MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.

BALASKÓ ATTILA

Multimédia otthon Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Informatikai és Könyvtártudományi Intézet, Informatika Tanszék [email protected] Absztrakt

Angoltanár vagyok és szabad idımben sokat foglalkozom multimédiával, mert nagyon érdekel, hogyan lehet minél jobban alkalmazni a nyelvtanításban. Munkám nagy része az otthoni készülés és segédanyagok készítése. A multimédia nem „ördöngösség”, a számítógép segítségével otthon, ingyenes programokkal is végezhetünk látványos hang és videószerkesztést a számítógépen, mindössze néhány kábelre lesz szükségünk. Hadd említsek (a teljesség igénye nélkül) néhány példák: •

Régi zenei vagy nyelvtanító magnókazettáink anyagait könnyedén mp3 formátumba konvertálhatjuk.

•

Saját magunk által felvett videóinkat könnyebben lejátszható és kisebb mérető videófájlokká alakíthatjuk.

•

Ezek alá a videók alá hangot keverhetünk, helyettesíthetjük az eredeti hangot más hanggal.

•

Kivághatunk egy videófájlból részletet (pl. tanítási órán felhasználhatjuk).

•

Egy filmbıl, számítógépes játékból, vagy weboldalról fölvehetünk bármilyen hangot, utána megszerkeszthetjük és készíthetünk belıle pl. csengıhangot a mobiltelefonra, vagy tanítási segédanyagot.

•

Nyelvórán egy mp3 lejátszóval és számítógépes hangszóró-párral kiválthatjuk a magnót.

•

Zenei CD-rıl mp3 fájlokat készíthetünk, illetve mp3 csengıhangokat is.

•

DVD felvevıvel TV-rıl készített felvételt utólag jobb tömörítéső videófájllá alakíthatunk.

Elıadásomat három részre osztom: •

Elöljáróban szólnék pár szót a hangfájlokról és videófájlokról, illetve a kodekekrıl.


•

Ezután (nyilvánvalóan az idı rövidségére való tekintettel csak nagyon röviden) illusztrálnám az Audacity és Audiograbber programok mőködését

•

Ezután pedig nagyon röviden bemutatnám a Virtual Dub Mod videoszerkesztı program mőködését

Bevezetı

A

számítógép

kiválóan

alkalmas

multimédiás

szerkesztésre,

és

a

mai

modern

számítógépekkel bárki otthon is végezhet viszonylag jó minıségben kép- és hangszerkesztést. Jó minıség alatt azt értem, hogy „háztartási” célokra kiválóan megfelel, de természetesen nem stúdióminıség. Számtalan okunk lehet arra, hogy szabadidınkben szórakozásból hangvagy videószerkesztést végezzünk. Ezek közül néhányat felsoroltam az absztraktban is. Tanítok multimédiás szerkesztést az ELTE Bölcsészettudományi Karán bölcsészhallgatóknak, szőkebb szakterületem a viszonylag kezdıknek oktatott „háztartási multimédia”. Jelen írásomat is elsısorban a témában kezdıknek szánom, hiszen a haladók ezeknél a programoknál sokkal profibb (és drágább, ill. bonyolultabb ☺) programokat használnak. Angoltanárként pontosan tudom, milyen hatékonyan alkalmazható a multimédia a nyelvtanításban, és elsısorban ez indított arra, hogy multimédiával foglalkozzam. Kitőzött célom volt, hogy feltétlenül ingyenes programokkal dolgozzam, így pár száz forintos beruházással (kábel) mindenki elvégezheti az alább ismertetett mőveleteket.

Néhány alapfogalom

A digitalizált hang és videófájlok tárolása nagy adatmennyiséget igényel. Az esetek jelentıs részében ez olyan kényelmetlenséggel illetve többletköltséggel járna, hogy akár teljesen el is veszítenénk motivációnkat a szerkesztés elvégzésére. Ezért nagyon fontosak a tömörítési eljárások. Léteznek veszteség nélküli és veszteséges tömörítési eljárások. A veszteség nélküli eljárások alapja, hogy ismétlıdı részleteket keresnek a fájlban. Hang és videófájlok esetén azonban rendszerint csak nagyon kevés pontosan ismétlıdı részlet van, illetve leggyakrabban egyáltalán nincs is. Ezért hang és videófájlok esetén szinte kizárólag veszteséges tömörítı eljárásokat alkalmazunk (pl. mp3 és DivX). A Windows (azért a Windows operációs rendszert hozom föl példának, mert az ismertetett programok is Windows alatt futnak) alapvetıen a tömörítetlen hangot és videót érti meg, ahhoz hogy a tömörített fájlokat kezelni


tudja, szüksége van egy az adott tömörítést kezelni tudó programra (minden tömörítési eljáráshoz más programra). Az ilyen programokat kodekeknek nevezik (kódoló-dekódoló program) mivel sok tömörítési eljárás létezik, ezért sok kodek is létezik. A kodeket elképzelhetjük úgy, mint egy szinkrontolmácsot, „aki” az adott eljárással tömörített videó vagy hangfájlt „szinkrontolmácsolja” a Windows által érthetı (tömörítetlen) formátumra. A Windows saját maga is tartalmaz néhány kodeket, de nagyon keveset, ezért a modernebb tömörítési eljárásokkal tömörített fájlok lejátszásához mindenképpen külön kell telepítenünk a kodekeket. A legismertebb modern videókodek a DivX kodek (ennek is több változata van, mert folyamatosan fejlesztik). Ez a kodek leginkább arról „híres”, hogy az asztali DVD lejátszók többségébe is beépítették, ezért DivX-szel tömörített videófájljainkat a DVD lejátszók többsége is lejátssza. Ezért otthoni videószerkesztés esetén is, az esetek többségében a DivX kodekkel mentjük el a kész fájlt. Vigyáznunk kell azonban, mert a legmodernebb 6.x verziószámú DivX kodekek már nem teljesen ingyenesek, csak a lejátszás ingyenes, de az ingyenes verzió nem engedi a fájlok DivX formátumba konvertálását. Ezért példánkban a legutolsó teljesen ingyenes DivX kodeket fogjuk használni, az 5.2.1. verziószámút. A hangfájlok esetén a legismertebb az mp3 kodek. Ez a kodek is azért nagyon elterjedt, mert nagyon sok eszköz ismeri: DVD lejátszók, mp3 lejátszók, autórádiók, stb. A Windows Médialejátszó ismeri ezt a kodeket, tehát ennek a programnak a segítségével lejátszhatunk és konvertálhatunk mp3-ba hangfájlokat, bár a Médialejátszó régebbi változataival csak wma formátumba tudtunk konvertálni (lejátszani azokkal sem volt probléma). A wma (Windows média audio) formátum a Windows saját hangtömörítési eljárása, az mp3 formátumhoz hasonló, de kevesebb külsı eszköz ismeri fel, és kevésbé elterjedt. A DivX-szel tömörített videófájlok többségében is a hang mp3 formátumban szerepel a videófájlban. Meg

kell

említenem,

hogy

a

veszteséges

tömörítési

eljárások

természetesen

minıségromlással járnak, minden egyes mentéskor adatot veszítünk, hiba kerül a fájlba. Szerencsére a modern tömörítési eljárások elég jó kompromisszumot jelentenek a minıség és a fájlméret között, tehát rendszerint „elfogadjuk” a minıségromlást (mi mást tehetnénk? ☺), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy számítógépen, mp3 lejátszón vagy átlagos otthoni hi-fi vagy házimozi rendszeren nézve/hallgatva nem veszünk észre minıségromlást, csak drágább, komolyabb rendszeren. Ez elfogadható kompromisszum azért cserébe, hogy a fájl mérete hang esetében 10–12-szer kisebb, videófájlok esetén viszont akár 50–100-szor kisebb is lehet, mint az eredeti, tömörítetlen fájl mérete.


DivX Kodek telepítése

Mint említettem, „gyárilag” nem szerepel a Windowsban a DivX kodek, ezért nekünk kell a megfelelı (lásd fentebb) változatot telepítenünk. A telepítéskor a program megkérdezi, milyen nyelven kívánjuk telepíteni. Ezután a „next” gombra kattintva jutunk tovább a következı oldalra, ahol megkérdezi, hogy telepítse-e a DivX Pro (fizetıs) kodeket 6 hónapi próbaidıre. Válasszuk, hogy igen, a fizetıs kodek nyújt némi többletszolgáltatást, de ha lejár a 6 hónap akkor sem történik semmi, hiszen az extra szolgáltatások nem annyira fontosak a munkánkhoz. A „next” megnyomásával a felhasználói licencszerzıdés oldalára jutunk. Itt pipáljuk ki a baloldalt lent található négyzetet. A következı oldalon kiválaszthatjuk, milyen további összetevıket telepítsen a program. Alaphelyzetben mindegyik elem ki van választva. A következı oldalon megváltoztathatnánk a telepítési mappát, de teljesen jó úgy, ahogy van. A legutolsó oldalon kattintsunk a „Close” (bezárás) gombra és ezzel befejezıdött a kodek telepítése.

Az Audacity program telepítése

Az Audacity telepítésekor a License Agreement oldalon válasszuk az „I accept the agreement” pontot. Ezenkívül minden oldalon válasszuk a „next”, „install” illetve „finish” gombokat. Az Audacity elsı futtatásakor kiválaszthatjuk, milyen nyelven fusson az Audacity. Ahhoz, hogy mp3 formátumban is tudjunk hangfájlokat menteni, a programnak szüksége van egy külsı mp3 kódolóra. Ez a lame_enc.dll fájl lesz. Ezt érdemes bemásolni az Audacity program mappába. Ettıl függetlenül, az elsı alkalommal, amikor mp3 formátumban szeretnénk menteni, azt fogja kérni, hogy határozzuk meg a lame_enc.dll fájl helyét. Az „igen”-re kattintva, elıjön egy megnyitási ablak, amivel megkeressük a fájl helyét és megnyitjuk a fájlt. Ezt csak egyszer kell megtennünk, ezután mindig rendben fog menni a mentés mp3 formátumban.

Magnó csatlakoztatása

A mai modern magnók többségén van Line out csatlakozó (vonalkimenet). Ehhez ún. RCA kábellel tudunk csatlakozni. A hangkártya Line-in bemenetéhez kell csatlakoztatnunk a


magnót a számítógép hátulján, egy ún. 3,5 jack csatlakozóval (ilyen csatlakozó található pl. az mp3 lejátszókhoz adott fejhallgatókon is). A mővelethez be kell szereznünk egy szaküzletben egy olyan kábelt, amelynek egyik fele RCA, másik fele 3,5 jack csatlakozó, és a fent említett módon összekapcsolnunk a magnót a számítógéppel.

Az Audacity program

Az Audacity program segítségével hangfelvételt tudunk készíteni pl. mikrofonról, magnóról, vagy akár a „számítógéprıl” (ez a legérdekesebb, bár talán nem a leggyakoribb módja a hangfelvételnek). A hangfelvételhez elıször meg kell határoznunk a hangforrást. Ezt egy legördülı menüvel tehetjük meg (a felsı gombsor alatt középen láthatjuk). Minket elsısorban három választási lehetıség érdekel: •

hanghullám kimenet (angolul What U hear),

•

mikrofon,

•

vonalbemenet (angolul line-in).

A magnóról történı felvételhez a line-in állást válasszuk, a mikrofonról történı felvételhez a mikrofon menüpontot, a „számítógép hangjának” felvételéhez pedig a hanghullám kimenet menüpontot. A felvételhez ellenırizzük le a hangerıszabályzó beállításait, nehogy meglepetés érjen. A Windows tálcán lévı kis hangszóróra duplán kattintva elindul a hangerıszabályzó program itt sehol se legyen kipipálva az elnémítás és legyen minden hangerıszabályzó csúszka maximális hangerın. A hanghullám kimenet pontot választva érdekes felvételeket készíthetünk (pl. mobiltelefonra mp3 csengıhanghoz, vagy nyelvtanárként beszélgetésre ösztönözhetjük a tanulókat egy érdekes zajeffektussal). Ilyenkor bármilyen hangot szólaltat meg a számítógép, azt a program rögzíteni tudja. Példák: Van egy DVD, amelyen a filmben van egy olyan részlet (zene, zajeffektus stb.) amit fel szeretnénk venni. Ehhez nem kell mást tennünk, mint elindítani az Audacity-vel a felvételt hanghullám kimenet állásban, utána elindítjuk a DVD lejátszást a számítógépen, odalépünk a filmben ahol a felvenni kívánt hangrészlet van, meghallgatjuk, majd leállítjuk a felvételt az Audacity-vel. Mivel a számítógép megszólaltatta a filmben lévı hangot, mi fel is tudtuk venni. Természetesen ilyenkor a hangelvételen nem kívánt részek is lesznek, de azokat könnyen ki tudjuk törölni.


Hasonló módszerrel film helyett egy számítógépes játékból is rögzíthetünk hangokat, illetve weboldalakon megszólaló hangokat is fölvehetünk. Gyakran elıfordul, hogy a weboldalakon lévı hangokat másképpen nem tudjuk rögzíteni. A felvételhez nem kell mást tennünk, mint a menüsor alatti nagy kerek gomboknál a felvétel (piros kör) gombra kattintunk. A felvétel leállításához pedig kattintsunk a leállítás gombra (sárga négyzet). Természetesen a lejátszás gombbal vissza is hallgathatjuk a felvett hangot (a modern hangkártyák nagyon jó minıségben vesznek fel hangot (jobb minıségben, mint a legtöbb magnó), valószínőleg semmi különbséget nem fogunk hallani a forrás és a lejátszott hang között. A felvett hangot elmenthetjük (bár nagy valószínőséggel elıbb még szerkeszteni fogjuk), ehhez válasszuk a fájl menüpontban az Exportálás mp3-ként vagy az Exportálás Wav-ként menüpontot. Ezekre kattintáskor megjelenik egy ablak, ahol a fájlnév sorában csak a kiterjesztés látható, ez elé (a pont elé) írjuk be a kívánt fájlnevet. Szerkesztéskor a legfontosabb mővelet a kijelölés, mivel szinte minden mőveletet csak kijelölt hangrészleten tudunk elvégezni. amennyiben a teljes fájlon kívánunk mőveletet végezni, válasszuk a szerkesztés menüpontban a kijelölésnél az összes menüpontot, amennyiben kisebb részt kívánunk kijelölni, azt kijelölhetjük az egérrel. Másik fontos mővelet a nagyítás-kicsinyítés. A jobb oldalon látható mikrofon szimbólum alatt látható négy nagyító szimbólum. A bal oldalival nagyíthatunk, vagyis idıben rövidebb hangrészlet fogja vízszintesen kitölteni a képernyıt, a mellette levıvel kicsinyíthetünk, ennek hatása ellentétes. Nagyítás hatására a hang teljes hossza valószínőleg nagyobb lesz, mint a képernyı, ilyenkor a lent lévı vízszintes gördítısávval mozoghatunk vízszintesen a fájlban. Nagymértékő nagyítást érhetünk el, akár századmásodperc pontosan is megjeleníthetünk egy részletet. Ilyenkor szükséges lehet a kijelölés módosítása, a kijelölés elejére vagy végére mozogva az egérrel az egérmutató kézre változik és ilyenkor a bal egérgombot lenyomva tartva módosíthatjuk a kijelölést. Kijelölt részlet esetén a lejátszás csak a kijelölt részt játssza le, így pontosan behatárolhatunk egy szakaszt, és kinagyítva századmásodperc pontosan le is olvashatjuk a kezdetét és a végét. Függıleges irányban is módosíthatjuk a méretet, általában az a legszebb, ha a sáv/sávok kitöltik a rendelkezésre álló helyet. Ehhez a nézet menüpontban válasszuk a Magassághoz igazítás menüpontot. A szerkesztés menüben sok mőveletet végezhetünk a kijelölt résszel •

törölhetjük,


•

csenddé alakíthatjuk,

•

másolhatjuk,

•

beilleszthetjük (beillesztéshez a hosszú függıleges vonalként megjelenı kurzort mozgassuk a megfelelı helyre és a beillesztés a kurzor pozíciójától történik).

Nem soroltam fel az összes lehetıséget, csak néhány fontosabbat. A kijelölt részen érdekes effektusokat is beállíthatunk. Ezeket az effekt menüpontban találjuk meg.

A teljesség igénye nélkül: Equalizer: a frekvenciasávon a vonal vagy annak részeinek följebb ill. lejjebb tolásával bizonyos frekvenciák kiemelését/elnyomását végezhetjük el. Töréspontokat a vonalban egérkattintással hozhatunk létre. Ezzel könnyen kiemelhetjük a magas hangokat vagy a mély hangokat, de talán a legérdekesebb alkalmazás az énekhangok elnyomása, karaoke céljából. Az énekhangok kb 1000 Hertz környékén vannak e fölött és alatt is kicsivel, kísérletezéssel megállapíthatjuk, mekkora frekvenciasávot kell elnyomni, hogy az énekhangok halkan szóljanak de a hangszerek viszonylag jól. Tudniillik ha lehalkítjuk azt a frekvenciasávot, ahol az énekhang van, akkor abban a sávban minden hangot lehalkít, tehát pl. a gitár is halkabb lesz annyival. Ezért fontos, hogy csak a lehetı legszőkebb sávot halkítsuk le, ami még feltétlenül szükséges. Az Equalizer funkcióval erısítést és halkítást is végezhetünk a teljes frekvenciasávban, amennyiben a vízszintes vonalat fölfelé vagy lefelé húzzuk. Hangmagasság változtatása: A zene hangmagasságát megváltoztathatjuk anélkül, hogy a tempó felgyorsulna vagy lelassulna. (Például, ha együtt szeretnénk énekelni egy zeneszámmal, de túl magas vagy mély hangfekvésben van). Megfordítás: Fordítva játssza le a hangot. Zeneszámoknál nagyon érdekes így hallgatni az éneket ☺. Sebesség változtatása: felgyorsítja vagy lelassítja a hang vagy zene lejátszását, de ezzel együtt a hangmagasság is arányosan nı vagy csökken. Tempó megváltoztatása: csak a hang vagy zene sebességét változtatja meg, a hangmagasság nem változik. Visszhang: Visszhangosítás, két paramétert állíthatunk is. Wahwah: Torzítás, itt is több paramétert állíthatunk is és kísérletezhetünk ezekkel.


A következı érdekes funkció a keverés. Hozzunk létre két hangfájlt, amelyeket össze szeretnénk keverni. Nyissuk meg az egyiket. Ezután a projekt menüpontban válasszuk az audió importálása funkciót. Ez is egy megnyitás ablakot ad ki, aminek segítségével megnyithatjuk a másik hangfájlt, így egyszerre két hang lesz a programban egymás alatt. Ezután nincs más dolgunk, mint elmenteni a fájlt (exportálás mp3-ként vagy wav-ként), ilyenkor a két hangot együtt, összekeverve fogja elmenteni. Mp3-ként mentés esetén megadhatunk különbözı adatokat a fájlhoz, mint pl. cím, elıadó stb.

Audiograbber

Az Audiograbber programmal CD-krıl másolhatunk zenéket mp3 formátumba és wav fájlokat alakíthatunk mp3 formátumba. Telepítéskor beállíthatjuk a nyelvet. Elindításkor megjelenít egy tippet, de ez kikapcsolható. Ha nem olvassa be egybıl a CD-t, akkor a Refresh gombbal újraolvastathatjuk a CD-t. A kis pingvinre kattintva az internetrıl letölti a lemez adatait. A számok elıtti jelölınégyzettel kiválaszthatjuk, hogy kívánjuk-e az adott számot átalakítani. A Settings gombra kattintva elıjön egy ablak, amiben több mindent beállíthatunk. A Naming fülre kattintva beállíthatjuk jelölınégyzetekkel, hogy mit tartalmazzon a fájlnév: elıadó, album, sorszám, szám címe. A Sub Directories alatt beállíthatjuk, hogy külön almappát hozzon-e létre az elıadónak, illetve az albumnak Mást nem olyan fontos beállítani a Settings menüben. Az mp3 gombra kattintva az mp3 átalakítással kapcsolatos dolgokat állíthatjuk be. Legfelül négy választási lehetıségünk van, én ezek közül a negyediket szoktam kiválasztani (direct rip…). Ez azt jelenti, hogy közvetlenül mp3 fájlt készít. Lejjebb a Bitrate alatt választhatunk konstans vagy változó bitrátát. A konstans bitrátával kódolt mp3 fájlokat több eszköz tudja lejátszani, ezért én ezt szoktam választani. Itt beállíthatjuk a bitsőrőséget, az esetek többségében a 128 kbit/s elegendı, de természetesen választhatunk magasabb értéket is, ami jobb minıséget eredményez. A Quality alatt a Stereo és High beállításokat választom. Az itt beállított értékeket fogja a program akkor is használni, amikor wav fájlokat konvertálunk mp3 formátumba. Ehhez a mővelethez a File menüben válasszuk a Make mp3 menüpontot és az ablakban kiválaszthatjuk a wav fájlt, amit megnyitunk. Az átalakított fájlokat alaphelyzetben a program mappájába helyezi el a program (C:\audiograbber).


Videószerkesztés

Videószerkesztést a VirtualDubMod programmal végzek, ez egy ingyenesen letölthetı, freeware program, de nagyon sok hasznos funkcióval rendelkezik. A szerkesztendı videófájlok forrása leggyakrabban videókamera/digitális fényképezıgép vagy pedig videódigitalizáló. Ezen eszközök mindegyike leggyakrabban gyenge tömörítéső videófájlokat produkál (jó minıség, de nagy méret), illetve ezeket a fájlokat igen gyakran nem is tudja egy asztali DVD lejátszó lejátszani. Ezért a szerkesztésen kívül fontos funkció, hogy olyan formátumban mentjük el a megszerkesztett videót, ami jó tömörítéső és esetleg DVD lejátszóval is lejátszható (DivX). Otthoni amatır videószerkesztésnél különbözı céljaink lehetnek, például •

kivágni, kitörölni részleteket,

•

átmásolni, áthelyezni részleteket,

•

módosítani a videó megjelenésén (pl. fényerı, kontraszt),

•

a videó felbontását megváltoztatni,

•

hangot alákeverni,

•

modernebb kodekkel elmenteni a fájlt (lásd feljebb).

Elsı mővelet a videófájl megnyitása. Ezt elvégezhetjük a File-Open menüpontban. A videófájlok tömörítése nagyon trükkös módon történik. Itt már nem lenne elegendı, hogy minden kockát jpg fájlként mentenének el, mert még így is túl nagy lenne a méret. Ehelyett elmentenek egy kockát jpg formátumban és a további néhány kockánál csak a különbséget mentik el az elızı kockához képest (amennyiben nincs túl nagy különbség). Amikor hirtelen váltás következik be, akkor elmentenek egy új teljes képkockát. Ezt a teljes elmentett képkockát angolul úgy hívják, hogy keyframe és rendszerint egy nagyobb képváltásnál van. Az Edit (szerkesztés) menüben a fontosabb pontok a következık: •

kivágás, másolás, beillesztés (Ctrl-X, Ctrl-C, Ctrl-V),

•

a fájl elejére illetve végére ugrás (Ctrl-balra nyíl, Ctrl-jobbra nyíl),

•

egy képkockával elıre-vissza lépés (balra-jobbra nyíl),

•

elızı/következı keyframe (Shift-balra nyíl, Shift-jobbra nyíl),

•

kijelölés kezdete-vége (Home-End billentyő),

•

törlés (Delete billentyő).


A Home és End billentyővel tudunk tehát kijelölni egy videorészletet. Ezt azután kitörölhetjük vagy átmásolhatjuk, illetve áthelyezhetjük máshova. Gyakran elıfordul, hogy a nyaraláson készített videó hosszú, unalmas. Megfelelıen megvágva és így lerövidítve ellenben készíthetünk belıle egy rövidebb, izgalmas videót. Megéri! ☺ A Video menüben a legfontosabb menüpont a Filters (szőrık). Itt nagyon sok mindent végezhetünk a videóval, de ezek közül most csak néhány legfontosabbat említek: resize: itt megváltoztathatjuk a videó felbontását. Általában ritkán van rá szükség, de ha szükség van rá, akkor nagyon hasznos. Én gyakran használom a videó-digitalizálóval rögzített videók szerkesztésénél. Beállíthatjuk az új felbontást és alatta választhatunk eljárást, hogy mi szerint végezze a program az új képkockák kiszámítását. Én a Lanczos3 módszert szoktam választani, általában a lista tetején lévı eljárások gyorsabbak de kevésbé pontosak, a lejjebb lévı eljárások lassabbak de pontosabbak. rotate és rotate2: ezekkel forgathatjuk el a videót. Elıfordul, hogy véletlenül figyelmetlenségbıl 90 fokkal elfordítjuk a videokamerát vagy fényképezıgépet, amikor videót készítünk (velem már elıfordult) és utána bosszankodunk, hogy elfordítva jelenik meg a képernyın. Itt visszafordíthatjuk megfelelı irányba. brightness/contrast: itt a videó fényerejét és kontrasztját módosíthatjuk, sok esetben jelentısen javíthatjuk ennek alkalmazásával a videó minıségét. A Streams menüben válasszuk a Streams list menüpontot. Itt dolgozhatunk a hangokkal. Egy videófájlban több hangsáv is lehet, pl. egy film lehet két nyelven is. Persze a videokamerával fölvett videóban egy hangsáv van. A Save wav funkcióval elmenthetjük a videófájl hangját egy wav fájlba. Ha ez valami miatt nem adna megfelelı eredményt (esetleg pl. az így kapott wav fájlt nem kezelné megfelelıen az Audacity), akkor vészhelyzetben még mindig megtehetjük, hogy lejátsszuk a filmet és az Audacityvel fölvesszük a „számítógép hangját”, amit azután mp3-ban elmenthetünk. A Disable menüponttal letilthatjuk a kiválasztott hangsávot (egy hangsáv esetén az automatikusan kiválasztásra kerül), ezután pedig, ha kívánjuk, új hangsávot is hozzáadhatunk a videóhoz. Például megtehetjük, hogy a nyaraláson fölvett videó hangját lecseréljük egy otthon elkészített hanggal, mert ott pl. fújt a szél és csak szélzaj a hang. Otthon az Audacityvel keverhetünk egy megfelelı hangot (zene esetleg mikrofonos alámondással) és mp3 formátumban hozzáadhatjuk a videóhoz.


Amennyiben készen vagyunk a videószerkesztéssel, elmentjük a fájlt. A File menüben válasszuk a Save As menüpontot (F7). Az ablak alján közép fele kattintsunk a Change gombra. Itt tudjuk kiválasztani és beállítani a mentéshez használt kodeket. Az így elıugró ablakból válasszuk ki a korábban föltelepített DivX kodeket. Ezután kattintsunk a Configure gombra. Itt az ablak felsı részén található két fülecske, a General és a Video. Elıször állítsuk be a paramétereket a General fül alatt. Az Encode performance legördülı menüben maradhat a Standard beállítás. Följebb, a DivX Certified Profile részen a Home Theater beállítás megfelelı, amennyiben nem ez látszik, kattintsunk a Select… gombra és az elıjövı ablakban állítsuk be a Home Theater vagy a High Definition opciót. Lejjebb a Bitrate beállításnál határozhatjuk meg a tömörítés minıségét. Érdemes kikísérletezni a számunkra megfelelıt, egy pl. 1 perces videórészlet különbözı tömörítéssel történı mentésénél összevetni a minıséget és a fájlméretet, de kiindulási adatként próbálkozhatunk 1000-1600 közötti értékkel (alacsonyabb érték kisebb fájl és gyengébb minıség, nagyobb érték jobb minıség, nagyobb fájlméret). Az Encode módnál legyen 1-pass beállítva. A Video fülnél legfelül beállítható a Psychovisual Enhancements opció. Ez javítja a kép minıségét. Ha a film lassú mozgásos részeinél szeretnénk javítani a minıséget, válasszuk a slow opciót, ha a film tele van akcióval és gyors mozgásokkal, akkor érdemes a fast opciót választani. A lenti Advanced részben a Source preprocessing zajszőrést jelent, ha rossz minıségő a videó, kísérletezhetünk ennek magasabb értékre kapcsolásával. Amennyiben interlaced a videó (pl. tévébıl lett fölvéve videódigitalizálóval) akkor állítsuk át az Interlacing alatt található értéket De-interlace Source értékre, más esetben hagyjuk a Progressive source állásban. Mást ne állítsunk át itt. Ha mindent beállítottunk, válasszuk az OK-t, és a fájl mentése ablakban adjuk meg a fájlnevet, és a fájl mentésével végre készen vagyunk. ☺ Elıfordulhat olyan is esetleg, hogy egy megfelelı kodekkel elmentett videófájlban késıbb szeretnénk módosítani a hangot. Ilyenkor, ha a Stream menüben elvégeztük a hanggal kapcsolatos mőveletet, el szeretnénk menteni a fájlt. Mivel a videó megfelelı kodekkel van mentve, nem szeretnénk újratömöríteni, mert fentebb említettem, hogy a videókodekek veszteséges tömörítési eljárások, és ilyenkor egy újratömörítéssel jelentısen romlana a minıség. Elmenthetjük a fájlt úgy is, hogy a videórészhez nem nyúlunk, csak az új hangot mentjük el vele, így mentéskor csak összefőzzük a videót a hanggal és egyik minısége sem romlik. Ehhez a mentéskor a Save As ablakban lent a Video mode legördülı menüben


válasszuk a Direct stream copy menüpontot. Ez azt jelenti, hogy változtatás nélkül menti el a videót, nem tömöríti újra, és így nem romlik a minısége.

Összegzés

Ezzel a néhány példával szerettem volna, természetesen a teljesség igénye nélkül illusztrálni, mennyire egyszerően tudunk egyetlen számítógép segítségével hatékony hang és videószerkesztést végezni otthoni körülmények között is. Az ilyen mőveletekhez nem szükséges komoly számítástechnikai elıképzettség, így bármilyen szakos tanár könnyen alkalmazhatja ezeket.

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember

Recommend Documents