Ökológiai élőlényismeret I. –Szárazföldi növények 4. előadás
SZIKLAGYEPEK
A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI • Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van • Csekély talajborítottság, köves, sziklás váztalajok (erubáz és rendzina) • Az alapkőzet jellegének és a kitettségnek döntő szerepe van • Szélsőséges száraz, forró vagy hűvös mikroklíma • Alacsony növényborítás (< 50 %)
SZILIKÁTOS KŐZETEK Kiömlési magmás kőzetek: a földfelszínre jutó láva kihűlésével keletkeznek
Riolit – savanyú pH Tokaj, Zempléni-hg.
Andezit – semleges pH Mátra, Cserhát, Börzsöny, Visegrádi-hg.
Bazalt – bázikus pH Balaton-felvidéki tanúhegyek
Országos kiterjedésük kb. 125 ha Legtöbb állomány az Északi-középhegységben található (Börzsöny, Mátra, Medves, Sátor-hg, szórványosan a Bükkben és Cserhátban is) + Visegrádi-hg, Velencei-hg, Bakony, Balatonfelvidék
KARBONÁTOS KŐZETEK
Mészkő: CaCO3 Édesvízi vagy tengeri üledékes eredetű Budai-hg., Aggteleki-karszt, Bükk, Mecsek
Dolomit: CaMg(CO3)2 Tengeri mészkő átalakulásával keletkezett Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Cserehát, Mecsek, Budai-hg.
Országos kiterjedésük kb. 400 ha Legtöbb állomány a Dunántúli-középhegységben található +Északi-középhegység (Naszály, Cserhát, Bükk, Heves-Borsodi-dombvidék, Aggteleki-karszt) + Mecsek, Villányi-hegység, Soproni-hegység
AZ ALAPKŐZETEK JELLEMZŐI • Meredek lejtőviszonyok jelentős erózió • A szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállanak gyors szukcesszió • A dolomit főként aprózódik lassú szukcesszió nehezen erdősödik, nagyszámú reliktum és endemizmus alakulhat ki és maradhat meg (dolomitjelenség)
A dolomitjelenség • A morzsálódó kőzettörmelék folyamatosan mozog a lejtés irányába • Nagy kiterjedésű, kopár lejtők alakulnak ki, ahol a befüvesedés csak részlegesen mehet végbe • Az északi oldalakon mikroklimatikus okokból jóval hűvösebb, párásabb a levegő, mint a forró és száraz délies lejtőkön -> északi lejtőkön alhavasi, havasi reliktumokban gazdag vegetáció -> a déli lejtőn több endemikus faj, szárazságtűrő és fénykedvelő szubmediterrán sziklalakó fajokban
DÉL
ÉSZAK
Pilisi len
(Linum dolomiticum) Fokozottan védett Reliktum-endemizmus
A sziklagyepek természeti értékei • Változatos kőzettípusok, eltérő kitettség és mikroklíma – kis területen belül sok növényfaj és alkalmazkodási forma fordul elő együtt • Sok izolált, kis kiterjedésű állomány -> jó lehetőség endemizmusok kialakulására
Mihez kell alkalmazkodni? • • • • • • • •
Szárazság Déli lejtőkön: forró nyár Északi lejtőkön: késői fagyok Jelentős napi és szezonális hőingás Erős direkt besugárzás Vékony talajréteg, kevés tápanyag A talajt az erózió folyamatosan pusztítja A talaj vízvisszatartó képessége alacsony
Sziklagyepek – homoki gyepek • Hegyről füvesedés elmélet (Borbás Vince) • Eljegesedés alatt az alföldi szárazgyepek fajai jobban túléltek a hegységi refúgiumokban • Az alföldön hidegebb volt, mamutsztyeppek • Sok közös faj a homoki gyepekkel Apró nőszirom (Iris pumila)
ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIÁK
POIKILOHIDRIKUS FAJOK • Fejletlen vízszabályozású, erősen kiszáradó növények • Teljes testfelszínükön képesek a víz felvételére és leadására • Általában alacsonyabbrendű fajok tartoznak ide: mohák, zuzmók, algák
POIKILOHIDRIKUS FAJOK
Magyar pikkelypáfrány
(Ceterach javorkaeanum)
POIKILOHIDRIKUS FAJOK
Cselling (Notholaena marantae)
POZSGÁSOK (SZUKKULENTÁK)
Borsos varjúháj (Sedum acre)
POZSGÁSOK (SZUKKULENTÁK)
Fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata)
POZSGÁSOK (SZUKKULENTÁK)
Sárga kövirózsa (Jovibarba hirta)
GYÖKÉR + LEVÉLMÓDOSULÁSOK • Erős karógyökér mélyre hatol a sziklarepedésekbe • Összetett levél, fonalas levélkék: minimális párologtatás
Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
PÁRNANÖVÉNYEK • Párologtatás csökkentése, időjárási szélsőségek kiküszöbölése
Ezüstaszott
(Paronychia cephalotes)
TÖRPECSERJÉK (CHAMAEPHYTONOK) • Párologtatás csökkentés • Hosszú élettartam • Fény nem limitáló tényező -> horizontális növekedés előnyösebb
Henye boroszlán (Daphne cneorum)
TÖRPECSERJÉK (CHAMAEPHYTONOK)
Molyhos napvirág
(Helianthemum canum)
TÖRPECSERJÉK (CHAMAEPHYTONOK)
Csikófark
(Ephedra distachya)
KORAI VIRÁGZÁS Leánykökörcsin
(Pulsatilla grandis)
GEOFITON ÉLETMÓD Magyar kikerics (Colchicum hungaricum) • Csak a Szársomlyó déli lejtőjén él Magyarországon • Szubmediterrán, száraz, meleg mikroklíma -> földbeni raktározó hagyma • Kivételesen akár decemberben is nyílik
EFEMER ÉLETMÓD Szirtőr
(Hornungia petraea)
MÁSODVIRÁGZÁS • A száraz időszak elkerülésére jó stratégia az ősz eleji másodvirágzás
TERMÉSTERJESZTÉS • Érés során a terméskocsányok meghosszabbodnak • Benyomják a kis repedésekbe a magokat
Fali pinytő
(Cymbalaria muralis)
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Orgona
(Syringa vulgaris)
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Kopárfásítás feketefenyővel (Pinus nigra)
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Muflon
(Ovis musimon)
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
IRODALOM • Borhidi A. (szerk.) (1999) : Vörös Könyv Magyarország védett növénytársulásairól. Természet Búvár Alapítvány Kiadó, Budapest. • Török P., Tóthmérész B. (2010): Növényökológiai alapismeretek. Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 173, 2. kiadás.
