Kósa Gergely
IvAc radar képernyő
Ez az anyag röviden bemutatja az IvAc szoftver kezelését (magával az irányítással nem foglalkozik). Nem helyettesíti az IvAc saját kézikönyvét (mely az IVAO és az IVAO-HU oldalról tölthető le); azt is ajánlott áttanulmányozni!
www.ivao.aero/hu Kizárólag az IVAOn való szimulációhoz készült. Bár törekedünk a realizmusra, nem vállalunk felelősséget az anyag használatából származó károkért. Minden jog fenntartva – © IVAO-HU. Utolsó frissítés: 2009. 07. 18.
Első lépések Az irányításhoz használt program az IvAc (IVAO virtual ATC client), mely az IVAO Software Development oldaláról tölthető le (ivao.aero/softdev). Töltsük le és telepítsük ezt a programot. A program a hivatalos angol nyelvű kézikönyvet is telepíti; emellett van magyar nyelvű kézikönyv is mely elérhető az IVAO-HU Oktatás > Kézikönyvek oldalán. Továbbá szükséges a TeamSpeak program is, ezt használjuk az IVAOn a hanggal való kommunikációhoz. Ez a goteamspeak.com internetes címről tölthető le. Akkor is érdemes telepíteni, ha bármilyen okból nem tudsz hangot használni (például ’receive only’ módhoz). Miután telepítettük, indítsuk el az IvAc programot. Ajánlott a fejezet olvasása közben végig nyitva tartani (Megfigyelőként csatlakozva a hálózatra), az itt leírt dolgokat pedig rendre megfigyelni és kipróbálni. Ahhoz, hogy az IvAc radar képernyő Magyarország légterét mutassa, szükségünk van egy úgynevezett szektorra, melyet be kell olvasnunk az IvAc-ba. A legfrissebb LHCC szektor az IVAO-HU oldaláról tölthető le (Letöltések > Szektorfájl). Csomagoljuk ki, majd töltsük be: IvAc-ban klikkeljünk a PVD gombra a felső sorban, majd a megjelenő menüben Load Sector. Itt keressük meg és válasszuk ki a kicsomagolt LHCC.sct állományt. Ha minden rendben ment, Magyarország légterének ábrázolását kell lássuk a radar képernyőn. A radar képernyő színeit és betűtípusát megváltoztathatjuk a PVD gombra majd a Load Colorscheme menüpontra kattintva. Itt több, a valóságban használt légiirányítói radar színösszeállításából válogathatunk (illetve a Colorscheme Editor-ral mi is létrehozhatunk ilyeneket). A képet az egér gombjával vagy a F11 / F12 billentyűkkel nagyíthatjuk (’zoom’-olás). A bal egér gomb lenyomásával és az egér mozgatásával görgethetjük a képet. A felső sor jobb oldalán a Z1, Z2, Z3, Z4 gombok négy radar nézetet (pozíció és zoom) tudnak tárolni. Hogy egy beállított helyzetet tároljunk, nyomjuk le a Shift-et, majd kattintsunk a Z1-Z4 gombok egyikére – ezzel az adott gombhoz rendeltük a nézetet. A következő négy nézet elmentése ajánlott: Budapest FIR, Budapest TMA, Ferihegy reptér és Debrecen reptér. Így a forgalomtól függően mindig gyorsan átválthatunk a szükséges nézetre. Lezáráskor a program megőrzi a beállítások összességét (szektor, színek, nézetek, ablakok, ATIS, radar beállítások) az adott irányítói pozícióhoz. Ezeket bármikor elmenthetjük vagy betölthetjük a felső sorban levő PROF gombra kattintva, így minden irányítói pozícióhoz külön beállításokat rendelhetünk.
IVAO-HU IvAc alapok
2
Kósa Gergely
Az IvAc részei A radar képernyőn kívül a következő elemeket figyelhetjük meg (számokkal jelölve):
1. Eszköztár (toolbar) – ezekkel a gombokkal jeleníthetünk meg egyes menüket és a radarkép egyes elemeit, illetve változtathatunk a radarkép kinézetén 2. METAR – egy reptér (esetünkben LHBP) időjárása kódolt formában, lásd 1.4 fejezet 3. Pontos idő (mindig UTC), lásd 1.12 fejezet. Fontos hogy a számítógép órája és időzónája jól legyen beállítva 4. Itt jelenik meg az ATIS betűje, az adott reptér légnyomása és a jelenlegi szélviszonyok 5. ATC doboz (ATC Box). Itt láthatjuk a körülöttünk levő aktív irányítók és megfigyelők azonosítóját, frekvenciáját, minősítését és nevét 6. Érkező és induló gépek (In/Out Box) – itt jelenik meg egy adott reptérre vagy országba tartó, illetve onnan induló repülőgépek listája (reptér, érkezés ideje, hívójel, gép típusa, kiadott engedélyek) 7. Kommunikációs doboz (COMMBox) – itt írhatunk / olvashatunk szöveges üzeneteket a csatornákra vagy privátvan, METAR adatokat kérhetünk le illetve láthatjuk az IVAO szerver üzeneteit 8. Repülési terv (flight strip) – a radaron kiválasztott gép repülési terve Az ablakok elrendezését tetszőlegesen változtathatjuk, vagy elrejthetjük azokat. A következő oldalakon részletesebben is bemutatom a fentebbi elemeket.
IVAO-HU IvAc alapok
3
Kósa Gergely
Csatlakozás a hálózathoz Az eszköztárban kattintsunk balról az első gombra (CONNECT). Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, mely mezőit az alábbi módon kell kitölteni: Callsign – az ATC egység azonosítója. Ha ide egy irányítói pozíció azonosítóját írjuk be (például LHBP_APP), akkor a rendszer aktív irányítóként fog felismerni és az adott légtérben levő pilóták a csatornánkra csatlakoznak. Egyéb esetben (például LHBP_OBS) csak megfigyelők leszünk a hálózaton: láthatjuk az adott légtér forgalmát és az irányítók munkáját anélkül hogy részt vegyünk az irányításban. Ha még nem ismered eléggé az IvAc programot vagy az irányítói feladat mibenlétét, ajánlott megfigyelőként csatlakozni – így ismerkedhetsz az IvAc funkcióival és megfigyelheted a többiek munkáját. Real Name – teljes, valós név. Figyelem: az angol nyelv szabálya szerint, először a keresztnevet kell írni, ezt követi a családnév - például ’Gergely Kósa’ és nem ’Kósa Gergely’ VID / password – IVAO azonosító szám és jelszó Server Address – melyik IVAO hálózati szerverhez csatlakozunk. A szerverek kapcsolatban vannak egymással, mindenkit fogunk látni, bármelyik szerverre csatlakozunk. Magyarországon is van IVAO szerver, ez az IVANHU – tanácsos ezt választani, nyilván ennek a legjobb az elérése a Magyarországon élők számára. Voice – ha irányítóként hangot használunk, a listából válasszuk ki, melyik TeamSpeak szerveren legyen a hang csatornánk. A magyar irányítóké általában az IVATHU szerveren van. Figyelem: ha proxyt használsz az internet eléréséhez, az Eszköztár PVD menüjében klikkelj a General Options-ra és itt add meg a proxy címét (és, ha szükséges, a bejelentkezési adatokat).
IVAO-HU IvAc alapok
4
Kósa Gergely
ATC doboz Ez az ablak a körülöttünk levő irányítókat és megfigyelőket jeleníti meg ábécé sorrendben (a beállított hatótávolságtól függ, hogy milyen messzig). A dobozt megjeleníthetjük vagy elrejthetjük az Eszköztár ATC gombjára klikkelve.
Az első oszlop az azonosító. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az adott személy irányító vagy megfigyelő szerepét tölti be. Például EPWW_CTR, LHBP_APP, LSAS_CTR aktív irányítók, CH-TC, LIPE_OBS2 megfigyelők. A második oszlop a frekvencia, harmadik a minősítés, negyedik a valós név. Általában tanácsos az ablak szélességét lecsökkenteni, hogy csak az azonosítót és frekvenciát lássuk – így is látunk minden szükséges információt, és az ablak nem foglal el túl sok helyet a képernyőn. A felső gombokkal megjeleníthetünk, illetve elrejthetünk bizonyos típusú pozíciókat. A C, A, D, T, G gombok a Center, Approach, Departure, Tower és Ground pozíciókat elfoglaló irányítókat jeleníti meg, illetve rejti el. Az O a megfigyelőkkel teszi ugyanezt, a * pedig minden pozíciót megjelenít vagy elrejt. Ha jobb gombbal klikkelünk az ATC dobozra, további lehetőségeket kapunk: Chat (privát üzenet egy irányítónak vagy megfigyelőnek), Request ATIS (ATIS információ kérése egy irányítótól). Az Options menüpont alatt az ablak kinézetére vonatkozó beállítások vannak. Itt a legfontosabb beállítás a Prefixes to show. Beírhatunk ide előtagokat, és az ezekben a pozíciókban levő aktív irányítók mindig megjelennek, függetlenül a gombok helyzetétől. Például ha beírjuk ide hogy LH, a magyar irányító pozíciók lesznek mindig kijelezve. Használjuk a felső gombokat (C A D...) és a Prefixes to show opciót, hogy olyan lista beállítást készítsünk, melyben sok irányító jelenléte esetén is könnyen megkapjuk a keresettet.
IVAO-HU IvAc alapok
5
Kósa Gergely
In / Out doboz Ez az ablak az egyes légterek / repterek felé tartó és onnan induló gépeket jeleníti meg. A dobozt megjeleníthetjük vagy elrejthetjük az Eszköztár I/O gombjára klikkelve.
Legelőször is klikkeljünk jobb gombbal majd válasszuk az Options menüpontot. Itt beállíthatjuk, hogy mely repterekre tartó illetve mely repterekről induló forgalmat akarjuk látni. Ha mindkét dobozba LHBP-t írunk, a lista Budapest forgalmát fogja mutatni. Ha mindkét dobozba csak LH-t írunk, a lista minden magyar reptér forgalmát mutatja (mint az ábrán is). Az első oszlop jelzi hogy érkező (I, inbound) vagy induló (O, outbound) az adott gép. A következő oszlop a reptér kódja, majd a várható érkezési / tervezett indulási időpont, hívójel és repülőgép típusa. Jobb gombbal klikkelve egy gép sorára, azt eltávolíthatjuk a listából (Remove) megnézhetjük a repülési tervet (FP), útvonalat (route), vagy privát üzenetet küldhetünk (Chat). A listához további gépeket is hozzáadhatunk, olyanokat is melyek nem az adott repterekre érkeznek / indulnak. Ehhez klikkeljünk jobb gombbal egy gépre a radar képernyőn (lásd 3.1.8 pont) és válasszuk az Add to IO menüpontot.
Kommunikációs doboz Ez az ablak jeleníti meg a szöveges kommunikációkat (csatornák, privát üzenetek), információkat, szerver üzeneteket. A dobozt megjeleníthetjük vagy elrejthetjük az Eszköztár COM gombjára klikkelve. Az első három fül a szöveges ATC-pilóta közléseket tartalmazza a beállított frekvenciákon. Az első fül az irányító elsődleges frekvenciája (esetünkben 135.200 MHz), ezen kommunikálhatunk a szöveget használó pilótákkal. A másik két frekvencia megfigyelés céljára van (itt nézhetjük más, a környéken levő irányítók szöveges közléseit a beállított frekvenciákon, esetünkben 118.100 MHz és 129.700 MHz). Ahhoz hogy egy pilótának szöveges üzenetet küldjünk az ATC frekvencián, válasszuk ki a gépet (a radaron vagy az I/O dobozban), ekkor megjelenik a hívójele a bal alsó sarokban (esetünkben ACA2390). Ezután gépeljük be az üzenetet az alsó sorba és nyomjunk ENTERt. A három frekvenciát az alsó sorba írt //(frekvencia) paranccsal állíthatjuk be, például ’//135.200’. Egyszerre nem lehet ugyanaz a frekvencia két vagy több fülön. IVAO-HU IvAc alapok
6
Kósa Gergely
A negyedik fülben METAR jelentéseket tekinthetünk meg, illetve kérhetünk le. Egy METAR kéréséhez írjuk be az alsó sorba +ICAO (például ’+LHDC’ Debrecen METAR lekéréséhez) és ENTER.
A GUARD fül a vészhelyzeti frekvencia (121.500 MHz), az ide beírt üzeneteket minden pilóta és irányító látja a közelben (lásd még 1.1.3 pont). Az ATC fülben küldött üzeneteket csak az irányítók látják, a pilóták nem (ATC koordinációhoz használják, például egy irányító ide írja be hogy online van vagy hamarosan offline lesz). A BROADCAST fülben az egész hálózatot érintő üzenetek érkeznek, például tudósítanak egy rendezvény vagy vizsga kezdéséről, ide csak a hálózat felügyelői (supervisors) és karbantartói (administrators) tudnak írni. A MSG a szerver üzeneteket jeleníti meg (például ha egy pilóta a frekvenciánkra csatlakozott, vagy egy irányító átad / átvesz egy gépet. Az ez után következő Chat (csevegés) füleket az irányító hozza létre. Ezek privát üzenetek, melyeket csak a másik fél lát. Háromféleképpen kezdeményezhetünk beszélgetést: a kommunikációs doboz alsó sorába beírni: .chat (hívójel) ATC vagy IO dobozban jobb klikk egy sorra és Chat a radar képernyőn jobb klikk egy gépre és Chat Egy chat ’szobában’ több személy is lehet, őket .a (hívójel) paranccsal lehet hozzáadni és .r (hívójel) paranccsal eltávolítani. Minden személy, akit hozzáadunk egy chat szobához, fogja látni az ide írt üzeneteinket (természetesen ők is hozzá kell adják egymást az ő chat szobáikhoz, hogy mindenki lássa mindenki üzeneteit az adott csoportban). A kommunikációs doboz beállításait a PVD menü COMMBox Options pontjában érhetjük el. A beállítások maguktól értetődőek és nem is igényelnek változtatást, bővebb leírásért lásd az IvAc kézikönyvet.
IVAO-HU IvAc alapok
7
Kósa Gergely
Flight Strip Ez az ablak a radaron kiválasztott repülőgép repülési ’szalagját’ jeleníti meg. A dobozt megjeleníthetjük vagy elrejthetjük az Eszköztár FSTR gombjára klikkelve.
Az adatok elrendezése a következő: EHM001 a gép ICAO hívójele. Fölötte automatikusan írja a társaság rádió hívójelét (a gép rádió hívójele tehát Harmony 001 Heavy lesz) EPWA (a hívójeltől jobbra) a gép induló reptere, alatta pedig a 16:35 az indulási idő (UTC). LHBP (a baloldali négyzetben) a gép célreptere. LOWW (a második négyzet alján) a kitérő reptér (ha valamilyen okból nem tud leszállni LHBP-n, a gép LOWW-ra fog menni) A baloldali négyzetben továbbá megjelenik hogy a gép IFR / VFR szerint repül (I vagy V betű), esetünkben IFR. Alatta az 5417 a transzponder (squawk) kód A második négyzetben a F320 a tervezett repülési magasság (FL320). Alatta a repülőgép típusa (VC10), mellette a H jelzi hogy HEAVY kategóriájú gép. A M093 a tervezett repülési sebesség (esetünkben Mach-ban van megadva, Mach 0.93) A jobboldali négyzetek a gép útvonalát (DEDOL UM66 BABKO UZ201 JBR) és a repülési terv megjegyzéseit (RMK/NOSID) tartalmazzák.
Ez a kép egy VFR szerint repülő gép szalagját jeleníti meg, mely LHUD-ról repül LHSK-re. A baloldali négyzetben láthatjuk hogy a gép VFR repülési tervet adott le (V), a transzponder kódja 7001. A hívójel Hotel Kilo Romeo, a gép típusának kódja TRIN (Socata Trinidad). Mivel az átváltási szint alatt repül, a tervezett magasságot lábban adja meg (A065 az 6500 ft). A tervezett sebesség csomóban van megadva (N140 az 140 csomó). A NORVSM jelentése hogy nincs megfelelő műszerezettsége RVSM légtérben (FL290 fölött) való repüléshez. Az útvonal direkt (DCT) A repülési terv megjegyzéseibe a pilóta beírta, hogy nem képes hangot használni.
IVAO-HU IvAc alapok
8
Kósa Gergely
Radar képernyő A radar a következő objektumokat jeleníti meg: légterek, repülőterek, navigációs pontok, földrajzi adatok repülőgépek és azok adatai A kijelzés egyes elemeit meg lehet jeleníteni vagy elrejteni az Eszköztár megfelelő gombjaival (sorrendben): a CC gomb a távolkörzet (ACC) megjelenítésére szolgál. Magyarországon egyetlen FIRben egyetlen ACC nyújt irányítói szolgálatot (vagyis az ACC határa, ahol LHCC_CTR irányít, azonos Magyarország harárával) a HS és LS gombok a magas- illetve alacsonylégtér elemeit rajzolja be. A HS-hez rendeltem a TMA-kat, a LS-hez a CTZ-t és a TIZ-eket. Figyelem: a valóságban ezek mind az alacsonylégtérhez tartoznak (LS); azért rendeltem őket külön gombokhoz, hogy jobban elkülőníthetőek legyenek az AP a repülőtereket és azok kódját jeleníti meg a GEO gomb a földrajzi adatokat mutatja; ehhez rendeltem a repülőterek kialakítását (gurulóutak, parkolóhelyek), a tiltott és LH-R1 légtereket, a Balatont a RR koncentrikus köreivel felbecsülhetjük a távolságokat, a körök közti távolságot tetszés szerint állíthatjuk a RWY a futópályákat, a RCL a pályák meghosszabbított középvonalait, a T a vektoráláshoz használt alapfalakat rajzolja be (természetesen ha elrejtjük a pályákat, akkor a középvonalak és az alapfalak is eltűnnek) a VOR és NDB a navigációs jeladókat, a FIX az interszekciókat mutatja. Shift-tel kattintva ezekre a gombokra kiválaszthatjuk hogy mely adókat / pontokat kívánjuk megjeleníteni / elrejteni a FRQ gombbal a navigációs adók frekvenciáit tekinthetjük meg a N gombbal az összes elem címkéjét el lehet rejteni (repterek, navigációs pontok) a L és H az alacsony- illetve magaslégtéri légi útvonalakat jeleníti meg a SID az indulási eljárásokat (lásd 1.9.2 pont) mutatja. Kattintsunk Shift-tel a SID gombra, a megjelenő listából válasszuk ki hogy mely eljárásokat akarjuk látni (például PUSTA3D). Ezután a SID gombra kattintva (Shift nélkül) láthatjuk a kiválasztott útvonalakat. A STAR az érkezési eljárásokat mutatja, hasonló elven működik mint a SID gomb A Z1-Z4 gombokhoz előre beállított nézeteket rendelhetünk. Állítsuk be a kívánt nézetet, majd a Shift-el együtt kattintsunk a gombra. Amikor Shift nélkül kattintunk a gombra, akkor előjön a kíván nézet. A QDM távolság mérésére szolgál (lásd 13. oldal) A VERA két gép összeütközés elkerülését segítő eszköz. Bővebb leírás az IVAC kézikönyvben. Az INTERCOM Skype-on keresztüli kommunikációra ad lehetőséget a körülöttünk levő irányítókkal.
IVAO-HU IvAc alapok
9
Kósa Gergely
Jobb klikkel a következő, radarra vonatkozó beállításokat érhetjük el: az OCA-val címkéket, megjegyzéseket tehetünk; az OCN-vel ezeket elrejthetjük, megjeleníthetjük, választhatjuk Short Fix lerövidíti az interszekciók nevét Set Centerpoint a nézet középpontját állítja be, innen indulnak ki a RR körök is; a Reset Centerpoint ezt visszaállítja a kezdeti pozícióba
A radar beállításait a PVD menü PVD Options pontjában lehet elérni: Visibility range – milyen messzire látunk (a beállított középponttól), például CTR-nek és megfigyelőknek 200-250 nm az ajánlott, APPnak 50-60 nm stb. Ne tegyünk túl nagy hatótávolságot, mert ezzel feleslegesen terheljük a szervert! Az Altitude Filter-ekkel magassági szűrést végezhetünk, vagyis adott magasságokon repülő gépek nem fognak látszani a radaron. A Primary-ba eső gépek adatok nélkül jelennek meg, a Secondary-ba esők egyáltalán nem jelennek meg. Ez például hasznos ha APP vagy és nem akarod hogy a TMA fölött (FL195-nél magasabban) átrepülő gépek zavarjanak Vectoring T – az alapfalak hossza, a rávezető szár iránya és hossza Runway center line – a meghosszabított középvonal hossza Range ring distance – a koncentrikus körök közötti távolság Próbáljuk ki a fentebb leírt beállításokat, hogy majd később olyan konfigurációkat készíthessünk, melyek megfelelnek egy adott pozícióban való irányításnak.
IVAO-HU IvAc alapok
10
Kósa Gergely
Repülőgépek és címkék A gépek mellett láthatunk egy címkét, mely fontos információt közöl az adott gépről, a repülési tervtől, engedélyektől és transzpondertől függően. A címkéket úgy mozgathatjuk hogy az egér középső gombjára (vagy görgőjére) kattintunk és így húzzuk. Az alap címkék megjelenése:
1. Ezeknek a gépeknek a transzponderük készenléti (standby) üzemmódban van, így nem látunk mellettük címkét. A földön levő gépek mindig készenléti módba állítják a transzpondert, hogy a címkék ne zavarják a radar irányítót. A fekvő négyzet alakú jel IFR gépet, míg a gyémánt alakú VFR gépet jelöl. 2. Ez egy IFR gép címkéje. Négy sorból áll (a negyedik csak akkor jelenik meg, ha a radaron kiválasztottuk a gépet). Az első sorban van a gép hívójele, mögötte a felfele mutató nyíl azt jelzi, hogy kifele halad a légterünkből. A hívójel mellett továbbá megjelenhet egy - (minusz) ha a gép nem használ hangot, egy + ha ’receive only’, egy * (csillag) ha rossz transzponder kódot állított be, és egy betű (C, A, T...) ami azt jelzi, melyik irányítónál van. A második sor a jelenlegi és az engedélyezett magasságot mutatja (FL270-en repül és emelkedik az engedélyezett FL300-ra). A harmadik sor a gép súly kategóriája (esetünkben M azaz Medium), utána a jelenlegi sebesség (ground speed, esetünkben 408 kts GS), majd az engedélyezett navigációs pont (esetünkben SOGMO). A negyedik sor a gép célreptere (LJLJ) és típusa (A319). 3. Ez egy irányítatlan VFR gép címkéje. Csak magassági információnk van (A025 azaz 2500 láb), hívójelet és sebességet nem látunk. A lefele mutató nyíl pedig azt, hogy a légterünkbe érkezik. Az IvAc Eszköztárában még elérhetünk pár beállítást ami a gépek kijelzését illeti: a L+ és L- gombok a címke távolságát állítják az összes géptől, a 0, 1 ... 8 gombok pedig a sebesség vektorok nagyságát (az 1 olyan sebességvektort jelöl, mely a gép 1 perccel későbbi helyére mutat a jelenlegi irányában).
IVAO-HU IvAc alapok
11
Kósa Gergely
Jobb klikk menü A gépeket a címkéjükre való kattintással választhatjuk ki. Figyelem: kiválasztáshoz mindig a címkére kattintsunk, ne a gépet jelképező pontra! Bal gombbal kiválasztjuk a gépet, illetve mozgathatjuk a címkét. Jobb gombbal több lehetőséget érhetünk el. Ami a gépek átadását és átvételét illeti (csak ha aktív irányítók vagyunk): ASSUME – a gép átvétele. Akkor válasszuk ezt, ha egy gép érkezik a légterünkbe irányítatlan légtérből, vagy egy másik irányító átadja nekünk a gépet. Ekkor a gép ábrázolása megváltozik a képernyőn (de a pilóta nem tudja hogy Assume-t adtunk, ha azt akarjuk hogy lépjen kapcsolatba, a másik irányító utasítása vagy Force Act is szükséges) TRANSFER – a gép átadása egy másik irányítónak (akkor kell használni, ha a mi légterünket elhagyva egy másik irányított légtérbe lép be). Ekkor a REQ TRSF üzenet jelenik meg a címke fölött, a másik irányító pedig a REQ HO üzenetet látja CANCEL TRANSFER – az átadás visszavonása REJECT TRANSFER – az átvevés visszautasítása RELEASE – elengedés. A gépet nem irányítjuk tovább, de nem is adjuk át másnak (akkor kell használni, ha a mi légterünket elhagyva irányítatlan légtérbe lép be) FORCE ACT – Jelzés a gépnek hogy váltson a mi csatornánkra (ha még nem tett így), mert a mi irányításunk alatt van. Csak az irányítatlan légtérből érkező gépeknek kell ilyent küldeni (a többieket az irányítók fogják átadni nekünk) Figyelem: csak akkor vegyünk át egy gépet, ha azt átadják nekünk, vagy irányítatlan légtérből érkezik a miénkbe! Más légterekben levő gépeket ne irányítsunk, és ne küldünk nekik FORCE ACT jelzést. Például LHBP_TWR nem irányíthatja a Debrecenből felszálló gépeket! Ami a kiadott engedélyeket és megjegyzéseket illeti: Cleared FL – engedélyezett magasság (például az előző oldalon a 2-essel jelölt gépnek FL300) Cleared WP – engedélyezett navigációs pont (például az előző oldalon a 2-essel jelölt gépnek SOGMO), ide beírhatunk heading, SID, STAR vagy futópálya nevet is. Legtöbb 6 karaktert írhatunk be, tehát egy teljes SID név nem fér ki (például PUSTA3D helyett írjunk PUST3D-t) Cleared SP – engedélyezett sebesség (ha sebességkorlátozás van érvényben a forgalmi helyzet miatt) No Voice – jelzi hogy a pilóta nem használ hangot (egy - jelenik meg a hívójelnél) Figyelem: ezek csak a címkéhez írt megjegyzések annak céljából hogy az irányítók lássák hogy a gépnek milyen engedélyeket (magasság, irány) adtak! A pilóta nem tud ezekről, vele nyilván beszédben kell közölni az adott engedélyeket! A menüben még elérhetünk pár funkciót: Show FPL – ICAO repülési terv mutatása (szerkeszthetjük is ha legalább C1 irányítói minősítéssel rendelkezünk) Show Route – útvonal mutatása IVAO-HU IvAc alapok
12
Kósa Gergely
Add to IO – hozzáadás az I/O dobozhoz, mégha nem is az ország területéről indul / érkezik (átrepülő forgalom) Req COMM – megnézhetjük, milyen frekvenciára hangolt a pilóta (a választ a kommunikációs doboz MSG füle alatt kapjuk) Req FP – repülési terv ismételt lekérése Chat – privát üzenet küldése A gépek címkéit érintő beállításokat a PVD menü Label / Route Options pontja alatt érhetjük el. Az IvAc kézikönyv ezeket részletesen bemutatja, csak néhány fontosabbra térek ki: Label Type - használhatunk UAC címkét, ilyeneket a magaslégtéri irányítás használ; felépítése: hívójel, jelenlegi és kért magasság, engedélyezett magasság és célreptér Cleared Flight Level – itt East / West-et kell használni (lásd 1.8.2 pont), jelöljük be továbbá az RVSM és Show ALL levels dobozokat Squawk Codes – Európában 7000 a VFR transzponder kód (megjegyezzük hogy Magyarországon a VFR gépek 7001-7077 kódokat kapnak). A Show callsign on squawk STANDBY bejelölésével azoknak a gépeknek is megjelenik a hívójelük, melyek a transzpondert készenléti üzemmódba állították (GND irányítóknak ajánlott)
Távolság mérése Fontos hogy információnk legyen adott távolságokról, hogy jól el tudjuk különíteni a gépeket, illetve tudjuk hogy mikor kell magasságváltoztatásra kiadni parancsot. A következő lehetőségeink vannak: a koncentrikus köröket megjelenítve (RR az Eszköztáron) felbecsülhetjük egy adott pont és a gépek közti távolságot. Jobb klikk a radarra és a menü Set Centerpoint opciójával beállíthatunk a köröknek egy középpontot (például egy repülőtér) dupla klikk a radar képernyőre; ekkor megjelenik az adott pontban egy ’horgony’ (anchor); az IvAc címsorában ezután az adott pont és a kurzor közti távolságot látjuk. A horgonyt rögzíthetjük a jobb klikk – Lock Anchor menüpont bejelölésével, ezzel megakadályozhatjuk hogy véletlen dupla klikkel áthelyezzük a horgonyt a horgonyt hozzárendelhetjük egy géphez – jobb klikk a gép címkéjére és Anchor, az IvAc címsorában ezután az adott gép és a kurzor közti távolságot látjuk klikkeljünk jobb gombbal egy gép címkéjére és válasszuk a QDM menüpontot. Ezután jobb gomb a radarra és a menüből QDM+. Ekkor megjelenik egy vonal, mely mellett az adott gép és az adott pont közti távolságot írja. A vonal eltüntetéséhez jobb klikk bárhova és QDMklikkeljünk jobb gombbal egy gép címkéjére és QDM, majd egy másik gép címkéjére és QDM+. Ekkor a két gépet összeköti egy vonal, mely mellett a két gép közti távolságot írja ha a Loch anchor / QDM be van jelölve, akkor dupla klikkel a QDM funkció működik.
IVAO-HU IvAc alapok
13
Kósa Gergely
Egyéb címkék Az alábbi ábrán láthatunk még néhány címke típust és különleges eseteket. A színek nyilván a kiválasztott színsémától függenek.
1. Ezek a gépek az irányításunk alatt vannak, az első FL100-ra, a második FL120-ra süllyed, ABONY felé tartanak. A hívójel mellett a lefelé mutató nyíl azt jelzi, hogy érkeznek az általunk irányított légtérbe / reptérre. A második gép (EHM002) hívójele mellett a * azt jelzi hogy a transzponder kódja rossz (például VFR kód IFR repülésnél) 2. Ezt a gépet éppen kiválasztottuk (a címkére klikkeltünk), megjelent a címkében a negyedik sor (célreptér és típus) és a szín megváltozott. A hívójel mellett a felfelé mutató nyíl azt jelzi, hogy kifele megy a légtérből (vagyis egyik magyar reptérről indult) 3. Ennek a gépnek nem jelöltünk be engedélyezett magasságot illetve navigációs pontot vagy irányt. A H betű jelentése a sebesség előtt hogy a gép HEAVY (a hívójel is ennélfogva Aeroflot 362 HEAVY lesz) 4. Ezek a gépek nincsenek az irányításunk alatt (más szín, és csak két sor jelenik meg). A hívójel mellett az A azt jelzi hogy egy Approach irányítja, az U pedig hogy irányítatlan. CFG140 hívójele mellett a minusz azt jelzi hogy nem használ hangot. A magasság mellett a C azt jelenti hogy a repülési tervben kért magasságon / szinten van (C = cruise altitude / level) 5. Ez a gép kényszerhelyzetet jelentett (EMERG) 6. Ez a gép nem adott le még repülési tervet, de a transzponderét aktív módba kapcsolta 7. Ez a gép a transzponderén IDENT-et nyomott, így egy pillanatra felvillan minden irányító képernyőjén 8. Ez a gép a Primary Altitude Filter határán felül van, csak magassági információt kapunk
IVAO-HU IvAc alapok
14
Kósa Gergely
ATIS Az IvAc automatikusan generál egy szöveges üzenetet, melyet minden pilóta megkap, aki a frekvenciánkra vált. Az első sor a TeamSpeak csatorna címe, a többi sor információt tartalmaz az adott reptérről (ha egy repteret irányítunk; CTR természetesen nem szolgáltat ilyen információt). Kattintsunk az eszköztáron az ATIS gombra és töltsük ki a megjelenő párbeszédablakot. A Preview gombbal megtekinthetjük, hogyan fog kinézni az üzenet a pilóta számára. Ez például egy Budapest Approach ATIS: hu.ts.ivao.aero/LHBP_APP This is Budapest Approach information DELTA recorded at 1946z Landing rwy 13R / Take-off rwy 13L/R LHBP 251930Z 09007KT 2000 SN BR BKN008 OVC030 M01/M01 Q1011 NOSIG TL FL110 / TA 9000ft Online until 2200Z Confirm information DELTA on initial contact
Az azonosítót (esetünkben DELTA) a rendszer magátol teszi az ATIShoz. Ez az ATIS minden változásánál módosul. CTR ATIS-a csak az első sorból (TeamSpeak csatorna cím) és az irányító által beírt megjegyzésekből áll.
IVAO-HU IvAc alapok
15
Kósa Gergely
