Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515
Képzészáró portfolió
Név: Komáromi Enikő Neptun-kód: L6KWNS Konzultáns: Kozma Judit
2015
1
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
SZEMÉLYES ADATOK Név Cím Telefon E-mail Állampolgárság Születési idő
Komáromi Enikő 3443 Mezőnagymihály, Újtelep u.20. 06-30/625-7925
[email protected] Magyar 1990-05-25
GYAKORLÓHELYEK • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe
2015. 02-03.hó Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal, Hatósági és
• Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
Szociális Iroda, 3400 Mezőkövesd Mátyás király út 112. Gyakorló hallgató Klienskör megismerése, adminisztráció, szociális ellátások megállapításánál, környezettanulmány készítésében való részvétel
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és 2
2014. 03-04.hó Mezőkövesdi Kistérségi
Szociális
és
Gyermekjóléti
Szolgálat, 3400 Mezőkövesd Morvay János u.1. Gyakorló hallgató Klienskör megismerése, szakmaközi megbeszéléseken, rendőrségi megbeszéléseken való részvétel, családlátogatás, adminisztráció 2013. 40 óra Perfekt gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. Egri Kirendeltség, 3300 Eger, Cifrakapu u. 158. Gyakorló hallgató Az ügyfelek képzésével foglalkozó ügyintéző segítése,
feladatkörök • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe
ügyfelek tájékoztatása, adminisztráció 2012. 40 óra Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ, 3300 Eger, Kalpka
• Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
• Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
u.9. Gyakorló hallgató A munkanélküliek képzésével foglalkozó ügyintéző segítése, ügyfelek tájékoztatása, adminisztráció
2006-2008 Százszorszép Óvoda, 3530 Miskolc, Serház u.1. Gyakorló hallgató Gyermekekkel történő foglalkozás, az óvónők, dajkák segítése, megfigyelés
Előző munkahelyek • Időtartam (-tól -ig) • Munkáltató neve és címe • Foglalkozás, beosztás • Főbb tevékenységek és feladatkörök
2013.06.03.-2014.10.12. Mezőnagymihály Község Önkormányzata Ügykezelő Polgárőr igazolvány igénylések készítése, nyilvántartása, számlák, átutalások kontírozása, pénzügyi, munkaügyi feladatok, iktatás, ügyféltájékoztatás, aktuális feladatok ellátása
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS • Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
3
2014- jelenleg is Perfekt gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt, Miskolc Társadalombiztosítás alapjai, bérszámfejtés, munkaügyi ismeretek Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó Felsőfokú szakképzés
4
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
2013- 2015 Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Miskolc
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
2010-2013 Eszterházy Károly Főiskola, Eger
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése • Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen)
2008-2010 MIOK Gimnázium és Szakképző Iskola, Miskolc
• Időtartam (-tól –ig) • Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa • Érintett főbb tárgyak/készségek • Elnyert képesítés megnevezése
2004-2008 Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, Miskolc Magyar, történelem, matematika, idegen nyelv, pedagógia, pszichológia Érettségi
Szociális munka alapja, területei Szociális és ifjúsági munka Felsőoktatási szakképzés
Művelődészervezés, felnőttképzés szervezés Andragógia Felsőfokú alapképzés (BA)
Utazásszervezés, ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, idegenforgalmi ismeretek, turizmus Idegenforgalmi szakmnedzser OKJ
• Országos besorolás szerinti szint
ANYANYELV
Középfokú
Magyar
EGYÉB NYELVISMERET
• Olvasási készség • Íráskészség • Beszédkészség SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK
SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK
TECHNIKAI KÉSZSÉGEK
Angol alapszintű alapszintű alapszintű Empátia, beleérző képesség, megértés, nyitottség, segítőkészség
Szervezési készség: felnőttképzés szervezés, utazásszervezés
Felhasználói szintű számítógépes ismeretek
ÉS KÉPESSÉGEK
MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK
Alapszintű zenei,furulyai ismeretek
ÉS KÉPESSÉGEK
VEZETŐI ENGEDÉLY(EK)
5
B kategóriás
II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Tevékenységek a gyakorlat során
Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította
Szakmaközi megbeszélés
Együttműködési készség, csapatszellem
Családlátogatás
Következtetési képesség, információgyűjtés
Rendőrségi megbeszélés
Együttműködési készség, alkalmazkodás
Védelembe vételi tárgyalás
Empátia, beleérző képesség, együttműködési képesség
Környezettanulmány készítés
Rendszerező képesség
Szociális támogatások megállapítása
Szabálykövetés képessége, megbízhatóság
Adminisztrációs feladatok (kérvények, kérelmek, hivatalos levelek, bírósági keresetek megírása, adatlapok felvétele, feljegyzések készítése) Ügyfélfogadás
Segítőkészség, tolarencia, önállóság, szervezőkészség, problémamegoldó képesség
6
Kapcsolatteremtési képesség, jó kommunikációs készség, konfliktusmegoldó képesség, problémamegoldó képesség, rugalmasság
III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Szociális és ifjúsági területen némi gyakorlatot, tapasztalatot előző tanulmány, valamint munkahely kapcsán szereztem: önkormányztanál, mint munkavállaló, valamint pedagógia szakos tanulóként. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? A képzés során azt hiszem, minden témakörbe beleláttunk, ami a szociális munkás feladatainak elvégzéséhez szükséges, a gyakorlatok alkalmával pedig személyesen is megtapasztalhattuk e terület lényegét. Tudások, képességek, készségek, attitűdök
Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette
A szociális munka részfeladatainak Megismerkedtem az intézmények jogi vállalásához szükséges társadalomismereti, szabályaival, a kliensekre vonatkozó pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, előírásokkal, törvényi szabályozásokkal. igazgatási és pedagógiai felkészültség A különböző társadalmi csoportok (pl. Gyakorlataim során találkoztam vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó különböző társadalmi csoportokhoz ismeretek tartozó kliensekkel, így beleláthattam az ő életvitelükbe, megismerkedtem az ő sorsukkal. Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén Tájékozottság a adminisztrációjában
szociális
munka A gyakorlatok alkalmával sokszor láttam el adminisztratív feladatokat, úgy mint, kérelmek, adatlapok kitöltése, hivatalos levelek megírása, határozatok begépelése, kipostázása.
Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak Jártasság a technikákban
7
korszerű
A gyakorlataim alatt nem egyszer voltam kint családoknál családlátogatáson, környezettanulmány készítésén, ahol a felmerülő problémák megoldására törekedtünk.
Feladataim közé tartozott a gyermekjóléti szolgálatnál használatos adatfelvételi lapok kitöltése, majd elküldése a gyámhivatalnak.
informatikai A gyakorlataim alatt mindenhol használtam számítógépet, felhasználói szinten végeztem az informatikai
feladatokat. Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia)
Azt hiszem könnyen teremtek kapcsolatokat, megtaláltam a közös hangot a kliensekkel, tereptanárokkal és empatikus hozzáállásom nagyban segített ebben.
Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására
Az Etikai kódex betartására a gyakorlóhelyeim is felhívták a figyelmet, úgy gondolom ennek betartásával semmilyen gondom nem volt és nem is lesz.
Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátására
Egyik gyakorlatomat Gyermekjóléti és családsegítői szolgálatnál töltöttem, ahol megismerkedtem a szociális szolgáltatások területével.
Alkalmasság megjelenő végzésére
a szociális adminisztratív
területeken Gyakorlataim során számos feladatok adminisztratív feladatot elláttam, így alkalmasnak tartanám magam e terület feladatainak megoldására.
Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, Részt vettem többek között családi családi, csoportos és közösségi munkában problémák feltárásában, megoldásában, szervezési, megvalósítási részfeladatok családlátogatáson. ellátására Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? Sokat fejlődtem a megértés és elfogadás területén, nagyon hasznosnak érzem az előírt gyakorlatok letöltését és úgy gondolom alkalmas lennék szociális területen való munkavégzésre, persze folyamatos tanulás, képzés, tapasztalás által.
8
A képzés megkezdése előtt is volt már részem egy kicsit szociális területhez kapcsolódó tevékenységben részt venni, hiszen középiskolai tanulmányaijmat pedagógia szakon végzetem egy miskolci szakközépiskolában. Ez idő alatt két évig egy helyi óvodába jártam gyakorlatra, ahol megismerkedhettem ezen terület jellemzőivel, a gyerekekhez kapcsolódó feladatokkal. Ezen kívül ekkor jártam a a Gyermekvárosban, valamint egy fogyatékosok intézetében is, ahol megismerkedtem az intézmények működésével, az ott folyó munkákkal.Ezeket leszámítva azonban tényleges tapasztalattal nem rendelkeztem, hiszen előtte még tanultam, pályakezdőnek számítottam. A gyakorlat ideje alatt be tudtam kapcsolódni az irodák mindennapi tevékenységébe, próbáltam aktívan részt venni a munkafolyamatokban és úgy gondolom, hogy érdeklődéssel vettem minden feladatot. A kliensekkel, ügyfelekkel, valamint a munkatársakkal szemben sikerült megtalálnom a közös hangot, igyekeztem mindenkivel jó kacsolatot kialakítani, együttműködni és ők is megszokták ottlétemet. Részfeladatokat vállaltam a szakmai feladatokban is, úgymint a szociális segítéssel összefüggő folyamatokban, igénybevevők, kliensek
nehézségeinek
kiküszöbölésében,
azokra
elfogadható
megoldások
feltárásában.Tereptanáraimnak köszönhetően volt alkalmam saját véleményt, gondolatot is felvázolni, az esetkkel kapcsolatban előjött meglátásaimat megosztani. Az ott töltött idő során ők is arra ösztönöztek, hogy legyek nyitott és mindig szívesen válaszoltak kérdéseimre, dilemmáimra. A munka során felmerült konfliktusok, problémák enyhítését a munkatársakkal együtt sikerült véghez vinnünk, s azokat megoldanunk. Az adminisztratív munkák, vagyis az adatlapok, hivatalos iratok kitöltését igyekeztem mindig pontosan, precízen elvégezni, ezekkel soha nem akadt problémám, mint ahogy az informatikai rendszerek által használt programok kitöltésével sem. A gyakorlatok során a szociális munka Etikai Kódexével is foglalkoztunk, melynek betartása sikeresen alakult. Összességében elmondhatom, hogy a két év alatt főleg a mások elfogadására irányuló képességem az, ami leginkább fejlődött. Már előtte is „élt” ez a képességem, de mostanra még jobban sikerült elfogadnom másokat, értek itt főleg a beteg, szegény, roma, fogyatékos, stb. emberek elfogadására. Én úgy gondolom, hogy a meglévő képességeim, készségeim és a már meglévő, valamint folyamatosan fejleszteni próbált ismereteim tükrében tudnék szociális intzéményben dolgozni. Mindehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, fejlesztése.
9
IV. Terveim a képzés befejezése után A képzés befejezése után főként a családsegítés területén szeretnék elhelyezkedni, hiszen hozzám ez áll a legközelebb. A családgondozás, családsegítés során a szociális munkás segítséget nyújt az egyéneknek, családoknak, csoportoknak a jobb élet lehetőségéhez, a szociális biztonság meglétéhez, s mindezt a különböző szolgáltatások igénybevételével. Úgy gondolom, hogy segítő szándékom és hozzáállásom jól példázza, hogy ilyen irányba induljak el. Ez a típusú munka értelmes, tartalmas és sokszínű. Nincs két egyforma eset, mindig új helyzeteket kell megoldani, így mindez változatos és kihívásokkal teli feladat. A képzés első évében előírt gyakorlatot is ilyen típusú intézménynél, a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál töltöttem. Az intézmény alaptevékenysége az, hogy a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak alapján a gyermekjóléti alapellátás keretén belül a gyermekjóléti szolgálat feladatait végzi. Az intézményt 2005. augusztus 15-től hozta létre a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi társulás. Ellátási körzetébe tartozik: Mezőkövesd, Borsodivánka, Egerlövő, Négyes, Szentistván, Mezőkeresztes, Csincse, Mezőnagymihály, Bükkábrány, Mezőnyárád, Borsodgeszt, Vatta, Sály, Tiboldaróc, Kács, Szomolya, Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Noszvaj, Tard. Az intézmény öt területi irodára tagolódik. Irodánként 4-5 települést látnak el, családsegítős és gyermekjóléti családgondozók. Ottlétem alatt igyekeztem mindent megfigyelni, képességeimhez, tudásomhoz mérten segítséget, támaszt nyújtani, a szolgálat dolgozóinak, klienseinek egyaránt. Betekintést nyerhettem az esetekkel kapcsolatos adminisztrációs ügyintézésbe, pl.: a környezettanulmányi adatlapok kitöltése, iktatás, bírósági kereset írása, fellebbezés, felszólítás, stb. A családlátogatások, illetve az ügyfélfogadások lehetővé tették, hogy személyesen találkozhassak a kliensekkel, belelássak problémáikba, élethelyzeteikbe. Eleinte furcsa volt átélnem azokat a helyzeteket, amikor bejött egy-egy ember és elkezdte sorolni gondjait. Olyan érzésem volt, hogy én vagyok az a felesleges harmadik, akinek semmi köze az egészhez, főleg hogy legtöbbször utólag tudtam meg mi is az eleje a történetnek. Később aztán én is
10
bekapcsolódtam a megbeszélésekbe, meglátásaimmal, tanácsaimmal igyekeztem minél hatékonyabbá tenni az együttműködést, a megoldást. Mindemellett részt vettem szakmaközi megbeszéléseken, amelyek nagyon sokat segítettek az egész
rendszer
látogatáson,
megértésében,
védelembe
vételi
esetmegbeszélésen, tárgyaláson,
család-,
iskola-,
élelmiszerosztáson.
gyermekotthoni
Három
település,
Mezőnagymihály, Mezőkeresztes, illetve Mezőnyárád klienskörébe, valamint az ő problémáikkal kapcsolatos folyamataikba nyerhettem betekintést. Több alkalommal szükség volt a higgadtságra, türelemre, elfogadásra, megértésre, hiszen voltak megdöbbentő, felháborító esetek, amelyekhez hasonlókat eddigi életem során nem igazán hallottam, vagy tapasztaltam. Ilyenkor úgy érzem sikerült megőriznem a nyugalmamat, vagy épp felháborodásomat, később az ezekkel kapcsolatos érzelmeimet, esetleges dilemmáimat a tereptanárommal osztottam, illetve oldottam meg, aki igen készségesnek bizonyult. Bemutatott a klienseknek, figyelt rám, mindenben a segítségemre volt. A kliensekkel már az első perctől kezdve megtaláltam a közös hangot. Az utolsó időszakban úgy néztek rám, mintha már régóta ismernénk egymást, illetve mintha én is a szolgálat dolgozója lennék. Élveztem ezt az időszakot és mindemellett nagyon hasznosnak érzem. Sok újat tanultam, valamint sikerült összekapcsolnom a való élettel mindazt a sok elméleti anyagot, amelyet a két év alatt tanultam.
11
Szakirodalmi összefoglaló
A családsegítő szolgálatok szerepe a társadalmi és munkaerő-piaci integrációban (2011): http://mek.oszk.hu/11900/11932/11932.pdf (2015.03.19.) A családsegítés szakmai szabályai (2011): http://szociologiaszak.unimiskolc.hu/kapott_anyag/csaladsegites.pdf (2015.03.23.) Bárdos Kata: Beleznai Gy.-Békési E: Fodor I: Tömörkény J. (1995): Családi tábor. A családi együttműködés támogatásának egy sajátos formája. In: Bárdos Kata (szerk.): Így működünk. TECSA Bárdos Kata (1992): Példatár a "Szociális munka gyakorlata" című tantárgy oktatásához. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és Terézvárosi Segítő Alapítvány Családsegítő szolgáltatások – Tematikus szöveggyűjtemény a nemzetközi irodalomból: http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/kapott_anyag/KJszakdolgozat.pdf (2015.03.22.) Hepworth, D: Larsen, J. N. (1994): A célokban való megegyezés és a szerződés megfogalmazása. In: Tánczos Éva (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. II. kötet. Szociális munka egyénekkel és családokkal. Budapest Semmelweis Kiadó,l29-144. o Hepworth, D-Larsen, J. N. (1994): A környezet változtatása, erőforrások teremtése, tervezése. In: Tánczos Éva (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata. II. kötet. Szociális munka egyénekkel és családokkal. Budapest, Semmelweis Kiadó, 155- 169. o. Kozma Judit (2006): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség
12
V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései
13
14
15
16
VI. Mellékletek
Esetelemzés
Komáromi Enikő Szociális és ifjúsági munka Levelező tagozat I.évf.
2014
17
A Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatnál töltött gyakorlati időm során belelátok azért egy-két dologba, abba, hogy hogyan is működnek a dolgok a szolgáltató és a kliensek között és milyen ez az egész ellátórendszer. Hál’istennek nagyon jó tereptanárom van, aki mindent elmagyaráz, megindokol, készségesen felel a kérdéseimre és próbál arra a kevés időre is bevonni a feladatok megoldásába. Nem volt ez másként most sem, mikor is egy középiskola igazolatlan hiányzás miatt kereste meg a szolgálatot, egy mezőnagymihályi leányzó végett. Eset bemutatása, leírása L.K. 15 éves lány, aki egy miskolci szakközépiskola első éves tanulója. Az intézmény küldött egy levelet a szolgálatnak, mely alapján a kliensünknek 2014. március 1-ig 22 igazolatlan órája van. Ezek után ugye kezdődik a szokásos levelezgetések, telefonálgatások, egyeztetések a gyámhivatallal, az oktatási intézménnyel, a jegyzővel, családdal, stb. Az eset nem olyan egyszerű, hiszen időközben a lány elköltözött édesanyjával Almásfüzitőre. Mint tereptanáromtól megtudtam, januárban már jött egy megkeresés telefonon az Almásfüzitői Szociális Alapellátási Intézménytől, amelyben érdeklődnek a család felől, ugyanis anyuka akkor már ott is élt, a gyerekek pedig Mezőnagymihályon maradtak nevelőapjukkal. Március első napjaiban pedig egy újabb megkeresés jött, ezúttal a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól, ugyanis egy névtelen helyi (mezőnagymihályi) lakos bejelentést tett és panasszal élt a család lakókörnyezetére és életvitelére vonatkozóan. A Szeretetszolgálat Mezőkövesdi képviseletének dolgozói meg is látogatták a családot, ahol ők is tapasztalták, hogy a lakás életveszélyes, nincs se villany, se víz, se fűtés. Az anyát nem találták otthon, állítólag már Almásfüzitőn volt, a lányok nevelőapjukkal voltak otthon, valamint ott tartózkodott még három 30-40 év körüli férfi is, akik állítólag a nevelőapa barátai. Ezután jött a középiskolai levél, amelyben a hiányzásról tájékoztatnak minket a nagyobb lánnyal kapcsolatban. Fent már említettem, hogy elkezdődtek a levelezgetések a gyámhivatallal, iskolával, szülővel. Mivel ilyenkor ki kell mennie a szolgáltatónak környezettanulmányt készíteni, így mi is azt tettük. Kibicikliztünk a megadott címre, azonban csak a nevelőapát találtuk ott, aki elmondta, hogy a lány elment Almásfüzitőre az anyjával, de előtte még lehet Mezőkeresztesre mentek a barátjához. Mikor megtudtuk ki a barátja, tereptanárom már tudta kiről van szó, hiszen volt már vele dolga. A fiút nagymamája neveli Mezőkeresztesen, akit fel is hívtunk telefonon, hogy megérdeklődjük a dolgot. A nagymama elmondása szerint a lány már két hete náluk tartózkodik, amit ő maga sérelmez is. iskolába nem jár. Ezek után
18
kimentünk a megadott helyre, hogy beszéljünk a lánnyal, azonban nem találtuk ott, a barátja elmondása szerint a mai napon elment Miskolcra az anyja barátnőjéhez. Így akkor és ott sem jártunk
eredménnyel.
Egy
délutánon
megint
megpróbálkoztunk
felkeresni
L.K.-t
Mezőkeresztesen, ahol állítólag jelenleg tartózkodik. Most azonban szerencsénk volt és ott találtuk. Elmondta, hogy tegnap itt volt az6 édesanyja Almásfüzitőről és találkozott vele. Anyja Nagymihályra ment, de őt visszaengedte ide a barátjáékhoz. Holnap pedig ők is elmennek Nagymihályra az anyjához és onnan együtt mennek majd Almásfüzitőre. Az iskolai hiányzásról annyit mondott, hogy laktózérzékenysége miatt hasmenése volt és ezért nem ment iskolába. Amíg ott voltunk, megjelent a rendőrség is, ugyanis a fiú gyámja még a délelőtt folyamán bejelentést tett, hogy a fiú fenyegetőzik és megfélemlíti őket, csúnyán bánik velük. A rendőrség is utasította a lányt, hogy anyjához menjen haza, a fiút pedig figyelmeztették bánjon tisztelettudóan nagymamájával, mert míg nincs 18 éves, addig ő gondoskodik róla. Mi az előbb leírtakról feljegyzést készítettünk és megküldtük a környezettanulmányt a gyámhivatal részére. Később értesített a gyámhivatal minket, hogy a lány is már édesanyjánál tartózkodik Almásfüzitőn és mivel az nem tartozik az ellátási területünkhöz, egyelőre nincs szükség további intézkedésre részünkről. Családi háttér A család négytagú. Az anya 30 éves, jelenleg segélyezett. A nevelőapa 38 éves, alkalmi munkákat vállal, néha – mikor egy kis pénzhez jut - alkoholos életmódot folytat. A nagyobbik lány a már említett L.K., a kisebbik lány pedig 14 éves és a helyi általános iskola 8. osztályos tanulója. A család egymás mellett él az anyai nagymamával és annak gyerekeivel. Mivel korán szült, a nagymama sem mondható idősnek, mindössze 44 éves és jelenleg is gyesen van. Elég népes családról van szó, legidősebb lánya a fent említett anyuka, van egy 28 éves fia, aki szintén alkalmi munkákból tartja fenn magát, valamint velük él annak barátnője is, akinek állandó, bejelentett munkahelye van. Ezen kívül van még egy 18 éve lánya, akinek már van egy babája, s szintúgy a 16 éves húgának is. A legkisebb gyermek pedig egy 8 éves kislány, aki az általános iskola 2. osztályában tanul. A négytagú család, amelyben L.K. is él, egy nagyon lepusztult, az egyik fala már félig kidőlt, s így ki van téve az időjárás viszontagságainak is, a legalapvetőbb közműellátottság is hiányzik. A nagymama tulajdonában lévő ház valamivel jobb állapotban van, voltak próbálkozások a ház újítására, de pénzhiány miatt nem lett befejezve. Egyébként mindkét családnál az apák hiányoznak, egyik női személy sem él együtt gyermekei apjával. 19
A család élete, mint ahogy látszik, elég zűrzavaros, nincsenek megfelelő lakáskörülmények, megfelelő kapcsolatok. állandó munkahely a család életében. L.K. édesanyja jelenleg Almásfüzitőn él. Személyes tapasztalataim L.K.-val 2014 márciusában találkoztam először. Az esetet tereptanárom ajánlotta összetettsége és az abban rejlő többszörös problémák, úgymond „érdekessége” miatt. A beszélgetések és találkozások alkalmával nem igazán volt együttműködő velünk, félvállról vette az egészet és nem törődött vele. Véleményem szerint viselkedésével összefüggésben van a rendezetlen családi élet, az életveszélyesnek minősülő lakhely, az anya nemtörődömsége feléje, a barát szintén rendezetlen élete,a költözködés egyik helyről a másikra. Meglátásom szerint a barátjához is csak azért ragaszkodik, mert menekül otthonról, nevelőapja elől, hiszen édesanyja nem él velük és egyedül érzi magát. Célok Véleményem szerint a legfontosabb cél az, hogy a gyermek édesanyjához kerüljön, ha ott megfelelő körülmények között élhet és ott keresni egy számára megfelelő iskolát, ahová átveszik. Természetesen ezek előtt meg kell vizsgálni az anya helyzetét és ha nem megfelelő, akkor gondoskodni arról, hogy jó kezekbe kerüljenek a gyerekek és segíteni megoldani problémájukat.
20
Szociális esetmunka
Interjú egy klienssel
Komáromi Enikő Szociális és ifjúsági munka Levelező tagozat I.évfolyam
2014
21
A második félév első tananyagja a hatékony kommunikáció alkalmazásáról, valamint a szociális munkások leggyakrabban használt kommunikációs eleméről, az interjúról szólt. Ezért is kaptuk azt a feladatot, hogy készítsünk interjút egy klienssel. Tereptanárommal megbeszéltük ki lenne a legmegfelelőbb alany, aki kapcsolatban áll a szolgálattal, aztán pedig személyesen beszéltem a klienssel, hogy a segítségemre lenne-e a dologban. Mivel nem messze lakunk egymástól, egy délután elmentem hozzájuk és elmondtam mihez kérem a segítségüket, amire a család készségesen igent mondott, így beszéltünk meg egy találkát egy szerdai délutánra. Anna és családja legkisebb gyermekük révén kerültek kapcsolatba a szolgálattal, hogy miért is, az majd az interjú során kiderül. A család tagjai az apa Péter, Anna az anya, valamint négy gyermekük Tamás, Evelin, Gergő és Réka. A következőkben az interjú szó szerinti elbeszélését írom le.
Interjú Hallgató: Sziasztok. Jókor jöttem akkor? Nincs semmi fontosabb dolgotok? Mindenki: Szia. (a két kisebb gyermek már az ajtóban vár, úgy látom nagyon izgatottak a látogatásom miatt) Anna: Nincs, nincs gyere be. Hallgató: Milyen szép házatok van. Anna: Óóó köszönjük. Pedig elég nagy a zsúfoltság, néha már alig férünk el hatan. Gergő vagy Evelin mutassátok meg Enikőnek a szobákat is. Gergő: Jó. Gyere először a mi szobánkba. Ez a miénk Tamással, az az én ágyam, meg az én íróasztalom, meg a szekrénynek ez a fele is az enyém. Ott vannak a ruháim, meg a játékaim és a könyveim. Az meg ott a Tamás ágya, most se ágyazott meg, néha nem akar, de akkor anya veszekedik rá. Neki nincs íróasztala, azt mondta, hogy ő már nagy és nem kell neki. Most nézd meg az Evelin meg Réka szobáját. Evelin: Ez a mi szobánk Rékával. Mivel nincs több szobánk ezért muszáj volt így megcsinálni. Egy szobában a fiúk, meg egyben mi. Hallgató: Nagyon szép színe van a szobátoknak. Evelin: Igen, én választottam ezt a színt. A nyáron volt itt a festő és akkor festette ki a Tamásékét is, meg a miénket is. 22
Anna: Ha körbenéztetek gyertek ide a nappaliba, öntöttem gyümölcslevet. Igyatok. Te is Enikő. (mindannyian leülünk, kivéve az apukát, ugyanis neki dolgoznia kell) Hallgató: Köszi szépen. Akkor nekikezdhetünk a beszélgetésnek? Anna: Igen, nyugodtan. Hallgató: Először is beszélnél egy kicsit magatokról? Kérlek mutasd be egy kicsit a család tagjait. Anna: Na. Hát mi vagyunk a Molnár család. A férjemet Péternek hívják, 38 éves és a bükkábrányi bányában dolgozik villanyszerelőként, kb. 15 éve, három műszakban. Most is azért nem lehet itt, mert délutános. 18 éve vagyunk házasok és négy gyerekünk született. Tamás 17 éves, a kövesdi (Mezőkövesd) szakközépben harmadikos. Evelin 15 éves és ő is Kövesdre jár, kereskedelemre. Gergő 12 éves és hetedikes az általános iskolában. Réka pedig 5 éves, aki Down-szindrómásként született. Én pedig 37 éves vagyok és jelenleg a kislánnyal vagyok itthon. Hallgató: Anna! Mindig is ilyen nagy családra vágytál? Anna: Mivel én is egyke vagyok, így igen, szerettem volna több gyereket és Peti sem tiltakozott, bár négy gyerekben azért nem gondolkodtunk, de ha már így lett, akkor is örülünk. Sajnos a legkisebb gyerekünk Down-szindrómával született, de attól függetlenül vele teljes az életünk. Hallgató: Hogyan zajlott a gyermekkel a terhesség kilenc hónapja, illetve a szülés? Anna: Minden rendben volt a terhesség és a szülés alatt is, végig nem tudtuk, hogy a kislány beteg. Semmilyen orvosi vizsgálaton nem mondta senki, hogy baj lenne, csak a szüléskor derült ki. Hallgató: Hogyan közölték az orvosok a hírt és mit mondtak, hogyan fordulhatott ez elő? Anna: A szülés után két nappal tudtuk meg a hírt. Az orvos bejött hozzám mikor a férjem is ott volt és elmondta, hogy a lányunknak mi a baja, hogy kromoszóma rendellenességgel született és azt, hogy szívrendellenessége is van. De azt mondta, hogy így nem muszáj hazavinnünk, ha nem akarjuk és nem tudjuk ezt vállalni, akkor elhelyezik máshol. Hallgató: Hogyan fogadtátok a hírt? Mi volt az első reakciótok?
23
Anna: Hát mondanom sem kell, hogy el sem akartuk hinni. Igazából azóta sem emlékszem pontosan a beszélgetés minden mozzanatára, bizonyára kisebb sokkot kaptam. Mindketten hallottunk már erről a betegségről, de csak tévében, újságban esetleg. Semmi konkrétat nem tudtunk róla. Természetesen egy percig se gondolkoztunk azon, hogy hazavisszük –e vagy sem. Sőt! Felháborítónak tartottuk azt, amit az orvos mondott. Aztán pontosan elmagyarázta, hogy mi is ez és mivel jár, hogy mire számítsunk. De szerintem akkor fel se fogtuk igazán a hallottakat. A gyerekeknek, rokonoknak is nehéz volt elmondani, hiszen erre senki nem számított, de nem volt más választás, el kellett fogadnunk a helyzetet. A faluban azonban már nem igazán tudták elfogadni, ugyanis nem nagyon volt még hasonló beteg itt. Hallgató: Hogyan kerültél kapcsolatba a családgondozóval és a gyermekjóléti szolgálat munkatársával? Anna: A negyedik gyermekünk, Réka születése után. A betegségéből adódóan kerestem fel őket, mikor hat hónapos volt, hogy tanácsot kérjek abban, hol tudnának rajta segíteni, ahol fejleszthetik. Hallgató: Tudtak- e nektek segíteni, illetve ha, igen, akkor miben és hogyan? Anna: Ők ajánlották a Kövesdi intézményt, ahol biztosan tudják fogadni Rékát. Ők fel is vették a kapcsolatot az intézménnyel, akik azt mondták menjünk be hozzájuk. Valamint ők segítettek a gyes, családi igénylésében is. Aztán folyamatosan mentem be hozzájuk, ők is mindig érdeklődtek, meg én is volt amiben kértem a segítségüket. Például írtak kérvényt a nevemben pár egyesületnek, alapítványnak, hogy ha, tudnak valamiben támogatni minket, akkor azt megköszönnénk. Ugyanis nemcsak fizikailag és lelkileg nehéz a helyzetünk, anyagilag is rengeteg a kiadás. Hallgató: Mennyire voltál elégedett a szolgáltatásokkal, a családgondozók segítségével, illetve mit vártál tőlük? Anna: Én úgy gondolom, hogy ami tőlük telt, azt megtették, nem tudom mit tehettek volna még értünk, a kislányt úgysem tudják meggyógyítani, úgyhogy szerintem igen, mindet megtettek, amit tudtak. Azért is mentem be, hogy mondják meg hova tudjuk vinni, hogy javítsanak az állapotán és fejlesszék, amennyire lehet. Ők ezt meg is tették, mindig érdeklődtek, kérdezték miben tudnak segíteni é sosem küldtek haza anélkül, hogy ne halgattak volna meg vagy ne segítettek volna.
24
Hallgató: Voltak –e még a szolgálaton kívül, akik valamilyen módon segítettek, segítenek rajtatok? Anna: Elsőként természetesen a nagyszülőket mondanám, Peti szüleit, hiszen az enyémek már nem élnek. Ők sokat segítenek minket, anyagilag is, meg mindenhogy. A Máltai Szeretetszolgálattól is kaptunk adományt, meg még az Ökumenikus Segélyszervezettől is. Ezt mind a hivatalban intézte Erika és Emese. (családgondozó és gyermekjóléti munkatárs) Ezen kívül a férjem munkahelye is segített, úgy, hogy volt, hogy elengedték mikor valamilyen vizsgálatra kellett vinnünk a gyereket és mégsem írták azt, hogy szabin volt, hanem mintha ott lett volna. Kértünk volna a polgármestertől is, hogy legalább az útiköltséget legyenek szívesek átvállalni, de semmilyen segítséget nem kaptunk, ugyanis azt mondta, hogy az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi ezt lehetővé. Hát ez van… Hallgató: Hogyan képzelitek el a jövőtöket, hogyan tovább? Anna: Hát azt gondolom, hogy nem szabad feladni, mert itt van a négy gyerekünk, akiket fel kell nevelni és akiknek szükségük van ránk, a Réka pedig valószínű, hogy mindig ránk lesz utalva. A jövőben is küzdeni fogunk érte, hogy minden lehetőséget kihasználjunk, ami segíti a fejlődését. Hallgató: Kívánok nektek sok sikert és kitartást az életben és mégegyszer köszönöm a válaszokat és a segítséget. Anna: Hát igazán nincs mit és mi pedig a tanulmányaidhoz kívánunk sok sikert és gyere máskor is. Hallgató: Köszi szépen. Sziasztok. Mindenki: Szia.
25
Összegzés A családot már régóta ismerem, de csak köszönés szintjén. A történetüket tőlük teljes egészében
csak
látogatásomkor
hallottam
először,
amikor
meséltek
gyermekük
megpróbáltatásokkal teli életéről. A kislány negyedik gyermekként érkezett a családba, két báty és egy nővér testvéreként. Mind a terhesség, mind a szülés normális körülmények között zajlott. Az anya elmondása szerint, az orvos, a gyermek második életnapján közölte vele, hogy a kicsinek kromoszóma rendellenessége, Down- szindrómája van, melyhez „lyukas szív”, vagyis pitvari sövénydefektus is társul, így az újszülött osztályra szállították át. Hogy lehetséges az, hogy ez a rendellenesség nem derült ki a terhesség alatt? Úgy, hogy az édesanya ekkor még nem töltötte be a 35. életévét, amikortól a betegséggel kapcsolatos szűréseket végzik. A szakember látva a nő döbbent arckifejezését, rögtön felhozta az örökbe adás azonnali lehetőségét, mely még nagyobb sokkot jelentett a szülőnek, aki néhány percet kapott csupán az események férjével való, telefonon keresztüli átbeszélésére. A család többi tagját is szinte „hideg zuhanyként” érték a tények, de az egyáltalán nem volt kérdés számukra, hogy hazakerüljön-e a gyermek, vagy sem, mindenféleképp otthon szerették volna tudni. Anya és lánya két hetet töltöttek kórházban. Hazatérésük egyrészt boldognak volt mondható, hiszen vége lett az intézményben töltött, kemény, rideg, kétségekkel teli hétköznapoknak, következhetett a várva-várt családi idill. Másrészt, számtalan kérdés lebegett a fejük felett a jövővel kapcsolatban. Nem gondolták mi vár rájuk a beteg babával egy 1089 fős, kieső településen, ahol soha senki nem küzdött eddig hozzájuk hasonló, életet végigkísérő, legtöbbek számára rettegett kórral. Először is számolniuk kellett a falu lakosságának vegyes fogadtatásával. Voltak, akik nem törődtek a betegséggel: „Ugyanolyan gyerek, mint a többi!”- mondták. Mások döbbenten beszéltek róluk, ám hamar „belenyugodtak” a sors adta életbe és voltak, akik nem tudtak „átlagos” gyerekként nézni a kislányra. Így kezdődött hát közös életük. Mivel, ahogy a fentiekben is írtam, kis faluról van szó, melynek tagjai sem intézményileg, sem szakmailag nincsenek felkészülve a betegség kezelésére, a gyermek fejlesztésére. E probléma megoldásában, a legközelebbi nagyváros (20 km) egyik iskolájában nyílt lehetőségük. Az intézmény helyet biztosít a kislány és hozzá hasonló gondokkal küszködő gyermekek egyéni- és csoportos fejlesztéséhez. Ide, öt éven keresztül, hetente két alkalommal, menetrend szerinti buszjárattal hordta az
26
édesanya gyermekét. Emlékszem a buszmegállóban történő találkozásainkra, amikor a kislány nyűgösen üldögélt anyja karján, hiszen pont délutáni alvásidőre estek a foglalkozások, így a menetidő, vagyis kb. 30 perc állt rendelkezésére ahhoz, hogy valamennyire kipihenje magát. Mozgásfejlesztő pedagógus és Logopédus segítették a kicsi fejlődését egyéni foglalkozás keretén belül. Ez idő alatt nem volt arra mód, hogy a csoportos formával is megismerkedjen, mert nem találtak hozzá hasonló képességekkel rendelkező gyermeket. Fontos tudni a kislánnyal kapcsolatban még azt is, hogy a legenyhébb súlyosságú Downszindróma az övé, melynek következtében a tavalyi évben 68-as IQ-t mértek nála a szakemberek. Talán ennek az enyhe formának, illetve a fejlesztőmódszernek, a mozgásfejlesztéseknek és elsősorban a gyermek, a szülők kitartásának volt köszönhető az, hogy egy éves korában, egészséges társaihoz hasonlóan megtette első lépéseit. A fejlesztő intézmény öt éves koráig tudta őt fogadni, így szeptember elején megkezdte óvodai éveit. Ezt az eseményt megelőzte néhány fordulat a család életében. A szülők már számítottak és tervezték az intézményváltást. Nem szerették volna idegen helyen, messzi az otthonuktól tudni gyermeküket, így anya és gyermeke többször is meglátogatták a helyi óvodát, betekintve annak mindennapjaiba, bízva a sikeres felvételbe. Ezek az ismerkedési folyamatok egész nyáron tartottak, melynek végén már a kislány jele is kiválasztódott. Eljött az ősz, amikor is a legutolsó pillanatban a falu polgármestere és körjegyzője bejelentette, hogy ők nem vállalják a gyermek óvodáztatását, nincsenek felkészülve az ilyen esetekre szerintük az óvónők sem. Hiába volt minden kérés, könyörgés a szülők részéről, nem engedtek a „21-ből”. Tetézte a gondokat a hivatalos szervektől kapott felszólító levél, melyben mindössze hét napot adtak a családnak arra, hogy intézményt találjanak a gyermek számára, vagy elveszik őt tőlük. Következett ismét a kapkodás, a kétségbeesés. Mindegy volt, hány kilométert kell utazniuk nap, mint nap, csak velük maradjon a gyermek. Egyedül a fentiekben is említett nagyváros egyik óvodája tartotta azt a nézetet, hogy „ha minden kötél szakad”, ők befogadják a kislányt. Utolsó elkeseredésében az édesanya a szomszéd település polgármesteréhez fordult, aki végighallgatva a történetet, megnyitotta a kapukat a család előtt. Így került a kicsi a 3 km-re lévő intézménybe. Idegen környezetben bár, de jól ment a beszoktatás, sikerült mindenkinek nyugalmat erőltetnie magára. A bejárás szintén menetrend szerinti buszjárattal történt. A sikeresnek hitt beszokást követően, az átadásra legtöbbször már az óvoda kapujában sor került, hogy az édesanya a hazafelé induló járművel elmehessen. Ebből egy idő múlva a kislánynak elege lett. Viselkedése megváltozott, végig sírta a mindennapokat. Ez persze természetes reakció egy 27
újonnan, szüleitől elválasztott gyermek részéről, akinek még arra sem adtak elég időt, hogy elköszönjön édesanyjától. Ennek egyik megoldását a mai napig az jelenti, hogy a két műszakban dolgozó édesapa, munkahelyének köszönhetően, személyautóval viszi és hozza a kicsit, aki azóta szüleivel és örömmel érkezik szeretett óvodájába. Sikerült beilleszkednie, elfogadják, játszanak vele, teljes jogú tagja csoportjának. Betegségéből kifolyólag vannak lemaradásai egészséges társaihoz képest, hiszen jelenleg, vagyis öt éves korában még nem szobatiszta és a mondatokat is csak most kezdi összerakni. Szervi problémákkal is küszködik, pajzsmirigy működése 5-6 szorosa az átlagnál, így gyógyszerekhez kötött. Ezen kívül rövidlátó, egyik szemén 3, míg másikon 6 dioptriás szemüveget visel, de szerencsére szívfejlődési rendellenességét megoldja a „természet”, hiszen beforrni látszik az eltérés, a műtét elkerülhető lesz. Küzd, harcol családjával együtt, hiszen mindent összevetve nagyon sok áldozatot kíván az ő „állapota”. Rengeteg pénzbe kerül és került az ellátása, fejlesztése, melynek költségeit saját jövedelmükből, minden segítség nélkül rendezték és rendezik a szülők. Kértek volna támogatást a helyi hivatalból, de nem kaptak, így magukra maradtak. Mind időben, energiában,
mind
érzelmi
területen
teljes
odafigyelést
igényel,
melyet
hatalmas
szeretetvágyával igyekszik megköszönni. A történetnek ezzel koránt sincs még vége. Már csak azért sem, mert az anyuka továbbmesélte a legújabb híreket, melyek a 6. életévének betöltését követően iskoláztatásáról szólnak. Ehhez tudni kell azt, hogy a két településen már évek óta összevontan működik az oktatás. A kevés gyermek miatt jövő szeptemberben lehet, hogy az új osztály elindulása a kislány jelenlétén fog múlni. Elképzelhetetlen számomra mindaz, hogy a gyermek egy év közösségi lét után, talán szobatisztán, talán beszélve, talán felzárkózva nagyjából társaihoz, iskolaérett lesz. Így is elég próbatétel állta már útját „gondtalan” gyermekéveinek, a legjobb lenne most élni hagyni, a boldog óvodai évek mindennapjaiban. Az édesanya azzal nyugtatja magát, hogy a szakemberek szerint 8 éves koráig visszamaradhat az óvodában, vagy ha nem marad, majd megismétli az első osztályt kétszer. Egyik sem látszik megoldásnak, főleg nem a gyermek számára. A szolgálattal tehát a kislány betegsége által került a család kapcsolatba, a fejlesztő iskola, az óvodai ügy rendezésében kérték a segítséget. A családgondozó és a gyermekjólétis folyamatos kapocs volt a család és az intézmények között, ezzel is könnyítve a nehezen megoldható problémákat.
28
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515
Terepgyakorlati összefoglaló
Komáromi Enikő Szociális és ifjúsági munka II.évfolyam Levelező
2015
29
Bevezetés
Szociális munka: „A szociális munka, mint szakma, nem más, mint a társadalmi igazságosság védelmére, fenntartására és, ahol szükséges, annak visszaállítására irányuló segítői tevékenység „itt és most”, tehát a közvetlen személyközi kapcsolatok és közösségek hálózatában.” A szociális munka kezdeményezései a kapitalizmus kialakulásával jelentek meg, ahol már kialakul az első szociális törvény, bevezetik a segélyezést, az intézményes ellátást. A hivatalos szociális munka pedig a jóléti államok létrejöttével szilárdul meg (Kozma, 2006). A szociális munkára úgy vélem mindig szükség lesz, hiszen sajnos mindig voltak és lesznek is olyan személyek, akik maguktól nem – vagy csak részben képesek elhárítani az életükben bekövetkezett gondokat, problémákat és szakember segítségére van szükségük. A problémák pedig akkor jelentkeznek, ha az egyént valamilyen veszteség, hiány, trauma éri, vagy ha nem áll rendelkezésre elég erőforrás ahhoz, hogy az adott problémát elhárítsa (Széchenyi István Egyetem honlapja, 2015). Probléma keletkezhet, ha: •
az egyén személyiségét megsértik
•
egy közösség tagjai elfogadhatatlannak tartanak egy jelenséget
•
a közösség létét valami veszélyezteti, fenyegeti
•
a hagyományos és formális normák nem képesek szabályozó funkcióikat betölteni
•
egy jelenség a közvéleményt formáló kérdéssé válik
•
ellentétek alakulnak ki régi és új szabályok, normák, hagyományok között (Pik, 1998).
A szociális és ifjúsági munka képzés záróvizsgájára készül ez az összefoglaló, melynek célja az, hogy röviden bemutathassam a képzés részeként előírt gyakorlatok intézményeit, annak működéseit, s az ott végzett feladataimat.
30
Mezőkövesd
Az egyetem két éve alatt előírt gyakorlatokat mindig mezőkövesdi intézményben töltöttem, ezért egy kicsit szeretném bemutatni a várost. Mezőkövesd 17 ezer főnyi lakosával a Bükkalja és az Alföld találkozásánál fekvő település, amelynek 1464-ben adományozott városi rangot Mátyás király. Mezőkövesd arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, a fejlett ipari, valamint a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt tükröződnek. A Zsóry-fürdő gyógyvize, a gazdag matyó népművészeti kincs és a mozgalmas kulturális élet méltán tette ismertté a települést hazánkban, Európában és szerte a világon. A Zsóry-fürdő egyedülálló gyógyvize és a fürdőhöz tartozó üdülőterület 2013-tól gyógyhely minősítést kapott. Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld” fővá- rosaként Mezőkövesd a múltja mellett jelene, jövője okán is méltán lehet büszke, bizakodó. Az autópálya és a vasútvonal közelsége gazdaság-földrajzi értelemben is előnyös helyzetbe hozza a várost, amelyet az utóbbi években megpróbáltak és a jövőben is törekednek kihasználni (Mezőkövesd Város honlapja, 2015).
31
Gyakorlati hely bemutatása 1.
Az első éves terepgyakorlatomat a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, Mezőkeresztesi Területi Irodájában töltöttem, ahol a tereptanárom Bodroginé Okos Emese volt.
Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat: Az intézményt 2005. augusztus 15-től hozta létre a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi társulás. Ellátási körzetébe tartozik: Mezőkövesd, Borsodivánka, Egerlövő, Négyes, Szentistván, Mezőkeresztes, Csincse, Mezőnagymihály, Bükkábrány, Mezőnyárád, Borsodgeszt, Vatta, Sály, Tibolddaróc, Kács, Szomolya, Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Noszvaj, Tard. Az intézmény öt területi irodára tagolódik. Irodánként 4-5 települést látnak el, családsegítős és gyermekjóléti családgondozók. Az intézmény feladatköre mára már kibővült új alapellátási formák ellátásával. Ilyen a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, házi segítségnyújtás, valamint Mezőkövesden működik még az Idősek Otthona, és az Idősek Klubja szakellátási formaként.
Az intézmény szervezeti felépítése: A fenntartó a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi társulás. Az intézmény élén az intézményvezető, az Idősek Otthona és az Idősek Gondozó Házának vezetői állnak. Az intézményen belül, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnak külön szakmai vezetői vannak. Az intézmény munkatársai: •
Családsegítő Szolgálat: 8 családgondozó, 3 szociális segítő
•
Gyermekjóléti Szolgálat: 10 családgondozó, 1 szociális asszisztens
•
Közösségi pszichiátriai ellátás: 2 közösségi gondozó, 1 négyórás közösségi koordinátor
32
•
Idősek Otthona: 7 ápoló, 1 mentálhigiénés
•
Gondozó Ház: 6 ápoló
•
Idősek Klubja: 1 klubvezető, 1 gondozó
•
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 23 szociális gondozó megbízási jogviszonyban látja el az intézmény feladatait. A 10 településen, 110 időskorú,
vagy
fogyatékos
személy
otthonába
került
elhelyezésre
jelzőkészülék, 2009- ben. Az intézmény alaptevékenysége: A Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak alapján a gyermekjóléti alapellátás keretén belül a gyermekjóléti szolgálat feladatait végzi. Összeköttetést biztosít a különböző gyermekekkel foglalkozó intézmények között, konferenciákon, továbbképzéseken vesz részt, szabadidős programokat szervez, mint pl.: vetélkedők, egészségügyi napok, előadások, kirándulások, táborok. A veszélyeztetettség megelőzése érdekében kéthetente esetmegbeszélő csoportot tart, havonta esetmegbeszélést az érintett szakemberek részvételével, kéthavonta szakmaközi megbeszélést rendez a székhelyen és területi irodákban és évente gyermekvédelmi tanácskozást tart. Kapcsolatot tart a helyi egyházakkal és a programokra önkéntes segítőket szervez, hogy elősegítse a nem állami szervek és magánszemélyek részvételét.
Mezőkeresztesi Területi Iroda Az irodához négy település tartozik: Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Csincse. Két családgondozó látja el a családsegítős és gyermekjóléti feladatokat. Gyermekek létszáma: Mezőkeresztes: 1041 fő Mezőnyárád: 359 fő Mezőnagymihály: 293 fő Csincse: 148 fő
33
Az ügyfélfogadás, hétfő kivételével, minden nap más településen, általában 4 órában, 8-12 óráig zajlik. A többi időben családlátogatás folyik, szükség szerint a településeken. A családgondozók tehát a szerződésben meghatározott óraszámban dolgoznak. A munkaidejük felét kötelesek az intézményben tölteni, ellátni az ügyfélfogadást és az adminisztrációs feladatokat. A maradék időben kötelesek az intézményvezető által meghatározott
intézményeket
látogatni,
elvégezni
a
családlátogatásokat,
környezettanulmányokat készíteni. Erről kötelesek esetnaplót és forgalmi naplót vezetni. Az intézmény dolgozói a munkaköri leírásban, valamint a munkaszerződésben meghatározott időben és módon köteles ellátni a feladatait. Ennek ellenőrzését szintén az intézményvezető végzi, akinek kötelessége alkalmanként ellenőrizni a munkaidő kitöltését, adminisztrálást és a munkavégzés minőségét is (Bodroginé Okos Emese, személyes közlés).
A szolgáltatások köre: A szolgáltatás az életvezetési problémákkal és szociális gondokkal küzdő egyének, családok számára nyújt szociális és mentálhigiénés ellátást. A szolgálat közreműködik a család, egyén gondjainak rendszerezésében, életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, mentális problémáinak megoldásában. Életvezetési tanácsokat ad a gondozottak részére, segítséget nyújt a problémák rendezéséhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a települések lakosságának szociális helyzetét.
Az intézmény dolgozóinak feladatai, a kliens támogatása érdekében: •
A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése.
•
A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadáshoz való hozzájutás megszervezése.
•
A szociális válsághelyzetben lévő anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása.
34
•
A szabadidős programok megszervezése.
•
A hivatalos ügyek intézésének segítése.
•
A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, havonta esetmegbeszélést szervez, az érintett szakemberek részvételével. Kéthavonta szakmaközi megbeszélést rendez, és évente egy alkalommal gyermekvédelmi tanácskozást tart.
•
A nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételét elősegíti a megelőző rendszerben.
•
A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése. Ennek érdekében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
•
Családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására.
•
A családi konfliktusok megoldásának elősegítése.
•
Az egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése.
•
Javaslat készítés a gyermek családjából való kiemelésre.
•
A családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, valamint a gyermek családjába történő visszailleszkedéshez.
•
Továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel.
A szolgáltatás igénybevételének folyamata: A szolgálat nyitott intézmény. A nyújtott szolgáltatások ingyenesek. A szolgáltatást egyének, családok közvetlenül igényelhetik, valamint a területen működő más szervek is javasolhatják az igénybevételt.
35
Jelzésekkel élnek: •
iskola
•
óvoda
•
rendőrség
•
hatóság
•
szociális intézmények
•
védőnő
•
gyermekorvos.
A jelzést követően veszik fel a családgondozók a kapcsolatot a családdal. A klienssel kötött szóbeli, vagy írásbeli megállapodás alapján, közösen meghatározott célok megvalósítása érdekében történik a közös munka. Egyes ügyfelek esetében jogszabály, vagy hatósági határozat kötelező jelleggel előírja a szolgáltatás igénybevételét. (pl.: védelembe vétel, pártfogói felügyelet) A jelzést követően, az Esetfelvételi lap kerül kitöltésre, amelyben az első találkozáskor tapasztaltakat foglalja össze a családgondozó, és javaslatokat tesz arra, hogy szükség van- e még további intézkedésekre. Kitöltésre kerül még a törzslap, amelybe a kliens személyes adatait rögzítik. Az alapellátás során, minden gyermekről környezettanulmány készül, amelyben a családról és a gyermekről, a legfontosabb tudnivalókat rögzítik. Ez a GYSZ.-3 elnevezésű adatlap. Ehhez tartozik egy betétlap, melyben rögzítik a gondozási tervet. Ez személyre szabott terveket tartalmaz határidőkkel, melynek teljesítése számon kérhető. Félévente pedig helyzetértékelést kell készíteni a családgondozóknak a gondozás eredményességéről, majd ennek fényében- ha szükséges- új tervet kell készíteniük. Eredménytelenség esetén javaslat tehető más gyermekvédelmi intézkedés megtételére. Ekkor válik szükségessé az egészségügyi lap kitöltése, a gyermek egészségügyi állapotáról. Védelembe
vételkor
szintén
gondozási,
nevelési
tervet
kell
készíteni,
amelyet
felülvizsgálatkor értékelnek, és továbbküldenek a jegyzőnek. Ez tartalmazza a javaslatot a védelembevétel megszüntetésére, vagy további fenntartására.
36
Átmeneti nevelésben lévő gyermeknél, a GYSZ.- 7 adatlapot kell vezetni a családgondozás tervezése céljából, amelyet az éves felülvizsgálatkor kell értékelni, majd továbbküldeni a gyámhivatalhoz és a szakellátáshoz. Ebben tesznek javaslatot az átmeneti nevelés fenntartására, vagy megszüntetésére. A kitöltött adatlapokat minden gyermeknél esetnaplóban tárolják, valamint minden, az esettel kapcsolatos feljegyzés, levelezés, dokumentum ebben kerül tárolásra. A napi forgalomról forgalmi naplót vezetnek. A kimenő, bejövő levelek iktatásra kerülnek, iktatókönyvben rögzítve (Miskolci Egyetem honlapja, 2015).
Szakmai sztenderd: A családsegítés terén létrejövő szolgáltatási sztenderd jogszabályban szabályozott rendszer, amely segíti a szolgáltatás célját meghatározni, a minőség kritériumainak meghatározását, szakmai útmutatás nyújtását, a szolgáltatás folyamatos fejlesztését. Ezáltal emelkedik a szolgáltatás színvonala, hatékonysága növekedik és hozzájárul a szolgáltatás terén dolgozók szakmai fejlődéséhez. 1) Intézmény A családsegítői szolgálatokat általában önkormányzatok működtetik, de más fenntartói is lehetnek, úgy, mint társulások, egyházak, közös hivatalok, stb. A Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatot a 2005. augusztus 15- én hozta létre a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi társulás. Ellátási körzetébe 21 település tartozik.
2) A sztenderdben meghatározott szolgáltatások
37
•
szociális és egyéb információs adatok gyűjtése az ellátást igénybe vevő megfelelő
•
tájékoztatása érdekében,
•
ügyintézésben való közreműködés,
•
szociális, életvezetési, adósságkezelési és mentálhigiénés tanácsadás,
•
pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése,
•
az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátások közvetítése,
•
közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése
•
(üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság
•
számára,
•
egyének illetve családok családokon belüli
•
kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs
•
programok és szolgáltatások, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő
•
szolgáltatások szervezése,
•
speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése,
•
a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer
•
működtetése.
kapcsolatkészségének
javítása
érdekében
a
3) A Szolgálatnál meghatározott szolgáltatások •
családgondozás,
gyermekjóléti
szolgáltatások,
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, házi segítségnyújtás •
az életvezetési problémákkal és szociális gondokkal küzdő egyének, családok számára nyújt szociális és mentálhigiénés ellátást
•
összeköttetést biztosít a különböző gyermekekkel foglalkozó intézmények között
•
konferenciákon, továbbképzéseken való részvétel
•
szabadidős programok szervezése
•
kéthetente esetmegbeszélés tartása, havonta esetmegbeszélés az érintett szakemberek részvételével, kéthavonta szakmaközi megbeszélés rendezése a székhelyen és területi irodákban és évente gyermekvédelmi tanácskozást tartása
38
•
életvezetési tanácsok adása.
4) A sztenderdben meghatározott célok •
az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő egyének, családok feltérképezése, elérése, szükségleteik felmérése, az azokra reagáló szociális szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz való hozzájutás elősegítése, az információk birtokában a saját döntéshozatal támogatása.
•
a saját lakókörnyezetükben élő egyének, családok a szociális munka eszköztárával történő segítése, annak érdekében, hogy önálló, önrendelkező életvitelt folytassanak, érdekeiket képviselni és érvényesíteni tudják, valamint társadalmi beilleszkedésük megvalósuljon.
•
a családsegítő szolgáltatásban végzett szociális munka olyan komplex pszichoszociális segítés legyen, amely egyszerre irányul az igénybevevő és az őt
körülvevő
támogató
hálózatok
működőképességének
javítására,
potenciális belső és külső erőforrások mozgósítására. 5) A Szolgálatnál meghatározott célok •
fő célja a családokban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása
•
családi konfliktusok megoldásának elősegítése
•
a családban élők és környezete személyiségének fejlesztése (Miskolci Egyetem honlapja, 2015)
39
a
Gyakorlati hely bemutatása 2.
A második évben szintén Mezőkövesd városában töltöttem le összefüggő szakmai gyakorlatomat, ezúttal a Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodájában. Ezúttal pedig Lengyel Erika volt a segítségemre.
Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal A Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal megalapítása 2013. január 1-jén történt meg, összesen 8 település összefogásával. Ezek a települések: •
Mezőkövesd
•
Borsodivánka
•
Egerlövő
•
Négyes
•
Szomolya
•
Tard
•
Tiszabábolna
•
Tiszavalk.
Valamennyi szervezeti egység (iroda, kirendeltség) közös feladata a működtetés területén: Működési feladatok:
40
•
testületi és bizottsági munka segítése
•
folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzések
•
kötelezettségek vállalásához kapcsolódó feladatok ellátása
•
az előirányzatok felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása
•
a kötelező egyeztetési feladatok teljesítése
•
közérdekű bejelentések, panaszok intézése
•
pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása
•
a lakossággal, a közérdekű nyilvános adatokkal, közigazgatási szolgáltatásokkal, ügyintézéssel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása
•
hivatali és irodai kommunikációs feladatok ellátása
•
az ügykezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása
•
a teljesítménykövetelmények végrehajtása
•
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatok teljesítése
•
irodai munkaértekezletek tartása a meghatározott rend szerint
•
az előírt statisztikai jelentések elkészítése és továbbítása
•
az adatvédelemhez kapcsolódó szabályok betartása, feladatok teljesítése
•
az informatikai rendszerek működéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, a baleset-, tűzés munkavédelmi feladatok teljesítése
•
a hivatalos dokumentumok kezelésének feladatai
•
a szakmai ismeretek megszerzése, bővítése, a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok teljesítése
•
a kiadmányozási feladatok ellátása kijelölés alapján
•
tervezési feladatok ellátása a tevékenységi területhez igazodóan
•
a feladatok elvégzéséhez kötelezően előírt, illetve a szükséges nyilvántartások vezetése
•
41
ellenőrzési feladatok ellátása.
A Közös Önkormányzati Hivatal létszáma: •
75 fő, melyből a mezőkövesdi székhelyeken 53 fő valamennyi ügyfélszolgálaton teljesít feladatot
•
2 fő a borsodivánkai ügyfélszolgálaton 1 fő + 0,5 fő (utóbbi külön megállapodás szerint az önkormányzat által finanszírozva)
•
az egerlövői ügyfélszolgálaton 0,5 fő+ 0,5 fő
•
a négyesi ügyfélszolgálaton 1 fő + 0,25 fő (utóbbi külön megállapodás szerint az önkormányzat által finanszírozva)
•
a szomolyai kirendeltségen 4 fő
•
a tardi kirendeltségen 4 fő
•
a tiszabábolnai ügyfélszolgálaton 1 fő+ 0,75 fő (utóbbi külön megállapodás szerint az önkormányzat által finanszírozva)
•
a tiszavalki ügyfélszolgálaton 1+0,5 fő (utóbbi külön megállapodás szerint az önkormányzat által finanszírozva) köztisztviselő, ügykezelő vagy fizikai alkalmazott dolgozik.
•
mezőkövesdi székhelyen, 5 fő kistérségi ügyintéző látja el feladatait.
A Közös Önkormányzati Hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje: Munkarend: hétfőtől – szerdáig: 7:30-16.00 csütörtökön: 7.30-17.00 pénteken: 7:30-12:30. Ügyfélfogadás: Mezőkövesd székhelyen: Jegyzői fogadóóra: havonta minden második héten kedden 8.00 - 12.00 Ügyfélfogadás: Hétfő, Szerda: 8.00 – 12.00 Csütörtök: 8.00 – 18.00 Kedd, Péntek: nincs
42
Hatósági és Szociális Iroda: Szervezeti felépítése: Az iroda a Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal irányítása alatt működik, melynek vezetője a polgármester. Az ő hatásköre alatt áll a jegyző. A jegyző vezetése alatt szerepel az aljegyző és az iroda pedig közvetlenül az aljegyző alá tartozik, vagyis az igazgatási csoportvezető, hatósági ügyintéző, szociális ügyintézők, ipar -és kereskedelmi ügyintéző, építéshatósági ügyintézők, anyakönyvvezető.
Főbb feladatai: Államigazgatási feladatok: •
ellátja a törvényben a jegyző hatáskörébe utalt első- és másodfokú döntések előkészítését
•
az első fokú építésügyi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása
•
ellenőrzi az építéshatósági szabályok betartását
•
kereskedelmi igazgatással kapcsolatos hatósági feladatok
•
telepengedélyezéssel összefüggő feladatok
•
ellenőrzi a telepengedélyes tevékenységet hatósági jogkörben
•
ellenőrzi az üzletek működésének törvényességét
•
szálláshelyek nyilvántartásával kapcsolatos feladtok ellátása
•
ellátja a zenés-táncos rendezvények engedélyezésével kapcsolatos feladatokat
•
anyakönyvi igazgatással és állampolgársági ügyekkel, menedékjoggal kapcsolatos feladatok ellátása
43
•
hagyatéki leltározással kapcsolatos feladatok ellátása
•
a cím-nyilvántartási feladatok ellátása
•
átveszi és kezeli a talált tárgyakat
•
hatósági bizonyítványokat állít ki
•
kiadja a vagyoni helyzetről szóló igazolásokat
•
a birtokvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása
•
állategészségüggyel kapcsolatos feladatok
•
ellátja a szociális igazgatással kapcsolatos hatósági feladatokat
•
előkészíti a jegyzői hatáskörbe tartozó működési engedélyek kiadását
•
ellátja az egészségügyi alapellátás biztosításával kapcsolatos feladatokat, előkészíti az ehhez szükséges megállapodásokat
•
szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretén belül – a jogosult számára támogatást állapít meg a szociális törvényben és a helyi szociális rendeletben meghatározott feltételek szerint
•
összehangolja az intézmények munkáját, segíti azok tevékenységét, figyelemmel kíséri szakmai munkájukat
•
ellátja az iroda tevékenységéhez kapcsolódó ügyfélfogadási feladatokat.
Önkormányzati feladatok: •
ellátja az iroda tevékenységi területéhez kapcsolódó tervezési feladatokat
•
ellátja
a
hivatali
ügyfélszolgálati
tevékenységet,
gondoskodik
az
ügyfelek
tájékoztatásáról •
közzéteszi és kezeli a hivatalos hirdetményeket, gondoskodik a termőföld értékesítéssel és az árveréssel kapcsolatos hirdetmények központi elektronikus rendszeren való megjelentetéséről (Mezőkövesd Város honlapja, 2015)
Klienskör: •
mint már említettem a lakosság létszáma kb. 17 ezer fő, amelynek a többsége magyar
•
(kb.14 ezer fő), s a másik jelentős népcsoport, a romák csoprtja (mintegy 700 fő)
•
a város lehetőségeihez mérten támogatja a cigány kisebbséget, de a romák helyzete az országos viszonyokhoz hasonlóan itt is elég nehéz. A romák körében az összlakossághoz
viszonyítva
magasabb
a
munkanélküliség,
alacsonyabb
az
iskolázottsági szint és életkörülményeik, valamint jövedelmi szintjük sokkal rosszabb a magyar lakosságéhoz képest
44
•
az összlakosságot nézve a regisztrált munkanélküliek száma kb. 8-900 fő
•
a kliensek nagy része az alábbi ügytípusokkal keresik fel az irodát: lakáscélú támogatás, aktív korúak ellátása, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, egyszeri segély, óvodáztatási támogatás, temetési segély, szemétszállítási díj átvállalásának igénylése
•
az idősebb korosztály főként a szemétszállítási díj átvállalásának, lakáscélú támogatás igénylésének céljából, míg a fiatalabb és középkorú korosztály az aktív korúak, a rendszeres gyermekvédelmi, az óvodáztatási támogatás, az egyszeri segély kérelme céljából kérnek segítséget.
Személyi és tárgyi feltételek: •
az irodában összesen 10 fő dolgozik, vagyis igazgatási csoportvezető, hatósági ügyintéző, szociális ügyintézők, ipar -és kereskedelmi ügyintéző, építéshatósági ügyintézők, anyakönyvvezető
•
az irodákban megfelelő berendezések, eszközök találhatók, mindenki saját íróasztallal és számítógéppel rendelkezik.
Gyakorlatom során végzett tevékenységek: A gyakorlat
során
először
is
tereptanárom
segítségével
és
közreműködésével
megismerkedtem az épület területével, a közvetlen és a tágabb körbe tartozó munkatársakkal, az iroda szervezeti felépítésével. Ezután írásos anyagokat kaptam, melyeket át kellett tanulmányoznom a munka megkezdése előtt: Szervezeti és Működési Szabályzat, szervezeti felépítés, szervezeti egységek főbb feladati, szociális törvény, Mezőkövesd város szociális ellátással kapcsolatos rendeletei, informatikai rendszerek, használt programok. A hat hét alatt azért már bele láthattam egy - két dologba, hogy mégis hogyan folyik a napi munka, ezért is néha már-már úgy éreztem, mintha ott dolgoznék. Az irodában az alábbi feladtokat végeztem, illetve ilyen típúsú ügyekben vettem részt: •
45
feljegyzések, környezettanulmányok készítésében való részvétel
46
•
szociális ellátások megállapításában való részvétel
•
adtlapok, kérelmek, kérvények, hivatalos levelek megírása, kitöltése
•
ügyfélfogadás.
Összefüggő szakmai gyakorlat Munkanapló
Hallgató adatai: Név: Komáromi Enikő Neptun kód: L6KWNS Születési hely, idő: Mezőkövesd, 1990.05.25. Szak: Szociális és ifjúsági munka Évfolyam: II. Tagozat: Levelező
A szakmai gyakorlat során végzett tevékenységek részletezése:
Dátum
Letöltött óraszám
Munkavégzés helye
Tevékenység
02.16.-20.
24
Mezőkövesd
Titoktartási ny., Tanulmányi szerződés megírása, Intézmény, munkatársak megismerése, Szervezeti és m. szabályazat, alapító okirat, helyi rendeletek ismertetése, ügyfélfogadás, Zsóry kedvezményes belépőjegy megállapítása, jegy kitöltése, adminisztráció
02.23.-27.
32
Mezőkövesd
Szociális segély iránti kérelem megírása, cügyfélfogadás, adminisztráció
03.02.-06.
24
Mezőkövesd
FHT ügyek átadása a járási hivatalnak, ügyfélfogadás, adminisztráció
03.09.-13.
40
Mezőkövesd
Szociális segély iránti kérelem megírása,ügyfélfogadás, adminisztráció
47
03.16.-20.
32
Mezőkövesd
Környezettanulmány készítésében való részvétel, ügyfélfogadás, adminisztráció
03.23.-27.
40
Mezőkövesd
Kedvezményes szemétszállítási kérelmek megállapítása, határozatok megírása, ügyfélfogadás, adminisztráció
03.30.04.03.
24
Mezőkövesd
Kedvezményes szemétszállítási kérelmek megállapítása, határozatok megírása,ügyfélfogadás, adminisztráció
04.07.-10.
24
Mezőkövesd
Kedvezményes szemétszállítási kérelmek megállapítása, határozatok megírása,ügyfélfogadás, adminisztráció
48
Befejezés Az összefoglaló is jól mutatja, hogy milyen nagy szükség van a szociális ellátások és intzéményrendszereik kiépítésére. Napjainkra sajnos nagyon sokan élnek szegénységben, évről-évre nő a munkanélküliség, nő a kirekesztettek száma és egyre nagyobb a társadalmi különbség az egyes csoportok között, mind jövedelemi, mind szociális szinten. A veszélyeztetettek között vannak a munkanélküliek, a romák, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők, hajléktalanok, vagyis elég sok réteg van kitéve a megpróbáltatásoknak. Ezek kiküszöbölésére adnak némi megoldást a szociális ellátó rendszerek, ilyenek például a: gyes, gyed, gyet, családi pótlék, szociális segélyek, lakásfenntartási támogatás, stb. Ezeken kívül pedig fontos lételemek a kérdés megoldásában a különféle alap -és szakellátások is, mint például: étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, támogató szolgálatok, valamint az egyéb ellátást, ápolást, gondozást nyújtó intzémények. A szociális problémák javulásának elengedhetetlen eleme a változás, a változtatás. A változásokat lehet kezelni, elő lehet idézni és a korábbi állapotra visszaállítani és ezeket kell alkalmazni a szociális munkában is.
„A szegénység és a gazdagság két sziklazátony a tengerszorosban - a boldogok közöttük hajóznak el.” (Nemere István)
49
Hivatkozások Kozma Judit (2006): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség Mezőkövesd Város honlapja: Főoldal. http://www.mezokovesd.hu/index.php?action=showmenu&id=1 (2015.03.30.)
Mezőkövesd Város honlapja: A szervezeti tagozódás szerinti főbb feladatok. http://mezokovesd.hu/userfiles/file/onkormanyzat/kozerdeku_adatok/szervezeti_szeme lyzeti%20_adatok/kozos_hivatal_szervezeti_egysegek_feladatai.pdf (2015.03.30.)
Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet honlapja: Családsegítő szolgáltatások Tematikus szöveggyűjtemény a nemzetközi irodalomból. http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/kapott_anyag/KJszakdolgozat.pdf (2015. 03.22.)
Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet honlapja: Területi Szakértői Csoport Családsegítő szolgáltatás. http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/kapott_anyag/csaladsegites.pdf (2015. 03.23.)
Pik Katalin (1998): Problémák a szociális munka gyakorlatában in: Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest, Szociális Szakmai Szövetség Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmáynok Tanszék honlapja: Tanulási segédanyag a 'Szociális munka alapjai' című stúdiumhoz. http://szm.sze.hu/downloadmanager/details/id/3033/m/4819 (2015.04.01.)Értékelőlap
50
Felsőoktatási szakképzés
A záró portfoliót készítette: Értékelés: A portfolió teljessége (maximum 10 pont) A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont) A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont) A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont) Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont) A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont) A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont) Összes pontszám (maximum 60 pont) Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50Összefoglaló szöveges értékelés
A záróvizsga kérdései: 1. …………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………….. 3. ……………………………………………………………………..
Miskolc, év, hó, nap
A konzultáns aláírása
51
52
