KAKTUSZKEDVELO SZAKKOR TÜJEKOZTATÚJA
-
165
-
KAXTUSZK
KKOR ÍTÍJÍKOZTATÚJt K É Z I R A T K É N T
Mint
a
mányúton
Kertészeti voltam
monacói
Jardin
hetőség
a
tusz-
és
szik, nál HU
legszebb
tengerpart
"V" alakú
el e z a
meseország.
zötti
herceg
hogy
és
a
alagútban a
irányítja tenger
fut. C s a k
Tiaufoltság
utcákat
mandarinfák
A z két
fgész
város
torversenyeket senyzői a
célnak
lalt./
loban 5ák
szük
mégis
találjuk
a
kaszinók
zsitot
Euphorbiat, süllyesztett
félóránként.
a a z
Monté
a
/hiszen
venseny
magában
Cereust,
este
kivitelű
A z
automata
Így gondoskodnak
a
c s a k pár
álU
autó-
Mind
és mo
a z , hogy
ver
nincs
négyzetméter lapos a
fog
tetejére
belvárosban
vezet.
Itt m é g a látni itt
növényeket,
kellemes
fo
Monté C a r -
stb. Öröm
kivilágított hüvÖs,
város meghúzódó
virítanak.
öntözőberendezés
park
A
melyek
között.
Ide pálmafasbr
Eucalyptusok,
M i kö
legrangosabb
házak
pl, Picusok,
életét
Carlo-ból
minden
házak
lábá
házak
közt
szédítő
világ
is a
emeletes
királyát.
A
v e r s e n y e k n e k
kertek
egész
utcácskában,
i s egzotikusak,
néhány
a z
é s
napfényre,
kertekből,
és
kak fek
sziklák
fel, kaktuszok
le, ahová a
legszebb
i s a
Spületek
ismert,
versenypálya
teniszpályák
kéayszerültek, a
világon
el, Érdekess:''ge
megfelelő
a
a
e z a l e
hátországa v a n ,
vonat
került
Monaco-ból
egész
Európa
meredek
a
hatalmai
tanul
megnéztük
k i s principiuranak
magasodnak
itt b o n y o l í t j á k
jönnek
még a
lyik
a z
a
szegélyezik,
pálmák
nyáron
álomhercegségben
a
ékelődött, A
a
számára
rendőrsége,
a z állomás
hercegség
neve
Saját
ennek
jellemző,
négyzetméteresek,
tartozik,
e g y apró
völgyében
közé
ezen
természetesen
e g y gyÜJtö
kÖzé
kertje
A
képre kis
hiszen
terül a
hallgatója,
Hazafelé
élmények
pozsgásnövény
Rainer
vel
Egyetem
Párizsban, Exotique-ot,
-
pá
permetezi klímájáról.
Ide
csak
luxusautóval
"uszály"-1
fekete
belső
ugyanolyan,
sen
élet
nekem
teljesen
nem
hát
hogyan
Exotique? kicsi,
de
egé.-^z
annál
sziklába
vágott
alattunk
és
ékeskednek.
Na
látásától
találunk
de
is
kis
a z
A
és
enyhe,
enyhíti
a
nem
lenne
folyamán,
téli
elég A
meg
nem
A
itt a
nagy
kert,
vízszintes
hiszen
két
város fur
a z
e^-'-sz
ert
áll,
Nemcsak
A
nőnok,
a
a
téli
jeges
ott
a
szép kert
Minden
i i k e r e s
/Cote
fölé
a z
óriási
Azúr/
Zella Willy
Szabó
ne
azonban
e z
pusztuljan^\k
annyira még
káros csak
mele?("s
István
el
igazán
a
merede
viz
sehol
sem
a
pozsgás
tövét
elrothasztani.
többi közt
jöhetett
a
cikk
ezer
dermesztő a
tenger időt.
növényeket
létre
lektora
fölé
E z
e z
is és
és
A z
hozzáfu-.i,
a z
Cycast, tud
Meri-yfield
Dávid
A
Mentőn g
e s
n
g
l
i
a
Franciaország k
Budapest által
köszönjük
adományozott
magokat
a
tagság
hogy hú Bougen-
nevelni.
r á
szik* szél
Északi-Af
annak,
nyugatra
földben
megáll
kert
északi
oka
tovább
Ficusokat,
szabad
tud
függőleges
elérve
egyik a
a
még
méteres
hatásától.
Hercegség
z
tél
itt a
Eucalyptusokat,
I
a
talajnedvessé
hatása:
télies
E
János
e z
még
M A G A K C I Ó N K R A
Andrews Culman
Gyüjtfítársaink hálásan
a
víztö
forró leadja
Szupp
F a r k a s
a z
növény
áttelelesüknek
lassan
Egymagában
északról
kirepül
de
télen
kaktuszok
és
Monacói
délvidéki
A
Hubai
szám
Őket,
Földközi-tenger viz
Itt m u t i t k o z i k
szelek
szegély
egyéb
a
engedelmével
okozhat a
a
Riviéra hot
körülmények
magasságban
és
hogy
kitettségü,
Riviéra,
mert
A
jótékony
utólagos déli
tengerparti
Mrs,
cunik-
Euphorbiák
megtervezett
növények?
íüygő-
kertben
óriások,
növényeket
fel
Jar elég
kaktuszokat
zöldéinek,
szedik
a
kaktuszok
emelkedik.
sem
mint
votületbon
1 5 - 2 0 mí^teres üjtŐ,
művészien télire
kaktuszok,
partokat,
olasz
villiát
dr,
A
természete A
utcácskákból
virágzata
periódusban
kedvező
kert
védi
zódó
íolu/r
sokszor
pozsgás
hidegét.
szűntetni.
a
szerző
ebben
A
hónapok
sziklák
tu--;ja
a
rikai
a
robbantsak,
Aeoniumok
elnyelt
ahhoz,
kell
ilyen
a z
nyugalmi
égretÖrŐ
C s a k
között
működik,
zel
az
látjuk;
függőlegesen g
különböző
csapadékos,
enyhíti,
lafal
ha
legtoijesebti,
olyan
kaktuszok?
áttelelni
hőtárolóként
is
és
szegény
méteres
tudnak
itt m é g i s
valójában,
pompázik,
nyáron
hogy
sikk,
egyenruhában,
oka?
tél
mege
ni,
a
más
gét
ken
a
alapterülete
jóformán
milyen
6 - 9
él
Hogyan
el
párnafoltokat.
óriási
szabadban
get
a
moziban
bankot
teraszokból
szédül
itt, h a n e m
alkotnak
is
a
mindenhol
kert
felettünk
Marginatocereusok
Agavék
mi
hogy
nagyobb
leges
mal.
meg,
terülhet
A z
járva, nek
ahogyan
Jellemző
a z
Természetesen
helykihasználás.
De gé
mint
-
heh.ijtani,
vezeti.
adatbit
egybeépült.
fangos
din
sofőr
166
lehot
novében
G é z a
-
167 -
K Ö S Z Ö N T J Ü K
1974.
november
Haage nek
meleg
Haage
24-én
Erfurtban
írisseségben
Haage
nagy
velése
régt
és
A
kertészet
inak
a
vezetése
Walther
Haage
Haage alatt
számára
gyon
nehéz
feladat,
ismét
életre
keltse
ségére Fric dásán
volt
és
Walther
Curt
alapuló
Ezekkel
több tett
a
jutott
a
a
a z
kertészetet. de
cég
világ
A
kaktusz-
kaktuszok
terén
elévülhetetlen
Haage-ös
kaktuszról
A .
már
levelezett.
n a után
V. tu is.
működésével Könyvel
nélkü
lözhetetlenek.
A
kertészet
melyet fia,
ismét
ma
a
A ga
nép
tulajdonává
szakember,
kertészmérnök
CsUi
Waltlier
Szakkór is
érjen
Walther
meg
letésnapot
vezetősége
ezt
lapunkban
römére.
vált, Haage
irányit.
megragadja
meleg
családja
a z
s z i w e l és
és
alkalmat,
Haage
' '
ne
Segít
óriáai
kaktuszkönyve
szert.
a
hogy
P.A.
lett.
a
háború
Haagenak
a z
azóta
tagja
ismertebb
hogy
Backeberg,
i s , mint
világhírnévre
generációk
mind
tagja.
keHészcsaládból
szerzett. is
ami
hiszen
foglalkozik
gondozása
erdemeket
testi
napját,
kaktuszokkal,
azzal,
Goethe-vei
Walther és
tiszteletbeli
szolgálatot
kedvelőinek
meg
örvendünk,
1822 óta
Haage-kertészet
H A A G E T
szellemi
75. születése
s z i w e l
származik,
érte
teljes
Szakkörünk
Walther
tesz
W A L T H E R
tagsá hogy
kívánja,
még
sok
mindannyiunk
szü ö-
Hozzászólás
168
-
a
Gondolatok a
kaktuszgyöjfésról.'.. cimü
A
legutóbbi
egy
kicsit
"Csili"
csodcílattal
miUáriákkal millária
olvastam.
kapcsolatos
gyűjtőt
kérdéseket
-
már
is
Örömmel
érdekel,
érint,
komolyabb
megjelent
problémákat
rendkívül
olyan aki
tájékoztatóban
is
a^ért,
csodálattal egy
nevezi
cikkhez
örömmel
mert
felvet,
amelyeknek
gyűjtőnek
cikket ami
a
engem,
viszont -
a
nem
Matn-
mint
azért,
rendszeres
magát
és
cikk
Mam-
mert
gyűjtőnél,
szabadna
elő
fordulnia, A deti
cikk
én
is
a
kei'dő
keresztülmentem.
magam
is
Ami szosoU tése
iránt,
csak
a
névvel
a
alapfeltételnek
setén. tam
D e
a
ez
hogy
a
Megkívánható-e hogy
minden és
hogy
több
nek
a
a
elismerő
egyenlő
teljesen
szájából
föl
nem
a
még
k e z
hiszen
szerző
senki
én
mivel
hiányolt
a
és
készí
növény Félreér
túlzottnak,
söt
szin
gyűjtemények
természetes? neve,
kaktu-
sem
megnevezéssel!/
gyűjtés
a
a
magjegyzékek
tartom
következő
mi
a
ellátása,
helyes
gyűjtőnek
Én
még
e-
hallot
"aranymondást":
c s a k
"kapós
a z
a
"Nem
fontos,
a
csak
legújabb,
egy
lései
eltérőek.
vagyis
a z
"magyarítása"
a
nem
torálás, mint
a z
cikk
és
is a
stb,
biztos,
fogynak
k e v e s e n
gyűjtik
alálhatók,
o;'.ek
v a n
hogy
aki
A
és
szerzői
hogy
okot,
irányból
ámbár
közismprt
majdnem
a
k
nem és
a z
bravoae,
aki ha
alap
felvetni,
meg.
e z
engedély,
és
fordító,
költséges, fordítási vajon
"divatos"
lek
vala
enge
hány
kívül, pél
növények,
gyűjteményben esetek
ezt
hivatalos
nehézségeken
fordítások, minden
példányok
magnimamma,
lenne,
gondot
Sajnos
kapun
E z e k e n
Mammilláriák
Van
elképze
Mammilláriák
okozhat
hosszadalmas,
Mammillária
és
rossz
közelitette
jot^, fordítási /Nem
velük.
igényei
a
s z e
vagy
meggondolások
juttatni!
is
alapján
legyen,
problémáját
lefordítása
valu'át!/
a
igényeik
kaktuszával.
Kifejezetten Ilyen
en
emberek
tetszetőseket
gyüjtőtársainak
sikerülne!
kiadott
a
sokféle
emberek
baj!
rendkívül
jogdíjra
/Centricirrha,
a z
vegyeshogy
képességű
kapcsolatos
1 2 0 0 féle
kifejezésre
mind
nagyobb
irodalmi
meggondolások
Mammilláriák
rossz
a z
köztudott,
és
iro
gyiijtÖkel,
is
csupán
gyűjtene!
a
de
dicsekedhessen
a z
lenne
is
el? M a a
üzleti
gyűjtőktől,
szükséges
egy
A z
minden,' c s a k
nÖ\ é n y l e i r á s o k
szerzői
dányban
aki
tehát
Írójának
végén
esetlegesen
hybridok,
is
szerintem cikk
lehetséges,
kiadás,
nem
délyt
stb,
nem
e z
gyűjtéssel
valakit
célszerűnek
a
uton
gyűjti
ügyet
a
gyűjti,
Mammilláriákat
Szerintem kívánják
a
a
"neves"
tulajdonosa,
képzettségű
Van
tudják
olyan
Szerintem
legdívatosabbként
E z
a
tartom
plakett
teljesen
dicsekedni
genust
mindenki nem
eltérő.
Ismerek
lehetséges!
megfelelően
akinek
már
és
is
rendelkező
növényekről
különböző
illetve
v a n
lévő
nem
ritkaságokat"
Össze,
éppen
vegyesgyűjteményekkel
semmivel!
ís
E n n e k
más
Hallottam
ha
a
való
rendszeres
oklevél
a
hobbynak
hódolnak.
pL
csak
ismereteket?
gyűjtem ? n y e s e t é b e n
ján
nálunk
névvel
növénynek
birtokukban
gyakorlati
ismerete
di
a
ezeken
legyen,"
dalmi
a
mivel
embereket,
lép
megküldése,
igényeket
minden
szakgyűjtö"
fontos,
szép
/de a z
tekintem,
vajon
"neves
az
eddig
növények
ezeket
problémáit,
érteni,
"hobbys"
igényekkel
igényeket
"növény"
essék,
a
tudom
hódolok. olyan
növényjegyzékek
cseréje,
ne
"betegségeit", meg
Megértem
hogy
amely
gyűjtök
teljesen
hobbynak
Például és
tés
több
meglepett,
eddig!
te
elején
tapasztalatlanságait,
meg-
többségében
saetigera
stb,/
E z e k A
kedvéért
cikkben
keberg
senki
utal
(éle
a
tartom, tett
mivel
e z
nagyon
degyiket ban
még
is
millariákkal A
idézzek: tehát
paciíica,
c s a k
embert!
meg
kellene
szeresen
P é c s
és
közli
Végezetül közöltem
a
a
azt
a
lenne,
meg a z
a
ha
volna
le
1/
Akinek
megvan
2/
A k i
nem
3/
A k i
Mamillariás
4/
A k i
pedig
Kaktuszlexikon
kezdő,
a-^
a
min
csoport IVIam-
láttam, cikkből
gyűjtő,
aki
fordítását
néhány
is, A
igy
a
már
sem
hogy
szak
e z
meg .
gyűjtő,
kör
.
szellemű egy
aki
ilyen
ua,
sem
S.
rend
elérhetetlet.ek.
rendszerről.
Én
ezt
okokból:
a
annak
rendszer
régen
úgysem
K,
ezek
Mamilláría
következő
a z
hogy a
vállalkozó
pécsi
a
azt
D e
baxteriana,
foglalkofcom
-
akadna
is lehe
Mammillariásokrít!
közölt
MamiUariás
régen
magyarra
újdonságokra
végén
tudta,
Nem
Ebben M,
fényképről
néhány
növény újdonságokat
cikk
a
szellemű
a
B a c össze
mindig
ezeket!
megvan,
környékén
szép
vonatkozik
is
leírásának
keresni
ajándékozná
Ugyanez
Elég
vállalkozó
és
tartalmaz.
miht
még
a
elképzelhetőnek
kétlem!
vannak,
lehetősége
csoport
ezt! Milyen
fordítással
erősen
gyűjtő
gyűjtötte
lett,
feldolgozni
azt
növényeket
néhány
egy-egy
Bizonyára
meglenne
nem
a a
akadna
ismerője
evermanniana.
ezeket
típusait
11-12 n ö v é n y t
is
megvásárolni:
pécsi
E z t teljesen és
szerezni
iorditásnak
kockáztatna
jó
kb
ritkaságok
könyvet egy
formakör
nagyon
megismerni
tudta
de
"ha
l - e s
alakkör
olyan
marshalliana, sajnos.
a z
drága
is, hogy
beszereznie.
nehéz
be
ugyanis
-
egy
arra
1 :
ezeknek
mit k e l l
íog
szerző
rendszer
kizárólagosan, hogy
sem
169
ez nem
a
leírás
megvan.
érdekli.
áttanulmányozta, ért
belőle
semmit!
Véleményem szerint nem elegendő csupán egy arz áltedunk kivá lasztott növénycsoport leírásának lefordítása! Szükséges még a z élőhely, a klimatikus körülmények, a geológiai, biológiai, kémiai i s m e r e t ís. N e m i s b e s z é l v e a m e g l é v ő n ö v é n y r e n d s z e r e k r ö l , amelyek igen bonyolultak, /lásd B a c k e b e r g / és a gyakorlatban a z eligazodás közöttük n e m könnyű! / v a n még a B ö d e k e r féle, B u x b a u m féle, Craig féle/ Végkövetkeztetés; csupán
a
Nem
növenyleirr s o k
lehet
egy
ennyire
lefordítására
összetett
problémát
korlátozni!
Nagysurányi
Miklós
I
-
J.
D.
Donald
Már
a z
miatt
alcímnél
kívánom
megkérdőjelező zö
a z
l O S
s z e
röviden,
magyarázatául
Óvatos
és
gartiák
/vagy
jeleztem,
Ismertetni
elméletet.
1974. évi
nek
séges
-
elmélete;
előző
külön
I 7 0
E z z e l
azokat
a
a
újdonsága nemzetség
kapcsolatos
Bulletinben
kifejtve
hogy
ezt
megjelent
és
fontossága
létjogosultságát
észrevételeit
cikkében
körülményeké^
a
foglalja
amelyek
szei<ösz-
hipotézisé
szolgálnaK.
egyáltalán ezek
nem végleges
jelentős
nemzetségben
része/
foglalhatók
véleménye és
a
szerint
Sulcorebutiák
a
Wein-
talán
egy
össze.
A s z e r z ő p á r é v v e l ezelőtt e g y e g y s z e r ű vizsgálatot végzett a Lobivia, Weingartia, Sulcorebutla és a Rebutla nemzetségekkel, mely alkalommal bizonyos számú formai jellemzőt vizsgált. E z e k közül legfontosabbaknak, alapvető jellemzőknek a z areolák, a p o d a r i u m / a z allevél dudorrá változott alakja/, a v a c o k s z e r k e z e tét é s a l a k j á t , t o v á b b á a m a g o t é s a g y ö k é r f o r m á t t a r t j a . Ebből a v i z s g á l a t b ó l a r r a a m e g á l l a p í t á s r a jutott, h o g y a v i z s g á l t négy n e m z e t s é g h e z v i s z o n y í t v a a R e b u t i á k mutatták a legkevesebb hasonlóságot, továbbá arra, hogy a Sulcorebutiák és a Weingarták milyen zárt e g y s é g e t képeznek. Megállapította, Jól Igen ket
nagy a
a
bár
ezek
strukturális Íme
a
két
két
a
nemzetség,
mutat.
genetikus
Donald
a
kivételével,
steinbachll
nemzetségek
középhelyet
zött,
e
csoport
hasonlóságot
Sulcoberutia
leginkább a
hogy
körülhatárolható
A és
között,
Weíngartiákon a
legszélsőségesebb a
Weingartia
ezek
a z
azonosságok
véleménye
jellemzők
szerint,
mutatja
foglalják
különbözőségek
inkább
relatív
és
különbségek. növény
alapvető
jellemzőinek
egy
különbsége
fldaiana
egyedek és
belül
tekintetében
összehasonlítása:
el kö nem
Sr.
Areola:
hosszú,
Podarium:
kicsi,
Vacok;
171
-
ateinbachii;
W.
keskeny
kerek,
érdes
hosszú
fekete,
Gyökér:
sürü,
vAgy
nagy,
cső,
keskeny
finoman
érdes
elágazó,
ovális
sima
rövidebb csö, tölcsérforma
tölcsérforma Mas^;
fjdaiana;
széles
barnás-fekete,
szálas
sima
hosszunyaku,
zömök
répa
A
Sulcorebutiák
areolák,
jellemzői
fésűsen
álló
tunariensis,
arenacea,
Ugyanekkor
a
kedő vid
densis, A
jól
a
különbségek
vajon
faj
és
a
csak
Sr.
kiemel
viszonylag lanata,
rö
riogran-
belül
L a u
E z e k n e k
a
a
és
a
látszanak
a
ezek
a z
ö
meg
legtöbb
Wín-
belüli
a
vastag,
inkább
a
nem és
ís
jól
már
amelyek
erejével
sorolt
azok
mert
rópaforma
többször
a
a z
a
Weín
emiitett,
/ezt tartja
a
c s o
álL
újonnan
Weingartia,
felfe főként akár
a
lennének.
Weingartiáktól
hatottak
ezek
megemlíti
ís, ^ a m e l v e k e t
jellemző
bíborvirágu
őket,
gyökérzet
jut, h o g y
növényekből
akár
a
a
pl.
fidalana
besorolhatók
nem
jellemzőket,
és
így
irt n ö v é n v e k
ráadásul
vélték
mag
hosszú
a
hasonló
Sulcorebutiákra
meglepetés
Weinyartiákhoz virágaik
hozzá
Bolíviában
alapvető
a
következtetésre
alátámasztani
még-le
azonosithatóXiak
bíborszínű
ugyanis
különbözőségek.
h o ^
nemzetségbe
A
a
elözpekben
növényeknek
vannak,
arra
csoport
talált
hanem
e,
nemzetségen
felsorolt
A
többnyire
Sulcorebutla
a
a z
elméletét
Alfréd
a
található' é s
tipusnövényének/
és
areoláí
/Kivétel
felteszi
különbségek-e?
különbözőek
korlátozódik,
port
dezett
ígen
Donald
különböző
specifikus
virágszerkezetet,
specifikus
csoportra
Donald
ellenére
lényegileg
elemezve a
gyökérsajátosságoknál,
vannak.
pl.
megnyúlt,
é^
neocumingii,
hosszúkás nem
ugyancsak
zárt
szal
pl.
nemcsak
areoláitóU
sorbavéve
lényegi,
keberg
bemv^lyedt
virág,
c soport./
tövisrendszert,
gartiákon
gaik
a
tövisek
sorozat
alkatilag
különbözőségeit,
sárga,
álló
különbségek
két
bemélyedt,
hosszúkás
Ugyanígy a
a
valóságban
szerint
körülhalá rolható
a
hosszú
többé-kevésbé
jellemzőek,
e z
a
Sulcorebutiák
állapítása
nem
a
vonalszerű,
relatív
stb.
szórtan
jellemzőkbeli
kérdést;
a
a z a z
a
stb,
látható
gartia
és
erispata,
térben
virágok
a
A
hosszúkás,
Weingartlákra
areolák széles
a
tövisek
és
piros
megszokott szinü
többen
már
Echinocactus
többé-kevésbé
mellett, s z é l e s e b b - k e s k e n y e b b
rövid,
ovális
virá q
B a c
ambiguusszéles
areoláík
-
172 -
I l y e n m e g l e p ő n ö v é n y a z O s c a r P u n a által T o r o t o r o helységnél é s attól n y u g a t r a A l f r é d L a u által I H i n a A s i e n t o s n á l / L A U 3 2 7 / talált n ö v é n y , a m e l y e t C a r d e n a s W e i n g a r t i a torotoroensis néven irt l e . C r u c e é s M i z q u e között e h h e z i g e n h a s o n l ó formájú növényeket talált L a u / 3 3 2 | 3 3 6 / c s a k e r ö s e b b , v a s t a g a b b t ö v i s e k k e l , maga sabb podariummal és hosszukásabb areolákkal, továbbá bibor, v a g y mély k a r m a z s l n v ö r o s szinü rövid virággal. A C r u c e t ó l é s z a k r a talált v á l t o z a t a L A U kás areolával é s h o s s z a b b vlrágcsövével corebutiára, (Megemlíti
Donald,
főként
a
tövisek
fekete
szint
Orkho
Arbueló egyben
még
lönben
ezek
környékéről a
ígen
a
hasonlít
a z
és
ígen
legtöbb
keverékjellemzőjpk
A
növények
lelőhelye
torotoroensis/,
E z
sárga
Sulcorebutla
a
a
L A U
Mizque
a
és
és
formájú
és
és
különbség
ban A
leiratlan,
lyek
provincia/
vonatkozik
a
formájára
keskeny,
virágcsőtől
merispina
fajok
cochabambaí is.
Ezeknél
hosszabb
pélaaként L A U
is
származó
areolái,
i ^ amely
leiratlan
/bizonyára
a z
bemélyedttöl a
Ugyancsak A
Weingartiának
Sulcorebutla
gömbölydedek
a
van,
Weingartia-jellemzőket
/Ayopaya
több
annyi,
v a c k a
3 2 4 -e s
a
de
kü a-
növények
a z
3 2 7 - e s élőhelyé
szerű,
rövid
ugyanakkor
areolákkal P R
számú
mint
krahniinak,
előzőnek
tövisrendszere
kissé és
a
azon
bír.
816-os
vannak,
Sr,
vannak.
v a n , a
Weingartia
bír
a z
szüksé
növény
növénynek
számú
származó
növény,
is;
a
növényre,
között
tulajdonságai hogy
számú E z
a a
uj
C o c valósá
szélesebb virága
azon
mondható.
de
leirt
azonos
csupán
rövidebb
azonosnak
n y e s e n
barna,
vannak.
hosszú
L ^ e n keverékjellemzőkkel
kissé
sárga,
élőhelye
számú
egészen
testtel
élőheh^röl
338
tövisrendszerrel,
Nagyjából
habamba-Comarapa
L A U
A r a n i
3 3 6 -o s
3 2 4 - e s
színnel
a
areolái
növény
és
a
elhatárolása.
Ugyancsak
gos
változékonyak,
flavissima
3 3 7 -e s
széles
3 3 2 -e s
től é s z a k n y u g a t r a . virágcsővel,
a
a
való
előbbi,
A
ís.
igen
populációnként
és
növényektől
tövisei
ban
növények
származik
Sr. vízcarrae
ezektől
ranyszinü
/W,
a
melyek
tipikusan hosszú hasonlít e g y S u l -
variálják.)
amely ges
hogy
színében,
337 igen
a
is
felmutatnak, Sr.
is
glomeriseta
pU
oválisán
fel
a
Vila
ugyancsak
a
a
már
érvé
olyanokat
a
ame
Naranjltoból
is, melynek
inkább
Ugyancsak
származó
megfigyelhető
Sr.
változó
ez
tiraquensis areola-forma,
tagozódottig
és
a
rövid
Sr.
glo-
formákig. Huakanklból
szélesedő
számú,
igy
nem vonásszerüek.
széles,
kívül
találhatunk
Kordillerákból
hozható
Sulcorebutia/
növényeken
között
virágcsövü
szintén
335
de
tartott
Vila
areolára közeléből
széles
származó hajlamos. származó
areolával
blr.
növény
A z
eddig
A
elmondottak
jelenlegi
Weingartia
jellemzőiben ana,
a
végül A
a
a
cintiensis
neocumingii, előző
ettől
Donald
és
alkotják. többé
következő
belül
kép
található
csoport,
melyet
szinonimája
E z
un,
a z
alakult
egy
ennek kevésbé
longigibba
ki:
kisebb,
a
W,
a
fldai
lecoriensis,
Gymnocalycioid
hasonló
csoport,
jellemvonásu
pl,
stb.
tipusnövényének
tulajdonságokat
lehet
a
különböző
westii
tagjai
lanata,
csoport
eltérő
azonban
a
fajok
többi
-
tehát
nemzetségen
fajtól
neumanniana,
nemzetség
A z
többi
173
alapján
a
mutató
fidaianat
növények
tartja,
a z
utóbbi
hovatartozásáról
vitázni.
megoldása,
illetve
ezzel
kapcsolatos
javaslata
vagylagos:
Tekintettel arra, hogy a Weingartia elnevezés régebbi, fenntartan dó e g y e r ő s e n redukált i l y e n n e v ü n e m z e t s é g a bolíviai Potosi és a z argentínai Jujuy tartomány élőhellyel, m e l p n e k tipusnövénye a f i d a i a n a l e n n e , m í g a t ö b b i fajt át k e l l e n e c s j p o r t o s i t a n i a S u l corebufla nemzetségbe. E z t javasolja, noha a magok, a z areolák és a tövisrendszer eléggé nagy, a gyökérrendszer csekély kü lönbséget, a termés nagy hasonlóságot, a virágstruktura azonban homlokegyenest mást mutatnak. \^leménye szerint a z ellentmondás azonban a z z a l oldható fel, h o g y a k ü l ö n b s é g e k inkább relatívnak mondhatók, A a
másik fenti
megoldás
Gymnocalycioid -
a
pedig
megoldással
a
csoportot
Gymnocalycium
hogy
akkor
Buxbaum önálló s z e r
sem
nehéz
munka,
sítésként meg
kell
mert
terméseik
hagyni
a
hajlik,
maga
sal
hívja
kell
fel
fogadni,
állnak még
hogy
sok
nyitott
zést
megnyugtató
módon
te
a
véleményéhez
kétségtelenül
lembe
vételével
séhez ható,
formai
nem
ténő
besorolás,
nem
nevezhetők.
eléggé
a
különbséggel,
Mint
e z
a z a
h a
okvetlenül
ez
a
ezt
belül,
rend
viszont
ígen
tiszta
minő
inkább
Gymnocalycioid
nemzetségen inkább
tudjuk
álláspontja
un,
felosztó
hanem
vizsgálata
relatív,
Donald
arra,
igen
annál
a z
csoportot is
Sulcorebutiákhoz,
hogy
sok
állításait
vizsgálatot
feleletet
mi
ís
erős
kell
kapjunk
csatlakozhatunk,
indokokon ugyanis
alapulj a z
inkább,
mint
a
fenntartás
elvégezni és
a
hátra fog
Weingartiák
ah
rendszere
Donald
sőt a z
figye
rendszerezé
/és
már
elméle
jegyek
növények
mondható
vannak, jelenteni magjai
mert
külsődleges
egyes
kiindulópontnak még
k i s problémát mert
a
a
elfogadva
nemzetséget
szekciójában, meg.
része
eí/égezhessük.
szinte
magvízsgálatok
hogy
álláspontját
azzal
magok
kérdésre
készült,
szükséges,
tagadja/
Mégis
egy
átcsoportosítva,
közelebb.
figyelmet
hoz,
E h h e z
a
a
ezek
mert
a
vagyis
Weingartia
alapján
nemzetség
Hutchison
kivan
alapul,
alkalmazni.
felé
a
lenne
Gymnocalycium
besorolást
Gymnocalyciumokhoz Ö
a
csoportosításuk
kívánjuk
megoldás
-
Chiquitanum
jellemzcin
első
hogy
nemzetségébe.
féle r e n d s z e r
magok
lenne,
pedig
hagyható
alnemzetségi a
a z
Sulcorebutiákhoz
ezt
most
ennek
tipikusnak
ő
sem
elÖre
alapján
lát^ tör
egyáltalán
-
174
-
A. m a g a m r é s z é r ő l h ü n y o m o l a z t a tényt, h o g y e g y á l t a l á n n e m foglalkozik a virág keletkezésének p r o b l é m á j á v a l . Jól tudjuk, hogy egyes nemzetségek elhatárolása szempontjából ez a körül mény i s igen sokat nyom a latban. A Weingartia rn m z e t s é g fel osztása, vagy átcsoportosítása vonatkozásában pedig nagyon is fontosnak tartom. A n n á l i s inkább fontos, mert e két nemzetség vonatkozásában e z e l é g g é különbözik. Volt már erről korábban i s s z ó , d e itt i s m é t m e g e m l í t e n é m , h o g y a W e i n g a r t i a nemzetség nél é s különösen a S u l c o r e b u t i o i d n a k tartott fajoknál a bimbók n e m a c s ú c s b ó l , h a n e m attól l e j j e b b é s a n ö v é n y tefetét k é p z e l e t b e n v í z s z i n t e s e n felelzÖ v o n a l feletti a r e o l á k b ó l fejlödnek. E z z e l szemben a S u l c o r e b u t i á k v i r á g a i ettÖl a k é p z e l e t b e l i felezőtől lejjebb esŐ areolákból törnek elŐ. A z előbbi inkább a G y m n o c a l y c i u m o k r a utóbbi p e d i g a Rebutiákra,
jellemző
tulajdonság,
H a pl. i l y e n etapon kivánnánki osztályozni, a k k o r a Weingartiák kétségtelenül a G y m n o c a l y c i u m o k h o z , a Sulcorebutiák viszont a Rebutia nemzetségbe is besorolhatók lennének. A n n á l is inkább, mert közismert tény a z i s , h o g y a R e b u t i a n e m z e t s é g növényei n e k s i n c s e n e k mindig k e r e k areoláik, h a n e m soknak eléggé meg nyúlt a r e o l á i v a n n a k . M o n d h a t n á n k a z a r e o l a formát é s a tÖvisrendszert vagy a gyökérformát /vannak répagyökerü Rebutiák is!/ nem lényegi különbségnek é s a S u l c o r e b u t i a n e m z e t s é g máris át sorolható lenne a Rebutia nemzetségbe. Ugyanis vannak egészen nocalyciumok is,
rövidcsövű
és
vannak
sárgavirágu
G y m -
A Sulcerebutiák a z o n b a n egészen sajátos, k a r a k t e r i s z t i k u s n e m zetséget alkotnak, fel s e m merül a z átsorolás gondolata. Szerény véleményem szerint a Weingartiák ugyanilyen sajátos és karakterisz tikus csoportot képeznek. Végeredményben tehát, h o g y h o l v o n h a t ó m e g zetségek között a határ, igen f o g a s kérdés!
A
Neowerdermannia
A
Weingartiák
nemzetség,
Leirja
a
és
leirója
nemzetség -Backeberg zetségbe A
kitűnő
c s e h
lilás-rózsaszínes,
sokáig
kizárólag
rágszinij/ zetséghez
a z
sokáig
a
/Descr,
sorolta.
hasonló
rokon
nem
számos
ambiguust
uj
mignem
jellemzőik
Neowerder faj
felfedezője
irta 1963,
alapján
le.
A
évben a
nem
Neowerdermanniáknak
hitt
szerint
hogy
a
kérdése,
N o v , 1 9 6 3 , I I I . 15./
virágú
véleményem
jelent
nemzetségként
megtartotta,
virágúnak
körülmény,
Echinocactus
önálló
Cact,
fehéres
sárga
csoportosításában játszhatott
aki
Weingartiákhoz át,
problémakört
hovatartozásának
kaktuszszakértő,
Frió,
önállóságát a
kulön
illetve
Valdemar
sorolta
egyes
nemzetség:
kapcsán
mannia
a z
a
Weingartiákhoz ígen
jelentős
bíborvirágu ezt
át
szerepet
/tehát
megelőzően
a
való eltérő
szintén
e
v i nem
-
175 -
Igy e n n e k analógiájára, a különben több külső jellemző hasonló s á g a miatt m o s t m á r á t s o r o l h a t ó v á v á l t a k . K ö z r e j á t s z h a t o t t ebben minden b i z o n n y a l a két nemzetség megközelítően a z o n o s élő helye i s . A jellemzők összehasonlításakor a z o n b a n a m a már ilyen változ tatáshoz elengedhetetlenül s z ü k s é g e s magvizsgálat kimaradt. Donald véleménye a z , hogy a Neowerdermanniák magtipusa igen eltér a W e i n g a r t i á k magjaitól, i g y a n e m z e t s é g b e , v a g y akár m á s nemzeiségbe veló átsorolása n e m lehetséges. A z viszont kétség telen, hogy e g y sajátos é s a Weingartiákhoz közelálló nemzetség ről v a n s z ó . A
Neowerdermanniák
resztül
Észak
Titicaca Kicsi,
tónál
é s
engem
hogy
Bordáinak csokkal, A
A
test
virágok
közeli
lilás
itteni
kevésbé
a
csilei
A
lakosság
a
vastag,
Külön
achacanas
thatja,
savanykás erősen
színű,
növények.
fogyás
lajnál
tövisek
fejlődnek, július,
I d e tartozó
érde
néven i s
/iVíegicóstoltam.
i z e
van./
dudorosak.
fiatalabb
szét-
é s
megfigyeltek
már.
A
termés,
é s
pici
száraz,
a
termés
Szaporításuk
főként
növények
fejlödise
tekintettel
a
igen
méretéhez
állszerü
korban
a z ujak
csú
kampósak.
fehéres
elállóak
magról
h o z z a
(ehéresek. rövid
rózsa
többé-kevésbé
hogy
történik, a z
a
magot magok
csúcshoz v a n . A vírágcső
több
tartalmaz. nagyok,
virágot
A
magok
fénytelenek.
jól k e l n e k
szakirodalom
oltványt
sarjait,
a
v a n .A
e g y areolából
kevés
A
Kicsik,
virágcsövük
hónapokban
viszonyítottan
i s kielégitő,
répagyökérre,
bőségesen
vagy egészen
augusztus
érdekesség,
is
csonk
a z
rózsaszínűek
általában
barnásak,
k e
különösen
hajlók.
areolákból
kopasz.
Felföldön és
kékeszöld
barnás-feketés-ibolyás,
i s leheir.ek.
virágzás
Bolíviai
mélyenülők.
görbüllek,
(elé
sötét
emlékeztető,
többé
általában
színűek a
tövisei
a
honosak
répagyökerü
csemegeként
izére
a z areolák
fotövisek
Színük
nélküli
ehetőek,
sóska
területen
n e m sarjadzó,
meghéjazva,
a
ArgentinéiSl
terjedő
elterjedtek.
nyakszükület
kességük, meri
ígen
gömbalaku,
húsos,
Észak
Bolíviáig
és
oltásul
megvágva,
a
igy könnyűszerrel
a k i s ajánlja,
visszamaradó juthatunk
több
növényhez. Backebert ni
kell
hogy a
külön
őket,
ezt a
magam
felhívja
c s a k
kárán
is
a
figyelmet,
elcsúfítják
meztelen
csigák
így a ís
hogy
a z
növényt.
megteszik,
sáskák Hozzá
mint
ellen kell
ahogy
tapasztaltami dr. folyt.
köv.
Sövény
véde
tenni
e z t már
IVIihály
G.
occultum
nü
növény.
nalukban jól 5
db
töve
A
Bordáinak
tövise
magja
a z
hogy
v a n
barnás
alakja
helye va,
is
erre
hogy
G .
telen
5 - 6
vagy magja
fénytelen
kaktusz, de
hosszúak, na,
fénytelen
+-
kb
vo
igen
szinü,
nyilik
+-0,8
csak
ki
egészen,
mm
hosszú.
Yto
cm
fehér 0,8
átmérőjűvé
Tövise, A
virág
színű,
mm
9
nem
és
ovális,
mm
A
van, alakú
bordái
tüszerűek,
na^^y 3
cm
3
fer
cm
hosszú,
magja
hosszú.
szi
hosszú
gömb A
K ö piros
zöld
tájékán
megnŐ,
alakú,
+-1
hosszú,
lapos
durvák
tölcsér
széles
is
bordája
•f-0,Ginm
Mendoza
sarjadzó,
ké fény
sötétebb.
cm
és
lát
szine
bomló
termése
Argentínában
2 0
5
a lelő
kerek
A
hegyük
kb
a
quehlianum.
alacsony,
széles,
1957, n e m
söt
növinyét
a
audorokra
A
occultum-
quehlianum
magam
van, a
mm
a
átmérővel,
átmérőjű
a z
occultum
alakja,
mint
korában
állalaku
a z
alapján a
cm
irja
e z
más,
lO
cm
azt
borda
vagyok
tövise
+-0,4
barnák.
azürcés
a
rózsaszínű.
sorakoznak.
szürkés
átmérőjű,
ieirás
egészen
5
Lelőhelye
idővel
csúcsokba
hitben
szinÜ
apró
L
a
1934. fiatal
sötét
nagyon
amely
a
virágja
esetleg
fekete.
és
1 0 - 1 2 rövid
onychacanthum,
széles
szerint
tövisei,
i s válhat
A
alatt
sárgás nem
Lexikonában
a
occultum
Bckbg,
nincs,
szinü,
G .
A b b a n
a z
alakúvá
nü.
A
mert
szürkésbarna
zéptövise
mm
szi
és
egymástól,
csövű,
amely
hasonlít,
csak,
szürl<észöld.
van,
egymás el
hosszú,
+-0,6
leírás,
régi
utal.
cm
szélesek
Cordoba, kiadású
bizony
gömb
vörös
szürkés-barna
E z e k
melyeket
hosszú
197O-es
oenanthemum,
sőbb
8-10
egy
lehet
8,
választanak
virágja
bodenbenderianumhoz egy
árkok
elíekvö,
Argentína,
Backeberg
általában
dudorokkal,
Fehér
fényes
-
1929. gömbalaku
száma
lapos
eléggé
feketés.
177
Schiitz,
keresztirányú
Lelőhelye ról,
és
nagyon
látható
a
Fric
3
cm
világos
bar^
Lelőhelye:
A t ^
gentina, G,
ourselianum
kSsőbb 5-7
cm*
lapos
Bőrének
dudorokra
van;
ezek
szahajlók.
tehát
tövise
3 - 4
foltok
cm
a
a
amik
ezek
2 - 3
cm, A
Lelőhelye
könyveikben
+-4
mm
Argentína, azt
írJiSk,
nagyon
görbék,
fehér,
széles
és
+-1,6
mm
környéke,
tövisei
árok
világos
növényre
héján
kis
irányú
3 - 7
sárgásfehér,
magja
Cordoba
a
alakú,
pedig
széles;
kereszt
egymástól,
fekete
hogy
gömb
magassága
látható
szétállnak, virágja
korában
a
bordája
jól
alulról
Fénytelen
mag
lesz,
lO-ll
alatt
bordákat
van,
a
1957. fiatal
10-12 cm
élénkzöld,
el
hosszú.
láthatók,
jókora.
Haage
színe
bomlanak,
Hosszuk
átmérőjű,
1 9 5 2 / 1, Y t o
átmérője
választják
barna-sárga
nás
/Monv,
ellaposodik,
5
v i s z cm
itt-ott
bar
hosszú,,
Backeberg
a
multifloruméihoz
a
neve
és h a
sonlóak. G ,
parvulum
termetű
kb
/Speg. 3
cm
kés
zöld
élük
vonalában
színű
szegörbült nincs.
A
ses-*G, 7 ennek
mm
és
gömbölyded ígen
préselt vir'g
1925^ Speg.
átmérőjű,
1952. a h o g y
ugyancsak
növényke.
sok
k i s
dudor
tövise
v a n
ezek
4 - 6
széles,
é s z a k n y u g . ti
cm és
hosszú, +-0,8
részén
mm
cm
Bordái
4 - 5
el,
hosszú.
A
5 - 7
kis
13
körül,
vékony
ösz-
középtövise
magja
Argentína
mondja,
piszkos-szűr
cnm h s s z u a k ,
színű,
Luis/,
is
magas
általában
helyezkedik
fehér
/San
3
barnás-vörö a
hazája,
-
G.
178 -
pflanzii
G, p f l a n z i i / V a u p e l 1923/. W e r d . 1 9 3 5 . n é h a s a r j d d z ó , n a y g o m b aiak u , k b 5 0 c m átmérőjűvé i s megnövő, világos s á r g á s - z ö l d , fénytelen börli k a k t u s z 7 e s e t b e n több, idős k o r á b a n 1 0 - 1 5 bordájú növény, A bordák *^zélesel:, tompák, rajtuk k i s , h e g y e s dudorokkal, amiket k e r e s z t irányban éles árkok választanak e l aljukon egymástól. Are olái n a g y o k , hosszúkásak, v a s t a g fehér gyapjúval. Töviseinek szá ma 6 - 9 ,hosszuk 2,5 c m 1 középlövise a l e g h o s s z a b b tövisénei i s rövidebb. Mindkét tövisféleség fehéres rózsaszinü fuvallattal, sötét heggyel. A tövisek töve k e z d e t b e n v ö r ö s b a r n a , k é s ő b b é r d e s s é vál n a k a tövisek. A virágja általában 5 c m átmérőjű, é s i l y e n hosszú, t ö l c s é r a l a k ú , k i s s é lilá ^ - r ó z s a s z i n ü f e h é r . A m a g j a apró, fénytelen, fekete-vöröses, + - 0 , 4 mm széles + - 0 , 6 mm hosszú. Lelőhelye Bahia /Rio Pilcomajé/ Szinonimája a B r a c h y c a l y c i u m pflanzii /Vaupel/ B r . és R. név. V a n olyan botanikus, a k i a G . saijlionis /Cels/ B r . és R. kaktusszal azonosnak tartja, v a g y e n n e k változataként. A z irodalom ban gyakorta i g y s z e r e p e l , p e d i g megítélésem s z e r i n t a z emiitett k a k t u s z o k n a k s e m a küllemük, sem a m a g v a i k n e m egyformák. G . platense /Speg. 1896/ B r . é s R . 1922. l a p o s k á s , k e r e k barnás zöld, sötét t ó n u s ú b ö r ü , k b l O c m átmérőjű, a l a c s o n y k b 8 c m m a gas néha sarjadzó k a k t u s z . Bordái /8-14/ .zélesek, széles alapú, gömbölyded dudorokival. C s a k 7 a töviseinek száma, némileg a n ö v é n y r e Hajlók, v ö r ö s t o v ü e k , s á r g á s f e h é r e s s z í n ű e k . P e l f » l é e g y e t l e n tövise s e m áU, mind oldalt é s lefelé. Virágja feltűnően nyurga, hosszabb, mint a leptanthumé, mert a l e p t a n t h u m virágja tömzsi, f e hér, a t o r k a v ö r ö s , l e g a l á b b 5 - 7 c m a h o s s z a a v i r á g n a k , m e l y csak teljes napon nyilik k i . Magja fekete-barna, fénytelen, a maghéjor. ( o l t ó k k a l + - 1 m m s z é l e s , +-l,4 mm hosszú. Lelőhelye Argentína. Cordoba, R i o d e l a Plata, Backeberg a "Die Cactaceae" a z 1712-1713. o l d a l o n tárgyalja szokat.
c . 6 kötetes munkájának 3 . kötetében, a G . leptanthum é s a platense kaktu
-
179
-
E c i k k e k h e z közölt képedet m e g k e U cserélni; a p l a t e n s e n e m p l a t e n s e , h a n e m l e p t a n t h u m , é s fordítva, W a l t h e r H a a g e a t é v e d é s r ő l a K , u , a , S , 1967, évi s z e p t e m b e r i füzetében helyesbitó' c i k k e t irt, a fü zet 169-170, oldalán. M é g e g y képet közöl H a a g e a z 1967, n o v e m b e ri füzetének 212. oldalán, G . platense /Speg/ Br, és R. v a r , s é g e s , h o g y e z a n é v c s a k üzleti G . proliferum, gymnonévnél, G,
Bokbg,
lásd
pseudo-malacocarpus
7
cm
gén
vöröses
éles
élek
dalt cm
átmérőjű,
és
is
álló
fénytelen,
Bolivia,
a
G,
pugionacanthum cm
lO,
átmérőjű,
Tövisei
ben és
feketék, 4 - 5
cm
barnás sárgás
hosszú.
Lelőhelye
begyűjtő
F e c h s e r
G,
magja
pulquínense, a
/CardJ
S a n
jobbra-balra
szűrkék fekete
+-0,6
A
helyet Hutch,
azonos
a
v,
tövis
tövisek
virág
5
és
lefelé,
kezdeti
cm
hosszú,
megnyúlt,
széles
rgentinában adott
pulquinensis
A
kb
rendszerint
egy
A
alakja
mm
nem
v i
Lelőhe
alakú
száma
állanak,
a z
Ol 1,5-2
magja
hosszú.
félgömb
nincs,
lesznek,
szinü,
mm
A
Jósé-sósdünéken,
Bordáinak
Középtövise
valószínűleg
Weing.
a
gyen
melyeken
szinüek,
fehér,
+-0,9
:.b
esetleg
egymástól.
barna
sarjadzó,
bőrű.
fehér
fénytelen, pontos
széles,
mentén
vannak
szine
Bckbg.
kaktusz, de
csúcsokkal,
világos
virág
1965, n e m
hosszú.
idővel
A
mm
kékes
széles,
A
Lehet
proliferum
bőrű,
cm-re
melyek
sötétek.
lapos
zöld
keskeny
k h . 1,5
párosával
mm
tölcsér,
Card, és
Bckbg,
durvák,
élén
nincs.
határ
erősen
l O - 2 0
piszkos
van,
+-0,7
paraguayi
lO
mindegyik
areolák
tövise
var,
1965, egészen
magas,
Középtövise
lágos-barna,
calochlorum
11 b o r d á j a
A z
3 - 5
G .
Bckbg,
cm
lehet,
vannak.
lefelé
hosszúak.
lye
3
a
schmoüij; Tövisei célt szolgál,
keskeny
+-0,8
Cordoba
mm
környéke,
A
meg,
Weingartia
corroana
pulquinensis,
/Card/
elnevezésű
alakú,
nem
k a k -
tuszokkaU G,
pun^ens,
lO
cm
kön
F l e i s c h e r ^ ^ .^?,^^«
magas
ferae
8
cm
majdnem
átmérőjű
csúcsokkal.
A z
gÖmb
sötét-zöld
areolák
szinü.
nagyok,
13
5
sarjadzó
bordája
mm
van,
hosszúak
kb,
élű
és
2
mm
szélesek, 7
db
tövise
van,
középtövises szuak, A A G, 7-8
sötét
virág
mag
4
c m /sőt barna
szemölcsök piros; színű, ovális,
a
kaktusz. áll a
nincs,
a
db,
de
általában
vékonyak,
K b .
széles meg,
4 - 5
virág
vörös,
A
zöldes
szinű,
A
Argentínai
Berg, cm
ritkán
4 - 4 , 5 mm
5
de 5
termés mag
lehet hosz-
1 cm
a
kb
élén
5 - 7
és
4
mm
barna,
+-0,8
és
A
hosszú.
kb
esetleg
vö
szemölcsök, csak
cm
széles,
hazája.
pirosas, mm
gömbalaku,
szaruszínű,
hosszú,
kb
+-l,0
szűrkészöld, ezek
elfekvők
fényes
Cordoba
van,
tövise
cm
hosszú,
és
1 9 2 9 , lapított
magas,
11 b o r d á j a
tövisek,
1-1^ c m
mm adta
alakúak.
A
termése
nem
1899/,
átmérőjű,
torka
hosszú.
1-2
tövisek
+-0,8
senki \rj
/Haage
szétállanak
Középtövise
fehén barna
ismeretlen,
kissé
A
halványszürkék,
hosszú,
több/
pedig
találni,
világos
quehlianum
röses
mm
hegyű
cm
fénytelen
lelőhelye
középtövise
pungenst
a
A
tövük
hosszúak. átmérőjű, 2
mm
cm
fehér
hosszú,
széles,
+-0,9
G , q u e h l i a n u m / H g e jr./ B e r g . krétafehérek, oldalt é s lefelé G . ta
180
-
var, albispjnum. áUanak,
q u e h l i a n u m /Hge jr./ B e r g . v a r , sárgák, a tövük n e m v ö r ö s ,
Bozsinfl
flavispinum.
tövisei
B o z s . tövisei
tisz
G . q u e f ü i a n u m / H g e irj B e r g . v a r , rolfianum. S c h i c k . 1948. álta lában lO bordája v a n , töviseinek s z á m a 5, elefántcsont szinüek a v é g ü k ö n a tövük v ö r ö s b a r n a . Lelőhelye A r g e n t í n a /Cordoba, C a p i l l a d e l Mentőn/, G , q u e h l i a n u m /Hge jr,/ B e r g , v a r , z a n t n e r i a n u m . S c h i c k , 1948, 15 b o r d á j a i s l e h e t . A n ö v é n y átméró'je 6 c m á l t a l á b a n , é s 4 , 5 c m magas, a tövisei 4,5 mm h o s s z ú a k , szúrósak, számuk 5 db, A virágja kivül l i l á s - r ó z s a s z í n ű . L e l ő h e l y e A r g e n t í n á b a n Cordoba provinciában, A q u e h l i a n u m v a r i e t a s a i n a k magjai n e m különböztethetők m e ^ a t i p u s n ö v é n y magjaitól, m é g i s e g y k i s k ü l ö n b s é g v a n : a varíatiók magjai egy-két tized mm-rel kisebbek.
G,
G.
ragonesii
ragonesii
késbarna 6
db
elfekvő
hosszúak, A ne
virág
mm
Catamarca,
1950, kicsi, lapos,
kaktusz,
tövissel, cm
hosszú,
fehó^s széles,
nagyon
amelyek
Középtövise
3 - 4
világos,
+-0,8
Cast,
szinü
+-
lO
félgömb körüli
póklábszerüen
alakú,
szür
bordaszámmal,
szétállanak
3 - 4
mm
nincs. « s
kb,
rózsaszínű, és
vagy
lapos
0,9
2 A
mm
cm
szélesre
magja hosszú.
barnás
nyilik
ki. A
vörös,
Lelőhelye
szí
fényes
Argentína,
-
181
-
G , rhodantherum Böd, 1934-35, a B a c k e b e r g zonos a G , mazanense var, breviflorum-mai. G ,
riograndense
mérőjű,
6
általában 8-9
cm
13, é s
tövise
fekete torka
vörös,
riojense
lO
cm
A
rágja s e s
cm
barna
és
a
vége
középsáv +-0,2
na
Argentínában rittertanum. szinű,
II
cm
kaktusz,
választja
el
3-4
alakúak
a
k iiiyilva lis,
1,5
7,5
cm
G .
kb.
A
cm
L a
A
Rloia.
saglionis
átlósan
7 - 9 2,5
cm
mag
v i vörö
magja
fé ottho
van. a
vöröses
látható
függőleges
dudorokra
barnáig
nem
szívesen barázda
bontja.
A
dudorok-
oválisak. melyek
a
növényre
rózsás-barna.
hosszú,
feketés
A
kaktusz
jól
van,
fehéres
A
lapított,
pedig
Famatimától
A
kak
hajló,
hosszú.
magas,
színük
cm
hosszú.
kb,
szinű
szirmokon
cm
areolák
tövise
6,5
átmérőjű,
vastag.
4
cm a
karminpiros,
világoszöldtől
bordáját
lévő
2
a mm
termetű,
növényre
szinű,
mm
tartományban
átmérőjű,
virág
torka
+-0,1
1972. a
lO-12
szétálló
1 középtövise.
ArgenUna,
Riója
raj luk
Hosszuk
A
széles
egymástól, -
párban
szenek.
húzódik.
+-0,6
Cruz.
nyomott a
barna,
vöröses
szürkék alakú,
és
bamászöld
tövise
át
bomlanak.
serleg
Santa
kissé vagy
5
egészen
halvány
mm
L a
sarjadzó,
cm
száma
merevek,
széles
dept.
sötétzöld
2 0
dudorokba virágja mm
Grandé/,
kb,
aránylag
rövid
rózsaszínű.
A
széles.
1 mm kmt».
rátek-
Ritkán
barna 3-3,5
Or-
szerint
Bordáinak
durvák,
+-0,5
szélesek.
tájéka
R a u s c h
sarjadzó áll
nem
magas,
van, 1 cm
G .
árnyalt
P a z
cm
tompa
hosszúak,
/Rió
lapos
szinü.
nincs. Fehér
fekete-vörös
átmérőjű,
barna,
széles
cm
Bolivia
8
bordája
3,5
nyes
mag
Fric
halványbarna,
cm
2,5
sarjadzó,
sötétzöld
Középtövis
átmérőjű,
15
3
ezek
Lelőhelye
G .
1958, nem
növény,
ezek
v a n
hegyűek.
hosszú.
tusz
Card,
magas
véleménye L á s d ott,
v a n
csövű,
termése
ová
Lelőhelye
-
182
-
G. s a g l i o n i s / C e l s 1 8 4 7 / é s B r , R, 1 9 2 2 . n a g y r a i s fejlóJö, n e m sarjadzó, g ö m b .Uaku, fénytelen aránylag l a s s a n növekedő kaktusz. Bordáinak s nagysága s z e r i n t 13-tól 3 2 - i g , A. b o r d á i s z é l e s rű d u d o r o k r a rendezŐtltek, melyeket éles árkok egymástól.
3 0 c m átmérőjűre kékeszöld szinű záma a kaktusz alapú kupolasze választanak el
Tövisei: kezdetben O - l O db, k é s ő b b több i s lehet. Középtövise r e n d s z e r i n t 1 v a n , d e lehet több i s , A tövisek szine világosbar na, a hegyük sÖ.étebb, megnedvesítve barnavörös színűek, Hoszszu'< k b 4 c m , A virágok fehéres rózsaszínűek, kicsik csak kb 4 c m átmérőjűek. Termése 2 cm-es, pirosas szinű. A m a g j a fénytelen fekete, apró +-0,3 mm széles, és + - 0 , 5 cm hosszú. Északargentínában nagyon változó, G ,
saglionis
pinum,
/Cels./
Br.
roseispinum,
/"nomen tozó,
honos
nudum/,
Igy
sárga,
hát
a
a
és
R,
Tucuman,
var,
tucumanense,
mert
a
saglionis
tövisek
rózsaszínű,
Lexikona
/Salta,
A
színe
említi
csak
tüskéi
elÖbbi
tucumanense
rubrispinumot
rubrispinun,
ezek a
az
Catamarca/,
jó
növény
albispinum,
Ritter
féle
színében
felsorolás
lelőhelye
meg
A
is
nagyon
vörös,
Tucuman.
flavis
nevek vál
fehér,
Backebe*g
variánsként,
•m
G . G . nem
srhickendantzil
schickendantzii
sarjadzó,
Jól
kiemelkedő
tuk
a z 6-7
ló,
de
nincs.
areola db
/Web.
széles-kerek, bordái
/7-14/
1896/ B r . 1 0 - 3 5 cm áll
alakú
és
R. 1922.
sötétzöld
szinü
dudorokra
növény.
bomlanak.
Raj
liosszukás.
tövise
kb
visszagörbülő,
3
cm
hosszú,
vöröses,
vagy
laposkás,
a
növénytől
s z a r u - szinü.
elál
Középtövise
A csér
virág
5
alaku.
A
fejlődhet A
a z
mag
cm
183
hosszú,
bimbója
oldalán
vagy
zöldes-fbhér.
levő
fénytelen
-
fehér,
areolákból
világosbarna,
némileg
rÓBsaszinU,
E g y s z e r r e
igen
sok
töl virág
körben.
-+0,8
mm
hosszú
és
ilyen
széles. Lelőhelye:
Argentína
/Tucuman,
G . s c h i c k e n d a n t i i /Web./ B a c k b g , 1935. Lásd G.
A len
kerek
A z
vörös
a
tövű.
és
R.
/K,Sch.l90l/
I,
Yto
fekete,
Osten
bordájú 2
kb jó
7
cm
nagy:
Uruguay szinétői
var,
/ delaetii
1957
/K.Sch.l90V
fajnévnál.
1941.
kaktusz.
cm-re
Középtövise
virág
virág
24
areolák
Hazája -
delaetii
Br.
schroederianum.
Széles, nak.
G ,
Cordoba
vannak
A
bordák
egymástól,
dudorokra 7
tövise
osztód sárga,
nincs,
hosszú -+l,6
/Taíel/
mm
és
zöldes
széles
Nincs
fiJggetlenül
-
és
szinti, -+1,8
kizárva, a
A
hogy
leeanum
magja
mm
egyik
ez
fényte
hosszú. a
kaktusz
változata.
G, s i g e l l a n u m / S c h i c k . 1 9 2 3 / B e r g . 1 9 2 9 . lapított g ö m b alaku, kb 8 cm egyszer szürke, máskor barnás szinü növény. lO bor dája v a n , gyengén dudorosak, 3 r i t k á n 5 t ö v i s e k b 12 m m h o s s z ú , l e h e r e s s z ü r k e , sötét heggyel, A virágrózsaszinü, termése meglehetős kövér, A mag fénytlen f e k e t e , a héján b a r n á s folttal, -+1 mm s z é l e s é s - + 1 , 2 mm hosszú. Lelőhelye
Arj^entJna
/Cordoba.
Sierra
Chica/
G . tott,
spegazzinii
idővel
cm
és
Br.
kissé
20
cm
és
R.
megnyúló
magas
184
-
1925. nem
kaktusz,
lehet.
Szine
sarjadzó,
amely
kékes
kezdetben
fejlett
korában
szürkés-zöld,
lapí
10-16
néha
bar
nás. 10-15
bordája
választják
el
vörös- hama, kán
v a n A
apró: de
5 - 7
szélesek,
felé
kereszt
Areolái
ezek
5
irányú
sárgás-
cm
megvastagszanak.
barázdák
szürkék.
hosszúak,
színük
halvány
Középtövise
igen
rit
csak. 6 - 7
szinü,
- + 0 , 7
E z
ezek
egymástól,
száma tövük
virág
rózsás
van,
őket
Töviseinek
a
cm
hosszú
vörös
mm
széles
kaktusz
és
torkú,
is
A
és
általában mag
-+0,8
5
cm
fénytelen, mm
Argentínából
széles,
fehéres
feketés-vörös,
hosszú.
valii
/Salta,
Cafajete,
Valle
Lerma/ G .
spegazzinii
Lapitottan van.
kerek
Lehet,
Br.
és
növéry.
hogy
a
R.
var,
5 - 7
tözsfaj
horízonthaloníum
szürkésfekete,
egy
formája,
Fric
világos
mert
a
1913,
tövű
törzsfaj
tövise szeret
variálni. G ,
spegazzinii. Br, é s R. varíems major t J a c k e b g . 1951. F é n y l ő , b a r n á s z ó l d testű, k b 2 0 b o r d á j ú n ö v é n y . 7 - 9 rozs davörös, v a g y feketés barna, esetleg koromszinű, leíeléhajló, rásimuló, k b 4 c m h o s s z ú tövise v a n , lelőhelye: Argentína /Salta/, G.
stellatum Leírását
latum a G.
név
japán
A
Jeggle
szokás
-
asterium
1957. fajnévnél. érvényesnek -
-
Bár
a
elfogadni,
stel
mégis
használatos.
1973.
4-8
cm
és
8-12
általában
3 - 5
cm
bordája
árkok.
A z
1,5
Jól
areola
10-15 mm-re
v a n , amelyek
magas,
van.
kékes-szürke, láthatók
a
hosszúkás
vagy
bordákat szürkés
szí
vannak.
cm
hosszúak,
színűk
hosszú,
krémfehér
szinü
fekete.
Kö-
nincs.
virág
csíkokkal. Magja
4
cm
A
és
5
termése
fekete
mm
1905,/
gömb,
száma
kb
tövise
2,5
6 - 7
szűrkészöld
széles
/Mendez
ISfieR.
stuckertií Laposkás
cm
hosszú,
-+1.0
Argentína
bordák
1935.
Y.Ito
ezt
keresztirányú
tövise
Hazája
és
kaktusz,
egymástól 3-5
asterium
fajnév
sarjadzó, szinü
elválasztó
G.
adta
striglianum.
zéptövis
1905/ Speg.
G .
régebbi,
Ito
Nem barnás nü,
/Speg. lásd
és
rózsaszinü
színű.
-+1,5
mm
hosszú.
provincia/. Br.
cm
4
és cm
9-11 c s ú c s o k r a
R,
1922./
magas,
sötétzöld
bomlók,
közepes
bőrszínű. nagyok,
A
áll
alakúak. 7-9 héres, vörös
vagy -+0,8
Tág
cm
hosszú,
rózsaszínű, mm
terűlet
a
széles hazája
kb és
4
rózsás-barna cm-re
azinü. ki, A
mm
hosszú.
Argenlnában:
Saltától
folyt,
- + 0,9
nyílik
köv.
A
magja
Cordoba Libnár
virág
fe
sötét vidékéig. Antal
-
185
-
/Az L O . S . Repertórium Plantarum S u c c u l e n t a r u m - j a Közli: K o n d é r István a z L O . S . taoia
Most,
augusztus
/jegyzék/ óta
vényeket, hiszem,
irt
helyét
tagtársaink
a
vezett
növényt,
A
v
c
Sonora:
valamint
e
a
(«
148-150, A ,
T h e
L.
var.
expansa
1868. 151), T h e 8 0 ,
Sonora: A g a v é ín
G e s . March
Gentry,
6 0 - 6 2 ,
fortiflora Sonora:
A g a v é
jaibolíí
A g a v é
bol a
írták
és
leirója.
expansa
A g a v é
in
(Jac.)
Gen
Nachtr.
1 in
Abth.
Natur-
Family
ín
1972. T h e
March
Gentry,
A g a v é
Pamíly
in
1972.
T h e
March
Gentty
( a s
in
in
Vat. Cult.,
122-126,
Family
Family
A g a v é
Family
1972.
"jaiboli"),
Sonora:
89-94,
T h e March
1972. A g a v é ily A g a v é
multlfilifera in
Sonora:
ocahui
Sonora: A g a v é T h e
Uy A g a v é
T h e
in
T h e
T h e
Torr.
Family
A g a v é
March
March
F a m
1972.
A g a v é
Family
in
1972,
ssp. in
flexíflora
Sonora:
Gentry,
56-57,
1972.
polianthiflora Sonora;
pelona
Gentry,
51-54,
Gentry,
7 6 - 8 0 ,
T h e
March
Ag^e
F a m -
1972,
A g a v é
Pamíly
in
1972.
Gentry
ssp,
Agavé
Family
in
matapensis
Gentry,
Sonora:
115-117,
A g a v é
Family
1972.
zebra
Sonora:
T h e
March
shreveí
March A g a v é
Gentry,
A g a v é
Sonora; A g a v é
4 6 - 5 0 ,
72-76,
parviflora
March A g a v é
Gentry,
Gentry,
126-130,
T h e March
1972.
in
miket
esetleg
tudják. le,
fel.
nö A z t
közleményünket,
mit v a g y a z
a z 1972,
pozsgás
sorolja
a
1972.
Jacobi
Schles.
felgerí
arra,
A g a v é
March
wíss.
Sonora:
ezt
helyesbíteni
hogy
k i volt
Abh.
A g a v é
említve,
másrészt
Repertórium
mely leirt
e
G«ntry,
americana
try
kapnak
névtábláikon
is
veszik
kiegészítéséül,
megtudhatják,
aktltes
A g a v é
szívesen
útmutatást
kis
pedig
a
említett
száma,
közlésének
neveket
a
előbb
leírásuk
kodók
g
a z
megjelentetettt,
gyűjteményük
A g a v é
meg
1972. jelzésű
irodalomban
egyrészt
zenek
jelent
kötetének a z
hogy
hiszen
végén
XXIIL
elnevezett,
alapjár^
A
mikor
szerez hibásan
tudományos a
megne
A
s
c
l
e
p
i
a
Brachystelma 431, X
R,
e
RowL
Br.
x
a
186
-
e
Dyer,
Bothalia
lO;
gen.
nybr.
L.;
(-
Typ,
x
CaralC.
taran-
RowU)
Carapelia (-
n.
^stapelia
lOyerf
tiUoides
c
1971,
Carapelia
comb.
a
cathcartensc
July
luma X
d
tarantuloiaes
Caralluma
Stapelia
gigantea
tuloides
Dyer
in
(Dyer)
caudata
N.E. PU
P L
Rowl.
N.E.Br.
Br.; Air.
n.
x
Stapelia
taran-
XVIII
t.
717,
var.
lineari-
1938). Ceropegia
bonafouxii
folia
Stopp,
472,
Mar.
Ceropegia
44:
97:
Echidnopsis
J.
275
Afr,
Jan,
Bot.
c
Nau
Sept. Sept.
l-l. 27:
Amer,
&
Cact.
NaU
Cact,
1972, Peitsch,
repens U,
J .
1972.
Lavranos,
var,
Lavranos
1961),
t
socotranum
J . 27:
a
c
e
Mex.
17:
Apricot
L c
38:
in 43.
Apricot
chiapensis
Delight
Sukk, Arrojadoa Succ.
Cact.
Bravó, x
Cact.
Suc.
1972, 7),
Stachelpost
1972. Braun 8:
(Echinopsis
124-125,
aureispina 23:
Nat.
1972.
O c t . - D e c
(Echinopsis
SepU
Stachelpost Arrojadoa
Lavranos, June
e
U7-U8,
Kilián
125,
37-38,
a
Acanthocereus
8:
S u c c .
1972.
Succ.
a
(•
Indián
1972.
Wederm,
Lavr,
Kulk,
Lavranos,
70-71,
volkartii
S.
& 197L
Cact,
6 9 - 7 0 ,
ericiílora
Sarcostemma
C
Lavr,,
J . 27:
repens
A n s .
Nov.-Dec.
leachii
J.
Echidnopsis Succ.
90:
688-690,
eilensis
Succ.
Schum,
1971.
260-261,
Huernia
K,
Jahrb.
sahyadrica
Porester Duvalia
BoU
95-98,
Buin. Apr.
canudosensis J . Amer.
SepU
44:
&
x
? ) ,
1972.
Bred.,
Kakt,
antt.
1972. Buin.
111-113,
&
Bred.,
Cact,
May-June
1972, Aurora 8:
Braun 124.
Sepu
(Echinopsis 1972.
x
7),
Stachelpost
Coleocephalocereus Buxb,
(>
U
luetzelburgií
luetzelburgií
48-49,
C
Corynopuntia
Tup.
Kaktus
A B C :
U8,
(-
P L
Succ.
Bravó
die
n.
( G e n .
Engelm.;
in
Back.
&
410, 1935),
Knuth
Cact.
S u c .
Mex.
1972. ( H e s U )
albicolumnaria
Life
luet-
Kakteen
subg.
clavata
albicolumnaria
Escobaria
Des.
Piloaocereus
Krainz
Knuth
OcU-Dec.
Coryphantha
57;
Cephalo-
PseudopUocereus
Opuntia
Corynopuntia
17:
in
J a n . 1972.
(Knuth)
Opuntia; -
Borg;
Buxb.),
IVb,
Vaup.
1923-1924:
Werd.;
B y l . dt R o w L ;
luetzelburgií
(Vaup.)
luetzelburgií
Sukkulentenk.
Pilocereus zelburgií
-
luetzelburgií
Cereus
Zeitschr. cereus
187
13: 1 2 9 - 1 3 2 ,
J . Amer.
Zimm.
Hester
1941;,
44: 157-158,
ín
Cact.
July-Aug.
1972, Coryphantha
orcuttii
Neolloydia
(Boed.)
orcuttii
graphy
5,
orcuttii
Boed.
1926, nom. in
strobíliformis Coryphantha J,
44:
Echinocereus santhus 41:
41-42,
Notes 1972;
the
n.
Stenocactus Cactaceae
-
in
Sukk. Grusonia -
(Reich.)
Succ.
&
Bock
6:
in
Rausch,
KakU
Kaktusy
n,
subg.
and.
( G e n .
bradtianus
in
K .
Coult:}
S c h . in CacU
Monatss.
S u c
M e x .
1972,
aguirreanus
J . Amer.
(Síne
OcU 1972,
177, 1896),
OcU-Dec.
Schiitz 1972.
Bravó
Reich.
Crymnocalycium nik,
Stieber) acroacan-
93-94,
T y p . Cereus
Gymnocactus
(
491, 1847;
Marsh.
tegelbergii 7 2 ; 8:
264-265,
Kakteenk. U8,
5;
acroacanthus
Grusonia
17;
A u g .
subnud.
ZeiU
kladíwaiana 23:
Opuntia;
Amer.
146, 194L
Kaktusy
Echinopsis
E ,
J .
"Monthly
Echinocactus
BoU
Echinofossulocactus lyp.),
Lamb
rus-
(-
S u c c
acroacanthus
comb.
Stieber
var.
CoUection"
comb.
S u c c ,
1972.
comb.
Cact,
1969)
Exotic n.
Echinofossulocactus RowL
in
n.
Cact.
1972.
Cact.
Engelm.
Lamb
Jan.-Peb.
on
Bens,),
May-June
chloranthus
62, a s
thus
Zimm.,
114-117,
Weniger
Cacto-
Coryphantha
orcuttii
44: 156, J u l y - A u g ,
(Weniger)
russanthus
ín
Escobaria
Mammillarien-Vef>-
organensis
Amer.
(-
Orcutt
17, 1 9 3 3 ;
Orc. var,
J . Amer.
Zimm. ex
nud.;
E i n
gleíchs- Schlüssel Succ.
R o s e
44:
G l a s s
80-81,
eurypleurum 7 2 , 8;
tt
7 0 - 7 2 ,
FosU,
Mar.-Apr.
Ritter
ex
1972.
C a c U 1972.
P l e s -
Gymnocalycium Schütz, St
Ottó
in
Echinocactus
var,
Kakteenk, VIII
Gymnocalycium
No.
Buxb.
phalocereus;
n.
in Moser
1972.
KakU
1972. Rausch,
A p r . 1972.
subg.
T y p . C .
Die
t) Link
3-15. Nov.
July
51: 6 1 - 6 4 ,
d
169. 1897)
uebelmannianum
Succulenta
n
Rausch,
23:180-181,
Gymnocalycium
Krainz
47:
u
Mundt
7:
ritterianum
Sukk.
Lagenopsis
( M
denudatus
paraguayensis
£.
Friciana
and.
-
paraguayense
(•
Monatss,
188
( G e n .
Coleoce-
luetzelburgií
Kakteen
48-49,
C
Buxb.),
IVb, J a n .
1972. Lemaireocereus (Gen,
(Br,
&
R,)
Pachycereus;
Web,;
-
Lemaireocereus
Contr.
U.
sensu
typus
Back.;
Lemaireocereus
Back,
Bravó
S.
NaU
Br,
Herb.
solum;
(CacU
n.
subg,
Typ, Cereus &
hollianus
R,
in
12: 4 2 4 , 1 9 0 9
Subg,
Eulemaireocereus
B r , fit R .
S u c , Mex.
emend,
17: U 9 ,
OcU-Dec,
1972, Leptocladodia
(Buxb,)
Bravó
Mammillária;
T y p . M.
Leptocladodia
Buxb.
schr. 120,
9 8 : 8 2 , 1951), O c U - D e c
Lobivia
67-68,
Lobivia
in
CacU
^G e n .
D.C.;
Osterr.
-
BoU
Zeit-
S u c . Mex.
Rausch,
KakU
17:
and.
Sukk,
Mar, 1972.
amblayensis
Rausch,
subg.
1972.
amblayensis
23:
n,
elongata
K a k U
R a u s c h
and.
var,
Sukk.
albispina
23:
68.
Mar.
1972. Lobivia
cardenasiana
23:
32-33,
Lobivia
chrysantha
Rausch, Nov,
Rausch,
K a k U
and.
Sukk.
F e b . 1972. Back.
KakU
and.
var.
Sukk.
hypocyrta 23:
292-293,
1972.
Lobivia
cinnabarina
Rausch,
K a k U
Br. and.
R.
var.
Sukk.
&
23:
grandíílora 291^292,
Nov,
1972. Lobivia Mar. IjohMix
comuta
23: Lobivia 23: Lobivia 23: Lobivia 135, Lobivia
Succulenta
51:
41-43,
1972. hualíinensis
Rausch, Lobivia
Rausch,
intermedia 263-264,
Rausch, Rausch,
June
July 1972,
and.
Sukk.
K a k U
and.
Sukk.
K a k U
and.
Sukk,
1972.
Rausch,
Succulenta
51: 1 3 4 -
1972,
tiegeliana
Rausch,
KakU
A u g . 1972.
mizquensis simplex
fechseri
O c U 1972.
leptacantha
151-152,
var.
51: 1 2 3 - 1 2 4 ,
Rausch,
2 0 7 - 2 0 8 .
July
R a u s c h
Succulenta
Wessn,
Succulenta
var.
ruberrima
51: 1 0 1 - 1 0 2 ,
June
1972,
Mammillária 77-79,
18<J
miegiana
-
Earle,
84, Aug.-Sept.
Marenopuntiae Opuntia;
(Back.)
1950),
Bravó
T y p . Opuntia
Marenopuntia
Back,
CacU
S u c
Sag.
Bull,
26:
1972. n.
ser.
marenae in
D e s .
Mex.
( G e n .
Pars,;
P U
•
Life
17: U 8 ,
22: 27,
OcU-Dec.
1972. Melocactus 51:
brederooianus
28-33,
Melocactus
concinnus
•and. S u k k . Melocactus Succ.
23:
cremnoptiilus
Melocactus
&
In
1948; 17:
ceratites
Quehl
Neolloydia Kakteen Neolloydia (Ottó) 1837;
plantha
Neolloydia ensis
C
Jan.
fit
Die var.
&
Gesamtbeschr,
Mex.
Kiad.
&
in
Die
&
Kakteenk.
R.),
19;
Berg.;
Krainz
Die
grandiflora
Enun.
CacU
Kuntze;
33,
Cory-
NeoUoydia
Krainz
Br.
ceratites
var.
Berg.;
Die
R.
Pittk.
T h e
Kakteen
Nov.
1956.
var.
matehual-
(-
N.
Spiné
Kakteen
I.
miate-
iv:
48-49,
C
lOb, VlIIb,
1969, Pittk.
48-49,
4:
C
fit
texensis
köv.
fit
fit
Pittk.
Pittk.
in.
K .
4 4 2 , 1898;
Die
Krainz
J a n ,1972.
Kiad.
R,;
VlUb, J a n . 1 9 7 2 . folyU
(-N.
18, 1 9 2 3 ) ,
Web.
KakU
Krainz
texensis
Kiad.
beguinii d.
var,
VlUb,
(Muehu) (Web.)
beguinii'^Br, Back.),
Back,
Mammillária
fit
smithü
9,
J a n . 1972,
(-
Cactaceae
beguinii
Daws,
1:
ceratites
R.
R.)
Echinocactus
glilU
&
B r . fit R .
Kakteen
Uoydia
t
J a n , 1972 &
Kiad,
r-.oz-
S u c .
var.
Pfeiíf.
March
in
1972.
MammiUaria
conoidea R.
NeoUoydia
in
Back.
Krainz
fit
Br. VlIIb,
Pittk.
conoidea
1972 &
(Br. Br.
R. (-
grandiflorus
(Back.)
Neolloydia
&
Br.
Knuth),
hualensis 1948/,
C
Vinb,
CacU
Bravó,
Pap.
CacU
Monats.
grandiflora
grandiflora 48-49,
Br, in
&
Cactus
O c c
Coryphantha
Ottó
Bred,,
July-Aug.
mézcalaensis
ceratites
Kiad.
&
1972.
conoidea
diűora
KakU
multlareolatus
Pittk.
48-49,
CacU
1972.
Bred.;
(Daws.)
Daws.),
&
19 0 9 ;
Bred.,
Cepnalocereus
conoidea
155-156,
&
Buin,
Pound,
Kiad.
KakU
P e b . 1972.
var,
120, O c U - D e c .
(Quehl)
C
(-
Bravó Hanc,
Neolloydia
^
4 4 : 159-161,
multiareolata
grai
Buin.
Neobuxbaumia
var,
Bred,,
Jan.-Feb.
multiareolata
S,-Mej.
Allan
Succulenta
1972,
Buin,
glaucescens J . Amer.
calaensis
&
3 - 5 .
23: 33-35,
Neobuxbaumia Sch.
44:
curvicomis
Sukk.
Succ.
Buin.
5-7, Jan,
J . Amer.
Melocactus and.
Buin.,
P e b . 1972.
(. S c h . Neo
Gymnocactus Kakteen
be-
48-49,
A g a v é Mariéi
victoria regináé-k a és Cajalban k ö z ö t t i út m e n t é n
-
191
-
H A V A N N Á I G ,
Santa
Maria
JeUegzGies
del
Rosario
spanyol
bárok
lemplon,
-
192
-
Sajtószemle 1974,
A.
füzet G .
nagyreszben
Unger:
A szerző hemoidest tatja, R. A
Afrika
Ritka
8,
szám
érdekes
szukkülenseivel
loglalkozik,
Echinocactuszok
a z Echinocactus polycephalus-1, a parry-t és xerantismerteti, egyúttal mindhármat 2 - 2 fényképen i s bemu
Blaha:
Kaktusztartás
piüanyagdobozos
ablakkulturában 1
évi
"íéligszabad"
ültetést
előnyös,
ajánlja
mert
a
módon
cikkiró,
könnyen
mely
különösen
mozdítható.
1 fénykép
a z és
rajz. H.
Broogh:
Névtáblának l e h e t írni,
A
láthatatlan
átlátszó
1974,
E.
Klöpper;
etikett.
müanyaglemezt
évi
9.
javasol,
melyre
fekete
tussal
szám
Neoporteriák
A szakirodalom m i n t t é l i v i r á g z ó k a t említi a N e o p o r t e r i a - k a t , ami s o k gyűjtőnek e l v e s z i a k e d v é t tőlük. E z z e l szemben a kisvírágu fajok már ő s z e l , a nagyviráguak pedig május júniusban virág zanak. Napfényes meleg helyet kivannak, Ősszel és tavasszal bŐ, nyáron takarékos öntözéssel. A teleltetés s z á r a z é s h ű v ö s legyen, 2 fénykép K.
Schreien A
Tapasztalataim
a
Mesembryonthemum-okkal
szerző
ismerteti
a
kényes
és
nehéz,
szukkulensek
tartását,
öntözését
és
teleltetését.
hogy
bármilyen
az
a
jó
tapasztalati
áteresztő
Minthogy jén
K,
e
föld,
sőt
élőhelyűk
bőven
nitrogén,
megállapítása, talaja
tápsózzunk de
Wagner
sok és
M,
a
durva
homok
gazdag
olyan
foszfor Haude:
alkalmas ásványi
keverékkel és
a
de
kálium.
Ancistrocactus
érdekds -
vonzó hat
humuszmentes
-
tartásukra.
sókban,
melyben 5
és
Újdonságként
a
igen
fejlődés kevés
ide a
fénykép scheeri
Rövid ismertetést é s s z é p s z í n e s felvételt nyújtanak szép. nem mindennapi, kissé kényes növényről.
K e m e n e s
a
szerzŐl<
ErnŐ
-
193
-
KAKTEEN fUKKUllNTIM
1974.
1.
füzet
Gotfried
Milkuhn:
A k e r s i a A
roseiílora,
szerző
szines
roseiílora, 1961-ben
Buin.
fényképpel
Buin.
ismertették,
találta
Dél-peruban,
de
a z
eredeti
ző
felveti
det
a
A
probléma
porítási
mód,
egészíü
ki.
Inge
mint
példány
kezeljék,
illusztrál
"problémáról", a
A
cikket
Genust,
Borzicactus
növényt
azóta
vegetatív
uton
mint
önálló
mínt
olyan
fajt,
kizárt.
A
lokon
nem
a z
A k e r s i a
monotypusként faját.
találták
hogy
de
vagy
akkor
cikket
a
meg
újra,
A
szer
mínt
hybri-
generatív
rövid
-
A k e r s
elszaporoc^ott,
megoldásaként,
vagy
Ír
-
s z a
növényleirás
Hoffmann:
"Alsókalífornia A
szerző
félsziget szét
közli
pel
egy
-
"csücskét".
kaktuszvadon"
részletes
utazta
Ennek
a z
leírásban
-
be
Alsókaliforniai
az
utazásának 3
db
a z
elsŐ
fekete-fehér
ré
fénykép
kiegészítve,
Erwin
Herzog:
"Két A
ritka
cikk
Werd, A
képviselője
szerzője és
a
tozását
is, mert
Pseudolobivi
fénykép, gál
virág,
nemzetségnek."
beszámol
acantophlegma
Lobiviakedveióknek tisztázni
Lobivia
a
részletesen
Lobivia
szerző a
feltáratlan
1972, novemberében alsó
ajánlani
próbálja ezt
tudjuk
Lobivia
a
Backeberg:
khoz
sorolta
tövispáma,
A de
Lobivia
ezt
a
chrysochete.
BaKkbg. cikket,
fajokróL
mivel
acanthophlegma,
Die
be,
rajzok,
a
/Backbg,/
Cactaceae. cikkben
tartási
két
VI.
a
hovatai^ kötetben
fekete-fehér
tanácsokkal
is
szol
dolgozatában,
Michael
Pleischhauer;
Kaktuszok
gondozása
nem
megfelelő
klimatikus
körülmények
között, A kis
szerző
cikkében
falucskában
fekszik
a
velésével lenére
tenger és
hogy
fölött.
a z
kb
5
foglalkozik
éve
vegetációs
szépen
Érchegységben
amely
periódus
fejlődnek
és
7 0 0 és
m a
gazdagon
lakik
egy
magasságban kaktuszok hosszú
téj
virágoznak,
Schafer:
Notocactus cikk
werdermannianus,
Írója
szerint
"zárt
csoportot"
ning,
Ritter,
deztek
szintje rövid
növényei
Gerhardt
A
a
leirja,
Annabergben,
föl
Van
a z
a
képeztek, Vllet,
Herter,
Notocactusok 1960-ban
R a u s c h
érdeklődés
ismét
ujabb e
sokáig viszont,
egy
egészen
amikor
Notocactusokat
genus
felé
B u i fe
terelődött.
ne el
-
194 -
A Notocactus werddrrnannianus-1 pedig 1968-ban Montevideoban e g y g y ű j t e m é n y b e n " f e d e z t é k f e l " ujra« Azóta is keresett "cikk" a magpiacon ennek a rajnak a magja. A cikket rövid leirás é s e g y fekete fehér fénykép i sk i egészíti. Fritz
Sieberte
Tephrocactus subterraneus. /'*.E.PR./ Backbg & Knuth. meglepő virágzása. E g y igen ritka kaktuszgenuszról ir cikket P. Siebert Mint elmondja, a z úgynevezett "krumpliopuntiák" a gyűjte ményekben nagyon ritkán f o r d u l n a k elő é s m é g ritkábban virágoznak. Nála e g y T , subterraneus 1972-ben 5 vir/»got hozott. T ö b b T e p h t o c a c t u s z a v a n é s e v i r á g z á s leirósa mellé m é g tartási, teleltetési, oltási t a n á c s o k a t é s tapasz talatokat i s közöl a cikkében, Manfréd
Dilas:
Magdeburg
kaktuszosai.
A c i k k Írója M a g d e b u r g k a k t u s z o s a i n a k sikereiről számol b e . M e g p r ó b á l a szűk k e r e t e k között i s átfogó k é p e t adni ennelc a német vároBnak'a k a k t u s z o s életéről. E l m o n d j a a ritkán v i r á g z ó é s "tekintélyes" n ö v é n y e k n é l elért v i r ' g z á s o kat /Myrtíllocactus g e o m e t r i z a n ^ Pílosocereus palmeri, Ce azureus, Cleis tocactusok, Selenicereusok, Hylocereuso A z utóbbi időben e g y N e o b u x b a u m i a p o l y l o p h a 1,5 m d á n y a biirípósodott m e g . Éjjeli v i r á g z ó ! A termése 3 , 5
reus k stb,/ e s pél crr. á t
mérőjű,
Nagysurányi
Szakköri 1974.
október
Miklós
hírek
2r-én
Szupp G é z a S z a k k ö r ü n k t a g j a a n y á r i u t a z á s i é l m é n y e i r ő l tai*tott e l ő a d á s á n s z i n e s d i a k é p e k e n e l é n k v a r á z s o l t a S v á j c cso dálatos h a v a s a i t , a Zürich városi B o t a n i k u s kert k a k t u s z -^s p o z s g á s gyűjteményének ( L O . S . gyűjtemény) legszebb ritkaságait. M a j d F r a n c i a o r s z á g utiképei után M o n a c o é k s z e r é t a J o r d i n E x o tiquet ( b e s z á m o l ó a 165, oldalon) köszönjük. 1974,
november
11- é n
Szabó Dávid festőművész gyűjtőtársunk s z i n e s k é p e k e n érzé keltette a növények h a r m o n i k u s színpompáját. E g y s z e r ű eszkö zökkel elérhető élmény s z á m b a menő művészi szinhatásokat. Külön köszönet a Weimart, b e m atató képekért.
Rivát
és
a z olasz
tengerpart
csodáit
1974.
november
Menyhard taindító zött, lí
János
tagtársunk
előadása
Boros
195
-
25-én
számos
János
tapasztalatai,
a
teleltetés
problémáiról
hozzászólást
dunaha^aszlí
megfigyelései
váltóit
ijyüjtőlársunk
voltak
figyelemre
tartott v i
kí.
Többek
4 0
év
kö
kertisze-
méltóak.
Fnedrich Hitler gyújtiaámai.
478
Oreocercus - P R
479 479a
- " -
caldenina
5 0 8
- " -
carrízalcneis
- " -
saint-pieana / C h
- " -
dealbat,, / C K
floresiana
510
- " -
cuprea
- " -
4 8 0
Horridocactus var,
v,
/ C h
pullilana/Ch
curvíspjnus
f)ll
Neoporteria
nigrihorrida
crassispína
/Ch
482
Neoporteria
clavata / C h
482a
- " -
clavata
v,
grandiflora
482b
- " -
clavata
v,
parviflora
483
- " -
laníceps
484
Horridocactus
Észak
/ C h
eriosyzoides
- " -
trunsítensis
486
- " -
vallenarensis/Ch
487
- " -
wagenknechtii
488
- " -
simulans / C h
Copiapoa
513
Tephrocactus
514
Rodentiophila -
lanata / C h
Horridocactus
py^maeus
-
P R
Chileorebutia
5 1 7 -
malleolata
malleolata
518
- " -
519
Horridocactus
v,
chorosensis
esmeraldana
Horridocactus
521
- " -
491
- " -
crispus / C h
521a
492
- " -
totoralensis / C h
/Ch
É . z a k - C h
gracílis/Ch
confinis / C h
496
- " -
c«lderanus/Ch
497
Tephrocactus
Iponcito
- p a u c i c o s t a t u s , virídis / C h
522
Copiapoa
523
- " -
montana
524
- " -
525
- " -
.
526
- " -
'
527
- " -
c lanaralensis / C h
grandiflora '
e^rascens icula
/ C h - P R
't,-lor.3io / C i
- " -
rup'-'strís
- " -
doserlorum
5 3 0
- " -
columna-alba
531
- l o n g i s t a m i n e a
fúlva / C h
532
- " -
- " -
reicheí
/ C h
533
T r i c h o c e r e u s
- " -
krausii / C h
534
Eriosyce
/ C h
498
Chileorebuüa
aerocarpa
499
- " -
odieri
mebbesii
5 0 0
- " -
501 5 0 2
v,
Naturhybride odieri
x
Iconcito / C h / C h
/Ch
Chiloorcbutia
Horridocactus
confinis / C h 5 0 4
Copiapoa
r.05
- " -
pendulina
longispina
/ C h
cchinata / C h
r . O f i a - " -
nchin.it.i
\,
l)oi<..ilis / C h
spec.
É s z a k - C h / C h
- P R
/ C h Észak-<'i'
531 / C h
serenanus / c h
borealís
535
Neoporteria
535a
- " -
536
T r i c h o c e r e u s
537
Horridocactus
microsperma
microsperma
v,
/ C h
g r a c i m a
spinibarbis echinus
/ C h
É s z a k - C h
( Antoíagasta )
És'-ak-Ch
506
21'
É s z . k - C h
529
reicheanus
Tephrocactus
/ C h
Es:ía!<-Ch
528
var, 497a
r>03
pulchellus / C i i
paucicostatus / C h
var,
( Aiacam.i) - " -
/ C h
pygmaeus / C h
5 2 0
Horridocactus
/ C h
solitc.ría
(Chanaral)
- h e i n r i c h i a n u s /Ch
494
/ C h
519
4 9 0
495
/Ch
461
Rodenti.iphila
coquimbana)
carvizolensis
/ C h
516 517
/ C h
coloreus
megacarpa
515
/Ct
Észak/Ch
P R
totoralensis / C h
Horridocactus
- " -
/ C h
_ s t r e p t o c a u l o n
489
493
a k - C h
É s
/ C h
512
/ C h
C h
4 8 "
( Copiapoa
/ C h
v.giganiea
(C.ochin^idea)
australís
var,
- " -
/Ch
509
floresiana
479b
481
507 SOSa
Eulychnia - " -
leucotrichus
123b
537a
Horridocactus
538
- " -
echinus
glaucescens
Ész.
v.
minotVCh
k-Cli
539
Copiapoa
tenuissima
(Antoíagasta) 540
Copiapoa
196
ÉszaK-Cli
fekete
-
tenuissima
Észak-Ch
PUocopiapoa
542
Horridocactus
542a
solaris
uebelmanniana)
557
IVIila
nealiana
558
Erdisia
deformata
559
Erdisia
spec.
/P
/P
/P
Tephrocactus
/Ch5 6 0
s e n ilis
corotilla
/P
561 561a
-"-
562
Opunlia
rubra
/P
563
Opuntia
spec,
/P
(Antoíagasta)
564
Opunlia
nascaensis
Copiapoa
565
Matucana
566
Armaiocereus
procerus
/P
557
Trichocereus
pachanoi
/P
-"-
aconcaguensis
-
F R
239/Ch
544
-
F R
233/Ch
545
Horridocactus
Tephrocactus -"-
atacamensis
549
-"-
schaeferi
550
-"-
tortispinus
camanchoi
/Ch
-"-
flaviscoparius
-"-
ignescens
553
- t u b e r c u l a r i s
/Ch
'rrichocereus
A
165,
R H
T A
soehrensii
atacamensis
A L
L T
oldal
O S
M V
A
oldal
169,
oldal
E R
G Z
Weberbauerocereus
H
o
Weberbauerocereus Espostoa
superba
(Maranon
-
z
Z
I
C
É
á
s
z
oldal
A
185,
oldal
Uj
die
ó
I
von l
á
S
Monaqo:
Szupp
Géza
s
Nagysurányi
Weingartien:
die
dr.
Gymnocalycien;
pozsgásnöv-'-ny
Neue
Namen
Kondér oldal
N
Miklós
Sövény
Mihály
Gymnocalyciumo.król
Über
192,
kerület)
Weingartiák
Über 176,
S
a
fűr
nevek
Libnár
Antal
1972, óta
Succulenten
-
Pflanzen!
István
j
t
Literatur
ó
s
z
e
m
Übesicht:
l
e
Kemenes
Ernő
-
Nagysu-ányi
Mikló:. 194,
oldal
Szakköri
hirek
Nachrichten
Szerlcesztolte;
Bartalis
a u s
Imre
unserem
Lektorálta:
Pachkreis
Kondér
István
okleveles ^ Kiadja
a
X X ,
Bu^.upo:jt, Fololüs
ker.
a z
Művolőd-''si
X X , , NuíJiy
kiadó:
/P
Exotijue
Dlskussionsbeitrag: A
albus /P
K
H
Exotique
z
johnsonii/P
165)
572
Jardin
Jardin
microspermus/P senilis/Nord-P
57^
Y
E
Monacói
Die 168.
570
/Ch
/p
/P
Tricanthocereus
/Ch
J E
robusta
Gymnanthocereus
( F R
/P
/P
568
/Ch
PlatyopunUa
N
/Ch
hylesianus
bylesianus
559
/Ch
551
T
/Ch
/Ch
552
I
orientális
du.-a É s z a k - C h
548
554
v.
floccosus/NCti
547
555
v.
/Ch
Pygmaeocereus
543
546
/Ch
aconcaguensis
schaeferi
( S.
tövisű
(Antoíagasta) 541
Soehrensia
556
Fábián
Győri
Otthonok
István
Zoltán
u,
igazgató
lOS
erdó'mérnök
tagja
Igazgatósába
4 - G,
