Keringésmegállás - újraélesztés BLS AED

Keringésmegállás - újraélesztés BLS–AED

[email protected]

A BLS-AED ajánlás főbb témakörei A felnőtt áldozat laikus* segélynyújtó általi ellátása, beleértve:  a keringésmegállás felismerését, és a légutak, légzés és keringés mesterséges fenntartását  külső félautomata defibrillátor (AED**) használatát  az eszméletlen beteg stabil oldalfektetését  a felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátását

* nem a szervezett egészségügyi ellátás körülményei között hivatásszerűen dolgozó **Automated External Defibrillator MRT 2010 [email protected]

Hirtelen halál felnőttben  USA incidencia: 0,1-0,2% / év (felnőtt lakosság)  Magyarország: 0,06%/év – 6000/év (OMSZ)

 Ffi : nő arány: 3 : 1 (Magyarország: 66% ffi)  Csúcs: 45 – 75 é között  Magyarország: medián 62 (ffi) – 70 (nő) éves

 Elsősorban szívbetegség (fő kockázati tényező: EF < 30-35%)  Koszorúérbetegség (sokszor az első manifesztáció az SD*)

 Egyéb okok:  Tüdőembólia  Vérzés  Légzési elégtelenség  Anyagcserezavar  Toxikus okok * SD:sudden death: hirtelen halál

[email protected]

Hirtelen halál gyermekben Többnyire nem szíveredetű Légzési elégtelenség Trauma Mérgezés … Bradiaritmia

(VF/VT<20%) [email protected]

Keringésmegállás

  

FOGALMAK

Felismerés Segélykérés Alapszintű újraélesztés (Basic CPR)

Alapszintű életfenntartó kezelés

Basic Life Support

AED

X-BLS    

Alapszintű újraélesztés folytatása Eszközös légútbiztosítás Defibrillálás Intravénás gyógyszeradagolás

Kibővített életfenntartó kezelés

Advanced (Cardiac) Life Support

X=extended=kiterjesztett

A túlélési lánc

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ

Korai felismerés és segítségkérés

Korai CPR

a keringésmegállás időnyerésre megelőzésére

Korai Posztreszuszcitációs defibrillálás ellátás

a keringés újraindítására

az életminőség visszaállítására

European Resuscitation Council (ERC) 2015-ös irányelvek Felnőtt BLS-AED: minimális változás az előző (2010-es) irányelvhez képest, inkább csak hangsúly-eltolások Kiemelések  A segélynyújtónak minden keringésmegállás esetén mellkaskompressziókat kell alkalmaznia.  Mellkaskompressziót körülbelül 5, legfeljebb 6 cm mélységben (felnőttek esetén), 100 ‐120/perc frekvenciával kell végezni  A mellkaskompresszió mélysége gyermekek esetén a mellkasi átmérő legalább harmada legyen (csecsemők esetében ez legalább 4, gyermekek esetében ez legalább 5cm).

 Amennyiben az elsősegélynyújtó tanult újraélesztést, a mellkaskompressziókat célszerű szájból szájba történő lélegeztetéssel is kiegészíteni.

[email protected]

ERC 2015 mentésirányító

segélynyújtó

[email protected]

félautomata defibrillátor

[email protected]

BLS

ERC 2015 [email protected]

Az életjelenségek vizsgálata Ide tartozik a légzés, illetve bármilyen egyéb spontán mozgás (köhögés, nyelés, védekezés stb. vizsgálata, valamint képzettség és jártasság esetén az ezzel egyidejű (carotis) pulzus vizsgálat is).

MRT 2010 [email protected]

Az életjelenségek vizsgálata Normális légzés  nem nagyon gyér (azaz a 10 másodperc alatt legalább kétszer észlehető),  nem feltűnően, görcsösen erőlködő  nem csupán hörgésnek tűnő légzés

MRT 2010 [email protected]

BLS Az életjelenségek vizsgálata

MRT 2010

? ha megtanultuk

LEGFELJEBB 10 MÁSODPERCIG! [email protected]

?

Megjegyzések A keringésmegállás felismerését nehezítheti: Gaspoló (agonális/terminális) légzés Rövid (!) görcsroham Mindkettő keringésmegállás mellett szól!

[email protected]

AGONÁLIS LÉGZÉS

Keringésmegállásban az esetek kb. 40 %-ában észlelhető  horkoló, látványos, egyre gyérülő légvétel  a vérellátás nélkül maradt nyúltvelői légzőközpont utolsó reakciója,  nem biztosít hatásos légzést, ugyanakkor  megzavarhatja fontos döntésében az ellátót KERINGÉSMEGÁLLÁSSAL egyenértékű jel! [email protected]

MRT 2010

MELLKASI KOMPRESSZIÓ  Tedd a tenyered tövét a mellkas közepére!  Kulcsold át a másik kezeddel!

 Nyomd le a mellkast!  Frekvencia: 100-120 / perc  Mélység: 5-6 cm*

 Lenyomás - teljes felengedés

 Lehetőség szerint cseréljenek a kompressziót végző személyek 2 percenként [email protected]

* lásd: 2015-ös irányelv!

Kéztartás mellkaskompresszió végzésekor

MRT 2010

[email protected]

MRT 2010

Mellkaskompresszió

BLS

Kötelező számolás: 1és–2és–há’rés–4és–5és–1és–2és– há’rés–4és–10és–1és–2és–há’rés–4és– 15–1és–2és–há’rés–4és–20és–1és–2és– há’rés–4és–25–1és–2és–há’rés–4és–30…

Kötelező váltás: max. 2 min-ként Nincs ‘koreográfiája’ — a cél a kompressziók minél rövidebb szüneteltetése — (mkét oldal) [email protected]

A kompressziót végző cseréje  Amennyiben több segélynyújtó van jelen, a fáradás megelőzése érdekében a segélynyújtók 2 percenként váltsák egymást.  A cserét úgy kell megoldani, hogy ne szüneteljen 5– 10 másodpercnél hosszabb ideig a mesterséges keringés fenntartása: a váltó segélynyújtó a beteg másik oldalán elhelyezkedve a 2. befúvás után kezdje a mellkaskompressziókat.

MRT 2010

[email protected]

LUCAS

[email protected] Mechanikus

AutoPulse

mellkaskomprimáló eszközök

LÉLEGEZTETÉS

MRT 2010

[email protected]

Fogd be az orrát! Normális légvétel „Kapd be” a beteg száját! Fújd be a levegőt, amíg a mellkast nem látod emelkedni! Ez kb. 1 mp-et vegyen igénybe Hagy a mellkast lesüllyedni! Ismételd meg!

BLS - AED

ERC 2015 [email protected]

Keringésmegállást okozó szívritmuszavarok

Sokkolandó ritmus Aszisztólia Nem sokkolandó ritmus

PEA/EMD

Beavatkozás nélkül a kamrafibrilláció amplitudója fokozatosan csökken, majd a ritmus aszisztóliává alakul

Észlelt VF – a túlélés esélye Siker % A siker esélye

Sikeres defibrillálás: a sokk leadását követően 5 másodperc után nincs VF/VT

100 90

• szemtanú-CPR nélkül 80 a defibrillálásig eltelő minden perccel 10- 70 60 12%-kal csökken; • ha CPR történik, csak 3-4%-kal

50 40 30 20 Adapted from text: Cummins RO, Annals Emerg Med. 1989, 18:1269-1275.

10

0

1

2

3

4

5

Idő (perc) [email protected]

6

7

8

9

Félautomata defibrillator (AED)

 Egyszerű alkalmazhatóság:  bekapcsolás  önteszt  rövid, világos útmutatás; piktogrammok  öntapadó elektródok  ritmusanalízis: automatikus és/vagy manualis [1/2/3–gomb]  EKG– általában lem látható  energiaválasztás / automatikus töltés (beépített algoritmus szerint)  manuális sokkleadás — figyelmeztetés / mozgáskontoll

 Minőségellenőrzés: memória  jelentés [email protected]

[email protected]

Gyakorlati szempontok  A beteg száraz, elektromosan nem vezető felületen feküdjék  A bőr legyen száraz; ha szőrzet akadályozza a tapadást: borotválni  Piercing? Gyógyszertapasz?  Hibalehetőség:  mozgó mentőjárműben (jelzés ha mozgást vagy rossz kontaktust észlel)  "check electrode" ismételten: vezetéktörés?  elektromágneses interferencia: 2% álpozitív, 3.5% mozgásérzékelés, rtg, elektromos hálózat közelsége, bizonyos antennák, villám

 Ne használjuk görcsroham alatt!  Karbantartás! (Compliance <10%?) [email protected]

AED GYERMEKEKNÉL • > 8 év • Használd az AED-t

•1-8 év • Ha van gyermek eletróda, használd azt (egyébként a felnőtt elktródát) • < 1 év • Csak akkor használd, ha a gyártó 1 éves kor alatt is ajánlja MRT 2010 [email protected]

PAD Public Access (szabad hozzáférésű)

Defibrillator

[email protected]

Visszajelző eszközök  akár az AED-be beépített, akár attól függetlenül működő eszközök  segítenek a megfelelő kompressziós frekvencia elérésében és/vagy visszajelzést adnak a kompresszió minőségéről  Az eddigi adatok szerint az oktatást segítik, az újraélesztés kimenetelét nem befolyásolják

[email protected]

Az alábbiak valójában az ALS-hez tartoznak, de néhány kiemelés a BLS-t is érinti I. Speciális helyzetek  Az asphyxiával járó keringésmegállás túlélése igen rossz, a túlélők általában súlyos neurológiai károsodással élnek tovább. Újraélesztés alatt ezért fontos a korai légútbiztosítás és az oxigén adással történő hatásos lélegeztetés.  Hemodinamikailag stabil hipotermiás betegek visszamelegítése a legkevésbé invazív módszerekkel javasolt. Instabil, kihűlt betegek kezelése olyan centrumban javasolt, ahol extracorporalis technikák használatára lehetőség van.  Az anafilaxia kezelésének alapköve továbbra is a gyorsan im. adott adrenalin.  A traumás keringésmegállás teendőit új ajánlás foglalja össze.  Amennyiben a keringésmegállás hátterében tüdőembóliát valószínűsítünk, fibrinolitikum adása továbbra is megfontolandó. Speciális betegek  VAD-‐dal (Ventricular Assist Device – keringéstámogató eszköz) rendelkező betegek keringésmegállásának felismerése nehezített lehet.  Subarachnoidealis vérzést szenvedett betegek ACS-‐t valószínűsítő EKG elváltozásokkal rendelkezhetnek. A helyes diagnózist CT vizsgálat segítheti.  Extrém túlsúlyos betegek újraélesztése során nincs jelentős eltérés az ajánlástól, de a korai intubáció és a mellkaskompressziót végző személy gyakori (akár 1 percenként történő) cseréje megfontolandó.  Várandós betegek keringésmegállása során továbbra is lényeges a minőségi mellkaskompresszió, az uterus pozicionálása, a resuscitatív hysterotomia megfontolása. [email protected]

Az alábbiak valójában az ALS-hez tartoznak, de néhány kiemelés a BLS-t is érinti II. Speciális környezet  AED-‐t és újraélesztéshez szükséges felszerelést kötelezően biztosítani kell minden európai közforgalmú légi jármű fedélzetén (fapados járatokon is). Repülőgépen megfontolandó (helyhiány miatt) a fej felől végzett BLS.  Hirtelen és váratlanul fellépő keringésmegállás sportolók esetében nagy valószínűséggel szív eredetű; gyors felismerést és defibrillálást igényel.  10 percnél hosszabb idejű alámerülés túlélési esélye minimális. A laikusok szerepe, a korai BLS megkezdése ebben az esetben is meghatározó. Az újraélesztésben ilyen helyzetben nagyobb hangsúlyt kap az oxigenizáció és ventilláció biztosítása.  Hegyekben és nehezen megközelíthető helyeken végzett újraélesztés pozitív kimenetelét rontja, hogy a szaksegítség később érkezik és a transzport idő hosszabb. Ilyen esetekben a légimentés és az AED használat javíthatja a túlélést.  A személyes biztonság továbbra is hangsúlyos áramütött sérült ellátásánál.  Tömeges baleseteknél – amennyiben az ellátók és a sérültek száma között aránytalanság áll fenn – az életjelenséget nem mutató betegek újraélesztését nem kell megkezdeni.

[email protected]

[email protected]

[email protected]

(háttérismeretként)

[email protected]

(háttérismeretként)

4 H - 4 T (ALS) 4H Hipovolémia Hipoxia Hiper/hipokaliémia / egyéb metabolikus zavar Hipotermia

[email protected]

(háttérismeretként)

4T „Tabletták” (toxikus hatások) Tamponád (szív) Tenziós ptx Trombózis: koszorú-ér/tüdőembólia

Ha a nem reagáló beteg keringése megtartott, légzik: eszméletlen.

Légútbiztosítás szükséges!

BLS

A nyelv

[email protected]

Légútbiztosítás 1. • •

a légzés vizsgálatához eszméletlen beteg ellátásakor

[email protected]

Légútbiztosítás 2. Eschmarch-Heiberg műfogás • a fejet nem kell hátraszegni • lélegeztetéshez nem alkalmas

[email protected]

Légútbiztosítás 3.

1

! 2 A szájba csak nyilvánvaló légúti akadály esetén nyúljunk! 3

[email protected]

4

Stabil oldalfekvés

ERC 2015

Idegentest okozta felső légúti elzáródás

[email protected]

[email protected]

MRT44 2010

Az enyhe és súlyos légúti szűkület összehasonlító tünettana Enyhe légúti Súlyos légúti szűkület / Általános jelek és szűkület elzáródás tünetek Étkezés során léphet föl; az illető a nyakát foghatja Válasz a Beszédképtelen, Beszédképes „Fuldoklik? bólinthat ” kérdésre Erőteljes Erőtlen köhögés / Egyéb jelek köhögés, légzés köhögésképtelen Be– ± kilégzési zajok ESZMÉLETLENSÉG! [email protected]

MRT 2010

45

Heimlich-műfogás [email protected]

(álló, fekvő, ülő betegen)

46

[email protected]

Laikus képzés: 30 perc kiképzés – otthoni gyakorlás

[email protected]

További információ www.erc.edu www.reanimatio.com www.mentok.hu

[email protected]

1 személyes alapszintű újraélesztés (BLS)

30 : 2

MRT 2010