KÖKÖNYÖSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
HÁZIRENDJE
KOMLÓ 2013/2014. tanév
Tartalom A házirend célja és feladata ..................................................................................................... 6 A házirend hatálya ................................................................................................................... 7 A házirend nyilvánossága ........................................................................................................ 7 A házirend készítésénél figyelembe vett jogszabályok: ........................................................ 8 AZ EGYSÉGES ISKOLA GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI ................................................................................................................. 10 1.
Iskolánk neve és címe: ..................................................................................................... 11
2.
Iskolánk fenntartója: ......................................................................................................... 11
3.
A házirend célja és feladata .............................................................................................. 11
4.
A házirend hatálya ............................................................................................................ 11
5.
Kire vonatkozik a házirend? ............................................................................................. 12
6.
Hol érvényes a házirend? ................................................................................................. 12
7.
Mikor érvényes a házirend? ............................................................................................. 12
8.
Mikor érvényes a házirend? ............................................................................................. 12
9.
A tanuló kötelessége......................................................................................................... 14
10. A tanulók jogai az iskolában ............................................................................................ 17 11. Formai követelmények a közösségben ............................................................................. 19 12. Általános kötelezettségek ................................................................................................. 19 13. Ügyvitel ............................................................................................................................ 20 14. A tanulók jutalmazása ...................................................................................................... 21 15. A tanulók és szülők tájékoztatása..................................................................................... 22 16. Magatartás- és szorgalomjegyek megállapítása ............................................................... 23 17. Mulasztások és következményeik .................................................................................... 25 18. Tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések .............................................................. 26 19. Osztályozóvizsgák rendje ................................................................................................. 30 AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÖZÉPISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI ................................................................................................................. 31 1.
Iskolánk neve és címe: ..................................................................................................... 31
2.
Iskolánk fenntartója: ......................................................................................................... 31
3.
Iskolánk pedagógiai programja kimondja ........................................................................ 31
4.
Iskolánk munkarendje ...................................................................................................... 31
5.
Nemzeti és iskolai ünnepek: ............................................................................................. 32
6.
A tanítási nap .................................................................................................................... 32
7.
A tanítási órák: ................................................................................................................. 33
8.
A tanulók jogai az iskolában ............................................................................................ 33
9.
A tanuló kötelessége......................................................................................................... 35
10. Formai követelmények a közösségben ............................................................................. 37
11. Általános kötelezettségek ................................................................................................. 38 12. Ügyvitel ............................................................................................................................ 39 13. A tanulók intézményi döntési folyamatokban való részvételi rendje .............................. 40 14. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .......................................................... 41 15. Magatartás- és szorgalomjegyek megállapítása ............................................................... 42 16. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ........................................................................ 44 17. A tanulók jutalmazásának formái és rendje ..................................................................... 45 18. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .............................................. 47 AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI ................................................................................................................. 50 1.
A házirend célja és feladata .............................................................................................. 50
2.
A házirend hatálya ............................................................................................................ 50
3.
A házirend nyilvánossága................................................................................................. 51
4.
Az iskola által elvárt viselkedés szabályai ....................................................................... 52
5.
A tanulók jogai ................................................................................................................. 55
6.
A tanulók közösségei ....................................................................................................... 58
7.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ............................................. 60
8.
Az iskola működési rendje ............................................................................................... 62
9.
Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások .............................................................................. 65
10. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ...................... 68 11. A tanulók tantárgyválasztása ............................................................................................ 69 12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................... 69 13. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében .................................................................................................. 71 14. A tanulók mulasztásának igazolása .................................................................................. 72 15. A tanulók jutalmazása ...................................................................................................... 72 16. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ............................................................ 74 17. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok ........................................... 76 18. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ................................................................. 77 19. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 77 20. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok............................................................. 78 21. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába.............................. 79 22. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai ....................................................................................................... 80 23. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ................................................... 80 24. A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................................... 81
AZ EGYSÉGES ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELADATOKAT ELLÁTÓ GAGARIN ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYEINEK HÁZIRENDJE .................................... 83 1.
Bevezető rendelkezések ................................................................................................... 83
2.
A tanulók jogai ................................................................................................................. 84
3.
Az iskolai munkarend....................................................................................................... 89
4.
Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek .......................................... 91
5.
A tanuló munkájának elismerése ...................................................................................... 93
6.
A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének rendje, formái ........................................ 97
7.
Az iskolának és az iskola területéhez tartozó helyiségek használatának rendje ............ 100
8.
Védő-óvó (betartandó) előírások .................................................................................... 102
9.
Záró rendelkezések ......................................................................................................... 103
AZ EGYSÉGES ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELADATOKAT ELLÁTÓ MAGYARSZÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYÉNEK HÁZIRENDJE ..... 104 1. A házirend célja és feladata ................................................................................................ 104 2. A házirend hatálya .............................................................................................................. 104 3. A házirend nyilvánossága ................................................................................................... 104 4. A tanulók jogai ................................................................................................................... 105 6. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ........................ 106 7. A tanulók közösségei ......................................................................................................... 108 8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája .................................................. 109 9. Az iskola működési rendje ................................................................................................. 111 10. A tanulók tantárgyválasztása ............................................................................................ 113 11. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ................................................................................................ 114 12. A tanulók mulasztásának igazolása ................................................................................. 115 13. Térítési díj befizetése, visszafizetése............................................................................... 118 14. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ...................................... 118 15. Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 119 16. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok ......................................... 122 17. Jutalmazások és büntetések eszköztára, gyakorisága, módjai .......................................... 123 18. Az osztályozó-, javítóvizsgák eljárási szabálya ............................................................. 125 19. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ............................ 127 20. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége ...................................................... 127 21. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai .................................................. 128 22. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 128 ERKEL FERENC MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE .................................................. 130 1.
Jogok és kötelességek ..................................................................................................... 131
2.
Tanulói jogok gyakorlása ............................................................................................... 132
3.
Tiltott tanulói magatartás ............................................................................................... 132
4.
A tanulók kötelességei ................................................................................................... 134
5.
Az iskola munkarendje ................................................................................................... 135
6.
Általános működési szabályok ....................................................................................... 136
7.
Balesetvédelem, tűzvédelem .......................................................................................... 136
8.
Vagyonvédelem, kártérítés ............................................................................................. 137
9.
A tanuló anyagi felelőssége ............................................................................................ 137
10. Egyéb előírások .............................................................................................................. 137 11. Napló .............................................................................................................................. 138 12. Ellenőrző könyv ............................................................................................................. 138 13. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ........................................ 139 14. Tanulmányi kötelezettségek ........................................................................................... 139 15. Alapvető udvariasság ..................................................................................................... 140 16. A tanuló fegyelmi felelőssége ........................................................................................ 140 17. A tanuló munkájának elismerése .................................................................................... 141 18. Tanulmányi jegyek ......................................................................................................... 141 19. Szorgalmi jegyek ............................................................................................................ 141 20. Jutalmazások .................................................................................................................. 142 21. Egyéni jutalmazások ...................................................................................................... 142 22. Hivatalos ügyek intézésének rendje ............................................................................... 142 23. Térítési díj – Tandíj ........................................................................................................ 143 24. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei ................................. 144 25. Záró rendelkezések ......................................................................................................... 144 26. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék .......................................................... 145 1.
számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat ............................................................ 146
2.
számú melléklet Gimnáziumi tagintézmény Osztályozóvizsgák követelményei........... 151
3. számú melléklet Szakközépiskolai tagintézmény: A tanulmányok alatti vizsgák követelményei és értékelési rendje vizsgatárgyanként ........................................................... 151
Beköszöntő Kedves Diákjaink! Iskolánk, a Kökönyösi Általános Iskola, Gimnáziuma, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 2009. július 1-jén jött létre a kistérség több intézményéből. Az új szervezet 6 tagintézménnyel működik a régi telephelyein, alkalmazkodva a megváltozott helyzethez, de megtartva múltjából hozott értékeit. Tagintézményeink ragaszkodnak kialakult hagyományaikhoz, de megértik a fenntartó szándékát, és igyekeznek belső szabályzataikat összehangolva munkálkodni a közös jövőn. Az egységes SZMSZ és Pedagógiai Program mellett a közös szabályzatok együtt szolgálják a tanulók és szülők igényeinek minél jobb kielégítését. Intézményünk Komló és vonzáskörzetének iskolája kíván maradni a jövőben is. Igyekszünk minden igényt kielégíteni azért, hogy a gyermekek a szülőkhöz közel, az ő felügyeletük alatt érhessenek felnőtté.
Kedves Szülők! Kérjük önöket, hogy olvassák el házirendünket. Kérjük iskolánkkal való együttműködésüket, hiszen az otthon támogatása nélkül nem tudunk eredményesen dolgozni az önök gyermekei érdekében. Az iskola házirendje az iskola területére és az iskola által szervezett programokra vonatkozik. Betartása minden iskolapolgárnak kötelező. Megszegése fegyelmi intézkedést von maga után. A házirend célja és feladata 1. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a köznevelési törvényben, továbbá a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, az iskola és a kollégium által elvárt viselkedés szabályait, valamit tartalmazza az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó minden tanulóknak, a tanulók szüleinek, hozzátartozóinak, az iskola pedagógusainak és technikai dolgozóinak valamint mindenkinek, aki az intézmény területén tartózkodik. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét 3. A tanulók az iskola által szervezett, a pedagógiai programban nem szereplő iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az intézmény feladata, hogy erre lehetőséget biztosítson. 2. A házirend elolvasható az intézmény honlapján. Az intézményi honlap internetcíme: www. kook.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
főigazgatóságon;
a tantermekben;
az iskolák könyvtárában;
az iskolák nevelői szobájában;
az iskolák igazgatójánál;
az iskolák igazgatóhelyetteseinél;
a diákönkormányzatok irodájában,
az intézmény fenntartójánál: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 7300
Komló, Kossuth Lajos u. 103.
az iskolák irattárában;
4. A házirend főbb rendelkezéseinek kivonatát és a teljes verzió elérhetőségét – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek lehetősége van megismerni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
a tanulókat osztályfőnöki órán;
a szülőket szülői értekezleten.
6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
a tanulókkal osztályfőnöki órán;
a szülőkkel szülői értekezleten.
A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy megismerték és elfogadják a házirend rendelkezéseit. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
A házirend készítésénél figyelembe vett jogszabályok: -
2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről
-
a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. Törvény,
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet,
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. Törvény,
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet,
-
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a házirend szövegét és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak.
AZ EGYSÉGES ISKOLA GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI
Kedves Tanulók! Minden ember tartozik vagy tartozni akar valamilyen közösséghez, és igazán akkor érzi jól magát benne, ha ott megtalálta a maga helyét, szerepét, kifelé pedig az általa fontosnak tartott értékek alapján büszkén képviselheti azt. Csak annyit kérünk amennyi szükséges, csak arra kötelezünk benneteket, amit egyéni és közösségi érdeketek, valamint az iskola működése megkíván. Mindenről nyílt, őszinte légkörben akarunk beszélni veletek. Közös dolgainkban nem lehetnek titkaink előttetek. Egyéniségeteket tiszteletben tartjuk. Ragaszkodunk hozzá, hogy ti is tiszteljétek egymást és az iskola minden dolgozóját. Az igazságosságra törekszünk, és ezt elvárjuk tőletek is. De nem mindenben ismerjük az igazságot. A tévedés jogát mindenkinek biztosítjuk. Természetesen vannak dolgok, amelyekben nem szabad tévedni. Törekednetek kell az alábbi erényekre: pontosság, megbízhatóság, kiszámíthatóság. Kedves Szülők! Kérjük Önöket, hogy olvassák el házirendünket. Kérjük iskolánkkal való együttműködésüket, hiszen az otthon támogatása nélkül nem tudunk eredményesen dolgozni az önök gyermekei érdekében.
1. Iskolánk neve és címe: „Kökönyösi Oktatási Központ” Szakközépiskola Nagy László Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2. Tel: 72/482-367 2. Iskolánk fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Iskolánk pedagógiai programja kimondja A modern tudományok szellemében kívánjuk nevelni tanítványainkat. Hiszünk az eszmék és vélemények szabad vállalásában és terjesztésében az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkelye értelmében. Nem tűrünk semmi olyan eszmét, amely más emberek, csoportok, népek ellen irányul.
Olyan magas szintű tudást akarunk átadni, amely képessé teszi tanítványainkat egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására és színvonalas szakmai munkára. Törekszünk az érettségi és szakmai vizsgára való felkészítésen kívül az általános műveltség megalapozására. Célunk, hogy igényt és módszereket nyújtsunk az állandó önképzésre. Fizikailag és lelkileg kiegyensúlyozott embereket akarunk nevelni.
Ezért iskolánk
kötelessége, hogy egészséges életmódra (főleg a dohányzástól, az alkoholtól és a kábítószertől való tartózkodásra) a testnevelésben, a tömegsportban és a természetjárásban való részvételre indítson benneteket.
3. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósulását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 4. A házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. Érvényes az iskola területén, és az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken. Az újonnan belépő diákokra és szüleikre a beiratkozás időpontjától vonatkozik.
5. Kire vonatkozik a házirend? A tanulóra, a pedagógusra, az iskola más alkalmazottjára és a szülőre. Minden új tanuló beiratkozásakor megkapja az iskola házirendjét, amit tudomásul vesz és attól kezdve betart. A házirend változásáról az iskolahasználókat értesíteni kell!
6. Hol érvényes a házirend? Az iskola területén, és az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken.
7. Mikor érvényes a házirend? A házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. Az újonnan belépő diákokra és szüleikre a beiratkozás időpontjától vonatkozik.
8. Mikor érvényes a házirend? 1. A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási szünetek (téli és tavaszi) időpontját az a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg. Az iskola Szülői Szervezete kezdeményezésére az igazgató ettől eltérően is megállapíthatja, de ehhez a döntéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését. Az igazgató év közben 6 tanítás nélküli munkanapot adhat ki (1 nap a diákönkormányzaté, az általuk javasolt programmal).
2. Nemzeti és iskolai ünnepek Nemzeti ünnepeink: Október 6-án megemlékezés az aradi vértanúkról tanórai foglalkozáson osztálykeretben, vagy iskolai közösségben Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplése iskolai közösségben. Február 25-én megemlékezés a kommunizmus áldozatairól tanórai foglalkozáson osztálykeretben. Április 16-án megemlékezés a holokauszt áldozatairól tanórai foglalkozáson osztálykeretben. Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése iskolai közösségben. Június
4-én
az
összetartozás
napjának
megünneplése
tanórai
foglalkozáson
osztálykeretben. Iskolai ünnepek: Tanévnyitó ünnepély a tanév első munkanapját megelőző napon, vagy az első tanítási napon. Szecskaavató október hónapban. Karácsonyi műsor a téli szünet előtti utolsó héten. Szalagavató január vagy február hónapban. A névadókhoz kapcsolódó ünnepségsorozat. Ballagás május hónapban. Tanévzáró ünnepély. 3. A tanítási nap A hét öt napján hétfőtől péntekig tanítási nap van.
A tanítási órák és egyéb
foglalkozások előtt – legalább öt-tíz perccel – érkezzék meg minden tanuló. A tanórára minden tanuló a kijelölt teremben vagy szaktanterem előtt várakozzék az órára szükséges felszereléssel. Ha a tanár az óra becsöngetése után öt perccel nem jelenik meg, a hetes kérjen intézkedést az igazgatói vagy igazgatóhelyettesi irodában.
4. A tanítási órák: 0. óra 7:15 – 7:55
Rövidített rend:
1. óra
8:00 – 8:45
0. óra 7:15 – 7:55
2. óra
9:00 – 9:45
1. óra 8:00 – 8:40
3. óra 10:00 – 10:45
2. óra 8:50 – 9:30
4. óra 11:00 – 11:45
3. óra 9:40 – 10:20
5. óra 12:00 – 12:45
4. óra 10:30 – 11:10
6. óra 13:00 – 13:45
5. óra 11:20 – 12:00
7. óra 14:00 – 14:45
6. óra 12:10 – 12:50
8. óra 15:00 – 15:45
7. óra 13:05 – 13:45 8. óra 13:50 – 14:30
Ebédszünet: 12:45 – 13:00, rövidített nap esetén:12:50 – 13:05. A délutáni foglalkozások 14: 50 perckor kezdődhetnek. Az osztályfoglalkozások legkésőbb 20:00 óráig tartanak. 5. Az óraközi szünetek a kikapcsolódást, pihenést, mozgást, étkezést szolgálják. Mindenki hagyja el a termet, jó időben az udvaron, rossz időben a folyosón tartózkodjanak! A szüneti rend fenntartásáért felelős a tantestület, az ügyeletet végző pedagógusok, ügyeletes diákok és a hetesek. A hetesek dolga a tantermekben a szellőztetés is. 9. A tanuló kötelessége 1. Minden tanulónak kötelessége, hogy betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit a tanórán, szünetekben és az iskola valamennyi rendezvényén. 2. Minden
tanulónak
magatartással,
kötelessége,
képességeinek
hogy
rendszeres
megfelelően
eleget
munkával,
fegyelmezett
tegyen
tanulmányi
kötelezettségének. Kötelessége, hogy felkészülten, a megfelelő felszereléssel, aktívan részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, ahol meg nem engedett eszközöket nem használhat.
3. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a házirend szabályait, óvja saját és társai testi, lelki épségét, egészségét, kimutassa tanárai és nevelői, az iskola dolgozói iránti tiszteletét és társai megbecsülését. 4. A tanuló köteles a tanítási órákon, a kötelező foglalkozásokon és rendezvényeken (a kezdés előtt 5–10 perccel) megjelenni. A becsengetést követő késést és annak időtartamát vagy hiányzást a pedagógus bejegyzi az osztálynaplóba. A késések idejét össze kell adni, amennyiben eléri az egy tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkésett tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 5. A tanulók a tantermeket kicsengetés után tisztán hagyják el. 6. A termek és folyosók tisztaságáért, rendjéért, a berendezések, taneszközök állagának megőrzéséért az adott helyen tartózkodó tanuló anyagilag is felelős. Az anyagi kárt meg kell téríteni (a törvény előírásai szerint). 7. Közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanításai órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 8. A 11- 12. évfolyamon specializációs tantárgyakat választhatnak a tanulók. 0
Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak.
1
A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni.
2
A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését, amelyet a tanuló és a szülő egyaránt aláír.
9. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását adott tanév szeptember 5ig, de ez a változtatás nem befolyásolhatja a már elindult foglalkozások további létét/legitimációját. 10. A tanuló feladata, hogy igyekezzék az osztály és az iskola közösségének a társáért is felelősséget vállaló tagja lenni, és egyetértő, egymást támogató közösséget kialakítani. 11. A tanuló köteles a hiányzásait igazolni. A szülő tanévenként legfeljebb 3 napot igazolhat az ellenőrző könyvben, ami legfeljebb 3 alkalom lehet. Ha előre írásban elkéri gyermekét, utólagos igazolást nem kérünk. Rendkívüli esetben maximum 5 nap adható. 1 napos engedély megadásáról az osztályfőnök dönt. (Egy napnál hosszabb hiányzás esetén az igazgató.) 12. A tanuló megbetegedése esetén a hiányzás kezdetén a szülőnek telefonon vagy személyesen be kell jelentenie a távolmaradás okát. A szülő által igazolt mulasztáson
túli hiányzás hiteles orvosi, sportorvosi, gyámügyi, rendőrségi, vagy az ügyészség által kiállított igazolással fogadható el, amit a tanuló az ellenőrző könyvébe kap, és a szülőnek is alá kell írnia. Egyéb esetekben az előzetes kikérő alapján az osztályfőnök vagy igazgató dönt a távolmaradás igazolásáról. 13. Ha a tanuló 8 tanítási napon belül nem igazolja hiányzását, az igazolatlannak számít. 30 igazolatlan óra a tanév folyamán azt jelenti, hogy a nem tanköteles tanuló nem kíván iskolánk diákja maradni, ezért el kell hagynia intézményünket, kizárjuk iskolánkból. Ha a tanköteles tanuló igazolt és igazolatlan óráinak száma a tanév végéig eléri a 250 órát, akkor a nevelőtestület osztályozó vizsgát engedélyezhet számára. Ha egyes tárgyak óráiról hiányzásainak száma eléri a megtartott órák 30%-át, akkor tanulmányait az adott tárgyból letett sikeres osztályozóvizsgával folytathatja. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 100 órás hiányzás esetén a szaktanár a tanulót beszámoltathatja. Ha a tanuló nem tesz osztályozó vizsgát, tanulmányait évismétléssel folytathatja. 14. Az iskola érdekében történt hiányzást 0 órával igazoljuk. Szorgalmi időben 7:50 és 13:50 között még lyukas óra esetén sem szabad elhagyni az iskola területét, kivéve, ha az osztályfőnök indokolt esetben kilépőt ad. Szorgalmi időben az iskola engedély nélkül való elhagyása igazolatlan mulasztásnak számít. 15. Az ellenőrző könyvet a tanulók kötelesek a tanév végéig megőrizni, azt az iskolában maguknál tartani, abba a kapott osztályzatokat bejegyezni, és azokat a szülőkkel láttamoztatni. Aki elveszti az ellenőrzőjét, újat kérhet az osztályfőnöktől. Első ízben a tanulónak 500 Ft-ot kell fizetni az ellenőrzőért, második alkalommal ezen kívül osztályfőnöki intőt is kap. 16. Legfeljebb kéthetes hiányzás esetén a tanuló köteles egy héten belül pótolni azt a tananyagot, amelyet az osztály az ő hiányzása alatt tanult. 17. Két hetet meghaladó hiányzás esetén a pótlás ütemezéséről a diákoknak az érintett tanárokkal kell megegyezésre jutniuk. 18. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások: tanórán a tanterem berendezési tárgyainak rendeltetés szerinti használata kötelező.
19. Az iskola minden területén fegyelmezetten kell viselkedni, közlekedni. Tilos rohangálni, egymást lökdösni, különösképpen a lépcsősorokon való közlekedés során! 20. A tornateremben, szaktantermekben, szertárakban, számítógép-termekben a tanulók szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. 21. A tantermek nyitott ablakain kihajolni, felső ablakokat kinyitni, bármit kidobni tilos! 10. A tanulók jogai az iskolában 1. A beiratkozással az iskola és a tanuló között tanulói jogviszony jön létre, mely az iskola és a tanuló számára törvényben és a házirendben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel
jár.
A
beiratkozástól
kezdve
gyakorolhatja
a
tanuló
intézményünkben iskolai jogait, és meg kell tartania tanulói kötelezettségeit. Joga van a diákigazolványra és a vele járó kedvezményekre. 2. Az iskola kötelezettsége és a tanuló joga, hogy az iskola az előírt tananyagot és az általános műveltség alapjait hatékony tanítással átadja. 3. A tanuló a házirendben (a házirend mellékleteiben) meghatározott módon használhatja az iskola felszerelését: a könyvtárt a könyvtár-szabályzat szerint, sportés szabadidő-létesítményeket, a számítástechnikai gépeket a megszabott rendben, szaktanári felügyelettel stb. 4. A tanuló joga, hogy az iskolaorvosi rendszer keretében rendszeres egészségügyi ellenőrzésben, a betegbiztosítás keretében egészségügyi ellátásban részesüljön. 5. Minden osztályközösség osztálytitkárt és két osztálymegbízottat választ. Az osztályok titkárai és a megbízottak alkotják a diákönkormányzat választmányát az általuk megválasztott és az igazgató által megbízott pedagógus vezetésével. A tanulók joga, hogy a DÖK útján kérdéseket, javaslatokat terjesszenek az iskolaszék elé, melyre az iskolaszék gyűlése után 30 napon belül írásbeli választ kell kapniuk. Sürgős kéréseiket osztályfőnökük, súlyosabb esetekben az igazgató elé terjeszthetik, melyre 3 napon belül választ kell kapniuk. A tanulók joga, hogy az iskolát érintő minden ügyben a DÖK közvetítésével véleményt juttassanak el az iskolavezetéshez és az iskolaszékhez. Az intézményegységek diákönkormányzatai egy-egy főt delegálnak az iskolaszékbe. A DÖK megalkotja szabályzatát, melyet az igazgató hagy jóvá. A diákönkormányzati véleményezési jog gyakorlása szempontjából a „tanulók nagyobb közösségének” minősül egy osztály. Rendszeres tájékoztatás: körözvény, iskolarádió, iskolagyűlés.
6. Diákkörök létrehozásának rendje: az iskola tanulói diákköröket hozhatnak létre, amelynek feltétele legalább 10 fő és egy alapító okirat (ez tartalmazza az alapítók nevét, osztályát és a célokat). Az alapító okirat leadásra kerül az iskola igazgatójához és a diákönkormányzathoz. Az iskola tanulóinak részvételével működő társadalmi szervezet, vagy annak helyi csoportja is minősülhet diákkörnek. A diákkörök koordináló szerve a diákönkormányzat. 7. A tanuló joga, hogy a rendelkezésre álló keretből indokolt esetben tankönyvsegélyt, étkezési segélyt kapjon. (A támogatások megállapításának elveit a Szervezeti- és Működési Szabályzat 6.15. 1. fejezete részletesen tartalmazza.) 8. A tanuló joga, hogy tanulmányi, magatartási és szorgalmi teljesítményét értékeljék, erről tájékoztatást, félévkor értesítőt, év végén bizonyítványt kapjon. 9. A tanuló joga, hogy emberi személyiségét semmiféle hátrányos szociális, faji, nemzetiségi, vallási és nemi megkülönböztetés ne sértse. 10. A tanuló joga, hogy a szorosan vett tanulmányi teendők elvégzése után tehetségét más területen is kifejtse, önkéntes vállalással részt vegyen az iskolában működő fakultációkban, szakkörökben, diákkörben, sportkörökben stb. 11. A köznevelési törvény a tanulók rendelkezésére áll a könyvtárban. 12. Az intézmény minden iskolapolgára számára lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást. A hittanórák szervezése a tanítási órák után történhet. 13. A tanulók naponta legfeljebb két – egész órát kitöltő és az egész osztályt illetve tanulócsoportot érintő – kötelező írásbeli feladatot oldhatnak meg, melyeket előre be kell jelenteni. Ha harmadik dolgozat bejelentésre kerülne sor, a hetes kérje elhalasztását. A tanuló joga, hogy az írásbeli számonkérést legkésőbb – a tanár betegszabadságát nem beleszámítva – tizenöt munkanapot követő első szakórán kijavítva megkapja. Amíg a tanár nem javítja ki az aktuális dolgozatot, írásbeli számonkérést, addig nem írathat újabb 15 percnél hosszabb dolgozatot az egész osztállyal. 14. A tanév elején a tanulóval közölni kell a tantárgyi követelményeket; illetve, hogy a tantárgyi kötelezettségnek milyen módon tehet eleget (javítás, pótlás). 15. Baleset, iskolai rosszullét esetén a tanulóról az iskola gondoskodik (elsősegély nyújtása, mentőhívás, orvoshoz kísérés). A szülőt az esetről azonnal értesítjük. 16. Magántanuló tantestületi döntés alapján látogathatja a tanítási órákat. Az iskola felszereléseit, könyvtárát stb. a többi tanulóhoz hasonlóan használhatja.
11. Formai követelmények a közösségben 1. Tanítási napon a fiúk és a lányok tanuláshoz alkalmas, kényelmes, a divat szélsőségeit kerülő öltözékben jelenjenek meg az iskolában!
Felsőruházatukat, tanszereiket a
kijelölt faliszekrényben, illetve a kijelölt helyen helyezik el. Belülről az ajtón fel kell tüntetni az igénybevevők nevét. Más holmik a szekrényben nem tárolhatók, az elhelyezett tárgyakért a szekrényt használó tanulók felelősek. A faliszekrényre semmiféle kép, embléma stb. sem kívül, sem belül nem helyezhető el! A szekrényeket a tanulók zárhatják.
Indokolatlannak tartjuk drága ékszerek, nagyobb pénzösszeg,
nagy értékű ruhaneműk és mobiltelefonok iskolába hozatalát és itteni tárolását. Ezek eltűnéséért nem tudunk felelősséget vállalni! 2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányoknak: matrózblúz, sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer), alkalomhoz illő cipő; fiúknak: fehér ing (nyakkendővel), sötét nadrág (nem farmer), (zakó), alkalomhoz illő cipő. 3. A tanuló az utcán vagy az iskolában való első találkozás alkalmával a pedagógusokat és az iskola dolgozóit hangosan köszöntse: „jó reggelt kívánok”, „jó napot kívánok”, „jó estét kívánok”. A pedagógusok megszólítása: tanárnő, kérem; tanár úr, kérem. A hetesek jelentésének formája: tanárnő, XY jelentem, hogy az osztály létszáma ... fő, jelen van... fő, hiányzik: név szerint. 4. A hetesek munkája: felelnek a létszámjelentésért, a szünetekben a rendért, a terem tisztaságáért (amennyiben az előző osztály rendetlenül hagyta el a termet, szólnak az ügyeletes tanárnak), kiszellőztetik a termet, letörlik a táblát. 12. Általános kötelezettségek 1. Igen nagy gondot kell fordítani a tisztaságra. A falra, padokra firkálni, írni, karcolni, képet ragasztani nem szabad. A szemetet a szeméttárolóban szelektíven helyezzük el. A tanórák befejezése után minden csoport köteles a termet tisztán és rendezetten elhagyni. (A székeket az asztalok mellé állítani, a padokból a füzeteket kiszedni stb.) 2. A tantermeket az osztályfőnök illetve a tanterem-felelős hozzájárulásával kívánatos dekorálni. 3. Az osztályok rendezvényein kívül nem ajánlott az iskolába hozni oktatással kapcsolatban nem levő dolgokat: kártya, játék, rádió, walkman, discman, mobiltelefon stb. Az utóbbiakat a tanítási óra alatt kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. Amennyiben a tanuló a tanuláshoz nem szükséges tárgyat a tanítási órán a tanár
engedélye nélkül használja - köteles az órát tartó pedagógusnak a tanítási óra végéig átadni, aki az elvétel tényét az ellenőrzőbe bejegyzi. Az iskolában rágógumi használata nem kívánatos, órák alatt tilos! 4. Minden iskolai felszerelést csak rendeltetésszerűen szabad használni, a hanyagságból keletkezett
kárt
azonnal
jelenteni
becsületbeli
ügy,
megtéríteni
kötelesség.
Szaktermekben, tanulókísérleteknél csak tanári utasításra és felügyelet mellett szabad gépet bekapcsolni, vezetéket áram alá helyezni, mérgező anyagot használni. A tornateremben is csak tanári felügyelettel használhatók a tornaszerek. Minden tanuló köteles a tűzrendészeti és balesetvédelmi szabályokat betartani! 5. A fiúk és lányok érzelmi kapcsolatainak formája egymást megbecsülő, tartózkodó legyen, nem engedhető meg a jó ízlést sértő magatartás. A bensőséges érzelmek nem igényelnek nyilvánosságot. 6. Az iskola helyiségeiben és udvarán, az iskola területének 5 m-es körzetében tilos a dohányzás. 7. A szeszfogyasztás és a drogozás a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik, így szigorúan tilos! 8. Osztálykiránduláson, iskola által szervezett munka esetén az ott kihirdetett szabályok irányadóak, és azok megszegése fegyelmi vétség. 9. A testnevelés óra alatt az öltözőben hagyott tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. 10. A felmentett tanulóknak a testnevelés órán meg kell jelenni. 13. Ügyvitel 1. Beiratkozás: A leendő 9. és 9.Ny osztályosok a kijelölt napon júniusban, a 10., 11., 12., osztály tanulói a következő tanév első napján érvényes bizonyítvánnyal iratkozhatnak be. 2. A diákigazolványokat október 31-ig kell érvényesíteni. 3. Hivatalos ügyek intézése: A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkári irodában a 2., 3., és 4. szünetben intézhetik el. 4. A tanítási szünet alatt minden szerdán 9:00 – 12:00 óráig van ügyelet. 5. Minden személyi adatban történt változást egy héten belül be kell jelenteni az osztályfőnöknek.
6. Emelt szintű érettségi előkészítőre május 20-ig jelentkezhetnek a tanulók az osztályfőnöküknél, a jelentkezést formanyomtatványon a szülő és a tanuló saját aláírásával meg is erősíti. 7. Országos tanulmányi versenyekre a 11. és 12. évfolyamosok jelentkezhetnek az Oktatási Közlönyben meghatározott határidőig (szeptember vége) az iskolatitkárnál és igazgatóhelyettesnél. Egy tanuló három tantárgyból indulhat. 14. A tanulók jutalmazása 1. Az egyes tanulók jutalmazási lehetőségei:
Az osztályfőnök vagy a szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé, és dicséretét az ellenőrző könyv útján, indoklással a szülőknek is tudomására hozza.
Az igazgató az iskola hírnevét növelő tanulót dicséretben részesíti, erről a szülőket írásban értesíti.
A nevelőtestület az osztályban tanító pedagógusok határozataként a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiváló tanulmányi eredményt elérő tanulót nevelőtestületi dicséretben részesíti, s ezt a tanév végén az osztályfőnök a törzslapra és a bizonyítvány jegyzet rovatába beírja.
Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességén túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót. Ezt az igazgató az iskolai közösség előtt nyilvánosan ismerteti.
2. Az egyes tanulóközösségek jutalmazása
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében közösen kifejtett eredményes erőfeszítést, a példamutatóan egységesen helytállást tanúsító tanulói közösséget, osztályt, diákköri vagy más csoportot - csoportos jutalomban lehet részesíteni (pl. kirándulás, színház-, filmlátogatás, stb.)
A jutalmazás fokozatai
Tanév közben elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: a. szaktanári dicséret b. osztályfőnöki dicséret c. igazgatói dicséret d. nevelőtestületi dicséret
3. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni a megfelelő szövegű záradékkal. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel vagy egyéb módon is jutalmazhatók. 4. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, kimagasló sportteljesítményt ért el stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 5. A gimnázium legjobb tanulója, sportolója, a kiemelkedő DÖK és kulturális munkák elismeréseként a Gimnáziumért Egyesület által alapított díjban részesülhet. 15. A tanulók és szülők tájékoztatása 1. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja az iskolai diákönkormányzatot üléseiken (évente legalább egy alkalommal).
Az igazgató iskolagyűlésen informálja az egész tanulóifjúságot a félévek értékeléséről (az iskolarádión keresztül).
Az osztályfőnökök az osztályt érintő kérdésekről tájékoztatják a diákokat az osztályfőnöki órákon.
A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak szóban és írásban folyamatosan tájékoztatni kell.
A folyamatos tájékoztatás eszköze a faliújság az iskola honlapja és az iskolarádió.
2. A szülők tájékoztatásának rendje és formái Az igazgató tájékoztatja a szülőket:
Szülői szervezet választmányi ülésein
Iskolai szülői értekezleteken
Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket:
Szülői értekezleteken
Fogadóórákon
Nyílt tanítási napokon
A tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken
Ellenőrzőn keresztül írásban
Szükség esetén előzetesen egyeztetett időpontban
Szaktanár tájékoztatja a szülőket:
Fogadó órákon
Ellenőrzőn keresztül írásban
Szükség esetén előzetesen egyeztetett időpontban
A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanévkezdéskor a tanulók ezeket az időpontokat beírják az ellenőrzőbe és közzétesszük az iskola honlapján. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt értesíteni kell. 16. Magatartás- és szorgalomjegyek megállapítása
Magatartás Példás -
aktív a tanítási órákon és a társadalmi munkában, rendszerető
-
a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen
-
tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival
-
a házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja
-
ha szaktanári figyelmeztetése nincs
-
szorgalma legalább jó
-
ha az igazolatlan óráinak száma legfeljebb 1óra Jó
-
a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi
-
általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kultúrált viselkedésről
-
viselkedése ellen súlyosabb kifogás nem merül fel, a Házirendet általában betartja
-
ha legfeljebb 3 szaktanári figyelmeztetése van
-
osztályfőnöki figyelmeztetés vagy intés ellenére magatartása általában pozitív
-
igazolatlan mulasztása legfeljebb 2-5 óra
Változó -
nem érez felelősséget a közösség sorsáért, passzív
-
órán és órán kívül gyakran fegyelmezetlen, tanáraival többször tiszteletlen
-
a Házirend előírásai ellen gyakran vét
- ha az igazolatlan óráinak száma: 6-10 Rossz -
összeférhetetlen, kötekedő, hátráltatja a közösség fejlődését, a közvagyont szándékosan rongálja
-
tiszteletlen, goromba és erőszakoskodó, trágár kifejezéseket használ
-
a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget is elkövet
-
igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült, magatartásában pozitív változás nem észlelhető
-
ha az igazolatlan óráinak száma 10 óránál több
Szorgalom Példás -
rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat vállal
-
képességeinek megfelelő teljesítményt mutat, két vagy több tárgyból javított
-
ha tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez tanulmányi munkájával is összefügg
Jó -
teljesítménye, kötelességtudása jó, de nem minden tárgyban kifogástalan
-
tanulmányi eredményében jelentősebb visszaesés nem tapasztalható
-
ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet kapott, és szorgalma általában egyenletes
-
alkalmanként ösztönözni kell munkavégzését, önellenőrzésre törekszik, hiányosságait pótolja
Változó -
kötelességmulasztása gyakori az iskola és otthoni feladatok teljesítésében
-
a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell
-
képességeihez képest alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre szorul
-
osztályzatai egyenetlenek, és több tárgyból rontott
-
egy bukás esetén hármasnál jobb jegyet nem kaphat
Hanyag -
tanulmányi kötelességét rendszeresen elhanyagolja
-
a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, magatartásán figyelmeztetés ellenére sem változtat
-
lusta, olykor megtagadja a munkát, rendszeres ellenőrzésre szorul
-
képességeihez mérten jóval gyengébb teljesítményt mutat
-
több tárgyból bukott
17. Mulasztások és következményeik I. Igazolatlan mulasztások következményei: -
1 igazolatlan óra: szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés
-
2 igazolatlan óra: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés
-
3-5 igazolatlan óra: osztályfőnöki intő
-
6-9 igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztető
-
10-14 igazolatlan óra: igazgatói intő
-
15-nél több igazolatlan óra: tantestületi figyelmeztetés
-
21 igazolatlan óra: írásbeli tantestületi megrovás
-
31 igazolatlan óra: tanköteles korú tanulóknál más intézménybe való áthelyezés, nem tanköteles korú tanulóknál kizárás.
II. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. 1. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. 2. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 3. Ha tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskola igazgatója tanköteles tanuló esetén a megyei kormányhivatal járási hivatalát és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. 4. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá
ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. 5. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatal járási hivatalát. 6. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a tanköteles tanuló esetén harminc óra. 7. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 8. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. 9. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 10. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 11. A nem tanköteles tanuló esetén megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 18. Tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Általános elvek -
Az a diák, aki kötelességeit megszegi, magatartásával az iskolai munka rendjét zavarja, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.
-
A fegyelmező intézkedés, nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, mérlegelni a körülményeket.
-
A fegyelmező intézkedés meghozatalakor tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetést tenni. (pl.: nem, életkor stb.)
-
A
fegyelmező
intézkedések
megválasztásánál
a
fokozatosság
elve
érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 2. A fegyelmező intézkedések fokozatai Szaktanárok hatáskörébe tartozik tanórán és tanórán kívül észlelt fegyelmezetlenség:
szaktanári figyelmeztetés (pl. tanórai fegyelmezetlenség, munkavégzési problémák, stb.)
Osztályfőnöki hatáskörbe tartozik (rövid időn belül több szakórán észlelt fegyelmezetlenség esetén, ill. magatartásbeli problémák miatt):
osztályfőnöki figyelmeztetés (pl. három szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár)
osztályfőnöki intő (pl. két osztályfőnöki figyelmeztetést követően)
osztályfőnöki megrovás (pl. gondatlanul elkövetett károkozásért)
Igazgatói hatáskörbe tartozik osztályfőnöki megrovással már rendelkező tanuló ismételt fegyelmezetlensége esetén; vagy súlyosabb fegyelemsértés (pl.: durva, tiszteletlen viselkedés) következményeként:
szóbeli vagy írásbeli igazgatói figyelmeztetés (pl. szóbeli: 1. alkalommal mobiltelefon nem megengedett használatáért: írásbeli: társai tanuláshoz való jogának megsértéséért)
4.
igazgatói intő (a házirend szabályainak sorozatos megszegéséért)
igazgatói megrovás (pl. fegyelmi eljárás során hozott határozat alapján)
A fegyelmező intézkedések és okai: /Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben - a vétség súlyától függően - el lehet térni./
Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés:
legfeljebb 1 igazolatlan óra mulasztása esetén.
Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés:
ha házirend kisebb mérvű be nem tartásáért,
ha az igazolatlan órák száma eléri a 2-t,
ha a tanulmányi munkában jelentős rontás lép fel.
Szaktanári figyelmeztetés a szaktanártól:
ha rendbontást okoz az órán;
ha durva, trágár szavakat használ;
ha közösséget sértő magatartást tanúsít.
Osztályfőnöki intőt kaphat:
ha az osztályfőnöki, ill. szaktanári figyelmeztetést kiváltó vétkek ismétlődnek,
ha szándékosan kárt okoz másoknak, ha a mulasztott órák száma eléri a 5-öt.
Igazgatói figyelmeztetést kaphat:
ha az osztályfőnöki, ill. szaktanári figyelmeztetést kiváltó vétkek még tovább ismétlődnek,
ha szándékosan kárt okoz másoknak, ha a mulasztott órák száma eléri a 9-et.
Igazgatói intést kaphat:
a házirend többszöri súlyos és vétkes megszegéséért,
ha az igazolatlan órák száma eléri a 14-et.
Tantestületi figyelmeztetést kap:
ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 15 órát.
Tantestületi megrovást kap:
ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 21 órát.
3. Fegyelmi eljárás A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.
A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
15 óránál több igazolatlan mulasztással rendelkező tanuló ellen fegyelmi eljárást kezdeményezünk.
A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös írásbeli kezdeményezésére (az SZMK elnök és a diákönkormányzat vezetőjének aláírásával) és együttműködésükkel a fegyelmi eljárás folytatását megelőző úgynevezett egyeztető eljárás működtethető iskolánkban, melynek célja a kötelességszegő és a sértett között megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Lefolytatásához mindkét fél (amennyiben valamelyikük kiskorú, a szülő) egyetértése szükséges, az egyeztető eljárást a
kötelességszegő tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek) a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban kell kérnie, s legfeljebb 15 napon belül eredményre kell vezetnie. Ha a felek írásbeli megállapodásra jutnak a sérelem orvoslásáról, a fegyelmi eljárást maximum 3 hónapra fel kell függeszteni, illetve ha ezalatt a sértett (vagy szülője) nem kéri a folytatását, meg kell szüntetni. A megállapodást aláírják az érintett tanulók (és szülők), a diákönkormányzat vezetője, az SZMK elnöke, az igazgató, a diákok osztályfőnöke(i), ill. ha a rendezés konkrét tanórákat, foglalkozásokat érint, akkor az illetékes tanárok is. Ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni (legkésőbb a fegyelmi tárgyalást követő egy héten belül írásban közli az igazgató).
4. A tanuló súlyos kötelességszegései fegyelmi eljárást vonnak maguk után. Súlyos kötelezettségszegésnek minősül például:
Agresszió: mások szándékos fizikai és/vagy lelki bántalmazása.
Becsületsértés:
munkavállalót
munkakörének
ellátásával,
közmegbízatásának
teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.
Rágalmazás: aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.
Kényszerítés: aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
Egészségre ártalmas szerek (dohányáru, szeszesital, drog, egyéb tiltott szerek/dolgok) iskolába hozatala, fogyasztása.
Szándékos károkozás, lopás, rendzavarás
A netikett, az e-mail-ezés szabályainak megsértése, internetes jelszó feltörése.
Levéltitok megsértése Levéltitok megsértése: aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész.
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos
mértékét a körülmények figyelembevételével (pl.: szakértői vélemény, árajánlat bekérése) az iskola igazgatója határozza meg. 19. Osztályozóvizsgák rendje 1. Vizsgák tervezett ideje, jelentkezés módja, határideje a.) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításához, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz eleget. b.) Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet, aki azt kérelmezte és engedélyt kapott. A
kérelmet a félévi osztályozó vizsgához december 15-ig, az év végi vizsgához március 15ig illetve május 15-ig kell a gimnázium igazgatójához benyújtani. (innen majd letölthető lesz) c.) Osztályozó vizsga időpontok:
félévkor: január első hete,
év végén: április második hete vagy június első hete.
Az osztályozóvizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei 2. számú melléklet tartalmazza.
AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÖZÉPISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI
1. Iskolánk neve és címe: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló, Alkotmány u. 2.
Tel: 72/482-261
2. Iskolánk fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3. Iskolánk pedagógiai programja kimondja
A modern tudományok szellemében kívánjuk nevelni tanítványainkat. Hiszünk az eszmék és vélemények szabad vállalásában és terjesztésében az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkelye értelmében. Nem tűrünk semmi olyan eszmét, amely más emberek, csoportok, népek ellen irányul.
Olyan magas szintű tudást akarunk átadni, amely képessé teszi tanítványainkat egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására és színvonalas szakmai munkára. Törekszünk az érettségi és szakmai vizsgára való felkészítésen kívül az általános műveltség megalapozására. Célunk, hogy igényt és módszereket nyújtsunk az állandó önképzésre. Fizikailag és lelkileg kiegyensúlyozott embereket akarunk nevelni.
Ezért iskolánk
kötelessége, hogy egészséges életmódra (főleg a dohányzástól, az alkoholtól és a kábítószertől való tartózkodásra) a testnevelésben, a tömegsportban és a természetjárásban való részvételre indítson benneteket.
4. Iskolánk munkarendje 1. A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási szünetek (téli és tavaszi) időpontját az EMMI rendelete határozza meg. Az igazgató év közben 6 tanítás nélküli munkanapot adhat ki (1 nap a diákönkormányzaté, az általuk javasolt programmal).
5. Nemzeti és iskolai ünnepek: Nemzeti ünnepeink: Október 6-án megemlékezés az aradi vértanúkról tanórai foglalkozáson osztálykeretben, vagy iskolai közösségben Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplése iskolai közösségben. Február 25-én megemlékezés a kommunizmus áldozatairól tanórai foglalkozáson osztálykeretben. Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése iskolai közösségben. Június
4-én
az
összetartozás
napjának
megünneplése
tanórai
foglalkozáson
osztálykeretben. Iskolai ünnepek: Tanévnyitó iskolagyűlés első tanítási napon. Szecskaavató szeptember hónapban, a Témahét zárasaként. Karácsonyi műsor a téli szünet előtti utolsó héten. Szalagavató január vagy február hónapban. A névadókhoz kapcsolódó ünnepségsorozat Kazinczy-napok: március hónapban Ballagás május hónapban. Tanévzáró ünnepély 6. A tanítási nap A hét öt napján hétfőtől péntekig tanítási nap van.
A tanítási órák és egyéb
foglalkozások előtt – legalább öt-tíz perccel – érkezzék meg minden tanuló. A tanórára minden tanuló a kijelölt teremben vagy szaktanterem előtt várakozzék az órára szükséges felszereléssel. Ha a tanár az óra becsöngetése után öt perccel nem jelenik meg, a hetes kérjen intézkedést az igazgatói vagy igazgatóhelyettesi irodában.
7. A tanítási órák: 1. óra
8:00 –
8:45
Rövidített rend:
2. óra
9:00 –
9: 45
1. óra
7:45 –
8:25
3. óra
10:00 – 10: 45
2. óra
8:35 –
9:15
4. óra 11:00 – 11: 45
3. óra
9:25 – 10:05
5. óra 12:00 – 12: 45
4. óra 10:15 – 10:55
6. óra 13:05 – 13:50
5. óra 11:05 – 11:45
7. óra 14:00 – 14:45
6. óra 11:55 – 12:35
8. óra 14:50 – 15:35
7. óra 12:45 – 13:25
A délutáni foglalkozások 14:00 kor kezdődhetnek. Az osztályfoglalkozások legkésőbb 20:00 óráig tartanak. Az óraközi szünetek a kikapcsolódást, pihenést, mozgást, étkezést szolgálják. Mindenki hagyja el a termet, jó időben az udvaron, rossz időben a folyosón tartózkodjanak! A szüneti rend fenntartásáért felelős a tantestület, az ügyeletet végző pedagógusok, ügyeletes diákok és a hetesek. A hetesek dolga a tantermekben a szellőztetés is.
8. A tanulók jogai az iskolában
-
A beiratkozással az iskola és a tanuló között tanulói jogviszony jön létre, mely az iskola és a tanuló számára törvényben és a házirendben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel
jár.
A
beiratkozástól
kezdve
gyakorolhatja
a
tanuló
intézményünkben iskolai jogait, és meg kell tartania tanulói kötelezettségeit. Joga van a diákigazolványra és a vele járó kedvezményekre. -
Az iskola kötelezettsége és a tanuló joga, hogy az iskola az előírt tananyagot és az általános műveltség alapjait hatékony tanítással átadja.
-
A tanuló a házirendben (a házirend mellékleteiben) meghatározott módon használhatja az iskola felszerelését: a könyvtárt a könyvtár-szabályzat szerint, sport- és szabadidőlétesítményeket, a számítástechnikai gépeket a megszabott rendben, szaktanári felügyelettel stb.
-
A tanuló joga, hogy az iskolaorvosi rendszer keretében rendszeres egészségügyi ellenőrzésben, a betegbiztosítás keretében egészségügyi ellátásban részesüljön.
-
Minden osztályközösség osztálytitkárt és két osztálymegbízottat választ. Az osztályok titkárai és a megbízottak alkotják a diákönkormányzat választmányát az általuk megválasztott és az igazgató által megbízott pedagógus vezetésével. A tanulók joga, hogy a DÖK útján kérdéseket, javaslatokat terjesszenek az iskolaszék elé, melyre az iskolaszék gyűlése után 30 napon belül írásbeli választ kell kapniuk. Sürgős kéréseiket osztályfőnökük, súlyosabb esetekben az igazgató elé terjeszthetik, melyre 3 napon belül választ kell kapniuk. A tanulók joga, hogy az iskolát érintő minden ügyben a DÖK közvetítésével véleményt juttassanak el az iskolavezetéshez és az iskolaszékhez. Az intézményegységek diákönkormányzatai egy-egy főt delegálnak az iskolaszékbe. A DÖK megalkotja szabályzatát, melyet az igazgató hagy jóvá. A diákönkormányzati véleményezési jog gyakorlása szempontjából a „tanulók nagyobb közösségének” minősül egy osztály. Rendszeres tájékoztatás: körözvény, iskolarádió.
-
Diákkörök létrehozásának rendje: az iskola tanulói diákköröket hozhatnak létre, amelynek feltétele legalább 10 fő és egy alapító okirat (ez tartalmazza az alapítók nevét, osztályát és a célokat). Az alapító okirat leadásra kerül az iskola igazgatójához és a diákönkormányzathoz. Az iskola tanulóinak részvételével működő társadalmi szervezet, vagy annak helyi csoportja is minősülhet diákkörnek. A diákkörök koordináló szerve a diákönkormányzat.
-
A tanuló joga, hogy a rendelkezésre álló keretből indokolt esetben tankönyvsegélyt, étkezési segélyt kapjon. (A támogatások megállapításának elveit a Szervezeti- és Működési Szabályzat 6.15. 1. fejezete részletesen tartalmazza.)
-
A tanuló joga, hogy tanulmányi, magatartási és szorgalmi teljesítményét értékeljék, erről tájékoztatást, félévkor értesítőt, év végén bizonyítványt kapjon.
-
A tanuló joga, hogy emberi személyiségét semmiféle hátrányos szociális, faji, nemzetiségi, vallási és nemi megkülönböztetés ne sértse.
-
A tanuló joga, hogy a szorosan vett tanulmányi teendők elvégzése után tehetségét más területen is kifejtse, önkéntes vállalással részt vegyen az iskolában működő fakultációkban, szakkörökben, diákkörben, sportkörökben stb.
-
A köznevelési törvény a tanulók rendelkezésére áll a könyvtárban.
-
Az intézmény minden iskolapolgára számára lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást. A hittanórák szervezése a tanítási órák után történhet.
-
A tanulók naponta legfeljebb két – egész órát kitöltő és az egész osztályt illetve tanulócsoportot érintő – kötelező írásbeli feladatot oldhatnak meg, melyeket előre be kell jelenteni. Ha harmadik dolgozat bejelentésére kerülne sor, a hetes kérje elhalasztását. A tanuló joga, hogy az írásbeli számonkérést legkésőbb – a tanár betegszabadságát nem beleszámítva – tizenöt munkanapot követő első szakórán kijavítva megkapja. Amíg a tanár nem javítja ki az aktuális dolgozatot, írásbeli számonkérést, addig nem írathat újabb 15 percnél hosszabb dolgozatot az egész osztállyal.
-
A tanév elején a tanulóval közölni kell a tantárgyi követelményeket; illetve, hogy a tantárgyi kötelezettségnek milyen módon tehet eleget (javítás, pótlás).
-
Baleset, iskolai rosszullét esetén a tanulóról az iskola gondoskodik (elsősegély nyújtása, mentőhívás, orvoshoz kísérés). A szülőt az esetről azonnal értesítjük.
-
Magántanuló tantestületi döntés alapján látogathatja a tanítási órákat. Az iskola felszereléseit, könyvtárát stb. a többi tanulóhoz hasonlóan használhatja. 9. A tanuló kötelessége
-
A tanuló köteles a tanítási órákon, a kötelező foglalkozásokon és rendezvényeken (a kezdés előtt 5–10 perccel) megjelenni. A becsengetést követő késést vagy hiányzást a pedagógus bejegyzi az osztálynaplóba. Ha a késések ideje összegezve eléri a 45 percet, a késés igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanítási óráról. .
-
A választott fakultációkat emelt szintű érettségire készítő foglalkozásokat csak év végén adhatja le.
-
A tanuló feladata, hogy igyekezzék az osztály és az iskola közösségének a társáért is felelősséget vállaló tagja lenni, és egyetértő, egymást támogató közösséget kialakítani.
-
A tanuló feladata, hogy tanulmányi kötelezettségének rendszeres tanulmányi munkával eleget tegyen, és a tanulmányi feladatai megoldásánál ne használjon meg nem engedett segédeszközöket.
-
A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a házirend szabályait, óvja saját és társai testi, lelki épségét, egészségét, kimutassa tanárai és nevelői, az iskola dolgozói iránti tiszteletét és társai megbecsülését.
-
A tanuló köteles a hiányzásait igazolni. A szülő tanévenként legfeljebb 3 napot igazolhat az ellenőrző könyvben, ami legfeljebb 3 alkalom lehet. Ha előre írásban
elkéri gyermekét, utólagos igazolást nem kérünk. Rendkívüli esetben maximum 5 nap adható. 1 napos engedély megadásáról az osztályfőnök dönt. (Egy napnál hosszabb hiányzás esetén az igazgató.) -
A tanuló megbetegedése esetén a hiányzás kezdetén a szülőnek telefonon vagy személyesen be kell jelentenie a távolmaradás okát. A szülő által igazolt mulasztáson túli hiányzás hiteles orvosi, sportorvosi, gyámügyi igazolással fogadható el, amit a tanuló az ellenőrző könyvébe kap, és a szülőnek is alá kell írnia.
-
Ha a tanuló 8 tanítási napon belül nem igazolja hiányzását, az igazolatlannak számít. Ha a tanköteles tanuló igazolt és igazolatlan óráinak száma a tanév végéig eléri a 250 órát, akkor a nevelőtestület osztályozó vizsgát engedélyezhet számára. Ha egyes tárgyak óráiról hiányzásainak száma eléri a megtartott órák 30%-át, akkor tanulmányait az adott tárgyból letett sikeres osztályozóvizsgával folytathatja. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 100 órás hiányzás esetén a szaktanár a tanulót beszámoltathatja.
-
Az iskola érdekében történt hiányzást pirossal jelöljük, 0 órával igazoljuk.
-
Szorgalmi időben 7:50 és 14:30 között még lyukas óra esetén sem szabad elhagyni az iskola területét, kivéve, ha az osztályfőnök indokolt esetben kilépőt ad. Szorgalmi időben az iskola engedély nélkül való elhagyása igazolatlan mulasztásnak számít.
-
Az ellenőrző könyvet a tanulók kötelesek a tanév végéig megőrizni, azt az iskolában maguknál tartani, abba a kapott osztályzatokat bejegyezni, és azokat a szülőkkel láttamoztatni. Aki elveszti az ellenőrzőjét, újat kérhet az osztályfőnöktől. Első ízben a tanulónak ki kell fizetni az eljárási illeték díját (500 Ft ), második alkalommal ezen kívül osztályfőnöki megrovást is kap.
-
Legfeljebb kéthetes hiányzás esetén a tanuló köteles egy héten belül pótolni azt a tananyagot, amelyet az osztály az ő hiányzása alatt tanult.
-
Két hetet meghaladó hiányzás esetén a pótlás ütemezéséről a diákoknak az érintett tanárokkal kell megegyezésre jutniuk.
-
Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások: tanórán a tanterem berendezési tárgyainak rendeltetés szerinti használata kötelező.
-
Az iskola minden területén fegyelmezetten kell viselkedni, közlekedni. Tilos rohangálni, egymást lökdösni, különösképpen a lépcsősorokon való közlekedés során.
-
A tornateremben, szaktantermekben, szertárakban, számítógép-termekben a tanulók szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak.
-
A tantermek nyitott ablakain kihajolni, felső ablakokat kinyitni, bármit kidobni tilos! 10. Formai követelmények a közösségben
-
Tanítási napon a fiúk és a lányok tanuláshoz alkalmas, kényelmes, a divat szélsőségeit kerülő öltözékben jelenjenek meg az iskolában!
Felsőruházatukat, tanszereiket a
kijelölt faliszekrényben, illetve a kijelölt helyen helyezik el. Más holmik a szekrényben nem tárolhatók, az elhelyezett tárgyakért a szekrényt használó tanulók felelősek. A faliszekrényre semmiféle kép, embléma stb. sem kívül, sem belül nem helyezhető el! A szekrényeket a tanulók zárhatják.
Indokolatlannak tartjuk drága
ékszerek, nagyobb pénzösszeg, nagy értékű ruhaneműk és mobiltelefonok iskolába hozatalát és itteni tárolását. Ezek eltűnéséért nem tudunk felelősséget vállalni! -
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányoknak: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer), alkalomhoz illő cipő; fiúknak: fehér ing (nyakkendővel), sötét nadrág (nem farmer), (zakó), alkalomhoz illő cipő.
-
A tanuló az utcán vagy az iskolában való első találkozás alkalmával a pedagógusokat és az iskola dolgozóit hangosan köszöntse: „jó reggelt kívánok”, „jó napot kívánok”, „jó estét kívánok”. A pedagógusok megszólítása: tanárnő, kérem; tanár úr, kérem. A hetesek jelentésének formája: tanárnő, XY jelentem, hogy az osztály létszáma ... fő, jelen van... fő, hiányzik: név szerint.
-
A hetesek munkája: felelnek a létszámjelentésért, a szünetekben a rendért, a terem tisztaságáért (amennyiben az előző osztály rendetlenül hagyta el a termet, szólnak az ügyeletes tanárnak), kiszellőztetik a termet, letörlik a táblát.
11. Általános kötelezettségek
-
Igen nagy gondot kell fordítani a tisztaságra. A falra, padokra firkálni, írni, karcolni, képet ragasztani nem szabad. A szemetet a szeméttárolóban helyezzük el. A tanórák befejezése után minden csoport köteles a termet tisztán és rendezetten elhagyni. (A székeket az asztalok mellé állítani, a padokból a füzeteket kiszedni stb.)
-
A tantermeket az osztályfőnök illetve a tanterem-felelős hozzájárulásával kívánatos dekorálni.
-
Az osztályok rendezvényein kívül nem ajánlott az iskolába hozni oktatással kapcsolatban nem levő dolgokat: kártya, játék, rádió, walkman, discman, mobiltelefon
stb.
Az utóbbiakat a tanítási óra alatt kikapcsolt állapotban a
táskában kell tartani. Amennyiben a tanuló a tanuláshoz nem szükséges tárgyat a tanítási órán a tanár engedélye nélkül használja - köteles az órát tartó pedagógusnak a tanítási óra végéig átadni, aki az elvétel tényét az ellenőrzőbe bejegyzi. Az iskolában rágógumi használata nem kívánatos, órák alatt tilos! -
Minden iskolai felszerelést csak rendeltetésszerűen szabad használni, a hanyagságból keletkezett kárt azonnal jelenteni becsületbeli ügy, megtéríteni kötelesség. Szaktermekben, tanulókísérleteknél csak tanári utasításra és felügyelet mellett szabad gépet bekapcsolni, vezetéket áram alá helyezni, mérgező anyagot használni. A tornateremben is csak tanári felügyelettel használhatók a tornaszerek. Minden tanuló köteles a tűzrendészeti és balesetvédelmi szabályokat betartani!
-
A fiúk és lányok érzelmi kapcsolatainak formája egymást megbecsülő, tartózkodó legyen, nem engedhető meg a jó ízlést sértő magatartás. A bensőséges érzelmek nem igényelnek nyilvánosságot.
-
Az iskola helyiségeiben és udvarán tilos a dohányzás.
-
A szeszfogyasztás és a drogozás a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik, így szigorúan tilos!
-
Osztálykiránduláson, iskola által szervezett munka esetén az ott kihirdetett szabályok irányadóak, és azok megszegése fegyelmi vétség.
-
A testnevelés óra alatt az öltözőben hagyott tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.
-
A felmentett tanulóknak a testnevelés órán meg kell jelenni.
12. Ügyvitel Beiratkozás: A leendő IX. osztályosok a kijelölt napon júniusban, a X., XI., XII., XIII., osztály tanulói a következő tanév első napján érvényes bizonyítvánnyal iratkozhatnak be. A diákigazolványokat október 31-ig kell érvényesíteni. Hivatalos ügyek intézése: A tanulók hivatalos ügyeiket az igazgatói irodában a 2., 3., és 4. szünetben intézhetik el. A tanítási szünet alatt minden szerdán 9:00 – 12:00 óráig van ügyelet. Minden személyi adatban történt változást egy héten belül be kell jelenteni az osztályfőnöknek. Osztályozó vizsgák időpontját a félév, illetve a tanév végét megelőző 15 napon belül jelöli ki a tantestület a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet alapján elkészített éves ütemtervben, és az iskola honlapján nyilvánosságra is hozza minden tanévben szeptember 30-ig. Osztályozó és előrehozott érettségi vizsgára az első félévben október 15-ig, a második félévben február 15-ig lehet jelentkezni az iskolatitkárnál írásbeli kérelemmel. Ha magántanuló nem teljesíti a félévi osztályozó vizsga követelményeit, akkor ez a magántanulói jogviszony elvesztését vonja maga után, kivéve, ha orvosi, vagy szakértői indoka volt a magántanulói jogviszonynak. A tanulmányok alatti vizsgát (osztályozó, különbözeti, javítóvizsga) megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha o a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, o az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Fakultációra május 20-ig jelentkezhetnek a tanulók az osztályfőnöküknél.
Országos tanulmányi versenyekre a XI. és XII. osztályosok jelentkezhetnek az Oktatási Közlönyben meghatározott határidőig (szeptember vége) az iskolatitkárnál. Egy tanuló három tantárgyból indulhat.
13. A tanulók intézményi döntési folyamatokban való részvételi rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szervezeti és működési szabályzat, házirend elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben. A
diákönkormányzatnak
véleményezési
joga
van
az
éves
munkaterv
diákönkormányzatot érintő rendezvényeiről, illetve a diákönkormányzat dönt egy igazgatói nap programjáról. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. A diákok egyéni panaszaik intézésére a Házirendben leírtak alapján a diákönkormányzat érdekvédelmi képviselői jogosultak eljárni, az anonimitás elvének tiszteletben tartásával. Csoportot érintő panasz esetén célszerű a DÖK elnökéhez fordulni. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettes a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői választmánnyal.
14. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai
Szakközépiskolánkban szabadon választható tantárgyak: szakkörök (pl: zenekar, énekkar, foci, mazsorett, versenyre készítő, tantárgyi szakkör) 11. 12. osztályos tanulók részére szervezett emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások. Ezeket különböző tantárgyakból tartjuk, mindig az igényeknek megfelelően. A 20/2012. EMMI rendelet 14-15. bekezdése alapján Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak - kiskorú tanuló esetén a szülőnek - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván-e részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
15. Magatartás- és szorgalomjegyek megállapítása Magatartás: Példás -
aktív a tanítási órákon és a társadalmi munkában, rendszerető
-
a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen
-
tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival
-
a házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja
-
ha szaktanári figyelmeztetése nincs
-
ha az igazolatlan óráinak száma legfeljebb 1óra
Jó -
a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi
-
általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kultúrált viselkedésről
-
viselkedése ellen súlyosabb kifogás nem merül fel, a Házirendet általában betartja
-
ha legfeljebb 3 szaktanári figyelmeztetése van
-
osztályfőnöki figyelmeztetés vagy megrovás ellenére magatartása általában pozitív
-
igazolatlan mulasztása legfeljebb 2-5 óra
Változó -
nem érez felelősséget a közösség sorsáért, passzív
-
órán és órán kívül gyakran fegyelmezetlen, tanáraival többször tiszteletlen
-
a Házirend előírásai ellen gyakran vét
-
ha az igazolatlan óráinak száma: legfeljebb 6-14.
Rossz -
összeférhetetlen, kötekedő, hátráltatja a közösség fejlődését, a közvagyont szándékosan rongálja
-
tiszteletlen, goromba és erőszakoskodó, trágár kifejezéseket használ
-
a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget is elkövet
-
igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült, magatartásában pozitív változás nem észlelhető
-
ha az igazolatlan óráinak száma 14 óránál több
Szorgalom
Példás -
rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat vállal
-
képességeinek megfelelő teljesítményt mutat, két vagy több tárgyból javított
-
ha tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez tanulmányi munkájával is összefügg
Jó -
teljesítménye, kötelességtudása jó, de nem minden tárgyban kifogástalan
-
tanulmányi eredményében jelentősebb visszaesés nem tapasztalható
-
ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet kapott, és szorgalma általában egyenletes
-
alkalmanként ösztönözni kell munkavégzését, önellenőrzésre törekszik, hiányosságait pótolja
Változó -
kötelességmulasztása gyakori az iskola és otthoni feladatok teljesítésében
-
a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell
-
képességeihez képest alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre szorul
-
osztályzatai egyenetlenek, és több tárgyból rontott
-
bukás esetén változónál jobbat nem kaphat
Hanyag -
tanulmányi kötelességét rendszeresen elhanyagolja
-
a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, magatartásán figyelmeztetés ellenére sem változtat
-
lusta, olykor megtagadja a munkát, rendszeres ellenőrzésre szorul
-
képességeihez mérten jóval gyengébb teljesítményt mutat
-
több tárgyból bukott
16. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. 2. A kiemelkedő csoportos munkát jutalomkirándulással, színházlátogatással csoportos jutalomban lehet részesíteni. 3. Az egyéni teljesítmények értékelésének formái: a) osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséret, b) igazgatói dicséret, c) nevelőtestületi dicséret. A „b-c” pontban adott dicséreteket az igazgató a közösség előtt, írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró, egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal, bel- és külföldi jutalomüdüléssel is elismerhetők. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért utolsó éves tanuló, ill. aki közösségi cselekedetével elismerést szerzett az iskola közösségének miniszteri dicséretre javasolható. Az elismerés módja lehet továbbá az intézményegység által alapított „díj” is. 4. Az évfolyam legjobb tanulója, sportolója, a kiemelkedő DÖK és kulturális munkát végzők elismerésére, valamint az intézményegység által alapított „díj” és egyéb kitüntetések átadására iskolai rendezvényeken kerül sor a szülők jelenlétében. 5. Az elismerések odaítélését kezdeményezheti: - a tantestület bármely tagja, - a nevelőtestület, az igazgató, a diákönkormányzat, - az szülői szervezet tagjai. 6. Dicséretek, elismerések bejegyzése Az ellenőrző könyvbe: dicséret. Az év végén: könyvjutalom, tárgyjutalom. Az osztálynaplóba és a törzslapon valamennyi elismerést be kell jegyezni.
17. A tanulók jutalmazásának formái és rendje Jutalmazási és büntetési rendszerünk célja, hogy tanulóink emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva segítse személyiségük fejlődését.
1.
A jutalmazás alapja:
kiemelkedő teljesítményt nyújt tanulmányi eredményének egészében,
átlagon felül szorgalmas hosszú távon, példamutató magatartás jellemzi,
közösségért végzett tevékenységét példásan teljesíti, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalon szerepel,
kiemelkedő sportteljesítményt ér el,
az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel bármilyen egyéb tevékenységben.
2.Egyéni jutalmazási formák:
szaktanári dicséret
osztályfőnöki szóbeli dicséret
osztályfőnöki írásbeli dicséret
igazgatói dicséret
tantestületi dicséret
A tanulók - arra érdemes teljesítményért - a tanév során bármikor kaphatnak szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséretet. A tanév végén könyvjutalmat és/vagy elismerő oklevelet és/ vagy tárgyjutalmat és/ vagy jelvényt kaphatnak. 2.1 Szaktanári dicséret Szaktárgyi versenyre való felkészülésért, iskolai rendezvényen, szakkörben elért kiemelkedő
eredményért
adható.
Tanórán
nyújtott
folyamatos
kiemelkedő
teljesítményért adható. A szaktanári dicséretet az ellenőrzőbe és a naplóba kell beírni. 2.2. Osztályfőnöki szóbeli dicséret: Kisebb, osztályért, iskoláért végzett munkáért adható. Az ellenőrzőbe és a naplóba kell beírni. 2.3. Osztályfőnöki írásbeli dicséret: A kötelességét huzamosabb időn át példamutatóan teljesítő, az osztályhoz mérten
kiemelkedő munkát végző tanulónak az osztályközösségben végzett példamutató közösségi tevékenységért, az iskolai rendezvényeken, vetélkedőkön való sikeres részvételért, esetleg ezek megrendezésében, lebonyolításában vállalt nélkülözhetetlen közreműködésért adható. Tanulmányi eredménye: 4,00-4,39 2.4. Igazgatói dicséret: Kiváló
közösségi
munkát
végez,
magatartása
példamutató
(nem
feltétel).
Szakközépiskolánk hírnevét növelő tanulmányi, sport vagy művészeti tevékenységért, eredményért. Versenyeken helyezést ér el . Tanulmányi eredménye: 4,4-4,59 2.5. Tantestületi dicséret: Kimagasló tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért és közösségi munkáért s minden iskolánkért végzett, a diákság egésze elé példaként állítható tevékenységért adható. Kettő igazgatói dicséretet követően olyan újabb elismerésre méltó cselekedetért, amelyért ismételten igazgatói dicséret járna. Olyan súlyú elismerésre méltó cselekedet, amelyik lehetővé teszi, hogy a fokozatosság elve figyelmen kívül hagyható legyen. „Ezüstkoszorús”tanulónak (4,6-4,69) „ Aranykoszorús” tanulónak (4,7-5,0) 2.6. A tanévzáró ünnepélyen adható jutalom Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, könyvjutalom és/vagy elismerő oklevél és/ vagy tárgyjutalom és/ vagy jelvény. A tanév végén kimagasló tanulmányi eredményt elért, tantestületi dicséretben részesült tanulónak adható. Az osztályfőnökök és szaktanárok javaslata alapján meghozott döntés eredményeként adható azoknak a tanulóknak, akik a tanév folyamán jelentős tanulmányi, sport, művészeti vagy egyéb sikert értek el.
2.7. A ballagáson adható jutalom Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, könyvjutalom és/vagy elismerő oklevél és/ vagy tárgyjutalom és/ vagy jelvény. Azok a végzős tanulók, akik a szakközépiskolai éveik alatt kimagasló tanulmányi eredményt értek el, vagy példamutató közösségi, sport, művészeti munkát végeztek osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséretet, könyvjutalmat és/vagy elismerő oklevelet és/ vagy tárgyjutalmat és/ vagy jelvényt kaphatnak.
18. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. Hanyagság: hiányos és rendetlen munka, a felszerelés gyakori hiányossága, házi feladat hiánya. Fegyelmezetlen magatartás: illetlen és trágár kifejezések hangos használata, valótlan dolgok állítása, órák alatti fegyelmezetlenség (beszélgetés, mással való foglalkozás, tiszteletlen megnyilvánulás, önhibából történő késés). Egyéb iskolai foglalkozáson megnyilvánuló rendbontó viselkedés. Iskolai ünnepségeken rendzavaró viselkedés, mások figyelmének elvonása. Órák közti szünetekben tanúsított fegyelmezetlen magatartás (ügyeletesekkel szembeni engedetlenség, a helytelen közlekedés (rohangálás), a mások testi épségének a veszélyeztetése, szaktanteremben tartózkodás. A közösség érdekeit sértő magatartás. Ismételt késés, a házirend megszegése. Gondatlanul vagy szándékosan okozott kár. 2. Igazolatlan mulasztások következményei: 1 igazolatlan óra:
szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés
2 igazolatlan óra:
írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés
4 igazolatlan óra:
írásbeli osztályfőnöki megrovás
6 igazolatlan óra:
írásbeli igazgatói figyelmeztetés
10 igazolatlan óra:
írásbeli igazgatói megrovás
15 igazolatlan óra:
írásbeli tantestületi figyelmeztetés
21 igazolatlan óra:
írásbeli tantestületi megrovás
31 igazolatlan óra:
tanköteles korú tanulóknál más intézménybe való
áthelyezés, nem tanköteles korú tanulóknál kizárás. Összefüggően 1 tanítási napról való igazolatlan hiányzás esetén:
igazgatói
figyelmeztetés. Összefüggően 2 tanítási napról való igazolatlan hiányzás esetén:
igazgatói megrovás
Az osztályfőnök köteles a szülőt már az első igazolatlan óra után értesíteni és
3.
tájékoztatni a további igazolatlan hiányzásokkal járó intézkedésekről. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, - írásbeli figyelmeztetés, - megbízatás visszavonása. Fegyelmező intézkedések köréből figyelmeztetést a nevelőtestület minden tagja adhat, ez történhet szóban és írásban. Az írásbeli figyelmeztetést a tanuló ellenőrző könyvébe be kell írni. A fegyelmező intézkedések és a hozzájuk rendelt következmények:
4.
Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben - a vétség súlyától függően - el lehet térni./ a.
Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés legfeljebb 1 igazolatlan óra mulasztása esetén.
b.
Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés a házirend kisebb mérvű be nem tartásáért, ha az igazolatlan órák száma eléri a 2-t, ha a tanulmányi munkában jelentős rontás lép fel.
c.
Szaktanári figyelmeztetés a szaktanártól, ha rendbontást okoz az órán; ha durva, trágár szavakat használ; ha közösséget sértő magatartást tanúsít.
d.
Osztályfőnöki megrovást kaphat: ha az osztályfőnöki, ill. szaktanári figyelmeztetést kiváltó vétkek ismétlődnek, ha szándékosan kárt okoz másoknak, ha a mulasztott órák száma eléri a 4-et.
e.
Igazgatói figyelmeztetést kaphat: ha az osztályfőnöki, ill. szaktanári figyelmeztetést kiváltó vétkek még tovább ismétlődnek, ha szándékosan kárt okoz másoknak, ha a mulasztott órák száma eléri a 6-ot.
f.
Igazgatói
megrovást
kaphat:
a
házirend
többszöri
megszegéséért, ha az igazolatlan órák száma eléri a 10-t.
súlyos
és
vétkes
g.
Tantestületi figyelmeztetést kap: ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 15 órát.
h.
Tantestületi megrovást kap: ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 21 órát.
5
Ha a tanuló kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján
írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (pl.: más tulajdonának elsajátítása, érdemjegy hamisítás, beírások törlése, igazolatlan hiányzás, szülő aláírásának hamisítása, szándékos rongálás, kábítószer fogyasztása vagy terjesztése). A fegyelmi eljárás lépéseit jogszabály (20/2012. EMMI rendelet) határozza meg. A fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. 19. Záró rendelkezések Az életbelépés időpontja: 2013. szeptember 1. A házirendet az iskola tantestülete megtárgyalta és elfogadta. Komló, 2013. február 27. A házirendet minden tanév szeptembere és decembere között vizsgáljuk felül.
A házirendet a DÖK és a Szülői Szervezet is megtárgyalta és elfogadta. Komló, 2013. március
AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI
Az
iskola
házirendje
mely
a
tanulói
jogok
gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. 1. A házirend célja és feladata Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a köznevelési törvényben, továbbá a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, az iskola és a kollégium által elvárt viselkedés szabályait, valamit tartalmazza az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
2. A házirend hatálya 4. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó minden tanulóknak, a tanulók szüleinek, hozzátartozóinak, az iskola pedagógusainak és technikai dolgozóinak valamint mindenkinek, aki az intézmény területén tartózkodik. 5. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét 6. A tanulók az iskola által szervezett, a pedagógiai programban nem szereplő iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 7. Ez a házirend 2013 év szeptember hó 2. napján lépett hatályba.
3. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az intézmény feladata, hogy erre lehetőséget biztosítson. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internetcíme: www. szakiskolakomlo.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
a tantermekben;
az iskola könyvtárában;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola igazgatójánál;
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
a diákönkormányzat irodájában,
az iskola fenntartójánál: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 7300 Komló, Kossuth Lajos u. 103.
az iskola irattárában;
4. A házirend főbb rendelkezéseinek kivonatát és a teljes verzió elérhetőségét – a köznevelési
törvény
előírásainak
megfelelően
–
az
iskolába
történő
beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek lehetősége van megismerni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
a tanulókat osztályfőnöki órán;
a szülőket szülői értekezleten.
6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
a tanulókkal osztályfőnöki órán;
a szülőkkel szülői értekezleten.
A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy megismerték és elfogadják a házirend rendelkezéseit.
7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
4. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai A beiratkozással az iskola és a tanuló között tanulói jogviszony jön létre, mely az iskola és a tanuló számára a törvényben és a házirendben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár. A beiratkozástól kezdve gyakorolhatja a tanuló intézményünkben iskolai jogait, és meg kell tartania tanulói kötelezettségeit. A tanulóinktól elvárjuk, hogy
tartsák be a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, és engedelmeskedjenek tanáraik, oktatóik, nevelőik, illetve a felügyeletükre kijelölt személyek kéréseinek,
tartsák tiszteletben mindenki emberi méltóságát,
senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, ne fenyegessenek, vagy félemlítsenek meg senkit, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően, vagy a felnőtt által megengedett formában. A pedagógusok megszólítása: „tanárnő, kérem”, „tanár úr, kérem”,
fegyelmezetten vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, és ott magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, a házirend előírásai szerint igazolják távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról,
nyári gyakorlat teljesítéséről – melyet a munkahely állít ki – az igazolást az első tanítási héten az osztályfőnökének adja le,
a tanév során a tanuló a munkanaplót folyamatosan vezesse és szakoktatója ezt
ellenőrizze,
ellenőrzőjüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket, valamint az orvosi és a szülői igazolásokat, az iskola és a szülő közötti közléseket abban naprakészen vezessék. A vonatkozó jogszabályok értelmében az ellenőrzőben szereplő közlések, érdemjegyek, orvosi és szülői igazolások szándékos manipulálása közokirat-hamisítás, az elkövetővel szemben az iskola rendőrségi feljelentéssel él. Aki elveszti az ellenőrzőjét, újat kérhet az osztályfőnöktől. Első ízben a tanulónak ki kell fizetnie a mindenkor aktuális eljárási illeték díját. Második alkalommal ezen kívül osztályfőnöki intőt is kap.
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg, kerüljék a szélsőséges, feltűnő, mások jó érzését sértő öltözködést,
az iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő, előírt ruházatban (fiúknak fehér ing, sötét nadrág, lányoknak fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg. Fegyelmezetten vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein.
a tanítási órákon, a kötelező foglalkozásokon és rendezvényeken a kezdés előtt 10 perccel jelenjen meg,
a három napot meghaladó mulasztás esetén a tananyagot a tanár által megadott időpontig pótolja,
iskolai kötelezettségeiknek rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással folyamatosan tegyenek eleget, a tanórákra mindig felkészülten érkezzenek, a tanórára előírt felszerelést minden órára hozzák magukkal. Nem ajánlott az iskolába hozni oktatáshoz nem kapcsolódó eszközöket: nagy értékű ékszert, kártyát, játék, mp3lejátszót, laptopot, mobiltelefont, stb. A mobiltelefonokat a tanítási óra alatt kikapcsolt állapotban, a táskában kell tartani. Amennyiben a tanuló a tanuláshoz nem szükséges tárgyat a tanítási órán a tanár engedélye nélkül használja, köteles azt az órát tartó pedagógusnak átadni, aki a tanítási nap végéig gondoskodik annak megőrzőséről, az elvétel tényét pedig az ellenőrzőbe bejegyzi. Az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb tárgyakat adják le az iskola portáján.
a hetesek a tanóra megkezdésekor a szaktanár szabályozása szerint jelentik/jelenthetik a létszámot, a hiányzók számát és nevét,
az iskola helyiségeit, eszközeit csak tanári felügyelet mellett használják. Ott tartózkodásuk során védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
ügyeljenek
környezetük
tisztaságára,
ne
szemeteljenek,
a
szabályszegésekre másokat is figyelmeztessenek. A falra, padokra firkálni, írni, karcolni, képet ragasztani nem szabad. A tanórákra bevonulás után a folyosón nem maradhat szemét, a tanórák befejezése után pedig minden csoport a helyiséget tisztán és rendezetten hagyja el.
A tantermek nyitott ablakain kihajolni, bármit kidobni tilos! A felső ablakokat csak tanári engedéllyel lehet kinyitni!
az iskolai felszerelést csak rendeltetésszerűen használja. A hanyagságból keletkezett kárt azonnal jelenteni becsületbeli ügy, megtéríteni kötelesség. Szaktermekben, tanműhelyekben, tanulókísérleteknél csak tanári utasításra és felügyelet mellett szabad gépet bekapcsolni, vezetéket áram alá helyezni, vegyszert használni.
az egészségvédelmi, baleset-megelőzési, tűzrendészeti és balesetvédelmi szabályokat betartsa.
az iskola területén fegyelmezetten viselkedjen, közlekedjen. Tilos rohangálni, egymást lökdösni, különösképpen a lépcsősorokon való közlekedés során.
a tornateremben, szaktantermekben, szertárakban, számítógép-termekben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodjanak, e termek sajátos óvó előírásait megtartsák.
az öltözőkbe, tornaterembe is csak tanári felügyelettel menjenek be, a tornaszereket csak tanári felügyelettel használják. A felmentett tanulóknak a testnevelés órán meg kell jelenniük, az óra idején a teremben kell tartózkodniuk. A testnevelés óra alatt az öltözőben hagyott tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.
a szakmai gyakorlaton és a testnevelés órákon részt vevők – összhangban a balesetvédelmi előírásokkal - testékszert, nyakláncot, karkötőt, órát, balesetveszélyes fülbevalót ne viseljenek, az iskola által biztosított vagy előírt védőruházatot kötelezően hordják. A hosszú hajat balesetmentes módon, feltűzve vagy összefogva viseljék.
a tanulók ne hozzanak az iskolába, és ott ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, energiaitalt, szeszesitalt, drogot). A szeszfogyasztás és a drogozás a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik, így az szigorúan tilos!
tanulók vegyenek részt aktívan az iskola, a város és a nemzet hagyományainak ápolásában,
tartsák tiszteletben, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit.
továbbá:
Indokolatlannak tartjuk drága ékszerek, nagyobb pénzösszeg, nagy értékű ruhaneműk és mobiltelefonok iskolába hozatalát és itteni tárolását. Ezek eltűnéséért nem tudunk felelősséget vállalni!
Az iskola helyiségeiben és udvarán tilos a dohányzás.
Tanítási időben, még lyukas óra esetén sem szabad elhagyni az iskola területét, kivéve, ha az osztályfőnök indokolt esetben kilépőt ad. A 18. életévüket betöltő tanulók igazgatói engedéllyel, a meghatározott szünetek idejére elhagyhatják az iskola épületét. A kilépési engedély súlyos vagy sorozatos fegyelmi vétség miatt visszavonható. Tanítási időben az iskola engedély nélküli elhagyása igazolatlan mulasztásnak számít.
A fiúk és lányok érzelmi kapcsolatainak formája egymást megbecsülő, tartózkodó legyen!
Osztálykiránduláson, iskola által szervezett munka esetén az ott kihirdetett egyedi szabályok, eltérő iránymutatás hiányában a házirendben foglaltak az irányadók. Ezek megszegése fegyelmi vétség.
5. A tanulók jogai A tanulót, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, megilletik a következő jogok, melyeket egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják:
választójog: A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében. Ennek részleteiről az intézményben működő diákönkormányzat, az Ifjúsági Diák Unió (IDU) szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.
Minden osztályközösség osztálytitkárt és osztálytitkár helyettest választ (lehetőleg úgy, hogy mindegyik szakmacsoportnak legyen képviselője az osztályon belül). Az így megválasztott képviselők alkotják a diákönkormányzat választmányát, az általuk megválasztott és az igazgató által megbízott pedagógus vezetésével.
tájékozódáshoz való jog: A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről. Kérdéseit felteheti szóban, vagy benyújthatja írásban. A tanulóknak joguk van, hogy minden őket érintő kérdésben
rendszeres tájékoztatásban részesüljenek. Ennek formái: iskolagyűlés, intézményi honlap és suliújság vagy iskolatévé. A tanuló joga, hogy tanulmányi, magatartási és szorgalmi teljesítményét értékeljék, erről tájékoztatást, félévkor értesítőt, év végén bizonyítványt kapjon. A köznevelési törvény a tanulók rendelkezésére áll a könyvtárban, az intézményben folyó munkához kapcsolódó egyéb jogszabályok pedig a vezetői irodákban.
kérdés intézésének joga: A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.
érdemi válaszhoz való jog: A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kell kapnia.
A tanulók joga, hogy a diákszervezet útján kérdéseket, javaslatokat terjesszenek a tagintézmény vezetése elé, melyre 15 napon belül írásbeli választ kell kapniuk. Sürgős kéréseiket osztályfőnökük, súlyosabb esetekben az igazgató elé terjeszthetik, melyre 3 napon belül választ kell kapniuk.
véleményezési jog, amely kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával és véleményezheti a tanulók nagy közösségét érintő, törvényben meghatározott döntéseket. A tanulók joga, hogy az iskolát érintő minden ügyben a diákszervezet közvetítésével véleményt juttassanak el az intézményvezetéshez.
részvételi jog, mely kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra. A tanuló joga, hogy a szorosan vett tanulmányi teendők elvégzése után tehetségét más területen is kifejtse, önkéntes vállalással részt vegyen az iskolában működő fakultációkban, emeltszintű érettségi felkészítésen, szakkörökben, diákkörben, sportkörökben, stb.
kezdeményezési jog: A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan. Ezeket címezheti a vezetőségnek, vagy kérheti az osztályfőnöke, illetve a diákönkormányzata segítségét.
használati
jog:
Kiterjed
az
iskola
létesítményeinek,
helyiségeinek,
berendezéseinek és eszközeinek rendeltetésszerű használatára. A tanuló a házirendben meghatározott módon használhatja az iskola helyiségeit és felszerelését: a könyvtárat a könyvtár-szabályzat szerint, a tanműhelyeket, a közösségi tereket, a sport- és szabadidő- létesítményeket, a megszabott rendben, szaktanári felügyelettel.
szociális támogatáshoz való jog: A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.
jogorvoslathoz való jog: A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat. Panaszait megteheti szóban, vagy írásban az osztályfőnökénél, a diákönkormányzat megfelelő személyénél, az intézmény vezetőségénél, vagy az Oktatási Hivatalnál.
nyilvánossághoz való jog: A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.
egyenlő bánásmódhoz való jog:. A tanuló joga, hogy emberi személyiségét semmiféle hátrányos szociális, faji, nemzetiségi, vallási és nemi megkülönböztetés ne sértse.
Továbbá a tanulónak:
joga van a diákigazolványra és az azzal járó kedvezményekre.
Az iskola kötelezettsége és a tanuló joga, hogy az iskola az előírt tananyagot és az általános műveltség alapjait hatékony tanítással átadja.
A tanuló joga, hogy az iskolaorvosi rendszer keretében rendszeres egészségügyi ellenőrzésben, a betegbiztosítás keretében egészségügyi ellátásban részesüljön.
A tanév elején a tanulóval közölni kell a tantárgyi követelményeket; illetve, hogy a tantárgyi kötelezettségnek milyen módon tehet eleget (javítás, pótlás).
A tanulók naponta legfeljebb két – egész órát kitöltő és az egész osztályt illetve tanulócsoportot érintő – kötelező írásbeli feladatot (témazáró) oldhatnak meg, melyeket 5 munkanappal előre be kell jelenteni. Ha harmadik dolgozat bejelentésre kerülne sor, a hetes kérje annak elhalasztását.
A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatot legkésőbb – a tanár betegszabadságát nem beleszámítva – a tizenötödik munkanapot követő első szakórán, kijavítva megkapja. Amíg a tanár nem javítja ki az aktuális dolgozatot, írásbeli számonkérést, addig nem írathat újabb, 15 percnél hosszabb dolgozatot az egész osztállyal.
A magántanuló - tantestületi döntés alapján - látogathatja a tanítási órákat. Az iskola felszereléseit, könyvtárát stb. a többi tanulóhoz hasonlóan használhatja. Részt vehet különböző szabadidős programokon, az iskola által szervezett rendezvényeken, pályázatokon, tanulmányi, kulturális- és sportrendezvényeken, feladatot vállalhat egyéb közösségi programok összeállításában, lebonyolításában (pl. diáknap, vetélkedők, stb.).
Baleset, iskolai rosszullét esetén a tanulóról az iskola gondoskodik (elsősegély nyújtása, mentőhívás, orvoshoz kísérés). A szülőt az esetről azonnal értesítjük.
6. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, osztálytitkár helyettes. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. Az iskola tanulóinak részvételével működő bármilyen társadalmi szervezet, vagy annak helyi csoportja
is
minősülhet
diákkörnek.
A
diákkörök
koordináló
szerve
a
diákönkormányzat. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége, vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején illetve félévkor
– az adott lehetőségek
figyelembevételével –az éves/féléves munkaterv elfogadásakor az iskolavezetés dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév/félév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév/félév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. Az
iskolai
diákönkormányzat
tevékenységét
a
tanulók
által
megválasztott
diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, összehívásáért az igazgató felelős, időpontja az éves munkatervben található. 2. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 3. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója, egyes kérdésekben az igazgató kijelölt megbízottja, tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 4. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
7. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
az iskola igazgatója -
a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
-
az iskola honlapján,
-
az iskola tv-n keresztül
-
iskolagyűlésen
a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon
folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló gondviselőjét a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrzőn keresztül írásban tájékoztatják. A félévkor és az év végén várható eredményekről legalább egy hónappal korábban írásban tájékoztatják az érintetteket. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója -
a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,
-
a diákok ellenőrzőjébe történő bejegyeztetéssel,
-
a
bejáratnál
elhelyezett
hirdetőtáblán
keresztül
folyamatosan
tájékoztatja,
az osztályfőnökök: -
az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban: -
egyéni megbeszéléseken,
-
a szülői értekezleteken,
-
a nevelők fogadó óráin,
-
a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a ellenőrző könyvben.
7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai
munkaterv tartalmazza, azok elérhetőek az intézmény honlapján és a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy az iskolaszékkel.
8. Az iskola működési rendje
1. A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. 2. A tanítási első és utolsó napját, valamint a szünetek (téli és tavaszi) időpontját az EMMI tanév rendjéről szóló rendelete határozza meg. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérően is megállapíthatja, de ehhez a döntéshez a főigazgatóval történt egyeztetést követően be kell szerezni a fenntartó egyetértését. 3. Az igazgató év közben 6 tanítás nélküli munkanapot adhat ki (1 nap a diákönkormányzaté, az általuk javasolt programmal). 4. Nemzeti ünnepeink: -
Október 6-án, osztálykeretben, vagy iskolai közösségben megemlékezés az aradi vértanúkról.
-
Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplése iskolai közösségben.
-
Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése iskolai közösségben.
-
Június 4-én, osztálykeretben, vagy iskolai közösségben megemlékezés a Nemzeti összetartozás napjáról.
5. Iskolai ünnepek:
-
Tanévnyitó ünnepély a tanév első munkanapját megelőző napon, vagy az első tanítási napon.
-
Az új diákok avatóünnepsége október hónapban.
-
Karácsonyi műsor a téli szünet előtti utolsó héten.
-
Szalagavató január vagy február hónapban.
-
Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól.
-
Megemlékezés a holokauszt áldozatairól.
- Ballagás 6. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hat órától este huszonkét óráig vannak nyitva. 7. A hét öt napján hétfőtől péntekig tanítási nap van. A tanítási órák és egyéb foglalkozások előtt – legalább tíz perccel – érkezzék meg minden tanuló. A tanórára minden tanuló a kijelölt terem vagy szaktanterem előtt várakozzék az órára szükséges felszereléssel. Ha a tanár az óra becsöngetése után öt perccel nem jelenik meg, a hetes kérjen intézkedést az igazgatói vagy igazgatóhelyettesi irodában. 8. A csengetés rendje: 1. óra
7:30 -
8:15
2. óra
8:25 -
9:10
3. óra
9:25 - 10:10
4. óra
10:25 - 11:10
5. óra
11:20 - 12:05
6. óra
12:25 - 13:10
7. óra
13:20 - 14:05
8. óra
14:10 - 14:55
9. óra
15:00 - 15:45
10. óra
15:50 - 16:33
11. óra
16:45 - 17:30
12. óra
17:35 – 18:20
13. óra
18:25 - 19:10
14. óra
19:15 - 20:00
9. Az óraközi szünetek a kikapcsolódást, pihenést, mozgást, étkezést szolgálják. Ilyenkor a tanulók rossz idő esetén a folyosókon, illetve az étkezőben, jó idő esetén az iskola udvarán és az étkezőben tartózkodhatnak. Az illemhelységek előtt és a hátsó lépcsőn tartózkodni tilos! A 3. emeletre is csak az órát tartó tanár kíséretében mehetnek a diákok. 10. A szüneti rend fenntartásáért felelős a tantestület, az ügyeletet végző pedagógusok és az ügyeletes diákok. 11. A második óraközi szünet a 15 perces tízórai szünet. A főétkezésre a 12:05-kor kezdődő 20 perces szünet szolgál. 12. A délutános gyakorlati oktatás 14:00 órakor kezdődik. 13. A délutáni foglalkozások 14:35 perckor kezdődhetnek. 14. Az osztályfoglalkozások legkésőbb 21:00 óráig tartanak. 15. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke (hiányzása esetén osztályfőnök-helyettese) és a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk. 16. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 12:30 óra és 15.00, pénteken 12:30 és 14:00 óra között. 17. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza, valamint elérhetővé teszi az iskola honlapján, és az intézmény ajtaján. 18. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 19. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. 20. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.
9. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskolai és városi ünnepségek, megemlékezések;
Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi egyszeri meleg ebédet biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. a szándékot legalább egy nappal korábban kell jelezni a gazdasági irodában és az étkezés díját, melyet a fenntartó állapít meg, is ott kell befizetni.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását,
a
tehetséges
tanulók
gondozását,
valamint
a
gyengék
felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. a. A szakképzési törvény előírásainak megfelelően minden félévkor vagy év végén megbukott tanulónak kötelezően felzárkóztató órákon kell részt venni kijelölt oktatók felügyelete mellett. b. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
fejlesztő foglalkozás: Az iskola – amennyiben a feltételek megfelelnek a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a Sajátos Nevelési Igényű és a Beilleszkedési Tanulási Magatartási problémákkal küzdők számára képesség-kibontakoztató és -fejlesztő felkészítést szervez.
A fejlesztő foglalkozás keretei között a tanulók
-
egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
-
fejlődésének elősegítése,
-
a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején vagy félévkor az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.
Tanulmányi
kirándulások.
Az
iskola
nevelői
a
tantervi
követelmények
eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a város, a szakma vagy egy-egy az oktatónevelő munkához kapcsolódó téma megismerése céljából.
Osztálykirándulások: A tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka
elősegítése
céljából
az
osztályok
számára
az
osztályfőnök
osztálykirándulást szervezhet. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a tanulóknak, szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a
programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a tanulónak, szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Ennek nyitva tartása: Kedd
8:00 – 14:00
Csütörtök
12:00 – 14:30
Péntek
8:00 – 14:00
2. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, sportpálya stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
3. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola alkalmazottai a 8-9. órában – 14:10 és 15:45 óra között – szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók
részvétele
a
felzárkóztató
foglalkozásokon,
valamint
az
egyéni
foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
10. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:
óvja saját maga testi épségét, egészségét;
óvja társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védőóvó – ismereteket;
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;
megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 5 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 8. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat:
évente 2 alkalommal,
általános egészségügyi állapot:
évente 1 alkalommal,
9. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.
11. A tanulók tantárgyválasztása 1. A szakképzési törvény, illetve a szakképzésre vonatkozó kerettantervek nem adnak lehetőséget tantárgyak választására. a szakképzési osztályokban a szakmacsoportok összetételétől függően német illetve angol nyelvet tanulhatnak idegen nyelvként.
12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
osztályozó vizsga,
különbözeti vizsga
pótló vizsga,
javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a magántanulóknak, aki a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában egy elméleti vagy gyakorlati tantárgy tanítási óráinak húsz százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető.
3. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének 4. Különbözeti vizsgát kell tennie azon tanulóknak, akik év közben felvételt nyernek az iskolába, és korábbi tanulmányaik során valamely tantárgyakat nem vagy nem megfelelő óraszámban tanultak.
Különbözeti vizsgára az év folyamán kétszer,
novemberben és áprilisban van lehetőség. 5. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 6. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Illetve az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 7. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 8. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanuló vagy gondviselője -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
Azok kiírásra kerülnek az iskola honlapján is. A magántanulók év elején megkapják az éves vizsgabeosztást és a vizsgakövetelményeket. 9. A
tanulmányok
alatti
vizsgákon
a
különböző
tantárgyak
évfolyamonkénti
követelményei - azok túlzott terjedelme miatt – csak az intézmény honlapján, illetve az iskola titkárságán érhetők el. 13. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes,
folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
14. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell. 2. A becsengetést követő késés időtartamát a pedagógus bejegyzi az osztálynaplóba vagy az osztálynaplóhoz mellékelt füzetbe. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanítási óráról. 3. A hiányzást igazolni kell. A szülő tanévenként legfeljebb 3 napot igazolhat az ellenőrző könyvben, ami legfeljebb 3 alkalom lehet. Ha előre írásban elkéri gyermekét, utólagos igazolást nem kérünk. Rendkívüli esetben maximum 5 nap adható. Egy napos engedély megadásáról az osztályfőnök dönt. Egy napnál hosszabb hiányzás esetén az igazgató. 4. A tanuló megbetegedése esetén a hiányzás kezdetén a szülőnek, vagy a tanulónak lehetőség szerint telefonon vagy személyesen be kell jelentenie a távolmaradás okát és várható időtartamát. A szülő által igazolt mulasztáson túli hiányzás hiteles orvosi, sportorvosi, gyámügyi, vagy egyéb hivatalos igazolással fogadható el, amit a tanuló az ellenőrző könyvébe kap, és a szülőnek is alá kell írnia. 5. Ha a tanuló 8 tanítási napon belül nem igazolja hiányzását, az igazolatlannak számít. Az iskola érdekében történt hiányzást 0 órával igazoljuk. 6. Képzőhelyről
történő
hiányzást
a
képzőhellyel
kötött
szerződésben
meghatározottak, illetve a szakmai képzésükért felelős szakember uasítása szerint kell igazolni. 7. Elméleti óráról történő hiányzást ellenőrzőben (vagy táppénzes papírral), kell igazolni. A gyakorlatról történő hiányzást igazolásának módja a táppénzes papír leadása
a
képzőhelyen,
melynek
osztályfőnöknek is oda kell adni. 15. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
fénymásolatát
szülői
aláírással
az
példamutató magatartást tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,
az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret,
nevelőtestületi dicséret.
3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
közösségi munkáért,
kiemelkedő szakmai munkáért,
dicséretben részesíthetők. A tanuló pénz- vagy könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A szaktárgyi dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
16. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
vagy a házirend előírásait szándékosan megszegi,
vagy a házirendben, iskolai munkarendben előírt kötelességeit elmulasztja
vagy igazolatlanul mulaszt
büntetésben, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.
2. Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés,
szaktanári intés,
osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intés,
igazgatói intés,
tantestületi intés
Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben - a vétség súlyától függően - el lehet térni.
szóbeli figyelmeztetetés legfeljebb 3 igazolatlan óra mulasztás esetén;
osztályfőnöki figyelmeztetés a házirend kisebb mérvű be nem tartásáért, ha az igazolatlan órák száma eléri a 4-et, ha a tanulmányi munkában jelentős rontás lép fel
szaktanári figyelmeztetés a szaktanártól, ha rendbontást okoz az órán; ha durva, trágár szavakat használ; ha közösséget sértő magatartást tanúsít
szaktanári intőt kap, ha az adott szaktanár óráján rendszeresen, többszöri figyelmeztetés ellenére is rendbontást okoz, vagy vétsége súlya ezt indokolja.
osztályfőnöki intőt kap, ha az osztályfőnöki, ill. szaktanári figyelmeztetést
kiváltó vétkek ismétlődnek, ha szándékosan kárt okoz másoknak, ha a mulasztott órák száma eléri a 9-et. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
Igazgatói intést kap a házirend többszöri súlyos és vétkes megszegéséért, ha az igazolatlan órák száma eléri a 15-öt.
3. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kárt térítse meg.
5. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. Szintén fegyelmi eljárás indítható a 30 óra igazolatlan hiányzást felhalmozó tanköteles tanuló. Az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli
határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 6. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.
17. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok
1. Iskolánk hamarosan a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére az írásos napló mellett elektronikus naplót is használ. 2. Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. 3. A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. 4. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést igényelhetnek. 5. A hozzáférést az iskola honlapján megadott e-mail címre küldött levéllel lehet kérni. 6. Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az osztályfőnök által megadott más internet címen keresztül érhető el. 7. Az elektronikus naplót a pedagógusok, a szülők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják. 8. A szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás természetesen továbbra is az ellenőrzőn keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az ellenőrzőbe a tanuló feladata. Az elektronikus napló kiegészítő és tájékoztató jellegű.
18. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj, tandíj ellenében biztosított köznevelési feladatokról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet által megállapított feladatokra vonatkozóan: 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola főigazgatója dönt. 3. A térítési díjakat és a tandíjakat, az erről szóló határozatban rögzített határidőkig (negyedévente) előre kell befizetni sárga csekken, az iskola fenntartójának számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről az iskola vezetője dönt és gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, illetve akkor, ha az előre befizetett térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. 5. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 5. napjáig a gazdasági irodában kell befizetni. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a befizető részére visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló legalább 1 nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja. 19. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős, a diákszervezet és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló,
aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű,
akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
akit az egyik szülő egyedül nevel,
akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 80 százalékát,
akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,
akinek a tanulmányi eredménye elfogadható
akinek lehetőleg nincsenek igazolatlan hiányzásai
aki állami gondozott.
20. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, és a könyvtáros közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket
azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,
az
iskolától
kölcsönözhető
tankönyvekről,
taneszközökről
és
más
felszerelésekről,
arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,
arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.
3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola könyvtárosának be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai
könyvtárból kapják meg, átvételi elismervény ellenében, egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 7. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.
21. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű
pénzt
a
tanulók
az
iskolába
csak
a
szülő
engedélyével
– rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában.
3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, illetve a nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), pénzt az iskolába érkezéskor nem adja le az iskolatitkári irodában, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 4. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
22. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai
1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik és megfelel a szakma tanulásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálaton. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található. 3. A felvett vagy átvett tanulók osztályba sorolásáról és annak feltételeiről (pl: különbözeti vizsga) az intézmény vezetője dönt.
23. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A
házirend
tervezetét
a
nevelők,
a
tanulók
figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
és
a
szülők
javaslatainak
2. A házirend tervezetét megvitatják az intézmény tanulói, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az intézményi tanács, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.
24. A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok
A Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális szakiskolája és Kollégiuma házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013 év 08 hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális szakiskolája és Kollégiuma házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013 év 08 hó 25 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális szakiskolája és Kollégiuma házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.
A Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális szakiskolája és Kollégiuma házirendjét a nevelőtestület 2013. év 09. hó 02. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
Kelt: Komló, 2003. 09. 02. ................................................. igazgató
AZ EGYSÉGES ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELADATOKAT ELLÁTÓ GAGARIN ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYEINEK HÁZIRENDJE
1. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet: -
az iskola igazgatója készíti el,
-
és a nevelőtestület fogadja el.
A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék vagy szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: -
2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről
-
a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. Törvény,
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet,
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. Törvény,
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet,
-
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a házirend szövegét és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak.
A tanulók nagyobb közösségének meghatározása A tanulók nagyobb közössége a tanulólétszám 20 %-a (évfolyamok, napközisek, edzések, menzások, különböző érdekcsoportok). A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 2. A tanulók jogai A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai Az első osztályosok beiratkozása iskolánkban az Oktatási Törvény 6. §-a, valamint az NKt 50. §-a alapján, illetve az EMMI rendelet 24. §-a alapján történik az óvoda és a Nevelési Tanácsadó véleményét figyelembe véve. Az elkövetkező esztendőkben évente 3 párhuzamos osztályt indíthatunk. 1. a osztályban emelt szintű testnevelés oktatás folyik, 1. b osztályba fogadjuk be a művészetek iránt érdeklődő normál tantervű oktatásban részesülő gyerekeket és az 1. i osztályba az informatika iránt érdeklődő gyerekeket. A felvétel és átvétel az Nkt. keretei között valósul meg. 1. Az Nkt. 50 §-ának (6. bekezdése) alapján iskolánkba felvesszük mindazokat a tanköteles korú gyermekeket, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye iskolánk körzetében található. 2. Iskolánkba beiratkozhatnak azok a tanköteles korú gyermekek is, akiknek lakóhelye körzetünkön kívül található. Ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolást tartunk. További felvételi lehetőségek: Az EMMI rendelet 24§-ának 5. bekezdése alapján ha az iskola további felvételi kérelmeket is tud teljesíteni, akkor először:
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat részesíti előnyben, akiknek a lakóhelye, tartózkodási helye a településen van
további felvételi kérelemnél a lakóhelyet, tartózkodási helyet veszi figyelembe az iskola
(előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye,
feladatellátási helye található) Ha a megadott sorrend szerinti összes kérelmet az iskola nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolást tart. A sorsolás szabályai: A sorsoláson részt vesz a felvételi kérelmet benyújtó szülő, az igazgató, igazgató-helyettes, esetleg tanítók. Módja: Az egyforma műanyag golyókban elhelyezett tanulók neveit az igazgató vagy helyettese a megjelentek előtt húzza ki. Az eredményt a helyszínen közlik az érintettekkel. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után (amennyiben az osztályok létszáma megengedi) sorsolás nélkül is felvehetők : a) a sajátos nevelési igényű tanulók b) a különleges helyzetű tanulók Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló: a) szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő b) testvére intézményünk tanulója c) munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye körzetünkben található d) iskolánk a lakóhelytől (tartózkodási helytől) 1 km-en belül található A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy -
színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
-
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket
(korrepetálás,
tanfolyam,
szakkör,
sportkör,
könyvtár,
tanulószoba, kedvezményes étkezés), -
napközi-otthoni
(tanulószobai)
ellátásban
és
rendszeres
egészségügyi
felügyeletben részesüljön, -
személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára,
-
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
-
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
-
vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön,
-
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
-
lehetőleg csak napi 2 „nagydolgozatot” (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,
-
kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja,
-
szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
-
véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
-
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
-
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
-
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
-
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,
-
egyéni, közösségi problémák megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
-
családja
anyagi
helyzetétől
függően
kérelmére
–
indokolt
esetben
–
kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, -
az iskolavezetés által meghatározott határidőn túl érkező kérvényeket, igazolásokat nem áll módunkban elfogadni,
-
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny).
Tanulói jogok gyakorlásának módjai – a diákönkormányzat Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kérni a diákönkormányzat véleményét.
Kötelező a véleményezés kérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a Diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
Szakkör létrehozását minimum 12 fő tanuló kezdeményezheti.
Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
A diákkört csak pedagógus, hozzáértő felnőtt irányíthatja, vezetheti, akivel az iskola, szerződésben áll.
A szakkör létrehozását az iskola biztosítja, amennyiben a költségvetésből a fedezet biztosítható.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a. – d. pontjaiban meghatározott jogukat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. Napközis és tanulószobai foglalkozásokra történő felvételi kérelem elbírálásának elvei A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik, minden jelentkező tanulót felveszünk
napközi
otthonos
csoportjainkba.
Túljelentkezés
esetén
a
maximális
tanulólétszámig soroljuk be őket. Amennyiben a létszám a megengedett napközis csoport számot meghaladóra növekszik, kezdeményezzük a fenntartónál újabb csoport indítását.
A tankönyvrendelés, tankönyvellátás A tankönyvrendelés, tankönyvellátás szabályait intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának IV/8. fejezete tartalmazza. A tanulók, a szülők tájékoztatása Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv és a tájékoztató füzet, amelyek okmányok. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.
A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – az 1-4. évfolyam számára 18.00 óráig, míg 5-8. évfolyam számára 20.00 óráig tarthatók. A farsangi diákbál, a Bankett rendezvény 20.00 óráig tarthat. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy:
betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,
tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon,
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,
érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, radírozható tollal a hivatalos okiratba (ellenőrzőbe) nem írhat.
az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet
biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza,
segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
védje saját és társai egészségét, ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb. az iskolában és az iskolai rendezvényeken,
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, tilos olyan tárgyak viselése (műköröm, hosszú köröm, testékszerek, gyűrűk, fülbevalók), melyek balesetet idézhetnek elő,
a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg (fehér ing, sötét nadrág, fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág).
Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál tanítási órán bekapcsolt állapotú mobiltelefont, fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Az iskolában, továbbá iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása (szeszesital, cigaretta, drog). Az iskolán kívül a tanuló köteles úgy viselkedni, hogy megőrizze az iskola jó hírnevét (uszoda, rendezvények, tömegközlekedés, tanulmányi kirándulás, városi sportcsarnok).
3. Az iskolai munkarend A tanév munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás általában 8.00 órakor kezdődik. 7.55-kor figyelmeztető csengő szól. 8.00 órakor becsengetnek. Rossz időben, az alsóban 7.30-kor, felsőben 7.40-kor megkezdődhet a folyamatos bevonulás az ügyeletes nevelő engedélyével, jó időben sorakozó után 7.50-kor kezdődik a bevonulás. 7 óra 45 percig reggelizhetnek, szünetekben a jelzőcsengetésig a zsibongóban ehetnek a tanulók, azután a sorakozó rájuk is vonatkozik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos és súlyos fegyelmi vétség. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozást és pontos idejét. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki.
A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető, a 7. és 8. óra is. A szakkörök, edzések órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend: Óra
Becsengetés
Kicsengetés
1.
800
845
2.
900
945
3.
1000
1045
4.
1100
1145
5.
1200
1245
6.
1300
1345
7.
1400
1445
8.
15 00
1545
A tanítási órák közötti szünetek rendje Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén, az udvaron tartózkodnak. Az iskola területét nem hagyhatják el, csak az osztályfőnök, illetve a következő órát tartó szaktanár engedélyével. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházakban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése A tanulók rendkívüli esetet kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, vagy a tanári szobában, a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezés Késés A késés a becsengetés utáni érkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár, a késési idők összeadódnak. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség-teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! 4. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek A tanuló tanítási óráról való mulasztását az órát tartó tanár az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. Mulasztás igazolható: -
ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe jegyzett orvosi igazolással (a rendelőben való indokolt megjelenés elfogadható igazolás), amelyet a szülő is aláírt,
-
a szülő által előre, az ellenőrzőbe, vagy formanyomtatványon történő bejegyzéssel, amely nem haladhatja meg egy tanévben a három napot,
-
iskolai, társadalmi, sport vagy kulturális rendezvényen való részvétellel, melyre előzőleg engedélyt kapott az osztályfőnöktől. Az ilyen esetben az egy napot meghaladó távollétet az igazgató engedélyezhet,
-
az igazolást a tanulónak a hiányzást követő osztályfőnöki órán be kell mutatnia, ill. le kell adnia,
-
a szülő vagy a gyám köteles
a hiányzás első napján bejelenteni a tanuló
osztályfőnökének, ha gyermeke beteg. A bejelentés történhet telefonon, levélben vagy személyesen,
-
igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, ha a tanuló nem tud felmutatni orvosi, szülői vagy a fentiekben felsorolt igazolást,
-
a tanóráról való késéseket a Közoktatási törvény és végrehajtási rendelete alapján kell kiszámítani.
A Nemzeti Köznevlési Törvény 27 § 2. bekezdése a következőt írja elő: Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A délutáni foglalkozásokról való távolmaradást a szülő formanyomtatványon kérheti, melyet az iskola igazgatója a tantestület véleményének figyelembe vételével egyedi alapon elbírál. Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló)
-
hiányzás mértéke miatt nem osztályozható és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: -
félévkor: félév zárása előtt 1 héttel,
-
tanítási év végén júniusban, vagy a javítóvizsgák ideje alatt augusztusban.
-
az osztályozó vizsgára való felkészüléshez a tantervi követelményeket biztosítjuk a vizsga előtt legalább egyhónappal.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az a 8. osztályos tanuló, aki nem teljesítette a 8. évfolyam tanulmányi követelményeit az osztályozó értekezlet időpontjáig, nem vehet részt a ballagási ünnepélyen. A tanulók tantárgyválasztása
A kötelező tantárgyakon túl a tanulók számára választható tantárgyak állnak rendelkezésre. Iskolánkban ezek a következők a törvény által biztosított órakeretben: Az alsó tagozaton: -
testnevelés emelt szintű oktatásban résztvevők számára: 2. 3. osztályban idegen nyelv, heti 5 órára kiegészített testnevelésórák,
-
normál osztályban: 2. 3. osztályban idegen nyelv, rajz, technika kiegészített óra; testnevelés,
-
1-2. osztályban informatika.
A felső tagozaton: -
matematika bontásban,
-
testnevelés kiegészített óraszámban.
A jelentkezés rendje a törvényben, rendeletben meghatározott módon történik. 5. A tanuló munkájának elismerése
A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az értékelési - osztályozási rendszer. A félévi osztályzás, szöveges értékelés az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket, értékelést a tanító, szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár – a munkaközösséggel egyetértésben – meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.
Tanulmányi jegyek
Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2.évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített. 5 jeles
a tanuló törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította és segítség nélkül tudja alkalmazni,
4 jó
a tanuló a törzsanyagot elsajátította és segítség nélkül tudja alkalmazni,
3 közepes
a tanuló a törzsanyagot elsajátította és segítséggel tudja alkalmazni,
2 elégséges
a tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította és jelentős segítséggel tudja alkalmazni,
1 elégtelen
a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni.
Magatartás minősítése
Példás -
A házirendet példásan betartja.
-
A tanítási órán aktívan vesz részt.
-
Vállalt és rábízott közösségi megbízatásait példásan teljesíti.
-
Beszédmodora választékos és tisztelettudó.
-
Külső megjelenése rendezett.
-
Nevelője utasításait maradéktalanul betartja
-
Nem késik el, nem mulaszt igazolatlanul.
-
Figyelembe veszi a közösség érdekeit és segíti annak fejlődését.
-
Társas kapcsolataiban kultúráltan viselkedik.
-
Tiszteletben tartja az alapvető emberi értékeket és környezetével szemben toleráns.
-
Igényes önmaga és környezete iránt.
-
Őszinte, becsületes, védi társai, az iskola, illetve a közösség tulajdonát.
-
Ellenőrzőjét, amit szinte mindig elhoz, a valóságnak megfelelően, precízen vezeti.
-
Nincs írásbeli osztályfőnöki büntetése.
-
Az iskola házirendjét betartja. Az órát ritkán zavarja, illetve passzív résztvevője.
-
Társaival, a felnőttekkel, nevelőkkel szemben udvarias, tisztelettudó.
-
Külső megjelenése és beszédmodora kultúrált.
-
A közösségi munkából kiveszi részét.
-
Önismerete megfelelő.
-
Pontos, megbízható és jó irányba befolyásolja a közösséget.
Jó
-
Őszinte, becsületes, védi társai, az iskola, illetve a közösség tulajdonát.
-
Ellenőrzőjét ritkán felejti otthon, folyamatosan a valóságnak megfelelően vezeti, legfeljebb 1 igazolatlan órája van
-
Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben.
Változó -
Vét az iskola házirendje ellen.
-
A tanítási órákat és társai munkáját többször zavarja.
-
Beszédmodora nem kielégítő.
-
Önismerete nem megfelelő, önkritikája gyenge.
-
Magatartása jó irányban nehezen befolyásolható.
-
Őszintesége és becsületesség néha kívánnivalót hagy maga után.
-
Tetteiért vállalja a felelősséget.
-
Különbséget tesz a betyárbecsület és a becstelenség között.
-
Tiszteletben tartja az iskola, a közösség és társai tulajdonát.
-
Ellenőrzőjét kevés hiányossággal vezeti, s azt többször nem hozza el, legfeljebb 1 igazolatlan napja van
-
Igazgatói büntetése nincsen.
Rossz -
Az iskola házirendje ellen súlyosan vagy sorozatosan vét.
-
A tanítási órákat rendszeresen zavarja.
-
Külső megjelenése kirívó, s ezen, többszöri felszólításra sem változtat.
-
Szándékosan rongálja a közösség és társai tulajdonát.
-
Sorozatos büntetések ellenére sem mutat javulást.
-
Rontja az iskola hírnevét.
-
Megkárosítja társait, ill. nem tartja tiszteletben a más tulajdonát.
-
Ellenőrzőjét többször otthon hagyja, szándékosan nem a valóságnak megfelelően vezeti, letagadja vagy meghamisítja jegyeit, egy napnál többet hiányzik igazolatlanul
-
Osztályfőnöki intőnél súlyosabb büntetést kap.
A magatartás értékelésénél az intézmény SZMSZ-ének vonatkozó részeit is figyelembe vesszük. Szorgalom minősítése
Példás -
Óra alatti aktivitása kiemelkedő.
-
A tanulás nála belső motivációból ered.
-
Érdeklődése sokirányú, minden újra nyitott, széles látókörű.
-
Tanulási módszere hatékony.
-
Ha szüksége van rá, szívesen elfogadja és hasznosítja mások segítségét, tanácsait.
-
Önként vállal feladatot.
-
Reálisan értékeli saját tevékenységét.
-
Rendszeresen, képességeihez mérten készül az órákra.
-
Tudásának gyarapítására nemcsak a tankönyvet használja, hanem egyéb kutató- és gyűjtőmunkát is végez.
-
Munkája tiszta, igényes, füzetei áttekinthetőek, rendezettek.
-
Kitartó, céltudatos, teherbíró-képességét, önfegyelmét tudatosan fejleszti.
-
Kötelességtudó.
-
Az edzéseken, választott szakkörökön rendszeresen, a tanulmányi és sportversenyeken képességeihez mérten vesz részt.
-
Mindenben a pontosság, megbízhatóság jellemzi.
-
Óra alatt legtöbbször aktív.
-
Érdeklődése megmarad a szorosan vett tananyag körül.
-
Reálisan értékeli saját tevékenységét, ha kell, változtat rajta.
-
Munkája rendes, tiszta, füzete rendezett, írása olvasható.
-
Általában felkészül az órákra, de nem túl érdeklődő.
-
Feladatot csak megbízásra vállal, de azt pontosan elvégzi.
-
A követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján, néhány területen még
Jó
fejlődnie kell. -
Az edzéseken, vállalt szakkörökön, versenyeken részt vesz, de túl nagy erőfeszítést nem tesz semmilyen téren.
-
Munkája rendszeres, megbízható.
Változó -
Csak időszakonként aktív az órákon, máskor figyelmetlen, pontatlan.
-
Önértékelése nem reális.
-
Nagyon ritkán végez kutatómunkát, vagy vállal egyéb plusz feladatot.
-
A rábízott feladatot gyakran elhanyagolja.
-
Órán figyelmeztetni kell feladatának pontos elvégzésére.
-
Nem nézi át munkáját, nem ellenőrzi önmagát.
-
Munkája gyakran hibás, pontatlan, hiányos.
-
Rendszertelenül, felületesen készül órákra, tanszereit nem tartja rendben.
-
Füzete rendetlen, írása nem megfelelő.
-
Az edzéseken, vállalt szakkörökön nem rendszeresen vesz részt.
-
Akaratereje elég gyenge, képességeit nem használja ki.
-
Munkája nem megbízható, felületes.
Hanyag -
A tanulót figyelmetlenség, érdektelenség, közöny jellemzi.
-
Óra alatt gyakran mással foglalkozik.
-
Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feledékeny, lusta.
-
Semmi kitartás, tenni akarás nincs benne.
-
Feladatait nem készíti el, füzete rendetlen, áttekinthetetlen, zavaros.
-
Írása igénytelen, olvashatatlan.
-
Tanszerei gyakran hiányosak, elhanyagoltak.
-
Órákra nem készül.
-
Edzésekre nagyon ritkán jár.
-
Munkája alig értékelhető, igénytelen, képességeihez mérten is gyenge teljesítményt nyújt.
-
Bármely tantárgyból bukik.
6. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének rendje, formái Jutalmazások
Kiemelkedő tevékenységéért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.
A jutalmazások formái
Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért.
Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban
elért
versenyeredményekért,
kutató-,
vagy
sorozatos
gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi stb. munkáért
Igazgatói dicséret: tanulmányi városi 1-3., megyei 1-6., országos 1-10. versenyen elért helyezetteknek, karácsonyi ajándékként, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt.
Tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható.
Tárgyjutalmak
Jutalomkönyvek: év végén példamutató magatartásért, közösségi munkáért, kiváló, kiemelkedő tanulmányi eredményért, kimagasló sport vagy szakköri munkáért, versenyeredményekért.
Egyéb tárgyjutalmak: az iskola anyagi lehetőségei szerint, az iskolai tanulmányi és sportversenyen elért jó helyezésért.
Anyagi támogatás: az arra érdemes tanulóknak, verseny nevezési díjának, nyelvvizsgadíjnak, átvállalása, táborozási, kirándulási hozzájárulás, színház vagy hangversenybérlet, jegy fizetése.
Kollektív jutalmazás módjai Az iskolai közösségeket (osztály, csapat, szakkör, énekkar) jutalomban lehet részesíteni, ha iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységük során kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, öregbítik az iskola hírnevét (papírgyűjtés, akadályverseny, tanulmányi verseny megnyerése, sportversenyeken, kupákon való szereplés stb.). Ez lehet:
szóbeli dicséret,
írásbeli dicséret oklevél formájában,
tárgy vagy egyéb jutalom (játék, sportszer, kupa, szabadnap, jutalomkirándulás).
"Címek" odaítélése "Jó sportoló" emlékplakett: 8. év végén 1 tanuló - amennyiben van arra érdemes diák kapja 8 év alatt nyújtott kiemelkedő sportteljesítményéért. A ballagáson kerül átadásra. "Jó tanuló" emlékplakett: 8. év végén azok a tanulók kapják, akik az általános iskolát kimagasló tanulmányi eredménnyel végezték. (8 éven keresztül kitűnők voltak, vagy csak készségtárgyból volt néha négyesük). Ballagáson kerül átadásra. „Művészeti tevékenységért” emlékplakett. Ballagáson kerül átadásra. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak.
Fegyelmező intézkedések: -
Fegyelmi naplóba való beírás: magatartásával zavarja az óra menetét, társai munkáját, nincs ellenőrzője. A beírások félévente, értékelés után törlődnek. A fegyelmi naplóba történő első 5 beírás után az ellenőrzőben értesítjük a szülőt, a másodszori 5 beírás után behívjuk a szülőt, a harmadszori 5 beírás után osztályfőnöki figyelmeztetést kap a tanuló. Az a tanuló, aki hiányosan vezeti az ellenőrzőjét – nem ír be 5 érdemjegyet –, osztályfőnöki figyelmeztetést kap.
-
Szaktanári figyelmeztetés: szakórán a szaktanár adhatja, ha a diák többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtat magatartásán, figyelmén, munkához való hozzáállásán (tiszteletlenség).
-
Osztályfőnöki figyelmeztetés: a házirend sorozatos megsértéséért, a vállalt feladat nem teljesítéséért, tanóráról való tudatos elmaradásért.
-
Osztályfőnöki intő: az osztályfőnöki büntetés második fokozata. A házirend súlyosabb megsértéséért jár.
-
Osztályfőnöki rovó: a házirend súlyos vagy sorozatos megsértéséért jár.
-
Igazgatói büntetések: figyelmeztető – intő – rovó. Ha a tanuló a kötelességeit és a házirendet vétkesen megszegi. Egy súlyos, vagy több kevésbé súlyos sorozatos megszegéséért jár: pl. szándékos rongálás, lopás, igazolatlan hiányzás, csalás, dohányzás, alkoholfogyasztás az iskola területén.
-
Egyéb büntetések: iskolai rendezvényről (teadélután, farsang) való kizárás.
Fegyelmi büntetés
Megrovás
Szigorú megrovás
Áthelyezés az évfolyam másik osztályába.
Áthelyezés másik, azonos típusú iskolába.
A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során az 1993. évi LXXX. Törvény 76. §-a szerint kell eljárni.
A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről az intézményvezető, igazgató dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásainak megfelelően az iskola pert indít!
7. Az iskolának és az iskola területéhez tartozó helyiségek használatának rendje A tantermek rendje, használata A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A hetesek, vagy szertárosok kötelességei
A két hetes feladatát megosztva teljesíti.
Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet.
Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.
Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.
Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.
Távozáskor leoltják a világítást.
Az utolsó óra után bezárják az ablakot.
Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. Az öltözőszekrényekre vonatkozó szabályok
A szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. Az ismételt felszólítás ellenére nyitva tartott szekrények használói a tanév hátralevő idejére a használati jogot elveszítik.
A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősök. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használata ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében.
A szekrényeket saját lakattal kell zárni.
Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitva tartási rendje minden tanév elején kerül meghatározásra. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet a könyvtári szabályzat alapján.
Az iskolai étkezés rendje Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva, az ebédlő igénybevételére napköziseknek tízórai, felsősöknek iskolatej elfogyasztása, illetve az utolsó tanítási órája utáni szünettől ebédelésre van lehetőség. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. Amennyiben a tanuló nem tud az elvárásoknak megfelelően viselkedni, étkezését csak a többiek ebédeltetése után kezdheti meg. Az étkezések ideje: -
alsó tagozatosok
11.45 – 14.30 óráig
-
felső tagozatosok
11.45 – 14.30 óráig
Étkezési térítési díj az iskolatitkárnál fizethető be, az iskola által megadott időpontokban. Napközibe ugyanitt jelentkezhetnek az 1-4. évfolyamos tanulók. A térítésmentesen étkezők hiányzását a gondviselő reggel 9-ig személyesen, vagy telefonon jelezze. Közölje azt is, hogy előreláthatólag mikortól kérnek újra ebédet, hogy aznap már tudjon étkezni a gyermek. Az iskolatitkár minden reggel felméri az ingyenes étkezőket, ha nem érkezett a szülő részéről bejelentés, akkor automatikusan kihúzza a másnapi étkezésből. Ezért, ha a tanuló pl. csak 1 napot fog hiányozni orvosi vizsgálat miatt, azt is jelezni kell, ekkor nem húzzák ki az étkezők sorából. 8. Védő-óvó (betartandó) előírások Egészségvédelem A tanulók részére – egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára – az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. Évente iskolafogászati szűrés minden tanuló számára kötelező. A kezelés alól csak másik fogorvos által kiállított igazolással menthető fel a gyermek, a szülői igazolás nem elegendő.
Balesetvédelem és tűzvédelem
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A házirend megsértése különböző fokozatú büntetést von maga után. 9. Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, az igazgatóhelyettesi irodában és az iskola honlapján hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
A Házirendet az össznevelőtestületi értekezlet 2009. december 10-én elfogadta. Rendelkezéseivel egyetértett az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. A házirendet a fenntartó jóváhagyta. ................................................ főigazgató
AZ EGYSÉGES ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELADATOKAT ELLÁTÓ MAGYARSZÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYÉNEK HÁZIRENDJE 1. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2. A házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola irattárában, könyvtárában
az igazgató tagintézmény- vezetőjének irodájában
az iskola nevelői szobájában, az osztályfőnököknél
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet vezetőjénél.
A házirend egy kivonati példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
4. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:
-
színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
-
a
készségeinek
megfelelő
oktatásban,
felzárkóztatásban,
fejlesztő
foglalkozásokban részesüljön, -
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket
(korrepetálás,
tanfolyam,
szakkör,
sportkör,
könyvtár,
tanulószoba, kedvezményes étkezés), -
napközi-otthoni
(tanulószobai)
ellátásban
és
rendszeres
egészségügyi
felügyeletben részesüljön, -
személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára,
-
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
-
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
-
vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön,
-
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
-
csak napi 2 „nagydolgozatot” (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,
-
kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja,
-
szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
-
véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
-
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
-
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
-
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
-
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,
-
egyéni, közösségi problémák megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
-
családja
anyagi
helyzetétől
függően
kérelmére
–
indokolt
esetben
–
kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, -
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny).
5. Tanulói jogok gyakorlásának módjai – a diákönkormányzat Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
Szakkör létrehozását minimum 8 fő tanuló kezdeményezheti.
Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
A diákkört csak pedagógus, hozzáértő felnőtt irányíthatja, vezetheti, akivel az iskola szerződésben áll.
A szakkör létrehozását az iskola biztosítja, amennyiben a költségvetésből a fedezet biztosítható.
6. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli
eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – kizárólag a testnevelési órákon használt sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, nagy fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 10. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente két alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálatát 11. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.
7. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök 4. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. 5. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 6. A diákköröket az igazgató tagintézmény-vezető által felkért nagykorú személy vezeti. 7. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola vezetőjének egyetértését. 8. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 5. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 6. Az
iskolai
diákönkormányzat
tevékenységét
az
osztályokban
megválasztott
küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 7. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató tagintézmény-vezető által megbízott nevelő segíti.
8. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 5. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. 6. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 7. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola vezetője a felelős. 8. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 9. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az igazgató tagintézmény-vezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon: - a személyét, illetve - a tanulmányait érintő kérdésekről A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás - írásbeli tájékoztatás Tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg A tanulóval kapcsolatos tájékoztatást adhat: - a tagintézmény vezetője - a nevelőtestület - a szaktanár - osztályfőnök
1. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról:
az igazgató tagintézmény-vezető o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
az osztályfőnökök o az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. Legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül választ kell kapniuk. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola vezetője o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején, o a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán, vagy írásos értesítővel folyamatosan tájékoztatja,
az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket.
6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon, a második évfolyamon félévi értékelő lapokon.
7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel. 9. Az iskola működési rendje 21. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7:00 órától délután 16:00 óráig vannak nyitva. 22. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola - a bejáró tanulóknak (akik nem napközisek illetve nem tanulószobások) - 7:10 órától 13:45-ig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 23. A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, melyeket mindenkinek saját és társai testi épségének védelmében kötelessége megtartani. Ezek közül a legfontosabbak: -
Az épületben a tanulónak úgy kell viselkedni és közlekedni, hogy ne veszélyeztesse se önmaga, se társai testi épségét. A lépcsőházban mindig a jobb oldalon kell közlekedni, hogy az ellenkező irányból jövőknek is legyen helyük.
-
Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó stb.) az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos!
-
Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos!
-
Az udvaron kavicsot, köveket dobálni, az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni tilos!
-
Az udvari játékokat csak a nevelő felügyelete mellett szabad használni.
24. Az iskolán kívüli programokon a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével hagyhatja el a tanuló.
25. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.45 órára kell megérkezniük, és tanóra kezdetéig az osztálytermekben kell tartózkodniuk. A 7.55-kor elhangzó jelző csengetés után a tanulók kötelesek csendben előkészülni az első órára, illetve a tantárgyi felelősöknek bemutatni a felszerelésüket és a házi feladataikat. 26. A tanulók legfőbb munkája a tanulás, ezért kötelesek képességeiknek megfelelően és a nevelők útmutatása szerint tanulni, felszerelésüket hiánytalanul elhozni. A tanórákon kötelesek úgy viselkedni, hogy társaik tanuláshoz való jogát ne sértsék, és a tanár jogait tiszteletben tartsák. 27. Kötelességük takarékoskodni a vízzel, villannyal, krétával. 28. Tanítás után a bejáró és várakozó tanulók kötelesek rossz idő esetén az ügyeletes nevelő által kijelölt tanteremben, jó időben az udvaron tartózkodni az ügyeletesek felügyelete mellett. A buszhoz az ügyeletes nevelő kíséri ki őket 13:45-ig. Az ekkor még itt tartózkodó tanulók a napközibe kötelesek bemenni. Délutáni foglalkozások, szakkörök után a nevelők bekísérik a napközibe a még itt lévő gyerekeket, hogy felügyelet nélkül senki ne maradjon! A napköziből eltávozott tanulókért felelősséget már nem tud az iskola vállalni. Tanítás után a napközisek a táskájukat a napközis teremben helyezzék el. 29. Az ellenőrzőket és a tájékoztató füzeteket minden nap kötelesek magukkal hozni, érdemjegyeiket és az iskola üzeneteit minden esetben a legrövidebb időn belül aláíratni a szülőkkel. 30.
Ebédelni csak a kötelező tanórák után lehet. A délutáni foglalkozásokon résztvevő bejáró tanulók a foglalkozás megkezdése előtt és befejezése után az autóbuszok indulásáig kötelesek a napközibe bemenni és a következő napra készülni, vagy az ott lévő nevelő engedélyével szabadidős foglalkozást folytatni.
31.
Ügyelni kell a külső megjelenésre! Egyszerűen, ízlésesen, az iskolában elfogadott normák szerint és az évszaknak megfelelően kell öltözködni! Az épületben sapka és kapucni viselése tilos! A köröm és arcfestés, hajfestés, a testékszer, színes dekorkozmetikumok használata tilos! A váltócipő kötelező, melynek viselését az ügyeletes nevelő dönti el az időjárás függvényében.
32.
Az iskolában tilos mindenféle csere-bere, szerencsejáték. Tilos rágógumit, napraforgót, földimogyorót, tökmagot hozni!
33.
Egy napnál hosszabb hiányzás esetén joga van a tanulónak a tananyag pótlásához időt kérni a nevelőktől.
34.
A 8. osztályosoknak joguk van maximum három napot felhasználni, hogy pályaválasztási nyílt napokon részt vegyenek. A választott iskolatípus lehetőleg feleljen meg a tanulók képességeinek és a pályaválasztási elképzeléseiknek. Választásukat közölniük kell az osztályfőnökükkel.
35.
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra:
8.00. - 8.45.
2. óra:
8:55 - 9:40.
3. óra:
9.55. - 10.40.
4. óra:
10.50. - 11.35.
5. óra:
11.40. - 12.25.
6. óra:
12.35. - 13.20.
17. A tanulóknak jó idő esetén az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón és a zsibongóban maradhatnak. 18. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, a napközis tanulók az ebédlőben étkeznek. 19. Az órák kezdete előtt az ügyeletes nevelő utasítása szerint a tanulóknak az osztálytermek előtt kell sorakozniuk, majd a pedagógussal a tanterembe vonulniuk. 20.
A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az igazgató tagintézmény-vezető, vagy az helyettese (távollétük esetén az osztályfőnök vagy a részére órát tartó szaktanár) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató tagintézmény-vezető vagy helyettese adhat engedélyt.
21.
A tanulók az iskola szaktantermeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják.
22. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők és a gyermeküket hozó és gyermekükért érkező szülők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől, vagy valamelyik nevelőtől engedélyt kaptak. 10. A tanulók tantárgyválasztása 2. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: 1. évfolyamon: nemzetiségi német nyelv
cigány népismeret 3. Az iskola vezetője minden tanévben az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. A jelentkezés rendje a törvényben, rendeletben meghatározott módon történik 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az intézmény igazgató tagintézményvezetőnek. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató tagintézményvezetőjének engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 11. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
3. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes
a szaktanár igénye szerint - tantárgyi felelősök
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
a szünetben a termet kiszellőztetik;
a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a vezetőséget, távollétükben valamelyik elérhető nevelőt.
a tanítás végén a táblát letörlik, gondoskodnak arról, hogy a tanulók a székeket a padokra felrakják, ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, leviszik a szemetes vödröt, becsukják az ablakokat, ajtót, és az osztály kulcsát a tanáriban elhelyezik.
ha károkozás történt, azonnal jelenti az osztályfőnökének, vagy az ügyeletes nevelőnek.
ha a tantermet napközben bármikor az osztály elhagyja, a terem ajtaját bezárja és a kulcsot a tanári szobában leadja.
5.
Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle
tantárgyi felelősök segíthetik – a szaktanár igénye szerint -
a tanórai munka
lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 12. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az igazgató tagintézmény-vezető adhat. 4. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. Az igénybe vett szülői igazolásokon (3 nap) felül, csak orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolást fogad el az intézmény, melyet az osztályfőnöknek kell bemutatni.
5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény 45. §-ának (9) bekezdése szerint a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat-és hatáskörébe utalt feladatokat. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola vezetője értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes járási gyámhivatalt, az általános szabálysértési hatóságként eljáró megyei kormányhivatal járási hivatalát - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, és a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes járási gyámhivatalt és a kormányhivatal járási hivatalát. A kormányhivatal járási hivatalának illetékességét a gyermek tanuló lakóhelye, illetve ennek hiányában tényleges tartózkodási helye határozza meg. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
CXX. törvény alapján a rendőrség intézkedési jogot kapott arra, hogy tanítási napon a 14. életévüket be nem töltött tanulókat, akik: - nagykorú személy kísérete nélkül, - vagy hitelt érdemlő ( a nevelési- oktatási intézmény által kiállított írásbeli igazolás, vagy a tanuló szülője, vagy törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolás, vagy orvosi) igazolás nélkül vannak távol a nevelési oktatási intézményből, a rendőr az intézmény vezetőjéhez kísérheti. A nevelési oktatási intézménybe történő bekísérés előtt a rendőr egyeztetni köteles az intézménnyel. Az 1. számú mellékletet (iskolai igazolást) a pedagógus tölti ki, aki engedélyezi a tanulónak az oktatási intézmény elhagyását tanítás ideje alatt.
A 2. számú mellékletet (szülői igazolást) a gondviselő (szülő) tölti ki, aki engedélyezi a tanulónak az intézménytől való távolmaradást. 13. Térítési díj befizetése, visszafizetése A 229/2012 (VIII.8.) Kormányrendelet szabályozza a köznevelési szolgáltatások körét. 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. A térítési díjakat a megadott határidőre kell befizetni az iskolatitkárnál. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató tagintézmény-vezető engedélye alapján el lehet térni. 3. Az előre befizetett térítési díjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgató tagintézmény-vezetője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgató tagintézmény-vezetője dönt. 4. Az étkezési térítési díjakat havonta, minden hó utolsó munkanapján kell befizetni. 5. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 1 nappal előre lemondja. A hiányzás első napján az étel elvihető. 14. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – (a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után) a nevelőtestület dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér jogszabályban rögzített százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. Étkezéssel összefüggő kedvezmények:
Kedvezményes (50%) étkezési díj fizetésére jogosultak azok a tanulók, akik gyermekvédelmi támogatást kapnak, vagy tartós betegségről szóló orvosi igazolással rendelkeznek. 4. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Tv. 8 § 4. bekezdése értelmében biztosítani kell, hogy a jogosultak részére a tankönyvek – az iskolából való kölcsönzés, illetve a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők részére rendelkezésére álljanak. (A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzat.) 15. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Napközi otthon. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, illetve tanulószoba szervezhető. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt min. 10 olyan tanuló szülei igényli, akinek otthoni felügyelete nem megoldott.
Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az étkezési térítési díjat az iskolatitkárnál kell befizetni minden hónapban az adott hónap utolsó munkanapján.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Tömegsport. Az iskolai tömegsporton részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai tömegsport foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola
lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola vezetőjének megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a hetente 5 órában látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgató tagintézmény-vezetőjével történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy hozzáértő felnőtt ( akivel az intézmény szerződésben áll ) felügyelete mellett – egyénileg vagy csoportosan használhatják.
Hit- és vallásoktatás. A 2013/2014. tanévtől kezdődően az 1. és az 5. évfolyamon kötelező tantárgy az Erkölcstan/Hit – és erkölcstan. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyház – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül –
hit- és vallásoktatást szervezhet azon évfolyamon tanuló diákok számára is, akikre még nem vonatkozik a nemzeti Köznevelési Törvény . A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői délután, a tanórák utáni időpontokban szervezik meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, a fejlesztő foglalkozások ill. a gyógytestnevelés kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint a fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon kötelező. 5. Az önként vállalt tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató tagintézmény-vezető engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a hét előre megjelölt két tanítási napján és meghatározott időben tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait az iskola tanulói és dolgozói ingyenesen vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 7. A 2011. évi CXC. Tv. ( Nemzeti Köznevelési Törvény) értelmében 27. § (2) „ Az általános iskolában a nevelést – oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban oly módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak,…” 46. § (1) „A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon…” 55. § (1) „ Az iskolában az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.” Az iskola vezetője minden tanuló estében egyénileg bírálja el a szülői kérelmet és határozatot hoz a felmentésről.
16. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak,
akik nehéz szociális körülmények között élnek.
6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:00 óráig tartanak. 7. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 16:00 óráig tart. 8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 9. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el, kivéve a rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat, melyre a tanuló a szülő beleegyezésével járhat. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató tagintézmény vezetője vagy a helyettese adhat engedélyt. 10. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:
megterítenek étkezés előtt, tálalnak,
ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.
17. Jutalmazások és büntetések eszköztára, gyakorisága, módjai Jutalmazások A tanulók jutalmazási formái, rendje: Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Jeles érdemjegy: a kötelezőn túli teljesítményért, vagy szorgalomért. Szaktanári dicséret: iskolai szintű versenyeken, rendezvényeken nyújtott színvonalas szereplésért, külön munkáért ( tanórán vagy szakköri foglalkozáson). A félévi értesítőben a szaktárgyi dicséretet 5d jelzéssel írjuk be. Az év végi bizonyítványban a tantárgyi dicséretet „kitűnő” megnevezéssel jegyezzük be. Osztályfőnöki dicséret: iskolai verseny 1-3. helyezésért, városi versenyen képességeinek megfelelő tisztes, becsületes helytállásért. Az osztályközösségért végzett átlagon felüli munkáért, társadalmi munkáért, illetve az osztályfőnök saját megítélése szerint. Igazgatói dicséret: kistérségi versenyen elért 1-3. helyezésért, megyei (1-10.), országos versenyeken, rendezvényeken, pályázatokon való eredményes szereplésért.
Nevelőtestületi dicséret: országos versenyeken, rendezvényeken, pályázatokon elért 1 – 10. helyezésért.
Tárgyjutalmak
Oklevél, emléklap: év végén példamutató magatartásért, közösségi munkáért, kimagasló sport vagy szakköri munkáért, levelező tanulmányi versenyeken elért eredményért, hiányzásmentes tanévért.
Jutalomkönyvek: az év végén kiemelkedő tanulmányi eredményért ( alsó tagozaton maximum egy jó, felső tagozaton maximum kettő jó érdemjegy lehet), illetve a
nemzetiségi német nyelv tantárgyból kapott kitűnő minősítésért ( a Német Kisebbségi Önkormányzatok támogatásából). Egyéb tárgyjutalmak: az iskola anyagi lehetőségei szerint, az iskolai tanulmányi és sportversenyen elért jó helyezésért. Anyagi támogatás: az arra érdemes tanulóknak, verseny nevezési díjának, nyelvvizsgadíjnak, átvállalása, táborozási, kirándulási hozzájárulás, színház vagy hangversenybérlet, jegy fizetése. Kollektív jutalmazás módjai Az iskolai közösségeket (osztály, csapat, szakkör, énekkar) jutalomban lehet részesíteni, ha iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységük során kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, öregbítik az iskola hírnevét (papírgyűjtés, akadályverseny, tanulmányi verseny megnyerése, stb.). Ez lehet:
szóbeli dicséret,
írásbeli dicséret oklevél formájában,
tárgy vagy egyéb jutalom (játék, sportszer, kupa, stb.).
"Címek" odaítélése "Az év tanulója” címet alsó – és felső tagozaton egyaránt egy – egy tanuló kaphatja meg a tanév végén, ha megfelelt a következő kritériumok mindegyikének: -
kitűnő tanulmányi eredmény,
-
példás magatartás és szorgalom,
-
kiemelkedő közösségi munka,
-
tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés.
Amennyiben több tanuló is esélyes a cím elnyerésére, a tantestület szavazással dönt a jelöltek közül. Fegyelmezések Szaktanári figyelmeztetés: szakórán a szaktanár adhatja, ha a diák többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtat magatartásán, figyelmén, munkához való hozzáállásán. Osztályfőnöki figyelmeztetés: a házirend sorozatos megsértéséért, a vállalt feladat nem teljesítéséért, tanóráról való sorozatos elmaradásért. Osztályfőnöki intő: az osztályfőnöki büntetés második fokozata. A házirend súlyosabb megsértéséért jár. Osztályfőnöki rovó: a házirend súlyos vagy sorozatos megsértéséért jár. Igazgatói büntetések: figyelmeztető - intő - rovó: ha a tanuló a kötelességeit és a házirendet vétkesen megszegi. Egy súlyos, vagy több kevésbé súlyos sorozatos megszegéséért jár: pl. szándékos rongálás, lopás, igazolatlan hiányzás, csalás stb., dohányzás, alkoholfogyasztás az iskolán belül, az iskola hírnevének rombolása. Fegyelmi eljárás: az alapvető erkölcsi normák megsértéséért, melyben a tantestület írásbeli határozatot hoz.
18. Az osztályozó-, javítóvizsgák eljárási szabálya A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató tagintézmény vezető engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét;
- felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés); - más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték; Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban:
Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 2 alkalommal tehető: január, június hónapban.
Az igazgató tagintézmény - vezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató tagintézmény vezető jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.
Az osztályozó vizsgára való jelentkezést december 20-ig; illetve május 20-ig kell beadni az iskola igazgató tagintézmény-vezetőjének címezve.
Az osztályozó vizsga követelményeit a tagintézményi
Pedagógiai Program „A
vizsgatárgyak részei és követelményei” bekezdése határozza meg.
Az osztályozó vizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
A közismereti tárgyak mindegyikéből osztályozó vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól a készségtárgyak: -Ének-zene -Technika -Testnevelés -Rajz
A szóbeli és írásbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, lehetőség szerint az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató tagintézmény - vezető a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. 19. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 5. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a nevelőnek. 6. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak, ezekért az iskola felelősséget nem vállal. 7. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül teszi ezt és a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles a tárgyat leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal a tárgyat a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket az iskola csak a szülőnek adja át. 20. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A tanulók nagyobb közössége a tanulólétszám 20 %-a (évfolyamok, napközisek, menzások, különböző érdekcsoportok). A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
21. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A
házirend
tervezetét
a
nevelők,
a
tanulók,
és
a
szülők
javaslatainak
figyelembevételével az iskola vezetője készíti el a tantestület bevonásával. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola vezetőjét. 3. A házirend tervezetéről az iskola vezetője beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 4. Az iskola vezetője a tanulók, a nevelők, valamint a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola vezetője beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 5. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. 6. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola vezetője, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 7. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
22. Záró rendelkezések
A Házirendet a nevelőtestület az iskolai DÖK és a Szülői Munkaközösség véleményének kikérése után elfogadta.
2013. március ………..
...................................................... igazgató tagintézmény - vezető
Mellékletek: 1.sz. melléklet: IGAZOLÁS Intézmény neve:…………………………………………………………………………… Címe:……………………………………………………………………………………… OM azonosító:……………………………… A fenti nevelési-oktatási intézmény képviselőjeként igazolom, hogy ……………………………….. nevű ( szül. idő: ……………………. ……….anyja neve: ………………………………………) ………………………évfolyamos tanulónk, ……………………………………………………………. napo(ko)n, az iskolai tanítási óráról/az iskola által szervezett foglalkozásról jogszerűen van távol. A távolmaradás jogcíme:………………………………………….. Dátum:……………………………………………….
P.H. ………………………………….. intézményvezető
2. sz. melléklet: IGAZOLÁS Alulírott……………………………………………………………………………mint a ……………………………………………………………...…..nevű gyermek ( szül. idő: …………………anyja neve: ………………………………………..) szülője / törvényes képviselője igazolom, hogy nevezett gyermek, aki a(z) ………………………………………………………………….……………iskola (címe: …………………………………………………………….) ..……...évfolyamos tanulója, …………………………..napo(ko)n, az iskolai tanítási óráról / az iskola által szervezett foglalkozásról jogszerűen van távol. A távolmaradás oka:………………………………………… Dátum:………………………………… ……………………………………………. gyermek szülője / törvényes képviselője
ERKEL FERENC MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint a művészeti iskola munkarendjét. Betartása és betartatása minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirend biztosítja az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola közösségi életének szervezését és az értékek közvetítését. A Házirendet:
a művészeti iskola vezetője készíti el,
és a nevelőtestület fogadja el.
A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői munkaközösség egyetértési jogot gyakorol. Ezen házirend:
a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény;
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet;
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet;
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
A házirend szabályai kötelezőek a művészeti iskolával jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra
vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell.
A művészeti iskola adatai, a tanítás helyszínei
neve: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola székhelye: 7300 Komló, 48-as tér 7. (telephelye):
1. Jogok és kötelességek A művészeti iskolás tanulók (növendékek) jogai A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. A gyermek ill. a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. A művészeti iskola növendékeinek a testi fenyítés vagy büntetés alkalmazása t i l o s. A tanuló joga különösen, hogy: -
Adottságainak, képességeinek és állapotának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
-
Érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön.
-
Tanárait, a művészeti iskola vezetőjét felkeresse probléma, jogsérelem esetén.
-
Használja az intézmény hangszereit, hangszertartozékait, kottákat, könyveket, rajzeszközöket, viseleteket az érvényben lévő anyagi és leltározási felelősségvállalás kötelezettsége mellett.
-
Hangversenyek, vizsgák, próbák alkalmával tanári felügyelet mellett használhatja az intézmény hangversenytermét.
-
Képességeihez mérten továbbtanuljon. Részt vegyen tanulmányi versenyeken.
-
A kiemelkedő munkájáért kedvezményben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon.
-
Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
-
A művészeti iskola pedagógiai programjáról tájékoztatást kapjon.
-
Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
-
Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.
-
Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon a személyi és tanulmányait érintő kérdésekről.
-
Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák! Szükség esetén védelmet biztosítsanak számára.
-
Személyes vagy képviselői útján – jogszabályokban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
-
A művészeti iskola vezetője köteles 30 napon belül a felvetett problémákra válaszolni.
-
Családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben – térítési-díj kedvezményben részesüljön.
-
Kérheti átvételét más iskolába.
2. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon a szaktanárától, illetve a művészeti iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. A művészeti iskola beiratkozott tanulók a Köznevelési törvény 16.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 3. Tiltott tanulói magatartás A művészeti iskola életében fontos szerepet töltenek be az iskolán kívüli szerepléseken, rendezvényeken való részvétel, városi, megyei, regionális, országos és külföldi versenyeken, zenei találkozókon, néptánc találkozókon való részvétel. Ezért szabályozni kell a tiltott tanulói magatartásokat. A fenti eseményeken növendékeink képviselik városunkat, intézményeinket, magaviseletükkel példát kell mutatniuk az ott élők és az itthon maradtak számára. T i l t á s o k – alapvető tiltás:
Tilos a dohányzás, az alkohol és a kábítószer fogyasztása.
A művészeti iskola területén t i l o s a dohányzás.
A művészeti iskolában és ezen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Közlekedési eszközökön való viselkedés:
Az utazás során kulturáltan kell viselkedni. A közlekedési eszközökben csendben, kulturált módon lehet utazni, - hangoskodni, mások nyugalmát zavarni tilos.
Tilos a közlekedési eszközökben kárt okozni, szemetelni.
A károkozásért a károkozónak kell anyagi felelősséget vállalni.
Az utazás alkalmával az indulási időket pontosan be kell tartani (nem lehet késni).
Minden esetben követni kell a felügyeletével megbízott tanári utasítást.
Megérkezés a helyszínre
A szereplés, közreműködés helyszínre érkezésekor magatartásával, hangszeres vagy tánc tudásával példát kell mutatnia.
Nem lehet hangoskodni, a fogadáson alkoholt inni és dohányozni.
Minden esetben követi tanárai utasítását.
Szállás
A szállás elfoglalásakor (kollégium, vendégszoba, családoknál való elszállásolás) viselkedésével, magatartásával nem zavarja mások nyugalmát.
Betartja a házirendet, óvja a berendezés tárgyait, eszközeit.
A programokra pontosan érkezik.
A szálláson okozott szándékos károkozásért anyagi felelősséggel tartozik.
Minden esetben követi tanárai utasítását.
Problémájával azonnal megkeresi a felügyeletével megbízott tanárt.
Kirándulás alkalmával egy tanár halad legelöl, akit megelőzni nem lehet, - és egy tanár halad leghátul, aki mögött nem lehet lemaradni. Az útkereszteződésekben, találkozási pontokon be kell várni az egész csoportot. A találkozási pontokon létszámellenőrzést kell tartani. Az elveszett tárgyakért a művészeti iskola felelősséget nem vállal.
Tilos a művészeti iskola és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. 4. A tanulók kötelességei hogy:
betartsa az iskolai házirendet, a művészeti iskola szabályzatainak rendelkezéseit,
tartsa tiszteletben a művészeti iskola vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, kamara és zenekari próbákon.
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
a művészeti iskolában és ezen kívüli szereplések, koncertek, versenyek alkalmával a növendék a legjobb tudása szerint szerepeljen.
a növendék szakmai továbbfejlődése érdekében részt vegyen az intézmény által szervezett tanári, és egyéb hangversenyeken, szakmai versenyeken.
/A szakmai
verseny célja; a kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés/.
az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: hangszer, kotta) magával hozza,
segítse a művészeti iskola feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
tegyen eleget - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - választott tanulmányi kötelezettségének.
tisztelje társait és az iskola dolgozóit,
védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb.,
a művészeti iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,
a tanulók az iskolai ünnepélyeken – hangversenyek, fellépések
alkalmával -
ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg.
5. Az iskola munkarendje A művészeti iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás a művészeti iskolában (székhelyen) reggel 730 órától este 1930 óráig tarthat, a tantárgyfelosztás és az órarend alapján. A művészeti iskola épületét a nyitva tartáson túli időpontokban (szünet, hétvége stb.) indokolt kérés /próbák, rendezvények/ esetén, tanári felügyelet mellett, a biztonsági szabályok betartásával – igazgatói engedéllyel lehet használni. Telephelyen az oktatás az órarend alapján történik. A telephelyen be kell tartani a telephely tűzvédelmi, balesetvédelmi óvó-védő szabályzatát és házirendjét. Minden diák a tanítás kezdete előtt 5 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a porta melletti előtérben várja fegyelmezetten tanárát. Szünet A művészeti iskolában nincs óraközi szünet. A tanórák közötti szünetben a növendékek a porta mellett és az előtérben tartózkodhatnak. A tanítási órák után a növendékek elhagyják az iskolát. A tanórák befejezése után növendékekért felelősséget nem vállalunk. A tanórák fogalma; hangszeres óra, korrepetíció, kötelező zongora óra, szolfézs óra, zenekari próba, kamaraóra, néptánc óra, képzőművészeti óra, egyéb választható tárgy órarend szerinti beosztásban. A tantermekben, szolfézstermekben, hangversenyteremben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak tanulók. A tanítási órán csak a művészeti iskolába az adott tanszakra beiratkozott tanuló tartózkodhat. A művészeti iskolában tanítási órát csak az iskolával foglalkoztatási viszonyban álló pedagógus tarthat. A folyosókon, a lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.
Tűz esetén - riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell tanári felügyelettel elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején a szaktanár ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a pénztárban vagy a tanári szobában – a megjelölt időben - intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest (illetve a tanszakvezetőt), szaktanárokat azonnal megkereshetik. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló.
6. Általános működési szabályok Tanítási idő alatt az iskolából kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. A képességek fejlesztését szolgálják a zenekarok, kamaracsoportokban való muzsikálás, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a szaktanár döntése alapján lehet. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak szaktanár engedélyével lehet elhagyni. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét.
7. Balesetvédelem, tűzvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első tanítási órán kerül sor, amelyet szaktanára tart meg.
A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni a művészeti iskola valamely felnőtt dolgozójának. Kötelesek betartani a tűzvédelmi előírásokat a kifüggesztett tűzvédelmi szabályzat szerint. Kötelesek betartani a művészeti iskola óvó-védő előírásait; bombariadó, katasztrófa- veszély esetén a tanár irányításával kell az épületet elhagyni. 8. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles a művészeti iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközök, hangszerek állagát megóvni. A kölcsönzött hangszereket, tartozékait, kottákat, könyveket a kölcsönzési idő lejárta előtt, ill. a leltározáskor köteles hiánytalanul, használható állapotban leadni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. 9. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indít! A vagyonvédelem miatt az üres tantermeket és a szekrényeket mindig zárva kell tartani. Az üres tantermeket a növendékek a szaktanár írásos kérelme esetén gyakorlás céljából, igazgatói engedéllyel használhatják (gyakorlási engedély).
10. Egyéb előírások A művészeti iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad.
Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A művészeti iskolában, továbbá a művészeti iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
11. Napló A megtartott órákat a főtárgyi naplóban, a szolfézs, zenetörténet, zeneelmélet és kötelező vagy választható tantárgyi órákat az e célra rendszeresített tantárgyi naplóban, dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órák számát a tanulók ellenőrző könyvének tükröznie kell. 12. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt a szaktanárnak bemutatni. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
13. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. A mulasztás igazolásának elfogadására a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható:
a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.
a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta,
a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló tanárát. Az igazolást a tanulók a tanároknak adják le, legkésőbb a mulasztást követő első órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 22 óra felett van, akkor a tanuló nem osztályozható. Ha a tanuló három egymást követő órán mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az igazgató a szülőt (tanulót) levélben értesíti. A rendszeresen késő tanuló szüleit a tanár írásban értesíti. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia.
14. Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak vizsgát kell tennie. A vizsga teljesítésének határidejét (félévi, év végi) a Naptári terv szabályozza.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait a megkezdett évfolyamban folytathatja.
15. Alapvető udvariasság A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik. Elvárjuk a legelemibb köszönési, öltözködési és viselkedési normák betartását. Tanúsítson a tanuló tiszteletet és megbecsülést a művészeti iskola vezetői, tanárai, az intézmény dolgozói és diáktársai iránt. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet a tanulók kötelesek tisztán tartani és tanításra alkalmas állapotban elhagyni. 16. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:
Fegyelmező intézkedés:
szóbeli figyelmeztetés,
írásbeli figyelmeztetés: o Tanári figyelmeztetés (3 alkalommal), o Igazgatói figyelmeztetés.
írásbeli intés: o Igazgatói intő.
Fegyelmi büntetés: megrovás,
szigorú megrovás,
kizárás az iskolából.
A fegyelmező intézkedést általában a művészetet oktató tanár, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint kell eljárni.
17. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. A vizsgán kapott érdemjegyek számtani átlagától csak egy osztályzattal térhet el a szaktanár. A szaktanár – a tanszakkal egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. (Egyéni tanmenet naplóban.)
18. Tanulmányi jegyek a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 4 jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja 2 elégséges alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja 1 elégtelen alkalmazni 5 jeles
19. Szorgalmi jegyek
5
példás
4
jó
legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi
3
változó
2
hanyag
kötelességeinek, vagy javít eredményén tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)
20. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 21. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért. igazgatói dicséret: tanulmányi, regionális, országos versenyen elért 1-10. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. A szaktanár javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység Az intézmény legmagasabb jutalmazása „AZ ÉV TANULÓJA” és az „AZ ÉV ZONGORISTÁJA” kitüntetés.
22. Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel a szaktanárukhoz fordulhatnak. 2. A szaktanári hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, a szaktanár véleményét meghallgatva.
3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel.
23. Térítési díj – Tandíj A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások: Az alapfokú művészeti iskolában:
heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése,
az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében.
Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások Alapfokú
művészetoktatásban
a
229/2012.(VIII.28.)
Korm.
rendelet
34
§-ában
meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás után igényelt órák alapján. Annak a tanulónak, aki a 6. életévét még nem érte el, illetve a 22. életévét betöltötte, tandíjfizetés mellett veheti igénybe a művészeti iskola szolgáltatásait. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, a tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, hány foglalkozást vesz igénybe, és hol fizet térítési díjat, tandíjat.
A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok 1. 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendeletben meghatározott térítési díjak befizetésének időpontja: I. félév beiratkozáskor, illetve okt. 31. II. félév március 15-ig.
2. Kimaradás vagy tartós betegség esetén az igénybe nem vett, de előre
befizetett térítési
díjat szülői, illetve felnőtt tanuló kérésére vissza kell fizetni. 3. A tandíjfizetési kötelezettség rendezése félévenként történik, - szülő, illetve felnőtt tanuló kérése alapján, igazgatói engedéllyel havi részletfizetési kedvezmény adható. A befizetés határideje megegyezik a térítési díj befizetésének időpontjával. 4. Az ügyintézésre biztosított pénztári időpont az iskola bejáratánál kifüggesztésre kerül. 24. A
szociális
támogatások
megállapításának
és
felosztásának
elvei
1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az igazgató – szülői kérvény és a szaktanár véleményének kikérése után dönt. 2. Szociális támogatást kérhet az a szülő: -
akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át,
-
a szociális helyzet alapján adható térítési díj mértéke 50 %, illetve 25 % lehet az igazolt jövedelmi viszonyok figyelembe vételével- egyéni elbírálás alapján. 25. Záró rendelkezések
A Házirend nyilvános, a művészeti iskola
portájánál ki van függesztve bárki számára
hozzáférhető. A házirend egy példánya a tanáriban, szabad polcon ki van rakva megtekintés céljából. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. Módosítást kezdeményezhet a szülő, diák, pedagógus, a szülői munkaközösség. Az írásbeli javaslatokra a nevelőtestületnek harminc napon belül köteles érdemi választ adni. A módosításhoz és annak elfogadásához be kell szerezni a szülői munkaközösség és a fenntartó egyetértését. A Házirend (rövidített) egy példányát a tanuló részére beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak. A házirendről az iskola szaktanárai kötelesek tájékoztatást adni a szülők és diákok részére.
26. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék
A Házirendet a nevelőtestület 2013. szeptember 01-én elfogadta. A Házirend életbelépésének időpontja: ...................................................
................................................ igazgató
...............................................-án(én) a szülői munkaközösség képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.
……………………………........ Szülői munkaközösség képviselője
Záradék: A házirendet a fenntartó ................................................... szám alatt jóváhagyta.
................................................ aláírás
1. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat (A Könyvtárhasználati szabályzat része az iskola Házirendjének)
A könyvár használói köre Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. A könyvárat az iskolával jogviszonyban álló tanulók, pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók használhatják. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja Az iskolai könyvtárba a beiratkozás díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárhasználatra való jogosultság a középiskolákba való beiratkozást követően nyílik meg: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A tanulói/dolgozói adatok rögzítésre kerülnek a számítógépes nyilvántartásban. A könyvtáros az állományvédelem érdekében használhatja a beiratkozott diákok, szüleik és az iskola dolgozóinak személyes adatait. Az adatbázisban rögzített adatok változását a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek személyesen kell eleget tenni. A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség; A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei - A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni. - A könyvtár szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személynek a könyvtárba beiratkozott személynek kell lennie - A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja. A használóktól megkívánt viselkedés
A könyvtár helyiségeibe kabátot, iskolatáskát, értéktárgyat nem hozhat be senki, egyrészt, mert tárolásukra nincs elég hely, másrészt, mert azok eltűnéséért a könyvtáros nem vállal felelősséget. Ezeket a könyvtár előterében (fogas, polc) vagy az iskola más helyiségeiben kell elhelyezni.
A dokumentumok és a berendezési tárgyak, eszközök védelme érdekében a helyiségekben étkezni, italt fogyasztani tilos.
A könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos.
A kulturált viselkedés megtartása a könyvtárban éppoly fontos, mint az iskola más területein. Hangos szónak, rendetlenkedésnek a könyvtárban helye nincs.
A könyvtári rend megőrzése érdekében kérünk mindenkit, hogy a könyvek kiválasztásánál használja az őrjegyet vagy ha azt elfelejtette, csak tegye valamelyik asztalra a könyvet, a könyvtáros majd később a helyére rakja.
A könyvtárhasználat módjai Helyben használat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítani. A
könyvtárostanár
szakmai
segítséget
ad:
az
információhordozók
közötti
eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használható pl. az olvasótermi, kézikönyvtári állományrész. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára elvihetik az órát megelőző szünetben, majd óra után vissza is juttatják a könyvtárba a kölcsönzött dokumentumokat. Indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik. Kölcsönzés
A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával, a dokumentum visszaadását a visszahozatal dátumával kell hitelesíteni a kölcsönző füzetben, illetve ezzel párhuzamosan a számítógépes nyilvántartásban a könyvtáros rögzíti a kölcsönzés és visszahozatal tényét. A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni. Egy olvasó maximum 10 dokumentumot kölcsönözhet, a kölcsönzés időtartama 30 nap, amely egyszer hosszabbítható. A pedagógusok a segédkönyveket a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A tankönyvek, oktatási segédletek a tankönyvtámogatásban részesülők számára a szükséges időtartamra igényelhetők. (A tankönyvtári szabályzat az 5. számú mellékletben található.) Egy tanórára szóló (napi) tankönyvkölcsönzés nincs, mert az év elején minden tanuló megkapja a neki szükséges tankönyvcsomagot, amelyet felszerelésként hoznia kell az iskolába. A könyvtáros folyamatosan ellenőrzi a lejárt kölcsönzési idejű kiadványokat. Az érintett személyeket felszólítja a lejárt kölcsönzési idejű könyvek könyvtárba történő visszajuttatására. A tanulók esetében a felszólítás - évközben - az osztálytitkárok és az osztályfőnök közreműködésével történik. Tanév végén mindenki köteles, külön felszólítás nélkül a nála lévő dokumentumokkal elszámolni, azokat a könyvtárba visszajuttatni. A kölcsönző személy felelősséggel tartozik az általa kölcsönzött dokumentum(ok)ért. Az elvesztett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy az adott dokumentum forgalmi értékén megtéríteni. Abban az esetben, amennyiben a könyvtár használója a tanév végéig sem rendezi a könyvtári tartozását, a következő tanév elején nem kaphat további dokumentumokat, nem kölcsönözhet a könyvtár állományából.
A könyvtárnak anyagi kárt okozó könyvtárhasználók listáját a könyvtáros rendszeresen átadja az igazgatónak annak érdekében, hogy a kár rendezésre kerüljön. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok részére a könyvtárostanár könyvtárhasználati és könyvtári szakórákat tart. A
9.
évfolyamú
osztályok
az
osztályfőnöki
és/vagy
magyarórákon
olyan
könyvtárismereti foglalkozásokon vesznek részt, amelynek során megismerik az adott tagintézmény könyvtárát. Könyvtárhasználati órák megtartására kerül sor a kerettantervek alapján kidolgozott helyi tanterv szerint a 9-10. évfolyamon az informatika tantárgy keretén belül (könyvtárhasználati modulként). Ezeken túl egyéb könyvtári szakórák megtartására van mód jeles évfordulókhoz, eseményekhez, az egyes tantárgyak témaköreihez kapcsolódóan – a tantárgyat oktató tanár kérése szerint és előzetes egyeztetés alapján. Könyvtári szakórát (azaz egy tanórát, amely könyves környezetben, a könyvtár állományára épülve folyik) megtarthat, levezethet az adott szaktanár is, de a könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások előkészítéséhez, lebonyolításához. A könyvtárhasználati és könyvtár szakórákon a fokozottan érvényesülnek az állomány védelmére vonatkozó előírások. (Lásd a Használóktól megkívánt viselkedés.) A könyvtár egyéb szolgáltatásai Könyvtári tájékoztatás: a könyvtárostanár a könyvtár saját gyűjteménye, illetve lehetőségeitől függően más információs csatornák igénybevételével tájékoztatja a könyvtár
használóit
a
pedagógiai
folyamat
során
felmerült
témakörökben,
kérdésekben, feladatokban.
A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. (Könyvtárközi kölcsönzés) A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer aktuális díjszabásáról és a felmerülő postaköltségről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.
Tanácsadás a könyvtárhasználó munkájához kapcsolódó irodalom felkutatásában. Ajánló bibliográfiák készítése.
Téma- és sajtófigyelés. A könyvtár használóinak folyamatos tájékoztatása ezek eredményeiről a faliújság, az internet segítségével.
Az éppen kölcsönzésben levő dokumentumokra a könyvtár előjegyzést vesz fel, és a dokumentum visszaérkezése után értesíti a könyvtárhasználót. Az át nem vett előjegyzett könyveket 1 hétig őrzi a könyvtár, ezután a következő igénylő kaphatja meg, vagy a mű visszakerül a helyére.
Másolatszolgáltatás: A könyvtárban elhelyezett fénymásoló-gép segítségével a könyvtáros korlátozottan – a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével - másolatot is készíthet az iskolai gyűjteményben megtalálható dokumentumokból, elsősorban a tanulás, oktatás segítése céljából.
Az iskolai könyvtár sajátos eszközeivel segíti az iskola felzárkóztató és tehetséggondozó programjának megvalósítását; részt vesz az olvasóvá nevelés folyamatában.
Könyvtárunk - a lehetőségeihez mérten – csatlakozik a más könyvtárak, intézmények és könyvtáros szervezetek által meghirdetett országos rendezvényekhez, akciókhoz. (Pl. A Nagy Könyv, Iskolai Könyvtári Világnap, Veszíts el egy könyvet!, Népmese Napja Stb.)
A tanév során a középiskolai tagintézmények aktuális programjaihoz, rendezvényeihez igyekszik kapcsolódni a könyvtár saját programjai által.
Az iskola honlapján - a rendszergazda segítségével – nyilvánossá teszi a könyvtárral kapcsolatos információkat.
A könyvtár nyitva tartása A könyvtár nyitva tartása igazodik a tanév tanítási napjaihoz, így az iskolai szünidőben és a hétvégén zárva tart. A napi/heti nyitvatartási időt minden tanév elején rögzíteni kell az éves munkatervben, és azt a könyvtárhasználók számára elérhető fórumokon (faliújság, iskolai honlap) nyilvánossá kell tenni. Hétfő 8.00-15.00
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
8.00-15.00
8.00-15.00
8.00-15.00
8.00-15.00
A könyvtárhasználati órák, egyéb tanórákon kívüli foglalkozások stb. ideje alatt a könyvtár nem látogatható, a kölcsönzés szünetel.
2. számú melléklet Gimnáziumi tagintézmény Osztályozóvizsgák követelményei 3. számú melléklet Szakközépiskolai tagintézmény: A tanulmányok alatti vizsgák követelményei és értékelési rendje vizsgatárgyanként
A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A …………………………………. házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.) A ……………………………………. házirendjét az iskolai szülői szervezet a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.)
A …………………………………… házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)
A ……………………………………………….. házirendjét a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
