MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.

DR. FÜVESI ISTVÁN

A palatáblától az interaktív tábláig SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged [email protected]

Absztrakt

Gyorsuló világunkban a tanulóknak egyre több ismeretet kell elsajátítaniuk, miközben a kontaktórák mennyisége (fıként a felsıoktatásban) jelentısen csökken. Éppen ezért az adott témákhoz tartozó információk átadásának hatékonyságát jelentısen növelni kell; ennek egyik módszere a vizualizáció. Ez azt jelenti, hogy az elıadásokat úgy kell felépíteni, hogy az általánosan megszokott verbális órák változatos és látványos képi információkkal egészüljenek ki. Ha az ismeretátadás során a képek, ábrák interaktív módon, hangeffektusok kíséretében változnak, fokozódik a rögzülés, növekszik az oktatás hatékonysága. Oktatást támogató új eszközök, tanulási környezetek jelennek meg, s ez szükségessé teszi a tanítás-tanulás módszereinek változtatását is. Kétszáz éve jelent meg a palatábla. Ez fakeretbe foglalt, sima felülető, könyv nagyságú eszköz volt, amelyre a gyerekek palavesszıvel karcolták a számokat, betőket. Az Információs és Kommunikációs Technológia /IKT/ eszközei /Tábla PC, Interaktív tábla/ különbözı mértékben terjedtek el a világban. A korszerő taneszközökkel és azok alkalmazásával az oktatás bármely területén munkálkodóknak meg kell ismerkedni. Az elıadás keretében bemutatjuk ezeket az eszközöket, áttekintjük típusaikat, s a Föld különbözı részein az oktatásban betöltött szerepüket.

Kulcsszavak: Bluetooth, IKT, interaktív tábla, iPanel, Tábla PC.


1. Bevezetés

A személyi számítógépek megjelenése az oktatást alapjaiban reformálta meg. Az Információs és Kommunikációs Technológia /IKT/ jövıbeni hatása az emberi társadalomra egyre nagyobb, életünk minden területére befolyással lesz. A változások jelentısége a nyomtatás feltalálásának és elterjedésének társadalmi-kulturális hatásával ér fel. A számítógép természetesen csak eszköz a mindennapi manuális feladatok gyors, pontos, igényes elvégzéséhez. A legfontosabb nyereség az idı, ami így érdemi munkára fordítható. A számítógép nemcsak az információ elıállítására /„intelligens írógép”/ és megjelenítésére képes /„digitális írásvetítı”/, hanem a mások által elıállított információk győjtésére és feldolgozására is /Internet, multimédia CD, e-mail/. A Gutenberg-galaxis /a hagyományos eszközök/ mellett kell használni a Neumannuniverzumnak nevezett információbázist is /mely a számítógép és az Internet segítségével érhetı el/. Kihasználva a számítógép kép- és hangmegjelenítı képességeit, olyan multimédiaalkalmazásokat lehet használni a tanórákon, amelyekkel lejátszhatók másképpen nem bemutatható fizikai, kémiai, biológiai, de akár társadalmi jelenségek és folyamatok; felkészíthetik a diákot a pénzügyi világban való részvételre. A legfontosabb pedagógiai lehetıség a különbözı szoftverek által megvalósítható tantárgyi koncentráció, amellyel a tantárgyakon felülemelkedı tanulói szemlélet alakítható ki. Ez régi pedagógiai igény és elképzelés, de az igazi megvalósítást a számítógép eszközként való használata fogja jelenteni. Leomlanak a tantárgyak között az idık folyamán rögzült merev falak. Az informatikai szemlélet elsajátítása a konvertálható tudás feltétele. A hipertext/hipermédiarendszerő programok, az Internet és a CD-k rávilágítanak a gondolkodás szerkezetére is. Az írás szekvenciális közlés: sorrendje kötött. A puszta információ azonban még nem tudás, mert a gondolkodás nem szekvenciális, hanem asszociatív, kombináló, heurisztikus. A nem szekvenciális közlés a hipertext, tudáselemek sokdimenziós hálóba rendezett sokasága: szövegfeletti tudásszerkezet. A bejárható út több, mint az elıre beépített. Az ismeretek rendszerezésénél a papír kétdimenziós lehetıségei helyett a számítógépeknél többdimenziós kapcsolatokat lehet kialakítani. Az új technika új lehetıségeket jelent a tanulásban, azonban az új eszközök soha sem lesznek alkalmasak az iskola és a tanár helyettesítésére. Az informatika ma már nem elsısorban tantárgyként, hanem a tanulási környezet szervezésének egyetemes infrastrukturális háttérrendszereként határozható meg! A gépeket körültekintıen integrálni kell a meglévı tanulási


környezetbe (Komenczi Bertalan). Számítástechnika alkalmazásával hatékony óra tartható, ha rendelkezésre áll a technikai háttér /számítógép, kivetítı/, jelen van az ezt rutinosan használó tanár, s elérhetıek olyan tananyagok, amelyben az információhoz való hozzáférés módja a tanórához van igazítva. Az interaktív tábla megjelenésével az informatika szerepe az oktatásban újabb fordulatot vett! A kormányzati erıfeszítések ellenére sem mondható azonban még teljes körőnek Magyarországon a számítógépek megjelenése és az Internet használat az oktatásban, fıképp ha mindezt, mint a szaktárgyi oktatást érdemben támogató eszközrendszernek tekintjük. Erre az egységesnek semmiképp sem mondható alapra építkezik hazánkban az IKT. A fejlett világban ahol az alap informatikai eszköz ellátottság és Internet használat majdnem teljes körő, van ahol 2002 óta már minden tantermet felszereltek interaktív táblával. Mindeközben Magyarországon az általános iskoláknak csupán a 68 százaléka használ számítógépet az oktatásban, szemben az EU 97 százalékos átlagával, csak Litvániát (65%) elızzük meg [5]. Hazánkban jelenleg 4-5000 interaktív tábla található az iskolákban, ezek több mint 10 – egymással nem kompatibilis – fajtához tartoznak, de az közös bennük, hogy egyikhez sincs digitális tananyag. A „vissza a krétához” szemlélet felerısödését sürgısen meg kellene elızni, s ennek egyetlen módja az eszköz megismertetése a tanárokkal.

2. Az oktatást támogató eszközrendszer

2.1.Az eszközök megjelenésének folyamata

Több mint 200 évvel ezelıtt a magyar gyerekek valódi libatollból készült eszközzel írtak, s tanítói útmutatók hangsúlyozták, hogy a tanító dolga annak megismertetése is, hogyan kell ezt elkészíteni. Kétszáz éve jelent meg a palatábla: Ez fakeretbe foglalt, sima felülető, könyv nagyságú eszköz volt, amelyre a gyerekek palavesszıvel karcolták a számokat, betőket. (Palavesszı: igen finom szemü, tiszta és nagy, szilárd agyagpalából készült iróvesszı, mellyel az ugyancsak agyagból való palatáblán irni lehet.)


1. ábra. A palatábla Természetesen a palavesszı precíz használatát is szabályozták. Amikor aztán a gyerekek már szépen tudtak írni a palatáblára, akkor elkezdhették a plajbász /ceruza/ és az írókönyv használatát. Tehát már 200 éve is plusz energiát jelentett az akkor újnak számító eszközök bevonása, mégis szükségszerő volt! Késıbb aztán széles körben elterjedtek a fekete, majd zöld színő fa táblák, melyekre krétával írtak, illetve a fehér mőanyag táblák, melyek esetében filcet használtak. Az írásvetítı használata lehetıvé tette a fóliára készített anyagok ismételt vetíthetıségével az elkészített segédanyagok többszöri felhasználhatóságát.

2. ábra. A zöld tábla és az írásvetítı

A személyi számítógépek /PC/ elterjedése után az INTERNET forradalmasította az ismeretekhez történı hozzáférést, a PowerPoint-ban készült, könnyen módosítható tartalmú prezentációk lekötötték a hallgatók figyelmét.


3. ábra. A projektor és a zsúrkocsi

Az eszközök több osztályban történı használatának könnyítésére jelent meg a zsúrkocsi és a zsúrbırönd. A TáblaPC és az interaktív tábla megjelenése napjainkban forradalmian változtatja meg az oktatást.

4. ábra. A tábla PC és az interaktív eszözök az osztályteremben

2.2. Az interaktív táblákról részletesebben

Az interaktív táblák elıször 1990 táján külföldön a multinacionális vállalatok tárgyalóiban jelentek meg. Az oktatás területén 2002-ben Anglia, Skócia, Új-Zéland, Kanada, USA, DélKorea, Malajzia, Szingapúr, Kazahsztán, Hollandia, Svédország, Mexikó iskoláiban terjedt használatuk jelentısen. Magyarországon pár év óta történik forgalmazásuk, s a Nemzeti Fejlesztési Terv II. azt irányozza elı, hogy 2010-ig 62000 tanterembıl 40000-ben lesz interaktív tábla, a használatukhoz szükséges digitális tartalom SDT-ben akkor elérhetı lesz, s folyamatosan történik pedagógus-továbbképzési programok keretében megismertetésük.


5. ábra. Interaktív tábla az órán

Az interaktív tábla egy olyan IKT eszköz, amely egy szoftver segítségével úgy kapcsolja össze a táblát egy számítógéppel /és egy projektorral/, hogy az a tábla érintésérzékeny felületérıl vezérelhetı lesz, továbbá a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetıvé válnak [2]. A számítógépen elkészített anyagot rávetíthetjük a táblára, a táblát pedig érintıképernyıként használva akár mellette állva vezérelhetjük a számítógépet, vetítés közben kiegészíthetı a tartalom. Az aktívtábla csomag tartalma: notebook, projektor, maga az interaktív tábla és különbözı kiegészítı eszközök.

2.3. Az interaktív táblák fajtái

A használat módja szerint fixen falra rögzített ill. gurítható; mérete szerint fajtánként eltérı számú változattal találkozhatunk; a vetítés történhet szembıl, hátulról vagy felülrıl. A vezérlés módja, az írás eszköze szerint az ellenállás-változáson alapuló (ujjal "írható") és az elektromágneses elven mőködı /tollal vezérelhetı/ táblák fordulnak elı. A gyártókról és a tábla szoftverekrıl a http://www.interaktivtabla.lap.hu címen tájékozódhatunk, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül adunk néhány példát: •

GTCO CalComp – InterWrite,

•

Conen – InterWrite,

•

eBeam Projection – eBeam Interact,

•

Hitachi StarBoard – StarBoard,

•

Mimio Xi – Mimio Studio,


•

NEC – Interact,

•

PolyVision – Easiteach Studio,

•

Promethean – Active Studio,

•

SMART Board – Notebook,

•

TeamBoard – RM Easiteach Studio,

•

CleverBoard – Lynx,

•

3M Digital Board _ Digital Media System,

•

Numonics – Visual WhiteBoard,

•

Panasonic – Document Manager and Viewer,

•

Quartet – Idea Share.

3. Az interaktív táblákhoz kapcsolható kiegészítı eszközök.

A különbözı gyártók által forgalmazott interaktív táblák mindegyikéhez megjelenésében eltérı, de funciójában hasonló eszköz típusok jelentek meg. A tábla elıtt állva az elıadó takarhatja a táblát! Nagy teremben nagy mérető tábla kell, ezt meg nehezen éri el az elıadó! Mindazt amit az interaktív tábla elıtt állva csinálhatok, végrehajthatom az akár kézben tartható LCD-képernyı felületén egy tollszerő eszközzel. Megoldást jelenthet az interaktív panel (pl. az InterWrite iPanel).

6. ábra. iPanel és School Pad

Irányíthatjuk a táblán (az interaktívvá tett felületen) folyó munkát a terem bármely részérıl vagy bevonhatjuk aktív résztvevınek a helyén ülı tanulót egy kézitábla (pl. a School Pad) segítségével. Ebbıl a 6” x 8” (15.2 x 20.3 cm) mérető munkafelülettel bíró, a rendszerhez


Bluetooth /vezeték nélküli/ módon kapcsolódó eszközbıl egyszerre akár 7 is csatlakoztatható, s hatótávolsága akár 90 méter.

7. ábra. GTCO InterWrite PRSRF

Nemcsak a tanítási folyamatban, hanem az ismeretek ellenırzésekor is támaszkodhat a tanár technikai eszközre, feleltetı rendszert használva. (Egyik tantermünkben a bemutatott eszközöket használjuk.) A különbözı rádió frekvenciás rendszerek használatával akár számítások eredménye, évszámok, nevek, helyek is bevihetıek. Az eddig felsorolt eszközök viszonylag széles körben elterjedtek:

8. ábra. A szélesebb körben elterjedt konfiguráció

A további kiegészítık tömeges megjelenésének is csak az áruk szab határt. Szükségessé válhat az oktatás során pl. személyre szabott tesztfeladatok nyomtatása. Ilyenkor elég az oktatási intézményben egy a számítógéphálózaton elérhetı, központi, többfunkciós digitalis nyomtató igénybevétele. A dokumentumkamera (prezenter, vizualizátor) egyfajta digitális, korszerő kiváltója az írásvetítınek. Ez alkalmas a nem elektronikus dokumentumok illetve


tárgyak képének projektorhoz, USB-n keresztül számítógéphez való továbbítására, és ezáltal az interaktív táblán való megjelenítésére. Vizsgálhatunk vele akár bogarakat, növényeket, érméket is. A digitális mikroszkópok lehetıvé teszik parányi objektumok képének akár 200-szoros nagyítását, s fényképként történı rögzítését, s ezen szerkesztési mőveletek végrehajtását. Az oktatás során a webkamera szerepe is felértékelıdik: az órai munka rögzíthetı vagy akár élıben továbbítható a földgolyó távolabbi pontjára is. A felsorolt, s további eszközök egyidejő használatának korlátját jelenthetné az USB csatlakozási lehetıségek száma és a kábeltenger. A vezeték nélküli (wireless) egér és billentyőzet még a mozgásukban korlátozott felhasználóknak is könnyebbséget jelentenek. Audio programokban a hangerıt jobbra vagy balra tett mozdulatokkal szabályozhatjuk, a zeneszámok között egy csuklórándítással válthatunk [6].

9. ábra. Egy lehetséges bıvebb konfiguráció Tovább egyszerősíti a használatot a vezeték nélküli interaktív táblák és mobil interaktív eszközök megjelenése, a csatlakozás Bluetooth kapcsolaton keresztül valósul meg, a hatótávolság kb. 10 méter. A vezeték nélküli WiFi technológiáknak és a hitech adattömörítési eljárásoknak köszönhetıen video-, és adatfájlok (PowerPoint) hanggal együtt teljes mértékben vezetékmentesen továbbíthatók a számítógéprıl a projektorhoz; 1 projektorhoz párhuzamosan akár 16 számítógéprıl. De a képernyı használata is megosztható, így akár 16 tanuló munkáinak egyidejő összevetése, kiértékelése is lehetıvé válik. Az inter-interaktív tábla használattal a csoportos együttmőködés újabb dimenziója nyílik meg azáltal, hogy az internetes kapcsolatunkat kétirányúvá tesszük. Nem csak arra használjuk a netet, hogy onnan tartalmakat töltsünk le, információkat győjtsünk, hanem mi magunk is megjelenünk azon. E funkció segítségével akár egy külföldi “testvériskola” diákjait, pedagó-


gusait is meghívhatjuk “élı” adásban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a résztvevık számítógépükön illetve saját interaktív táblájukon az esemény idıpontjában láthatják az elıadói táblán zajló eseményeket, mindeközben hozzá is tehetik ehhez saját tartalmukat is. A kapcsolatot kiegészítve képpel és hanggal egy szabályszerő, mini videokonferencia megoldáshoz jutunk. Ezt könnyen megtehetjük pl. az ingyenes Skype használatával úgy, hogy egy, az elızıekben vázolt webkamerát kapcsolunk a számítógépünkhöz. Ha a táblát vízszintes síkba fektetjük, és a projektorral felülrıl világítjuk meg, akkor egy interaktív terepasztalhoz jutunk. Egy mobil interaktív eszközzel, amit bármilyen sík felületre alkalmazhatunk, kialakíthatunk az iskolában egy interaktív faliújságot vagy hirdetıtáblát. Ez esetben praktikus olyan rendszert alkalmazni, ami ujjal is vezérelhetı.

4. Az interaktív táblák elterjedése a világban

4.1. Az interaktív táblák domináló típusai

E u r o p A

IRL: Sm, Hi, 3M, Mi, Te, Eb, PV, Pr

GB: Sm, Pr, Hi, Mi, Eb, PV, Te

NL: Sm,Pr, PV,Hi, Eb,Sa, LM, Qo

B Sm, LM, Eb, Mi, Hi, PV

L: Sm, Pr, LM

P: Sm, Hi, Pr

2008.09.07.

SP: Sm, Hi, Pr, Mi, FB, PV, Te

F: Sm, LM, Pr, Mi, Hi, PV, Tr, 3M, CC, FB, Eb

FI: Sm, 3M, CC

S: Sm, Pr, Mi, Sa, Nw

EST: Sm, PV, Pr

LV: Sm, LM, Pr, PV

DK:Sm, Hi, Sa, PV, Pr

LT: Sm, LM, Pr, PV

D: PL: Sm, Hi, Sm, LM, Si, Mi Pr, Tr, H: CC, Co, Eb, CZ: Hi, Pv, Mi, Hi, Ne, PV, Sm, 3M, Mi, Pr, Te, Sm Hi, Sa, Pr SK: Sm, Pr, FB, CC A: Sm, Mi, Mi, 3M LM, CC, Ju, In, Eb, Fl, PV RO: Sm, Pr, Mi, Hi

SLO: Sm, Pr,Hi, Eb

Informatika M: Sm, On, Mi, PV, Hi,

BG: Sm, PV, Hi, Tr,

I: Sm, Mi, Hi, Ge, FB, 3M, Tr

GR: Sm, Hi,Pr, PV, Mi, On

a felsıoktatásban 2008

CY: Sm, On, Pr, Te, PV

10. ábra. A leggyakoribb tábla típusok Európában

42


A 10. ábrán az Európában leggyakoribb tábla típusok országonkénti elıfordulását tekinthetjük át. A jelölések feloldására szolgál a 11. ábra.

Interaktív táblák 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

3M CalComp- InterWrite Conen- InterWrite E-beam Flux FreeBeam Wireless Whiteboard Gesto Hitachi INTOI IP Board Julong Legamaster Interactive School Board Mimio NEC-Interact Software Nortechna Whiteboard Numonics- Visual WhiteBoard Onfinity Panasonic- Document Manager and Viwer Polyvision Promethean Interactive whiteboard Quartet- Idea Share Quomo Sahara CleverBoards Sigma whiteboard Smart StarBoard FX-63 StarBoard FX-77 StarBoard FX-82W Teamboard TRACEBoard 11. ábra. A vizsgált tábla típusok

3M CC Co Eb Fl FB Ge Hi In IP Ju LM Mi Ne Nw Nu On Pa PV Pr QI Qo Sa Si Sm S6 S7 S8 Te Tr

Az elıadás keretében további földrészek leggyakoribb tábla típusairól is bemutatásra került egy összeállítás.


4.2. A szaktárgyi órák átalakulása, az eszközök és szerepük az oktatásban

Az egyre újabb eszközök egyike sem válhat kizárólagossá, a tanárnak kell választani, hogy szaktárgya aktuális témakörét mely segédeszköz használatával tudja legérdekesebben, a tanulók figyelmét leginkább lekötve elmagyarázni.

A klasszikusnak mondható fekete majd zöld tábla kizárólagos használata során nagymérető térképek, fényképek, ábrák szolgáltak szemléltetı eszközül, melyekre a további használhatóság okán nem volt szabad írni; kísérletes tárgyak esetén szertárak mélyérıl elıkerült eszközökkel és anyagokkal esetenként eltérı kimenetelő, de a tanuló számára mindenképp ismételten nem megtekinthetı jelenségek produkálódtak. Az írásvetítı megjelenése gyorsította a statikus információ /szöveg, kép/ megjelenítését, s szemben a krétával, a fólián összeállított anyag többször is felhasználhatóvá vált. A fehér tábla is gazdagította az eszköztárat, de a személyi számítógép megjelenése jelentett igazi változást. A projektorok beszerzésével vált lehetıvé, hogy a PowerPointban készített prezentációt, belıle indított filmeket a tanár levetítse. Az ismeretekhez történı hozzáférést az Internet forradalmasította. Az eszközök hordozhatóságát könnyítette a zsúrkocsi és a zsúrbırönd. A Tábla PC speciális szolgáltatásaival nagyszerő eszköz a diákok számára, míg külföldön sok helyen elıszeretettel használják, hazánkban a korábbi években történt beharangozása után bevezetésére kevés elırelépés történt. A figyelem középpontjába az interaktív tábla került. Ahol felszerelték ott kiválthatja a hagyományos vetítı vásznat, érintıképernyıként használva nagyfokú mozgásteret enged a tanárnak, egy PowerPointos prezentáció levetítése, de általában a számítógép órai használata során is. Természetesen az igazi jelentısége akkor mutatkozik meg, ha a speciális táblaszoftvert is használatba vesszük. A tanár ennek felhasználásával otthon elkészíti elıadásanyagát, elıadás közben figyelem felkeltı módosításokat hajthat végre az anyagon, majd a módosított változatot szintén elmentve azt hozzáférhetıvé teheti diákjai számára is [3]. A táblafajták ismertetésekor a táblaszoftverek nevét is feltüntettük. Általában sem a tábla szoftverek, sem kiegészítıik nem kompatibilisek egymással. Az érdemi munka alapja, hogy a tanár otthon fel tudjon készülni az órára. Mind technikai, mind jogi oldalról van lehetıség arra, hogy a tanár otthoni gépére /ha van Neki/ feltelepítheti a táblaszoftvert, s bár korlátozott mértékben, de mégiscsak képes tananyagot összeállítani. Bizonyos típusok esetén még a tanulók számára is engedélyezett a táblaszoftver otthoni használata.


Mindezek mellett a legfontosabb kérdés: mikor lesznek a szaktárgyakhoz minden pedagógus számára hozzáférhetı tananyagok? Jelenleg úgy tőnik, 2010-re. Ez a folyamat felgyorsulni látszik azáltal, hogy a kormányzati erıfeszítések mellett az egyes tankönyv Kiadók is lépnek ez ügyben. A táblák érdemi használatát leginkább táblát használva lehetne bemutatni, ennek hiányában az órán készült videófelvétel szolgálhat az elıadás keretében az ismertetés alapjául.

4.3. Felkészülés az uj eszközök használatára

Az Egyesült Királyság maidstone-i Cornwallis mőszaki középiskolájában minden, a hetedik évfolyamot megkezdı diák kap egy Tábla PC-t, amely távozásáig nála is marad. A Tábla PCk helyettesítik a hagyományos könyveket, s jól szerkesztett tartalmat, interaktív multimédia tanulási anyagokat kínálnak. A diákok rendkívül eredményesen használják, lelkesebbek, motiváltabbak, magabiztossá válnak. A tanulók 96%-a elégedett a projekt-alapú munkamódszerekkel. Az iskola az új, 21. századi oktatási modell úttörıje [5]. Miközben Észak-Amerikában a 270.000 amerikai iskolából 259.000 rendelkezik interaktív táblával /95-96%/, s az interaktív eszközök több, mint 67%-át a Smattech szolgáltatja, addig az európaiak 40 százaléka (Business, 2007.09.18), a magyarok 60 százaléka (NJSZT), míg a törökök 80 százaléka informatikai analfabéta (Istanbul, 2007.08.29). Egy EU ajánlás megfogalmazása szerint a megfelelı szintő IKT készségfejlesztéshez szükséges infrastruktúra-szint az alapfokú oktatásban 8 diák/számítógép, míg a középfokú oktatásban 6 diák/számítógép eszközellátottságot feltételez. Jelenleg Magyarországon 27 diák/számítógép arány a jellemzı [4]. Anglia 2002 és 2003 között minden (!) tantermét felszerelte interaktív táblával és annak kiszolgáló rendszereivel. Magyarországon szép tervek fogalmazódnak meg /Intelligens Iskola projekt/: 2010-ig minden 10 diákra jusson egy korszerő, internet-hozzáféréssel rendelkezı multimédiás számítógép. A 62 ezer tanterembıl legalább 40 ezerbe kerüljön interaktív tábla /tehát 3 év alatt tízszerezıdjön meg számuk/; és legalább egy vezeték nélküli /WiFi/ hotspot is legyen az intézmények területén. A tábla forgalmazók intenzíven szervezik a bemutatókat, melyek keretében megtudható, hogy az épp meghallgatott cég terméke a legjobb! A szaktantárgyi órán hasznosítható érdemi anyag bemutatására ritkán kerül sor.


A 40000 tábla lassan megjelenik a közoktatásban. Azonban már most túlzottan sokféle táblatípus lelhetı fel, s ez gátja a hatékony együttmőködésnek! /A 4000 tábla 10 féle./ A felsıoktatásban nem jellemzı az interaktív tábla tömeges jelenléte és használata. Ahol van, ott is csak bemutatásukra van lehetıség, beláthatatlan távolságban van az a szituáció, hogy a tanárjelöltek szaktárgyaikat ilyen tanórai környezetben hallgassák. Pedig csak akkor lehetne igazán elvárni, hogy lelkesedjenek, s kikerülve az iskolába, óráikhoz használják azt. Mielıbb hozzáférhetıvé kellene tenni a digitális tartalmakat, s jelentısen elıre kellene lépni a pedagógus képzés/továbbképzés területén is. A tábla használatára jelenleg a pedagógusok alacsony százaléka van felkészülve. Nagyon jól jellemzi a helyzetet egy debreceni kutatás [1] eredménye, mely az eszközök használatának gyakoriságát /is/ vizsgálta.

11. ábra. Az eszközök használatának gyakorisága

A táblázatban látható, hogy az interaktív tábla az utolsó helyen van. Mi lehet ennek az oka? Idézet a kutatás eredményeibıl: „Az IKT eszközök alacsony helyezési számának másik magyarázata az érdektelenség és/vagy az eszközök használatához szükséges tudás hiánya lehet. Elıbbinek ellentmond, hogy a megkérdezettek döntı többségét /78%-át/ állításuk szerint érdeklik a technikai újdonságok, sıt 93,4%-uk nyilatkozott úgy, hogy tanítási módszereit, eszközeit (!) folyamatosan frissíti. Kérdés, az elızıek tükrében ez hogyan értelmezendı, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 41,8% saját bevallása szerint sem kezeli jól a számítógépet és 57,4% bár érdeklıdik az informatikai eszközök oktatási alkalmazása iránt, nem ért hozzá eléggé.”


5. Összegzés

Miközben Magyarország általános iskoláinak 32 százalékában egyáltalán nem használnak számítógépet, a világ más részein egyre több helyen már az interaktív tábla ellátottság is teljes körő. Csak Magyarországon ilyen nagy a lemaradás? Nemcsak [3]. Nagyobb nemzetközi együttmőködésre lenne szükség. Teljes körővé kellene tenni a közoktatásban a számítógép használatot. Amennyiben univerzális táblaszoftver használatának lehetısége és a digitális tananyagok elérhetısége párosulna az eszköz bevezetésének pedagógiai elınyeit bemutató elıadások pedagógus képzésbeli megjelenésével, akkor a táblák osztálytermekben történı megjelenése és a már pályán lévı pedagógusok ez irányú továbbképzésének felgyorsítása eredményeképp lemaradásunk a nemzetközi színtéren jelentısen csökkenne.

Referenciák

[1] Buda A.: Pedagógusok és az IKT kompetenciaterület, MultiMédia az Oktatásban 2007 Konferencia, Budapest, 13, 83-87. [2] Füvesi I.: CooSpace-en keresztül kopog az IKT az aktív táblán, Multimédia az oktatásban 2007 Konferencia, Budapest, 2007, Konferencia kiadvány, pp. 49-55. [3] Dr. István Füvesi: Interactive Boards and their Function in Education, Columbia University, Teachers College, ICELW 2008, The International Conference on E-Learning in the Workplace, New York, NY, USA, 2008, http://www.icelw.org/home.htm [4] Oravecz V.: Esküszünk, analfabéták nem leszünk, Modern Iskola, 2007, 5, 34-35. [5] Taletovics M.: A tanulás új útjai, Felsıoktatási Megoldás Magazin, 2007, 4, 4-5. [6] Tarnavölgyi G.: GALAX Interaktív tábla Megoldások, 2008 http://www.InteraktivTablaMegoldasok.info

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember

Recommend Documents