MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.

BUSZNYÁK JÁNOS

Új Kommunikációs és Információs Technológiák az Oktatásban /…a történet folytatódik…/ Pannon Egyetem Georgikon Kar [email protected] Absztrakt

Napjaink és a közelmúlt érdekes kérdése a címben szereplı „Új Kommunikációs és Információs Technológiák” oktatási alkalmazásának módszertani megalapozása, helyének kijelölése az

amúgy

is

változó,

átalakuló

képzési

rendszerben.

Sajnos

a

magyarországi

háttérinfrastruktúra fejlıdése, fejlesztése (szélessávú internet alacsony elterjedtsége, számítógépellátottság…) az elmúlt évtizedekben nem tette lehetıvé, hogy az alkalmazás, a módszertani fejlesztés a világ élvonalába repítsen bennünket. Érdemes tehát a technológiákat régóta jól alkalmazó országok eredményeire odafigyelni. Elıadásomban szeretném bemutatni Belgium különbözı oktatási intézményeiben (általános iskolától az egyetemig és kórházi iskolától a felnıttképzésig) szerzett élményeimet, benyomásaimat. Felhasználva a belga és más EU-s tapasztalatokat eredményesebben dolgozhatunk a most megnyíló új lehetıségek (mobil szélessávú internet) minél eredményesebb bevonásán az oktatásba.

Bevezetı gondolatok, az út elızményei

2008 tavaszán nyílt lehetıségem rá, hogy szakmai tanulmányút keretében tanulmányozhassam Belgium flamand területén az „ICT skills”, az új kommunikációs és információs technológiák oktatási szakpolitikáját, és annak implementálását. Nagyon örültem neki, hogy még januárban megkaptam az összes meglátogatandó intézmény, elıadó, projekt webes elérhetıségét (lám, milyen fontosak ezek az új kommunikációs és információs technológiák!), így már indulás elıtt is tájékozódhattam az intézmények (alapfokú, középfokú, felsıfokú, felnıttképzı, hátrányos helyzetőeket oktató... ) profiljáról valamint a csoport többi résztvevıjérıl. Minden résztvevıtıl elıre kérték, hogy körülbelül 5-10 perc terjedelemben mutassa be saját országa ICT ( IKT, Információs és Kommunikációs Technológiák )-politikáját és errıl készít-


sen prezentációt. Saját bemutatóm elkészítése során igyekeztem nem a részletkérdésekre koncentrálni, és az új információs és kommunikációs technológiák magyar közoktatásbeli bemutatása mellett törekedtem a felsıoktatási programok bemutatására, különös tekintettel a saját intézményünkben folyó kutatási, fejlesztési munkákra [1] [2].

Flamand Oktatási Minisztérium

Átfogó, áttekintı, de részletekbe is menı elıadásokat hallottunk a flamand oktatáspolitikáról, annak szerkezetérıl, felépítésérıl, mőködtetésérıl, fejlesztési irányairól. Áttekintést kaptunk a flamand IKT (információs és kommunikációs technológiák)-politika oktatást érintı részleteirıl, és láthattunk egy kivételesen igényes és széleskörő bemutatót az "IKT-ismetetek Flandriában" címmel.

1. ábra: Belgium tartományai

Érdekes volt számomra, hogy bár tudtam, hogy jelentıs autonómiát élveznek Belgium tartományai, és tudjuk, hogy hónapokig nem volt központi kormány, de mégsem számítottam rá, hogy ilyen mértékő az oktatási autonómia. Gyakorlatilag csak a minisztériumi szint alatt van kapcsolódás a "szövetségi" intézmények között. A tartományok oktatáspolitikai irányítása teljesen különválik (1. ábra).


Brüsszeli középiskola

Látogatást tettünk egy Brüsszel észak-nyugati részén fekvı középiskolában. Az iskolai képzést a négy középiskolai kategóriájuk (szakképzés, mőszaki, mővészeti, általános) közül az általánosba sorolták. Jelentıs tanulói létszámmal dolgoznak és rendkívüli módon odafigyelve a hatékonyságra. Ötven személyi számítógéppel rendelkezı IKT tantermük nagyon jól példázza ezt. A lapos, helytakarékos TFT monitorok hátulján helyezték el magát a számítógépet (ilyet eddig jelentıs alkalmazásban csak az Apple számítógépeken láttam), amely körülbelül 10*10*5 centiméteres, és minden alapvetı multimédia funkcióval és csatlakozóval rendelkezik. Mindez nemcsak olcsóbb, de használhatóbb géptermet is eredményez, minthogy jelentıs hely szabadul fel a tanteremben, és az informatika tantermekben szokásos gép- és kábel "dzsungel" csökken, ami a tanulás, oktatás folyamatát kevésbé zavarja. Természetesen ennek ára, a rugalmas fukcionalitás csökkenése (például a tanszékünkön használt Apple-, vagy a szokásos személyi számítógépekhez viszonyítva), tehát érdemes megfontoltan, célzottan alkalmazni. Informatikai hálózatuk felépítésekor kihasználták a szabad szoftverek nyújtotta lehetıségeket és Linux-alapon dolgoznak. Az elhangzó kérdésre, hogy használnak-e interaktív táblát (interactive whiteboard) az oktatás során, azt a választ kaptuk, hogy túl drága, és a tábla által nyújtott lehetıségek zömét saját, jól menedzselt informatikai struktúráik segítségével is ki tudják váltani. Ez volt az a középiskola, ahol nemcsak programszerően (ami persze szintén fontos), de folyamatosan a hatékony mőködésre odafigyelve végzik az oktató-nevelı munkát. Leglényegesebb és legjellegzetesebb vonásként kiemelhetı, hogy az új technológiát a helyi igényeknek és lehetıségeknek megfelelıen alkalmazzák.

2. ábra: Új ICT gyémánt


Fontos, hogy az IKT-koordinátor szerepe az iskolákban jórészt technikai funkciók ellátására szorítkozik, kettıs természetébıl kifolyólag. Ez gyakran idıhiányhoz vezethet, ami miatt az IKT tantervi része nem készül el. Kulcsfontosságú, hogy az iskolák ne IKT-központúak legyenek, hanem tanuláscentrikusak (2. ábra).

„Technopolis” Tudományos Központ

A Technopolis Tudományos Központot talán a budapesti Jövı Házához lehetne hasonlítani. Meghallgattunk egy bemutatkozó elıadást a történetérıl, mőködésérıl, és lehetıséget kaptunk arra, hogy meghallgathassunk két elıadást. Az elsı bemutatóelıadás a „KlasCement"-rıl, egy érdekes oktatási portálról szólt, amely nagyrészt a Sulinethez hasonlítható (nagyszámú tananyagot tartalmaz, nagyon sokat a magyarországon is elterjedt "HotPotatoes" által fejlesztve). Ez is a tanárok közti tananyagcserét szolgálja, de sajnos angol nyelvő, francia vagy német (tehát hazánkban is felhasználható) tananyagokról igazán nem kaptunk pontos tájákoztatást (többszörös és késıbbi kérdéseimre sem). Így ennek felderítése rám (ránk) marad, de remélhetıleg legalább a honlapról (www.klascement.net) egyszerően elérhetı anyagok tekintetében nem reménytelen. A második elıadás "pICTos" IKT-rendszerrıl szólt, amely központi segítséget nyújt az iskoláknak adminisztrációjuk, saját képzési profiljuk, IKT-stratégiájuk megalkotásában. Összegezve, ezek a programok látható biztatást, támogatást és tartalmat nyújtanak az oktatás mindennapjaihoz, segítve a közoktatásban dolgozók munkáját.

Általános iskola, középiskola, felnıttképzı intézmény (Gent)

Az állami fenntartású általános iskolában, amelyet meglátogattunk, "speciális képzési igényő" (ez jelentıs részben egy-két éve bevándorló tanulókat jelent) gyerekek oktatásába nyertünk betekintést. Érdekes, és nyelvi- (flamand, angol is), beilleszkedési problémákkal küzdı gyerekek számára elsı megközelítésben kockázatosnak is tőnı projekt, egy angol nyelvő rendszeresen megjelenı iskolaújság szerkesztése. Úgy tőnt, közösségkovácsolás tekintetében, családok bevonására való odafigyeléssel az iskola életében mégiscsak sikeres lehet egy ilyen kezdeményezés. A kapcsolatteremtés és egyéb, oktatási célok mellett a legfontosabb célnak a tanulói motiváció felkeltése volt, valamint az új technológiák használatban történı elsajátítása.


A meglátogatott középiskolában vegyes benyomásokat szerezhettünk. Használják az új eszközöket (digitális napló, projektor...), de a projektek mellett nem látszott a folyamatos figyelem a területre. Több helyen krétás tábla mellett láttuk a kivetítıt. Olyan teremben is láttunk közepes teljesítményő kivetítıt, ahol az ablakfelület egyáltalán nem volt elfüggönyözhetı. Ezek a technikai, szervezési gondok nyilván nyomot hagynak az oktatási hatékonyságban. Természetesen nagyon jól tudjuk, hogy az átmenet, átállás mindezen gondjai nemcsak Belgiumban fordulhatnak elı, és mégcsak nem is ezek a legjelentısebbek. A tanárok nagyon nagy csoportja nem szívesen használja az új technológiákat, például az interaktív táblát. Ennek számos oka lehet, de legfontosabbnak a képzés hiánya tőnik. A „Learning platform” kitőnı példája annak, hogyan támogatja az egyénre szabott tanulást és az iskolán belüli kommunikációt az IKT. IKT annak eszközeként tekintendı, hogy megváltozzon a tanulási folyamamt. A stratégia hiánya azonban hátráltató[3]. Fontos tudatosan tervezni az IKT felhasználását, nem csak véletlenre bízni. IKT stratégiai vezetés mind iskolai-, mind nemzeti szinten elengedhetetlen. A felnıttoktatási intézményben nagyon örültünk neki, hogy az intézmény általános bemutatatása mellett láthattunk több csoportot is, ahol "valódi", heterogén összetételő nyugdíjas csoportok tanulták az új technológiák használatát. Érdekes kezdeményezés, és ahogy a szélessávú internet terjed Magyarországon, egyre nagyobb igény mutatkozhat nálunk is ebben az irányban (lásd. internethasználati szakadék korosztályok között). Nagyon fontos irány, bár véleményem szerint a tanított tananyagok hasznosíthatóságára jobban kellene figyelni.

Általános iskola, fogyatékosokat oktató intézmény, kórházi iskola (Leuven)

Módunkban volt megtekinteni egy általános iskolát, egy fogyatékosokat oktató intézményt és egy kórházi oktatási projekt eredményeit. Elsıként az általános iskolába érkeztünk. Mindösszesen 140 tanulót oktatnak! Egy kisiskoláról van szó, amely önállóan mőködhet egy nagy iskolaváros közepén! Természetesen különbözı integrációkban részt vesznek, de alapvetıen önálló döntéseket hozhatnak. Az elsı benyomásaink nem voltak kedvezıek. Az iskola fıépülete egy régi, lerobbant gyárépületre emlékeztet (több, mint 100 éve épült iskolának). Azután, mikor láttuk a praktikusan kihasznált tereket, modern tornatermet, jól felépített oktatást (barátságos termek, minden teremben 3-4 modern számítógép...), valamint terveiket a jövıre, megváltozott a véleményünk (lásd:


csoportvélemény). Egy praktikus ötlet: a tanárok kávézójában és a tantermekben elhelyezett számítógépeket a diákok szabadon, de mégis felügyelet mellett használhatják. A napi program második részében egy egyházi fenntartású, fogyatékosokat oktató iskolát kerestünk fel. Érdekes volt látni, hogy az informatikai felszereltség nagyon jó, és rengeteg új, érdekes projektet szerveznek (magyar intézményekkel közösen is, www.wai-not.org), köszönhetıen talán a felsıoktatási háttérnek, amelynek része az említett intézmény [4]. Rendkívül látványos, hasznos programban volt részünk (a program egy részét egy Down-kóros fiatalember mutatta be). Az utolsó programpont egy kórházi iskola meglátogatása volt. Itt a "BED-net" projekt keretében nem egyszerően oktatják egy nagy kórház tartósan ott fekvı kis betegeit, de nagy állami projektként megpróbálják elérni azt a 2000-2500 gyereket is, akik más kórházakban gyógyulnak. Kapcsolatot építenek fel az iskola-kórház között, és megszervezik interneten (3. ábra), a legmodernebb eszközök igénybevételével az oktatást, vizsgáztatást és a haladásról bizonyítványt is adnak ki. Jó kezdeményezés, bár még csak tesztjellegő, de bizonyára lesz folytatása, a technikai fejlıdés kikényszeríti.

3. ábra: BED-net virtuális osztályterem A kórház olyan környezetet teremt, amelyben a tanulás és a családdal való kapcsolattartás megvalósulhat. Az IKT szükségletnek tekintendı, amely lehetıvé teszi, hogy ezek a gyerekek ne maradjanak le iskolai tanulmányaikkal, és családjukkal, barátaikkal is kapcsolatban maradhassanak, valamint szórakozási lehetıség a kórházban töltött hosszú idıszakra. A


„BedNet” szofver érdekes felhasználása az IKT-nak a beteg gyerekek tanulásának elısegítésére.

Tanárképzı intézmény

Utolsó nap délelıtt egy tanárképzı fıiskolára látogattunk el. Hasonlóan a többi meglátogatott felsıoktatási- vagy ahhoz kötıdı intézményhez, itt is nagyon jó felszereltséggel találkoztunk Ízelítıt kaptunk néhány diplomamunka-tervezetbıl, kutatási programból, amelyek a jellemzıen elıkerülı igényekrıl szóltak, érdekes témákat dolgoztak fel [5]. A tanárképzı intézmény lehetıséget nyújtott, hogy bepillantást nyerjünk, mit tanulnak a leendı tanárok az IKThasználatról az oktatásban. Az új flamand stratégia már beépült az oktatásba, és kezd gondolatokat ébreszteni a tanulásban-tanításban való felhasználásáról. Azonban még mindig inkább az automatizáción van a hangsúly, s nem az innováción (régi, papíralapú módszerek számítógépre adaptálása, ahelyett, ahogy az IKT a tanulási folyamatot változtatná meg).

Összefoglaló értékelés

Hasznosnak, érdekesnek ítélem a programot mind saját oktatói munkám, mind a munkahelyem, a Pannon Egyetem szempontjából. Igazán a hazaérkezés után látom a lehetıségeket, amelyeket a kurzuson való részvételem megnyitott. Kapcsolatot építhettünk ki a fogadó intézmények elıadóival, tanáraival, vezetıivel. Ezen belül számomra a minisztérium, az oktatási portál üzemeltetıi, a felnıttoktatási intézmény és a fogyatékosokat oktató intézmény irányában sikerült már a tanulmányút alatt olyan közös pontokat találni, amely együttmőködésre ad lehetıséget. Másik fontos eredménye a kurzusnak a jó együttmőködés kialakítása a résztvevık között. Talán elvárható is, hogy mindenki érdeklıdéssel fogadja az ismereteket, a programokon aktívan részt vegyen, de már az esti, rendszeres, körülbelül egyórás, szinte hivatalos programmá váló megbeszélések mutatták, hogy ebben az együttmőködésben nagy lehetıségek rejlenek. A csoport tagjai azóta is folyamatosan tartják a kapcsolatot. Lértehoztunk egy csoportwebhelyet (blog), ahova rengeteg információ, fénykép már felkerült ( 4. ábra, http://ictinflanders.blogspot.com ). Így nem csak egyéni kapcsolattartásra, projektépítésre van lehetıség, hanem nyílik a tér a csoporttagok közös programjai és a nagyvilág felé. Azt hiszem, így kell ennek lennie egy ilyen témájú tanulmányút után. Örülök, hogy lehetıségem van ebben részt venni, hiszen ez az új technológiák egyik felbecsülhetetlen elınye.


4. ábra Résztvevık csoportwebhelye

Bár már régóta foglalkozom IKT- vagy ahhoz szorosan köthetı technológiák alkalmazásával az oktatásban, kutatásban, jónéhány területen számomra új megközelítésekkel találkoztam. Ilyenek voltak a "blended learning" értelmezése, családi kapcsolatok bevonása a tanulási folyamatba és így kilépés az iskola falai közül a IKT technológiák alkalmazásával. Az ilyen elgondolások és attitődök újabb megvilágításba helyezik saját munkámat is. Az IKT tanuláscentrikus értelmezése kapcsán meglepetésként ért, hogy ezt miért érzik ( oktatáspolitikusok Belgiumban valamint a csoport egy része ) sok esetben ellentétesnek a technikai oldallal. Véleményem szerint nemcsak egymás kiegészítıi, de a technikai fejlıdés IKT indukáló hatásáról elfeledkezve a tervezés lehetıségei szőkülnek be. Oktatói munkámban is számtalanszor kaptam megerısítését ezen összefonódásnak. A hallgatók, diákok új technológiák, technikai eszközök iránti érdeklıdésére építenünk kell. A motiváció erısítésére természetesen még nagyon sok lehetıség kínálkozik (tanár egyénisége, jól felépített tananyag, csoportra szabott oktatás, oktatás társadalmi és anyagi elismertségének növelése...), de ezek közt fontos helyet kell kapniuk az új információs és kommunikációs technológiáknak és eszközöknek is.


Irodalomjegyzék

[1] Dr. Berke J. – Dr. Magyar M. – Busznyák J. – Nagy S. (2005):Kreatív Mőhely, Elektronikus Tananyaggyőjtemény v. 2.0, Keszthely ISBN 963 9639 01 X [2] Busznyák, J. (2004): Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil eléréső távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése, X. Multimédia az Oktatásban Konferencia Kiadványa, Szeged, 35-42. old. ISBN 963 7179 88 7 [3] F. Vandenbroucke, Flemish Minister for Employment, Education and Training: Competences for the knowledge society, ICT in education initiative 2007 – 2009, p.14 http://www.ond.vlaanderen.be/ict/english/competencies_knowlegde_society.pdf [4] J D. Craemer: National ICT Policies for Education, Ministry of Education, Flemish Community, Belgium 2005, p. 6 http://www.ond.vlaanderen.be/ict/english/insight_country_report_Vlaanderen.pdf [5] Busznyák, J. - Magyar, M. -Nagy, S. - Berke, J. (2006): Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban „Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai”, Journal of Applied Multimedia ( http://jampaper.eu )2006. I. / 1. sz., 16-27p. ISSN 1789-6967

Webliográfia

Flamand Oktatási Minisztérium, Brüsszel, König albert II-Laan 15. http://www.ond.vlaanderen.be Oktatási portál http://www.klascement.net IKT rendszer http://pictos.ictbeleidstool.be Sint Pieterscollege (középiskola), Brüsszel (Jette), Léon Theodorstraat 167. http://www.sint-pieterscollege.be Technopolis Tudományos központ, Mechelen, Technologielaan http://www.technopolis.be Koninklijk Lyceum (középiskola), Gent, Kortrijksesteenweg 12. http://www.ms2gent.be, http://www.lyceumgent.be PCVO Felnıttképzési Intézet, Gent, Henleykaai 83. http://www.pcvo-gent.net


De Appeltuin (általános iskola), Leuven, Weldadigheidsstraat 74 http://www.appeltuin.be MPC Ter Bank, Különleges Nevelési Igényő Gyermekek Iskolája, Leuven, Tervuursesteenweg 295 http://www.mpcterbank.be, http://www.wai-not.org UZ Gasthuisberg, Kórházi Iskola, Leuven, Herestraat 49. http://wwwkuleuven.be/uzschool; http://www.bednet.be EHSAL Tanárképzı Fıiskola, Brüsszel, Nieuwland 198. http://www.ehsal.be A tanulmányúton résztvevık projekthonlapja http://ictinflanders.blogspot.com

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember

Recommend Documents