelenleg is tárgyalnak arról, hogy elhalasszák-e 2015-re a félidős felülvizsgálatot, vagy ehelyett inkább már a 2016-ban esedékes következő egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelésre összpontosítsanak. Ami a pénzügyi együttműködés területét illeti, az ország támogatásban részesül a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből (EIDHR). 2015–2016-ban az EU egy 600 000 EUR értékű ajánlattételi felhívást tesz majd közzé az emberi jogok területével kapcsolatos civil társadalmi projektek megvalósítására. Gambia Az EU Gambiára vonatkozó emberi jogi prioritásai 2014-ben is a következőkhöz kapcsolódtak: a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága; a halálbüntetés kérdése; a nők elleni erőszak felszámolása; az LMBTI személyek hátrányos megkülönböztetésének felszámolása; a fogvatartási körülmények; a jogellenes és önkényes letartóztatások és fogva tartások; valamint a civil társadalom és az emberijog-védők támogatása. Az EU aggasztónak tartotta a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok gambiai helyzetét. 2014-ben is folytatódtak a tisztességes eljáráshoz való jog elvét sértő önkényes letartóztatások és fogva tartások, és azok együtt jártak a sajtószabadság és a kisebbségi csoportok jogainak megsértésével. Mindazonáltal a nők és a gyermekek jogainak területén pozitív tendenciák mutatkoztak: az ország jogszabályokat fogadott el és hajtott végre e társadalmi csoportok védelme érdekében.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
230
HU
Áprilisban került sor a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti megerősített politikai párbeszéd legutóbbi fordulójára, ahol a felek emberi jogi kérdéseket is megvitattak. A párbeszéd keretében sikerült megállapodásra jutni a gambiai hatóságok által teljesítendő emberi jogi kötelezettségvállalásokról, az elért eredmények áttekintése céljából pedig további találkozókra került sor a kabinet tagjaival. Mindazonáltal egy közelmúltban elvégzett uniós értékelés arra a megállapításra jutott, hogy a kormány ez idáig még nem ültette át a gyakorlatba ezeket a vállalásokat. Gambia kormánya novemberben arról értesítette az Uniót, hogy nem kívánja folytatni a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédet. 2014 októberében került sor Gambia második egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelésére. Az uniós küldöttség azzal járult hozzá a helyzetértékelés előkészítéséhez, hogy áttekintette az ország által a 2010-es első egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelése óta történt releváns fejleményeket. Az uniós küldöttség az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok banjuli nagykövetségével együtt társfinanszírozója volt annak a nyilvános filmvetítésnek, amely a gambiai emberi jogi helyzetértékeléshez kapcsolódóan került megrendezésre. A rendezvényen kormánytisztviselők, nem kormányzati szervezetek, diplomáciai testületek tagjai és a helyi sajtó képviselői is megjelentek. Az EU küldöttsége és a Banjulban külképviselettel rendelkező uniós tagállamok szorosan figyelemmel kísérték a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges ENSZ-előadó novemberi gambiai látogatását. A látogatás során a két különleges ENSZ-előadó számára nem engedélyezték a belépést a gambiai „Mile 2” börtön biztonsági szárnyába és siralomházába, így az ENSZ-előadók úgy döntöttek, hogy nem folytatják a további büntetés-végrehajtási intézetekbe tervezett látogatásaikat, hiszen a gambiai fél megszegte a látogatás előzetesen jóváhagyott feltételeit. Az EU 2014-ben is aggasztónak ítélte meg a gambiai börtönökben tapasztalható általános fogvatartási körülményeket. Itt említendő meg az is, hogy a nyár folyamán – részben az Egyesült Királyság bilaterális projektalapjának támogatásával – a szokásos eljárásrenden felüli bírósági tárgyalásokra került sor a gambiai igazságszolgáltatás ügyhátralékának lefaragása érdekében. Februárban a főképviselő/alelnök nyilatkozatot adott ki az Unió nevében, miután Gambia elnöke a nemzet ünnepén uszító beszédet mondott az LMBTI személyek ellen. Miután az elnök aláírta a „homoszexualitás súlyos formáit” bűncselekménnyé nyilvánító törvényt, az EU és a tagállamok Gambiába akkreditált misszióvezetői novemberben helyi nyilatkozatot adtak ki. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
231
HU
Az EU küldöttsége folytatta a halálbüntetés elleni fellépést az országban. A halálbüntetés elleni világnapon a helyi újságokban megjelent egy, a halálbüntetés ellen érveket felsorakoztató cikk, amelyet az EU ideiglenes diplomáciai ügyvivője és az Egyesült Királyság nagykövete jegyzett. Az uniós küldöttség a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából a helyi ENSZszervezetekkel együtt rendezvényt szervezett a témában. Mindemellett az uniós küldöttség különböző fejlesztési projekteken keresztül is tovább foglalkozott a problémát jelentő kérdésekkel. A tizedik EFA 10 millió eurós költségvetésű kormányzási programján keresztül az Unió 2014-ben is folytatta az igazságszolgáltatáshoz való jog és a jogi tájékoztatás előmozdítását. Az EU ezenfelül 870 000 EUR értékben a gambiai médiakörnyezet javításához is hozzájárul egy az UNESCO által végrehajtandó projekt formájában. Az év során több alkalommal is sor került a média képviselőivel tartott szakmai találkozókra. Az EU az emberijog-védők számára kis összegű, vissza nem térítendő támogatásokat nyújtó, az EIDHR által finanszírozott programon keresztül pénzügyi támogatást nyújtott egy olyan újságírónak, akinek saját és családja biztonsága érdekében sürgősen el kellett költöznie addigi lakóhelyéről. 800 000 EUR összértékben jelenleg is zajlik három, a nők jogainak és gazdasági szerepvállalásának előmozdítását célzó, uniós finanszírozású projekt végrehajtása. Ghána Ghánát illetően az EU fő emberi jogi célkitűzései a következők: az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítése, a jó kormányzás és a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos szakpolitikák hatékony végrehajtása. Az EU a ghánai kormánnyal 2014-ben folytatott párbeszéde keretében további kihívásokat is megvitatott; ezek közé tartozik a fogva tartás körülményeinek javítása, a szociális és gazdasági jogok biztosítása, valamint a gyermekkereskedelem és a gyermekek bántalmazásának a megszüntetése.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
232
HU
Az 1992-es alkotmány módosítására irányuló folyamat – amely az EU és Ghána közötti politikai párbeszéd napirendjén is szerepelt – parkolópályára került, miután a Legfelsőbb Bíróság elé került az a végzés, amely az alkotmánymódosítási folyamat eddigi eredményeinek a semmissé tételét célozza. Az ügy kimenetele továbbra is bizonytalan. A ghánai parlament júliusban elfogadta a korrupció elleni nemzeti cselekvési tervet, amelynek célja a nyilvános elszámoltathatóság megerősítése. A tizenegyedik EFA keretében egy új kormányzástámogatási program került kialakításra a korrupció elleni küzdelem segítése és az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében. A civil társadalommal való együttműködésre vonatkozó, a 2014. és 2017. közötti időszakra szóló országspecifikus uniós menetrend kidolgozásának keretében az EU több ülést is tartott ghánai civil társadalmi szervezetekkel. Ghánát illetően a kiemelt feladatok közé tartozik a tájékoztatáshoz való jognak, valamint a nemek közötti egyenlőségről és a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséről folytatandó inkluzív párbeszédnek a támogatása. Az ország központi régiójában zajló, az EIDHR keretében finanszírozott gyermekjogi projekt jelentős eredményeket ért el a gyermekek jogai tiszteletben tartásának és védelmének az előmozdításában. Nőtt a beiskolázott gyermekek száma, illetve közösségi szintű gyermekvédelmi bizottságok jöttek létre és részesültek képzésben. Rendszeresek voltak a gyermekek jogaival kapcsolatos kérdések megvitatására szolgáló közösségi találkozók. Az EU az EIDHR keretében ajánlattételi felhívást indított a 2016. évi általános választások előkészítéséhez kapcsolódó konfliktusmegelőző és mediációs projektek megvalósítására. Az EU januárban emberi jogi párbeszédet rendezett ghánai emberijog-védők részvételével. Az eseményen minden érintett fél nagy számban vett részt. Ghána decemberben megerősítette a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyvét. Az EU helyi nyilatkozatban üdvözölte a jegyzőkönyv megerősítését.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
233
HU
Guinea Miután Guinea visszatért az alkotmányos rendhez, az ország és az EU közötti kapcsolatok rendeződni kezdtek. A 2013. szeptemberi békés és a társadalom egészének részvételével lezajlott választásokat követően újraindulhatott az uniós fejlesztési együttműködés Guineával, a biztonsági ágazat reformja terén született ghánai eredmények pedig lehetővé tették a fegyverembargó feloldását. Érvényben maradtak viszont a 2009. szeptemberi mészárlás feltételezett felelőseivel (öt személy) szemben hozott korlátozó intézkedések. Az országnak az elkövetkező hónapokban tovább kell dolgoznia az államhatalom, a jogállamiság és a jó kormányzás megszilárdításán. Az igazságügyi ágazat reformja – ami a büntetlenség megszüntetésére és a korrupció elleni küzdelemre irányul – továbbra is kihívások elé állítja az országot. Guineát 2014 márciusa óta súlyosan érintette az ebolajárvány, amely az ország politikai és biztonsági helyzetére is hatással lehet. A guineai emberi jogi helyzettel kapcsolatos uniós célkitűzések a következőkre terjednek ki: az inkluzív választási eljárás fenntartása; a belső biztonság megerősítése a biztonsági ágazat reformját szabályozó elvekkel összhangban; a jogállamiság megerősítése; valamint a korrupció elleni küzdelem. Az EU 2014-ben is megbeszéléseket folytatott Guineával emberi jogi és a demokrácia területét érintő kérdésekről. Ezt különböző formátumokban tette, így például a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti – 2014-ben újraindult – rendszeres politikai párbeszéd során. Az EU felhívta a guineai fél figyelmét arra, hogy meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást és eredményeket kell elérni a büntetlenség elleni küzdelem terén, különösen ami a 2009. szeptember 28-i mészárlás ügyében indított bírósági eljárást, valamint azokat a nyomozásokat illeti, amelyeket az erdei régióban történt 2013. évi erőszakos cselekmények ügyében, illetve az ebolajárvány-ügyi felvilágosító csoport ellen Womé községben nemrégiben elkövetett erőszakos cselekmények ügyében indítottak. Emberijog-védők és emberi jogi szervezetek súlyos aggályokat fogalmaztak meg azokkal a két évnél is hosszabb ideig tartó illegális fogva tartásokkal kapcsolatban, amelyeket a guineai hatóságok bizonyos katonai személyzet esetében alkalmaznak. Guinea – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának (OHCHR) támogatásával – jelenleg is dolgozik a második egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékeléséhez kapcsolódó jelentésén, amelyben a tervek szerint beszámol majd a 2010. évi első egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelése keretében megfogalmazott 105 ajánlás megvalósításáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
234
HU
A tagállamokkal és az ENSZ-szel egyeztetve az Unió 2014-ben is folytatta a Guinea részére a tizedik EFA programjai keretében biztosított technikai és pénzügyi segítségnyújtást. Az említett programok fő tevékenységei a következő területekhez kapcsolódnak: az igazságügyi ágazat reformjának (PARJU) és a büntetlenség elleni küzdelemre irányuló civil társadalmi törekvéseknek a támogatása (mindenekelőtt a 2009. szeptember 28-i mészárláshoz kapcsolódóan); a demokrácia megszilárdítása (a nemzetgyűlés számára, valamint az állampolgári és választási ismeretek oktatásához biztosított támogatás); decentralizáció (PASDD); az áldozatokat tömörítő egyesületek és az emberijog-védők kapacitásainak a megerősítése; a guineai Emberi Jogi Minisztérium segítése az általa folytatandó konzultációs folyamat előkészítésében, amelynek célja az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti politika kialakítása; a biztonsági ágazat reformjának támogatása (PARSS); valamint a civil társadalmat és a médiát célzó kapacitásépítési tevékenységek. Az EU által finanszírozott tematikus programok keretei között tovább folytatódtak a nem kormányzati szervezetek által a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséhez, valamint a nők és a gyermekek jogainak előmozdításához kapcsolódóan végrehajtott különböző projektek.
Bissau-Guinea Bissau-Guineában 2014 áprilisában és májusában általános választásokat tartottak. A választások békésen zajlottak és azokat az uniós választási megfigyelő misszió hiteles választásoknak minősítette, ami kulcsfontosságú lépés volt az ország alkotmányos rendhez való visszatérése szempontjából. Ennek az új politikai helyzetnek a fényében az Unió emberi jogi és demokráciával kapcsolatos fő célkitűzései Bissau-Guineát illetően a következők: az új hatóságok támogatása a demokratikus stabilitás és a jogállamiság megszilárdítására irányuló törekvéseikben, valamint az ország emberi jogi helyzetének javítása, amely a 2012-es katonai államcsínyt követő kétéves átmeneti időszakban sokat romlott. E célból az EU felfüggesztette a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti megfelelő intézkedések (a 2011/492/EU tanácsi határozat) alkalmazását, hogy ily módon együtt tudjon működni a demokratikusan megválasztott hatóságokkal és közvetlenül támogatni tudja őket azon erőfeszítéseikben, amelyek a demokratikus intézmények megszilárdítására, az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítására és a nemzeti megbékélés előmozdítására irányulnak. Továbbra is érvényben maradnak azonban a Bissau-Guinea által a 96. cikk szerinti konzultáció keretében vállalt kötelezettségek, különösen ami az emberi jogok tiszteletben tartását, a büntetlenség elleni küzdelmet, a biztonsági ágazat reformját és az illegális kereskedelem elleni küzdelmet illeti, az emberkereskedelmet is beleértve. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
235
HU
A megválasztott elnök és parlament beiktatása után az EU újraindította a politikai párbeszédet az országgal. Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a jogállamiságnak és a büntetlenség elleni küzdelemnek a kérdését a legmagasabb szintű bissau-guineai hatóságokkal folytatott párbeszédünk keretében is felvetettük, így a bissau-guineai miniszterelnök 2014. júliusi brüsszeli látogatása során is. Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül 2014-ben is pénzügyi támogatást biztosított olyan projektekhez, amelyek célja a civil társadalom kapacitásának megerősítése, valamint a nők, a gyermekek és a fogvatartottak jogai tiszteletben tartásának az előmozdítása. Kenya Az EU 2014-ben szerteágazó emberi jogi tevékenységeket folytatott Kenyát illetően, itt említendő mindenekelőtt a 2010-es alkotmány végrehajtása, a bírósági eljárás nélküli kivégzések és a büntetlenség elleni küzdelem, valamint az emberijog-védők kérdése. Az EU rendszeres párbeszédet folytat a kenyai civil társadalommal emberi jogi kérdésekről, többek között a misszióvezetők szintjén is. Annak ellenére, hogy az EU és a kenyai kormány között nem zajlik hivatalos emberi jogi párbeszéd, az Unió a kétoldalú találkozók keretében az emberi jogokhoz kapcsolódó kérdésekről is tárgyal az országgal. . Az EU több alkalommal is hangsúlyozta a jogállamiság – és így a Nemzetközi Büntetőbíróság – iránti támogatását, és azt is kiemelte, hogy Kenyának a Római Statútum részes feleként együtt kell működnie a Nemzetközi Büntetőbírósággal. A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze 2014. december 5-én bizonyíték hiányában ejtette a vádat Kenyatta elnök ellen, Ruto alelnök ügye azonban folytatódik. Az elmúlt években azok a civil társadalmi csoportok, melyek támogatták az NBB-nek az elnökkel és az alelnökkel szemben folytatott eljárásait, egyre nagyobb akadályokba ütköztek mindennapi munkájuk során. A kenyai emberi jogi helyzet összességében nem javult 2014-ben. Néhány területen ugyan történt némi előrelépés a helyes irányba, más területeken azonban rosszabbodott a helyzet. Változatlanul súlyos problémát jelent az instabil biztonsági helyzet, különösen ami a terrorcselekményeket és a bűnözés magas szintjét illeti. A kormánynak az instabil helyzetre adott válaszintézkedései gyakran erőszakos jellegűek, ami kedvezőtlen hatással van az emberi jogokra, a biztonsági apparátust illetően pedig csak mérsékelt reformok valósultak meg. A civil társadalmi szervezetek mozgásterének leszűkítésére irányuló kísérletek – mint például a külföldi támogatások felső összeghatárának meghatározása vagy a civil társadalmi szervezetek bejegyzésére vonatkozó szigorúbb szabályok – nemcsak a pluralizmust veszélyeztetik, hanem az ország nagy részén az alapvető szolgáltatások biztosítását is veszélybe sodorják.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
236
HU
Miután az al-Shabaab 2013 szeptemberében terrortámadást hajtott végre a kenyai Nairobiban található Westgate bevásárlóközpont ellen, az EU egy 19 millió eurós költségvetésű terrorizmusellenes csomagot állított össze Kenyára és az Afrika szarva térségre vonatkozóan, amely az alábbi komponenseket foglalja magában: az erőszakkal és a szélsőségességgel szembeni ellenálló képesség támogatása (2 millió EUR); küzdelem a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás ellen (6 millió EUR); valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos regionális bűnüldözési projekt (11 millió EUR). Az EU támogatja a kenyai alkotmány végrehajtását, egyrészt azáltal, hogy a kérdéssel a politikai párbeszéd során, valamint a nyilvános diplomácia keretében is foglalkozik, másrészt pedig azzal, hogy pénzügyi segítséget nyújt a folyamathoz. A kenyai kormánnyal született megállapodás értelmében a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi együttműködés kulcsfontosságú területei közé tartozik az állami intézmények elszámoltathatóságának megerősítése (az alkotmányos megbízatásuk teljesítéséhez kapcsolódóan). A decentralizációhoz biztosított pénzügyi támogatás keretében az EU kísérleti projektet indított, melynek célja egyrészt a decentralizált kormányzati funkciókkal kapcsolatos tájékoztatás, másrészt pedig képzések biztosítása a tartományi szintű személyzet számára, így segítve őket a legfontosabb feladataik ellátásában. Ezenfelül 2014-ben zárult le annak az új projektnek a kidolgozása, amely a decentralizáció működőképességét hivatott biztosítani. Az EU a kormánnyal folytatott párbeszéde keretében a bírósági eljárás nélküli kivégzések kérdését is felvetette. Ezen túlmenően az uniós küldöttség és a tagállamok segítséget nyújtottak civil társadalmi szervezetek és emberijog-védők számára a bírósági eljárás nélküli kivégzések eseteinek dokumentálásához és a büntetlenség megszüntetésére irányuló munkájukhoz. Az EU az EIDHR-en keresztül jelenleg két emberi jogi projektet finanszíroz Kenyában 0,85 millió EUR összértékben. Az ország által az emberi jogok területén elért eredmények felülvizsgálatára a 2015. januári egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékelés keretében kerül majd sor. Lesotho Lesothót illetően az EU fő emberi jogi célkitűzéseit a halálbüntetés eltörlése, a nők és a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a gazdasági és szociális jogok megerősítése jelenti.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
237
HU
Lesotho kormányzati, jogállamisági és emberi jogi mutatói a kontinens és a régió egyéb országaihoz viszonyítva továbbra is aránylag kielégítőnek mondhatók. Az országot úgy tartják számon, hogy az relatíve jó eredményeket mutat fel „a biztonság és a jogállamiság”, valamint „a demokratikus részvétel és az emberi jogok” területén, viszont ez már nemigen mondható el a „fenntartható gazdasági fejlődés” és a „humán fejlődés” területéről. A nemek közötti egyenlőség, a nők társadalmi szerepvállalásának növelése és a családon belüli erőszak területén fontos feladatok várnak még megoldásra. Emellett kétségek merültek fel a régóta várt nemzeti emberi jogi bizottság felállításáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban, nevezetesen ami a bizottság semleges voltát, átláthatóságát és etikai értékrendjét illeti. A halálbüntetés elleni 11. világnapon az EU küldöttsége találkozón vett részt a lesothói igazságügyminiszterrel, ahol is a küldöttség ismertette az EU halálbüntetéssel kapcsolatos álláspontját. Az ország 1996 óta de facto moratóriumot alkalmaz a halálbüntetésre vonatkozóan, idén mégis már két személyt szállítottak át a siralomházba. A lesothói Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy a halálbüntetés – az országban az utóbbi időben elkövetett brutális gyilkosságok növekvő száma miatt – kényes kérdés az országban. Az EU 2014-ben egy, a halálbüntetés kérdésével foglalkozó szakértőt küldött ki a lesothói Igazságügyi Minisztériumba. Az Unió 2014-ben a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek lesothói helyzetét is megvitatta a jogi és alkotmányügyi kérdésekért felelős miniszterrel. Jóllehet az országban nincs hatályban konkrét diszkriminatív jogszabály az LMBTI személyek ellen, a szodómia jog- és erkölcsellenes cselekménynek minősül, és azon bűncselekmények közé tartozik, amelyek elkövetőit bírósági végzés nélkül is le lehet tartóztatni. Ilyen letartóztatásra mindazonáltal ez idáig még nem került sor. A 2014. augusztusi állítólagos államcsíny-kísérletet követően a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) tervet dolgozott ki a béke, a biztonság és a politikai stabilitás helyreállítására Lesothóban. Az EU felajánlotta segítségét az SADC megfigyelő missziójához, a közelgő választásokhoz és a szükséges reform- és fejlesztési programhoz.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
238
HU
Ami a pénzügyi támogatások területét illeti, az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül finanszírozást biztosított a civil társadalom számára több, a nők jogaihoz kapcsolódó projekthez, ezen belül is mindenekelőtt a nőkereskedelem és a nemi alapú erőszak megakadályozását célzó projektekhez. Az Unió a nem állami szereplőkre vonatkozó költségvetési sorból egy olyan projektet is finanszíroz, amely a helyi hatóságokat segíti a nemek közötti egyenlőség érvényesítésében és az igazságszolgáltatásban. Ezenfelül az EU az Európai Fejlesztési Alapon keresztül egy olyan, a Szociális Fejlesztési Minisztériummal közös projektet is finanszíroz, amelynek célja az árvák és a kiszolgáltatott helyzetű gyermekek megsegítése. Az Unió emellett a gazdasági és szociális jogokkal, valamint a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó projekteket és kezdeményezéseket is finanszíroz. Libéria Az EU Libériával kapcsolatos főbb prioritásai a következők: a halálbüntetés eltörlése, a nők és a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, valamint a nők és a gyermekek jogaival kapcsolatos tájékoztatás, továbbá a civil társadalom támogatása az emberi jogok előmozdításában. A konkrét célok közt szerepel az oktatás és az egészségügyi ellátás elérhetőbbé tétele a nők és a gyermekek számára, a kizsákmányolás valamennyi formájának jelentős mértékű visszaszorítása – a végleges felszámolásukat szem előtt tartva –, a nemi alapú erőszak és a gyermekágyi halandóság jelentős mértékű visszaszorítása, a nők nagyobb társadalmi szerepvállalása és az emberi jogokért való határozottabb civil társadalmi fellépés megvalósítása. Az EU több nyilvános vitát is szervezett a halálbüntetés eltörléséről a törvényhozás, a Független Nemzeti Emberi Jogi Bizottság, a civil társadalom és a média részvételével. A fiatalok figyelmét zenei rendezvények segítségével próbálták meg felhívni az emberi jogok kérdésére. Az EU szorosan nyomon követi azt a meleg és leszbikus személyek ellen irányuló, újonnan megjelent mozgalmat, amely az azonos neműek közötti házasság és a „homoszexuális magatartás” megtiltását célzó jogszabályi módosításokat kíván elérni. A jog tiltja az azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot, 2013-ban pedig egy olyan javasolt módosítást terjesztettek elő a büntető törvénykönyvhöz, amely a súlyos bűncselekmények közé sorolná az azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
239
HU
Noha a polgárháború óta jelentős előrelépés történt az országban, az emberi jogok területén még mindig sok a probléma és gyakran kerül sor emberi jogi jogsértésekre. Jóllehet az ország nagyjából ugyanazon a helyen áll a sajtószabadság-ranglistán, mint tavaly, több újságíró ellen indult eljárás a rendkívül szigorú rágalmazási törvény alapján, ami pedig öncenzúrához vezetett a sajtó tagjai körében. Az országnak módosítania kell a rágalmazási törvényt, az ugyanis nem felel meg a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára vonatkozó nemzetközi normáknak. Változatlanul problémát jelent az egészségügyi információkhoz való hozzáférés. A nem kormányzati szervezetek, a helyi újságok és a közösségi rádiók kulcsszerepet töltenek be a lakosság egészségügyi tájékoztatásában. Libéria mind a mai napig származási, tranzit- és célországnak számít a gyermekek munkára kényszerítését és szexuális kizsákmányolását célzó gyermekkereskedelem területén. A kormány nem tartja be maradéktalanul a gyermekkereskedelem felszámolására megállapított minimumkövetelményeket. Mindazonáltal a szűkös forrásai ellenére is jelentős erőfeszítéseket tesz a gyermekkereskedelem megszüntetésére. További intézkedésekre van szükség a bűnüldözés és az áldozatok védelme területén, míg a megelőzés terén elismerésre méltó erőfeszítések születtek. Az ebolaválság további kihívások elé állította az országot. A járvány kitörése óta Libéria karanténokat állított fel, korlátozva ezzel az emberek szabadsághoz és szabad mozgáshoz való jogát, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket, illetve megnehezítve a megélhetésüket. A nőket a jelek szerint jobban sújtja az ebola, mint a férfiakat: az UNICEF beszámolói szerint az ebola által legsúlyosabban érintett három országban az összes haláleset 55– 60%-a nő volt. Több híradás is beszámolt arról, hogy a libériai biztonsági erők az ebolaválság elleni fellépés közben túlzott erőszakot és testi kényszerítést alkalmaztak, különösen a karanténok felállításakor. Egy 15 éves fiú életét vesztette, négy másik lakos pedig megsebesült, amikor Monrovia West Point nevű negyedében összecsapásokra került sor a biztonsági erők és a karantén felállítása ellen tiltakozó dühös lakosok között. Még mindig hatályban van az a Johnson Sirleaf elnök által 2007-ben aláírt törvény, amely annak ellenére újból bevezette a halálbüntetést az országban, hogy Libéria 2005-ben csatlakozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló második fakultatív jegyzőkönyvéhez. Mindazonáltal 2014-ben nem hajtottak végre halálbüntetést az országban. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
240
HU
A belga rendőrség 2014. szeptember 17-én letartóztatta Martina Johnsont, a Libériai Hazafias Nemzeti Front (NPFL) nevű lázadócsoport egykori parancsnokát. Ez volt az első olyan letartóztatás, amelyre az 1989–1996-os libériai konfliktus idején elkövetett olyan bűncselekmények miatt került sor, amelyekkel megsértették a nemzetközi jogot. A belga hatóságok lépése alapvető fontosságú mozzanat a libériai eseményekkel kapcsolatos igazságszolgáltatás útján: a belga rendőrség egy olyan libériai állampolgárt tartóztatott le, akit a feltételezések szerint felelősség terhel az első libériai polgárháború idején elkövetett háborús bűncselekményekért és emberiesség elleni bűncselekményekért. Az EU az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül 2014-ben is több projektet támogatott Libériában. Itt említhető például a Független Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot támogató projekt, de az a projekt is, amelynek célja a civil társadalom megerősítése, hogy az fel tudjon lépni az országon belüli megbékélés előmozdítása érdekében. Az EU ezen túlmenően olyan civil társadalmi szervezetek számára is támogatást biztosít, amelyek a libériai társadalom leginkább perifériára szorult rétegeivel foglalkoznak. Itt említhető az a projekt, amely kifejezetten a fogyatékossággal élő személyek társadalmi szerepvállalásának növelésére irányul. Jelenleg is zajlik három, a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival foglalkozó projekt kidolgozása, ezek a következő területekhez kapcsolódnak: a nők részvétele a döntéshozatalban; nemek közötti egyenlőség az oktatásban; valamint a nemi alapú erőszak és a női nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelem. 2014-ben az EIDHR keretében ajánlattételi felhívást tettek közzé olyan civil társadalmi projektek finanszírozására, amelyek az igazságtételi és megbékélési bizottság ajánlásainak megvalósítását tűzték ki célul. A kiválasztott szervezetek 2015 folyamán kezdik meg az ezzel kapcsolatos munkájukat. Madagaszkár Az EU a Madagaszkárral fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok és a demokrácia terén a következő célkitűzéseket igyekszik megvalósítani: az alapvető szabadságok előmozdítása közvetlenül a politikai válsághoz kapcsolódóan; valamint támogatás biztosítása az alkotmányos rendhez való gyors visszatéréshez és a politikai stabilitás megszilárdításához. Az országgal kapcsolatos uniós prioritások közé tartoznak még a gyermekek jogai; az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása az igazságszolgáltatásban; a nők jogainak előmozdítása és a nők elleni erőszak felszámolása; valamint a civil társadalom és az emberijog-védők támogatása. Az Unió az elmúlt években nem folytatott rendszeres párbeszédet a madagaszkári hatóságokkal emberi jogi és a demokrácia területét érintő kérdésekről. Ennek egyrészt a 2009-től 2014-ig tartó, elhúzódó madagaszkári politikai válság volt az oka, másrészt pedig az, hogy az EU a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében 2014 májusáig felfüggesztette együttműködését az országgal.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
241
HU
2013-ban hiteles választásokra került sor az országban, amit az EU választási megfigyelő missziója is megerősített. 2014 áprilisáig hivatalba léptek az újonnan megválasztott intézmények (nevezetesen az elnök, a nemzetgyűlés és a kormány), majd ezt követően helyreállt az alkotmányos rend. Az akkori főképviselő/alelnök, Catherine Ashton több pozitív hangvételű és támogató nyilatkozatot is kiadott a választási folyamathoz kapcsolódóan. Mindezen fejlemények tükrében az Európai Unió Tanácsa 2014 májusában úgy határozott, hogy folytatja fejlesztési együttműködését az országgal, amelyet még 2010-ben függesztett fel a Madagaszkáron 2009-ben bekövetkezett erőszakos hatalomátvétel miatt. A madagaszkári emberi jogi helyzetet illetően az mondható el, hogy az ország összességében véve megfelelő jogszabályi kerettel rendelkezik az emberi jogok védelmére, noha egy-egy jogi előírás néha rácáfol erre. A fő nehézséget azonban nem ez jelenti, hanem az, hogy az említett jogszabályi keret végrehajtása nem teljes körű. 2014 legfontosabb madagaszkári eredményei között említhető a halálbüntetés eltörléséről szóló törvény elfogadása, valamint a Független Nemzeti Emberi Jogi Bizottság (Commission Nationale Indépendante des Droits de l’Homme) törvényi létrehozása. Madagaszkár de facto eltörölte a halálbüntetést, az országban ugyanis 1958 óta nem jegyeztek fel kivégzést, a halálbüntetéseket pedig – szisztematikusan – életfogytig tartó kényszermunka-büntetésekre módosították. Mindazonáltal 2014. december 10-én még mindig 65 fogoly ült a siralomházban. 2014-ben Madagaszkár is szerepelt azon javasolt országok között, amelyek körében az Uniónak demarsok formájában népszerűsítenie kellene a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának és a Bíróság előjogairól és mentességeiről szóló megállapodásnak a megerősítését és végrehajtását. Az EU 2014. október 24-én közvetlen demarsot intézett az ügyben a madagaszkári igazságügyminiszterhez, aki megerősítette, hogy szilárdan eltökélt a végrehajtási folyamat lezárása mellett. A vonatkozó szövegek a tervek szerint 2015 márciusában kerülnek majd a nemzetgyűlés (rendes ülése) elé.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
242
HU
Antananarivói küldöttségén keresztül az Unió tevékenyen dolgozott azon, hogy a műszaki és pénzügyi partnerek (TFP) csoportján belül létrehozza az emberi jogokkal foglalkozó csoportot és megerősítse annak tevékenységeit. A csoport első ülését szeptember 3-án tartották, ahol is megállapodás született arról, hogy folytatni kell azokat a közös érdekérvényesítési és lobbitevékenységeket, amelyek célja annak biztosítása, hogy a 2015. évi költségvetési törvényben megfelelő előirányzatok álljanak rendelkezésre a Független Nemzeti Emberi Jogi Bizottság működéséhez. Az ugyancsak jelentős problémát jelentő emberkereskedelem kérdésében arról született megállapodás, hogy meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a migráns munkavállalók célországaival az ENSZ keretében induljon párbeszéd, tekintve, hogy Madagaszkár nem rendelkezik külképviseletekkel ezekben az országokban. Ami a pénzügyi együttműködés területét illeti, az ország támogatásban részesül a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből (EIDHR). Kilenc projekt végrehajtása 2014-ben is folytatódott, mintegy 1,8 millió eurós költségvetéssel. Az EU a 2014–2017-es időszakra 4 millió EUR összegű támogatást hagyott jóvá madagaszkári emberi jogi projektek céljára. Malawi 2014-ben a Malawival fennálló kapcsolatai keretében az EU emberi jogi és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a politikai jogok és a demokratikus kormányzás, valamint a kisebbségekhez tartozó személyeik jogainak kérdéseire összpontosítottak. Az EU különböző fórumokon folytatta az emberi jogok és a demokrácia megvitatását Malawival, így politikai párbeszéd és a malawi emberi jogi bizottsággal folytatott rendszeres együttműködés keretében. Az uniós küldöttség emberijog-védőkkel foglalkozó munkacsoportja évente két alkalommal ülésezik, ahol a résztvevők emberi jogi kérdéseket vitatnak meg, valamint megvizsgálják, hogy a jövőben hogyan tudnának eredményesebben együttműködni. Az emberi jogokkal kapcsolatos másik olyan jelentős esemény, amelyhez az EU támogatást nyújtott, a 2014-es választás volt. Az Unió az ENSZ Fejlesztési Programja által kezelt közös alapon és a demokratikus kormányzási programon keresztül pénzügyi és technikai segítséget is nyújtott a malawi választási bizottságnak. Az állampolgári ismeretek oktatására irányuló nemzeti kezdeményezés révén az ország egész területén támogatta az állampolgári ismeretek oktatását és a szavazói tudatosság előmozdítását, továbbá választási megfigyelő missziót is küldött az országba, melyet az Európai Parlament egy képviselője vezetett.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
243
HU
2014-ben Malawi uniós támogatással elkészítette az ENSZ által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának végrehajtásáról szóló jelentést, és benyújtotta azt az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 111. ülésszakára. Ami a pénzügyi együttműködés területét illeti, Malawi uniós támogatásban részesül ahhoz, hogy a malawi emberi jogi bizottságon belüli kapacitásépítés révén az országban szorosabban figyelemmel lehessen kísérni az emberi jogok érvényesülését. Az EU továbbá emberi jogi vonatkozású képzést biztosított a bűnüldöző szervek tagjai számára. A helyi nem kormányzati szervezetekkel közösen végrehajtott kisebb kezdeményezések mellett az EU – az ENSZ Népesedési Alapjával partnerként együttműködve – a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítását célzó projekt keretében továbbra is támogatja a nemek közötti egyenlőség érvényesülésére irányuló törekvéseket. Emellett egy olyan helyi civil társadalmi szervezetet is támogat, amely az LMBTI közösség jogainak érvényesítését kívánja előmozdítani. A gyermekek jogai továbbra is kiemelt témaként szerepeltek a közbeszédben; az Unió a továbbiakban is támogatja a gyermekvédelmi rendszerek megerősítését és a gyermekházasságok elleni kampányt. Mali A Malival fennálló kapcsolatai keretében az EU emberi jogi és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a következőkkel voltak kapcsolatosak: nemzeti megbékélés és biztonság, jogállamiság és demokrácia, igazságügyi reform és az igazságszolgáltatáshoz való jog, a gyermekek jogai, a nők jogai és esélyegyenlősége, a korrupció elleni küzdelem, a szociális és gazdasági jogok, valamint az alapvető szolgáltatások. Tavaly májusban az északi területek kiterjedt részei kikerültek a kormány ellenőrzése alól, ami ezekben a régiókban kedvezőtlenül befolyásolta az emberi jogok védelmét. A mali hatóságokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd keretében az EU többször is kérte, hogy tegyék könnyebben hozzáférhetővé, függetlenebbé és hatékonyabbá az igazságügyi rendszert. Még mindig nem kezdte meg működését az Igazságtételi és Megbékélési Bizottság; a munka elindítását a kormány az algíri tanácskozások eredményes lezárása utánra halasztotta. Az emberi jogokkal kapcsolatos további jelentős fejlemény volt, hogy az ország északi részén ismét kiújultak és erőszakba torkollottak a feszültségek. Ezzel kapcsolatban az EU állásfoglalást adott ki. A lázadók csoportjai, a hadsereg, a szövetséges csoportok stb. közötti rendszeres összecsapások áldozatai főként a polgári lakosságból kerültek ki. A megfigyelők – pl. a MINUSMA emberi jogokkal foglalkozó részlegének tagjai – arról számoltak be, hogy gyakoriak a fogvatartottakkal szembeni erőszakos cselekmények.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
244
HU
2014 folyamán az EU elmélyítette a civil társadalmi szervezetekkel az átmeneti igazságszolgáltatással kapcsolatosan folytatott párbeszédet, amelyre az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) és az Association Malienne des Droits de l'Homme helyi szervezete által végrehajtott projekt révén került sor. A 2015–2016-os időszakra az Unió a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének (EIDHR) keretében két projekt támogatását irányozta elő, összesen 550 000 EUR költségvetéssel (utcagyerekek, illetve a nemzeti emberi jogi bizottság támogatása). Emellett továbbra is nyújtott pénzügyi támogatást az államépítés támogatásáról szóló szerződés keretében (amely a Malinak 2013-ra és 2014-re nyújtott uniós költségvetési támogatás keretét jelenti). Ezzel összefüggésben a kormány számára jelentős kihívás, hogy küzdelmet folytasson a büntetlenség ellen. Az EU felismerte, hogy a nemzeti megbékélés csak egy olyan tisztességes és működőképes igazságügyi rendszer alapján jöhet létre, amely megkülönböztetés nélkül képes bíróság elé állítani a visszaélések elkövetőit. Az ENSZ Malival foglalkozó független szakértője (Suliman Baldo) 2014 során két alkalommal tett látogatást Maliban, és arról számolt be, hogy egyes fogvatartottakat politikai megfontolásokból szabadon engedtek, ami aláássa a büntetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos törekvéseket. A kormány elindította a nemzeti emberi jogi bizottság reformját, hogy annak tevékenysége megfeleljen a jelenleg érvényben lévő nemzetközi normáknak. Az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) és az Európai Unió mali polgári missziója (EUCAP Száhel Mali) célzott emberi jogi modulokat épített be képzési programjaiba. Mauritánia A Mauritániával kapcsolatban meghatározott uniós emberi jogi prioritások között a következők szerepelnek: az igazságügyi rendszer jobbá tétele; a rabszolgaság, az etnikai kisebbségekkel szembeni és a nemi alapú diszkrimináció elleni küzdelem; a nem kormányzati szervezetek jogállása; a halálbüntetés; a kínzás elleni küzdelem, valamint az erőszakos eltüntetések kérdése. Az EU 2014. évi célkitűzéseinek középpontjában az előző időszakhoz hasonlóan továbbra is a következők álltak: az emberi jogok előmozdítása és védelme, a kormányzás hatékonyabbá tétele, a jogállamiság érvényesítése a mauritániai hatóságokkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén, valamint a helyi emberijog-védők és egyéb érintett szereplők védelme. Az emberijog-védőkkel két hivatalos találkozóra, a kormánnyal pedig egy, a politikai párbeszéd keretében tartott megbeszélésre került sor 2014-ben, melyek napirendjén emberi jogi kérdések szerepeltek.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
245
HU
Annak ellenére, hogy az elmúlt évek során Mauritánia jogi és intézményi téren is előrelépéseket tett az emberi jogok védelme tekintetében, több területen továbbra is súlyos problémákkal kell szembenézni, többek között azért, mert általános tendencia, hogy a jogszabályokat nem hajtják végre. 2014 júniusában elnökválasztásra került sor Mauritániában. Bár az ellenzék bojkottálta a választást, a részvételi arány így is magas volt. A szavazás Aziz elnök – második és egyben utolsó mandátumra történő – újraválasztásával zárult. Az Unió választási szakértői missziót küldött az országba, amely más nemzetközi szervezetekkel összhangban megállapította, hogy általánosságban a választások megfelelően zajlottak le. Emellett egy sor ajánlást is tett, melyekről tájékoztatta a kormányt és a választási bizottságot. Az ENSZ rabszolgasággal foglalkozó különleges előadójának az év elején Mauritániában tett hivatalos látogatása nyomán a kormány márciusban elfogadta a rabszolgaság és maradványai felszámolását célzó ajánlásokat tartalmazó, az ENSZ által támogatott menetrendet. Emellett a kormány határozott arról is, hogy különleges törvényszéket állít fel a Mauritániában elkövetett, rabszolgatartással kapcsolatos bűncselekményekben büntetőeljárás lefolytatására, erre azonban eddig még nem került sor. A törvényszék létrehozása vitás kérdéseket vet fel, és az emberijogvédők erőteljes bírálattal élnek. Az ENSZ nemzeti emberi jogi intézményeket koordináló nemzetközi bizottsága a mauritániai nemzeti emberi jogi tanácsot választotta meg, hogy az elkövetkezendő két évben az afrikai kontinenst képviselje. A kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének végrehajtásával összefüggésben 2014-től kezdődően a mauritániai nemzeti emberi jogi tanács nemzeti mechanizmusként szolgál a kínzások megakadályozására. Az EU segítséget nyújtott a nők elleni erőszak megakadályozásáról szóló új jogszabály megszövegezéséhez, és határozottan síkra szállt a fiatalkorúakra vonatkozó jobb igazságszolgáltatásért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetével és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel együtt felszólította a hatóságokat, hogy keressenek alternatív lehetőségeket, hogy fiatalkorúakat ne kelljen felnőttekkel együtt fogva tartani. Az igazságügyi minisztérium kedvező választ adott a felhívásra, és jelenleg foglalkozik a szükséges intézkedések meghatározásával.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
246
HU
2014-ben három, az EIDHR keretében finanszírozott új projekt vette kezdetét. Ezek a projektek olyan kulcsfontosságú stratégiai prioritások megvalósítását célozzák, mint a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott fiatal nők elleni erőszak megakadályozása, a korábbi rabszolgák gazdasági szerepvállalásának elősegítése, valamint a különböző közösségek békés egymás mellett élésének támogatása és a földviták rendezése. Ez a különösen érzékeny téma egyre nagyobb figyelmet kap mind a civil társadalmi szervezetek, mind a nemzetközi partnerek oldaláról. Mauritiusi Köztársaság A Mauritiusi Köztársasággal fennálló kapcsolatai keretében az EU az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának folyamatos előmozdítását tűzte ki célul, külön hangsúlyt helyezve a nemi alapú és a gyermekek elleni erőszak elleni küzdelemre. 2014 folyamán az EU különböző fórumokon folytatta az emberi jogok és a demokrácia ügyének megvitatását a Mauritiusi Köztársasággal, így politikai és szakpolitikai párbeszéd, valamint a fejlesztési együttműködés keretében. 2014-ben nem került sor hivatalos politikai párbeszédre a Mauritiusi Köztársasággal. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2012-es határozatának alapján a nemzetgyűlés 2014. július 4-én elfogadta az etnikai közösséghez való tartozás kinyilvánításáról szóló alkotmányos törvényt (ideiglenes rendelkezések), amely lehetővé teszi, hogy az általános választásokon indulni kívánó jelölteknek a jegyzékbe való felvételkor ne kelljen kinyilvánítaniuk, melyik etnikai közösséghez tartoznak. A parlamentet 2014. október 6-án feloszlatták, 2014. december 10-én pedig a jól működő választási felügyelő bizottság szervezésében megtartották az általános törvényhozási választásokat. Az emberi jogokat érintő egyéb jelentős fejlemény volt 2014-ben, hogy az EU elítélte az országban folyó nemi alapú erőszakos cselekményeket. Ezt többféle módon is kifejezésre juttatta: egyrészt egy sajtókonferencián, másrészt pedig azzal, hogy (2014 decemberében) az Egyesült Államok nagykövetségével közösen támogatta a nők elleni erőszak elleni küzdelemre irányuló ENSZkezdeményezés keretében „Elég az erőszakból! Ismerd meg jogaidat!” címmel megrendezett 16 napos kampányt. Az Unió általános nyilatkozatokat adott ki a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, melyekben főként a nemi alapú erőszak kérdésével foglalkozott.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
247
HU
Emellett intenzívebbé tette a civil társadalmi szervezetekkel folytatott informális párbeszédet azzal, hogy részt vett a nők jogainak előmozdítását célzó kampányokban, és pénzügyi hozzájárulást is nyújtott azokhoz annak érdekében, hogy új lendületet kapjanak a nemi alapú erőszakra nemzeti szinten adott válaszintézkedések, valamint hogy szélesebb körben figyelmet kapjanak a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos kérdések és nyilvános párbeszéd kezdődjön. 2014 novemberében az Unió demarsot intézett a Mauritiusi Köztársaság kormányához azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán Mauritius a halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatos moratóriumról szóló határozat mellett szavazzon. Hangsúlyozni kell, hogy bár a halálbüntetés alkalmazását a halálbüntetés eltörléséről szóló 1995-ös törvényben hivatalosan felfüggesztették, a Mauritiusi Köztársaság nem erősítette meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló Második Fakultatív Jegyzőkönyvét, amely a halálbüntetés végleges eltörlését célozza. Mauritius nem vett részt sem a 2010 decemberében, sem pedig a 2012 decemberében a kivégzésekkel kapcsolatos globális moratóriumról szóló ENSZ-határozatról tartott szavazáson. Ami a pénzügyi együttműködés területét illeti, a Mauritiusi Köztársaság a nem állami szereplőkre vonatkozó tematikus költségvetési sorból részesül pénzügyi támogatásban. Egy 2013-ban közzétett ajánlattételi felhívás nyomán az uniós küldöttség négy szerződést írt alá a gyermekek és a nők jogaival foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel. A következő kezdeményezésekhez nyújtott az EU finanszírozást: 24 bántalmazott, szüleitől külön élő gyermek – köztük sajátos nevelési igényű gyermekek – rehabilitációja és ellátása, valamint életminőségük javítása; annak biztosítása, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek is részt vehessenek az alapfokú oktatásban és az pedagógiai szempontból is megfelelő legyen számukra; hozzájárulás a hallássérült gyermekek foglalkoztathatóságához és társadalmi beilleszkedéséhez; a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése a Mauritiusi Köztársasághoz tartozó külső Agalega-szigeteken.
Mozambik 2014-ben az Unió kiemelt célként tekintett nem csak a jogállamiság és a demokrácia megbízható és fenntartható választási folyamatok révén megvalósuló megszilárdítására, hanem a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának, a nők társadalmi szerepvállalásának és a gyermekek jogainak az előmozdítására is.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
248
HU
A 2014-es évet – különösen a középső tartományokban – a Renamo fő ellenzéki párt fegyveres erői és a kormány biztonsági erői közötti katonai összetűzések jellemezték, ami nagy mértékben rontotta az emberi jogi helyzetet. A két féllel folytatott politikai párbeszéd során az EU a párbeszéd mellett foglalt állást, és síkra szállt amellett, hogy a jogállamiság jelenti az egyetlen lehetséges eszközt a politikai és katonai feszültségek feloldására. A helyszínen tett nyilatkozataiban az EU valamennyi érdekeltet felszólította, hogy vegyék ki részüket a béke megszilárdításához és a megbékéléshez szükséges feladatokban. Mozambik tekintetében az EU arra törekszik, hogy fenntartható, átlátható és megbízható választási folyamatok alkalmazását mozdítsa elő, és ezzel összefüggésben a 2014-es elnökválasztáshoz, parlamenti és tartományi választásokhoz olyan többdimenziós megközelítés alkalmazása révén nyújtott segítséget, amelynek elemei a valamennyi érdekelt féllel való folyamatos politikai párbeszéd, a civil társadalom támogatása, a konfliktusok és a választási erőszak megelőzése, valamint a választások megfigyelése voltak. Szeptember közepén az EU (a tagállamok támogatásával) választási megfigyelő missziót küldött az országba, hogy nyomon kövesse a választási folyamat valamennyi szakaszát. A misszióban számos tagállami diplomata is részt vett, akik rövid távon láttak el megfigyelői feladatokat. Két nappal a szavazás után az uniós választási megfigyelő misszió benyújtotta előzetes észrevételeit, ezt követően pedig egymást követően két sajtóközleményt is kiadott a választások utáni helyzetről. Az Unió továbbra is sürgette a hatalmi ágak egyértelműbb elkülönítését, a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a korrupció elleni küzdelem, a jó kormányzás és az információkhoz való hozzáférés iránti kötelezettségvállalást. Az EU üdvözölte, hogy a parlament 2014 novemberében jóváhagyta az információkhoz való hozzáférésről és a büntető törvénykönyvről szóló törvényt, és megfelelő végrehajtási intézkedések meghozatalára szólított fel. A jogállamisággal kapcsolatos projekt keretében 9 millió EUR összegű támogatást nyújtott továbbá a főügyészségnek, a legfelsőbb bíróságnak és a parlamentnek. Egyebek között az államháztartási gazdálkodás és az ezzel kapcsolatos elszámoltathatóság is hangsúlyos célkitűzés volt az uniós fejlesztési együttműködés során, amelynek megvalósításához az EU költségvetési támogatás formájában, valamint a kormánnyal e témákban folytatott szakpolitikai párbeszéd révén járult hozzá.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
249
HU
2014-ben az EU az emberi jogokhoz kapcsolódó területeken tevékenykedő számos különböző civil társadalmi szervezetet támogatott. Az ezek némelyike által végzett érdekképviseleti tevékenység kiemelt jelentőséggel bírt több fontos, többek között a büntető törvénykönyvet, az öröklési jogot vagy az információkhoz való hozzáférésről szóló törvényt érintő reform tekintetében. A civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás keretében az EU többek között az információkhoz való hozzáféréssel, a nyilvános elszámoltathatósággal és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos tevékenységeket finanszírozott, és támogatta a közösségi rádió fórumának, valamint a polgárok szerepvállalását szolgáló OLAVULA platformnak a munkáját. Emellett támogatást nyújtott a fenntartható kormányzásra irányuló AGIR-programhoz, és a nem állami szereplőkre és helyi hatóságokra vonatkozó költségvetési sor felhasználásával egy ajánlattételi felhívást is közzétettek olyan projektek támogatására, amelyek a helyi hatóságok közötti párbeszéd és a polgári szerepvállalás előmozdítására törekednek. A nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos kérdések jobb koordinációja érdekében az EU létrehozta a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó uniós csoportot, amely a nőügyi és szociális minisztériummal együttműködve dolgozik a nők társadalmi szerepvállalására vonatkozó stratégia végrehajtásán. Azok a civil társadalmi szervezetek, amelyek ezzel a területtel foglalkoznak, alapfinanszírozásban és támogatásban részesültek tájékoztatási tevékenységek végzéséhez és az emberi jogi jogsértések áldozatainak történő segítségnyújtáshoz. Az EU a „UN Women”-nel (az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért) összefogva részt vett a nők elleni erőszakkal kapcsolatos 16 napos UNiTE tájékoztatási kampányban. Emellett együttműködött a kormánnyal és a civil társadalommal a gyermekjogok védelme területén is. Az Unió együtt küzd a kormánnyal és az ILO-val a gyermekmunka ellen, és ezzel összefüggésben együttműködik velük a veszélyes munkakörök jegyzékének összeállításában. Az EU finanszírozást nyújtott továbbá az UNICEF által a „Szakítás a működésképtelen rendszerekkel” elnevezésű program keretében megvalósított gyermek-nyilvántartási és alapvető népességstatisztikai rendszer létrehozásához is. Uniós támogatásban részesültek kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket segítő, tájékoztatási tevékenységeket folytató és a hatóságokkal együttműködő civil társadalmi szervezetek is. Az EU továbbra is támogatta az LMBT közösséget a szexuális kisebbségek érdekeinek érvényesítését célzó tevékenységekben, valamint a hatóságok általi elismerésükért folytatott kampányban. Pénzügyi segítséget nyújtott a nemzeti emberi jogi bizottságnak is, amely adminisztratív nehézségekkel küzdött. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
250
HU
Az emberi jogok világnapja alkalmából – valamint az emberi jogokkal kapcsolatos új uniós országstratégia kidolgozását megelőzően és az EIDHR keretében 2015-ben esedékes ajánlattételi felhívásra figyelemmel – az EU konzultációt tartott civil emberijog-védőkkel, melynek keretében megvitatták a mozambiki emberi jogi prioritásokat. Namíbia Az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatban a Namíbiával fennálló kapcsolatai keretében az EU elsősorban a demokratikus folyamatoknak és intézményeknek – az állami intézmények, például a parlament működésének javítása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén történő – megerősítését, valamint a politikai részvétel és a pluralizmus hasonló előmozdítását tűzte ki célul. Emellett együttműködik Namíbiával a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülésének előmozdítása terén is. Bár Namíbiában a fenti területtel kapcsolatban igen fejlett a jogi szabályozás, mivel a kormány nem rendelkezik megfelelő kapacitásokkal, a jogszabályokat jórészt nem hajtják végre. Emellett az Unió támogatja és elő kívánja mozdítani a kisebbségekhez, köztük az őslakos népekhez (pl. a San közösség) tartozó személyek jogait, a fogyatékossággal élő személyek, továbbá a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek jogait, akiket gyakran kirekesztenek a társadalomból, nem hallathatják hangjukat a politikában, és csak korlátozottan tudnak hozzáférni az alapvető szolgáltatásokhoz. Az EU párbeszédet folytat a Namíbiai Köztársasággal az emberi jogokról és a demokráciáról. Ez többek között nem kormányzati szervezetek képviselőivel folytatott találkozókban, valamint egy uniós/tagállami emberi jogi munkacsoport üléseiben ölt formát. Mivel Namíbia kormánya jóváhagyta az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, és az őslakos népekre vonatkozó más egyezményeket is megerősített, az EU felkérte a kormányt, hogy számoljon be arról, milyen intézkedéseket tervez az őslakos népek marginalizálódásának megszüntetésére és életkörülményeik javítására. Az EU figyelemmel kísérte, hogy az országban hogyan áll a Nemzetközi Büntetőbíróság egyezményének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ügye, és arra ösztönözte a kormányt, hogy fogadja el a jogszabályt annak érdekében, hogy teljes körűen együtt tudjon működni az NBB-vel. Az Unió a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott, és aggodalommal állapította meg, hogy a társadalomban egyre növekszik a nemi alapú erőszak. A jogi keret megfelelő módosításai mellett az EU szoros figyelemmel kísérte a HIV-pozitív nők kényszersterilizálásával kapcsolatos bírósági ügy alakulását is.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
251
HU
Az EU és tagállamai 2014-ben is partnerként működtek együtt a szakminisztériumokkal és nem kormányzati szervezetekkel a nemek közötti egyenlőség nemzeti politikájának végrehajtásában. Az Unió arra ösztönözte a kormányt, hogy mielőbb hagyja jóvá a gyermekek gondozásáról és védelméről szóló törvényt, továbbá megerősítette elkötelezettségét, hogy a civil társadalmat a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások kezelése révén támogassa. Alapvető fontosságú emberi jogi kérdések tárgyában demarsokra került sor, elsősorban az ENSZ-re vonatkozó ügyekben, különös tekintettel az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottsága és az Emberi Jogi Tanács ülésének előkészítése részeként. Végezetül az EU gratulált Namíbiának ahhoz, hogy (a 2014–2016-is időszakra) beválasztották az Emberi Jogi Tanácsba. A 2014. november 28-i választások alkalmával az uniós tagállamok namíbiai képviseleteinek és az EU küldöttségének diplomatái közös diplomáciai megfigyelést végeztek a fővárosban és környékén, melynek alapján megerősítették, hogy a választásokat nyugodt és fegyelmezett légkör jellemezte. Az uniós küldöttség ezt követően az EU nevében helyi nyilatkozatot adott ki, amelyben gratulált a namíbiai polgárok demokratikus meggyőződéséhez, valamint ahhoz, hogy Namíbia tiszteletben tartotta az elnöki megbízatás idejének alkotmányban rögzített korlátait, továbbá hangot adott annak is, hogy az ország szociális, gazdasági és demokratikus fejlődésének támogatása céljából együtt kíván működni az új kormánnyal. Az EU elmélyítette a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédet, és ezzel összefüggésben – az uniós küldöttség vezetésével és az uniós tagállamok, valamint a civil társadalmi szervezetek részvételével zajló konzultációs folyamat keretében – a 2014–2017-es időszakra Namíbia tekintetében elkészítette a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés uniós menetrendjét. A menetrendben a következő területeket határozták meg kiemelt jelentőségűként: a partnerországokban működő civil társadalmi szervezetek működési környezetének javítását célzó törekvések fokozása; annak megkönnyítése, hogy a civil társadalmi szervezetek strukturáltabban részt vehessenek a belföldi szakpolitikákban, az uniós programozási ciklusban és a nemzetközi folyamatokban; valamint a civil társadalmi szervezetek kapacitásainak a növelése. Namíbia tekintetében 2011. január 31-én zárult le az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés. Az előrehaladásról szóló, 2013-ban közzétett félidős jelentésben ismét szerepeltek egyes, még lezáratlan kérdések, amelyek elsősorban a nemek közötti egyenlőséggel, a gyermekek jogainak védelmével, valamint az őslakos népek marginalizálódásával voltak kapcsolatban. Az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlások között szerepel többek között az is, hogy garantálni kell a bírósági tárgyalások ésszerű időn belül történő lefolytatását, valamint különleges intézkedéseket kell hozni a büntetőügyek terén fennálló elmaradás behozatalára. Az EU számos területen elősegítette az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetjelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtását, és technikai segítséget nyújtott az emberi jogi cselekvési terv kidolgozásához. Az emberi jogi cselekvési tervet Namíbia elnöke 2014. december 9-én mutatta be.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
252
HU
Namíbia a demokrácia és emberi jogok európai eszközének (EIDHR) kedvezményezettje. 2013. január 18-án ajánlattételi felhívást tettek közzé, melynek költségvetése 600 000 EUR volt. A támogatás olyan projektekre vonatkozott, melyek célja a namíbiai civil társadalomnak történő segítségnyújtás volt az emberi jogokkal, a politikai pluralizmussal, a demokratikus politikai részvétellel és képviselettel kapcsolatos tevékenységek közötti kohézió elmélyítése érdekében. A kiválasztott projektek középpontjában az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítése, a választások, és a szavazói tudatosság előmozdítása álltak. Az EU folytatta a pénzügyi segítségnyújtást a „nem állami szereplők és helyi hatóságok” elnevezésű tematikus programon keresztül, elsősorban a következő területekre összpontosítva: nemi alapú erőszak; a gyermekek jogai; marginalizálódott – köztük HIV-pozitív/AIDS-beteg – személyek; valamint a civil társadalom és a regionális/helyi önkormányzatok közötti együttműködés. Ezen felül az EU az Európai Fejlesztési Alapból 4 millió eurót biztosított a namíbiai civil társadalmi támogatási program számára , hogy az jobban tudja érvényesíteni a szakpolitikák népszerűsítésével kapcsolatos és koordinációs szerepét, megerősítse a civil társadalmi szervezetek irányítási képességét és elszámoltathatóságát, továbbá hogy támogassa a namíbiai civil társadalmi alapítvány létrehozását. Ennek a projektnek a keretében az EU 1 millió eurót irányoz elő arra, hogy a namíbiai civil társadalmi alapítvány ajánlattételi felhívásokat tegyen közzé közösségi alapon létrejött szervezeteknek nyújtandó kis- és mikro-összegű támogatásokra. Niger Nigerrel kapcsolatban az EU emberi jogi prioritásai a következők: a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása, az igazságügyi rendszer – különösen az igazságszolgáltatáshoz való jog és a fogvatartási körülmények – javítása, valamint a nők és a gyermekek jogainak védelme. Ezeket a prioritásokat az EU – a tagállamokkal és a nigeri hatóságokkal együttműködésben – olyan külön menetrendek és célkitűzések révén hajtja végre, mint a nemek közötti egyenlőséget célzó (a 2010–2014-es időszakra szóló) cselekvési terv, illetve a civil társadalommal való együttműködés menetrendje. Az ország emberi jogi helyzetének elemzése kimutatta, hogy – annak ellenére, hogy a helyi hatóságok gyakran zaklatják az ellenzéket valamilyen formában – a demokratikus alapelveknek és alapvető szabadságoknak, különösen a politikai szabadságoknak és az egyének szabadságainak – érvényesülése nincs komoly veszélyben. Az EU támogatja Nigert abban a törekvésében, hogy javítson az emberi jogi helyzeten, különösen a nők és lányok jogait illetően. A határokkal kapcsolatos biztonsági helyzet továbbra is igen aggasztó. Niger fokozta biztonsági válaszintézkedéseit, biztosítva egyúttal a demokratikus elvek és alapvető szabadságok védelmét. A hatóságok együttműködése az EU-val kielégítő.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
253
HU
A politikai párbeszéd keretében 2014 áprilisában és októberében tartott találkozókon az EU hangsúlyozta, hogy megfelelően fel kell készülni a következő általános választásokra, amelyekre 2016 első felében kerül majd sor. 2014 novemberében az uniós delegáció a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében új ajánlattételi felhívást tett közzé, melynek tematikus prioritásai között nagy hangsúlyt kap a fogva tartási körülmények javítása, valamint a nők és a gyermekek szociális-gazdasági és kulturális jogainak előmozdítása. 2014 folyamán az EIDHR keretében finanszírozott projektek többek között számos utcagyereknek nyújtottak segítséget Maradi és Zinder régiókban azzal, hogy szükségszállást biztosítottak számukra, segítettek nekik a munkavállaláshoz szükséges készségek elsajátításában, illetve a hazatérésben. Ezen felül az EU hat olyan közösségi iskolát is támogatott, amelyek kiemelt feladatuknak tartják a rabszolgák leszármazottaiként generációkon át marginalizálódott gyermekek – elsősorban lányok – oktatását. Az igazságügyi és jogállamisági támogatási programján (PAJED II) keresztül az EU továbbra is nyújtott technikai és pénzügyi támogatást a börtönbüntetés kísérleti alternatíváinak megvalósításához, valamint a kiskorúak jogi védelmére vonatkozó nemzeti stratégia kidolgozásához. A PAJED II programon keresztül az EU támogatta továbbá egy jogi és igazságügyi segítségnyújtással foglalkozó nemzeti ügynökség létrehozását is. Az ügynökség már megkezdte működését, és képes arra, hogy megkönnyítse a lakosság veszélyeztetett csoportjai számára az igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítését. A civil társadalmi támogatási program keretében (PASOC II) a civil társadalmi szervezetek arra irányuló kezdeményezéseit támogatják, hogy e szervezetek kulcsfontosságú fejlesztési szereplőként hangsúlyosabb szerepet tudjanak betölteni. Az ezzel összefüggő támogatás összesen 244, helyi nem kormányzati szervezetek és polgári kezdeményezések által végrehajtott mikro-projektet érintett. Ezeknek a projekteknek a 33 százaléka tűzte ki célul a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nők jogainak az érvényesítését. A jó kormányzás előmozdítását szolgáló nemzeti statisztikai rendszer kialakítását célzó uniós támogatási programhoz (PASTAGEP) nyújtott támogatás keretében a különböző régiókban tájékoztató kampányokat finanszíroztak az országos civil rendezvények nyilvántartásba vételének fontosságáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
254
HU
Nigéria Az EU és Nigéria kapcsolatainak keretében az Unió emberi jogi és demokráciával kapcsolatos legfontosabb célkitűzései a következők: küzdelem a kínzás, a bírósági ítélet nélküli kivégzések és a halálbüntetés ellen, a biztonsági és az igazságügyi ágazat reformja, a büntetlenség elleni küzdelem, a szociális és gazdasági jogok érvényesítése, valamint a diszkrimináció valamennyi formája elleni küzdelem. Az EU a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédek keretében, valamint a november 27-i abujai EU–Nigéria miniszteri párbeszéd során további megbeszéléseket folytatott az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekről. A kétoldalú párbeszéd keretében a miniszterek kiemelten foglalkoztak a nemzeti választásokkal, az emberi jogokkal és az észak-keleti területen folyó Boko Haram felkeléssel. A párbeszéd közös nyilatkozat aláírásával zárult. Március 6-án Abujában konzultációra került sor a civil társadalom képviselőivel, melyet március 27-én az emberijog-védők munkaértekezlete követett. Több találkozó is létrejött az EU és a nemzeti emberi jogi bizottság képviselői között. Az EU és a nigériai nemzetbiztonsági főtanácsadó közötti találkozón napirendre került az emberi jogoknak a nigériai biztonsági erők által a terrorelhárítási műveletek során állítólagosan elkövetett megsértése is. Októberben Abujában konfliktuselemző szakmai műhely megrendezésére került sor. Az emberi jogok nemzetközi napján (2014. december 10-én) az Unió nigériai küldöttsége vezetőjének helyettese beszédet tartott a nemzeti emberi jogi tanács által szervezett hivatalos eseményen. A fentiek mellett az EU rádióüzenetben foglalkozott az emberi jogok kérdésével. Az EU Külügyi Tanácsa a május 12-i következtetéseiben mélységes aggodalmának adott hangot a Nigériában elkövetett terrorista merényletek miatt. Több nyilatkozat is született a Boko Haram által elkövetett számos rémtettel, köztük a több mint 250 diáklány áprilisi chiboki elrablásával kapcsolatban. Az EU továbbá nyilatkozatot adott ki annak nyomán, hogy januárban elfogadták az azonos neműek közötti házasságot büntetendővé tevő törvényt. Az EU több alkalommal nem hivatalos és hivatalos demarsot intézett az érintett nigériai hatóságok felé. Az Európai Parlamentben három plenáris ülésszak alkalmával (januárban, márciusban és júliusban) sürgősségi vitát tartottak a Nigériában uralkodó emberi jogi helyzetről; az Európai Parlament minden alkalommal állásfoglalást adott ki.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
255
HU
A 2011-es választási megfigyelő misszió nyomán májusban újabb misszióra került sor azzal a céllal, hogy az EU segítségével Nigéria még a 2015. márciusi választások előtt végre tudja hajtani a 2011-ben megfogalmazott ajánlásokat. 2014 elején lezárult a 2. időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés; Nigéria a 219 ajánlásból 175-öt elfogadott, köztük a biztonsági erők tagjai által elkövetett kínzásokkal és bírósági ítélet nélküli kivégzésekkel kapcsolatos ajánlásokat. Nigéria mindössze 10 ajánlást utasított el, melyek mindegyike a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos, további 34, a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló és alkotmányos vonatkozású ajánlás végrehajtását pedig felfüggesztette. Az EU az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül továbbra is több projektet támogatott Nigériában. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) keretében az EU olyan nigériai törekvéseket támogat, melyek célja a terrorizmus elleni küzdelem és a béke megteremtése a különböző konfliktusok sújtotta övezetekben. Az Európai Fejlesztési Alap révén az EU hozzájárul a nigériai igazságügyi ágazat folyamatban lévő reformjához, segítséget nyújt a 2012–2015-ös választási ciklushoz, elősegíti a nőknek a béke és a biztonság megteremtésében való részvételét, továbbá pszichoszociális támogatást nyújt az észak-nigériai konfliktusokban érintett gyermekeknek. A 11. EFA forrásait felhasználva az EU kiemelt figyelmet fordít az északi területekre, és segítséget nyújt az ország e részein élő emberek kritikus társadalmi-gazdasági helyzetének javításához. Ruanda Az EU elsősorban arra törekszik, hogy támogassa Ruandát az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben – különösen a politikai színtér kitágításával, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságával, valamint az bíróságok és a média függetlenségével kapcsolatban – megfogalmazott ajánlások végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásai teljesítésében, és a teljesítés nyomon követésében. 2014-ben az EU a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszéd keretében, valamint miniszteri szintű találkozókon folytatta az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekről Ruandával folytatott megbeszéléseket. Az év során több találkozóra került sor a EU és a civil társadalmi szervezetek között, melyeken többek között emberi jogi kérdésekkel foglalkoztak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
256
HU
Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője 2014 áprilisában Ruandába látogatott, ahol részt vett a ruandai népirtás kezdetének 20-ik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Az akkori európai fejlesztési biztos, Andris Piebalgs 2014 márciusában Ruandába utazott, ahol civil társadalmi szervezetek képviselőivel találkozott. Maina Kiai, az ENSZnek a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges előadója Ruanda meghívására két alkalommal – 2014. januárban és augusztusban – hivatalos látogatást tett az országban. A Külügyek Tanácsa a 2014. július 22-i következtetéseiben aggodalmát fejezte ki a ruandai politikai pártok és civil társadalom mozgásterének beszűkülése miatt. Arra ösztönözte Ruandát, hogy a teljesebb körű demokratikus részvétel érdekében tágítsa tovább a politikai színteret, és biztosítsa a véleménynyilvánítás nagyobb szabadságát. Ruanda 2014-ben előrelépést tett az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés első ciklusa során, 2011-ben megfogalmazott ajánlások végrehajtása terén. (A következő helyzetértékelésre 2015-ben kerül sor.) A következő eredmények születtek: 2014. októberben jóváhagyták a nemzeti jogsegély-politikát és a gyermek-igazságügyi politikát; megerősítették a kínzás elleni egyezményhez és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményhez csatolt további jegyzőkönyveket; valamint előkészítették a nemzeti emberi jogi cselekvési terv kidolgozását, és ennek keretében többek között konzultációkat folytattak külső érdekelt felekkel. Az Európai Fejlesztési Alap keretében az EU kiemelt területként foglalkozik az elszámoltatható kormányzás kérdésével, és ezzel összefüggésben olyan, a nyilvános elszámoltathatóság megerősítését és a civil társadalom támogatását célzó konkrét célkitűzéseket határozott meg, amelyek összhangban állnak Ruanda 2013–2017-es időszakra szóló gazdaságfejlesztési és szegénységellenes stratégiájával. 2014. februárban a civil társadalmi szervezetek aggodalmukat fejezték ki az együttes fellépés keretéül szolgáló fejlesztési fórumra (Joint Action Development Forum) vonatkozó, 2013. októberben elfogadott miniszterelnöki utasítások miatt, mivel véleményük szerint ezzel veszélybe kerülhet a nem kormányzati szervezetek függetlensége.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
257
HU
A ruandai szervezeteket az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül pénzügyi támogatásban részesíti. A támogatott projektek többek között a következőkre irányultak: a szakszervezetek megfelelése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által jóváhagyott, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló iránymutatásnak; a földvitákból eredő konfliktusok megelőzése és a helyi szintű közvetítők megerősítése; a gyermekek jogai, kisgyermekkori nevelés és gondozás; megbékélés, rehabilitáció és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése veszélyeztetett személyek csoportjai, köztük az árvák, a marginalizált csoportok, a kínzás áldozatai és az erőszakos cselekmények áldozatává vált nők számára; valamint a választások helyi megfigyelése, és ezzel összefüggésben a választások lebonyolítását segítő civil hálózat létrehozásának támogatása a hosszú távú szerepvállalás érdekében. A fentieken túlmenően az EU a költségvetési támogatási programján keresztül pénzügyi segítséget nyújtott a ruandai igazságügyi ágazatnak; a Belgiummal kötött megállapodás révén támogatja a 2014–2018-as időszakra szóló, az igazságügyre, a megbékélésre, valamint a közrendre vonatkozó új ágazati stratégia végrehajtását. A stratégia része egy olyan véleménynyilvánítási és elszámoltathatósági elem, amely az igazságszolgáltatás, a veszélyeztetett csoportok igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítését és a földhöz való hozzáférésük nyomon követését, a nemi alapú erőszak megakadályozását, és az emberi jogok – elsősorban a munkához fűződő jogok – előmozdítását állítja a középpontba. A civil társadalommal kapcsolatos uniós menetrend keretében, valamint a 11. EFA-hoz kapcsolódó programozás előkészületeinek részeként az EU Ruandában feltérképezte az elsősorban a demokratikus kormányzás kérdéseivel foglalkozó civil társadalom helyzetét. Az EU képviselői 2014 szeptemberében helyszíni látogatást tettek a Ruanda és Burundi határán elterülő Rweru tónál, amelyből előzőleg azonosítatlan holttesteket emeltek ki. A látogatás során az Unió képviselői aggodalmuknak adtak hangot, és hangsúlyozták az átlátható és eredményes vizsgálatok fontosságát. São Tomé és Príncipe Itt az EU legfontosabb prioritásai továbbra is az alapvető nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítése, az igazságügyi rendszert támogató intézkedések, a rendőrség által alkalmazott rossz bánásmód megszüntetése, a korrupció leküzdésére irányuló törekvések támogatása, és a diszkrimináció elleni küzdelem szükségességének tudatosítása voltak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
258
HU
Az EU a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti rendszeres politikai párbeszéd keretében folytatta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársasággal az emberi jogok és a demokrácia kérdéseivel kapcsolatos megbeszéléseket. Az évente megrendezett párbeszédre 2014 februárjában került sor. A megbeszélések során elsősorban az igazságügyi rendszer reformjáról, a Római Statútum São Tomé és Príncipe általi megerősítéséről, valamint a választások előkészületeiről esett szó. A 2014. októberi törvényhozási, regionális és helyhatósági választások alkalmából az EU nyilatkozatban gratulált São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaságnak a szavazás békés lebonyolításához, és üdvözölte, hogy országszerte igen sokan mentek el szavazni. Az Unió 151 979 euróval támogatta a választási folyamatot São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaságban, mely összeget képzési tevékenységekre, illetve a szavazóhelyiségek kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatásra fordítottak. A pénzügyi együttműködés keretében az ország a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül részesül uniós támogatásban, de 2014 során nem tettek közzé ajánlattételi felhívást az országalapú támogatási rendszerben. 2015-ben azonban már sor kerül ajánlattételi felhívás közzétételére, összesen 150 000 EUR értékű projektekre. Egyes előzetes tevékenységeket már elvégeztek a 2015-ös ajánlattételi felhívás előkészítéséhez. Az EU a „Nem állami szereplők és helyi hatóságok a fejlesztésben” elnevezésű tematikus költségvetési sorból is nyújtott támogatást São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaságnak; ennek keretében 1,7 millió eurót irányoztak elő kapacitásépítésre, valamint a nem állami szereplők és a civil társadalmi szervezetek szerkezetátalakítására. Szenegál 2014-ban a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján folytatott politikai párbeszéd és az EU Szenegállal folytatott együttműködése keretében az EU és tagállamai olyan kérdéseket helyeztek a középpontba, mint a nők és a gyermekek jogai, a büntetlenség elleni küzdelem, a bíróságok tehermentesítése és az előzetes letartóztatások számának és időtartamának csökkentése, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés felszámolása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
259
HU
Szenegálban az emberi jogi helyzet általában jónak mondható. Annak ellenére azonban, hogy előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség terén, és megvan a szándék a korrupció és az igazságtalanság felszámolására, a hatóságoknak további eredményeket kell felmutatniuk a gyermekek védelme, a büntetlenség elleni küzdelem, az előzetes letartóztatások csökkentése, valamint a homoszexuálisokkal szembeni diszkrimináció megakadályozása terén. A sajtónak adott nyilatkozataikban különböző uniós nagykövetek, köztük az EU misszióvezetője több alkalommal beszéltek az emberi jogokkal kapcsolatos közös uniós stratégiáról, értékekről és aggodalmakról. E területen módszeres együttműködés alakult ki az EU és tagállamai között, melynek keretében a tagállamok megosztják egymás között a különböző feladatokat. Az EU az elmúlt időszakban is megállapította, hogy léteznek Szenegálban a nők és a gyermekek védelmét célzó törvények, de hangsúlyozta egyúttal, hogy konkrét végrehajtási intézkedésekre van szükség, mivel ezek sok esetben még nem történtek meg. Kiemelt figyelmet kapott az utcagyerekek kiszolgáltatott helyzete, amellyel a 8. cikk szerinti, júniusi politikai párbeszéd során, valamint novemberben az igazságügy-miniszterrel folytatott emberi jogi témájú találkozón is foglalkoztak. Az EU kiemelte, hogy a gyermekek védelmével kapcsolatos (2013 decemberében elfogadott) nemzeti stratégiát végre kell hajtani, és ehhez költségvetési forrásokat kell biztosítani. December 10-éhez, az emberi jogok nemzetközi napjához kötődik az Unió küldöttsége által az oktatáshoz való jog, valamint a fiatalok – és különösen a fiatal nők – munkaerő-piaci beilleszkedése témájában szervezett rendezvény. 2014 folyamán az EU továbbra is biztosított pénzügyi támogatást a nem állami szereplőkre vonatkozó tematikus költségvetési keretből a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a politikai, gazdasági és szociális jogok érvényesítése terén, és ennek keretében a lányok bántalmazása és az ellenük irányuló szexuális erőszak elleni küzdelmet célzó projekthez nyújtott (99 980 EUR összegben) finanszírozást. Ezen kívül az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéből kért finanszírozást olyan nem kormányzati szervezetek számára, amelyek a gyermekek jogaival foglalkoznak. Emellett foglalkozott egy olyan ajánlattételi felhívás kidolgozásával is, amely a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében a válsághelyzetekben a nők által betöltött szerep támogatásához, valamint a gyermekek kizsákmányolásának megelőzéséhez nyújtana finanszírozást.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
260
HU
Az EU és Szenegál közötti politikai párbeszéd részeként novemberben külön megbeszélésre került sor az igazságügy-miniszterrel az emberi jogok témájában, ahol az EU és tagállamai hangsúlyozták, hogy csökkenteni kell az előzetes letartóztatások számát és időtartamát. Az igazságügyi ágazat reformját támogató EFA-programon keresztül az EU 7,9 millió euróval járul hozzá ahhoz, hogy Szenegálban javuljanak a jogállamiság érvényesüléséhez szükséges technikai (bíróságok, börtönök) és egyéb (képzés, tudatosság, a büntetlenség elleni küzdelem) feltételek. Az EU emellett finanszírozást biztosít a szenegáli számvevőszék kapacitásépítéséhez, hogy csökkenteni lehessen a közpénzek felhasználásnak elbírálásában mutatkozó elmaradásokat, és növelni lehessen a számvevőszék hatékonyságát. Az EU és több tagállama pénzügyi támogatást nyújtott a szenegáli hatóságoknak az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolt Hissène Habré (Csád korábbi elnöke) bírósági tárgyalásának megszervezéséhez, amelyet a szenegáli székhelyű Chambres africaines extraordinaires folytat le. Az igazságügy-miniszter arról biztosította az EU-t, hogy a tárgyalást megelőző szakasz 2015. január végéig lezárul, és áprilisban megkezdődhet a bírósági tárgyalás. A homoszexualitás büntetendővé tétele rendszeresen felmerül a politikai párbeszéd során; ezzel kapcsolatban az EU hangsúlyozza, hogy Szenegál nem tartja be az általa aláírt nemzetközi egyezményeket. A szenegáli igazságügy-miniszter arra bátorítja az ügyészeket, hogy ne alkalmazzák a büntető törvénykönyv 319. cikkét, amely a „természetellenes cselekedeteket” bűncselekménnyé nyilvánítja. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága területén – amely Szenegálban általánosságban nem vitatott kérdés – az EU támogatást és védelmet nyújtott az emberijog-védőknek, valamint hozzájárult a civil társadalom egyértelmű jogi és pénzügyi keretrendszerének kialakításához, a sajtóvétségek büntethetőségének megszüntetéséhez és a minőségi újságíráshoz. Szenegál 2014-re is kért támogatást a nem állami szereplők és helyi hatóságok támogatására újonnan előirányzott uniós költségvetésből. Májusban az EU finanszírozta a nem állami szereplők második alkalommal megrendezett szabadegyetemét.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
261
HU
Seychelle Köztársaság A Seychelle Köztársasággal fennálló kapcsolatai keretében az EU emberi jogi és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a következőkre terjednek ki: a választási reformfolyamat megszilárdítása, a 2011 májusában elvégzett időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során megfogalmazott ajánlások végrehajtásának nyomon követése, valamint a nemzetközi egyezmények és szerződések alkalmazásának támogatása. Az EU különböző fórumokon folytatta a Seychelle Köztársasággal az emberi jogok és a demokrácia kérdéseivel kapcsolatos megbeszéléseket, és többek között szorosan nyomon követte a választási reformfolyamatot, kiemelt figyelmet szentelve a közrendről szóló 2013-as törvény felülvizsgálatának. A Seychelle Köztársaság hatóságaival folytatott rendszeres párbeszéd során az EU többször is síkra szállt a demokratikus környezet javításáért, hangsúlyozva, hogy fel kell gyorsítani a választási reformfolyamatot és módosítani kell a jogszabályokat annak érdekében, hogy kiteljesedjen a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága és a sajtószabadság, továbbá megszűnjön a nőkkel szembeni megkülönböztetés, és megvalósuljon a gyermekek jogainak védelme. A 2011. májusi elnökválasztás nyomán az EU ösztönözte a Seychelles Köztársaság hatóságait, hogy hajtsák végre a Nemzetközösség, a Frankofónia Nemzetközi Szervezete, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) és az Indiai-óceáni Bizottság (IOC) képviselőiből álló nemzetközi választási megfigyelő misszió által a választási reformmal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokat. 2014-ben nem került sor a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédre. A küldöttség ezért azt javasolta, hogy a párbeszédet 2015 első negyedévében tartsák meg. Az év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, melynek keretében áttekintették a közrendről szóló 2013. évi törvény felülvizsgálatával kapcsolatos fejleményeket.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
262
HU
Sierra Leone Az EU emberi jogi célkitűzései között Sierra Leonéban elsősorban a halálbüntetés eltörlése, a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása, a nők társadalmi szerepvállalása, a gyermekmunka és a gyermekek kizsákmányolása elleni jogszabályok érvényre juttatása, a szegénység visszaszorítása és az igazságszolgáltatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jog eredményesebb érvényesítése szerepelt. Továbbra is figyelni kellett azoknak az embereknek a jogaira, akik a nagy kiterjedésű földbérletek és a kitermelő ágazatok tevékenysége kapcsán szenvedtek el jogsérelmeket. A polgárháború vége óta általánosságban számottevő előrelépés történt, de az emberi jogok terén még mindig komoly problémák álltak fenn, és jogsértésekre került sor. Sierra Leone Emberi Jogi Tanácsbeli tagságának kapcsán az EU szót emelt a kormánynál nemzetközi emberi jogi kérdésekben, és folytatta az alapvető jogok Sierra Leone-i előmozdítását célzó projektek támogatását. Az emberi jogok kérdése helyet kapott a kormány által 2013 júliusában indított és az EU által támogatott 2013–2018-as nemzeti jóléti programban is, a nemek közötti esélyegyenlőséget és az oktatást – mint a szegénység csökkentésének fontos tényezőit – támogató intézkedések keretében. Az EU emellett támogatja az alkotmánymódosítási folyamatot is, melynek célja az alkotmány összehangolása a nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint támogatja az információ szabadságáról szóló, októberben elfogadott törvényt, mely garantálja az állami szervektől való információkérés jogát. 2014-ben az uniós finanszírozással megvalósuló projektek elsősorban a fogyatékossággal élő személyek jogaival (kapacitásépítés és mentális egészség), a nemek közötti esélyegyenlőség dimenziójával (pl. a nők társadalmi szerepvállalásának ösztönzése és a nemi alapú erőszak, többek között a női nemi szervek csonkítása elleni küzdelem), valamint a gyermekek jogaival (gyermekmunka) foglalkoztak. Emellett az EU támogatta az igazságszolgáltatáshoz való jog jobb érvényesítését, többek között a jogi szakemberek és a jogi asszisztensek képzését, valamint az információ szabadságának az előmozdítását és jobb egészségügyi szolgáltatások biztosítását. Uniós pénzügyi támogatásban részesült a Sierra Leone-i emberi jogi bizottság is. Ezen belül az EU támogatta „Az emberi jogokról, a kormányzásról és a demokráciáról szóló nemzeti párbeszéd” címmel indított projekt végrehajtását. A projekt célja, hogy a média és a civil társadalom nagyobb társadalmi szerepvállalása és erősítése révén a középpontba kerüljenek egyes konkrét emberi jogi kérdések. 2014-ben az EIDHR keretében ajánlattételi felhívást tettek közzé olyan civil társadalmi projektek finanszírozására, melyek a Sierra Leone-i igazságtételi és megbékélési bizottság ajánlásainak végrehajtását tűzték ki célul. A kiválasztott szervezetek 2015 folyamán kezdik meg az ezzel kapcsolatos munkát.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
263
HU
Szomália Az EU és Szomália közötti kapcsolatok tekintetében a 2013-ban elfogadott Szomália-megállapodás rendelkezései az irányadók. Ez a megállapodás figyelembe veszi az országban jelenleg folyamatban lévő átmenetet, és szakpolitikai intézkedéseket határoz meg annak biztosítására, hogy Szomália ne térjen le a tartós béke és az államépítés felé vezető útról. Szomália tekintetében az emberi jogokkal kapcsolatos uniós prioritás a polgárok és a gyermekek védelme a fegyveres konfliktusok során, valamint a humanitárius segítség célba juttatásának biztosítása. Az EU Szomáliában végzett munkájában kiemelt szerepet kap a szövetségi alkotmány kidolgozásához nyújtott segítség is. Kiemelt terület még a nők és az LMBTI közösség jogainak előmozdítása és védelme, valamint a halálbüntetés eltörlésének kérdése. Szomáliában az emberi jogi helyzet továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. 2014-ben folytatódott az országban az emberi jogok tömeges megsértése; többek között bírósági tárgyalás nélküli kivégzésekre, nők és gyermekek elleni erőszakos cselekményekre, gyermekek toborzására és fegyveres katonaként való bevetésére, valamint újságírók elleni támadásokra került sor. Egyéb súlyos emberi jogi jogsértések is történtek, mint például önkényes fogva tartás, az igazságszolgáltatáshoz való jog korlátozása, illetve a halálbüntetés alkalmazása. Emellett továbbra is komoly gond, hogy az ilyen bűncselekmények gyakran büntetlenül maradnak, mivel nem működnek megfelelően a jogállamiság intézményei és az igazságszolgáltatási rendszer. A jogsértések nagy része a szomáliai szövetségi kormány által támogatott koalíciós haderő és az alShabaab-felkelők közti konfliktusból ered. Továbbra is több százezerre tehető a belső menekültek száma, a szomszédos országokban pedig körülbelül egymillió szomáli menekült él. 2014 során az EU a 8. cikk szerinti politikai párbeszéd keretében gyakran folytatott megbeszéléseket a szomáli kormánnyal emberi jogi kérdésekről. A különböző találkozók alkalmával az EU nyomatékosította, hogy milyen emberi jogi kérdéseket tekint elsődleges fontosságúnak az országban, és felszólította Szomália kormányát, hogy – a Szomáliamegállapodással és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban – tegyen lépéseket a helyzet javítására. Az EU tevékenysége abban nyilvánult meg, hogy 2014-ben segítséget nyújtott a kormány azon törekvéseihez, hogy kiépítse az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló intézményi struktúrákat és jogszabályi keretet. E segítségnyújtás keretében előmozdította, hogy az emberi jogokat horizontális kérdésként beépítsék az új kormány különböző iránymutató stratégiai dokumentumaiba és cselekvési terveibe (köztük a következőkbe: a 2014–2016-os időszakra vonatkozó igazságügyi és korrekciós végrehajtási terv, a független emberi jogi bizottság létrehozását célzó emberi jogi törvény, a nemzeti esélyegyenlőségi törvény, valamint a fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális erőszak elleni nemzeti cselekvési terv, amelynek részét képezi a szexuális bűncselekményekről szóló törvényjavaslat kidolgozása is). 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
264
HU
Tekintettel a fővárosban, Mogadishuban uralkodó ingatag biztonsági helyzetre, komoly nehézségekbe ütközött a szomáli emberijog-védőkkel és a kormány képviselőivel való párbeszédek lebonyolítása. 2014 utolsó negyedévében a szövetségi kormány munkáját nagyban hátráltatta a kialakult belső politikai válság. Az EU a főképviselő/alelnök nyilatkozataiban, a helyi szinten kiadott nyilatkozatokban, valamint a Szomáliáról szóló tanácsi következtetésekben (2014. október) egyaránt kifejezte, hogy a közvélemény egységesen súlyos aggodalommal figyeli az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog folyamatos megsértését. A szexuális és nemi alapú erőszaknak, valamint a nők jogainak a kérdését a hatóságokkal és a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszélések során is rendszeresen felvetették. Annak nyomán, hogy a Human Rights Watch közzétette a Szomáliában állomásozó AMISOM békefenntartók által állítólagosan elkövetett szexuális erőszakról szóló jelentését, az EU felszólította az Afrikai Uniót (AU), hogy vizsgálja ki ezeket az állításokat. Az UNDP a „Jogállamiság és Biztonság” (ROLS) programján keresztül nem csak új területekre terjesztette ki a jogállamiság érvényülését, hanem egyúttal támogatást nyújtott az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló rendőrségi és igazságügyi stratégiák kidolgozásához is. E stratégiák tartalmazzák a szomáli rendőrséget és az igazságügyet érintő valamennyi fejlesztés tekintetében irányadó vezérelveket. A ROLS program egyik fő adományozójaként az EU ragaszkodott ahhoz, hogy minden, a biztonsági ágazatban végrehajtott fejlesztésnek továbbra is alapvető feltétele legyen a civil felügyelet, az újonnan felvett személyi állomány megfelelő átvilágítása és emberi jogi szempontú képzése, valamint a büntetlenség megszüntetése. A program az igazságszolgáltatáshoz való joggal, illetve a polgári rendőrséggel foglalkozó eleme révén annak a célnak a megvalósításához kíván hozzájárulni, hogy az igazságügyi ágazat fokozottabban legyen képes a szomáli polgárok – és különösen a leginkább veszélyeztetett csoportok – érdekeit szolgálni, továbbá hogy valamennyi szomáli polgár tekintetében inkluzív, méltányos és elszámoltatható formában érvényesüljön a biztonság és a védelem. Szexuális és nemi alapú erőszakkal kapcsolatos célzott képzésekre is sor kerül. Azok a képzések, melyeket az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália) szomáli katonáknak tart Ugandában és Mogadishuban, az emberi jogi normákkal és a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos ismereteket is tartalmazzák. A civil lakosság védelmével kapcsolatos kérdések az EUTM tanácsadói, mentorálási és képzési tevékenységeiben kapnak szerepet. A biztonsági ágazat reformját célzó szélesebb körű erőfeszítések részeként 2015-ben is folytatódnak az ilyen képzések. Az EUTM a továbbiakban is biztosít képzéseket, mentorálást és tanácsadást az emberi jogokat, a nemzetközi humanitárius és büntetőjogot, a nemek közötti esélyegyenlőséget, valamint a nőket, a békét és a biztonságot, illetve a civil lakosság védelmét érintő témákban, továbbá azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehet ezeket a szempontokat más partnerekkel – elsősorban az ENSZ-szel és az AMISOM-mal – együttműködve érvényre juttatni a misszió mindhárom pillérében. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
265
HU
A Szomáliával foglalkozó magas szintű partnerségi fórum (Koppenhága, november 19–20.) résztvevői üdvözölték, hogy kidolgozásra kerültek az emberi jogok érvényesülésének előmozdítását, a leginkább veszélyeztetett csoportoknak – a konfliktusövezetekben élő nőknek és gyermekeknek – a védelmét, valamint a nők és a gyermekek jogainak a szavatolását célzó jogi és szakpolitikai keretek. A nemzetközi közösség arra ösztönözte a szövetségi kormányt, hogy mielőbb hozza létre a független emberi jogi bizottságot. 2014 folyamán az Unió szomáliai küldöttsége töltötte be az emberi jogi munkacsoport (HRWG) titkári szerepét. Ennek a munkacsoportnak a tevékenysége képezi azt az alapvető mechanizmust, amelynek a révén az adományozók figyelemmel tudják kísérni a szomáliai emberi jogi helyzetet, illetve amely lehetővé teszi az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos konstruktív párbeszéd fenntartását az illetékes szomáli hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel. Az emberi jogi munkacsoport tagjai az Unió szomáliai küldöttségének, az uniós tagállamoknak, Norvégiának, Svájcnak és az Egyesült Államoknak a képviselői. A munkacsoport 2014-ben Szomáliában két ülést tartott. Az év során a munkacsoport elnökségét Belgium, Spanyolország (júniusig) és Svédország (augusztustól) közösen töltötte be. A HRWG nyomon követte a szexuális és nemi alapú erőszakkal és a média szabadságával kapcsolatos fejleményeket; az emberi jogi szempontból releváns jogszabályi kereteket és fejlesztési stratégiákat, például a nemzeti emberi jogi bizottságról szóló törvény, valamint a különböző nemzeti és regionális média-jogszabályok kidolgozását és módosítását; az alkotmányozási folyamatot; valamint a biztonsági ágazatot érintő különböző stratégiák kidolgozásának folyamatait.
Dél-Afrika Az EU és Dél-Afrika közötti kapcsolatokban az 1999. évi kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás, valamint a 2007-ben elfogadott stratégiai partnerség révén kiemelt figyelmet kap az emberi jogok és a demokrácia kérdése. Az EU és Dél-Afrika közötti emberi jogi strukturált párbeszéd fórumának második ülésére 2014. november 28-án, Brüsszelben került sor. Az EU részéről az ülésen Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője és Mara Marinaki, az EKSZ ügyvezető igazgatója, Dél-Afrika részéről pedig Jerry Matjila, a külügyminisztérium főigazgatója töltötte be a társelnök szerepét. Bár a párbeszéd csak 2013-ban öltött hivatalos formát, építeni tudott a 2009 óta rendszeresen zajló, mélyreható egyeztetésekre, valamint az emberi jogok védelmével foglalkozó európai és dél-afrikai civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációkra.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
266
HU
Ez a második ülés lehetőséget nyújtott az EU és Dél-Afrika számára arra, hogy megvitassák a közös érdekű és kölcsönösen fontos kérdéseket, ideértve a többoldalú fórumok keretében folyó együttműködést és egyes belpolitikai kérdéseket. A multilaterális kérdések között a rasszizmusról és az idegengyűlöletről, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről, a fejlődéshez való jogról, a gazdasági és szociális jogokról, valamint a 2015 utáni fejlesztési keretről esett szó. A katonai és biztonsági magánvállalkozásokkal, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos kérdések is szerepeltek az ülés napirendjén. Az EU és Dél-Afrika egyebek között megbeszélést folytatott belföldi vonatkozású kérdésekről, például a rasszizmusról és az idegengyűlöletről, valamint az emberi jogok és a rendfenntartás viszonyáról. A két fél megállapodott abban, hogy a legtöbb tárgyalt területen szorosabbá fűzik az együttműködést, valamint hogy további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az érzékeny témákkal kapcsolatban sikerüljön közös megegyezésre jutni. Az emberi jogi párbeszéd mellett november 27-én civil társadalmi szemináriumot is rendeztek. Mintegy 20 különböző európai és dél-afrikai szervezet olyan témákban folytatott megbeszéléseket, mint az emberi jogok és az állami szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámoltathatóság, az emberi jogok és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá foglalkoztak az emberi jogi párbeszéd keretében megvitatott számos különböző témakörrel is. A résztvevők ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyeket az emberi jogi párbeszéd elindításakor ismertettek. Az év folyamán az EU továbbra is nyomon követte a fejleményeket, és tevékeny szerepet vállalt Dél-Afrikában az emberi jogok előmozdításában. E tevékenysége során az EU – az LMBTI közösséggel kapcsolatos, illetve a civil társadalmi szervezetekkel folytatott széles körű együttműködést érintő kérdések mellett – elsősorban a többoldalú fórumokon, különösen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ-közgyűlés Ötödik Bizottságában folyamatban lévő megbeszélések tárgyát képező valamennyi emberi jogi kérdésre kiemelt figyelmet fordított. Az EU a fejlesztési együttműködés keretében továbbra is támogatta az emberi jogok érvényre juttatását, elsősorban azáltal, hogy – a tematikus költségvetési tételekre előirányzott összegek és az EIDHR igénybevételével – segítséget nyújtott civil társadalmi szervezeteknek olyan területeken, mint a fogyatékossággal élő személyek jogai, a migráció, a gyermekek és a nők jogai, valamint a nemi alapú erőszak. 2014-ben az Európai Bizottság és a Dél-Afrikai Köztársaság aláírta a 25 millió EUR költségvetésű „Társadalmi-gazdasági igazságosságot mindenkinek” (SEJA) programról szóló megállapodást. A SEJA célja a kormány társadalmi-gazdasági igazságossággal kapcsolatos, DélAfrika alkotmányában rögzített politikájának a támogatása, melyet az igazságügyi és alkotmányos fejlődési minisztérium által kidolgozott stratégiai keretrendszer támaszt alá. A SEJA mind a kormány, mind a civil társadalom oldaláról támogat érdekelt feleket, és a felek közötti együttműködő partnerségek előmozdítására törekszik.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
267
HU
Dél-Szudán A 2013. december 15-i és az azt követő események, amelyek Dél-Szudánt – függetlenné válása után alig két és fél évvel – fegyveres konfliktusba sodorták, drasztikusan megváltoztatták a világ legfiatalabb országának kilátásait. A polgárháború következtében legalább tízezer ember vesztette életét, kétmillió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, és a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok elfogadhatatlan megsértésére került sor számos alkalommal. Míg a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) Kelet-Afrikában már hónapok óta inkluzív és átfogó béketárgyalások folytatására törekszik, a kormány és az ellenzék nem kapcsolódott be konstruktívan a folyamatba, és nem teljesítette teljes körűen a kötelezettségeit. Nem sokkal az esős évszak vége előtt felerősödtek az aggodalmak, hogy a harcoló felek esetleg új, nagy offenzívákra készülnek. A béketárgyalásokon nem sikerült eredményeket elérni, és ezzel párhuzamosan a politikai színtér is egyre zsugorodott. Egyre több zaklatásnak voltak kitéve a nem kormányzati szervek és a médiaorgánumok, és a kormány olyan jogszabályra tett javaslatot, amely korlátozná azok szabad működését. Ezzel összefüggésben az EU fő célkitűzése 2014-ben a válság régióbeli továbbgyűrűzésének megelőzése, a harcok haladéktalan beszüntetése és a béketárgyalások felgyorsítása volt. Az EU átfogó stratégiát dolgozott ki és hajtott végre annak érdekében, hogy Dél-Szudánban helyreálljon a béke. A stratégia részeként politikai és pénzügyi támogatást nyújtott az IGAD által vezetett folyamathoz és az összetűzések beszüntetésének ellenőrzésére alkalmazott mechanizmushoz; szankciókat vetett ki azoknak a katonai vezetőknek a tekintetében, akik akadályozták a békefolyamatot és emberi jogi jogsértéseket követtek el; megerősítette az Egyesült Nemzetek délszudáni köztársaságbeli missziója (UNMISS) megbízatását, és új irányt szabott a missziónak annak érdekében, hogy kiemelt feladat legyen a civil lakosság védelme és az emberi jogi helyzettel kapcsolatos jelentéstétel; támogatta az elszámoltathatóságot és az Afrikai Unió vizsgálóbizottságán keresztül megvalósítandó megbékélést és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e téren folytatott tevékenységeit; valamint a humanitárius segítségnyújtás fokozásával párhuzamosan stabilizációs csomagot fogadott el.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
268
HU
Az EU több nyilatkozatban és tanácsi következtetésben is a leghatározottabban elítélte az emberi jogok megsértését, és a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonására szólított fel. Az EU támogatta az UNMISS-jelentésben megfogalmazott ajánlásokat, és a kormányt azok végrehajtására sürgette. Végül az EU – a nemzetközi közösséggel szoros együttműködésben – igen aktív szerepet játszott annak megakadályozásában, hogy Dél-Szudánban olyan korlátozó jellegű jogszabályokat fogadjanak el, amelyek eredményeként a civil társadalmi szervezetek mozgástere szűkülne az országban. Emellett az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy a konfliktussal kapcsolatban felmerülő, egyre növekedő szükségleteket megfelelő válaszintézkedések révén kielégítse. Az EU újólag megerősítette, hogy az EIDHR keretében továbbra is elkötelezetten támogatja az emberijog-védők munkáját segítő környezet létrehozását, azáltal, hogy célzott finanszírozást biztosít az emberijog-védők hálózatának kialakításához. A hálózat célja, hogy a helyi emberijogvédők biztonságának fokozása révén Dél-Szudánban egyre kiterjedtebb és magasabb színvonalú emberi jogi vonatkozású tevékenységekre kerülhessen sor. Szudán 2014-ben folytatódtak Szudán belső konfliktusai a dárfúri, a dél-kordofáni és a kék-nílusi térségben, ahol állami és nem állami szereplők (elsősorban a „Gyors Támogató Erők” elnevezésű milícia), valamint a lázadó erők egyaránt súlyosan megsértették az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot, többek között azzal, hogy válogatás nélküli légi bombázásokat hajtottak végre, a felperzselt föld taktikáját folytatták, a lakosság nagy tömegeit otthonuk elhagyására kényszerítették, széles körben alkalmaztak erőszakot nőkkel és gyermekekkel szemben, és megakadályozták a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását. A helyzetet tovább súlyosbította az elszámoltathatóság általános hiánya, valamint a széles körű büntetlenség. Annak ellenére, hogy 2014 elején az elnök nemzeti párbeszéd elindítását jelentette be, a politikai színtéren továbbra is csak korlátozott lehetőség volt a szerepvállalásra: önkényes letartóztatásokra került sor a politikai aktivisták körében, egyes nem kormányzati szervezeteket pedig bezárattak. Az ország számos részében az emberek továbbra is célkeresztbe kerülhettek etnikai hovatartozásuk miatt. Politikai hovatartozásuk miatt a politikai ellenzék, az ifjúsági csoportok, az emberi jogi aktivisták és az újságírók továbbra is ki voltak téve a nemzeti hírszerzési és biztonsági szolgálat általi zaklatásnak, önkényes letartóztatásnak és bántalmazásnak. Az állami cenzúra és a sajtó, különösen az újságok állami irányítása továbbra is magas szinten folyt, ideértve teljes példányszámok elkobzását és az újságok bezáratását is. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
269
HU
Az emberi jogok tiszteletben tartása az EU szudáni szerepvállalásának szerves feltétele, és egyben az ország hosszú távú stabilitásának kulcsfontosságú tényezője. Az EU ismét Kanadával együtt elnökölt „a nemzetközi partnerek fóruma az emberi jogokért” ülésén, és több találkozót is folytatott nemzeti emberi jogi szervezetekkel, kormányzati partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel. Egyes esetekben az EU emberi jogi vonatkozású bírósági tárgyalások alakulását is nyomon követte. 2014 májusában címlapokon szerepelt Meriam Ibrahim, a keresztény nő, akit hitehagyás vádjával halálra ítéltek. A nemzetközi közösség felszólalt Meriam Ibrahim szabadon bocsátásáért, és a vallás, illetve a meggyőződés szabadságának biztosítására szólított fel, többek között az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlament elnökének vallási vezetőkkel közösen kiadott együttes nyilatkozatában. Az EU 2014-ben további nyilatkozatokban foglalkozott a Dél-Kordofánban polgári létesítmények ellen elkövetett légi bombázásokkal, az erőszak fokozódásával Dárfúrban, Bashir elnöknek a Római Statútum részes államaiban tett látogatásaival, a politikai aktivisták és ellenzéki vezetők fogva tartásával, valamint a Dárfúrban elkövetett szexuális erőszakról szóló beszámolókkal. Emellett többször – többek között a Külügyek Tanácsának októberi ülésén elfogadott következtetésekben – síkra szállt egy inkluzív és átfogó nemzeti párbeszéd létrehozása mellett. A nemzeti párbeszéddel, a humanitárius segélyek célba juttatásával és az általános emberi jogi helyzettel kapcsolatos üzeneteknek még nagyobb nyomatékot adott az Európai Parlament delegációjának márciusi látogatása Szudánban. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a 2014 szeptemberében tartott 27-ik ülésszakán Genfben áttekintette a szudáni helyzetet, és megállapodott abban, hogy kibővíti és megerősíti a 10. tétel (Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés) szerinti független szakértő megbízatását, aminek az érdekében az EU komoly lobbitevékenységet folytatott. A tisztséget addig betöltő szakértő helyére Aristide Nononsi-t (Benin) nevezték ki új független szakértőnek. Szudán 2014-ben aktívan részt vett az „EU–Afrika szarva migrációs útvonal” elnevezésű kezdeményezés vagy más néven a kartúmi folyamat előkészítésében, mely az emberkereskedelemre és -csempészetre összpontosít. Októberben Szudán látta vendégül az AU regionális konferenciáját és magas szintű találkozóját, és ezenfelül egyike a kulcsszerepet játszó országoknak, továbbá a Rómában novemberben tartott miniszteri konferencián elfogadott irányítóbizottságnak is tagja.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
270
HU
Az EU és Szudán közötti kapcsolatokat továbbra is beárnyékolja a Nemzetközi Büntetőbíróság által Bashir elnök ellen kiadott letartóztatási parancs, valamint Szudán azon döntése, hogy nem erősíti meg a módosított Cotonoui Megállapodást. Bár folyamatban voltak még egyes projektek, 2013-ban megszűnt a korábban újból lekötött forrásokon keresztül, valamint egy 2010-es tanácsi határozaton alapuló, a konfliktus sújtotta területeken élők legveszélyeztetettebbek csoportjait megcélzó különleges támogatáson keresztül biztosított fejlesztési finanszírozás. Emellett más csatornákon keresztül is sor került emberi jogi törekvések finanszírozására, így az EIDHR keretében (1 millió EUR 2014-ben), valamint a „Nem állami szereplők és helyi hatóságok a fejlesztésben” elnevezésű programon (2,5 millió EUR), az élelmezésbiztonsági tematikus programon (10 millió EUR 2014ben), valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (13,5 millió EUR a 2014–2017es időszakra) keresztül. A projekttámogatás legfőbb területei a következők voltak: a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők működését segítő környezet megteremtése és kapacitásaik fejlesztése, továbbá a leginkább a társadalom peremére szorult és a leginkább veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyek, köztük a nők és a gyermekek jogainak előmozdítása. Szváziföld Az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a Szvázifölddel fennálló kapcsolatai keretében a következők: a demokrácia és a jó kormányzás elősegítése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a halálbüntetés de jure eltörlése. Emellett kiemelt figyelmet fordít az emberi jogi és közigazgatási bizottság megerősítésére, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának előmozdítására, valamint a korrupció elleni küzdelemre. 2014-ben az EU a szváziföldi hatóságokkal folytatott különböző megbeszélések keretében továbbra is foglalkozott az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos kérdésekkel. Például októberben sor került a két fél közötti éves politikai párbeszédre, ahol számos emberi jogi kérdés – köztük a halálbüntetés és a nemek közötti egyenlőség – is szóba került. Az év során az uniós nagykövet találkozott a királlyal, a miniszterelnökkel és a kabinet tagjaival is. Ezek a találkozók lehetőséget nyújtottak arra, hogy a nagykövet hangsúlyozza az EU elkötelezettségét az emberi jogok előmozdítása iránt, valamint hogy komoly aggodalmának adjon hangot amiatt, hogy az országban láthatóan egyre kevésbé valósul meg az alapvető jogok védelme.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
271
HU
Annak nyomán, hogy a legfelsőbb bírósággal szemben megfogalmazott kritikai észrevételeikért a hatóságok letartóztatták Thulani Maseko neves emberi jogi ügyvédet és Bheki Makhubu-t, a „The Nation” című havilap főszerkesztőjét, az EU 2014 márciusában nyilvános nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggodalmának adott hangot a letartóztatások miatt, valamint amiatt, hogy azok kedvezőtlen hatást gyakorolnak a véleménynyilvánítás és a média szabadságára az országban. Ezen felül politikai aktivisták letartóztatására reagálva az EU 2014 júniusában egy másik nyilatkozatot is kiadott. A Cotonoui Megállapodással összhangban az EU támogatja, hogy Szváziföld fejlesztési menetrendjében a civil társadalmi szervezetek is teljes körűen részt vegyenek. Folyamatban van a nem állami szereplőkkel kapcsolatos uniós program végrehajtása, amelyre 4,5 millió EUR értékben, centralizált irányítás keretében kerül sor. Szváziföldön a civil társadalmi szervezetek a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében is részesülnek – 1 millió EUR összegű – támogatásban. Tanzánia Az EU Tanzániával kapcsolatos emberi jogi céljai továbbra is a megkülönböztetésmentesség elősegítése, a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, továbbá a szociális és gazdasági jogok megerősítésének támogatása körül összpontosultak. A politika terén az EU nagy érdeklődéssel követte az alkotmányos folyamatot, a médiaszabadság alakulását, valamint az állami felügyeleti szervek működését. Továbbra is aggodalomra adtak okot a 2014 első felében bekövetkezett helyenkénti vallási és politikai incidensek. Az EU és Tanzánia között a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti politikai párbeszédre 2014 márciusában került sor. A párbeszéd keretében a következő kérdésekkel foglalkoztak: a bűnüldözés nehézségei, a választási környezet és az ezzel kapcsolatos, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát érintő kérdések, valamint a nemi alapú erőszak. Az EU hangsúlyozta, hogy támogatja a fenti területekkel kapcsolatban bejelentett jogi reformokat és modernizációs törekvéseket. Az EU és Tanzánia között az általános költségvetési támogatással kapcsolatban folytatott szakpolitikai párbeszéd egyúttal az emberi jogok kérdésének nyomon követésére szolgáló platformként is szolgált.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
272
HU
Az országban széles körben elterjedt a nemi alapú erőszak, és az elkövetőket gyakran nem vonják felelősségre. Az ország számos részében mély kulturális gyökerei vannak a korai, illetve gyakran kényszerből kötött házasságoknak és az ezekhez kapcsolódó egyéb káros hagyományoknak, például a női nemi szervek megcsonkításának. A szegénység, különösen a vidéki területeken, súlyosbító tényezőként hat: gyermekházasságokat igen gyakran a hozomány miatt kötnek. Kedvező fejlemény azonban, hogy az alkotmány tervezete a gyermek fogalmát 18 éven aluli személyként javasolja meghatározni; ennek következtében várhatóan a házassági törvény reformjára is sor fog kerülni, melynek során meghatározzák majd a házasságkötés alsó korhatárát. Az EU határozottan síkra szállt egyrészt a fentiek mellett, másrészt a hozomány intézményének törvényben való betiltása mellett. A színvonalas és a nemek közötti egyenlőséget tiszteletben tartó oktatással kapcsolatos célkitűzés – amely a gyermekházasságok leghatékonyabb alternatívája – fontos szerepet játszott abban, hogy az EU általános költségvetési támogatást nyújtson Tanzániának. Az EU által támogatott projektek között mind országos szintű, mind a helyi közösségek szintjén megvalósuló olyan tevékenységek szerepeltek, melyek a gyermekek elleni erőszak, a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem és egyéb, szexuális és nemi alapú erőszakot jelentő káros gyakorlatok – például a nők nemi szerveinek megcsonkítása vagy a gyermekházasság – megelőzését, az ellenük való küzdelmet és az azokra való reagálást tűzték ki célul. Annak érdekében, hogy befolyást gyakoroljon arra, hogy az emberek milyen képet alkotnak a fenti ártalmas jelenségekről és azokra hogyan reagálnak, az EU hozzájárulást nyújtott nyilvános diplomáciai kampányokhoz, valamint a fenti témára szakosodott rendőrségi ügyfélszolgálatok létrehozásához. Emellett előmozdította a nőknek a választási folyamatban való részvételét és tevékenyebb szerepvállalását, továbbá elősegítette a nők hozzáférését a mezőgazdasági tevékenységekhez, és hozzájárult ahhoz, hogy könnyebben juthassanak földhöz és egészségesebben tudjanak táplálkozni. Annak nyomán, hogy számos halálos kimenetülő támadás ért albínókat, az EU nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben felkérte a kormányt, hogy vessen véget a boszorkányság büntetlenségének, és állítsa bíróság elé az elkövetőket. Az EU céljai között szerepelt továbbá, hogy nyilvános vitára kerüljön sor a fenti kérdéssel kapcsolatban egy olyan cikk alapján, amely „10 kérdés az albínók ahhoz való jogáról, hogy biztonságban élhessenek Tanzániában” címmel jelent meg. Uniós finanszírozásban részesült néhány, az idősek jogainak előmozdítását, illetve a boszorkányság vádjával elkövetett gyilkosságok visszaszorítását célzó közösségi alapú kezdeményezés. A demokrácia világnapja alkalmával az EU a média képviselőivel az információszabadságról és a demokráciáról folytatott megbeszélést. Emellett az EU pénzügyi támogatást nyújtott az emberi jogokkal és a jó kormányzással foglalkozó bizottság által szervezett, az érintettek részvételével az emberi jogok nemzetközi napján tartott munkaértekezlethez, melynek célja az volt, hogy – a következő helyzetértékelési ciklusra való felkészülés érdekében – áttekintsék az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben szereplő ajánlásokkal kapcsolatos helyzetet.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
273
HU
Tanzánia 2014 októberében megkezdte állampolgársági igazolványok kiállítását annak a 2010-ben honosított 162 000, Burundiból származó korábbi menekültnek, akik 1972 óta Tanzániában élnek. Az EU a Tanzániával folytatott tárgyalásai során többször is felvetette e menekültek kérdését, és annak igazolásaként üdvözölte a fenti döntést, hogy Tanzánia elkötelezett az afrikai Nagy-tavak régiójának békéje és stabilitása mellett. Togó Az EU-nak az emberi jogok területén Togóval folytatott munkája a különböző szereplőkkel (hatóságokkal, vezetőkkel és civil társadalmi szervezetekkel) folytatott rendszeres párbeszédektől kezdve a technikai és pénzügyi segítségnyújtáson át a téma iránti érzékenység növelését és a figyelemfelhívást célzó nyilvános diplomáciai erőfeszítésekig terjedt. A tevékenységek középpontjában az igazságügy reformja állt, különös tekintettel a büntetlenség és az önkényes fogva tartás elleni küzdelemre, a kínzás és az embertelen bánásmód megszüntetésére, valamint a fogvatartási körülmények javítására. Kiemelt figyelmet szenteltek a választási erőszak megakadályozásának, a véleménynyilvánítás szabadsága előmozdításának, a civil társadalom megerősítésének és ezzel együtt az emberijogvédők védelmének, valamint a megbékélésnek. Ezek közül a kérdések közül valamennyivel foglalkoztak az EU és a hatóságok közötti rendszeres politikai párbeszéd keretében, többek között a 2014. október 2-i hivatalos politikai párbeszéd, valamint az ellenzékkel és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott rendszeres politikai párbeszédek során is. Az EU különösen tevékeny szerepet játszott az összes politikai párt által jóváhagyott alkotmányos keretrendszer elfogadásának előmozdítása terén. Sajnálatos módon a különböző szereplők erőfeszítései nem jártak sikerrel, és nem került sor megállapodásra a nemzetgyűlésben, ahol június 30-án elutasították az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezetet. Az úgynevezett G-5-ök (az EU, Franciaország, Németország, az USA és az ENSZ) csoportjához tartozó hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködésben az EU helyi nyilatkozatokat tett közzé, melyekben közös megegyezésen alapuló reformok végrehajtását és a párbeszéd előmozdítását sürgette. Az EU egyrészt projektek finanszírozásával segítette a civil társadalmi szervezetek munkáját, másrészt releváns partnerekként bevonta őket a politikai párbeszédbe és nyilvános diplomáciai tevékenységeibe. Ebben az értelemben a civil társadalmi szervezeteket nemcsak intézményi alapon, hanem tevékenységeik végrehajtásában is támogatta az EU, különös hangsúlyt fektetve a nemzeti megbékélésre.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
274
HU
Rendőrségi képzési programot indítottak a biztonsági erők kapacitásainak szakszerűbb és az emberi jogokat szem előtt tartó megerősítésének érdekében. Az EU tovább folytatta az igazságtétellel és a megbékéléssel kapcsolatos bizottsági ajánlások végrehajtásának tevékeny előmozdítását. Majdnem teljesen lezárult az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozandó új, az igazságüggyel és a biztonsági erőkkel kapcsolatos program kidolgozása. Végezetül, a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül az EU egy olyan projektet támogat, melynek célja több börtönben a fogva tartottaknak történő jogi segítségnyújtás. Uganda 2014 során az EU az Ugandával folytatott megbeszélésein arra törekedett, hogy előmozdítsa a megkülönböztetésmentességhez való jog érvényesülését. Nem sokkal az előtt, hogy Ugandában február 24-én elfogadták a homoszexualitás elleni törvényt, az EU főképviselője nyilatkozatban adott hangot súlyos aggályainak a homoszexualitás büntetendővé tételéről szóló drákói jogszabály közelgő hatályba léptetésével kapcsolatban, továbbá elítélte a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést. Március 4-én a főképviselő az Európai Unió nevében egy további nyilatkozatot is kiadott, amelyben elítélte a homoszexualitás elleni törvény elfogadását, továbbá hangsúlyozta, hogy a törvény ellentmond az ugandai kormány által vállalt azon nemzetközi kötelezettségeknek, hogy tiszteletben tartja és megvédi valamennyi polgárának emberi jogait. Az EU felszólította Ugandát, hogy a nemzetközi emberi jogi normák szerinti kötelezettségeivel összhangban biztosítsa a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet. Az EU ezt követően a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerint megerősített politikai párbeszédet folytatott az ugandai hatóságokkal a törvény megvitatása céljából. Az ugandai kormány júliusban nyilatkozatot adott ki, amelyben pontosította a törvénytervezetet indokoló szándékait. A nyilatkozatban a kormány kijelentette, hogy a törvény nem érinti egyének és csoportok tevékenységeit, és hangsúlyozta, hogy az ugandai kormány továbbra is egyenlő bánásmódot biztosít minden személy számára, tiszteletben tartja a magánélethez való alkotmányos jogot, valamint a továbbiakban is mindenki számára megkülönböztetés nélkül teljes körű hozzáférést biztosít a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz. Uganda alkotmánybírósága augusztus 1-jén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a törvényt, azzal az indokolással, hogy a parlament határozatképtelen volt a törvénytervezet elfogadásakor. Az alkotmánybíróság ítélete nyomán Edward Ssekandi alelnök elnökletével bizottságot hoztak létre annak vizsgálatára, hogy szükség van-e további lépésekre ezzel az üggyel kapcsolatban. Több parlamenti képviselő fejezte ki vágyát, hogy homoszexualitás-ellenes új törvényt vezessenek be. Az EU a jövőben is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
275
HU
Szeptemberben a Human Rights Watch jelentést tett közzé, melyben azt állította, hogy az Afrikai Unió szomáliai missziójához (AMISOM) tartozó – köztük ugandai – katonák megerőszakoltak vagy szexuálisan bántalmaztak olyan nőket, akik orvosi segítségért, élelmiszerért vagy vízért keresték fel az AMISOM bázisait. Az EU arra ösztönözte valamennyi érintett szereplőt, hogy biztosítsák e súlyos állítások alapos és részrehajlás nélküli kivizsgálását. Az Afrikai Unió és az ugandai hatóságok lefolytattak bizonyos vizsgálatokat, melyek eredményeként számos ugandai főtisztet felfüggesztettek beosztásából. Az EU továbbra is nyújtott technikai segítséget az ugandai hatóságoknak és civil társadalmi szervezeteknek, ezzel támogatva a 2011-es ugandai választási megfigyelő misszió ajánlásainak végrehajtását, és arra ösztönözve az ugandai hatóságokat, hogy mielőbb fogadjanak el megfelelő jogalkotási és intézményi reformokat annak érdekében, hogy a 2016-os választásokig lehetővé váljon az ajánlások teljes körű végrehajtása. Októberben az EU képviselői részt vettek a halálbüntetés elleni világnap alkalmából tartott rendezvényen, melynek a házigazdája a „Foundation for Human Rights Initiative” elnevezésű emberi jogi alapítvány volt. A rendezvényen az EU képviselője beszédet mondott, melyben egyértelműen leszögezte, hogy milyen álláspontot képvisel az EU a halálbüntetéssel kapcsolatban. Az ugandai emberijog-védőknek adományozható uniós díjat 2014-ben Gladys Canogura, a Kitgum Women's Peace Initiative ügyvezető igazgatója, Mohammed Ndifuna, az ugandai Human Rights Network vezérigazgatója és Christine Alalo rendőrfőkapitány-helyettes, az ugandai rendőrség gyermek- és családvédelmi igazgatóságának vezetője kapták. Zambia Az emberi jogok területe fontos helyet kap az EU Zambiával folytatott kapcsolataiban. Ebben az országban az EU emberi jogi célkitűzései közé a halálbüntetés eltörlése, a börtönkörülmények javítása, valamint a polgárok szexuális irányultság alapján való megkülönböztetésének visszaszorítása szerepelnek. A nemi alapú erőszak elleni küzdelem és a véleménynyilvánítás szabadsága Zambiában szintén uniós prioritások. Az EU és az uniós tagállamok következetesen felvetették ezeket a kérdéseket a kormánnyal, az ellenzékkel és a civil társadalmi szervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd során.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
276
HU
2014-ben az EU rendszeresen együttműködött a Zambiában tevékenykedő emberijog-védőkkel. Az Unió küldöttsége több megbeszélést is tartott az országban uralkodó emberi jogi helyzetről és a nem állami szervezetek működését szabályozó törvényről, valamint képviselője rendszeresen részt vett két szodómiával gyanúsított, állítólagosan az LMBTI közösséghez tartozó személy bírósági tárgyalásán (a két személyt végül felmentették). Az Unió lusakai küldöttsége a halálbüntetés elleni európai nap alkalmából véleménycikket jelentetett meg. Az EU az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülését célzó programon keresztül 7,5 millió euróval támogatott különböző intézményeket, köztük a rendőrséget, a bírói kart, börtönöket, az igazságügyi minisztériumot és a nemzeti ügyészséget. Emellett 2014 októberében az Unió küldöttsége bejelentette, hogy 4 millió EUR összegű finanszírozást nyújt olyan civil társadalmi projektekhez, melyek célja a polgárok társadalmi szerepvállalásának növelése, hogy tudatában legyenek emberi és demokratikus jogaiknak, továbbá biztosítani tudják azok érvényesítését. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközének költségvetésében 590 000 eurót irányoztak elő a társadalom veszélyeztetett csoportjai – konkrétan a fogvatartottak és az LMBTI személyek – jogai érvényesítésének támogatására. 2015-ben az EU a tervek szerint a választási folyamatok támogatása, valamint a jogok érvényesítésének előmozdítása és az igazságszolgáltatás megerősítése érdekében továbbra is támogatni fogja Zambiát olyan projektek finanszírozásával, melyek célja a demokratikus folyamatok és intézmények megszilárdítása. Zimbabwe 2014. november 1-jén hatályukat vesztették a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti megfelelő intézkedések. Így az EU-nak most lehetősége van arra, hogy kiterjessze az országban a meglévő fejlesztési együttműködést, és hogy politikai párbeszédet tartson a kormánnyal az emberi jogok kérdéséről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
277
HU
Összességében elmondható, hogy 2014 folyamán Zimbabwéban az emberi jogi helyzet stabil, de törékeny volt. Bár a politikai erőszak az elmúlt évekhez viszonyítva alacsony szinten maradt, számos aggodalomra okot adó incidens történt. A kormánytagoknak a földhöz való jog és a tulajdonjog tiszteletben tartásáról szóló nyilatkozatai ellenére továbbra is folytatódott – mind fehér, mind fekete személyek tulajdonában lévő – gazdaságok elfoglalása, melyek során egyes esetekben súlyos erőszakra is sor került. 2014-ben azonban bővült az a politikai tér, amelyben a civil társadalmi szervezetek szabadon működhettek. Az év során az EU az emberi jogok ügyét az új alkotmány – különösen a jogokról szóló új nyilatkozat – végrehajtásában, valamint a társadalmi-gazdasági és kulturális jogok érvényesítésében részt vevő intézményeknek és civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatással mozdította elő. Kiemelt figyelmet szenteltek a jogállamiság megszilárdításának, valamint az emberijog-védők, a nők és a gyermekek jogai, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogai előmozdításának és védelmének. E célok továbbra is kiemelt helyet foglalnak el az EU Zimbabwéval folytatott kapcsolataiban. 2014-ben az EU pénzügyi támogatást is nyújtott: olyan zimbabwei intézmények munkájához biztosított közvetett finanszírozást, mint az alkotmányos bizottságok, a bírói kar és a parlament. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül folyósított források annak biztosítását szolgálták, hogy továbbra is időben bejelentsék az előfordult incidenseket és emberi jogi jogsértéseket, valamint hogy hatékonyan működjenek a védelmi mechanizmusok. Az EU 2014-ben olyan nemzeti és helyi szintű projekthez is nyújtott finanszírozást, amelyek célja az erőszak megelőzése és erőszakmentes konfliktuskezelési mechanizmusok létrehozása volt általában a nők és férfiak, valamint a törzsi vezetők és politikai döntéshozók körében. A nemek közötti egyenlőséget előmozdító 2014-es uniós tevékenységek középpontjában a női emberijog-védők kapacitásainak bővítése, valamint a tulajdonjog és az öröklési jog tekintetében nagyobb fokú egyenlőség megvalósítása álltak. A nyilvános diplomácia terén folytatott tevékenységük részeként az EU és a tagállamok részt vettek a halálbüntetés elleni világnapon rendezett kampányvitában, amelyet „A halálbüntetés teljes eltörlése felé vezető út Zimbabwéban” címmel a bűnmegelőzéssel és az elkövetők rehabilitációjával foglalkozó zimbabwei szövetség (ZACRO) szervezett, és a zimbabwei svájci nagykövetség társfinanszírozott. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
278
HU
Az országgal kapcsolatban három uniós nyilatkozat született: a Zimbabwéval szemben hozott korlátozó intézkedések felülvizsgálatáról; az MDC-T ellenzéki párt több tagja elleni erőszakos cselekmények nyomán a politikai erőszak és megfélemlítés kérdéséről; valamint a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti megfelelő intézkedések alkalmazási idejének lejártáról. 2014 márciusától júniusáig az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, és „Együttműködés a zimbabwei civil társadalmi szervezetekkel – a 2014-2017-es időszakra szóló uniós ütemterv” címen részletes tervet tett közzé az országban folytatandó munkához. Az ütemterv kidolgozása során konzultációkra került sor a zimbabwei kormány és a civil társadalom képviselőivel a – 2014-2020-as időszakra szóló 11. Európai Fejlesztési Alapból finanszírozandó – nemzeti indikatív program jóváhagyásával kapcsolatban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
279
HU
VI.
A Közel-Kelet és az Arab-félsziget
Bahrein Három évvel az után, hogy a Bahreini Királyságban zavargások törtek ki, az EU 2014-ben is szorosan figyelemmel kísérte az országban zajló eseményeket, és ismételten aggodalmát fejezte ki az emberi jogi helyzet miatt. Az EU 2014 során következetesen felszólította az összes felet, hogy feltételek nélkül, békés módon és konstruktívan vegyenek részt a valódi nemzeti megbékélés és inkluzív párbeszéd folyamatában. Az EU üdvözölte a bahreini kormány által tett kezdeményezések egy részét, köztük a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásainak a végrehajtását. Szorosan figyelemmel kísérte az olyan újonnan létrehozott intézmények munkáját, mint a belügyminisztérium keretein belül működő rendőri ombudsman hivatala, az Emberi Jogok Nemzeti Intézete, valamint a bebörtönzött és fogvatartott személyek jogaival foglalkozó bizottság. A tényleges és tartós megbékéléshez szükséges feltételeket azonban nem sikerült megvalósítani, és az EU többször is felszólította a bahreini polgárokat arra, hogy vegyék igénybe az új intézményeket, mert csak így – többek között az Emberi Jogok Nemzeti Intézete és az ombudsman jelentéseiben megfogalmazott megalapozott ajánlások alapján – lehet konkrét eredményeket elérni. Az uniós misszióvezetők felismerték, hogy milyen fontos szerepe lehet az Emberi Jogok Nemzeti Intézetének és az ombudsmannak, ezért úgy döntöttek, hogy 2014. december 9-én mindkét intézménynek odaítélik az uniós küldöttség emberi jogi Chaillot-díját. Az EU többször hangsúlyozta, hogy az emberi jogok megsértése esetében az elkövetők büntetlensége elleni küzdelem továbbra is az egyik kiemelt kérdés Bahreinben, különösen az elmúlt években tapasztalható kedvezőtlen körülmények és megosztottság közepette. A valamennyi fél részéről végrehajtott más – konkrét és jelentős – bizalomépítő intézkedésekkel együtt ez lehetőséget adhat a bizalom fokozatos helyreállítására, ezzel pedig a valódi nemzeti megbékélésre.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
280
HU
Az EU ehhez konkrét segítséget is nyújtott a Stabilitási Eszköz keretében egy olyan, a szakértelem megosztását célzó projekt révén, amelyben Bahrein részéről az Emberi Jogok Nemzeti Intézete, a Rendőri Ombudsman Hivatala, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, a parlament mindkét kamarája és ügyvédek vettek részt. Uniós diplomaták is jelen voltak politikai és emberi jogi aktivisták – köztük olyan prominens személyek, mint Nabeel Rajab – perének bírósági tárgyalásain. A főképviselő/alelnök és az EKSZ – több nyilvános nyilatkozat mellett 43 – rendszeres közvetlen kapcsolatot tartott bahreini politikusokkal és aktivistákkal. Az EKSZ magas rangú képviselője 2014 májusában Bahreinbe látogatott, ahol széles körben konzultációkat folytatott a hatóságokkal, ellenzéki politikai társulásokkal, nemzeti emberi jogi szervekkel és a civil társadalom szereplőivel. A megbeszélések középpontjában jórészt a nemzeti megbékélés kérdése és az emberi jogi helyzet állt. Az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője 2013-ban látogatást tett Bahreinben, ezt követően pedig Brüsszelben találkozott a bahreini belügyminiszterrel, Rashid bin Abdullah Al Khalifa sejkkel. A különleges képviselő kiemelte a jelentős bizalomépítő intézkedéseknek, köztük a békés aktivisták szabadon bocsátásának, valamint a Bahreini Független Vizsgálóbizottság által és az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlások teljes körű végrehajtásának a fontosságát. A különleges képviselő továbbá ismételten hangsúlyozta, hogy az EU készen áll támogatni Bahrein kialakulóban lévő emberi jogi intézményeit, hogy azok képesek legyenek függetlenül és eredményesen teljesíteni feladataikat. A 2014. november 22-én és 29-én lezajlott önkormányzati és parlamenti választásokkal összefüggésben az EU valamennyi képviselőcsoportot arra ösztönözte, hogy ragadják meg a szavazás által kínált lehetőséget arra, hogy új lendületet adjanak a reformokat és a nemzeti megbékélést célzó nemzeti párbeszédnek, ugyanakkor felszólította a hatóságokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ellenzékkel, valamint vegyék fontolóra bizalomépítő intézkedések végrehajtását, köztük a békés aktivisták szabadon bocsátását.
43
2014.11.30., A szóvivő nyilatkozata a bahreini parlamenti választások második fordulójáról (http://eeas.europa.eu/statements-eeas/2014/141130_02_en.htm); 2014.9.25., A szóvivő nyilatkozata a közelgő bahreini parlamenti választásokról (http://www.eeas.europa.eu/statements/docs/2014/140925_02_en.pdf); 2014.3.5., Az EU főképviselőjének, Catherine Ashtonnak a nyilatkozata a bahreini bombamerényletről, amelyben három rendőr életét vesztette (http://www.eeas.europa.eu/statements/docs/2014/140305_01_en.pdf); 2014.1.16., Az EU főképviselője, Catherine Ashton szóvivőjének nyilatkozata a közelmúltbeli bahreini fejleményekről (http://www.eeas.europa.eu/statements/docs/2014/140116_04_en.pdf).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
281
HU
Az EU arra biztatta az új kormányt és az újonnan megválasztott parlamentet, hogy tartsák szem előtt a bahreinin társadalom valamennyi rétegének érdekeit, és összpontosítsanak arra, hogy eredmények szülessenek az állampolgárok jogos törekvéseinek nyomán. Az EU elvárja, hogy az új parlament konstruktív és előremutató szerepet játsszon a reformok előmozdításában. Az Európai Parlament 2014. február 6-án sürgősségi állásfoglalást fogadott el Bahreinről, azon belül is Nabeel Rajab, Abdulhadi al-Khawaja és Ibrahim Sharif ügyéről. Emellett a bahreini helyzetet az uniós prioritásokról szóló, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2014. március 13-i 25. ülésszakára való tekintettel elfogadott határozatában is megemlítette. Az uniós tagállamok egyhangúlag támogatták az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivataláról (OHCHR) és a bahreini emberi jogi helyzetről szóló, a 2. jogcím alatt tett együttes nyilatkozatot, amelyet Genfben fogadtak el 2014. június 10-én. Irán Ruhani elnök 2013-as megválasztását követően reménykeltő fejleményeknek lehettünk tanúi, például több, lelkiismereti okokból fogva tartott személyt is szabadon bocsátottak, ugyanakkor 2014-ben nem történt előrelépés az emberi jogok terén. Az Irán által vállalt nemzetközi kötelezettségek ellenére továbbra is megfigyelhető volt az alapvető szabadságok hiánya, és az alapvető emberi jogoknak – köztük a nők jogainak – a megsértése. Jelenleg az EU és Irán között nem folyik politikai vagy emberi jogi párbeszéd, ezért különös nehézségekbe ütközik az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósítása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
282
HU
Ennek ellenére az EU hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül, az iráni hatóságokkal való állami, illetve magánjellegű kapcsolatfelvétel keretében lehetőség szerint rendszeresen továbbra is felveti az emberi jogok kérdését. 2014 márciusában az akkor főképviselő/alelnök, Catherine Ashton látogatást tett Iránban. Egy évtizede ez volt az első magas szintű uniós látogatás. Az iráni politikai vezetőkkel való találkozói során az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. A látogatás egybeesett a nemzetközi nőnappal, ami lehetőséget adott a főképviselő/alelnök számára, hogy számos nőjogi aktivistával találkozzon Teheránban. A beszámolók szerint 2014-ben több mint 460 kivégzésre került sor (2013-ban számuk 500 volt), ezért az EU által felvetett emberi jogi témák között kiemelt hangsúlyt kapott a halálbüntetés alkalmazásának kérdése. Egyes konkrét esetekkel kapcsolatban az EU közleményeket, illetve a tagállamokkal közös nyilatkozatot adott ki, és felszólította az iráni kormányt, hogy tartózkodjon a halálbüntetés alkalmazásától. Az Európai Parlament továbbra is különös érdeklődéssel figyelte az iráni emberi jogi helyzetet. 2014 áprilisában a Parlament állásfoglalást fogadott el Iránnal kapcsolatban, amelyben komoly aggodalmának adott hangot az országban uralkodó emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Irán tekintetében is sor került az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésre. Az EU részt vett a helyzetértékelés előkészítésében, és bár Irán úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelési mechanizmust, a 291 ajánlás egyikét sem fogadta el azonnal. Ehelyett kijelentette, hogy azokra kellő időben, de legkésőbb az Emberi Jogi Tanács 28. ülésszakán (2015 márciusában) reagálni fog. 2014-ben az EU támogatta az ENSZ-közgyűlésben az emberi jogok iráni helyzetéről Kanada által beterjesztett határozatot.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
283
HU
Irak Az EU tevékenysége elsősorban arra irányult, hogy támogassa az április 30-i általános választások nyomán a békés kormányváltást, valamint hogy arra ösztönözze a kormányt, hogy Irak nemzetközi kötelezettségvállalásaival és a nemzeti emberi jogi cselekvési tervvel összhangban tartsa fokozottabb tiszteletben az emberi jogokat, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportok tekintetében. A választási folyamat során az EU koordinálta a helyi diplomáciai képviseletek erőfeszítéseit. Kiemelt figyelmet szenteltek a választók nyilvántartásba vételének, a szavazóhelyiségek biztonságának, a helyszíni megfigyelésnek, a magas szintű független választási bizottság kapacitásainak, valamint az újságírók függetlenségének és biztonságának. Az EU a 2014. április 5. és május 11. közötti időszakra választási szakértői missziót telepített Irakba. Az emberi jogi helyzetet jelentős mértékben súlyosbította az ISIL/Dáis és más terrorista csoportok által júniusban indított offenzíva, melynek során erőszakkal nagy kiterjedésű iraki területeket foglaltak el. Ez különösen a veszélyeztetett személyek csoportjai – például az etnikai kisebbségek, nők és gyerekek – emberi jogainak példátlan megsértésével járt, és tömeges elvándorlásukat eredményezte. A becslések szerint a válság következtében 225 000 menekült érkezett Szíriából, ehhez adódott hozzá az a 2,1 millió ember, aki az országon belül kényszerült elhagyni lakóhelyét. Az EU 2014-ben további 20 millió euró értékben nyújtott azonnali humanitárius segítséget Iraknak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
284
HU
Emellett különböző fórumokon folytatta az emberi jogokkal és a demokrácia kérdéseivel kapcsolatos megbeszéléseket, így hivatalos demarsok, valamint szakértői, illetve politikai szinten folytatott kétoldalú párbeszédek formájában. A demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása az EU–Irak partnerségi és együttműködési megállapodásnak is alapvető elemei. A partnerségi és együttműködési megállapodás keretében rendszeres üléseket tart az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó külön albizottság. 2014 januárjában az emberi jogok kérdése a (miniszteri szintű) együttműködési tanács napirendjén is szerepelt. Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja Al Abadi miniszterelnök új kormányát munkaprogramjának végrehajtásában, amely különös hangsúlyt helyez a kormányzást, a jogállamiságot és a biztonsági ágazatot érintő reformok megvalósítására. Az EU felszólította továbbá a kormányt, hogy kezdjen párbeszédet az iraki társadalom valamennyi csoportjával, és indítsa el a nemzeti megbékélés folyamatát. Az Európai Tanács és a Külügyek Tanácsa szigorúan elítélte az ISIL/Dáis és más terrorista csoportok által elkövetett brutális cselekményeket, és az elkövetők bíróság elé állítására szólított fel. Emellett aggodalmának adott hangot az emberi jogoknak a biztonsági erők és a szövetséges milícia által elkövetett megsértése miatt. Az Európai Parlament több alkalommal elítélte az ISIL/Dáis által elkövetett cselekményeket, és több állásfoglalást is elfogadott az iraki helyzettel kapcsolatban. Az Európai Parlament és az iraki parlament képviselőinek ötödik együttes parlamenti ülésére decemberben Brüsszelben került sor. Az Irakról szóló – novemberben közzétett – időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés számos ajánlást tartalmazott, melyekkel az EU is egyetért. Az EU támogatta az Emberi Jogi Tanácsnak az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam és a társult csoportok által elkövetett jogsértések fényében az iraki emberi jogi helyzetről szóló határozatát, valamint az arra vonatkozó döntést, hogy különleges csoportot küldenek Irakba az ISIL/Dáis által elkövetett emberi jogi jogsértéseknek a kivizsgálására. Az EU több, az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot, az oktatást és a helyi hatóságok támogatását célzó projektet is finanszíroz Irakban. Az EU a közelmúltban indított el egy olyan programot, amely a jogállamiság megvalósítását és a büntető igazságszolgáltatás reformját tűzte ki célul, kiemelt hangsúlyt fektetve az emberi jogok előmozdítására és tiszteletben tartására. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
285
HU
Kuvait Az EU elsősorban olyan kérdések kapcsán fordult a kuvaiti hatóságokhoz, mint a bidunok (hontalan lakosok) helyzete, a halálbüntetés, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a külföldi munkavállalók és a háztartási alkalmazottak helyzete. Az EU aktívan ösztönözte Kuvaitot, hogy folytassa a háztartási alkalmazottak helyzetének javítását. Az Unió rijádi küldöttsége folytatta a kuvaiti Social Work Society of Kuwait elnevezésű, nem kormányzati szervezettel 44 megkezdett együttműködését – a szervezet jelentős szerepet játszott abban, hogy többek között jogalkotási reform keretében sikerült javítani a háztartási alkalmazottak körülményein. Az Európai Parlamentnek az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős állandó küldöttsége látogatást tett Kuvaitban, ahol részt vett a 2014. május 25–27-én tartott hetedik EP–Kuvait parlamentközi ülésen. A küldöttség a zárónyilatkozatában 45 és a jelentésében 46 különösen azt emelte ki, hogy Kuvait demokratikus intézményei és a civil társadalom élénk tevékenysége példaként szolgálhat az ország régióbeli szomszédai számára. Arra bátorította továbbá a kuvaiti hatóságokat, hogy hajtsák végre a kafala rendszer reformját, és tegyenek a háztartási alkalmazottak helyzetének jogi szabályozásáért. A küldöttség emellett a hontalan kuvaiti lakosok (a bidunok) helyzetével is foglalkozott, és megjegyezte, hogy ezt a kérdést a nemzetgyűlésben is meg fogják vizsgálni.
44 45
46
A Social Work Society of Kuwait 2012-ben az uniós küldöttség Chaillot-díjában részesült.
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ ARAB-FÉLSZIGETTEL FENNTARTOTT KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÁLLANDÓ KÜLDÖTTSÉGE ÁLTAL KIADOTT NYILATKOZAT, Kuvaitváros, 2014. március 27.,
http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201403/20140331ATT82031/20140331ATT82031EN.p df
AZ ARAB-FÉLSZIGETTEL FENNTARTOTT KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS KÜLDÖTTSÉG, 3-ik EP–Katar és 7-ik EP–Kuvait parlamentközi ülés, 2014. március 22–28., http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201406/20140626ATT85904/20140626ATT85904EN.p df
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
286
HU
Omán Az Uniót aggodalommal töltötték el azok a bírósági ügyek, amelyekben olyan személyekkel szemben emeltek vádat, akik a közösségi médián keresztül adtak hangot véleményüknek vagy tiltakozásuknak; ugyanakkor nyugtázta, hogy a legtöbb ilyen esetben a vádlottak kegyelemben részesültek. Az EU emellett problémásnak találta a külföldi munkavállalókkal szembeni, egyrészt munkajogi, másrészt az általános gyakorlatban érvényesülő hátrányos megkülönböztetést is, akárcsak e munkavállalók általános jogállását és helyzetét. Az EU felvette a kapcsolatot az ománi hatóságokkal a külföldi munkavállalók helyzetének és az emberkereskedelemnek a kérdésében. Maina Kiai, az ENSZ-nek a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges előadója szeptember 18-án Ománba látogatott, ahol úgy nyilatkozott, hogy Ománban gyakorlatilag nem érvényesül a gyülekezés szabadsága. Maina Kiai-nak a látogatásról szóló jelentését legkésőbb 2015 közepéig közzéteszik, majd benyújtják az Emberi Jogi Tanács 2015 júniusában tartott 29-ik ülésszakára. 47 Katar Az Unió és tagállamai mindenekelőtt a következő kérdésekkel foglalkoztak: a véleménynyilvánítás szabadsága, a független média kialakítása, a civil társadalom megerősítése az egyesülési szabadságra és a civil társadalmi kezdeményezésekre vonatkozó liberálisabb jogszabályok révén, az emberijog-védők támogatása, a nők jogai, valamint a migráns munkavállalók munka- és életkörülményeinek javítása. Az EU ez utóbbira kiemelt figyelmet fordított, miután a 2022-es FIFA labdarúgó világbajnokságot megelőzően több jelentés készült bérek ki nem fizetéséről, az egészségügy és a biztonság terén jelentkező hiányosságokról, a nem megfelelő lakhatásról, és a munkavállalók származási országában tisztességtelenül eljáró munkaközvetítőkről. A Katarral foglalkozó legutóbbi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében – melynek eredményét 2014. május 7-én tették közzé – az EU és az uniós tagállamok közös uniós álláspontokat alakítottak ki többek között a migránsok és a nők jogaival, illetve a munkavállalói jogokkal kapcsolatban. E tekintetben az EU üdvözölte, hogy a katari kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015 elejéig új jogszabályokat fogad el az ellentmondásos (szponzoráláson alapuló) kafala rendszer felváltására, és a Katarral folytatott kapcsolatai és együttműködése fontos részeként nyomon fogja követni ennek a végrehajtását.
47
http://freeassembly.net/rapporteurreports/oman/
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
287
HU
Márciusban az Európai Parlament néhány képviselője emberi jogi vonatkozású látogatást tett az országban, melynek során a katari hivatalos személyekkel és a civil társadalom képviselőivel folytatott nyílt és átfogó párbeszéd keretében foglalkoztak az emberi jogi helyzettel. A megbeszélések középpontjában a katari nők társadalmi szerepvállalásának erősítése, valamint a migráns munkavállalók helyzete álltak 48. Az ILO az alapokmányának 26. cikke szerint panaszt nyújtott be Katar ellen, amiért az ország megsértette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 81., valamint a kényszer- vagy kötelező munkáról szóló 29. ILO-egyezményt. Az ILO igazgatótanácsának november 12-i ülésén háromoldalú megbeszélésre került sor, melynek során Katar képviselői újólag hangsúlyozták, hogy készek együttműködni a nemzetközi szervekkel, köztük különösen az ILO-val a migráns munkavállalók jogi helyzetének javítása érdekében. Az EU közös nyilatkozatban üdvözölte a bejelentést, és arra ösztönözte a katari hatóságokat, hogy egyértelmű határidőn belül tegyék meg a megfelelő lépéseket a végrehajtási intézkedések megerősítésére, többek között a munkaügyi ellenőrzés keretében is. Az EU továbbá felszólította Katart és a szociális partnereket, hogy folytassák az együttműködést az ILO-val, különösen a kényszermunkával kapcsolatos ajánlások végrehajtása érdekében. Bár a katari hatóságok nyitottnak tűnnek a munkajog módosítására és a migránsok jogaival kapcsolatban az ILO-val való együttműködésre, a szponzori rendszer valamilyen formában várhatóan továbbra is fenn fog maradni. Az EU szoros figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos legfrissebb fejleményeket; ezek egyikeként az Öböl-menti Együttműködési Tanács mind a hat tagállamának munkaügyi minisztere jóváhagyta a tágabb régióban a háztartási alkalmazottakra vonatkozó egységes szerződéssel kapcsolatos bejelentést. Szaúd-Arábia Az EU folyamatos párbeszédet folytatott a szaúdi hatóságokkal azokról az emberi jogi kérdésekről, amelyek a Szaúd-arábiai Királyságban aggodalomra adnak okot, ugyanakkor ösztönözte a folyamatban lévő reformintézkedéseket. Az aggodalomra okot adó főbb kérdések a következők: a férfi gyámok rendszere és a nők jogai, a halálbüntetés, az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítése, a véleménynyilvánítás szabadságának és a vallási toleranciának a korlátozása, továbbá a külföldi munkavállalók jogai.
48
http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201403/20140325ATT81738/20140325ATT81738EN.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
288
HU
Az EKSZ – az uniós tagállamokkal és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel szoros együttműködésben – hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül egyaránt több ízben kezdeményezett kapcsolatfelvételt a szaúdi hatóságokkal emberi jogi vonatkozású bírósági ügyekkel kapcsolatban. Az EU rendszeres kapcsolatot tartott a civil társadalmi szervezetekkel és emberijog-védőkkel, és az érintett hatóságoknál jelezte aggályait. 2013-ben az Unió küldöttsége engedélyt kapott arra, hogy diplomatái részt vegyenek a nyilvános bírósági tárgyalásokon. Az EU emellett a tagállami nagykövetségekkel együtt továbbra is arra ösztönözte a szaúdi hatóságokat, hogy mielőbb fogadják el a nem kormányzati szervekről szóló, régóta várt törvényt. 2014. Február 18-án az Európai Parlament Külügyi Bizottsága jelentést tett közzé Szaúd-Arábiáról, az országnak az EU-val fenntartott kapcsolatairól, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában játszott szerepéről. Amellett, hogy megfogalmazta aggályait, a bizottság a jelentésben nyugtázta az elmúlt időszakban a szaúdi társadalomban bekövetkezett változásokat. 49 Az EU egyetért az ENSZ egyes emberi jogi szakértőivel abban, hogy problémát jelenthetnek a terrorizmus elleni küzdelmet célzó túlságosan általános intézkedések, mivel azok a terroristákon kívüli személyek és olyan politikai aktivisták emberi jogainak megsértéséhez vezethetnek, akik az interneten folytatják tevékenységüket. Ezzel összefüggésben az EU megjegyezte, hogy Szaúd-Arábia március 7-én közzétette azt a hivatalos jegyzéket, amelyben terrorista szervezetként jelölte meg többek között a Muzulmán Testvériséget, az Iraki és Szíriai Iszlám Államot (ISIS), a szaúdi Hezbollah-ot, a jemeni húszi mozgalmat, valamint az al-Kaida valamennyi ágát, köztük az an-Nuszra Frontot. Egyesült Arab Emírségek Az EU szoros figyelemmel követte az emberi jogi helyzetet, és megállapította, hogy az ország a közelmúltban kedvező intézkedéseket hozott a migráns munkavállalók jogai, a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelem terén.
49
Jelentés Szaúd-Arábiáról, az Unióval való kapcsolatairól, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában játszott szerepéről (2013/2147 (INI), 2014. február 18. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-20140125+0+DOC+XML+V0//EN
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
289
HU
Az EU – Egyesült Arab Emírségek kétoldalú emberi jogi szakértői munkacsoport első, 2013 novemberében Brüsszelben tartott alakuló ülését követően sikeresen megrendezték a munkacsoport második (2014. április 28–29., Abu-Dzabi) és harmadik (2014. november 20., Brüsszel) ülését is, melyeken az EKSZ, az Európai Bizottság, az Egyesült Arab Emírségek Külügyminisztériuma és szakminisztériumai (Belügyminisztérium, Munkaügyi Minisztérium) képviseltették magukat. Az ülések keretében valamennyi, az EU által problémásnak tartott területet megvizsgáltak, köztük a halálbüntetés, a migráns munkavállalók és a háztartási alkalmazottak munkához fűződő jogai, a jogállamiság és a kormányzás kérdéseit. Az EU továbbra is arra ösztönözte a hatóságokat, hogy gondoskodjanak az ENSZ 2012. évi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése nyomán szükséges intézkedések végrehajtásáról, valamint üdvözölte, hogy az ENSZ Harmadik Bizottságában a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló – az EU által támogatott – határozat elfogadásakor (2014. november 21., New York) az Egyesült Arab Emírségek a szavazás során tartózkodott. 2014. február 7-én az uniós főképviselő/alelnök nyilvános nyilatkozatot adott ki 50 az Egyesült Arab Emírségekben a kivégzések felfüggesztését elrendelő elnöki rendeletről, és reményét fejezte ki, hogy ez a fejlemény követendő példát jelent majd a tágabb régióban, és hasonló intézkedéseket fogadnak majd el, végső soron lehetővé téve a halálbüntetés eltörlését. Jemen Az EU szorosabbra fűzte Jemennel az emberi jogok és a demokrácia ügyével kapcsolatos együttműködését. Ennek keretében különösen a polgári és a politikai jogok védelmére és előmozdítására, ezzel összefüggésben pedig a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére összpontosított (a nemek közötti egyenlőtlenségre vonatkozó index szerint a világon Jemenben a legrosszabb a nők helyzete). A nemzetközi partnerekkel és az ENSZ-szel szorosan összehangolt uniós segítségnyújtás és politikai szerepvállalás célja elsősorban az intézmények és a reformok mellett elkötelezett szereplők, köztük az emberijog-védők megerősítése volt. A fiatalkorúak halálbüntetése, a gyermekkatonák és a gyermekházasságok különösen nagy problémát jelentenek. Az EU és az UNICEF érdekvédelmi és segítségnyújtási tevékenysége elősegítette, hogy létrejöjjön egy olyan igazságügyi szakértői bizottság, amely a bírósági eljárásokban érintett fiatalkorúak ügyeinek felülvizsgálatával foglalkozik. Az EU üdvözölte, hogy a kormány 2014 májusában aláírta az ENSZ gyermekkatonák besorozása elleni cselekvési tervét, valamint hogy támogatta annak végrehajtását.
50
http://www.eeas.europa.eu/statements/docs/2014/140207_01_en.pdf
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
290
HU
Az EU továbbra is széles körben támogatta a nők jogainak érvényesítését, elsősorban a nők politikai képviseletét, valamint a fogva tartott nők mindennapos körülményeinek, egészségének és fogva tartásuk feltételeinek javítását kezelve kiemelt területként. Az EU emellett tevékenyen foglalkozott a kisebbségekhez tartozó személyek jogaival, valamint a vallás, illetve a meggyőződés szabadságával kapcsolatos kérdésekkel, amelyek leginkább a baha’i közösséget érintik. Az EU szerepvállalása során továbbá kiemelt figyelmet szentelt az emberkereskedelemnek is, különös tekintettel az Afrika szarva régióból érkező migránsok és menekültek, valamint a Szaúdarábiai Királyságból visszatelepülő jemeniek egyre romló körülményeire. Az EU és tagállamai 124 millió euró értékben nyújtottak humanitárius segítséget az országnak 2014-ben, többek között a migránsok, a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek fizikai és pszichológiai szükségleteinek a kielégítésére. Catherine Ashton főképviselő/alelnök nyilvánvalóvá tette, hogy az EU támogatja a szeptember 21-i béke- és nemzeti partnerségi megállapodásban foglaltaknak, valamint a nemzeti párbeszédre irányuló konferencia ajánlásainak a végrehajtását. Mindkét dokumentum kiemelt hangsúlyt helyez az emberi jogok kérdésére. Az EU Külügyi Tanácsa továbbá a 2014. február 10-i és október 20-i következtetéseiben felszólította Jement, hogy hajtsa végre a nemzeti párbeszédre irányuló konferenciának a jogokra és szabadságokra vonatkozó ajánlásait. Az Unió küldöttsége rendszeresen tárgyalt ezekről a kérdésekről a kormánnyal, valamint a nemzeti párbeszédre irányuló konferencián részt vett valamennyi féllel. Az Unió küldöttsége a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében ajánlattételi felhívást tett közzé összesen 2 116 100 EUR értékű projektek megvalósítására, a következő kiemelt területeken: a) az egyenlő jogokon alapuló állampolgárság megerősítése és a demokratikus folyamatok előmozdítása; b) a jogállamiságnak a veszélyeztetett csoportok védelme szempontjából való megerősítése; valamint c) az alapvető jogok és szabadságok érvényesülésének előmozdítása és azok védelme. Az EU együttműködik a kormánnyal és a civil társadalommal, és számos különböző területen, köztük a következőkön támogatja projektek megvalósítását: a nők jogai, a gyermekek jogai, az emberijog-védők védelme, a kisebbségi csoportok védelme, valamint kapacitásépítés a civil társadalomban annak érdekében, hogy megvalósulhasson a jemeni emberi jogi helyzet nyomon követése és az azzal kapcsolatos jelentéstétel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
291
HU
A kormányzás és a jogállamiság terén tervezett uniós támogatás lényegi emberi jogi vetülettel bír. A Belügyminisztérium reformjának támogatását célzó, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében megvalósítandó projekt meg fogja erősíteni a Főfelügyelet igazgatójának szerepét (ideértve az emberi jogok feletti felügyeletet is) és az állampolgár-orientált döntéshozatalt, a civil társadalmi szervezeteknek megerősített szerepkört biztosítva.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
292
HU
VII.
Ázsia
Afganisztán Az EU és az afgán hatóságok közötti politikai párbeszéd középpontjában az emberi jogi politikán szükségszerűen elvégzendő javítások és a politika végrehajtása állt. 2014-ben is a főbb problémás területek között szerepeltek a nők és gyermekek jogai, a civil társadalom és az emberijog-védők helyzete, a kínzások és a bántalmazások, a véleménynyilvánítás szabadságának és a vallás és meggyőződés szabadságának a hiánya, a halálbüntetés, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülése kapcsán fennálló hiányosságok. Az EU továbbra is támogatta azoknak a nemzetközi, regionális és országos kereteknek a megerősítését, amelyek arra hivatottak, hogy megvalósítsák az emberi jogok védelmét és előmozdítását. Az EU döntő szerepet játszott a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló tokiói keretszerződés megvalósításában is annak révén, hogy a kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a nők jogai – területén segítette a reformok végrehajtását. Nagy szerepe volt abban is, hogy a közös koordináló és felügyelő testület januári ülésén és a december 3–4-én megrendezett londoni konferencián a felek kiemelt figyelmet fordítottak az emberi jogi és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre, és hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani és tovább kell szilárdítani az eddig elért eredményeket, ugyanakkor aggodalmának adott hangot az afgán emberi jogi helyzet miatt. Az EU továbbá több afgán civil társadalmi szervezetet támogatott, hogy lehetővé tegye részvételüket a londoni konferencián. Az afgán kormány és a független választási bizottság felkérésére az EU 12 tagállam összesen 16 választási szakértőjéből álló választási értékelő csoportot küldött Afganisztánba az április 5-i elnökválasztások döntő szakaszainak, illetve a június 14-i második fordulónak az értékelésére. A második fordulóban leadott szavazatok ellenőrzése során több mint száz hosszú távra kirendelt megfigyelő segítette a csoportot. December 16-án Kabulban Thijs Berman, az uniós választási értékelő csoport vezetője előterjesztette a csoport zárójelentését, amely átfogóan értékeli a választási folyamatot, és – tekintettel a következő választásokra – a választási rendszer javításáról szóló ajánlásokat is tartalmaz. Az EU nem hagyott fel annak hangsúlyozásával sem, hogy igazságügyi reformra van szükség ahhoz, hogy maradéktalanul végre lehessen hajtani a nők jogaival kapcsolatos jogszabályi intézkedéseket, például a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló törvényt, és hogy javítani lehessen a nők hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz. Az EU több ízben is sürgette a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló törvénnyel kapcsolatos első jelentés közzétételét, amelyre végül 2014 márciusában került sor. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
293
HU
Az EU továbbá ismételten felszólította a kormányt, hogy nevezzen ki új főbírót és új legfelsőbb bírósági tagokat azon személyek helyére, akiknek a megbízatása lejárt. Az EU elismerőleg nyilatkozott Gáni elnök azon szándékáról, hogy kiemelten fogja kezelni az igazságügyi ágazat reformját, illetve az új főbíró kinevezése érdekében tett kezdeti lépéseiről, valamint azon szándékáról, hogy egy női bírót is kinevez a legfelsőbb bíróság bírájának. Az EU az afgán igazságszolgáltatási ágazatot a Világbank által végrehajtott, az igazságszolgáltatási ágazat teljesítményének javítását célzó projekt és az Afganisztáni Újjáépítési Alap révén támogatta (20 millió EUR értékben). Az Unió felszólította az afgán kormányt, hogy demonstrálja az Afganisztáni Független Emberi Jogi Bizottság (AIHRC) melletti politikai elkötelezettségét, és támogassa azt. Rámutatott arra is, hogy a kormány részéről konstruktív megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az AIHRC megtarthassa „A” státuszát. Az Unió számos nyilvános nyilatkozatot tett az emberi jogok megsértésének súlyos eseteivel – különösen a terrorizmus és a fegyveres konfliktusok civil áldozataival, a halálbüntetéssel, a nők jogaival és a nőkkel szembeni erőszakkal – kapcsolatban. Az EU több alkalommal is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nők részt vegyenek a választásokon. Az EU tevékenyen részt vett a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának előmozdítására létrehozott nemzeti irányító bizottságban. Az EU és a tagállamok technikai hozzájárulást nyújtottak a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó nemzeti cselekvési tervhez, melynek közzététele 2015 februárjában várható. Az EU márciusban demarsot hajtott végre a „Gyermekek, nem katonák” kampány támogatása érdekében. Augusztusban elnöki rendelet tiltotta meg azt, hogy gyermekeket toborozzanak a nemzeti biztonsági erők számára. Az EU továbbá két demarsot intézett az afgán kormányhoz hat személy kivégzése ügyében (október 3. és 7.), melyekben felszólította a kormányt, hogy ne hajtsa végre az ítéleteket, valamint október 8-án, azt követően, hogy mind a hat személyt kivégezték, nyilvános nyilatkozatot adott ki, amelyben ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan ellenzi a halálbüntetés alkalmazását. Az Európai Parlament is folyamatosan figyelemmel kísérte az emberi jogi helyzetet, különösen a nők helyzetét, amely számos parlamenti kérdés témája volt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
294
HU
Az EU továbbra is támogatta az emberi jogokat és a nők jogait előtérbe helyező nyilvános eseményeket. Továbbra is betöltötte az elnöki tisztet az „EU+” emberi jogi és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, kéthetente ülésező helyi munkacsoportban. Az EU kidolgozott egy öt hónapos, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet, és október 1–2-án munkaértekezletet tartott az emberijog-védőkkel kapcsolatban. December 10-én közzétették az emberijog-védőkkel kapcsolatos, módosított helyi uniós stratégiát, az emberijog-védőkkel pedig kéthavonta találkozókat tartottak. Az Unió fő adományozóként számos eszközön és tematikus programon keresztül segítette az emberi jogok érvényesülését. 2014-ben 15 projekt végrehajtása zajlott a „nem állami szereplők és helyi hatóságok” program keretében, 12 projekt végrehajtása pedig a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, valamint a Stabilitási Eszköz keretében. A civil társadalmi szervezetek finanszírozását célzó további programok is be lettek ütemezve 2014–2015-re. E projektek támogatták a nők jogainak érvényesülését – így a családon belüli erőszak áldozataivá vált nők és lányok tanácsadás és mediáció révén való segítését –, az emberijog-védőket, az újságírókat, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek jogainak érvényesülését, az igazságügyben dolgozók és a helyi szereplők körében a kapacitások építését és a tudatosság növelését, a nők jogai alakulásának nyomon követését, az áldozatok meghallgatását, továbbá támogatták a nem kormányzati szervezetek és a tartományi szintű helyi közösségek azon kapacitásainak a megerősítését, amelyek a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló törvény és az 1325. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásában elért eredmények nyomon követéséhez szükségesek. Az EU afganisztáni rendfenntartó missziója (EUPOL Afganisztán) tanácsadással támogatta a belügyminisztérium emberi jogi, nő- és gyermekügyi osztályának, illetve a családvédelmi egységének a vezetőjét. Több képzést tartott a rendőrök és az ügyészek számára a nőkkel szembeni erőszak témájában, továbbá eszközöket, többek között hangrögzítő készülékeket és kamerákat is biztosított. 2014-ben is problémát jelentett, hogy a női rendőröket rendszeresen érték szexuális zaklatások és támadások. Az EUPOL tanfolyamot dolgozott ki a rendőrségnél vezető beosztásban dolgozó nők részére, és az „Unaas Mushtarak” (Nők együtt) elnevezésű program keretében Kabulban, Mazár-i Sarífban és Herátban képzést biztosított női rendőrtisztek és ügyészek számára. Az EUPOL támogatásban és tanácsadásban részesítette a belügyminisztériumot a női rendőrtisztekkel kapcsolatos stratégiájának végrehajtásával kapcsolatban. Az EUPOL emellett részt vett a büntetőtörvény reformjával foglalkozó munkacsoportban, amely az afgán büntető törvénykönyv szövegének kidolgozását végzi. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
295
HU
Az afgán politikai folyamat megtorpanása miatt szinte alig történt előrelépés a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokban, ami azért is sajnálatos, mert a megállapodásban – annak lényeges elemeiként – nagy hangsúlyt kell kapniuk az emberi jogi rendelkezéseknek. Banglades Az EU-nak az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó célkitűzései közé tartozik például az igazságügyi reform, a halálbüntetésre vonatkozó moratórium, a Csittagong-dombságról szóló békeszerződés végrehajtása, a rohingyák támogatása, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak érvényesítése, az emberijog-védők támogatása, a nők és a gyermekek jogainak érvényesítése, valamit a civil társadalom támogatása és a munkavállalói jogok érvényesítése. Az EU–Banglades együttműködési megállapodás keretében az EU rendszeresen tárgyalt a kormánnyal a kormányzással, az emberi jogokkal és a migrációval kapcsolatos kérdésekről. Az inkluzivitás hiányával és a hitelességgel kapcsolatos aggodalmak, valamint a választásokat megelőző időszakban kirobbant erőszak miatt az EU nem küldött választási megfigyelő missziót a január 5-i választásokra. A választások körülményei csak fokozták a politikai polarizációt. A kormány – mely felett a parlament nem gyakorol demokratikus ellenőrzést – javasolta a külföldi adományokról szóló törvény módosításait (ez a parlament jóváhagyására vár) és egy új műsorsugárzási politikát, mely jelen formában történő végrehajtása esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a civil társadalom tevékenységeit. Kétharmados többséggel elfogadták azt az alkotmánymódosítást, mely lehetővé teszi a parlamentnek, hogy felelősségre vonhassa a Legfelső Bíróság bíráit. Január 9-én az EU főképviselője határozottan elítélte a választásokat megelőző erőszakos cselekményeket, különösen a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjaira, így a nőkre és gyermekekre, valamint a vallási és etnikai kisebbségekre irányuló támadásokat. A főképviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem valósultak meg azok a kedvező feltételek, amelyek átlátható, inkluzív és hiteles választásokat eredményezhettek volna, és Banglades lakosságának nem nyílt lehetősége arra, hogy teljes körűen kifejezésre juttassa demokratikus választását. Felszólította a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és folytassanak valódi párbeszédet, és annak keretében állapodjanak meg az előrelépés olyan kölcsönösen elfogadható irányáról, amely megerősítené a demokratikus elszámoltathatóságot, valamint átlátható, inkluzív és hiteles választások megrendezését tenné lehetővé.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
296
HU
Az EU továbbá október 29-én és november 5-én nyilvános nyilatkozatokban reagált arra, hogy a bangladesi „nemzetközi büntetőtörvényszék” több személyt halálra ítélt az 1971-es bangladesi felszabadító háború idején elkövetett háborús bűncselekményekért. Az Unió ismételten kijelentette, hogy határozottan és feltétel nélkül ellenzi a halálbüntetést, és felszólította a bangladesi hatóságokat, hogy függesszék fel a már meghozott valamennyi halálos ítélet végrehajtását, és a halálbüntetés eltörlése felé vezető lépésként vezessenek be moratóriumot annak alkalmazására vonatkozóan. Az Európai Parlament két állásfoglalást is elfogadott a Bangladesben elkövetett emberi jogi jogsértések témájában. A január 15-i állásfoglalás a választásokra összpontosított, és elítélte többek között a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását a szavazás során, és felszólította a bangladesi kormányt, hogy vessen véget a biztonsági erők által túlzott mértékben alkalmazott erőszaknak. A szeptember 18-i állásfoglalás a sajtószabadságnak és a civil társadalmi tevékenységeknek a korlátozására, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekről szóló beszámolókra, a munkavállalói jogok érvényesítésének és a gyárak biztonságának a javítására, valamint az áldozatoknak a Rana Plaza épület 2013-ban történt összeomlását követő kártalanítására összpontosított. Decemberben az Európai Parlament dél-ázsiai bizottságának elnöke Bangladesbe látogatott, és az érintettek széles körével párbeszédet folytatott az emberi jogokról. 2014-ben egy másik jelentős fejlemény volt, hogy az EU intenzíven együttműködött a bangladesi kormánnyal, az Egyesült Államokkal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel a bangladesi ruhagyári dolgozók munkajogi helyzetének, munkakörülményeinek és munkavédelmének javítását célzó fenntarthatósági paktum végrehajtása érdekében. Erre azt követően került sor, hogy 2013-ban összeomlott a Rana Plaza épület, melynek következtében több mint ezer ember vesztette életét. Az ILO 2014. május–júniusban megrendezett Nemzetközi Munkaügyi Konferenciáján az EU üdvözölte a Banglades által a fenntarthatósági paktum keretében tett vállalások végrehajtásában – különösen az egyesülési szabadság és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén – elért eredményeket. Az EU üdvözölte a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy változtat a nemzeti jogszabályokon, hogy azokat teljes mértékben összhangba hozza az ILO-egyezményekkel, különösen a bangladesi munkajogi törvénykönyv módosításai, valamint a Banglades exportfeldolgozó övezeteire vonatkozó 2014. évi munkajogi törvénykönyvre irányuló javaslat révén. Az EU emellett hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség a paktum teljes körű végrehajtásának biztosításához, ideértve az egyesülési szabadsággal kapcsolatos kérdéseket is, és felszólította a kormányt, hogy folytassa a gyárak és egyéb létesítmények ellenőrzéséért felelős főosztály modernizálását és megerősítését, annak átszervezése és kibővítése révén. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
297
HU
2014. október 20-án Brüsszelben magas szintű ülést tartottak, ahol a résztvevők megállapították, hogy Bangladesnek sürgősen teljesítenie kell az említett területeken vállalt kötelezettségeit.
Az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, többek között azáltal, hogy november 4-én egy egynapos civil társadalmi szemináriumot rendezett Brüsszelben annak megvitatására, hogy hogyan járulhat hozzá a civil társadalom a demokrácia fenntartásához. Az EU további pénzügyi támogatást nyújtott Bangladesnek az országgal kötött együttműködési megállapodással összhangban, amelynek egyik lényegi eleme az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása. A demokratikus kormányzás megerősítése a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves indikatív program részét képezi. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül az emberi jogi nem kormányzati szervezetek is támogatásban részesültek. Bhután Az EU az emberi jogok és a demokrácia terén az alábbi célkitűzéseket követi: a polgári és politikai jogok demokratikus környezetben való megerősítése, a Bhutánban élő nepáli nyelvű kisebbség hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem támogatása, a nők jogainak védelme, valamint az ország emberi jogi helyzetére vonatkozó lényegi információk gyűjtése. Az EU különböző formákban folytatta Bhutánnal az emberi jogi és a demokráciával kapcsolatos kérdésekről szóló párbeszédet a legutóbb 2013. november 29-én Brüsszelben megtartott (ötödik) kétévenkénti konzultáció eredményeire építve. Továbbra is fontos probléma maradt az, hogy folyamatosan csúszik a Nepálban élő, nepáli nyelvű bhutáni menekültek azonosítására és hazatelepítésére irányuló folyamat végrehajtása, valamint az alapvető nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítésének elmaradása. Aggodalomra adtak okot továbbá a gyülekezési és egyesülési szabadság, illetve a vallásszabadság korlátozása, a gyermekek és a nők jogainak helyzete, az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot tiltó jogszabályok, valamint az emberkereskedelem. Április 28. és május 2. között uniós misszióvezetők látogattak Bhutánba, és ez jó lehetőséget teremtett arra, hogy megbeszéléseket folytassanak a bhutáni vezetőkkel az emberi jogokról és a demokratizálódási folyamatról. Októberben Andris Piebalgs biztos is látogatást tett az országban, és gratulált a bhutáni vezetőknek a sikeres demokratikus átmenethez és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
298
HU
2014-ben Bhután kedvező értékelést kapott a második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése keretében, melyben uniós tagállamok is részt vettek. A legutóbb 2009-ben végzett időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés óta Bhután jelentős előrelépést tett a demokratikus folyamat megszilárdítása terén a 2013-as, sikeres általános választások révén, amelyek eredményeképpen sor került a két fő politikai párt közötti hatalomátadásra. Az ország emellett számos ajánlást is végrehajtott, amit több területtel kapcsolatban – például a szociális szolgáltatásokhoz (egészségügyi ellátás, oktatás) való hozzáférés, a szegénység felszámolása, a családon belüli erőszak elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések, valamint a korrupció terén – fogalmaztak meg számára. Az uniós fejlesztési program (2014–2020) két fő területe közül az egyik a helyi hatóságok és a civil társadalom támogatása, amelyre az EU hozzávetőlegesen 24 millió eurót különített el. A végső cél Bhután modernizációs és demokratizálódási folyamatának megszilárdítása. A konkrét célkitűzések a következők: a helyi hatóságok szerepvállalásának növelése, a civil társadalmi struktúrák és kapacitások fejlesztése, valamint az államháztartási gazdálkodás javítása központi és helyi szinten egyaránt. Brunei Az EU partnerségi és együttműködési megállapodásról tárgyal Bruneivel. Eddig öt tárgyalási fordulóra került sor. 2014. május 1-jén Brunei megkezdte az új, a saría jogot követő büntető törvénykönyv első szakaszának alkalmazását, amely a polgári bűncselekmények és a vallási törvények megsértésének bizonyos kategóriáira a meglévő jogrendszerrel párhuzamosan alkalmazandó, és amely három év alatt három szakaszban kerül végrehajtásra. Az első szakasz a bírságokkal vagy börtönnel büntetendő bűncselekményekkel foglalkozik, a második a korbácsolással és a végtagcsonkítással büntetendő bűncselekményekkel, a harmadik pedig a házasságtörésért, szodómiáért vagy hitehagyásért kiszabható, megkövezés általi halálbüntetéssel. Arra vonatkozóan nincs jelzés, hogy a mások és harmadik szakasz – melyekkel kapcsolatban anticipatív törvényalkotás szükséges – mikor kerülhet bevezetésre. A főképviselő/alelnök egy május 13-án tett nyilvános nyilatkozatban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az ilyen szankciók lehetséges alkalmazása nem egyeztethető össze a Brunei által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségek teljesítésével. Az ENSZ szerint a büntető törvénykönyv „sérti a nemzetközi jogot, mivel az emberek halálra kövezése kimeríti a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fogalmát, és így egyértelműen tilos”. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
299
HU
Mianmar (Burma) Az EU célkitűzése az, hogy a rendszeres párbeszéd, valamint az emberi jogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos előrelépés megkönnyítése érdekében szoros kapcsolat jöjjön létre az EU és Mianmar (Burma) kormánya, az ellenzék, a civil társadalom és más fontos érdekelt felek között. Az EU különböző fórumokon és formákban folytatta Mianmarral (Burmával) az emberi jogok és a demokrácia kérdéseivel kapcsolatos megbeszéléseket, többek között politikai párbeszéd, egy új emberi jogi párbeszéd, a civil társadalommal rendezett rendszeres találkozók, parlamenti együttműködés, a mianmari (burmai) országos választási bizottság támogatása, valamint az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos projektek finanszírozása révén. Az EU emberi jogi különleges képviselőjének, Sztávrosz Lambrinídisznek a társelnökletével május 20-án Nay Pyi Taw-ban első alkalommal került sor emberi jogi párbeszédre az EU és Mianmar között, melynek során a következő kérdések kerültek napirendre: a politikai foglyok helyzete, a fogva tartás körülményei, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága, a gyűlöletbeszéd, a földhasználati jogok, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége, a Rakhine államban tapasztalható helyzet, az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a vallások békés egymás mellett élése, az alapvető emberi jogi egyezmények ratifikálása és végrehajtása, valamint a többoldalú fórumokon megvalósuló együttműködés. A gyűlöletbeszéd, a földhasználati jogok, illetve az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségének kérdését olyan témákként jelölték meg, amelyek nyomon követést igényelhetnek. A politikai párbeszéd keretében az EU növekvő aggodalmának adott hangot a Rakhine állambeli helyzet miatt, és felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg a közösségek közötti erőszak okait, többek között a rohingya kisebbség jogállásának és életkörülményeinek a rendezésével. Az EU sürgette a kormányt, hogy vessen véget azon személyek büntetlenségének, akik gyűlöletet keltenek és erőszakra uszítanak, és biztosítsa az elszámoltathatóságot. Az EU felszólította az összes vezetőt, hogy szólaljanak fel a gyűlöletkeltés ellen. A Médecins Sans Frontières (MSF – Orvosok határok nélkül) tevékenységeinek februári felfüggesztését, valamint egyes nemzetközi segélyszervezetek ellen márciusban elkövetett erőszakot követően az EU sürgette a kormányt, hogy tegye lehetővé a humanitárius segítség akadály nélküli eljuttatását a leginkább rászoruló közösségek számára, valamint tegye lehetővé, hogy az MSF folytathassa az alapvető egészségügyi szolgáltatások nyújtását Rakhine államban. Az Unió üdvözölte a kormány arra irányuló kezdeményezését, hogy Rakhine állam tekintetében „a béke és a fejlődés előmozdítására” irányuló cselekvési tervet készít, és megosztotta a kormánnyal arra vonatkozó észrevételeit, hogy hogyan javítható az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
300
HU
Az EU emellett aggodalmának adott hangot azon jogszabálytervezettel kapcsolatban, amely törvénybe foglalhatja a vallási alapon történő megkülönböztetést az eltérő vallásúak közötti házasságkötés, a másik vallásra való áttérés és a gyermekszülés korlátozásával; a jogszabálytervezet emellett a nők jogait is sérti. Az EU és Mianmar (Burma) közötti emberi jogi párbeszéd május 20-i első fordulóját megelőzően az EU civil társadalmi fórumot szervezett, amelynek ajánlásait a kormány elé tárták. Május 23-án az EU a civil társadalmi párbeszéd hálózatának keretében rendezvényt szervezett annak megvitatása céljából, hogy milyen szerepet tölthet be a civil társadalom a békefolyamatban. Szeptemberben és októberben az EU Rangunban, Mandalay-ban és Mawlamyine-ban folytatott konzultációkat, hogy tovább erősítse az együttműködést a civil társadalommal, valamint tájékoztatást nyújtson a civil társadalommal folytatandó együttműködés uniós országspecifikus ütemtervének kialakításával kapcsolatban. Márciusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elfogadott egy az EU által előterjesztett határozatot, amelyben meghosszabbította az ENSZ Mianmarral (Burmával) foglalkozó különleges előadójának megbízatását. Az előző két évhez hasonlóan az ENSZ Közgyűlésének harmadik bizottsága 2014-ben is konszenzussal fogadta el az EU által benyújtott, a mianmari (burmai) emberi jogi helyzetről szóló határozatot. A határozat üdvözli a kedvező fejleményeket és a folyamatban lévő demokratikus átmenet és reformok iránti kormányzati elkötelezettséget, ugyanakkor sürgeti a kormányt, hogy törekedjen a különböző etnikai és vallási kisebbségeket érintő megkülönböztetés, az emberi jogok megsértése, az erőszak, a gyűlöletbeszéd, a kitelepítések és a gazdasági nélkülözés, valamint a muzulmánok elleni támadások kezelésének felgyorsítására. A határozatban az ENSZ közgyűlése ismételten komoly aggodalmát fejezi ki a Rakhine államban élő rohingya népcsoport helyzete miatt. A kormány vállalta az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalához tartozó országos iroda megnyitását. A demokratikus értékek és a fejlesztés emberi jogokon alapuló megközelítése valamennyi uniós fejlesztési programban szempontként szerepelnek. Az EU a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében kétoldalú programokat támogat, a vonatkozó projekteket pedig a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR), a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön, valamint a „Befektetés az emberekbe” programon keresztül finanszírozza. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
301
HU
2014 során az EU továbbra is támogatta a mianmari (burmai) demokratikus átmenetet, összhangban a 2013-ban elfogadott átfogó kerettel, amely megállapítja a 2015-ig szóló célokat és prioritásokat, valamint meghatározza, hogy melyek azok a legfontosabb területek, amelyeken fellépésre van szükség; ilyen például a kényszermunka felszámolása, a fenntartható és felelősségteljes – így például a tisztes munkáról szóló – üzleti előírások elfogadása, a még meg nem erősített alapvető ILO-egyezmények ratifikálása, az inkluzív növekedés felé teendő lépések, valamint a gazdasági és szociális jogok előmozdítása. Az ILO igazgatótanácsának 2014. márciusi ülésén az EU üdvözölte, hogy az országban előrelépés tapasztalható a kényszermunka felszámolásának kérdésében, és arra ösztönözte a kormányt, hogy fokozottan törekedjen a kényszermunka valamennyi formájának, illetve a kiskorúak toborzásának 2015-ig történő felszámolására. A külföldi befektetések tekintetében az EU 2014-ben is együttműködött a hatóságokkal, a magánszektorral és az ország lakosságával a lehető legjobb szabályozási környezet megteremtése és a beruházások terén a felelős magatartás előmozdítása érdekében. A jelenlegi projektek a független etnikai média csoportok erősítését szolgálják, támogatják a 2015ös választásokkal kapcsolatos nyilvános vitát és a békefolyamatot az etnikai területeken, felhívják a figyelmet a média, a civil társadalmi szervezetek és a politikai csoportok egymást kölcsönösen erősítő szerepére a demokratizálódási folyamatok során, támogatják a helyi civil társadalom választási elemzéssel és a demokrácia reformjának előmozdításával kapcsolatos munkáját, előmozdítják a közösségek politikai tudatosságának kialakítását és képviselőik állampolgári ismereteinek bővítését, különös hangsúlyt fektetve a nők részvételére, valamint előmozdítják a munkavállalói jogok érvényesülését. Más projektek középpontjában a marginalizált csoportok emberi jogainak előmozdítása áll, így például a fogyatékossággal élők támogatása abban, hogy jobban tudják képviselni saját jogaikat, vagy az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelése annak érdekében, hogy az említettek részt vehessenek a helyi döntéshozatalban. Az EU a mianmari (burmai) országos választási bizottságnak nyújtott támogatás révén finanszírozást biztosított továbbá a választások lebonyolításához is. Mianmar (Burma) a demokrácia támogatására irányuló cselekvési program keretében kísérleti ország szerepét tölti be.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
302
HU
Kambodzsa Az emberi jogok és a demokratizálódás továbbra is az EU fő prioritásai maradtak és 2014-ben valamennyi tevékenységben szempontként szerepeltek. Rendszeres találkozókra került sor a kormánnyal és a civil társadalommal, melyek napirendjén az emberi jogi helyzet és konkrét emberjogi esetek is szerepeltek. Az országban tett látogatások nagy része során találkozókra került sor helyi emberijog-védőkkel is. Az EU támogatta az ENSZ kambodzsai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója, Suriya Subedi kiküldetését, és egyetértett a professzor értékelésével, mely szerint a kambodzsai emberi jogi helyzet „általában véve pozitív irányba fejlődik”, de továbbra is vannak olyan kérdések, amelyek komoly aggodalomra adnak okot. Az EU továbbá számos emberi jogi esetben nyújtott politikai támogatást az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának. Az EU–Kambodzsa Vegyes Bizottság márciusi nyolcadik ülésén a felek többek között párbeszédet folytattak az intézményépítésről, a közigazgatási reformról, a jogi reformról, a kormányzásról és az emberi jogokról, melynek során kiemelt helyen szerepeltek az alábbiakkal kapcsolatos kérdések: a jogi és igazságügyi reform, a véleménynyilvánítás szabadsága, a földhasználati jogok előmozdítása és védelme, a választásokat követő reformok, az egyesülési szabadság, az emberi jogok – többek között a nők jogainak – intézményi védelme, a migráció, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködés az ENSZ és a regionális fórumok keretében. A jogi és igazságügyi reform továbbra is az egyik legfőbb emberi jogi kihívás. Az EU pénzügyi támogatást nyújtott a nem kormányzati szervezeteknek a jogi reformot szorgalmazó, illetve a bírósági tárgyalások nyomon követésére, egyének vagy csoportok jogi támogatására és a tisztviselők képzésére irányuló projektjeikhez. Az EU a Kambodzsában képviselettel rendelkező tagállamokkal együtt rendszeresen felvetette a kormánynak az igazságügyi reform kérdését. A kambodzsai miniszterekkel szervezett találkozókon továbbra is napirenden voltak az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során megfogalmazott ajánlások. Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett maradt a kambodzsai nemzeti megbékélés és emlékezés folyamata iránt. 2014 augusztusában tett nyilatkozatában az EU üdvözölte a kambodzsai bíróság rendkívüli kamarái által hozott ítéletet, melyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a korábbi Demokratikus Kambodzsa két magas rangú vezetőjét. Az EU jelentős mértékben hozzájárult a bíróság működéséhez, és ez a támogatás növekedni fog az új pénzügyi keret (2014– 2020) során, amikor az EU várhatóan a kambodzsai bíróság rendkívüli kamaráit támogató legfőbb adományozók csoportjának tagja lesz. Ezen túlmenően az EU támogatást nyújtott egy – a kultúrák közötti párbeszéden és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló – a népirtással kapcsolatos oktatási program civil társadalom általi végrehajtásához, hozzájárulva ezáltal az igazsághoz, a nemzeti megbékéléshez, valamint a népirtás megelőzésének kambodzsai folyamatához.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
303
HU
Az ENSZ kambodzsai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója szerint a földeltulajdonítás jelensége jelentős tényező a politikai instabilitás, a zavargások és az erőszak szempontjából, illetve okot szolgáltat a tüntetők letartóztatásához. Több területen pozitív fejlemények történtek (telekkönyvezési kampány; a gazdasági célú földkoncessziókra vonatkozó moratórium; a földdel kapcsolatos viták megoldása a falvak lakóinak javára, és nemrégiben a koncessziók megvonása a vállalt kötelezettségeiket nem teljesítő vállalatoktól), melyeket az EU minden szinten aktívan támogatott. Az EU részt vett a miniszterelnök által létrehozott munkacsoportban, mely egy olyan mechanizmust készít elő, melynek révén tisztességes kártérítésben részesítik a cukornádtermeléshez kapcsolódó földelkobzások károsultjait. Az EU küldöttsége megfigyelőket küldött az emberi jogokkal és a földkérdésekkel kapcsolatos bírósági tárgyalások többségére. A 2013-as választásokat követően az EU folyamatosan arra ösztönözte a kormányzó és az ellenzéki pártokat, hogy kezdjenek párbeszédet, és vessenek véget a politikai instabilitásnak, amely öt személy életét követelő erőszakos tüntetésekhez, a demokrácia szűkülő érvényesüléséhez és a tüntetők és az ellenzék tagjainak letartóztatásához vezetett. Júliusban a két fő politikai pártnak sikerült megegyeznie egymással, ami véget vetett a politikai patthelyzetnek és a nemzetgyűlésen belüli ellenzéki bojkottnak. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője üdvözölte ezt a fejleményt. Egyes ellenzéki politikusoknak a nemzeti választási bizottságról és a nemzeti választójogról szóló törvény megtárgyalásához kapcsolódó, a megállapodást követően történt letartóztatása aggodalomra adott okot, amit az EU közvetlenül jelzett a hatóságok felé, illetve amit a sajtóban és a közösségi médiában tett helyi nyilatkozatok révén is érzékeltetett. Az év folyamán az EU továbbá átfogó támogatást nyújtott a nem kormányzati szervezetek olyan területekkel kapcsolatos projektjeihez, mint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának előmozdítása, a nők jogainak érvényesítése, különösen a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, a jövedelmi korlátok megszüntetése, az erőszak minden formája elleni küzdelem, illetve az emberkereskedelem elleni küzdelem.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
304
HU
Kínai Népköztársaság 2014-ben a Kínai Népköztársaságot illetően az EU emberi jogokkal kapcsolatos célkitűzései továbbra is a következők voltak: az 1998-ban aláírt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a ratifikálása, valamint – középtávú célként – a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya rendelkezéseinek, továbbá a kínai alkotmány, büntetőjogi törvény, illetve büntetőeljárási törvény bizonyos rendelkezéseinek a tiszteletben tartása. Az EU emellett folytatta a halálbüntetés elleni globális kampányát, különösen mert továbbra is Kínában a legmagasabb a kivégzések száma annak ellenére, hogy Kína törekszik jelentősen csökkenteni azon bűncselekmények számát, amelyre halálbüntetés szabható ki. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya egyik központi elemeként az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága Kínában továbbra is uniós prioritás maradt, csakúgy, mint egy egészséges és sokszínű civil társadalom kialakítása, valamint az aktív emberijog-védők támogatása. Végül, de nem utolsósorban, az EU továbbra is támogatta a kisebbségekhez tartozó személyek, így az ujgurok és a tibetiek emberi jogainak maradéktalan érvényesítését. Az EU minden szinten folytatta az emberi jogokkal kapcsolatban Kínával megkezdett párbeszédet. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke találkozott Hszi Csin-ping elnökkel annak történelmi jelentőségű európai látogatása során, és egy április 1-jén kiadott közös nyilatkozatban a két fél megerősítette az emberi jogok előmozdításának és védelmének fontosságát. A felek megállapodtak abban, hogy az emberi jogok témájában el kell mélyíteniük az egyenlőségen és a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú és nemzetközi kapcsolataikat, és intenzívebb emberi jogi párbeszédre kell törekedniük, amelynek során építő jellegű megbeszéléseket folytatnak a közösen meghatározott kulcsfontosságú területeken. Március elején Li Baodong külügyminiszter-helyettes Hszi elnök látogatását megelőzően Európába látogatott, és találkozott Sztávrosz Lambrinídisz különleges képviselővel, hogy – az EU és Kína közötti emberi jogi együttműködés megerősítése keretében – megvitassák az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd előkészületeit. Az EU emellett októberben, Milánóban a Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso elnökök, valamint Li Ko-csiang kínai miniszterelnök között az ASEM-csúcstalálkozó keretében létrejött találkozón is felvetette az emberi jogok kérdését.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
305
HU
Az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd decemberben megrendezett 33. fordulója lehetővé tette az EU számára, hogy kifejezze aggályait számos, Kínát érintő emberi jogi kérdéssel – például a megfelelő lakhatáshoz való joggal, a hukou-rendszer reformjával, a kisebbségekhez tartozó személyek jogaival (különösen Tibetben és Hszincsiangban), a vallás és meggyőződés szabadságával, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságával, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságával, a jogszerű eljárással, az önkényes fogva tartással és a halálbüntetéssel – kapcsolatban. A Kínában fennálló emberi jogi helyzetről folytatott megbeszélések keretében egyedi esetek is napirendre kerültek, így Liu Xiabo, Ilham Tohti, Gao Yu, Hada, Pu Cse-csiang, Hszü Csijung, Tenzin Delek Rinpoche és Gao Zsiseng esete is. Megvitatásra került emellett a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés és a nemzetközi szervezetek ajánlásainak végrehajtása is. Ebben az összefüggésben napirendre került az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya aktív és passzív választójogról szóló rendelkezésével kapcsolatos ajánlása, valamint annak Hongkongra történő alkalmazása. A nők jogainak érvényesülését és a szakértői együttműködés kérdését szintén megvitatták. Egy közös sajtókonferencia során a két társelnök válaszolt az európai és a kínai tudósítóknak a párbeszéddel kapcsolatban megfogalmazott kérdéseire. December 8-án a kínai delegáció találkozott Sztávrosz Lambrinídisszel, az EU emberi jogi különleges képviselőjével is. A párbeszédet a családon belüli erőszakkal foglalkozó civil társadalmi szakértőkkel tartott találkozó követte. Az Unió az emberi jogok megsértésével kapcsolatban több nyilatkozatott is tett, például az emberijog-védőkkel és hozzátartozóikkal szemben tanúsított bánásmódról (február), a kunmingi vasútállomáson történt késeléses mészárlásról és Cao Sun-li emberijog-védő haláláról (március), a letartóztatási és fogvatartási hullámról (május), a hszincsiangi helyzetről (július), valamint az Ilham Tohti professzor elleni vádemelésről (augusztus) és a professzor elítéléséről (szeptember). Az Unió kiemelt figyelmet fordított a bírósági tárgyalások megfigyelésére, holott a külföldi diplomaták és újságírók általában ki vannak zárva ezekről. Az Unió továbbá számos emberi jogi kérdéssel kapcsolatban tett nyilvános diplomáciai erőfeszítéseket és nyújtott tájékoztatást, többek között a Kína 2013-as időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése során megfogalmazott ajánlások nyomon követése keretében. Az EU emellett a munkavállalói jogokkal kapcsolatos tudatosság növelését és a fogyatékossággal élő személyek helyzetének javítását célzó projekteket is támogatott.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
306
HU
Az EU az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának három ülésszakán (márciusban, júniusban és szeptemberben), valamint az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán kiadott nyilatkozataiban is foglalkozott a kínai emberi jogi helyzettel. E nyilatkozatok általánosságban azt az üzenetet közvetítették, hogy az Unió mélységes aggodalmának ad hangot a békés emberijog-védők letartóztatása és fogva tartása miatt, és sürgeti a kínai hatóságokat, hogy engedjék szabadon azokat, akiket lelkiismereti, véleménynyilvánítási, illetve egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása miatt tartanak fogva, továbbá aggodalmát fejezi ki a tibeti és a hszincsiangi emberi jogi helyzet miatt, és arra ösztönzi Kínát, hogy orvosolja az etnikai és vallási csoportok sérelmeit, valamint mozdítsa elő a különböző etnikai csoportokkal folytatott és e csoportok közötti érdemi párbeszéd kialakítását. Hongkong Az EU szoros figyelemmel követte az általános választójognak a 2017-ben esedékes főkormányzói választásra való bevezetésével kapcsolatos fejleményeket. Július 18-án és október 2-án az EU nyilatkozatokat adott ki, amelyekben ismételten hangsúlyozta, hogy támogatja a mélyebb demokratizálódást, az általános választójog bevezetését, valamint egy tisztességes választási rendszer létrejöttét, amely lehetővé teszi a hongkongi emberek magas fokú politikai részvételét. Az EU az emberijog-védőkkel, a nem kormányzati szervezetekkel és a médiával való rendszeres egyeztetések, valamint emberi jogi szemináriumok és szakmai találkozók szervezése révén 2014ben is támogatta a hongkongi civil társadalmat. Tajvan Az uniós szerepvállalás illeszkedik az általánosságban jónak mondható emberi jogi helyzethez és – a halálbüntetés eltörlése kivételével – a nemzetközi normák végrehajtására törekvő belpolitikához. Az EU ugyanakkor elítélte az áprilisban végrehajtott öt kivégzést, amelyet 2012-ben és 2013-ban a kivégzések korábbi köre is megelőzött, megsértve ezzel a 2005-től 2010-ig fennálló de facto moratóriumot. Nyilatkozatában az EU a kivégzésekre vonatkozó azonnali moratórium bevezetését sürgette, a nemzetközi szakértők 2013-ban megfogalmazott ajánlásának megfelelően.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
307
HU
Az EU továbbra is együttműködött a helyi hatóságokkal és a civil társadalommal a halálbüntetésre vonatkozó moratórium újbóli életbe léptetésével, illetve a halálbüntetés hivatalos eltörlésével kapcsolatban (így például a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatást nyújtott a Taiwan Alliance to End the Death Penalty elnevezésű, a halálbüntetés eltörlése mellett kiálló nem kormányzati szervezetek szövetségének). A Tajvannal folytatott rendszeres párbeszéd – azaz a nem kereskedelmi kérdésekről szóló, EU és Tajvan közötti éves konzultációk – során az EU aggodalmát fejezte ki a halálbüntetéssel és annak további alkalmazásával kapcsolatban. Mongólia Az EU célja az, hogy támogassa Mongóliát egy hatékony és megfelelő jogi keret kialakításában, amely elősegíti nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, mint ahogy az is, hogy támogassa az országnak a működő demokrácia kiépítésére irányuló törekvéseit, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődést. A mongol hatóságokkal folytatott párbeszéd minden szintjén napirendre kerültek emberi jogi kérdések. Legfőképpen a börtönkörülmények, a bűnüldözés, a nőkkel, a kisebbségekhez tartozó személyekkel és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a növekvő korrupció ad okot aggodalomra. A 2013-ban aláírt EU–Mongólia partnerségi és együttműködési megállapodás emberi jogi záradékot is tartalmaz, és az emberi jogok terén megerősített együttműködést irányoz elő. Már folyamatban vannak az EU és Mongólia közötti hivatalos emberi jogi párbeszéd elindításával kapcsolatos előkészületek. 2014-ben Mongólia a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) új rendszerében kedvezményezett országgá vált. Mongóliának a rendszerben való részvétele hasznos mechanizmusként működik emberi jogi szempontból is: Mongólia csatlakozott több alapvető nemzetközi emberi jogi egyezményhez és jegyzőkönyvhöz, végrehajtásukat azonban nem tudta úgy véghez vinni, hogy az ne vetne fel problémákat – ezeknek a problémáknak a kezelésére kínál lehetőséget az ország részvétele a rendszerben. Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében több civil társadalmi projektet finanszírozott, melyek a következő területekre összpontosítottak: az emberi jogok tiszteletben tartása a mongol börtönökben, a nők jogainak és az emberkereskedelem áldozatává vált személyek jogainak védelme, a szexuális kisebbségekhez tartozó személyek és családtagjaik jogainak a megerősítése, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának népszerűsítése a fiatalok körében, elsősorban dokumentumfilmek vetítésén keresztül. A 2014 és 2020 közötti időszakra Mongóliának nyújtandó fejlesztési támogatás összege 100%-kal nőtt, és elérte a 65 millió eurót. A támogatások középpontjában a kormányzás és az oktatás területe állt, hogy ily módon pozitív hatást lehessen gyakorolni az emberi jogi helyzetre.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
308
HU
India 2014-ben az EU prioritásai továbbra is az alábbiak voltak: a nők és a gyermekek védelme, a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, az emberijog-védők támogatása, valamint a kivégzésekre vonatkozó – a halálbüntetés eltörléséhez vezető – moratórium bevezetése. Az Európai Parlament január 16-án állásfoglalást fogadott el az LMBTI személyek kriminalizálására irányuló közelmúltbeli lépésekről; az állásfoglalás az indiai legfelsőbb bíróság azon határozatára hivatkozott, amely megsemmisítette a delhi legfelsőbb bíróságnak egy, a gyarmati időkből származó, a homoszexualitást büntető jogszabállyal kapcsolatos 2009-es ítéletét. Az Európai Parlament továbbra is aggodalmát fejezte ki az indiai helyzettel kapcsolatban, és különösen a nők, valamint a keresztény kisebbség helyzetére vonatkozó kérdéseket vetett fel, ugyanakkor megemlítette, hogy az indiai legfelsőbb bíróság példaadó módon elismerte a „harmadik nem” létezését. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése érdekében márciusban az EU az UN Women-nel közösen konferenciát szervezett „A változás ösztönzése: egyenlőség mindenki számára” címmel. 2014-ben a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében sor került három, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők jogainak érvényesítésére vonatkozó projekt végrehajtására, melyek összesen 900 000 EUR támogatásban részesültek. A szóban forgó projektek célja a nemi alapú erőszak és hátrányos megkülönböztetés kiváltó okainak a kezelése intézményi, strukturális, ideológiai és operatív szinten, továbbá a nemi alapú erőszak és hátrányos megkülönböztetés következményeinek a kezelése. Három további – összesen 2,5 millió EUR költségvetésű – projekt pedig a lányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és a lánycsecsemők meggyilkolása elleni küzdelemre irányult. Az emberijog-védőknek nyújtott uniós támogatás keretében az emberi jogi normákkal foglalkozó hálózat ülést tartott az instabil államok emberi jogi helyzetéről, melynek központi témája az volt, hogy miként járulnak hozzá az igazságszolgáltatási szervek a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemhez és az emberi jogok tiszteletben tartásához. A helyi uniós emberi jogi munkacsoport folytatta az együttműködést az emberijog-védők hálózataival, többek között helyszíni látogatások révén is. Egy az online információszabadsággal, illetve véleménynyilvánítási és egyesülési szabadsággal kapcsolatos, 978 000 EUR költségvetésű projekt is végrehajtásra került.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
309
HU
Ami a halálbüntetés kérdését illeti, az Indiai Jogi Bizottság májusban a halálbüntetés alkalmazhatóságának újraértékelését célzó nyilvános konzultációt kezdeményezett. Az uniós küldöttség felkérte Robert Badintert, a halálbüntetés eltörlését szorgalmazó mozgalom egyik vezéralakját, hogy tartson előadásokat Indiában, és folytasson megbeszéléseket az igazságszolgáltatási szervekkel, a jogi közösséggel, a nemzeti emberi jogi bizottsággal, a civil társadalom képviselőivel, a parlamenti képviselőkkel, valamint a médiával. Indonézia Az EU szoros figyelemmel kísérte az áprilisi törvényhozási választásokat, valamint a júliusi elnökválasztást, amelyek több mint 185 millió – a választói névjegyzékben szereplő – szavazó részvételével, 470 000 szavazóhelyiségben és több mint 700 millió szavazólap igénybevételével zajlottak le. A választásokat széles körben szabad, tisztességes és professzionálisan lebonyolított választásoknak tekintették, amelyek biztosították a hatalom békés átadását Joko Widodónak, az új elnöknek. Májusban hatályba lépett az EU–Indonézia partnerségi és együttműködési megállapodás. A megállapodás közös értékeken alapul, és abban az emberi jogok védelmére és előmozdításra irányuló közös kötelezettségvállalások is szerepelnek. Novemberben Jakartában sor került az EU–Indonézia emberi jogi párbeszéd ötödik fordulójára. A megbeszélések középpontjában a kínzás megakadályozása, a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítése, a nemi alapú erőszak megelőzése, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége állt. A párbeszéd keretében továbbá megbeszélések folytak a vallásszabadságról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a halálbüntetésről, valamint a többoldalú fórumokon megvalósuló együttműködésről is. Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője mondta a nyitóbeszédet a halálbüntetés ASEAN-régióbeli eltörléséről szóló, novemberi jakartai emberi jogi párbeszéd alkalmával, és a párbeszéd keretében megbeszéléseket folytatott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) Kormányközi Emberi Jogi Bizottságának tagjaival, Indonézia és az ASEAN kormánytisztviselőivel, valamint civil társadalmi csoportokkal. Az EU az egész év során szoros figyelemmel követte, hogy miként érvényesül az országban a vallás és meggyőződés szabadsága, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. Az EU rendszeres találkozókat tartott Jakartában kisebbségi csoportokkal, az intolerancia áldozataival és az e kérdéssel foglalkozó emberi jogi szervezetekkel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
310
HU
2014. december elejéig nem hajtottak végre kivégzést az országban, de a legfőbb ügyész jelezte, hogy a kivégzések még az év vége előtt folytatódhatnak. 2014-ben legalább 14 személyt ítéltek halálra, és összesen mintegy 130 elítélt van siralomházban. A halálbüntetés elleni világnap alkalmából október 10-én az uniós küldöttség a halálbüntetés eltörlését szorgalmazó kampányt indított a közösségi médiában. Novemberben Indonézia tartózkodott az ENSZ Közgyűlésének a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló határozatáról való szavazáskor. Az EU aggodalmát fejezte ki a helyi hatóságoknak és a központi kormánynak a szeptemberben elfogadott, a saría jog Aceh tartományban való alkalmazásáról szóló új helyhatósági rendeletek miatt. Több rendelkezés, így az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokra és a nemi erőszakra vonatkozóak sérthetik az Indonézia által is ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményeket. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében az EU 2014-ben tíz projektet finanszírozott, ezek témák tág körét ölelték fel, úgymint a választásokat, a konfliktusrendezést és a közvetítést, a vallásszabadságot, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos elszámoltathatóságot, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok védelmét. Japán Az EU és Japán 2014-ben is folytatták az emberi jogok területével kapcsolatos, rendszeres és szoros együttműködésüket, mind Ázsiában, mind pedig világszinten. Az ENSZ-en belül változatlanul az emberi jogok mellett elkötelezett szereplőkként léptek fel, aktívan részt vettek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlésének a munkájában, így a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról szóló határozatokkal kapcsolatos munkában is. Az EU–Japán emberi jogi konzultációk legutóbbi fordulója novemberben zajlott. A megbeszélések középpontjában az Emberi Jogi Tanácson belüli együttműködés, valamint az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakához kapcsolódó harmadik bizottsági ülések álltak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
311
HU
Az EU igyekezett határozott nyomást gyakorolni Japánra a halálbüntetés kérdésében, és arra ösztönözte a kormányt, hogy léptessen életbe a kivégzésekre vonatkozó moratóriumot és tűzze ki célul a halálbüntetés eltörlését, valamint folytasson mélyreható nyilvános vitát a kérdésben. Az év során három kivégzést hajtottak végre az országban. Az Unió az EU főképviselőjének szóvivője által kiadott nyilvános nyilatkozatokban elítélte a kivégzések (2012-ben 7, 2013-ban 8 kivégzés) végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi politikát a halálbüntetés nélküli közel kétéves időszak után. Az EU nyilvánosan és politikai párbeszéd keretében is hangot adott aggályainak. Ezzel összefüggésben az uniós küldöttség több ajánlást is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy a halálbüntetés elleni tevékenysége során miként tudna az Unió nagyobb politikai hatást gyakorolni, illetve médiavisszhangot kelteni Japánban. Jelenleg folyamatban van ezen ajánlásoknak az uniós küldöttség és az uniós tagállamok általi helyszíni végrehajtása. Az Európai Bizottság Japánnal folytatott iparpolitikai párbeszédének égisze alatt létrehoztak egy, a vállalati társadalmi felelősségvállalással foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport első ülésére 2014 júliusában került sor. Ez az ülés elősegítette a Bizottság (Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság) és Japán (Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium) közötti, a felelősségteljes üzleti magatartásról és a közös érdeklődésre számot tartó együttműködési területek maghatározásáról folytatott párbeszédet. A vállalati társadalmi felelősségvállalással foglalkozó munkacsoport második ülésére a tervek szerint 2015-ben kerül sor. Koreai Köztársaság Az emberi jogok egyetemes elveinek tiszteletben tartása lényegi eleme az EU és Korea közötti keretmegállapodásnak, amelyet a két fél a szabadkereskedelmi megállapodással és a stratégiai partnerségről szóló nyilatkozattal párhuzamosan 2010-ben kötött meg. Az EU főképviselője és a Koreai Köztársaság külügyminisztere 2014-ben tartott találkozóik során megerősítették az emberi jogok előmozdításával kapcsolatos együttműködésre vonatkozóan – a csúcstalálkozók szintjén – tett korábbi kötelezettségvállalásokat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
312
HU
Az EU és a Koreai Köztársaság az egész év során szorosan együttműködött a nemzetközi emberi jogi fórumokon. Az EU és a Koreai Köztársaság az Emberi Jogi Tanácsban és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságában szinte minden tematikus és országspecifikus határozattal kapcsolatban hasonlóképpen szavazott, a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló határozat kivételével, mellyel kapcsolatban a Koreai Köztársaság tartózkodott. Az EU és a Koreai Köztársaság együttműködött annak érdekében, hogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a KNDK-ban elkövetett emberi jogi jogsértésekre. A kétoldalú együttműködésnek fontos szerepe volt az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottsága azon határozatainak elfogadásakor, melyeket az ENSZ vizsgálóbizottságának ajánlásai nyomán hoztak. Helyi szinten az EU továbbra is együttműködött a Koreai Köztársaság kormányával és az emberi jogok védelmének megerősítésén dolgozó civil társadalmi csoportokkal. Az EU elégedetten nyugtázta, hogy a Koreai Köztársaság kormánya fenntartja a kivégzések végrehajtására vonatkozó, 1998 óta érvényben lévő de facto moratóriumot. Az EU arra ösztönözte a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a halálbüntetés teljes eltörlése céljából. Az EU részt vett egy – az Igazságügyi Minisztérium által szervezett – az emberi jogi politika megerősítését szolgáló országos keretek megerősítéséről szóló magas szintű szimpóziumon. Az uniós misszióvezetők találkoztak a családügyekért és a nemek közötti egyenlőségért felelős miniszterrel, és megállapodtak abban, hogy a nemi esélyegyenlőségi politikákra is kiterjesztik az információcserét. Az EU 2014-ben is folytatta a párbeszédet az érdekelt felekkel a második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében megfogalmazott ajánlásokat követő intézkedésekkel kapcsolatban, többek között a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó, bebörtönzött személyek szabadon bocsátásáról, a nemzetbiztonsági törvény végrehajtásának szabályairól, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosításáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
313
HU
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) A KNDK tekintetében az emberi jogok tiszteletben tartására és előmozdítására irányuló törekvések változatlanul az országgal kapcsolatos uniós politika központi elemét képezték. Az EU folyamatosan felhívta az ENSZ-szervek figyelmét a KNDK-ban fennálló súlyos emberi jogi helyzetre. Miután az ENSZ tavaly létrehozott vizsgálóbizottsága (COI) jelentésében arról számolt be, hogy az országban rendszeresen, széles körben és súlyosan megsértik az emberi jogokat, melyek a COI szerint már emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek, a témában két határozat is született: az egyiket az Emberi Jogi Tanács fogadta el március 28-án, a másikat pedig az ENSZközgyűlés Harmadik Bizottsága november 18-án. Az Unió mindkét határozatnak társkezdeményezője volt. Az ENSZ-közgyűlés által decemberben elfogadott, régiókon átívelő, széles körű támogatottságot élvező határozat jelentős újítást hozott, abban ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsa felkérést kapott a megfelelő intézkedések meghozatalára, ezen belül többek között arra, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a KNDK ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja, illetve hogy mérlegeljen hatékony és célirányos szankciókat azok ellen, akiket a legnagyobb felelősség terheli olyan bűncselekmények elkövetésében, melyek a COI szerint emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Ezen túlmenően az EU továbbra is nyomon követte a KNDK-beli menekültek helyzetét szerte a világban, és szükség esetén felszólított a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartására. Az Európai Parlament április 17-én állásfoglalást fogadott el az észak-koreai helyzetről, amelyben ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli az állami elnyomást és ismételten felszólította a KNDK-t, hogy tegyen eleget nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek. Az Unió 2014-ben is segítséget nyújtott – főleg az élelmezésbiztonság területén – az ország néhány legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjának. Laosz 2014-ben az EU célkitűzéseinek középpontjában továbbra is a jogállamiság, a parlament felügyeleti szerepének megerősítése és a civil társadalom fejlesztése állt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
314
HU
Az EU különböző formákban folytatta az együttműködést Laosszal, többek között az éves emberi jogi párbeszéd keretében májusban, valamint – különösen a vegyes bizottság keretében folytatott – politikai párbeszéd révén, melyre októberben került sor. Az EU üdvözölte az egyedi esetekkel, valamint a börtönökben uralkodó körülményekkel kapcsolatos információkat, ugyanakkor ismételten mélységes aggodalmának adott hangot Szombath Szomphon sorsa miatt, és eltűnésének hiteles kivizsgálását sürgette. Végezetül az EU ismételten hangsúlyozta, hogy további előrelépést kell elérni az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében megfogalmazott ajánlások figyelembevétele terén. Az általános gyakorlattal ellentétben az emberi jogi párbeszéd végén nem sikerült együttes nyilatkozatot elfogadni. Az év folyamán az EU intenzívebbé tette a civil társadalmi szervezetekkel és a hatóságokkal – különösen a nem kormányzati szervezetek számára biztosított mozgástérrel, illetve munkafeltételekkel kapcsolatban – folytatott párbeszédet, miután ismertté vált az e szervezeteket nyomás alá helyező, korlátozó szabályozás tervezete. Az EU továbbá pénzügyi hozzájárulást nyújtott a nem kormányzati szervezetek számára Laosz által szervezett meghallgatáshoz. Az Európai Parlament 2014. január 16-án sürgősségi állásfoglalást fogadott el Laosszal kapcsolatban. Az állásfoglalás főleg Szombath Szomphon ügyére összpontosított, de kiemelte a civil társadalom munkájának fontosságát is. Az októberi milánói ASEM-csúcstalálkozó keretében, melynek elnöki tisztét az EU töltötte be, az Ázsia–Európa Nemzetek Fóruma kemény hangú nyilatkozatot fogadott el Szombath Szomphon eltűnésével kapcsolatban. Az EU és a laoszi kormány közötti kétoldalú fejlesztési együttműködés keretében 2,7 millió eurót különítettek el a laoszi jogi ágazat főtervének, valamint a laoszi nemzeti kormányzási és közigazgatási reformnak a támogatására. Ami a civil társadalmat illeti, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze – összesen 3 millió EUR értékben – több mint húsz laoszi projekthez nyújtott támogatást. E projektek olyan kérdésekkel foglalkoztak mint a gyermekek, a nők, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogai, az élelemhez való jog és a helyi közösségek jogi tájékoztatáshoz való hozzáférése. 2014-ben mintegy tíz, a civil társadalom szerepvállalásának megerősítésére irányuló projekt végrehajtása zajlott a „nem állami szereplők” elnevezésű tematikus program keretében, összesen 6,5 millió EUR értékben.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
315
HU
Malajzia 2014-ben az EU Malajziával kapcsolatban az emberi jogok területén leginkább a halálbüntetés eltörlésére, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálására helyezte a hangsúlyt. Az EU továbbra is segítette a malajziai börtönökben a halálbüntetés végrehajtását váró uniós polgárokat. 2014-ben folytatódtak az EU–Malajzia partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások, egy fordulóra áprilisban, egy másikra pedig decemberben került sor. A megállapodástervezet emberi jogi záradékot is tartalmaz. Áprilisban az EU demarsot intézett Malajzia legfőbb ügyészéhez a Római Statútum egyetemességének és végrehajtásának előmozdítása céljából, melyet követően a legfőbb ügyész Brüsszelbe látogatott, hogy részt vegyen az EKSZ-szel a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban folytatott megbeszéléseken. Az év során az EU helyi emberi jogi munkacsoportja együttműködött több – a vallásszabadsággal, az LMBTI személyek jogaival, a rendőrség által halálosan megsebesített személyek ügyével, a fogva tartás ideje alatt bekövetkezett halálesetekkel, valamint a migráns munkavállalók és a menedékkérők jogaival foglalkozó – civil társadalmi szervezettel. Július 2–3-án az EU a Global Movement of Moderates („Mérsékeltek Globális Mozgalma”) és a PROHAM képviselőivel közösen megrendezte a vallás és meggyőződés szabadsága ASEAN-on belüli érvényesülésének az előmozdításáról és védelméről szóló konzultációt. Az EU szponzorálta Harry Harun Behr professzor, a Német Iszlám Konferencia képviselőjének részvételét, aki a vallás és meggyőződés szabadságának európai kilátásairól tartott előadást és bírálta az iszlám konzervatív és korlátozó jellegű értelmezését.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
316
HU
A halálbüntetés elleni világnap alkalmából október 6–10-én az uniós küldöttség, a malajziai ügyvédi kamara, a nemzeti emberi jogi bizottság, a brit Főbizottság, az Amnesty International malajziai szervezete, a svájci nagykövetség és a Chinese Assembly Hall a halálbüntetés eltörléséről szóló egyhetes kampányt szervezett „Adj második esélyt az életnek” címmel. Kuala Lumpurban az egyik legnagyobb bevásárlóközpontban fotókiállítást rendeztek Toshi Kazama fotóművész műveiből, aki egyetemeken is tartott előadásokat. Az uniós küldöttség és partnerei a halálbüntetéssel kapcsolatos megbeszéléseket folytattak szövetségi és állami szintű vezető politikusokkal. A kampány jelentős médiavisszhangot váltott ki. Október 1. és 12. között közösségi médiakampány folyt az EU, a tagállamok és a társszervezők közösségi médiacsatornáin. Novemberben az EU és a tagállamok a Pesticide Action Network Asia Pacific, valamint a Sarawak Dayak Iban Association (SADIA) szervezettel közösen fórumot szerveztek „Az őslakos közösségek helyzete és jogaik Sarawak államban” címmel. Uniós tagállamok is részt vettek Malajzia második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében, amelyre márciusban került sor Genfben. Malajzia a 232 ajánlásból 150-et elfogadott. Azonban számos ajánlás csak részben vagy „elvben” került elfogadásra, és Malajzia nem vállalt kötelezettséget arra, hogy moratóriumot vezet be a halálbüntetésre vonatkozóan, sem pedig arra, hogy ratifikálja az ENSZ alapvető emberi jogi egyezményeit, vagy visszavonja az azokkal kapcsolatos fenntartásait. Az EU a globális migrációs és menekültügyi program keretében 600 000 EUR összegű támogatást nyújtott a Humana Child Aid Society-nak a Sabah államban élő hontalan gyermekek oktatásával kapcsolatos projektjéhez. A projekt végrehajtása 2014 augusztusában befejeződött. Maldív-szigetek Az EU 2014-ben is aggodalmának adott hangot az emberi jogi helyzettel – többek között a választások alatt és a választásokat követően kialakult helyzetben a civil társadalom és a média biztonságával – kapcsolatban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
317
HU
Az EU választási megfigyelő missziója úgy értékelte, hogy a március 22-i parlamenti választások lebonyolítása annak ellenére is megfelelő volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság beavatkozott a folyamatba, és az általános választások előtti hetekben intézkedéseket foganatosított a választási bizottság ellen. Az EU szorosan figyelemmel kísérte a választások után kialakult helyzetet, tekintettel arra, hogy aggályai voltak a demokratikus konszolidáció jövőjét illetően és az ellenzéki politikusokat ért fenyegetések miatt. Április 30-án az EU főképviselője nyilvános nyilatkozatban adott hangot az EU azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy a közelmúltban – a végrehajtási jogszabályok elfogadása és a halálos injekciókhoz szükséges anyagok beszerzése révén – a halálbüntetés visszaállításáról született döntés. Az év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel és az egyéb kulcsfontosságú érdekeltekkel. Szeptemberben az EU közös helyi nyilatkozatot adott ki a civil társadalmat érő fenyegetésekről és a Maldív-szigetek emberi jogi helyzetéről egy olyan környezetben, melyet az ország távoli szigetein az iszlám szélsőségesség előretörése, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása, nevezetesen az újságírók megfélemlítése és fenyegetése jellemez. Nepál A 2013. november 19-i sikeres alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat követően az EU 2014ben az alkotmányozási folyamat nyomon követésére és az átmeneti igazságszolgáltatási jogszabályok bevezetésére összpontosította figyelmét. Az EU továbbra is részt vett a békefolyamat megszilárdítására, az emberi jogi problémák – így például a büntetlenség és a hátrányos megkülönböztetés – kezelésére, valamint az államháztartás elszámoltathatóságának javítására irányuló törekvésekben. Az alkotmányozási folyamat támogatása érdekében az EU, illetve az országban diplomáciai képviselettel rendelkező tagállamok nagykövetei – Svájccal és Norvégiával együtt – helyi nyilatkozatot adtak ki, melyben felszólították a nepáli politikai vezetőket, hogy tartsák be a 2015. január 22-i határidőt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
318
HU
A békefolyamatban az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás az volt, hogy átmeneti igazságszolgáltatást kell biztosítani a polgárháború során elkövetett emberi jogi jogsértések ügyében. 2014 májusában a kormány elfogadta az átmeneti igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabályt, melyben két bizottságnak, nevezetesen az erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó bizottságnak, valamint az igazság és megbékélés bizottságának a létrehozásáról rendelkezik. A bizottságok – a nemi erőszakkal kapcsolatos esetek kivételével – saját megítélésük szerint javasolhatják az amnesztiát. A konfliktusok áldozatai és az emberi jogi nem kormányzati szervezetek bírálják az új jogszabályt. Az Unió képviselői a nepáli hatóságokkal tartott rendszeres találkozóik során jelezték, hogy az emberi jogok megsértésének súlyos esetei nem képezhetik amnesztia tárgyát, és az átmeneti igazságszolgáltatási mechanizmusoknak meg kell felelniük a nemzetközi normáknak. Az Unió foglalkozott a kasztokon alapuló megkülönböztetés és a nemi alapú erőszak és megkülönböztetés kérdésével is: felszólította a kormányt, hogy tegyen eleget a 2011. évi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében vállalt kötelezettségeinek, továbbá folyamatos támogatásban részesítette a társadalom peremére szorult csoportokra és közösségekre irányuló civil társadalmi projekteket. Azonban maradtak olyan területek, melyekkel kapcsolatban további lépésekre van szükség: az LGBTI-közösség még mindig tart az üldöztetéstől, és a büntető törvénykönyvről szóló törvénytervezet nem igazodik a Legfelsőbb Bíróság által az LGBTI-jogokkal kapcsolatban hozott progresszív ítéletekhez; Terai lakosai állításuk szerint nem férnek hozzá a kormányzati struktúrákhoz, és velük szemben túlzott erőszakot alkalmaznak (ideértve a bírósági ítélet nélküli gyilkosságokat is); továbbá félő, hogy az alkotmány tervezete nem nyújt elegendő védelmet a vallásszabadság teljes körű gyakorlásához. Az Unió a Nepáli Békealapon keresztül nyújtott finanszírozás révén továbbra is támogatta a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz., illetve a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló 1820. sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatos nemzeti cselekvési terv végrehajtását. Az e határozatok végrehajtásának támogatására létrehozott béketámogató munkacsoport – amelynek az Unió is tagja – azon fáradozott, hogy a kormány a konfliktus által érintett személyek fogalmába beemelje a konfliktusok szexuális és nemi alapú erőszakot elszenvedett áldozatait is, akik így hozzáférhetnének a segélyekhez, valamint igénybe vehetnék a rehabilitáció és a kártérítés terén rendelkezésre álló lehetőségeket. Az EU 2014 tavaszáig az emberijog-védők védelmével foglalkozó uniós munkacsoport elnökeként foglalkozott az emberijog-védők helyzetével, valamint azáltal is, hogy támogatást nyújtott civil társadalmi projektekhez.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
319
HU
Pakisztán Az EU Pakisztán tekintetében az emberi jogok és a demokrácia terén az alábbi célkitűzéseket követi: a választási keretrendszer megerősítése, a nemzetgyűlés és a tartományi nemzetgyűlések kapacitásainak bővítése, a vallás és meggyőződés szabadsága, a nők jogainak érvényesülése, az igazságszolgáltatáshoz való jog, valamint a halálbüntetés elleni fellépés. Az EU emellett továbbra is aktív szerepet vállalt a véleménynyilvánítás szabadsága és az újságírók biztonsága, a gyermekek jogai és a munkavállalói jogok érvényesülése tekintetében, többek között a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) keretében. Az EU különböző fórumokon 2014-ben is folytatta az emberi jogok és a demokrácia területét érintő megbeszéléseket az országgal. Az emberi jogi alcsoport június 23-án Iszlámábádban tartott ülésének napirendjén a demokrácia és a választások, a véleménynyilvánítás szabadsága, a nemek közötti egyenlőség, a halálbüntetés, a GSP +, illetve többoldalú kérdések szerepeltek. Az EU és Pakisztán megállapodott abban, hogy – a meglévő alcsoport tevékenységének kiegészítéseképpen – megerősített emberi jogi párbeszédet indítanak helyi szinten. Az EU emellett bejelentette, hogy megküldi azoknak az egyedi eseteknek a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban további információkat szeretne kapni. A jegyzéket szeptember elején továbbították Pakisztánnak, és azt a jövőbeli párbeszéd keretében tartott üléseken meg fogják vitatni. Pakisztánban nem történt előrelépés a büntetlenség kezelése, valamint a jogállamisággal és az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos kihívások kezelése terén. Az intézményi hiányosságok között említhető még a bűnüldöző hatóságok korlátozott elszámoltathatósága a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az eltűnések, a kínzás, a túlzsúfolt börtönök és illegális fogva tartás kapcsán, melyekről a híradások is beszámoltak. Az EU következetesen felvetette ezeket a kérdéseket a kormánnyal folytatott megbeszélései során. Az EU képviselői találkoztak az eltűnt személyek hozzátartozóival is. A Pakisztán védelméről szóló, 2013 októberében elfogadott rendelet 2014-ben hatályát vesztette. A Parlament júliusban új rendelkezéseket fogadott el. Az EU jogi szakemberek segítségével alaposan megvizsgálta a szöveget, és aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tervezetben foglalt rendelkezések kedvezőtlenül érintik az emberi jogok különböző területeit. Annak ellenére, hogy egyes rendelkezéseket módosítottak, a pakisztáni polgárok védelméről szóló törvény továbbra is problémákat vet fel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
320
HU
Pakisztánban a vallási kisebbségekhez tartozók közül sokan még mindig félelemben élnek a vallási üldöztetés és a vallási csoportok közötti erőszak miatt. Míg leggyakrabban a síiták voltak a vallási csoportok által elkövetett támadások célpontjai, 2014-ben a keresztény, az ahmadi és a hindu közösségek helyzete is tovább romlott. Az EU folyamatosan sürgette a kormányt, hogy biztosítson fokozottabb védelmet a kisebbségekhez tartozó személyeknek, vessen véget a kisebbségek ellen erőszakot elkövetők büntetlenségének, és lépjen fel a vallási gyűlöletkeltés ellen. Az EU figyelemmel követett több egyéni esetet is, és aggodalmának adott hangot többek között Ászja Bibi esetével kapcsolatban, akinek elmarasztaló ítéletét októberben a lahore-i fellebbviteli bíróság is megerősítette. Pakisztán továbbra is fenntartja halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, de az év vége felé már több jel utalt arra, hogy a kormány fontolgatja, hogy változtat e politikáján a terroristák kivégzésének lehetővé tétele érdekében. Ezzel összefüggésben az EU ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan és következetesen ellenzi a halálbüntetés alkalmazását minden bűncselekmény esetében, és mély aggodalmának adott hangot e fejleményekkel kapcsolatban. Pakisztánban a nők helyzete továbbra is nehéz maradt, és az ország egész területéről gyakran érkeztek olyan híradások, amelyek családi erőszakról, „becsületbeli gyilkosságokról”, nemi erőszakról, valamint kényszerházasságokról és kényszertérítésekről számoltak be. Az EU a kétoldalú párbeszédek során rendszeresen hangsúlyozta a nők társadalmi szerepvállalása erősítésének a szükségességét. Annak ellenére, hogy Pakisztán részes fele a legtöbb alapvető nemzetközi emberi jogi eszköznek, további előrelépésre van szükség ezeknek a nemzeti jogba való átültetése és a bennük foglalt célok megvalósítását szolgáló intézkedések meghozatala terén. 2014-től Pakisztán az Unió általános vámkedvezmény-rendszerének (GSP+) kedvezményezett országa lett, ezáltal pedig könnyebben juthat az uniós piacokra. Az év folyamán az EU – többek között a vegyes bizottság keretében, valamint Sztávrosz Lambrinídisz emberi jogi különleges képviselő látogatása során – több alkalommal is felszólította Pakisztánt, hogy hozzon intézkedéseket a rendszer végrehajtásával kapcsolatban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
321
HU
Az EU az év során több nyilatkozatot adott ki a legfontosabb emberi jogi kérdésekkel, illetve problémákkal – nevezetesen az újságírók biztonságával, egy prominens ügyvéd és emberijog-védő meggyilkolásával, a Karacsi repülőtér ellen júniusban elkövetett terrorista támadással, a nők elleni erőszakkal, valamint az augusztusi politikai tüntetésekkel – kapcsolatban. Októberben az Unió nyilatkozatot adott ki a lahore-i legfelsőbb bíróság azon döntése kapcsán, hogy fenntartja Ászja Bibi ítéletét, novemberben pedig a Wagah határátkelőhely közelében elkövetett terrortámadásokkal kapcsolatban tett nyilatkozatot. Az EU főképviselője őszinte részvétét és együttérzését fejezte ki a pakisztáni népnek és hatóságoknak a pesavári iskola ellen decemberben elkövetett tragikus terrortámadás napján. Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője novemberben hivatalos látogatást tett Pakisztánban. A különleges képviselő magas rangú miniszterekkel és parlamenti képviselőkkel folytatott megbeszélésein napirendre került valamennyi kulcsfontosságú emberi jogi probléma, nemzeti és tartományi szinten egyaránt. Az EUKK a pakisztáni civil társadalom széles keresztmetszetének képviselőivel, így nőjogi aktivistákkal, prominens ügyvédekkel és újságírókkal, vallási vezetőkkel, az üzleti szféra képviselőivel, szakszervezetek képviselőivel és művészekkel is egyeztetett. Az EUKK üdvözölte, hogy Pakisztán ratifikálta az emberi jogi egyezményeket, valamint azt is, hogy progresszív törvényeket fogadott el, ugyanakkor a GSP+ rendszerrel kapcsolatban a kulcsfontosságú intézkedések további konkrét és hatékony – a rendszer felülvizsgálatát megelőző – végrehajtására ösztönözte az országot, és hangsúlyozta, hogy az EU készen áll támogatást nyújtani ehhez. Miniszteri és más szinteken is napirendre kerültek egyedi esetek, többek között Ászja Bibi esete is. Az Európai Parlament 2014-ben négy állásfoglalást fogadott el Pakisztánhoz kapcsolódóan: egyet Pakisztán regionális szerepéről és az Unióval ápolt politikai kapcsolatairól, egyet a legutóbbi pakisztáni üldöztetésekről, egyet a halálbüntetésről, egyet pedig az istenkáromlással kapcsolatos törvényekről. Az EU a fejlesztési portfólióján keresztül támogatta a demokratikus intézményeket, a jogállamiság tiszteletben tartását, a nők és a gyermekek jogainak, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának az érvényesülését. Folytatta az együttműködést a bűnüldöző hatóságokkal, hogy – többek között az emberi jogok hatékony védelmét szolgáló mechanizmusok révén – javítsa a szakmai színvonalukat, elszámoltathatóságukat és a közösségre irányított figyelmüket. Az EU továbbra is támogatta a szövetségi parlamentet (nemzetgyűlés és szenátus), és a támogatást kiterjesztette a választási bizottságra is. Az Unió két tartományban jelentős támogatást nyújtott az oktatás terén, ami szintén hozzájárult a gyermekek jogainak erősítéséhez és a tolerancia kultúrájának előmozdításához.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
322
HU
Februárban egy a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdítására irányuló nagyszabású projekt indult, és a nők jogaival, illetve a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével kapcsolatos új projektek is támogatásban részesültek a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében, összesen mintegy 1,1 millió EUR értékben. A kiválasztott projektek a savval elkövetett bűncselekmények túlélőire, a súlyos egészségügyi állapotuk miatt kirekesztett nőkre, a túlélő áldozatokat segítő rendszerekre és a nők elleni erőszak megelőzésére, valamint a nők készségeinek fejlesztésére irányulnak. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében több olyan tevékenység is támogatásban részesült, amelyek célja az EU emberi jogi iránymutatásaival, illetve a civil társadalomnak a GSP+ rendszer végrehajtásában betöltött szerepével kapcsolatos tudatosság növelése. Fülöp-szigetek A Fülöp-szigeteket illetően az Unió emberi jogi és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a következők: az emberijog-védők és az igazságügyi ágazat reformjának támogatása, a bírósági eljárás nélküli kivégzések és az erőszakos eltüntetések elleni küzdelem, a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülésének javítása, valamint a konfliktusokban érintett gyermekek támogatása. Az EU továbbra is együttműködött az érintett partnerekkel, többek között a nemzeti és regionális emberi jogi bizottsággal, állami szereplőkkel (Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium és a helyi önkormányzatok), emberijog-védőkkel és a civil társadalommal. A 2012-ben aláírt EU–Fülöpszigetek partnerségi és együttműködési megállapodás többek között egy emberi jogi munkacsoport formájában megvalósuló, érdemi emberi jogi párbeszéd kialakítására szólítja fel a feleket. A megállapodás megerősítéséig az emberi jogokról magas rangú tisztviselők rendszeres találkozói keretében tárgyalnak; a következő ilyen ülésre a tervek szerint 2015-ben Manilában kerül sor. A fülöp-szigeteki hatóságokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd során az EU több alkalommal emlékeztetett arra, hogy módszeresebben kell foglalkozni a büntetlenség kérdésével, továbbá a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőit bíróság elé kell állítani. 2014-ben a bangsamorói népszavazás előkészítéseként az EU felkérést kapott arra, hogy 2015-ben küldjön választási megfigyelő missziót Mindanaóba.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
323
HU
Novemberben az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében helyi ajánlattételi felhívást tett közzé 1,8 millió eurós költségvetéssel. A kiválasztott projektek középpontjában a következők állnak majd: az emberijog-védők és a bírósági eljárás nélküli kivégzésekkel fenyegetett csoportok védelme, a kínzás és az emberi jogi jogsértések egyéb súlyos formái, a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek jogainak védelme, valamint a megfelelő tájékoztatáson alapuló, szabad, demokratikus és átlátható népszavazáshoz és választásokhoz való jog előmozdítása a jövőbeli Bangsamoro területén. A Fejlesztési Együttműködési Eszköz, valamint a Stabilitási Eszköz keretében az EU a következő területeken nyújtott további pénzügyi támogatást: az „Igazságosságot mindenkinek” program, melynek célja az igazságszolgáltatáshoz való jog megerősítése és a büntetlenség elleni küzdelem; a regionális emberi jogi bizottság kapacitásainak bővítése a Mindanao szigetén lévő autonóm régióban; a lakosság gazdasági, szociális és kulturális jogainak védelme, különös figyelemmel a szegénység enyhítésére, az emberi és társadalmi fejlődésre, valamint a jó kormányzásra. Szingapúr Az EU 2014-es tevékenysége a következőkre terjedt ki: a fejlemények figyelemmel kísérése és jelentéstétel; demarsok kiadása; a tevékenységek szoros összehangolása a tagállamokkal; találkozók, párbeszédek és egyéb események szervezése a legfontosabb emberi jogi kérdések megvitatása céljából, ideértve a halálbüntetést, az LMBTI személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát. Az EU üdvözölte, hogy a szingapúri parlament november 3-án elfogadta az emberkereskedelem megelőzéséről szóló törvényt, amelynek kidolgozása során a nem kormányzati szervek ajánlásait is figyelembe vették. Az emberkereskedelem megelőzéséről szóló 2014-es törvény mérföldkőnek számít Szingapúr szempontjából, mivel gazdasági erejéből és stratégiai elhelyezkedéséből adódóan a városállam célországként különösen ki van téve az emberkereskedelem veszélyének. Az új törvénynek köszönhetően a szingapúri szabályozás már jobban megfelel a nemzetközi normáknak, így a törvény előmozdíthatja az emberkereskedelem ellen a régióban folyó küzdelmet. Az EU már korábban is üdvözölte, hogy Szingapúr 2012–2013-ban megreformálta a kötelező halálbüntetésre vonatkozó szabályozást, így halálbüntetés már csak szándékos emberölés, lőfegyverrel való visszaélés és bizonyos tételnagyság feletti tiltott kábítószer-kereskedelem esetén szabható ki. Mindazonáltal 2014. július 18-tól ismét kivégzéseket hajtottak végre. Az EU nyilvános nyilatkozatban a kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésére szólította fel az országot.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
324
HU
Az Unió küldöttsége és a tagállamok nagykövetségei több eseményt is rendeztek 2014-ben. A brit Főbizottság például rendezvényeket tartott a homofóbia elleni világnap, az LMBT-közösség „Pink Dot” elnevezésű találkozója, valamint a fogyatékossággal élő személyek világnapja alkalmából. A halálbüntetés elleni világnap előkészítése során az EU vitafórumot tartott. Szingapúrban első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy egy ilyen eseményt az Unió küldöttségének épületén kívül rendezzenek meg, jelen esetben a Szingapúri Nemzeti Egyetemen. A résztvevők között volt egy helyi büntetőjogi ügyvéd, egy halálbüntetés-ellenes aktivista és egy büntetőjoggal foglalkozó egyetemi oktató is. A hallgatóság soraiban jogi szakemberek, egyetemi oktatók és diákok, továbbá az EU politikai tanácsosai és hasonló elveket valló országok diplomatái foglaltak helyet. Az emberi jogok napja alkalmából tartott szemináriumon az igazságszolgáltatásnak az emberi jogok előmozdítása és védelme terén betöltött szerepével foglalkoztak. A szeminárium keretében előadást tartottak a nemzetközi emberi jogi jogszabályokról és az ázsiai nemzeti bíróságokról, továbbá három tematikus vitafórumot rendeztek a következő témákban: „emberi jogok az alkotmányjogban, a polgári jogban és a családjogban”, „az emberi jogok tiszteletben tartása a büntetőjogban és az igazságszolgáltatásban”, valamint „az igazságszolgáltatáshoz és a jogsegélyhez való hozzáférés”. A 2014-es szeminárium az igazságszolgáltatás szingapúri és ázsiai szerepéről tartott átfogó megbeszélés mellett arra is lehetőséget adott, hogy megvitassuk az LMBTI-jogok szingapúri helyzetét. Srí Lanka Az Európai Unió és Srí Lanka közötti együttműködés alapját az 1995-ben aláírt partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás adja. 2014-ben nem nyílt lehetőség arra, hogy hivatalos párbeszédet folytassunk a Srí Lanka-i hatóságokkal, miközben az emberi jogi és a biztonsági helyzettel kapcsolatos aggodalmak egyre csak fokozódtak. Az Európai Tanács a március 21-i következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy továbbra is elkötelezett a Srí Lanka-i elszámoltathatóság, megbékélés és egyetemes emberi jogok mellett. A következtetésekben az Európai Tanács felkérte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy fogadjon el egy Srí Lankáról szóló olyan határozatot, amely elrendelné a háború alatt mindkét fél által feltételezhetően elkövetett háborús bűncselekmények nemzetközi kivizsgálását.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
325
HU
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának márciusban tartott 25. ülésén az uniós tagállamok az USA-val együtt társszerzői voltak annak a határozatnak, amely felszólította a Srí Lanka-i kormányt, hogy mutasson fel újabb eredményeket a megbékélés terén, valamint vizsgálja ki a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog állítólagos megsértésének eseteit. Az Emberi Jogi Tanács a határozatban továbbá megbízta az ENSZ emberi jogi főbiztosát, hogy teljes körűen vizsgálja ki az emberi jogok mindkét fél általi állítólagos súlyos megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó bűncselekményeket. Más nemzetközi partnerekhez hasonlóan az EU is felszólította a kormányt, hogy maradéktalanul működjön együtt az elszámoltathatóság kérdésének rendezését célzó vizsgálatokban, ez ugyanis fontos lépést jelent a valódi megbékélés útján. Az EU több nyilatkozatot is tett az országról, így többek között június 20-án a muzulmán közösség elleni támadásokról, július 1-jén a Srí Lankával foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság kinevezéséről, július 23-án pedig a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó korlátozásokról és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásáról. Mindezt úgy, hogy az országban egyre aggasztóbb fejleményeknek lehettünk tanúi: emberi jogi jogvédők fokozott zaklatása és letartóztatása a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényre hivatkozva, a nem kormányzati szervezetek tevékenységeinek korlátozása, vallási kisebbségek elleni támadások, erőszak a választásokhoz kapcsolódóan, nemi alapú és szexuális erőszak, valamint a menekültek és menedékkérők őrizetbe vétele és kiutasítása. Az EU az év folyamán folyamatos párbeszédet folytatott a civil társadalmi szervezetekkel. Az EU a konfliktus sújtotta területekre összpontosító körzetfejlesztési programhoz nyújtott uniós támogatáson (SDDP), valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül pénzügyi támogatásban részesítette Srí Lankát. Thaiföld Az EU a katonai hatalomátvételt megelőzően több nyilatkozatot is tett, melyekben politikai megoldást sürgetett és önmérsékletre szólított fel. A május 22-i katonai hatalomátvételt követően a Külügyek Tanácsa a júniusi következtetéseiben súlyos aggodalmának adott hangot, kijelentette, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat tiszteletben kell tartani, továbbá felszólította a katonai hatóságokat, hogy engedjenek szabadon minden politikai foglyot, tartózkodjanak a további, politikai indíttatású letartóztatásoktól, és szüntessék be a cenzúrát. Az EU bejelentette továbbá, hogy kénytelen átértékelni az országgal fennálló kapcsolatait. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
326
HU
A thai hatóságokkal május 22. óta folytatott párbeszéd keretében az EU rendszeresen kiemelte, hogy a katonai bíráskodást be kell szüntetni, helyre kell állítani a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtó szabadságát és a gyülekezési szabadságot, rámutatott annak fontosságára, hogy a politikai reformfolyamatokba a nyilvánosságot is bevonják, és felszólította a hatóságokat, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, hogy polgári személyek ügyében katonai bíróságok járnak el. Az év folyamán az EU lényegesen nagyobb hangsúlyt helyezett az emberi jogokra, és elmélyítette a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédet. Az Unió küldöttsége rendszeres konzultációkat tartott a civil társadalmi szervezetekkel, hogy felmérje az emberi jogi jogvédők helyzetét a katonai hatalomátvételt követően. A küldöttség és több uniós tagállam képviselői két alkalommal is az ország északi tartományaiba látogattak, hogy információt szerezzenek a politikai és emberi jogi helyzetről, és megfogalmazzák az emberi jogi helyzettel kapcsolatos fenntartásaikat a helyi hatóságoknak. Az Unió küldöttségének képviselői fogva tartott diákokkal találkoztak és diplomáciai megfigyelőként kulcsfontosságú bírósági tárgyalásokon vettek részt. Az EU egy november 14-én kiadott helyi nyilatkozatban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy
Thaiföld visszaélésszerűen emberi jogi jogvédők és újságírók ellen használja a rágalmazásról szóló büntetőjogi törvényt annak érdekében, hogy gátat szabjon a véleménynyilvánítás szabadságának és a tényfeltáró újságírásnak. A halálbüntetés elleni világnap alkalmából az EU az Amnesty International thaiföldi szervezetével együttműködésben október 10-én nyilvánosan levetített egy dokumentumfilmet, amivel a halálbüntetés alkalmazása ellen szólalt fel. Az Unió küldöttsége november közepén a helyzet felmérése érdekében két olyan déli tartományba látogatott, amely mintegy egy évtizeden keresztül alacsony intenzitású felkelések helyszíne volt. Ami a fejlesztési együttműködést illeti, az EU a nem állami szereplőket és helyi hatóságokat támogató program, valamint az otthonuktól elszakadt embereket segítő program keretében jelentős támogatást nyújtott a civil társadalmi szervezeteknek. A közelmúltban további 125 000 EUR összegű humanitárius segítségnyújtást biztosított azoknak a rohindzsa és bangladesi migránsoknak, akiket idegenrendészeti fogdákban (férfiak) vagy szociális központokban helyeztek el (nők és gyerekek). Ezzel az említett migránsoknak 2013. június óta nyújtott uniós támogatás teljes összege 325 000 euróra emelkedett. A projektet a Nemzetközi Migrációs Szervezet hajtja végre. Az EU két egyetemet is pénzügyi támogatásban részesített, hogy azok december 10-én az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából nyilvános fórumot tartsanak az emberi jogokról. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
327
HU
Kelet-Timor Az EU maradéktalanul támogatta Kelet-Timort a szilárd demokrácia kialakítása felé vezető törekvéseiben. Az EU és Kelet-Timor kormánya októberben Brüsszelben tartotta a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti második megerősített politikai párbeszédét. A megbeszélések napirendjén olyan kérdések szerepeltek, mint az emberi jogok, a jogállamiság, a demokratikus kormányzás, a regionális integráció és a külügyek. A párbeszéd eredményeként a felek közös vállalásokat tettek, többek között arra vonatkozóan, hogy az Unió dili küldöttségének vezetésével párbeszédet kezdenek annak érdekében, hogy elmélyítsék a kelet-timori demokrácia megszilárdítása terén folytatott együttműködésüket. Ugyanezen vállalások részeként elemezni fogják a hatalmi ágak szétválasztását is. Az uniós szerepvállalás és érdekeltség körébe a következő kérdések tartoznak még: nők elleni erőszak, különös tekintettel a családon belüli erőszakra, a fogyatékossággal élő személyek jogai, kormányzás, ideértve a klientizmust és a korrupciót is. A Kelet-Timoron jelenleg végrehajtás alatt álló, az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos projektek összértéke körülbelül 10 millió EUR. 2014-ben két nagyon fontos projekt végrehajtására került sor Kelet-Timoron. Az egyik egy 20 000 eurós EIDHR-projekt, amelynek célja, hogy az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv keretében demokratikus profilt készítsenek Kelet-Timorról. A másik egy, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében finanszírozott projekt, amelynek célja, hogy előmozdítsa az emberi jogi jogsértésekért felelős személyek elszámoltathatóságát, mivel ez kritikus fontosságú a tartós béke megteremtése és a további súlyos jogsértések megelőzése szempontjából. Erre a projektre közel 50 000 EUR összeget irányoztak elő.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
328
HU
Vietnam A 2012-ben aláírt EU–Vietnam partnerségi és együttműködési megállapodás egyik fontos eleme a demokratikus elvek, az emberi jogok, és a munkavállalókat megillető alapvető jogok tiszteletben tartása és előmozdítása. Az EU fő aggályai a következőket érintik: polgári és politikai jogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtó szabadsága, a vallás és a meggyőződés szabadsága, továbbá a halálbüntetés alkalmazása. A partnerségi és együttműködési megállapodás fokozott végrehajtása keretében az EU és Vietnam októberben ülést tartott a megerősített emberi jogi párbeszéd 2015 januárjában Brüsszelben megrendezett negyedik fordulójának előkészítése céljából. Az emberi jogok fontos téma volt az év folyamán rendezett magas szintű kétoldalú látogatások alkalmával is. Az emberi jogok kérdése a legmagasabb szinten is szóba került, amikor Barroso elnök Vietnamba látogatott, illetve amikor Dung miniszterelnök brüsszeli látogatása során találkozott Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso és Martin Schulz elnökkel. Az EU–Vietnam Vegyes Bizottság márciusban megrendezett kilencedik ülése és a magas szintű politikai konzultációk szintén márciusban tartott harmadik fordulója ugyancsak alkalmat adott az emberi jogokkal kapcsolatos fenntartások megfogalmazására. Az EU az emberi jogi párbeszédet előkészítő kapcsolatok, nyilvános nyilatkozatok és diszkrét diplomácia révén arra ösztönözte a kormányt, hogy hagyjon fel a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának korlátozásával, azt kérte, hogy képviselői börtönlátogatásokat tehessenek és megfigyelőként bírósági tárgyalásokon vehessenek részt, továbbá felszólította a kormányt, hogy humanitárius alapon bocsássanak szabadon több, rossz egészségügyi állapotban lévő bebörtönzött aktivistát. Az EU nyilvános nyilatkozatokat tett az emberi jogi aktivisták elleni bírósági eljárásokról, a halálbüntetés alkalmazásáról, és több, aggasztó helyzetben lévő személy szabadon bocsátásáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
329
HU
Emellett rendszeres politikai párbeszéde keretében az EU rendszeresen aggályainak adott hangot számos aktivista és blogger letartóztatása és elítélése miatt, és ismételten a bebörtönzött, békés emberi jogi aktivisták szabadon bocsátására szólított fel. Az EU rendszeresen aktualizálta és a hatóságokhoz eljuttatta az érintett személyeket tartalmazó listát. Nguyen Tien Trung aktivista áprilisi szabadon engedése az uniós erőfeszítések kézzel fogható eredménye volt. Trung szerepelt az EU listáján, és az Unió küldöttségének vezetője 2013. júliusában meg is látogatta a börtönben. Sajnálatos módon a hatóságok 2014-ben nem engedélyeztek ehhez hasonló börtönlátogatásokat. Az EU képviselői a közbiztonsági miniszterrel is találkoztak, hogy aggodalmaiknak adjanak hangot azon emberi jogi aktivisták zaklatása, illetve az ellenük elkövetett erőszak miatt, akik egy, a nemzetközi közösség által szervezett emberi jogi eseményen akartak részt venni. Az Európai Parlament április 17-én állásfoglalást fogadott el az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokról, amely számos helyen hivatkozik az emberi jogokra, többek között az alapvető munkavállalói jogokra. Az EU képviselői rendszeresen találkoztak emberi jogi jogvédőkkel és civil társadalmi szervezetekkel, emellett helyszíni látogatásokat tettek, és két alkalommal megfigyelőként bírósági tárgyaláson vettek részt. Emellett az EU figyelemmel kísérte azokat a fejleményeket is, amelyek a vallás és a meggyőződés szabadsága terén mentek végbe – ez a terület (különösen az el nem ismert vallási csoportok üldözése és tulajdonaik megsemmisítése) is aggodalomra ad okot, bár az egyházak bejegyzését illetően tapasztalható némi javulás. Az EU képviselői több alkalommal különböző felekezetekhez tartozó vallási vezetőkkel is találkoztak. 2014-ben Genfben sor került Vietnam emberi jogi helyzetének második egyetemes időszakos értékelésére. Bár nagyra értékelték a vietnami kormány által az első egyetemes időszakos értékelés óta tett lépéseket, több delegáció (köztük uniós tagállamok is) rámutatott, hogy további előrelépésekre van szükség, például a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága, a civil társadalom mozgástere, a halálbüntetés stb. terén. Vietnam konstruktív módon vett részt az ülésen, a 227 ajánlásból 182-t elfogadott, az év végén pedig már a végrehajtásukra irányuló cselekvési terv kidolgozásán munkálkodott. Az EU aktív szerepet játszott az egyetemes időszakos értékelés folyamatában, valamint az értékelést követő munkában, és felajánlotta segítségét Vietnamnak az általa is elfogadott ajánlások végrehajtásához.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
330
HU
Vietnamnak nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is eredményeket kell felmutatnia az emberi jogok előmozdításában, mivel az ország 2013 novembere óta (a 2014–2016-os hivatali időre) tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának. Az EU továbbra is támogatta az igazságügyi rendszer korszerűsítését, többek között az igazságszolgáltatáshoz való jog vonatkozásában: 8 millió EUR összeggel járult hozzá a Dániával és Svédországgal közösen végrehajtott támogatási kezdeményezéshez, az „Igazságügyi partnerség” elnevezésű programhoz. Ez a projekt a legfontosabb intézményeket támogatja, így az igazságügyi minisztériumot, a legfelsőbb népbíróságot, a legfelsőbb népügyészséget és az ügyvédi kamarát, és keretében képzést kapnak a bírák, az ügyvédek és más jogi szakemberek. A kormányzás és a jogállamiság az EU 2014–2020-as időszakra szóló, augusztusban elfogadott többéves indikatív programjában is központi helyen szerepel. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében az Unió hét projektet támogatott, amelyek a cselekvési területek széles skáláját fedték le, ideértve a HIV-fertőzöttek és a HIVfertőzés kockázatának fokozottan kitett csoportok jogainak megerősítését, a fogyatékossággal élők jogait, a civil társadalmi szervezetek hálózatának támogatását, az etnikai kisebbségekhez tartozók jogait, a munkavállalók jogait, valamint a munkaügyi kapcsolatokat. A stratégiai párbeszéd eszközének keretében az EU az alábbi területeken végzett tevékenységeket is támogatott: a korrupció elleni küzdelem, az etnikai kisebbségekhez tartozók jogai, a vallás és a meggyőződés szabadsága, kormányzás és migráció. Az EU küldöttsége és egyes uniós tagállamok nagykövetségei júliusban elfogadták a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés uniós menetrendjét.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
331
HU
Óceánia Ausztrália A magas rangú tisztviselők november 12-én Brüsszelben tartott éves migrációs párbeszédén az EU a menedékkérőkre vonatkozóan Ausztrália által alkalmazott regionális kezelési szabályokról is egyeztetett Ausztráliával, miután az UNHCR, egyes emberi jogi szervezetek és az ellenzéki politikai pártok bírálták az elmúlt évek során folytatott politikát. Az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága november 28-án jelentést adott ki Ausztráliáról, amelyben aggályainak adott hangot a menedékkérőkkel szembeni bánásmóddal és fogva tartásukkal, a bennszülötteknek a fiatalkorúak és a nagykorúak börtönében való felülreprezentáltságával, valamint az ország új, terrorizmus elleni jogszabályaival kapcsolatban. Az új EU–Ausztrália keretmegállapodás – amelyre vonatkozóan a tárgyalások már a végső szakaszba értek – lehetőséget teremt majd arra, hogy tovább mélyítsük az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet és együttműködést, amihez jó alapot nyújtanak a polgári és politikai jogok védelme területén Ausztrália által elért jelentős eredmények. Így az EU és Ausztrália partnerként mozdíthatja elő a többoldalú emberi jogi menetrendet. Fidzsi-szigetek Fidzsin szeptember 17-én tartották a 2006-os államcsínyt követő első demokratikus választást. Az EU uniós választási szakértői missziót küldött az országba, amelynek ajánlásait át fogják adni a fidzsi hatóságoknak. Az Unió nyilatkozatokban üdvözölte Fidzsi demokratikus átmenetét. A választásokat követően az EU tagállamai a választási szakértői misszió értékelése, valamint a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti uniós ellenőrző misszió eredményei alapján megállapodtak abban, hogy megszüntetik a kormánnyal folytatott fejlesztési együttműködést felfüggesztő intézkedéseket, ugyanakkor továbbra is szorosan figyelemmel kísérik és – többek között politikai párbeszéd és uniós pénzügyi segítségnyújtás keretében – támogatják az emberi jogok területét érintő intézkedéseket. Az EU 2014-ben is támogatta Fidzsit a demokráciához való visszatérésben azzal, hogy segítséget nyújtott a választások lebonyolításáért felelős testületeknek és az új parlamentnek.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
332
HU
Októberben Genfben sor került Fidzsi emberi jogi helyzetének második egyetemes időszakos értékelésére. Az EU az értékelés előkészítése során kapcsolatban állt a helyi érdekeltekkel. Az ILO közvetlen kapcsolatok kiépítését szolgáló missziója végül 2014 októberében teljesítette fidzsi megbízatását. Találkozott a háromoldalú egyeztetésekben részt vevő partnerekkel, és még az ILO igazgatótanácsának 2014 novemberi ülése előtt elvégezte az egyesülési szabadság helyzetének értékelését. A misszió lezárultával a szociális partnerek háromoldalú egyetértési megállapodást írtak alá, amit a munkaügyi miniszter azonban nem tett meg. Az EU benyújtotta észrevételeit az ILO igazgatótanácsának. Az 1948. évi 87. sz., az egyesülési szabadságról szóló ILO-egyezmény Fidzsi általi figyelmen kívül hagyását vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozat meghozatalát az ILO igazgatótanácsának 2015 márciusi ülésére halasztották.
Fidzsit 2014-ben a demokrácia támogatására irányuló uniós cselekvési program egyik kísérleti országává választották. Az EU figyelemmel fogja kísérni Fidzsi demokratizálódását és támogatást fog nyújtani számára. Az EU elmélyítette a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédet és nemzeti menetrendet dolgozott ki a civil társadalommal való együttműködéshez. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül folytatódott a civil társadalom támogatása az állampolgári ismeretek oktatása, a demokrácia és a jogállamiság terén, amire összesen 600 000 eurót fordítottak. Különösen sikeres volt a demokráciához való visszatérés különböző szakaszaival kapcsolatos képzésekhez a civil társadalomnak nyújtott pénzügyi támogatás, amelynek keretében a hangsúly a nőkön, a fiatalokon, valamint a falusi és a társadalom peremére szorult közösségeken volt, akik hagyományosan kevésbé vesznek részt a politikai életben. Új-Zéland 2014-ben lezárultak az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalások (a megállapodás parafálására várhatóan 2015 elején kerül sor). A megállapodás egyebek mellett lehetővé fogja tenni az emberi jogi párbeszéd és együttműködés elmélyítését.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
333
HU
Új-Zéland második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésével összefüggésben az EU jelentős információcserét folytatott az új-zélandi emberi jogi bizottsággal az emberi jogok terén az országban fennálló helyzetről. A kormány 121 ajánlást elfogadott, 34-et pedig elutasított. Elismerte, hogy fokozni kell a partnerséget a maorikkal, javítani kell a gyermekeknek a bántalmazással és az elhanyagolással szembeni védelmét, vissza kell szorítani a családon belüli erőszakot, és csökkenteni kell annak a nőkre és a gyermekekre gyakorolt hatását, továbbá gondoskodni kell a canterburyi földrengés emberi jogi következményeinek kezeléséről. Az EU az emberi jogokkal kapcsolatban rendszeresen konzultált Új-Zélanddal a nemzetközi fórumokon, többek között az ENSZ keretében New York-ban és Genfben, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térség egyes országaiban és másutt a világban. Az EU és Új-Zéland 2014-ben a fidzsi választások többnemzetiségű megfigyelő csoportjában is együttműködött egymással. A választások rendben lezajlottak és technikailag is megfelelőek voltak, így a többnemzetiségű megfigyelő csoport kedvező értékelést adott. Pápua Új-Guinea Az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos uniós prioritások a következők voltak: az országban igen elterjedt, nemi alapú erőszakkal kapcsolatos helyzet javítása; halálbüntetés, mivel a közelmúltban elfogadott jogszabályok tovább növelik azon bűncselekmények számát, amelyek esetében halálbüntetés szabható ki; demokratikus kormányzás, ideértve a jogállamiságot és a korrupció problémáját is. Az EU 2014 során számos módon együttműködött az országgal. Május 6-án Port Moresbyban sor került az első Pápua Új-Guinea–EU megerősített politikai párbeszédre. Együttműködési projektek révén biztosították a kormányzás és a nemek közötti egyenlőség kérdésének a szakpolitikákban való érvényesítését, a hatóságokkal és a partnerekkel tartott folyamatos párbeszéd keretében pedig felvetették az emberi jogok helyzetével kapcsolatos aggályokat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
334
HU
Az EU egy olyan innovatív megközelítést támogat a demokrácia és a kormányzás előmozdítása kapcsán, amely a „nyitott parlament” nevű EIDHR-projekt révén fokozza a parlament és a polgárok közötti kapcsolatokat. A projekt támogatja a nemzeti parlamentet a tájékoztatásra, az információszolgáltatásra és a kommunikációra irányuló műszaki képességeinek kiépítésében. A 2014-ben indított egyéb kezdeményezések között szerepelnek többek között az ECHO és az EIDHR által finanszírozott civil társadalmi projektek a nőkkel szembeni erőszakról és az emberi jogi jogvédők támogatásáról. A civil társadalmi szervezetek projektjei az EIDHR-en keresztül 780 000 eurós támogatásban részesültek. Szamoa Az EU meglátása szerint a nemi alapú erőszak és a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés 2014-ben is az egyik legfontosabb, aggodalomra okot adó kérdésnek számított Szamoában. Az EU a politikai párbeszédek és pénzügyi eszközei révén támogatta a nők politikai szerepvállalásáról szóló közelmúltbeli törvénytervezet kidolgozását, amelynek értelmében a parlamenti helyek minimum 10%-át nők kapnák meg. A miniszterelnök több más csendes-óceáni vezetőhöz hasonlóan a Csendes-óceáni Szigetek 2013-as Fórumán vállalt politikai kötelezettséget a törvénytervezet kidolgozására. Az EU a kormánnyal, a regionális szervezetekkel, a civil társadalommal és más adományozókkal is együttműködött a civil társadalom és a nem állami szereplők tájékoztatása és támogatása terén. A nem kormányzati szervezetek szintén finanszírozásban részesültek annak érdekében, hogy nagyobb súlyuk legyen, és megerősödjön megfigyelői szerepük. Az EU szorosan figyelemmel kísérte az új emberi jogi bizottság tevékenységét, amely a szamoai ombudsman hivatalához kapcsolva 2013 december 10-én kezdte meg működését. Az emberi jogi bizottság 2014 során aktívan törekedett a sajtó szabadságának előmozdítására, és vizsgálatot indított az országos börtönben elkövetett állítólagos visszaélések miatt. A vizsgálat nyomán több rendőr is felmondott, a rendőrparancsnok pedig lemondott hivataláról. Az EU–PIF (Csendes-óceáni Szigetek Fóruma) emberi jogokkal kapcsolatos regionális EIDHRprojektje keretében 2014-ben is folytatódott Szamoa azon törekvéseinek és arra irányuló képességeinek a támogatása, hogy megerősítse az ENSZ több emberi jogi egyezményét és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
335
HU
Csendes-óceáni kis szigetállamok – Kiribati, Marshall-szigeteki Köztársaság, Mikronéziai Szövetségi Államok, Nauru, Palau, Tonga, Tuvalu, Cook-szigetek, Niue Az EU 2014-ben is az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőségén előmozdításán munkálkodott. A főképviselő a Csendes-óceáni Szigetek Palauban megrendezett Fórumán emberi jogi kérdéseket is megvitatott a csendes-óceáni vezetőkkel. Az EU új küldöttségvezetője megbízólevelének több csendes-óceáni szigetállamnak és területnek – többek között Naurunak, Niuénak és a Cookszigeteknek – történő átadása szintén lehetőséget adott az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések felvetésére. Az EU a regionális szervezetekkel, a civil társadalommal, valamint más adományozókkal is együttműködött annak érdekében, hogy megerősödjön az emberi jogok védelme. Az EU demarsokat adott ki és tájékoztatási tevékenységeket végzett, amelyek keretében felkérte a csendes-óceáni kis szigetállamokat, hogy az ENSZ szintjén támogassák az EU következő emberi jogi kezdeményezéseit és prioritásait: határozat elfogadása a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról, határozat elfogadása a vallás és a meggyőződés szabadságáról, továbbá országspecifikus határozatok elfogadása. Az EU szorosan figyelemmel kísérte a halálbüntetés bevezetésére Kiribatiban tett kísérleteket és a menekültek helyzetét Nauruban. Palauban 2014. júliusa óta nem számít bűncselekménynek a homoszexualitás. Az EU regionális menetrendtervezetet készített a csendes-óceáni civil társadalmi szervezetekkel való együttműködéshez abból a célból, hogy strukturáltabb és hatékonyabb párbeszédet folytasson velük, és fokozza a civil társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok és a kormány közötti kapcsolatokat.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
336
HU
Az EU–PIF (Csendes-óceáni Szigetek Fóruma) emberi jogokkal kapcsolatos regionális EIDHRprojektje keretében a nemzetközi emberi jogi szerződéseknek a csendes-óceáni szigetállamok általi megerősítésére és végrehajtására összpontosítottak, és arra törekedtek, hogy eredményesek legyenek a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának a szegénység csökkentésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a stabilitás és a biztonság politikai és társadalmi feltételeinek javítására irányuló erőfeszítései. Az alcímben felsorolt csendes-óceáni kis szigetállamok mellett Fidzsi, Pápua Új-Guinea, Szamoa, a Salamon-szigetek és Vanuatu is a projekt kedvezményezettjei közé tartozik. A projekt révén tájékoztatást nyújtottak a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának tagállamai számára arról, hogy hogyan tudnak megfelelni az emberi jogi szerződésekből fakadó kötelezettségeiknek. A fórum titkárságának, a csendes-óceáni közösség titkársága regionális jogokkal foglalkozó csoportjának és az OHCHR-nek a szakpolitikai iránymutatásai mellett és technikai segítségnyújtásával a Csendes-óceáni Szigetek Fóruma erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy elkészítse és benyújtsa a még lezáratlan 2014-es országjelentéseket. Erőfeszítéseket tett arra vonatkozóan is, hogy megkönnyítse a nemzetközi normáknak és előírásoknak való megfelelős előmozdítása érdekében végzett jogszabályi felülvizsgálatot, több emberi jogi tisztviselőt is kinevezett a nemzeti emberi jogi törekvések támogatása céljából, továbbá nemzeti emberi jogi koordinációs bizottságokat indított újra és/vagy hívott létre. Az EU–PIF emberi projekt emellett lehetőséget teremtett arra, hogy a csendes-óceáni térség parlamentjeinek képviselői megértsék az emberi jogok helyzetét a régióban azáltal, hogy megvizsgálják a kialakulóban lévő trendeket, az előrelépéseket és a kihívásokat. Ami azonban ennél is fontosabb, a képviselők képet kaptak az emberi jogi normák és előírások szakpolitikai és jogalkotási alkalmazásáról, és ezáltal arról is, hogy hogyan ültethetnék át az emberi jogi jogszabályokat saját országuk jogszabályi keretébe. A projekt azt is elősegítette, hogy a Csendesóceáni Szigetek Fóruma teljes jogú tagként részt vehessen az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben, és együttműködjön az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott szervekkel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
337
HU
Salamon-szigetek Az EU által is támogatott fő célkitűzések a következőkre irányulnak: a választási folyamat átláthatóságának és integritásának javítása, a nők politikai szerepvállalásának, valamint a politikai életben és intézményekben való részvételüknek a növelése, a nők jogainak előmozdítása, továbbá a nem állami szereplők és a polgárok demokratikus szerepvállalásának erősítése. Az EU továbbra is az emberi jogokról és a demokráciáról szóló megbeszéléseket folytatott a külügyminisztérium, valamint a nőkkel, az ifjúsággal, a gyermekekkel és a családokkal foglalkozó minisztérium magas rangú képviselőivel, az ombudsmannal, az olyan civil társadalmi szervezetek képviselőivel, mint a „Save the Children”, a „Family Support Centre”, a UNICEF, a „Development Services Exchange”, a „Live and Learn”, az ADRA és a „World Vision”, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, a kereskedelmi és iparkamarával, valamint a vállalkozói szövetségekkel. A rendszeres politikai párbeszéd keretében az EU ismételten a Római Statútum megerősítésére szólította fel az országot. Május 9-én Honiarában sor került az ötödik Salamon-szigetek–EU megerősített politikai párbeszédre. Az EU főképviselője üdvözölte a november 19-i parlamenti választások békés lebonyolítását, és kijelentette, hogy ez fontos mérföldkő a demokráciának, a jó kormányzásnak és az emberi jogoknak a salamon-szigeteki regionális segítségnyújtási misszió 2003-as elindítása utáni megszilárdításában. A választások arról tanúskodnak továbbá, hogy a Salamon-szigetek ismét a stabilitás és a fejlődés útjára lépett. Az EU az Ausztrália és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által is finanszírozott, „A Salamon-szigeteki választási ciklus megerősítése” elnevezésű projekten keresztül támogatta a választási bizottságot. A Salamon-szigeteki hatóságok felkérésére az EU szakértői segítséget nyújtott a politikai pártok integritásáról szóló törvényt végrehajtó rendelet megszövegezéséhez. A miniszterelnöki kabinet által nagyra értékelt uniós segítség lehetővé tette, hogy a rendelet végrehajtására és a politikai pártok megalakulására a választásokig sor kerüljön.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
338
HU
Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében decemberben 600 000 EUR értékű pályázati felhívást tett közzé a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelmével kapcsolatosan. Az EU továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott a „Strongim Mere” elnevezésű projekthez, amelyet a UN Women hajt végre a nők társadalmi szerepvállalásának és politikai részvételének fokozása érdekében. Finanszírozásban részesültek továbbá helyi nem kormányzati szervezetek is annak céljából, hogy a nyilvántartásba vett választók szélesebb körű tájékoztatást kapjanak, és így a választások alkalmával megfontoltabban dönthessenek. Vanuatu Az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos legfontosabb uniós célkitűzések a kínzás megelőzése, a korrupció elleni küzdelem, a politikai részvétel és a civil társadalom fejlesztése voltak. A rendszeres politikai párbeszéd keretében az EU ismételten a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának az előmozdítására, a nemi alapú – és szexuális – erőszak elleni küzdelemre, valamint a gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelemre szólította fel az országot. Október 30-án Port Vilában megrendezték a harmadik Vanuatu–EU megerősített politikai párbeszédet. 2014-ben sor került Vanuatu időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére. A delegációk – köztük az uniós tagállamok – pozitív fejleményként említették meg a következőket: a 2012-ben tartott szabad és tisztességes választások; az átmeneti nemzeti emberi jogi bizottság 2013. februári kinevezése; csatlakozás az ENSZ kínzás elleni egyezményéhez, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez és az ENSZ Korrupció elleni egyezményéhez; a nemek közötti egyenlőségnek és a nők önkormányzati képviselőtestületekben való részvételének az előmozdítása; családvédő egységek létrehozása; valamint a szexuális bűncselekmények, illetve a családon belüli erőszak ügyében indított eljárások során annak a gyakorlatnak a bevezetése, hogy a vádat nem ejtik akkor sem, ha az áldozat nem jelenik meg a bíróság előtt tanúként.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
339
HU
IX.
Az amerikai kontinens
Kanada Kanadával fennálló kapcsolatainak keretében az EU emberi jogi és demokráciát érintő célkitűzései mindenekelőtt a harmadik országokban indított emberi jogi kezdeményezések terén folytatott együttműködés erősítésére irányulnak. Kanada 2014-ben részt vett az Egyiptomba és Tunéziába küldött uniós választási megfigyelő misszióban. Az EU emellett nyomon követte a Kanadába érkező menekültek és az ott élő őslakos népcsoportok helyzetét is, amelynek kérdését az EU ottawai küldöttsége megvitatta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával és a helyi érdekelt felekkel. Az EU és Kanada 2014-ben is folytatta a szoros együttműködést és a konzultációt az ENSZ emberi jogi fórumain, például az Emberi Jogi Tanácsban és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságában. Kanada társszerzője volt több, az EU, illetve az EU és más ENSZ-tagok kezdeményezésére előterjesztett határozatnak, így a Mianmarról (Burmáról), a gyermek jogairól, valamint a vallás, illetve meggyőződés szabadságáról szóló ENSZ-határozatoknak. Hasonlóképpen, az EU támogatta a Kanada által szerzőként szorgalmazott, Iránról, valamint a gyermek-, korai és kényszerházasságokról szóló határozatokat. Kanada támogatta ugyan, de társszerzőként nem vett részt az ENSZ Közgyűlésnek a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló határozatában. Ezenfelül Brüsszelben és Ottawában rendszeresen sor került emberi jogi tematikájú megbeszélésekre az EU és Kanada között. A 2014. szeptember 26-i EU–Kanada csúcstalálkozó pedig megerősítette, hogy minkét fél elkötelezett amellett, hogy továbbra is együttműködjenek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása érdekében. Az EU emellett erősítette a kanadai civiltársadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédet is. Ezzel összefüggésben az EU kanadai küldöttsége találkozott az őslakos közösségek szervezeteivel és az Amnesty International képviselőivel. James Anaya, az őslakos népek jogaival foglalkozó korábbi különleges előadó jelentést készített a Kanadában élő őslakos népcsoportok emberi jogi helyzetéről, amelyet benyújtott az Emberi Jogi Tanács a 27. ülésszakára. Az EU, a különleges előadó munkájának támogatójaként részt vett a jelentésről folytatott vitán.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
340
HU
Amerikai Egyesült Államok (USA) Az EU az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatainak keretében az emberi jogok és a demokrácia terén elsősorban a következő kérdésekben kívánt 2014-ben eredményt elérni: halálbüntetés, a terrorizmus elleni küzdelem, a nemzetközi emberi jogi eszközök USA általi ratifikálása, valamint az USA-val a többoldalú emberi jogi fórumokon folytatott együttműködés megerősítése. A márciusi EU–USA csúcstalálkozón megerősítést nyert, hogy a két fél számára közös érték a demokrácia, az egyéni szabadság, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. Mindkét fél aggodalmának adott hangot a többek között Szíriában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK) kialakult emberi jogi helyzet kapcsán. Az EU és az USA 2014-ben mindvégig szoros és rendszeres emberi jogi együttműködést folytatott egymással. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságában közösen fáradoztak azért, hogy Szíria és Irán tekintetében országspecifikus határozatok szülessenek. Az USA mindkét fórumon támogatta az EU által – egyedül vagy más tagokkal közösen – kezdeményezett, Mianmarról (Burmáról) és a KNDK-ról, valamint a vallás-, illetve meggyőződés szabadságáról szóló határozatot, míg az EU támogatta az USA által kezdeményezett, Srí Lankáról, valamint az ENSZ-nek a rendszeres és tiszta választások erősítésében és a demokratizálódás előmozdításában betöltött szerepéről szóló határozatot. Az emberi jogi és a demokráciához kapcsolódó kérdésekről rendszeresen került sor technikai megbeszélésekre és együttműködésre Brüsszelben és Washingtonban, valamint a két fél érintett missziói között az adott helyszínen egyaránt. Emberi jogokkal kapcsolatos kérdések a 2014 során megrendezett egyéb rendszeres kétoldalú párbeszédek keretében is felmerültek, így például az igazságügyi és belügyi témájú miniszteri, illetve magas rangú tisztviselői szintű találkozókon (személyes adatok védelme, valamint az EU, illetve az USA emberi jogi menetrendjei), a jogtanácsosok terrorizmus elleni küzdelemről és nemzetközi jogról folytatott informális párbeszéde keretében (Guantánamo, az emberi jogi szerződések területen kívüli alkalmazása, az egyesült államokbeli, illetve a nem egyesült államokbeli állampolgárokkal szemben alkalmazott eltérő bánásmód a magánélethez való jog és az adatvédelem tekintetében), a kiberdialógus keretében (emberi jogok online), valamint az EU-USA konzuli munkacsoportban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
341
HU
Az EU továbbra is fenntartással kezeli, hogy az Egyesült Államokban a halálbüntetés alkalmazott büntetési forma. 2014-ben 35 személyt végeztek ki, és a 2014. év végi adatok alapján további 3000 személy van siralomházban. A halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet alapján a rövid és közepes hatástartalmú barbiturát típusú anesztetikumokra vonatkozóan exportkorlátozások kerültek bevezetésre. Néhány állam azért függesztette fel a kivégzéseket, mert nem álltak rendelkezésre a megfelelő szerek és/vagy emiatt felül kellett vizsgálni a kivégzési protokollt. Arizona, Ohio és Oklahoma államban azért függesztették fel a kivégzéseket, mert legalább három esetben az alkalmazott, de előzetesen nem tesztelt szerek miatt a kivégzés hosszú és fájdalmas haláltusával járt. Az EU kegyelemkérő levelet küldött olyan, halálbüntetés végrehajtása előtt álló személyek érdekében, akiknek nem biztosították a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény szerinti jogokat, illetve akik szellemi fogyatékossággal élnek vagy szellemi betegségben szenvednek, továbbá egy uniós polgár ügyében. Az EU a fent említett körülmények között végrehajtott kivégzések ellen tiltakozva nyilatkozatokat adott ki, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Amerikai Államok Szervezete keretében. Az EU szeptemberben nyilatkozatot adott ki az EBESZ Állandó Tanácsában, amelyben üdvözölte, hogy az USA késlekedés nélkül vizsgálatot kezdeményezett a Missouri állambeli Fergusonban történt esetet követően, amikor is egy rendőr halálosan megsebesített egy fegyvertelen fekete fiatalembert, hogy tisztázza az eset körülményeit és reagáljon arra, ahogyan a rendőrség a tragikus eseményt követően eljárt. Az év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, ennek keretében számos eseményen vett részt, amelyek témái a következők voltak: a halálbüntetés az USA-ban (a halálbüntetés elleni világnap alkalmából), az USA gyalogsági aknákkal kapcsolatos politikájának felülvizsgálata, a nők helyzete, illetve az EU és az USA között a demokrácia támogatása érdekében folytatott együttműködés. A pénzügyi együttműködést illetően 2014-ben folytatódott az a két, az EIDHR keretében finanszírozott projekt, amelynek a célja a halálbüntetés eltörlése.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
342
HU
Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője februárban Washingtonba látogatott. Tájékoztatta az USA kormányát, valamint a tudományos világ és a nem kormányzati szervezetek képviselőit az EU emberi jogi politikájáról és prioritásairól, és áttekintette, hogy a két fél közös értékei és elvei mentén haladva miként lehet tovább erősíteni az EU és az USA közötti együttműködést és koordinációt a kétoldalú és a nemzetközi célkitűzések előmozdítása érdekében. Emellett érdemi megbeszélést folytatott számos emberi jogi kérdésről, többek között a nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítéséről és alkalmazásáról, a különböző országokkal kapcsolatos és a többoldalú fórumokon végzett együttműködésről, az emberi jogi vonatkozású politikák belső és külső dimenzióiról, a magánzárkákról és a halálbüntetésről. Februárban az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a fegyveres robotrepülőgépek használatáról, amelyben többek között felkérte az EU-t, hogy mozdítsa elő az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelését az ilyen eszközöket használó harmadik országok körében. Az Európai Parlament márciusban állásfoglalást fogalmazott meg a kínzás világszerte történő felszámolásáról, amelyben komoly fenntartásainak adott hangot a tudomására jutott információk miatt, melyek szerint az Európai Unióban működő vállalatok a halálos injekciókhoz szükséges vegyi anyagokat szállítanak az Egyesült Államokba. Az előző év szeptemberében indított vizsgálatot követően az EP márciusban állásfoglalást fogadott el az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésre gyakorolt hatásukról. Márciusban az Európai Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusa között parlamentközi találkozóra került sor Washingtonban, ahol a két fél megerősítette a magánélet és a polgári szabadságok online környezetben való védelmének fontosságát, és aggodalmát fejezte ki a szíriai és a venezuelai emberi jogi helyzet miatt. Az EP decemberben vitát tartott az Egyesült Államok Szenátusának Hírszerzési Különbizottsága által a CIA őrizeti és kihallgatási programjáról készített jelentésről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
343
HU
Márciusban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elfogadta záró észrevételeit a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya értelmében az USA-ról készített negyedik időszakos helyzetértékelésről; augusztusban a Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága elfogadta záró észrevételeit az USA összesített hetedik–kilencedik időszakos helyzetértékeléséről; novemberben pedig az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága felülvizsgálta az USA helyzetét a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény szerinti emberi jogi kötelezettségei tekintetében. Az EU részt vett ezeken az üléseken, ahol olyan kérdéseket is megvitattak, amelyekkel kapcsolatban az EU-nak fenntartásai vannak, így többek között a guantánamói fogolytáborban alkalmazott határozatlan idejű őrizet, az USA-nak az ENSZegyezményekkel kapcsolatos fenntartásai, valamint a halálbüntetés és a magánzárkák alkalmazása kérdését. Májusban az emberi jogok kérdésével és ezzel összefüggésben a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal foglalkozó ENSZ-munkacsoport jelentést adott ki a 2013-ban az USA-ban tett látogatásáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
344
HU
X.
Latin-Amerika és a Karib-térség
Antigua és Barbuda Antigua és Barbuda tekintetében az EU emberi jogi prioritásai 2014-ben a következőket foglalták magukban: a rendőrség általi túlzott erőszak-alkalmazás problémájának kezelése; rossz börtönkörülmények; a sajtószabadság korlátozása; a nők hátrányos megkülönböztetése és a velük szembeni erőszak; gyermekek szexuális bántalmazása; homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése. Az EU továbbra is támogatta a nem állami szereplőkből álló panel munkáját, és együttműködött vele a szakpolitikai kérdéseket illetően. 2014-ben megkezdődött a nemi alapú erőszak felszámolását célzó nemzeti stratégiai cselekvési tervnek a végrehajtása, amely az ilyen erőszak Antiguán és Barbudán történő felszámolására vonatkozó elképzelést, elveket, célkitűzéseket és eredményeket tartalmazza. Emellett az EU ösztönözte a politikai párbeszédet és cseréket annak érdekében, hogy a családon belüli erőszak eseteinek bejelentésére „egyablakos” rendszer jöjjön létre. A kormány továbbra is kiállt amellett, hogy a közvélemény nem fogadná jól olyan jogalkotási reformok bevezetését, mint például a halálbüntetés eltörlése, vagy ha hatályon kívül helyeznék azokat a jogszabályokat, amelyek büntetik az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot. Az ország egyetlen börtöne továbbra is túlzsúfolt, ahol virágzik az erőszak és az árucsempészet. Szeptemberben új börtönigazgatót neveztek ki, a kormány pedig több egyéb intézkedésre is ígéretet tett, amelyek célja, hogy véget vessenek a börtönőrök körében elterjedt korrupciónak és javítsák a biztonságot. Argentína Az EU Argentínával fennálló kapcsolatai keretében kitűzött emberi jogi célja az, hogy a kétoldalú együttműködés lehetséges eszközeit (politikai párbeszéd és uniós finanszírozású együttműködés) a lehető legoptimálisabban kihasználja, és azokat a helyi viszonyokhoz igazítva maximalizálja hatékonyságukat. A tematikus prioritások a következők: a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás előmozdítása, különösen a leginkább kiszolgáltatott csoportok körében; a nők jogai; emberkereskedelem; rendőrségi gyakorlatok; őrizeti körülmények; valamint garanciák.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
345
HU
Az EU és Argentína között a többoldalú emberi jogi fórumokon folytatott együttműködés 2014 során is gyümölcsöző volt. Az emberi jogok előkelő helyet foglalnak el az EU–Argentína kétoldalú menetrend napirendjén is. Ezt bizonyítja az emberi jogokról szóló 2008-as EU–Argentína együttes nyilatkozat is. Éves emberi jogi párbeszédre 2014-ben nem került sor. Az EU jelenleg olyan projekteket támogat pénzügyileg, amelyek célja: a HIV-fertőzöttek/AIDSbetegek jogainak és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének előmozdítása; a civil társadalom támogatása a büntetlenség elleni küzdelemben; a kiszolgáltatott csoportok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési lehetőségének növelése; az őslakos közösségek jogainak védelme. A többi projekt középpontjában a nemi alapú erőszak, az intézményi erőszak, a rendőrségi gyakorlatok és az őrizeti körülmények állnak. Az EU kapcsolatot tart fenn a civil társadalmi szervezetekkel, különösen a nemzetközi együttműködés argentín hálózatán belül a nem kormányzati szervek platformjával. Nemzetközi és többoldalú tevékenysége során Argentína 2014-ben is folytatta az utolsó katonai diktatúra (1976–1983) során elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények elítélése terén nyert tapasztalatai megosztását, az emlékezés, az igazság és az igazságosság megújított folyamata keretében. Az EU együttműködési tevékenységeinek továbbra is részét képezik az ehhez kapcsolódó intézkedések. Bahamák A Bahamákkal kapcsolatosan az EU 2014-es emberi jogi prioritásainak középpontjában a halálbüntetés eltörlése, a fogva tartási létesítmények körülményeinek javítása, a nők jogainak előmozdítása, illetve a nőknek a nemi alapú erőszakkal szembeni védelme, valamint a Haitiról és más területekről érkező bevándorlók jogainak biztosítása állt. A bahamai hatóságok fenntartják a halálbüntetés létjogosultságát, és úgy vélik, hogy az hatékony eszköz az elrettentésre. Jelenleg egy személy van siralomházban. A jelenleg hatályos jogszabályok a halálbüntetés szempontjából de facto moratóriumot jelentenek, mivel az egyesült királysági Királyi Államtanács (Privy Council) előtti fellebbezés lehetősége megakadályozza a halálbüntetések végrehajtását. Ugyanakkor novemberben a Bahamák elvetette a legújabb ENSZ határozatot a halálbüntetés alkalmazásának moratóriumáról.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
346
HU
Júliusban az alsóház jóváhagyta a fogyatékossággal élő személyekről (egyenlő esélyek) szóló törvényt. E jogszabály célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítson a fogyatékossággal élő személyek számára és felszámolja a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Emellett létrehozza a fogyatékossággal élő személyek nemzeti bizottságát. Novemberben a bevándorlási politikában új intézkedést vezettek be, mely szerint a nem bahamai állampolgároknak az állampolgárságukat feltüntető útlevéllel és a Bahamákon való tartózkodásra és munkavállalásra jogosító engedély igazolásával kell rendelkezniük. Becslések szerint 30 000 és 50 000 közé tehető azoknak a haiti bevándorlóknak és gyermekeiknek a száma, akiktől megtagadják a bahamai állampolgárságot, bizonyos esetekben annak ellenére, hogy már a Bahamákon születtek, ugyanakkor Haitin sem rendelkeznek állampolgársággal, vagyis hontalanok. 2014-ben az EU ösztönözte a Bahamákat, hogy tegyen előrelépést a nemzeti emberi jogi intézményekkel, a halálbüntetéssel, a rendőrségi túlkapásokkal és a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációval kapcsolatosan az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott főbb ajánlások megvalósítása irányába. E kérdéseket a felek októberben, a Bahamák és az EU között a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti nyitó politikai párbeszéd keretében is megvitatták. Az EU üdvözölte a 2014-ben elindult kezdeményezéseket, amelyek célja a haiti bevándorlókkal szemben alkalmazott bánásmód javítása, és arra ösztönözte a Bahamákat, hogy e téren tegyen további előrelépést. Az EU 2014-ben is folytatta lobbitevékenységét annak érdekében, hogy a Bahamák erősítse meg a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. Barbados 2014-ben az EU Barbadosszal fennálló kapcsolatai keretében többek között a következő emberi jogi prioritásokat követte: a halálbüntetés eltörlése, a börtönkörülmények javítása, a rendőrség által alkalmazott túlzott erőszak és a testi fenyítés problémájának kezelése, a homoszexuális személyekkel szembeni diszkrimináció, a nők és a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a nemi alapú erőszak felszámolása. A pozitív fejlemények között említhető meg az a jogalkotási javaslat, amely eltörölné a gyilkosságért kiszabott halálbüntetés kötelező végrehajtását és a börtönökben a testi fenyítés alkalmazását, emellett testületet hozna létre, amely a szabadlábra helyezésről döntene, illetve intézményesítené a feltételes szabadlábra helyezést.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
347
HU
Az EU a barbadoszi hatóságoknál 2014-ben is felvetette a családon belüli erőszak, a halálbüntetés és az LMBTI személyek jogainak kérdését, és megvitatta velük ezeket. Annak érdekében, hogy javuljon a helyzet az országban még mindig súlyos gondot okozó, nemi alapú, családon belüli erőszakkal kapcsolatos megközelítések terén, az EU informális csoportot hozott létre és vezet, amelyben a fejlesztési partnerek és a nemzeti hatóságok vesznek részt. Az egyik legégetőbb kérdés most a családon belüli erőszakról szóló új törvény jogi megszövegezése és hatálybaléptetése. Az EU küldöttsége és más nemzetközi szervezetek összehangolt erőfeszítéseket tettek, hogy növeljék a lakosságban az érzékenységet e probléma iránt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a barbadoszi rendőrségen belül külön egység jött létre a családon belüli erőszak kezelésére, amelynek feladata, hogy kialakítsa azt a protokollt, amely szerint a rendőröknek ilyen bűncselekmények észlelése esetén kell eljárniuk. Az azonos nemű felnőttek közötti szexuális kapcsolat továbbra is illegális Barbadoszon, ugyanakkor egy 2014-ben közzétett közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része toleráns, illetve elfogadja a homoszexuálisokat, és a ténylegesen homofóbnak nevezhető személyek aránya körülbelül 17%. Az ország nemsokára új HIV nemzeti stratégiai tervet indít el, amely a 2014–2018-as időszakra fog szólni, és amely olyan stratégiákat tartalmaz, amelyekkel el lehet érni a lakosság leginkább érintett szegmenseit, illetve amelyek segítenek csökkenteni a HIV-fertőzéshez kapcsolódó stigmatizálást és diszkriminációt, amely sokszor visszatartja az arra szorulókat a kezelés igénybevételétől. Ezzel összefüggésben megindult egy virtuális HIV kutatóegység létrehozása, illetve más kezdeményezések is születtek. Belize 2014-ben Belizével kapcsolatban az EU emberi jogi prioritásai magukban foglalták az előzetes letartóztatás hosszú időszakának csökkentését, a biztonsági erők általi túlzott erőszak-alkalmazás beszüntetését, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció, valamint a gyermekbántalmazás felszámolását. Az EU emellett prioritásként kezelte az emberkereskedelem és a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelmet. Belize-ben gyilkosság, illetve katonai bűncselekmények miatt még kiszabható ugyan halálbüntetés, ugyanakkor az ország de facto olyan országnak minősül, amely nem alkalmaz ilyen büntetést.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
348
HU
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2013 októberében elvégezte Belize második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelését, az EU pedig 2014 során arra ösztönözte az országot, hogy hajtsa végre az abban foglalt ajánlásokat, többek között a nemzeti emberi jogi intézmény létrehozásáról, a szodómia-ellenes jogszabály felülvizsgálatáról, a nemi alapú erőszak felszámolásáról és a legfontosabb emberi jogi eszközök megerősítéséről szóló ajánlásokat. 2014-ben Belize ellen emberi jogi vonatkozású eljárás indult az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) előtt, a United Belize Advocacy Movement (UNIBAM) nevű nem kormányzati szerv által benyújtott kereset alapján, amely az ország szodómiáról szóló jogszabályainak az alkotmányosságát kérdőjelezte meg. Az UNIBAM keresetében arra kérte az IACHR-t, hogy utasítsa Belize kormányát olyan intézkedések végrehajtására, amelyek védik az LMBTI polgárok jogait. Az EU 2014-ben is folytatta az emberi jogok előmozdítását a kulcsfontosságú civil társadalmi és egyéb érdekképviseleti csoportokkal, valamint a kormánnyal folytatott megbeszélések során. Az emberi jogi kérdések kiemelt helyet kaptak a Cotonoui Partnerségi Megállapodás 8. cikke szerinti, 2014. márciusában első alkalommal megrendezett EU–Belize politikai párbeszéd keretében is. Az EU 2014-ben is támogatta az UNICEF-et abban a fontos munkában, amelyet a gyermekek védelméért és azért végez, hogy minél inkább mobilizálja a civil társadalmi szervezeteket és a gondozókat a gyermekbántalmazás felszámolása érdekében. Az EU emellett folytatta az együttműködést a partnerekkel a börtönreform és a börtönkörülmények javítása kérdésében is. Bolívia A Bolívia és az EU közötti kapcsolatok keretében az EU emberi jogi és demokráciához kapcsolódó célkitűzései a jogállamiság megerősítésére és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására, az őslakos népek jogainak hatékonyabb védelmére és érvényesítésére, valamint a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszak felszámolására irányulnak. Bolívia a demokrácia támogatására irányuló uniós cselekvési program keretében kísérleti ország szerepét tölti be. Az EU folytatta Bolíviával az emberi jogi és a demokráciával kapcsolatos kérdésekről szóló párbeszédet, méghozzá különböző formákban, így például a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó vegyes munkacsoportban, amely 2014-ben két alkalommal ülésezett. Megbeszélésekre került sor az EU–Bolívia magas szintű párbeszéd keretében is (novemberben), valamint az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP+) keretében az emberi jogi egyezmények végrehajtásának nyomon követése során, elsősorban a választási kérdésekre, az őslakos népcsoportok és a gyermekek jogaira összpontosítva.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
349
HU
Az EU szakértőkből álló választási missziót küldött Bolíviába, azzal a feladattal, hogy figyelje meg az október 12-én megrendezett általános választásokat. A misszió előrelépést állapított meg az előző választási missziók által megfogalmazott ajánlások végrehajtásában, még ha maradt is fenn néhány megoldásra váró kérdés, így többek között a választási bíróság megerősítésének szükségessége, a lakosság jobb tájékoztatása, valamint a politikai szervezetekkel szembeni egyenlő bánásmód a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés szempontjából. Októberben sor került Bolívia második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére. Az ajánlások többsége a nők és gyermekek elleni erőszak problémájára, az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségére és reformjára, az emberkereskedelemre, a börtönök túlzsúfoltságára, az őslakos népcsoportokkal és az afro-bolíviaiakkal szembeni diszkriminációra, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítésére vonatkoztak. Az EU részt vett az előkészületekben és megvitatta az emberi jogi prioritásokat a bolíviai hatóságokkal. Az év során az EU nagyobb hangsúlyt fektetett a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédre, és ennek keretében többek között konzultált velük az uniós fejlesztési támogatás tervezéséről és értékeléséről. A pénzügyi együttműködést tekintve az EU az EIDHR keretében támogatást nyújtott a megelőző jellegű őrizetre, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül pedig folytatta az őslakos népcsoportokkal folytatott konzultációra, a válságkezelésre és megelőzésre, valamint az igazságügyi rendszer függetlenségének megerősítésére nyújtott támogatás folyósítását. Az EU a 2014–2016-os időszakban a Bolíviának nyújtott kétoldalú segítségnyújtás keretében az igazságügyi szektor reformját is prioritásként kezeli, és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz révén támogatja.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
350
HU
Brazília A negyedik EU–Brazília magas szintű emberi jogi párbeszédre április 25-én, Brazíliavárosban került sor. A párbeszéd társelnökei Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője, valamint Brazília emberi jogi minisztere, Ideli Salvatti volt. A kétoldalú kapcsolatok keretében megvitatott témák között szerepelt az LMBTI-jogok kérdése, az emberijog-védők helyzete, a kínzás, az idősek jogai, a faji megkülönböztetés, az ifjúság és a migráció, a fogyatékossággal élő személyek helyzete, a vallás és a meggyőződés szabadsága, valamint a gyermekek jogainak kérdése. A többoldalú kérdésekről folytatott megbeszélések témái között az emberi jogok egyetemességével kapcsolatos kihívások, az országspecifikus határozatokra vonatkozóan a multilaterális fórumokon folytatott együttműködés, az LMBTI személyek helyzete, a rasszizmus, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozók kérdése szerepeltek. 2014-ben első ízben vett részt a párbeszéden civil társadalmi képviselő. Rio de Janeiro április 3-án EU–Brazília emberi jogi civil társadalmi szemináriumnak adott otthont, ahol az emberi jogok, az oktatás és a sport volt fókuszban. Az EU brazíliai küldöttsége emellett „Futuro em Jogo” (A játék tétje a jövő) címmel szervezett emberi jogi, oktatási, sport és futball tematikájú rendezvényt. Brazília adott otthont ezenkívül a NETmundial Internetirányítási Konferenciának 2014 áprilisában, Sao Paulóban. A konferencia globális találkozó volt, amelyen az érdekelt felek széles köre jelent meg, hogy megvitassa az internetirányítás jövőjét, különös hangsúlyt fektetve az emberi jogok online védelmére. 97 országból összesen 1400 érdekelt fél érkezett a rendezvényre. Az EU-t Sztávrosz Lambrinídisz EUKK képviselte az eseményen, amelyen a résztvevők nem kötelező erejű ajánlásokat fogadtak el az internetirányítás jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan. A labdarúgó-világbajnokság során több alkalommal is összetűzésre került sor a katonai rendőrség és a tüntetők között. Az összetűzések során több újságírót zaklattak vagy megfélemlítettek. Ezek azonban leginkább elszigetelt esetek voltak. A bírósági ítéletek nélküli kivégzések 2014-ben is problémát jelentettek. Az ENSZ becsült adatai szerint a rendőrségi műveletek során körülbelül napi 6 haláleset történt. Általánosabban Brazíliában több mint 56 000 gyilkosságot követtek el (2012-es adat).
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
351
HU
Az őslakos népcsoportok földtulajdonlásával kapcsolatos kérdés 2014-ben is napirenden volt. A helyzet továbbra is igen aggasztó, több őslakos vezetőt meggyilkoltak, a bíróságok azonban nem foglalkoznak szisztematikusan ezekkel az ügyekkel. A kérdést tovább bonyolíthatja, hogy a javasolt alkotmányos reform az őslakosok földterületeinek jóváhagyására és kijelölésére vonatkozó jogkört a végrehajtó ágról a kongresszusra helyezné át, ahol igen erős a mezőgazdasági termelői érdekek képviselete. Az EU 2014-ben is rendszeres kapcsolatot tartott fenn az őslakos népcsoportokkal kapcsolatos kérdésekért felelős szövetségi hatóságokkal, az emberi jogi titkársággal és az emberijog-védőkre vonatkozó programban részt vevő személyekkel. Az emberi jogok elmozdításának és védelmének támogatása érdekében az EU Brazília vonatkozásában több új projektet hagyott jóvá, amelyek megvalósítása különböző pénzügyi eszközök keretében történik, így az EIDHR, a civil társadalmi szervezetekre és helyi hatóságokra vonatkozó tematikus költségvetési sorok, illetve a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében. Új projektek kerültek elfogadásra a nők, a gyermekek, az őslakos népcsoportok és az LMBTI személyek jogainak támogatására irányulóan is. Chile Az EU Chilével fennálló kapcsolataiban az emberi jogok és a demokrácia terén a következő prioritások mentén tevékenykedett: az őslakos népcsoportok helyzete, a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok megsértése a katonai diktatúra alatt, a civil társadalom támogatása, valamint a nemzetközi együttműködés. Emberi jogi téren 2014-ben folytatódott Chilével a szoros együttműködés és a párbeszéd, amelynek fő témái az őslakos népcsoportok jogai, az LMBTI-jogok, a nemek közötti egyenlőség, valamint a katonai diktatúra emlékeinek rögzítésére és megőrzésére irányuló intézkedések voltak. E témakörök a chilei hatóságokkal folytatott politikai párbeszéd keretében is helyet kaptak, és az éves EU–Chile emberi jogi párbeszéd (Santiago, október 14.) napirendjén is szerepeltek. Az EU és Chile emellett számos közös érdekű kérdésben összehangolta a nemzetközi fórumokon képviselendő álláspontját, és megegyezett arról, hogy ezt a koordinálást a jövőben is folytatják.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
352
HU
Az év során további eredményeket is sikerült elérni az emberi jogokat illetően, ezek között említhetjük meg, hogy a márciusban beiktatott új chilei kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy fejleszti és megerősíti az ország emberi jogokra vonatkozó intézményi keretét. Jogalkotási eljárás indult egy emberi jogokért felelős államtitkári pozíció létrehozására irányulóan, valamint döntés született az őslakos népek minisztériumának felállításáról. Januárban elkészült Chile második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése, amelynek kapcsán az ország kötelezettséget vállalt arra, hogy az abban foglalt ajánlások jelentős többségét végrehajtja. Az év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalommal, amelynek keretében az emberi jogi vonatkozású kérdésekben – kimondottan az erre a kérdésre összpontosító üléseken – konzultációt folytatott a nem kormányzati szervezetekkel. Az EU több alkalommal tartott találkozót Santiagóban, illetve Brüsszelben a chilei és nemzetközi civil társadalmi szervezetek képviselőivel; e találkozók is hozzájárultak az éves emberi jogi párbeszéd előkészítéséhez. Az EU az erre vonatkozó tematikus költségvetési sorokból támogatta az együttműködést a civil társadalmi csoportokkal és a kormányzati intézményekkel. Az EU által támogatott projektek célterületei a nemek közötti egyenlőség, a civil társadalomnak a chilei fejlődés nyomon követésében való támogatása, a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése, illetve a diszkriminációellenes jogszabályok voltak. Kolumbia Az EU Kolumbiával fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogi és demokráciával kapcsolatosan a következő területekre helyezte a hangsúlyt: a büntetlenség kérdése, a gyermekek jogai, nők konfliktushelyzetben, emberijog-védők, valamint az etnikai kisebbségek és az őslakos népcsoportok helyzete. Az EU és tagállamai rendszeresen figyelik és elemzik a kolumbiai emberi jogi helyzetet egy helyi munkacsoporton keresztül, amely a misszióvezetőnek jelentést tesz, ha a helyzet különösen komolyra fordul, vagy ha a fejlemények együttes fellépést, például emberi jogi szervezetnél tett látogatást vagy helyszíni látogatást tesznek indokolttá vagy szükségessé. A helyi csoport az EU küldöttségének elnöklete alatt közös tevékenységeket is kezdeményez, amelyek célja a hatóságok és a civil társadalom által az emberi jogi helyzet javítására irányulóan tett erőfeszítések támogatása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
353
HU
Az EU–Kolumbia emberi jogi párbeszéd kilencedik ülésszakán, amelyre október 24-én került sor Bogotában, a felek véleménycserét folytattak a korábbi harcosok újra-beilleszkedéséről, az igazságügyi ágazatot érintő, jelenleg folyamatban levő reformról, az emberi jogokra vonatkozó átfogó politika kialakításáról és a földterületek visszaszolgáltatásának folyamatáról, ideértve az ügy aktivistái és más emberijog-védők megfenyegetését és az általuk tapasztalt egyéb nehézségeket, valamint a védelmükben hozott intézkedéseket is. Az EU újólag megerősítette, hogy a katonai büntető igazságszolgáltatás javasolt reformjával kapcsolatban fenntartásai vannak. A párbeszéd előkészítéseként a civil társadalmi szervezetek részvételével szemináriumot tartottak. A magas szintű találkozók keretében és hivatalos nyilatkozatokban az EU több alkalommal politikai támogatásáról biztosította Kolumbiát a FARC-EP (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg) gerillaszervezettel fennálló belső konfliktus rendezését célzó tárgyalásokat illetően. A főképviselő/alelnök szóvivője június 10-én nyilatkozatban fejezte ki, hogy az EU méltányolja a felek azon igyekezetét, hogy tárgyalások során központi kérdésként kezeljék az áldozatok érdekeit. Az Európai Parlament egész évben komoly érdeklődést tanúsított a kolumbiai emberi jogi helyzet iránt, és számos írásbeli kérdést tett fel, illetve több meghallgatást tartott. Az EIDHR keretében több emberi jogi vonatkozású projektet finanszíroz az EU Kolumbiában. E projektek fő témái a következők: gyermekek a fegyveres konfliktusokban, emberijog-védők, a belső menekültek támogatása, a földterületek visszaszolgáltatása, őslakos közösségek, valamint nemi alapú erőszak. Emellett a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében öt projekten keresztül pénzügyi támogatást nyújt az áldozatokról és a földterületek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályok végrehajtására, ideértve a védelem biztosítását a földet visszaigénylők és az aktivisták/emberijog-védők számára. Az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (DG ECHO) 2014-ben is támogatást biztosított a Kolumbiában dúló belső konfliktus áldozatainak, kiemelt hangsúlyt fektetve a belső menekültekre és a környező országokban tartózkodó menekültekre.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
354
HU
Costa Rica Emberi jogi téren és a demokráciával kapcsolatosan az EU többek között a következő témákra összpontosított a Costa Rica-val fennálló kapcsolatai során: az élethez való jog, a büntetlenség kezelése, a biztonság és a védelem garantálása, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció kezelése, valamint a nők jogai. Az EU különböző fórumokon folytatta az országgal az emberi jogokról és a demokráciáról szóló megbeszéléseket, így többek között rendszeres kapcsolatot ápolt a helyi hatóságokkal, és az uniós tagállamokkal együttműködésben többször intézett demarsot a külügyminisztériumhoz. Emellett a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd révén az EU nyomon tudta követni az emberi jogi helyzetet. A Costa Rica-i hatóságokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd keretében az EU többször felvetette a kábítószerekkel összefüggésbe hozható bűncselekmények, valamint a korrupció és a biztonság kérdését, és fenntartásainak adott hangot az LMTBI-jogok helyzetével kapcsolatosan. A pénzügyi együttműködés tekintetében Costa Rica támogatásban részesül az EIDHR-ből, valamint kedvezményezettje kétoldalú projekteknek/programoknak és intézkedéseknek is. Az év során a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd alapul szolgált a 2015 elején indítandó pályázati felhívások célkitűzéseinek meghatározásához. 2014-ben az EU folytatta Costa Rica pénzügyi támogatását, méghozzá a nemzeti biztonsági ágazatra és a közbiztonságra irányuló PROSEC költségvetési támogatási programon keresztül, és ezen belül is elsősorban a rendőri erők képzésének javításához és a rendőrség belső szervezetének megerősítéséhez való hozzájárulás révén. Ezzel egy időben az EMPRENDE nevű uniós program keretében az EU támogatta és előmozdította a gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben levő, vidéki és külvárosi területeken élő nők gazdasági függetlenségének növelését.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
355
HU
Kuba Az EU a Kubával fennálló kapcsolatainak keretében emberi jogi téren elsősorban az alábbi célkitűzéseket igyekezett elérni: a halálbüntetés eltörlése, a polgári és politikai jogokra, illetve a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokra vonatkozó ENSZ egyezmények megerősítése, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, valamint a kubai állampolgárok mozgásának szabadsága. Annak ellenére, hogy Kubával nem áll fenn hivatalos keretek között zajló emberi jogi párbeszéd, az EU és Kuba közötti kapcsolatokban nagy előrelépést jelent, hogy 2014-ben megkezdődtek a tárgyalások egy kétoldalú politikai párbeszédre és együttműködésre vonatkozó megállapodásra irányulóan. 2014-ben két tárgyalási fordulót tartottak, egyet áprilisban, egyet pedig augusztusban. Az EU valamennyi tárgyalási fejezetben kitér az emberi jogok, a jó kormányzás és a civil társadalom témájára, mivel ezek minden területre kiterjedő, átfogó kérdések, és ezáltal biztosítja, hogy azok a jövőbeli kapcsolatok során is mindig középpontban legyenek. Kuba 2014-ben fenntartotta a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, egyetlen halálbüntetést sem szabott ki, az ENSZ-közgyűlés éves ülésén pedig továbbra is tartózkodott a szavazástól. Az EU konstruktív párbeszédet folytatott a kubai kormánnyal e témában, Havannában és New York-ban egyaránt. A 2013-ban bevezetett migrációs törvény lazított a legtöbb olyan korlátozáson, amely addig az átlag kubai állampolgár mozgásának szabadságát kötötte, és ez a könnyítés vonatkozik az ellenzéki gondolkodású személyekre is. 2014-ben ennek eredményeként több kapcsolatfelvételre is sor került a kubai civil társadalom Brüsszelben levő képviselői és a tagállami fővárosok között. Az EU továbbra is szoros figyelemmel kísérte a törvény végrehajtását, különösen a civil társadalom és az ellenzék tagjainak tekintetében.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
356
HU
Aggodalomra adott okot, hogy 2013 végén és 2014-ben megnőtt azon esetek száma, amikor ellenzéki tagokat, aktivistákat és emberijog-védőket önkényesen, rövid távra őrizetbe vettek. Ugyanakkor 2014 nyara után e tekintetben csökkenő tendencia figyelhető meg. Mindazonáltal a beszámolók szerint továbbra is gyakori a zaklatás, a megfélemlítés, és bizonyos esetekben az erőszak előfordulása. Az EU kubai küldöttsége szoros figyelemmel kíséri az elnyomás eseteit, és fenntartásainak több ízben hangot adott a kubai hatóságok előtt. Az EU Havannában számos kubai civil társadalmi képviselővel lépett kapcsolatba az EU küldöttség által koordinált emberi jogi munkacsoporton keresztül, hogy elemezze és nyomon kövesse a helyzetet, különösen a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, a vallás, illetve a meggyőződés szabadságát, valamint a munkavállalói jogok érvényesülését illetően. Ugyanakkor továbbra sincs lehetőség az ellenzékkel nyílt találkozókat szervezni, különösen tilos ez a hivatalos látogatás céljából Kubába utazó, EU-t képviselő személyek, tagállami miniszterek, valamint magas rangú tisztviselők számára. Az EU folytatta a Kuba támogatását a nők, a fiatalok és a fogyatékossággal élők jogainak megerősítésében, és folyamatosan törekszik arra, hogy politikai és együttműködési munkájába egyaránt bevonja a független civil társadalmi szervezeteket. Dominika Dominikával fennálló kapcsolatai keretében az EU emberi jogi vonatkozású, illetve demokráciával kapcsolatos prioritásai a következőket foglalják magukban: az őrizeti körülmények javítása a túlzsúfolt börtönökben; a nők és a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, ideértve a családon belüli erőszak elleni küzdelmet is; LMTBI-jogok; valamint az őslakos Kalinago (karibi) lakosság hátrányos helyzete.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
357
HU
Dominika második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére májusban került sor. Ennek előkészítő folyamata során a kormány bejelentette, hogy a halálbüntetés eltörlése nem szerepel a közvetlen prioritásai között. Továbbra is kérdéseket vetnek fel az LMBTI személyeket diszkrimináló jogszabályok. Hiányoznak azok az intézkedések, amelyek hatékonyan biztosítanák, hogy az oktatáshoz való joggal mindenki, a fogyatékossággal élő személyek is egyenlő módon élhessenek, továbbá hiányoznak azok jogszabályok, amelyek büntetnék a becsületsértést és a rágalmazást. Aggodalomra ad okot emellett az is, hogy a jog továbbra is engedélyezi mind a halálbüntetés, mind pedig a testi fenyítés alkalmazását. Mindazonáltal az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésből kiderült, hogy számos pozitív fejlemény is történt Dominikán, ezek közül a legfontosabbak a következők: erőfeszítések a családon belüli erőszak, valamint a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak felszámolása érdekében; a nemek közötti egyenlőségre és méltányosságra vonatkozó nemzeti politika és cselekvési terv elfogadása, valamint erőfeszítések a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére; az emberkereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyv megerősítése; a HIV-fertőzöttek/AIDS-betegek szükségleteinek kielégítését célzó intézkedések; a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló jegyzőkönyv megerősítése; az egészségügyi ágazat fejlesztése és az öt év alatti gyermekek elhalálozási arányának csökkentése; az ingyenes általános és középiskolai oktatás biztosítása; az ENSZ különleges eljárásaira vonatkozó állandó meghívás meghosszabbítása. Az EU dominikai küldöttsége támogatja és finanszírozza a családon belüli erőszak elleni küzdelmet (pályázati felhívás az EIDHR keretében finanszírozandó projektekre, 2015-ös beadási határidővel). A 10. EFA technikai együttműködési keretéből az EU támogatja a nem állami szereplőket összefogó panelt, emellett pedig pénzügyi támogatást biztosít a kormány szegénységcsökkentési stratégiájának végrehajtásához is. Dominikai Köztársaság Az EU a Dominikai Köztársasággal fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogi és demokráciát érintő kérdésekben a következő prioritásokat követte: a nemi alapú erőszak visszaszorítása; a gyermekek jogainak elmozdítása, ideértve a gyermekmunka és a gyermekprostitúció problémájának kezelését is; a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés kezelése; a haiti migráns munkavállalók és a már a Dominikai Köztársaságban született leszármazottaik jogainak védelme és előmozdítása; a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
358
HU
A Dominikai Köztársaság erős elnöki pozícióval rendelkező, működő demokrácia, ahol a választások az utóbbi időben szabadnak és tisztességesnek minősülnek. Az emberek azonban bizalmatlansággal viszonyulnak a politikusokhoz, gyakran merül fel korrupció vádja, és elterjedt probléma a büntetlenség. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hiánya szintén jelentős emberi jogi probléma. Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy erősödik az elköteleződés az intézményesítés és a társadalmi kohézió iránt, bizonyos ágazatokat és a vezető vallási intézményeket továbbra is mélyen konzervatív szociális hozzáállás jellemez, és nem idegen tőlük a korrupció, a nepotizmus és a tekintélyelven alapuló erőszak sem. Az emberi jogok hivatalos tiszteletben tartása biztosított, és a hontalanság megelőzésére vonatkozó egyezményen kívül valamennyi vonatkozó egyezményt megerősítette az ország. Az alkotmányos bíróság 2013-as, ellentmondásos ítélete, amely következtében a Dominikai Köztársaságban született, de külföldi (főleg Haiti) származású személyek ezrei váltak de facto hontalanná, 2014-ben is aggályokat szült. Az EU sürgette a Dominikai Köztársaság hatóságait, hogy találjanak megoldást erre az igen súlyos problémára, az EU küldöttsége pedig folyamatos figyelemmel kíséri a helyzetet, és szoros kapcsolatban áll az ország kormányával, az emberijogvédőkkel és az emberi jogokkal foglalkozó egyesületekkel. Az EU 2014-ben is folytatta a közigazgatási reform támogatását, a Dominikai Köztársaság Haitival fenntartott kétoldalú kapcsolatainak a javítását, valamint a kormányzás és az emberi jogok területén folytatott munkát. Az EU az EIDHR-en keresztül különböző területeket érintő projekteket finanszíroz, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül finanszírozott program keretében pedig jelentős hozzájárulást tett a haiti migráció, illetve a kapcsolódó kérdések rendezéséhez. Az EU – leginkább az országban működő küldöttsége révén – rendszeres kapcsolatot tart fenn a civil társadalmi szervezetekkel. Az emberi jogokat érintő érzékeny kérdések megvitatása végett az uniós követségek éves találkozókat tartanak az emberijog-védőkkel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
359
HU
Ecuador Az EU Ecuadorral fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok és a demokrácia terén a következő célkitűzéseket igyekezett megvalósítani: az emberijog-védők által végzett munka legitimitásának előmozdítása, a civil társadalom közpolitikákban való részvételének ösztönzése, a véleménynyilvánítás szabadságának támogatása, a kiszolgáltatott csoportok, köztük az őslakos népcsoportok és a kisebbségek, a migránsok, a nők és a gyermekek jogai fokozottabb védelmének biztosítása. 2014-ben folytatódott Ecuadorral az emberi jogi párbeszéd, májusban pedig ad hoc találkozóra került sor e témában, célzott találkozót szerveztek az emberijog-védőkkel, és a novemberi EU– Ecuador magas szintű párbeszéd során is tárgyaltak a felek emberi jogi kérdésekről. Bár az ecuadori hatóságok hangsúlyt fektettek a 2008-as alkotmányban biztosított új jogokra és szabadságokra, és előrehaladás történt a társadalmi fejlődés és a diszkriminációellenesség terén is, az EU fenntartásainak adott hangot a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának egyre gyakoribb korlátozása miatt, a társadalmi ellenállás kriminalizálása, az igazságügyi rendszer függetlenségének megkérdőjelezhetősége és a civil társadalom mozgásterének korlátozása miatt. Ecuador kritikusan áll az Amerika-közi emberi jogi rendszerhez, aminek kapcsán az EU nyomatékosította az emberi jogok egyetemességét, és a nemzetek feletti jogvédelmi rendszerek által betöltött szerep előmozdításának szükségességét. Februárban helyhatósági választásokra került sor, amelyek erőszakos cselekmények, illetve emberi jogi jogsértések nélkül zajlottak, előkészítésük megfelelő volt, és a szavazás megszervezése terén is mutatkozott némi előrelépést. Az EU nem kapott meghívást, hogy megfigyelőként részt vegyen a választásokon. A civil társadalommal való együttműködés országos menetrendjének előkészítési folyamata során 2014-ben az EU megerősítette a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel. Októberben a civil társadalmi szervezetek kérésére találkozót szerveztek, amelynek célja az volt, hogy tájékoztatással szolgáljon az EU és Ecuador közötti kereskedelmi megállapodás következményeiről.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
360
HU
A pénzügyi együttműködést illetően azt mondható el, hogy Ecuador különböző tematikus költségvetési sorokból (EIDHR, migráció és menekültügy, befektetés az emberekbe, nem állami szereplők) részesül támogatásban, amelyekből emberi jogi vonatkozású projektek finanszíroz. Az EU jelenleg olyan projekteket támogat, amelyek az emberijog-védő szervezetek védelmét és kapacitásaik bővítését, illetve a migránsok jogainak védelmét célozzák. Ezenfelül az EIDHR keretében 2014 elején közzétett pályázati felhívás eredményeként új projektek finanszírozására is sor fog kerülni a következő célokkal: a közösségi szintű nyilvános vita előmozdítása; az állampolgárok részvételének ösztönzése és a jogalkotási munka megerősítése a nemzetgyűlésben; valamint a kiszolgáltatott csoportok környezeti, a gazdasági, szociális és kulturális jogai védelmének előmozdítása. Salvador Az EU Salvadorral fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok és a demokrácia terén a következő célkitűzéseket igyekszik megvalósítani: a társadalmi kohézió javítása, valamint a gazdasági és szociális jogok egyetemes érvényesítése, a társadalmi erőszak megelőzése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. 2014-ben az EU a kormánnyal folytatott kétoldalú együttműködés, valamint a civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által kidolgozott és végrehajtott projektek finanszírozása révén folytatta a munkát. Az EU választási szakértői missziót küldött Salvadorba a februárban és márciusban megtartott elnökségi választások megfigyelésére. Az EU elismerését fejezte ki a hatóságoknak a választások magas színvonalú lebonyolítása miatt, és arra ösztönözte a legfelsőbb választási bíróságot, hogy vegye figyelembe az uniós választási szakértői misszió ajánlásait, így például azt, hogy saját szervezetén belül válassza szét az adminisztratív és az igazságszolgáltatási feladatokat. A salvadori hatóságokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd keretében az EU olyan emberi jogi kérdéseket vitatott meg, mint a migránsok gyermekeinek válságos helyzete, a politikai bizonytalanság, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális jogok. Az EU emellett nyomatékosította a nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítésének fontosságát, így a Római Statútum és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához csatolt Második Fakultatív Jegyzőkönyv ratifikálását. E jegyzőkönyvet mostanra jóváhagyta az ország, és a Római Statútum megerősítése terén is történt némi előrelépés, a jogalkotó nemzetgyűlés megtárgyalta az arra vonatkozó törvénytervezetet. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
361
HU
Az EU a halálbüntetés elleni világnapon és az emberi jogok világnapján nyilatkozatokat adott ki és rendezvényeket szervezett az uniós tagállamokkal együttműködésben. Emellett üzenetet fogalmazott meg a nők elleni erőszak, az LMBTI-jogok, a kisebbségek, az emberkereskedelem, a migráns gyermekek, a veszélyeztetett helyzetű fiatalok, valamint az alkotmány által még mindig engedélyezett halálbüntetés eltörlésének – a háború esetére is kiterjedő – szükségessége témájában. Az EU 2014-ben folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, többek között konzultációt folytatott velük a pályázati felhívások közzétételét megelőzően. Emellett találkozókat szervezett az emberjog-védőkkel, a Salvadorban működő nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, valamint az emberijog-védő hivatallal. Salvador a közép-amerikai országokkal együtt üdvözölte a 2014 júliusában elfogadott, az állampolgári biztonságra vonatkozó uniós stratégiát. A pénzügyi együttműködést illetően Salvador kedvezményezettje az EIDHR-nek, a finanszírozott projektek pedig az emberijog-védő szervezetek megerősítését, valamint az áldozatoknak és a tanúknak nyújtott sürgősségi segítségnyújtást célozzák. Emellett az EU folytatta a Salvadornak nyújtott pénzügyi támogatást a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül is, és ezen belül pályázati felhívást tett közzé a nők jogait védő szervezetek támogatására, valamint a börtönben levő nők rehabilitációját célzó munkára.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
362
HU
Grenada Az EU különböző fórumokon folytatta az együttműködést Grenadával az emberi jogi és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, így a halálbüntetés, a börtönkörülmények, a szexuális visszaélések, a családon belüli erőszak és az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetés kérdésében. Az EU a Grenadával folytatott politikai párbeszéd során következetesen kérte a halálbüntetés eltörlését, valamint azon jogszabályok hatályba léptetését, amelyek védelmet biztosítanak a szexuális irányultság, a nemi identitás és az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Az EU más nemzetközi szervezetekkel karöltve arra ösztönözte a 2014-ben létrehozott alkotmányos felülvizsgálati bizottságot, hogy ajánlja az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot tiltó és büntető jogszabályok hatályon kívül helyezését, a büntető törvénykönyvben is; jelentse ki, hogy a nemzeti jogszabályokban a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő hátrányos megkülönböztetés törvényellenes; továbbá vezessen be és érvényesítsen olyan politikákat és kezdeményezéseket, amelyek útján felszámolható ez a fajta diszkrimináció. A halálbüntetés eltörlése ugyan nem kimondott célja az alkotmányos reformnak, ugyanakkor Grenada elismeri a de facto moratórium létezését. A legutolsó kivégzésre 1978-ban került sor, és legutóbb 2002-ben szabtak ki halálbüntetést az országban. Augusztusban Grenada megerősítette a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
363
HU
Guatemala Az EU Guatemalával fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok és a demokrácia terén a következő célkitűzéseket igyekszik megvalósítani: az igazságügyi rendszer megerősítése; a nemzetközi egyezmények megerősítésének és teljes körű végrehajtásának előmozdítása; a társadalmi konfliktusok csökkentése; a nők ellen elkövetett gyilkosságokra és a velük szembeni erőszakra vonatkozó meglévő jogi keret érvényesítésének támogatása; valamint az emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok megerősítése. 2014-ben az EU úgy folytatta a munkát ezeken a területeken, hogy bevezetett egy speciális megfigyelő rendszert, találkozókat tartott a civil társadalommal, a magánszektorral, az emberijog-védőkkel és a kormánnyal, illetve politikai párbeszédet folytatott. Az emberijog-védők éves találkozójára novemberben került sor. Az EU küldöttsége több intézkedést hozott az ún „szűrőcsoport” megerősítésére is. Ez az EU, az uniós tagállamok, Norvégia és Svájc által koordinált olyan belső mechanizmus, amelynek célja az emberijog-védőkkel szembeni fenyegetések és támadások legeklatánsabb példáinak nyomon követése és adott esetben a megfelelő együttes intézkedések meghozatala. A egyesülési szabadság terén fennálló igen komoly problémák miatt 2014 szeptemberében ILOmisszióra került sor, amely négy sürgősen kezelendő kihívásra hívta fel a figyelmet: a szakszervezeti tagok ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálása, a védelmükben hozott intézkedések elfogadása, jogalkotási reformok végrehajtása és az egyesülési szabadságra vonatkozó kampány indítása. A kormány erőfeszítéseit látva az 1948. évi 87. sz., az egyesülési szabadságról szóló ILO-egyezmény Guatemala általi figyelmen kívül hagyását vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozatot az ILO igazgatótanácsának 2015 márciusi ülése elé terjesztették.
2014 során az EU folytatta az ILO-val az együttműködést, amelynek keretében előmozdította az egyesülés szabadságát és a társadalmi párbeszédet Guatemalában. Emellett a hatóságokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd során az EU ismételten kérte a következőket: a nemzetközi előírásoknak megfelelő jogállamiság; az emberijog-védők védelme; a párbeszéd mechanizmusainak megerősítése; a Római Statútum végrehajtása; az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelést részleteiben követő intézkedések meghozatala és végrehajtása; a halálbüntetés eltörlése; az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vonatkozó határozatainak támogatása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
364
HU
Az EU emellett hangsúlyozta a bírói függetlenség fontosságát, és folytatta a belső fegyveres konfliktus során emberi jogi jogsértéseket elkövető személyek elleni bírósági eljárások nyomon követését. Az EU több olyan kiemelt jelentőségű ügyet követett nyomon, amelyek emberijogvédőket ért támadásokkal és a társadalmi konfliktussal voltak kapcsolatosak, és finanszírozta az Acción Ciudadana által végrehajtott nemzeti kampányt, amely azzal a céllal született, hogy előmozdítsa az átláthatóságot a közigazgatásban. Márciusban az EU együttes nyilatkozatot adott ki a nemzeti és nemzetközi érdekelt felekkel közösen, amelyben támogatását fejezte ki a jogállamiság és a bírói függetlenség iránt a bírói kinevezések és a főügyészi hivatal betöltésének apropóján. Guatemala a többi a közép-amerikai országgal együtt üdvözölte a 2014 júliusában elfogadott, az állampolgári biztonságra vonatkozó uniós stratégiát. Az év során az EU erősítette a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédet, és több emberi jogi konzultációt tartott és tájékoztatási célú rendezvényt szervezett. A civil társadalmat bevonta az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás végrehajtásába, a regionális integrációs folyamatokba és a GSP+ keretében végzett ellenőrzésbe, és párbeszédet kezdeményezett minden fontosabb szakszervezeti szövetséggel. A pénzügyi együttműködést illetően Guatemala támogatásban részesül az EIDHR-ből. Ennek keretében olyan projektek kerülnek megvalósításra, amelyek célja a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem, az emberijog-védők, a gyermekek és a serdülők védelmének megerősítése, valamint az emberijog-védőkről szóló uniós útmutatás szélesebb körű fordításának és terjesztésének biztosítása. A politikai és pénzügyi támogatást az EU kiterjesztette a guatemalai büntetlenség ellen küzdő, az ENSZ által támogatott nemzetközi bizottság (CICIG), valamint az emberi jogokat és a társadalmi befogadást előmozdító egyéb szervezetek munkájára is. Guyana Guayana demokráciája egyelőre instabil, de a konszolidálódás útján van. Az ország lakossága etnikai és vallási szempontból is sokszínű. Történt némi előrelépés a belső kapacitásépítés terén a kormányzati infrastruktúra és a gazdaság több ágazata vonatkozásában. A Guayanával fennálló kapcsolatai keretében az EU a családon belüli erőszakot (ideértve a szexuális erőszakot is), a gyermekbántalmazást és az LMBTI-jogok helyzetét tartja a legégetőbb emberi jogi kihívásnak. A távoli bányászvidékeken emellett továbbra is igen komoly problémát jelent az emberkereskedelem, valamint a nők és a leánygyermekek prostituálása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
365
HU
Bár az ország de facto moratóriumot alkalmaz a halálbüntetésre, az még mindig benne van az alkotmányban. A halálbüntetés eltörlése szerepelt a Guayana és az EU közötti politikai párbeszéd napirendjén, amelyre a Cotonoui Megállapodás 8. cikke alapján, februárban került sor. A guayanai kormány nyilvános konzultációt hirdetett meg a kérdésről. Az EU továbbra is támogatja a civil társadalmi szervezeteket a „Nem állami szereplők és helyi hatóságok” program és az EIDHR tematikus költségvetési sorai keretében. 2014-ben több programot is finanszírozott az EU, amelyek többek között arra irányultak, hogy támogatást biztosítsanak a családon belüli és a szexuális erőszak áldozatainak, biztosítsák az LMBTI-jogok védelmét, növeljék az amerikai indiánok szerepvállalását, valamint megerősítsék a sajtót és a műsorszolgáltatást az emberi jogok és a demokratikus fejlődés előmozdításának, valamint a nyilvános párbeszédnek és a civil társadalmi szerepvállalásnak a szolgálatában. Haiti Az EU számára az emberi jogok és a demokrácia kiemelt prioritást jelentenek a Haitivel fennálló kapcsolatai keretében. Ez konkrétan a következőket jelenti: a demokrácia és a demokratikus intézmények megerősítése; a jogállamiság előmozdítása; a nők jogai, ideértve a nemi alapú erőszak problémájának kezelését is; gyermekek jogai, ideértve a házi rabszolgaságban tartott gyermekek (Restavek) helyzetét; a diszfunkcionális igazságügyi rendszer és az elfogadhatatlan börtönkörülmények javítása; az emberi jogokat előmozdító civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők erősítése.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
366
HU
A haiti kormánnyal és egyéb érintett intézményi szereplőkkel folytatott politikai párbeszéd kontextusában az EU ismételten sürgette a régóta esedékes helyhatósági és törvényhozási választások mielőbbi megtartását. A választásokat azért halasztották el, mert a szenátus blokkolta a módosított választási törvényt, aminek hátterében az ideiglenes választási tanács összetételének megváltoztatását és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelő, illetve egyéb problémákat sérelmező hangok álltak. A választások megszervezésének céljára az EU 5 millió euróval járult hozzá ENSZ Fejlesztési Programja által kezelt közös alaphoz. Az intézményi kapacitás építésének támogatása keretében az EU három projektet finanszírozott a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül. A projektek végrehajtásáért a Club de Madrid, a demokrácia és a választási segítségnyújtás nemzetközi intézete (IDEA), illetve az ENSZ Fejlesztési Programja felelt, céljuk pedig a magas szintű tanácsadás, az intézményközi párbeszéd elősegítése, valamint a politikai pártok és a bírói kar működésének megerősítése volt. Haiti 2014-ben több nemzetközi emberi jogi eszközt is ratifikált, így például a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról, valamint a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyveit. Haiti emellett csatlakozott a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló jegyzőkönyvhöz is. Októberben Haiti jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 112. ülésszakára a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának végrehajtásáról. Ugyanakkor több komoly probléma továbbra is fennáll, amelyek megoldása sürgős korrekciós intézkedéseket kíván. A következők tartoznak ide: a bűnüldöző hatóságok által alkalmazott túlzott erőszak és a hatalommal való visszaélés büntetlenül hagyása; a rendkívül rossz őrizeti körülmények és az elhúzódó előzetes letartóztatás (a börtönben fogva tartott személyek mintegy 75 %-a előzetes letartóztatásban van); a rosszul működő igazságügyi rendszer; az emberkereskedelem; a nők és a gyermekek jogainak széles körű megsértése, ideértve a nemi alapú erőszakot és a házi rabszolgaságban tartott gyermekek helyzetét; valamint a súlyos gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek. Az intézményi kapacitás elégtelensége és a forráshiány továbbra is komoly akadályt jelent a meglévő és az új emberi jogi jogszabályok végrehajtásában.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
367
HU
Az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalommal, hogy menetrendet dolgozzon ki a civil társadalmi szervezeteknek az uniós tevékenységekbe való minél szélesebb körű bevonására, illetve a haiti hatóságokkal szembeni érdekérvényesítési kapacitásuk javítására. Az EIDHR keretében 2014-ben hat új projekt finanszírozásáról döntött az EU, emellett pedig három nem kormányzati szervezet részesült különleges EIDHR-támogatásban (kis összegű, vissza nem térítendő támogatásban), biztonságuk megerősítése érdekében, miután fenyegetéseket kaptak. Honduras A Honduras és az EU közötti kapcsolatok keretében az EU emberi jogi és demokráciához kapcsolódó célkitűzései között szerepel a jogállamiság, illetve az emberi jogok előmozdítását szolgáló nemzeti rendszer megerősítése, valamint az emberijog-védők és a kiszolgáltatott csoportok védelme. 2014-ben az EU folytatta az emberi jogi és demokráciával kapcsolatos megbeszéléseket Hondurasszal, méghozzá különböző formákban, többek között a fejlesztési és együttműködési politikai párbeszéd keretében. Hondurasban a helyzet továbbra is aggasztó, ugyanis folytatódnak az emberijog-védők és a kiszolgáltatott csoportok elleni támadások, erőszak és zaklatás. Az EU és Honduras közötti rendszeres politikai párbeszéd keretében megvitatott témák között mindig helyt kapnak az olyan kulcskihívások, mint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek, az emberölési ráta, az államigazgatási körökben tapasztalható korrupció és a büntetlenség kiugróan magas szintje. Juan Orlando Hernández hondurasi elnök októberben Brüsszelben tett látogatása során az EU hangsúlyozta az emberi jogok, a biztonság és az igazságügyi reformok fontosságát. A kormány kifejezte, hogy kész az említett kulcskihívásokat kezelni és együttműködni a nemzetközi közösséggel, és üdvözölte a 2014 júliusában elfogadott, az állampolgári biztonságra vonatkozó uniós stratégiát. A 2013. végi általános választásokat követően az EU választási megfigyelő missziója 2014. februárjában kiadta zárójelentését, amely számos ajánlást tartalmazott, többek között a választási reformra vonatkozóan. Az EU küldöttsége egész évben figyelemmel kísérte a helyzetet és novemberben sajtóközleményt adott ki a választási reform országos vitájának keretében, emlékeztetve az uniós választási megfigyelő misszió ajánlásaira, valamint annak fontosságára, hogy az inkluzív, részvételen alapuló és átlátható demokratikus folyamatokról az érintett felek vitát folytassanak.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
368
HU
Az egyéb jelentős fejlemények között sorolható fel, hogy a kormány hivatalos kérelmet terjesztett be az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalához tartozó országos iroda létrehozására. Szintén megemlítendő az a fiatalokat érintő migrációs válság, amely júniusban ütötte fel a fejét, és amelynek rendezése érdekében adományozói koordinációs kezdeményezések születtek (júliusban Hondurasban nemzetközi migrációs konferenciát tartottak). Az EU 2014-ben intenzívebbé tette az emberi jogokról és a demokráciáról a civil társadalommal folytatott párbeszédet, és ennek keretében létrehozta a „Grupo ENLACE” nevű platformot, valamint kidolgozta a civil társadalommal folytatandó együttműködés menetrendjét, amelynek részét képezi többek között annak megvitatása is, hogy Honduras-t kiválasszák-e az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés 2015-ös fordulójára. A pénzügyi együttműködést illetően Honduras kedvezményezettje az EIDHR-nek, amelynek keretében pályázati felhívás készült az emberijog-védők támogatására és az emberi jogok terén a társadalmi ellenőrzés erősítésére. Honduras emellett kedvezményezettje a vonatkozó kétoldalú programoknak, így az EuroJusticia programnak, az emberi jogok támogatására irányuló projektnek, valamint a migránsok jogainak előmozdítását célzó civil társadalmi fellépésnek. Jamaica Az EU emberi jogi prioritásai Jamaica tekintetében 2014-ben a következők voltak: a halálbüntetés eltörlésére irányuló munka folytatása; a biztonsági erők által elkövetett állítólagos szabálytalanságok kérdésének kezelése; a szexuális irányultság alapján történő diszkrimináció elleni küzdelem és az LMBTI személyekkel szembeni bánásmód javítása; az őrizeti körülmények javítása, elsősorban a gyermekek esetében; a bebörtönzött személyek rehabilitációja; valamint a nők és gyermekek jogainak előmozdítása, ideértve az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést is. Jamaicában gyilkosságért továbbra is kiszabható halálbüntetés, ugyanakkor annak alkalmazására vonatkozóan 1988 óta de facto moratórium van érvényben. Novemberben Jamaica a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló legújabb ENSZ határozat ellen szavazott. A rendőrség által elkövetett szabálytalanságok továbbra is komoly aggodalomra adnak okot a Jamaicában működő emberi jogi aktivisták számára. Bár történt némi előrelépés, 2014-ben például a rendőrség által halálosan megsebesített személyek száma felére csökkent, ilyen esetek még mindig riasztóan gyakran fordulnak elő.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
369
HU
Az EU rendszeresen vitat meg emberi jogi kérdéseket Jamaica kormányával, és az emberi jogok témaköre a Cotonoui Megállapodás 8. cikke szerinti, EU és Jamaica közötti politikai párbeszéd novemberben megrendezett második fordulóján is kiemelt helyen szerepelt. Az év során az EU arra ösztönözte Jamaicát, hogy erősítse meg a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, valamint a még meg nem erősített egyéb kulcsfontosságú emberi jogi egyezményeket, és hajtsa végre a 2010es időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott, egyelőre nem teljesített ajánlásokat. 2014 során az EU számos tevékenység és partnerség formájában igyekezett előmozdítani az emberi jogokat, többek között támogatta a Független Nyomozási Bizottságot, amely az állam képviselői által elkövetett állítólagos túlkapásokat és visszaéléseket vizsgálja. Támogatta emellett a legfontosabb nem kormányzati szervezeteket, amelyek őrizetben levő gyermekekkel, börtönrehabilitációval, szülői feladatokkal kapcsolatos tanácsadással, életvezetési tanácsadással és szociális készségek fejlesztésével, modernizációval, LMBTI-jogokkal, emberi jogi képzéssel és érdekérvényesítéssel foglalkoznak. Az EU elindította az „Igazság, Biztonság, Elszámoltathatóság és Átláthatóság” elnevezésű programot, amelynek célja, hogy megerősítse a kormányzást és a felügyeletet a biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazatban. A kormánnyal partnerségben az EU 2014-ben a 11. EFA keretében jelentős támogatást nyújtott Jamaicának az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására, elsősorban a nők és a gyermekek számára. Az EU partnerként vett részt olyan oktatási csoportokban, amelyek célja a szexuális úton terjedő betegségek veszélyeivel kapcsolatos figyelemfelhívás és ismeretterjesztés, valamint a biztonságos szex és az azzal összefüggő magatartásbeli változás előmozdítása volt. Az EU emellett társult az UNICEF-hez egy olyan gyermekjogi eszköztár kifejlesztésében, amelyet a gyermek jogairól szóló egyezmény 25 évfordulójának alkalmából vezettek be. Az EU emellett támogatta a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepvállalásának növelését, és ennek érdekében számos tevékenységet indított az országban. Mexikó Mexikóval fennálló kapcsolataiban az EU az emberi jogok legsúlyosabb megsértései mögött húzódó kulcskérdésekre koncentrál: a büntető igazságszolgáltatási rendszerre, ideértve a büntetlenséget, a kínzást, az önkényes őrizetbe vételt, a katonai igazságszolgáltatást, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a bírói kar függetlenségét is; a nemi alapú erőszakra; az emberijog-védők és az újságírók megfenyegetésére; valamint a kiszolgáltatott csoportok (különösen az őslakos népcsoportok és a bevándorlók) jogaira. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
370
HU
Mexikó továbbra is komoly közbiztonsági kihívásokkal küzd, de az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem is nagy kihívást jelent az ország számára. Szeptemberben 43 diák tűnt el a Guerrero állambeli Igualában, akiket feltételezetten meggyilkoltak. Az eseményt követően az ország egészében tömegtüntetéseket szerveztek, ami egyértelműen azt mutatta, hogy Mexikóban mélyen gyökerező probléma a büntetlenség és a korrupció. Az esemény elhomályosította a jelenlegi szövetségi kormány gazdasági reformtörekvéseit is. A kormány azzal reagált, hogy egyrészt a rendőri erők reformjára irányuló, másrészt Mexikó leghátrányosabb helyzetű államainak gazdasági fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket indított. A negyedik EU–Mexikó magas szintű emberi jogi párbeszédre márciusban, Brüsszelben került sor. A rendezvényre az emberi jogi EUKK és a mexikói külügyminiszter elnökletével került sor. Keretében egy számos résztvevőt számláló civil társadalmi szeminárium is megrendezésre került, amelynek ajánlásait a párbeszéd során különböző nem kormányzati szervezetek ismertették. Az EU és Mexikó egyaránt elkötelezte magát a terrorizmus elleni küzdelem, a szervezett bűnözés, a nők elleni erőszak és a nemi alapú megkülönböztetés ellen. Az EU mexikói küldöttsége az uniós tagállamokkal együtt három helyi vonatkozású nyilatkozatot adott ki 2014-ben. Februárban elítélték Gregorio Jiménez újságíró meggyilkolását, amely Veracruz államban történt; júniusban nyilatkoztak Jorge Torres Palacios újságíró meggyilkolása kapcsán, amelyet Guerrero államban követtek el; októberben pedig annak kapcsán fogalmaztak meg nyilatkozatot, hogy 43 diák eltűnt, és 22 személyt pedig bírósági eljárás nélkül kivégeztek Tlatlayában. Az Európai Parlament októberben rendkívüli vitát tartott, majd állásfoglalást fogadott el, amelyben a 43 diák eltűnésével kapcsolatos aggodalmait fogalmazta meg, és az állami intézmények, az emberi jogok és a szervezett bűnözés elleni küzdelem megerősítésének fokozott uniós támogatására szólított fel. Az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, és ennek keretében márciusban megtartotta a civil társadalmi szervezetek második szemináriumát. Az EU küldöttsége a civil társadalmi kapcsolatokért felelős emberi jogi állandó munkacsoporton keresztül megerősítette kapcsolatát a nem kormányzati szervezetekkel. A munkacsoport 2014-ben három rendes ülést tartott: februárban, májusban és novemberben. Az emberijog-védőkről szóló helyi iránymutatások alapján az EU küldöttsége és a tagállami missziók folytatták a rendszeres kapcsolattartást az emberijog-védőkkel. Helyszíni látogatásokra került sor Chiapas és Chihuahua államokban, és találkozókat szerveztek a külügyminisztérium, a belügyi, illetve a bevándorlásügyi minisztérium szövetségi hatóságainak magas szintű képviselőivel.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
371
HU
Az EU szoros figyelemmel kísérte a 2010-ben Oaxaca-ban meggyilkolt Jyri Jaakkola emberijogvédőket támogató finn állampolgár ügyében történt fejleményeket. Az EU küldöttsége júniusban Finnország mexikói nagykövetségével szoros együttműködésben segített megszervezni a találkozókat a Mexikóba látogató európai parlamenti képviselők számára, valamint novemberben az áldozat szülei és ügyvédei számára, hogy nyomon követhessék a Jyri Jaakkola halálának ügyében folytatott nyomozást és nyomást gyakoroljanak az illetékes hatóságokra, hogy tegyenek meg mindent az ügy megoldása érdekében. Ami a többoldalú együttműködést illeti, az EU és Mexikó 2014-ben is konstruktív együttműködést folytatott a New York-ban, Genfben és Mexikóvárosban tartott konzultációk formájában. Az Emberi Jogi Tanács március ülésszakán Mexikó válaszolt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során 2013 októberében megfogalmazott ajánlásokra. Mexikó a 176 ajánlásból 166-ot fogadott el, és azokat beépítette a nemzeti emberi jogi programba. Aggodalomra ad azonban okot, hogy elutasította a több állam jogában szereplő, „arraigo” néven ismert, vádemelés előtti őrizetre vonatkozó rendelkezések eltörlését, még akkor is, ha az ilyen őrizetek alkalmazásának a gyakorisága csökkent. A politikai prioritásokat az EU a kétoldalú Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), valamint a nem állami szereplőkre vonatkozó eszköz keretében nyújtott finanszírozással támogatta. A fejlesztési együttműködési eszközből finanszírozott „Social Cohesion Laboratory II” (Társadalmi kohéziós laboratórium II.) elnevezésű, 2014-ben elindított projekt jelentős emberi jogi komponenst tartalmaz, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés is nagy hangsúlyt kap benne. A projekt kiemelten foglalkozik a következő kérdésekkel: nemi alapú erőszak, az erő jogtalan alkalmazása, az emberijog-védők és újságírók védelme, az őslakos népcsoportok jogai, valamint a büntető igazságügyi rendszer reformjának támogatása. Az EIDHR keretében nyújtott támogatás olyan projekteket céloz, amelyek többek között az emberijog-védők által végzett munka eredményességének növelésére irányulnak, azáltal, hogy támadás vagy fenyegetés esetén védelmet és segítséget nyújtanak, valamint biztosítják az események rögzítését. A nem állami szereplőkre vonatkozó eszköz keretében júniusban helyi pályázati felhívást tettek közzé a nem kormányzati szervezetek támogatására, a civil társadalom – mint a tanácsadásnak, a párbeszédnek, valamint a közpolitikák és a nemzeti stratégiákkal kapcsolatos gyakorlatok nyomon követésének és értékelésének egyik szereplője – kapacitásainak és szerepének megerősítésére, továbbá a nem állami szereplők számára a közpolitikák, valamint a közbiztonság és a büntetésvégrehajtás területén alkalmazott gyakorlatok végrehajtásában és nyomon követésében való részvétel megkönnyítésére.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
372
HU
Nicaragua Az EU a Nicaraguával fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok és a demokrácia terén az alábbi célkitűzéseket követi: a nemi alapú erőszak kezelését szolgáló nemzeti keret megerősítése; egy olyan szabad civil társadalom ösztönzése, amely aktívan részt vesz az emberi jogok előmozdításában és védelmében, és képes ténylegesen bekapcsolódni a nemzeti fejlesztési menetrendről szóló politikai vitába; a jogállamiság megerősítését szolgáló erőfeszítések támogatása (átláthatóság, hatékonyság, elszámoltathatóság); a legkiszolgáltatottabb csoportok szociális jogainak, illetve az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jogának előmozdítása a fejlesztési együttműködés révén; valamint a kapacitásépítést és a fiatalok társadalmi tudatosságának növelését célzó kezdeményezések támogatása; 2014-ben folytatódott az e témákkal kapcsolatos munka. Különös hangsúlyt kapott Nicaragua időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése és a civil társadalommal folytatott párbeszéd megerősítése. Az EU nyomatékosította, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az olyan kulcsfontosságú kérdéseknek, mint az átláthatóság, a jó kormányzás megerősítése, a hatalmi ágak szétválasztásának előmozdítása, illetve a választási kérdések. Az EU megvizsgálta a katonai törvénykönyv nemrégiben jóváhagyott reformját és a nemzeti rendőrségről szóló új törvényt, valamint a stratégiai infrastrukturális projekteknek a szociális és környezeti jogokra kifejtett lehetséges hatásait. Az EU emellett szoros figyelemmel kísérte az ország északi részében a polgárok biztonságát érintő eseményeket, és hangsúlyozta azok átlátható kivizsgálásának és a független bírósági eljárásoknak a fontosságát. Végül kiemelt figyelmet szentelt az őslakos népcsoportok jogaival, valamint az eljárás alatt álló, illetve már elítélt fogvatartottak jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos helyzetnek, továbbá az országban jellemző börtönkörülmények nyomon követésének. A pénzügyi együttműködést illetően az EU EIDHR eszközén és a „nem állami szereplők és helyi hatóságok” tematikus programon keresztül továbbra is támogatta az emberi jogok előmozdítását. 2014-ben két új projektet hagytak jóvá, amelyek célja többek között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőségről folytatott oktatás. A már folyamatban levő egyéb, összesen 16 EIDHR-projekt a következő kérdések köré épült: a polgárok szerepvállalása, fiatalkorúak helyreállító igazságszolgáltatása, az emberi jogok előmozdítása célzottan a karibi térségben, a nők jogai és az LMBTI személyek jogai. 2014-ben összesen 50 projekt végrehajtására került sor a „nem állami szereplők és helyi hatóságok” tematikus program keretében, amelyek legtöbbje a gazdasági és szociális jogokkal volt kapcsolatos.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
373
HU
Az év során az EU a nemzeti együttműködési és koordinációs mechanizmus keretében aktívan részt vett a nemzeti rendőrséggel a biztonságot és a jogállamiságot érintő adományozói tevékenységek összehangolásában, és szükség szerint az egyéb technikai szintű adományozói koordinációs fórumokon is foglalkozott emberi jogi kérdésekkel. Panama A Panamával fennálló kapcsolatai keretében az EU emberi jogi és demokráciával kapcsolatos célkitűzései a következőkre terjednek ki: az őslakos népcsoportok jogainak támogatása, a fogvatartási körülmények javítása, a civil társadalommal folytatott együttműködés, a nemzetközi emberi jogi mechanizmusok előmozdítása és az uniós koordináció erősítése. A 2014-es események között említhetjük meg az uniós diplomaták találkozóját a panamai börtönök rendszerének igazgatójával, ahol a diplomaták a börtönkörülményekkel, és különösen a higiénia hiányával, a vízhiánnyal, az élelmiszerhiánnyal, illetve a gyenge minőségű élelmiszerekkel, valamint az orvosi ellátás hiányával kapcsolatos fenntartásaikat fogalmazták meg. Emellett további egyéb találkozókra is sor került különböző civil társadalmi szervezetekkel és emberijog-védőkkel. A pénzügyi együttműködést illetően jelenleg két uniós finanszírozású kétoldalú program célozza a fent említett problémák kezelését. A társadalmi kohézió támogatását szolgáló program, amelyet a társadalmi fejlődés minisztériuma hajt végre, olyan tevékenységeket takar, amelyek célja az őslakos népcsoportok és szervezetek támogatása, így például az AMUNIKA – a Ngöbe-Buglé terület településeit tömörítő csoport – technikai szintű megerősítése. Ez a program közvetve azt is célozza, hogy a helyi projektek finanszírozásának decentralizálása révén védelmet biztosítson az ország legszegényebb régióiban élő közösség gazdasági és szociális jogainak. Az EU 2014-ben új kétoldalú programot indított az EU a panamai biztonsági együttműködésre irányulóan (SECOPA néven), amelynek célja, hogy a panamai biztonsági ágazat reformja tekintetében alkalmazott átfogó, kiegyensúlyozott és emberijogi-központú megközelítésre építve javítsa az együttélést és a polgárok biztonságát. A program segít majd megerősíteni az ügyészi szolgálatot és a büntetés-végrehajtási rendszer reformját, összhangban az emberi jogokkal és a nemzetközi előírásokkal, és előmozdítja a fiatalkorú bűnözők rehabilitációját és társadalmi visszailleszkedését is. 2014 során az EU a SECOPA keretében és egyéb fórumokon aktívan részt vett a biztonságra és a jogállamiságra vonatkozó adományozói tevékenységek összehangolásában. A panamai civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek részesülhetnek az EIDHR keretében nyújtott támogatásból, bár 2014-ben nem volt olyan projekt, amelyet ebben a finanszírozási formában hajtottak volna végre. Megkezdődtek ugyanakkor az előkészületek egy új, 2015-ben indítandó pályázati felhívásra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy új projekteket finanszírozzanak az országban.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
374
HU
Paraguay Az EU Paraguayjal fennálló kapcsolataiban az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós célkitűzések a következők: az igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási rendszerek működésének javítása; az emberi jogok intézményesítése; a gyermekek jogainak védelme, a nők helyzete; az LMBTI közösség; az őslakos népcsoportok helyzete; az emberkereskedelem elleni küzdelem; a környezeti jogok tiszteletben tartása. Az EU 2014-ben különböző fórumokon és formákban folytatta az e kérdésekkel kapcsolatos munkát, így többek között az EU–Paraguay Vegyes Együttműködési Bizottság novemberi ülésén, valamint az általános vámkedvezményrendszerrel összefüggésben az emberi jogi egyezmények végrehajtásának nyomon követése révén. A pénzügyi együttműködést illetően az EIDHR keretében az EU támogatta az őslakos nőket, az emberkereskedelem elleni küzdelmet, valamint a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott éves emberi jogi helyzetértékelések összeállítását és terjesztését. Miután az előző évben az EIDHR keretében pályázati felhívást tettek közzé, további projektek kerültek kidolgozásra, amelyek célja a nők jogainak és az ország nyugati régiójában (Chaco) élő őslakos közösségek jogainak a támogatása, valamint a választási rendszer megfigyelésében betöltött civil társadalmi szerep ösztönzése. Az EU Paraguaynak juttatott, 2014–2020-as időszakra szóló kétoldalú fejlesztési támogatásának egyik legkiemeltebb területe a demokrácia, a szerepvállalás és az intézmények megerősítése. Peru Az EU Peruval fennálló kapcsolatainak keretében az EU emberi jogi vonatkozású és demokráciával kapcsolatos prioritásai a következők: a 2014. júliusi nemzeti emberi jogi cselekvési terv nyomon követése; az őslakosok népcsoportok jogai, valamint az őslakos népcsoportokkal folytatott előzetes konzultációról szóló törvény végrehajtása; az igazságtételi és megbékélési bizottság ajánlásai; a gazdasági és szociális jogok; a gyülekezésszabadság; az emberijog-védők; a nők jogai; az emberkereskedelem, valamint a gyermekmunka.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
375
HU
A Peruval folytatott emberi jogi párbeszéd 2014 során intenzívebbé vált: júliusban sor került az első hivatalos technikai jellegű megbeszélésre, amely kiegészítése volt az éves magas szintű párbeszéd keretében folytatott megbeszéléseknek. A megvitatott kérdések között szerepelt a demokratikus rendszer, a munkajogi helyzet, a vállalati szociális felelősségvállalás előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a megbékélési politikák, valamint a jogsértés áldozatául esett személyek igazságszolgáltatáshoz való joga, illetve a társadalmi befogadás. Az EU folytatja a munkát annak érdekében, hogy a párbeszédet hivatalos hatáskör-meghatározás útján intézményesítse. Az uniós misszióvezetők és Andris Piebalgs fejlesztési biztos júniusban, illetve júliusban Ayacuchóba látogattak, amely a Sendero Luminoso („Fényes Ösvény”) nevű gerillaszervezet erőszakos tevékenysége által leginkább érintett régió. A látogatás új politikai lendületet adott az igazságtételi és megbékélési bizottság ajánlásainak végrehajtása körüli, régóta húzódó vitának. Az EU és Németország pénzügyi támogatást nyújt a Lugar de Memoria nevű limai múzeumnak, amely az áldozatoknak állít emléket. Az EU küldöttsége szoros kapcsolatot tartott fenn a civil társadalmi szervezetekkel, az ombudsman hivatalával és a kormányzati szervekkel, amelyekkel vitát folytatott az emberi jogi helyzetről, az emberijog-védők helyzetéről és az őslakos népcsoportokról. A küldöttség fenntartásainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szeptemberben – a feltételezések szerint illegális fakitermelők – megöltek négy őslakos vezetőt, ami szélesebb összefüggésben a telekkönyvezés, a bányászat és az erdészeti koncessziók, illetve az illegális kereskedelem és a korrupció kérdését veti fel. Az év során finanszírozott perui emberi jogi projektek a következőket célozták: az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása a kiszolgáltatott népcsoportok számára, a társadalmi konfliktusok enyhítése demokratikus eszközökkel, az erőszak és a szexuális irányultságon alapuló vagy faji hovatartozáson alapuló megkülönböztetés csökkentése, valamint a nők politikai szerepvállalásának növelése. Peru 2014 során is megbízható partner volt a nemzetközi fórumokon, az ENSZ Közgyűlésén és az Emberi Jogi Tanácsban (amelynek Peru 2014-ben tagja volt) egyaránt az uniós állásponthoz közel álló módon szavazott. Peru egyike volt az őslakos népekről szóló első nemzetközi konferencia előmozdítóinak, az ENSZ 20. éghajlatváltozási konferenciájának házigazdájaként pedig felhívta a figyelmet az őslakos közösségek szerepére, amelyek a megállapodásban teljes jogú félként vesznek részt.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
376
HU
Saint Kitts és Nevis Az EU és a Saint Kitts és Nevis között fennálló kapcsolat keretében az emberi jogi és a demokrácia tekintetében irányadó uniós prioritások a következők voltak: a nemzeti biztonság és a polgárok biztonsága helyzetéhez kapcsolódó védelmi jogok szavatolása; a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés; a társadalomban előforduló erőszak kezelése; valamint a testi fenyítés és a halálbüntetés alkalmazása. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a börtönök és fogdák túlzsúfoltak, és azokban embertelen körülmények uralkodnak. Az EU támogatja a védelem, a biztonság és a szociális védelem területére irányuló szakpolitikai és intézményi reformokat. Ezzel összefüggésben emberi jogi politikai párbeszédet folytat az országgal. Saint Kitts és Nevis utoljára 2008-ban alkalmazta a halálbüntetést, azonban nincs érvényben moratórium. A Halálbüntetés Elleni Világkoalíció adatai szerint jelenleg hét személy van az országban, akikre halálbüntetést szabtak ki. A kormány úgy véli, hogy a társadalmi kontextus és a növekvő bűnözési ráta miatt rendkívül nehéz lenne a lakosság számára azt megindokolni, ha a bíróságok nem élhetnének ezzel a büntetési lehetőséggel. Az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat továbbra is illegális az országban. Saint Lucia Az EU különböző fórumokon folytatta az emberi jogi és a demokratikus kérdéseket érintő megbeszéléseket Saint Luciával. E kérdések között szerepelt a halálbüntetés, a családon belüli erőszak, az LMBTI személyek jogai, a gyermekbántalmazás, a rendőri brutalitás és a csoportosan elkövetett erőszak. Az EU a politikai párbeszéd során következetesen kérte a halálbüntetés eltörlését, a rendőrség elszámoltathatóságának növelését, valamint azon jogszabályok érvényesítését, amelyek védelmet biztosítanak a szexuális irányultság, a nemi identitás és az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat alapján történő megkülönböztetéssel szemben. Az ország fenntartja a halálbüntetést gyilkosság és hazaárulás vádja esetén, ugyanakkor 2002 óta e bűncselekmények sem vonnak maguk után kötelezően halálbüntetést. Bár a kormány lépéseket tett a visszaélést elkövető tisztviselők bíróság elé állítása érdekében, a rendőrök ellen folytatott vizsgálati eljárások hosszadalmasak, nehézkesek és gyakran eredménytelenek. Amikor néha egy-egy ügy el is éri a tárgyalási fázist, az gyakran felmentéssel zárul, ami de facto büntetlenséget sugall. Nem történt sok előrelépést a 2011-es lövöldözés kivizsgálásában, amikor is rendőrök tizenkét személyt sebesítettek meg halálosan; az ezzel kapcsolatos jelentés azonban 2014 végére volt várható.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
377
HU
Továbbra is törvényellenes az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat. Bár a törvényt ritkán alkalmazzák, továbbra is széles körben elterjedt az LMBTI személyekkel szembeni társadalmi megkülönböztetés. Saint Lucia egyetlen LGBTszervezete, a United and Strong nevű nem kormányzati szervezet egy uniós finanszírozású regionális projekt keretében fontos műhelytalálkozót szervezett a média képviselőinek. A rendezvényt a Nemzetközi Meleg és Leszbikus Emberi Jogi Bizottság is támogatta. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága júniusban megvitatta Saint Lucia 2-4. összevont időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelését. Üdvözölte több jogalkotási intézkedés, így a 2014. évi, bűncselekményeket elkövető csoportok elleni törvény elfogadását. Emellett nyugtázta, hogy az ország 2014-ben ratifikálta a gyermek jogairól szóló egyezményhez csatolt, a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyvet, valamint azt a pozitív tendenciát, hogy Saint Lucia folytatja a legfontosabb emberi jogi egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez való csatlakozást, illetve azok megerősítését. Ezzel együtt a bizottság arra sürgette Saint Luciát, hogy keressen megoldást a testi fenyítés, a szülői iránymutatás és felelősségvállalás, a családi környezetüktől megfosztott gyermekek, a gyermekbántalmazás és a gyermekkel szembeni hanyag bánásmód, a serdülőkori egészség, a gyermekek gazdasági kizsákmányolása és ezen belül a gyermekmunka, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a velük szembeni szexuális visszaélések, valamint a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer kérdéseire. A bizottság fenntartásait fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a testi fenyítés még mindig törvényes gyermeknevelési eszköznek minősül, valamint a fiú- és leánygyermekekkel szembeni szexuális zaklatás és a körükben elterjedt vérfertőzés eseteinek nagy száma miatt. Saint Vincent és Grenadine-szigetek A Saint Vincent és Grenadine-szigetekkel fennálló kapcsolatai keretében az EU kiemelt cselekvési területei az emberi jogokat és a demokráciát illetően a következők voltak: családon belüli erőszak, a nők és leányok elleni szexuális erőszak, valamint az időnként előforduló túlzott erőszak alkalmazása a rendőrség részéről. Az egyéb emberi jogi fenntartások a kormányzás átláthatóságának hiányával, az emberkereskedelemmel és a gyermekek kizsákmányolásával kapcsolatosan merültek fel. Saint Vincent és Grenadine-szigetek érintett a tiltott kábítószerek országok közötti kereskedelmében és helyi termesztésében, illetve előállításában, ami hátrányosan befolyásolja társadalmi struktúráját. Továbbra is törvényellenes az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat, és továbbra is széles körben elterjedt az LMBTI személyekkel szembeni társadalmi megkülönböztetés. 10152/15
(pu)/kz DG C 2B
378
HU
Az ország fenntartja a halálbüntetést gyilkosság és hazaárulás vádja esetén, a gyakorlatban azonban de facto már eltörölte a halálbüntetést. Az elmúlt évek során hozott bírósági határozatok rendkívüli módon megnehezítették a kivégzések végrehajtását az országban. A novemberi gyilkossághullámot követően azonban ismét lehetett olyan véleményeket hallani legfelsőbb szinteken, hogy a kormány esetleg újra napirendre veszi a halálbüntetés kérdését, hogy megvizsgálja, annak újbóli bevezetése segítene-e csökkenteni a gyilkosságok nagy számát. Az EU, valamint a Saint Vincent és Grenadine-szigetek hatóságai közötti, emberi jogi vonatkozású partnerséget és párbeszédet egy olyan, nem állami szereplőkből álló panel egészítette ki, amely a nemek közötti egyenlőség fontosságára hívta fel a figyelmet a közéletben való részvételhez való jog előmozdítását szolgáló civil társadalmi szervezetek körében. A családon belüli erőszak kérdését és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását az EU pénzügyileg is támogatta, a szociális beruházási alapok és a 10. EFA (Európai Fejlesztési Alap) keretében. Suriname Az EU a Suriname-mal fennálló kapcsolataiban az emberi jogokat és a demokráciát illetően a következő prioritások mentén haladt 2014-ben: a vonatkozó jogalkotási kihívások megoldása; a börtönkörülmények és a fogva tartási létesítmények körülményeinek javítása, valamint az előzetes letartóztatás hosszú idejének csökkentése; a nők elleni családon belüli erőszak és a szexuális erőszak kérdésének kezelése; az emberkereskedelem, és ezen belül a nők és a gyermekek kereskedelme elleni küzdelem; az LMBTI személyek jogainak előmozdítása. Az EU-nak emellett fenntartásai vannak a széles körű kormányzati korrupció, a sajtó megfélemlítésének esetei, a nőkkel szembeni megkülönböztetés, a szökött rabszolgák leszármazottai (marúnok), az amerikai indiánok és az egyéb kisebbségek helyzete, valamint az informális ágazatban elterjedt gyermekmunka tekintetében. A halálbüntetés eltörléséről szóló törvénytervezetet jóváhagyta a parlament, és az most az elnök aláírására vár.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
379
HU
A suriname-i civil társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés fő területeinek a 2014–2017es időszakra vonatkozó menetrendje, amelyet a suriname-i civil társadalommal tartott egyeztetést követően júniusban véglegesítettek, a családon belüli erőszakot, az emberkereskedelmet és a halálbüntetés eltörlését nevezte meg mint olyan területeket, ahol az EU és a civil társadalom közötti együttműködés pozitív hatású lehet. Májusban pályázati felhívást tettek közzé az emberi jogi (politikai, polgári, gazdasági, társadalmi és kulturális) kérdésekkel, valamint a demokratizálódással foglalkozó suriname-i civil társadalmi szereplők támogatása érdekében. Megkezdődött egy olyan projekt előkészítése, amelynek célja az emberi jogok és a demokrácia előmozdításával foglalkozó civil társadalmi szervezetek felügyeleti kapacitásának erősítése. Trinidad és Tobago Az EU emberi jogi célkitűzései a Trinidaddal és Tobagóval való kapcsolatai összefüggésében a következők: a halálbüntetés eltörlésének biztosítása; a gyermekek jogainak előmozdítása és biztosítása; az LMBTI személyek elleni megkülönböztetés problémájának kezelése; valamint a börtönkörülmények javítása és a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartása. Az EU különböző fórumokon, így politikai párbeszéd keretében és a civil társadalmi fórumokon való részvétel során folytatta az emberi jogi párbeszédet Trinidaddal és Tobagóval. A Trinidad és Tobago kormányával folytatott rendszeres politikai párbeszéd keretében az EU ismételten azt kérte, hogy továbbra is tartsák fenn a kivégzések végrehajtására vonatkozó moratóriumot, és idővel töröljék el a halálbüntetést, hogy jogalkotási módosítások révén nyilvánítsák jogellenesnek az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetést, valamint hogy hatékonyan és kellő időben hajtsák végre a gyermek jogairól szóló egyezményt, és csatlakozzanak annak fakultatív jegyzőkönyveihez.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
380
HU
Az EU nyilatkozatot tett a homofóbia elleni világnap, a halálbüntetés elleni világnap és a nemzetközi gyermeknap alkalmából. Az EU rámutatott, hogy az ország esélyegyenlőségre, bevándorlásra és szexuális bűncselekményekre vonatkozó hatályos jogszabályai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek hátrányosan különböztetik meg az LMBTI személyeket. Az EU hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés embertelen, és sérti az élethez való alapvető egyetemes jogot. A nemzetközi gyermeknap alkalmából az EU a gyermek jogairól szóló egyezmény mielőbbi végrehajtására és az ahhoz csatolt, a gyermekek fegyveres konfliktusokba történő bevonásáról szóló, valamint a gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyvekhez való sürgős csatlakozásra szólított fel. A 2014-es év során az EU folytatta a párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel, és ennek keretében részt vett az LMBTI csoportok havi találkozóin. A pénzügyi együttműködést illetően Trinidad és Tobago 2014-ben első ízben részesült finanszírozásból az EIDHR keretéből, amelyhez kapcsolódóan decemberben pályázati felhívást tettek közzé. A cél az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása Trinidadban és Tobagóban, olyan tevékenységek támogatása révén, amelyek célja a halálbüntetés eltörlése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint az LMBTI személyek jogainak védelme. Uruguay Az EU Uruguayjal fennálló kapcsolatai keretében az emberi jogok és a demokrácia terén többek között a büntető igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtási rendszer reformjának és modernizálásának támogatását; a nők és a gyermekek jogai tiszteletben tartásának erősítését; a megkülönböztetés elleni politikák erősítését, valamint a polgárok biztonságának és az emberi jogoknak az előmozdítását tűzte ki célul.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
381
HU
Az EU a vegyes bizottság keretében rendszeres politikai párbeszédet folytatott az uruguayi hatóságokkal. A vegyes bizottság júniusban ült össze, amelynek alkalmával a két fél megerősítette elkötelezettségét az emberi jogok védelmének egyetemes rendszere mellett, és megelégedésüknek adtak hangot az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel kapcsolatban. A felek véleménycserét folytattak az Amerika-közi emberi jogi rendszer reformjáról, amelynek megerősítése mellett Uruguay elkötelezte magát. Az EU és Uruguay folytatta a nemzetközi emberi jogi fórumokon folytatott gyümölcsöző együttműködést, többek között az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakának a gyermek jogairól és a halálbüntetésről szóló határozatait illetően. Az októberi és novemberi választások zökkenőmentes és békés lebonyolítása ismét megmutatta, hogy Uruguay példásan képviseli a demokratikus értékeket. A 2014-es év további jelentős fejleménye volt, hogy az ország októberben alkotmányos népszavazást tartott arról a javaslatról, hogy a büntethetőség alsó korhatárát 18-ról 16 évre csökkentsék, amelyet a szavazók többsége elvetett; emellett pedig októberben öt szíriai család érkezett Uruguayba egy libanoni menekülttáborból. A várhatóan 2015-ben érkező második csoport az Uruguay által végleges letelepítés céljából befogadott szíriai menekültek számát 120-ra emeli majd. Decemberben hat fogoly (négy szíriai, egy tunéziai és egy palesztin) érkezett a guantánamói fogolytáborból, hogy Uruguayban menekültként letelepedjenek. José Mujica elnök hozzájárult letelepítésükhöz, ugyanakkor elutasította azt az USA által állított feltételt, hogy e személyeknek legalább két évet kelljen Uruguayban eltölteniük, mielőtt jogosultak lennének külföldre utazni.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
382
HU
Januárban elkészült Uruguay második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelése, amelyben Uruguay nagyon konstruktív módon vett részt, és elismerte a még fennálló kihívásokat. Uruguay egy kivétellel azonnal elfogadta a helyzetértékelésben megfogalmazott 188 ajánlást. Ez a kivétel a megkülönböztetés-mentesség elvével ellentétes, úgynevezett hagyományos értékekkel volt kapcsolatos (Banglades a család mint egy férfi és egy nő közötti kapcsolaton alapuló egység védelmére szólított fel). Júliusban az EU küldöttsége éves civiltársadalmi találkozót tartott az uniós finanszírozásban részesülő nem kormányzati szervekkel. Az uniós tagállamok részvételével emberi jogi munkacsoport alakult, amelynek feladata, hogy nyomon kövesse az uruguayi emberi jogi helyzetet, ideértve az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlások végrehajtását is. Uruguay kedvezményezettje az EIDHR-nek, az abból finanszírozott projektek 2014-ben a polgárok biztonságát, a nők és a gyermekek jogainak védelmét, a nők elleni erőszak és a szexuális visszaélés elleni küzdelmet, valamint a szociális kohéziót célozták. Az EU emellett 2014-ben is pénzügyi támogatást biztosított azon a kétoldalú programon keresztül, amelynek célja az uruguayi büntető igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtási rendszer reformjának a támogatása a börtönlakók életminőségének javítása, valamint társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésük megkönnyítése érdekében. Venezuela Az EU nem folytat hivatalos politikai párbeszédet a venezuelai kormánnyal, ugyanakkor ad hoc módon sor kerül emberi jogi témájú megbeszélésekre az EU küldöttsége, a tagállami nagykövetségek és a venezuelai hatóságok részvételével megrendezett találkozókon. Júniusban Caracas-ban az EU éves találkozót szervezett az uniós és a venezuelai emberijog-védők számára, ahol véleményt cserélhettek. A 2013. évi sokat vitatott elnökségi választásokat követően februárban utcai tüntetések kezdődtek. Több hónapig tartó heves összecsapásokra került sor a tüntetők és a biztonsági erők között. 43 személy életét vesztette, 1095 személy megsérült, és 3337 személyt letartóztattak, többek között számos diákot és ellenzéki vezetőt, köztük Leopoldo López-t, a Voluntad Popolar párt nemzeti koordinátorát, és Daniel Ceballos-t, San Cristóbal városának polgármesterét. Daniel Ceballos egyike volt azoknak, akiket bebörtönöztek és akik ellen eljárást indítottak a tüntetésekben való állítólagos részvétel miatt. Novemberi állás szerint 69 személy van továbbra is börtönben, akikkel szemben különböző, az utcai tüntetésekkel összefüggő vádakat emeltek.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
383
HU
A főképviselő/alelnök az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalához (OHCHR) csatlakozva felszólította a venezuelai hatóságokat, hogy biztosítsák a fogva tartott személyek ellen felhozott vádak pártatlan kivizsgálását, vizsgálják ki fogva tartásuk jogszerűségét és határozzanak szabadon bocsátásukról. A főképviselő/alelnök több egymást követő nyilatkozatában is (márciusban, illetve áprilisban) fenntartásának adott hangot a politikai szereplők és diákok fogva tartása kapcsán. Kiemelte, hogy az emberi jogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát minden körülmények között tiszteletben kell tartani, és felkérte a regionális szereplőket, hogy tegyenek erőfeszítéseket a felek közötti párbeszéd előmozdítására. Az Európai Parlament februárban állásfoglalást fogadott el, amelyben mély aggodalmának adott hangot a diákok és ellenzéki vezetők letartóztatása kapcsán, és azonnali szabadon bocsátásukra szólított fel. 2014 folyamán az EU szoros figyelemmel kísérte az ellenzéki vezetők és diákok ügyeit, az uniós diplomáciai képviselők pedig folytatták Leopoldo López bírósági meghallgatásának, valamint Maria Lourdes Afiuni bíró folyamatban levő ügyének megfigyelését. A gyakorlati támogatást illetően az EU küldöttsége és a tagállamok számos, a venezuelai kormánnyal és nem kormányzati szervekkel közös projektet finanszíroztak, amelyek célja az emberi jogok és a demokrácia megerősítése volt. E projektek 2014-ben a következőkre irányultak: a biztonsági erők képzési programjainak támogatása, technikai segítségnyújtás a nemzetgyűlés számára, a demokratikus párbeszéd előmozdítása, az őslakos közösségek demokratikus részvételének támogatása, valamint a menekülteknek való jogi segítségnyújtás támogatása.
10152/15
(pu)/kz DG C 2B
384
HU