Köszöntő Aktualitások a mák termesztésével és forgalomba hozatalával kapcsolatban... 4

Köszöntő .................................................................................................................................................. 3 Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Aktualitások a mák termesztésével és forgalomba hozatalával kapcsolatban .................................... 4 Tájékoztató a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek árveréséről............................................. 5 Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Mikor kell zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani? .............................................................................................................................. 7 Foglalkoztatási Főosztály 2015. évi közfoglalkoztatási programok Tolna megyében..................................................................... 8 Tájékoztató az Ifjúsági Garancia Rendszerről és a keretében megvalósuló programról ..................... 9 Mi mennyi 2015-ben? .......................................................................................................................... 10 Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Figyelemfelhívás gyermekvédelmi beszámoló készítése tárgyában ................................................... 13 A szociális szolgáltatások, intézmények igénybevételét és a szolgáltatás nyújtását érintő, 2015. évi jogszabályi változásokról ..................................................................................................... 15 Hasznos linkek a szociális szolgáltatások vonatkozásában ................................................................ 17 Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közúti ellenőrzések és jármű műszaki vizsgálatok .............................................................................. 18 Népegészségügyi Főosztály Az Aerobiológiai Hálózat működése Szekszárdon .............................................................................. 21 Tájékoztató a vezetékes ivóvíz ólomtartalmával kapcsolatos vizsgálatokról ..................................... 22 Tájékoztató a terhességmegszakítás térítési díjával kapcsolatos jogszabályi változásról ................. 25 Dombóvári Járási Hivatal Tájékoztató közfoglalkoztatásban résztvevőkről ................................................................................. 26 Tolna Megyei Kormányhivatal Új szervezeti egységek és elérhetőségeik ......................................................................................... 27

Tisztelt Kollégák! Tisztelt Partnereink! Kedves Olvasók! Az elmúlt évben látványos fejlődés ment végbe a közigazgatásban a kormány reformtörekvései kapcsán, melynek egyik jelentős állomása volt a 2015. április 1-jével végrehajtott, a kormányhivatalokat érintő külső és belső integráció. A változtatás célja az ügyfélbarát közigazgatás, a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés és a költségtakarékos működés megteremtése. Míg az állampolgárok ügyintézéseik során a változásokból szinte semmit sem érzékeltek, a Tolna Megyei Kormányhivatal és szervezeti egységei jelentős változáson mentek keresztül. A korábban önálló 15 szakigazgatási szerv és törzshivatali főosztályok helyett ma csupán 10 főosztály alkotja a törzshivatalt. Az integráció a járási hivatalokat is érintette, a korábbi járási szakigazgatási szervek járási osztályokként folytatják munkájukat. A Tolna Megyei Kormányhivatal feladatköre is bővült, a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a kormányhivatalok hatáskörében kerültek a családtámogatási és lakáscélú állami támogatással összefüggő feladatok. Az ellátás igénybevételéhez kapcsolódó kérelmeket a jövőben a Tolna Megyei Kormányhivatalnál, a járási hivataloknál, a kormányablakokban vagy a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a kormányhivatal hatáskörébe került többek között a baleseti megtérítéssel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása; az anyatej-elszámolások fogadása, ellenőrzése; az üzemi balesetből vagy foglalkoztatási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszközök és ellátási térítési díjak utólagos megtérítésével kapcsolatos elszámolások is. A kormányablakok 2015. április 15-től immár 302 ügytípusban állnak az állampolgárok rendelkezésére, az integrált ügyfélszolgálatnak köszönhetően, akár több ügytípusban is egyszerre. A települési ügysegédi rendszer pedig lehetőséget teremt arra, hogy a lakóhelyükhöz minél közelebb intézhessék ügyeiket az ügyfelek. A Tolna Megyei Kormányhivatal új szervezeti egységeiről, valamint a hatáskörébe került új ellátásokról a http://www.kormanyhivatal.hu/hu/tolna oldalon tájékozódhat az érdeklődő. A Hírlevél most megjelenő 2015. évi II. számában összeállított tudásanyaggal továbbra is az a célunk, hogy szakmai segítséget nyújtsunk az állampolgároknak és a szakmai szervezeteknek, de kérem, látogassák rendszeresen honlapunkat, forduljanak hozzánk bizalommal. További eredményes munkát kívánok! Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott

A Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya felhívja a figyelmet, hogy a Kormány 19/2015. (II.16.) Korm. rendelete 2015. március 1-jei hatállyal módosította a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának rendjéről szóló 162/2003. (X.16.) Korm. rendeletet. Az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén területnagyságtól függetlenül a termesztő köteles a föld fekvése szerinti illetékes megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya részére a rendeletben szabályozott adatokról (természetes személy személyazonosító adatai és lakcíme, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet megnevezése, székhelye, adószáma, a képviseletét ellátó személy családi és utóneve, lakcíme, valamint a képviselet jogcíme, a vetett termőterület nagysága, helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma, a termesztett fajta neve, vetőmag fémzár száma és mennyisége,) bejelentést tenni. Az őszi vetésű étkezési mák bejelentési határideje a vetési évben november 30-a, a tavaszi vetésű étkezési mák esetében a vetési évben április 30-a. A termesztő köteles őszi vetésű étkezési mák kipusztulása esetén a föld fekvése szerint illetékes földművelésügyi főosztálynak a vetést követő év április 30-ig bejelenteni a kipusztulással érintett terület azonosítóit (település neve, földrészlet helyrajzi száma, alrészlet megjelölése, fizikai blokk és parcella azonosító), nagyságát, valamint a kipusztult állomány fajtáját. A betakarítást követően az étkezési mák termesztője köteles tárgyév szeptember 30-ig az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi főosztályának bejelenteni a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségét. A mákszalma megsemmisítéséről a termesztőnek nyilvántartást kell vezetni. Az étkezési mák termesztő részére a bejelentésről valamint a bejelentett mákmag mennyiségéről az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi főosztálya igazolást állít ki. Az étkezési mák kizárólag ezen igazolás birtokában hozható forgalomba. A termesztő köteles az étkezési mákot továbbforgalmazó személynek az igazolást bemutatni. Az igazolás számát az étkezési mák forgalomba hozatala során a kereskedelmi dokumentumoknak tartalmaznia kell. Az illetékes megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya a termesztő

költségére

elrendelheti

az

étkezési

máktábla

talajba

forgatással

történő

megsemmisítését, amennyiben az étkezési mák termesztése a rendelet alapján bejelentési kötelezettség alá tartozik és a termesztő a bejelentési kötelezettségének határidőre nem tett eleget, illetve azt legkésőbb a mák virágzásának befejezését megelőző tizenöt napig nem pótolta, vagy a termesztő valótlan adatokat jelentett be. A Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya ellenőrzi a forgalomba hozott étkezési mák igazolásának meglétét.

Amennyiben a termesztő igazolás nélkül hozza forgalomba az étkezési mákot, a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya az étkezési mákot lefoglalja és elrendeli a termesztő költségén való megsemmisítését. A bejelentéshez szükséges formanyomtatványok letölthetőek a NÉBIH honlapjáról: https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/nyomtatvanyok_fm/162_2003_ko rm_rendelet_urlapok.html Ipari mák termesztése kizárólag a külön jogszabály szerint az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ által kiadott tevékenységi engedéllyel, valamint évenként megújítandó eseti termesztetési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel megkötött szerződés alapján végezhető. A mák növény bármely részének exportja, illetve importja (transzfere) esetén az eseti export, illetve eseti import engedélyt a 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adja ki. Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály

Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály hirdetményben teszi közzé az árverezés útján megszerezhető földeket. A hirdetmények kifüggesztésre kerülnek a Főosztályon, a föld fekvése szerint illetékes Járási Hivatal Járási Földhivatalnál és Önkormányzatnál, a végrehajtást foganatosító bíróságnál, valamint a Kormányhivatal hivatalos oldalán. A mező-és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján földre az árverezhet, aki előlegként a föld becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt az igazgatóságnál letétbe helyezte, a licitdíjat megfizette, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 35. § (3) bekezdés harmadik mondata szerinti körülmények fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt és a Földforgalmi törvény 13–15. §-a szerinti – az ott előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelő – nyilatkozatokat az árverés előtti regisztráció során átadja. A hatósági bizonyítvány igénylése a megyei földhivatalhoz benyújtott kérelemmel történik. A megyei földhivatal hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a Földforgalmi törvény 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, csak a hatósági bizonyítványban megjelölt föld

végrehajtási,

felszámolási

vagy

önkormányzati

adósságrendezési

eljárással

összefüggő

árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását igazolja. Az előleg letétbe helyezése és a licitdíj megfizetése átutalással történhet, amelynek során az árverés azonosító számát az átutalás közleményében fel kell tüntetni. Az előleg és a licitdíj összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen az igazgatóság letéti számlájára. A letétbe helyező akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb a licit megkezdése előtt a főosztály árverezést lebonyolító képviselőjének (a továbbiakban: kikiáltó) bemutatja, annak másolatát pedig részére átadja. Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet. Az Ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 33.§ (2)-(3) bekezdései alapján, ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Az árverésen az árverést lefolytatón, a megkeresőn és a megkereső eljárásában szereplő feleken kívül csak az árverezők vehetnek részt, akiknél a kormányrendelet szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Végrehajtási eljárással és önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggésben lefolytatott árverés esetén földre legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, de tanya esetén legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Az elővásárlási joggal rendelkezők az árverés során akkor gyakorolhatják ezen jogaikat, amennyiben a regisztráció során az elvásárlási jogot bizonyító dokumentumokat átadja. Az árverés eredménytelen, ha nem tettek érvényes vételi ajánlatot, a felajánlott vételár az árverésben nem érte el a minimál árat, az árverési vevő a jogszabályban foglaltak alapján nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát, az árverési vevő nem utalta át határidőben a teljes vételárat. Az eredménytelen árverés esetén megismételt árverést kell kitűzni, melyre az e bekezdésben foglalt eltérésekkel az első árverés szabályait kell alkalmazni. Ha a megismételt árverés is eredménytelen, a főosztály az árverést sikertelennek nyilvánítja. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba. A főosztály az árverési vevő által megfizetett teljes vételárat átutalja a megkereső által megadott letéti, illetve pénzforgalmi számlára, ezzel egyidejűleg a záradékolt jegyzőkönyvet is megküldi a megkeresőnek. A záradékolt jegyzőkönyv alapján felszámolási eljárásban a felszámoló, önkormányzati adósságrendezési eljárásban a pénzügyi gondnok köti meg az árverési vevővel a földtulajdon

átruházására

vonatkozó

szerződést,

és

megteszi

a

vevő

részére

történő

birtokbaadással összefüggő intézkedéseket, és intézkedik a tulajdonjog átvezetéséről a földhivatalnál. Ha az adós a tartozását megfizette az árverés megkezdéséig vagy más egyéb okból nem állnak már fenn a föld árverésének feltételei, a megkereső köteles ennek tényéről haladéktalanul, rövid úton értesíteni a főosztályt, amely alapján az eljárás megszüntetésre kerül. Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály

Több megkeresés is érkezett a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz arra vonatkozóan, hogy mely rendezvények esetében kell zenés, táncos rendezvényre engedélyt kérni, illetve kell-e minden esetben biztonsági tervet csatolni (pl. szüreti napok, Sárközi lakodalom). A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 2. § 2. pontja szerint: „2. § E rendelet alkalmazásában: 2. zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni;”. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés f) pontja szerint az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a biztonsági tervet. A fentiekben említett példák esetében véleményünk szerint a napközbeni szolgáltatások és programok tekintetében igaz, hogy nem a zeneszolgáltatás a főszolgáltatás, de 19-20 óra után, amikor a kézműves sátrak bezárnak, a zene és a táncos rendezvények veszik át a főszerepet, ezen programokkal várja a szervező a vendégeket. Így az esti programok, melyek ugyancsak fő részét képezik a rendezvénynek, már a Korm. rend. szerinti zenés, táncos rendezvényeknek felelnek meg, még ha nem is egész nap látogathatóak. Egy-egy nevesebb előadó meghívása, koncert-előadása (nagy létszámú látogatóra tekintettel) indokolttá teheti a rendezvénytartási engedély kiadását. Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) tartalmazza a szabadtéri rendezvények tartásával kapcsolatos fogalmakat és szabályokat, melyek között a 215. § (1) bekezdés szerint a szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket - a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével - a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. A 4. § 124. pontja szerint szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m2 területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket.

A fentiek alapján, ha az adott rendezvényre nem alkalmazhatóak a Korm. rend. szabályai, akkor az adott megyei katasztrófavédelmi igazgatóság illetékes kirendeltségéhez kell bejelentést tenni, amennyiben az OTSZ szerinti szabadtéri rendezvény tartását tervezi a szervező, mely bejelentésnek része a biztonsági intézkedések írásbeli meghatározása is. Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály

Márciusban elindultak Tolna megyében a kistérségi startmunka mintaprogramok. A programban való részvételre a hátrányos helyzetű kistérségek mellett pályázhattak a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések

is. Tolna megye 4 kistérségének

49 települési

önkormányzata élt ezzel a lehetőséggel. 93 projekt indult el ebben a programban, amely 1.588 fő foglalkoztatására nyújt lehetőséget jövő év február végéig. A támogatott programok célja, hogy a helyi lehetőségek, adottságok kihasználásával megtermelt zöldség és gyümölcs, takarmánynövények, valamint kisállattartás biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását. A helyben megtermelt termények felhasználásával állandó friss alapanyag kerül a településeken működő konyhákra és lehetőség nyílik a keletkező többlet feldolgozására, tartósítására, raktározására is. Ezáltal javul a közétkeztetés minősége, továbbá e tekintetben önfenntartó települések jöhetnek létre. Az elindult programok fele mezőgazdasági jellegű tevékenységen alapul. Ezen felül az úgynevezett „helyi sajátosságokra épülő” programok megvalósítására is lehetőség nyílt, melynek keretében 35 programban 554 fő közfoglalkoztatásba vonása történt meg. A programok további hozadéka, hogy helyben teremtenek munkalehetőséget az adott településen élők számára. A megyében Tamási, Fürged, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Udvari, Dombóvár, Döbrököz és Szakcs településeken a közfoglalkoztatottak száma ezen programokban meghaladja a 30 főt. Az előző évben a programhoz új belépőként csatlakozó Kajdacs és Pálfa után idén Gerjen, Sárszentlőrinc és Mucsfa is feliratkozott a kistérségi startmunka programok résztvevőinek sorába. Ezek a települések a foglalkoztatás bérköltségén túl lehetőséget kapnak kis- és nagy értékű eszközök beszerzésére is. Ugyancsak március elején indultak el az országos közfoglalkoztatási programok is, melyek céljai az erdőgazdálkodási-, vízelvezetési és vízkár-elhárítási munkák közfoglalkoztatás keretében történő ellátása. Ennek kapcsán 11 Tolna megyei székhelyű országos közfoglalkoztató összesen 427 fő foglalkoztatására kapott lehetőséget. A program maximális időtartama 12 hónap, azonban a vízgazdálkodási társulások egyelőre csak 3 hónapra nyújthatták be közfoglalkoztatási igényeiket.

A megyén kívül székhellyel rendelkező országos közfoglalkoztatók programjai Tolna megyét érintően több, mint 800 fő foglalkoztatását teszik lehetővé. A hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás is március hónapban kezdődött el megyeszerte. A Belügyminisztérium által biztosított forrásból előreláthatóan 1300 – 1500 fő augusztus 31-ig történő foglalkoztatására nyílik majd lehetőség. Ez a közfoglalkoztatási forma lehetőséget teremt az önkormányzatok számára, hogy közfoglalkoztatás keretében oldják meg a települést érintő kötelező, illetve önként vállalt feladataikat. Foglalkoztatási Főosztály

az Ifjúsági Garancia Rendszerről és a keretében megvalósuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14 munkaerő-piaci programról Az Ifjúsági Garancia Rendszer a fiatalkori munkanélküliség csökkentését szolgáló uniós kezdeményezés, melynek bevezetésével hazánk is vállalta, hogy a 25 év alatti fiataloknak a munka illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutáshoz konkrét lehetőség felajánlását garantálja, meghatározott időtartamon belül. Az Ifjúsági Garancia Rendszer további céljai:  A fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához.  A szakképzetlen fiatalok a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítést szerezzenek.  A

szakképzett

fiatalok

esetében

a

munkatapasztalat

megszerzésének

és

az

elhelyezkedésnek az elősegítése. Célcsoport: 25 év alatti (15-24 év közötti) sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok. A fiatalok számára országosan egységesen a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai (korábban: munkaügyi kirendeltségek) szolgálnak az Ifjúsági Garancia Rendszerébe való belépési pontként. Az Ifjúsági Garancia Rendszer és a keretében megvalósuló munkaerő-piaci programok indításakor a célcsoportba tartozók közül kiemelt figyelmet fordítanak a legalább 6 hónapja álláskeresőként nyilvántartott fiatalokra, akik esetében a cél, hogy 6 hónapon belül történjék meg számukra valamilyen konkrét lehetőség felajánlása a foglalkoztatásra vagy tanulásra. A bevonási feltételeknek a bevonás időpontjában kell fennállnia. A foglalkoztatási osztály és a fiatal közös elképzelése alapján kerül sor a közös lépéseket tartalmazó Ifjúsági Garancia Megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik az elérendő cél érdekében eltervezetteket és a vállalt kötelezettségeket.

A résztvevő és a foglalkoztatási osztály - annak érdekében, hogy a fiatalnak tett ajánlat megvalósulhasson, s ezáltal a munkaerő-piaci integráció is mihamarabb bekövetkezzen - további támogatásokban támogatásban,

(például munkába

támogatott járás

képzésben,

támogatásában

foglalkoztatásban,

stb.)

és

azok

vállalkozóvá

megvalósítását

válási

elősegítő

szolgáltatásokban is megállapodhatnak. Ezek megvalósítása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14 keretében lehetséges – annak adott időtartamában és forrásából legfeljebb egy alkalommal. A program forrását - csakúgy, mint az ajánlatot előkészítő Ifjúsági Garancia Rendszer forrását is - az Európai Szociális Alap, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés, valamint a nemzeti források biztosítják. További információ a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályától, illetve a járási hivatalok foglalkoztatási osztályától kérhető. Foglalkoztatási Főosztály

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

Minimálbér 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. § (1)

Havi bér

Heti bér

Napi bér

Órabér

Ft/hó

Ft/hét

Ft/nap

Ft/óra

105.000

24.160

4.830

604

122.000

28.080

5.620

702

79.155

18.200

3.639

-

101.480

23.330

4.666

-

87.090

20.020

4.004

-

111.660

25.670

5.134

-

bek. Garantált bérminimum* 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. § (2) bek. Közfoglalkoztatási

bér

170/2011.(VIII.24.)

Korm.r. 1.§ (1) bek. - 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 1.§ Garantált közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. - 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 2.§ Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A.§ (1) bek. 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 3.§ Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek. - 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 3.§  A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg  A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg  A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg

Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2014. évi C. tv. 59. § (1)

38.650,- Ft

bek. (Költségvetési tv.) – 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 132. § Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2014. évi C. tv.

20.000,- Ft

60. § (1) bek. b) pont (Költségvetési tv.) - 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 69. § Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat

391.600,- Ft

2014. évi C. tv. 63. § (1)-(2) bek. (Költségvetési tv.) – 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) és 2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2014. évi C. tv. 63. §

5.000,- Ft/óra

(3)-(4) bek. (Költségvetési tv.) – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek., 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként,

15.000,- Ft/hó

fiatal felnőttenként 2014. évi C. tv. 64. § (1) c) pont (Költségvetési tv.) – 1997. évi XXXI. tv. 66/L. § A

nevelőszülőt

a

nevelőszülői

foglalkoztatási

jogviszonya

fennállásának időtartama alatt (függetlenül attól, hogy helyeztek-e el

nála

gyermeket,

fiatal

felnőttet)

megillető

minimálbér 30%-a 31.500,- Ft/hó

alapdíj

legalacsonyabb összege 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (3) bek.

minimálbér 20%-a

A nevelőszülőt az alapdíjon felül a nála elhelyezett gyermek, fiatal

21.000,- Ft/hó

felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (4)

minimálbér 5%-a 5.250,- Ft/hó

bek. A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után megillető többletdíj legkisebb összege – a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (5) bek.

2. A 2014. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend.

28.500,- Ft/hó

11. § Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

24.250,- Ft/hó

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási

84.975,- Ft/hó

összeghatára 2015. január 1-jétől 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek. Rehabilitációs

pénzbeli

ellátás

minimális

összege

–

foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI.

2012. évi minimálbér 30%-a - 27.900,- Ft/hó

tv. 9. § (1) a) pont, (2) bek. Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) b) pont, (2) bek.

2012. évi minimálbér 40%-a - 37.200,- Ft/hó

Rokkantsági ellátás minimális összege

minimálbér 30%-a

2011. évi CXCI. tv. 12. § (1)-(2) bek.

27.900,- Ft/hó

3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás Ellátás összege Álláskeresési

járadék munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság

maximuma

kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a:

(folyósítási idő maximum 90

105.000,- Ft/hó

3.500,- Ft/nap

nap) 1991. évi IV. tv. 26. § (5) bek., 27. § (3) bek. Nyugdíj előtti álláskeresési

a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér

segély

40%-a:

1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

42.000,- Ft/hó

1.400,- Ft/nap

(előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része) Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek.

a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg: 47.493,- Ft/hó – 79.155-,- Ft/hó

4. Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§

kifizetők az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők pedig e jogállásukra tekintettel (saját maguk után) fizetik, mértéke: adóalap 27%-a (csak törvény szerinti adókedvezményekkel csökkenthető)

Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5) bek.

964.500,-Ft/év/fő (a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)

Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4.§ (1) és (2) bek.

Szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a (ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával) (ezen adóalap a törvény szerinti kedvezményekkel csökkenthető)

5. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló

egyéni

járulék és magánnyugdíjpénztári

tagdíjfizetési

kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3) bek.

Nyugdíjjárulék

10%

Egészségbiztosí

Természetbeni

tási

egészségbiztosítási

és

munkaerő-piaci

járulék

járulék

Pénzbeli

4%

3%

egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci

1,5%

járulék összesen

8,5%

mindösszesen

18,5%

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.930,- Ft/hó (231,- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas

vállalkozás,

valamint

a

szövetkezetekről

szóló

törvényben

meghatározott

tagi

munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.] Foglalkoztatási Főosztály

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.§ (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést kell készítenie, melyet a képviselőtestületnek tárgyalnia kell. Az átfogó értékelés elkészítésének, és megtárgyalásának határideje minden év május 31. napja. Az átfogó értékelésnek, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete alapján az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0–18 éves korosztály adataira.

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága,



egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok,



gyermekétkeztetés

megoldásának

módjai,

kedvezményben

részesülőkre

vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: 

gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai),



gyermekek

napközbeni

ellátásának,

gyermekek

átmeneti

gondozásának

biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen

feladatok,

szolgáltatások

ellátásában

vesznek

részt

civil

szervezetek

(alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Az értékelést a képviselő-testületi megtárgyalást követően, tájékoztatás céljából meg kell küldeni a kormányhivatal részére. Az illetékes kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljárva, az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a kormányhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatást küld. Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) fontosabb változásai 2015. január 1. napjától. A kérelem benyújtásának szabályai nem változtak. Az intézményi jogviszony keletkezését a kérelem előterjesztésére jogosult kezdeményezheti, továbbá a bíróság intézkedést tartalmazó végzése, bírói ítélet, a nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata alapozza meg (Szt. 94. § (1) bekezdés). A hatályos szövegezésből elmaradt a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata szövegrész. A kérelemről amennyiben a fenntartó másként nem rendelkezik az intézményvezető dönt (Szt. 94/A. § (1) bekezdés c) és e) pontja). Az Szt. 94/A. § (4) bekezdése szerinti beutaló határozat meghozatalára a fenntartó állami, önkormányzati szerv jogosult. Összegezve az előbbieket, a nem fenntartó jogokat gyakorló települési önkormányzat nem hozhat beutaló határozatot a szociális ellátás nyújtása érdekében más fenntartó intézményére vonatkozóan. Az Szt. 94/A. § (3) bekezdése szerint az intézményvezető kérelmet elutasító döntése ellen, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fenntartóhoz lehet fordulni. A fenntartó döntésének felülvizsgálata a bíróságtól kérhető. Változott az ellátási szerződést kötött, nem állami fenntartó esetében a kérelem elutasítása esetére vonatkozó jogorvoslati eljárás azzal, hogy nevesítette az állami szerv döntése elleni jogorvoslatot. Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles erről értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv dönt az ellátás iránti kérelemről. A döntés felülvizsgálata bíróságtól kérhető. (Szt. 94/D. §) Nem változtak a szociális szolgáltatásnyújtást megelőzően kötelező tájékoztatási kötelmek (Szt. 95.-96. § ) és a bentlakásos intézmény esetén az előgondozás során előírt tájékoztatás. Változott az Szt. 20 § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adattartalma. Az előgondozás lefolytatásának időpontját akkor szükséges jelölni, ha annak elvégzése kötelező (Szt. 20 § (2) h) pont). Ennek megfelelően törlésre került az Szt. 20. § (5) bekezdés c) pontja, amely még tartalmazta azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében már nem kell végezni előgondozást.

Változott az ellátás igénybevétele előtt kötendő megállapodás tartalmi szabályozása. Az ellátás megszüntetésének módjai elemet törölte a jogalkotó (Szt. 94/C. § (3) bekezdés f) pont) és helyette új szabályozást fogalmazott meg. Nevezetesen a megállapodásnak tartalmaznia szükséges a belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat. A jogalkotó részben pontosítva újraszabályozta a megállapodás felmondására vonatkozó rendelkezéseket. E szerint a megállapodást az ellátott, vagy törvényes képviselője indokolás nélkül bármikor felmondhatja. Állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) akkor mondhatja fel a megállapodást, ha az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt, az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének – az Szt. 102. § szerint – nem tesz eleget. Az egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy alapszolgáltatás esetén bármikor, bentlakásos intézményi ellátás esetén az állami intézményekre vonatkozó szabályok szerint mondhatja fel a megállapodást (Szt. 101. § (1) – (3) bekezdés). A felmondási idő nem változott. Amennyiben a megállapodásban másként nem rendelkeznek alapszolgáltatás esetén tizenöt nap, bentlakásos intézmény esetén három hónap. Az Szt. 101. § (5) új bekezdése a szolgáltató és az igénybe vevő részéről történő jogorvoslati eljárást szabályozta újra. Amennyiben az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül mondja fel a megállapodást a bíróságtól kérhető a jogellenesség felmondása. Az egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy megállapodás felmondás jogellenességét a törvényes képviselő, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy kérheti a bíróságtól. Amennyiben az állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) döntését a fenntartó jóváhagyta, úgy a fenntartó döntésének jogellenességét a törvényes képviselő, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy kérheti a bíróságtól. Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg, kivéve, ha beutaló határozatot olyan önkormányzat hozta, amely már nem fenntartója az intézménynek. A megállapodás felmondása esetén annak indokolásában a törvényes képviselőt, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személyt tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről. A fentiek alapján indított perben a bíróság soron kívül jár el, amely eljárás során az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt teljes költségmentesség illeti meg. A bíróság felülvizsgálata, valamint a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a döntés, illetve felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető (Szt. 11. § (3) – (5) bekezdés).

A törvény hatálybalépésekor intézményi jogviszonyban álló személyeket írásban tájékoztatni kell a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi változásokról (Szt. 140/P. § (2) bekezdés). Új belépők esetén a tájékoztatást az Szt. 96. §-a szerint kell megtenni. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 2015. január 17. napjától módosult. A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladatmutató, aki ugyanazon a napon gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével –, szociális szakellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban is részesül. A kivételeket a Korm. rendelet 2.§ (7)-(9) bekezdései tartalmazzák. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: Szr.) fontos változása 2015. január 17. napjától a házi segítségnyújtás dokumentációjában, hogy az Szr. 27. § (4) bekezdése szerint a házigondozó napi gondozási tevékenységéről az 5. számú melléklet szerinti gondozási naplót vezeti, ellátottanként, az 5. számú melléklet szerinti gondozási tevékenységeken belüli résztevékenységek megnevezéseinek feltüntetésével. A módosítással változott a gondozási napló tartalma is. A fenti időponttól csak az új napló alkalmazható.

Az

5.

számú

mellékletben

feltüntetett

tevékenységként megjelölni szövegszerűen. A

tevékenységeket

tevékenység

beírásakor

lehet a

csak

kódolás

a

nem

megengedett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (továbbiakban: Ir.) fontos változása 2015. január 17. napjától, hogy az Ir. 18. §-a hatályon kívül helyezésével az alapszolgáltatást igénylő személynek az ellátás kérelmezésekor nem kell írásban nyilatkoznia arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály

http://nrszh.kormany.hu/download/7/e8/00000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20szoci%C3 %A1lis%20%20jogszab%C3%A1lyok%20%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1r%C3 %B3l.pdf http://nrszh.kormany.hu/download/7/c8/00000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s%20az%20eg y%C3%BCttes%20finansz%C3%ADroz%C3%A1s%20szab%C3%A1lyair%C3%B3l.pdf Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály

A Kormányhivatalok szervezetét érintő külső és belső integrációt követően, a szakmai feladatok végzése változatlanul ugyanabban a komplex, dinamikusan változó társadalmi igényeket kielégítő szabályozási környezetben történik. Mind a személyszállítás, mind pedig az árutovábbítás végzésére feljogosító összetett személyi és tárgyi feltételrendszer meghatározza azt a szakmai keretet, amely biztosítja a vállalkozások piacra jutását, meghatározza ugyanakkor azon követelményeket is, melyek elengedhetetlenek a piacon maradáshoz. Tolna megyében a sajátszámlás közúti szállítói tevékenység és közúti közlekedési szolgáltatás keretében összességében 414 vállalkozás 1398 db járművel végzi árutovábbító tevékenyégét. Ami a személyszállítást illeti, 118 vállalkozás 333 járművel van jelen a piacon. Az első negyedévben a vállalkozások az általuk alkalmazott gépjárművezetők részére a digitális menetíró készülékkel szerelt gépjárművek üzemeltetéséhez 18 db üzemeltetői és 187 db járművezetői digitális tachográf kártyát igényeltek. A műszaki vizsgáztatás területén megyénkben 37 kijelölt és egy saját hatósági állomás működik. A kijelölt vizsgálóállomásokon 2015. első negyedévében 10176 jármű jelent meg időszakos hatósági megvizsgálásra. A Tolna Megyei Kormányhivatal műszaki állomásán 1167 jármű műszaki vizsgáztatása történt meg, ebből 274 db egyedi forgalomba helyezés és 289 db honosítás volt. A járműpark apró lépésekben ugyan, de folyamatosan frissül, az átlagéletkor lassan csökken, ennek tudható be, hogy a műszaki vizsgáztatási eljárásaink során az alkalmatlannak minősített járművek száma átlagosan 7,5% volt, ami országos viszonylatban jónak mondható. A vállalkozások által végzett engedélyköteles és bejelentés köteles tevékenységek végzése során tanúsított jogkövető magatartást hivatott támogatni minden hatósági ellenőrzés, amely nem csak a hatályos, vonatkozó szabályozások betartását, illetve betartatását jelenti, hanem ezen túlmenően az esélyegyenlőséget és a versenypiac tisztaságát kell, hogy jelentse. A járműfenntartó tevékenység ellenőrzése keretében javítóműhelyek, autóbontók és nem utolsó sorban alkatrész forgalmazók tekintetében 35 esetben vizsgálták az ellenőrök a végzett tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek betartását, valamint a végzett tevékenység szakmai megfelelőségét. A

gépjárműveknek

és

járműszerelvényeknek

a

közúti

forgalomban

való

részvétele

a

közlekedésbiztonsági, műszaki, környezetvédelmi, üzemeltetési feltételrendszernek való egyidejű megfelelést teszi szükségessé. Ebben a környezetben egyformán fontos az ember – jármű - pálya hármas minden eleme. A közlekedésbiztonsági megfelelés nem csak a műszaki szempontokat, hanem ezen túlmenően a megfelelő

környezetvédelmi-

és

rakományrögzítési

előírások

betartását

is

jelenti.

Közlekedésbiztonsági tényezőként ma már a járművön és rakományán kívül egyre hangsúlyosabban

megjelenik az emberi tényező, mind a vállalkozás tekintetében, mind pedig a gépjárművezető vonatkozásában. Elengedhetetlenné vált a megfelelő szakmai alaptudás megszerzése és azt követően a rendszeres ismeret-karbantartás a mindennapok rutinján felül. A vállalkozások esetében hangsúlyossá válik a felelősség nem csak a műszaki háttér, de ezen túlmenően a humánerőforrás tekintetében is. A jogalkotói szándék egyértelműen ezt a trendet erősíti az egyre átfogóbb szabályozási kerettel. Előbbiek releváns példája a nem régiben bevezetett a 3,5 t feletti tehergépjárművek vezetői esetében kötelező érvényű gépjárművezető-képesítési igazolvány (GKI). A jelenlegi forgalmi viszonyok között ismét szükségessé vált a hivatásszerűen végzett gépjárművezetés szakmaiasítása. Különleges előírások vonatkoznak a veszélyes áruk (ADR) közúti szállítására, tekintettel arra, hogy nagyon komoly kockázati tényezőt jelent minden, az ADR hatálya alá tartozó jármű közlekedése. Kiemelt figyelmet szentelnek e területnek az illetékes hatóságok. A jelentősen megnövekedő járműsűrűség nagymértékben emeli a baleseti kockázatot, ennek feloldására a jogalkotó a nehéz tehergépjárművek hétvégi forgalmának tervszerű, ellenőrzött korlátozását rendelte el, figyelembe véve a megfelelő szezonális adottságokat. A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolása eredményezte azt a keretet, mely összefogja és kezeli a menetíró készülékek üzemeltetésével, valamint a gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejükkel kapcsolatos kérdéskört. A társadalmi és szakmai háttér dinamikus változása szükségessé tette e terület két alappillérének az európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK, továbbá az európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendeletek változását, mely a szakmai jogharmonizáció alapkövét jelenti az elkövetkező időszakban. A fentieken túlmenően, figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód elvére is, ugyanis útjaink állandó szereplői a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek. Minden közúti ellenőrzés lényeges eleme, hogy lehetőség szerint az adott átmenő forgalomnak megfelelően kerüljenek megállításra belföldi és külföldi járművek egyaránt minden diszkrimináció nélkül. A Tolna megyére jellemző helyi és átmenő forgalomnak megfelelően 2015. év első három hónapjában közel 1300 jármű komplex ellenőrzését végeztük el, ennek 13%-a volt külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű. Nagyon fontos az ellenőri jelenlét a közutakon, jelentős visszatartó erőt képvisel. Számos országos összehangolt és saját szervezésű komplex közúti célellenőrzést hajtottunk végre, a megye közútjain és az M6-os autópályán is több alkalommal tartottunk teljes forgalomkitereléses komplex közúti

célellenőrzést. Folyamatosan igyekszünk meglévő jó kapcsolatainkat fenntartania a

társhatóságokkal. A közlekedésbiztonsági ellenőrzések során, a közúton több olyan friss műszaki vizsgás járművet vontunk ellenőrzés alá, melyeket hatósági vizsgálatra kellett rendelni vagy törölni kellett a műszaki érvényességét. Ellenőreink nagy hangsúlyt fektettek a közlekedésbiztonsági és műszaki előírások betartására és betartatására. Az összes közlekedésbiztonsági ellenőrzés 3%-ánál (37 jármű) tártunk fel olyan hiányosságot, melyek folyományaként az üzemeltetőt arra köteleztük, hogy a meghiányolt járművet soron kívüli hatósági műszaki vizsgálaton mutassa be. A szankcionáltak 10 %-a esetében (4 jármű) kezdeményeztük ez év első negyedévében – a hatósági vizsgán továbbra is fellelhető hiányosságok, vagy a kötelezettség elmulasztása miatt – a forgalomból való kitiltást.

A menetokmányok kitöltésével és a menetíró készülékre vonatkozó előírások betartásával kapcsolatban továbbra is sok a hiányosság. Az ellenőrzések során rendszeresen állapítottuk meg a tevékenység igazolásának hiányát, a vezetési idő túllépését. A tervezett, illetve eseti elrendelés alapján lebonyolított közúti ellenőrzési akcióprogramokat alapvetően két fő csoportba tudjuk sorolni. Az egyik csoportba tartoznak az Európai Unió egész területén összehangolt egyidejű, a rendőr- és közlekedési hatóságok által koordinált akciók (TISPOL/ECR), a másik csoportba a hatóságunk saját szervezésében, önállóan vagy más társhatóságok bevonásával megrendezésre került akciók. TISPOL akció megszervezésére 2015. első negyedévben három alkalommal került sor. Ezek az akciók a társhatóságok bevonásával kerültek megrendezése. A saját szervezésű közlekedésbiztonsági akciók legtöbbször a Rendőrséggel közösen kerülnek végrehajtásra. Immár hagyományteremtő módon az M6 autópálya Tolna megyei szakaszán rendszeres teljes forgalomkitereléses komplex közúti ellenőrzéseket szervezünk az érintett szakaszokon illetékes Rendőrkapitányságok Autópálya Alosztályainak munkatársaival. Ezekre az ellenőrzésekre minden alkalommal meghívjuk a NAV, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. munkatársait és nem utolsó sorban a szomszédos megyék közlekedési hatóságait is. Kiemelten kezeljük a preventív tájékoztatási lehetőségeket, fontosak számunkra a szakmai kapcsolatokon túlmenően az építő jellegű civil kapcsolatok is. Az

ügyfeleinkkel

való

kapcsolattartás

szélesítését,

hivatalunk

ismertségének

növelését,

tevékenységünk kötetlenebb formában való megismertetését szolgálta a Tolna Megyei Rendőrfőkapitánysággal

közösen

megszervezett

Családbarát

Közlekedési

Nyílt

Nap,

amellyel

kapcsolatban a megjelentek kizárólag pozitív véleményeket fogalmaztak meg. A Nyílt Napon a hatósági tevékenységünk bemutatásán kívül, ügyfeleink a mobil műszaki állomáson tesztelhették gépjárművük aktuális műszaki állapotát. Minden évben tavasszal és ősszel a társhatóságok közreműködésével tájékoztatással egybekötött célellenőrzést tartunk, a tavaszi/téli átállás műszaki és közlekedésbiztonsági előírásainak teljesítése érdekében. Arra törekszünk, hogy ügyfeleinket időben tájékoztassuk a jogszabályi előírások változásairól, azok várható közvetlen és közvetett hatásairól. Ellenőrzéseinken

alkalomszerűen

szóróanyagok

segítségével,

ügyfélszolgálatunkon

írásos

tájékoztató anyagokkal, valamint telefonos- és előre egyeztetett személyes megkeresésekre adunk teljes körű szakmai felvilágosítást. Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály

Szekszárdon – ahogy az Aerobiológiai Hálózat másik 18 állomásán az országban – 32 növény és 3 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációjának monitorozása történik. A heti polleninformációkat a 2015. évi szezon alatt is a http://www.kormanyhivatal.hu/hu/tolna honlapon

folyamatosan

megjelentetjük.

Ezen

kívül

a

heti

pollenadatokat

az

érintett

szakorvosoknak, tüdőgondozóknak, az érintett társhatóságoknak, főosztályoknak megküldjük. Az aktuális pollen információinkkal segíteni szeretnénk a szakorvosok betegforgalmi ellátásának ütemezését, és az aktuális pollenterhelésre való felkészülést is. A virágzó növények, és a várható hatások figyelembe vételével ajánlásokat is rendszeresen közzé teszünk a pollenallergiások számára. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet és a Bécsi Egyetem közötti együttműködés keretében 2013-ban elkészült a pollennapló magyar nyelvű változata. Ennek ismertetését is minden esetben megjelentettük a heti értékelésünkben. Az itt regisztrálók az allergiás tüneteik megadásával (egyéni pollennaplózásuk eredményeként) később személyes pollen előrejelzéshez juthatnak. A mintavételt az Európában is egységesen alkalmazott, Hirst-típusú térfogati mintavevővel végezzük. A folyamatosan szélirányba forduló csapda belsejébe egy 2 × 14 mm-es nyíláson keresztül áramlik be a levegő és a légáramlás irányára merőleges felületnek csapódik, ami egy dobra erősített, ragadós anyaggal (vazelin) előkezelt 2 cm széles szalag (Melinex-szalag). A légköri partikulumok megtapadnak ezen a felületen. A dob egy óraszerkezet segítségével 2 mm/óra sebességgel halad, azaz egy nap alatt 48 mm-t fordul. Az átszívott levegőmennyiség (14,4 m3/nap) részecsketartalma 14 × 48 mm-es területre koncentrálódik. A pollencsapdát 15,6 m magasságban, Szekszárd város központjába, az akkori ÁNTSZ intézet tetőteraszára telepítették 1993-ban. Az egy napot reprezentáló 48 mm-es szalagdarabok 2 órás beosztással ellátott tárgylemezre rögzítve, fukszinnal megfestve alkalmasak mikroszkópos analízisre. Az Aerobiológiai Hálózat állomásai egységes leolvasási módszert alkalmaznak: 400 ×-os nagyításon, a pollenszemek számlálásakor a szalag széleitől 6 – 6 mm távolságra lévő 2 db 0,5 mm-es sáv leolvasása történik meg, gombaelemek esetében minden 2 órás sávban 2 db 0,25 × 3

0,25 mm-es négyzeté. Az eredményeket 24 órás átlagban, db/m egységre kifejezett értékben adja meg a laboratórium, ami alapján az értékeléseket el tudjuk végezni – és a közegészségügyi kockázatokat meg tudjuk határozni. A heti pollen minta összetételét nagy valószínűséggel befolyásoló közvetlen környezet: Északkeleten és Keleten a Duna ártéri erdői, a Gemenci erdő terül el, melyben leggyakoribb a nyír és a nyár, de sok a tölgy, a bükk, és a platán is. Délen a Tolnai dombság és a szálkai erdő határolja, melyben sok a fenyő. A város közvetlen közelében kiterjedt szőlőskertek és gyümölcsösök veszik

körül a gyéren iparosított városközpontot. A nem megművelt domboldalakon viszonylag nagy területen lelhető fel gyomos parlag. A város belterületi zöldövezetében, parkjaiban többek között viszonylag jelentős számban található vadgesztenye, platán, hárs, tiszafa, eperfa és a nyárfa. 2015. január 19-én helyezte üzembe a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya az Országos Aerobiológiai Monitorozás keretében a pollencsapdát, azóta folyamatosan működik. Az alábbi ábra szemlélteti a napi átlagos pollenkoncentrációkat – és a jellemzően virágzó növényfajokat is:

összes pollen db/m 3

Az összes pollenszám alakulása Szekszárdon 2015. február - április eleje

1000 Tiszafafélék, kőris, éger, nyárfa, szil

900 800 700

tiszafafélék kőris, éger, mogyoró

600

Kőris, nyír, tiszafafélék, nyárfa, szil, fűz, éger, juhar

500 400 300 200 Mogyoró, kőris, bálványfa

3.3 0 20 15 .0

3.2 3 20 15 .0

3.1 6 20 15 .0

3.0 9 20 15 .0

3.0 2 20 15 .0

2.2 3 20 15 .0

2.1 6 20 15 .0

2.0 9 20 15 .0

2.0 2 20 15 .0

4.0 6

dátum

0

20 15 .0

100

Hamarosan a platán és az eperfa virágzása is megkezdődik. Április második felében – a felmelegedés erősödésével – várható a csalán, majd az erősen allergizáló pázsitfüvek virágzásának kezdete is. Népegészségügyi Főosztály

Az ivóvíz ólomtartalmára 2013. december 25-ig 25 g/l határérték volt érvényben az Európai Unióban, ezt követően szigorítás lépett életbe. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az ivóvízben megengedett ólom-koncentráció 2013. december 26-tól , az uniós előírásoknak megfelelően 10 µg/l-re csökkent.

Tekintettel arra, hogy a gyermekek életkorukból adódóan az ivóvíz ólomszennyezettsége viszonylatában fokozottan érzékeny csoportba tartoznak - az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) iránymutatása szerint - a részletes hatósági és az önellenőrző ivóvíz minőségi vizsgálatokat célzó mintavételeket lehetőség szerint gyermek intézményekben végezzük, illetve végeztetjük a vízművek üzemeltetőivel. 2014-ben és 2015-ben is kiemelt munkatervi feladat keretében végeztük – a vízművek üzemeltetőivel végeztettük - az ólom vizsgálatokat a lakossági ivóvízellátó rendszerekben, elsősorban gyermekintézményekben. Tolna megyében 2014-ben az üzemeltetők összesen 161 ólomvizsgálatot végeztek, hatósági ólomvizsgálat 15 esetben történt. Négy esetben haladta meg az ólom mennyisége az ivóvízben az egészségügyi határértéket, hét esetben megközelítette azt. Ezek az eredmények azt jelezték, hogy az érintett vízellátó rendszerben nagy valószínűséggel ólom fémből készült cső, szerelvény található. Az eredményekről előírás szerint tájékoztattuk a vízmű üzemeltetőket, valamint az érintett ingatlanok fenntartóit. Tapasztaltuk, hogy a belső hálózatokon sokszor nehéz fellelni a régi ólom csöveket, alkatrészeket. A megelőzés szempontjából fontos, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható csaptelepek, szerelvények közül azt kell választani, amely rendelkezik az ivóvíz ellátásban történő használhatóságra vonatkozó OTH engedéllyel – ezekben garantáltan nem lehet ólom tartalmú alkatrész. Ólom és egészség kérdései Hogy kerülhet ólom az ivóvízbe? Ritkán geológiai eredetű vagy emberi szennyezésből származó ólom már a vízkivétel helyén, a nyersvízben is jelen lehet. Csekély valószínűséggel előfordul, hogy a vízkezelés során alkalmazott vegyszerek nehézfém-szennyezése ugyancsak hozzájárulhat az ólom megjelenéséhez. Ezen forrásoknál azonban jelentősen több ólom kerülhet az ivóvízbe a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövek és ólom tartalmú szerelvények korróziója következtében, azokból kioldódva. Mi történik az ivóvízből származó ólommal az emberi szervezetben? Az élelmiszerekkel és ivóvízzel elfogyasztott ólom csak részben szívódik fel a gyomorbélrendszerben. A felszívódott, és véráramba bejutó ólom a vörösvértestekhez kötődik, nagyobb része rövid időn belül a vizelettel ürül, míg egy része a csontokban, hajban, körömben raktározódik. Mik az ólom egészséghatásai? Az ólom egy jól ismert mérgező nehézfém, emberre gyakorolt mérgező hatása már régóta ismert. Felnőttek esetében a szervezetbe került ólom szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, csökkent veseműködéshez és termékenységi zavarokhoz vezethet. Emellett felléphetnek központi idegrendszeri tünetek, mint például a végtagok remegése is.

Veszélyeztetettebek-e a gyerekek és terhes nők az ólom egészséghatásai szempontjából? A terhes anyák, magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek az ólom káros hatásaival szemben, ugyanis testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot. Ezen kívül az ólom magzati károsodást okozhat, illetve kedvezőtlen hatással van a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, esetenként magatartászavarokhoz vezethet. Honnan tudhatom meg, hogy van-e ólom a csapvizemben? Az ólomtartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére. Az ólom elsősorban a régi, 30 évnél öregebb épületek nagy részében, illetve a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövekből kerül az ivóvízbe. Tehát elsősorban a nagyobb települések régi városmagjában található épületek lehetnek érintettek. Hogy az Ön épületében vagy lakásában a csapvíz tartalmazhat-e nagy mennyiségben ólmot, az épület korából becsülhető, figyelembe véve azt, hogy az épület, illetve az ivóvízvezeték fel lett-e újítva. Ezzel kapcsolatban az épület tulajdonosánál, karbantartójánál érdeklődhet (vannak-e ólomcsövek, illetve egyéb ólomtartalmú anyagok az épület ivóvízhálózatában). A vízelosztó hálózatban a vízóra előtt található ólomcsövekkel kapcsolatban a vízszolgáltatójához fordulhat információért. Mit tegyek, ha tudom, hogy magas ólom tartalmú a csapvizem?  Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt mindenképpen folyassa ki a csapot! Amennyiben az épületen belül vannak ólomcsövek, akkor legalább 1-2 perces folyatás javasolt, ha a vízelosztó hálózatban is, akkor legalább 5 perc. Folyatás után akár nagyobb mennyiségű vizet is kiengedhet, és tárolhat a hűtőszekrényében (1-2 napig). Ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja. Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető.  Várandós édesanyák, csecsemők, kis-gyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz (gyermekek számára javasolt – közepes ásványi anyag, és alacsony nitrit és ammónium tartalmú – ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.  Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos otthoni ivóvíz-utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett. Kizárólag az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) engedélyével rendelkező kisberendezést alkalmazzon, az alkalmazási feltételek betartása mellett.  Végleges megoldást az ólomcsövek cseréje jelent. Fontos azonban tudni, hogy a részleges csőcsere (pl. csak lakáson belül) nem minden esetben eredményezi az ólomszint kellő mértékű csökkenését. (Forrás: Országos Tisztifőorvosi Hivatal)

Népegészségügyi Főosztály

A 16/2015. (lll.30.) EMMI rendelet által módosításra került a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet, mely a járási hivatalok Népegészségügyi Osztálya keretében működő Családvédelmi Szolgálatok (CSVSZ) terhesség megszakítással kapcsolatos feladatait tartalmazza. A hivatkozott törvény alapján a terhességmegszakítás elvégzésének feltétele a térítési díj befizetésének igazolása. A terhessége megszakítását kérő személy térítési díj kedvezmény igénybevétele esetén a terhességmegszakítási kérőlap kiállításakor bemutatja a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást. A terhességmegszakítás térítési díjának megállapítása során a szociális kedvezmény igénybevételére jogosító pénzbeli ellátások A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény alapján a terhességmegszakítás térítési díját a 16. §. (2) bekezdése szerint kell meghatározni A térítési díj 30%-át kell megfizetni, ha  a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet 4/A. számú melléklet 1. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult (álláskeresési járadék, ápolási díj, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, időskorúak járadéka, nyugdíj előtti álláskeresési segély) az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy  a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója települési támogatásban részesül.  a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 4/A. számú melléklet 1. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy  a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója települési támogatásban részesül. A térítési díj 50%-át kell megfizetni,  ha a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult (bányászok egészségkárosodási járadéka,

öregségi nyugdíj , rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott ellátás az ellátás összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét. Nem kell térítési díjat fizetni:  32/1992. (Xll_23_) NM r. 13. § (3) bekezdés a) pontja szerint: a szociális intézményben élő személynek,  32/1992. (Xll_23_) NM r. 13. § (3) bekezdés b) pontja szerint: az átmeneti gondozásban részesülő, valamint a nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek.  Illetve ha a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója a 4/A. számú melléklet 2. pontjában (öregségi nyugdíj  rokkantsági

járadék,

rokkantsági

ellátás,

rehabilitációs

ellátás,

bányászok

egészségkárosodási járadéka) vagy 3. pontjában (aktív korúak ellátása, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka) meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott ellátás esetében az ellátás összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,  valamint a tv. 7. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott személyek esetén. (Aki menekültkénti elismerését kérelmezte, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, aki nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján – külön törvény szerint- az ország területéről nem utasítottak ki, vagy nem irányítható vissza.) Népegészségügyi Főosztály

a Dombóvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya illetékességi területéhez tartozó közfoglalkoztatásban résztvevőkről

2015 februárjában 583 fő, márciusban 76 fő közfoglalkoztatott határozott idejű szerződése járt le. Az első negyedévben ebből a létszámból 75 fő a 2014-2015. évi téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programokban vett részt. 2015 márciusában 323 fő, míg április 1. napjától 246 fő kezdte meg közfoglalkoztatási programokban a munkavégzést. A megkötött hatósági szerződések alapján májusban újabb 19 fővel bővül a közfoglalkoztatotti létszám. Dombóvári Járási Hivatal

2015. április 1-jétől megváltozott a Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése. A korábbi szakigazgatási szervek és törzshivatali főosztályok összevonásra kerültek, a jövőben főosztályi szerkezetben végzik munkájukat.

Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

Közlekedési Osztály Közlekedés Felügyelőség Útügyi Osztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztály

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Földművelésügyi Osztály

Földművelésügyi Igazgatóság

Növény- és Talajvédelmi Osztály

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Népegészségügyi Főosztály Járványügyi Osztály Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Osztály Sugáregészségügyi Decentrum Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály

Magyar Államkincstár Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda

Egészségbiztosítási Osztály

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

Nyilvántartási és Ellenőrzési Osztály Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíj-megállapítási és Adategyeztetési Osztály

Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztály

Igazságügyi Szolgálat

Szociális és Gyámügyi Osztály

Szociális és Gyámhivatal

Foglalkoztatási Főosztály Közfoglalkoztatási Osztály Munkaügyi Osztály

Munkaügyi Központ

Alapkezelő Osztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv

Földhivatali Főosztály Ingatlan-nyilvántartási Osztály

Földhivatal

Földmérési és Földügyi Osztály Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály

Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

Oktatási és Hatósági Osztály

Oktatási Főosztály; Hatósági Főosztály

Törvényességi Felügyeleti Osztály

Törvényességi Felügyeleti Főosztály

Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztály

Pénzügyi Főosztály; Számviteli Osztály

Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály

Üzemeltetési Osztály

Támogatási és Bérgazdálkodási Osztály

Illetményszámfejtési Osztály

Informatikai Osztály

Informatikai Főosztály

Jogi és Koordinációs Főosztály Humánpolitikai és Szervezési Osztály

Humánpolitikai Főosztály

Koordinációs, Jogi és Perképviseleti Osztály

Koordinációs és Szervezési Főosztály; Jogi és Perképviseleti Osztály

Kormányhivatal szervezeti egységei

Munkakör

Vezető neve

Kormányhivatal központi elérhetősége

Telefon

Fax

E-mail/honlap

Postai cím

74/529-871

74/415-686

[email protected]

7101 Szekszárd, Pf. 136., Augusz I. u. 7.

dr. Horváth Kálmán

74/529-871, 30/993-1989

74/415-686

[email protected]; [email protected]

7101 Szekszárd, Pf. 136. Augusz Imre u. 7.

Müller Ingrid

74/529-863; 70/4364710

74/415-686

[email protected]


Főigazgató

Amreinné dr. Gál Klaudia

74/529871/117; 30/3341774

74/415-686

[email protected]


Főigazgatói Titkárság

Bakonyi Istvánné, Márkus Marietta

74/529-871

74/415-686

[email protected]


74/529-871

74/415-686

[email protected]


Kormánymegbízott Kormánymegbízotti kabinet

Kabinetvezető

Igazgató Belső Ellenőrzési Osztály

Belső Ellenőr

Szentes Imréné

74/501-220

74/501-224

[email protected]

7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.

Védelmi Bizottság Titkársága

megyei védelmi bizottság titkára

Dömötör László tű. őrnagy

74/416-087

74/505-667

[email protected]


Főosztályok, Osztályok

Munkakör

Vezető neve

Telefon

Fax

E-mail/honlap

Postai cím

Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály

Főosztályvezető

Baumann Péter

74/415411/112

74/415411/123;

[email protected]

7100 Szekszárd, Kiskorzó tér 3.

Fogyasztóvédelmi Osztály

Főosztályvezetőhelyettes

Foltin Gyula

74/510-414

74/510-413

[email protected]


Közlekdési Osztály

Osztályvezető

Villányi János

74/415-411

74/415411/123;

[email protected]


Útügyi Osztály

Osztályvezető

dr. Fodor Zsuzsanna

74/415-411

74/415411/123;

[email protected]


Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály

Főosztályvezető

dr. Jakab Zsigmond

74/529-080

74/312-423


7100 Szekszárd, Tormay B. u. 18.

Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőségellenőrzési és Felügyeleti Osztály

Osztályvezető

dr. Pálinkás Anita

74/529-083

74/312-423

[email protected]


Járványügyi és Állatvédelmi Osztály

Osztályvezető

dr. Mityók Barbara

74/529-245

74/312-423

[email protected]


Földművelésügyi Osztály

Osztályvezető

Palásti Barbara

74/529-353

74/529-355

[email protected]

7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18

Növény- és Talajvédelmi Osztály


Dr. Vörös Géza

74/528-030

74/528-033

[email protected]

7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 7.

Népegészségügyi Főosztály

Főosztályvezető

Dr. Németh Lídia

74/505-850

74/512-428


7100 Szekszárd, dr. Szentgáli Gy. u. 2.

Járványügyi Osztály


dr. Vidáné dr. Szűcs Mária

74/505-850

74/512-428

[email protected] [email protected]


Közegészségügyi Osztály

Osztályvezető

Sósné dr. Varga Rózsa Erzsébet

74/505-850

74/512-428

[email protected] [email protected]


Sugáregészségügyi Decentrum

-

-

74/505-850

74/512-428

[email protected]


Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály

Főosztályvezető

Hosszúné dr. Ágó Krisztina

74/555-011

74/555-068

[email protected]

7100 Szekszárd, Toldi u. 6.

Családtámogatási Osztály

Osztályvezető

Horváth Judit

74/504-232

74/555-068

[email protected]

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 48-52.

Egészségbiztosítási Osztály


dr. Farkas Gábor

74/529-990

74/529-991

[email protected]

7100 Szekszárd, Szent Istvár tér 19-21.

Nyilvántartási és Ellenőrzési Osztály


Keresztes László

74/555-008

74/555-068

[email protected]


Nyugdíj-megállapítási és Adategyeztetési Osztály

Osztályvezető

Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály

Osztályvezető

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály

Főosztályvezető

Igazságügyi Osztály

74/555-009

74/555-068

[email protected]


74/555-011

74/555-068

[email protected]


Jantnerné dr. Oszvald Ágnes

74/501-270

74/501-224

[email protected]



dr. Bíró Gyula

74/529-280

74/529-281

[email protected]

7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 7.

Szociális és Gyámügyi Osztály

Osztályvezető

Farkasné Nemes Judit 74/501-270

74/501-224

[email protected]


Foglalkoztatási Főosztály

Főosztályvezető

Szűcsné dr. Füredi Szilvia

74/505-672

74/311-773

[email protected]


Közfoglakoztatási Osztály

Osztályvezető

Tóthné Pintér Julianna

74/505-671

74/311-773

[email protected]


Munkaügyi Osztály

Osztályvezető

dr. Szabó Zsolt Endréné

74/505-674

74/311-773

[email protected]


Alapkezelő Osztály


Szabóné Ónodi Anna

74/505-681

74/311-773

[email protected]


Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály

Osztályvezető

dr. Lugosi Barnabás

74/505-672; 74/529-782

74/311-773; 74/528-127

[email protected]

7100 Szekszárd, dr. Szentgáli Gyula u. 2. , 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.

Földhivatali Főosztály

Főosztályvezető

74/555-240

74/555-241

[email protected]


Ingatlan-nyilvántartási Osztály

Osztályvezető

dr. Léber Viola

74/555-240

74/555-241

[email protected]


Földmérési és Földügyi Osztály


Binder Tibor

74/555-240

74/555-241

[email protected]


Deák-Macsek Márta

Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály

Főosztályvezető

Építésügyi Osztály

Osztályvezető

Oktatási és Hatósági Osztály


Törvényességi Felügyeleti Osztály

74/501-230

74/501-224

[email protected]


74/501-279

74/501-224

[email protected]


Gerhátné dr. Péter Mária

74/501-240

74/501-224

[email protected]


Osztályvezető

dr. Biczi Andrea

74/501-237

74/501-224

[email protected]


Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

Főosztályvezető

Bicskei Ferenc

74/529-870

74/415-686

[email protected]


Pénzügyi és Számviteli Osztály


Kovács Eszter

74/412-564

74/415-686

[email protected]


Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály

Osztályvezető

Nemes Árpád

74/412-564

74/415-686

[email protected]


Informatikai Osztály

Osztályvezető

Varga Gábor

74/501-213

74/501-224

[email protected]


Támogatási és Bérgazdálkodási Osztály

Osztályvezető

Horváthné Pásti Veronika

74/529-879

74/415-686

[email protected]


Jogi és Koordinációs Főosztály

Főosztályvezető

dr. Tarnai Nikoletta

74/529-871

74/415-686

[email protected]


Humánpolitikai és Szervezési Osztály


Péti Zoltán

74/529-871

74/415-686

[email protected]


Koordinációs, Jogi és Perképviseleti Osztály

Osztályvezető

Szollárné dr. Béleczky 74/529-871 Martina

74/415-686

[email protected]


dr. Tóth Emese Anna

Köszöntő Aktualitások a mák termesztésével és forgalomba hozatalával kapcsolatban... 4

Recommend Documents