Kulturális utak Magyarországon, Kastély út a főváros vonzáskörzetében Molnár Csilla-Remenyik Bulcsú

Kulturális utak Magyarországon, Kastély út a főváros vonzáskörzetében Molnár Csilla-Remenyik Bulcsú 1. Bevezetés Magyarország bővelkedik műemlékekben, melyek kulturális örökségünk meghatározó részét képezik. A műemlékek között a kastélyok és kúriák speciális csoportot képeznek. Hazánkban több mint 1500 kastély található, melyek egyediségük révén különleges és jelentős szerepet tölthetnének be a turizmusban. A feltételes módot az indokolja, hogy hazánkban a kastélyturizmusban rejlő lehetőségek javarészt kihasználatlanok, miközben a folyamat Nyugat-Európában már a ’60-as években megkezdődött. Ennek okai között az épületek leromlott fizikai állapotát, a műemlékvédelem magas költségeit és tőkeerős befektetők hiányát, valamint a gyakran rendezetlen tulajdonviszonyokat említhetjük. Utóbbinál a legjellemzőbb probléma, hogy nincs megegyezés a tulajdoni hányad szerinti kötelezettségek és azok finanszírozása, valamint a használat terén. A hatályos, 2001. évi LXIV. számú, a kulturális örökségek védelméről szóló törvény bár az elméleti kereteket megteremtette, a gyakorlati megvalósításhoz szükség lenne megfelelő, pontosan megfogalmazott irányelvekre és a best practice-k mintáit bemutató tanácsadásra is. A kormány 2012. szeptemberi döntésével megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nyilvántartásában közel 800 műemlék kastély és kúria szerepelt, melyek összértéke mintegy 2500 milliárd forint. Ezek jelentős része a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és az érintett önkormányzatok kezelésében van, de a tulajdonviszonyok között a magántulajdon is megjelenik. A turisztikai hasznosítású kastélyok és kúriák száma nem éri el a százat. Ezek kb. fele szállodaként, kb. egyötöde kastélymúzeumként üzemel. A francia kormány kulturális szervezete (FIPE) kezdeményezésére az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1999-ben „A közép-európai kastélyok útja” címmel nagyszabású projektet indított, melynek célja volt, hogy a Visegrádi négyek országaiban állami tulajdonban lévő műemlék kastélyai megújuljanak, és kulturális funkciókat is hordozó luxusszállodákká alakuljanak, amennyiben az épület adottságai ezt lehetővé teszik. A 2000-ben megalakult Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesülete kiemelt célja a hazai kastélyturizmus fejlesztése, köztük a kastélytúra útvonalak kialakítása. 2. Kulturális utak A kulturális utak kultúrtörténeti előzményei visszavezetnek minket az ókorba, ahol a turizmusipar fejlődése során több „kulturális tematikus út” jött létre. A kulturális utak közül kiemelkedtek a zarándokutak, melyek a középkorban is a legjelentősebb tematikus utaknak számítottak. Az újkorban a nemesség, majd a polgárság egyes köreiben elterjedtté vált Nyugat–Európa ismert desztinációinak egy kulturális út keretében történő meglátogatása (Grand Tour). A 20. század első felében az aktív turizmus terjedésének a következtében túraútvonalakat jelöltek ki Európa szerte (ezek közül hazánkban a legismertebb a Kék-túra útvonala, melyet teljes hosszában 1953-ban jelöltek ki). A borutak is a 20. század első felében jöttek létre Pfalzban, majd a Rajna menti területeken folytatódva behálózták egész Európát. Az első kulturális útnak a Santiago de Compostellai Szent Jakab utat tekintjük (már a középkorban is az egyik leglátogatottabb szent helynek tartották), melyet az Európa Tanács 1987-ben nyilvánított kulturális útnak (Ekkor jött létre az Európai Kulturális Utak Intézete Luxemburgban). A ma legnépszerűbbnek tartott kulturális utak az 1990-es években alakultak, látogatottságuk azonban csak a 2000-es évek elejétől növekszik rohamosan. Ezek közül

népszerűek a filmturisztikai (az első 1999-ben alakult Szex és New York), a régi korok történelmét bemutató örökségutak (pl. Loire menti kastélyok útja) és a geoturisztikai (1997ben jött létre a Geopark hálózat) útvonalak. „A tematikus utak integrált, környezetileg érzékeny, fenntartható és releváns interpretációi fejlesztésével, illetve egy adott témának, melyet szolgáltatások megfelelő marketingtevékenység segítségével kínálnak a látogatói és a helyi igények, valamint a környezeti szempontok figyelembevételével, gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból kedvező hatások mellett.” (Silgbergh, 1994, idézi Puczkó-Rátz, 2000) Kulturális útnak tekintjük azt a tematikus utat, amely témájának a kultúra az alapja (Puczkó-Rátz 2000) Hazánkban az első kulturális út alapításának a kezdeményezései a rendszerváltozás után jelentkeztek (a Barokk utat 1992-ben vette fel elsőként az Európa Tanács kulturális útjai közé), ezek közül ma is ismertnek számít a Villány-Siklósi borút (1994), döntő többségük azonban az uniós csatlakozásunk után alakult meg, állami és uniós források igénybevételével (pl. Palóc út 2005). A kastélyok turisztikai hasznosításának egyik lehetséges és számos országban (elsősorban Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában) népszerű formája az épületek valamilyen közös tényező (történelmi esemény, történelmi személyek lakó- és/vagy üdülőhelye, építészeti stílus stb.) jellemző alapján történő láncba fűzése. A kulturális utakhoz sorolható kastélyút (például a német és cseh kastélyokat bemutató Burgengasse, vagy a nyugat-dunántúli partnereket is bemutató osztrák kezdeményezéső Schlösserstrasse) összeállításánál az épületek egyediségének hangsúlyozása mellett, egy kiválasztott szempont szerint egységes kép bemutatása a fő cél. Az Európai Bizottság Ecos-Ouverture Programja CREDIT projektjének keretében jött létre az Európai Kastélyút program hat kastély (a feldbachi Kronbergi-kastély, a dél-burgenlandi Szalonoki-vár, a gödöllői Grassalkovichkastély, a spanyol Bunoli-kastély, és az olasz L`Aquilai-kastély és Dentice di Frassokastélyok) részvételével . A kulturális tematikus utak, köztük a kastély-utak kialakításában és működtetésében – mint a hivatkozott példákból is láthatjuk – jelentős szerepe van a finanszírozásnak, az együttműködésnek és a marketingnek. A finanszírozásban nagy szerepe van az Európai Uniónak, amely jelentős támogatásokat nyújt létrehozásukhoz (például az Európa 2000 program keretében). A fejlődésében jelentős presztízst jelent az Európa Tanács útvonalai köté, vagy a legjobb esetben az UNESCO Világörökségi listájára való bekerülés. A piac működésében jelentős szerepe van az értékesítésnek (közte a turizmus közvetítő szektora aktivitásának) és a kommunikációnak, hiszen egy kulturális út látogatottsága csak így biztosítható. Sajnálatos módon hazánkban bár számos tematikus út alakult az elmúlt évtizedekben (a Közép-dunántúli Régióban 40, Észak-Magyarországon 9) ezek inkább mennyiségi bővülést jelentenek, működtetésük nem igazán megoldott. 3. A kastély utak kialakításának piaci jellemzői és feltételrendszere 3.1. Kínálat A kínálati elemekhez tartozó vonzerőket, továbbá az infra- és szuprastruktúrális jellemzőket (Michalkó 2007) a csoportosítási formáknak megfelelően külön-külön érdemes tárgyalni. A kulturális utaknál az ember alkotta vonzerőket a spirituális helyek, a műemlékek, a történelmi emlékhelyek, az építészeti alkotások, a múzeumok, a népi- és iparművészet fesztiválok, a kulturális- és sport rendezvények, a kulturális világörökségek, a gasztronómia, az erotika és a legendák jelentik. A kastélyok esetében ezek közül több egyszerre is megjelenik. A csoportosítási formák közül, valójában földrajzi szempontból (esetleg vonzáskörzetük szerint) és témájuk szerint különíthetjük el a tematikus utakat. Földrajzi szempontból helyi-,

regionális-, országos- és nemzetközi hatókörrel rendelkező utakról beszélhetünk, azonban léteznek egy vagy több országot összekötő (lásd az előző alfejezetben hivatkozott német-cseh és osztrák-magyar példák) és különböző közlekedési eszközökhöz tartozó (pl. Három folyó kerékpárút) tematikus utak is. A tematikus utaknak lételeme a folyamatos bővülés, és céljuk egy nemzetközileg is elismert úttá fejlődni (ahol nem így van, annak a léte elgondolkodtató), azonban ehhez fontos a jó téma megtalálása. Ilyen lehet a Kastély út, melyben Magyarország versenyképesnek mondható. Legalább ilyen fontosnak tekinthető az infra- és a szuprastruktúrális feltételek megléte, és azok folyamatos fejlesztése. A tematikus úton való közlekedésnél különböző közlekedési eszközökkel közelítjük meg az attrakcióelemeket, a helyi tömegközlekedéstől, a kerékpáron át az autóbuszos és személyautóval való megközelítésig. A közlekedési eszközök diverzifikálása a mai viszonylatok között alapnak tekinthető. Az utóbbi pár évben a kommunikációs eszközök fejlődése és a tematikus utakon való használatának elterjedése rohamléptekben halad, ezek közül kiemelhetjük a GPS, a mobiltelefonok és a modern „érints meg” eszközök használatát. A tematikus utaknál az elsődleges szuprastruktúrális feltételek (szállás- és vendéglátóhelyek) a meghatározók, míg a másodlagos szuprastuktúrális feltételeknek (kiskereskedelem, kiegészítő szolgáltatások, pénzváltók, kölcsönzők, személyes szolgáltatások) csak áttételesen van szerepük. Az elsődleges szuprastruktúrális feltételeknél a vendéglátóhelyeknek mind helyi, regionális, országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepük van, a szálláshely-szolgáltatás inkább az országos és a nemzetközi tematikus utaknál kerül előtérbe. 3.2. Kereslet A tematikus útvonalak több célcsoport megnyerését tűzték ki célul, vagyis korra, nemre érdeklődési körre és jövedelmi helyzetre tekintet nélkül mindenkinek megfelelő élményeket kínálnak. A célcsoportok felmérése egy kutatás keretében valósult meg, amely vizsgálta a nemzetközi és a hazai keresletet is, azonban a kutatás során kiderült, hogy a hazai kereslet nagyon hasonló a nemzetközi kereslethez, ezért nem teszünk különbséget a kettő között (Remenyik, 2011). Egy turisztikai létesítmény célcsoportja meghatározásakor a legtöbbször a demográfiai, köztük elsősorban az életkor szerinti szegmentációval találkozhatunk. A turizmus és a marketing területén folytatott legújabb vizsgálatok azonban egyre inkább rávilágítanak, hogy a pszichográfiai tényezők (életmód, értékek, személyiség stb.) a turizmusban különösen fontosak. A fogyasztói magatartás és a szocializációs környezet, valamint az életmód, továbbá a lakókörnyezet és a turizmusban való részvétel közötti összefüggés mutatható ki (Molnár 2011), éppen ezért a kereslet bemutatásakor indokol ezek együttes tárgyalása. Az általános és középiskolák tanulói elsősorban tanulmányaikat kiegészítve, osztály kirándulások, túraversenyek keretében juthatnak el a tematikus utak attrakcióelemeihez. E szegmensnél célkitűzés a játszva tanulás biztosítása, hiszen az információszerzés számukra játékos módszerek segítségével a legegyszerűbb. További fontos szempont esetükben az érdeklődés fenntartása és a felfedezési lehetőség biztosítása, mivel érdeklődési körük ekkor még elég sokrétű. Az ifjúsági turizmus keretében őket lehet leginkább megnyerni a kulturálisés örökségturizmusban való részvételre. Ugyanezen alapokon magyarázható a gyermekes családok részvétele a kulturális turizmusban. E célcsoport esetében fontos szempont a kulturális örökségek felkutatása, fő motivációjuk az értékes szórakozás megteremtése. Számukra a legvonzóbbak a kastély- és vár utak, a művészettörténeti utak és a híres emberekhez kötődő tematikus utak. Az értelmiségi fiatal felnőttek főleg az újdonságokra, újszerű bemutatásokra kíváncsiak. A vonatkozó kutatások szerint a legújabb tendenciákat követik, ezért őket a filmturisztikai utak

érdeklik a legjobban, azonban elsősorban a hölgyeknél kimutatható a kastélymúzeumok iránti érdeklődés. A középkorúak és a turizmusban egyre nagyobb részarányt képviselő szenior korosztály számára a kastélyturizmus szintén vonzó lehet, elsősorban a közép-, de még inkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, hiszen általában egy bizonyos fokú műveltségi szint szükséges a kúltúra és a múlt iráni nyitottsághoz. E vendégkör számára a kastély bemutatása mellett a kapcsolódó kulturális programok (kiállítások, hangversenyek, irodalmiés színházi előadások stb.) jelenthetik azt a pluszt, ami miatt útrakelnek. E korosztályban külön is érdemes az etnikai turizmus gyökérkereső (Csapó−Matesz 2007) termékcsoportját megemlíteni, akik az „én ereimben is magyar vér folyik” szlogen alapján nyitottak egy desztináció múltjának és kulturális értékeinek megismerésére. A honvágyturista azokra a helyszínekre vágyódik vissza, ahol fiatal korában élt, tanult és ahová a romantikus érzései kötik (Fendl 1998). A romantika a kastélyturizmusban hívószó lehet. A Cohen (1974) szerinti felfedezők típusába tartozó turisták mindig az újdonságokat kutatják, keresik a kirándulásaik során, az egyediség, unikális dolgok a meghatározóak, a túraútvonal az „ezt meg kell néznem” üzenetet hordozza a célcsoport számára. A kirándulók, túrázok általában valamilyen ötlet, tematika alapján választanak útvonalat, érdeklődésüket is egy-egy téma testesíti meg. Az ő érdeklődési körüknek mind a természeti, mind a kulturális utak megfelelnek, azonban szeretik az utakat gyalog vagy kerékpárral megtenni. A kereslet elemzésekor meg kell jegyeznünk, hogy Magyarországon csak kevés valódi nemzetközi vonzerőt képviselő kastély (köztük a gödöllői Grassalkovich és a fertődi Eszterházy kastélyok) található, ezért a hazai kastélyturizmusban főleg a belföldi vendégkörben alapozhatunk. A magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások rávilágítanak, hogy a kulturális attrakciók felkeresése csak egy szűkebb réteg motivációi között szerepel, a kastélyok és műemlékek iránti érdeklődés nem rendszeres, inkább csak alkalomszerűen mutatható ki, ám ennek ellenére egy desztináció kiválasztásakor szempont lehet (Szonda Ipsos 2000, M.Á.S.T 2003, MT Zrt 2010). 4. A Kulturpest −Természetes Heves kastélyút A Kulturpest-Természetes Heves kastélyút (Gödöllő, Fót, Aszód, Tura, Hatvan, Gyöngyös, Erdőtelek) a Közép-, illetve az Észak-magyarországi Régióban található kastélyok közös hasznosítási lehetőségét teremti meg. A kastélyok bár szervesen kapcsolódnak egymáshoz, ám a régióhatár szétválasztja őket. Az út ékkövének – több szempontból is - a nemzetközi vonzerőt képviselő gödöllői Grassalkovich kastély számít, azonban a fejlesztések során a többiek is felzárkózóban vannak. 4. 1. A gödöllői Királyi kastély A gödöllői Királyi kastély jelenleg kastélymúzeumként üzemel, mely számos látogatót vonz a városba. Mai formáját a XIX. század végén nyerte el. Közép-magyarországi Régió fővároson kívüli területeinek egyik leglátogatottabb, nemzetközileg is ismert, népszerű turisztikai attrakciója. A palota együttes hazánk legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélya. A Királyi kastély kulturális programkínálata, történelmi tradíciói, megújított terei miatt Magyarország egyik legvonzóbb, legizgalmasabb épülete. Az épületben több kiállítás is megtekinthető, vannak állandó jellegűek, illetve időszakos kiállítások. A kastély állandó kiállításának 26 termében mutatkozik be, az uradalom két fénykora. A Grassalkovichok kora című kiállítás az egykori család mindennapjaiba enged bepillantást, mely a barokk udvari kultúrát mutatja be. Míg a rekonstruált díszterem, a királyi lakosztályok, az Erzsébet királyné emlékkiállítás a család gödöllői tartózkodását idézi fel.

Az épület alapvető rendeltetése a múlt értékeinek megőrzése, azok bemutatása, megismertetése. Ha azonban egy olyan különleges kastélyról beszélünk, mint a Gödöllőn található Grassalkovich kastély, akkor kiemelten nagy szerepet tölt be az elegáns, exkluzív, egykori idők pompáját idéző rendezvényeket. A kastélyban kiemelkedően fontos kulturális rendezvényeket szerveznek. Időszakos kiállításként említhető, a Titkok, Bálok, Utazások című kiállítás, mely Erzsébet királyné és magyar udvarhölgyei alcímmel ihlettek. A kastély több programot is hirdet, melyek közül az aktuális: XII. Adventi kastélynapok, valamint lehetőséget kínál családi napokra, nosztalgiafotózásra, koncertekre, illetve színházi előadásokra. Az épület további lehetőséget biztosít rendezvények helyszínéül. Például: esküvő helyszín, rendezvények, céges konferenciák tartására is alkalmas. Mindezek mellett gyermek, és - családbarát, különböző színes programokkal várja az ide látogatókat. A felújítási projekt keretében a pályázó a Gödöllői Királyi Kastély melléképületeinek felújítását, a park rendezését illetve a kastély családbarát szolgáltatásokkal való bővítést tűzte ki célul. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program, keretében megvalósuló turisztikai fejlesztésnek köszönhetően megnövekszik a kiállítótér és új családbarát funkciójú létesítmények is helyet kapnak az ódon falak között. A rekonstrukció során közel 2000 négyzetméter területen megújul a kastélyépület, megnövekszik a kiállítótér, így magasabb színvonalú kiállítások, nagyrendezvények megtartására is alkalmassá válik. ” 1 4. 2. A turai Schossberger kastély A turai Schossberger kastély fejlesztési terveit a Horwath HTL dolgozta ki, amely nagy tapasztalatokkal rendelkező szállodaipari tanácsadó cég. A felújítás következtében a meglévő épület mellé, egy új szárny fog épülni. A terv szerint egy ötcsillagos, luxus, geotermikus erőforrásra épülő gyógyszállodai komplexumot és konferenciaközpontot álmodtak meg, mely az egészségturizmusra szeretne építkezni. A Turai Kastély Kft. ezzel szeretne ebben a kategóriában egy egyedi, és ezzel egy külön kategóriát létrehozni, ami Magyarországon még nem jellemző. A rekonstrukció kezdete sajnos módosult, ugyanis a felújítási munkálatok több részre tagolhatóak: az új szállodai rész hozzáépítése, a régi épület rekonstrukciója, mindezeket úgy kell véghez vinni, hogy a botanikai szempontból is kiemelkedő tízhektáros park, területe valamint értékei ne károsodjanak. A cél egy nagy szállodalánc megnyerése az üzemeltetésre. A hosszú távú fenntartható üzemeltetés miatt az átlagosnál hosszabb a tervezési, előkészítési időszak, de tekintettel a szálloda komplexitására, valamint a terv méretre ez elengedhetetlen. A Kft. célja, hogy Tura városa, a Galga mente turisztikai központjává fejlődhessen. Ha a projekt megvalósul, számos munkahelyet biztosít a térségben, és számos mást is kedvezően befolyásolna. ,,A kastély most felújítás előtti állapotban van, folyamatos állagmegóvás zajlik mind az épületen belül, mind pedig a kastélyparkban, szorosan együttműködve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, betartva annak előírásait.” 2

1

Esettanulmány, A Gödöllői Királyi Kastély újjáépítése és családbarát, szolgáltatásokkal történő kiegészítése, Projektgazda: Gödöllői Királyi Kastély Kft. 2 http://turaikastely.hu/bemutatkozas/tura-invest-kft/tervek.html Letöltés: 2012.10.23

4. 3. A gyöngyösi Orczy kastély és a Mátra Múzeum Az 1887-ben alapított, majd 1957-ben újjászervezett múzeum ma a Heves Megyei Múzeumi Szervezet tagja. A múzeum természettudományi múzeumként definiálja magát, jelmondata a Mátra Múzeum a természetes élmény, logója az épen megmaradt mamut csontváz. Két nagy gyűjteményi egysége van melyek közül a főprofilt jelentő természettudomány nemzetközileg is kiemelkedő. Gyűjteményeiben -földtan, ásványtan, paleontológia, malakológia (kvartermalakológia), herbárium, rovargyűjtemény, gerinces gyûjtemény- a nyilvántartásba vett tárgyak száma több százezerre tehető. A természettudományi törzsgyűjteménybe történeti jellegű anyagok is találhatók, mint pl. Bugáth Pál tengeri csigagyűjteménye. A természettudományi gyűjteményi egységek mellett jelentős a múzeum társadalomtudományi gyűjteményi részlege is. A helytörténeti - elsősorban Gyöngyös és vonzáskörzete - történelmére, társadalmi fejlődésére vonatkozó tárgyi anyagok mellett kiemelkedő az a speciális gyűjteményi anyag, mely a magyarországi vadászat és vadgazdálkodás tárgyi és írott emlékeit őrzi. A természet- és társadalomtudományi kutatások eredményeinek közlése a kétévente megjelenő Mátrai Tanulmányok című kötetben történik. 4. 4. Az Erdőtelki Arborétum a Buttler-Kovács kastély parkjában Az arborétum területe 1845-ben Dr. Kovács József orvos tulajdonába került, aki a Buttler kastély parkjában arborétumot hozott létre. 2007. január 1-jétől az Erdőteleki Arborétum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szervezetében folytatta tovább munkáját, szervesen kiegészíti a főiskola Agrár és Vidékfejlesztési Karához kapcsolódó oktató-nevelő munkát. A jelenlegi terület 25,5 ha, fokozottan védett, ebből 6 ha területen csodálhatják a látogatók a régi és új gyűjteményes kertet az év minden napján. A kert flórájában megtalálhatók a díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők és a vízi növények. Itt található az országban a legnagyobb, három és fél méteres cukorsüveg fenyő (Picea glauca Conica), továbbá teltvirágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum Baumanii), nagymagvú tiszafa (Torreya californica), ezüsttörzsű fenyő (Pinus bungeana) legnagyobb hazai példánya.. A főiskola jelentős lépéseket tett az ökoturizmus fejlesztéséért. A vizes élőhelyen a mederrendezés, mederkotrás hatására stabilizálódott az élettere az itt élő élőlényeknek, a partfal helyreállításával a betelepített növények életfeltételei is kedvezőbbé váltak. A vízi műtárgyak felújításával szabályozhatóvá vált a vízszint, mely elősegítette a halak szaporodását, a kert funkciójához nem kapcsolódó inváziós fajok visszaszorításakor megvalósult a biológiai egyensúly. További fontos feladat maradt, az Erdőtelek községből érkező kommunális víz tóba szivárgásának a megakadályozása. 5. A világ legismertebb kastély útja, a Loire menti út A Loire völgye Franciaország kulturális turizmusában igen előkelő helyet foglal el, már csak azért is, mert a szűkebb értelemben vett völgy, amely a Loire folyó középső szakaszát öleli fel, az UNESCO Világörökségi listáján szerepel 2000 óta. A közel 800 négyzetkilométernyi területet, amelyet a francia nyelv bölcsőjének is neveznek, már a kora őskor óta lakják és olyan történelmi jelentőségű városokat foglal magába, mint Angers, Chinon, Nantes, Orléans, Saumur, és Tours. A terület, amelynek határai Sully-sur-Loire és Chalonnes, az UNESCO Világörökségi listájára 2000. december 2-án került fel köszönhetően a kiemelkedő szépségű kultúrtájnak, melyben történelmi jelentőségű városok és falvak találhatók és ezek építészeti remekművei- a kastélyok- valamint egyedülálló természeti környezetének, amely az évszázadok során a

társadalom és a fizikai környezet (első sorban a Loire folyó) kölcsönhatásai során jött létre; ezzel eleget téve az i) ii) és iv) kritériumoknak, vagyis: i) a Loire völgyében olyan kiemelkedő építészeti örökséggel bíró városok vannak, mint például Angers, Blois, Chinon, Orléans, Saumur, és Tours, valamint itt találhatók olyan világhírű kastélyok is, mint a Chateau de Chambord; ii) olyan kiemelkedő kultúrtáj, amelyben az ember és a természeti környezet harmonikus kölcsönhatásban él egymással több mint 2 évezrede; iv) a Loire völgyére jellemző táj illetve az építmények kivételes módon mutatják be azt, hogy a nyugat európai reneszánsz és felvilágosodás hogyan befolyásolta a kor építészetét és kultúráját. A világörökség részét képező terület egészén a Loire folyó szabályozott, környezete pedig igen változatos, városok falvak éppúgy megtalálhatók, mint borbirtokok és vadászatra alkalmas erdők. A rómaiak területre gyakorolt hatása a mai napig érzékelhető a települések elhelyezkedése, a településformák illetve a települések közötti úthálózat alapján. A 4. évszázadban Tour püspöke apátságot építtetett, amely a Loire völgyében megépített kolostorok számára például szolgált a következő évszázadokban. Ez az apátság volt Európa legfontosabb zarándokhelye mindaddig, amíg ezt a szerepet át nem vette Santiago de Compostela. A középkorra jellemző jelenség volt, hogy a települések ezek körül a kolostorok körül alakultak ki. Közülük az egyik legismertebb kastély az angersi kastély. Az Angers Loire Tourisme egy helyi részben részvénytársaság, amelyet 1994-ben alapítottak meg, és melynek alaptőkéje 91 500€. Fő részvényesei Angers városa, az Angers Loire Métropole, a Kereskedelmi- és Iparkamara, az Agrárkamara, az angersi kongresszusi park, az Anjou desztináció, stb. A vállalat összesen 30 alkalmazottat foglalkoztat, 25-öt teljes munkaidőben két tourinform irodájában. Tevékenységét öt fő küldetés köré szervezi, amelyek: Információnyújtás; Marketing és kommunikáció; Vendégfogadás; Fejlesztés; valamint a látnivalók és események működtetése, szervezése. Az információnyújtás nem csak a turisták, de a helyi lakosok számára biztosított, az iroda és a vállalat célja nem csak a turisták információval való ellátása, hanem a helyi lakosok életének megkönnyítése többek között pénzváltással, foglalási rendszerek biztosításával, különböző kulturális eseményekre való jegyárusítással. Továbbá biztosít hajó- és kerékpárbérlési lehetőséget, kisvonatos városnéző túrákat ajánl, valamint ajándékötletekkel is ellátja a látogatóit. A marketing és kommunikációs tevékenység fő eleme Angers és térsége turizmusmarketingjének megtervezése és kivitelezése, valamint az Anjou desztináció imázsának fejlesztése és promóciója. A vendégfogadás, mint funkció magába foglalja az Anjou régió desztinációinak csoportok és egyének irányába történő promócióját, az Angersra és térségére jellemző termékek megtervezését és azokhoz tartozó marketingtevékenység lebonyolítását, valamint rendkívüli, formabontó rendezvények tervezését és szervezését, amelyek később a hely jellegzetességei közé tartozhat. Ide tartoznak még az idegenvezetővel kísért túrák megszervezése Angersban és környékén egyaránt. A fejlesztési küldetés helyi szervek bevonásával történik, akikkel együttműködve valósul meg a projektek koordinációja és végrehajtása. Ezen projektek fő célja a látogatók hatékonyabb fokú kiszolgálása a kért információkkal, segítségnyújtás a turistáknak Angers város felfedezésében, valamint a turisztikai kínálat fejlesztése. További cél és feladata a helyi szervek turisztikai tanácsokkal való ellátása, illetve a helyi turizmus megfigyelése, vizsgálata. A kastélyra vonatkozó statisztikai adatokat is az Angers Loire Tourisme dolgozza fel, így például a látogatókra és a bevételekre vonatkozókat is. A legfrissebb adatok 2002-ből származnak, aktuálisabb adatokkal többszöri megkeresés után sem tudtak szolgálni. 2002-ig

azonban elmondható, hogy az utóbbi 5 évben, vagyis 1997-től a látogatók száma körülbelül ugyanazon a szinten maradt, csak nagyon kevés eltérés mutatkozik az évek során. 1997-ben egy év alatt a kastély 173 702 látogatót számlált, míg 2002-ben 171 378-at. A bevételek tekintetében is stagnálást mutatnak a számok, 5 év alatt mindössze 4000 euró a különbség, 2002-ben a kastély bevétele 593 759 eurót tett ki. A látogatók többsége természetesen belföldi turista, a külföldiek nemzetenkénti megoszlására pedig érvényes a régióra jellemző tendencia. 6. Összefoglalás Összességében tehát elmondható, hogy a főváros közelében lévő Kastély út elhelyezkedése révén a legkedvezőbb helyzetben lévő kulturális utunk lehetne, amelynek rendkívül jó alapot szolgáltatnak a viszonylag jó állapotban megmaradt kastélyai, illetve a középkorból fennmaradt egyéb építészeti remekművek, melyek legtöbbjét az UNESCO is a felvehetné a világörökségi listájára, ezzel bizonyos fokú védelemmel is ellátná ezeket a palota együtteseket. Ezen attrakciók működtetése is jól szervezett kereteken belül zajlik, így ez a turisztikai ágazat képes fenntartani egész településeket is csupán a vonzerőkre építve. Második helyen a kulturális turizmust követi a konferenciaturizmus, amelyet pedig magas színvonalon szolgálnak ki a kongresszusi központ és az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások. Irodalom Braun, B. − Milman, A 1994: Demand Relations in the Central Florida Theme Park Industry. – Annals of Tourism Research, No. 1. pp. 150–152. Carlsen, J 2004: 'A Review of Global Wine Tourism Research' – Journal of Wine Research, 15: 1, 5 — 13 Dietvorst, A. 1995: Tourist Behaviour and the Importance of Time-Space Ananlysis, In: Asworth G.J. – Dietvorst, A.G.J. (eds.): Tourism and Spatial Transformations: Implications for Policy and Planning, CAB International, Wallingford, pp. 163–181. Dzeng, R.J. − Lee, H.Y. 2007: Activity and value orientated decision support for the development planning of a theme park. – Expert Systems with Applications. No. 33. pp. 923– 935. Fodness, D. – Milner, A. 1992: A Perceptual Mapping Approach to Theme Park Visitor Segmentation. – Tourism Management, No. 1. pp. 95–101. Holloway, Ch. – Taylor, N. 2002: The Business of Tourism. Prentice Hall, Harlow, pp. 236– 241. Lourens, M. 2007: Route Tourism: a Roadmap for Successful destinations and Local Economic Development, in: Development Southern Africa, No. 3. McClung, G. 1991: Theme Park Selection: Factors Influencing Attendance. − Tourism Management, Vol. 2. pp 132–140. Meyer-Cech, K. 2005: Regional Cooperation in Rural Theme Trails – In Hall D, Kirpatrick I, Mitchell M, Rural Tourism and Sustainable Business, Clevedon: Channel View, pp. 137-148 Middleton, V.T.C. 1994: Marketing and Travel and Tourism. Heinemann P. P. Ltd, London, 393 p. Milman, A. 1991: Keng, K. 1993: The Role of Theme Parks As a Leisure Activity for Local Communities. – Journal of Travel Research, No. 3. pp. 11–16. Moutinho, L. 1988: Amusement Park Visitor Behaviour. Scottish Attitudes. – Tourism Management, No. 4. pp. 291–300. Puczkó L. − Rátz T. 2001: A tematikus park mint turisztikai attrakció. − Turizmus Bulletin, 1. szám, pp. 6−15.

Puczkó, L. – Rátz, T. 2000: Az attrakciótól az élményig. Geomédia Szakkönyvek. Budapest, 397p. Puczkó, L. – Rátz, T. 2002: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában avagy kulturális utak a turizmusban. Turizmus Bulletin 6. évf. 3. szám, pp. 67-79. Remenyik, B. 2011: Látogató- és attrakciómenedzsment Magyarországon. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő 154p. Rogerson, C. M. 2007: Tourism Routes as Vehicles for Local Economic Development is South Africa: The Example of the Magaliesberg Meander – Urban Forum 18:49-68 Steinecke, A. 2009: Themenwelten im Tourismus. Oldenbourg Verlag, München, 349 p Internetes hivatkozások: Lourens, M. 2007: The Underpinning for Successful Route Tourism Development in South Africa – Dissertation submitted to the University of the Witwatersrand, Johannesburg http://wiredspace.wits.ac.za/bitstream/handle/10539/4887/Masters%20Thesis%20Routes%20 Tourism.pdf?sequence=2 [2010. 08. 28] MEYER, D. 2004: Tourism routes and gateways. − Key issues for the development of tourism routes and gateways and their potential for Pro-Poor Tourism. London, pp. 45-61. http://www.odi.org.uk/resources/download/3100.pdf [2010. 08. 28] Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013, Magyar Turisztikai Hivatal, 2005, Budapest www.mth.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=140 [2010. 08. 28]

.