Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben

Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben Előadó: Vadász Iván

Budapest, 2015. szeptember 23.

Adóhatóság új eszközei

Elévülési idő meghosszabítása Adóregisztrációs eljárás Revizor + NAV nyomozók közös fellépése

2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

Adóhatóság új eszközei Fedett tevékenység, titkos információgyűjtés

Fokozott adóhatósági felügyelet − KOCKERD kérdőív Adószám felfüggesztése és törlése Új büntetőjogi tényállások

− költségvetési csalás Btk 396. § − felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása Btk 397.

Adóhatóság új eszközei Belföldi összesítő jelentés 2 millió → 1 millió ÁFA tartalom Online pénztárgép → számlák adatszolgáltatás 1,5 milliós készpénz korlát Útdíj − EKAER 2015 Automatikus információcsere → 2017-től

Régi eszközök bevetése

Adójogi alapelvek alkalmazása Mögöttes felelősség alkalmazása Csőd törvény szankcióinak alkalmazása

Anyagmérleg → árrés becslése

Vezető tisztségviselőinek a szerződésen kívül okozott károkozásáért való felelősségét a Gt. 2014. március 14-ig hatályos rendelkezése

az új Ptk rendelkezése

6:541. § [Felelősség a vezető 30. § (1) A társaság felelős azért a tisztségviselő károkozásáért] kárért, amelyet vezető tisztségviselője Ha a jogi személy vezető e jogkörében eljárva harmadik tisztségviselője e jogviszonyával személynek okozott. összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.







Vezető tisztségviselőinek a szerződésen kívül okozott károkozásáért való felelősségét közjog ↔ polgári jog EBH2006. 1461 „Az adóhatóság és az adózó között….. kizárólag közigazgatási, adójogi jogviszony áll fenn. Az ilyen jogviszony alanyai közötti követelés, illetve fizetési kötelezettség jogkövetkezményeire vonatkozóan - kifejezetten erre irányuló adójogi jogszabályi felhatalmazás hiányában - a Ptk. szerinti szabályok alkalmazásának nincs helye. A jogviszony tárgya sem magánjogi igény illetve követelés (BH2000. 443).”

BH2010. 200 „….a Ptk. szabályok alkalmazásának nincs helye, a felek között fennálló közigazgatási, adójogi jogviszony még részben sem változik át a Ptk. szerinti magánjogi jogviszonnyá.”

1. Ellenőrzés 2. Hatósági eljárás

3. Bírósági felülvizsgálat 4. Adóvégrehajtás

Adóeljárás Értesítés, mebizólevél bemutatása


Ellenőrzés


Ellenőrzés

Jegyzőkönyv átadása

Ellenőrzés



15 napon belül

Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül

I. fokú adóhatározat

jkv átadástól 60 napon belül

Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül



Biztosítási intézkedés (vagyon zárolása)

Észrevétel

Biztosítási intézkedés Ket 29/A. § − Art. 5. § és 149. § Ha a pénzkövetelés későbbi kielégítése veszélyben van

Bankszámla zárolása, ingó és követelés foglalása, ingatlanra vh. jog,

I. fokú adóhatóság rendeli el végzéssel és végrehajtja



Ellenőrzés

15 napon belül




Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül

Fellebbezés

30 napon belül



Észrevétel




Ellenőrzés

15 napon belül

Fellebbezés

Másodfokú eljárás

30 napon belül




Észrevétel

Fellebbezés

Fellebbezés

II. fokú jogerős határozat

Fellebbezés


30 napon belül

Bírósági kereset

Fellebbezés


30 napon belül

Bírósági kereset

ha nincs kereset

Adóvégrehajtás

I. fokú bíróság

Jogerős ítélet

Keresetlevél

60 napon belül

Felülvizsgálati kérelem

Kúria ítélete

Az adóhiány okainak elhatárolása

tudatos adócsalás

adótervezés hiánya pl. - üzleti partnert nem ellenőrzik - ingyenes szolgáltatások - fordított/egyenes adó felcserélése - kapcsolt vállalkozások közötti árak….

A szankció mértéke

− adókülönbözet − adóbírság → 50-75-200 % − késedelmi pótlék → jegybanki alapkamat 2x − mulasztási bírság

költségvetésnek okozott vagyoni hátrány Ft

büntetési tétel

Kisebb: 50.001 – 500.000

2 év

Nagyobb: 500.001 – 5.000.000

3 év

Jelentős: 5.000.001 – 50.000.000

1 – 5 év

Különösen nagy: 50.000.001 – 500.000.000

2 – 8 év

Különösen jelentős: 500.000.000 felett

5 – 10 év

Adóeljárás közvetlen következményei · helyszíni ellenőrzés, iratok bevonása · ÁFA visszaigénylés megszűnik · biztosítási intézkedés, bűnügyi zárlat · kapcsolódó ellenőrzések üzleti partnereknél · adóigazolás elvesztése, EKAER biztosíték · tanúk meghallgatása, nyilatkozattételre kötelezés · az ügyvezetőre és többségi tulajdonosra korlátozások · büntető eljárás, bűnügyi zárlat

Mi a teendő?

̶ értesítés adóellenőrzésről

Mi a teendő?

adóeljárásban passzív védekezés

tevékenység áthelyezése

Aktív adózói magatartás – személyes megjelenés, – túlbuzgó nyilatkozás, – revizor által kért összesítések elkészítése, – az igazát bizonygatja, – érveit nem tartogatja későbbre – az eljárás gyors befejezésére törekvés

Aktív adózói magatartás hátrányai – önkéntelenül is segíti a revizor munkáját, – a revizor által nem ismert információkat ad át, – lehetővé teszi, hogy a revizor korrigálja tévedéseit

Passzív adózói magatartás – nem bizonygatja az igazát, hanem az adóhatóság „eredményeit” kritizálja, – késleltet, húzza az időt, elévülésre játszik, – nem nyilatkozik, vagy csak írásban, – kizárólag a meghatalmazott kapcsolatot az adóhatósággal,

képviselő

tartja

a

Passzív adózói magatartás – nem végzi el az adóellenőr munkáját (nem készíti el a kért kimutatásokat), – semmitmondó észrevétel, tartogatja az ütőkártyákat), – helyszíni ellenőrzés korlátozása

fellebbezés

(az

adóperre

Passzív adózói magatartás hátrányai – a revizor követeli az együttműködést, ezért elkerülhetetlen a konfrontáció, – az ügyfél türelmetlen, szeretne akciózni – a revizor gyanúját erősíti

Mi a teendő?

-képviselő kinevezése - időnyerés - iratbetekintés - belső ellenőrzés (pl. saját vagyongyarapodás felmérése)

Mi a teendő? - vállalkozás továbbfolytatásának biztosítása - cégnév, székhely, lakóhely változtatás - adóigazolás beszerzése (amíg lehet) - postai kézbesítés biztosítása - külföldi bankszámla

Könyvelő és az adótanácsadó szerepe az adóeljárásban, és az adóperekben

Recommend Documents