KPMG Energetikai Évkönyv 2013 TANÁCSADÁS

ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI szektor

KPMG Energetikai Évkönyv 2013 TANÁCSADÁS

KPMG Energetikai Évkönyv 2013

3

Tisztelt Olvasó! Öt éve azzal a céllal indítottuk el éves kiadványsorozatunkat, hogy szakértői vélemények és az energiaipar hazai vezetőinek gondolatai mentén átfogó képet nyújtsunk az energiaszektor fejlődési irányairól az érdeklődők számára. A visszajelzések alapján a KPMG energetikai évkönyvének létjogosultsága beigazolódott, így 2013-ban immár az 5. számot tarthatják kezükben az olvasók.

Ságodi Attila A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának partnere

Az eseményekben gazdag 2012-es évet áttekintő évkönyvünkben azokat az irányvonalakat, gazdasági és piaci mozgatórugókat mutatjuk be, amelyek jelentősen befolyásolták hazánk energiaszektorának alakulását. A szerzői vélemények eltérő irányokból világítják meg a folyamatok hatásait, hiszen az értéklánc mentén minden társaságot és szervezetet – tevékenységüktől függően – más-más vonatkozásban érintettek az értékelt események. A villamosenergia-nagykereskedelmi piac egyik stratégiailag fontos eseményének számít az európai uniós törekvések tükrében megvalósult cseh-szlovákmagyar villamosenergia-piacok összekapcsolódása, amely árkiegyenlítő és árrésmérséklő hatása mellett a hazai piaci likviditás növelését is szolgálja. A projekt sikerét és fontosságát jól példázza, hogy Lengyelország és Románia is tervezi csatlakozását. A változó szabályozási és energiapolitikai környezet számos innovatív megoldás, illetve új termék/szolgáltatás megjelenését is generálta az energiaszektorban – ilyen például a fogyasztókért való verseny erősítését hivatott új termékkapcsolatok/kiegészítő szolgáltatások megjelenése. A fogyasztás visszaesése, illetve stagnálása mellett a szabályozás folyamatos változása továbbra is nyomás alatt tartja a szektort. A beruházások drasztikusan lecsökkent összértékéhez hasonlóan jelentősen mérséklődött a külföldi közvetlen tőkebefektetés értéke is. Ettől függetlenül az infrastrukturális fejlesztések területén az előző évekhez képest jelentős előrelépés volt megfigyelhető, amely az erőművek, a gáz-tranzitvezetékek és a villamosenergia-hálózati technológiák fejlesztésében is megmutatkozott. Ezen területek az ellátásbiztonság javítása mellett hozzájárulnak az energiastratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, a gázszállítási útvonalak diverzifikálásához, az importkapacitások bővítéséhez és a versenyképesség növeléséhez is. További jelentős erőfeszítések szükségesek azonban a hazai erőmű-infrastruktúra megújítására, hogy az megfeleljen a környezeti, hatékonysági és lokális gazdasági szempontú elvárásoknak is. Várakozásokkal tekintek az előttünk álló időszakra, hiszen 2013 júliusától Magyarország átveszi a Visegrádi négyek (V4) soros elnökségét, amely további lehetőségeket rejt a keleti partnerség program (célországok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna), illetve a csehszlovák-magyar-lengyel kapcsolatok erősítésében az energiaszektor és az infrastruktúra területein. Végezetül, ezúton is köszönöm az évkönyv összeállításában és megjelentetésében közreműködők munkáját. Kellemes olvasást, és sikerekben gazdag jövőbeli működést kívánok!

© 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

4


10

6 Interjúk 6

Kiss Péter, KPMG Bizonytalan utakon

8

Ságodi Attila, KPMG Szemléletváltás előtt

10 Klímapolitika és emisszió-kereskedelem 12 Szepesi Attila, KPMG Útkeresésben a nemzetközi klímapolitika

16

16 Piaci viszonyok 18 Szakértői vélemény: 18 Herczeg Sándor, KPMG Határokon átívelő utakon 22 Felülnézetből: 26 Baji Csaba, MVM Stabilitási célok 28 Dr. Eric Depluet, E.ON Belátható távolságot! 30 Molnár József, MOL Ígéretes lehetőségek előtt 32 Csiba Péter, GDF SUEZ Piacnyitás teljes gázzal 34 Koncz László, FŐGÁZ Várakozó álláspontok 36 Dr. Balázs László, HUPX Ambiciózus fejlődés a HUPX-en 38 Lakatos Benjamin és Novák Bence, MET Regionális szemlélet felsőfokon 40 Lehőcz Balázs Gábor, MET Felismerések? 42 Lajtai Roland, CEEGEX Változás Expressz 44 Fekete Csaba, FŐTÁV Bizakodó állásponton 46 Pataki Róbert, Magyar Telekom Tapasztalat, innováció



48

64

84

48 Szabályozás és háttér

64 Infrastruktúra

78 Függelék

50 Szakértői vélemény: 50 Kovács Csaba, KPMG Piackoncentráció

66 Szakértői vélemény: 66 Losonczy Géza, KPMG Csökkenő beruházási mérték, előrehaladó projektek

84 KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás

70 Felülnézetből: 72 Bertalan Zsolt, MAVIR Innováció nélkül nem fog menni 74 Fritsch László, E.ON Földgáz Storage Változó tárolói környezet 76 Dr. Meggyes Gyula, MGT Az összeköttetés küszöbén

86 A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport vezetői

54 Felülnézetből: 56 Horváth Péter, MEKH Felértékelődő szabályozás 58 Dr. Zsuga János, FGSZ Nem szabad elszalasztani történelmi lehetőségeinket 60 Dr. Szörényi Gábor, ERRA Regulátori kihívások 62 Turai József, MEKSZ Kockázatmegosztás

85 KPMG energetikai kiadványok

87 Impresszum


5

6

Interjúk

INTERJÚ Kiss Péter Partner, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának EMEA-régiós vezetője

„A bizonytalanság megmutatkozik mind az európai uniós, szabályozástechnikailag egységes energiapiac kialakításában, a palagáz jövőjének kérdésében és a kitörési pontok keresésében is.”

Bizonytalan utakon Milyen globális trendek alakították, alakítják jelenleg is a világ energiapiacait? Kiss Péter: A globális energiapiacok helyzetének vonatkozásában érdemes először is különválasztani az energia iránti igény szempontjából Ázsiát, Amerikát és Európát, hiszen a kép kontinensenként eltérő. Ázsia energiaigénye a recesszió ellenére is rohamosan emelkedik, 2030-ra meg fog duplázódni az Ázsiai Fejlesztési Bank előrejelzése szerint. Észak-Amerika, a népességének növekedése ellenére az energiahatékonysági törekvéseknek köszönhetően a felmerülő energiaigény és ellátás szempontjából kiegyensúlyozott piaci képet mutat. Európában pedig továbbra is jelentősen csökken az energiafogyasztás a recesszió és a versenyképesség fokozatos elvesztése miatt. A kereslettel ellentétben az energiaellátás globális helyzetét sokkal inkább az egyes energiaforrások szerint érdemes vizsgálni. A világ kinyerhető kőolaj- és földgázkészlete ugyan több száz évre biztosított, azonban a nem-konvencionális gázok (pl. palagáz) várható térnyerése akár teljes mértékű szerkezeti átalakulást is hozhat a szénhidrogének

globalizálódó piacain. Bár Európa rendelkezik nem-konvencionális gázkészletekkel is, felszínre hozataluk számos országban adminisztratív és műszaki korlátokba ütközik, emellett a piacon való elhelyezésükre még nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra. A szénhidrogének mellett – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének érdekében történő világszintű törekvések ellenére – a szén továbbra is elsődleges szerepet fog játszani a világ fejlődő országainak (pl. Kína, India, Afrika) energiaellátásában. Mi jellemzi jelenleg a szén-dioxidkibocsátás szempontjából tiszta energiaforrások helyzetét? K. P.: A megújuló energiaszektort jelentős árnyomás sújtja, hiszen az országok elsődleges energiaforrásainak gazdaságosabb bekerülési értéke akadályozza a megújuló energiaforrások jelentős mértékű térnyerését. A

szén mellett a vízenergia szerepének erősödését is prognosztizálják, azonban egy vízerőmű kivitelezése jelentősen nagyobb tőkét és befektetett munkát igényel, ellentétben egy széntüzelésű erőmű létesítésével. A megújulókon túl az atomenergia globális szinten továbbra is kiemelt szerepet fog játszani, azonban reneszánszának mértékét jelentős mértékben befolyásolja majd, hogy a társadalmi elfogadottság, a háttéripari szakértelem, illetve a szükséges tőke is rendelkezésre áll-e az atomerőművet tervező országokban. Az elfogadottság hiányával szembesülő Németországgal és Olaszországgal ellentétben például Svédország, Dél-Korea és Oroszország e három alapvető követelmény teljesülésének eredményeként már jelenleg is jelentős nukleáris kapacitással rendelkezik. Mely események mozgatták meg leginkább a globális energiapiac legnagyobb szereplőit 2012-ben?

„Nem elhanyagolható tény, hogy az európai energiapiac szereplői jelentősen veszítettek értékükből a recesszió következtében, így beruházásaik helyett elsősorban hatékonyságuk növelésére koncentráltak az elmúlt időszakban.”


Interjúk

K. P.: Az Egyesült Államok elnökválasztása 2012-ben jelentős fordulópontot jelentett az energiapiacok számára: a világ várakozásokkal tekintett a kimenetelére, hiszen az elmozdulások irányában fontos szerepet játszott, hogy Amerika visszahívja-e energiaintenzív iparágait Kínából, Indiából, avagy nem. Az újraválasztott amerikai elnök programjában ugyanis az amerikai gazdaság fellendítését tűzte ki célul. Emellett Japán nukleáris kérdésben foglalt végső álláspontja is komoly befolyást fog gyakorolni az energiaszektorra, a nukleáris iparág jövője ugyanis nagymértékben függ az ország lépéseitől. Európa vonatkozásában a szektor a 2013 őszén esedékes németországi kormányzati választásokra készül, amely elsősorban a megújuló erőforrások szempontjából jelenthet elmozdulást. Globális szemlélettel hogyan jellemezné az európai energiaszektor jelenlegi helyzetét az elmúlt egy év tükrében? K. P.: Véleményem szerint Európa jelenleg várakozó állásponton van, az energiapiacok szereplőit pedig a bizonytalanság jellemzi. Ez a bizonytalanság megmutatkozik mind az európai uniós, szabályozástechnikailag

7

„A megújulókon túl az atomenergia globális szinten továbbra is kiemelt szerepet fog játszani, azonban reneszánszának mértékét jelentős mértékben befolyá solja majd, hogy a társadalmi elfogadottság, a háttéripari szakértelem, illetve a szükséges tőke is rendelkezésre áll-e az atomerőművet tervező országokban.” egységes energiapiac kialakításában, a palagáz jövőjének kérdésében és a kitörési pontok keresésében is. Nem elhanyagolható tény, hogy az európai energiapiac szereplői jelentősen veszítettek értékükből a recesszió következtében, így beruházásaik helyett elsősorban hatékonyságuk növelésére koncentráltak az elmúlt időszakban. Kiemelném azonban, hogy a magas energiaárak, illetve az energiafogyasztás visszaesése következtében Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátásának mértékével közelebb került a vállalt környezetvédelmi és dekarbonizációs kötelezettségeinek teljesítéséhez. Melyek azok a kitörési pontok, irányok, amelyeket Magyarországnak érdemes lenne követnie az elkövetkező években? K. P.: Jelenleg a legfőbb kitörési pontnak az MVM Paksi Atomerőmű jelenlegi üzemidő-hosszabbításban résztvevő blokkjainak sikeres befejezése

mellett az atomerőmű tervezett bővítését látom. A változó gazdasági és szabályozói környezet hatására milyen természetű szakmai szolgáltatások irányába mozdult el a nemzetközi tanácsadás iránt mutatkozó kereslet? K. P.: Világszinten egységes kép mutatkozik az energetikai és közüzemi tanácsadási szolgáltatások iránti keresletben: a hatékonyságnövelési célok mentén az energetikai társaságok elsősorban költségeik csökkentésére, a fedezetcsökkenés megállítására és az új piaci modelleknek való megfelelésre törekednek. Emellett a vállalati összeolvadások és tranzakciók területein kérik a szakértői támogatást, és újra előtérbe került az igény a tervezett nukleáris létesítmények finanszírozhatóságához kapcsolódó piaci modellek és szabályozói környezet kialakításában való támogatás iránt.


8

Interjúk

INTERJÚ Ságodi Attila A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának partnere

„A válság negatív hatásai ellenére előremutató fejlődés is történt a hazai energiaszektorban innovatív megoldások, új termékkapcsolatok és kiegészítő szolgáltatások megjelenésével.”

Szemléletváltás előtt Milyen lényeges elmozdulások történtek a magyar energiaszektorban az elmúlt egy évben, és azok milyen hatást gyakoroltak a piac szereplőire? Ságodi Attila: A hazai energiaszektor működését számos negatív tényező alakította az elmúlt egy év során, amelyek közül kiemelném az energia fogyasztásban bekövetkezett jelentős mértékű visszaesést, illetve az európai szinten is – a bérekhez viszonyítva – magasnak számító energiaárakat. A gazdasági válság hatására nagymérték ben lecsökkent a hazai villamosenergiaés földgázfogyasztás, ami a piaci szereplők hatékonyságnövelési lépéseihez és a gazdasági aktivitás hiányának kialakulásához vezetett: a piaci szereplők számára a visszaesés ugyanis bevételeik és árréseik jelentős csökkenését eredményezte. E negatív

hatást tovább erősítette, hogy a fogyasztók bizonyos szegmenseiben – elsősorban a földgáziparban – továbbra is magas energiaárak jellemezték a szektort. Az említett piaci tendenciák mellett ugyanakkor a szabályozási környezet is kihívások elé állította az iparágat egyrészt a fokozatosan növekvő rezsicsökkentés okozta bevételkiesések, másrészt az iparágat érintő igen jelentős mértékű pluszadó terhek bevezetése által. Mindez összességében oda vezetett, hogy az energiaszektorban megvalósuló beruházások száma igen nagymértékben visszaesett, ami negatívan hatott a beszállítói szektorra is. Miként alkalmazkodott a hazai energetikai szakma a válsághoz, illetve az ahhoz kapcsolódó megváltozott szabályozási környezethez?

„Az energetikai társaságoknak a nagyobb költségnövekedésre és összességében alacsonyabb árrésre mindenképpen hatékonyságnöveléssel, beszerzési költségeik csökkentésével, vagy technológiaváltással szükséges reagálniuk, ellenkező esetben működésük fenntarthatósága, vagyis túlélésük válhat bizonytalanná.”

S. A.: Az energetikai társaságok igyekeztek hozzáigazítani működési és költségstruktúrájukat az alacsonyabb szintű tevékenységi környezethez. Szakterületüktől függően, lehetőségeik szerint a hatékonyság növelésére fordították a beruházásaikat, de sok esetben a leépítés is elkerülhetetlen volt. Az sajnos ennek ellenére is egyértelmű, hogy összességében nagymértékű visszaesés mutatkozott a hazai beruházások számában. A jelenlegi piaci, de leginkább szabályozási környezet ugyanis nem teremt megfelelő biztosítékot, illetve üzleti környezetet ahhoz, hogy beruhá zásaik üzleti szempontból alátámaszt hatók legyenek. Fontos megemlíteni, hogy a hazai erőművek egy része nem versenyképes sem környezetvédelmi szempontok, sem a fennálló költségeik alapján. A válság negatív hatásai ellenére azonban előremutató fejlődés is történt a hazai energiaszektorban innovatív megoldások, új termékkapcsolatok és kiegészítő szolgáltatások megjelenésével. Mennyiben tér el a hazai beruházási hajlandóság a környező országokhoz képest? S. A.: A gazdasági és nemzetközi hatások a magyar energiaszektort is


Interjúk

hasonlóan érintik, mint a környező országokat. Magyarország számára azonban előnyt jelenthet, hogy bizonyos megújuló kapacitásokban kisebb számú beruházás valósult meg az elmúlt években, így egyelőre alacsonyabb támogatási összeg terheli a fogyasztást. Ennek mindenképpen pozitív alapot kell nyújtania ahhoz, hogy ésszerű mértékben és alapokra helyezve megkezdődjenek a beruházások a megújuló energiaszektorban is. Hátrányos tényezőnek számít azonban, hogy az adóterhek növekedése és a rezsicsökkentési elvárások miatt a piaci szereplők gazdasági alapú ösztönzöttsége alacsonyabb, mint a környező országokban. Emellett azonban kiemelném, hogy Magyarország a cseh-szlovákmagyar villamosenergia-piacok összekapcsolása révén, illetve az ország interkonnektorainak fejlesztésében előremutató lépéseket tudott tenni. A szektor mely területein tartja indokolhatónak az állami szerepvállalás további erősítését? S. A.: Összességében elfogadhatónak tartom, hogy az állam direkt, vagy indirekt módon szerepet vállaljon az energiaszektor egészében, a

domináns pozíció kiépülésének azonban számos negatív hatása is lehet. Az állam ugyanis nem feltétlenül tudja hatékonyabban működtetni az adott társaságokat, mindezt rugalmatlanságból, avagy szabályozási ellenérdekeltségéből adódóan. Mindezek mellett nem képes alacsonyabb áron, hatékonyabban és gyorsabban jelentős mértékű finanszírozási forrásokat teremteni, mint a piac szereplői. Amennyiben a finanszírozásban mégis nagymértékben részt vállalna, úgy az az egyéb állami terhek további növekedését eredményezheti. Véleményem szerint az állam elsősorban egy olyan piaci modell kialakítására kellene, hogy szorítkozzon, amely elősegíti az energiaszektor társaságainál fennálló információs aszimmetriából adódó előnyök megszűnését. Ennek eredményeként a fogyasztók „felvilágosultabb” döntést tudnának hozni termék- és szolgáltatóválasztásuk

9

során. Az állam legfontosabb céljának tehát azt tartom, hogy ehhez jogszabályi keretrendszert teremtsen, illetve a piaci szereplőket is erre ösztönözze akár jogszabályi, akár gazdasági motiváló eszközök útján. Figyelembe véve az energiapiac feltételrendszerét, melyek azok a szükséges intézkedések, amelyek mentén a hazai energiapiac fejlődhet a következő években? S. A.: Úgy vélem, hogy a szektornak elsősorban egy alacsonyabb volumenű energiafogyasztásra kell berendezkednie. Emellett az energetikai társaságoknak a nagyobb költségnövekedésre és összességében alacsonyabb árrésre mindenképpen hatékonyságnöveléssel, beszerzési költségeik csökkentésével, vagy technológiaváltással szükséges reagálniuk, ellenkező esetben működésük fenntarthatósága, vagyis túlélésük válhat bizonytalanná.

„A gazdasági válság hatására nagymértékben lecsökkent a hazai villamosenergia- és földgázfogyasztás, ami a piaci szereplők hatékonyságnövelési lépéseihez és a gazdasági aktivitás hiányának kialakulásához vezetett.”


Klímapolitika és emissziókereskedelem

12

Klímapolitika és emisszió-kereskedelem

Útkeresésben a nemzetközi klímapolitika Ellentétes irányú folyamatok bontakoztak ki 2012 és 2013 fordulóján a nemzetközi klímapolitikai együttműködésben, ami egészében veszélyeztetheti az üvegházhatású gázok globális kibocsátás-csökkentési céljaink megvalósítását. 2012-ben a Kiotó Protokoll lejártával szükségessé vált az egyezményt felváltó új nemzetközi együttműködés elindítása. Ennek megfelelően a Dohában tartott ENSZ Klímakonferencián meghatározták a Kiotói egyezmény második időszakának peremfeltételeit. A második időszak elindítása előrelépést jelent, azonban ez az eredmény csak részsikernek tekinthető, mivel megváltozott a résztvevő országok köre. Kanada, Japán, Oroszország és Új-Zéland ugyanis a második időszakra vonatkozóan nem vállalt kötelezettségeket. Az említett négy ország kilépése

más-más szempontból, de mind jelentős hatással lehet a kiotói rendszer fenntarthatóságára vonatkozóan: • Kanada kibocsátásai jelentős mértékben nőttek a bázisidőszakhoz képest, így kilépése a rendszerből az egyik legnagyobb kvótakeresletet támasztó ország elvesztését jelenti; • Japán kilépésével a Kiotó Protokoll részes országainak legaktívabbja veszik el, hiszen például Japán magyarországi kvótavásárlásának is köszönhető, hogy elindulhatott a hazai Zöld Beruházási Rendszer; • Oroszország belépésének volt köszönhető 2005-ben, hogy a Protokoll életbe léphetett.

Oroszország nélkül a Protokollban részt vevő országok globális üvegházhatású-gázkibocsátásban képviselt aránya jelentősen lecsökkent; • Új-Zéland kilépése jelzésértékű, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy részes országban végbemenő belpolitikai változások alapvetően befolyásolhatják a nemzetközi klímapolitikai együttműködés sikerességét. Változatos érvek hangzottak el a Protokoll elutasításának indoklására, azonban az biztosan tudható, hogy a döntés hátterében alapvetően rövid távú gazdasági érdekek húzódnak meg.

Igazolt kibocsátások versus ingyenes allokáció

Millió kibocsátási egység (Mt CO 2)

2 500

Felhasznált ERU-egység Felhasznált CER-egység Aukción értékesített EU kibocsátási egységek (EUAs) Ingyenesen kiosztott EU kibocsátási egységek (EUAs) Korrekció • Igazolt kibocsátási mennyiség

2 000 1 500 1 000

500 0

2005

2006

2007

1. kereskedési időszak

2008

2009

2010

2011

2. kereskedési időszak

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség



Szepesi Attila A KPMG energetikai tanácsadói csoportjának menedzsere

„A 2013-as évben elindult az EU ETS 3. kereskedési időszaka, amely alapvető reformokat valósított meg. Azonban az 1-2. kereskedési időszak öröksége beárnyékolta a 3. időszak indulását.”

€/t CO 2

25 15

2007.01.16.

2006.12.18.

2006.11.15.

2006.10.16.

2006.09.15.

2006.08.16.

2006.07.17.

2006.06.15.

2006.05.16.

2006.04.17.

2006.03.14.

5

Forrás: EEX

Kvótaár alakulása a 2. kereskedési időszakban 10,0

7,5

2013.04.15.

2013.03.18.

2012.02.14.

2012.01.16.

2012.12.17.

2012.11.15.

2012.10.16.

2012.09.17.

2012.08.16.

2,5

2012.07.16.

5,0

2012.06.18.

A Protokoll 2005-ös elindítása óta számos kritikát fogalmaztak meg, ezek alapján a Protokoll fenntartását több probléma is veszélyeztetheti. Megkérdőjelezhető, hogy az eredetileg a fejlődő országok számára tervezett projekt alapú támogatási forma az üvegháztatású gázok kibocsátását valós és fenntartható módon tudta-e csökkenteni globális szinten. A fejlett országok számára tervezett kooperációs mechanizmus (Együttes Végrehajtás vagy Joint Implementation) értékelése viszont eddig a pontig se juthatott el, mert a kezdeményezés általános érdektelenségbe fulladt, amelyben talán csak a 2010 óta mutatott ukrán, illetve orosz aktivitás jelenthetett némi reménysugarat. Azonban mindkét esetben elmondható, hogy a nehezen átlátható projektkiválasztási módszertan, amely eredetileg a tiszta verseny érdekeit szolgálta, kontraproduktív eredményeket hozott. A rendszer meglehetősen túlbürokratizált, időigényes és átláthatatlan a gazdaság szereplői számára.

Kvótaár alakulása az 1. kereskedési időszakban

€/t CO 2

A válság okozta pénzügyi nehézségek, illetve az élesedő nemzetközi gazdasági verseny háttérbe szorították a környezet- és klímavédelmi célokat. Emellett mindaddig kihívást jelent egy generációkon átívelő környezetvédelmi vállalás elfogadtatása, amíg a környezet védelméhez kapcsolódó terhek bevezetését rövid távon is megérezhetik a választópolgárok. Így a nehezen számszerűsíthető hosszú távú környezeti kockázatokat könnyen el tudják homályosítani a rövid távú nemzetgazdasági érdekek.

Forrás: EEX

„A rendszer átalakítása elkerülhetetlen, azonban kérdéses, hogy a késleltetett aukció valóban megoldást nyújthatna-e a piac gyengélkedésére. Kérdéses, hogy a szabályozás hibái miatt kialakuló túlkínálat és alacsony ár egy újbóli szabályozói beavatkozásra miként reagálna.”


13

14


Ennek eredményeként elmondható, hogy néhány jól informált kínai, illetve indiai érdekcsoport fölözte le a kiotói rendszer előnyeit, miközben a legfejletlenebb afrikai, valamint dél-amerikai régiók jelentős mértékben háttérbe szorultak. Az Európai Unió elkötelezettsége a kezdetektől kiemelkedő volt a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés területén. A Kiotó Protokollban tett uniós vállalások iparági megvalósítására létrehozott Európai Uniós Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (European Union Emission Trading Scheme – EU ETS) úttörő szerepet vállalt a környezetvédelmi célok gazdasági ágazatokra történő leképezésében. Az Unió minden ETS részes ország számára meghatározott egy maximum

kibocsátást (a kiotói vállalások tükrében). A nemzeti kormányok ezt a plafont gazdasági ágazatokra osztották szét, így minden résztvevő számára világossá vált milyen mennyiségű kibocsátással tervezhet. A “cap and trade” elnevezésű rendszer alapvetően megreformálta a környezetvédelem és gazdaság együttműködését azzal, hogy piaci alapon árazta be a környezetszennyezést. A rendszer filozófiája sziklaszilárd, mivel a közgazdaságtani alapok szerint kizárólag a kereslet-kínálat egyensúlya befolyásolja a kibocsátási kvóták árának alakulását. A 2013-as évben elindult az EU ETS 3. kereskedési időszaka, amely alapvető reformokat valósított meg. Azonban az 1-2. kereskedési időszak öröksége beárnyékolta a 3. időszak indulását. Az úgynevezett ingyenes

„A rendszer meglehetősen túlbürokratizált, időigényes és átláthatatlan a gazdaság szereplői számára. Ennek eredményeként elmondható, hogy néhány jól informált kínai, illetve indiai érdekcsoport fölözte le a kiotói rendszer előnyeit, miközben a legfejletlenebb afrikai, valamint dél-amerikai régiók jelentős mértékben háttérbe szorultak.”

allokáció lehetőségével minden nemzeti kormány térítésmentesen biztosíthatta az egységek nagyobb részét az iparágak számára. Azonban ez a módszertan a túlallokáció révén lehetőséget biztosított egyes országok bizonyos gazdasági ágazatainak rejtett állami támogatására. Továbbá, ez a módszertan nem volt alkalmas a gazdasági teljesítményben bekövetkező változások (pl. válság) dinamikus követésére. Látható, hogy a 2008-as évtől eltekintve több ingyenesen elérhető kvóta állt rendelkezésre, mint amennyire kereslet mutatkozhatott. Valamint 2008-tól új kvótaértékesítési lehetőségek is születtek, mint például a nemzeti aukciók, illetve ennél jelentősebb, a kiotói rendszerből áthozott (CDM, JI) egységek felhasználása. Mivel a keresletkínálat nagyságrendekkel tolódott el, az ár összeomlása csak azért volt elkerülhető, mert a 2. kereskedési időszak kvótái a 3. időszakban is hasznosíthatóak (úgynevezett bankolás). A bankolás lehetősége nélkül a kvóták teljes elértéktelenedése elkerülhetetlen lett volna, mint az a kisebb túlkínálat esetében meg is történt az 1. kereskedési időszak folyamán 2006-2007-ben.



A piaci és szabályozói túlkínálat csökkentésére felmerült az aukciók késleltetésének lehetősége, azonban ezt a javaslatot az Európai Parlament 334 szavazattal 315 ellenében elutasította. Az Európai Bizottság nem vetette el a túlkínálat csökkentésére vonatkozó szabályozói beavatkozást, azonban ennek előfeltétele az Unió bürokratikus eljárásainak újbóli lefolytatása, illetve a módosított javaslat Európai Parlament általi elfogadása. A rendszer átalakítása elkerülhetetlen, azonban kérdéses, hogy a késleltetett aukció valóban

megoldást nyújthatna-e a piac gyengélkedésére. Kérdéses, hogy a szabályozás hibái miatt kialakuló túlkínálat és alacsony ár egy újbóli szabályozói beavatkozásra miként reagálna. Továbbá biztosan állítható, hogy egy jövőbeli keresleti piac emelkedő árának esetén az iparági lobbisták joggal követelhetnék az Európai Bizottság beavatkozását az árak növekedésének megfékezésére. Összességében kijelenthető, hogy mind a nemzetközi klímavédelmi együttműködést, mind az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét

A hőmérséklet és a CO2 növekedési tendenciája

15

megtépázta a pénzügyi válságot követő gazdasági visszaesés. A nemzetközi klímavédelmi tudományos testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) javaslatai, amelyek biztosíthatták volna a maximum 2 ºC globális átlaghőmérséklet-növekedést, már ellehetetlenültek. Így már csak az a kérdés vár megválaszolásra, hogy vajon van-e egy olyan önvédelmi mechanizmusa a Föld klímájának, amely megállíthatja a szén-dioxid és hőmérséklet szigorúan monoton növekedési tendenciáját.

Légköri CO a Mauna Loa-i Obszervatórium mérései alapján 2

0,6

Hőmérséklet anomália (C°)

0,4

380

• Éves átlag

5 éves átlag

360

0,2

340

0 -0,2

320

-0,4

1960

-0,6 -0,8

1960 óta mért CO2 (ppm) 1970

1980

1990

2000

2010

A CO2 280 ppm-hez tendál (IPCC) 1860

1880

1900

1920

1940

1960

1980

2000

Forrás: Scripps Institution of Oceonagrophy, NOAA Earth System Research Laboratory


Piaci viszonyok

18

Piaci viszonyok | Szakértői vélemény

Herczeg Sándor A KPMG energetikai tanácsadói csoportjának igazgatója

Határokon átívelő utakon

S z

emléletváltásra van szükségünk ahhoz, hogy a nemzetközi szintű energiapolitikai döntések, a hagyományost felváltó új technológiák térhódítása és a gazdasági válság okozta valamennyi piaci változás negatív hatásait csökkenteni, pozitív hatásait pedig hasznosítani tudjuk. Ez a szemléletváltás az alkalmazkodóképességünk növeléséről szól, melynek érdekében át kell térnünk az energiastratégiánk hosszú távra koncentráló és lassú megvalósítása helyett egy, a jelenleginél sokkal rugalmasabb, a piaci változásokra rövid és középtávon is reagálni, beavatkozni képes mechanizmusra. A kelet-közép-európai, így a magyar energetikai piac azon sajátossága, hogy nagymértékben függ a világ és a nagyobb régiók piaci viszonyaitól és változásaitól, továbbra is fennmarad. Nettó energiaimportőrként nekünk is elemi érdekünk, hogy az energiapiaci liberalizáció pozitív lehetőségei, illetve a korábbinál kedvezőbb forrásokhoz történő csatlakozási lehetőségek révén részesüljünk a versenyképes áron elérhető energiaforrásokból. Egyúttal új megvilágításba kell helyeznünk, hogy az energiára fordított költségek nem csak a források árán, hanem a mennyiségén

keresztül is csökkenthetők. Emiatt az olyan ipari technológiai fejlesztések és megoldások elterjedését, valamint a lakossági fogyasztóknál a hatékony fűtési, szigetelési és világítási rendszerek kialakítását szükséges támogatni, amelyek kisebb energiafelhasználást tesznek lehetővé. Mindezeket azért érdemes és szükséges a jelenleginél sokkal hangsúlyosabban beépítenünk a céljainkba, mert így kevesebb mennyiség felhasználása révén akár magasabb energiaárak mellett is versenyképes helyzetbe tudunk kerülni. Ez természetesen a jelenlegi támogatási rendszerek átalakítását, az ártámogatással szemben a felhasználás csökkentésére vonatkozó támogatások előtérbe helyezését vetíti előre. Természetesen ezzel párhuzamosan figyelembe kell venni az ellátásbiztonsági célokat is. Ennek érdekében az infrastrukturális kiépítettség folyamatos szinten tartása, illetve fejlesztése szükséges – az erre fordított költségek transzparens elosztása mellett –, hogy minden piaci szereplő hasznosítani tudja annak előnyeit. Az elmúlt egy év energiapiaci változásait a szereplők eltérően értékelik.

Az egyértelmű vesztesek azok az erőművek, amelyek a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezetben nem találják a megtérülést is biztosító működési modellt, míg az egyértelmű nyertesek az egyetemes szolgáltatás fogyasztói, akik az állami rezsicsökkentés hatásaként közvetlenül kevesebbet fizethetnek az energiáért. Természetesen a többi piaci szereplő, az energetikai infrastruktúra hálózatfenntartás és -fejlesztés piaci szereplői és a nagy- és kiskereskedők sem tekintik a jelenlegi helyzetet előnyösebbnek a 2012-es évhez képest, így összességében a piaci viszonyok jellemzésére talán a „küzdelmes” jelző használata a legmegfelelőbb. Átalakuló villamosenergia-piac Az európai villamosenergia-piac megfelelő működésének köszönhetően a piac integritása és likviditása növekedett, valamint a kiskereskedelmi árak versenyképesebbé váltak. A nagykereskedelmi piac szerepének növekedése azt is eredményezte, hogy a piaci árakat egyre inkább a kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg. Ennek egyik fontos eszköze a szomszédos országok szervezett piacainak összekapcsolása (market



coupling), amely lehetővé teszi a szereplőknek, hogy közvetlenül kereskedjenek a szomszédos ország piacán az átviteli kapacitások előzetes foglalása nélkül. A szolgáltatóváltási hajlam továbbra is alacsony és inkább csak a közepes vagy nagyfogyasztók között érhető tetten, és a meghajtója leginkább az energiaköltségek csökkentése. A lakossági fogyasztókra továbbra sem jellemző a lehetőségek ismerete és a váltási hajlam megléte. A kelet-közép-európai villamosenergia-piac tovább menetelt előre a régiónál fejlettebb, nyugat-európai likvid piacok működési modelljének követésében. Ez egyrészt a nemzeti és regionális piacok fizikai, határkeresztező kapacitások bővítésének köszönhető, másrészt a kereskedelmi engedélyesek számának növekedése és a kereskedelmi ügyletek hosszú távú bilaterális szerződések helyett az OTC- és a szervezett piacokra történő elmozdulása is jelzi. A magyar villamosenergia-piac likviditása tovább növekedett, hiszen Magyarország jelentős tranzitországgá vált a középeurópai és a balkán országok

piacai közötti kereskedelemben. A cseh-szlovák-magyar szervezett piacok összekapcsolása is kiemelt lépés volt ebbe az irányba, amely egyúttal még tovább csökkenti a tranzakciós költséget, a rugalmas piaci források elérését és emellett az árak kiegyenlítődését is támogatja. A megújulók egyre növekvő, de természeténél fogva változó mennyiségű termelése miatt, és mivel a növekvő földgázárak ellenére tovább csökkent a villamos energia nagykereskedelmi ára, a csúcsidejű árak (peak load) egyes esetekben alacsonyabban voltak, mint a zsinórárak (base load), valamint egyes alacsony fogyasztási időszakokban (éjszaka, hétvége) egyre gyakrabban alakultak ki a piacon negatív órás árak is. A hagyományos, de leginkább a földgáztüzelésű erőművi termelők továbbra is keresik azt a működési modellt, amely biztosítja számukra legalább a működési költségek megtérülését. A szén-dioxid-kvóta alacsony árai miatt a széntüzelésű (lignit) erőművek kerültek előnyösebb helyzetbe a földgáztüzelésű erőművekkel szemben, amelyek működési kihasználtsága tovább romlott annak ellenére, hogy a változó terhelések kiegyenlítéséhez,

19

a rendszer egyensúlyban tartásához szükséges a rugalmas működésre alkalmas kapacitások életben tartása. Szakmai körökben újra felvetődött a kapacitáspiacok bevezetésének igénye, amely várhatóan stabilizálná a hagyományos erőművi kapacitások fenntartását. A megújuló erőművek változó terhelését rugalmasan kiegyenlíteni képes erőművekre egyértelműen szükség van, mert továbbra is biztosnak tűnik a megújuló erőművek támogatásának fenntartása, illetve az erősítése is több országban. Egyúttal viszont az intenzív megújuló erőműfejlesztések és a további kiemelt támogatások miatt akár piaci torzítás is kialakulhat. Alternatíva még a szomszédos országokban a Magyarországitól eltérő gazdasági és szabályozói környezetben működő erőművektől történő beszerzés, amely viszont tovább növelné a nettó import nagyságát és az ellátásbiztonsági törekvésekkel is ellentétes. Egyrészt az import mérete miatt, másrészt az időszakonként eltérő áramlási irányok, valamint az egyre szélsőségesebb időjárási kilengések miatt továbbra is szükséges a határkeresztező kapacitások növelésének folytatása, mely akár a szabályozási tartalékpiacok összekapcsolását is lehetővé teszi.


20


Az új erőművek fejlesztési projektjei továbbra is a „fiókokban hevernek”, mert a jelenlegi piaci árak mellett nem térülnének meg az új erőműberuházások. Itt fontos kiemelni, hogy a magyar energiapiac vonatkozásában a 2012-es év jelentős eseményének számított, hogy a Paksi Atomerőmű 1. blokkja megkapta a további 20 évre vonatkozó üzemidőhosszabbítási engedélyt, amely alapján a nukleáris blokkok továbbra is stabil ellátói maradnak a magyar energiatermelésnek. A kiskereskedelemi piacon tovább bővült azon kis- és középvállalkozási fogyasztók száma, akik egyre tudatosabban választják meg (sok esetben már tendereztetik) energiakereskedőiket, szolgáltatói szerződéses tartalmukat tekintve a teljes ellátásról a termékek és szolgáltatások egyedi kiválasztása irányába mozdulnak el, akár a korábbiaknál nagyobb mértékű feladatokat (például: piaci trendek követése) vagy nagyobb kockázatot (például: árfolyamkockázat) is magukra vállalva. A vállalkozóknak kitörési lehetőség még a technológiájuk hatékonyságának növelésén keresztül az energiafelhasználás csökkentése vagy decentralizált energiaforrások, smart technológiák igénybevételével további költségcsökkentés elérése. Mivel a kereslet az elhúzódó gazdasági válság miatt tovább csökkent, az éves kereskedelmi szerződésekben és a kapacitásaukciók során is a felhasználóknak kedvező alacsonyabb árakon kötöttek ügyleteket, amely a kereskedőktől fokozott alkalmazkodóképességet és a külföldi piacokon történő aktívabb jelenlétet követelt meg. Mivel az Európai Unió (EU) a szén-dioxid-kvóta kivonását nem támogatta, emiatt nem várható kvótaár-növekedés, amely a jelenlegi termelői összetétel fenntartását támogatja, viszont az EU stratégiai céljainak elérését és a technológiai fejlesztések megtérülését gátolja. Az okos mérés (smart metering) tekintetében az előzetes

költséghatékonysági számítások további eredményei láttak napvilágot, de a tesztek befejezéséig nem várható a bevezetésre vonatkozó szabályozás megjelenése. A megújuló energia részaránya elsősorban a szél- és biomassza-kapacitások növekedésén keresztül tovább emelkedik, bár jelenleg a tényszámok alulmaradnak a tervszámokhoz viszonyítva. Mindezek ellenére, ha a Nemzeti Energiastratégia által kitűzött célszámokat nem is sikerül teljes egészében elérni, a megújuló erőforrások arányának erőteljes növekedésére mindenképpen számítani lehet. Kihívások és lehetőségek a földgázpiacon Az európai földgázpiacra komoly hatást gyakoroltak az amerikai energiapiac változásai. Az amerikai palagáz piaci előretörése lecsökkentette a szén és a cseppfolyós földgáz (LNG) iránti amerikai keresletet, így azok Európában kerestek és találtak maguknak megfelelő piacot. Az amerikai szén európai importmennyisége kétszámjegyű növekedést mutat, amely a széntüzelésű erőműveket hozza előnyös helyzetbe a földgáztüzelésű erőművekkel szemben, így a széntüzelés reneszánszát éli Európában, amelyhez természetesen a szén-dioxid-kvóta árának csökkenése is hozzájárult. Másrészt egy ideig olcsóbb földgázforrást jelentett az eredetileg Amerikába tervezett LNG-export európai piacra történő átirányítása. Azonban a fukushimai események után a megváltozott ázsiai igények Európából főként Japánba és Koreába térítették az LNG-szállítmányokat, ami felhajtotta a cseppfolyós földgáz világpiaci árát, ezért egyelőre nem garantált piaci megoldási lehetőség a drágább orosz import kiváltása alacsonyabb árú LNGvel. Mivel az európai fogyasztás tovább stagnált és a kereskedelmi gázelosztó központok (hub) nagykereskedelmi árai közeledtek egymáshoz, az európai földgázszolgáltatók beszorultak a hosszú távú, olajár-indexált beszerzési szerződéseik és a spot-piaci árakon

„A hagyományos, de leginkább a földgáztüzelésű erőművi termelők továbbra is keresik azt a működési modellt, amely biztosítja számukra legalább a működési költségek megtérülését.”

tőlük vásárolni kívánó ügyfeleik közé. Ezt az üzleti kockázatot több importőr is a hosszú távú, olajár-indexált orosz gáz beszerzési (formula szerinti) árából történő kedvezmények kiharcolásával tudta csökkenteni. Várhatóan a jövőben a szokásosnál nagyobb mértékű időjárási kilengések egyre inkább mozgatják a földgázfogyasztást, és ez a flexibilis szállítások és tárolások igényét tovább növeli majd. A gazdasági világválság hatására a magyar földgázfogyasztás is jelentősen visszaesett. A válság előtti szint elérése továbbra sem várható középtávon. Bár a GDP növekedése és az elöregedő szénerőművek kiváltása növelheti a földgázfogyasztást, az alacsony spark spread, a megújulók arányának növekedése, valamint az ipari hatékonyságjavulás és a lakossági hőszigetelésre irányuló törekvések miatt a földgáz iránti kereslet további stagnálása várható. Az egyetemes szolgáltatási (ESZ) területeken a földgázfogyasztás alakulását a lakossági, intézményi, társasházi hőszigetelés javítását szolgáló projektek határozták meg, amelyek számossága – az ilyen típusú fejlesztéseket segítő állami és európai uniós támogatásoknak köszönhetően – tovább növekedett. Az utóbbi évek fogyasztásának visszaesése jól mutatja a korábbi pazarló földgázfogyasztás racionalizálásának érdekében tett erőfeszítések eredményességét. A következő években további szigetelés fejlesztésre irányuló állami programok vannak tervben, és a lakosság körében is egyre inkább megnövekedett az igény a magasabb hőszigetelő képességű nyílászárók, szigetelőanyagok iránt. Ennek eredményeként a szegmens gázfogyasztása várhatóan tovább csökken. További fogyasztást befolyásoló tényezőként kell megemlíteni, hogy – elsősorban a vidéki lakosság körében – a magas földgázárak miatt egyre elterjedtebbé válik a biomasszatüzelésű (elsősorban tűzifa) fűtési lehetőségekre történő visszatérés. Az ipari földgázfogyasztás az autóés acélipari vállalatok valamint a fa-, papír-, üveg- és cementgyártással foglalkozó cégekhez köthető leginkább. A szegmens fogyasztását alapvetően meghatározza a GDP növekedésével párhuzamosan emelkedő termelésnövekedés.



Az erőművi földgázfogyasztás tovább csökkent, alakulását meghatározó tényezők közül a legkiemelkedőbbek a villamosenergia-fogyasztás alakulása, a megújuló erőművek részarányának alakulása a villamosenergia-mixben, az erőművek hatásfokának javulása, valamint a kieső széntüzelésű erőművek által termelt villamos energia pótlására alkalmazott módszerek. Előreláthatólag az alacsony spark spread (lásd az ábrán) hatására a gáztüzelésű erőművek helyett az alacsonyabb árú importált villamos energia előtérbe kerülése várható. A kínálati oldalon – mivel a magyarországi földgázkitermelés növekedése rövid távon nem várható – Magyarország továbbra is jelentős mértékű földgázimportra szorul. A földgáz nagykereskedelmi piacán történt legfontosabb változás, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. felvásárolta az orosz import gázellátási szerződés tulajdonosát, az E.ON Földgáz Trade Zrt.-t és a földalatti tárolói kapacitásokkal rendelkező E.On Földgáz Storage Zrt.-t. Az akvizíció által a megközelítőleg 10 milliárd m3 -es éves szintű forrás feletti rendelkezés az állami tulajdonú társaság kezébe kerül át. A 2015-ben lejáró orosz földgázellátási szerződést újratárgyalják, a szerződéses mennyiség várhatóan lecsökken. A csökkenés mértékét a kereslet változása, a jelenlegi túlkínálat miatt átütemezett szállítási mennyiség és az infrastrukturális fejlesztések állapota határozza majd meg. Bár a magyar-osztrák gázvezetéken (HAG) keresztül nyugati gázforrás is érkezik Magyarországra, annak mértékét jelenleg a HAG-kapacitás szűkössége korlátozza. A nyugati irányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokhoz való hozzáférés bővülése – így a szlovákmagyar vezeték 2016-os átadása – várhatóan támogatni fogják az alternatív források (például az LNG) és kereskedők megjelenését a magyar energiapiacon. Egyúttal csökkentik az orosz forrásfüggőséget, így erősebb gázár-alkupozíciót is biztosítanak a

A Spark spread meghatározza a gáztüzelésű erőművek jövőjét 18

Villamosenergia-ár1

16 14 HUF/KWh

Emellett viszont a dráguló energiaárak az energiahatékonyság fejlesztésére ösztönzik az ipari fogyasztókat. A szektorokon belüli egyéb hatások sok esetben ellentételezik egymást, melynek eredményeként összességében az ipari földgázfogyasztás további stagnálása várható.

21

12 Földgázár (Gazprom)

10 8 6 4

Spark spread2

2 0 2008. január -2

2009. január

2010. január

2011. január

2012. január

-4 -6 (1) Erőművek átlagos átvételi ára (2) 59 százalékos átlagos erőművi hatékonyság mellett Forrás: KPMG-elemzés

hosszú távú orosz gázimport szerződés tárgyalása során az olajindexált alapú ártól az európai nagykereskedelmi gázár felé történő elmozduláshoz. Az elmúlt év egyik kiemelkedő hazai földgázpiaci eseményeként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) piaci konzultációt hirdetett a földgáz-nagykereskedelmi modell vonatkozásában kidolgozott javaslatok megvitatása céljából, melynek keretében bemutatták a javasolt modellopciókat. Bár a három javasolt piaci struktúra egymástól merőben eltér, ugyanakkor az opciók kombinált és módosított verziójának megvalósítása is lehetséges. A szakértői egyeztetések eredményeként a lehetséges piaci modellek közül az egyetemes szolgáltatói és a versenypiaci modell együttese volt a konszenzuson alapuló javaslat, amely egy hozzávetőlegesen 3 milliárd m3/év mennyiséget jelentő hosszú távú szerződéssel alacsonyan tartaná a kockázatokat, de a többi forrás versenypiaci beszerzésével már ki tudja használni a piaci működés előnyeit (nagyobb likviditás, árelőnyök, stb.). Az elképzelés a jelenlegi modell kisebb mértékű átalakításával megvalósítható, és később akár tovább fejleszthető a teljes nagykereskedelmi versenymodellre. 2012 végén az Európai Bizottság megfogalmazta azon intézkedéseket, amelyek végrehajtása elengedhetetlen a belső energiapiac 2014-ben történő kialakításához.

Ezek közül a legfontosabbak a belső piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtása és a piaci versenyre vonatkozó szabályok érvényesítése, a fogyasztók pozíciójának erősítése, valamint a rugalmas piactervezés biztosítása. Jelenleg azonban még számos tagállam nem implementálta a harmadik energiacsomagban megfogalmazott előírásokat, amely komolyan veszélyeztetheti a tervezett határidők betartását. A jövő kulcsa tehát egy rugalmas, kiegyensúlyozott energetikai rendszer kereteinek kialakításához a regionális és nemzeti szabályozók kezében van. A globális stratégiai célok teljesítése mellett a nemzeti ellátásbiztonságot biztosító, de egyúttal a hosszú távú energetikai befektetéseket is megtéríteni képes szabályozási keretrendszer nélkül az európai országok „satuba szorulnak” az amerikai, az orosz és az ázsiai energetikai erővonalak szorítása mentén. A passzív, követő magatartást mielőbb fel kell váltania egy proaktív, a világpiaci változásokra rugalmasan reagáló rendszernek, amely háttérbe szorítja az egyes európai országok egyéni, protekcionista szemléletből eredő, piactorzításhoz vezető szabályozói beavatkozásait. A fentiek miatt szükséges egy, a jelenleginél sokkal határozottabb európai fellépésre alkalmas, de az országonként eltérő energetikai lehetőségeket is figyelembe vevő hatékony európai energetikai rendszer mielőbbi kialakítása és bevezetése.


22

Piaci viszonyok | Felülnézetből

„A hazai ellátásbiztonság garantálását, így a hosszú távú stabilitást, a jövő generációkat szolgálja a paksi bővítés előkészítése is, amelynek megvalósulása esetén szén-dioxidkibocsátástól mentesen tudjuk biztosítani a hazai villamosenergia-igény jelentős részét.” Baji Csaba – MVM

„Rossz azt látni, hogy miközben technológiai oldalról egy érdekes lehetőségekkel és kihívásokkal teli évtized ez a mienk, itt Magyarországon a peremfeltételek némiképpen mások. Így háttérbe szorul az innováció, nehezebben tartunk lépést az energetika nemzetközi trendjeivel, lassabban gyűrűzik be a sok érdekes újdonság.” Eric Depluet – E.ON

„A MOL mind a kőolaj-infrastruktúra jelenleg is folyó fejlesztésével, mind az FGSZ-en keresztül a Magyarországot a szomszédos országokkal összekötő gázvezetékrendszerrel, valamint a biztonsági földgáztároló kiépítésével jelentős összegeket fektetett be a régió energiabiztonságának fejlesztésébe.” Molnár József – MOL



„A hosszú távú gázszerződés lejárta után elméletben már nem lenne szükség hasonló időtávú szerződésre, de a magyar piac jelenleg nem tekinthető felkészültnek egy – még a részleteiben nem kidolgozott – nagykereskedelmi versenypiaci modell bevezetésére. Ezért megfelelőbb lenne ezt egy átmeneti időszakot követően bevezetni.” Csiba Péter – GDF SUEZ

„A FŐGÁZ számára a jövő tekintetében a legnagyobb kihívás a 2015 utáni időszakra való felkészülés, amikor is megszűnnek a hosszú távú szerződések, megépül az interkonnektor, és életbe lép az új gázpiaci modell.” Koncz László – FŐGÁZ

„A HUPX stratégiai célkitűzései között kiemelt helyet foglal el a kereskedési spektrum szélesítése, a kereskedési platform és azok termékeinek fejlesztése folyamatos. Ezek a beruházások válságos időkben sem képezik kiadáscsökkentés tárgyát.” Dr. Balázs László – HUPX


23

24


„Az elkövetkező években áttételesen ugyan, de az iparág szempontjából meghatározó tényezőként kell kezelni, hogy az arab tavaszt követően Törökország deklarálta nagyhatalmi státuszát. Nem szabad alábecsülni e lépés hatását, mivel az Európához legközelebb eső érdemi gázforrások Azerbajdzsán, Szíria és Irak területén helyezkednek el.” Lakatos Benjamin és Novák Bence – MET

„Időszerű és egyben kényszerű a felismerés, hogy a korábbi évek során jól bevált klasszikus receptek kizárólagos alkalmazása már nem, vagy nem azonos mértékben képes biztosítani egy energetikával foglalkozó vállalat tulajdonosai által elvárt jövedelmezőségi szintet.” Lehőcz Balázs Gábor – MET

„A CEEGEX a nemzetközi standardokat alkalmazza, amellyel előre vetíti a hazai földgázpiaci fejlődési irányokat, és támogatja a látható változásra való felkészülést.” Lajtai Roland – CEEGEX



„A távhőszolgáltatásban lehet jelentős lépéseket tenni a gázfüggőség csökkentése felé, de a földgáz még sokáig meghatározó tüzelőanyag lesz. Mivel a távhőelosztás magas beruházási igényű infrastruktúrával működik, így a távhővezetékekbe kerülő hőnek mindenképpen olcsónak kell lennie, hogy a távhő ára versenyképes maradhasson.” Fekete Csaba – FŐTÁV

„A nem lakossági fogyasztói körben elért energia-kiskereskedelmi sikereink egyik kulcsa, hogy egyszerre értjük a kereskedelmi tevékenység mögött meghúzódó érdekeket, és ugyanakkor energiafelhasználóként jelentős tapasztalattal is rendelkezünk a fogyasztói igényekről.” Pataki Róbert – Magyar Telekom


25

26


Stabilitási célok

A

z alacsony spot-piaci és forward árakat látva a felhasználók elégedettek lehetnek. Időnként ugyan előfordulnak átmeneti árnövekedések, de néhány éve folyamatos árcsökkenés figyelhető meg. Az alacsony árak a kapacitásaukciók során értékesített termékeknél, éves szerződéseknél is jelentkeznek. Az egyes fogyasztók felkészültségétől, aktivitásától függ, hogy a csökkenő ártendenciát hogyan tudják saját szerződéseiknél érvényesíteni. A csökkenő árak ellenére rendszeresen hallani a fogyasztók elégedetlenségéről. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a fogyasztók egy része – félve a piaci kockázatoktól és a napi üzletkötés, gyakoribb kereskedőváltás élőmunka igényére

is tekintettel – előnyben részesíti a drágább éves beszerzési ügyleteket. Így a piacnyitás hasznából nem, vagy csak jelentős késedelemmel részesednek, hiszen ezeket az ügyleteket egy évvel előre kell megkötni. A kereskedők számára a piac likviditása a legnagyobb előny. Piaci beszerzésekkel, értékesítésekkel könnyen tudnak a portfóliójukban bekövetkező változásokhoz alkalmazkodni. Ugyanakkor az árak nagyobb volatilitása fokozottabb figyelmet, gyorsabb alkalmazkodóképességet is igényel. Úgy gondolom, hogy a Magyarországon bejegyzett kereskedők kellően felkészültek, más piacokon is kereskednek, így az egyes piacok eltérő árváltozásainak hatását is ki tudják használni.

A likviditás növekedésével és az intenzív megújuló erőműfejlesztéssel a hagyományos erőművek üzemeltetői kerültek hátrányos helyzetbe. Nagyarányú, időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés és kisebb igények időszakában gyakran előfordulnak negatív árak is, amikor a berendezéseiket leállítani nem kívánó termelők kénytelenek fizetni azért, hogy üzemben maradhassanak. Az alacsony szén-dioxid-kvóta árak az olcsó szenet, elsősorban lignitet felhasználó termelőket hozták előnybe a földgáztüzelésű erőművekkel szemben. Ennek következtében a legmodernebb, 60 százalékot megközelítő hatásfokú, közelmúltban üzembe helyezett föld gáztüzelésű erőművek alig működnek. A helyzet változására a közeljövőben nem lehet számítani, a gáztüzelésű egységek várható kihasználási óraszáma 1000-2000 h/év körül alakulhat, amely alig 10-20 százalék. Ez elégtelennek tűnik a működési, fenntartási költségek finanszírozásához. Ezzel szemben a Paksi Atomerőmű kihasználtsági mutatója rendszeresen 90 százalék körüli. Ebből adódóan a hagyományos erőművek kihasználásának csökkenése az erőművek időszakos, majd végleges leállításához vezethet, miközben az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés hiánya esetére ezen erőművek rendszerben tartására lenne szükség. Miután a tagállamok elkötelezettek a megújuló erőművek részarányának növelésére, az energiapiacokon további árcsökkenés várható, ugyanakkor a hagyományos erőművek egy részének várható leállítása bizonyosan növelni fogja az árak volatilitását. Kedvezőtlen időjárási körülmények (nagy villamosenergia-igény és alacsony megújuló villamosenergia-termelési lehetőségek) esetén több száz euró/ MWh-s árak is kialakulhatnak, ezért ennek a kockázati prémiumát előre beárazzák, így gátolva a megújulók részarányának növekedéséből adódó további árcsökkenést.

Baji Csaba Elnök-vezérigazgató – MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

A több beszállítóra, regionális forrásokra alapozó villamosenergiapiaccal szemben a földgázellátás



alapvetően egy szállítótól, hosszú távú szerződések alapján történik. A rövid távú kereskedelem tulajdonképpen az átmeneti többletek, hiányok kezelését szolgálja. A tervezett nagy távvezetékek beruházási döntését megelőzően is megjelenik a hosszú távú gázszállítási szerződések iránti igény. Szembetűnő, hogy a régióban a csökkenő gázigény, növekvő szabadpiaci gázkínálat mellett a gázárak alig csökkennek. Bízunk abban, hogy a folyamatban lévő infrastruktúra-fejlesztések megváltoztatják ezt a szemléletet, és kialakul egy likvid földgázpiac. Az Európai Parlament április 16-i szavazásán elutasította a forgalomban lévő szén-dioxid-kvóták egy részének átmeneti kivonását a piacról, ezzel újabb kvótaár-csökkenést okozva. A hatás a villamosenergia-árakban is érzékelhető, a kereskedők nem számítanak árnövekedésre. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kitűzött hosszabb távú célok megvalósításához, az ezt elősegítő technológiai fejlesztések megtérüléséhez azonban lényegesen nagyobb kvótaárakra lenne szükség. Fejlődési feltételek A likviditás és a stabilitás a megújuló erőművek további intenzív ütemű létesítése következtében várhatóan középtávon is fennmarad. Ugyanakkor, mint arra már utaltam, az ingadozó, Magyarországon különösen időjárásfüggő megújuló termelés hatására a volatilitás növekedése – tartósan negatív, illetve az átlagot lényegesen meghaladó árak kialakulása – is jellemző lesz. A likviditás alakulását leginkább az igénynövekedés, a gazdasági válságból való kilábalást követő beindulása, illetve a hagyományos erőművek végleges leállítása, elmaradó megújítása befolyásolhatja. Az ellátásbiztonság elvárható szintjének megőrzéséhez mielőbb meg kell találni azokat a megoldásokat, például különféle kapacitáspiacok bevezetését, amelyek stabilizálni tudják a hagyományos erőművi kapacitások szükséges szintjének fennmaradását. Mi is hozzájárulunk a piac stabilizálásához. A Nemzeti Energiastratégiával összhangban folytattuk a paksi üzemidőhosszabbítás előkészítését, ennek

eredményeként az Országos Atomenergia Hivatal decemberben kiadta a 2032 végéig érvényes üzemeltetési engedélyt az 1. blokkra. A hazai ellátásbiztonság garantálását, így a hosszú távú stabilitást, a jövő generációkat szolgálja a paksi bővítés előkészítése is, amelynek megvalósulása esetén szén-dioxidkibocsátástól mentesen tudjuk biztosítani a hazai villamosenergia-igény jelentős részét. Az MVM Csoport a piaci lehetőségeket kihasználva jó évet tudhat maga mögött. Az elfogadott beszámoló alapján a mérleg főösszege a 2012. évhez viszonyítva a 2013-as évre 925,5 mrd Ft-ról 1008,4 mrd Ft-ra, az értékesítés nettó árbevétele 646,5 mrd Ft-ról 767,8 mrd Ft-ra, a mérleg szerinti eredmény 37,5 mrd Ft-ról 63,6 mrd Ft-ra nőtt. Megoldások keresése A közeljövő legfontosabb feladatának a megújuló források külön piacának megszüntetését, a hagyományos erőművek számára is stabil, kiszámítható, fenntartható piaci környezet kialakítását tartom. Úgy tűnik, hogy ez csak az eddig preferált tiszta energiapiacok kapacitás-mechanizmusokkal történő kiegészítésével oldható meg. A megoldás keresése megkezdődött, de az EU-szabályozás késésben van, és amennyiben a közeljövőben nem születik minden érintett számára elfogadható javaslat, az egyes tagállamok eltérő megoldásokat fognak alkalmazni. Ez pedig hátráltatni fogja az egységes európai energiapiac kialakulását. A jelenleg működő hagyományos erőművek a kihasználás csökkenésével tovább maradhatnak üzemben, azonban megújításukra szükség van. Különösen ez a helyzet Magyarországon, ahol a hagyományos erőművek többsége még az 1970-es években létesült. Projektek új beruházásokra szép számmal vannak, de a jelenlegi európai árak mellett nehéz beruházási döntést hozni. Az ellátás liberalizált

27

körülmények között elképzelhető az erőművek megújítása nélkül is, azonban kellő hazai kapacitás hiányában kiszolgáltatottságunk – különösen a kevésbé likvid (megújuló energiatermelés hiányos) időszakokban – nőhet, amelyet célszerű lenne megelőzni. A lehetséges megoldást ez esetben is az előbb említett kapacitásmechanizmusok jelenthetik. Sürgető feladatnak tűnik az időnkénti megújuló energiatöbbletet termelő régiókból fogyasztói régiókba történő átvezetésének megoldása. A jelenlegi elégtelen vezetékkapacitások a teljes európai energiarendszerben nem szándékolt áramlási zavarokat idéznek elő, amelyek a probléma növekedésével előbb vagy utóbb bizonyos hálózati szakaszok túlterhelődésére és ebből adódóan üzemzavarokra is vezethetnek. Ezek megelőzésére a helyi kényszermegoldást a villamosenergiaáramlás bizonyos határokon történő korlátozása jelenti, ez azonban az alapvető problémát nem oldja meg, miközben jelentős költségnövekedést eredményezhet. Mielőbb konszenzusra kellene jutni az európai szén-dioxid-kereskedelmi rendszer jövőjéről is. A piaci szereplők számára a jelenlegi nagyon alacsony kvótaárak nagyon kedvezőek, de a jövőben várható intézkedésekkel kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja a beruházási döntéseket is. A tartósan alacsony, ugyanakkor bizonytalan árak a távlati célok (például a 2050-re kitűzött 90 százalékos kibocsátás-csökkenés) elérhetőségét is kockázatosabbá teszik. A szabályozás már jelenleg is lehetővé teszi a szabályozási (tartalék) piacok összekapcsolását. Érdemi előrelépésről azonban alig hallani. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy mi akadályozza az előrelépést, milyen kezdeményezésekre van szükség e piacok integrációjának megindulásához.

„A közeljövő legfontosabb feladatának a megújuló források külön piacának megszüntetését, a hagyományos erőművek számára is stabil, kiszámítható, fenntartható piaci környezet kialakítását tartom.”


28


Belátható távolságot!

E

gy ilyen komoly szakmai kiadványban azzal kezdeni egy publicisztikát, hogy az energetika területén az egyik legfontosabb tényező a hosszú távú kiszámíthatóság, olyan klisé, mint azt mondani, hogy a futballmeccseket gólra játsszák és a mérkőzés 90 percig tart. Sajnos ennek ellenére, ha arra a kérdésre kell választ adni, hogy mi határozza meg a magyar energiapiac jelenét és jövőjét, akkor nem lehet megkerülni a kiszámíthatóság kérdését. Ezzel persze a legtöbb iparág így van, alapvetően az emberi természetből fakad, hogy

kényelmes, stresszmentes, előrelátható jövőképünk legyen. Nyilván, ha választani lehet, akkor akár agronómus, akár bankár, akár mérnök valaki, szereti a tiszta, kockázatmentes helyzeteket. Talán éppen emiatt is „legyintenek” az energiaszektor panaszára a szabályozói oldal döntéshozói: a mi aggályaink a kiszámíthatóságot illetően nem tűnnek különbözőnek mindenki más igényeitől. Akkor miért pont a mi érveink esnének nagyobb súllyal latba? Amit az energiaszektor szakemberei tudnak, ám a kívülállóknak talán nem

feltétlenül egyértelmű, hogy ebben a szektorban a kiszámíthatóság nem egy-két évnyi előreláthatóságot jelent. Magyarországon az üzleti élet szereplőivel beszélve azt tapasztalom, hogy sokan már azzal is megelégednek, ha az adótörvények jövő évi főbb számait láthatják. Sajnos mi ennél sokkal problémásabbak vagyunk. Nyolctól huszonnyolc évig, sőt ezen időtávon túl is terjedhetnek egyes projektek időtávjai, ha a tervezéstől a megtérülésig mindent számba veszünk. Egy ilyen intervallumban ezernyi egyéb környezeti tényező is befolyásolja egy

Dr. Eric Depluet Vezérigazgató – E.ON Hungária Zrt. © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


29

„Rossz azt látni, hogy miközben technológiai oldalról egy érdekes lehetőségekkel és kihívásokkal teli évtized ez a mienk, itt Magyarországon a peremfeltételek némiképpen mások.” projekt sikerét, ezért amiben csak lehet, szeret tisztán látni az ember. Azon senki sem szeretne kockáztatni, hogy a beruházás megítélése, fogadtatása, tulajdoni viszonyai is megkérdőjeleződnek-e időközben. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kiszámíthatóság hiánya nem olyan módon hat az energiaszektor minden napjaira, hogy durcás kisgyerekként passzivitásba vonulunk. Valójában emiatt sokkal több olyan erőfeszítést kell tennünk, amelyek végül eredmény telenséget, hatékonyságromlást okoznak. Sokkal több az olyan kalkuláció, amely bár nagyon alaposan, nagyon körültekintően, a változékony feltételek kezelését célozva készül el, végül mégis íróasztalban marad. Sokkal több a meddő vita, a haszontalan meeting, a süket fülekre találó javaslat. Nő a frusztráció, az információhiány bizalomvesztést okoz akár házon belül a mi soraink között is. Rossz azt látni, hogy miközben technológiai oldalról egy érdekes lehetőségekkel és kihívásokkal teli évtized ez a mienk, itt Magyarországon a peremfeltételek némiképpen mások. Így háttérbe szorul az innováció, nehezebben tartunk lépést az energetika nemzetközi trendjeivel, lassabban gyűrűzik be a sok érdekes újdonság. Igazságtalanság lenne azonban azt állítani, hogy csak a szabályozói oldal miatt nőtt a bizonytalanság az iparágunk ban. A nyersanyagárak alakulása, illetve az általános gazdasági kilátásoknak a keresleti viszonyokra való kihatása is sokkal nyugtalanítóbb, mint akár tíz évvel ezelőtt. Ez egyben kényszerítő tényező, hogy további diverzifikációval, a hálózatok átjárhatóságának, a határ keresztező kapacitásoknak a növelésével tompítsunk a régiós egyenetlenségeken, és javítsunk Európában a kereskedelmi hatékonyságon. Az elmúlt évek felerősítették az energiafüggőséggel kapcsolatos félelmeket részint a nyersanyagárak, részint a geopolitikai bizonytalanságok miatt. További tényező egyfajta

egészséges irigység és a jelentkező versenyhátrány: ha az USA a palagáz révén óriáslépésekkel kerül mind közelebb a függetlenséghez, akkor Európa sem maradhat le. A mi kontinensünk ráadásul rendelkezik azzal az innovációs előnnyel, hogy – legalábbis a villamos energia terén – bármilyen környezeti körülményhez képesek vagyunk megújuló energiaforrást rendelni. Ezeknek a kapacitásoknak a kiépülése olyan ütemben történik, hogy lassan súlyuknál fogva a csúcsáram-termelésen túl a zsinóráramból is kivehetik részüket, közel állandó méretű és folyamatos, vagy legalábbis kiszámíthatóan alakuló kapacitásgörbét mutatva. Fontos azonban, hogy az Európai Unió szellemében az összetartásra is legyünk tekintettel: területi aránytalanságok nélkül történjenek ezek a kapacitásbővülések, átmenetileg sem veszélyeztetve kisebb országok energiapiacát. Noha elvben 2014-re integrált belső energiapiac kialakítását tűzték ki célul az EU döntéshozói, ennek határidőre történő megvalósítása számomra kétséges. Nem csupán a határidő betartása forog kockán, hanem az a korábban megkezdett folyamat is lendületét vesztheti, amely révén egy egyszerre költséghatékony és klímabarát energiapiac kialakítása volt a cél. Nem szabad megfeledkeznünk arról, milyen nagy eredmény, hogy ezt a két célt párhuzamosan tudnánk teljesíteni Európában: ez nem csupán mérnöki innovációk, hanem jelentős diplomáciai és politikai erőfeszítések és kompromisszumok eredményeként került belátható távolságra. Emlékezzünk, évtizedeken át úgy

merült fel ez a kérdés, hogy olcsó energiát akarunk-e, vagy tisztát? A klímabarát energiatermeléshez mindig meg kellett győzni az érintetteket, hogy a magasztos célokért jobban a zsebükbe kell nyúlni. Az idő előrehaladtával ez a kérdés már nem kell, hogy sarokba szorítsa a jövőért aggódókat. Most mégis úgy fest, mintha egyszerre akarnánk lemondani mindkettőről. Két fontos területen is elmaradás van a fejlesztések terén. Egyfelől olyan nemzetközi kereskedelmi platformokat kell kialakítani, amelyekben minden résztvevő fél megbízik. Ez egyáltalán nem olyan könnyű, mint ahogy hangzik, hiszen ezekben az években a változékonyságot, az árak esetleges kiszámíthatatlan alakulását ugyanúgy hozhatja a tőzsdék működése, mint amennyire hozzájárulni képes a verseny eredeti fogalmaink szerinti jótékony kiteljesedéséhez: a diverzifikációhoz, az eltérések kiegyenlítődéséhez, az árak csökkenéséhez. Másfelől technikai értelemben is biztosítani kell az átjárhatóságot és az integrációt. Ezen a területen, főleg Európai északi vidékein vannak még tennivalók. Sok a bizonytalanság, a hagyományos termelési eljárások megítélése néha ugyanúgy változik, mint a válltömések elfogadottsága a divatban. Egyszer felmagasztaljuk, vagy csupán apróbb változtatásokkal vállalhatónak gondoljuk, máskor viszont csak a teljes szakítást tartjuk egyedül elfogadhatónak. Ez kihat arra is, hogy a megújulók milyen megtérülési mutatókkal üzemelnek, és mennyire gyorsan növekedhet részesedésük a tortából.

„Az elmúlt évek felerősítették az energiafüggőség gel kapcsolatos félelmeket részint a nyersanyag árak, részint a geopolitikai bizonytalanságok miatt. További tényező egyfajta egészséges irigység és a jelentkező versenyhátrány: ha az USA a palagáz révén óriáslépésekkel kerül mind közelebb a függetlenséghez, akkor Európa sem maradhat le.”


30


Ígéretes lehetőségek előtt Hatékony termelési eljárások Az energiapiacok liberalizációja alapvetően pozitív folyamat. Az európai régióban, ahol az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre és nettó import őrök vagyunk, különösen fontos, hogy hatékony piacok révén minden fogyasztó a lehető legjobb áron juthasson az adott energiahordozókhoz. Meggyőződésem, hogy egy ország vagy nagyobb régió versenyképességét nem államilag támogatott árszintű energiahordozókon keresztül kell megteremteni (bár ez számos nyugat-európai országban és jelenleg az Egyesült Államokban is fontos kérdés), hanem olyan hatékony termelési megoldások (modern technológiák, szigetelések, stb.) elterjesztésén keresztül, amelyek az egyébként versenyképes áron elérhető energiahordozókból a lehető legkevesebbet használják fel az adott termék előállításához. A MOL New Downstream Programja is ezt célozza meg, ezzel is példát mutatva, hogy a hatékony termelési eljárásokkal verseny képesek tudunk lenni az egyre élesebb piaci versenykörülmények között.

Molnár József Vezérigazgató – MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Természetesen az ár mellett kiemelt fontosságú az ellátásbiztonság is. Ennek előfeltétele egyrészt a megfelelően kiépített és karbantartott szállítói és elosztói hálózat, másrészt a kereskedel mi és stratégiai tárolás. Ezek egy adott ország ellátásbiztonságát nagymértékben segítik, és mivel a piac minden szereplője élvezi előnyeit, ezért költségeit a piac összes fogyasztójának valamilyen transzparens elosztási rendszer alapján viselnie kell. Az országos szintű infra strukturális megoldások mellett kiemelt fontosságú a megfelelő mértékű összeköttetés a szomszédos piacokkal és a lehetséges forráslehetőségekkel. Hosszú távon az egységes európai energiapiacok, és többek között ezáltal a növekvő forrásdiverzifikáció a legfontosabb elemei az európai és a hazai ellátásbiztonságnak. A MOL mind a kőolaj-infrastruktúra jelenleg is folyó fejlesztésével, mind az FGSZen keresztül a Magyarországot a szomszédos országokkal összekötő



gázvezetékrendszerrel, valamint a biztonsági földgáztároló kiépítésével jelentős összegeket fektetett be a régió energiabiztonságának fejlesztésébe és a piacok minél tökéletesebb működésének elősegítésében. Fontos azonban, hogy a piaci szabályozók ne torzítsák drasztikusan a piaci viszonyokat. Erre negatív példát láthatunk az európai villamosenergiapiac esetében, ahol egy mesterséges beavatkozás, a megújuló villamosenergiatermelő erőművek kiemelt támogatása miatt olyan piactorzítás történik, amely közép- és hosszú távon komoly kihívásokat jelenthet az iparágnak. Jelenleg ugyanis a nemzeti költségvetések számára jelentős kiadásokat jelentő „zöld erőművek” kiszorítják a földgáz alapú erőműveket, amelyek számára egyre nagyobb mérték ben kérdéses, hogy milyen üzleti modell alapján tudnak hosszú távon is nyereségesen működni, és közben biztosítani a piac számára a megfelelő stabilitást jelentő rugalmas kapacitást. Délkelet-Ázsia diktál Az energiapiac számos szegmensből áll, és ezek a szegmensek különbözőképpen viselkednek. Az olaj- és gázpiacok globális piacok, ezért ezeken a piacokon az északamerikai nem-konvencionális szénhidrogén-termelés eredményei már most jelentős és egyre növekvő hatással bírnak. Meglepő módon a világpiaci hatás erősségét nem gazdasági, hanem amerikai politikai döntések fogják a legerősebben befolyásolni. Egyrészt a több évtizede fennálló kőolajexport-korlátozások feloldása, másrészt az exportterminálok kiépítésének engedélyezése, harmad részt a kereskedelmi hatékonyságot nagymértékben növelő Szabad Keres kedelmi Egyezmények (Free Trade Agreement) mind nagymértékben befolyásolni fogják, hogy mekkora lesz az újonnan megjelenő észak-amerikai szénhidrogének mennyisége, illetve hatása a világpiacra. Emellett számos új és régebbi területen mélyítettek sikeres kutatófúrásokat a világ nagy olajvállalatai. A kőolaj esetében ezek közül a legígéretesebb Irak, amely nek északi régiójában a MOL is sikeres kutatási tevékenységgel van jelen. A földgáz esetében a hagyományos termelő régiók mellett Afrika és Ausztrália

is óriási kiaknázatlan készletekkel rendelkezik. Régiónk az új gázforrásokhoz közvetlenül egy adriai LNG-terminálon keresztül tudna hozzáférni, bár megfelelő összeköttetés esetén a kedvező hatás a nyugat-európai piacok LNG-termináljaiból is „importálható” lehet áttételesen. Mindkét energiahordozó esetében a keresletnövekedés központja az a Dél kelet-Ázsia, amely a Közel-Kelettel együtt a finomítási szegmens bővülé sének motorja, míg az Egyesült Államok ban a specifikus helyzetből kialakuló diszkontokat kihasználva egy újabb iparosítási hullám indult el. Ez komoly kihívást jelent Európa, a régió és ezen belül a MOL finomítóinak is, mivel az erősödő globális versenyben egy csökkenő regionális piaci „hátországgal” kell helyt állnunk. Mivel a termékpiacok egyre inkább globalizálódnak, és egyre likvidebb az átjárás ezen piacok között, ezért fel kell készülnünk rá, hogy eredményességünkre akár távoli régiók eseményei is komoly hatással lehetnek. Erre mutatott példát a tavalyi év, amikor az amerikai kontinens finomítóinak problémái (hurrikánok és nem várt leállások) pozitívan befolyásolták az európai finomítók profitabilitását is. Világos számunkra, hogy az egyre élesebb versenyben csak a gyors reagálási képesség, a kiemelkedő működési hatékonyság, illetve az érték lánc mentén a maximális értékteremtés révén tudunk hosszú távon is sikeresek lenni. Ezért indítottuk el a MOL-ban a Glocal programot, amely során tovább fejleszthetjük a vállalat kulcsképességeit. A fentiekkel szemben a villamosenergiapiac egy sokkal regionálisabb piac, ahol Magyarország a likvid nyugat-európai és a fragmentált délkelet-európai piacok között egyfajta hídszerepet tölt be. Ez megmutatkozik a hazai áramtőzsde nemzetközi fórumokon is számos alkalommal idézett elindulásában és fejlődésében, amely kiemelt fontosságú azért is, mert a megújuló energiák térnyerése várhatóan jelentősen növelni fogja a villamosenergia-piac volatilitását. A piacok hullámzásának a csökkentésé ben a megfelelő háttérkapacitások mellett kiemelkedő szerepe van a likvid és transzparens piacok zavartalan működésének is. Zavartalan transzparencia kell Alapvető fontosságú, hogy az energia piacok versenyképesen és megfelelő

31

megbízhatósággal tudják kiszolgálni az ipari, közösségi és lakossági fogyasztókat. Ennek előfeltétele a megfelelő szabályo zás. Biztosítani szükséges, hogy minden piac és ország a legolcsóbb molekulákhoz juthasson hozzá, és ezzel ne maradjon le a globális versenyben a szerencsésebb, nyersanyagokban gazdag régiók/országok mögött. Nem szabad azonban abba a hibába esni, hogy jövedelemátcsoportosítás révén egyes kedvezményezettek számára nem transzparens módon és céllal alacsonyabb árú energiahordozókat biztosítsunk, és ezzel torzítsuk a társadalom és a gazdaság energiahatékonysági törekvéseit. Fontos, hogy a szociális szempontokat a szociális ellátórendszeren, és ne az energiaellátó rendszeren keresztül jelenítsük meg (bár erre számos európai és Európán kívüli országban is látunk kísérleteket). Kiemelt fontosságú, hogy az infrastruk túra az európai szabályokban előírtaknak megfelelően szabad hozzáférésű és megfelelő kiépítettségű legyen (például a gáz határkeresztező kapacitások kétirányú fizikai használatának lehetősége), az egyes államok ne korlátozzák az energiahordozók szabad áramlását és ne engedjenek az ezekre ösztönző „szirénhangoknak”. A kutatás-termelés területén az európai országoknak fel kell ismerniük, hogy globális verseny részesei a tőke, és különösen a szakértői erőforrásokért. Sajnos mivel a legjobb tudásunk szerint a régióban még fellelhető készletek jóval kisebb méretűek, mint a világ számos más területén, ezért a régiónak az ebből eredő versenyhátrányát a minél előnyösebb infrastruktúra-hozzáférés mellett a kedvező és stabil adó- és szabályozási rendszer kialakításával kell kompenzálnia. Ennek során egy olyan elvonási rendszert kell kialakítani, amely az összes szereplő számára megfelelő hátteret biztosít az akár tíz éven túli meg térülésű beruházások elkezdéséhez is. A finomított termékek esetében az egyre erősebb globális és regionális versenyben az egyes országoknak és az Európai Uniónak is kiemelt felelőssége, hogy biztosítsa a piacon megjelenő „külső” forrásból származó termékek Unión belüli versenyzőkkel azonos adózási és szabályo zási feltételeit, illetve hogy az adózási szabályok ne okozzanak fenntarthatatlan torzulásokat a termékszerkezetben.


32


Piacnyitás teljes gázzal Piaci alapú gázforrásokra várva Az Európai Bizottság célja az egységes európai villamosenergia-piac megvaló sítása 2014 végére. Az egységes energiapiac bevezetésének egyik jelentősebb lépése volt a cseh, szlovák és magyar piacok 2012. szeptember 11-i összekapcsolása. A villamosenergiapiac likviditása a határkeresztező kapacitások kihasználtságától függ. A magyar-szlovák határkeresztező vezeték gyakran telített, ekkor nem érhető el az alacsonyabb áru import villamos energia. A piac-összekapcsolás elősegíti az export-import lehetőségek

könnyebb kihasználását, amelynek köszönhetően hatékonyabbá vált a kereskedés és a portfólió-optimalizálás. Az aukció során az energiaallokáció és a határkeresztező kapacitási jogok egy közös kereskedelmi folyamatban zajlanak. A rendszer minden inputot (ajánlatok és kapacitás adatok) együttesen vesz figyelembe, amely segíti az optimális allokációt. A kereskedők és szolgáltatók szemszö géből nem felétlenül a piacnyitás, hanem az elérhető mennyiség határozza meg az árakat. A német 2014-es tőzsdei forward árak esése 2013-ban

Csiba Péter Általános vezérigazgató – GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

Magyarországon is áresést okozott, és úgy gondoljuk, hogy tovább szűkül az EEX és HUPX forward villamosenergiaárak közötti különbség. A magyar árakat a balkáni árak is jelentősen befolyásolják. Azt tapasztaljuk, hogy egy-egy extrém meleg vagy hideg időszak jelentős áremelkedést tud okozni Magyarországon is, míg esős vagy normál időjárási körülmények között inkább az északi és nyugati piaci árakkal konvergálnak a magyar árak. A gázpiac megnyitásával kapcsolatban megállapítható, hogy jelentősebb változás nem következett be az elmúlt időszakban, és 2015-ig nem is feltéte lezhető a hatályos hosszú távú orosz gázvásárlási szerződés következtében. Itt kell megemlítenünk a 2013. január 1-jétől működő szervezett földgázpiacot (ún. gáztőzsde), a CEEGEX-et, amelynek alapító tagjai az MVM Partner és GDF SUEZ voltak. A nyitás óta még nem volt érdemi kereskedés, változás a 2015 utáni új gázpiaci modell, illetve a hosszú távú szerződés újratárgyalásának függvényében várható. Ez utóbbi feltevés természetesen abban az esetben realizálódik, ha valós piaci alapú gázforrások válnak elérhetővé. Végül két fontos változást kell megemlí teni, amelyek jelentős hatást fognak gyakorolni az energiapiacokra. Az első a cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás kiterjesztése új országokra, mint például Románia és Lengyelország. A második az új, 2015-től életbe lépő gázpiaci modell, valamint a Gazprommal kötött szerződés 2015-ös lejárata és újratár gyalása. Ez utóbbival kapcsolatban megállapítható, hogy a hosszú távú gázszerződés lejárta után elméletben már nem lenne szükség hasonló idő távú szerződésre, de a magyar piac jelenleg nem tekinthető felkészültnek egy – még a részleteiben nem kidolgozott – nagykereskedelmi versenypiaci modell bevezetésére. Ezért megfelelőbb lenne ezt egy átmeneti időszakot követően bevezetni. Az átmeneti időszakra vonatkozó szerződésben foglalt mennyiség mértékét a fogyasztás és a piaci viszonyokkal kapcsolatos várakozások befolyásolhatják. Az importigény várhatóan hosszú távon sem emelkedik jelentősen 10 milliárd m3/év fölé,



amelyből a jelenleg egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági fogyasztás nagyjából 3 milliárd m3/év-re tehető. Ennek megfelelően egy a lakossági fogyasztókra dedikált szerződés hozzávetőlegesen 3 milliárd m3/év mennyiségben lehetne indokolt. A 2018-as év után a magyar piac már feltehetően alkalmas lesz a nagykeres kedelmi versenypiaci modell teljes körű bevezetésére, és a lakossági ellátás biztonság érdekében elegendő lenne egy nagyjából 1 milliárd m3/év mennyi ségre szóló, Magyarországra dedikált hosszú távú szerződés. Természetesen az sem mellékes, hogy a szerződést ki köti meg. Érdemes megjegyezni, hogy a nagy európai piaci szereplők teljes európai portfólióban gondolkodnak, optimalizálnak, nagy mennyiségekre kötnek szerződést, és egyre ritkább a jelenlegihez hasonló „országra dedikált” szerződés a fenti vállalatok esetén. A 2015 utáni modell kialakításában nem utolsó szempont, hogy a 2015/2016-os gázévtől várhatóan implementálják az egységes európai gázpiac kialakítását célzó EU-s szabályokat, amelyek többek között a határkeresztező kapacitások egységes, piaci alapú (aukciós) értékesítését írják elő, ami az egész nagykereskedelmi piac átalakulásához vezethet Magyarországon. Nyugati határkeresztező kapacitások 2013-ban elmondhatjuk, hogy a magyar villamosenergia-piac likvidnek tekinthető. A cseh, szlovák és magyar másnapi villamosenergia-piacok összekapcsolása elősegítette az adott országok között a rendelkezésre álló napi határkeresztező kapacitások hatékonyabb használatát, és bizonyos mértékig könnyebb hozzá jutást eredményezett a regionálisan olcsóbb villamos energiához. A likviditás növelése érdekében azonban a határkeresztező kapacitások fejlesztése lenne szükséges, hogy ne alakuljon ki szaturáció és elérhetővé váljon a szükséges mennyiségű és alacsonyabb árú villamos energia. Ezzel szemben a magyar földgázpiacon azt tapasztaljuk, hogy a válságot megelőzően csak minimális a likviditás, és a gázkereskedők beszerzéseik jelentős részét hosszú távú szerződéssekkel fedezik. A Gazprommal kötött hosszú távú szerződés lejárta után is csak akkor lesz nagyobb likviditás, ha a spotgázhoz való hozzáférés a nyugati

33

„A gázpiac megnyitásával kapcsolatban megállapítható, hogy jelentősebb változás nem következett be az elmúlt időszakban, és 2015-ig nem is feltételezhető a hatályos hosszú távú orosz gázvásárlási szerződés következtében.” határkeresztező kapacitásokon piaci alapú lesz, és a kapacitást nem foglalja le előre egy-két domináns szereplő. Szintén fontos a határkeresztező kapacitások bővítése (magyar-szlovák irányban) és a lehetőség, hogy hozzá lehessen jutni a piaci szereplőknek a jelenleg olcsóbb, spot-árazású gázhoz. Sokat hallunk arról, hogy Magyarország egyik kiemelt célja, hogy regionális gázelosztó központtá (hub) váljon. Ehhez azonban likvid tőzsde, transzparencia, kiszámíthatóság, gázvezetékek, nemzetközi együttmű ködés szükséges. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a régióban nem vagyunk egyedül ezzel a törekvéssel, elég, ha a nálunk kicsit fejlettebb és likvid gázpiaccal rendelkező Ausztriára és a Central European Gas Hub-ra (CEGH) gondolunk. Kedvezőtlen piaci körülmények A jelenlegi piaci körülmények nem kedveznek a hazai erőműparknak. A nagyobb gáztüzelésű erőművek a jelenlegi körülmények között csak a fűtési szezonban üzemelnek, amikor amúgy is ellátási kötelezettségük van, így nyáron egyáltalán nem termelnek. A gázmotorok esetében az üzemeltetők keresik annak a lehetőségét, hogy a működéssel legalább a változó költségeket kitermelhessék: figyelik a villamosenergia-árakat, és amikor az eléri azt a szintet, amellyel már legalább nullszaldós lehet a termelés, akkor indítják a berendezéseket. A reguláció nem kedvez a fejlesztéseknek és korszerűsítéseknek, éppen ezért az energiacégek jelenleg nem terveznek beruházásokat Magyarországon. Tény, hogy a magyarországi beépített kapacitás mennyisége elegendő a nyári csúcsfogyasztáshoz (9000 MW beépített kapacitás, nyári csúcsfogyasztás 6000-6600 MW), és csökkenő fogyasztási tendenciával számolva rövid távon nem lesz ellátásprobléma. Azonban hosszú távon kérdések merülnek fel, mivel a válság után keresletnövekedéssel lehet

számolni, amelyet egy karbantartás és fejlesztések hiányában elöregedett géppark és hálózati rendszer nem, vagy csak kevésbé hatékonyan lesz képes kielégíteni. Ráadásul az aktuálisan alacsony szén-dioxid-árak kifejezetten kedveznek a széntüzelésű erőműveknek. Ez a tény nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem azért is, mert ezek az olcsó villamos energiát termelő erőművek további versenyhátrányba szorítják az amúgy is nehézkesen működő, de környezeti és rugalmassági szempontból sokkal előnyösebb gáztüzelésű erőműveket. Véleményünk szerint Magyarország ellátásbiztonságát és az energiapiac fejlődését a következő tényezők segíthetik elő. Flexibilis termelő kapacitások elismerése (Capacity Remuneration Mechanisms), amely támogatási rendszer hozzásegítheti a jelenleg alacsonyan kihasznált erőműveket ahhoz, hogy szükség esetén megfelelően el tudjanak indulni és kiegyenlítő energiával tudják ellátni a piacot. Továbbá, a már említett likvid gázforrásokhoz való hozzáférés a piac valamennyi szereplője számára, valamint a villamos energia határkeresztező kapacitások jelentős bővítése. Végül, de nem utolsó sorban hangsúlyt kellene fordítani az energiahatékonysági fejlesztésekre is. 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az Európai Unió primer energiafogyasztását, ennek elérése azonban nem halad megfelelő ütemben. Többek között jelentős hiány tapasztalható a megújuló energiatermelési beruházások és a hatékonyságjavítás területén. Sajnos a rezsicsökkentés egyik távlati hatása is az, hogy a lakosság kevésbé lesz érdekelt az energiahatékonysági beruházásokban, így elmaradhat a nyílászárók cseréje, a falak hőszigetelése és a fűtési rendszer korszerűsítése, továbbá kevesebben szereltetnek a házuk tetejére napkollektort és napelemet.


34


Várakozó álláspontok

A

gázpiaci liberalizáció a FŐGÁZ tekintetében 2007től kezdődően datálható, hisz ebben az évben léptettük ügyfeleink egy részét szabadpiaci ellátás kereti közé. Ekkor a nagy kapacitáslekötéssel rendelkező fogyasztók még választhattak a szabadpiac és a közüzemi szolgáltatás között. Ebben az időszakban még sok esetben optimalizálási kérdés volt, hogy a szabad, avagy akkor még közüzemi piacon látjuk el a fogyasztókat. A következő évektől kezdődően az árszabályozás egyre többször befolyásolta a szabadpiac működését is, mivel akkor még a fogyasztók közüzemi árhoz kötött árazást igényeltek. Egy szabályozási árbefagyasztás következtében a kereskedők hirtelen jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni a szabadpiacon, és a korábbi évek sikeres és eredményes működése után elkezdődött egy kockázatokkal teli időszak. A számottevő kereskedelmi tapasztalattal még nem rendelkező vagy a magyar szabályozást nem ismerő kereskedők tulajdonképpen ekkor találkoztak először igen komoly szabályozási kockázatokkal. A gazdasági világválság hatására 2009-2010-ben a forint és az olaj tőzsdei ára is erőteljes ingadozáson esett át, amely még inkább megnövelte a kockázatokat. Ekkortól kezdtek igazán komoly szerepet játszani a fedezeti ügyletek, illetve azok a megoldások, amelyek a fejlett nyugati energiapiacokon már beváltak.

Koncz László Vezérigazgató – FŐGÁZ Zrt.

A 2010-es év az új árszabályozás indulásával is fontos mérföldkőnek számított. A 2009-es költségfelülvizsgálat során elfogadott elveket, és például az egyetemes szolgáltatási árfolyamkezelést, csak rövid ideig lehetett alkalmazni, mivel a kormányváltást követően bejelentették a földgáz árának hatósági befagyasztását, amely gyökeres változás elé állította a piacot. Nem feltétlenül a szabadpiachoz kötődik, azonban a piac működésére igen jelentős befolyást gyakorolt a



35

„Magyarország földgázelosztói is elérték már azt a határt, ahol hatékonyságnöveléssel nem képesek ellensúlyozni az árszabályozási beavatkozások hatásait.” drasztikusan, közel 30 százalékkal csökkenő magyarországi gázfogyasztás is. A korábban megvalósult erőltetett hálózatfejlesztés, amely keretében kiépítettük a szolgáltatás lehetőségét szinte mindenhol az országban, azt eredményezte, hogy a csökkenő fogyasztás miatt fajlagosan emelkednie kellene az árban elismert infrastruktúraköltségeknek. Ez a folyamat szintén árfelhajtó tényezőt jelent, hisz a kiépített gázhálózatot a kihasználás csökkenése mellett is működtetnünk kell. A szabadpiac következő nagy változása szintén a gazdasági válsághoz kapcsolódik. Európa szerte hatalmas gázfeleslegek keletkeztek, így alapvetően megváltozott a helyzet a korábban egyértelműen csak keleti beszállításra fókuszáló kereskedelemben. Egyik pillanatról a másikra jelentős teret nyert a nyugati spot-piaci forrásokhoz való hozzáférés, amely komoly változásokat jelentett a kereskedők számára. Azok kerültek ekkor kedvezőbb helyzetbe, akik ezeket a kapacitásokat le tudták kötni. A tradicionális (inkumbens) szolgáltatók, akik akkor hosszú távú gázkereskedelmi szerződésekkel rendelkeztek, hirtelen jelentős piaci hátrányba kerültek, hiszen számukra kötelezettséget jelentett az adott mennyiségek átvétele. Az újonnan belépő kereskedőket viszont nem terhelte ilyen jellegű kötöttség. A szabadpiacon jelenleg is rendkívül erős a verseny, hiszen a 10-12 aktív engedélyes kereskedő mellett az egyre tudatosabb és felkészültebb ügyfelek és a közvetítők is nyomást gyakorolnak a kereskedőkre. A következő fordulópont a tavalyi évben következett be, amikor egy jelentős piaci szereplő, az MVM belépett a gázpiacra. Hirtelen nagy mennyiségű alacsony beszerzési árú forrás jelent meg aukciós formában a piacon, olyan árat meghatározva, amelyhez az ügyfelek igazodni kezdtek. A jövő nagy kérdése is egyben, hogy az MVM és az E.ON gázipari üzletág akvizíciója mennyiben fogja befolyásolni a piac működését. A hazai gázpiac mára

elért egy igen komplex szerkezetet, ahol nagyszámú kereskedő egyre magasabb elvárásokkal rendelkező és öntudatosabb ügyfelekért versenyez. Szabályozási oldalról a válságadó bevezetése gyakorolt nyomást az egész energiapiacra, hisz a forgalomarányos adó jelentős terhet rótt a kereskedelmi árrésre, később a helyi iparűzési adó újfajta számítása nehezítette a többlépcsős kereskedelem működését. Szintén a piacot meghatározó esemény volt az egyetemes szolgáltatásban a 10 százalékos gázárcsökkentés. Az egyetemes szolgáltatás évek óta veszteséget termel, és hatalmas kockázatokat kell kezelnie. A szabályozás azonban nem ismeri el a megemelkedett költségeket, a kintlévőségek drasztikus növekedésének, az ügyfélszolgálattal kapcsolatos egyre növekvő igények költségét, a dollárforint árfolyam-különbözetet pedig áthárítja az egyetemes szolgáltatókra. Úgy gondolom, Magyarország földgázelosztói is elérték már azt a határt, ahol hatékonyságnöveléssel nem képesek ellensúlyozni az árszabályozási beavatkozások hatásait. A FŐGÁZ számára a jövő tekintetében a legnagyobb kihívás a 2015 utáni időszakra való felkészülés, amikor is megszűnnek a hosszú távú szerződések, megépül az interkonnektor, és életbe lép az új gázpiaci modell. Az akkori árhelyzetet jelentősen befolyásolja majd a gázfelhasználás alakulása, a tőzsdei és hosszú távú szerződéses árak egymáshoz viszonyított aránya, és természetesen az, hogy milyen szabályozási környezetben kell versenyeznünk. A jelen gazdasági környezetben az innovatív szemléleté a jövő, így a FŐGÁZ sem kizárólag kereskedői és elosztói tevékenységet végez. Az új tevékenységek ugyan nem kompenzálják az árszabályozás okozta kiesést, mégis dinamikát adnak a társaságnak. Az elmúlt két évben három új üzletágat indítottunk el.

• A környezetvédelmi szempontok a közlekedésben is egyre inkább előtérbe kerülnek. A földgázalapú közlekedés (CNG) hazai elterjesztése érdekében építettük meg Budapest első CNG-kútját, amelyet a magas keresletre való tekintettel 2013-ban egy második fog követni. Büszkék vagyunk rá, hogy az általunk megtett első lépések egyre több gazdasági szereplő és magánszemély számára nyitnak meg új perspektívát autóik átalakításában, illetve beszerzése során. • 2012-ben indított épületenergetikai üzletágunk célkitűzése, hogy az elöregedett, kis hatásfokkal működő gázkazánnal rendelkező társasházak számára kínáljunk korszerűsítésre megoldásokat. Első körben 10 társasház esetében valósult meg a megtakarításon alapuló beruházásunk. • A csatlakozó vezetékeken végzett rekonstrukciós tevékenység visszatérő szolgáltatásunk, amelynek során vállaljuk a társasházak gázvezetékének állapotvizsgálatát és a javítási munkálatok gyors és szakszerű lebonyolítását versenyképes áron. Ezzel ügyfeleink elégedettségét szeretnénk növelni, és a tudatos fogyasztói magatartás formálásával szeretnénk felhívni a figyelmet a karbantartás fontosságára. Végezetül a jövő nagy kérdése, amely a FŐGÁZ-t is nagyban érinti, hogy a szabályozás milyen szerepet szán az egyetemes szolgáltatásnak az elkövetkező időszakban. Amennyiben az a jelen formában működik tovább, úgy a fő kérdés az, hogy miként lehet ekkora mennyiségű gázt hosszú távon olyan áron beszerezni, amely a szabályozási célnak megfelel, és ennek milyen értékesítési csatornát tudnak kiépíteni. Amennyiben az egyetemes szolgáltatási szegmens rászorultsági alapra korlátozódik, az már egy egészen más helyzetet teremt, hiszen a védett fogyasztói kör nagyságától függően megindulhat egy verseny a tömeges fogyasztói szegmensben is.


36


Ambiciózus fejlődés a HUPX-en

K

imagasló eredményekkel zárta a 2012-es évet a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt., amely továbbra is aktív, vezető szerepet játszik a magyarországi villamosenergiapiaci kereskedelem fejlesztésében és az EU-ba történő integrálásában. A tőzsdei tranzakciók mennyiségének impozáns emelkedése egyértelműen reflektál arra, hogy a HUPX által üzemeltetett áramtőzsdei platform mára nemzetközi környezetben is megkerülhetetlenné vált. Az áramtőzsdén véghezvitt fejlesztésekből ráadásul Magyarország is profitált: a HUPX révén egyértelműen emelkedett a villamosenergia-kereskedés hatékonysága az elmúlt években. A HUPX különböző szegmensein kereskedett villamos energia mennyisége 2012-ben megközelítette a 14 TWh-át. Összehasonlításképp ez a mennyiség a bruttó hazai villamosenergia-fogyasztás majd egyharmadának felelt meg, miközben a HUPX 2011-es évi eredményének ez közel háromszorosa. E teljesítményhez jelentős mértékben hozzájárult a csehszlovák-magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása, a taglétszám folyamatos gyarapodása, a piackonform fejlesztések, valamint a HUPX reputációjának emelkedése. Külön kiemelendő, hogy a hosszú távú fizikai kereskedésű piac eredménye – a 2011-es bevezetést követően – tavaly már elérte a másnapi piac kereskedett mennyiségének a szintjét. A HUPX tagok létszáma 2013 elejére 49-re emelkedett, amellyel párhuzamosan a magyar áramtőzsde is tovább tudott integrálódni az európai villamosenergiakereskedelembe. A jelentősebb magyar, valamint nemzetközi és régiós kereskedő cégek mellett, egyre több nyugat-európai befektetési bank, balkáni társaság, valamint hazai nagyfogyasztó szerez HUPX tagságot. Az eredmények igazolják a MAVIR ZRt. döntését, amellyel életre hívta a HUPX Zrt.-t.

Dr. Balázs László Vezérigazgató – HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb fejlesztési eredménye a cseh-szlovákmagyar szervezett villamosenergia-piac



„másnapi” kereskedési rendszerének összekapcsolása, amelyben aktív szerep hárult a projekt menedzsmentjéért felelős HUPX-re. A piac-integráció 2012. szeptember 11-i éles indulását követően emelkedett az árkorreláció a HUPX más napi piaca és a releváns nyugat-európai és régiós szervezett villamosenergiapiacok között. Az összekapcsolás által létrejött nagyobb piac a HUPX másnapi árainak alacsonyabb volatilitását is eredményezte. A HUPX árak stabilabbá váltak, miközben csökkent a keresleti piaci jelleg a hazai börzén. A piac-össze kapcsolás mindezen túl bizalom erőstő hatást is gyakorolt a piaci szereplők számára. A cseh-szlovák-magyar másnapi piacösszekapcsolás implicit aukcióra épül. A kereskedési lehetőségek hatékonyságá nak növekedését biztosítja, hogy az érintett határokon a kalkulációs algoritmus egyidejűleg veszi figyelembe az energia áramlást és az elérhető határkeresztező kapacitást. Nincs szükség külön, azaz explicit kapacitásaukcióra az érintett határ metszékeken. Ennek előnye, hogy a piaci likviditás növelése mellett az ellátásbizton ság is javul. A piac-összekapcsolás – számos pozitív hatása mellett – nélkülöz hetetlen lépést jelent az Egységes Európai Villamosenergia-piac 2014 év végéig tervezett megvalósítása szempontjából is. A trilaterális piac-összekapcsolás eredményeit más, környező országok is elismerték, Románia és Lengyelország is komoly szándékot mutat a csatlakozásra. A bővítést koordináló munkacsoportok már létrejöttek, jelenleg is folynak a nemzetközi egyeztetések a megvalósíthatóság lehetőségeiről. Az érintett 5 ország között létrejövő közös másnapi villamosenergia-piac tovább növelheti majd a versenyt, amelynek a fogyasztók lehetnek a legfőbb nyertesei. A HUPX stratégiai célkitűzései között kiemelt helyet foglal el a kereskedési spektrum szélesítése, a kereskedési platform és azok termékeinek fejlesztése folyamatos. Ezek a beruházások válságos időkben sem képezik kiadáscsökkentés tárgyát, hiszen a fejlesztések biztosítanak alapot a jövőbeni jövedelmezőséghez és eredményességhez. Ezt alapul véve a HUPX 2013 első félévében újabb határidős termékek bevezetésével tervez: a havi, negyedéves és éves termékek mellett a fizikai leszállítású heti termékkel bővülhet a kereskedési platform. A HUPX

ezzel nemcsak az európai sztenderdekhez és a piaci szereplők igényeihez alkalmazkodik, de ahhoz a trendhez is, miszerint Európa szerte felértékelődnek a rövidebb lejáratú határidős termékek. A háttérben alapvetően a recessziós gazdasági környezet és a bizalmi indexek mérsékelt szintje áll. A határidős piacon közel 7,4 TWh villamos energia-mennyiséget kereskedtek a HUPX tagok 2012-ben. Az aktivitás a tavalyi év végén növekedett leginkább. A további fejlődést nemcsak a heti termékek, hanem a növekvő likviditás, valamint a nyitott pozíciók számának folyamatos emelkedése is eredményezi. A gyorsan változó gazdasági környezetben felértékelődik az áramtőzsdei tevékenység, amelynek fejlődését azonban szerte Európában befolyásolja a szabályozás, amely kihat a HUPX teljesítményére is. A dél-európai országok több éve húzódó recessziója az európai energiapiac kilátásait is erősen korlátozza. Ezzel együtt felfelé mutató kockázatok is jelentkeznek: ide sorolható egyebek közt a németországi megújuló energiaforrások támogatásának újragondolása és a szabályozói környezet tervezett szigorítása is. A termékkör említett bővítése egyben eszköze a HUPX komplex energiatőzsde kialakítására irányuló üzletpolitikájának is. A kitűzött fejlesztések egyrészt az új villamosenergia-termékek, másrészt újabb termékcsoportok bevezetésének irányába mutatnak. A stratégiának fontos eleme a HUPX leányvállalata, a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. (CEEGEX) 2013. január 2-i létrehozása. A gázbörze a HUPX piacaihoz hasonlóan teljes mértékben elektronikus, klíring alapú szervezett piac, amely magyarországi fizikai szállítású földgázügyletek kereskedését biztosítja. Jelenleg másnapi és hosszú távú termékek érhetőek el, kiegészítve OTC ügyletekkel. A platformra a nagyobb hazai szereplők már bejelentkeztek kereskedési lehetőségük bővítésére, de folyamatos érdeklődés tapasztalható külföldről is. A külföldi szereplők CEEGEX-en történő megjelenését idén már támogathatja a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély jogi lehetőségének megteremtése is. A CEEGEX tehát képes lehet egy likvid, regionális jelentőségű gázpiac létrehozására, amellyel támogatja a hazai ellátási versenyt és

37

nem mellékesen bővíti a piaci szereplők kockázatkezelési lehetőségeit. Ennek érdekében a CEEGEX aktív szerepet kíván vállalni a nemzetközi integrációs törekvésekben. A társaság szerepe már jelenleg is kiemelkedő, a HUPX-hez hasonlóan naponta nyújt transzparens referenciaárat a piaci szereplőknek és egyéb érintetteknek. A hazai villamosenergia-piac liberalizá cióját követően egyre többen ismerik fel a tőzsdei kereskedés előnyeit. Ennek eredménye a HUPX gyorsan növekvő teljesítményén is nyomon követhető. Két és fél éves működés után nemcsak a magyar szervezett villamosenergiapiac elismertsége vált európai szintűvé, hanem a hazai lehetőségekhez mérten a likviditása is, amely pozitív spirálként is értékelhető: az újabb érdeklődő tagjelöltek és a meglévők aktivitásának várható növekedése stabil fejlődési pályán tarthatja a HUPX-et. Ennek megfelelően 2013-ban a tavalyinál is magasabb összforgalomra számít. A fentiekben felvázolt fejlődési pálya mellett a HUPX egyre nagyobb hangsúlyt fektet a belső folyamatok konszolidációjára, a professzionális működés további erősítésére. Ennek elemeként már 2013-ban megkezdődhet a cégcsoport átszervezése a holding típusú működés tervezett bevezetésével. Ezáltal egyebek közt hatékonyabbá válhatnak a HUPX Zrt. és két jelenlegi leányvállalata (CEEGEX Zrt. és HUPX Derivatív Zrt.) közötti munkafolyamatok, valamint mérséklődhetnek a jövőbeni működést érintő kockázatok is. A holding modellel egy olyan struktúra kerülhet kialakításra, amely az erőforrások optimális allokációja révén támogatja az egyes piacokat, segítve a szinergiák kiaknázását. Az aktív működésű gáztőzsdével kiegészülve a HUPX-nek minden esélye megvan arra, hogy még jelentősebb résztvevője legyen a regionális szintű energiapiacnak. Ehhez az eddig elért eredmények mellett támogatást nyújtanak hazánk földrajzi adottságai (tranzitország-szerepkör) is, továbbá az energiaszektor fejlesztésére irányuló kormányzati törekvések. A szervezett villamosenergia- és földgázpiac fent felvázolt fejlődése biztos lábakon áll, amely egyben potenciált is jelöl a HUPX hazai és nemzetközi pozíciójának további erősítésére.


38


Regionális szemlélet felsőfokon

A

z Európai Unióban a gazdasági világválság hatására megváltozott energiaszabályozási környezet következményeként az addig uralkodó gázipari világrend nagymértékű átalakuláson ment keresztül. Ezen fordulat egyúttal a piaci egyensúly elmozdulását is eredményezte. Az új szabályozási környezet jelentős kihívások elé állította az EU-ban működő kereskedő társaságokat, azonban új perspektívát is biztosított azok számára, akik élni tudtak a felkínálkozó lehetőségekkel, hogy árupiaci kereskedővé váljanak.

A MOL Energiakereskedő Zrt. (MET) ebben a változó szabályozási környezetben vált az árupiaci kereskedelem (commodity trading) gyermekévé és nyertesévé is egyben. Társaságunk üzleti sikerét négy fő kompetencia együttese szolgálta, amelyek a humán tőke, a felvett pozíciók, a finanszírozás, illetve a belső rendszerek. A humán erőforrás már a társaság indulásának pillanatában is szignifikáns szerepet töltött be, hiszen a régióban – így Magyarországon is – működőképes rövid távú megoldást biztosított a kezdetben szükséges valós tőke helyettesítésére.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a jól képzett humán erőforrás alapvető feltétel, de hosszú távon nem elégséges. Azon kereskedők, akik induláskor e tőkére alapozva később sem tudtak valós tőkét bevonni működésükbe, azok 3-5 százalékának sikerült csupán fennmaradnia a piacon. A számok tekintetében jelenleg közel 60 gázipari engedélyes, míg a villamosenergiapiacon pár százan működnek Magyar országon. A MET mégis egyedinek tekinthető e körben, viszonylag gyorsan képes volt kiterjeszteni tevékenységét egy adott nemzeti piacról regionális szintre, míg több hozzá hasonló kereskedőnek ez nem sikerült. A 2012-es év meghatározónak számított a commodity trading területén, hiszen a válság hatására kialakult volatilitás által az árupiaci kereskedők egy igen sikeres évet könyvelhettek el, így a MET is kimagaslóan jó eredménnyel tudta ezt zárni. Emellett további pozitív folyamatok is megjelentek az iparág területén, úgy mint a tőkeellátottság feltételének megjelenése, valamint a finanszírozási környezet változása. A legkézenfekvőbb példa ez utóbbira az új bázeli szabályzat bevezetése volt, amely a banki tartalékolásban ugyan komoly megszorításokat eszközölt, az árupiaci kereskedést azonban még nem érintette. Jelenleg Magyarországon az iparág szabályozása még nem képezi megbeszélés tárgyát, de Londonban és New York-ban már zajlanak a kezdeti egyeztetések ezügyben. A kereskedők ennek ellenére is bíznak abban, hogy a commodity trading-et elkerülheti a túlszabályozás veszélye, hiszen az a piac lassulását és a versenyképesség romlását jelentené Európa szerte.

Lakatos Benjamin Vezérigazgató – MET Holding AG

A MET arra törekszik, hogy versenytársainál mindig kicsit előbbre lásson, azonban a társaság számára is kihívást jelent, hogy képes legyen megfelelni a milliárd dolláros nagyságrendű belépési korlátok visszaállítását is magában foglaló új szabályozási környezetnek. Az már jelenleg is egyértelműen kitűnik, hogy a tőkeellátottságon kívül a gyors reagálás, a konszolidáció és a hatékony működés komoly versenytényezővé fog válni az energiakereskedők számára annak



érdekében, hogy élet- és piacképes üzleti megoldásokat tudjanak kínálni a jövőben is.

Azerbajdzsán, Szíria és Irak területén helyezkednek el.

A gázipari kereskedők szempontjából sikeres 2012-es évet követően 2013 az átmenetek évének tekinthető, hiszen az energiaszektor generális átalakuláson megy keresztül. A gáziparban egy Európán kívüli önálló keleti piac kialakulása prognosztizálható, amelynek Magyarországhoz és a régióhoz képest a legközelebbi kapcsolódási pontja várhatóan Törökország lesz. Az elkövetkező években áttételesen ugyan, de az iparág szempontjából meghatározó tényezőként kell kezelni, hogy az arab tavaszt követően Törökország deklarálta nagyhatalmi státuszát. Nem szabad alábecsülni e lépés hatását, mivel az Európához legközelebb eső érdemi gázforrások

Az új világrend küszöbén 5-10 éven belül a cseppfolyós földgáz (LNG) bizonyosan fontos szerepet tölt majd be ebben a folyamatban. Az LNG európai szinten nem csupán egy technológiát fog megtestesíteni, sokkal inkább egy árképzési metodikát és piacformáló eszközt. Európán belül a kelet-közép-európai (KKE) régió bekapcsolódásának mikéntje azonban attól függ majd nagymértékben, hogy az egyes országok beruházáspolitikája hogyan tud alkalmazkodni ehhez az új világrendhez. A régió piacainak jelenlegi szintű tagoltsága mellett igen komoly akadályok adódhatnak az egységes európai irányvonal kialakítása során, hiszen a kontinens országai

39

nem követnek egységes struktúrát, különböző adottságokkal rendelkeznek, illetve más-más elsődleges energiahordozókat tartanak stratégiailag fontosnak. Miközben a keleti, közelkeleti változások mentén Magyarország regionális központtá válása egy nagy geopolitikai játék végeredménye lesz; azonban nem mindegy, hogy az pontosan milyen feltételek mellett valósul meg. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg az energiapiac regionálisan, európai szinten, illetve globálisan is többszörösen rácáfol a hatékony piacok elméletére. Az új világrend megvalósulása és az ahhoz való csatlakozás érdekében hatékony lépések megtétele szükséges mind a szabályozás, mind pedig az infrastruktúra kiépítésének területén regionális és kontinentális szinten egyaránt. Amennyiben ezen keleti országok irányába mégsem történik érdemi előrelépés, abban az esetben a KKE-régió – beleértve Magyarországot is –, Nyugat-Európa energiapiacaihoz fog csatlakozni. A gázipar tekintetében a jövő meghatározó kérdése tehát, hogy Kelet-Közép-Európa mely irány mellett dönt; a keleti, avagy a nyugati elmozdulást választja inkább. Magyarország gázszektorának piaci szereplőit nem kizárólag a fentebb említett jövőbeli események mozgatják, hanem az E.ON gázüzletágának értékesítése következtében kialakuló esetleges piaci változások is. Az inkumbens piaci szereplőkhöz képest a MET számára ez mégis egy kedvező időszak kezdetét jelentheti, hiszen a társaság nincs belekényszerülve hosszú távú kötöttségeket jelentő, avagy kedve zőtlen pozíciókba. Ennek köszönhetően a változásokkal járó kihívásokra képes időben reagálni, mindemellett a MET számára pozitívum, hogy nemzetközi jelenléte még inkább felértékelődhet a magyarországi piaci szereplők körében. A MET bízik abban, hogy a következő kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszakban a magyarországi kereskedők számára változatlanul példaértékű sikereket tud felmutatni az egyre erősebben versenyző nemzetközi üzleti környezetben. A MET legfőbb célja, hogy a közeljövőben regionálisan is elismert kereskedőházzá váljon.

Novák Bence Vezérigazgató – MET Magyarország Zrt. (a MET Csoport tagja) © 2013 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez („KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

40


Felismerések?

A

z energiapiacok tekintetében a 2012-es és az azt követő két-három év mindenképpen vízválasztó lesz úgy magyarországi, mint európai viszonylatban. A villamosenergia-, és a gázipar mindig is hatékony fokmérője volt a gazdaság alakulásának, hiszen a termelés, gyártás és a kereskedelem változása makrogazdasági szinten szoros összefüggést mutat a villamosenergia-, valamint a gázfogyasztással. Jelenleg a villamosenergia-fogyasztás – a korábbi visszaesést követően – gyakorlatilag stagnál, míg a földgáz

esetében hazánkban jelentős csökkenés mutatkozik, így érthető, hogy az előzetes várakozások 2012-2013 tekintetében semlegesnek, vagy inkább negatívnak tekinthetők. További tendencia a piaci szereplők számára, hogy az árak és az árrések folyamatos eróziója mellett egyre jelentősebb problémát okoz a fogyasztói kintlévőségek – évek óta tartó – növekedése, amely helyzetet nem segít a magyarországi szabályozási környezet szektort érintő adózási és egyéb vonatkozású szigorítása sem.

A piac fejlődése persze fentiektől függetlenül folyamatos. Figyelemmel azonban arra, hogy a jelenlegi gazdasági és piaci működési környezet máshol (Dél-Amerika, Ázsia, KözelKelet) kedvezőbb képet mutat, így a nagyobb beruházások elsősorban nem a kelet-közép-európai és európai régióra összpontosulnak. Ez alól kivételként Németországot említhetjük, ahol manapság is kifejezetten jelentős invesztíciók vannak a megújuló energiatermelés területén és várhatóak a továbbiakban is az országon belüli és az országokat

„Időszerű és egyben kényszerű a felismerés, hogy a korábbi évek során jól bevált klasszikus receptek kizárólagos alkalmazása már nem, vagy nem azonos mértékben képes biztosítani egy energetikával foglalkozó vállalat tulajdonosai által elvárt jövedelmezőségi szintet.”

Lehőcz Balázs Gábor Vezérigazgató – MET Power AG (volt operatív vezérigazgató – JAS Budapest Zrt.) © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


összekötő fizikai hálózatok vonatkozásában. Magyarországon a javarészt jelentősen elöregedett erőműpark és az elmúlt évek nagyobb beruházásainak sorozatos leállítása és vélhető elmaradása okán, középtávon már jogosan felmerülhet – persze csak időszakosan és lokálisan – az ellátásbiztonság, továbbá a már jóval korábban kialakult energiafüggőség további erősödésének kérdése. A fogyasztói oldal vonatkozásában egyértelműen kijelenthető, hogy a piaci liberalizáció beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hisz mind a villamosenergia-, mind a gázpiacon erősödött a transzparencia a forrásokhoz való szabad hozzáférés tekintetében, a likviditás még nem teljes, de a fejlett piacok szintjéhez közelít. A szereplők száma nőtt, a verseny már évekkel ezelőtt beindult a fogyasztókért és kifejezetten erős mindkét termék esetében. Az ügyfelek – persze mérettől és szektortól függően – közel 8-15 kereskedő ajánlataiból válogathatnak. A termékek és a hozzájuk kapcsolódó szerződések lényegesen leegyszerűsödtek, egyre inkább fogyasztóbaráttá válnak, amelynek eredményeképpen viszonylag kismértékű idő-, és energiaráfordítással lehet sikeresen pályáztatni, akár elektronikus tendereket szervezni, vagy szerveztetni. A liberalizáció tehát ebben a tekintetben meghozta a kívánt eredményt, amelyet tovább erősített az is, hogy a válság elhúzódása, valamint az iparág szerves átalakulása okán, 2011-2012-ben az árak lefelé tendáltak, amely folyamat vélhetően nem vált irányt 2013-as és a 2014-es években sem. Érdemes persze azt is megemlíteni egy liberalizált energiapiac vizsgálatakor, hogy a fogyasztói szokások és a fogyasztói igények országonként jelentős eltérést mutatnak. Amíg Európa egyik részén a fogyasztók sokkal nyitottabbak a kockázatvállalásra és a nagy ügyfelek a kereskedőktől összetett, strukturált termékeket várnak, a felmerülő kockázatok kezelésére pedig komplex, de közös megoldási lehetőségeket keresnek, addig sok országban – így hazánkban is – még mindig a klasszikus teljes ellátás alapú szerződések a legkedveltebbek, amelynek során minden az ügylet során felmerülő

41

„A fogyasztói szokások és a fogyasztói igények országonként jelentős eltérést mutatnak. Amíg Európa egyik részén a fogyasztók sokkal nyitottabbak a kockázatvállalásra és a nagy ügyfelek a kereskedőktől összetett, strukturált termékeket várnak, a felmerülő kockázatok kezelésére pedig komplex, de közös megoldási lehetőségeket keresnek, addig sok országban – így hazánkban is – még mindig a klasszikus teljes ellátás alapú szerződések a legkedveltebbek, amelynek során minden az ügylet során felmerülő kockázat a kereskedő felelőssége.” kockázat a kereskedő felelőssége. Ez részben persze érthető is, hiszen egy, az árak tekintetében csökkenő piacon ez logikus megközelítés. A kis üzleti ügyfelek és a lakossági fogyasztók piacán a jövőben vélhetően a többtermékes szolgáltatók irányába dőlhet majd el a verseny, hiszen így egy kézből több terméket és, vagy szolgáltatást is beszerezhetnek, amely a háztartásban nap, mint nap szükséges. Néhány éven belül mindezt talán egy „darab” kifejezetten egyszerű szerződéses konstrukció keretében, amelynek az elszámolása is optimalizált, az adott háztartás, vagy kis üzleti ügyfél életviteléhez és akár havi likviditásához igazított lesz. Míg a kiskereskedelmi vonulat az előbbi lehet, addig a nagykereskedelmi irány a régióban való gondolkodás felé mutat. A tevékenység maga és a piaci szereplők is a NyugatEurópából indulva az évek során – a piacok fejlődésével párhuzamosan – folyamatosan haladnak a dél-európai régió irányába, akár Törökország és Görögország is egyre attraktívabb célpont. Tisztán a nagykereskedelmet tekintve mára jól látható, hogy fenntartható fejlődés kizárólag a tágabb értelemben vett regionális tevékenységben lehetséges. Fentiek Magyarország számára is kedvező lehetőséget biztosíthatnak, hiszen az ország geográfiai adottságai lehetővé teszik, hogy úgynevezett kereskedelmi központ, azaz „hub” szerepet töltsön be. Érdemes megemlíteni, hogy ebben mindenképpen hasznos szerepet tölt be már ma is a magyar szervezett áramtőzsde (HUPX), melynek sikere jó példával szolgálhat a balkáni országok előtt.

A piac egyik független szereplőjének vezetőjeként úgy gondolom, hogy ilyen gazdasági és iparági környezetben legalább két alapvető célkitűzésnek érdemes – első sorban – megfelelni. Az egyik, hogy az úgynevezett „core” tevékenység végzése során a rugalmasság mellett a tökéletességre kell törekedni a folyamatokban és a napi munka során, hiszen a megnövekedett és időnként nehezen számszerűsíthető kockázatok még kifinomultabb és körültekintőbb kezelést igényelnek. A másik, hogy a már bevált megoldások, termékek alkalmazása és folyamatos fejlesztése mellett, új innovatív irányok is szerephez kell, hogy jussanak. Időszerű és egyben kényszerű a felismerés, hogy a korábbi évek során jól bevált klasszikus receptek kizárólagos alkalmazása már nem, vagy nem azonos mértékben képes biztosítani egy energetikával foglalkozó vállalat tulajdonosai által elvárt jövedelmezőségi szintet. Ez azt is jelenti egyben, hogy egyre több időt kell fordítani a stratégiaalkotásra, a tervezésre és ennek megfelelően körültekintően kell megalapozni a pontos és szakszerű végrehajtást. Bízom abban, hogy egy ilyen alapjaiban is átalakuló – összetettsége okán nehezebben átlátható – energiapiacon a cégünk és tágabb értelemben véve Magyarország is képes lesz megtalálni azt az új szerepet, amely közép-, és hosszabb távon is garanciát nyújt majd az iparág fenntartható fejlődésére.


42


Változás Expressz

A

z európai földgázforrások csökkenése révén várhatóan az oroszországi források és a cseppfolyós földgáz (Liquified Natural Gas – LNG) keveréke fogja hosszú távon meghatározni a kínálatot Európában, így az LNG-források iránti növekvő kereslet kockázatot jelenthet az Európai Unióra nézve. A nem-konvencionális, palagáz-források szintén okozhatnak meglepetéseket, de ezek csak hosszabb távon jelenhetnek meg Kelet-Közép-Európa (Central and Eastern Europe – CEE) regionális piacain.

Továbbra is több tranzitvezetékprojekt versenyez, azonban ezeken keresztül földgáz legkorábban 2016 után érkezhet a CEE-régióba. A határkapcsolatok terén viszont már történtek előrelépések. Az Ukrajna irányába történő szállítás 2012 végére megvalósult, amely 2013-tól hatással lehet a hazai földgázpiacra. Megkezdődött az ÉszakDél Energiafolyosó magyar-szlovák határkeresztező részének kiépítése is, amelynek révén 2015-től újabb kapacitások állnak rendelkezésre a szabadpiaci szereplők számára.

Különös tekintettel a kínálati oldal alakulására és bizonytalanságára, egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai integráció és a forrás-diverzifikáció, amelyek az infrastruktúra, valamint az egységes és harmonizált földgázpiacok létezésétől és hatékonyságától függenek

A fizikai kapcsolatok megléte önmagában azonban nem elegendő a piacok harmonizálásához. A jelenleg is futó piacintegrációs projektek megvalósulásához szükséges a szomszédos piacok egységesítése is. Ezt kívánja elérni az EU a standardizált

szabályzatok (Network Code-ok) kialakításával és kötelezővé tételével. A hazai földgázpiacot érintő főbb változások – az októbertől induló gázév, a kilowattóra (kWh) és égéshő alapú mérés,1 valamint az egységes határaukciók – újraírják a jelenlegi piaci feltételeket. Ennek eredményeként Magyarország összehasonlíthatóvá válik a szomszédos országokkal és Nyugat-Európával. Mindezek integrációját, és a hazai földgázpiac felkészülését célozza a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által indított Gázvízió, a gázpiaci jövőkép kidolgozására irányuló projekt is. Megkezdődött a fogyasztók és az ellátásbiztonság érdekében történő földgázpiaci átalakítás, amely várhatóan 1-2, de legfeljebb 3 év alatt egységesíti az Európai Unió piacait. Ez alól hazánk sem kivétel, sőt, az egyik leginkább érintett EU-tagállam. Az igazi eredmény és változás azonban csak ezt követően lesz érezhető, akár a mindennapokban is. A harmonizáció, a spot-piacok egyre növekvő befolyása, valamint a túlkínálat révén a nagykereskedelmi piacok is egyre inkább kereskedő-központúvá válnak. A még fejlődő piacok esetében ez a versenypiac irányába való határozott elmozdulást jelenti. Ezt bizonyítja az európai nagykereskedelmi, szervezett földgázpiacok rendszer- és specifikáció-szintű egységesítése, amely a piaci szereplők által előnyben részesített kereskedési megoldásban, valamint a standardizált környezetben kereskedésre bocsátott földgázpiaci termékekben jelenik meg. A hazai szervezett földgázpiac megalakítása során törekedtünk mindezen elvárásoknak maximálisan megfelelni. A CEEGEX mind a nyugateurópai szervezett földgázpiacok által preferált technikai megoldást, mind pedig az Angliában, Hollandiában, Franciaországban és még sok más piacon is egységesen meghatározott termék-specifikációkat alkalmazza. A 2013. január 2-án elindított kereskedési platform ezzel is előre

Lajtai Roland Vezérigazgató – CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt.

1 A mai NCV 15/15°C (net calorific value – fűtőérték) referenciarendszerről GCV 25/0°C (gross calorific value – égéshő) referenciarendszerre kell átállni.



vetíti a hazai földgázpiaci fejlődési irányokat. A szervezett földgázpiac létrehozása a jogszabályi előírásoknak is eleget tesz, azonban azon túl az európai regulációs elvárásoknak történő megfelelést is segíti. A piaci résztvevők a CEEGEX-en olyan másnapi, havi és negyedéves hosszú távú fizikai szállítású termékeket érhetnek el, amelyek már eleget tesznek az EU-s irányelvekben megfogalmazott előírásnak, és megegyeznek a jelenlegi nyugateurópai szervezett piaci termékekkel. A CEEGEX szervezett földgázpiac azért jött létre, hogy támogassa a hazai regionális törekvéseket és a meglévő infrastruktúrák fejlesztését. Más régióbeli ország is hasonló kezdeményezéssel kívánja megteremteni jövőbeli pozícióját a CEE-régióban. 2012. december 20-án elindult a Varsói Értéktőzsde érdekeltségi körébe tartozó lengyel gáztőzsde, amelyet szintén az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően alakítottak ki. A kezdeményezés mögött rendkívül elhivatott szabályozói és politikai támogatás áll azzal a céllal, hogy egy olyan régiós szintű HUB-ot tudjanak kialakítani több milliárd köbméter forgalommal, amely kiszolgálja többek között a Baltikum országait, Ukrajnát, Csehországot és Szlovákiát. Az ilyen és ehhez hasonló támogatottság és likviditás-ösztönzés mellett csak idő kérdése, hogy mikor válik egy regionális ár elég erőssé ahhoz, hogy még a hazai árakat is az alapján határozzák meg a jövőben. Ez komoly veszélyt jelenthet, mert egy külföldi, akár limitáltan elérhető környezetben kialakuló gázárral a hazai fogyasztói igényeket egyre nehezebb lesz kiszolgálni. Valódi versenyhelyzet látszik kialakulni, amely a magyarországi földgázpiaci vízió megvalósulásának esélyeit csökkentheti. Amennyiben biztosítani szeretnénk, hogy Magyarországon a hazai piaci szereplők közreműködésével alakuljon ki a földgázpiaci ár – egy erős magyarországi piaci ár –, úgy kölcsönös együttműködéssel kell támogatni a hazai gázvíziós törekvéseket. Likvid és stabil energiapiac: hozzávalók Egy likvid piac sikere és felfutása nem a platformtól függ, hanem a piaci szereplőktől. Egy sikeres koncepcióhoz és megfelelően működő tőzsdéhez az

43

alábbi fő pillérek szükségesek: • a piaci szereplők elfogadása és hajlandósága, hogy a hazai rendszereket használják a mindennapi életükben, • megfelelő jogszabályi feltételek és támogatások megvalósulása, kiszámíthatósága, valamint • megfelelő mértékű likviditás, hogy a regionális megítélés és későbbi tömeges felhasználás révén valóban „hub”-á alakulhasson Magyarország.

A nemzetközi infrastrukturális projektek nagy része ugyan nem a hazai hozzáálláson múlik, de Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy támogassa a piacok összekapcsolását és a források elérését.

Az a szerencsés, ha a jogszabályi feladatok a megfelelő, támogató környezet kialakítását célozzák. Tekintettel arra, hogy a likviditás csak részben függhet a jogszabályoktól – azt főként a piaci szereplők döntése határozza meg –, így egy piaciszereplőközpontú és motiváló környezetre van szükség, amelyet felhasználóbarát, standardizált és összehasonlítható szolgáltatásokon, valamint a bizalom, az egyszerűség és az integráltság révén lehet kialakítani.

Technikai szempontból minél előbb el kell fogadni a változást, hogy abból mindenki profitálhasson. Természetesen ehhez gondolkodásbeli változás szükséges, amely a külföldi érdekeltek megjelenésével valószínűleg felgyorsul a hazai piacon.

A szervezett piacon felül egy erős HUB lehet a regionális cél, amely a piaci szereplők szemében egyenlő egy Energy cross-roads-al. Ezt a következő szinteken kell vizsgálni: Fizikai szinten egy HUB • diverzifikált földgázszállítási útvonalak és a ma már meglévő szállítóvezetékek találkozását, összességét jelenti; • biztosítja a regionális gáz-gáz verseny kialakulását. Kereskedési szinten egy HUB • átlátható, diszkriminációmentes hozzáférést biztosít a fizikai rendszeren megjelenő termékhez, amelynek eszköze a tőzsde; • a tőzsdei platform integrálása és határon túl történő kiterjesztése révén egyre nagyobb kereskedési zónát céloz meg és szolgál ki. Szabályozói szinten egy HUB • teljes megfelelést biztosít a lefedett/lefedendő országok szabályzatai között; • teljes megfelelést és összhangot biztosít az EU target-modell irányaival; • biztosítja, hogy minden piaci szereplő egyenlő feltételekkel, akadálymentesen és zéró áldozattal meg tudjon jelenni a HUB által kiszolgált kereskedési területen.

A szabályozó oldali proaktivitás adott, hogy az európai irányelveknek megfelelő kereskedelmi piaci működést, transzparens és diszkriminációmentes hozzáférést mielőbb kialakítsák.

Reális potenciál, jövőkép A CEEGEX által kialakított szolgáltatás feltételrendszere a hazai és külföldi piaci szereplők számára egyaránt átlátható, diszkriminációmentes és standardizált kereskedési lehetőséget biztosít. A felajánlott termékek árai megfelelő árindikációt nyújtanak minden piaci szereplő számára, amely megnyitja a hazai földgázpiacot a külföldi szereplők előtt. Tekintettel az országspecifikus tényezőkre, várhatóan egy fix árkülönbség alakul majd ki a nyugat-európai és a regionális piacok között, biztosítva egy külön kereskedési zóna létrejöttét, amely erős együttmozgással követi a fejlett piaci trendeket. Az együttmozgási érték minden termék esetében jelenleg is legalább 70 százalékos, de esetenként már most eléri a 90 százalékot. A változás gyorsvonatként közelít. A kérdés minden tagállam és piaci szereplő számára az, hogy milyen módon kezeli ezt. Tekintettel a regionális piaci versenyre, javasolt a változások elé menni. Egyrészt támogatni kell a várható változásokat, és törekedni kell az élvonalbeli megvalósításra, átvételre annak érdekében, hogy biztosíthassuk előnyös helyzetünket a regionális konkurenciával szemben. Másrészt minden piaci szereplőnek javasolt már most felkészülnie a megváltozott piaci körülményekre, hogy a versenytársakkal szemben már az első naptól kamatoztathassák az új környezet adta lehetőségeket.


44


Bizakodó állásponton

A

távhőszektorban az elmúlt két évben a „puding próbája az evés” időszakát éltük, amikor is a szabályozás működésünkre gyakorolt várható hatásától való félelem uralkodott. A szektor természetesen együttműködő magatartást gyakorolt ez idő alatt, mivel alapvető érdeke volt a szabályozó információval való ellátása. A kezdeti aggodalmak végül alaptalannak bizonyultak, hiszen a tapasztalatok alapján a szabályozó megfelelő, a szektor működését lehetővé tevő döntéseket hozott. Az árszabályozásban folyamatos javulás volt megfigyelhető, azonban a transzparencia még mindig nem teljes. A központi árszabályozás ugyan jót tett a szektornak, azonban érzékelhető a 2011-ben befagyasztott, majd egységesen mozgatott fogyasztói árak módszertani alapokon nyugvó szabályozásának hiánya, amely regulátori eszközökkel történő megoldása egy soron következő fontos feladat. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSzSz) tavaly elkészített egy benchmark típusú árszabályozási modellt, amely természetesen csak egy a lehetséges megoldások közül. Figyelembe véve azonban a jelenlegi környezetet, valós fogyasztói árszabályozást nem várok a közeljövőben.

Fekete Csaba Vezérigazgató – FŐTÁV Zrt., Elnök – Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége

A szektorban a legnagyobb fordulat 2012-ben a termelői oldalt érte a kapcsolt energiatermelés helyzetének jelentős romlása miatt. A KÁT-rendszer 2011-ben történő megszűnése óta helyzetük folyamatosan romlott, és a 2013-as évben bekövetkezhet, hogy egyes termelőknek egyelőre le kell állítaniuk működésüket. A leállás elsődleges oka, hogy a jelenlegi gázés villamosenergia-árak mellett nem lehet gazdaságosan földgáz alapon kapcsoltan termelni, még a korábban támogatás nélkül is gazdaságosan működő nagyerőművekben sem. Ezek után nem meglepő, hogy a távhőt szolgáltató kapcsolt termelők is rossz gazdasági állapotba kerültek, hiszen a korábbi támogatási mérték jelentősen csökkent. Érzékelhető egyfajta fejlődés ugyanakkor, hiszen a kapcsoltak



45

„A távhőszektort erősen befolyásoló földgázpiac kapcsán elmondhatom, hogy a gázpiac nyitása, illetve az elmúlt évi trendek kedvezőnek bizonyultak a szektor számára.” igyekeznek piacon eladható termékeket előállítani, illetve függetleníteni a villamosenergia-termelést a hőtermeléstől. Véleményem szerint ez a flexibilitás mindenképpen jó iránynak mutatkozik. Kérdéses azonban, hogy ki milyen formában fogja „átvészelni” ezt az időszakot. Paradigmaváltásra van szükség, hisz a jövőben a kapcsolt termelésnek is meg kell állnia többékevésbé a saját lábán. A befektetések hosszú távú megtérülésének kiszámíthatóságára nem lehet alapozni, így teljesen más modellek alapján kell azokat konstruálniuk a továbbiakban. Ez egy hosszú folyamat lesz, mivel az energiaszektor nem ebből a gondolkodásból indult ki, és kérdés, hogy át tud-e állni a megfelelő ütemben. Lépésről-lépésre haladva azonban látok rá esélyt, hogy jelentős, akár veszteségekkel is járó átalakulást követően működőképes maradjon a kapcsolt szektor. A távhőtermelés vonatkozásában kérdéses tényező, hogy a földgáz, mint tüzelőanyag-bázis, mennyiben alakulhat át a jövőben. A távhőszektort erősen befolyásoló földgázpiac kapcsán elmondhatom, hogy a gázpiac nyitása, illetve az elmúlt évi trendek kedvezőnek bizonyultak a szektor számára. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a távhőszektor valamilyen különösen olcsó tüzelőanyagra számíthatna, de a piac adta versenyt ki lehet és ki is kell használni. A távhőtermelésben hordozott bizonyos kockázatot a gázárakban bekövetkező (gáz)évközi változás lehetősége, azonban a félelem, miszerint ebből komoly vesztesége lehet a szolgáltatónak, eddig nem igazolódott. Tapasztalataink szerint a gázipar ezidáig kiszámítható működés mellett és kedvező árakon tudta ellátni a szektort. A távhőszolgáltatásban lehet jelentős lépéseket tenni a gázfüggőség csökkentése felé, de a földgáz még sokáig meghatározó tüzelőanyag lesz. Mivel a távhőelosztás magas beruházási igényű infrastruktúrával működik, így a távhővezetékekbe kerülő hőnek mindenképpen olcsónak kell lennie, hogy a távhő

ára versenyképes maradhasson. Az alacsony árú hőforrások alkalmazása tehát alapvető célunk.

megtérülését biztosítani kell. Ez a jelenlegi árszabályozásba nincs belekódolva.

Alternatívaként több hőforrás is fel szokott merülni, de ha azok ára nem alacsonyabb lényegesen a földgázénál, nem érdemes hőforrást cserélni. Legnagyobb potenciált, és egyben a távhőtermelés kitörési lehetőségét a hulladékégetésben látom. Bár ez egy társadalmilag viszonylag nehezen elfogadtatható megoldás, a hulladékégetésnek a távhővel történő összekapcsolása egy tipikus „winwin” szituáció. Hosszú és tudatos munkát igényel, hisz egy projekt megvalósításához közel 50-60 milliárd forint befektetése szükséges, de ezek a projektek még erősen változó környezetben is megtérülhetnek. Egyéb hőforrásként a geotermikus energia szokott szóba kerülni, amely nagyon ígéretes és a távhőben jól használható hőforrás. Mivel a hazai távhőrendszerek jelen állapotukban általában nem képesek teljes mértékben a geotermikus energia befogadására, így jelentős beruházási költséggel jár az átalakításuk. Ezt a projektek tervezésénél érdemes figyelembe venni. Érdekességként megemlíteném, hogy külföldön több helyen alkalmaznak olyan eljárást, ahol villamos energiával közvetlenül távhőt termelnek azokban az időszakokban, amikor nagyon alacsony a villamos energia ára. Emellett, mint szabályozási kapacitást is el lehet adni az ilyen típusú villamosenergia-felhasználást. A FŐTÁV-nál már foglalkozunk ez utóbbi lehetőséggel, azonban még csak nagyon kis méretű projektek keretében.

Míg a távhőszektor szabályozásában nem számítunk drámai fordulatokra a 2013-as évben, addig bízunk a lehetőségekben bővelkedő szektort érintő változásokban. A lezárult KEOPpályázatok útján elinduló beruházások, fejlesztések és korszerűsítések a szektor számára jelentős infrastruktúrafejlődést generálnak, amely egyúttal a távhő megítélését is kedvező irányba mozdíthatja el. Emellett várjuk, hogy a kormány elfogadja a távhőfejlesztési cselekvési tervet, amely konkrét, a szektort és a fogyasztókat is kedvezően érintő akciókat tartalmaz. Reményeim szerint egy év múlva arról tudunk majd beszámolni, hogy a pályázat adta lehetőségeket kihasználva elindultak a beruházások és fejlődik a szektor.

A távhőnek új utakat kell keresnie, hiszen egyértelmű, hogy a fogyasztók számára nem különösebben fontos, hogy megújuló, avagy „hagyományos” hővel szolgáljuk ki őket. Szlogennek jó, de a zöld hőért nem fizetnek többet a fogyasztók, tehát a versenyképesség, vagyis a versenytársaknál olcsóbb hőszolgáltatás a legfontosabb kérdés. Mindemellett a gáz kiváltása komoly beruházásokat igényel, amelyek

Végül kiemelném, hogy az előző évekhez képest a fő anomáliák ellenére tendenciájában javulni tudott a távhő megítélése. Magyarországon, de Európában sem jellemző a rendszerről történő leválás, emellett a verseny- és önkormányzati szektorból számos új belépő választotta a távhőszolgáltatást 2012-ben.

„Érdekességként megemlíteném, hogy külföldön több helyen alkalmaznak olyan eljárást, ahol villamos energiával közvetlenül távhőt termelnek azokban az időszakokban, amikor nagyon alacsony a villamos energia ára. Emellett, mint szabályozási kapacitást is el lehet adni az ilyen típusú villamosenergiafelhasználást.”


46


Tapasztalat, innováció

A

Magyar Telekom Nyrt. 2010. májusban kezdte meg villamosenergia- és földgázkereskedelmi tevékenységét, egy időben a lakossági és az üzleti felhasználói szegmensben. Társaságunk energia kereskedelmi tevékenységének kezdete óta mindkét szektor számos változáson ment keresztül, amelyeknek ma a legnagyobb nyertesei a felhasználók. Az elmúlt három év során a felhasználókért folytatott verseny intenzív felpörgésének lehettünk tanúi és egyben résztvevői is. A ma tapasztal ható árszínvonal egyértelműen a felhasználóknak kedvez, amely az alábbi tényezők szinergiájának köszönhető. Ma nem készül egyetlen egy tanulmány vagy makrogazdasági elemzés anélkül, hogy az évek óta húzódó gazdasági válság hatásait ne emelnék ki az alkotók. Az Európára jellemző gazdasági környezet természetesen rányomja bélyegét a villamosenergia- és földgázkereskedelmi tevékenységekre, ahol az egyre növekvő számú engedélyesi kör az egyre inkább szűkülő felhasználásért verseng. Az Európai Unió tagállamokban, – így Magyarországon is – a 2007. és 2012. közötti időszakban a felhasználás, az értékesített volumenek jelentős visszaesése volt tapasztalható. Igaz, a várakozások a jövőre vonatkozóan a fogyasztás emelkedésével számolnak, azonban ez a prognosztizált emelkedés korántsem olyan nagymértékű, mint az elmúlt években tapasztalt visszaesés. A fogyasztás visszaesésében a legnagyobb szerepet a felhasználói oldalon bekövetkezett termelés visszaesésének tulajdoníthatjuk, azonban érdemes említést tenni további tényezőkről is.

Pataki Róbert Üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes – Magyar Telekom Nyrt.

A felhasználók fogyasztásuk tervezése, energiabeszerzésük folyamata során egyre tudatosabban viselkednek. Az a felhasználói tudatosság, amely korábban leginkább az ipari felhasználókra volt jellemző, egyre inkább követendő példa a lakossági fogyasztók esetében is, amelyek éves energiafelhasználása jóval kisebb mértékű. Számos pozitív példát tudunk felsorolni olyan technológiai



és infrastrukturális fejlesztésekre Európa szerte, amelyek vagy a fogyasztás csökkenése, vagy a hálózati ellátástól való függetlenedés irányába mutatnak. A megújuló energiák kiaknázásától, az úgynevezett smart technológiák elterjedéséig számos olyan megoldással találkozhatunk, amelyek átalakítják az energiafogyasztás szerkezetét, és csökkentik annak mértékét. Magyarország egyelőre azon országok közé tartozik, ahol az említett beruházások, technológiák még gyerekcipőben járnak, és a hozzájuk kapcsolódó jogi, szabályozási háttér pedig még csak formálódik. Azonban az határozottan kijelenthető, hogy ezen a területen Magyarország előtt komoly perspektíva mutatkozik. A felhasználói tudatosság megjelenik az ellátási szerződések megkötése során is. Az ipari felhasználók maguk képesek követni és elemezni az energiapiac folyamatos alakulását, ártrendjeit, majd ezeket figyelembe véve a megfelelő időpontban a megfelelő kondíciók összegzésével tendert lebonyolítani egy adott időszak felhasználásának ellátása érdekében. A kisebb fogyasztással rendelkező felhasználók, kevesebb szakértelemmel, vagy eszközzel rendelkeznek az energiaszükségletük optimális megvásárlásához. Ma már azonban ezt az eljárási és elemzési know-how-t megvásárolhatják olyan „piacszervező” társaságoktól, amelyek megfelelő kompetenciával rendelkeznek akár több fogyasztóból álló beszerzési portfólió szervezésére és közös beszerzési eljárás lebonyolítására. A ma tapasztalható árak kialakulásához egyértelműen hozzájárulnak azok a törekvések, amelyek az európai piacok integrációját és összekapcsolását szolgálják, megteremtve így a nagykereskedelmi termékek likviditását és az európai mértékadó piacok árszínvonalához történő közeledését. Ezt a folyamatot elősegítő szabályozói, technológiai, infrastrukturális fejlesztéseket egyértelműen folytatni szükséges mind a villamosenergia-, mind a földgáz iparágak vonatkozásában, ez alapozza meg valamennyi piaci szereplő közép- és hosszú távú jövőképét. A villamosenergia-piac transzparens működésének, valamint a régiós piacok összekapcsolásának (market coupling) már rövid távon érezhető, jótékony hatású eredményei vannak

mind kereskedelmi, mind felhasználói nézőpontból is. A további törekvések ezt a hatást várakozásaink szerint még tovább fokozzák majd. A földgáziparág vonatkozásában véleményem szerint hasonló piaci, technológiai és szabályozói keretek megteremtése szükséges, természetesen figyelembe véve az iparág sajátosságait. Az árak és likviditás kérdésében a várható tendenciát két nézőpontból érdemes megvizsgálni: felhasználói és kereskedelmi szempontból. Fogyasztói szemszögből egyértelműen támogatott az árak további csökkenése, a lakossági felhasználók vonatkozásában pedig a magyar kormány ezt egyértelmű célként tűzte ki, és rálépett a megvalósításhoz szükséges útra. A kérdés, hogy a nagykereskedelmi árak jelenlegi tendenciája meddig folytatódhat. Egyes tanulmányok szerint a csökkenő ártrend hosszú távon nem fenntartható, hiszen például a villamosenergiatermelés vonatkozásában a termelés fajlagos költségének emelkedését tapasztalhatjuk. Ehhez a folyamathoz hozzájárul, hogy a termeléshez használt tüzelőanyagok beszerzési ára ellentétes irányú tendenciát mutat, mint a felhasználói árak trendje, és a rendszerhasználati díjakban szükségszerűen jelennek meg a hálózati fejlesztésekhez indokolt beruházási költségek. Továbbá egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokat szükséges teljesíteni, mert a fukushimai katasztrófát követően mind a már meglévő, mind az újonnan épülő nukleáris erőműveknek szigorúbb biztonsági követelményeknek szükséges megfelelniük. Az energiaköltségek pusztán ár alapon történő csökkentésén túlmenően, legalább ilyen hangsúlyt szükséges helyezni a fogyasztás hatékonyságát javító, illetve fenntarthatósági szempon tokat előtérbe helyező beruházások megvalósítására. A Magyar Telekom elkötelezett az olyan technológiai beruházások támogatása iránt, amely a felhasználói oldalon megtakarítást, a fogyasztás optimalizálását eredményezi. Az ilyen célt szolgáló beruházások több szempontból is hasznosak. Nem csak segítik az ügyfelek energiakiadásainak féken tartását, hanem egyrészt közelebb viszik hazánkat az Európai Unió által megfogalmazott ún. 20/20/20 elvárások teljesítéséhez, másrészt lehetőséget

47

nyújtanak a hazai vállalkozói szektor szereplőinek, hogy bekapcsolódjanak a beruházások megvalósításába. Összességében így hazánk gazdaságá nak szempontjából növekedési faktorként vehetők figyelembe. Kereskedelmi nézőpontból a jelenlegi tendencia fenntartása szintén kétséges. A jelenleg kialakult környezet a kereskedelmi árrés szintjeinek jelentős csökkenését eredményezte az elmúlt időszakban. Ez a folyamat csak akkor fenntartható, ha a nagykereskedelmi piac likviditása teljes körűvé válik, és a nagykereskedelmi árak alakulásának jelenlegi tendenciája folytatódik. A ma tapasztalható trendek a Magyar Telekom számára több mint dupla sikerrel járhatnak. Mindamellett, hogy társaságunk a 2010-ben útjának indult energia-kiskereskedelmi projektjéből mára egy olyan ágazat alakult, amely tevékenységének eredménye egyre jelentősebb arányt képvisel a Magyar Telekom bevételi szerkezetében, társaságunk jelentős nagyságú energiafelhasználónak minősül. Vállalatunk stratégiai alapvetése, hogy versenyképességünk záloga az innováció, amelyet megkövetelünk társaságunk minden egyes területétől. Ezt a filozófiát alkalmazzuk a tradicionális szolgáltatási területünkön termékeink fejlesztése során, és ez az elv vezérel bennünket egy-egy új szolgáltatás kialakításakor. Egy ilyen fejlesztés eredménye energiakiskereskedelmi tevékenységünk elindítása is. Ugyanakkor e filozófia mentén optimalizáljuk és racionalizáljuk energiaköltségeinket is. Véleményem szerint a nem lakossági fogyasztói körben elért energia-kiskereskedelmi sikereink egyik kulcsa, hogy egyszerre értjük a kereskedelmi tevékenység mögött meghúzódó érdekeket, ugyanakkor energiafelhasználóként jelentős tapasztalattal is rendelkezünk a fogyasztói igényekről. Biztosak vagyunk abban, hogy kereskedelmi engedélyesként csak akkor lehetünk versenyképesek, ha a kedvező árak mellett további hozzáadott értékeket jelentő szolgáltatásokat biztosítunk ügyfeleink számára. A fentiekkel összhangban folyamatosan arra törekszünk, hogy a távközlési szektorban szerzett tapasztalatainkat átültessük energia-kiskereskedelmi tevékenységünkbe.


KPMG Energetikai Évkönyv 2013 TANÁCSADÁS

Recommend Documents