XV. évfolyam 4. szám
Pécel–Isaszeg–Gödöllô Kistérségi Kulturális és Közéleti Folyóirat
260 Ft
2010. május
Némethy Mária: Majd a május Édesanyám levelei „Karsai Zsigmond 90” Keresztút Isaszegen Országgyulési úú választás 2010 „Vannak még rossz gyerekek”
5 999527 78999 2
Fotó: Schmidt Ágnes
Köszöntjük az édesanyákat!
PROGRAMAJÁNLÓ
Dózsa György Mûvelôdési Otthon és Múzeumi Kiállítóhely 2117 Isaszeg, Dózsa György u. 2., Tel.: 28/582-055, Tel./fax: 28/582-056 E-mail:
[email protected], Web: www.isaszegmuvotthon.hu
Májusra tervezett programkínálat: Május 1. – Májfaállítás Május 1. 18.00 – Madame Zenekar koncertje az isaszegi Genki Wado Karate és Szabadidős Sportegyesület szervezésében. A zenekar tagjai fiatal egyetemisták, akik a jazz, rock és blues műfajú zenét játszanak. Információ: www.genki.hu; www.madamezenekar.hu belépő: 500 Ft/fő Május 5-8. – Születés Hete isaszegi programjai Egész napos rendezvény színes programkínálattal a Dózsa György Művelődési Otthonban a várandósság, a szülés jegyében. Bővebb információ a www.isaszegmuvotthon.hu és a www.szuleteshete.hu oldalon. Május 5. 14.00-19.00 – Családi Napközi ismertetése; Hordozókendő; Szoptatási tanácsadás; Nagycsaládos Egyesület bemutatkozója; Teaház; „Segítő Kéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – tanácsadás; Ovi-börze – bemutatkoznak az óvodák; Babaruha börze; 14 órától Benda Judit: „Mit egyen a baba, mit egyen a mama?” – táplálkozási tanácsadás; Névválasztó; Facsoda – fajátékok vására; Védőnői Szolgálat – tanácsadás; Környezetvédelmi tanácsadás; Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia – előadó: Olenyik Karolina; Korai fejlesztés; DM – Bababónusz program, Gyermek és karrier – előadó: Vidi Rita; 17.30-tól Babaúszás – előadás; 18 órától kerekasztal beszélgtés – témaízelítő: Szülésznő és dula részvételével beszélgetés, tanácsadás, élménymegosztás, vélemények. Május 8. 13.00-19.00 – Környezettudatos háztartásvezetés; Gyermeksarok: gyermekfoglalkoztatás 13 órától; közben 15 órától: Csiribiri torna – Virág Orsolya vezetésével; 13 órától Hoppál Bori: Fogantatás, áldott állapot, szülés, születés; 13.30-tól: „Segítő kéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – előadás és tanácsadás; Babaruha börze; 13 órától: Várandós jóga - Jankó Katalin vezetésével; Névválasztó; Facsoda – fajátékok vására; 15 óra – Dietetikai tanácsadás: előadó: Elek Attiláné; 14 órától: Mihez van jogom?!… előadás: Mina András – családjogi képviselő; Baba kötvény – Takarékszövetkezet; Kriston Intimtorna – Valachiné Kiss Ágnes; Várandós torna ; Ki a dúla és miben segíthet? – előadó: Valachiné Kiss Ágnes; Szakértő, segítő, gondoskodó – Szülésznő – Makarész Attiláné; DM – Bababónusz program; Oriflame termékek bemutatója; 4D ultrahang, őssejtbank, integrált teszt; 17 órakor: Az apa szerepe a családban – Apává válni… Mészáros Gabriella pszichológus előadása tanácsadással. Május 7. 14.00 – Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének Közgyűlése Május 10. 11.00 – A Hangszeripari Országos Szövetség/HANOSZ/ országos zenei versenyének keretén belül előadásra kerül Presser Gábor Neked írom a dalt című szerzeménye. Részletek a www.hangfoglalasonline.hu oldalon. Május 20. – A Klapka György Általános Iskola és AMI énekzene tagozatos tanulóinak év végi hangversenye Május 22. 15.00 – „Witaj maj, piękny maj” Légy üdvözölve gyönyörű május – A Múzeumbarátok Körének lengyel délutánja az 1791. május 3-i alkotmány ünnepe alkalmából a Helytörténeti Gyűjteményben. Előadók: Dr. Dürr Sándor a Múzeumbarátok Körének elnök2
ESE Híradó
ségi tagja, Dürr Éva egyetemi tanársegéd PPKE Lengyel Tanszék, Szabó Eszter egyetemi hallgató ELTE Lengyel Tanszék. Lengyel izek kóstolója, filmvetítés Krakkóról. Május 28. 17.00 – A Klapka György Általános Iskola és AMI napközis tanulóinak évzárója Május 29. – Májfadöntés A Májfadöntés népi hagyomány. Városunkban május végén döntjük le a lányos házak udvarán állított májfákat. A népes menet énekkel tánccal vonul végig az utcákon. A menet kiinduló és végső állomása a Művelődési Otthon, ahol a város májfájának kitáncolása után táncház zárja a napot. Május 31. 10.00 – Gyermeknapi színház Május 31. 17.00 – A Klapka György Általános Iskola és AMI Balett és Társastánc tagozatos tanulóinak vizsgája. Szolgáltatások: Május 3. 18.00 – KRESZ tanfolyam; jelentkezés és tájékoztatás! Május 10. 11.00-13.00 – A.S.A ügyfélszolgálat a Művelődési Otthon előterében. Csoportjaink vendégszereplései: Május 8. – Hagyományőrző együttesek országos minősítése Kiskunlacháza (Csata Táncegyüttes, Hagyományőrző csoport) Május 9. – Szigeti Majális – Csepel (Csata Táncegyüttes, Kiskamasz csoport) Május 15. – Vass Lajos Népzenei Szövetség Középdöntője – Mezőkövesd (Isaszegi Asszonykórus) Május 15. – Egyházzenei koncert a jáki templomban – Ják (Gaudium Carminis Kamarakórus) Programokról, tanfolyamokról, csoportokról érdeklődni a Művelődési Otthon irodájában a 28-582-055 vagy a 28-582-056 telefonszámon, az
[email protected] címen, valamint a www.isaszegmuvotthon.hu weboldalon is lehet. A programok változtatásának jogát fenntartjuk! Verseczkyné Sziki Éva, igazgató
2010. május
ANYÁK NAPJA
TARTALOM Programajánló 2 Némethy Mária: Majd a május 3 Vakon egy cél felé 4-5 Ballagás 5 Pécel város rehabilitációs programja, 2010. 6 Kisállat és díszmadár kiállítás 6 Péceli pályázati eredmények 7 Irodalmi központ lehet a péceli Ráday-kastély 7 Szép magyar beszéd verseny eredményei 7 Rejtett kincsek Pest kapujában 8 Hírek röviden 9 Novellaíró pályázat Mikszáth és Fáy András tiszteletére 9 „Karsai Zsigmond 90” 10 Újabb sikeres kiállítás a Pécel Galériában 10 „Fut a Pécel” futóverseny 10 Széchenyi emlékezete 11 Pünkösd, az Egyház születésnapja 12 Deáktanya 12 Tavaszi kézműves napok 13 Innováció a Gesztenyés Óvodában 13 „Vannak még rossz gyerekek!” 14 A 3. Péceli Pedagógiai Napok rendezvényeiről 15 Édesanyám levelei 1. 16-17 2010. Erkel-év! Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője! II. rész 18-19 Rajtunk van a világ szeme 1849. április 6. – 2010. április 6. 20 Keresztút szentelés 21 Keresztút Isaszegen 21 Felhívás 21 Részletek a magyar-lengyel barátság történelméből 22-23 Pályázati felhívás „Isaszegi séta” címmel 23 Országgyűlési választás 2010. 24 A cigányok demokráciája 24-25 Hulladékok és kezelésük 26 Van új a föld alatt! 26 Nyárelő 27
Némethy Mária:
Majd a május Százhúsz évszakban változol. Az idők tájain mama mosoly áll és átvonul. Tűnik magába. A halottak magánya ilyen. Még fátyolt von kívül az íriszen, aztán a napra-nap továbbra vált. Csak a május. Mama a kapuban állt. A kovácsolt vaskeret kifeszíti fényképemet az emlékezet májusában. A Komondor utca végén láttam, hogy ma is vár haza. Hát így állnak meg utánad a tájak. Mama.
ESE Híradó kistérségi közéleti és kulturális havi folyóirat a civilekért
A lap ára: 260 Ft
Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: 2119 Pécel, Pihenő u. 2. Telefon/fax: (36)28/454-076, (36)28/454-077 • www.egymast-segito.hu • e-mail:
[email protected], • Kiadja: Egymást Segítő Egyesület (ESE) • Felelős kiadó: Némethy Mária • Olvasó szerkesztő: Rádi Zoltán • Felelős szerkesztő: Apróné Orosz Margit • Szerkesztőbizottság: Apróné Orosz Margit, Bense Balázs, †Cser László, Cserepes Tímea, Csontos Tamásné, Durkó Sándor László, Fábián Lászlóné, Hídvéghy Margit (fotó), Ivánkovics Zoltán, Némethy Mária, Parajdi Olga, Szabó Zoltán, Tasnádi Katalin, †Barna Topurek Tamás • A folyóiratban megjelent cikkek tartalmáért egyszemélyben az írója a felelős. • Nyomás: Manuta nyomda, telefon: (36)30/636-0336 • Nyomdai előkészítés: Tökéletes Másolat, www.tokmas.hu • Engedélyszám: B/PMF1393/P/1994 HU ISSN 1785-2013 • Megjelenik minden hónapban. ESE isaszegi telephelye: Alemany Erzsébet Segítő Ház 2117 Isaszeg, Nap u. 2/b. Tel./fax: (36)28/582-425, (36)28/582-426, e-mail:
[email protected] 2010. május
ESE Híradó
3
FEHÉR BOT NÉLKÜL
Vakon egy cél felé… Ezt a címet „kölcsön vettem” egy már régebben megjelent újságcikkből, de mivel keresve sem találhattam volna jobbat, így utólagos elnézést kérek a cikk szerzőjétől. 2010. március vége felé érkezett egy e-mail üzenet, amelyet egy fiatalember küldött különböző alapítványoknak, köztük az Egymást Segítő Egyesületnek is. Sportpályafutásához keresett segítőket, támogatókat. Be kell vallanom, üzenetével először nem tudtunk mit kezdeni, mit is kellene válaszolni, mert ugye pénzbeli segítséget legnagyobb sajnálatunkra senkinek sem tudunk nyújtani. Kissé félve a csalódástól, vagy egy esetleges visszautasítástól, mégis felajánlottuk azt, amiben a leginkább bővelkedünk, a külés belföldi adakozó kedvű emberek által nyújtott ruhaadomány választékát. Vártuk a fiatalember reakcióját, aki válaszüzenetében szívesen fogadta ez irányú segítségünket. Sikerült néhány kitűnő minőségű ruhadarabot, köztük sportruházatot, farmernadrágokat, ingeket, pólókat, dzsekit és cipőket kiválogatni. Kérdésére, hogy eljöhet-e személyesen értük, természetesen igennel válaszoltunk. Telefonon egyeztettünk, melyik vonattal érkezik, és megoldottuk autóval való szállítását oda, vissza. Így hát találkozhattunk Fóris Norberttel, ezzel a 17 éves vak fiúval. Kedves, természetes modora azonnal kiváltotta szimpátiánkat, és amikor ruhapróba közben mesélt eddigi életéről, lenyűgözve hallgattam őt: Születése után, különböző egészségügyi okok miatt, csak 4 hónappal később mehetett haza, mint ikertestvére, Tamás. Hogy valami nincs rendben, azt csak sejteni lehetett, hiszen konkrétumot nem közöltek az orvosok. Szülei gyanakvása, hogy Norbert esetleg nem lát, csak később igazolódott be. Kezelték neves budapesti klinikán, kezelte természetgyógyász, segíteni azonban senki nem tudott rajta. Elfogadta a megváltoztathatatlant. Úgy élte az életét, mint a látók, és mind erősebb volt benne a bizonyítási vágy, hogy semmivel sem kevesebb, mint más, egészséges ember. Édesanyja, testvérével együtt beíratta a sajószentpéteri óvodába, ahol másfél évet töltött a látó gyermekek között, majd Budapestre került a Vakok óvodájába, iskolai előkészítőre. Nyolc nehéz év következett, amely sok-sok lemondással járt mind az ő, mind családja számára. Szorgalmasan tanult, tehetségét mi sem bizonyította jobban, minthogy különböző tanulmányi versenyeken szerepelt sikeresen. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola tanulója. Csak a látók között érzi igazán jól magát, osztálytársait nagyon szereti, tiszteli. Szeretne majd nyelvvizsgát tenni, egy jó szakmát szerezni, esetleg tolmácsként dolgozni, és a sportban nagy eredményeket elérni. Eldöntötte, hogy a 2012-es paralimpiáról bajnokként, aranyéremmel fog hazatérni. Szüleivel, testvéreivel jó a kapcsolata, de csak ritkán, hétvégeken láthatják egymást. Sportpályafutása során több sportágat is kipróbált, judo, jégkorcsolya, atlétika, úszás, csörgőlabda, sakk, de a judo volt az, amelyről nem mondott le, bármilyen új sportág is jött az életébe. Versenyeken is indult, nagyon jó eredményekkel: judóban világbajnoki 2. és 5. hely, Európa bajnoki arany és bronzérem, 9 magyar bajnoki cím. Ezen túlmenően kisebb nemzetközi versenyekről hol arany, hol ezüst, hol bronzéremmel tért haza. Úszásban 8 bajnoki cím, számtalan ezüst és bronzérem őrzi sikereit. Jégkorcsolyában, atlétikában és sakkban is szerzett bajnoki címet. Eddigi pályafutása során 54 éremmel, 3 serleggel és számtalan oklevéllel büszkélkedhet. A sportnak köszönhetően sok-sok külföldi ország vendégszeretetét élvezhette, járt Amerikában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Hollandiában, Ausztriában, Szlovákiában. A sporton kívül, másik nagy szerelme a zene. Több hangszeren is megtanult játszani, zongorán, tangóharmonikán és gitáron. Nem utolsó sorban pedig nagy vágya, egy lány szeretetét elnyerni. 4
ESE Híradó
Céljai elérésének, álmai beteljesülésének egy akadálya van, és ez szinte leküzdhetetlen akadály: a fogyatékos sportszervezetek állami támogatásának folyamatos csökkenése. Ez megakadályozhatja az ő, és fogyatékos társai sportpályafutásának kiteljesedését. Norbert arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy támogatók nélkül ellehetetlenül a sportszervezetek helyzete. Kérése, hogy aki bármilyen támogatást tudna nyújtani e szervezetek és sportolóik számára, tegye meg, mert nem csak magának a sportolónak, hanem az egész országnak szerezne közös erejű dicsőséget. Részlet a „Vakon egy cél felé” című újságcikkből, amely 2008. november 20-án jelent meg: Leszállóágban a látássérültek sportja, Fóris Norbert, a budapesti Vakok Intézetének diákja mégis elszántan küzd azért, hogy a 2010-es Londoni Paralimpián 47 érme mellé nyerjen egy olimpiai aranyat. A Budapesti Vakok Általános Iskolájának tanulója Fóris Norbert. A 15 éves diákkal az intézetben beszélgettünk. Norbert kitűnő tanuló, 47 érmét úszásban, judóban, sakkban és jégkorcsolyában szerezte, a legbüszkébb a 2007-ben nyert ezüstérmére, amit Colorado Sprigsben (USA) vehetett át az ifjúsági világversenyen, korántsem egyszerű körülmények között, de erről majd később. Családi támasz és fehér bot nélkül: Norbert születése óta nem lát, most kezdi kamasz éveit, mégis elképesztően céltudatosan és magabiztosan beszél életéről. Az intézeten kívül, az egyedüli közlekedésnél nem használ fehér botot, akkor sem, ha tisztában van vele, hogy ez a szabályokba ütközik. Az iskolában centiméterre pontosan tudja, hol jár éppen, arra a kérdésre, hogy számolja-e a lépéseket, azt mondja nem, egyszerűen csak tudja, hol van, az agyában lévő térképben sohasem csalódik. Sport, mindenek felett: Norbert nyolc éve sportol, több aranyérmet szerzett úszásban, már egészen fiatalon, később kezdett el érdeklődni a judo és a jégkorcsolya iránt, ahol szintén nagy sikereket ért el. Aztán jött a csörgőlabda és a sakk. A vakok sakkja sokban eltér a látókétól: speciális táblán játsszák, ahol a fekete mezők kissé kiemelkednek, a fekete bábúkban pedig van egy szög, így lehet megkülönböztetni a fehérektől. Egy-egy parti több órán át tarthat, ez komoly koncentrációt igényel, hiszen meg kell jegyezni a figurák helyét a táblán. „A paralimpiára azért megyek, hogy megnyerjem, ez alap” Bár a sakkban is kiváló, Norbert szíve mégis a küzdősportért dobog. Kék öves harcos, kilenc országos bajnokságon vett rész, az európai megmérettetéseken kétszer is dobogóra állhatott, Németországban nem talált legyőzőre és mind mondja, a 2010-es Londoni Paralimpiára azért megy, hogy megnyerje. Addig azonban még hosszú az út, mindenekelőtt edzőre lesz szüksége, mert a korábbi felkészítője Írországba költözött. „Mindig kell, hogy legyen célja az életemnek, enélkül nincs értelme semminek – mondja Norbert. Persze volt már mélyponton is, a legnehezebben azt dolgozta fel, amikor a Colorado Springs-i világbajnokság döntőjében egy orosz versenyzővel kellett megküzdenie. Orosz volt a bíró is, az ellenfél hirtelen lerántotta a szőnyegre, ami miatt maradandó sérüléseket szenvedett. Így lett ezüstérmes, de fizikai fájdalma eltörpült az igazságtalanul meghozott döntés mellett. Akkor úgy érezte, kész, abbahagyja, elég volt, és még most is ökölbe szorul a keze. Látóként sem lenne más ember: Bármi is történt velem, semmit sem csinálnék másként, akkor sem, ha látóként születek. Valószínűleg akkor is ugyanilyen elszántan küzdenék.
2010. május
BALLAGÁS Leszállóban a látássérültek sportja Norbert ma kiemelkedő tehetségnek számít kortársai mellett, véli testnevelő tanára, Páni Róbert, aki húsz éve foglalkozik gyerekekkel a Vakok Intézetében. Ehhez a munkához nem csak emberszeretetre van szükség, hanem pénzre is. Előbbi kifogyhatatlannak bizonyul, utóbbiból viszont egyre kevesebb áll rendelkezésre. A testnevelő tanár az intézetben eltöltött évek során azt tapasztalta, hogy a látássérültek sportja leszállóágban van. Az intézetben tornyosuló több tucat aranyérem, serlegek és kupák száma ma már alig növekszik. Érdemes megfigyelni a finnek hozzáállását – mondja Páni Róbert, ott a nyolcvanas években felismerték, hogy a fiatalok egészségre nevelésével, a napi egy testne-
velés órával és heti egy úszásoktatással megelőzhető az időskori betegségek nagy része, így később nem kell milliárdokat költeni az egészségügyre. Ezek az elképzelések mára beigazolódtak, sajnos Magyarországon ennek még nem jött el az ideje. (Forrás: hirado.hu/Göcző Nóra) Mi mással is fejezhetném be írásomat, mint Norbert ars poeticájával: cél nélkül az életnek nincs értelme, küzdj, és munkádnak eredménye lesz! Tiszta szívből kívánom, hogy így legyen, minden esetre közösségünk szimpátiáját máris elnyerted! Felkészülésedet és az olimpián való részvételedet figyelemmel kísérjük, és biztosítalak róla, szurkolóid száma közel 200 fővel emelkedett! Czétényi Sándorné
Ballagás Ballagás és ballagás között komoly különbség van, különösen más például egy általános iskolai, és egy középiskolai! Voltam már életemben sok ilyen eseményen, és át is éltem néhányat. Sajnos általánosságban mindkettőről elmondható, hogy bár az iskolavezetés mindig hangsúlyozza, hogy „ez rólatok szól”, valójában az iskola igazgatójának/végzősök osztályfőnökének a magán show műsora lesz belőle. Hosszú, érzelmekkel telezsúfolt beszédek, ami különösen akkor válik komolytalanná, ha az adott igazgató, vagy igazgatónő nem is ismerte különösebben az elballagó diákokat. Negatívumként még el kell mondjam, hogy rendszerint adnak az alsóbb osztályok „gálaműsort”, ami sokkal unalmasabb és hosszabb, mint amennyire szórakoztató. Viszont mindezek ellenére a ballagás ritkán rossz élmény a diáknak. A hivatalos műsor mellett, előtte és utána általában vagy sírnak a meghatódottságtól a tanulók, vagy nagyokat nevetnek. És itt különül el az általános és középiskola. Emlékszem mindkettőre, a saját életemből. Általános végén a család hazament, én pedig váltottam még pár szót az immáron volt osztálytársaimmal, megbeszéltük kivel mikor találkozunk legközelebb, majd a külsős barátaimmal hazamentünk, ahol a
családdal és ismerősökkel vidám hangulatú összejövetelt tartottunk. Ezzel el is telt a nap, és nem is vágytam ennél többre. A középiskolában kicsit más volt. Az eleje ugyanígy kezdődött, a család hazament, én pedig váltottam pár szót az immáron volt osztálytársakkal…csak itt az volt a téma, hogy aznap kivel hol találkozzunk, hogy aztán bulizzunk még egy nagyot közösen. A ballagás valami olyasmit is jelent, hogy az a közösség talán soha többé nem gyűlik össze teljes számban. Hogy eddig tartott. A középiskola itt is más. Érettebbek lettek az emberek, komolyabbak a barátságok, több lehetőség van kapcsolatot tartani. Tehát ekkor már nem jelent teljes véget a ballagás. Akivel akar, azzal még biztos lehetőség nyílik találkozni mindenkinek. Születhetnek örökké tartó, mély barátságok. Azt kívánom azoknak, akik most ballagnak, vagy fejeznek be egy felsőoktatási intézményt, hogy emlékezetükben tartsák meg a múltnak ezeket a szép szeleteit, amik azok alatt az évek alatt történtek, amíg oda járt. Emlékezzünk ezekre az időkre, mert talán ezt fogjuk majd mesélni leendő gyermekeinknek, akik majd jót kacagnak azon, hogy elképzelik: anyu/apu is volt fiatal! Veszelszki Bálint
Ballagás és tanévzárók az iskolákban Az oktatási és kulturális miniszter a 2009/2010. tanév rendjéről szóló rendelete alapján a szorgalmi idő utolsó tanítási napja 2010. június 15. (kedd). Középiskolákban és a szakiskolákban az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap 2010. április 30. A ballagást és a tanévzáró ünnepségeket az alábbi időpontokban tartják a péceli és az isaszegi iskolákban:
Pécelen Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium április 30. (péntek) 11 óra: ballagás Ráday Pál Gimnázium április 30. (péntek) 17 óra: ballagás június 18. (péntek) tanévzáró ünnepély Petőfi Sándor Általános Iskola június 18. (péntek) 18 óra: ballagás és tanévzáró ünnepély Szemere Pál Általános Iskola
06.12. (szombat) 10 óra: ballagás 06.18. (péntek) 17 óra: tanévzáró ünnepély Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Június 12. (szombat) 15 óra: ballagás Június 15. (kedd) 17 óra: Te Deum
Isaszegen Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola és Szakképző Intézmény május 1. (szombat) 10 óra: ballagás Klapka György Általános Iskola és AMI június 12. (péntek): ballagási ünnepség június 17. (csütörtök): tanévzáró ünnepély Damjanich János Általános Iskola Június 19. (szombat): 10 óra: ballagás Június 21. (hétfő) 17 óra: tanévzáró ünnepély
2010. május
ESE Híradó
5
PÉCELI SIKEREK, PROGRAMOK
Pécel város rehabilitációs programja, 2010. 2010-ben Pécel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül Komplex Város Rehabilitációt valósít meg. A rehabilitációba bevonni kívánt területek: a Márványistálló és környéke; a Harangvirág óvoda parkolója; a Zeneiskola parkja; a Kovács u. és a Piactér környéke. A fejlesztés célja közösségi terek, helyszínek létrehozása, ahová az emberek szívesen mennek, ahol megállhatnak, megpihenhetnek, felüdülhetnek egy kicsit. Pécelen komoly problémát jelent, hogy ilyenek nincsenek, csak spontán módon létrejött találkozási pontokat, csomópontokat találhatunk. Ilyen a Kossuth tér, Kálvin tér, Ráday Gedeon tér, Rét u.-Pesti út találkozása. Ezeket a csomópontokat lehet terecskékké fejleszteni. A pályázathoz elkészült az integrált városfejlesztési stratégia. Akcióterületeket jelöltek ki, meghatározva, hogy melyik részeket mikor akarják fejlesztésbe vonni. Főbb akcióterületek: 1. Ráday-kastély – Kossuth tér közötti szakasz; 2. Piactér; 3. Tanácsház u. – Rákos u. közötti tér – távlati cél; 4. Kórház-köz hátsó része – távlati cél; 5. A Vásártér állomás környéki és újtelepi része – távlati cél. A programra 200 millió Ft-os önrész mellett 520 millió Ft-os támogatást biztosít az Európai Unió. Hogy a magas szintű szakmaiság, a műemléki környezet védelme biztosítva legyen, az önkormányzat konzorciumi partnernek a Műemlékek Nemzeti Gondnokságát kérte fel. A támogatási szerződést eredetileg február 15-ig kellett volna aláírni, de ezt külső körülmények máig is késleltetik. A Kossuth téren a program szerint komoly útburkolati munkák valósulnak meg. Viszont az út kezelője nem az önkormányzat, hanem a PEMÁK (Pest Megyei Állami Közútkezelő). Jogszabály szerint így ezeket a munkálatokat csak ők végezhetik. Az önkormány-
zat felmentést kért ez alól, ennek az eredményére azonban várni kell. Másik késleltető ok, hogy a tervek szerint a Kórház-közt sétálóutcává alakítják át. Ehhez a Ráday-kastély sarkán álló trafó állomást el kell bontani, így a kastély kerítése beljebb kerül. Ezek építési engedély köteles műveletek. Az engedély határidőre meglett, a jogerősítésére azonban még várni kell. Mindezek természetesen csak késlekedést jelentenek. A szerződés aláírására az Önkormányzat 2010. május 15-ig haladékot kapott. A munkálatokat október 31-ig kell befejezni. Ez alól kivétel a Márványistálló, amit eredeti barokk állapotában állítanak vissza, így ez időigényesebb. A rehabilitációs program szerint a Maglódi úton parkolókat létesítenek. A Kossuth téren a buszöböl kiszélesítésre kerül, az egész tér díszburkolatot kap, és kicserélik a közműveket is. A Zeneiskola előtti kerítést elbontják, szökőkutat, utcabútorokat helyeznek el, valamint díszburkolatot és díszkivilágítást kap az új közösségi tér. A Kovács u. jobb oldalán megszélesítik az utat, hogy új parkolóhelyek létesülhessenek. Ez különösen fontos, hiszen a környéken a Szent Erzsébet Óvoda beindulásával megsokasodtak a parkolni szándékozók. A Piactéren is kiszélesítik a buszöblöt, az egyik épület tetőszerkezetét újraépítik, a vas traverz lebontásra kerül. Itt is díszburkolatot tesznek le, és az épületek homlokzatát is felújítják. A Márványistálló a rehabilitáció után vendégház funkciót fog ellátni, különböző szakmai és kulturális tevékenységeknek biztosít lehetőséget. Természetesen itt is kialakítanak parkolókat. Már csak pár hónap, és egy megújult, megszépült Pécelt csodálhatunk. Legyünk büszkék fejlődő városunkra! Benkovics Gyula polgármester www.pecel.hu honlapon megjelent interjúja nyomán összeállította: Veszelszki Éva
Kisállat és díszmadár kiállítás A Péceli Állatbarátok Egyesülete szervezésében május 8-án lesz a péceli Kisállat és Díszmadár Kiállítás. A Szemeres Pál Általános Iskolában reggel 9 órától érdekesnél érdekesebb programok várják a családokat, állatbarátokat. 9:00 Megnyitó 9:10 Postagalamb reptetés 9:20 Lovas kocsikázás (folyamatosan) 9:30 Gyömrői Állatkert bemutatkozása, kiállítása 9:40 PET-PALACK taposó verseny (hozz magaddal 5-10 palackot) 10:00 Lovaglás (folyamatosan) 10:30 Tojásdobáló verseny 11:00 Fürj tojás pucoló verseny 11:30 Kutyabemutató 12:10 Kedvenc szépségverseny (minden állat indulhat) 13:00 Tojás felismerő verseny 13:30 BMX, gördeszka bemutató 14:00 Sárkány eregetés 6
ESE Híradó
15:00 Eredményhirdetés, ajándékok kiosztása Folyamatos programok: Plüssállat kiállítás, kisállat-, hüllő-, bogár-, bonsai kiállítás, kézműves bemutatók (korongozás, ékszerkészítés, kések) és vásár, méz-, sajt és virág vásár, kézműves foglakozás, kutyamacska örökbefogadás, tesztlap kitöltés, állatorvosi szaktanácsadás, büfé és bogrács ebéd, vetítés, kutyakozmetikai tanácsadás. Mindenkit szeretettel hív és vár a Péceli Állatbarátok Egyesülete! A rendezvény támogatói: Pécel Állati Fórum, National Geographic Channel, Pécel Város Önkormányzata, VÁSÁRFIA, Royal Canin, Horgászcikk és Díszállat Kereskedés, Gazdaudvar, Gyömrői Állatkert, Dr. Sági László, Alpha-Zoo, Reklám és Irodatechnika, Macska panzió Pécel, Kisállat panzió Pécel, Balogh Imre, Kiss László, Szuda Károly
2010. május
PÉCELI SIKEREK, PROGRAMOK
Péceli pályázati Irodalmi központ lehet a péceli eredmények Ráday-kastély
Pályázó neve: Pécel Város Önkormányzata Projekt megnevezése: Pécel Városháza 1-es épület akadálymentesítése OP név: KMOP Pályázat neve: 4.5.3-09 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) Beruházás helye (helység): Pécel Megítélt összeg: 29 970 001 HUF Támogatás aránya: 90 % Támogatási döntés dátuma: 2010.01.27. Szerződés hatályba lépésének dátuma: 2010.03.05. Projekt megvalósításának tervezett kezdete: 2010.03.01. Projekt megvalósítás tervezett befejezése: 2010.09.10.
Pályázó neve: Pécel Város Önkormányzata Projekt megnevezése: A Petőfi Sándor Általános Iskola energetikai fejlesztése Pécelen OP név: KMOP Pályázat neve: 3.3.3-09 Megújuló energiahordozó felhasználás növelése Beruházás helye (helység): Pécel Megítélt összeg: 35 660 159 HUF Támogatás aránya: 60 % Támogatási döntés dátuma: 2010.04.01. Támogatás pontszáma: 85
Kiíró neve: Önkormányzati miniszter Kezelő szerv neve: Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága A pályázat címe: A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének, valamint közösségi buszok beszerzésének támogatása Önkormányzat neve: Pécel Óvodai támogatás összege: 9 950 000 Ft Döntés dátuma: 2010. március 26.
Hamarosan megkezdődhet a péceli Ráday-kastély márvány istállójának felújítása, a pályázat útján elnyert 375 millió forintos beruházás eredményeként a barokk műemlékegyüttes ismét rangos irodalmi központtá válhat. Varga Kálmán, a fenntartó, a Műemlékek Állami Gondnoksága igazgatója elmondta, hogy Pécelen a kastély akkori tulajdonosa, a művészetpártoló Ráday család jóvoltából a XVIII. században pezsgő szellemi, kulturális élet zajlott, tudósok, írók találkozóhelye volt a kastély, ezt a hagyományt szeretné a gondnokság feleleveníteni. E célból külön programtervezet is készült, amelynek megvalósításához a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesületével közösen 5,7 millió forintos, nemzetközi pályázaton elnyert támogatás teremti meg az alapot. A terv szerint újra könyvbemutatókat, rangos irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat tartanak, és civil kulturális szervezetek kapnak helyet az épületben egyegy rendezvény lebonyolítására. Jelenleg is zajlanak itt különféle kulturális rendezvények, ilyen például az évente sorra kerülő Gedeon-napok, legutóbb pedig a walesi herceg is részt vett a kastélyban tartott magyar-angol örökségvédelmi konferencián. Június 19-én, a múzeumok éjszakáján ez évben már ide is ellátogathatnak az érdeklődők. Az eddig kihasználatlan, rossz állapotban lévő márvány istálló felújításával lehetőség nyílik majd kiállítások, koncertek megtartására, ezzel a Ráday-kastély vonzereje tovább növekedhet – jegyezte meg a gondnokság igazgatója. Annál is inkább, mert most kezdődnek a kastély közelében Pécel városközpontjának rehabilitációs munkái – tette hozzá Benkovics Gyula polgármester. Ennek keretében még az idén sétálóutcát alakítanak ki díszburkolattal, hangulatos kandeláberekkel, padokkal. Rendbe hozzák a környék házait is, aminek eredményeként a kastély környéke korabeli hangulatot fog árasztani, a közeli étteremben pedig korhű ruhában szolgálják majd fel a régi idők receptjei alapján sütött különlegességeket. forrás: www.kultura.hu
A Szép magyar beszéd verseny eredményei Pécel Város Önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottsága által meghirdetett Szép magyar beszéd versenyt április 9-én a Zeneiskolában tartották meg. Gera Zoltán oktatási referens tájékoztatta szerkesztőségünket a verseny helyezettjeiről: Általános iskola 7-8. évfolyam I. Zámbó Brigitta 8.a (Szemere Pál Általános Iskola) II. Vincze Krisztina 8.a (Szemere Pál Általános Iskola) III. Pakovics Bernadett 7. (Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda) IV. Nagy Luca 8. (Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda)
V. VI.
Vanyek Zsófia 8.a (Szemere Pál Általános Iskola) Magyar Viktória 8.a (Petőfi Sándor Általános Iskola)
Középiskola 9-10. évfolyam I. Dóczi András 10. (Ráday Pál Gimnázium) II. Török Eszter 10. (Ráday Pál Gimnázium) Középiskola 11-12/13. évfolyam I. Baráth Zsanett 12. (Ráday Pál Gimnázium) II. Molnár Mónika 12. (Ráday Pál Gimnázium) Gratulálunk valamennyi résztvevőnek és a díjazottaknak! Apróné Orosz Margit
2010. május
ESE Híradó
7
PÉCELI HÍREK
Rejtett kincsek Pest kapujában A Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás 2009-ben a fenti címmel egy impozáns, színes, 32 oldalas turisztikai füzetet jelentetett meg jó barangolást, szép élményeket kívánva a térségbe látogató turisták számára.
A kiadványok szerkesztése mellett a kistérségi turisztikai szakemberei, Padányi Ágnes és Csillag Péter vezetésével szakújságírók, utazási szakemberek, idegenvezetők számára is bemutatják a látnivalókat, ezzel is ösztönözve a településeket új szolgáltatások kialakítására. Így történt ez 2010. április 22-én is, amikor immár harmadik alkalommal invitálták a szakembereket egész napos bemutatkozó körutazásra a kistérségbe. Az utazás első állomása Szada volt, ahol Vécsey László polgármester és a hagyományőrző asszonykórus fogadott
bennünket a faluház udvarán. A népi hagyományok bemutatását követően igazi szenzációval indult a nap, ugyanis XIX század végi sztereo üvegnegatív fotóképekből nyíló kiállítás körvonalairól kaptunk részletes tájékoztatást Székely Bertalan 100 évvel ezelőtt elhunyt festőművész munkássága kapcsán. Mogyoród kilépett a társulásból, de a Hungaroring, valamint a hozzákapcsolódó kalandpark és vezetéstechnikai centrum meglátogatása nem maradhatott ki a programból. Kerepesen, Kistarcsán néptánc bemutatót követően az egykori internáló tábor megmaradt épületei között megcsodáltuk Simándy József, Kistarcsa szülöttének szobrát is. Egyházi emlékek bemutatása Kerepesen és Nagytarcsán történt, az utóbbi helyen Győri Péter polgármester és öccse által rögtönzött, gospel stílusban előadott egyházi modern zenét hallhattunk. A péceli bemutatkozás dr. Benkovics Gyula ismertetőjével kezdődött a Kastély vendéglőben, ezt követően Ivánkovicsné Polmüller Brigitta igazgató asszony a Fáy Iskola turisztikai tevékenységét ismertette a háttérben futó lovas napok videó vetítésével illusztrálva. Ezt követően igazi meglepetésben volt része a sokat tapasztalt közönségnek. Ráday Gedeon és kísérete személyesen invitálta a Ráday-kastélyba a megjelenteket. Korhű ruhában inasával, a megszemélyesített arával és barátjával, Kazinczy Ferenccel végigjártuk a kastély nevezetes helységeit és veretes korhű nyelven olyan előadásban volt részünk, amelyre bizton lehet később egyedülálló turisztikai programot építeni. A több, mint egy órás élő és mozgó színházi előadást Berbekucz Viktor péceli fegyverkovács bemutatkozása követte, méltó befejezést adva a látogatásnak. Az ötlet és a megvalósítás Szabadhegyi Judittól, a kastély létesítményfelelősétől származik.
Gazdagodni sokféleképpen lehet, de az igazi a lelki gazdagodás olyan élmények gyűjtése, amely akár egy életen át elkísérhet. A gyöngyhalász lemerül a mélybe kincséért, nekünk szemünket és fülünket kell kinyitni, hogy a lábunk előtt heverő kincseket, az ősök hagyományait, a mai ember új kreativitását meglássuk és magunkhoz vegyük. Biztatom az olvasót, keresse fel a szomszéd települések kiállításait, vendéglőit, programjait, barátkozzanak az eseményeken keresztül a térség polgárai, ismerjék meg minél jobban egymás ételeit, hagyományait. Erre két alkalom is kínálkozik a közeljövőben, a csömöri úrnapi körmenet színes virágdíszes kavalkádja júniusban és a nagytarcsai egyházi és világi borok versenye júliusban. Ivánkovics Zoltán
Meghívó Szeretettel hívjuk minden barátunkat, segítőnket és az érdeklődőket az Egymást Segítő Egyesület (ESE) 21 éves jubileumi ünnepségére. Az ünnepség időpontja: 2010. június 5. (szombat) 15 óra Az ünnepség helyszíne: az ESE Alemany Erzsébet Segítő Ház kertje (Isaszeg, Nap u. 2/b.) Az ünnepség részletes programját honlapunkon www.egymast-segito.hu és plakátokon tesszük közzé. Elérhetőségeink: Egymást Segítő Egyesület (ESE) Pécel, Pihenő u. 2.; telefon/fax: +36-28/454-076 vagy +36-28/454-077; e-mail:
[email protected] 8
ESE Híradó
2010. május
PÉCELI HÍREK
Hírek röviden A Gödöllő Környéki Turisztikai Egyesület negyedik alkalommal tartotta éves közgyűlését a domonyvölgyi Lázár Lovas Parkban április 14-én. Az ilyenkor kötelező formaságok mellett előadást tartott dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Krályi Kastély KN KFT igazgatója, dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus ZRT vezérigazgatója és Grassalkovich Antal szülőfalujából, Mojmirovcéből érkezett szlovák küldöttség több tagja is. A Nyitra vidék csábító turisztikai ajánlatát ismertették, amely a gyógyfürdőktől, a növényritkaságokat bemutató arborétumon át középkori várakig igen színes palettát kínál, 100-150 kilométeres távolságra tőlünk. Amit a hivatalos politika összekuszált, azt a civilek, az egyének ilyen kapcsolatok révén rendezni tudják, szlovák barátainkkal jó kapcsolatot ápolva, ha felkeressük egymás turisztikai látványosságait, és persze ha megértjük egymásra épülő közös sorsunkat. A Rákosi csata 161. évfordulója alkalmából a péceli Református Temetőben április 17-én tartotta megemlékezését a lengyel légi katasztrófa alkalmából nemzeti gyásznappá nyilvánított napon Pécel Város Önkormányzata. Az időjárás kegyes volt a szervezőkhöz és szép verőfényes napsütésben mondhatta el megemlékező gondolatait Tariska Zoltán tiszteletes és dr. Benkovics Gyula polgármester. Impozáns egyenruhákban a Történelmi Lovastúra Egyesület, a Tököli Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület, a Zrínyi Miklós Egyetem Honvéd Sport Egyesületének Lovas Szakosztálya, a Kossuth Szövetség Lengyel Légiója és a Péceli Lovas Nemzetőr Bandérium tagjai álltak díszőrséget a Rákosi Csata emlékére állítatott márványoszlop mellett. Megemlékeztünk az ünnepség keretében a hetven évvel ezelőtt történt, a lengyel történelem egyik legfájdalmasabb
eseményére, a Szmolenszk melletti katyni erdőben elkövetett mészárlás áldozataira, ahol 22 ezer lengyel hazafi vesztette kegyetlen körülmények között életét.
Fáy nap a Kishársasban
Április 24. eseménydús nap volt Pécelen. Szinte egyidőben a Szemere Iskolában borverseny és veszélyes hulladék-gyűjtés, a Petőfi Iskolában kistérségi egészség nap, a polgármesteri hivatal előtt a „Critical Mass” kerékpáros túra péceli indulása, a Kishársasban a hagyományos Fáy Iskola lovas napja zajlott. Az események közül a legnagyobb közönséget az egész napos lovas esemény vonzotta. Ebben az évben az immár 8 lóval rendelkező oktatási intézmény tanulói állították ki a teljes délelőtti programot. A délutáni fogathajtó versenyre, Vecsésről, Dányból, Monorról és Üllőről is érkeztek versenyzők. Nagy sikert aratott a kutyakiképző bemutató és az apróságoknak tartott műsor is. Igazi kistérségi turisztikai programmá nőtte ki magát az esemény. A megnyitón részt vett Vécsey László frissen megválasztott országgyűlési képviselő is, aki őszinte szavakkal méltatta az iskola oktató és nevelő munkáját, megnyitó beszédében kiemelve a magyar mezőgazdaság életben tartó erejét és az oktatás fontosságát.
Európa nap
Május 9-én vasárnap délután három órakor az Európa nap alkalmából a Pécel Galériában, az új polgármesteri hivatal földszinti tanácskozó termében a finn testvérvárosból küldött fotókból nyitunk kiállítást. Interaktív web kamerás kapcsolat révén finn barátaink is velünk lesznek a kiállítás megnyitón. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Ivánkovics Zoltán
Novellaíró pályázat Mikszáth és Fáy András tiszteletére A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete és a Mikszáth Társaság novellaíró pályázatot hirdet a novella éve alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozata, a Fáy Társaság, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. és Pécel Város Önkormányzata támogatásával. A pályázatot a novella nagymestere, a száz éve meghalt Mikszáth Kálmán és a magyar novella úttörője, Fáy András tiszteletére hirdetik meg, akiről éppen Mikszáth írta a következőket: „ha Széchenyi nincs, őt illeti a ,legnagyobb magyar’ titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a ,haza bölcsének’ – így azonban maradt végig a ,nemzet mindenese’.” Az eredményhirdetésre Fáy András szűkebb pátriájában, Pécelen, a Ráday-kastélyban, a magyar irodalom- és művelődéstörténet kitüntetett színhelyén kerül sor. A pályázat célja, hogy az ifjúság körében népszerűsítsék a novella műfaját, és teret nyissanak a jövő jeles karcolatíróinak, novellistáinak. Pályázati feltételek – A pályázatot szabad témában, diák (14-18 éves) és ifjúsági (19-24 éves) kategóriában hirdetik meg.
– Terjedelmi korlátok: művenként legfeljebb 8-10 oldal, maximum 35 ezer leütés lehet. A terjedelmi korlát túllépése automatikus kizárást von maga után. A pályaműveket papíron és digitális formában is várják az alábbi címre: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 1014 Budapest, Dísz tér 15. és a következő e-mail címre:
[email protected] A borítékra rá kell írni és az e-mail tárgyában feltüntetni: Novellapályázat! A pályamunkák beküldési határideje: szeptember 20. Kapcsolat: D. Barabás Mária, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága E-mail:
[email protected] Tel.: (+36-1)202-6288 Web: www.nemzetimuemlek.hu Díjazás: A legsikeresebb pályaműveket irodalmi folyóiratokban jelentetik meg, a kategóriák nyertesei a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kastélyaiban hétvégi szálláshelyeket és értékes tárgynyereményeket nyernek.
2010. május
ESE Híradó
9
BÜSZKESÉGÜNK
„Karsai Zsigmond 90” Kedves meghívásnak tettünk – nagy örömmel – eleget április 10-én, szombaton. Leányfalun vettünk részt Karsai Zsigmond kiállításának megnyitóján.
A megnyitó is olyan családias volt, mint a fogadtatás. Természetesen pontozóval kezdődött, amit Zsuráfszky Zoltán koreográfus mutatott be – fergetegesen. Halmos Béla és Sebő Ferenc húzták a talpalávalót. Zsiga bácsi életművét régi barátja, dr. Bánszky Pál művészettörténész méltatta évődve, kedvesen. A kiállítás címe: Karsai Zsigmond 90. Szinte hihetetlen, hogy ez az örökifjú, táncos lábú ember már 90 éves lesz októberben! Azért megbeszéltük, hogy 10 év múlva az új képeinek is otthont ad a Leányfalui Helytörténeti Múzeum. Isten éltessen még sokáig körünkben, Zsiga bácsi! Ladjánszki Veronika
Karsai Zsigmond
Már megérkezésünkkor remek hangulat fogadott. Az örökifjú Zsiga bácsi borral kínálta a vendégeket. Igazi házigazdaként fogadta a látogatókat, a tőle megszokott kedvességgel. Képeit nézegetve újra megkapott az a természetesség, ahogy a környező világot ábrázolja, legyenek karikázó lányok vagy havas táj. Ő azt festi, amit lát, de lélekkel tölti meg képeit, szinte érezni a mozgást, a lüktetést – az életet.
A kiállítás vendégei
„Fut a Pécel” futóverseny!
Újabb sikeres kiállítás a Pécel Galériában
2010. május 15-én a Szemere Pál Általános Iskolában „Fut a Pécel” elnevezéssel városi futóversenyt rendezünk!
Németh Miklós Ilosvay-díjas festőművész, Németh Ilona üvegfestő, valamint Mutz Péter költő alkotásait láthattuk, illetve olvashattuk. A kiállítás megnyitóján, április 9-én Dr. Benkovics Gyula mondott köszöntő beszédet. Mint máskor, most is jó volt látni, hogy polgármester úr mindig szakít időt a kultúra népszerűsítésére, ami eredményes is, hiszen egyre többen vagyunk ezeken a kiállításokon. A Zeneiskola igazgató asszonyától, Kovács Ernőnétől fuvolazenét hallhattunk. A képek szépek és érdekesek, azt gondolom, aki teheti, menjen, és nézze meg. Mutz Péter versei igazán megleptek. Jó volt olvasni Németh Ilona üvegfestészete mellett, volt bennük valami, amivel szépen kiegészítették egymást. A kiállítás képeinek címét, valamint az idézeteket Braille-írással is kiírták, ez is jó dolog volt. Szeretem a verseket, a jó verseket, és Mutz Péter nagyon jó verseket ír. Ajándék volt, hogy ott lehettem, hallhattam, olvashattam a költő érzelemdús költeményeit. A kiállítás május 7-ig látható, ha tehetik, nézzék meg! Köszönöm az alkotóknak és a szervezőknek ezt a lehetőséget is. Gulyás Jánosné Mikes Zsuzsa
Nevezés 8 órától a helyszínen. A nevezés ingyenes. Zenés bemelegítés a rajt előtt. Korosztályok: óvoda, alsó tagozat, családi – 2 km 10 éves kortól (felső tagozat – középiskola – felnőtt – senior) – 4-8 km Rajt: 2 km – 9 óra 4-8 km – 9 óra 30 perc A rajtszámmal értékes nyeremények, különdíjak nyerhetők közvetlen a beérkezés után. Vándorkupát kap az az óvoda, iskola, amelyik létszámához viszonyítva a legtöbb gyermekkel vesz részt a futónapon. Kategóriánként az első 10 célba érkező emblémázott pólót kap ajándékba. Előzetes nevezés és információ: Gera Zoltán oktatási referens – 06-20/9298 900, gera.zoltan@ pecel-hivatal.hu 10
ESE Híradó
2010. május
A LEGNAGYOBB MAGYAR
Széchenyi emlékezete „Írd azt, ki a pusztán népét vezérli; Ki kürtöl, és lerogy a régi fal; Tarquin előtt ki arcát megcseréli; Fülepet ostoroz lángajkival; Ki győzni Athént csellel is szorítja; Kit bősz csoport elítél, mert igaz; Ki Róma buktán keblét fölhasítja – Elég… a példa fáj: Széchenyi az.” Amikor azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy az évforduló kapcsán az ESE újságba Széchenyiről emlékező cikket írjak, azonnal Arany fennkölt ódája, a Széchenyi emlékezete jutott eszembe, amiből a fenti idézet való, s amin mindig meghatódok, valahányszor végigolvasom. Aztán meg az, hogy elegendő lenne az újságba az egész verset leközölni, ez lenne a legméltóbb megemlékezés, hisz ki képes ma, akár prózában is ilyen fennkölten zengeni az igazságról, mint Arany János? A következő gondolat persze a (még mindig) gyakorló pedagógusé. Mit ér ilyen csodálatosan zengő sorokat közreadni, hisz ma már minden egyes bibliai-történelmi vonatkozása magyarázatra szorul. Pedig csak akkor elevenedik meg a mondanivaló monumentalitása igazán, ha így vesszük sorra: Mózes, aki népét a rabságból vezette ki az ígéret földére, Józsué, akivel a legerősebb várost, Jerikót bevették. Démoszthenész, aki a zsarnokság ellen a demokrácia védelmében az utolsó fegyvert vetette harcba: a görög nyelvet, Themisztoklész, aki inkább kémeket küldött a perzsa hajóhadhoz: a görögök futni akarnak, zárják el az utat; harcba, győzelembe kényszerítve az athéni hajókat. Miltiadész, akit demagógok halálra ítéltek, Brutus, aki öngyilkos lett, mikor a köztársaságot veszni látta. Nekünk, magyaroknak pedig mind egy személyben adatott meg: a népvezér, a hit harcosa, a köztársaság védelmében még a bolond szerepét is vállaló utolsó harcos, a lángajkú szónok, az igazság szenvedő hőse és mártírja: gróf Széchenyi István. Jólesett a mondat végére odaírni a ma már nem használatos rangot. Jólesett azért, mert talán ez a legnagyobb út, amit hősünk megtett: gróf Széchenyi Istvántól – Széchenyi Istvánig, a polgárig. Ha arra gondolunk, hogy az ország egyik leggazdagabb főúri családjának reményteljes sarja, aki előtt nyitva áll a karrier lehetősége, aki bőségben és biztonságban él, aki a kivételezettek közé tartozva élvezi a belül lévők biztonságának langymelegét – mindebből kilép, s azt mondja, ez nem az én életem, az én életem a küzdés egy elérhetetlen távolban lévő eszméért, s ezért az eszméért odaadom magamat: gróf Széchenyi Istvánt – csak az értheti meg igazán, miért az a hősök-hőse Ő, akit Arany versbe foglal. Aki tisztán akarja látni, micsoda belső harcot vívott meg magával a kezdettől egész a végig, olvassa el naplóját, ma már hozzáférhető magyarul. S aki végigkíséri azon az úton, amin járva szembenézett önmaga hitványságával, alkalmatlanságával, mígnem háborgó lelkiismerete odajuttatta: semmilyen áldozat nem drága azért, hogy feloldozást nyerjen, az megtudja, hogy a jellemformálódás első lépése: nosce te ipsum – magadat ismerd meg! A második pedig: vállald a jóvátételt magadért, vállald a felelősséget azért, ami ebből feladatként háramlik rád. Gazdag vagy? Ez nem a te gazdagságod, hanem azoké, akiktől származik – add vissza nekik. Manapság divatos a deheroizálás, s el-elvitatkozgatnak rajta: tényleg odaadta az Akadémiára egy évi teljes jövedelmét? Mintha a pontos összeg volna a lényege tettének! Valójában pedig mai önző, pénzhajhász, sőt
pénzrabló világunkban fénylik föl igazán a gesztus lényege: van – tehát köteles vagyok adni belőle. Előbb egy évnyit. Aztán a nyugalmas életet, mert neki kell állni életre ráncigálni, talpra állítani, cselekvésre indítani nemzetét. Ó, de nehéz munka ez! Nem csoda, hogy egyre gyakrabban gyötri a kétely: van hozzá erőm? Azután a még súlyosabb: vajon, akik buzdításomra nekiálltak: jól csinálják? Nem kockáztatnak túl sokat? Nem viszik a nemzetet olyan erőpróbába, melyben csak vesztes lehet? És ennél a pontnál történelmünk egy másik csodája jön: Kossuth Lajos. Kossuth, aki az ő lába nyomában indult, s aztán előbbre tört, többre vállalkozott. S akit immár két kézzel tartott volna vissza, de nem lehetett, aki fiúi tisztelettel nevezte őt a legnagyobb magyarnak, de legyőzve a félelmet: kimondta az igazságnak azt a másik felét – politikai függetlenség, melynek következményeit Széchenyi világosan fölmérte. A felelős politikus hosszú távra tervez, ő maga úgy gondolta: dobjuk le a szegénység rongyait, civilizálódjunk, gazdagodjunk, addig ne mérkőzzünk, mert összetörnek bennünket! De Kossuth víziójában ugyanez a felelősség jelenik meg: függetlenség nélkül sosem gazdagodhatunk meg, mindig lesz olyan, aki kilopja a pénzt a zsebünkből. S mikor eljött a kedvező pillanat, Petőfi Kossuth igazságát mondta ki: itt az idő, most, vagy soha. És Széchenyi megy, most már Kossuth után, s le is írja azokban a csodálatos márciusi-áprilisi napokban: úgy látszik, igaza van, mindent megnyerhetünk: „Barátom, csudákat élünk…Az első felvonás gyönyörűen sikerült. Én teli vagyok a legszebb reményekkel…Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent, és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám 20 év alatt nem bírhatott volna előállítani!”S ekkor világosodik meg, hogy helytelen a kérdésföltevésünk: Kossuth, vagy Széchenyi? Utalva egy másik hasonló vitára: Kossuth, vagy Görgei? A helyes válasz: Kossuth és Széchenyi, Kossuth és Görgei! Ennek az és-nek tanúbizonysága Széchenyi egész további sorsa. Inkább a téboly, mint az eszme föladása, inkább a tébolyda, mint jellemárulás! Ő így tudott következetes maradni – de következetes maradt. És még egyszer fölragyognak szavai, egy felelős politikus szavai. Aki onnét, a zsarnoki hatalom székvárosából írja meg: az erőszakos népboldogítás hazugság, az igazság pedig az emberek igazsága, az enyém, a tied, a mienk, benne magammal, benne Kossuthtal, benne az egész magyar néppel. Ahogy ebben az utolsó munkájában igazat tud adni a másiknak, az egykori riválisnak, az maga a felemelő példa a maiaknak: ne csak ismerd meg – győzd is le önmagad, ha szolgálni akarsz. Mert az igaz ember erre vállalkozzon, ha élre áll: szolgálatra. A pisztolygolyó nem cáfolata ennek, hanem végső konklúziója. Nem hallgattathatnak el, ez az utolsó kiáltásom: nem igaz, nem igaz, nem igaz, ti nem vagytok az én népem pásztorai, rablók vagytok, gyilkosok, hallja meg az egész világ! S a szó máig hangzik, meghallják mindazok, akik számára az élet: felelősség. Arannyal kezdtem, a Széchenyi emlékezetével, vele is fejezem be: „Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi Egy éltető eszmévé finomul…”
2010. május
Heltai Miklós ESE Híradó
11
PÜNKÖSD
Pünkösd Az Egyház születésnapja A Pünkösd a kereszténység harmadik legjelentősebb ünnepe. Azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus – ígéretének megfelelően – elküldte a Szentlelket. Beteljesítése ez a feltámadásnak és megerősítése Krisztus maradandó jelenlétének. Pünkösdöt a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük, az ünnep görög neve is (πεντηκοστή, pentékoszté) ötvenediket jelent. Pünkösdöt az ókori zsidók is ünnepelték, természetesen más jelentéstartalommal. A zsidóknál a saját húsvéti ünnepük (Peszach – az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek) utáni 50. napon a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt. Később ez az ünnep a Tízparancsolat adományozásának ünnepévé is vált. Ezen a napon teljesült be Krisztus ígérete és jött el a lángnyelvek formájában a Szentlélek: „Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek el beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2,1-4) Ezután Péter apostol prédikálni kezdett, szavaira sokan figyeltek, követték őt. Megalakultak az első keresztény közösségek. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor a zsidók és immár a pogány népek felé forduló apostolok által a kereszténység megállíthatatlanul terjedni kezdett. Pünkösd vasárnapját már az Ősegyház is a Szentlélek eljövetelének ünnepeként ülte meg, illetve kezdetektől ezt a napot tartják az Egyház születésnapjának. Napjainkban sokszor megkérdőjelezik, hogy Jézus akart-e egyáltalán Egyházat. Emögött általában a Katolikus Egyházzal szembeni éles kritika, vagy ellenszenv áll. Hogy tisztán lássunk, először meg kell határozni, hogy mit értünk Egyház szón. Keresztény szóhasználatban az Egyház szó a liturgikus gyülekezetet, a helyi közösséget, valamint a hívők egész, egyetemes
közösségét jelenti. Ez a három jelentés valójában elválaszthatatlan egymástól. Az Egyház az a nép, melyet Isten egybegyűjt az egész világon. A helyi közösségekben létezik és mint liturgikus gyülekezet, a templomi szertartások révén valósul meg. Az Egyházhoz tartozik mindaz, aki Krisztus tanítását elfogadja és azt követni próbálja. A Szentírást olvasva nem találjuk azt a mondatot, vagy pillanatot, melyről állíthatjuk, hogy Jézus itt és most alapította az Egyházat. Viszont Jézus tanítványainak már a kezdetektől meggyőződése, hogy Jézus szavai és tettei határozottan jelzik egy, az ószövetségi közösségtől különböző csoport, az Egyház létrehozását. Ezen tettek közül kiemelkedők: Jézus megtérésre és a benne való hitre hív, kiválaszt 12 apostolt és közülük egyet, Pétert, kiemel, és különleges feladattal látja el, az utolsó vacsorán egyértelmű utasítást ad, hogy „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, valamint Jézus a feltámadása és a Szentlélek elküldése által megerősíti a tanítványokat. Látható tehát, hogy Jézus egész élete és tevékenysége mutatja közösségalkotó szándékát. Jézus a közösségnek szerkezetet, struktúrát és feladatokat adott. Jézust követni csak közösségben lehet, a kereszténység alapvetően egy közösségi vallás. A keresztény embernek tehát az Egyház nem egy mellékes kérdés, nem elfogadható az „én hiszek Istenben a magam módján, de senki ne mondja meg, hogy ezt hogyan éljem meg” álláspont, mert az Egyházat maga Jézus Krisztus hozta létre. Jézus hozta létre, viszont a tagjai emberek... Tanultunk történelmet, nézünk híradót, tény, hogy sokan nem kérnek az Egyházból. Én szeretem az Egyházat. Nem azért mert makulátlan, hanem mert Jézus ezt az utat jelölte ki az ő követőinek a hitük megélésére. Nem választhatok. Mint ahogy az Anya sem választja meg a gyermekét. De szereti feltétel nélkül, akkor is, amikor az rosszat tesz. Bense Balázs
DEÁKTANYA
2010. május 20. Magyaródy Szabolcs: Magyarnak lenni Nyugaton Kormányaink soha nem tartották fontosnak a külföldi felvilágosító (fehér) propagandát. Szomszédjaink viszont másfél évszázada folytatnak hazug (fekete) propagandát ellenünk. A külföldi magyar szervezetek és egyének szellemi ellentámadásba kezdtek – tüntetések, újsághirdetések, könyvek...
Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE) 2143 Kistarcsa, Bercsényi u. 18. tel./fax: 06-28/470-926 e-mail:
[email protected] 2010. május 6. Boda Zsuzsa: Észak-ír varázs Legelésző birkanyájak a végtelennek tűnő zöld gyepen. Az ír legendák világa egykor és ma. A barátságos és nyitott észak-ír emberek. A pubok világa – beszélgetés egy pint sör mellett. Kávé vagy tea ír pogácsával – és természetesen tejjel.
2010. május 27. Sütő Fanni: Nők szerelmi háromszögekben Ahogy a szépirodalom és a populáris irodalom kezeli a témát. Az Üvöltő szelek és a Twilight-könyvek összehasonlítása. Milyen technikákat használt Emily Bronte és milyen trükkjei vannak Stephanie Meyernek. Különbségek a narrációban, a szóhasználatban és a szereplők jellemében.
2010. május 13. Gulyás Benedek: A múlt már a spájzban van Régészeti eredmények bemutatása új eszközökkel. A leletanyagot a feltárás közelében célszerű kiállítani. Élhető Világok Emlékhely kialakítása. A földkemence mint a kultúrák közötti természetes azonosság és a mindenkori ember kemencéjéhez kapcsolódó viszonyának igazolása.
A Deáktanya előadásait a civilház (Kistarcsa, Széchenyi út 33.) közösségi termében tartjuk. A klubestek ideje: csütörtökön este 7-től 10 óráig. Az előadások csütörtökönként este 7 órakor kezdődnek, időtartamuk 1 óra körüli. A Deáktanya ismeretterjesztő előadásai nyitottak, azokat térítésmentesen látogathatja bárki. Ezen alkalmakon és a KIKE más rendezvényein lehet belépni az egyesületbe. Kistarcsai Kulturális Egyesület
12
ESE Híradó
2010. május
ALKOTÓ GYEREKEK, ALKOTÓ PEDAGÓGUSOK
Tavaszi kézmûves napok
Innováció, napjainkban egyre többet halljuk ezt a szót a közéletben és az iskolában is. A Petőfi Sándor Általános Iskola új kezdeményezése a Tavaszi kézműves napok a Péceli Alkotó Pedagógusok Egyesülete segítségével jött létre. A kézműves foglalkozásokon a gyerekek különféle dolgokat: selyem-, textil-, üvegfestést, dekupázst, gyöngyözést próbálhattak ki. A program azért újszerű, mert nem tanórai keretben dolgoztak, s olyan technikákkal ismerkedtek meg, melyekkel a hétköznapi életben találkozhatnak, de kipróbálni, ilyen tárgyakat készíteni ritkán van lehetőségük. A nap programjának ismertetése után az iskola aulájában gyülekező kisebbek-nagyobbak négy helyszínen kezdték el a munkát. Először az egyesület tagja (az iskolában tanító pedagógusok) ismertették az adott technika jellemzőit, majd elkezdődött a tervezés és az alkotó munka. Öröm volt nézni a sok csillogó szemű, néha bizonytalan kezű gyereket, ahogy saját és társaik munkáját nézegették, s közben tanácsokkal, ötletekkel segítették egymást. A nap folyamán két technikát próbálhattak ki az érdek-
lődők, saját választásuk alapján, az ügyesebbek a harmadikba is belekóstoltak. A nap végén boldogan mutatták az elkészült alkotásokat. Az iskola aulájában a gyerekek segítségével kiállítást rendeztünk. Jó volt látni, hogy milyen boldogan viszik oda szüleiket is a kiállított tárgyakhoz, miközben ezt mondják: Nézd milyen ügyes voltam! Ezt én készítettem! Célunk a felfedeztető tanulás, a tevékenységen alapuló fejlesztés volt, melynek fontos alapelvei: a játékosság, a sikerélmény, az oldott légkörben való tevékenykedés. Úgy gondoljuk, hogy mindez maradéktalanul teljesült, mert a gyors közvélemény-kutatás eredménye az lett, hogy a gyerekek jól érezték magukat, játszva tanultak, s máskor is szívesen vennének részt ilyen programon. Reméljük, a jövőben még több, hasonló jó kezdeményezéssel, innovációval találkozunk. Belláné Jenei Sára
Innováció a Gesztenyés Óvodában A 2009/2010-es tanévben óvodánk, a Gesztenyés Óvoda is részt vesz a TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027. projektben. Immár a nevelési év vége felé közeledve elmondhatjuk, hogy bár igen nehéz és „dolgos” év van mögöttünk (rövid idő alatt mind szemléletben, mind nevelőmunkánk átszervezésében jelentős újításokat hajtottunk végre), a kompetencia alapú nevelő- és oktatómunka gyermekközpontúságával, a szülők partneri bevonásával igen kedvező elbírálásban és elfogadásban részesült a szülők és gyermekek körében egyaránt. A projekt szerves részét képezi az intézményi innováció, melyben a családdal, mint együttműködő partnerrel szerveztünk közös programokat a nevelési év során. Szeptemberben a kompetencia alapú programba bevont csoport szülei az óvónőkkel közösen létrehozták a szülői klubot, mely kéthavonta tartotta összejöveteleit azért, hogy a program bevezetése során felvetődött észrevételeket, ötleteket megbeszélje. Decemberben az adventi témahetet, mely a népszokások felelevenítésével foglalkozott, a Luca-napi vigasságok zárták. E délutáni időpontban szervezett programra a szülők is hivatalosak voltak, így gyermekükkel közösen vehettek részt boszor-
kány-szépségversenyen, mézeskalács-díszítésen, agyagozáson, valamint ügyességi játékokon. Januárban szülői fórumot szerveztünk, ahol Pécel város iskolái mutatkozhattak be a szülőknek, ezen eseményen a nevelési tanácsadó munkatársai tájékoztatást adtak a beiskolázásról, annak folyamatáról. Kihasználva, hogy óvodánkban vegyes csoportok működnek, játszó délutánra hívtuk azokat a gyermekeket, akik tavaly mentek el a csoportunkból. Februárban a Budapesti Bábszínházba látogattunk el a szülőkkel közösen, megnéztük a Marcipán cica című bábjátékot. Márciusban nyílt napot szerveztünk a szülőknek, hogy bepillantást nyerjenek a csoport életébe, majd megbeszéltük az ott látottakat, kicseréltük tapasztalatainkat a bevezetett új programmal kapcsolatban. Májusban a háromhetes projektben még tervezünk a gyermeknap alkalmából egy családi játszódélutánt, melyre szeretettel várjuk nemcsak a most óvodánkba járó gyermekeket és szüleiket, hanem a leendő óvodásokat is. Esze Tamásné tagóvoda vezető, dr. Nagy Lajosné óvodapedagógus
2010. május
ESE Híradó
13
GYEREKNAP
„Vannak még rossz gyerekek!” Gyermeknap. Minden felnőtt örömmel, szeretettel gondol rá, lelki szemeink előtt kedves, jól nevelt, békésen játszadozó kicsinyek képe jelenik meg, akik hangosan köszönnek, tisztelettudóak, nem vágnak a felnőtt szavába, jól tanulnak, és átadják helyüket a buszon. Utána találkozunk valódi, hús-vér gyerekekkel, akik esetleg piszkos ruhában trágárságokat kiabálnak egymásnak (vagy nekünk), miközben majd’ fellöknek, vagy a buszon ordítoznak, elállva az utat, elfoglalva az ülőhelyeket. Ilyenkor már kevesebb szeretettel gondolunk a gyermeknapra, esetleg az is megfordul a fejünkben: ezeket ünnepelni? „Bezzeg az én időmben…” Mitől olyan hangosak, olyan vadak a gyerekek? Miért nem olyanok, mint mi voltunk? Miért nem természetesek nekik a természetes dolgok, miért tiszteletlenek, neveletlenek? Gondolom, mindenkinek a fejében megfordultak már ezek a gondolatok. Hiszen ha a mi gyermekeink tökéletesek is, a másiké már nem biztos, hogy az. Félrenevelés? Társadalmi hatás? A tévé, az internet a felelős? Nehéz kérdések ezek. Tény: a mai gyerekek mások. Kevésbé tisztelettudóak. Vajon miért? Több oka is van, nézzünk meg néhányat közülük! – Lehet, hogy meglepő lesz, amit írok: a gyerekek bizony nagyon okosak és tájékozottak! Az internet világában minden információhoz hamar hozzájutnak. Nincs szükségük már a felnőttre ahhoz, hogy tudást szerezzenek, így nem is tisztelik az „okos felnőttet”. Mit tehetünk hát? Ne információval akarjuk ellátni őket, ne versenyezzünk a különböző tájékoztató médiumokkal, hanem élettapasztalatunkat osszuk meg velük. Hiszen bármennyit tud is a gyermek, tapasztalata és bölcsessége még nincs, még nem lehet, és azt nem lehet a tévéből és az internetről megszerezni. Higgyük el, tisztelettel fordulnak felénk, ha azt látják, hogy az élet dolgaiban sokkal jobban eligazodunk, mint ők. – A felnőttek hibáit, bűneit mindig kritikus szemmel nézték a kamaszok. Most, az internet világában olyan töményen jutnak az erről szóló információkhoz, mint korábban soha. Úgy érzik: miért tiszteljék ők a felnőtteket, ha folyton lopásról, erőszakról, sikkasztásról hallanak? Megoldás lehet, ha nem próbáljuk lekicsinyellni ezeket az eseményeket, de nem is engedjük, hogy a gyerek általánosítson. Meg kell mutatni: nem igaz, hogy mindenki lop. Persze, van ilyen, de a felnőtt társadalomra, az összes felnőttre azért ezt nem lehet elmondani! De ehhez az kell, hogy mi magunk ne lopjunk, kicsiben sem, hiszen a gyerek a munkahelyről „hazamentett” géppapírt is észreveszi, és megerősödik benne a „minden felnőtt olyan” szemlélet. – Ha a felnőtt durva, tiszteletlen a másikkal, akár felnőttel, akár gyerekkel, akkor a durvaság, a tiszteletlenség lesz a minta. Ez mindig így volt, régebben is megnézték az emberek a tiszteletlen gyermeket: mit tanult ez otthon? A munkahelyi stressz, a rohanó világ hatására sokkal kevesebb időnk van egymásra, a gyerekekre is. Ilyenkor gyakrabban vagyunk durvák. Esetleg nem is akarunk azok lenni, csak türelmetlenek vagyunk, nincs időnk a másik érzékenységével foglalkozni. Márpedig biztosak lehetünk benne: ha mi durvák vagyunk, a gyerek is az lesz! Ha tőlünk azt látja, hogy a másikat el lehet hanyagolni, le lehet dorongolni, ő is úgy fog tenni! Akármennyire fáradtak, idegesek vagyunk, próbáljunk meg úgy viselkedni, ahogyan elvárnánk az ifjúságtól. Gyereknap jön. Nemcsak a bájos, totyogó vagy a jól nevelt kisiskolás a gyerek! Legalább ezen a napon nézzünk szeretettel a harsány kiskamaszra, a szemtelen kamaszra is. Jusson eszünkbe: ami nem tetszik nekünk benne, a viselkedésében, azt nagyrészt tőlünk tanulta! A gyerekszív nagy ismerője, a Mosolyrend lovagja, Halász Judit énekel egy nagyon elgondolkodtató dalt (szövegírója Bródy 14
ESE Híradó
János). Messze van már a Mikulás, de talán nem csak neki, hanem mindannyiunknak szól. Rossz gyerekek Mikulás bácsi, ne hidd el, hogy minden gyerek csak jó lehet. Mikulás bácsi, tudnod kell, hogy vannak még rossz gyerekek Van olyan, aki önző és irigy, és dühöng, ha valamit nem kap meg. És ordít, ahogy a torkán kifér, hogy vannak még rossz gyerekek. És az lehet, hogy azért rosszak, mert a felnőttektől tanulják. Hát ne várjátok, hogy jók legyenek, míg a felnőttektől azt látják, hogy önzők, irigyek, verekedősek, és kevés bennük a szeretet. Van olyan, aki a játékait nem adja kölcsön senkinek. Még akkor sem, ha neki nem kell, mert vannak még rossz gyerekek. És van olyan, aki az ígéreteit szinte sohasem tartja meg. Ha rászólnak, csak azt kiabálja, hogy vannak még rossz gyerekek. És az lehet, hogy azért rosszak, mert a felnőttektől tanulják. Hát ne várjátok, hogy jók legyenek, míg a felnőttektől azt látják, hogy önzők, irigyek, verekedősek, és kevés bennük a szeretet Hát Mikulás bácsi, ne hidd el, hogy minden gyerek csak jó lehet. Mikulás neked, tudnod kell, hogy vannak még rossz gyerekek. Vannak még rossz gyerekek...
2010. május
Veszelszki Éva
TÁRSADALMI MEGÚJULÁS
A 3. Péceli Pedagógiai Napok rendezvényeirôl 1. Előkészítő munka: Az elmúlt esztendő legnagyobb kihívása a kistérségi intézmények számára a kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése volt, melyet 2009 szeptemberétől a sikeres TÁMOP 3.1.4 pályázattal elnyert összeg segítségével végeznek el az óvodák és általános iskolák. Mivel minden nevelési és oktatási intézményünkben foglalkozunk különféle viselkedési, tanulási zavarokkal küzdő vagy azok megjelenítéseként mozgáskoordinációs problémával együtt élő gyermekekkel, ezért 2010. március 29-én a mozgásfejlesztést, az alapozó terápia és a labdaterápia kedvező hatásairól tartottunk előadással egybekötött gyakorlati konzultációt kiváló előadók segítségével. A mai Cyber-korban élő cyber-gyermekek mindenoldalú személyiségfejlesztéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk a mesék tiszteletének és becsületének visszaszerzését, ezért 2010. március 30-án két remek előadást és utána konzultációs lehetőséget szerveztünk a meseterápia, mesepszichológia témakörében jártas kiváló előadók segítségével. Nagy örömünkre a Gödöllői Kistérség 3 települése (Pécel, Gödöllő és Isaszeg) is részt vesz a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” elnevezésű pályázaton, ezért 2010. március 22-én Dr. Vass Vilmos előadásával indítottuk háromnapos rendezvényünket, 2010. március 29-30-31-én bemutató foglalkozásokat és órákat szerveztünk a programcsomagot bevezető pedagógusok és gyermekek részvételével 2. Részletes beszámoló Hatalmas érdeklődés kísérte rendezvényünket, az alábbiakban részletesen beszámolunk a kistérség településeiből Bennünket megtisztelő pedagógusok aktivitásáról. 2010. március 22: Előadás – Kompetenciafejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatai (35 résztvevő) 2010. március 29: Bemutató órák – Török Ignác Gimnázium, Gödöllő (48 résztvevő), bemutató foglalkozás – PVEGYI Gesztenyés Óvoda, Pécel (11 résztvevő), bemutató foglalkozás – PVEGYI Nyitnikék Óvoda, Pécel (11 résztvevő), előadás és gyakorlat – Alapozó terápia és a mozgásterápia segítő hatása (53 résztvevő) 2010. március 30-án: Bemutató órák – Petőfi Sándor Ált. Isk., Pécel (62 résztvevő), előadás – A meseterápia személyiségfejlesztő hatásai (71 résztvevő) 2010. március 31-én: Bemutató foglalkozás – PVEGYI Szivárvány Óvoda, Pécel (14 résztvevő), Bemutató órák – Szemere Pál Ált. Isk., Pécel (52 részvételével) Előadásokon a részvétel: 159 fő Bemutató foglalkozás, óra részvétel: 198 fő Összes résztvevő: 357 fő A bemutató foglalkozások és órák anyagköltségét (10 000 Ft/ óra), a rendezvények vendéglátási kiadásait Pécel Város Önkormányzata, a meghívott előadók tiszteletdíját (282 500 Ft) a Kistérség Társulási Tanácsa által jóváhagyott költségvetési keret biztosította. Az alábbiakban bemutatjuk a programokban részt vevő pedagógusokat: Nyitnikék Óvoda: Kompetencia alapú programcsomag – kiscsopport – Szegedi Izabella, Kocsis Anikó Gesztenyés Óvoda: Kompetencia alapú programcsomag – nagycsoport – Esze Tamásné, Dr. Nagy Lajosné
Török Ignác Gimnázium: Kompetencia alapú programcsomag – matematika, 5. osztály – Törökné Dr. Bodzsár Mária; Kompetencia alapú programcsomag – szövegértés, szövegalkotás 9. osztály – Fischer Ernő; IKT-val támogatott földrajz óra – 9. évfolyamban – Guba András Petőfi Sándor Általános Iskola: Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása – művészetek – Bendáné Ducza Enikő; Témahét – Benedek Elek születésének 150. évfordulója Bábelőadás és prezentáció a témahét programjaiból – Bácskay Zoltánné, Szakács Sándorné; Tantárgytömbösítés – angol nyelv 7. b – Fábiánné Tóth Ágnes; : Kompetencia alapú programcsomag – matematika, 7. osztály – Bakonyi Tímea Szivárvány Óvoda: Kompetencia alapú programcsomag – Erre alapozhatnak a tanítók… – Juhász Mária Szemere Pál Általános Iskola: Angol nyelv, 8. évfolyam – Gál Mónika; Angol nyelv, 6. évfolyam – Lehoczkyné Gyetvai Ágnes; Kompetencia alapú programcsomag – Szövegértés, szövegalkotás, 5. évfolyam – Dolhainé Besnyő Zsuzsa Szivárvány Óvoda kihelyezett csoportja: Kompetencia alapú programcsomag – Erre alapozhatnak a tanítók… – Grenák Istvánné 3. Értékelés A pedagógusok egyöntetű véleménye az volt, hogy igen nagy szükség van az ilyen típusú rendezvényekre, különösen tetszett nekik, hogy a szakemberek-mentorok vezetésével koncentrált figyelmet fordíthattak a pedagógusok saját szaktárgyuk legégetőbb kérdéseinek megtárgyalására. 4. Kiegészítő táblázatok – következtetések: A rendezvény látogatottságát összegző táblázatból kiderül, hogy a Kistérség 12 társult településéből 7 képviseltette magát valamelyik rendezvényünkön. A legnagyobb látogatottsági arányt azok az intézmények mutatták, ahol bemutató foglalkozások-órák voltak, így a kollégák nagy számban el tudtak jutni saját intézményükben saját kollégáik foglalkozásaira, óráira. A Kistérségből 13 óvoda, 10 általános iskola és 5 középiskola vagy többcélú intézmény látogatta meg a programjainkat. 5. Köszönetnyilvánítás A Gödöllői Kistréség Önkormányzatainak Többcélú Kistréségi Társulási Tanácsának és Pécel Város Önkormányzatának köszönetet mondunk a 3. alkalommal megrendezett péceli Pedagógiai Napok támogatásáért! Bízunk a folytatásban! Dr. Csizmadia Julianna jegyző megbízásából: Gera Zoltán oktatási referens
2010. május
ESE Híradó
15
MAMA VALAHOL
Édesanyám levelei 1. Velke Kapusany 1946. IV. 4. du. 5 óra „Először és utoljára továbbítódik ilyen hosszú levél” – cenzúra Drága Lalikám! Könnyes szemmel kezdek a levélíráshoz, hogy végre elérkezett az az idő hogy a mi jó Lalikánknak levelet írhatunk. Bár már idehaza lehetnél, kevés a papír, ami az én szívembe van a Te számodra Édesem. Bizony nagyon rég volt, hogy elváltunk, azóta sokat szenvedtünk mind négyen, mert Lalikám, amit Te Bábolnán gyomorrontásnak neveztél, az jelenleg itt alszik az ágyon a mi kislányunk Mária-Magdolna. Szeretném leírni Lalikám egy rövid kis vázlatba mi mindenen megtörtént velünk, mióta a sors ilyen kegyetlenül szétszakított minket. Megpróbálom. Bábolnáról Karácsony első nap elvittek minket a rég hangoztatott Somorjára, hol egy hétig voltunk, Kajdynéval együtt laktunk, közben megfagyott a kis Gabika keze, mert tüzelőnk nem volt, így jutottunk el Bácsfára egy ferencesrendi kolostorba. Szintén Kajdynéval együtt laktam. Persze szívszakadva vártam Lalikámat, ha nem lett volna a kolostor és a templom talán bele is őrültem volna, csak az ima segített és abban találtam vigasztalást. A nagy bánatot hogy mi van Veled Lalikám, még elősegítette az a tudat, hogy újra másállapotba jutottam és Te ezt még nem is tudtad biztosan. Kajdyné aki még Bábolnán megmondta, hogy itt más baj van, nem gyomorrontás, büszke volt rá, hogy kitalálta és már csak ezért is szeretett volna Veled beszélni, hogy rászedjetek megakadályozni a kislányunk születését. Féltem attól a tudattól, hogy mikor ilyen nagy bajba jutottam megharagítani a Jóistent és soha többé nem látlak. Szenvedtem sokat, mint minden gyermek. …cenzúra… Kajdy …cenzúra… Mikor már látta, hogy úgyis mindegy, nem ment vissza a parancsnokságra, hanem ott maradt a felesége mellett, volt esze együtt voltak, könnyebb volt elviselni a nehéz sorsot. A sok repülő támadást kibírtuk, igaz javarészt a ruha nemünk tönkre ment, egyedül ami rajtunk volt az maradt meg. Bizony Lalikám mindenünk tönkre ment a lakás a sok szép bútorral ruha nemünk, semmink sincs, Neked Édesem még egy inged sem maradt. Emlékszel, egyik leveledben azt írtad „Szöszikém hagyjatok ott mindent, nem baj ha tönkre is megy csak
16
ESE Híradó
Ti maradjatok nekem”. Ez be is teljesült, újból kezdjük az életet, de nagyon nehéz lesz negyed magunkkal. Májusban ...cenzúra… mikor már a németek beadták a derekukat Braunauba telepítettek be egy föld lágerba. Ott kezdődött a nehéz élet. Egyedüli voltam a lágerban, akinek nem volt senki hozzátartozója, de úgy hiszem a Jóisten közel állt hozzám, mert amibe belekezdtem minden sikerült. Emlékezz vissza Lalikám, Bábolnán történt, hogy egy este nem elég, hogy Kajdyné kijelentette – Te Szöszi Te nem bírnál létezni, ha véletlenül elszakadnátok, mert roppant gyenge szívű vagy és elkényeztetett. És Lalikám ez a Kajdyné mikor a lágerban voltunk többször is kijelentette – csodállak, hogy tudsz Te kenyeret szerezni minden nap, hiába itt van a férjem Te neked könnyebb a beszerzés. A Jóisten egy özvegy alezredesnéval ös�szehozott, aki nagyon jó asszony volt, úgy szeretett mintha lánya lettem volna. Négy lánya volt, mind nagyok. A legidősebb 25 éves a legkisebbik, aki egyúttal a keresztmama is a 20 éves Sárkány Margitka. Ők vigyáztak a kis Gabikára, míg mi munka után néztünk, először a mezőn próbáltunk szerencsét, de a svábok csak kihasználtak, mikor már vagy egy hétig dolgoztunk és kértünk egy kis pénzt vagy élelmet azt felelték – életetek nem elég volt érte, bizony sírva mentünk haza, többet aztán így nem jártunk. Megpróbáltunk az amerikai katonáktól szennyes ruhát kérni, kimosni konzervekért vagy valami élelmiszerért, mert napi 7 dkg feketekenyér, lóhús azt én nem bírtam egyedül Gabikának kevés volt. Így kaptunk együtt Ilonka nénivel a ruhát, és amit kaptunk érte, azt megfeleztük. Kajdyné is később így dolgozott. Nagy málna erdők vannak, kimentünk szedni málnát még be is tudtam lekvárnak főzni. Gabi annyit evett amennyit bírt, olyan egészséges volt, mint a makk. Augusztus elején aztán majdnem megszületett a kislányunk, végkimerülés a sok munka és a nehéz facipő, belestem a folyóba, ahogy vittem a ruhát öblíteni, sokáig egy másik lágerban kellett feküdöm, míg vissza nem fejlődött a szülés, de már akkor volt megspórolt élelmiszerem úgy hogy akkor már a gyermekek ruháit varrogattam, már amit itt ott kaptam ajándékba. Szeptember 20-án éjjel ¼ 12-kor született Mária baba, milyen szegénységbe, ehhez hozzá fűzöm Édesem, emlékezz
2010. május
MAMA VALAHOL
vissza, mikor Miskolc előtt megállította rendőr az autót, hogy egy szülő nőt kell bevinni a kórházba, az előbbi autók mind lerázták magukról, mert már szirénáztak, Te is csak az én rábeszélésemre hallgattál és bevittük a szegény nőt. Édes Lalikám, tudod a Jóisten visszaadta ezt nekem, messze volt a másik magyar láger ahol nőgyógyász volt és szekéren olyan esőbe talán nem is bírtak volna bevinni és egy autó vetődött a táborba, szívesen bevitt engem szülni. Ilyen az Isteni gondviselés Édesem. Nem volt két hetes Marika, 10 napos korában mikor a lágert felszólították, hogy ki akar haza menni, én is jelentkeztem, egy hétig jöttünk sehol egy meleg tea csak az összespórolt kekszem, hús és tej konzerv voltak az útra, a kisbabáról lejött majdnem a bőr a heti utazástól, borzasztó volt, most már nem lenne erőm ilyesmire. Megérkeztünk Bpestre, telefonon felhívtam a Franckot, mert én azt gondoltam, Te ott leszel. Milyen nyomorultnak éreztem magamat, haza nem jöhetek, azt mondták, mert ez a rész Csehszlovákia, a két gyermekkel majd csak nem öngyilkos akartam lenni. Szélikéknél voltam, még szerencse hogy nekik megvolt a lakásuk, de a miénk teljesen összetört bútordarabokkal kifosztva maradt. Artner úrral beszéltem, Mosonban szintén nem maradt jóformán semmink, csak egy öltöny ruhád maradt volna legalább. Lementem azután Golopra, ott voltam 6 hétig, míg nagy nehezen idáig eljutottam, a vasút még nincs megcsinálva, úgy hogy Deregnyőig jön a vonat. Autóval várt Józsika a határon minket, egész vagyonba került haza az autó. De megörültek nekünk, pláne a kis Gabikának, milyen okos kis gyermek, hogy tud már imádkozni Apukáért és ahogy megkaptam a levelet Golopról, átszaladt Krasznaiéknál megmondani, Apuka írt orosz fogságból, mert ő sokat ír Neked Lalikám, ha talál levélkét, amire írhat, azt mind Neked írja. Kérdezi is sokszor, mikor jön már Édesapukám haza, – Húsvétra az a felelet. A kis Marika most betegeskedik, hogy
mennyi baj is van velük, azt nem lehet leírni, egy hete fülmirigy gyulladása és most kétoldali tüdőgyulladás, állandóan a karomon van éjjel, nappal, legalább egy kocsikája lenne, de nem tudunk venni, nagyon kevés a pénz. Mióta haza jöttem még egyszer sem voltam kint sétálni. Először a nagy bánat Miattad, és ruhám sincs csak egy és a bundám az megmaradt, de tavaszi kabát, sem cipőim nincsenek, nem is megyek sehová, hisz lekötnek a gyerekek. Cselédlány nincs, nem úgy, mint azelőtt még pesztra is, mindent ketten csinálunk anyukával. Józsika is ír majd levelet, nem lehetne-e csomagot küldeni Nektek Lalikám. Milyen más világot találsz majd itt Lalikám. Különben itt Szlovákiában arany lenne az Élet, hisz mindig jó volt itt élni, csak egy kis pénz kellene. Fogok írni Atrner úrnak, hátha ide tudnák folyósítani a fizetést, de az a baj, hogy a pengőnek nincs értéke a koronának meg nagy van. Ici pici betűvel írok, hogy sok férjen. Estefán Pista hazajött, a felesége nagyon rosszul viselkedett a távollétében, persze ő nem tudja, de sok hűtlen asszony van, nem hogy inkább várnák hűséggel a szenvedő férjüket. Te Lalikám emiatt nyugodtan alhatsz, mint ahogy én is hiszek Benned. Édes Lalikám, csak a Jósisten hozzon már haza, végleg együtt lehessünk, elmentek a fiatal éveink és együtt nem éltünk, mikor mindenünk volt, nem volt gyermek, és most fordítva van, de jobb így. Olyan büszke lehetsz a fiadra és a kislányra, olyan ő, mint a Gabika pici korban, csak a szeme kék, a fiatal úré meg sötét barna. Marikának három keresztlevelet vettem ki, anyakönyvi kivonatot is hármat, Sárkány Margit és ifj. Kocsis József a keresztkomák, ugye szép nevet kapott. Nagyapáékat még ez ideig nem láttuk, mert ők Ukrajnához vannak csatolva, hogy szintén lezárja innen a határ. Drága Lalikám, vigyázz nagyon Magadra, mert viszont szeretnénk a mi Lalikánkat látni minél előbb, erőben egészségben az ő hűséges családja, Szöszi, Marika és Gabika.
2010. május
ESE Híradó
17
ERKEL-ÉV
2010. Erkel-év! Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtôje! II. rész (munkássága) Erkel számomra eddig ugyanabba a kategóriába tartozott, akiknek a létezését, műveit, munkásságát „természetes tulajdonunknak” tartottam. Hangsúlyoznom kell, hogy az alapot ezekhez a gondolatokhoz Zsigray Júlianna: A sugárúti palota című könyve szolgáltatta. Sok internetes oldalon győződtem meg, hogy Zsigray könyve nem csupán egy életrajzi regény. Ennek a könyvnek, Erkel történelmileg elismert munkássága az alapja. Így egy teljesen új kép alakult ki bennem Erkel Ferencről. Természetesen most is a teljesség igénye nélkül, a gondolatok, események sorát nagyjából követve, a számomra érdekes, új ismereteket emeltem csak ki. Az ifjú Erkel az iskolai szüneteket természetesen odahaza, Gyulán töltötte a szülői házban, ahol a zene mindig jelen volt. Kutatásaim során arra a meggyőződésre jutottam ez a momentum meghatározó volt későbbi zeneszerzői pályafutásában. „Az egyik téli szünetben a jól fűtött házban, »mindenes Józsi« a kemencét tömte szalmával és közben dúdolgatott egy ismeretlen dallamot. A fiatal Ferenc csendben hallgatta, »megfogta« fülét az egyszerű, ám jelentését nagyon pontosan kifejező dallam és szavak találkozása. Ekkor fogant meg az elhatározás, hogyha egyszer zeneszerzéssel akar foglalkozni, ezeket a jellegzetesen magyar népies dalokat, dallamokat kell megörökíteni az utókor számára. Sok évvel később, már ismert zeneszerzőként elindult megkeresni »mindenes Józsit«, úgy érezte, meg kell köszönnie, hogy az ismeretlen dallal segített eldönteni jövője irányát. A pusztában azonban már csak Józsi fiát találta, aki megmutatta féltett kincsét a Mesternek. Egy rongyokba bugyolált hegedűt. Jóskát Erkel – úgy érzi ezzel tartozik a gyerek apjának–, magához vette, otthonában iskoláztatta, hegedülni taníttatta. Férfikora delén, sikerei csúcsán Jóskától hallotta másodszor a régi dalt, a nép ajkán bujkáló Rákóczi-nótát. Ő akkor ébredt magára, akkor született meg benne a zeneszerző, akkor nyílt ki előtte a csoda: a magyar muzsika titka. …az a parasztember, ott a boglyakemencénél mutatta meg Neki az utat, hogy merre induljon…” 1828. elején a kolozsvári zenetanár sikereire figyelemmel, a nagyváradi zenebarátok meghívták, hogy adjon hangversenyt városukban. Ekkor ismerkedett meg Ábrányi Kornéllal, akivel (tanár és tanítvány) szoros barátsága egész életében elkísérte. A korabeli beszámolók szerint sikeres koncertjei mellett ebből a korai zeneszerzői időből, csak a Magyar ábránd című műve maradt fenn. 1835-ben felköltözött Pestre ahol a Budai Magyar Színjátszó Kör (várszínház) karmestere lett. Rövid idő alatt a főváros zenei életének fontos, meghatározó szereplője lett. A Honderű, és Honművész zenekritikusai rendre elismerő említést tettek koncertjeiről. Erkel legnagyobb érdeme azonban abban állt, hogy ő teremtette meg –előzmények nélkül, szinte a semmiből– a magyar operát. Nevével kilenc operát jegyeznek. A legismertebbek és legsikeresebbek az Egressy Béni szövegkönyvére komponált Bátori Mária, Hunyadi László és a Bánk bán. Egész életét a magyar nyelv, a magyar zene a magyar kultúra megőrzésének szentelte, újabb és újabb nemzeti értékek megteremtéséért harcolt, mint a Zeneakadémia alapítása, önálló magyar Operaház építése. Alkotásaiban mindig az elnyomást, az elszegényedett nép sanyarú sorsát, 18
ESE Híradó
panaszait, nehéz életét és az uralkodótól elvárható magatartást állítja a középpontba. Teljes életművében arra az igazságtalanságra irányítja a figyelmet, ami az uralkodó, felső tízezer léha életét állítja szembe azok életével, szenvedéseivel, akik a kétkezi kemény munkából, a föld megműveléséből kellene, hogy meg tudjanak élni. Kevésbé sikeres műveinek is a magyar történelemből ismert személyeket választott. Dózsa György, Brankovics György, Névtelen hősök és az igazából inkább fia, Gyula által komponált István király is ilyenek. A fentiek alátámasztására talán egy példa, Bánk bán személye. Bevallom nem a cselekmény valódisága, hanem a főszereplő élőszemélyről való mintázása számomra az érdekesség. Bánk bán a Bor-Kalán nemzetségből származott. 1199 és 1222. között magas udvari címeket látott el, többszörös ispán, és bán, királynéi udvarbíróként. Az elterjedt monda szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt és megölte II. András feleségét, meráni Gertrúdot. 1222-ben az aranybullában történt róla hivatalosan az utolsó említés. Valószínűsíthető, hogy akkortájt hunyt el. Azt, hogy ezen összeesküvés kiváltó oka Bánk bán ismeretlen (a szépirodalomban Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása lett volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A költők és írók azonban kiszínezték az eseményt, és Bánk bánt épp úgy Katona József drámájából ismerjük meg, mint Tell Vilmost Schilleréből. Hunyadi László „megszületéséről” Egressy Béni életrajzából: „Az »alapdrámát« Jókai unokatestvére, Tóth Lőrinc írta 1841ben. A dráma eredeti címe: Két László. A két László egyike a Komáromban született V. László, a másik pedig maga a címadó. Erkel Ferenc – ahogy Ábrányi írja – egészen véletlenül jutott Egressy szövegkönyvéhez: „Éppen gondterhelten ment haza, amikor a vidám és elégedett Egressy Bénivel találkozott. Egressy egy paksamétát szorongatott a hóna alatt. Erkel megkérdezte: mi légyen az? Hunyadi László szövegkönyve. Most készültem el vele, Bartay rendelte, neki viszem megzenésítésre. –Viszed a csudába.– Majd én csinálom meg, és jobban!” Erkel lapozgatja, olvasni kezdi és megdobban a szíve; megvan az annyira keresett magyar tárgyú operaszöveg, lüktető menettel, mely mint a lombos fa a fészekrakást, hívja, csábítja a megzenésítőt. Így született meg a Hunyadi László.” S azóta száll szárnyakon a dal vérpezsdítő, rohamra serkelő melódiája: „Meghalt a cselszövő, elmúlt a rút viszály…” A Dózsa György alapjául –ismert utalások szerint – egy utazás során látott tapasztalatai szolgálnak. Szolnokra utazott, régi barátjához. Megérkezvén döbbenten látta az elszegényedett, elnéptelenedett szomorú várost. Az egykori piactéren összesen két asszonyt talált, akik elmesélték, hogy a föld kiszáradt, nem ad termést, így ember és állat lassan éhezésre kényszerül. Erkel gondolataiban a falusi ember végtelen nyomorának látványa önkéntelenül kapcsolódik össze a fővárosban akkor is fényűző bálokkal, mulatságokkal elfoglalt földesurak gondtalan szórakozásával. A pénz előteremtéséért dolgozó parasztok éheznek, uraik vígan mulatnak. Ezek a gondolatok fogalmazódnak meg a Jókai azonos című szomorújátékából írt szövegkönyvre komponált zenében. Természetesen operái mellett komponál egyéb, kisebb darabo-
2010. május
ERKEL-ÉV
kat is, ilyen remekműve az „Emlékül Liszt Ferencre”, amely a Rákóczi-nóta zongorára írt változata. Erkel Ferenc maradandó nagy alkotásai mellett tiszteletreméltó tett, hogy Ő komponálta meg nemzeti imánkat, a Himnuszt, melynek zenéje (ahogy a Hunyadi László, Bánk bán) erősített lázított, vigasztalt. Úgy érzem munkássága bemutatásához elengedhetetlen néhány mondatban a Himnuszról is szót ejteni. Ismereteim szerint ritkaságnak számít már eleve az a tény, hogy Kölcsey Hymnus című költeménye jóval előbb született, vált ismerté, mint az arra készített zenéje, tehát próza és dallam, időben jóval később formálódott egységes egésszé. A Himnusz története A „Nemzeti Himnusz” megzenésített költemény, amelyet ünnepélyes alkalmakkor a nemzet tiszteletére eljátszanak, elénekelnek. A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban. Megírása után öt évvel, 1828-ban került a mű a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. 1843-ban Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója a Szózat, majd 1844-ben a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot. Erkel a Szózat elbírálásakor tagja volt a bizottságnak, ezért nem adhatott be pályaművet. Egy évvel később nem fogadta el a bizottsági felkérést. Az 1844. február 29-én kiírt pályázatra már Erkel is elkészített saját munkát, melyet az „Itt az írás, forgassátok – Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligével nyújtott be. „…az idős Erkel visszaemlékezése: „Csend van. Ülők és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...” (Gárdonyi Géza, Erkel emlékkönyv. 1910.) 1844. június 15. - A Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság elbírálta a beérkezett tizenhárom pályaművet. „A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: ,Itt az írás forgassátok - Érett ésszel józanon. Kölcsey” mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkivántatóságról is, t. i. a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelité.” (Honderü. 1844. június 22.)
A Himnusz igazi jelentősége a szabadságharc utáni elnyomás idejében emelkedett ki. Erkel maga is merészen segítette kibontakoztatni igazi jelentőségét az elnyomás további időszakaiban. 1856. május 18-án Kölcsey Ferenc síremlékének felavatásán, Csekén a pataki kántus a Himnuszt énekelte. „Csekei utunk diadalmenethez hasonlított. Nemcsak a hallgatóság, hanem az egész haza méltánylatát és dicséretét megszerezénk (A pataki kántus évkönyve.) Miután mindkét himnusz, vagyis a Himnusz és a Szózat is nyilvánossá vált, vita keletkezett, melyik legyen a „nemzet himnusza”. (ekkorra már ugyanis Európa számos országa rendelkezett „hivatalos” himnusszal.) A magyar nemzet himnuszává a közakarat, közmegegyezés tette Erkel – Kölcsey művét, de az Egressy – Vörösmarty féle Szózat is tovább élt, énekelték, mintegy második himnuszként. És ez a mai napig így van, számtalan állami rendezvény kezdete a Himnusz, zárása a Szózat. A hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késlekedett, az csak 1990-ben történt meg, amikor nemzeti jelképeink sorába a címer és a zászló mellé a legfiatalabbat, a Himnuszt is Alkotmányunkba iktatták. Nem szerencsés rangsorolni a nemzeti himnuszokat, ám elmondhatjuk, hogy a magyar himnusz mind irodalmi és zenei, mind formai és tartalmi szempontból kiemelkedően jeles mű. Büszkék lehetünk rá! A zenei Himnusz születésnapjának tehát 1844. június 15-ét tekinthetjük. (Különös egybeesés, hogy szerzője negyvenkilenc esztendővel később 1893-ban ugyanezen a napon hunyt el.) A Himnusznak egyetlen, kissé rongált kézirata a Nemzeti Múzeumban található. Vajon teljesült Erkel Ferenc álma? Ódryval folytatott beszélgetéséből megkapjuk a választ: „–S ha arról van szó,hogy az országnak operaháza lesz… ha Ön nem nézi meg, ha nem járja végig, ha lélekben nem adja beleegyezését, az egész épületnek nincs értelme… Az Ön lelkével, az Ön múltjával akarjuk felszentelni az operaházat! Azon gondolkodom, hogy mit jelent számunkra, ez a nagyszerű épület? Újabb feladatot, újabb szüntelen munkát, egymást követő nemzedékek erőfeszítését egy legszentebb cél érdekében… nemzedékek és nemzedékek követik itt egymást s nekünk az lesz a feladatunk, hogy szüntelen sorban nemzedékeket és nemzedékeket neveljünk legmagasabb művészi igényre. Innen kell jönniük, innen a magyar földről, fel kell kutatniuk a rejtőző dallamokat meg kell szólaltatni a magyar földet. Abban a fényes palotában ma lett előttem teljesen világos, hogy miért harcoltam. Ez volt a cél! Pécel, 2010. április 18. Illés Eszter – Csontos Tamásné
2010. május
ESE Híradó
19
ISASZEG DICSŐ MÚLTJA A JÖVŐT ÁLDJA
Rajtunk van az ország szeme 1849. április 6.– 2010. április 6. Városunk életének a legizgalmasabb, legmozgalmasabb, mondhatni legfontosabb napjait élhettük meg április 5-6-án. Arról a napról van szó, amiről Isaszeg országszerte ismert, amiért több ember látogatja meg településünket, mint bármikor. Embert próbáló idők voltak 1849-ben, és embert próbáló időjárás volt húsvét hétfőjén is. 1849. április 6-án nagypénteken, hűvös-esős időben indult a magyar történelem egyik legjobban kivitelezett csatája. Húsvét hétfőjére hívtuk-vártuk „Gyere pajtás katonának” felhívással az élményeket kereső, nemzeti múltunkat tisztelőket. A hidegben, esőben, szélben tömegek nem voltak…. A Városüzemeltetés dolgozói jóvoltából igazi harci eszközökkel-fa lovacskák, kardok, hordó, paci, patkó dobálókkal találkozhattak mindazok, akik velünk tartottak. Még gyönyörűséges tojások festésére is lehetőség kínálkozott.
Az isaszegi győztes csata
A Tavaszi Hadjárat legvitézebb tábornokára, Damjanich Jánosra és rettenthetetlen vörössipkásaira emlékeztünk a Kőkeresztnél. Dr. Dürr Sándor (az Isaszegi Múzeumbarátok Körének elnökségi tagja) a messze földön híres lengyel-magyar barátságról szólt. Rostás István saját költeményét szavalta el. Asszonykórusunk énekelt a hideggel, esővel dacolva, de a szürke marha szekérre és a lovas kocsira csak ostort pattogtatni igen jól tudó katonai hagyományőrzők és persze a mindent bevállaló művelődési otthon dolgozói ültek fel, végig nótázva az utat, Tasák Jani előéneklésével egészen a Szabadságtörekvések emléktemplomáig, ahol 1849-ben véres, ám győztes csatákat vívott Damjanich serege. Harangszóval, emlékbeszéddel fogadott bennünket Bajusz Árpád lelkész úr, kegyeleti koszorúzással fejeződött be számunkra a nap, de a katonai hagyományőrzők gyalogosan-lovas csapatokkal folyamatosan érkeztek a tornatermi főhadiszállásra. Az időjárás április 6-án sem volt kegyes hozzánk a csatatér építésekor, ám a népi vigasságokra – a Csata táncegyüttes, Is20
ESE Híradó
aszegi Asszonykórus, Nagykátai táncosok műsorára – , Háry János meséire már ránk sütött a nap. A koszorúzások alkalmával a Múzeum kertjében a Múzeum Barátok Köre jóvoltából a lengyel-magyar kapcsolatok emlékére kopjafát avattak. Négy órakor a Városházától a Regélő Fehér Táltos korszaki hagyományőrző dobcsapat felvezetésével harangzúgás közepette indult el a színpompás hagyományőrző felvonulás. Az Isaszegi Szent Márton Lovashagyományőrző Egyesület lovasai a VII. császári-királyi ezred vértjeiben pompáztak. 1849-ben két óra körül kezdődött a csata, hét óra körül az ellenséget kiűzték a faluból. A 40 ezer császári-királyi sereg ellen 26-28 ezer magyar, 1500 lengyel és 100 tagú szabadcsapat küzdött. Ma a Magyar Hagyományőr Világszövetség, és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagegyesületei 30 csapata vett részt a csatában, kb. 135 lovas, 100 gyalogos, 50 tüzér, szekerek szabadcsapatok, népi hagyományőrzők kíséretében. 2010. április 6-án a Szoborhegy alatti mezőn a tavaszi emlékhadjárat Isaszegi csatájában, úgy mint 161 éve Kossuth szavaival élve: „Győztünk, határozottan, tökéletesen…minden ember teljesíté kötelességét, Isaszeg vidékének irtózatos pozícióiban…” A győzelem áldozatos csapatmunkával működik napjainkban is. Köszönettel tartozunk a katonai- és történelmi hagyományőrzőknek, Fülöp Tibornak, mint a Tavaszi Emlékhadjárat főszervezőjének, az Isaszegi Szent Márton Lovashagyományőrző Egyesület tagjainak, a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum dolgozóinak, az Isaszegi Asszonykórusnak (csoportvezető: Nagy Jánosné), a Csata Táncegyüttesnek (művészeti vezető: Bánszkiné Varga Judit), Csatangoló Tánccsoportnak (vezető: Kővágó Zsolt), a Városüzemeltetés dolgozóinak Horváth István vezetésével. Köszönjük Tasák Jánosnak a lovas kocsikáztatást, Kovács Antalnak (Sülysáp) az ökrös szekérrel való részvételt, Kovács Lászlónak a péceli szabadcsapat szekerét, Parádi Józsefnek és Sipos Bélának a buszos személyszállítást. Sindely Juliannának, Hajduné Bilász Ildilónak, Verseczky Nórának, Szentesi Kingának a gyermekek foglalkoztatását, Bukó Lászlónak és ifj. Bukó Lászlónak az íjásztatást. A Rendőrség és a Polgárőrség jól szervezett, a biztonságot szolgáló tevékenységét. Az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének és az Isaszegi Nyugdíjasok Önsegélyező Klubjának az önzetlen segítséget. Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre, a Klapka György Általános Iskola és AMI, a Damjanich János Általános Iskola együttműködését. Köszönjük Isaszeg Város Önkormányzatának az anyagi támogatást. A szabadságharc kiváló tábornokai, az őket követő legénység a maximumot akarták nyújtani, mert hittek az eszmékben, a szabadságban, a hazában, a jogban, az igazságban. Miért is fontos ez számunkra szabadságharc eszménye, a személyes példamutatások? Mindezek irányt mutatóak számunkra. Mi, akik itt élünk – Isaszegen – , az ország lakosságának a középpontjába kerülünk egy évben egyszer. S ez óriási lehetőség számunkra, amit csak egy akarattal, együtt, egy céllal lehet igazából megvalósítani. Verseczkyné Sziki Éva Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeum igazgató
2010. május
ISASZEG DICSŐ MÚLTJA A JÖVŐT ÁLDJA
Keresztút szentelés
Keresztút Isaszegen
Ünnepre készülődtek április 17-én Isaszegen a katolikus hívők. Ünnepélyes keretek között került átadásra és megszentelésre az Árpádkori Öregtemplomnál található temetőnél az új Keresztút. Gulyka József esperes, c. prépost isaszegi lelkipásztorsága alatt olyan marandó, generációkra kiterjedő tervek valósultak meg, mint az ifjúsági ház, harang-, templom-, templomtorony felújítás, templomóra létrehozása stb., a legtöbb civil kezdeményezéssel.
Budapesttől 28 km-re, festői környezetben áll a XIII. századi formájában ránk maradt Árpád-kori Öregtemplom. Ennek szomszédságában a régi Kálvária dombon épült fel civil kezdeményezéssel és megvalósítással az új Keresztút. A gondosan és szellemesen alakított szép vonalú sétány nyugodt ívben kanyarodik fel az évszázados keresztekhez. Az út jobb és bal oldalán épített stációk hófehér falai messziről feltűnnek a dús, zöld, lombos domboldalon. A felépítmények két oldalán vis�szaköszön az Öregtemplom gótikus támpilléreinek formája, így alkotva építészeti egységet a két meghatározó szakrális mű között. A Keresztút alján organikus formájú fallal védett pihenőhely került kialakításra. A tervező így kívánta biztosítani a megnyugvás és az elmélyülés, illetve az imádság lehetőségét azok számára is, akik esetleg nem tudnak felmenni a dombtetőre. A stációkon egyedi kompozíciójú kovácsolt vas ráccsal védett fülkékben kerámia domborművek helyezkednek el. Az alkotások a hagyományoknak megfelelően 14 jelenetben dolgozzák fel Jézus Krisztus szenvedéstörténetét – kortárs kifejezésmódban. A mély, vörösre égetett natúr agyagfelületeken arannyal festett, ragyogó glóriák jelennek meg. A Keresztútról kivételes szépségű panoráma nyílik a Gödöllői dombságra. Bízunk benne, hogy az áldozatos munka meghozza gyümölcsét, és az évszázadokra szóló új szakrális mű Isten dicsőségének hirdetésén túl még a nem hívő isaszegieket is büszkeséggel tölti el, és sok zarándokot vonz ide. Isaszegi Keresztút Látványtervek: Futó Tamás grafikusművész Domborművek: F. Orosz Sára kerámikus művész Szentelés időpontja: 2010. április 17. 15 óra Szentelő személyek: Dr. Beer Miklós püspök páter Dr. Orosz Lóránt ferences szerzetes, a Sapientia rektora Gulyka József esperes, címzetes prépost F. Orosz Sára
A Keresztút felújítása is civil kezdeményezésre kezdődött és civil szervezetek, magánemberek hozzájárulásával jött létre. Gyönyörű szombat délután volt, sok száz isaszegi és környékbeli településről érkezett résztvevővel. Néhány idős és beteg kivételével mindenki végigjárta a stációkat és felért a kálvária dombra. A pihenni vágyóknak kellemes, kényelmes pihenőhely került kialakításra. A visszaérkezők elragadtatással szóltak a stációk megépítéséről, kivitelezéséről. „A Keresztút az isaszegi polgárok összefogásának, valamint más települések lakói támogatásának eredményeként jött létre, Both Tibor állhatatos kezdeményezésére, Könczöl Gábor és Szilárdi László szervező és sokak kétkezi munkája által, Futó Tamás tervei alapján, Hatvani Miklós polgármestersége, Dr. Beer Miklós püspök és Gulyka József isaszegi plébános idején. A stációk kerámiaképeit F.Orosz Sára keramikusművész készítette.” A szentelést celebrálta Dr. Varga Lajos segédpüspök, Gulyka József esperes, c. prépost és P. Dr. Orosz Lóránt OFM a Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora. A szívet, lelket melengető beszédek és imádságok után a résztvevők emléklapot és kerámia képecskét kaptak ajándékba. Ezt követően a Városházán vendégelték meg a résztvevőket, illetve mondott rövid méltató beszédet Hatvani Miklós polgármester. Kis Istvánné
Meghívó
Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) 2010. évi rendes közgyűlésre, melyet 2010. május 27-én, csütörtökön 15 órakor tartunk Pécelen az ESE Szociális Központ kertjében. Szeretettel várunk mindenkit! Pécel, 2010. április 14. Némethy Mária, elnök
Felhívás A péceli székhelyű Adventista Teológiai Főiskola (Ráday utca 12.) felekezeti hovatartozástól függetlenül felvételt hirdet 6 féléves BA szintű Teológia alapszakára (jelentkezési határidő: május 31.), valamint diplomásoknak a 3 féléves Életmód-tanácsadó Lelkigondozó szakirányú továbbképzésére. Jelentkezési határidő: július 31. Mindkét képzés 2010. szeptemberétől indul és az előírt vizsgák eredményes teljesítése után BA oklevél (főiskolai diploma) kiadásával zárul. Bővebb tájékoztató, valamint a jelentkezési lap letölthető főiskolánk honlapjáról (http://atf.adventista.hu), de szeretettel várjuk a személyes és telefonos megkereséseket is. Telefon: 06-28/547-295; Mobil: 06-30/664-3263; 06-30/668-6333).
2010. május
Adventista Teológiai Főiskola Tanulmányi Hivatal ESE Híradó
21
„LENGYEL-MAGYAR KÉT JÓ BARÁT…”
Részletek a magyar-lengyel barátság történelmébôl XVIII. század vége: A régóta belső válsággal küszködő Lengyelország teljes anarchiába süllyedt (a nemesi köztársaság tragédiája), s ezt a szomszédos nagyhatalmak - Poroszország, Ausztria, Oroszország - arra használtak fel, hogy egymás között feldarabolják Lengyelországot (1772, 1793, 1795). Az 1795-ös osztozkodás egyben azt is jelentette, hogy 123 évre megszűnt a független lengyel államiság. A magyarokra, különösen a saját hazájuk sorsáért aggódókra erősen hatottak a lengyel események. A kölcsönös rokonszenv, a barátság most már nemcsak a nagypolitika színterén játszott szerepet, hanem a mindennapokban, a hétköznapi emberek életében is. Ez leginkább a Kościuszko-féle felkelést (1794) követően figyelhető meg. Az önállóságért folytatott küzdelem példaként szolgált a magyar jakobinus mozgalomnak, majd ez utóbbi kegyetlen felszámolása, s az azt követő kegyetlen elnyomatás testvéri sorsközösséget hozott létre a két nemzet között. A lengyel emigránsok szívesen látott vendégek voltak Magyarországon, a felkelés legendás vezérét, Tadeusz Kościuszkót (1746-1817) általános tisztelet övezte. Az egymással való érintkezésnek mindig volt egy kis szabadságharcos felhangja. Ez hosszú évekig megmaradt, sőt tovább öröklődött…. 1848-49: A magyar forradalom és szabadságharcban több nemzet fiai is részt vettek a magyar függetlenségért folytatott küzdelemben, de a legtöbbet a lengyelek tették. Közkatonák, tisztek, főtisztek, sőt a tábornokok kerültek ki közülük, szerepük sok esetben meghatározó volt. A „Mi és a Ti szabadságotokért” -gondolat jegyében harcoló lengyelek álma az volt, hogy a katonai sikerek révén lehetőség nyílik a harcok lengyel területre való kiterjesztésére, s ezáltal a hőn áhított cél, az önálló lengyel állam megteremtésére. A szabadságharc legismertebb lengyel alakja Bem József tábornok, aki 1848 októberében a forradalmi Bécsben a véderő parancsnoka volt, majd a bukás után Magyarországra menekült. Kossuth decemberben nevezte ki őt az Erdélyből gyakorlatilag kiszorult, és részben szétvert magyar haderő főparancsnokának. Bem már a hónap végén visszafoglalta Kolozsvárt, majd január elejére egész Észak-Erdélyt. Március végére teljes egészében kiszorította Erdélyből a létszámában jóval nagyobb osztrák és orosz erőket. Köztudott, hogy Bem szárnysegédje 22
ESE Híradó
Petőfi Sándor volt, aki több versében is megörökítette a kiváló és katonáival rendkívüli módon bánni tudó lengyel tábornok alakját (pl. Az erdélyi hadsereg). Az 1849 júniusától az osztrák császár kérésére hatalmas katonai segítséget nyújtó orosz cár Erdélybe beözönlő csapataival kilátástalan küzdelmet folytatott, és a július 31-i segesvári csatában súlyos vereséget szenvedett. Itt vesztette életét Petőfi Sándor is. 1939-1943: Teleki Pál miniszterelnök szeptemberben újfent megerősítette, hogy Magyarország a Lengyelország elleni háborúban nem vesz részt, és eluta-
Bem József
sította azt a berlini kérést, hogy engedélyezze német csapatok szállítását a kassai vasútvonalon a szlovák-lengyel határ felé. Nem sokkal Lengyelország német megtámadása után megindult a lengyel menekültáradat Magyarország felé. Teleki utasítására szeptember 18-tól teljes hos�szában megnyitották a magyar-lengyel határt, amin keresztül 60-70 ezer lengyel érkezett Magyarországra. A magyar kormány katonai és polgári táborokat állított fel a menekültek számára, akik között nagyon sok volt a nő és a gyermek. 1956: Az 1956-os magyar forradalom rendkívül élénk visszhangot váltott ki a lengyel társadalom körében, s a lengyelek magyarok iránti segítőkészsége leginkább 2010. május
a véradásban és az egész országra kiterjedő pénz-, élelmiszer- és gyógyszergyűjtésben mutatkozott meg. A segélyakciók szervezését megkönnyítette a lengyel vezetés október 28-i üzenete a magyar nemzethez - ebben a lengyel párt teljes támogatásáról biztosította a Nagy Imre-kormányt -, amellyel mintegy „felhatalmazták” a lengyeleket erre a tevékenységre. Október 28-tól a lengyel emberek már tömegesen jelentkeztek vért adni az ország minden pontján. Az első lengyel repülőgép, október 26-án érkezett Budapestre, s ezt november 3-ig még 14 másik követte, fedélzetén 795 liter vérrel, ezenkívül 415 liter vérplazmával, 16.500 kg vérhelyettesítő-szerrel, szérummal, gyógyszerrel és kötözőszerekkel, valamint 3.000 kg élelmiszerrel. 1957. január végéig az önkéntes pénzadományokból 31 millió zloty gyűlt össze és 11 millió zlotyra tehető a természetbeni adományok értéke (az átlagfizetés akkoriban 800-1000 zloty körül volt). Mindezek alapján szintén 1957 január végéig a Lengyel Vöröskereszt - a lengyel emberek segítségeként - 42 teherautóval és 104 vasúti kocsival 25,5 tonna vérhelyettesítő-szert, gyógyszert, kötszert és orvosi műszert, valamint 331 tonna élelmiszert, 32 tonna ruhaneműt és 10 tonna szappant és építési anyagot juttatott el Magyarországra. Varsóban és az ország más városaiban magyar zászló lengett, a varsói egyetemisták pedig díszőrséget álltak a Magyar Kulturális Intézet előtt. A lengyel városok forgalmas utcáin és terein ládákat helyeztek el, amelyekbe a járókelők bőségesen szórták adományaikat. Volt olyan lengyel város - például Wrocław, Varsó -, ahol az adományozóknak magyar kokárdát tűztek a mellére. (Dr. Tischler János történész, polonista) 2006. március 24.-én Győrött a lengyel (Lech Kaczyński) és a magyar (Sólyom László) köztársasági elnök felavatták a Lengyel-Magyar Barátság emlékművét. 2007 márciusában a magyar és a lengyel parlament egyaránt megszavazta a lengyel-magyar barátság napjának március 23-át. Az emlékmű két fát ábrázol, melynek gyökerei és ágai egybefonódnak, ez is azt sugallja nekünk, mint az ismert közmondás: „Lengyel- Magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát” azaz, „Polak- Węgier dwa bratanki i do szabli, i do szklanki”.
„LENGYEL-MAGYAR KÉT JÓ BARÁT…” Csengey Gusztáv (1842-1925.) A FOGOLY LENGYEL Beh világos a cár palotája! Zene harsog, vigalom van nála. Arany serleg... gyöngyöző bor benne, Hajtogatja az oroszok Vitéz fejedelme.
-Küldje Isten a büntetést rátok! Minden orosz átokként viselje Földönfutó légy népeddel Szolgák fejedelme!” Elnémul a fogoly lengyel ajka És poharát fenékig felhajtja. Bősz dühében a cár arca kékül, És üvöltve száz orosz kard Száll ki hüvelyébül.
„Hej, ez a nap győzedelem napja!” És első Pá1 a serleget kapja, S az uraknak biztatás nem kellett... „Ez nap halt meg Lengyelország Maciejovic mellett.”
„Hm, köszönöm. Megfizetek érte. Hogyne, hogyne? Törjétek kerékbe! De különben úgyis nagy a kedvem. Mi a neved lengyel szolga?! Hogy el ne feledjem.”
A jó urak rákiáltják: Éljen!... „Hozzatok be lengyel rabot nékem, Rég nem volt ily virágos a kedvem, Ma, október tizedikén, Köszöntsön fel engem!” Hallattára az elmés parancsnak, A jó urak kacajra fakadnak, A szemük is könnyezik beléje. Ím, belép a fogoly lengyel A cár teremébe. „Ide lengyel, lépj ide. Hadd halljam Tudod-e még, ma micsoda nap van? Régen nem volt ily virágos kedvem; Ma, október tizedikén, Ma köszönts fel engem!” Fogoly lengyel a parancsra készen Serleget vesz. Halotti csend lészen. S míg könnyei borába peregnek,
„Maciejovici csatatéren Én vezettem rohamra a népem. Sirat engem lengyelek hazája, Az én nevem Koscziuskó -Emlékszel-e rája ?”
Lángba borul sápadt arca A fogoly lengyelnek.
A hős névre megrendül a nagy cár. Arca piros, nem is haragos már. Az urak is szégyenlik a tréfát Kigúnyolni egy nemzetnek Legnagyobb fájdalmát!
„Jól tudom, hogy micsoda nap van ma, Maciejovici csata napja: Akkor halt meg lengyelek hazája... Felköszöntlek a nagy napon Oroszoknak cárja.
A cár arcán piroslik a szégyen, Szégyenülten a fogolyhoz mégyen. Odanyújtja jobbját békülésre: „Menj, szabad vagy, Európa Legnagyobb vitéze!”
Thaddeus Koscziusko
Szép hazámat földaraboltátok
Összeállította: Némethy Mária
Pályázati felhívás „Isaszegi séta” címmel Isaszeg Város Önkormányzat Ügyrendi és Kommunikációs Bizottsága „Isaszegi séta” címmel pályázatot hirdet. A pályázók köre: Isaszegen élő 14 és 99 év közötti lakosok. A pályázat tartalma: Isaszeg bemutatása fotókkal és turisztikai leírással. „Isaszegi séta” leírását várjuk komplett turisztikai programként, mellékelve fotókkal. A pályázat tartalmi és formai követelményei: fotók, turisztikai leírás készítése Isaszegről, természeti és kulturális örökségeiről, rendezvényeiről. A fotók száma maximum: 20 db. A leírt oldalak száma: maximum két A/4-es oldal, Times New Roman betűtípussal, 12-es méretben. A pályázatban a leírás mellett fotókkal illusztrálva úgy kell bemutatni Isaszeget, hogy az érdekessé váljon az ide érkező vagy érdeklődő turisták számára. Díjazás: Az I. helyezett 1 db digitális fényképezőgépet kap
jutalomképpen. A II-III. helyezett értékes ajándékban részesül. A legjobb pályázó műve bekerül az Isaszeg Önkormányzati Tájékoztatóba, valamint a www.isaszeg.hu honlapon a turisztikai menüpont alatt mutatja be a várost. Eredményhirdetés: Az eredményhirdetésre és a díjak átadására a 2010. augusztus 20-i városi ünnepségen kerül sor. A beérkezett pályaműveket az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság által felkért szakmai zsűri bírálja el. A pályázat leadási határideje: 2010. június 7. A pályázatokat digitálisan, CD-n kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal (2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.) titkárságára, névvel feltüntetve. Információ kérhető: Szilárdi Lászlótól, az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnökétől (06-70- 387-26-96) forrás: Isaszeg önkormányzati tájékoztató
2010. május
ESE Híradó
23
VÁLASZTÁS 2010.
Országgyûlési választás 2010. A 2010. évi országgyűlési választás eredménye ( az Országos Választási Iroda hivatalos tájékoztatója alapján): Választókerületünkben (Pest megye 04. számú egyéni választókerület):
Jelölt neve 1 2 3 4 5
Bertha Szilvia Fogarasiné Deák Valéria Lengyel Szilvia Roszík Gábor Vécsey László
Jelölő szervezet(ek) Jobbik MSZP LEHET MÁS A POLITIKA MDF FIDESZ-KDNP
Kapott érvényes szavazat 7 963 8 858 5 142 1 921 25 008
% 16,29 18,12 10,52 3,93 51,15
A választókerületben a választás érvényes, eredményes, ezért második forduló nem volt. Megyénkben: Mandátum szerzésre A lista neve Mandátum jogosult szavazat FIDESZ-KDNP 331 954 8 MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 110 329 2 JOBBIK 103 689 2 LEHET MÁS A POLITIKA 52 410 1 MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM 0 0 CIVIL MOZGALOM 0 0 Országosan (előzetes eredmények, a külföldön leadott szavazatok nélkül): Egyéni Területi Országos Pártok választóÖsszesen listán listán kerületben FIDESZ KDNP 1 (1) 1 Vállalkozók Pártja FIDESZ 172 (53) 87 3 262 KDNP Jobbik 26 21 47 LEHET MÁS A POLITIKA 5 11 16 MSZP 2 (2) 28 29 59 Független 1 (1) 1 Összesen 176 (57) 146 64 386
Parlamenti mandátumok aránya 0,26% 67,88% 12,18% 4,15% 15,28% 0,26% 100,00%
Hivatalos végeredmény 2010. április 30-án, lapzártánk után várható.
A cigányok demokráciája A demokrácia az egyén elkeseredettségét külön-külön felerősíti. A szabadságjárandóság – állampolgári jogként – nem értelmezhető demokratikusan a Cigánytelepeken és a Rózsadombokon. A szabadság nem ad méltóságot az emberélethez, ha az életfeltétel embertelen. Demokráciában élni macerás és költséges. Nemcsak anyagi, morális, hanem lelki erőforrások is kellenek a táplálására. A lelkierőforrások tápláléka a biztonságérzet. A társadalmi munkamegosztás akármilyen státuszához kijárna a hely, ahol, és amelyben járandósága van az embernek a társadalmi biztonságra. Nagy ellentmondás feszül a demokráciában a szabadság és az egyenlőség körül. Ezt az ellentmondást csak biztonságot ígérő érzelmekkel lehetne oldani, ugyanis gazdasági egyenlőség nem létezik. 24
ESE Híradó
Most sok nem egyenlő ember él Magyarországon. Vannak egyéni és társadalmi szerep nélküliek. Az ilyen emberek sértettek és sértődékenyek, ezért sértegetőkké lesznek. Vannak, akik félnek. Félelmükben örökös önigazolásra kényszerülnek, amelyben saját képességeiket, szerencséiket teszik társadalmi normává és mindenki által követhetővé. Ezenközben anti-szolidárissá válnak. A rétegszolidaritás érdekalapon jelenik csak meg, valaki, valami ellen. Ritkán valakikért. A cigányokért sosem. A cigányság demokratikus méltósága Magyarországon nem feltétlenül anyagi feltételektől függ. Már a pénz kevés. Nem rendészeti, nem szociális problémákat jelent az emberi és társadalmi méltóság elvesztése. Ki hogyan néz a cigányokra Magyarországon?
2010. május
VÁLASZTÁS 2010. A nagypolitikusok esélyegyenlően, diszkriminációmentesen, demokratikusan, toleranciásan, szabadságjogosan, kisebbségi önkormányzatosan, európás előítélet-nélkülien, azaz égbekiáltó felszínességgel, médiásan. A nagypolitikusok cigányoktól védett útvonalon közlekednek. Találkozásuk egy-egy roma nemzetiségű kollegával az operett műfaj egy-egy színdarabjának médiázott jelenete. A kispolitikai formációk: az önkormányzati választott testületek szociális problémacsomagként kezelik helyben a cigányszegénységet. Az éves költségvetésükben a pénzbeli, természetbeni szociális kiadások: muszáj összegek. Elosztásuk – adott esetben cigány önkormányzati segédlettel – az „egyék meg egymást”, a „csendben legyenek” közöny-filozófiák hétköznapokra váltása. A közoktatás intézményei, az iskolák helyi közönségbarátok. Az önkormányzati fenntartás, a szabad iskolaválasztás gúzsba köti és politizálja a pedagógiai próbálkozásokat. Nincs kitaposott útja a cigánygyerekeknek az iskolákba befele és kifele sem. Az iskolai szegregáció az újdemokrácia gyalázata. Ám a szegény emberek – köztük a cigány emberek is – célcsoportjai lehetnek sajátos üzletpolitikát választó legitim bankcsoportoknak és illegitim uzsorásoknak. Ők: a bankok és az uzsorások az állami másodlagos újraelosztású jövedelmek fő kedvezményezettjei. Ezek a pénzpiaci formációk a nyomorult kiszolgáltatott segélyezettek nélkül „kárvallottak” lennének, ha a jog nem segítené az uzsorakamatos ügyletek fennmaradását. Ebben a nagy társadalmi cinkos összekacsintásban, ahogy egymásra és a cigányokra nézünk tulajdonképpen a kilátástalanság közömbössége a konszenzus. Távolságból. De a közelség a szomszédi együttélésben a szociális nyomorúság miatt ellenségességet, kölcsönös lelki agressziót gerjeszt a mindennapokban. És a nyomorúság kényszercselekvései a cigányok iránt általános előítéletet igazítanak igazsággá. A megélhetési bűnök – a háromszáz forint értékűek is – etnikai bűnné fajulnak. Kerítések, zárak, önkéntes őrségek, biztonságok a cigányok ellen. Védeni a krumpliföldemet és gyermekemet. Tőlük. A kiútkeresés természetesen minden embernek, pláne felelős közjogi gazdának lenne kötelessége, ha a háborgás szindróma nem betegítene. Az, hogy a Magyar Gárda hamarabb kezdte el a megoldáskeresést a problémára, az a demokratikus állam szégyene. Hát nézzük, hogyan és mégis. Mit kellene. Kinek. Mostantól. Ha. Hogyan. – A civil szervezetek nem tudnak összekapaszkodni az önkormányzattal, vagy az állami szervezetekkel. Oka a demokratikus történelmi időhiány és a politikai szféra felsőbbrendűségi tudatlansága. Időoldódó probléma, húsz, negyven-évnyi jövőben a megoldás. A civil szféra mai politikai súlya deklaráltan kiló, valójában deka. Érthető. A túlpolitizált civilek java része sorakozódik, önmaga érdekében. Az elkötelezett célú szervezeti és egyéni próbálkozások nem érnek össze. – Az állami tehetőségek: – A „Szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása” című állami támogatási normatíva a Magyar Népköztársaságban kezdődött kezdeményezés volt. Túlélte a Népköztársaságot, de a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetési tervében szerepelt utoljára 20 millió forint összegben. Jelképes összege politikai szándékkal együtt tűnt el. A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek - azóta – demokratikusan gettókká fejlődhettek. – A „Közmunkaprogramok” támogatása: Ez a támogatási rendszer a kilencvenes évek elején kezdődött. Rosszul. Nem építették ki a feladatgazda önkormányzatok a közmunkavégzés Munkatörvénykönyves személyi, tárgyi, munkabiztonsági infrastruktúráját, melynek következtében a közmunkavégzés nem volt munkára tanító. Pedig működőké-
pessé lehetne tenni, ha kiépítenék az önkormányzatok a tárgyi és személyi feltételeket, és az állami támogatott felnőttképzés erre a munkavégzésre (is) méltóságot adna. És persze ha a különféle „vállalkozások” az önkormányzatok hinterlandjában nem lennének ellenérdekeltek a közmunkaprogramok fejlesztésében. – A közoktatáshoz kapcsolódó különféle kiegészítő támogatások és a cigánytanulók oktatási eredményességének statisztikai elemzése – a súlyosan sértett személyiségi főjogok miatt – körülbelüli, hisz szemérmesen eltűnt a „C” betű az osztálynaplóból. – A foglalkozáshoz, felnőttképzéshez kapcsolódó célprogramok vannak. Területi szinteken is vannak. Az évi 20-25 milliárdnyi cigányságra kent állami támogatás töredéke jut célba, talán. Készültek felmérések erről. Nemzetköziek is. A cigányok négyötöde nem tudott arról, hogy vannak. Mármint projektek, programok, azokról nem tudtak, amelyek a településükön sikeresen befutottak. A beszámolók szerint. – A társadalom megújító humán operatív programok céljai szépek. Kezdem azt vélni, hogy tán az eszközök, a módszerek bibisek. Ugyanis voltaképpen nem a tartósfejlesztést, hanem a tartós fogyasztást méltányolják. Ezeknek a különféle uniós projekteknek költségvetési dallama sajátos. Igen csekély 20-30%ot enged építési, felhalmozási kiadásokra, a többi 80-70% elkenődik a projekt személyzeti, szolgáltatási, képzési költségeire. Ezen kiadások célja az emberi erőforrások növelése, úgymint az okosság, az önsegítés, az önérvényesítés, a kommunikáció, a személyiségerősítés, a készség-képességek fejlesztése. A kifejlesztett humánerők persze a változó világban változó értékkel bírnak. A projektek célcsoportjai a különféle szempontból hátrányos helyzetű csoportok. A projektek kimenetele hervadó: az akkreditált tanfolyamos, esetleg OKJ-s papírokkal kitanult álláskeresők visszatérnek a hátrányos helyzetű régióba, ahol nincs munkahely. Ahol van munkahely, ott sikeres lehet a projekt, a cigánytelepeken nem. A felemásság eredményes. – Az elmúlt években létrehozott Többcélú Kistérségi Társulások tagjai azok az önkormányzatok, akik különben már egyenként megvoltak esetleges gettóikkal. A többletforrás a közös feladatok logisztikájára is kell. A területi szintű Fejlesztési Tanácsok is megvannak. Az előzőekben felsorolt elméleti feladatgazdák és mi így vagyunk. Helyben. Mindenki az államtól vár megoldást, hisz a legnagyobb jövedelemtulajdonos az állam és általa az önkormányzat. A jövedelemszerzésben érdekeltek lennének a cigányok is, de túlnyomórészt csak a jól őrzött magántulajdonhoz, értékekhez érhetnek. Hozzá. A magántulajdonhoz való hozzáérésük etnikai-felhangos. A közjövedelmekhez, köz-kulturális, felsőoktatási intézményekhez való hozzáférésük, hozzájutásuk esendően csekély esélyű, etnikailag nem mérhető. Meg kit is érdekel. A túlélés megoldásait a kirekesztettek sohasem a közjogban keresték, mikor a Köz magára hagyta őket. Ez is hozzátartozik a morális társadalmi esélyegyenlőséghez, ám lépjük túl a megoldáskeresés érdekében. A megoldás fő útja az államtól indulhat. A Helyre célzottan. Már nincsenek egységes társadalmi intézkedések, minden gettónak más a felszámolása. Az állam két intézménnyel érhet a Helyhez közvetlenül: a helyi önkormányzataival és a helyi közoktatási intézményeivel. Kötött felhasználású normatív támogatások, moderált eredményméréssel. Munkahelyteremtés. Felnőtt közoktatás. Állami közoktatási és közfoglalkozási felügyelet. (Talán). A Tanítók méltósága és Cigányok méltósága egyformán humánérték. Nemzeti. A tökéletes többség előtt itt van egy nem halasztható feladat. Némethy Mária
2010. május
ESE Híradó
25
FÖLD FELETT, FÖLD ALATT
Hulladékok és kezelésük Általánosan ismert helyzet, hogy a fogyasztói szokások és a kereskedelmi tevékenység változásával a keletkező hulladék mennyisége nagyságrendekkel megnőtt. A gazdasági érdek a könnyen kezelhető, az egyszer használható csomagolóeszközök használatának irányába tolta a szolgáltatókat. A javaslatok, a jogszabályok, pl. termékdíj jelentős hulladékmennyiség-csökkenést nem eredményeztek, a költségek áthárítása a fogyasztókra azonban érezhető volt. Az újrahasznosításról néhány anyagfajtánál már komolyabb eredmények is bemutatásra kerültek pl. üveg, papír, fém, néhány műanyag stb. A szerves anyagok, pl. zöld hulladék hasznosítása területén (központi gyűjtés, helyi komposztálás) elég csekély az eredmény. Mi lehet ennek az oka? Tapasztalatom szerint az érdeklődés jelentős, a tett kevés. A szervezői tevékenység hullámzó, helyenként csak a „meg kell valósítani” kijelentésig tart. A települések vezető szervénél a hulladékgazdálkodásra, környezetvédelemre „kidolgozott(?)” tervek, programok vannak, azonban ezek időszakos feladatszintre bontása és a közösségek előtti ismertetése nem történik meg. Tehát a területen nem lett előrelépés. A pénzügyi helyzetre, netán a válságra való hivatkozás sem indok a feladatmegoldás mellőzésére, mert ésszerű szervezéssel megoldhatóak relatíve kis költséggel, vagy kevés „fizikai” munkát igényelnek. Nézzünk szét a saját városunkban. Volt és van(?) szelektív gyűjtés. Létesültek szelektív gyűjtésre szolgáló szigetek. Elegendő mennyiségben? Jó tájékoztatással? A feladatuknak legjobban megfelelő helyeken? Rendszeres és szelektivitás szerinti ürítéssel, fenntartási tevékenységgel összhangban volt-e a használói igény? Történt-e fejlesztés illetve igényfelmérés? Tapasztalatom szerint a válasz a kérdésekre: NEM. Szükség van-e szelektív gyűjtésre? IGEN. Miért? Mert: 1.) a feldolgozási folyamatba az anyagok nagy része visszavezethető, 2.) a környezet-terhelés csökken, pl. kevesebb az energiaigény, 3.) a lerakók felesleges terhelése illetve a válogatás egyszerűbbé válik stb. A szigetek megszüntetése és a lakóházaktól való gyűjtésre áttérés indokai kissé bicegősek, mert az elmúlt évek
írásban is megjelent kérdéseivel, panaszaival a „tett intézkedések” szinte köszönő viszonyban sincsenek, kivéve a költségek mindenkori emlegetését. Az ESE Híradó áprilisi számában megjelent „Az új szelektív gyűjtés tapasztalatai” cikkből is azt a következtetést vontam le, hogy amit nem tudunk (akarunk?) szervezetten, kulturáltan kezelni, azt nem javítjuk, hanem helyette mást alakítunk ki. Nem mellékes az sem, hogy a szigetek kötelező fenntartási ideje véget ért. Az ASA pr. vezetője Pécel lakosságát dicséri, amikor a szelektív gyűjtőszigetek használatát szép eredménynek minősíti a városban. (Tehát mégis jól működött?) A szigetek túltelítettségéről (mint több településen is jellemző jelenségről) tájékoztat, de az okot, hogy az ürítést kellett volna gyakoribbá tenni, meg sem említi. A szigetek használatára vonatkozó útmutatásokról, a kritikákra történő reagálásról (az ürítési ciklusok hosszúak, az elszállítás összeürítéssel történik stb.) egy szó sem hangzik el. A gyűjtőlánc növekedését alvállalkozó alkalmazásával minősíti korszerűbbnek. Ez az alaplogikával is ellentétes, mert az a legrövidebb úton, a válogatásra lehető legjobban csoportosítva, a legkisebb költséggel történő gyűjtést és szállítást fogalmazza meg. A hulladékgazdálkodási jogszabály azt is előírja, hogy a szelektív gyűjtéssel (az utókezelés munkáját is figyelembe véve) a keletkező haszonnal csökkentve kell a hulladékgyűjtés költségét meghatározni. Egy újabb szereplő belépésével a költségcsökkenés (gazdaságosság javulása) megkérdőjelezhető. A felvilágosító hatások nélkül bevezetett „korszerűsítést” (ami a közintézmények udvarát is begyűjtőhellyé kívánja majd változtatni, az előkészített anyagokból való gazdaságosság kérdését mindenek fölé helyezi, a szolgáltatás színvonalát illetve költéségét meg se említi) a módszerében is visszalépést mutat, nem fejlődésnek, hanem csak a feladatok másra vagy másokra (pl. lakosságra) átruházásának tudom tekinteni. Ezzel a hozzáállással és a döntések halogatásával nem tartom valószínűnek, hogy a Magyar Köztársaság által hulladékcsökkentés illetve a minősítés szerinti újrahasznosítás irányszámait %-os mértékben a következő években elérhetjük. Gyöngyösi Ferenc
Van új a föld alatt! Az elmúlt 10 év leggazdagabb leletanyaga került napvilágra az M0 útgyűrű kibővülő és újonnan épülő szakaszainak köszönhetően. Az Aquincumi Múzeumban 2010. április 16-án 10 órakor időszaki kiállítás nyílik abból a hatalmas leletanyagból, melyet a Budapesti Történeti Múzeum régészei találtak a Szigetszentmiklóstól, a Duna partjától Gyál határáig terjedő mintegy 7 hektár nagyságú területen végzett feltárások során. Az M0 útgyűrű fejlesztési beruházásának köszönhetően 2008 októberétől 2009 végéig megközelítőleg 4500 objektumot tártak fel a különböző korszakokból, az őskortól a középkor végéig: 26
ESE Híradó
2010. május
III-V. századi temetőt és települést, Árpád-kori falurészletet, avar kori temető sírjait, szkíta kori temetkezési helyeket, honfoglalás kori temetőt, korabronzkori harangedényeket. A feltárt leletek megismertetnek minket elődeink eszközeivel, és képet kapunk szokásaikról, hagyományaikról. A kiállítás külön érdekessége az az egészben kiemelt szkíta, kettős csontvázas sír, amely eredeti állapotában tekinthető meg a most nyíló kiállításon. A kiállítás 2010. április 16-tól 2011. március 31-ig várja a látogatókat. Fazakas Orsolya Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
MOZAIK
Nyárelô A május még tavaszi hónap, de már kacsintgatunk a nyár felé. Egyre több korai zöldség, gyümölcs jelenik meg a kiskertünkben, amiből már friss tavaszi levest vagy süteményt készíthetünk. Három receptből kettő már a korai nyár hangulatát idézi. Sóskakrémleves buggyantott tojással Hozzávalók: 1 kg friss sóskalevél, 2 db burgonya, 2 szál újhagyma, 1 db tojás sárgája, 1 dl tejszín, 1 db húsleveskocka, 1 dl olaj. Elkészítése: Forró olajon üvegesre pároljuk a karikára vágott újhagymát. Hozzáadjuk az apró kockára vágott burgonyát, majd 2 perc pirítás után a leforrázott sóskaleveleket. Felöntjük 8 dl vízzel, és belemorzsoljuk a húsleveskockát. Fedő alatt megfőzzük. A levest összeturmixoljuk, majd tojássárgájával elkevert tejszínnel gazdagítjuk. Összemelegítjük, de már nem forraljuk. A tojásokat ecetes, sós vízbe egyesével beleütjük, és a tojás fehérjét lassan egy evőkanál segítségével a sárgája köré hajtjuk, hogy szép formája legyen. A víz ne lobogjon, mert akkor a tojás szétesik. A levest csészébe szedjük, és buggyantott tojást vagy zsemlekockát kínálunk mellé. Igazi tavaszi leves. Garantáltan annak is ízleni fog, aki nem szereti a főzeléket. Paprikás borzas pogácsa Hozzávalók a pogácsa tésztájához: só, 3 dl tejföl, 2 tojás, 25 dkg margarin, 50 dkg liszt, 2 evőkanál pirospaprika Hozzávalók a krémhez: 8-10 dkg margarin, só, 2 tojás, 8 dkg reszelt sajt, 8 dkg liszt, fél liter tej. Elkészítése: A tésztához összegyúrjuk az 50 dkg lisztet, 25 dkg margarint, 2 tojás sárgáját, 3 dl tejfölt, kevés sót, 1 evőkanál pirospaprikát. Összegyúrás után 1 órát pihentetjük, vékonyra kinyújtjuk, pogácsát szaggatunk belőle. Tojássárgájával megkenjük, és előmelegített sütőben megsütjük. A krémhez fél liter tejet, 8 dkg lisztet, 8 dkg reszelt sajtot, 2 tojást, sót kikeverünk simára, és sűrűre főzzük. A tűzről levesszük, tovább keverjük, teszünk bele 8-10 dkg margarint. A krémet 2 pogácsa közé kenjük úgy, hogy kicsit ki is folyjon közülük, és reszelt sajtban megforgatjuk. Sót ízlés szerint tehetünk a tésztába és a krémbe is, érdemes megkóstolni, ki-ki mennyire sósan szereti. Tipp: szezámaggal is megszórhatjuk, és abba is beleforgathatjuk, úgy is nagyon finom.
Konduktort keresünk isaszegi intézményünkbe Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) isaszegi Alemany Erzsébet Segítő Ház Fogyatékosok Integrált Intézményébe konduktor szakképzettséggel munkatársat keresünk. Pályázati feltételek: – konduktor végzettség; Előnyt jelent: – szakmai tapasztalat, – gépjárművezetői engedély. Az állás betölthető: megegyezés után azonnal. A pályázatra jelentkezni lehet 2010. május 20-ig szakmai önéletrajzzal, iskolai végzettséget igazoló dokumentumokkal. Bővebb információ: Némethy Máriánál (2119 Pécel, Pihenő u. 2. vagy
[email protected] címen), a 28/454-076 vagy a 28/454-077 telefonszámokon kérhető. A szervezetről és az intézményekről a www.egymastsegito.hu honlapon talál részleteket.
MEGRENDELÔLAP Megrendelem az ESE Híradó című havi folyóiratot 2010. ........................................................ hónaptól az alábbi címre: Megrendelő neve: .................................................................... Címe: ....................................................................................... ................................................................................................. Telefonszáma: .........................................................................
Eperkrém sütőben Hozzzávalók (6 adaghoz): 5 dl tejszín, 6 dkg cukor, 1 db vaníliarúd belseje, 8 db tojás sárgája, 30 dkg eper, 2 evőkanál eperdzsem, pici víz. Elkészítése:Először jól megmossuk az epret, a szárakat eltávolítjuk majd feldaraboljuk a gyümölcsöt. A feldarabolt epret ketté osztjuk, és az egyik felét elosztjuk a hat tűzálló tálkánkba. A másik fele a krém tetejére fog kerülni, addig is félretesszük. A tejszínt és a vaníliarúd kikapart belsejét egy lábasban lassú tűzön melegíteni kezdjük, közben a tojás sárgáját a cukorral fehéredésig keverjük, és apránként a tejszínhez adagoljuk. Az eperrel kirakott tálakba elosztjuk a krémet, és egy félig vízzel felengedett tepsiben kb. 180 fokon 45 perc alatt megsütjük. Közben a félretett epret a dzsemmel és a vízzel összeturmixoljuk, és a már kihűlt krém tetején elosztjuk. A hűtőbe téve egy óra múlva fogyaszthatjuk Jó étvágyat kívánok! Laukóné Mukk Adrienn
Címemre postai csekket kérek. A postai csekk a (28)454 076 vagy a (28)454-077 telefonon is kérhető. Előfizetési díj: negyedévre: 740 Ft fél évre: 1 470 Ft egy évre: 2 890 Ft Támogatói előfizetés: Kiemelt támogatói előfizetés:
5 000 Ft 10 000 Ft
Dátum: ..................................................................................... Aláírás: …….................…....................................................... A megrendelőlapot kérjük az ESE Híradó címére (2119 Pécel, Pihenő u. 2.,
[email protected]) eljuttatni. A lap letölthető az ESE honlapjáról: www.egymast-segito.hu
2010. május
ESE Híradó
27
Pillanatképek az ESE ápoló otthonának életébôl
Vár a hidromasszázs Isaszegen
Gyógyérintés
Sok a dolog!
Egy ápoló szoba
Nem kell félni, nem fáj! A zene az kell!
Egy kicsi mozgás
Vár a hidromasszázs Pécelen