Kétszer ad, aki gyorsan ad

Beköszöntő

ÚJ KATEDRA

Kétszer ad, aki gyorsan ad Nagyon sok hátrányos helyzetű magyar diák, közöttük sok roma származású fiatal az egyszeri támogatásnak is örülne, ha azt időben kifizetnék számára. Néhány héttel ezelőtt – ahogyan arról előző lapszámunkban beszámoltunk – a hátrányos helyzetű középiskolások támogatására hivatott Arany János Tehetséggondozó Program került veszélybe. Az erőteljes fellépés végül eredményre vezetett, így a program haladékot kapott. (Más kérdés, hogy a sajtótájékoztatón ismertetett megállapodást végül nagy csendben módosították, így a rövid pályázati határidő miatt új jelentkezők aligha kerülhetnek be a programba. Igaz, az első körben jelentkező tehetségek sorsa rendeződni látszik.) Alig telt el néhány nap, s a hátrányos helyzetű egyetemista, főiskolás fiatalokat segítő Katapult Mentorprogram kényszerű leállásáról jelentek meg hírek. A programot menedzselő alapítvány munkatársai szerint a Katapult működése már korábban is aggályos volt, mert a részvételre jogosult hallgatók egy részét kizárták a programból, amikor forráshiány miatt csak a halmozottan hátrányos helyzetűek pályázatát bírálták el kedvezően. A programot azonban nem ez sodorta végveszélybe, hanem az, hogy az elmúlt években a tárca nem kötötte meg időben a támogatások kifizetésének lehetőségét biztosító szerződést. A tavalyi évre szóló szerződést például csak az év utolsó előtti napján írták alá. Addig az alapítvány lényegében hitelezett az oktatási tárcának. A téma az Országgyűlésben is napirendre került, ahol a tárca illetékese azzal indokolta a késlekedést, hogy az alapítvány szerintük késve számolt el a korábbi támogatással. Nem tisztünk eldönteni, melyik vitázó félnek van igaza, abban azonban biztosak vagyunk, hogy a minisztériumnak a hallgatók érdekében már jóval korábban lépnie kellett volna, s nem várakoznia. Másrészt azt sem szabad elhallgatni, hogy programszervezők információi szerint

a szaktárca egyszerűen sokallta az e célra igényelt 50-60 millió forintot. Megoldás egyelőre nincs. Nem kellett sokáig várni a következő ügyre. Előbb a szociális miniszter késlekedett a közoktatásban és az államilag finanszírozott felsőoktatásban tanulók ösztöndíjának kifizetésével, majd kiderült, hogy az oktatási tárca sem fizette ki időben a költségtérítéses képzésre járó hátrányos helyzetű hallgatók ösztöndíját. A finanszírozott helyzetben lévők többsége számára is elengedhetetlenül fontos a pénzek időben történő kifizetése, hiszen ez teremti meg tanulásuk hátterét, a fizetős képzésre járók azonban könnyen lehet, hogy egyáltalán nem tudják megkezdeni tanulmányaikat, hacsak nem vesznek fel hitelt. A költségtérítéses hallgatóknak járó ösztöndíjak kifizetésének határideje február 28. volt, ám a hírek szerint a miniszter még a nyertesekről sem döntött. Ezzel – állítólag – megvárják a megszorító csomag tárcát érintő intézkedéseit, addig az e célra szánt forrásokat zárolják. Az ügyek közös jellemzője, hogy mindhárom esetben hátrányos helyzetű diákokat érintő kormányzati kirakatprogramról van szó, ráadásul egyik probléma megoldása sem igényel, igényelne jelentős forrást. Néhány tízmillió forintról szól a vita, amely pénz nagyobbik részét ráadásul a költségvetés is tartalmazza. Ennyire nagy a baj?

Kedves Olvasóink! Kiadónk döntése alapján mostani lapszámunkat már nem csupán az általános és középiskolák tanítói, tanárai vehetik kézbe, hanem az óvodákban dolgozó pedagógusok is. Ezzel egyidejűleg az Óvodai Élet megjelentetését szüneteltetjük. Ennek megfelelően módosul lapunk tartalma is: a jövőben a szakmai írások, tanulmányok között helyet kapnak az óvodák életével, problémáival, fejlesztéseivel foglalkozó írások is. Úgy gondoljuk, a változtatás kedvező, hiszen a jövőben egy lapban és nagyobb terjedelemben, a közoktatás valamennyi területéről informálódhatnak majd a pedagógusok.

Új Katedra – Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán • Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva • Felelős szerkesztő: Varga Gabriella, [email protected] Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Munkatársak: Horváth Gábor Miklós, Novák Imre, Simonyi Gáspár, Szabó Anikó Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás • Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Ügyfélszolgálat: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474, e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962, www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online)

2009. március

1

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Túlterhelt pedagógusok Szükség lenne a pedagógus életpályamodellre Túlterheltek-e a pedagógusok? Többek között erre a kérdésre kereste a választ az Oktatási és Kulturális Minisztérium által megrendelt kutatás során a TÁRKI TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. az elmúlt év végén. S a válasz? Az oktatási tárca szerint igen, a szakszervezet szerint nem, a kutatási jelentés szerint a kép vegyes, de a túlterhelt pedagógusok aránya lényegesen meghaladja azokét, akik alulterheltek. Az ellentmondás gyorsan feloldható. A tárca politikai vezetői ugyanis átlagos terhelésről beszélnek – a tanárok, tanítók saját bevallásuk szerint hetente átlagosan 42,2 órát dolgoznak –, míg a vizsgálatot kezdeményező (ám abból utóbb mégis kimaradó) PDSZ vezetői azt hangsúlyozzák elsősorban, hogy a pedagógusok jelentős része túlterhelt. A vizsgálat eredményei azt mutatják, mindkét fél állításában van igazság. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ahogyan nem korrekt az átlagos terhelés mértékével előhozakodni, s azt állítani, hogy nincs tennivaló, éppen ilyen elhamarkodott dolog lenne a pedagógusok egy részének túlterheltsége miatt automatikusan csökkenteni a kötelező óraszámot. A vizsgálat eredménye szerint a pedagógusok harmada jelentősen túlterheltnek tekinthető, ők azok, akiknek heti óraszáma több mint 20%-kal meghaladja a törvényben rögzített kötelező időkeretet, míg a megkérdezett A pedagógusok éves óraszáma Ausztrália Ausztria Belgium (Fl.) Belgium (Fr.) Cseh Köztársaság Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Izland Írország Olaszország Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Portugália Skócia Spanyolország Egyesült Államok OECD-átlag

Forrás: EAG 2008

2

ISCED 1 884 774 797 724 854 648 673 910 810 751 777 671 915 735 802 774 800 930 985 741 860 893 880 1080 812

ISCED 2 818 607 684 662 640 648 589 634 758 559 555 671 735 601 548 642 1047 750 968 654 757 893 713 1080 717

ISCED 3 817 589 638 603 611 364 547 616 714 544 555 560 735 601 552 642 843 750 950 523 688 893 693 1080 667

A pedagógusok óraterhelése a válaszok alapján

23,09

Teljes munkaidőben alkalmazott, érvényes válaszolók átlaga 23,49

19,46

20,7

Összes érvényes válaszoló átlaga HETI ÓRASZÁM: Ebből a heti kötelező órák száma: Ebből órakedvezmény: Hány különböző jogcímen kap órakedvezményt? Többletórák (túlórák) a pedagógus vállalása alapján A munkáltató által előírt többletórák

1,28

1,36

0,65

0,69

1,29

1,34

1,03

1,09

tanítók, tanárok mintegy fele átlagos, heti 22-24 órás terhelésről számolt be, s 10% volt azok aránya, akiknek heti kötelező óraszáma ennél alacsonyabb volt. Az iskolaigazgatók ennél is nagyobb mértékű túlterheltséget érzékelnek, szerintük a pedagógusok kétötödéről (42%-áról) állítható ez, míg az alulterhelt munkavállalók arányát ők 11% körülinek látják. A kép ugyanakkor differenciált, hiszen a budapesti iskolákban általában nagyobb mértékűnek látják a túlterheltséget, itt 59%-ra becsülték az ilyen pedagógusok arányát. A pedagógusok feladataik jelentős részét értelemszerűen az iskolákban végzik el, ennek megfelelően munkaidejük több mint háromnegyedét az iskolában dolgozzák le, míg a fennmaradó részt döntően otthonukban. Az intézmények többségében (94%) nincs szabályozás arra nézve, hogy a munkavállalók mennyi időt kötelesek az iskolában Az igazgató szerint az iskolában dolgozó pedagógusok hány százalékára jellemző, hogy…. % 60 40

47 34 21

20 0 A pedagógus csak A tanítási órákkal Szinte minden annyi időt tölt bent illetve feladatát az iskola az iskola megbeszélésekkel épületében végzi épületében, töltött időn túl az amennyit adminisztrációs feltétlenül kell feladatokat is az iskolában végzi

2009. március

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Túlterhelt és alulterhelt pedagógusok százalékos aránya az iskolákban 60

Az igazgatók által legjobbnak tartott, illetve (többek között) alkalmazott stratégia a munkaidő-terhelési problémák megoldására

Az igazgatók becslési átlaga,iskolai szint, N=107

Intézményi szint, az igazgatók válasza alapján, % 100

50

80

40

73

alkalm azza (többek között)

60 36

40

30 20

87

legjobbnak tarja

54

20

42

5

14

20 7

0

10 10

0 túlterhelt

16

normál mértékben terhelt

alulterhelt

tartózkodni. A vezetők véleménye ugyanakkor megoszlik abban a tekintetben, hogy jó-e ez az állapot: harmaduk szerencsésebbnek tartaná, ha a pedagógusok teljes munkaidejüket a munkahelyükön töltenék, mert így mind a diákok, mind a szülők és a kollégáik számára elérhetőek lennének, s álláspontjuk szerint a feladatok elvégzése is hatékonyabb lenne ezzel a megoldással. Az intézményvezetők úgy érzékelik, hogy a pedagógusok harmada csak a legminimálisabb időt tölti az iskolában, mintegy ötödük viszont minden feladatot ott lát el, s csak ritkán visz haza munkát. Az óraterhelés intézménytípusonként más és más, mutat rá a vizsgálat. A legegyenletesebb az általános iskolákban, ám a középfokú intézményekben, különösen a gimnáziumokban már lényeges különbségek érzékelhetők, a szakiskolákban pedig, bár eltérő mértékben, szinte mindenki túlterheltnek érezte magát. A pedagógusok óraterhelése közötti különbség csak kismértékben függ az órakedvezmények eltérő mértékétől, a meghatározó ok a többletfeladatok, túlórák egyenlőtlen elosztása.

A kutatás háttere A vizsgálat a pedagógus leterheltségét önbevallás alapján vizsgálta, ugyanakkor a kutatást végzők különféle módon próbálták kontrollálni a válaszok igazságtartalmát is (precíz időmérleg, interjúk). A kutatás során vizsgálták az iskolaépületben töltött átlagos időt, az iskolában és az iskolán kívül a kötelező munkaidőkeret kitöltésének módját, az egy tanulóra, egy tantárgyra (programra), tanulócsoportra jutó időarányt és az intézmények munkaerő-gazdálkodásának egyes elemeit is. A kiválasztott iskolákban minden főállású tanárt megkértek a tanári kérdőív és minden igazgatót az igazgatói kérdőív kitöltésére. A kutatásban érintett 108 intézményben 3285 kérdőívet osztottak ki a pedagógusoknak, ezek 67,3%-a, 2147 érkezett vissza. A válaszadási arány intézményi szinten 88%-os volt. A minta a pedagógiai program és a településtípus szerint reprezentatív volt.

2009. március

a többet és pedagógiai megválni asszisztensek és jobban dolgozó azoktól a pedagógusok tanároktól, akik egyéb kisegítő jutalmazása személyzet kevésbé alkalmazása terhelhetőek

egyéb

Ez azért alakul így, mert az iskola vezetése, amíg teheti, a többletfeladatokat azok között osztja szét, akiket a leginkább alkalmasnak tart elvégzésükre, s csak végső esetben delegálnak feladatot olyanoknak, akiket kevésbé tartanak kompetensnek az adott területen. Ez pedig arra mutat, hogy a legkiválóbb, legfelkészültebb pedagógusok a leginkább túlterheltek. Belátható, hogy ennek egyik komoly következménye, hogy iskoláinkban mindennapos gyakorlat az, hogy nagyszámú feladatot túlterhelt vagy nem kellően felkészült pedagógus lát el, ennek minden szakmai, minőségi kockázatával. További következmény, hogy amennyiben az intézményvezetők a többletmunkát nem tudják kellő módon, érdemben elismerni, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a legjobb, ám jelentősen túlterhelt és anyagilag el nem ismert tanítók, tanárok lesznek azok, akik az elsők között hagyják el a pályát. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra is, hogy míg a normál terhelésűnek tekinthető iskolákban az átlagosnál lényegesen több idő jut a tanulókkal történő tanórán kívüli tevékenységekre, addig a túlterhelt intézményekben erre már szinte nincs is idő. Különösen súlyos gondot jelent ez a gimnáziumok egy részében és a szakiskolákban: itt lényegében nincs idő a szabadidős tevékenységekre, a nevelési feladatokra, ami különösen az utóbbi intézménytípus esetében aggasztó. A kutatás meglepő eredményt hozott akkor, amikor az adatokat összekapcsolták az országos kompetenciamérés adatbázisával. Úgy tűnik, nincs összefüggés a tanulói teljesítmények és a pedagógusok túlterheltsége között, aminek a vizsgálatot végzők szerint több oka lehet. A legvalószínűbbnek azt tartották, hogy az országos kompetenciamérés a tanulók tudásának olyan dimenzióját méri, amely nincs szoros összefüggésben a tanár által a tanításba fektetett munkával. Elképzelhetőnek vélték azt is, hogy a visszaemlékezésen és önbevalláson alapuló munkaterhelési adatok nem teljesen megbízhatóak. Feltételezéseik között megjelent az, hogy a pedagógusok nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, eszközökkel, módszerekkel, amelyekkel hatékonyan tudnák fejleszteni a tanulók képességeit. Végül lehetséges magyarázatnak tekintették azt is, hogy a tanárok, tanítók túlterheltségének érzését nem

3

Súlypont

ÚJ KATEDRA

dell bevezetése, ahol előre meghatározott szakmai szempontok alapján történik meg a teljesítmény megítélése és honorálása. Intézmény típusa Heti óraszám Ebből A teljesítményalapú bérezésnek, A munkáltatója illetve a szakmai előmenetelnek Kötelező órák Önként vállalt által előírt kapcsolódnia kell a tanulói teljeszáma túlórák többletórák sítménymérések eredményeihez Falusi általános iskola 22,20 18,93 0,76 0,62 is, és el kell ismernie az átlagosVárosi általános iskola 23,77 20,08 0,98 0,68 nál nehezebb körülmények köGimnázium 22,13 17,98 1,97 1,66 zött végzett munkát is. Egy ilyen Szakiskola 24,46 20,80 1,85 1,48 rendszer lehetséges elemeivel (pl. Szakközépiskola 22,76 19,15 1,35 1,17 a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók munkájának elisEgyütt 23,11 19,47 1,29 1,03 merése vagy a pályakezdők fizetési pótléka) már az Oktatási és a tanulókkal való közvetlen foglalkozás váltja ki, hanem Gyermekesély Kerekasztal által közreadott Zöld könyvben is találkozhattunk, igaz, ott is csak példálódzó jelleggel. más tevékenységek. A kutatásban részt vevő szakemberek javaslatokat is meg- A pedagógus-életpályamodell elképzelések közül továbbra fogalmaztak az oktatási kormányzat számára. Ebben ki- is a leginkább kiérleltnek és átgondoltnak az ezredfordulón emelik, hogy „minden olyan megoldás, ahol differenciálatla- kidolgozott, Pokorni Zoltán nevével fémjelzett változat tűnul, az egyéni teljesítménytől függetlenül történik az ösztönzés nik, aminek bevezetésére akkor a kormányváltás miatt nem vagy éppen korlátozás (lásd szétterített béremelés vagy egységes került sor. Helyette valósult meg az ún. 50%-os béremelés, óraszámemelés), nem oldja a rendszerben meglévő strukturális amit akkor sokan örömmel fogadtak, ám szakmai előreléfeszültségeket”. A munkaterhelés egyenlőtlenségét oldhatja pést nem eredményezett a közoktatás területén. célia egy olyan differenciált bérrendszer, pedagógus-életpályamoA pedagógusok átlagos óraterhelése intézménytípus szerint (a pedagógusok bevallása alapján)

Iskolák állami gondozásban? Az oktatási miniszter, Hiller István 2010 szeptemberétől – önkéntes alapon – állami kézbe venné az iskolák egy részét. Ezzel a lépéssel szeretné megoldani az esélyegyenlőtlenség és a szegregáció problémáját, illetve garantálni a minőségi oktatást. A Fidesz oktatáspolitikusa, Sió László szerint az intézkedésnek csak akkor van értelme, ha jelentősen nő az alaptámogatás, a kiegészítő támogatások aránya pedig eléri az ezredforduló idején biztosított szintet. Ellenkező esetben uniformizált szegényiskolákat hoznának létre a szocialisták. Hiller István elképzelése szerint az állami fenntartású intézmények önkéntes alapon, fenntartócserével jönnének létre. Az egyeztetést az önkormányzati fenntartó és az állam is kezdeményezheti, utóbbi a tárgyalásokat követően dönt arról, hogy átveszi-e az intézményt. Ebből következik az is, hogy az állam szabná meg a feltételeket, ő mondja meg, milyen feltételek teljesülése esetén és milyen formában hajlandó a működtetésre. Mindez akár azt is jelentheti, hogy az állam megtagadhatja az intézmény átvételét. Erre utal a miniszteri nyilatkozat azon eleme is, amely szerint „a rendszer kialakításakor az államnak is vannak a hatékonysággal összefüggő szempontjai”. A Fidesz szerint épp ez az egyik nagy kockázat. Sió László, a párt Oktatási Műhelyének vezetője úgy véli, azok a fenntartók, akik lemondanak majd az intézményfenntartásról, akkor teszik ezt majd meg, amikor már végképp nincs más lehetőségük. Ha pedig ekkor az állam „nem”-et mond, az az adott óvoda, iskola bezárását jelenti majd. Önkéntességről

4

tehát szó nincs, ugyanis nincs érdemi választási lehetőség. A szakpolitikus szerint erre utal az is, hogy a miniszter csak a bevezetés első két évében biztosítana több forrást, márpedig a működtetés nyilvánvalóan nem lesz olcsóbb a későbbiekben sem, sőt ha valóban modernebb intézményeket, színvonalasabb oktatást akarnak, akkor az komoly többletforrásokat igényelne. A Fidesz szerint megtörténhet az is, ami a kistérségek esetében: az állam fűt-fát megígér, majd menet közben megváltoztatja, szigorítja a játékszabályokat. „Nem ez lenne az első szocialista támadás a kisiskolák ellen.” A miniszter szerint az állami iskolák ugyanúgy alapnormatívát kapnának, mint minden más fenntartó, ezenfelül pedig „állami kiegészítő normatíva lép életbe, amit az állam, mint iskolafenntartó a saját maga által fenntartott iskoláinak ad” – nyilatkozta a szocialista politikus. Ez utóbbi támogatás szolgálná a regionális és helyi szocioökonómiai különbségek csökkentését, s azon a helyzeten próbálna javítani, hogy a gazda-

2009. március

Súlypont

ÚJ KATEDRA

gabb önkormányzatok többet, a szegényebbek kevesebbet, esetleg semmit sem tudnak hozzátenni az állami támogatáshoz. Az ellenzék szerint ezzel éppen azt a rendszert vezetnék be, ami a polgári kormány idején kiválóan működött, s amit éppen a most kormányzó politikai oldal szüntetett meg 2002 után. „Ez a finanszírozási rendszer az ezredfordulón lényegében bekerülési költségen finanszírozta a kistelepülési intézményeket és a kollégiumokat” – hangsúlyozta Sió László, aki szerint a régi modellhez való visszatérésnek csak akkor van értelme, ha az alapnormatívából az elmúlt tanévekben elvont 40-50 milliárd forintot visszakapja a közoktatás, s a kiegészítő támogatások aránya is eléri a korábbi szintet. „Nem a fenntartó kilétével van gond, hanem a megszorításokkal és a forráskivonással” – tette hozzá. A Hiller István által közreadott elképzelés szerint az állami iskolákban egységes tanrend, egységes tananyag alapján tanítanának. Ennek részleteit a miniszter nem ismertette, így nem tudni, hogy milyen mértékű és mélységű lenne az egységesítés. Az azonban biztosnak tűnik, hogy élénk vitát vált majd ki a javaslat ezen eleme is. Egyrészt a NAT és a kerettantervek a szükséges tantervi egységet ma is biztosítják, másrészt az intézményi sokszínűség, a helyi elvárásokhoz, sajátosságokhoz való igazodás lehetőségének korlátozása szakmailag nehezen indokolható. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint éppen a nagyobb rugalmasság biztosítására lenne szükség: szabadabb iskola- és tanulásszervezési lehetőségekre, több csoportbontásra, az egyéni fejlesztés lehetőségeinek bővítésére, differenciált pedagógus-óraszámokra, speciális szakemberek alkalmazására. „Ehhez sok pénzre van szükség, de másként nem megy. Sajnos úgy tűnik, éppen ezt akarja megspórolni a kormány az egységesítéssel, ami viszont uniformizált szegényiskolákhoz vezet majd” – véli a szakember. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból számos további részlet sem derül ki. Így például nem tudni, miként szolgálná ez az intézkedés a szegregáció visszaszorítását. Feltehetően újabb korlátozó adminisztrációs szabályok bevezetésére kerül majd sor ezekben az intézményekben, a másik iskolát választó tanulók után pedig nem járnak majd bizonyos támogatások az őket befogadó fenntartóknak. Bár a miniszter szerint a szabad iskolaválasztás joga továbbra is megmaradna, egy ilyen lépés valójában komoly korlátozást jelentene. Nem tudni azt sem, miként alakul majd az intézmények által használt ingatlanok tulajdonjoga. A miniszter szerint ez nem is sarkalatos kérdés, maradhatnak önkormányzati tulajdonban is, de átveheti őket az állam is. Az ellenzéki politikus szerint azonban ez korántsem ilyen egyszerű, egyrészt mert ezeknek

2009. március

az intézményeknek az állapota lehangoló, komoly felújításra szorulnak, másrészt, ha az állam vinné az ingatlanokat is, akkor a beruházáshoz szükséges források mellett a korábbi fenntartók kárpótlására is gondolni illenék. Hiller István nyilatkozata szerint „az eddigi vitákon szakmai érvet nem nagyon tudtak felhozni a javaslat ellen”. Ezt a kijelentést érdekes fényben tünteti fel ugyanakkor az idézett interjú egy másik részlete, ahol a miniszter arról beszél, hogy az elképzelést egyelőre csak a miniszterelnökkel és a kormánykabinettel vitatta meg. Egyeztetés Sió László szerint sem volt, sem a szakmai szervezetekkel, sem a politikai partnerekkel, márpedig ezek a változtatások alapjaiban érintik nemcsak az iskolákat, de az önkormányzati feladatellátás rendszerét is. A Fidesz szakpolitikusa ehhez még hozzátette: „Nem túl elegáns, hogy a kormány, miután kivéreztette a közoktatást, a 2010-es választások utánra, a következő kormányzat számára fogalmaz meg komoly forrásigénnyel és konfliktusokkal járó feladatokat. Persze nem először történik ez meg, a tandíj első bevezetésekor is ez történt.” (nl)

Hétszögletű kerekasztal Hétszögletű kerekasztal címmel szervez országos konferenciát a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani megújulásáról a Pécsi Városközponti Iskola. A konferencia első napjának előadói között találjuk – többek között – prof. Czeizel Endrét (Szerencse vagy tudatos emberi cselekvés eredménye a tehetség/talentum?), dr. Berentés Évát (Az iskolai szocializáció új útjai) és dr. Balogh Lászlót (Komplex iskolai tehetséggondozó programok). A konferencia második napján szekciókban dolgoznak majd a résztvevők. Szó esik például az óvodai kompetenciafejlesztésről, az egyéni fejlesztési tervekről, matematika, az idegen nyelv és testnevelésórákon történő tehetséggondozásról és a hiperaktív gyerekekkel történő foglalkozásról is. A konferencia időpontja: 2009. március 26–27. A konferencia helyszíne: Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ, Pécs Bővebb információ és jelentkezés: Telefon/fax: 72/512-472; 72/512-471 Postacím: 7623 Pécs, Mezőszél u. 1. E-mail: [email protected]

5

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Nincs semmi titokzatosság a „csodamasina” körül Képzést is szerveznek az EEG-neurofeedback minél szélesebb körű alkalmazására Örömmel számolunk be arról, hogy több hozzászólás is érkezett az Óvodai Élet előző lapszámában megjelent, az Újbudai Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusával, Póka Máriával készült cikkünkkel kapcsolatban. Kiderült, lapunk nemcsak pedagógusok, hanem szülők kezébe is eljut. Van, aki az 1967-ben alakult XI. kerületi intézmény több mint négy évtizedes munkájának eredményéről érdeklődik, mások egész egyszerűen a problémás gyerekek felzárkóztatását tartják lehetetlen vállalkozásnak, néhányan még a pedagógusok felkészültségét is megkérdőjelezik, de a legtöbben az EEG-neurofeedback terápiás lehetőségről szeretnének megtudni minél többet. „Talán valami titok van a dolog mögött, hogy ilyen keveset tudni a csodamasináról?” – kérdezi egy minden újdonságra fogékony óvónő. Természetesen Póka Mária segített nekünk abban, hogy megtudjunk mindent a felvetett témákról. A tanácsadó munkatársainak az a fetevékenységre terelődött át. A gyógyladata, hogy komplexen próbáljanak pedagógia hihetetlen fejlődésnek insegítséget nyújtani a fejlesztés és a pszidult, újabb és újabb vizsgálati eljárások choterápia területén. A kerület minsegítik a fejlesztőpedagógus munkáját. denkori vezetésének szakmai erejét és A tanácsadók ázsiója növekedett, fonelkötelezettségét jelzi, hogy a politikai tosságukat ma már senki sem vitatja. változásoktól függetlenül folyamatosan Talán a mi munkánknak is köszönlehetővé tették, fenntartották és működhető, hogy az elmúlt évtizedek során tették az intézményünkben zajló, gyerea pszichológiai kulturáltság szintje kekkel és családjaikkal kapcsolatos preemelkedett. ventív-gyógyító munkát. A több mint A neurofeedback olyan terápiás lekét emberöltőnyi folyamatosság a pszihetőség, amelynek használatával az emchológiai és pedagógiai ellátásban megber képessé válik az idegrendszerének hozta gyümölcsét. Az elérhetőség már szabályozására. E módszernek mindönmagában rendkívüli értéket jelent a össze egy számítógépes szoftver, egy kerület családjai és intézményei számára. EEG-készülék és az elektródák a tárMost költöztünk át a korábbi szűkös és gyi feltételei. A számítógép segítségével sötét „bázisunkról” az európai színvonaegyszerű auditív és vizuális visszajelzést lú, Erőmű utca 4-es számú épületbe. Dr. Villányi Lenke, a Nevelési Tanácsadó veze- kapunk az agyhullámok helyes vagy a A beszédfogyatékosság, a részképes- tője a megnyitóünnepségen kívánatostól eltérő működéséről. Az ség-problémák nem jelentik azt, hogy eltéréseket a terapeuta harmonizálni a gyerek sorsa megpecsételődött, és soha nem fog tudni lépést tudja. Az EEG-biofeedback vagy -neurofeedback egyik legtartani a többiekkel. Kerületünkben jól együtt tudunk működni hatékonyabb területe a figyelem problémája, ami gyakran jár az óvónőkkel, akik biztosan meg tudják állapítani, hogy kinek együtt hiperaktivitással. Sikeres az alvászavarok rendezésében, milyen segítség kell a nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusától, a tanulás és teljesítőképesség eredményessé tételében. A módpszichológusától. Ettől a tanévtől kezdve már összekötő is dolgo- szer alkalmazásával lehetőség nyílik a stressz-, az alkohol- és zik az óvodákban. A fogyatékkal élőkkel történő foglalkozások a memóriaproblémák kezelésére is. A találkozások számát a módszertana kifinomultabb, differenciáltabb, ezen a területen probléma jellege és minősége határozza meg, így öt, de ötven ma már mindenképpen szélesebb ismeretekkel rendelkeznek a alkalomról is szó lehet. A világ számos országában (USA, Kanapedagógusok, mint korábban. A felkészültebb és a kevésbé fel- da, Németország) sikeres kísérleteket végeztek az epilepsziás és készült óvónők közötti feszültség már nem tapasztalható. autista emberek állapotának javításában is. Magyarországon köAz Újbudai Nevelési Tanácsadó segítségére szorulók zömé- rülbelül hat éve ismerjük és alkalmazzuk ezt a módszert. A Maben 3 és 7 éves kor közötti gyerekek. Korábban az iskolaérett- gyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület szükség szerint ségi vizsgálatok mellett a családgondozás is fontos feladata volt akkreditált képzést szervez humán diplomás kollégák számára. az intézménynek. A családsegítő központok szerveződésével, A tanfolyamra jelentkezni lehet: [email protected], a pedagógiai szakszolgálatok létrejöttével, a szociálpedagógus- 70/250-1612 vagy [email protected], 20/558-4435. További képzéssel ez a fajta munka érthetően mérsékeltebben jelent- információk: www.biofeedback.hu. kezik a tanácsadókban. A hangsúly a diagnosztikai, fejlesztő H. G. M.

6

2009. március

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Lehetőségek az iskolai agresszió ellen A Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház a „Mondj Nemet!” drogprevenciós program keretében az iskolai erőszak kezelésének témakörében szervezett konferenciát február 26-án. Az egész napos rendezvényen pedagógusok, gyermekvédelmi felelősök, a családsegítő központok munkatársai vettek részt. Vinczek György kispesti alpolgármester köszöntője után Gábor Ilona, a KMO igazgatója mutatta be az 1997-ben indult, „Mert nemet is mondhatsz!” mottójú drogprevenciós programot. A rendőrség és a civil szervezetek együttműködési lehetőségeit dr. Mittó Gábor helyi rendőrkapitány vázolta, majd Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman a jog szemszögéből ismertette az iskolai agressziót. Kifejtette, hogy a tanárok megalázottnak, kiszolgáltatottnak érzik magukat, mégis szégyellnek segítséget kérni, pedig attól nem csökken presztízsük. Az oktatási jogok biztosa szerint növelni kell a gyerekek és a szülők biztonságérzetét, körbe kell járni, hogy mitől tartanak és hogyan lehetne félelmeiket orvosolni, ezzel elejét venni az agressziónak. A következő előadó, dr. Ranschburg Jenő pszichológus professzor a lélek oldaláról közelített a problémához. A szakértő beszámolt óvodai kísérletekről, és elmondta, hogy akinél négyéves korra nem csökken a kisgyermekkori agresszivitás, annál várhatóan az iskolában is megmarad. A professzor részletezte az iskolai agresszió három legfontosabb fajtáját. A rangsorképző agresszió kapcsán a pszichológus hangsúlyozta, hogy helytelen a nagyságsorrend szerint sorba állítani a diákokat testnevelésórán, mert a legkisebbeknél ezáltal tartós kisebbségi érzés fejlődhet ki. Az antiszociális agresszor impulzív, nem tud különbséget tenni a véletlen és szándékos között, ezért minden kellemetlenségnél azonnal üt. Mindenkivel szemben agresszív, nekimegy a nála nagyobbaknak és kisebbeknek is, ezért gyakran az osztály perifériájára kerül. Az antiszociális agresszió hátterében gyakran a családban bántalmazott gyerekeket találhatunk. A kötekedő agresszió a mai iskolarendszer legsúlyosabb problémája. A támadó csakis nálánál gyengébb, kiszolgáltatott gyereket választ, ezért a konfliktus gyakran rejtve marad a tanár és a szülő előtt. Kötekedő agresszor az is, aki szülőjét a pedagógusra uszítja, és a szülő azt hiszi, azáltal válik jó anyává/apává, ha agresszívan felelősségre vonja a tanárt. Az ilyen gyereknek nincs bűntudata, akkor örül, ha gyötrődni látja a másikat. Ranschburg profeszszor röviden jellemezte, hogyan válhat egy „áldozat” látszólag győztes típussá – például fölényt, legyőzhetetlenséget árasztó járásával. A pszichológus a közönség kérdéseire válaszul elmondta, hogy nem hasznos a magántanulói státus, mert akkor soha nem tanul meg közösségben élni a gyerek. Ranschburg doktor hozzátette, hogy a rendszerváltozás előtti nagy gyerekközösségek (kisdobos, úttörő) ma is hasznosak lennének. Ezután Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a szervezet lépéseit ismertette az iskolai erőszakkal kapcsolatban. Problémaként említette, hogy míg a gyereknek és szülőnek majdnem csak joga van, kötelessége alig, a pedagógusnak jóformán csak kötelessége van. További konfliktusforrás, hogy a fenntartó egy hiba esetén őt vonja felelősségre, és mindig a gyereknek, szülőnek ad igazat. Szabó Zsuzsa elmondta, a PSZ Hiller Istvánhoz írt

2009. március

levele nyomán a jövőben hatékony segítséget, új törvényi szabályozást, és egy, a pedagógusok védelmében kiálló oktatási minisztert remél. Horváth Attila, a pápai Weöres Sándor Általános Iskola igazgatója az iskolában két éve bevezetett, igen sikeres Arizona Programot mutatta be, mint egy lehetőséget az agresszió kezelésére. A program ismertetése után az igazgató büszkén állította, hogy az Arizona hatására nyugodtabb lett az iskolai légkör és partneribb, nyitottabb a kapcsolatrendszer. Víghné Vincze Erzsébet, a helyi Családsegítő Szolgálat vezetője a konfliktuskezelő közvetítő eljárásról, a mediációról tartott előadást, majd Novák Géza Máté a művészetterápiás eljárásokról beszélt az itthoni gyakorlat és külföldi tapasztalatok tükrében. Délután került sor T. Szilágyi Ágnes Sorsok című fotókiállításának megnyitójára, végül a hallgatóság két szekcióülésen tudhatott meg még többet a mediációról és a Kapcsolatok című, az iskolai erőszak problematikáját feszegető drámafoglalkozásról. Szabó Anikó

60 órás akkreditált képzés általános és középiskolai pedagógusok és óvodapedagógusok részére A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Környezeti nevelés a természetben, avagy

a

környezettudatos

életmódra nevelés eszközeinek alkalmazási lehetôségei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein, az ember és környezetének viszonyai alapján” címmel 60 órás akkreditált képzést (OM 174/141/2005) indít. A képzés ideje: 2009. április 23–26. között. A képzés helyszíne: Csopak, Park Villa Konferenciaközpont, Balaton-felvidék, Bakony. A képzés díja: 54 000–59 000 Ft Célcsoport: bármely szakos általános és középiskolai pedagógus, óvodapedagógus. ÉRDEKLÔDÉS, JELENTKEZÉS: Somlai Szilárd 87/555-290, 30/491-0104, [email protected], www.bfnpi.hu

7

Körkép

ÚJ KATEDRA

Ipolyságon a váci vándorkiállítás Az Új Katedra 2008. novemberi számában beszámoltunk Vác városának tavalyi, nemzetközi képzőművészeti pályázatáról, amelyben a váci iskolások, valamint a város hét testvérvárosának és Pekingnek a diákjai rajzolhatták le, hogy mit jelentenek nekik az Olimpiai Játékok. A 135 pályamű értékelése után a legjobb alkotások vándorkiállításra indultak. Először tavaly nyáron, a váci Madách Imre Művelődési Központba látogatók tekinthették meg a képeket, októberben a franciaországi deuil-la-barre-i városházán rendeztek belőlük tárlatot. 2009 februárjában már a harmadik helyszínére, Vác szlovákiai testvérvárosába, Ipolyságra érkezett a vándorkiállítás. A Pongrácz Lajos Alapiskolában bemutatott olimpiai kiállítást a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria, va-

Koobe – az első e-könyvolvasó hazai oktatási kiállításon Korszakváltó IKT-újdonság az Educatio kiállításon Az idei kiállítás egyik meglepetése volt az e-könyvolvasó, amelyet nyugodtan nevezhetünk korszakváltó újdonságnak, mérföldkőnek az IKT-eszközök területén. Bár a digitálispapír-technológia már közel egy évtizedes múltra tekint vissza, mégis 2008 decemberéig kellett várni arra, hogy Magyarországon is kapni lehessen e-book olvasót. A kiállítás igazi meglepetése volt a zakózsebben elférő kis készülék, amelyben könyvtárnyi olvasnivalót hordhatunk magunknál, és annak ígéretét is magában hordozza, hogy valamikor tényleg könnyű lesz a „digitális iskolatáska”.

Korszerű szakképzés – Biztos pályakezdés A válságkezelés fővárosi útja: mintegy 9 milliárd forint az oktatásra – A biztosan és legjobban megtérülő befektetés Az Európai Unió Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében, szakmai munkája fejlesztésére hat fővárosi szakképző központ (TISZK) nyert el összesen mintegy 1,4 milliárd forintot. Decemberben a Dél-budai, a Petrik és a Humán TISZK kötötte meg az egyenként több mint 200 millió forintról szóló támogatási szerződést, február 6-án pedig az Építőipari, a Gundel és a Szily TISZK vezetője és Horváth Csaba oktatásügyért felelős főpolgármester-helyettes aláírásával zöld utat adott a megújulásra.

8

lamint a Szokolyi Alajos Olimpiai Klub szervezte. A február 13-i megnyitón Bélik György ipolysági alpolgármester mondott köszöntőt, majd dr. Váradi Iván Attila váci képviselő, iskolaigazgató és rajztanár, a pályázat megálmodója és szervezője nyitotta meg a tárlatot. A rendezvényen közreműködtek a váci Földváry Károly Általános Iskola tanulói: Deguly Szilvia hegedűn játszott, Horváth Péter pedig verset szavalt a közönségnek. Az ünnepség további színfoltjaként a pekingi paralimpia ipolysági résztvevői tartottak lebilincselő élménybeszámolót. A „Testvérvárosok olimpiai gyermekrajz-kiállítása” negyedik állomása – valószínűleg még a tavasz folyamán – az erdélyi Székelyudvarhely lesz. Szabó Anikó

A Fővárosi Önkormányzatnak a 2007 szeptemberében hatályba lépett szakképzési törvény és a főváros szakképzés-fejlesztési tervében foglaltaknak megfelelően, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében lehetősége nyílt arra, hogy jelentős külső pályázati forrást vonjon be szakképző iskolái és szakképzési rendszere átalakítására, fejlesztésére. Az eddig elnyert pályázatok 8,4 milliárd forintos forrást biztosítottak a fővárosi szakképzés szakmai-módszertani munkájának és infrastruktúrájának fejlesztésére, amely eddig 50 intézményt és 33 ezer fiatal jelenét és jövőjét határozza meg. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében három fővárosi szakképző központ számára teremtődött meg a szakmai megújulás lehetősége 2008 decemberében a támogatási szerződés aláírásával. A Dél-budai TISZK mintegy 225 millió forint, a Humán TISZK 248,5 millió forint, a Petrik TISZK pedig mintegy 219 millió forint birtokában kezdhette meg pályázati projektje megvalósítását, további három TISZK pedig 2009 februárjától láthat neki a munkának. A Gundel TISZK 244,4 millió forintot, az Építőipari TISZK mintegy 204 milliót, a Szily TISZK pedig 220 millió forintot fordíthat szakmai megújulására. A fejlesztések az elméleti és gyakorlati képzés korszerűsítésére, a képzés és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtésére, a kooperatív oktatási technikák elsajátítását segítő pedagógus tréningekre, a diákok fejlesztő táboraira és a felnőttképzésre irányulnak. Horváth Csaba elmondta: „a főváros folytatja oktatási és szakképzési rendszerének történelmi léptékű megújítását, mert a mostani válság megerősítette: a tudás biztos és értékálló befektetés, amely mindig biztonságot és hasznot jelent a fővárosi fiataloknak és Budapestnek is. Budapesten az lehet a válságkezelés útja, ha milliárdokat fektetünk az oktatásba.”

2009. március

Körkép

ÚJ KATEDRA

Február 10: A Biztonságosabb Internet Napja Két hónap alatt közel 300 ezren látogattak el a Helló Háló program honlapjára Az EU 2009. február 10-ét a Biztonságosabb Internet Napjának nyilvánította, és a Biztonságosabb Internet Plusz (Safer Internet Plus) akciótervének keretében valamennyi tagállamban, köztük Magyarországon is, az interneten leselkedő veszélyekre való figyelemfelhívásnak szentelte. A számítástechnika és az internet mindennapjaink meghatározó részévé vált, és a világháló elképesztő mennyiségű információ és tudás valós idejű elérését teszi lehetővé. A gyermekek így sokkal hamarabb ismerkedhetnek meg az internettel, a házi feladatok elkészítése mellett on-line kutathatnak, játszhatnak vagy tarthatnak kapcsolatot társaikkal, ami potenciális veszélyforrásokat is hordoz magában. Az on-line kockázati tényezők, a bosszantó pop-up hirdetésektől kezdve a vírusok terjesztésén és az adatokkal való visszaélésen át egészen a legkomolyabb bűntényekig (például pedofil zaklatás) terjedhetnek, amire a szülőket, a tanárokat és a gyerekeket is fel kell készíteni. Ezért a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Puskás Tivadar Közalapítvány – CERT Hungary, valamint a CEU és a Microsoft Magyarország a „Biztonságosabb Internet Nap 2009” keretében két panelbeszélgetésen vitatta meg az érintettekkel, illetve a résztvevőkkel, hogy az EU programja miként valósítható meg hazánkban, valamint hogy a média miként vállalhat szerepet a biztonságos környezet létrehozásában. A két beszélgetésen ezenkívül részt vettek többek között az OKFK, az OKRI és piacvezető elektronikus, nyomtatott és on-line média képviselői mellett maguk a gyermekek is. Szintén az eseményen került sor az Egyszervolt.hu és a Microsoft Magyarország által tavaly decemberben meghirdetett online verseny eredményhirdetésére és díjátadójára is. Mint azt decemberi lapszámunkban hírül adtuk, „Helló Háló” néven az Egyszervolt.hu-val együttműködésben a Microsoft egy, a különböző korú gyermekektől a szülőkön át a tanárokig minden érintett igényeit lefedő tan- és felvilágosító anyagot, valamint on-line játékokat dolgozott ki a gyermekek biztonságos internetezésével kapcsolatban. A program keretében a gyermekek játék közben, szinte észrevétlenül sajátítják el a legfontosabb on-line viselkedési szabályokat. A 6 és 10 év közöttiek a Bit és Bájt kalandjai a százmegás pagonyban oldalon nézelődhetnek, míg a 10 és 14 év közötti korosztály a MegaMágus kalandjain keresztül ismerkedhet meg a tudnivalókkal – utóbbi alapját a népszerű Honfoglaló játék képezi, melyet a korcsoportnak és a témának megfelelően alakítottak át: száz, a biztonságos internetezéssel kapcsolatos, és további ezer, kifejezetten ennek a korosztálynak írt műveltségi kérdést tartalmaz. A szülők és tanárok pedig ugyanitt a számukra kialakított honlapon videókkal és olyan hasznos információkkal találkozhatnak, melyek segítenek abban, hogy mindenki biztonságban tudhassa a számítógép előtt ülő gyermekét – még akkor is, ha nincs felügyelő felnőtt a közelben. A honlapok az elmúlt két hónap során rendkívül sikeresek és népszerűek voltak: a MegaMágus oldalt közel 290 ezren, míg a program főoldalát, valamint a Bit és Bájt aloldalt több mint 61 ez-

2009. március

ren látogatták meg december óta. Sőt az oldalakon eltöltött átlagos idő 30 perc és 48 perc között volt, ami azt jelenti, hogy az olvasók részletesen tanulmányozhatták az ott található tartalmakat. A téli szünetben a portálokon versenyt is rendeztek, és a több mint 200 ezer versenyző közül a legokosabb játékosok egy-egy Xbox 360 játékkonzolt nyertek, melyeket február 10-én adtak át. A két kategória nyertesei: Bit és Bájt: 1. Kaló István Márk, Budapest 2. Kurucz Anna Cseperke, Markotabödöge 3. Weisz Viktória, Mosonmagyaróvár MegaMágus: 1. Tenke András, Budapest 2. Csira Gábor, Debrecen 3. Kondákor Dániel, Sződ „A lányom egyik kedvenc oldala az Egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu). Elsősorban az ott található játékok, mesék miatt látogatja rendszeresen, így ő fedezte fel a Helló Háló programhoz tartozó játék figuráját az oldalon. A regisztrációban én segítettem neki, mert hasznosnak találtam a játék üzenetét. Úgy gondolom, hogy a gyerekekre nézve valóban rejt veszélyt magában az internet. Mivel a lányom 4–5 gyermekeknek szóló oldalt látogat rendszeresen, és maximum a nagymamájával beszél MSN-en, úgy érzem, nincs félnivalónk, és komolyabb problémánk még nem is volt. Az viszont már előfordult, hogy a lányom játékokat szeretett volna találni, de felnőtt tartalmú oldalra vezetett a keresés eredménye. Ezen túl úgy látom, arra már most oda kell figyelni, hogy meddig hagyom »lógni« a neten. A Bit és Bájt játék mindenképpen hasznos volt, mert felvetette a biztonságos internetezés kérdéseit, melyeket így meg tudtunk beszélni, és én igyekeztem is lányomnak megmagyarázni ezeket, hiszen nem mindennel volt még tisztában” – tudtuk meg Kurucz Renátától, a Bit és Bájt játékban 2. helyen végzett Kurucz Anna Cseperke édesanyjától. A „Helló Háló” program természetesen tovább folytatódik, mi több, létrehozói szeretnék kiterjeszteni a kezdeményezést a nagyszülőkre, illetve az 50 év feletti generációkat tömörítő szervezetekre, hogy ők mind a tanulásban, mind az on-line világban aktívabban is részt vegyenek. A Microsoft most indította útjára nemzetközi önkéntes dolgozói programját is, melynek keretében huszonhárom leányvállalat mintegy 800 dolgozója látogat el különböző iskolákba, hogy több mint 40 ezer gyermekkel ismertessék meg az on-line biztonság legfontosabb elemeit. Magyarországon a Microsoft

9

Körkép dolgozói gyermekeik iskoláiban tartanak oktatást, ami csaknem 1200 kisdiákot érint a tanév végéig. „Felgyorsult világunkban, az internet korában a gyermekek számára is sokkal korábban megnyílik a világ. A világháló ugyanakkor potenciális veszélyforrásokat is hordoz magában. Mint az iparág vezető és felelősségteljes szereplője, a Microsoft kötelességének érzi, hogy ebben a felvilágosító, oktató munkában úttörő szerepet vállaljon. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az iparág más szereplőivel, a megfelelő állami szervezetekkel és társadalmi szereplőkkel karöltve lépéseket tegyünk az erre irányuló jogalkotási munka támogatására és edukációs programok létrehozására, és a Helló Háló program sikere már bizonyítja, hogy megérte az összefogás” – mondta Merényi Ádám, a Microsoft „Társ a Tanulásban” programmenedzsere. „Ma már tudjuk, tapasztaljuk, hogy az internet több, mint a tudásalapú társadalom alapja, hiszen a hétköznapi életünk, az ügyintézés és az egymás közötti érintkezés részévé vált. Ugyanígy ma már afelől sem lehetnek kétségeink, hogy a felnövekvő generáció nem boldogulhat a digitális írástudás nélkül. Ennek pedig szerves része a megfelelő on-line viselkedési formák elsajátítása és az a képesség, hogy biztonsággal eligazodjanak az internetet használó közösségben. Kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a gyermekek már óvodáskorban használni kezdik a világhálót. Nagyon fontos tehát, hogy elérhető legyen a számukra olyan tartalom az interneten, mely játékos formában, az ő nyelvükön szólva, a szórakozva tanulás módszerével segít elsajátítani ezeket a szabályokat és felkészíti őket az internet biztonságos használatára. Emiatt csatlakoztam örömmel a Microsoft kezdeményezéséhez úgy is, mint a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egye-

ÚJ KATEDRA

Az eseményen került sor a Microsoft Magyarország és az Egyszervolt.hu által tavaly decemberben meghirdetett online verseny eredményhirdetésére és díjátadójára is. A díjakat a Bit és Bájt játékban 1. helyen végzett Kaló István Márk és a 2. helyen végzett Kurucz Anna Cseperke veszi át Merényi Ádámtól, a Microsoft Magyarország „Társ a Tanulásban” programmenedzserétől és Pintér R. Róberttől, az MTE és az Egyszervolt.hu képviselőjétől.

sületének elnökségi tagja és mint az Egyszervolt.hu főszerkesztője, nem utolsósorban pedig a gyermekeiért felelősséget érző apa – mondta Pintér R. Róbert. – A számok mindenképpen igazolják a Helló Háló program sikerét, hiszen az adott korcsoporton belül több tízezer gyermeket értünk el, és adtunk át számukra fontos ismerteket” – tette hozzá. További információ: www.microsoft.hu/biztonsag, www.egyszervolt.hu/hellohalo vagy e-mailen: [email protected].

Vége az áfamentes felnőttképzésnek Képtelen helyzetet teremthet egy képviselői önálló indítvány, amely törvényben szabályozná, hogy a digitális írástudás megszerzése minden felnőttképzési program tartalmának kötelező eleme legyen. Kiváló lehetőség a digitális kultúra terjesztése, de valóban az lenne a könnyebb munkaszerzés záloga, ha a digitális esélyegyenlőség juttatná szakmához, használható tudáshoz a végre felnőttképzést választó, tanulni vágyó embereket. A változó felnőttképzési törvénynek azonban ez csak egyetlen gócpontja lehet majd, a másik az áfamentes felnőttképzések korszakának leáldozása lesz a gazdasági válság hozományaként. Az Irányvonalak és prognózisok a felnőttképzésben című konferencián, melyet az Akkreditált Felnőttképzései Intézmények Országos Egyesülete szervezett, fontos előrelépés történt, hiszen elkezdődött a diskurzus az oktatási intézmények érdekérvényesítése ügyében. Már tavaly óta zajlik a felnőttképzési törvény módosításának többlépcsős folyamata, amely valószínűsíthetően 2010-ben jut el az intézményi szintű és gyakorlatban is megvalósuló fázishoz – adta hírül dr. Szivi József, az SZMM Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese. A változás mozgatórugója egy 2006-os irányelv, amely a belső piaci szolgáltatásokra fokuszál, azaz biztosítja a szolgáltatások szabad áramlását, kellő szabadságot nyújt a tevékenységek elvégzéséhez, megakadályozza a monopolhelyzet kialakulását és leegyszerűsíti az eljárásokat. De a felnőttképzés, mint nem ingyenes állami közszolgáltatás, vajon miért tartozik az irányelv hatálya alá, vagyis a törvény módosulása érintheti-e egyáltalán az egész életen át tartó tanulás tárgy-

10

körét? Jogos a kérdés, amit már az NSZFI is felvetett. Válasz 2009 első felében várható, amikor fény derül az akkreditációval, a részletes követelményrendszerrel és a felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételéről szóló döntésekre – árulta el a főosztályvezető-helyettes. A módosításig maradnak a kétségek, a gazdasági válságból adódó, akár 50-70%-os forrásmegvonások, és ezzel együtt az áfamentes korszak leáldozása is, hiszen törvényi szabályozás vár az általános forgalmiadó-mentességet élvező felnőttképzési programokra. Az egyesület elnökeként dr. Csikesz Tamás az érdekérvényesítés élére áll, és az intézményekkel együtt tervezi az állásfoglalást a

2009. március

Körkép

ÚJ KATEDRA

szabályozás időzítéséről és szükségességéről is. Addig is folytatódhat az eszmecsere a minőség kérdéséről és azokról a válsággócpontokról, valamint a nagy kérdésről: mi lesz veled, szakképzési hozzájárulás? Megoldásra váró morális, stratégiai, demográfiai és munkaerő-piaci kompetenciaválságról beszélhetünk, amely kiegészülni látszik az uniós pályázati források révén megszerezhető milliók problémakörével is. Ma Magyarországon kizárólag akkreditált programok szállhatnak versenybe uniós pénzekért, és még így is több mint 10 milliárd forint marad olyan felnőttképzésekre, ahol nem feltétel az akkreditáció – mesélt a részletekről az AFIOE elnöke. Így kaphat 25 milliót egy „Kiscsoportos foglalkozás”, és szintén milliós támogatást egy „Kompetencianövelő képzés” – persze nyilvánvaló a kérdés, hogy milyen lehet egy olyan felnőttképzés, amely nem koncentrál a kompetenciák erősítésére. A programok felügyelete pedig jogilag meghatározott, hivatalból történik, évente változó szakterülettel és szempontrendszerrel, tanévi logikát követve és persze a FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) vezetésével – tudtuk meg Jókai Istvántól,

a FAT elnökétől. Hangsúlyozottan az akkreditált képzések ellenőrzését látják el, feladatuk kiszűrni a hibás dokumentációval, illetve jogszerűtlenül működő intézményeket és képzéseket, így a FAT-ellenőrök együttműködésre, valamint összehangolt munkára törekednek más ellenőrző szervezetekkel. Dr. Madarász Sándor felnőttképzési szakértő a külsős munkatársak bevonását emelte ki, akiknek legfőbb feladata a tényszerű megállapítás, például annak felügyelete, hogy a tudástartalom minél naprakészebb legyen, illetve, hogy az akkreditációban megadott feltételek tartósan fenntarthatóak legyenek. Ennek ellenére a hibák gyakoriak, a számok árulkodóak, hiszen a 2007-es évben kétszáz intézményből 20%-nak visszavonták az akkreditációját. Amennyiben a részletekre is odafigyel az intézmény, a továbbiakban nem veszélyezteti az elmarasztalás, így bátran belevághat a pályázati folyamatokba. Dr. Pink Edit témavezető tanácsadó a TÁMOP keretein belül megjelenő 400 milliárdos keretöszszegekről beszélt, amelyben az egészségmegőrzés, az oktatás, a foglalkoztathatóság fejlesztése, a társadalmi befogadás egyaránt prioritást élvez. (FISZ Hírügynökség)

Jubileum a Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskolában Iskolánk ebben a tanévben ünnepli ének-zene tagozata elindulásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból szervezett jubileumi rendezvényeink átfogják a teljes tanévet. Jubileumi évünk fővédnöke: Pokorni Zoltán Budapest-Hegyvidék polgármestere

14 órakor Rendhagyó énekóra – Hraschek Katalin (II. 49.)

Védnökei: Fonti Krisztina, az Oktatási Bizottság elnöke (március 21.), Lovas Pál alpolgármester (május 9.).

15 órakor Vetítés videó- és CD-anyagainkból (Ádám Jenő terem fszt. 27.)

Legközelebbi rendezvényeink:

17 órakor Meglepetés

Március 21. Emlékidéző nap iskolánkban

13 órától 18 óráig minden kedves volt növendékünket szeretettel várjuk!

10 órakor Muzsikálás, beszélgetés zeneiskolai kollégáinkkal, volt növendékeinkkel. Az eseményre egykori és jelenlegi kollégáinkat és a zeneiskolai tanárokat várjuk. (Helyszín: Ádám Jenő terem fszt. 27.)

Április 6. Ünnepi hangverseny

13 órakor Kiállítások megnyitása A zenetagozat krónikája – Balázs Árpádné Tanítványaink munkáiból – Sinkó István (Földszint és I. emelet)

2009. március

Május 9. Jótékonysági hangverseny este fél 8 órakor a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. Fellépnek: iskolánk muzsikussá lett egykori diákjai. További információkért kérjük, látogassák honlapunkat is: www.koskaroly.sulinet.hu. Holtságné Csipán Ágnes igazgató Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola 1122 Budapest, Városmajor u. 59.

17 órakor a Budapesti Operettszínházban Fellépnek: Kicsinyek Kórusa, Harmónia Kórus, néptáncosaink, legfiatalabb dalosaink, hangszeres szólisták, muzsikussá lett volt növendékeink, Jubileumi Kórusunk. A hangversenyre jegyek válthatók.

11

Körkép

ÚJ KATEDRA

BETT Show 2009. január 14–17., London A BETT Show (British Education and Training Technology) a világ egyik legnagyobb oktatástechnológiai kiállítása, melyet január közepén Londonban rendeztek meg. A BETT Show olyan esemény, amelyen oktatási menedzserek és pedagógusok a bemutatott IKT-termékeknek és -szolgáltatásoknak mindig a legújabb és legszélesebb skáláját ismerhetik és vásárolhatják meg. Az érdeklődők rendre szemináriumokon és műhelyfoglalkozásokon is részt vehetnek, amelyekből nem maradhatnak ki a látványos show-elemek sem. A januári kiállításra mintegy 30 ezren voltak kíváncsiak. Idén ünnepelte 25. évfordulóját a világhírű kiállítás, amely mindig innovatív megoldást is kínál arra, hogyan segítse az iskolákat oktatásuk színvonalának fejlesztésében. Izgalmas, új termékek jelennek meg, amelyek széles körben használhatóak, lehetővé téve, hogy a gyakorló pedagógusok professzionálisan fejlődjenek tovább és új ötletekkel gazdagodjanak. A kiállításon az IKT-eszközök, digitális tananyagtartalmak megtekintésén túl tapasztalatcserére is lehetőség nyílik, ahol nemcsak azok a pedagógusok cserélik ki tapasztalataikat, akik már alkalmazzák az IKT-eszközöket, hanem azok is, akik még előtte állnak. A magyar delegáció szintén azzal a céllal utazott Londonba, hogy megismerje a legújabb e-termékeket, és jó gyakorlatokat vegyen át az angol oktatási rendszerből. Nagy-Britanniában a pedagógusok többsége digitális tartalmakkal oktat és számos tanártovábbképzésen vett részt az IKT-eszközhasználat mélyebb elsajátítása érdekében. A brit pedagógusok jelentős része aktív résztvevője a kiállításnak, nemcsak szemlélődik, hanem kölcsönösen együttműködve tanácsaival, tapasztalataival nagy segítséget nyújt kollégáinak. A digitális tananyagtartalmak terén keresik az újításokat, hogy minél színesebb, érdekesebb, új információkkal bővített, szemléletesebb órát tarthassanak a tanítványoknak. A kiállítás szervezői évről évre újdonságokkal lepik meg az érdeklődőket az IKT területén. Az informatika nagy léptékű fejlődése a kiállításon is észrevehető, hiszen nő a kiállítók száma, és egyre több olyan eszköz látható, amivel eddig a gyakorlati oktatásban még nem találkozhattunk. A gyártók szeretnék megtartani versenyképességüket, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a szoftverek, technikai megoldások fejlesztésére, használatuk könnyítésére. A Microsoft Corporation Magyarországról három pedagógus, Kollár Judit (II. Rákóczi Ferenc Gimnázium), Wagner Éva (Deák-Diák Általános Iskola) és Mészáros Miklós (balatonboglári Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola) részvételét biztosította az év legnagyobb szabású oktatástechnológiai kiállításán, hogy betekinthessenek a legújabb technológiákba, és munkájuk során alkalmazhassák is azokat. (http://www.bettshow.co.uk)

12

Érdekességek a BETT Show idei kiállításáról Microsoft Surface – számítógépasztal A Microsoft Surface PC egy többérintős, több résztvevős, egér és billentyűzet nélküli számítógép, amely egy asztalszerű, érintőképernyős felületen keresztül irányítható. Az iskolai oktatásban a tanítás-tanulás játékos, szórakoztató, csoportos, kooperatív munkájának újabb kapuját nyitja meg. Az érintőképernyős munkaasztal a diákok kezébe adja az irányítást, melynek során egyedül vagy kisebb csoportokban oldhatnak meg feladatokat.

Microsoft WorldWide Telescope – virtuális obszervatórium A Microsoft virtuális teleszkópjával a földi és űrtávcsövek adatait felhasználva böngészhetjük a csillagrendszereket, és szabadon bejárhatjuk a galaxisokat vagy a saját naprendszerünket is. A virtuális planetárium kiváló alapja lehet a csillagászat, a tudományos kutatás módszereivel való ismerkedésnek, illetve a számítástudomány tanításának az oktatásban.

Microsoft OneNote – elektronikus jegyzetfüzet A Microsoft Office OneNote program egy digitális jegyzetfüzet, amely rugalmas módon teszi lehetővé jegyzetek és adatok gyűjtését, megfelelő tárolását, csoportosítását. A szoftverrel megoldható a könnyen kezelhető megosztott jegyzetfüzetek alkalmazása is, ezzel növelve az iskolai oktatásban a csoportmunka hatékonyságát. (A OneNote programot a Tisztaszoftver programon keresztül valamennyi magyarországi pedagógus díjmentesen elérheti.)

2009. március

ÚJ KATEDRA

Körkép netbook könnyedén jegyzettömbbé alakítható. Amit még érdemes tudni róla: tetszetős design, pehelysúlyú, hogy ne fáradjon el a cipelésében a diák, füles kialakításának köszönhetően bárhová magával viheti, nem kell külön táska a biztonságos szállításhoz. Ütésálló, akkumulátoros, a billentyűzete cseppálló és beépített webkamerával rendelkezik. A CMPC-n Windows XP operációs rendszer fut.

Microsoft Photosynth – virtuális valóság állóképekből A Microsoft legújabb speciális szoftvere komplex 3D-s látképet állít össze egyszerű fotókból, illetve fotósorozatokból. A program képes felfedezni bizonyos mozgásokat, melyeket időben egymás mögé helyezve akár egy egész történet elmesélhető, legyen szó akár iskolai eseményről, kirándulásról vagy sportversenyről.

Tárolási lehetőség A laptopok biztonságos tárolására többféle lehetőséget vonultattak fel a kiállításon, amit egyre több cég helyez előtérbe a gyártásuk kapcsán. A megoldás célja, hogy biztonságosan legyenek tárolva az eszközök, miközben az órák közötti akkumulátortöltés is megoldott. Szemináriumok A 2009-es szemináriumi program több mint 100 gyakorlati óra tapasztalatait foglalja magában, amelyek bemutatják a legeredményesebb tanítási gyakorlatokat, specifikus oktatási eszközöket, szoftvereket, és új tanulási eszközök használatába is bevezetnek. (http://www.bettshow.co.uk)

Interaktív osztályterem bemutatása a kiállításon

Promethean Activarena – interaktív toll A Promethean Activeboard interaktív tábláján kifejlesztették, hogy egyszerre két tollal is lehessen dolgozni, segítve ezzel a párhuzamos táblahasználatot.

Netbookok széles tárházával találkozhattunk.

Harmadik generációs Intel ClassmatePC (CMPC): Játék vele a tanulás! Az új CMPC érintőképernyős kijelzője nemcsak elforgatható, de akár a billentyűzethez is illeszthető, ezáltal a

2009. március

A tanulás jövőjéről – ma Karlsruhe: LEARNTEC 2009 szakmai konferencia és kereskedelmi vásár Február 5-én zárult a németországi Karlsruhében a LEARNTEC 2009 szakmai konferencia és kereskedelmi vásár. A háromnapos rendezvény évről évre arra vállalkozik, hogy bemutassa a vállalatoknak és az oktatási intézményeknek a tanulás jövőbeni helyzetét és mindig a legújabb e-learning megoldásokat. Az e-learning és a tudásmenedzsment szakemberei egy helyen megtalálhatják a specifikus igényeket is kielégítő megfelelő termékeket, alkalmazási módokat és szolgáltatásokat. Míg a LEARNTEC szakmai konferencia a fejlesztés jövőbeni kérdéseire, valamint az új távlatokat nyitó tendenciákra összpontosít, addig a kereskedelmi vásár a sikeresen megvalósított alkalmazások, valamint az élenjáró új fejlesztések bemutatására együtt vállalkozik. Bővebb információ: http://www.learntec.de/cgi-bin/x-mkp/start. pl?language=1&eve_id=7&kind=10. Új Tanuló Nemzedék – az eLearning Papers felhívása cikkek benyújtására Az eLearning Papers az elearningeuropa.info portál elektronikus publikációja. Ezt a portált az Európai Bizottság létesítette azzal a céllal, hogy népszerűsítse a tanulás és az oktatás terén a multimédiás technológiák és az internet használatát. Az eLearning Papers olyan cikkeket vár, amelyeknek témája az új tanulási kultúra, valamint az IKT ösztönözte nemzedék. A cikkek a következő témákkal foglalkozhatnak: új szociálmédia a tanulásban, a tanulási kultúrák és szokások megváltozása, továbbá mobiltelefonokon és játékokon keresztül történő tanulás. A cikkeket 2009. március 30-ig lehet benyújtani. Bővebb információ: http://www.elearningpapers. eu/index.php?page=fix&id=14.

13

Interjú

ÚJ KATEDRA

Várunk Rád! Beszélgetés Miklós Attilánéval, a Csobánc utcai óvoda vezetőjével Pest egyik legrégebbi óvodája, a Kálvária tér melletti Csobánc utcai Napközi Otthonos Óvoda új nevet kapott. Szeptembertől a Várunk Rád Óvoda nevet viseli. Az intézmény sajátos szociokulturális környezetben fekszik a Belső-Józsefvárosban. 1934-ben alapította Horthy Miklósné a szegény sorsú gyermekek számára. Abban az időben az egyik legkorszerűbb óvodának számított: külön konyha, ebédlő, fektető, zuhanyozó, foglalkoztató és fedett szín állt a gyerekek rendelkezésére.

– Nem könnyű feltételek között működik az ön által vezetett intézmény… – Ez így van. Óvodánkban igen magas a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, főleg a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek száma. Az óvoda körzetében zömmel átmeneti és szükséglakások vannak, így az óvodások többsége tetemes szociokulturális hátránnyal, az átlagos életszínvonal alatt él. A gyermekek nagy része 5–6 évesen kerül először óvodába. Az otthoni ingerszegény környezet hatására értelmi, érzelmi és szociális fejlettségük 1–1,5 éves lemaradást mutat. Éppen ezért az óvoda elsődleges feladata nem a prevenció, hanem a korrekció. Magasan képzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, és szakképzett dajkák segítik munkájukat. – Nem okoz ez feszültséget a családokkal? Hogyan sikerül a gyerekek életmódján változtatni? – Az óvoda-család kapcsolat pozitív alakításában a nevelőtestület nagy szerepet vállalt azzal, hogy intézményünk „nyitott óvodaként” működik. Az újonnan érkező gyermekek számára biztosítjuk a „szülős beszoktatás” lehetőségét. Közös programokat ajánlunk a szülőknek, s az ünnepeket, ünnepélyeket úgy szervezzük meg, hogy külsőségeikben és belső tartalmukban is kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból. Az óvoda nyitottságából adódóan a szülők folyamato-

14

san tájékozódhatnak a gyermekükkel történt eseményekről, fejlődésükről, lehetőségük van az óvodáról, az óvodapedagógusokról és az óvodai csoportokról véleményt kialakítani. Tapasztalataink alapján a szülők sokszor az átlagtól eltérő normákkal rendelkeznek. Ehhez járul az alacsony iskolai végzettség, ami meghatározza a családon belüli nevelési módszereket. Hiányoznak az alapvető higiéniai szokások, a beszoktatás során beilleszkedési nehézségek adódnak az alkalmazkodóképesség, a rendszeres életritmus hiánya és a gyakran nem következetes szülői elvárások miatt. A családi nevelés elsőbbségét szem előtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó gyermekeket. – Melyek nevelési programjuk legfontosabb elemei, jellemzői? – Programunkban hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmód szokásainak kialakítása, a mozgásigény kielégítése, a fejlettséghez igazodó differenciált, játékos foglalkozások szervezése, az érzelmi nevelés, mint a más kultúrájú családokban legfontosabb nevelési terület, megértő, következetes, határozott, a kölcsönös bizalmon alapuló szülő-pedagógus kapcsolat, együttműködés. Óvodánk nevelési programjának alapjait az általánosan meghatározó dokumentumok mellett Porkolábné Balogh Katalin Komplex Prevenciós Programja adja. Erre épül óvodánk

2009. március

ÚJ KATEDRA

komplex korrekciós programja, melynek egyik kiemelt eleme a speciális mozgásfejlesztés. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség, önálló individuum, egyénenként változó testi és lelki szükségletekkel. Nevelésünk a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatására irányul. A fejlődésben lemaradt vagy lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatásában fejlesztőpedagógus és logopédus segít heti többszöri alkalommal. Udvarunk biztonságos, nagyrészt fajátékokkal felszerelt. Rossz idő esetén fedett színben tudjuk a levegőzést megoldani, a közeli játszótérre is rendszeresen visszük ki a gyerekeket. Környezetünk, élővilágunk megismerését segítik az őszi-tavaszi kirándulások, múzeumlátogatások. A Fővárosi Állat- és Növénykertbe évek óta bérletet váltunk, a csoportok ezt bármikor igénybe vehetik. Az Orczy-kert és a Füvész-kert kedvelt sétálóterületünk évente több alkalommal. Kiemelten fontos számunkra, hogy a gyermekeknek segítsünk halmozottan hátrányos helyzetük leküzdésében, jogaik érvényesítésben. Testben és lélekben egészséges, boldog, kiegyensúlyozott gyermekek tudnak csak önmagukkal és környezetükkel harmóniában élni. Célunk az élményt nyújtó, értékközvetítő, együttérző, segítő pedagógia megvalósítása, a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztése, a lassabban fejlődő, különböző részképességzavarral küzdő gyermekek fejődésének szakszerű segítése. A speciális mozgásfejlesztés, a fejlesztőpedagógiai foglalkozás, a mindennapi logopédiai foglalkozás lehetősége, a farsang, a nyílt napok, a Csobánc napok, a gyermeknap, a nagyok búcsúztatása, a színházi előadások az óvodában alapszolgáltatások, amelyek mindenki számára igénybe vehetőek. A szülők támogatását igénylő szolgáltatások közé tartoznak az óvodán kívüli színházlátogatások, a „gyümölcsnap”, a katolikus és református hittanoktatás és a közös kirándulások. A szülőkkel közös programjainkkal célunk

2009. március

Interjú

a jó kapcsolat kialakítása, az óvoda életébe való betekintés biztosítása. Az új ötleteket, kezdeményezéseket is szívesen fogadjuk. – Mi jellemzi még az óvoda mindennapi életét? – Choli Daróczi József, a cigányság jeles képviselője írja egyik tanulmányában: „A cigány családban felnövekvő gyermek születésénél fogva más szokás-, érték-, normarendszert kap, mint más családok gyermekei. Ezek a szokások meghatározzák életútját, és összehasonlítva a többi gyermekkel, megnehezítik az iskolába való beilleszkedését.” A roma családokban az érzelmi nevelés a legfontosabb, ezen keresztül kell, hogy közelítsünk hozzájuk. Nevelési programunkban megfogalmazott hitvallásunk is ezt hangsúlyozza. Legfontosabb alapelveink: tolerancia, türelem, pozitív megerősítés, elfogadás magunk és mások iránt. Hiszünk abban, hogy a szeretetteljes légkörben nevelkedés mással nem pótolható. Közös értékeink – tisztelet, összetartás, család fontossága, gyermek szeretete – segítenek a cigány családok, szülők és kultúra megértésében. Novák Imre

15

Harmónia

ÚJ KATEDRA

A mese csodája A mesék pszichológiai jelentőségét számtalan lélektani irányzat elismeri és vizsgálja, sőt bizonyosak használják is mentális gyógyításra. Nem csoda, hiszen a mesék birodalmába lépve ugyan elvesznek a tudomány és a logika határvonalai, ám mégis az életről tanítanak, érzelmi kapaszkodókat nyújtanak, és segítik az egészséges énkép kialakulását. A meséről általában Sajnos napjainkban a közös családi meseolvasás vagy -hallgatás egyre kisebb szerepet játszik a családok mindennapi életében. Sokkal egyszerűbb egy fárasztó napot követően a gyereket a televízió, a videó vagy éppen a számítógép elé leültetni a napi rajzfilmadaggal, mint egy mesével elaltatni. De miért van szükség arra, hogy a gyerekek ismerjék ezeket az akár több száz esztendővel ezelőtt született történeteket? A mesék eredetéről sokféle elmélet létezik, hiszen a mese maga egy nagyon összetett konstrukció, amit sokféle tudományterület vizsgál. Nézhetjük antropológiai, irodalmi, pedagógiai, vallási, esztétikai, mitológiai vagy akár pszichológiai szempontból egyaránt. A legtöbb elmélet megegyezik abban, hogy a meséket az ősi időkből származtatja, amik a századok során formálódtak, csiszolódtak mai formájukra az őket megőrző és továbbadó közösségek lelki igényei szerint. Ekképp az ember egyéni és az emberiség történelmi, társadalmi fejlődése és a mesék világa szorosan összefügg. A mesék, mítoszok, legendák a kezdetektől végigkísérik az emberiséget, már jóval az írásbeliség megjelenése előtt léteztek. A mesék országról országra, kontinensről kontinensre vándoroltak a mesélők (katonák, kereskedők, utazók, hittérítők stb.) közvetítésével, és eszerint változtak, formálódtak, olvadtak egybe más történetekkel, vagy gazdagodtak új tartalmakkal, elemekkel. A mesék közös pontja, hogy az ember egyetemes problémáit jelenítik meg a befogadók számára, akik a különböző mesefigurák (királyfiak, szegény legények, boszorkányok stb.) küzdelmein keresztül élik át saját személyes problémáikat, s ezekkel szembenézve erőt merítenek a mindennapi harcaikhoz. Ahol megszületett a mese, ott értették és kisebbnagyobb változtatásokkal továbbadták a következő generációk számára. A gyermek pedig akkor vált felnőtté, amikor megértette a felnőttek „virágnyelvét”, más szóval a mesét, a mese lényegét. A mese szerepe tehát sokkal inkább lélektani jelentőségű volt, semmint irodalmi vagy esztétikai. A mesék fő célja a nevelés, a normák átadása. A mesélés aktusa egyfajta beavatási rítus, hiszen általános érvényű tanulságokat hordoznak ezek a történetek, így elősegítik a befoga-

16

dó szocializációs folyamatát, vagyis a társadalmi szabályok és elvárások megtanulását. A helyes értékrend, magatartás, viselkedés szabályainak elsajátításában a mese nélkülözhetetlen eszköz. Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvében így fogalmaz a mese szerepével kapcsolatban: „…utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg helyét az életben. Ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme fejlesztéséhez. A mese azt sugallja, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti – de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől. Mert az igazi identitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út. Azt is ígéri, hogy ha valaki elindul ezen a kockázatos úton, a jóakaratú hatalmak megsegítik, és végül eléri célját. De arra is figyelmeztet, hogy a gyávákra és kishitűekre sivár élet vár...”. A mese műfaját a csoda határozza meg, itt nem érvényesek a természet és a logika törvényei, ám mégis meglelhetők benne a valódi világgal kapcsolatos párhuzamok. A mese egyfajta híd a valóság és a képzelet birodalma között. Donald W. Winnicott brit pszichoanalitikus „átmeneti tér”-ként írja le a mesét, amely lehetőséget ad a fantázia és valóság elkülönítésére, ugyanakkor arra is, hogy a szubjektív élmények és az objektív valóság egyszerre és egymással kölcsönhatásban legyenek jelen. A mesemondó átmeneti teret hoz létre, amikor a hallgatósága belefeledkezik a történetébe. A befogadók ilyenkor újra felidézik a gyermekkorban eltemetett „mindenhatóság” érzésének a maradványait azzal, hogy a saját kényük-kedvük szerint népesítik

2009. március

ÚJ KATEDRA

be a mese birodalmát, közben pedig bármikor visszatérhetnek a fejlettebb valóság tükrözéshez. Ebben a köztes térben, vagyis a mesei kettős tudatban átjáró teremtődik a mese varázslatos világa és a valós világ között. Ilyenkor pedig a lélekben fontos folyamatok indulnak tanító-gyógyító útjukra. A gyermek és a mese A mese sok szempontból létfontosságú a gyermek számára. Nem csupán szórakoztatja és neveli őket, hanem megteremti a meghitt családi együttlét feltételeit (Hófehérke, Csipkerózsika vagy bármelyik egyéb varázslatos történet világába érkezve, egy kis időre a felnőttek száműzhetik a napi problémákat) és az egészséges személyiségfejlődés alapjait. Az óvodáskorú gyermekek gondolkodási világába a mesék tökéletesen beleillenek. Jean Piaget svájci pszichológus szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága ebben az életkori szakaszban (2–7 év), hogy megszemélyesíti a tárgyakat (animizmus). A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények bírnak. A képzelet korlátlansága egyfajta mindenhatóság képességével ruházza fel a kicsiket, amivel gyakran a mesék szereplői is rendelkeznek. A valóság határai könnyűszerrel áthághatók ennek segítségével, a vágyak és a fantázia pedig korlátlanul lehet jelen a mesék világában. Amelyik gyerek túlságosan is korán találkozik a csodák nélküli valóság szabályaival, az gyakran képtelen elengedni a képzelőerejét, fantáziáját. Ezért is fontos, hogy ne fosszuk meg a gyerekeket a mesék csodáitól, nehogy idejekorán vágyaik és fantáziájuk mindenhatóságának feladására kényszerüljenek. Ez a fajta erős mesei beállítottság 8–9 éves korig tart, azután sokkal inkább csak a történetek valósnak vélt részeire fokuszálnak a gyerekek, mivel tisztában vannak vele, hogy nem léteznek boszorkányok, repülő szőnyegek vagy éppen óriások. Ekkor váltja fel a már említett mesei kettős tudatot a regényolvasás kettős tudata, ami az irodalmi beleélésnek egy magasabb formája. A mesehallgatás megdolgoztatja a gyerekek képzelőerejét, kreativitását, mert nem látja el őket előre gyártott vizuális sablonokkal, mint a tömegkommunikációs eszközökön nézett rajzfilmek, mesefilmek. A gyerekek fantáziájuk segítségével eljuthatnak az Óperenciás tengeren és az Üveghegyen túlra, ahol a jók és a gonoszok legtöbbször hangsúlyos ellentétpárokra épülő (élet és halál, nappal–éjszaka, fény– sötétség, hideg–meleg, jóság–gonoszság, gazdagság–szegénység, igazság–hazugság stb.) harcát követhetik nyomon. A mesében megjelenő figurákat kedvükre formálhatják, felruházhatják őket szimpatikus vagy éppen ellenszenves vonásokkal, alakíthatják és kiszínezhetik az eseményeket, ám a lényeg, hogy felismerjék a történések között húzódó összefüggéseket, és értelmezni tudják a történetet. A mesék ugyanis lehetőséget jelentenek a tanulásra és a fejlődésre. Szimbolikus jelentéseik miatt tulajdonképpen kész forgatókönyveket tartalmaznak a gyerekek számára bizonyos konfliktushelyzetek kezelésére, az

2009. március

Harmónia önkontrollfunkciók erősítésére, az emberi kapcsolatok átlátására, ugyanakkor a lelki feszültségek feloldására, levezetésére is alkalmasak lehetnek. A mesék a helyzeteket leegyszerűsítik, típusokat alkotnak és polarizálnak, olyan egyértelműséggel, ahogy az a valóságban nem fordul elő. Így a gyermekek könnyebben megértik azokat a dolgokat, amikkel életük során találkoznak.

Bruno Bettelheim már említett művében úgy fogalmaz, hogy a gyerekek azért szeretik különösen a meséket, mert minden nagy kérdésre választ adnak, legyen szó akár életről, halálról, féltékenységről, a felnövekedésről vagy éppen a szexualitásról. Éppen ezért tűnhet néha egy-egy mese, amit a gyerekek nagyon szeretnek (például Jancsi és Juliska története a vasorrú bába kemencébe vetésével) kegyetlennek vagy durvának. Ám a gyerek azt a mesét fogja kedvelni, amiben a számára is ismerős érzelmi probléma, konfliktus bontakozik ki a szimbólumok nyelvén. A mesét hallgatva vagy olvasva a gyerek átéli ezeket az eseményeket, a veszélyt, az örömöt, a boldogságot éppúgy, mint a félelmet és a haragot, miközben pontosan tudja, hogy a mese végén minden jóra fordul. A jó elnyeri méltó jutalmát (például a szegény legény elnyeri a fele királyságot és a királylány kezét), a gonosz pedig meglakol (elpusztul vagy elbujdosik). De a mese szerencsére nem ér véget a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” frázissal: a gyermekben újra és újra felbukkannak majd annak képei, tanulságai és az általuk előhívott érzések, amik segítenek túljutni egy-egy nehéz helyzeten, problémán a való életben is. Ráadásul a mesét minél többször olvassa-hallja a gyerek, annál több rejtett rétege, összefüggése és szimbóluma nyílik majd meg számára, és a közben átélt egyéni élmények hatására mindig lesz aktualitása, új mondanivalója is. Simonyi Gáspár Felhasznált irodalom: Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek; Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1994. Marie-Louise von Franz: Női mesealakok; Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992. Csabai Márta–Csörsz Ilona–Szőnyi Magda: Gereznabarka – Tündérmesék, együttes élmény, önismeret (http://www.c3.hu/ scripta/thalassa/97/23/16.htm)

17

Mesevilág

ÚJ KATEDRA

Egyszer volt, hol nem volt… Bátran kezdhetnénk a címben idézett szavakkal Ida Bohatta élettörténetét, mert a német nyelvterület nemzedékek óta legolvasottabb gyermekkönyvszerzője és -illusztrátora mesébe illő utat járt be röpke kilencvenkét éve alatt, amit itt e földi létben tölthetett. A Bécsi Iparművészeti Főiskolán ismert művészektől elsajátított szakmai alapokkal már huszonegy éves korától gyermekkönyv-illusztrációi jelentek meg, amely munkának – szerencsére átmenetileg – az első világháborút követő szegénység vetett véget. Családi vállalkozásban bábfigurakészítésre adta fejét. 1927-től aztán öt évtizeden keresztül a jó nevű Ars Sacra Kiadó megbecsült művésze volt, hiszen a tündéri derűt sugárzó képeihez maga írta a kedves, bölcs, humoros verses szövegeket is. 125 könyvecskéje, ahogyan ő hívta őket, nemcsak a gyerekek szívét dobogtatta meg, hanem a felnőttekét is. Magyar fordítójának, Csillag Évának még levélben meg tudta köszönni, hogy 1990-ben végre hazánkban is napvilágot láthatott néhány könyvecskéje. Isten áldását kérte a fordítóra, családjára és minden magyar emberre. 1992. november 14-én hunyt el Bécsben. Bár német nyelven nálunk is kaphatóak voltak kis könyvei a második világháború előtt, Csillag Éva akkor ismerte és szerette meg Ida Bohatta műveit, amikor férje

még idegenvezetőként dolgozott, s Ausztriából vagy Németországból mindig hozott gyerekeiknek könyvecskéket. Annyira megfogták őket az aprócska kiadványok, hogy nem volt mit tenni, magyarra kellett fordítani a verseket. Az első hat könyvecskét az Officina Nova Kiadónak, majd kettőt a Pánem Kiadónak köszönhetünk, tíz éve pedig a Simon Kiadó döntött úgy, hogy megismerteti a magyar olvasóközönséggel is Ida Bohatta csodálatos életművét. Egy évtized alatt több mint ötven meséjét adták ki, tizenkét könyvecskét és három nagyalakú, több mesét tartalmazó albumot. A karácsonyi albumot például a meséken kívül betlehemes játék, sőt süteményreceptek is gazdagítják. A jubileumi évtől kezdődően a rajzok kézműves minőségéhez és iskolázottságához méltóan, minden eddiginél igényesebb kiadványokat kap kezébe kicsi és nagy olvasó: a tervezés, képfeldolgozás, tipográfia a több szakmai elismeréssel rendelkező Ujfalussy házaspár feladata, akikkel Csillag Éva férje nagyapjáról, Molnár-C. Pál festőművészről írt legutóbbi, Boldog lelkek című szívet-szemet gyönyörködtető albumát készítette. Idén tavasszal négy könyvecske jelenik meg, de már előkészületben van a karácsonyi, Családi kör című, újabb nagyalakú album is, amelyben klasszikusok versei és népdalok szerepelnek Ida Bohatta illusztrációival. H. G. M.

Nagy Balambér, Kicsi Kázmér Simon M. Veronika Munkácsy-érmes festőművész színes illusztrációival jelent meg tavaly év végén a Képes Kiadó gondozásában Waller. F. Georg Nagy Balambér, Kicsi Kázmér című, óvodás és kisiskolás gyermekeknek szánt, verses mondókákat és nyúlfarknyi történeteket tartalmazó kötete. A már a megjelenése idején nagy sikert aratott könyvet a kiadó így ajánlja leendő olvasóinak: kicsiknek szánt sorait „a szerző élvezetes szórakoztatást nyújtva (…) adja elő (…), olyan stílusban és formában, amely a korcsoport életkori sajátosságainak, érzelemvilágának megfelel. A közvetíteni kívánt értékek tisztasága, érzékletes, igényes kifejezéskultúrája a játékosságával,

18

megragadó ritmusával derűs, intenzíven átélhető élményeket varázsol a gyermekek elé. A szórakoztatáson keresztül szinte észrevétlenül mozgósítja a gyermekek képzelőerejét, képes lekötni figyelmüket és felébreszteni a beleélés képességét – elősegítve az élmények tudatosulását, megszilárdulását. A gyermekek »megtanulnak« emlékképeket megőrizni, felidézni és a verses mondókákat, mesetörténeteket maguk is képessé válnak beleszőni játékukba. Ezért e könnyed, élvezetesen szórakoztató gyermekkönyv – amelyet művészi illusztrációk tesznek teljessé – a képességfejlesztésben is segítségül szolgálhat.” (Képes Kiadó, 2008)

2009. március

Ajánló

ÚJ KATEDRA

Duna-mesék Még kapható a Duna Televízió tizenötödik születésnapja alkalmából, 2007 elején meghirdetett rajz- és mesepályázatra beérkezett pályaművek legjobbjait tartalmazó Duna-mesék című könyv. A Nemzet Televíziója felhívására 13 országból 3000-nél is több gyermek ragadott tollat és ceruzát, valóban nehéz helyzetbe hozva a könyv szerkesztőit, hiszen az összes alkotás nem kerülhetett bele a Kossuth Kiadóval közös gondozásban készített kiadványba. A „Volt egyszer egy tekerentyűs, kacskaringós folyó, melynek a partján számtalan mese született” mottóval gyűjteményhez Csukás István írt előszót: „Úgy érzem, hogy titkot lesek meg, amikor végigolvasom ezt a csodálatos és különös könyvet. Azért különös, mivel gyerekek

Bogar bárd meséi „A Bogar bárd meséi ifjú varázslók és boszorkányok számára írt történetek gyűjteménye. Évszázadok óta népszerű esti olvasmány, ennélfogva a pattogó fazék és a szerencse színes szökőkútja a roxforti diákok zömének éppolyan jó ismerőse, mint a mugli (varázstalan) gyerekeknek Hamupipőke vagy Csipkerózsika” – írja a Harry Potter univerzum megteremtője, J. K. Rowling írónő kis mesegyűjteményének bevezetőjében. A Bogar bárd meséi öt rövid és tanulságos történetet (A varázsló és a pattogó fazék, A szerencse színes szökőkútja, A mágus szőrös szíve, Nyiszi nyuszi és a locsifecsi fatönk, A három testvér meséje) tartalmaz, melyhez egyáltalában nem szükséges a kerek okulárét viselő varázslótanonc történetének ismerete. Sokkal inkább amolyan népmeseszerű írások ezek, amelyekből kiszedegethetik a gyerekek a bölcsesség morzsáit, tanulhatnak belőle, hiszen általános érvényű mondanivalóval töltötte meg őket az írónő. Például a dölyfös varázsló megtapasztalja, hogy milyen jó érzés másokon segíteni, a szívét saját maga elől is elzáró mágus elnyeri „méltó” jutalmát, míg a három testvér közül a legszerényebb jár a legjobban a Halállal kötött fondorlatos alku során. Minden egyes mesének megvan a mágusa, varázslója, s mindegyik más-más módon szórakoztat, nevettet vagy emlékezik meg halálos veszedelmekről. A kötet nagy erénye, hogy egyszerre számíthat a kisebbek és a

2009. március

írták, és azért csodálatos, mert a szemünk láttára születik a mese. Mindig is azt mondtam, hogy a mese az utolsó műfaj, amelyik teljességében tudja ábrázolni a világot, és a gyerek az, aki teljességében fel tudja fogni végtelen képzeletével, vagyis egy nagyszerű műfaj találkozik nagyszerű közönségével. Igen ám, de most mintha valami mást is megsejthetnénk, mikor az olvasó gyerekből alkotó lesz, mintha fellebbenne a fátyol a titokról: hogyan születik a mese és hogyan születhetett régen. Mert a gyerek szabadon kószál a világ dolgai között, képzelete merészen szétszed és újra összerak mindent, a valóság alatt, fölött, mögött jár. A pihenő autóbuszok szalonnát sütnek, a televízió a Dunában úszik. Elbűvölve követem az eszük járását, s mosolyogva folytatom, hogy a Duna Tv is belefér ebbe a varázslatba, hiszen még csak tizenöt éves. A gyerekek is felnőnek, a Duna Tv is öregebb lesz, de azt kívánom nekik, hogy sohase felejtsék el, hogy tudtak mesélni, és hogy a világ tele van csodával.”

(Válogatta és szerkesztette: Vizi Mária és Sárközi Zsolt. Programfelelős: Ürmösi Enikő. Szerkesztőségi munkatársak: R. Takács Olga és Medgyesi Gabriella. Tervezte: Badics Ilona. Kiadói programvezető: Szuba Jolanta.)

nagyobbak figyelmére egyaránt. A mesék kifejezetten az előbbieknek szólnak, azonban a szép illusztrációkkal díszített könyvecske az utóbbiak számára is tartogat meglepetéseket. Főként persze azoknak, akik Harry Potter világában mélyebben elmerültek már, hiszen a kis történetek végén a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola legendás igazgatójának, Albus Dumbledore-nak a kommentárjai olvashatók. A megjegyzések rengeteg apró érdekességet tartogatnak a Harry Potter-rajongók számára, és talán az addig a hétkötetes történetet nem ismerőket is olvasásra buzdítja majd. És ha mindez még nem volna elegendő az Animus Kiadó gondozásában megjelent 128 oldalas kötet beszerzéséhez, akkor talán az is nyomós indok lehet, hogy a Bogar bárd meséi után járó minden jogdíjat adományként az írónő által alapított Children’s High Level Grouphoz továbbítják, mely az intézetben élő és a társadalom peremére szorult gyermekek életének javítását tűzte ki céljául. Simonyi Gáspár

19

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

A gyerekirodalomról Eörsi István versei kapcsán A gyerekeknek szánt írásokról szóló viták időnként feldúlják közéletünket, mert gagyogó, hamis hangú könyvek jelennek meg az ifjúságnak, vagy komolykodón már kisgyerekeknek – főleg az iskolában – nehéz olvasmányokat nyomunk a kezükbe, aztán csak nézünk, ha a gyerek nem szeret olvasni, vagy nem is tud olvasni. Van-e gyerekirodalom? Irodalom van csak, és azon belül olyan művek, amelyeket már kisgyerekkorban olvashatunk, hallgathatunk. A magyar irodalomban érdekes szerepet töltöttek be íróink a múlt század második felében, mert sokan csak gyerekeknek írhattak az 1956-os forradalom után, „folt” lévén életükön. Akkor a felnövekvő generációnak szóló munkákban nem keresték a szerkesztők a politikumot, hisz ez amúgy is mese, ahol hercegnők sétálgatnak boszorkák és királyfiak között. Pedig az óvodás sem „egy csekély értelmű” felnőtt. Vannak szerzők, akiket érdemes már legkisebb korban is olvasni. Ilyen Eörsi István, a nemrég elhunyt költő, drámaíró, fordító, aki 1931-ben született Budapesten. A bölcsészkaron diplomázott, és nem indult későn, már 1953-ban verseskötete jelent meg, de írói életútja az ’56-os forradalommal megtört. Egy okos ifjú tagadásával fordult a világ felé. Büntetését azért kapta, mert a forradalom idején a Szabad Kossuth Rádió munkatársaként tényfeltáró riportokat készített, aztán a novemberi orosz bevonulás után röpiratokat sokszorosított, valamint részt vett a nőtüntetés szervezésében. Szocialista meggyőződése nyakcsigolya-roppanásokba torkollott. Hitt egy szép eszmében, amellyel rútul becsapták a bizalmat kapott vezetők, s a szabadság és az igazság helyett a hazugság és a börtön kora

20

köszöntött rá. Csak a konszolidáció után térhetett vissza az irodalomba. Életműve hihetetlenül gazdag, s található benne gyermekeknek szóló vers is. A játékosság virtuóza, nála az egymásnak ellentmondó állítások is jelentenek valamit. (Kölcsönös megállapodás című versében így ír: Te eljössz az én temetésemre, / én elmegyek a te temetésedre.) Gyermekversekként jegyzett műveit többnyire inkább a gyerekek szüleinek írta, de a kicsik számára is érthetően. A felnőttben rejtőző gyerekhez szól filozofikus szellemességgel. Szerinte a gyerek is győzni akar, ha játszik, úgy, mint a felnőtt, és élvezni akarja a küzdelmet, legyen az sakk vagy bármilyen más társasjáték. A gyerek még nem követel a komoly ügyek számára illő komolyságot. Nem hallgatja gyászruhában a Hófehérke vagy Hamupipőke hányatott sorsáról szóló meséket. Ugye milyen komoly dolgokról esik szó a Micimackóban, Alice kapcsán Csodaországban, hogy a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak életéről ne is tegyünk említést? A gyerekek tudják, hogy az öröm és a bánat összetartozik. Eörsi verseinek valóságelemei attól kapják esztétikai értéküket, hitelességüket, amelyeket őszinteségével, világlátásával, igazságszeretetével és nyelvi leleményességével sűrít össze az életéből, tapasztalataiból, hogy továbbképzelhetjük a történeteket. Rokon az egykori avantgárddal, főleg a szürrealizmussal. Ő tudta, hogy az almamagban ott a teljes almaság tervrajza. Bármi lehet műve tárgya. Képekre, hasonlatokra, ötletekre, asszociációkra bontja a világot, és mi ráismerünk a csalóra, a tisztára, az igazra, a hazugra, a ferdítőre. Verseiben őrizte gyermeki énjét, ahogy ő fogalmazott: infantilizmusát. Pszichés vonatkozásban megrekedt fej-

2009. március

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

lődés állapotát vizsgálta magán. Szereti ezt az állapotot, őrzi a gyermek elfogulatlan szemléletét, mert még nem kezdték ki a konvenciók, az előítéletek. A gyermek még a hétpöttyös katica pártján áll. (Nagyobbik lányom – tízévesen – az összes katicát ki akarta velem mentetni a Balatonból.) A gyermek a játékot még önmagáért élvezi, a világ racionalizmusa még távol van tőle. Önéletrajzában írja, hogy gyermekkorában azt hitte, minden ennivaló, még füvet, sőt legyet is evett. Mindenki minden lehet. (Én azt hittem gyerekként, hogy felnőtt korunkban minden foglalkozást űznünk kell. Ezért mondtam anyámnak, hogy ha én kalauz leszek, akkor ő ingyen utazik, vagy ha én tervező leszek, mozgójárdán járunk. Néha elgondolom, milyen is lett volna postásnak, miniszternek, kukásnak, papnak lenni, azokról nem is beszélve, ami voltam: tanár, szállodás, hivatalnok, csavargó, segédmunkás, technikus.) Eörsi időnként nyelvi sűrítésekkel és túlzásokkal élt a mindennapi nyelvi gyakorlat szóhasználata szerint. A metaforák nem díszként jelentek meg nála sem. A képzetek egységes elrendezésére törekedett. A szójátékok mestere is volt és a nyelv varázslója is. Nyelvünk jelenségeit értelmezte. Egyszerre volt versíró és vershős. Nála nincsenek tabuk, bármivel képes viccelni. A kötetlen kompozíció híve. „Ha kalapja volna, tyúkja beletojna, de ha tyúkja volna, nem kalapba tojna.” „Álomszuszék nyula szőre kisimul az első szóra, jobb füle a lepedője, bal füle a takarója.” Elütött kollégáitól különleges észjárásával, szellemességével, játékosságával. Csábította az ellentmondások bűvölete. Olyan dolgokat is észrevett, amelyek mellett mások szó nélkül elmentek, nem vettek figyelembe. Időnként fordított világba vezet minket, ahol a „suszter borotvál, a borbély cipőt kalapál, aztán egyszercsak nagyapja születik”. Külön fejezet a Laci és a sakk meg a foci. A sakkban ő a hadúr, meg rajong Bettegáért, az olasz csodafocistáért, és nem szereti Fodort, mert Fodor nem jó srác, felakasztott egy macskát szadiból, pedig a macska nem arra való. Laci a sakk esetében „Fischerkedik, Karpovkodik”, „s ha nem tudja, mit lépjen, megkérdi Szmiszlovait”. Az olasz focicsillag iránti ámulat abba torkollik, hogy ez a szép csatár „bárhonnan eltalálta a felső kapufát”. Tág Eörsi lírai horizontja és öniróniája bámulatos. Halála előtt a beteg rákról szóló verse így kezdődik: „Kaptam, vagy inkább szereztem / egy csinos rákgyereket, ámde észre kellett vennem, / hogy a kis rák nagybeteg. / …gyalogolna hátra, s csak előre megy neki. / …Megyünk sehová s örökre, / hátul én, elöl a rák.”

2009. március

Az irodalom asszociációkkal övezett országútján vagy tengerén halad. Ott pedig az a lényeg, mit találunk az erdő mélyén, a város utcáján vagy a tengerfenéken és a vízfelszínen. A lényeg, milyen a klíma, mi történik az élőlényekkel, mit teszünk, milyen a táj, vagy milyen lehetne. Az ezekről szóló beszámolók, mesék, versek, szövegek okán jön izgalomba az emberi elme. Így jegyzi az író az időt. Nyelvi dallamosság árad verseiből. A nyelv mestere, nála nemcsak forma és lehetőség a gondolatok pontos megfogalmazására, hanem törekvés is, hogy minden mondatának legyen igazsága, legyen az egy felismerés, egy állítás világunkról. Pedig az allegorizálás nem szokatlan a magyar irodalomban, főleg a lírában. Nem szép versek írására törekedett, mert úgy tartotta, „hitelt, rangot, súlyt valamely költészetnek csak a személyiség ereje adhat”, mert a szómágia nem segít a gondolatszegénységben. Szerepjátszó hajlamáról így írt: kölyköt csak maszkkal játszhatna, a donjuanira kedve van, bár alakja nem elég sudár, de a legfájdalmasabb, hogy forradalmár sem lehet, mert a darabból ezt a szerepet törölték. Maradt a bohóclehetőség, mert az igazat ki kell mondani. Vidám szögek közt a porondon hol kézen járt, hol bukfencezett. Néha megpróbálta letépni az arcát, de az csak csikorgott, nyikorgott, maradt. Novák Imre

Üdvözlégy, szabadság! Magyar írók Észak-Erdély és a Székelyföld 1940-es visszatéréséről A 2. bécsi döntés hatása az erdélyi magyar irodalomra – így lehetne leginkább szűkítve visszaadni mindazt, amit e kiváló antológia nyújt. Pomogáts Béla válogatása a teljesség igényével készült, hiszen az antológia több mint félszáz szerző művét, műveit sorakoztatja fel, s teszi ezt úgy, hogy műfajilag is teljességre törekszik: az esszétől a tanulmányokon át, a beszámolótól és riporttól a líráig terjed a skála, miközben bepillantást nyerhetünk a korszak sajtótörténetébe is: az Erdélyi Helikon 1940-es novemberi és decemberi számának teljes anyaga helyet kapott a kötetben, de nem maradt el a Nyugat ankétja sem: Illyés Gyulától és Schöpflin Aladártól Keresztury Dezsőig és Babits Mihályig valamennyi író-költő-irodalmár recepciója olvasható a téma kapcsán. (Kráter Könyvkiadó, 2009)

21

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

Létezésünk viszonyai Dobai Péter világa Nem kritika, nem kisesszé, nem recenzió, amit írok, hanem inkább egy „olvasói” jelentés, ajánlás. Ajánlás Dobai Péter írásaihoz, kedvébresztő a gondolataihoz, elmélyedés keserű-száraz szavaiban, miközben vadregényes szellemi tájakon vezet minket, és az út során saját életének megírt változatairól fogalmaz. Dobai Péter 1944-ben született Budapesten. Az Eötvös gimnáziumi érettségi után két évig tengerjáróhajókon matróz volt, aztán filozófia– olasz szakon szerzett diplomát, majd nyelvelmélettel, szemiotikával kezdett foglalkozni, és eljutott a filmig is. A szabadon burjánzó XX. század sodró individualizálódása jelenik meg írásaiban. Filozófiailag fogadja be a világot, a jó és rossz változásairól, életről és halálról szól. Barbárul hagy nyomot bennünk. Rövid, szaggatott mondatai reteszek, rések. Szigorú tekintetű férfiak, múzeumszagú nők, nevek, tengerek, folyók vonulnak el előttünk, menetük az időn halad át. Minden titokzatos. A vizek rejtélye a medrük, a folyamok alatt temetők fekszenek, mind a múlt titkait rejtik, és az emlékek a titkos hajtóművek. Jó poéta módjára bolyong a reflexiók végtelenjében. Történetei attól jók, amik következnek belőle. Hagyományos novellaírói stílusa filozofikus tartalmat rejt. Írásaiban számtalan természettudományos és művészettörténeti utalást találunk. Dobai Pest lírai krónikása. Lépten-nyomon előtör nála Budapest belvárosa egymásba olvadó impressziókkal. Képszerűen, részleteket kiemelően ír a Nagycsarnok, a Városliget, az Oktogon, a Harminckettesek tere környékéről, merész életű szerepelőkről, cipzárszerűen összekapcsolódó életekről. Aztán érkeznek a vitorlák és a mögöttük magasodó hullámok. Érezzük a tengeráramlatokat. Felbukkannak az egykori szerelmek, régi vagy jelenkori tájak. Hősei sorsát mintha valami elrendelt végzet irányítaná. Versei belefordulnak belsője végtelenjébe, mint akinek semmi nem kell, és ami történik, az ajándék. Műveinek belső szöveteiben rajzolt alakjait, szituációit jól jellemzik az őket körülvevő jelek. Nála megjelenik, hogy korunk fundamentuma a dosszié, a nyilvántartás, és a diszkréció már csak kifejezés. Dobai indulásakor az apák ifjúsága a háború volt a XX. század első felében. Ennek emléke áthagyományozódott a gyerekekre. Az ő világlátásukat is befolyásolta, innen a komor hang, a lét viszonyainak kutatása. Első verseskötete 1973-ban jelent meg. Már induláskor pallérozott gondolkodásmód, európai műveltség, finom formaérzék és stílus jellemezte. Idegen volt tőle a zsúrfiúi

22

magatartás. Sokoldalú művész, hiszen a Balázs Béla Filmstúdióban – ami a kor tűrt filmkészítő műhelye volt – rendezett is. A hetvenes években, amely kollektív alkotás ideje volt, Halász Péter újszerű színháza vonzza, aztán a képzőművészet terén Erdély Miklós. Ők a magyar avantgárd hősei. Új művészi látásmódot hoztak. Ez egy váratlan kultúra volt, majd abbamaradt, és csak a ’90-es években éledt újjá. A hetvenes években róluk forgatott filmjei nem jutottak túl a cenzorok rostáján. A versek, filmek mellett regényeket is írt, majd filmkritikákat és szemiotikai tanulmányokat publikált. A műfajok nála dinamikusan egymásba folynak. Regénye lehetne vers, filmje esszéregény, jegyzete novella. Művészeti műfajok között hajózik, mint a matrózok. Életünk tapasztalt tengeri medvéjeként a szavak óceánján, sziklák között a jó és a rossz változásairól szól. Verseiben, prózájában ugyanaz a látásmód, világ jelenik meg. Szikár, tömör verseket ír, amelyek nemcsak feszültséget árasztanak, hanem értelmük és súlyuk is van. Szóalkotásai is kifejezőek. Időnként hidegvaj arcok néznek ránk. A szájkodárda, téglaliget szavak jóval túlmutatnak az általuk felidézett képen. Nem fél a szavaktól, otthonos velük. Tudja, honnan vesszük őket. A pesti flaszter szóhasználatát is ismeri. Kedveli a mellérendelő szóhalmozást. Versei csupaszítások, lebontja a szavakról a mindennapokban rárakódott kormot, hamut. A szavak értéke és egymásutániságuk ritmusa érdekli. Nyelvelméleti logika alapján fogalmaz. A nyelvi transzformációk izgatják, mert szólnunk kell egymáshoz, mert „ha nem értjük egymást, mit remélünk?”. Hol közelítő, hol távolító lencsével szemléli a világot. Hűvös természetességgel mesél az autóval a szippantyúzó kocsiba rohanó pár tragédiájáról, a Balatonba fulladt barátról, a háztetőről leugró építészről, a halál leckéiről. Nála koszorú lapul a csomagtartóban. A város föld alatti akusztikáját figyeli, nincs benne erőszakos reménykedés. Tudatos szerkesztéssel rendezi emlékképeit, látomásait. Belelát a konfliktusok konténerébe. Látja azokat, akik az „utolsó szó jogán rohangáltak a városban”, s „csak úgy akartak szeretni, mint akit szeretnek”. Bekalandozta a világot, így tájékozott idegenvezető-

2009. március

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

ként kalauzol minket. Számtalan helyre és időbe eljuthatunk vele. Redl ezredessel a Monarchia világába, Mephistóval a fasizmushoz jutunk. Csontváryval a Nap sugarainak színeit járjuk be. Aztán hoszszabb utazást teszünk Kubában, Havannába érkezünk, kiszállunk a pszeudo-New Yorkba. Olvashatunk buja, érzéki, dekadens hatásairól. A világtérkép böngészése és gazdaságpolitikai meditációk során Dobai Kuba forradalmát Robinson Péntekének forradalmának nevezi. Aztán a hajózás közben írt naplóját forgatva kikötőről kikötőre jutunk körbeutazva a Földet. Soknyelvű naplóbejegyzéseiből írta át magyar nyelvre a naplóját. Azt mondja, „az ember nem lehet annyira gyenge, hogy ne tudja elképzelni az életét máshol is”. Közben elgondolhatjuk, hogy a tenger tényleg élethalálharcot vív az emberi civilizációval. Idealizmus, illúziótlanság, racionalizmus, rezignáció jellemzi hőseit, világlátásukat. Olyan alakokat találunk, akik „nem akartak operát csinálni saját életükből”, „akiknél a múlt múltat takar”. Olyanokról szól, akiknek „életük legsúlyosabb élményei mindig abból az észrevételből származtak, hogy van valaki, aki más”. Az Én és Te alapprobléma áll Dobai műveinek középpontjában. Az ebből fakadó ellentétes érzések kifejezéséhez is ért. Hőseiben a „világ részletei nem állnak össze egy nyugodt pontba”, és a „lényeg nála kihűlve gubbaszt önmagában”.

Képalkotása, valóságlátása mikrorealista, asszociációkat ébresztő. Dobai vershangja nem különbözik az elbeszélő világától, stílusától. Szerinte az „emlékezés teszi lehetővé az élet folytatását”, nála az emlékezés a jövőről szól. Időnként az elképzelt nő elnyomja őt a praxis teréről. Dobai komor, nem engedi meg magának az ironizálást. Távoli tőle a gúny is, de még a vidámság is. Támadó a költői világa. Izgatja és provokálja olvasóit. Az ide-oda hullámzó belső gondolathangsúlyok öszszecsendülését kedveli a világról való tűnődése közben. Figurái is tapasztalatösszegzők és töprengők. Kényelmetlen kérdéseket is szívesen vetnek fel. Az emberi titokzatosság jelenik meg abban az írásban, ahol egy ember nem hajlandó lejönni a tetőről. Nem képes lejönni, képzeletben egyetemi várost álmodott, tervezett a háztömbök helyére, majd leugrott. Rosszkedvű világról tudósít. Az aggasztó múltról és jelenről szól, de mi a rideg jövőben is ezt a világot látjuk. Szemlélődő gondolatiság vezeti a világban. Pontos megfogalmazásra törekszik, kibontja a jelek jelentéseit, összeveti a fogalmakat. Kerüli az ősáltalánosságokat. Egyszerre szól az észhez és a szívhez. Szavainak markolata erős. Világunk leírásához van szeme meg szava is. Epikájában vérbeli mesélő, jó történetmondó. Úgy tartja, hogy a prózaírás munka, a versírás ajándék. A közösségek érdeklik, létezésünk a világban, hiszen az egész világirodalom arról szól: kettő vagy három? Novák Imre

Papp Júlia

A Rumy serleg története A kötet „főszereplője” egy csodálatos, közel fél méter magas, pazar díszítésű aranyserleg, amelynek eredete a bizonytalanságba és a múlt homályába vész. Történetét sajtóbotrány, per sem kerüli el. XVI–XVIII. századi, majd későbbi felbukkanását hűen követi a szerző különböző dokumentumokra támaszkodva, mivel meggyőződése szerint a Rumy-serleg históriája fontos szerepet játszik a magyar művelődéstörténetben. 2005 tavaszán egy éppen fél évszázada lappangó pompás reneszánsz ötvösmű tűnt fel a nemzetközi műtárgypiacon. A közel fél méter magas aranyozott ezüstserleget, melyet felirata szerint a sziléziai Brieg városa ajándékozott uralkodó hercegének, több évszázadon keresztül a címerében is serlegmotívumot viselő magyarországi Rumy család birtokolta. Az 54 színes fényképpel illusztrált könyv szerzője korabeli leírások, rajzok, archív és modern fényképek segítségével vizsgálja a hercegi esküvő alkalmából készíttetett ötvöstárgy mitológiai és bibliai ábrázolásait, a díszítések előképeit és analógiáit.

2009. március

A Rumy-serleg kalandos sorsa ugyanakkor nemcsak a reneszánsz ötvösművesség, hanem a műgyűjtés és múzeumügy XIX–XX. századi hazai és nemzetközi történetébe is bepillantást enged. A serleg, melyet a XVII. században egyik megszorult tulajdonosa egy ideig zálogba adott, a XIX. század második felében több hazai történeti kiállításon szerepelt. Bár a családi ereklyét végrendeletben a Nemzeti Múzeumnak adományozták, 1885-ben az örökösök eladták Karl Mayer Rothschild frankfurti műgyűjtőnek. Az eset kapcsán hangos sajtóbotrány és sajtóper bontakozott ki, s a hazai múzeumi közélet képviselői hivatali-jogi úton is megkísérelték – sikertelenül – visszaszerezni a serleget. Az ötvösmű egy 1937-es londoni aukció után rejtélyes körülmények között az akkor német fennhatóság alá tartozó sziléziai Boroszló városi múzeumába, majd ennél is rejtélyesebb módon a XXI. századi New York-i árverésre került. (Kairosz, 2008)

23

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Fonyó Gergely rock and roll-rajongót faragott Fenyő Ivánból Az elmúlt hetek legnagyobb közönségsikert aratott filmje, a Made in Hungária még azok lábát is megmozgatja, akik nem a táncparkett ördögei. A film rendezőjével, Fonyó Gergellyel, és az egyik főszerepet játszó Fenyő Ivánnal az ötvenes években született rock and roll máig tartó varázsát próbáltuk megfejteni. – A Made in Hungária című film alkotóiról elképzelhetetlen, hogy nem fontos számukra a zene. Volt zenész a felmenőik között, netán muzsikáltak is valahol, valamikor? Fenyő Iván: Nem tudok zenészről a famíliánkban, de zenekedvelő családban nőttem fel. Komolyzenétől a Beatlesig minden hallható volt a kocsinkban, amikor utaztunk valahova. Apám nagy CD-gyűjtő. Legszívesebben a dzsesszt hallgatja. A szüleim jól énekeltek, de az iskolai énekkari szerepléseik jelentették számukra a csúcsot. A testvérem viszont dzsessz tanszakra jár. Fonyó Gergely: Semmiféle zenei előképzettségem nincs, mentségemre talán azt tudom felhozni, hogy rengeteg zenét hallgattam. A film és a zene két egymástól elválaszthatatlan dolog. Filmjeim zenéjét mindig szakemberre bízom, de szeretek szorosan együttműködni vele. Los Angelesben, ahol módom volt hosszabb időt eltölteni, lelkes hallgatója voltam a dzsesszklubok nagy sztárjainak. – A rock and roll, azt mondják, egy külön világ a zenében, sodró ereje, lendülete magával ragadja hallgatóját, nem lehet kivonnia magát senkinek a varázsa alól. Valóban? Fenyő Iván: Bevallom, én korábban nem tettem be

24

a magnómba ilyen zenét, így hát nem is indult be a lábam a ritmusára. Nem figyeltem fel rá, valószínűleg nem voltam elég nyitott minden zenei műfajra. Amikor belekerültem Geri filmjébe, akkor érzékeltem először, hogy ez a számomra ismeretlen zene őrületes erőt sugároz. A rock and roll életérzés, életstílus, a szabadság utáni vágy zenei megfogalmazása. Fenyő Miklós számai nagyon jók, de nyilván a forgatás kellemes emlékei is mögötte vannak, hogy most már bármelyik dalát hallom, nekem is megmozdul a lábam. Megértem azokat, akiknek pezsegni kezd a vére, és „megőrülnek” ettől a zenétől. Fonyó Gergely: Másodikos gimista voltam, amikor a Hungária hatalmas szilveszteri bulit csapott a Blaha Lujza téren. Azóta nagyon közel áll a szívemhez ez a zene. A katonaságnál aztán Rolling Stones-rajongók bűvkörébe kerültem, ami szintén tiszta rock and roll, csak egy kicsit keményebb kiadásban. Persze az is nagyon tetszett. Még mindig van valami olyan érzése az embernek, amikor ezeket a zenéket hallja, hogy valami titkos, tiltott gyümölcs, mert felszabadít, ez a zene maga a lázadás. A Hungária a nyolcvanas években azért volt annyira népszerű, mert Fenyő Miklós szövegei megteremtették a rock and roll magyar változatát. Talán nem is volt olyan háztartás, ahol legalább egy lemeze ne lett volna. – A Made in Hungária hivatalos műfaji meghatározása az, hogy musicalfilm, ami azonnal jelzi, hogy kicsit a valóságtól eltérő, egyáltalán nem történelmi hűségre törekvő film készült Fenyő Miklós élete és munkássága alapján. Fonyó Gergely: Ennek a műfajnak épp a mese a sajátossága. Nagyon óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy milyen súlyú történetet akar elmesélni az ember. Ahogyan a József Attila Színházban látható színdarabban, a filmben sem rúghatjuk fel a zenetörténet közönség által elviselhető mértékűnek tartott arányát. Aki a hatvanas évek politikájára kíváncsi történeti hűséggel, ne ebből a filmből tájékozódjon, mint ahogy Fenyő Miklós életrajzi regényét sem ennek a filmnek az alapján javaslom megírni. Őrületes mélységeket, dokumentumokat nem kívántunk a korból felmutatni, de az mindenképpen célunk volt, hogy a mai tinik számára érthető, felfogható és fogyasztható legyen a magyar rock and roll megszületésének a története. A műfaj követelményeinek megfelelően ebben a filmben kicsit leegyszerűsítve jelennek meg a dolgok, a jó és rossz harca áll a középpontban, és a szereplőkkel ugyanúgy azonosulni lehet, mint a jobb musicalekben általában. Nem akartam, hogy a

2009. március

ÚJ KATEDRA

retroérzést meglovagolva valami poros és belterjes történetet mondjak el, amit csak néhányan értenének. Valamelyik kritikában azt olvastam, hogy ez a film egy élvezetes zenés történelemóra. Ezt frappánsabban én sem tudnám megfogalmazni. Fenyő Iván: Ha jól érzékelem, máris itt vagyunk a művészfilm és a közönségfilm különválasztásánál, ami megint csak kategorizálás, ami nem vezet jóra. Én úgy tanultam a főiskolán osztályfőnökeimtől, Máté Gábortól és Horvai Istvántól, hogy bármit csinálsz, teljes erőbedobással tedd, érvényes legyen, hiteles legyen, gyökere legyen. Ha egy mese nem bugyuta szórakoztatásként van megcsinálva, akkor lehet minőségi, mint például a japán rajzfilmek. Az a lényeg, hogy a műfaji határokon belül a lehető legtöbbet próbálja magából kihozni az ember. Én prózai osztályban végeztem, nem volt lehetőségem énekes színészként bemutatkozni. Röné szerepe ezt is megadta nekem. Kiderült számomra is, hogy valamenynyire tudok énekelni. Igaz, profi énekmester segített nekem, Bagó Gizella, rengeteget gyakoroltunk, s bár egy csapásra nem lettem énekes, fel tudtunk venni úgy egy számot, ahogy annak meg kell szólalnia Röné szájából a filmben. – Röné izgalmas figura, hibái, bűnei mintha abból adódnának, hogy egy hozzá hasonló szegény ördögnek nem nagyon volt lehetősége kitörni a szürkeségből a hatvanas évek derekán… Pedig az álmai nagyon hasonlóak voltak, mint a rock and roll legnagyobbjainak. Fenyő Iván: Röné nagyon jó szerep. Azt bizonyítja, hogy eredendően nem vagyunk rosszak, nem vagyunk tehetségtelenek, de adott helyzetben, adott időszakban egy csomó minden eltakarja bennünk a Napot. Irigynek nem lehet születni, de Röné teljesen érthető, hogy

2009. március

Kottavarázs

meggyűlöli Mikit, aki visszatérve Amerikából, jobban tudja, hogy mi a rock and roll, ráadásul jobban énekel és sármosabb is nála. Röné, ez az angyalföldi vagány igazából hihetetlen önbizalomhiánnyal küszködik, még a saját nevét sem vállalja, és kétségbeesetten bizonyítani akarja magának, az embereknek, hogy ő nem akárki. Áldatlan helyzete tévedésekbe hajszolja, mert rosszul gondolkodik a dolgokról. Ez a gondolatmenete vezeti például arra, hogy a társadalmi ranglétra nála magasabb fokán álló nőket büntesse. Megértem, de semmiképpen sem akarom felmenteni Rönét. Így lett fekete, sebhelyes, fémfogas srác a film rosszfiújából. Fonyó Gergely: Ez a gettóban felnőtt, proli srác ki akar törni a szürkeségből, érvényesülni akar, és mindent megtesz azért, hogy a szerelmét megtartsa. Beleesik ő is abba a hibába, amibe rajta kívül olyan sokan, hogy a cél szentesíti az eszközt: más hölgyektől pásztoróra közben ellopott ékszerek eladásából fedezi a költségeit. Érdekes, hogy a filmek negatív hősei micsoda népszerűségnek örvendenek a nézők körében. Ők ugyanis azok, akik beismerik, vállalják hibáikat, szemébe mondják az igazságot bárkinek. Fenyő Iván: Mindenkinek megvan a maga igazsága, de Röné azért lehet a hagyományos filmes rosszfiúkkal együtt erkölcsi győztes, mert, ahogy az egyik jelenetben fogalmaz, ahol vamzerek diktálják az erkölcsöt, ott ki beszélhet igazságról és erkölcsről. – A Made in Hungária már elég meggyőzően jár a maga útján… Fonyó Gergely: Hála a rock and rollnak és a remek szereplőknek. Fenyő Iván: Ahogy annak idején Chack Barry mondta: Éljen, éljen a rock and roll… H. Gábor Miklós Fotó: Simonyi Gáspár

25

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

„Mert közülünk való” Portré Szabó Dénes tanárról, Kossuth-díjas karnagyról Nagy megtiszteltetés érte a pedagógustársadalmat. Ebben az évben – a Kölcsey-díjasok sorában elsőként – egy gyakorló általános iskolai, emellett főiskolán és egyetemen is oktató tanár, nevezetesen Szabó Dénes vehette át a Magyar Kultúra Napját megelőző vasárnapon Szatmárcsekén a Kölcsey Emlékplakettet. „Nemcsak azért, mert közülünk való, hanem mert munkásságával a nemzeti kultúrát gyarapította, és a kórusművészet nemzeti és egyetemes kultuszát teremtette meg” méltatta a díjazottat Kasztovszky László. Szabó Dénes Liszt-, Bartók–Pásztory-, Magyar Örökség-, Príma-, MTA Club- és Kossuth-díjas karnagy, miután megköszönte a kitüntetést, megrendítő beszédében a magyar kultúra halálának szörnyű víziójáról beszélt. „Most tél van és csend és hó és halál! (…) Temetni jöttem a magyar kultúrát, nem dicsérni. Haldoklik a magyar kultúra. Minden ízében szűkölködik. Kultúránk beleolvad a globális káoszba. Hol van a tiszta forrás? Van még tiszta forrás, amelyre Bartók Béla és Kodály Zoltán oly sokat hivatkozott, és hitte, hogy belőle maradandó, örök érvényű kultúra születhet? Áporodott pocsolya, sár és mocsok mindenütt, ami körülvesz minket.” Idős, munkában megfáradt egyszerű emberek és asszonyok, fiatal lányok és fiúk bólintottak keserűen a súlyos, ám mélységesen igaz szavak hallatán a zsúfolásig megtelt templomban. „A kompetencia bűvöletében száműzzük a tananyagból mindazt, ami évszázadok fölhalmozott szépsége. Érettségizhetünk újmagyarul egy kereskedelmi adó műsorszerkezetéről, egy folytatásos szappanoperáról, és ezt akár eredményesen is tehetjük!” – folytatta keserű megállapításait a pedagógus-művész. „Ez durva” – suttogta halkan az előttem álló kislány. A fiú, aki mellette állt, rá is kérdezett: „Mér, nem igaz?” „De az!” – húzta el a száját a lány. „Ha a zenetanításról szólunk, újabban hangos a követelés. Elég, ha napjaink snejderfániját megismertetjük, tanítsuk azt! Ha zene szól, lehetőleg csak valami monoton legyen és nagyon-nagyon hangos. Szolgálja a test örömét! Messzire jutottunk Platón bölcsességétől: Jó zene, jó államvezetés!” – folytatta szavait Szabó Dénes. A csendet vágni lehetett. A snejderfáni is csak egy halvány mosolyt váltott ki a különben komoly kamasz fiúból. Valószínűleg fogalma sem volt, ki lehet az a Snejder Fáni, de mi tudtuk. Ő az „akit”, vagyis hát, amit meg lehetne tanítani heti egy órában. „Hol vannak már a nagyok, hol van Csokonai, Kosztolányi, Babits, Kányádi? Hol van Munkácsy, Szinyei vagy Liszt, Bartók és Kodály? És a sort, mily gyönyörűség, szinte a végtelenségig folytathatnánk! Aggódva figyelem a felnö-

26

vekvő fiatalságot, akiktől mindezt mostanában elveszik, elvették, vagy elvenni készülnek!” A jéghideg templomban a fal mentén felsorakozó didergő fiatal lányok szomorúan emelték tekintetüket a magas szembe-ablakra, amit szinte már teljesen belepett a hó. Pedig arról még nem is beszélt a tanár úr – mert arra még várni kellett egy hetet –, hogy a Magyar Kultúra Napján, január 22-én, 2009-ben, Magyarországon a legfontosabb médium, a közszolgálati televízió egyetlen csatornája sem szól majd egy árva szót sem arról, hogy emberek, örüljetek, ünnepeljetek, mert még van mit! Olyat végképp nem említett, hogy ma este, a Magyar Kultúra Napján bemutatjuk Katona József vagy Erkel Ferenc, esetleg Kodály Zoltán, netán Madách Imre itt vagy ott felvett művét, ebből és ebből az évből, ha már manapság csak a „Győzikére” telik pénzben és szellemiekben egyaránt. A tájékozatlan magyar azért elmehetett a színházba és „gyönyörködhetett” az önmegvalósító Alföldi Róbert „János vitéz”-ében. Nem akármilyen rendezői elképzelés! János vitézt a tündérek országában egy „olyan” házban rosszéletű lányok vigasztalják meg Iluska elvesztéséért! Gondolkozzunk el egy pillanatra Szabó Dénes fejtegetésein! Hol is tart ma a magyar kultúra? Abból a kék és tiszta tóból, amiről Szabó Dénes beszélt, mikor és hogyan lett áporodott pocsolya, sár és mocsok? Beszéde megrendítő, fájdalmas, keserű és mélységesen igaz volt. Ám Szabó Dénes olyan ember, aki versenyeket, díjakat, aranyérmeket, serlegeket, kitüntetéseket, karnagyi dobogót és mindent, de mindent egy pillanat alatt elfelejt, amikor belép a tanterembe. Akkor már nincs sérelem, nincs bánat, nincs már keserűség sem, semmi nincs már, csak a gyermek, a gyermek és harmadszor is a gyermek, meg a tiszta hangzás. És ez így megy 38 éve! Azóta sok víz lefolyt már a Tiszán, a Körösökön meg persze a Dunán is. A kezdetek kezdete óta ezernél is több gyereket állított fel nemzetközi dobogók különböző fokaira. Azóta felépített egy zenebirodalmat Nyíregyházán, egy 500-nál is több főből álló kóruscsaládot, amely ma már kilenc kórusból áll. Ezek közül a világhírű Cantemus Gyermekkórust és a belőle kinőtt Nyíregyházi Pro Musica Leánykart ma is ő vezényli. A Cantemus Fiúkórust és a nemzetközi hírű Cantemus Vegyeskórust már átadta a fiának, Szabó Somának, aki a fiúkórus tagjaiból megalapította

2009. március

ÚJ KATEDRA

a hattagú, szintén már nemzetközi díjakat nyert Banchieri Énekegyüttest. Szabó Dénes a hűség mintaképe. Ezt a máig eltelt 38 évet egyetlen helyen, Nyíregyházán tanította végig, az egykori 4. sz., mai nevén Kodály Zoltán Általános Iskolában. Az első komoly feladatot 1972-ben kapta, amikor Bárdos Lajos szerzői estjére egy 70 tagú kórust kellett felkészítenie. Ez óriási feladat volt egy, a kórusmuzsikát egyáltalán nem kedvelő fiatal tanárnak, de az első próbatétel kiválóan sikerült. Ettől kezdve Szabó Dénes nevét megjegyezték, kórusát pedig számon tartották. 1975-re a Magyar Rádió „Éneklő Ifjúság” mozgalmának a csúcsára jutottak, az ország legjobb énekkarai közé kerültek. Ettől az évtől számítják az énekkar történetét. A hazai sikerek nyomán megnyílt előttük a világ, eredményesen szerepeltek nemzetközi versenyeken is. A kórus nevének bekonferálása külföldön gyakran nagy derültséget keltett. A Finlandia palotában például még a toplistát vezető műsorközlő sem volt képes kimondani a nevüket: „A Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola Gyermekkórusa.” Ekkor határozták el, hogy felveszik a Cantemus nevet, amely jól érthető és könnyen kiejthető. Jelentése: énekelj! A Cantemus Gyermekkórus igen gyorsan a világ élvonalába került. 1978-ban nagy feltűnést keltettek, amikor Debrecenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen elnyerték a II. díjat. Ez nekik nagyobb öröm volt, mint a győztesnek az I. díj. 1982-ben pedig ugyanezen a versenyen már kirobbanó sikert arattak: I. díj, Különdíj, Folklór-díj. Még ugyanebben az évben megnyerték a BBC Nemzetközi hangszalagos versenyét is. A kis Cantemus azóta is sorra nyeri a nemzetközi versenyeket felsorolhatatlan mennyiségben, ám akik betöltik a 14. életévüket, azok tovább aratják sikereiket a nagylányok soraiban, a mára már világhírűvé vált Nyíregyházi Pro Musica Leánykarban. 1986-ban Debrecenben versenyt rendeztek az elmúlt idők legsikeresebb énekkarai számára. Akkor már a gyermekkar „kiöregedett” énekesei évek óta visszajártak volt iskolájukba, visszahúzta őket a kórusélet összetartó ereje. Szabó Dénes kérésüknek engedve összefogta és elindította őket a legrangosabb versenyek egyikén, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen, amit ők kis Cantemusos korukban már két alkalommal is megnyertek. „Mostanra megérett bennük a zene, és már a próbán olyan szépen énekeltek, hogy ilyen szépet még életemben nem hallottam!” – emlékezik vissza a karnagy úr. A lányok most újra elindultak és taroltak! Az aranyérmet jelentő I. díjon kívül még a Nagydíjat is elhozták. Ezzel a győzelemmel indult el a Nyíregyházi Pro Musica Leánykar máig is tartó diadalútjára. Az azóta eltelt 22 év alatt szinte megszámlálhatatlan I. díjat, Közönségdíjat, Nagydíjat, Folklór díjat és olimpiai aranyérmet szereztek. Több alkalommal egy-egy versenyről 3-4, esetenként ennél is több díjjal tértek haza. Csak a legkiemelkedőbbek: 1996 Debrecen: EURÓPA NAGYDÍJ, 1996 Athén két I. díj, 4 bajnoki aranyérem, 2002 Busan Kórusolimpia: 3 aranyérem és két bajnoki cím, 2003 London: BBC NAGYDÍJ, EZÜST RÓZSA SERLEG, 2007 Marktoberdorf, Egyetemi Énekkarok Nemzetközi versenye: I díj, Különdíj. A Cantemus Kóruscsalád eddigi pályafutása során nemzetközi versenyeken száznál is több dobogós helyet szerzett,

2009. március

Kottavarázs melyek közül ötvennél is több az aranyérem. Erre még a szerénységéről elhíresült Dénes bá’, mármint Szabó Dénes is azt mondja, hogy „erre azért már oda lehet figyelni”. Kitüntetéseik közül is csak a legrangosabbakat kiemelve: 1989-ben A Magyar Művészetért Alapítvány Nagydíja, 1993-ban Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj, 2004-ben Magyar Örökség-díj, 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémiai Club díja. A kóruscsalád bejárta már a nagyvilágot. „Afrika és az Antarktisz kivételével már mindenhol énekeltünk” – szokta mondani a tanár úr. Európa szinte minden nagyvárosában, Amerikában, Ausztráliában, Kanadában. Japánba szinte hazajárnak. Majd minden évben legalább egy hónapot töltenek a gyönyörű szigetországban, és nem is csak egy, hanem néha két kórusuk is. A versenyeken és a koncertkörutakon kívül nemzetközi fesztiválokon és zenepedagógiai konferenciákon is részt vesznek, sőt Szabó Dénes maga is rendez Nyíregyházán több száz énekes részvételével nemzetközi kórusfesztiválokat, karnagykurzusokat és nemzetközi szakmai találkozókat. Ez év áprilisában, immár másodszor, elsősorban énektanárok részére nyílt hétvégét rendez Nyílt hétvége a Cantemus műhelyében címmel. Akik ugyanezen a rendezvényén 2005-ben részt vettek, mind a magyarok, mind pedig a világ távoli országaiból érkezettek, elragadtatva nyilatkozták, hogy az élmény egy életre szóló volt. De nemcsak az élményt vitték magukkal, hanem a kóruscsalád CD-it és DVD-it is. Nehéz volt eldön-

teni, hogy minek örültek a legjobban: a kórus felvételeinek, a rendezvényen készült DVD-knek vagy a „zsákmányolt” kottáknak. Hol érezték magukat a legjobban: a tanórákon, a koncerteken, Szabó Dénes előadásain vagy éppen a tokaji pincékben a közös borozáson, éneklésen? Erre az évre ugyan már kitehetnék a „telt ház” táblát, de hazai énektanárokat és karvezetőket még korlátozott számban, de annál nagyobb szeretettel várnak. További információkat a www. cantemus.hu honlap kínál. Sokan teszik fel a kérdést: mi a titka Szabó Dénesnek? Nem lehet tudni. A titok már csak ilyen: ha meg lehetne válaszolni, már nem is lenne titok. SZiR Fotó: Racskó Tibor

27

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Ovisok a 40. Magyar Filmszemlén Pálfi tükröt tart elénk Az első nagyjátékfilm, amit a 40. Magyar Filmszemle sajtóvetítésén bemutattak, Pálfi György Nem vagyok a barátod című alkotása volt. A fokozott érdeklődésen egyáltalán nem lehetett csodálkozni, hiszen a fiatal rendező két esztendővel ezelőtt az emlékezetes Taxidermia című filmjével tarolt a szemlén. Igaz, hogy a jól értesültek tudni vélték: a Nem vagyok a barátod csak egy fél lehet az előző munkáihoz képest, annyira szerény költségvetésből, s így kénytelen-kelletlen egészen más módon és igénnyel készülhetett. Az előzsűri azonban a versenyfilmek közé sorolta. Hogy miképpen keveredhet az Óvodai Élet hasábjaira a felkészült mozinézők számára is egy gyakran túl bátornak és szókimondónak tűnő Pálfi-alkotás? Nos, a Nem vagyok a barátodat idézőjelbe tevő kísérőfilm, a Nem leszek a barátod miatt. A rendező már évekkel ezelőtt tervezett egy óvodások közt felvett, kísérleti filmet Paradicsom címmel, amelynek mintegy a folytatásaként akarta elkészíteni a felnőttek egymáshoz való viszonyát, a gyerekekéhez hasonló módon meghatározó érzelmi kapcsolatrendszerét Pokol címmel. Az oviban felvett százhúsz órányi anyagból egyelőre egy tizenhárom percesre vágott ízelítőt látunk a „nagyfilm” előtt, mint a régi szép időkben, amikor a Filmhíradó után még kisfilmeket élvezhetett a végtelenségig felcsigázott nagyérdemű. Ez a tizenhárom perc azonban alaposan megosztott szakmát és közönséget egyaránt. Nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy ez a négyéves tündéri apróságok között játszódó jelenetsor kihagyhatatlan a filmből, sokan még sincsenek kibékülve vele, mert úgy érzik, kegyetlenné, sőt kíméletlenné teszi az utána látottakat. Egyes vélemények szerint a Nem vagyok a barátod a totális kiábrándultság filmje, az elviselhetetlenség határát súroló alkotás. „Nem tudom elképzelni, hogy bárki ajánlaná a barátjának ezt a filmet, mert annyira nyomasztó” – vágta a szemébe a rendezőnek egy riporter. De maradjunk az ovis jeleneteknél. Néhány kritikus egész egyszerűen unta. Pedig a Nem leszek a barátod című kisfilmben nem csak a szokásos „leszel a barátom? – nem leszek a barátod – legyünk barátok!” típusú párbeszédekbe fülelhetünk bele. A kísérőfilm ajánlóját idézzük: „Bius szereti Mikit. Miki Nikit szereti. De Niki inkább Zolikával épít házat. Boldizsár meg mindig verekszik. Meg sír, ha hiányzik az anyukája. A kísérőfilm egy óvodai csoportot mutat be a tiszta dokumentumfilm eszközeivel: a stáb megfigyelőként rögzítette egy csapat négyéves küzdelmekkel teli mindennapjait.” Tény, hogy Pálfiék kísérleti dokumentumfilmet kezdtek el forgatni egy óvodában, ahol természetfilmes eszközökkel figyelték a 3–4 éves gyerekek hétköznapjait. Meglepetésükre a vártnál jobban sikerültek a felvételek. „Nagyon szimpatikus volt a gyerekek méretei közé keveredni az óvodai asztalnál, szőnyegen és megindító a tiszta, őszinte beszélgetésük részese lenni” – véli egy néző a neten. „A felnőttek életét bemutató film végén újra gyerekricsaj, kacagás és gyerekhangok jelentek meg. Az egyik az üze-

28

netet tolmácsolta, hogy törődjetek velünk, neveljetek minket jól, ha nem teszitek, akkor rosszak leszünk! Ez a gondolat arra vezetett rá, hogy összehasonlítsam a gyerekek ösztönösen figyelmes viselkedését, őszinte beszédét a felnőttek pénz motiválta gyakran önző, gonoszkodó, bosszúálló egymás közti viselkedésével, cselekedeteivel.

A Nem vagyok a barátod című film élettel teli, természetes képei még sokáig az emlékezetembe idézik ezeket a budapesti embereket, és azt, mennyire megváltozunk a társadalmunkhoz igazodva gyerekkorunkhoz képest” – írja az egyik kritikus. „A dokumentumfilm egy óvoda hétköznapjairól szól. A témaválasztás üdítő, főként Pálfitól, a magas labda lecsapása – aranyos kisgyerekek gügyögve beszélnek, játszanak, tipegnek, gonoszkodnak és apróságnak tűnő dolgokat vesznek egészen komolyan – megbocsátható azért is, mivel egy pillanatig sem tűnik öncélúnak. Ellenkezőleg: az aprók életére, érzéseire rímelő nagyjátékfilmmel együtt letaglózó hatású” – fogalmaz a másik ítész. „Látnunk kell, hogy a felnőtt társadalomban (a filmben ezt a harmincas–negyvenes éveiben járó karakterek képviselik) éppen ugyanúgy átláthatatlan kapcsolati háló feszül a szereplők között, mint az ovisok világában, és legalább annyira szórakoztató is kívülről nézve, hogy éppen ki ki(k)nek a barátja és miért, mint amennyire az ovisok csip-csup ügyeinek alakulása is annak tűnik” – olvashatjuk egy filmkritikában. „Pálfi ovis

2009. március

ÚJ KATEDRA

dokumentumfilmjében Boldizsárnak feltesz egy kérdést az óvónő, amikor érzékeli, hogy a pár perccel előbb még magát fésülgető és a tükörben látottakat elégedetten konstatáló kisfiú látszólag minden ok nélkül elsírja magát. Mi a baj? A játékfilm után erre a kérdésre mi is csak annyit tudunk mondani, amit Boldizsár, vagyis azt, hogy nem tudjuk, és legtöbbünk hozzátenné, ahogy a kisfiú is: az anyukánkat akarjuk. A felnőttek meg csak nevetnek rajtunk. Ahogy mi is nevetnénk magunkon, ha kívülről, felülről látnánk önmagunk. Pálfi György tudja, mi a baj, és meg is mutatja nekünk” – állítja a kritikus. „A Nem vagyok a barátod nagy erejű, remek – fűzi hozzá egy másik szakember. – Kísérőfilm előzi meg, vezeti fel, teszi idézőjelbe a nyolcvanhét perces opust. Négyéves gyerekeket látunk ebben, szokványos óvodai környezetben, Lukács Dávid kiváló operatőri munkája, Lemhényi Réka perfekt vágása eredményeképp ellenállhatatlanul sodró, és persze, hogy bájos jelenetekben. Szeppentség, kameraláz, aranyoskodás egy szikra sem: a kiscsoport kollektív lelki életének közepében landolunk. Pazar párbeszédek, váratlan fordulatok, gyorsan illanó érzelmi kitörések kö-

vetik egymást, s naná: ezek mi vagyunk, kicsiben – még, mint »leszek« és »nem leszek«. Zsebragadozók, kilencven centis piperkőcök, óvodás hisztérikák, földszintes filozófusok – történetünk a »nagyfilmben«, a »vagyokban«, »nem vagyokban« folytatódik tovább. Az óvodai előke pompásan, fanyarul, bölcsen vezeti fel a buján indázó cselekményű játékfilmet (feleselve annak címével), ezt az apró szilánkokból felépített, pengeéles korképet, az alig érthető, viharosan változó jelent egy szűk, budapesti szeletből megmintázó tablót. Ha lesz még hol és kinek, Pálfi filmjéből tanítani fogják a mát pár évtized múltán. Ilyen frissen, ropogósan, színesen és szagosan megragadni ezt az angolnaszerűen síkos, alig megragadható jelen időt, a bravúr maga.” Kevésbé elragadtatott véleménnyel is találkozhatunk: „Egy-két beállítás erejéig csodálatos pillanatokat sikerült elcsípni (a kis Boldizsár sírva fakad, mert a mamáját akarja látni, Zolika kifújatja az orrát), összességében azonban túl nyilvánvalóan vágták össze a természetes történéseket, túl egyértelmű az alkotói szándék. Miután

2009. március

Szertenéző megbizonyosodtunk arról, hogy már gyerekkorban elkezdődik egymás kigolyózása, mit is várhatnánk? Pálfi tudatosan (talán túl tudatosan) viszi tovább ezt a koncepciót a játékfilmben.” Úgy látszik, regényt lehetne írni erről a tizenhárom percről. „A Love story dallama csendül föl az óvodában, mikor az egyik muzsikus lelkületű pulya megszólaltatja a fölhúzható, zenélő masinát. Pálfi György harmadik nagyjátékfilmjének elragadó kísérő opusában, a tizenhárom perces Nem leszek a barátodban látható a jelenet. Fontos pillanat, ugyanis többé még csak utalás sem történik a szerelemre. Míg az ovisok számára súlyos érzelmi megrázkódtatás, hogyha társuk rájuk un, és teátrális kinyilatkoztatás után újabb kis baráttal forr szövetségbe, a zavarosban halászgató, kalandos lelkületű »felnőtteknek« ez látszólag (!) meg sem kottyan. Az apróságok számára a hirtelen jött kegyvesztettség, hajdani sors- és játszótársuk elvesztése, árulása fölfoghatatlan, értelmezhetetlen esemény. Egyikük szerint ilyesmi nem is lehetséges. Mivel »Nem szabad, hogy valakit nem szeretünk«, következésképp nincs is olyan, hogy »valaki« már nem a barátunk. Emellett: ebben a korban a galádság még komoly megtorlással jár: Amúgy megmondalak.” „Szociálisan, emberi kapcsolatok szintjén ugyanaz történik az oviban, mint ami később a felnőttkorban. Erre akkor döbbentem rá, amikor elmentem a négyéves ovisokhoz, és láttam, hogy ilyen szempontból már mindent tudnak az életről. Hogy hogyan kell egy közösséget fölépíteni, bizonyos embereket kiközösíteni, bizonyos embereket bevenni és ezekkel manipulálni. Szociális és társadalmi szinten semmi más nem történik később sem” – mondta egy interjúban a rendező. Mintha a gondolatot folytatná egy filmkritikus: „Érthető persze, hogyan rímel egymásra a kisgyerekekkel egy oviban forgatott kisfilm és a játékfilm. A természetes és bájos szituációk és az azokkal kontrasztban megjelenő hazug, önáltató és zavarodott felnőttek sztorijai világossá teszik, hogy kaotikus, az őszinteséget alig tűrő világban élünk. Amivel csak az a baj, hogy ezt sajnos mindenki tudja.” Tudja valóban? És vajon akar-e rajta változtatni? Mivel lehetne meggyőzni a változtatásra? Március végétől mindenesetre háromlemezes DVD-n lesz kapható a Nem vagyok a barátod, a másik lemezen szerepel közel egy órában az ovi, ami a rendező szerint hasonló témáról szól még durvábban, mint a játékfilm, hiszen az nem fikció, az igazi óvodában ellesett pillanatokból áll, a harmadikon pedig a szereplőválogatást követhetjük nyomon, ahol hetven ember mesél a vágyairól, álmairól és arról, hogy mik történtek velük az életben. Pálfi a három felvétel közül ezt tartja a legkeményebbnek. H. Gábor Miklós

29

Szertenéző

Volt A Disney stúdió új háromdimenziós animációs filmje visszakanyarodik a régi klasszikus recepthez: a kedves állat messzire kerül gazdájától, barátokra lel, akik társaságában azután hegyen-völgyön át és mindenféle veszedelmet leküzdve végül hazatalál.

Volt egy sikeres tévésorozatban szereplő, szuperképességű eb. Ám csak ő nem tudja magáról, hogy valójában egy egyszerű négylábú, aki mindennap csupán a filmes stáb jóvoltából képes a gonoszokat elűzni imádott gazdája, Penny közeléből. Volt egy véletlen következtében messzire kerül a stúdiótól, és ekkor kezdetét veszi élete legnagyobb kalandja: a szupereb elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, de visszajut gazdájához, Pennyhez. A való élet azonban merőben más, mint a gondosan berendezett díszletek világa. Útitársként két furcsa szerzet szegődik mellé: egy kidobott házimacska, Mici és a tévéfüggő hörcsög, T-Rex. A nem mindennapi út során Volt lassan rájön, hogy nem is kellenek szuperképességek ahhoz, hogy igazi hős legyen az ember – vagyis a kutya. A Disney visszatért egykori szép sikereit hozó állatos

ÚJ KATEDRA

rajzfilmjeinek (Bambi, Micimackó, 101 kiskutya) alapjaihoz a Volttal, csak a körítést fazonírozta az új évezred diktálta elvárásokhoz. Csodaszép 3D animáció, pergő cselekmény és vicces mellékszereplők (T-Rex, a hörcsög nagyon mulatságos figura) jellemzik Byron Howard és Chris Williams rendezését, ami azonban a mostanában kötelezően felnőtteknek szóló poénokat és kikacsintásokat szinte teljesen mellőzi, és csakis a célközönségére koncentrál: a gyerekekre. Persze egyszeregyszer odamond a mozi Hollywoodnak (elég csak a magát sérthetetlennek képzelő címszereplőre gondolni), no és persze egy-egy ismertebb film jelenetei is visszaköszönnek a vászonról (például a nagy sikerű Mátrix), ám a Volt önfeledt mese, amit leginkább a kicsik élveznek majd. Mindez főként a stáblistán a producerek között megbúvó John Lasseternek köszönhető. A megannyi animációs sikerfilmet (Toy Story 1–2., Verdák) maga mögött tudó szakember rendkívüli módon érti, hogy miként kell megfognia az apró nézőket, amit a Volttal ismételten bebizonyít. Természetesen a témaválasztás sem véletlen, hiszen Lasseter szerint a 101 kiskutya volt a Miki egér cég utolsó minőségi darabja. Mindezek mellett azért megvannak a maga hibái is a filmnek, és annak ellenére, hogy kiemelkedő darab az animációs dömpingben (a Golden Globe- és az Oscar-díj-jelölés is ezt bizonyítja), hiányzik a komplex, alaposan kigondolt történet a mozi mögül. És ez az, ami miatt képtelen a Disney egy jó ideje megszorítani az ellenlábas animációs stúdiók alkotásait. A Volt mindenesetre biztató lépés a Miki egér cégtől, és úgy tűnik, hogy a stúdió nem elégszik meg csupán a klasszikus témákhoz való visszatéréssel. Idén ugyanis újra hagyományos, kézzel rajzolt mozival rukkol elő a Disney, méghozzá a csókra békából emberré változó királyfi történetével (The Princess and the Frog), ami talán ismételten a legnépszerűbb meséket alkotó céggé teszi majd a Walt Disney nevét viselő stúdiót. Simonyi Gáspár

Új gazdik és új barátok Idén már tizenhatodik alkalommal rendezték meg a kétnapos Kisállat- és Növénybörzét a Petőfi Csarnokban. Valentin- avagy Bálint-napra sokan kedveskedtek szeretteiknek valamilyen szép növénnyel, de ami a kicsiket sokkal jobban érdekelte, itt megkaphatták szüleiktől a már oly régen vágyott kis házi kedvencüket. Kínálatban és látnivalóban idén sem volt hiány. Kölyökkutyák, cicák, kígyók és siklók, törpenyulak, tengerimalacok, egzotikus madarak, különböző terráriumi rágcsálók, pókok, papagájok és természetesen a gyönyörű növények színes kavalkádja fogadta az igen zord időjárásban a Petőfi Csarnokba lépőket. Rossz nyelvek szerint idén inkább a kikapcsolódóké és bámészkodóké volt a főszerep, vásárlási szándékkal kevesen érkeztek. Pedig a szervezők most sem feledkeztek meg az árva, elhagyott állatokról, így ezen a két napon is sok cica és kutya várta, hogy szerető gazdira találjon. A Kisállat Menhely, a Fehér Kereszt, a Rex Kutyaotthon Alapítvány mind elhozta gaz-

30

Ezek a kis szőrcsomók Galgamácsáról érkeztek, de csak egy aprósággal kevesebben zötykölődtek haza.

dára váró állatait. Az állattartókat és a leendő új gazdikat állatorvosi tanácsadó segítette. A szervezők gondoltak arra is, nem árt vásárlás előtt megtudni, milyen változást hoz majd az új gazdik életébe az új barát. H. G. M.

2009. március

ÚJ KATEDRA

Főhajtás

„Minden út végén újabb út következik” Csodálatos ünnepség színhelye volt nemrég a Los Angeles County Museum of Art: James Chressanthis két világhírű magyar származású operatőrről készített filmjét mutatták be No subtitles necessary: László and Vilmos (Nincs szükség feliratra: László és Vilmos) címmel. A két keresztnév mögött természetesen Kovács László, valamint Oscar-díjas kollégája és barátja, Zsigmond Vilmos értendő. A 2007ben elhunyt Kovács a Szelíd motorosok, A Pokol Angyalai újra száguldanak, a Bútorozott szoba, Az a hideg nap a parkban, Öt könnyű darab, Alex Csodaországban, A nagy koppanás, Papírhold, Huckleberry Finn kalandjai, a New York, New York, az Édenkert a sikátorban, az Édes vétkezés, a Szellemirtók, Az új karate kölyök, Szabadítsátok ki Willyt!, Tökéletes másolat, Álljon meg a nászmenet!, Szívedbe zárva, Beépített szépség, Két hét múlva örökké és sok más film ünnepelt operatőre volt. Zsigmond nevéhez egyebek mellett a Madárijesztő, a Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, Az utolsó valcer, Az eastwicki boszorkányok, Hiúságok máglyája, A tékozló apa, Sztálin, Maverick, Bánk Bán, Az élet háza, Jersey Girl, A Fekete Dália című filmek fűződnek. A hollywoodi film két mesteréről szóló film a 40. Ma-

gyar Filmszemle zsűrijének munkájában részt vevő Zsigmond Vilmosnak köszönhetően a Palace MOM Parkban is látható volt. A közönség mindkét helyszínen nagy tetszéssel fogadta a filmet. A Los Angeles-i bemutatón többek között részt vett Peter Fonda, a Szelíd motorosok egyik főszereplője és Richard Donner filmrendező is. A filmben részletek láthatóak az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiből, amelyek a két operatőr külföldre mentett felvételei. Kovács (néhány héttel halála előtt) és Zsigmond részletesen beszél magyar tanítómestereiről, magyarországi filmes tanulmányairól. A filmben megszólaltatott színészek, rendezők, barátok minden kétséget kizáróan állítják, hogy a két magyar operatőr munkássága meghatározó volt a fáradni látszó hollywoodi filmek felfrissítésében. A két elválaszthatatlan jó barátnak sikerült új technikai fogások tömkelegével megváltoztatnia a világ leghíresebb filmkészítő műhelyének művészeti színvonalát. Kovács László egy évtizede mesélt életéről és imádott munkájáról munkatársunknak Los Angelesben. A beszélgetés rövid részlete annak idején egy hetilapban napvilágot látott, de a teljes interjú, amelyben mintha már leltárt készítene az egész életéről, csak most olvasható.

A film illata Kovács Lászlóval az angyalok városában Álmodom? Los Angelesben ülök egy kellemes étteremben, és szemben velem tinikorom kedvenc filmjének, a Szelíd motorosoknak az operatőre, Kovács László vív ádáz csatát egy hatalmas mexikói harcsával. Körülöttünk folyamatosan repülőgépek húznak el, nem zajosan, hivalkodóan, mint az óceánnal dacoló Boeingek, hiszen ez az angyalok városának magángépeket fogadó repülőtere, de határozottan emlékeztetve arra, hogy a napfényes Kaliforniában vagyunk. Egy kedves úr, az étterem tulajdonosa ráadásul időről időre a kedélyállapotunk iránt érdeklődik, s hiteles mosollyal nyugtázza, hogy órák óta minden rendben. – Jó érzés, hogy találkozásunk színhelyének a tulajdonosa egy magyar származású világutazó, hogy sűrűn látható itt a szintén magyar Andy Vajna gépe, s egy újságíróval magyarul beszélgethetek Magyarországról, kedvenc halam elfogyasztása közben – töröl egyet a homlokán Kovács László, és egészségeset húz a söréből. Nézem a világhírű operatőrt, aki több mint négy évtizede hagyta el Magyarországot, aki a világ legnevesebb szí-

2009. március

nészeivel és rendezőivel dolgozik Hollywoodban, akinek beszélgetés közben nem mindig magyarul jut eszébe a megfelelő szó, de aki számára annyira fontos mindaz, amit az országunkkal kapcsolatban megtudhat. Mintha kitalálná a gondolataimat, folytatja. – Nehéz fölhúzni a gyökereket és elmenni máshová. Brutális hely ez az Amerika a nagy távolságok miatt. Az itt töltött negyven évem alatt minden táján megfordultam ennek az országnak. Rengeteget forgattunk és rengeteget utaztunk, de a szülőfalumhoz hasonló helyet nem találtam. Cece a nagyapám, aki Olaszországban harcolt az első világháborúban, és 96 éves koráig egész estés történetei voltak. Cece az apám, aki a papucsával úgy elfenekelt, amikor hazaszöktem a györei gimnáziumból, hogy nem volt kedvem csatangolni

31

Főhajtás többé. Cece a nagymamám, aki igyekezett megvédeni minden bajtól. Cece nekem a ló, a tehén, a disznó, a kacsa, a csirke, a liba és a háború, ami után minden odalett. És Cece nekem anyám, s az ingyen mozi. – Mi köze volt édesanyádnak a mozihoz? – Fapadokon, fehér lepedőre vetítve néztük a 16 milliméteres német propagandafilmeket, mi mást, 1943–44-ben. Anyám színdarabokat, rádiójátékokat, koncerteket, verseket hallgatott rádión. Remek sztoriérzékkel rendelkezett, ki tudta találni, hogy mi lesz a vége egy-egy történetnek, amit a rádióban hallgattunk vagy filmen néztünk. Élvezte, hogy engem is érdekel, ami őt, és sokat mesélt nekem. Ha segítettem neki, mint a mozielőadások egyik fő szervezőjének plakátokat ragasztani villanypóznára, üzletekbe, a vasútállomáson, bemehettem a vetítésre. Péntekenként egy, szombatonként két előadás volt. – Ez a jópofa szórakozás vált később veszélyes moziőrületté? – Amikor apám a budapesti Református Gimnáziumba íratott, mondván, hogy „ne legyél olyan, mint én” – ő mérnököt, anyám orvost szeretett volna faragni belőlem –, az olasz, francia, angol, orosz és magyar játékfilmek úgy hatottak rám, mint a drog. Naponta két-három előadásra ültem be, nem csoda, hogy 260 óra hiányzásom gyűlt össze a tanév végéig. Nagy szerencse, hogy a tanárnőnek, akinél rajtam kívül még két cecei diák lakott, sikerült valahogy megoldania a problémát. – Gondolom, ezek után egyértelmű volt, hogy nem létezik más számodra, csak a Színház- és Filmművészeti Főiskola. Hatalmasat kacag, s közben sört rendel még nekem, merthogy biztosan úszni akar egyet utoljára az a hatalmas harcsa, amivel ketten együtt alig tudtunk megbirkózni. – Azt sem tudtam, hogy ilyen iskola létezik – nevet még mindig, és pár csepp asztalra löttyent sört igyekszik szalvétájával felitatni –, de azt sem tudtam, hogy akarok-e színész vagy rendező lenni. A színészethez egyáltalán nem éreztem tehetséget, a rendező munkája pedig abszolút körvonalazhatatlan volt számomra. Úgy gondoltam, ő csak téblábol komoly arccal összevissza, de nincs is lehetősége részt venni a dologban. Az akartam lenni, aki a képet csinálja. Az kézzelfogható feladat. Kiderült, hogy akkor én operatőr akarok lenni. Egészen különös és megmagyarázhatatlan vonzódást éreztem a „képcsinálás” iránt. Ez az ember a világ csodáit bele tudja sűríteni a masinájával rögzíthető, négyszögletes képbe. Tőle függ minden, ő nyitja az „ablakot”, amelyen kilátni a világra. Könyv vagy jegyzet természetesen nem volt, amiből készülni lehetett volna a felvételire. Először le is késtem a jelentkezési határidőt. Kritikus hónapok következtek. Nem akartam hazamenni. Segédmunkás lettem. Hamarosan egy diáktársam színészbarátai statisztálni hívtak a Vígszínházba és a Filmgyárba. A Rákóczi hadnagya ment Várkonyi Zoltán rendezésében a Vígben, Benkő Gyulával és Ruttkai Évával a főszerepben. Már a rendezői instrukciók is fantasztikus élményt jelentettek számomra, ám az igazi varázslat a film volt. Eiben István forgatott filmet

32

ÚJ KATEDRA

Szelíd motorosok

Erkel Ferenc életéről, amikor életemben először léptem egy bevilágított műterembe. Illata, íze volt mindennek. Ma is ezt érzem, ha egy filmstúdióban dolgozom. Varázslatos a film illata! – És egyszer csak a főiskolán találtad magad? – És egyszer csak majdnem az utcán találtam magam! Osztályunk harminc tagjából a harmadik év végére egyedül én maradtam. Szellemi atyám, barátom, a Papi, Illés György úgy mentette meg a helyzetet, hogy a Zsigmond Vilmosék osztályából évet ismételtetett két úrral, és így lettünk hárman egy úgynevezett összevont végzős osztály. – Játékfilmek forgatása helyett jött az 1956-os forradalom… – Vagy tízezer méter filmet forgattunk Vilivel az országban történt eseményekről, mert úgy éreztük, hogy nekünk, filmeseknek vissza kell valamit adnunk a valóságból. Várpalotán jártunk, amikor bemondta a rádió, hogy az ellenforradalmárok tegyék le a fegyvert, semmi esélyük nincs, bevonult a szovjet hadsereg. Először azt hittem, hogy valami rádiójátékot hallok, mint anyámmal régen, de jöttek a hírek, hogy már lövik Budapestet. Vilivel úgy döntöttünk, hogy Bécsbe megyünk, mert a felvett anyagaink miatt még nagyon nagy bajunk lehet. Amerikába aztán külön érkeztünk, Vili New Yorkban, én Washingtonban próbáltam szerencsét. – Mi történt a forradalomról készült felvételekkel? – Münchenben vágtak össze egy hatvan perces dokumentumfilmet belőle, amit eladtak egy amerikai tévétársaságnak. Amerika akkor legismertebb tévés személyisége vezette be a műsort. Százezer dollárt fizettek a filmért. Nem nekünk, a müncheni cégnek. A felvételeink bejárták a világot. Az otthon maradt családtagjaink miatt azonban jónak tartottuk Vilivel, hogy szóba sem került a nevünk ezzel a filmmel kapcsolatban. Legnagyobb gondunk az volt, hogy mihez kezdhetünk, hová menjünk, kihez forduljunk Amerikában. Mindenféle munkát elvállaltunk, de az álmainkat nem adtuk fel. Referenciamunkákat vártak tőlünk, de nem volt egy kocka felvett anyagunk sem. Csak azt tudtuk, hogy ha a film közelébe jutunk, képesek leszünk bizonyítani. Addig a túlélés volt a cél, hogy legyen ruhánk és fedél a fejünk fölött. Ma már furcsának tűnik, de nem voltam ideges, nem voltam kétségbeesve, pedig öt-hat évig a film illatát sem érezhettem.

2009. március

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Öt könnyű darab

– A Magyar filmesek a világban című könyv azt írja, hogy egy ideig szexfilm forgatásából tartottad fenn magad. Az aranykeretes szemüveg villan egyet, aztán László nyugodt mozdulattal hátrasimítja ősz haját. Hamarosan a szemüvegben visszatükröződő, előbb még összekuszálódott repülőgépek is a helyükre kerülnek. – Nagyon szomorú, hogy ez benne van a könyvben, mert ez nem igaz. Az amerikai hadsereg részére készítettem filmeket, aztán egyéb oktatófilmeket, hirdetéseket. Pornófilmet nem! – Mit jelent számodra a Szelíd motorosok? – Mindent! Azokat a hegyeket, patakokat, sivatagokat láthattam viszont a forgatáson, amelyeket még a cowboyfilmeket nézve, gimnazista koromban meg akartam érinteni, annyira tetszettek. Ezt a csodát megmutatni csak a szerelemhez fogható, bódító érzéshez tudom hasonlítani. Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Texas, Luisiana… Sikerült az én kis „négyszögletes képembe”, a kamerámba sűríteni őket úgy, ahogyan még soha nem láthatta senki. Új szemléletről, új látásmódról, egyéni filmes megjelenésről beszélt a szakma a film bemutatója után. A nézőknek pedig nagyon tetszett. No persze nem mindenki örült neki, hogy a Szelíd motorosokat követően már nem lehetett olyan kényelmesen filmet csinálni. Néhány kritikus még a szakmai tudásomat is megkérdőjelezte azért, mert a megszokottól eltérően sikerült megmutatnom azokat a helyszíneket, amelyeket csak egyféleképpen, a cowboy-mesékből ismertek. A mesés tájakból valóság lett a Szelíd motorosokban. Ám akik nem tartottak lépést a motorosokkal, ottmaradtak a porban. Nem véletlen, hogy az Amerikai Filmakadémia új kópiával premiert rendezett ismét, harminc évvel az ősbemutató után. Persze Jack Nicholson, Peter Fonda, Dennis Hopper vagy én nem tudtunk róla forgatás közben, hogy az új szemlélet szimbólumát csináljuk éppen. – Ma már viszont, gondolom, pontosan meg tudod fogalmazni, hogy mi volt ennek a hatalmas áttörésnek a szakmai alapja. – Az Illés-iskola. Vili és én ugyanazt tanítjuk mesterkurzusainkon, mint amit Papitól tanultunk a főiskolán. Pedagógiai rendszerénél, gondolkodásmódjánál ma sem ismerek korszerűbbet. Azt mondja, hogy ha tehetséges vagy, segít felfedezni a dolgokat. Türelemmel, a megfigyelőképességed

2009. március

fejlesztésével. Megtanít látni. Látni a formákat, elhelyezni a térben, megfigyelni a fény-árnyék viszonyokat. Addig rajzoltunk, amíg mindez vérünkké nem vált, amíg használni nem tudtuk ezeket a képek megalkotásához alapvetően szükséges ismereteket. Mert mi az operatőr feladata? Újrateremteni a lencse előtt a valóságot. Egy filmjelenet akkor hiteles, ha a mondanivaló kifejezésére sikerül megtalálni a megfelelő képet, a megfelelő ablakot a világra. Az operatőrnek addig kell változtatnia, alakítania a képen, addig kell ablakokat nyitogatnia, amíg esztétikailag, hangulatilag megfelel a rendező által elképzelt valóságnak. Peter Bogdanovichcsal készült munkámat, az 1973-ban bemutatott Papírholdat tudom felhozni erre a legjobb példának. – A szakma progresszív részének, az újdonságra érzékeny nézőknek már szüksége volt valami másra, elegük lett a hagyományos hollywoodi produkciókból? – Pontosan úgy, ahogyan most a jelenlegi „nagy öregekből”, belőlünk lett elege a feltörekvő nemzedéknek. Az új irányzat, a digitális őrület azt sugallja, hogy a technika és a pénz mellé már felesleges a művész. Ez óriási tévedés! Művészi alkotásokra van szükség a technika és a tőke együttműködésével. A vetített kép ereje, varázsa soha nem múlik el. A filmet leváltani nem lehet, mert a világ nagyon szereti a mozit, amit semmi más nem képes helyettesíteni. – Egyre nagyobb hangsúlyt kap manapság az a vélemény, hogy a valamikor például Sylvester Stallone vagy Arnold Schwarzenegger nevével fémjelzett filmekhez hasonló mozik megbuktak. – A rossz, erőszakos, üldözéses, gyilkolásos akciófilmek, horrorok, krimik, sci-fik ideje lejárt. Most a romantikus filmek kellenek a nézőknek. Innen már csak egy lépés, hogy újra szerephez jussanak a művészi törekvések. Úgy látszik, mégis kell az ember az embernek. – Beszélgetésünk végén felteszem azt a kérdést, amivel az étterem tulajdonosa „zaklat” állandóan téged: hogy vagy? – Nem a szokásos amerikai udvariasság mondatja velem, hogy remekül. Van egy tündéri feleségem, Audrey, akivel még a Szellemirtók forgatásán ismerkedtem meg, s akinek gyermekemet, a tizenkét éves Juliannát köszönhetem. Julianna alakja anyám, arca apám, kiváló megfigyelőkészséggel megáldott lány, novellákat ír és operatőr akar lenni. Vilivel felváltva mesterkurzusokat tartunk évek óta a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Egy könyvvel ajándékoztak meg Lengyelországban az életműdíjam átadásakor, amelybe az elmúlt harminc évem fontosabb szakmai történéseit sűrítették. Mit kívánhatok még? Nézegetem a repülőgépeket, és az jut eszembe, ami gyerekkoromban a vasúti sínekről meg az országútról: vajon hol van az út vége, hová futnak a sínek? Azóta számtalan úton jártam, hátborzongató távolra is elmerészkedtem, de nem találtam az út végét, mert az út végén újabb út kezdődik. Ez csodálatosabb élmény, mint egy földrész felfedezése. Los Angeles, 1999. szeptember 14. Horváth Gábor Miklós

33

Egészség

ÚJ KATEDRA

Pilates - Belső egyensúly (2.) A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunk előző és mostani részében a Pilates-módszert mutatja be Molnár Notti gyógytornász. A Pilates alapja az erős törzsizomzat. Ez a központi stabilitás biztosítja a térben történő mozgások lehetőségét. Joseph Pilates, a módszer kidolgozója a test középpontját körülvevő területet powerhouse-nak (erő háza) nevezte el. Az erős powerhouse a sikeres Pilatesedzés kulcsa, mert ennek az aktiválásával kezdődik minden gyakorlat. A powerhouse aktivizálódása során a következő izmok lépnek működésbe: • a mély hátizmok, amelyek a csigolyaoszlop két oldalán helyezkednek el. Ezek hosszanti, erős izmok, amelyek a törzs mozgatásában vesznek részt, illetve tartószerepet töltenek be. • a hasizmok: (1) A külső és belső ferde hasizom, melyek a törzs mindenirányú mozgatásában vesznek részt; (2) az egyenes hasizom, amely elülső, hosszanti – a szegycsonttól a medencéig húzódó izom, szerepe pedig a törzs hajlítása; (3) a keresztirányú hasizom, amely vízszintesen húzódik hátulról a gerinctől a köldökig. Ez a legmélyebben

(1)

elhelyezkedő izom a has izmai közül, védi a belső szerveket és stabilizálja a gerincoszlopot az ágyéki gerinc területén. • a medencealji izomzat, amely tartja és védi a belső szerveket (húgyhólyag, méh, belek), és feladata van a testtartás javításában is. A Pilates-módszer szerint végzett mozgások során nem túlfeszíteni kell az izmainkat, hanem csak hosszanti irányban megnyújtjuk őket. Pl. 1. képen látható, hogy mind a törzzsel-, mind az alsó végtagokkal nyújtózunk, előbbivel

34

függőlegesen, utóbbival pedig vízszintesen. Ennél a tornánál rendkívül fontos, hogy a gyakorlatokat jól megtanuljuk és pontosan, magas színvonalon végezzük. Ez az alapja annak, hogy a feladatok során a test és a szellem összeolvadhasson, elmélyülhessünk a mozgásban. Lassan és tudatosan végezzük a gyakorlatokat, összpontosítsunk végig a mozgásra, melynek a légzés adja meg a ritmusát. A Pilates edzés során nagy jelentősége van a vizualizálásnak, a képzelőerőnek, ami segítséget nyújt ahhoz, hogy minél pontosabban és a megfelelő intenzitással tudjuk végezni a gyakorlatokat. Ezt illusztrálják például a 2–3. képen látható gyakorlatok, amelyek végzése során azt kell elképzelnünk, hogy felsőtestünk és karjaink egy nagy labdára simulnak. Mindez érthetőbbé teszi a mozgás kulcselemeit. Egy-egy feladat elvégzése során általában arra a területre összpontosítunk,

(2)

ahol a mozgás lezajlik, a többi izmot, ízületet pedig hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, pedig ezek azok, amelyek a mozgáshoz szükséges stabilitást adják. A Pilates-edzés során kiemelt hangsúlyt kap ezen izmok, ízületek munkájának tudatos kontrollálása is. Pl. (4) híd kép, melyen a gerinc ívként hajlik, az alsó végtagok az ív folytatásai, a két comb egy síkban van. A Pilates egy igazán testbarát edzésmódszer, amelynek végzése ugyanakkor komoly felkészültséget és koncentrációt igényel. Ennek az írásnak éppen ezért nem volt célja konkrét feladatok bemutatása. Ezeket személyi edzővel vagy gyógytornásszal, akinek Pilates képesítése is van, kell megtanulni. Így biztosítható, hogy minden olyan területre (légzés, stabilizáló és dinamikus izmok munkája, testtartás stb.) képesek legyünk egyidejűleg figyelni, amelyek testünk és lelkünk hatékony fejlesztéséhez szükséges. Molnár Notti

(3)

(4)

2009. március

Kitekintő

ÚJ KATEDRA

A skót konyha A haggis nem más, mint egy birka, amelyik alkalmazkodott a skót felföld hegyes vidékének legelőihez, ezért jobb és bal oldalon lévő lábaik nem egyenlő hosszúak. Ennek megfelelően csak egy irányba tudnak haladni. Aki el akarja kapni őket, annak azt kell elérnie, hogy megforduljanak, amikor is a rövidebb lábuk kerül a völgy felőli oldalra, és nemes egyszerűséggel legurulnak az első természetes akadályig. Attól függően, hogy ki meséli, a haggisnak létezik struccszerű madár változata is három különböző hosszúságú lábbal, illetve olyan is, amely a kacsacsőrű emlősre emlékeztet. Előbbi esetében azt kell elérnie a vadásznak, hogy sík területen landoljon a madár, ahol már csak kis ívben körbe-körbe rohangál és könnyű elejteni, utóbbit pedig úgy lehet elkapni, ha sok whiskyt iszunk, ami elnyomja a szagunkat, és dülöngélve járunk, így beleolvadva a környezetbe. Vannak, akik ezeket a történeteket (és a szoknyában dudaszóra parádézó férfiak látványát, na meg a Loch Nessben élő szörnyet) egyszerűen a whiskyvel hozzák összefüggésbe, s akik szerint az „élet vizén” kívül a skót gasztronómiából egyedül a haggis érdemel említést. Mert a haggis valójában nemzeti étel. Ez a mi disznósajtunkra vagy hurkánkra emlékeztető étel darált birkabelsőségekből (szív, máj, tüdő), rengeteg zsírból, hagymából, zablisztből és fűszerekből áll, amely alkotóelemeket birkagyomorba töltik és három-négy órán keresztül főzik. Fehérrépából és krumpliból készülő pürével tálalják. Kedvelői szerint teljes egészében természetes anyagokból készül, „nincs benne semmi szemét”. Ezért is keltett közfelháborodást, amikor 2006-ban a kormányzat írásos útmutatót küldött ki az iskoláknak, hogy az egészséges táplálkozás jegyében a menzákon ne etessenek a gyerekekkel túl gyakran se haggist, se hot dogot és hamburgert, az ötévesnél fiatalabbak esetében pedig száműzzék ezeket az ételeket a közoktatási intézményekből. A haggis-lobbi azonban erősebbnek bizonyult a miniszterelnöknél (említsük meg a vakmerő politikus nevét, Jack McConnel), aki visszavonulót fújt, s a túl sós és zsíros ételt csodálatosnak nevezte, amit mértékkel, de mindenkinek ajánl fogyasztásra. A haggis a főszereplője az év egyik gasztronómiai ünnepének, a Burns vacsorának, amelyet Robert Burns születésnapján fogyasztanak minden valamirevaló skót közösségben. A dudaszóval kísért ünnepi bevonulás és a költő haggist, a Gömböcöt dicsőítő versének meghallgatása után hagyományosan a szoknya alól, a térdzokniból húzzák elő a kést, amellyel felvágják a hurkákat. De a skót gasztronómia azért nem merül ki ennyiben. Egyszerű, laktató és nem utolsósorban finom egytálételek (leginkább gazdag, sűrű levesek) marha-, birka- és kecskesültek, nagyrészt zabból készülő specialitások, kása, kenyerek, sütemények jellemzik. A többnyire nagy tételben készülő skót levesek között első a scotch broth, vagyis a skót zöldséges húsleves. Jó zsíros ürüvagy birkahúsból készül, a klasszikus recept szerint egyben főznek meg benne egy báránycombot. A húst a fűszerekkel és az előzőleg beáztatott árpagyönggyel jó két órán keresztül főzik. Ezután kerülnek bele a zöldségek és a hagyma, amelyekkel együtt még fél-egy órát rotyog a leves. Petrezselyemmel megszórva tálalják. Tradicionális levesük még a póréhagymás tyúkhúsleves (cock-a-leekie) és a tőkehallal készülő krumplile-

2009. március

ves (Cullen Skink). Fogyókúrázóknak nem ajánlott a felföldi erőleves sem, amelyben szintén a hús dominál: húsos szalonna, húsos levescsont, vad- vagy csirkeaprólék és tetszőleges „maradék hús”. Az aprólékból, a levescsontból zöldségekkel hagyományos húslevest készítenek, majd beleteszik a húst és tovább főzik. Az utolsó néhány percben aztán alapos változáson megy keresztül a leves, ekkor adják ugyanis hozzá az előzőleg vajban megsütött szalonnát, hagymát, sárgarépát, zellert, paszternákot és póréhagymát, illetve 2-3 deciliter vörösbort. Ebédidőben sokan fogyasztanak egyszerű skót ebédet, ami azt jelenti, hogy a „pie and a pint” mellett teszik le a garast. Ez egy többnyire töltött pitét és egy pint sört jelent. Skót paraszt pite darált birka- vagy sertéshúsból készül. Olajon megfuttatják a vöröshagymát, majd kissé megpirít-

Vadászegytál (Poacher’s Pot) Hozzávalók (12 személyre): 1 konyhakész nyúl 2 konyhakész galamb 2 konyhakész fácán 5 dkg liszt 2 fej vöröshagyma 2 fehérrépa 3 sárgarépa 1kg füstölt sonka 4-4 szál zsálya, kakukkfű és petrezselyem 1-1 teáskanál só és őrölt fekete bors 1 fej kelkáposzta 3 dl vörösbor A nyulat és a szárnyasokat feldaraboljuk, lisztben meghempergetjük. A zöldséget megtisztítjuk, felaprítjuk, a káposztát négybe vágjuk. A zöldségeket –a káposzta kivételével -, a hússal, a sonkával, a sóval, a borssal és a zöld fűszerekkel két-két és fél órán keresztül lassú tűzön megfőzzük. Az utolsó félórára beletesszük a káposztát és hozzáöntjük a bort. Ha elkészült felszeleteljük a sonkát, mellé tesszük a nyulat, a fácánokat és a galambokat, a szaftot friss kenyérrel tunkoljuk hozzá. Forrás: Kulinária (Honor Moore)

35

Kitekintő

ÚJ KATEDRA

ják benne a húst. Ezután következik a fokhagyma, a felkarikázott sárgarépa és a fűszerek (só, bors, kakukkfű). Kevés víz hozzáadása után párolják, s csak a legvégén kerül bele a póréhagyma. Hagyományos módon burgonyapürét készítenek, amit azonban petrezselyemmel, egy tojássárgájával és felvert fehérjével bolondítanak meg. A masszát szétterítik a húson és sütőben megsütik. Természetesen hal is kerül az asztalra. Kedveltek a füstölt lazacból, heringből, tőkehalból készített, illetve a halas egytálételek. Egyszerű és gyors fogás az Arbroath Smokies, ami füstölt sárga tőkehalból készül. A vízben néhány percig főzött halat tejföllel öntik nyakon és vízitormával tálalják. A skótok szerint egy kis lazac és egy kis whisky semminek sem árt, ennek megfelelően bőséggel fogyasztják mindkettőt. Előbbit például tengervizes pácolás után borókával, melaszszal és rummal ízesítve, majd hosszan megfüstölve, utóbbit

a találkozások és búcsúzások alkalmából, illetve ezek között folyamatosan fogyasztják. Skót specialitások a zabból készülő ételek. A hideg felföldön ez a gabona termeszthető a legjobban, így ez vált sok étel meghatározó elemévé és a kenyér és süteményfélék alapjává. A porridge, a zabkása egyszerűen elkészíthető, csak némi zabliszt, só és víz kell hozzá, no meg tej vagy tejszín, amellyel együtt kanalazzák. Népszerű az egyszerű zablepény, az oatcaek és a cukorból, vajból és lisztből készülő teasütemény, a shortbread. Azoknak, akik szegényesnek tartják a skót gasztronómiát, még egy dolgot kell a figyelmükbe ajánlani: számos skót specialitás Angliában lett igazán népszerű. Ilyen például a berkenyével és áfonyával töltött skótfajd, a minden vasárnapi angol családi ebéd fénypontját jelentő, az éttermekben kiskocsiról tálalt, egyben sütött és az asztalnál szeletelt rost beef, aminek alapanyaga ráadásul Skóciából érkezik.

Robert Burns:

A Gömböchöz

Inkább falná valaha itt,

Ó víg, napképű csemege, Minden hurkák nagyfőnöke, Népünk fölött trónolva, te, Zsír, bél, pacal. Méltón vajon elzenghet-e Az ima-dal?

Nézd, mint eszik a nyavalyás, Erőtlen, mint rezge sás, Gerince lágy, maga pisás, Ökle dió, Ha szerszám várja, vagy aratás, Mire se jó.

A nyögő tál ragyogva tart, Széles csípőd, mint dombos part, S árboc, mely áll minden vihart Nagy hurkafád! Míg ámbra-gőzöd ezer gyöngyöt Izzad reád. Mint kit paraszti düh vadít, Késsel a vágy neked megy itt. Kiontja fénylő johait: Hús-patakok Dőlnek a dicső asztalig. Forró szagok! Versengenek vad kanalak -ördögé a végső falat! – megfeszítvén a hasfalat. mint a dobot.

Mint ezt a bendőt?

Lám, kit táplál gömböc-falat, A föld is reng a talpa alatt. Jaj annak, ki belé akad! Nyafoghat már az! Csak leng-lóg a szegény alak, Mint lekaszált gaz. Ó, égi gondos gazdaság! Rendezed sorsunk piacát? Ó-Skócia félt hasát, Híg lé el ne csapja! Hogy hála-ima hassa át, Gömböcöt abba! (Hajnal Anna fordítása)

A jó öreg elől halad, S csak mormog ott. Van, ki francia ragut, Oliót, mely disznót vadít, Frikasszét, hánytató-szagút És megvetendőt

36

2009. március