MAGYAR
FIGYELŐ
KEMÉNY ZSIGMOND AZ ERDÉLYI KÖZÉLETRŐL Az 1791-iki országgyűlés p á l y á j á n a k végével megint nagy csökkenésn e k indult a közélet. A rendek először többször h í v a t t a k össze tanácskozásra, de a szellem naponként szolgaiabbá vált. S Erdély tízévi alkotmányos lét alatt, míg országgyűlései gyorsan következtek egymásra, a n n y i t hullatott el a különben’ is árnyékalkotmányból, hogy h a még tíz évig lett volna rendesen országgyűlése, a végsőnek alig m a r a d h a t egyéb teendője, mint egy h a t á rozat által bezárni a terem a j t a j á t , s m i u t á n többé tanácskozásra szükség nincs, m i n t a római színésznek, midőn a komédia bevégeztetett, a közönség előtt elkiáltani m a g á t : plaudite! 1811-től egy századnegyed a l a t t nem gyűltek össze a hon a t y j a i . * Midőn a megyei választásjog m i a t t a keserűség tetőpontra ért, ugyana k k o r Kolozs megye tanácskozó termeiben egy oly f é r f i ú kezdé meg politikai p á l y á j á t , ki Erdély politikai fejleményeire egy p á r évtized a l a t t legh a t á r o z o t t a b b befolyást gyakorolt. Bethlen J á n o s gróf – a két nagytekintélyű államférfiúnak és történetírónak, Bethlen J á n o s n a k és Bethlen Miklósnak ivadéka – 1791-ben született. T a n u l á s á t Maros-Vásárhelyen a ref. tanodában végezte. E u r ó p a viszonyai a k k o r az aristocratiának legfényesebb kilátást a katonai pályán ígértek. Bethlen; is ezen pályára lépett, s csakhamar kitűntetvén m a g á t , k é t év a l a t t m á r k a p i t á n n y á lett a Colloredo-Mansfeld ezredben; de m i u t á n a szövetséges hatalmak Párisba vonultak, s Napoleon megbukása s a r e s t a u r a t i o által a világbéke helyreállott, Bethlen katonai p á l y á j á t polgárival cserélte föl, s az erdélyi udvari kanczelláriánál tiszteletbeli t i t k á r r á neveztetett ki. A birodalmi fővárosban Bethlen,, a szép külsejű, fényes tehetségű, m a g a s születésű és rendkívül kellemes társalgási modorú fiatalember azon könnyelmű szerepet j á t s z o t t a el, melynek vége: sok t a p a s z t a l á s és n a g y csalódások, életbölcseség és z a v a r t pénzviszony. Szerencséjére éppen midőn miden vagyonából kifogyott, n a g y b á t y j á tól szép kiterjedésű birtokot öröklött. Bethlen azon erélyes jellemek közé tartozott, kik tévedéseik következményein okulva, m a g o k a t egy szilárd eltökélés által ú j r a t u d j á k teremteni. Ő Erdélybe visszavonulván, t a k a r é k o s s á lőn, s jószágainak rendezésére f o r d í t á figyelmét. Sokáig n e m v e t t részt a közdolgokban s nőjének betegeskedése m i a t t többnyire Besztercén, egy igénytelen szász városban lakott.
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar
Figyelő
111
Midőn az oppositio n a p o n k é n t n ö v e k e d e t t , m i d ő n K e n d e f f y Á d á m gróf, a »vándorló patrioták« feje, az absolutistikus irányú kormányzási rendszer szembeszökőbb visszaélései ellen az o r s z á g m i n d e n vidékein kezd e t t i z g a t n i , m i d ő n a z á l t a l á n o s e l é g ü l e t l e n s é g e t K e m é n y D é n e s é s elvbarátai h a t á r o z o t t kérdések körébe v o n t á k és a m e g y é k tisztújítási jogán a k visszaszerzését tűzték ki főirányul, az eszmék élénk m o z g a l m a B e t h l e n J á n o s t is, k i é v e k ó t a v i s s z a v o n u l t s á g b a n é l t , a c s a l á d s z e n t é l y é ből a h a z a k ü z d h o m o k á r a szólította. Megjelent Kolozsvárott, s a megye közgyűlésén az eddigi sérelmi tárgyakról elvonatkozván, m a g a a f ő k o r m á n y s z é k ellen k e z d e t t o s t r o m o t és miután évek óta követett politikáját szigorú bírálat alá vette, n e m csak eljárásaiban, de m i n t testületet is e k o r m á n y s z é k e t törvénytelennek nyíl a t k o z t a t á ki, m e r t t a g j a i n e m az országgyűlés által v á l a s z t a t t a k s m i n d e n i k t a n á c s n o k n a k – e g y e n k í v ü l , k i a z 1809-i o r s z á g g y ű l é s n e k k ö s z ö n i helyzetét, – h i v a t a l o s k o d á s a g ú n y a leopoldi kötlevél és az 1791-iki törv é n y c i k k ellen. Ily s z e m p o n t b ó l B e t h l e n J á n o s f ö l í r á s t j a v a s l o t t ő f e l s é g é hez az országgyűlés rögtöni összehívása iránt, s elhatároztatá, hogy a megye a kormányszéknek t a g a d j a m e g az engedelmességet és csak azon k é r d é s e k b e n t ű r j e el r e n d e l e t e i t , m e l y e k n é l k ü l a z a d m i n i s z t r á c i ó t ö k é l e tesen megakadna. E felszólalás híre villámgyorsan t e r j e d t szét a vidékeken. Az ország m a j d m i n d e n ü t t a kolozsmegyei gyűlés irányait fogadta el. A k o r m á n y s z é k r e n d e l e t e i f ö l s e m o l v a s t a t t a k . M e g s z a k a d o t t m a j d n e m minden kapocs azon igazgatással, melynek csak a hetven éves Straussenb u r g v a l a t ö r v é n y e s á l l á s ú t a g j a , de ez is m á r b e a d t a n y u g a l m a z t a t á s i kérelmét. Bethlen pedig szilárd, v a g y t a l á n merész föllépése által r ö g t ö n az ellenzék vezérévé l e t t ; k i k régi b e f o l y á s ú a k v a l á n a k , elismerék szelleme felsőségét. Az szálait óvatos, donok,
ellenzéki m o z g a l m a k centralizálva voltak, s m i n d e n h a t á s f o n a l Bethlen t a r t o t t a kezében, ki amilyen h a t á r o z o t t a n szabadelvű, oly mérséklő, sőt h a kellett, r a v a s z is t u d o t t lenni – m i n d oly t u l a j melyek pártvezérben szükségesek. *
Az alkotmány h á r o m nemzet és négy bevett vallás teljes jogegyenlőségén nyugvék. I n g a t a g a b b állapotot alig lehetett ennél képzelni. A hivat a l o k p a p í r o s o n e g y e n l ő l e g o s z t a t n á n a k el, m i n d e n b e f o l y á s s z o r o s a n k i m é r e t e t t és meglatoltatott, h o g y se nehezebbnek, se könnyebbnek ne találtassák. A szembe t e t t érdekek Cerberusként ellenőrizték e g y m á s t s ú g y k i m a r t á k minden pozitióból, h o g y v é g t é r e a b e f o l y á s – m i n t t u d j u k – egészen a hivatalszobákba vonult – s Erdély a sokféle g a r a n t i á k mellett – sőt talán éppen azok m i a t t k ö n n y e n süllyedt a k o r l á t l a n absolutismusba. S minthogy a katholika vallás az osztrák birodalomban m á s vallásoknál több kedvezményben részesült, t e h á t E r d é l y a jogegyenlőségi szép e l m é l e t e k m e l l e t t is, 1 7 9 1 ó t a v i s z o n t t a p a s z t a l n i v o l t k é n y t e l e n , h o g y valamint közigazgatása absolutistikus vala, szintúgy hivatalnokai m a j d -
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar Figyelő
112
nem kivétel nélkül katholikusok voltak. Ebből következett, hogy az ellenzék, kivált az első időkben, többnyire protestánsokból, a kormánypárt pedig alig valami kivétellel, mind római hitűekből állván, a politikai küzdelmekbe vallásos színezet, érdek és irány vegyült. Ez elevenebbé, de eredménytelenebbé is tette a tusát. * ...Idegenkedés kezdett a polgárok és katonák közt fellépni. Mi volt az oka? senki sem tudná. Némelyek a gróf Kendeffy Ádám temetésekor támadt neheztelésekből magyarázták; mások hinni akarták, hogy a katonaság lázadási szellemet lát mindenütt. A gyúanyagok közé egy fiatal ember gondatlansága szikrát vetett. Az 1834-iki farsang utolsó napján tudniillik az őr letartóztatott valami rendetlenségért a főőrhely előtt egy tanulót. Emiatt többnyire diákokból álló csoportozat alakult s az ifjú kiszabadításáért küzdés kezdődött. A zavar hírére támadó doboltatván, sortűz adatott s a különben is futó nép szuronnyal űzetett tovább. Bethlen több társaival a nagypiacra sietett, hol a csoportozat és katonaság között a krawall már elkezdődék. Ők csendesíteni akarták a kedélyeket és személyes tekintélyökkel befolyni a rend helyreállítására. De Bethlent egy szurony arcba sértette meg és a sortűz alkalmával az ellenzék néhány tekintélyes tagja szintén sebet kapott. Nagy z a j támadt egész Erdélyben a kolozsvári szerencsétlen eset miatt. Az ellenzék a kormányelnökre hárítá, noha alaptalanul, a krawallt, minden felelősségével együtt. A megyegyűlések az országgyűlésnek, mely a sok rendetlenségnek végetvessen, összehívásáért folyamodtak a legkomolyabb hangon s küldöttséget neveztek ki az udvarhoz, kik fáradhatatlanul és ismételten kérjék az ország alkotmányos jogainak visszaadatását. (Báró Kemény Zsigmond: Erdély közélete 1791–1842. Erdély öröksége. X. 88. kk.)
A RENNER-TERV Bármilyen erősen lángoljon is fel a harc a sokezer kilométeres harctereken, a hadviselő felek egyik állandóan felszínen tartott problémája a háború után természetszerűen következő »újjárendezés«. Sokféle tervvel ismerkedtünk meg a háború kitörése óta. Sőt, még a fegyveres viszály kitörése előtt akadtak politikai apostolok (Briand, Coudenhove-Kalergi stb.), akik hol utópisztikus, kivihetetlen, hol másmás érdekektől diktált tervekkel
próbálkoztak »új Európát« megvalósítani – a zöldasztalnál. Nem érdektelen talán, ha közelebbi vizsgálat tárgyává tesszük, hogy milyen elvek és elképzelések a vita tárgyai Amerika politikusai között Európa újjárendezése tekintetében. A New York Times 1942. december 18-i száma ezt írta: »Ha valamilyen békét akarunk teremteni, meg kell egyeznünk szövetségeseinkkel, jóval a fegyverszünet megkötése előtt, a békekötés elveit illetőleg.« Nyilvánvaló tehát, hogy
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar
Figyelő
113
az amerikaiak gondolnak a jövendő békéjére. Nemcsak a béke megszervezésére, vagyis egy olyan nemzetközi szerv alakítására, mely átvenné a Népszövetség szerepét, h a n e m ezen túl, gondolnak a z o k r a a f e l t é t e l e k r e is, a m e l y e k i r á n y adók lennének, h a egykor ők diktálhatnák a feltételeket. Európa újjárendezésére vonatkozóan az utóbbi időkben született t e r v e k közül k é t s é g t e l e n ü l a legnagyobb feltűnést és érdeklődést Renner T. George, a Columbiae g y e t e m f ö l d r a j z - t a n á r á n a k elgondolása keltette. A politikába tévedt professzor európai újjárendezési t e r v é t a Collier’s című folyóiratb a n a d t a ki. A t e r v e t a n e w y o r k i Times 1942. j ú l i u s 1 3 - i k i s z á m a i s leközölte. E n n e k a l a p j á n o l v a s t u n k érdekes összefoglalót a tervről a Genfben, Kövér Gusztáv szerkesztésében megjelenő »Voix des peuples« című nemzetközi politikai s z e m l é b e n ( 1 9 4 3 . j a n u á r 20-i s z á m ) . Renner tanár európai újjárendezési terve a következő elveken n y u g s z i k : a) E u r ó p a k i s á l l a m a i n a k életképtelensége nyilvánvaló. b) a k i s á l l a m o k a n a g y o b b a k m a r t a l é k a i v á lehetnek s ezért m e g kell őket szűntetni. Renner t e h á t egy tollvonással megszűnteti Európa térképén a kis államokat s földrészünket kilenc nagy federációra, szövetségre osztja. Hasonló tervet k é s z í t e t t m á r Winant D, Clinton, a k i a z o n b a n c s a k hét federációra o s z t o t t a E u r ó p á t (keleti, n y u g a t i , brit, északi, mediterrán, középeurópai és balkáni szövetségre). A Renner-terv szerint a következő nagy változások történnének az európai térképen: kilenc államszövetség alakulna a következő orszá-
g o k b ó l : I . Finn-skandináv federáció ( E s z t o r s z á g , F i n n o r s z á g , S v é d ország, Norvégia, Dánia, Izland; idekapcsolnák még Kelet-Karéliát, M u r m a n s z k o t és a K o l a - f é l s z i g e t e t ) ; I I . Angol-holland federáció (Anglia, Irország, Hollandia és F l a n d r i a ) ; III. Francia federáció (Franciaország, Algir, Marokkó, DélBelgium, Francia-Svájc, Baszkföld; nem tartoznának ehhez a federációhoz a következő területek: Eupen-Malmédy, Elzász-Lotharingia, Rousillon, Korzika, Tunisz, Marokkó atlanti partvidéke); IV. Ibér federáció (Spanyolország, Portugália, Spanyol-Marokkó, Rousillon, M a r o k k ó a t l a n t i p a r t v i d é k e ; kikapcsolódna a Baszkföld); V. Olasz federáció (Olaszország, Libia, Dalmácia, a m o n t e n e g r ó i és albán partvidék Valonáig, Tunisz és K o r z i k a ; k i k a p c s o l ó d n a Szlovén i a é s C i r e n a i c a ) ; V I . Balkán federáció (Görögország, Albánia, Jugoszlávia, Bulgária Szlovéniával, Horvátországgal, Románia a Bánáttal és Bácskával, Erdéllyel, Beszarábiával és B u k o v i n á v a l ; kikapcsolódna az európai Törökors z á g és T r a n s z n i s z t r i a ) ; V I I . Német-magyar federáció (Németország, Luxemburg, Ausztria, Magyarország; idetartozna még KeletPoroszország, a korridor, a pózeni kerület, a Szudétaföld, a német Svájc, Elzász-Lotharingia, EupenMalmédy és a Felvidék; viszont nem tartozna ide: Felsőszilézia, Szlovénia, B á n á t és a Bácska, E r dély és a ruszinföld); VIII. Csehlengyel federáció (tagjai: Csehszlovákia, Lengyelország, Litvánia, Felsőszilézia; kikapcsolódna: a k o r r i d o r , a pózeni k e r ü l e t , a Szudétaföld, a Felvidék, a ruszinföld,
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar Figyelő
114 Kelet-Galicia, a Búgon túli Lengyelország); IX. Orosz federáció (tagjai: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Lettország, a Búgon túli Lengyelország, KeletGalicia, a ruszinföld, Transznisztria, Dobrudzsa és az egész Feketetengeri bulgár partvidék, európai Törökország, Örményország és Irán északi része; nem tartozna ide: Murmanszk, a Kola félsziget, Kelet-Karélia, Esztország, Litvánia, Bukovina, Beszarábia). Meddő tevékenység lenne akár érveket felsorakoztatni e terv ellen, akár egyszerűen és nagyon könnyen bebizonyítani az amerikai földrajzprofesszor »parcellázásának« tarthatatlanságát. Idézzük ehelyett a »Voix des Peuples« egyik megjegyzését: »Ezt a tervet így is nevezhetnők: a lefejezés, mint a fejfájás egyik ellenszere.« Heszke Béla
A MAGYAR NÉPESEDÉS KÉRDÉSEI Amikor a történelem útján a bennünket behálózó kérdések egy-egy újabb csomójához nyúlunk, divat végigkutatni visszafelé, hová vezetnek a szálak. Szokás ilyenkor átírni az egész történelmet ennek az ú j szempontnak nyelvére. Ez az átírás legtöbbször merőben ú j megvilágításba, ú j szín varázsába vonja az ember történetét. Így történt ez legutóbb a gazdaságtörténeti kutatások idején, amikor pénzügyi és termeléspolitikai rugókra építették fel minden elmult kor nagy fordulatait. Így volt a szociális problémák idején, amikor az életforma-
kutatók élték divatjukat. És így van ez ma is, amikor a népek egyszerű, de nagyon csattanós számadatai teljes erővel a népesedés kérdései felé vonták a történelem buvárait. Sajnos, a politikusokat is. Talán egyetlen tudomány sincs, amelynek adatait annyira tévesen használták fel, mint a népesedés. Számunkra elsőrendű kérdés ez. A népszaporodás ötszáz éve leglázasabb problémánk. Ha más népeknek életkérdése, nekünk kétszeresen az: mert sorsunk nagyobb hatalmi állásra kötelez, mint amit számbeli erőnkkel könnyedén teljesíthetnénk. És mi vállaltuk a feladatot. Ezért érdemes, sőt szükséges végigkutatni a magyar multat: mit is mond? mit tettünk eddig? hogy állunk? mit tehetünk? Antal Lajos most megjelent könyve: „A magyar népesedés kérdései”, üdítő tisztaságot teremt tárgya körül. Ez az érdekes írás biztos tollal rajzolja elénk népesedésünk ügyét. Amit mond, azon át csak mégjobban meggyőződhetünk róla: a népesedés a magyar sors kulcsa. * Minden nép ráébredt már a létszámban rejlő értékre, amelynek még egy vesztett háború is csak átmenetileg csökkentheti erejét. Az igazi, döntő csaták a szülőszobákban, a gyermekotthonokban és a családban zajlanak le. Itt dől el, akar-e egy nép élni és megérdemli-e az életet. Ma már közhellyé vált a családvédelem: már csak részleteiben okoz feladatokat: az államférfiak már csak a családvédelmi intézkedések leghatásosabbján törik a fejüket. A magyar népesedés ügye azonban sohasem válhat közhellyé. Ha
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar
Figyelő
115
mindenki únja már, nekünk akkor is élet-halál k é r d é s lesz. O t t vagyunk, azon a h a t á r o n , h o g y n e m n y u g o d h a t u n k bele kisnép voltunkba. Minden tettünk csak ú g y ér valamit, h a túl t u d u n k emelkedni ezen a határon. Addig minden csak átm e n e t i m e g o l d á s . D e a b b a n a politikai helyzetben, amiben mi vagyunk, v e s z t ü n k e t is jelentené, h a az a d o t t t é n y e k h e z igazodnánk. Nek ü n k a legreálisabb politikai számít á s o k s z e r i n t i s álmokat kell álmodnunk. A n n y i sok rossz csoda tört é n t v e l ü n k : m o s t jó c s o d á k a t kell akarnunk. N e m t ű r h e t j ü k sokáig, hogy a világ népességének mindössze hetvenöt ezreléke m a r a d j u n k . Meglévő szellemi s ú l y u n k a l a p j a f u t ki így alólunk. Mi a m a i helyzet? L á s s u k Antal L a j o s nyomán, hog y a n j u t o t t u n k E u r ó p a egyik legnépesebb, vezető f a j t á j á b ó l mostani állapotunkig. H o g y a n csökkent létszámunk Európa népességének hár o m százalékáig. A honfoglalásban az asszonyokkal és a gyermekkel e g y ü t t n e m több, mint ötszázezer m a g y a r v e t t részt. A z első s z á z a d o k b a n r o h a mosan szaporodásnak indultak. Háborúmentes, járványnélküli, építő idők voltak. Egészen a t a t á r j á r á s i g teljesen érintetlenül fejlődhetett a magyarság, hogy akkor aztán annál v á r a t l a n a b b erővel z u h a n j o n r á a pusztulás. Ezt a csapást gyorsan, egészségesen kiheverte. Még IV. Béla korában a magyar nyelvterület túlcsapott m á r a D r á v a és Száva v o n a l á n is. Nagy Lajos korában pedig m á r h á r o m millió m a g y a r élt az Alföld t e l e m a g t á r a s falvaiban. Nagy Lajos uralkodásának súlyát ez a z – a b b a n a z i d ő b e n p á r a t l a n – létszám szabta meg. M á t y á s ötmil-
liós M a g y a r o r s z á g a pedig s o r s u n k legvakítóbb csúcsa m a r a d . N e m véletlen, h o g y t ö r t é n e l m ü n k legfényesebb napjai erre az időre esnek. Ezután kétszázötven évre csatatérré változott a K á r p á t o k köze. A tizennyolcadik századig pedig, u g y a n a z alatt az idő alatt, m í g Anglia k é t és fél millióról kilenc millióra szaporodott, a m a g y a r s á g öt millióról hárommillió és százhuszonkétezer lélekre apadt. A nyolcmillió lakosú Magyarországon ekkor m á r csak 39 százalékot képviselt maga a magyarság. Népi erejét bizonyítja, h o g y ezt a százalék-arányt a körülményekhez képest rohamos ütemben megváltoztatta és a tizenkilencedik század elejére m á r megint túllépte az ötven százalékos h a t á r t . Az ezerkilencszáztizennégyes világháború előestéje Magyarországon húszmillió l a k o s t t a l á l , a m e l y b ő l m á r ö t vennégy és fél százalék volt a m a g y a r . D e h o l v a n ez a f e j l ő d é s p é l dául Angliától, mely ugyanez idő a l a t t kilenc millióról negyvenre szaporodott. E z az egyetlen példa is bizonyítja, hogy a népesedésnek egyetlen kelléke a betölthető gazdasági tér. Anglia gyarmatokat s z e r z e t t ez i d ő a l a t t , a m a g y a r s á g pedig, h a m á r nem bírta tovább a gazdasági lefojtottságot, kivándorolt. Kétségtelen, hogy a legnagyobb vérveszteséget a török uralom alatti negyedévezredes háborúskodásban szenvedtük. De ugyancsak súlyos népesedési tragédiát jelentett a v i l á g h á b o r ú is. A m a g y a r v e s z t e ség hatszázhatvanegyezer halott volt. De járványok, a háborúban megromlott halálozási viszonyok, kiesett születések megsokszorozzák ezt a számot. A z a t é n y pedig, h o g y
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar Figyelő
116 a hatszázhatvanezer halott csupa életerős férfi volt, aki nemcsak biológiailag, hanem szociális szempontból is, – mint családfenntartó – a népesedés erősödésének legértékesebb anyaga, még növeli ezt a káros hatást. Magát a kivándorlást sem szabad lebecsülni csaknem egymillió főt kitevő tömegével. Hiába vándorolt vissza kétszáznegyvenhétezer belőle, a veszteség még mindig igen tetemes: hétszázezer munkakedvvel teli, vállalkozó szellemű magyar ember, népesedésünk szempontjából kétségtelenül a legértékesebb réteg. A kivándorlás így méreteiben felér három legnagyobb népesedési tragédiánk bármelyikével. Riasztóbb bizonyítékot nem is tudnánk felhozni annak biztos megjóslására, hogy amikor az orvostudománynak a halálozási arányszámot csodálatraméltóan javító hatása eléri legfelső határát, egyszerre láthatóvá válik az a kegyetlen fogyás, mely népünk testét emészti. Megdöbbentő az, hogy 1939-ben kevesebb gyermek született, mint amennyi a tizenhatodik életévét elérte. A hetvenévesek évjáratai duzzadnak, a csecsemőkéi apadnak. Ha a halálozási javulás természetes határához érkezik és elkezdődik a nemzet tényleges fogyása, már késő lesz segíteni. Hatalmas vitalitású, robbanó népi erejű fajták közé ékelten még szorongatóbb a helyzetünk, még sürgetőbb Antal Lajos számainak jajkiáltása. Hol itt a segítség? Antal Lajos szava élesen csap fel könyve végén: a magyarság biológiai ereje teljében van s pár öngyilkos rétegtől eltekintve szapora, életszerető. Mindezek a fenti jelenségek alkal-
mazkodóképességének bizonyítékai. Nemzetünk mai szerkezetébe nem férnek tágabb családok: a család összehúzódik. A gyermek nem előny a létért folytatott küzdelemben mai kulturális és gazdasági berendezkedésünk mellett: a gyerek nem születik meg. Ha eltűnnek azok a goromba rekesztékek, amelyek a születő gyermek bodogulása elé állnak, a magyar felfrissülés újra megindul, mint ahogyan e nép minden eddigi veszteségét kiheverte. Gesztélyi Nagy Zoltán
KOLOZSVÁRI HIVATÁS Erdély művelődési gócának két intézménye, a Ferenc József-tudományegyetem és a Nemzeti Színház sokat ígérő kezdeményezést tett a keleti országrészekben éppen rájuk váró fontos feladataik vállalására. Többször elhangzott már, s nem teljesen alaptalanul, a vád, hogy Kolozsvár, az ország második városa, olyan idegenül viselkedik közvetlen környezetével, nem kevésbbé az útmutatására várakozó többi erdélyi városkával szemben, mintha nem érezné nemzeti- és művelődéspolitikai küldetését és felelősségét. Az elzárkózás elvét látjuk most áttörni, amikor a kolozsvári tudományegyetem tanárai tervszerűen felkeresik az erdélyi városok szellemileg mohó közönségét és erdélyi magyar kérdésekről értekeznek, erdélyi magyar feladatokat bontogatnak ki, az erdélyi magyar hivatásnak toboroznak lelkes híveket, erősítik a magyarság nemzeti tudatát. A magyar tudás eddig bezárkózott végeláthatatlan jegyzeteivel és tu-
Erdélyi Magyar Adatbank
Magyar
117
Figyelő
d o m á n y o s kutatóeszközeivel a dolgozószoba n é g y f a l a közé, o t t e g y emberöltőn át szorgalmasan végezte önként vállalt, egészségőrlő m u n k á j á t és boldog volt, amikor felm u t a t h a t t a az eredményt. A feltárások értékesítésére m á r kevesebb g y a k o r l a t i érzéke volt. A m a i idők szelleme azonban n e m t ű r i meg, h o g y a t u d ó s m e g t a r t s a önm a g á n a k a t u d o m á n y á t , hiszen az is közvagyon. Az a helyes, amikor n e m z e t közvéleményét n e m érzelm e k é s i n d u l a t o k vezérlik, h a n e m a való tények; amikor a tudós munk á j a lehetetlenné teszi a tömegérzelmek üzérkedőinek üzleti fogásait. H a a t u d ó s biztos keze r a k j a le egy életközösség ön- és világszemléletének alapjait, a nagy áron megfizetett tévedések sokkal kevésbbé fenyegetnek. A kolozsvári tudományegyetem t a n á r a i n a k vidéki előadásai a kölcsönös megismerésen túl bizonyosan h i d a t is v e r n e k a g ó c p o n t és a vidék életszintkülönbségeinek kieg y e n l í t ő d é s e r é s z é r e is. A z a b ő ismeretanyag, ami eddig a tudományos intézetek könyvtáraiban és gyüjteményeiben porosodott, amit néhány önfeláldozó r a j o n g ó t a n á r évről-évre gondosan és szorgalmasan halmozgatott s amit eddig csup á n egy bizony többé-kevésbbé kiváltságos, zárt társadalmi rend, a főiskolára bejutó i f j ú s á g közelíthet e t t meg, ezúttal, szerencséskezű m a g v e t ő k révén, a m a g y a r s á g közkincsévé válhat, legalább a szükséges mértékben. Tudományegyetemünk tanárainak ismeretgyarapító fáradozásához hasonlóan a kolozsvári Nemzeti
Színház vidéki vendégjátékokat rendezett. Prózai és daljátékegyüttese a magyar színműirodalom néhány jó termékével és néhány daljátékkal ellátogatott három északerdélyi városba. Ú j a b b előadókörútak megszervezésével bővíteni a k a r j á k ezt a keretet. I g e n s z á m o t t e v ő n e k t a r t j u k ezeket a kiszállásokat, m e r t ahogyan a t u d o m á n y e m b e r e i m i n d e n ü v é elviszik a k u t a t ó m u n k a közösségi vonatkozású eredményeit, úgy a színház is elhintheti az ú j és régi, jó m a g y a r színművekkel a t u d a t o s élet v á g y á t a vidéki közönségben s ezzel, m i n t j ó k o v á s s z a l , e r j e d é s b e hozhatja a kissé lassubb életütemű vidéket. A színművészet hiteles tolmácsolásában irodalmi magaslaton, emelkedett igényekkel szólalhat meg mindaz, ami a m a g y a r s á g létküzdelméből a színművekbe beleoltód o t t . B i z o n y o s m a g y a r színpadi alkotások vidéki előadása éppen m a lehet h i v a t á s a a m a g y a r színészetn e k ; a színész a közönségre gyakorolt erős és közvetlen h a t á s á v a l öszs z e h a s o n l í t h a t a t l a n u l t ö b b e t é r h e t el, mintha azokat az ébresztő műveket és megrázó írásokat száz kötetével ajándékoznók alig l á t o g a t o t t vidéki olvasóköröknek. Ö r ö m m e l t ö l t el v a l a m e n n y i ü n k e t az a tudat, hogy most a tudósok é s művészek is h o z z á f o g t a k Kolozsvár előterének szellemi berendezéséhez. Ebből a megmunkált környékből lesz E r d é l y művelődési k ö z p o n t j á n a k – feszítőerejével és súlyával mindenkor komoly és bőséges utánpótlást nyujtó – hátországa.
Erdélyi Magyar Adatbank
Parajdi
Incze
Lajos
