Krúdy Gyula (1878, Nyíregyháza – 1933, Budapest)
Élete • édesanyja, Csákányi Julianna cselédlány a Krúdy-házban, 17 évesen szüli „törvénytelen” gyermekét • kisnemesi származású apja, id. Krúdy Gyula jómódú ügyvéd Nyíregyházán, fiának is ezt a pályát szánja • iskolák: Szatmárnémeti (jezsuiták), Podolin (piaristák), Nyíregyháza (evangélikus főgimnázium) • már diákkorában is megjelennek írásai • az érettségi után Debrecenben és Nagyváradon újságíró • (1896) Budapestre utazik, hogy kizárólag szépíróként dolgozhasson
• (1897) megjelenik első novelláskötete (Üres a fészek) + megismerkedik Spiegler Bellával • (1899) apai engedéllyel feleségül veszi → négy gyermeke születik • (1910-es évektől) Szindbád-novellák és regények (A vörös postakocsi, Őszi utazások a vörös postakocsin) → sikeres író lesz • bohém életmód → házassága megromlik, évekig szállodákban él • új szerelmek: a Royal Szálló igazgatója, Várady Gyula felesége + az asszony első házasságából született lánya, Rózsa Zsuzsa → a botrány miatt a Margitszigeti Nagyszállóba költözik
• (1919) feleségül veszi Rózsa Zsuzsát → megszületik lánya, Krúdy Zsuzsa • anyagi gondok, politikai támadások a 20-as években, alkoholproblémák, betegség (szanatóriumban kezelik) • (1930) adósságai miatt Óbudára költözik, nyomorog • hatalmas életmű: novellák, regények, színdarabok, publicisztikák stb. (életében műveinek csak egy része jelent meg könyv alakban)
Munkássága • nem sorolható be egy stílusirányzatba: romantika, realizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, expresszionizmus, szürrealizmus • lélektani megközelítés (Freud) • modern időkezelés és írástechnika: spontán emlékezés technikája, idősíkok egymásba csúsztatása (~Proust) • álomszerű, időtlen világ, líraiság (lírai novellák) • az emlékekben megszépülő múlt ↔ sivár jelen • álom és valóság, múlt és jelen, irrealitás és realitás összeolvadása • a múltból visszamaradt, céltalan, társadalmon kívül álló, valószerűtlen, lírai hősök • sajátos, ódon stílus
Szindbád-novellák • az Ezeregyéjszaka meséinek hajósa: Krúdy kedvelt olvasmánya a podolini diákévek alatt • Krúdy alteregója, időtlen figura • az idősödő Szindbád mindig az álomszerű múltba, az ifjúkori emlékek idilli világába vágyik vissza • csak a nők érdeklik • de a múlt felidézhetetlen → rezignált mélabú, lemondás, kiábrándultság, illúzióvesztés • hasonlít Mikszáth anekdotáihoz, de amíg Mikszáthnál ezek a történetek a fő cselekményszálat csak kiegészítik, árnyalják, addig Krúdynál kizárólag az emlékképek alkotják a mondanivalót
Szindbád második útja • egy rejtélyes éjszakai „Hang” felszólítja az idősödő Szindbádot egy térbeli-időbeli utazásra • helyszín: egy alföldi kisváros, időpont: egy nyári éjszaka (impresszionista leírás) • egy 20 évvel korábbi szerelem emléke (Irma) → múlt és jelen idősíkjait váltogatja, valóság és emlékezés egybemosódik (~szürrealista sajátosság) • múltbeli érzések: fiatalos hév, túlfűtött vágyakozás • az értéktelített múlt és értékhiányos jelen kontrasztja • menekülés, elmúlás (~ halott kertész alakja) → Irma öngyilkossága • nem látogatja meg Irma sírját → másodszori menekülés (bűntudat, lelki fájdalom, felelőtlenségének következményével való szembenézés elől)
A hídon (Negyedik út) • felvidéki város • egy cukrászné (Amália) iránti szerelem emléke • a kasszánál mintha a régi Amáliával találkozna, valójában a lányával • múlt és jelen összeolvadása: a szerelem újraélésének, az idő megállításának vágya • a híd alatt vágtató folyó képe → az idő megállíthatatlansága, az emberi lét végessége
Utolsó szivar az Arabs szürkénél (1927) • cím ~ utolsó vacsora • „in medias res” kezdés • Kaszinó-metonímia: elzárt, kíméletlen világ, életről és halálról döntenek • nem arról szól a novella, amit várunk (a sértés ismertetése, párbaj leírása stb.) • egyszerű, látszólag lényegtelen cselekmény • az ezredes kizökken megszokott életformájából → szerepet cserél áldozatával, azonosulni akar vele (talán a bűntudat vagy részvét, szánalom miatt?) → civilben betér egy kiskocsmába → a hírlapíró szegényes életmódját akarja utánozni (nagy éhség vesz erőt rajta → az érzékek útján valósul meg az azonosulás)
• sajátos „vezeklési ceremónia” → két világ találkozása • események késleltetése • álomszerűség: a kocsmai események és az ezredes ifjúkori emlékei összemosódnak (az idősíkok váltogatása) • találkozás az újságíróval • fellázad addigi szerepjátszása ellen, meggyújtja az „utolsó szivart”, majd elmegy a párbajra • a párbaj kimeneteléről csak a hullaszállítóktól értesülünk
