Oili KmUSZKEDVELÖ SZAKKOR TAJÍKOZTATÚJA

Oili KmUSZKEDVELÖ SZAKKOR TAJÍKOZTATÚJA

- lOl-

XKOR

J'ÍKOZTilTdJá KÉZIRATKÉNT

Gondolatok a

kaktuszgyujfésről...

N a p j a i n k b a n a z e m b e r e k e g y r e növekvő* h á n y a d á t f o g l a l k o z ­ tatják o l y a n g o n d o l a t o k , h o g y s z a b a d i d e j ü k e t ú g y n e v e z e t t " a k t i v p i h e n é s s e l " töltsék e L I g y e k e z n e k o l y a n e l f o g l a l t s á g g a l , a m i r é s z b e n , v a g y t e l j e s e g é s z é b e n eltér m u n k a h e l y i t e v é k e n y s é g ü k ­ től, a m i t é n y l e g e s k i k a p c s o l ó d á s t , p i h e n é s t j e l e n t s z á m u k r a . E z e n tevékenységük e g y e n e s következménye, napjaink egyre n ö v e k v ő H o b b y k u l t u s z a , M a már s z i n t e megszámlálhatatlan v á l ­ t o z a t b a n j e l e n t k e z i k a z a k u l t u s z , s közöttük n e m e g y a k a d , a m e l y e g é s z életre s z ó l ó s z e n v e d é l l y é válik. E b b e a hobby-cso­ p o r t b a sorolható s z e r i n t e m a rendkívül változatos formában m e g ­ nyilvánuló gyüjtögetési s z e n v e d é l y , a m e l y a régi fegyverektől a m a i m o d e m autók makettjéig, a r o z s d á s p e t r ó l e u m l á m p á t ó l a z ezüstfóliára nyomott b é l y e g gyűjtéséig s z i n t e m i n d e n e l k é p z e l h e ­ tőt m a g á b a f o g l a l . A z t h i s z e m n e m s o k a t t é v e d e k , h a e z e n tartós s z e n v e d é l y n e k hódolók k ö z é s o r o l o m a K a k t u s z k e d v e l ő k e g y r e növekvő tábo­ rát. A z a m e r i k a i flóra l e g j e l l e g z e t e s e b b , l e g v á l t o z a t o s a b b é s n e m e g y e s e t b e n l e g b i z a r a b b n ö v é n y e i iránt é r d e k l ő d ö k h e l y i , területi, o r s z á g o s é s n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k b e t ö m ö r ü l v e , m i n d többet h a l l a t n a k magukról. Közöttük m a már s o k a n f o g l a l k o z n a k a z i n t e n ­ zív gyűjtés mellett tudományos munkával, n ö v é n y b i o l ó g i á v a l , m o r p hológiával, növénymeghatározással stb.

-

102 -

E z a n a g y o n h a s z n o s n a k itólt t e v é k e n y s é g t e s z i l e h e t ő v é , h - g y n e m c s a k a k e z d ő k n e k tudjuk e l m o n d a n i , h o g y a k a k t u s z t g y ö k e r é ­ v e l lefelé k e l l a c s e r é p b e , v a g y é p p e n tejfölös p o h á r b a beültetni, hanem a gyakorlott, h o s s z ú évek tapasztalataival rendelkező "öregeknek" i s mindig a k a d v a l a m i u j , v a l a m i e d d i g n e m i^^mert. H o g y mitől v á l i k v a l a k i k a k t u s z o s s á , a z t m á r s o k a n leirták, b á r még l e h e t rajta v i t a t k o z n i , d e h o g y e z a h o b b y s z i n t e korlát­ l a n l e h e t ő s é g e t b i z t o s i t a gyiJjtöi s z e n v e d é l y k i e l é g í t é s é r e , a z t m a m á r a z o e m v i t a i h a t j a , al;í látta s ; ; o m s z é d j a g y ű j t e m é n y é t , v a g y véletlenül betévedt e g y s z a k k ö r i kiállításra, A k a k t u s z , mint m i n d e n m á s h o b b y , a k e d v e l é s m e l l e t t , m e g f e ­ lelő szakértelmet, h o z z á é r t é s t igényel, mert a h o g y a k e z d ő b é ­ l y e g g y ű j t ő n e k e l a d j á k a f o g h í j a s b é l y e g e t , vacy bélyegei összeta­ p a d n a k a n e m megfelelő tárolás k ö v e t k e z t é b e n , ur^yan u g y a k e z ­ dő k a k t u s z o s o k n a k i s minden n ö v é n y egyformán é r d e k e s , e l l e h e t n e k i a d n i , é s c n a k é v e k multán j ö n r á h o g y r o s s z boltot c s i n á l t , v a g y é p p e n a h o z z á é r t é s híján, ö m e g é v e l p u r . z t i t j a k e z d e t i g y u > teményét. D e a k a d e g y é b buktató i s . P l : c k e z d ő k t ö b b n v i r e e g y a J o t l s s i e r v e z e t tagjaként i g y e k e z n e k gyűjtőkké vállni, s m i v e l kellő növényismerettel n e m r e n d e l k e z n e k , követni s z e r e t n é k a n a l a d ó k a U I g y e k e z n e k o l y a n n ö v é n y e k e t b e s z e r e z n i , a m e l y e k a z adott k ö r n y e z e t b e n sléj^ornek s - á m i t a n a k . A z f i g y e l i k , h o g y a " m e n ő " k a k t u s z o s mit k í v á n b e s z e r e z n i , s h a l e h e t ő s é g ü k v a n , b e s z e l ^ zík a z u g y a n a z o n f a j t a n ö v é n y e k e t , - É s itt j ö n a buktató - N e m e g y e s e t b e n e g é s z é l e t r e e l m e g y a I c e d v e a z illetőnek a g y ű j t é s .01, m e r t féltve őrzött é s t u l g o n d o z o t t n ö v é n y e h e l y é n p r n a p multán, c s a k ö s s z e s ^ i á r a d t t ü s k e g o m h ó c o t talál. Nem kívánok részletesen foglalkozni a z z a l , h o g y h o g y a n v a l l h a t v a l a k i h o z z á é r t ő g y ű j t ő v é , a r r a s e m térek k i , h o g y m i l y e n b á n á s m ó d o t i g é n y e l n e k a k a k t u s z o k , - e z t nálam t a ­ p a s z t a l t a b b gyűjtők e l é g r é s z l e t e s e n é s v á l t o z a t o s f o r m á b a n leirták. H á l a könyvnyomtatásu. k i g y e k e z e t é n e k , e z e k itt-ott már m a g y a n U i s o l v a s h a t ó k , - r em b e s z é l v e a z e g y r e s z í n ­ v o n a l a s a b b szakköri k iadványokróL Mindemellett szeretném megerősíteni a z t a z a l a p e l v e t , h o g y ^ z f o g l a l K o z z o n a k é n y e ­ s e b b n ö v é n y e k b e s z e r z é s é n e k g o n d o l a t á v a l , akín&k m á r s a ­ ját n e v e l é s ű e c h i n o p s i s a k i v i r á g z o t t , A h a l a d ó k v i s z o n t s e ­ gítsenek. É s m é g e g y j ó t a n á c s . A k i e z z e l a h o b b y - v a l iiiván f o g ­ l a l k o z n i , készLüjön fel a k u a a r c o k r a i s , mert a l e g s z é l e s e b b k ö r ű elméleti t u d á s é s s z a k m a i g y a k o r l a t m e l l e t t i s e l ő f o r d u l , h o g y e g y - e g y k e d v e n c , s z i n t e pótolhata.lan n ö v é n y ü n k k ö s z ö ­ n é s nélkül távozik a z örök v a d á s z m e z o k r e é p p e n a k k o r , a m i ­ k o r l e g e g é s z s é g e s e b b n e k , e l p u s z t i t h a t a t l a n n a k látszik. E r ö v i d b e v e z e t ő után, r á t é r v e m o n d a n d ó m lén/t gí^re, e g y o l y a n k é r d é s s e l szeretnék f o g l a l k o z n i , a m i a kaktuszgyűjtők t á b o r á n a k n a g y t ö b b s é g é t érinti. E z a k é r d é s a n ö v é n y e k n e ­ vének, illetve névtelenségének problémája. Vítc.tjuk s z a k k ö r b e n , e g y m á s g y ű j t e m é n y é n e k l á t o g a t á s a k o r , de különösen olyankor, amikor megszemlélve e g y - e g y helyi, v a g y o r s z á g o s méretű kiállítást s z o m o r ú a n állapítjuk m e g , h o g y n a g y o n s o k s ; - é p n ö v é n y t láttunk, d e n e m leitűnk o k o ­ s a b b a k , m e r t a kiállitott n ö v é n y e k mellől niár.yzik a k i s n é v ­ t á b l a , á s k é r d é s ü n k r e a n ö v é n v t u l a j d o n o s a i s c s a k a fejét rázza.

-

103 -

E z a jelenség s a j n o s eléggé elterjedt b e t e g s é g e a k a K t u s z g y ü j t é s n e k * B á r r o h a m l é p t e k k e l fejlődik, g y a r a p s z i k a g y ű j ­ tök t ó b o r a , e b b e n a t e k i n t e t b e n n e m s o k a t h a l a d t u n k e l ő r e . S a j ­ n o s m e g á l l a p a i t h a ^ u k , h o g y ott t a r t u n k , a h o l t i z , v a g y h u s z é v v e l ezelőtt, v a g y h a a z t v e s s z ü k a l a p u l , h o g y napjainkban a z ujabb n ö v é n y e k tömege ramlik be, é s e z többségében név nélkül c s e r é l g a z d á t , v a g y k é s ő b b v e s z i k e l a tábla a k k o r t a ­ lán m é g r o s s z a b b a h e l y z e t mint k o r á b b a n v o l t . A z e g y r e n ö ­ v e k v ő k á o s z n e m t e s z jót s e m a g y ű j t é s n e k á l t a l á b a n , s e m p e ­ d i g a t a n u l n i v á g y ó , z rt g y ű j t e m é n y e k e t l é t r e h o z n i k i v á n ó g y ű j ­ tőknek. A z emiitett p r o b l é m a n ö v e k e d é s é n e k o k a i r a n é h á n y p é l d á ­ v a l s z e r e t n é m f e l h i v n i a f i g y e l m e t . P l : D i v a t b a jött a n Ö v é n y feleslegként jelentkező cserelisták, magjegyzékek egymás k ö ­ zötti c s e r é j e , l e v e l e z é s utján történő k ü l d e m é n y e k , s t b . E z a l a p v e t ő e n n e m r o s s z . D e mit k e z d j e n v e l e a z a gyűjtő, a k ' n e m tudja mi v a n a saját gyűjteményében. V a g y még rot-szabb a h e l y z e t , h a a z Ü l e t Ö a j e g y z é k b ő l kiválasztott é s általa i s m e r t n ö v é n y h e l y e t t v a l a m i e g é s z e n m á s t k a p . Itt j e g y e z n é m m e g , h o g y a "Virágzó k a k t u s z o k " c könyv, a m e l y hézagpótlóként, v a g y é p p e n úttörőként j e l e n t m e g a m a g y a r szakirodalomban, - a m i t egyébként n a g y o n jónak é s h a s z n o s n a k tartok, eb­ ből a munkából s z i n t e kisírnak a z o k a s z é p felvételek, a m e ­ l y e k a k ö n y v u t o l s ó l a p j a i n " s p " - v e l jelölt mamilláríákat mutat be,

A f e l v e t e t t p r o b l é m á n a k t e r m é s z e t e s e n n e m c s a k a mi f e l ü l e ­ t e s s é g ü n k a z o k a . T u d j u k , h o g y a k a k t u s z o k c s a l á d j á t külföldi s z a k e m b e r e k , hozzáértők é s üzletemberek többféleképpen leír­ ták. E l é g b e t e k i n t e n i K r a i n z f ü z e t e i b e , a m í b ö l kitűnik, h o g y e g y - e g y n ö v é n y m e l l e t t n e m e g y s z e r 1 5 - 2 0 n é v i s található l e h e t közülük válogatni tetszés s z e r i n t , - n e m b e s z é l v e a különböző szisztémák s z e r i n t alkotott n ö v é n y rendszerekró'L A probléma m e g o l d á s a m é g h o s s z ú i d e i g v á r a t m a g á r a é s e z t mi m a g u n k k ö ­ zött n e m i s t u d j u k l e r e n d e z n i , v i s z o n t é r h e t n é n k e l némi j a v u ­ l á s t , h a e l jutnánk a d d i g , h o g y e l f o g a d n á n k a s o k k ö z ü l e g y r e n d ­ s z e r t , n e m v i t a t v a i l y e n t e k i n t e t b e n a n n a k jó é s r o s s z o l d a l á t . N e m mintha a l e g j o b b n a k t a r t a n o m é s s a j n o s e z már e g y lezárt r e n d s z e r , mégis mivel e z a legkönnyebben b e s z e r e z h e t ő , magam r é s z é r ő l K ; B a c k e b e r g r e n d s z e r é t tudnám j a v a s o l n i . E b b e n a t e k i n t e t b e n a z i d ő s e b b , i l l e t v e több é v t i z e d e k a k t u s z g y ű j t é s s e l f o g l a l k o z ó k tudnák a l e g t ö b b e t t e n n i , h a h a j l a n d ó k l e n ­ nének b e l e m e n n i a b b a a játékba, h o g y pl, a p u s i l l a a z proliiéra, a d e l i u s i a n a a z ballá, v a g y , h o g y n i n c s p s e u d o m a m i l l a r i a , v a l a ­ mint a m a m i l l a r i a a l b e s c e n s , d e c i p i e n s é s c a m p t o t r í c h a a z D o l y chothele stb. Ismétlem, e z n e m a d t e l j e s m e g o l d á s t , d e s e g i t a c s e r e é s b e s z e r z é s egyszerüsitéséb< n. További javulást eredm.>nyezne az IS, h a meglévő növényeink n e v e i r e j o b b a n vigyáznánk, v a g y a z a j á n d é k b a a d o t t n ö v é n y , v a g y s a r j mellé i s o d a í r n á n k a n ö v é n y n e v é t . N e m a k a r o k s z e m é l y e s k e d n i , d e i s m e r e k o l y a n gyűjtőt, a k i esetenként ö s s z e s n ö v é n y e mellől e l s z e d i a névtáblát, majd e g y u j a b b m e g g o n d o l á s b ó l , s a j á t e l k é p z e l é s e é s a s z i n e s tál>lák s z i m e t r i á j a s z e r i n t tűzdeli v i s s z a a z o k a t .

- I04 E t á r g y b a n h a l l o t t a m o l y a n v é i e m é n y t i s , h o g y a kiállitott n ö ­ v é n y mellé a z é r t n e m t e s z n e k táblát, m e r t a z e g y r e n d k i v i i l i r i t ­ k a s á g , é s attól f é l n e k , h o g y h a f e l i s m e r i k , e l fogják l o p n i . C s a k a z t n e m t u d o m , h o g y a z illető miért v i t t e e z t a n ö v é n y t k i á l l í t á s ­ r a . A z t h i s z e m e z a z álláspont t e l j e s e n tarthatatlan. Véleményem s z e r i n t a kii'illitás c é l j a t ö b b e k között é p p e n a z , h o g y a z é r d e k ­ l ő d ö k minél n a g y o b b n ö v é n y i s m e r e t r e t e g y e n e k s z e r t , t a p a s z t a ­ l a t o k a t g y ű j t s e n e k a z u j a b b n ö v é n y f é l e s é g e k területén é s a k i á l ­ lító c é l j a i s a z k e l l l e g y e n , h o g y b e m u t a s s a , m i l y e n v á l t o z a t o s gyűjteménnyel r e n d e l k e z i k , mert e z a d j a a gyűjtési s z e n v e d é l y l é n y e g é t . K ü l ö n b e n i s a k i i l y e n céllcd m e g y e l e g y k i á l l í t á s r a , a z u g y i s megfogja i s m e r n i a növényt é s i g y e k s z i k a z t m e g s z e r e z ­ n i . B á r á l t a l á b a n n e m j e l l e m z ő a n ö v é n y e k i l y e n f o r m á b a n törté­ nő b e s z e r z é s e , d e g o n d o l o m , m á s h a t h a t ó s a b b m ó d s z e r i s a k a d a kiállitott n ö v é n y e k v é d e l m é r e . Ö s s z e g e z v e a z e l m o n d o t t a k a t , a m a i fejlett gyűjtői t e v é k e n y ­ s é g n e k a l a p e l v e k e l l l e g y e n , h o g y a n ö v é n y c s a k n é v v e l együtt érték, é s e z é r t m i n d e n s z e r v e z e t t gyűjtőnek a s z e r v e z e t műkö­ d é s i s z a b á l y z a t á b a n i s rögzíthető k ö t e l e s s é g e , a névtelen e g y e ^ d e k n e v é n e k felkutaíáea, n e m i s b e s z é l v e e z e n a h e l y e n a s z a ­ kosított g y ű j t e m é n y e k i g é n y é r ő l , n ö v é n y e i n k r e n d s z e r t a n i csopor­ t o s í t á s á r ó l , a m e l y n e k e g y - e g y s z é p p é l d á j á t már t a p a s z t a l h : u t j u k n é h á n y gyűjtőnél. A z e l m o n d o t t a k h o z k a p c s o l ó d v a , m o s t már e g y k o n k r é t n ö ­ vénycsoportra vonatkozóan szeretnék felvetni e g y ujabb gondo­ l a t o t . E z a téma a m a m i l l a r i a g é n u s z p r o b l é m á j a . A z t h i s z e m e z a téma i l y e n , v a g y o l y a n formóbc.n m i n d e n k a k t u s z g y ű j t ő t foglal­ koztat, A k a k t u s z o k irodalmát o l v - . s g a t o gyűjtők é s é r d e k l ő d ö k t u d ­ ják, h o g y a K a k t u s z o k é s p o z s g á s növények, a Virágzó K a k ­ t u s z o k , a T ö r p e K a k t u s z o k cimLi k ö n y v a l a k b a n m e g j e l e n t munkák mellett készültek é r t e k e z é s e k , tanulmányok a k i s e b b n y ö v é n y c - o pDrtokról, p l . a z e c h i n o c e r e u s - o k r ó l , p a r ó d i a - k r ó l é s e g y e b e k r ő l . E z e k n a g y s e g í t s é g e t nyújtanak a g y ű j t ő k n e k a z * g y e s n ö v é n y ­ c s o p o r t o k m e g i s m e r é s é b e n . Ö s z e f o g l a l ó , főként tórténetii) t á r g y ú e l ő a d á s h a n g z o t t e l a m a m i l l á r i á k r ó l i s . A z említett m u n k á k b a n é s s z a k k ö r i k i a d v á n y o k b a n e l v é t v e találunk e g y - k é t n ö v é n y l e i r á s t , v a g y fordítást a mamilláriák e g y e s p - I d á n y a i r ó l . T é n y a z o n ­ b a n , h o g y a mai n a p i g s e m j e l e n , m e g o l y a n h a z a i könyv, folyó­ irat, v a g y sokszorosított a n y a g , a m e ly a z e g y s z e r ű , c s a k m a ­ g y a r n y e l v e t b e s z é l ő gyűjtő s z á m á r a é r t h e t ő e n r e n d s z e r e z n é , l e ­ írná, v a g y l e x i k á l i s a n ö s z e f o g l a l n á e z t a n ö v é n y c s o p o r t o t . A z t h i s z e m , h a a z t v e s s z ü k alapul, liogy a " C A C T A C E A E " család legnépesebb, legváltozatosabb génusza a 2 2 6 - o s génusz, a mamilláriák n e m z e t s é g e f e l ü l e t e s e n s z á m o l v a i s t u l v a n a z ö t ­ s z á z o n , n e m k e l l k ü l ö n ö s e b b okát k e r e s n i a felvetett p r o b l é m á ­ nak. H.l v i s z o n t figyelembe v e s s z ü k , h o g y a ctioport ilyen tetemes s z á m a s z i n t e a v é g t e l e n b e nyúló gyűjtési lehetőséget biztosit a m a m i l l a r i a i m á d ó k n a k , u g y a n a k k o r e z a terűlet a d j a a l e g v á l t o z a ­ t o s a b b növényeket, a v i r á g o k v é g t e l e n skáláját, a k k o r a z t h i s z e m érdemes e z z e l a problémával egy k i c s i t komolyabban i s foglalkoz­ ni, / L e h e t , h o g y ü r e s szalmót c s é p e l e k , mert k ö z b e n v a l a k i már dolgozik ezen?/

105 /\ l e h e t ő s é g e t f e l i s m e r v e m a már n a g y o n s o k gyüjtö f o g l I k o ^'ik i n t e n z i v e n a m;imilláriák g y ű j t é s é v e l , sÖf: v a n n a k a k i k m á s ­ lajta növé yt n e m i s hajlandók a gyűjteménybe h e l y e z n i , b á r t i s z ­ t á b a n v a n n a k a z z a l , hot^y e z a terület n e m a d j a a t e l j e s s é g é l ményóC H o ^ y miért a z t n e m k e l l k ü l ö n ö s e b b e n e c s e t e l n i . D e a m e n n y i b e n a l a p u l v e s s z ü k B a c k e b e r g r e n d s z e r é b ő l a mamillá­ riák o s z t á l y o k r ó l , a l o s z t á l y o k r a , r e n d e k r e é s a l r e n d e k r e v a l ó b o n ­ t á s á n a k s z i s z t é m á j á t , mór e g é s z e n m á s k é p e t k a p u n k , m e r t e g y t'fr'y t i l c r , o p o r l v a g y r o n d növij-nyeinek ö s s z e g y ű j t é s e a v i s z o n y ­ l a g o s t e l j e s s é g igó;iy;'»vol már r e á l i s a b b c é l k i t ű z é s n e k l á t s z i k . E g y - e g y r e n d már korikrt'ílebben k ö r ü l h a t á r o l h a t ó , l é n y e g e s e b b e n k e v e s e b b növénytömeget képvisel* T o v á b b f o l y t a t v a a t^ondolatot, h a a k a d n a n ' h á n y v á l l a l k o z ó s z e l l e m ű gyűjtő, o k i m e t ; k o c k á z t a t n á e g ^ ' - e g y a l c s o p o r t l e i r á a á n a k m a g y a r r o f o r d í t á s á t , u g y v i s z o n y l a g r ö v i d idő a l a t t e l k é s z i t hetnc'-nk e g y b e l s ő h a s z n á l a t u k a t a l ó g u s t , v a g y m a m i l l a r i a l e x i k o n t * Elgondolásom b i z o n y i t . . s a r a néh. n y konkrét t a p a s z t a l a t o t i s fpl t u d o k s o r o l n i . P l . E g y i k p é c s i g y ű j t ő t á r s a m , a k i l ' v e k k e l e z e ­ lőtt a k t i v "M.^milláriás'* v o l t , 0 B a c k e b e r g féle r e n d s z e r 1 : 1 - e s ten.-Ijt i i c k s z e r e l m e s e k é n t , c s a k r»z i d e növé:^yfélesóg€^k e t iiyűjtö*'o. R ö v i d idő a l a t t n. ';;',yon s z é , er*>timJ-nyt ért e l a PN'űjtésben, m i k ö z b e n e n n e k a növénycsciJ'.,; I n a k s z i n t e u l o l é r h e t t ' t l o n i s i i i ' r ő j é v ' , spcciálÍFstájdvá l e t t . I s m e r t e e z e n n ö v é n y e k morfológiáját, ai.'kkÖrót é s t^^rtási k ö r ü l m o n ^ o i t . E s n e m u t o l s ó s z e m p o n t , m i n ' i g tndla, h o g y m i l y e n növényt k e l még b o s i - e r e z nie.

Uf\ozó

\/agy e g y másik p é l d a ; É n a mamilláriák k ö z ü l e l s ő s o r b a n a / 3 : 2 , 4:8/ é s a /3:2,ÍJ:^->/-cs a l r e n d a n a g y v i r á g u a k /Grandifl o r a e / a l r e n d j e iránt é r d e k l ő d ö m . E z é r t e z t a két a l r e n d e t a K a k t u s z L e x i k o n , e g y é b i r o d a l o m é s némi s a j á t t a p a s z t a l a t l a p j á n l e f u r d i t o t t a m , nmit a g y ű j t é s s o r á n m á r e r e d m é n y e s e n a a s z n á l o k , A ^ t iiirjzem e n n y i i s elég a felvetett probléma j o g o s ­ sá i g á n a k é s r e á l i s I c i i e t ő s é g é n e k b i z o n y i t á s á r a , a m e g o l d á s t ületően. A megoldás lehetőségének megértése céljából megpróbálom vázolni a B a c k e b e r g rendszerből, a csoportjának idevonatkozó szisztémáját,

befejezés..! mamillári- ;<

A k a k t u s z o k /C a c t a c e u e / családjának /Familie;/ harmadik a l c s a l á d j a , / C e r e o i d e a e / e g y i k á g á n találh
226-os

fajc;3oport

tovább

bomlik

három

osztályrcu/Sektion/

1. o s z t á l y :

GALACTOCHYLUS

/tejnedvüek/

2. osztály:

SUBHYDROCHYLUS

/tejes

3. osztály:

HYDROCHYLUS

/ viznedvűek/

viznedvűek/

-

106 -

A továbbiakban a z elsö é s második osztály már c s a k r e n ­ d e k r e / R E I H E / t a g o z ó d i k , a m e l y mögött m á r a k ö z v e t l e n g y ű j t é s i területet k é p e z ő ' n ö v é n y e k e t találjuk /mögöttük z á r ó j e l b e n feltüntet­ tem a z a l a k k ö r i s z á m o l , a m e l y e t n é h á n y gyüjtö m á r a l k a l m a z , m e l y ­ n e k rövid v á z l a t a a V i r á g z ó K a k t u s z o k cimü k ö n y v b e n i s megtetlálható,/ 1. o s z t á l y ;

GAIyACTOCHYLUS U 2. 3. 4. 5.

2. o s z t á l y :

Rend: " " " "

Leuchocephalae Macrothelae Polyedrae Uncinatae Rossianae

juij /l:2/ /l:3/ / t ^ /l:5/

SUBHYDROCHYLUS 1. 2. 3.

Rend: " "

Elegantes Ancistrophorae Guerrerones

/2:l/ /2:l/ /2:3/

E z z e l a z e l s ő két o s z t á l l y a l v é g e z t ü n k i s , e z k ö n n y e n m e g ­ é r t h e t ő é s h a s z n o s í t h a t ó a mamilláriák g y ű j t é s é n é l * A 3 , o s z t á l y felbontása már e g y k i s s é b o n y o l u l t a b b . A 3. osztály bontása először alosztályokra /UntersektioiV a z alosztályok r e n d e k r e / R E I H E / a r e n d e k a l r e n d e k r e / U N T E R R E ­ IHE/ b o m l a n a k . E z é r t a z i d e tartozó növények n é g y j e g y ű a l a k ­ köri számot k a p n a k , 3. osztály:

HYDROCHYLUS 1. a l o s z t á l y : 2. a l o s z t á l y :

Purviflorae GrandiHorae

A z alosztályok további bontása d e k e g y s o r s z á m o n futnak. 1. a l o s z t á l y ;

2. a l o s z t á l y ;

rendekre. /REIHE/

a

ren­

Parvillorae: 1, r e n d : 2. r e n d ; 3. r e n d :

'

/kisviráguak/ /nagyviráguak/

Rectispinae Subcurvispinae Curvispinae

Grandiflorae: 4. r e n d : 5. r e n d :

Rectispinosae Curvispinosae

.

U g y e m i l y e n e g y s z e r ű , d e még n e m v a g y u n k a v é g é n . A z öt r e n d / R E I H E / itt t o v á b b o s z t ó d i k 9 a l r e n d r e / U N T E R R E I H E / é s e z e k a n ö v é n y c s o p o r t o k itt k a p j á k m e g a rájuk j e l l e m z ő n é g y j e g y ű a l a k k ö r i s z á m o t p l : /3; 2 , 4 : 8 / a m i a z t j e l e n t i , h o g y a z adott n ö v é n y a 3 , osztály 2. alosztályának 4 . rendjébe é s a 8, a l r e n d j é b e t a r t o z i k , mint k é s ő b b látni f o g j u k e z a N a p i n a e a l ­ rend.

U

Rend:

R e c t i s p i n a e : / l . alosztály 1, 2, 3, 4, 5,

2, R e n d ;

107 -

alrend; alrend: alrend: alrend: alrend:

Wuthenauianae

/3;lf2:6/

Hamatispinae

/3:1,3:7/

R e c t i s p i n o s a e : /második 8. a l r e n d :

5, R e n d :

/3;1,1:]/ /3:1,1:2/ /3;l|l;3/ /3;1^4/ / 3 : 1 ^ 5/

Curvispinae: 7, a l r e n d ;

4. R e n d ;

Leptocladodae Candidae Amoenae Polyacanthae Heterochlorae

Subcurvispinae; ö. a l r e n d :

3. R e n d ;

Parvillorae/

alosztály

Napinae

GrandiUorae/

/3:2,4:8/

Curvispinosae: 9. alrend:

Ancistracanthae

/3;2,5;9/

E l i s m e r e m , h o g y e z e g y k i s s é bonyolult, d e i n n e n már könnyű tovább h a l a d n i , mert h a e z z e l tisztában v a g y u n k , a k ­ k o r c s a k a z alakköri számot viselő n e v e k e t k e l l k i e m e l n i é s m e g k a p j u k a z t a tizenhét c s o p o r t o t , a m e l y g y ű j t é s i területünk a l a p j á t k é p e z h e t i . A z e g y e s n a g y o b b c s o p o r t o k i lÁUó zárt gyűjteményként, mig a k i s e b b c s o p o r t o k ö s s z e v o n t a n i s e l k é p ­ z e l h e t ő k g y ű j t é s i é s fordítási a l a p k é n t e g y a r á n t . T o v á b b ' segítségként mégegyszer összefoglalom a z e g y e s c s o p o r t o k a t , / r e n d e k e t é s a l r e n d e k e t / a n e v e k mögött feltűntet­ v e , h o g y e g y - e g y n é v r e n d , i l l e t v e a l r e n d mögött h o z z á v e t ő ­ l e g h á n y n ö v é n y / v á l t o z a t o k k a l együtt/ 1.

2.

osztály; 1:1 I; 2 1:3 1; 4 1: 5

Leuchocephalae Macrothelae Polyedrae Uncinatae Rossiajiae

2: 1 2: 2 2: 3

Elegantes Ancistrophorae Guerrerones

/22/ /U5/ /90/ 2/ / 3/

osztály: /l4/ / 1/ / 6/

108 3.

-

osztAly; 3:1,1:1

Leptocladodae

/19/ /38/ /47/

3:1^:2 C a n d i d a e

3:1,1:3 A m o e n a e 3:14:4 P o l y a c a n t h a e 3:1^:5

Heterochlorae

3:1,2:6 W u t h e n a u i a n a e

/12/

3:1,3:7 H a m a t i s p i n a e

/57/

3:2,4:8

Napinae

3:2,5:9

Ancistracanthae

/ 71

M e g j e g y z é s

A. l e x i k o n b a n találhatók o l y a n n ö v é n y n e v e k , m e l y e k n i n c s e ­ n e k alakköri számmal j e l e z v e , mások v i s z o n t több alakköri s z á ­ mot i s k a p t a k , j e l e z v e , h o g y e z e n n ö v é n y e k h o v a t a r t o z á s a n i n c s t e l j e s e n eldöntve. E z e n kivUl, léteznek o l y a n növények, a m e l y e k a l e x i k o n b a n e g y á l t a l á n n e m találhatók m e g , e g y r é s z t azért, m e r t B a c k e b e r g t a g a d t a , v a g y n e m tudta eldönteni, h o g y e z e k különálló egyedek, i l l e t v e h i b r i d e k . M á s r é s z t a z Ö m u n k á s s á g a b e f e j e z é s e óta i s találtak m e g u j a b b n ö v é n y e k e t / P l : T h e r e s a e , s a b o a e , goldii, d e h e r d t i a n a , m a g n i f i c a stb./ a m e l y e k a z 1 9 6 6 - o s k i a d á s ú l e x i k o n ­ b a e l e v e n e m kerülhettek b e l e . E z a z o n b a n már e g y u j a b b téma, a m i n m é g n a g y o n sokat fogunk vitatkozni, egyrészt, hogy e z e k e g y r é s z e sorolható-e e g y á l t a l á n a mamilláriák n e m z e t s é g é b e , v a g y u j a b b növénycso­ port megalkotása s z ü k s é g e s . Befejezésül c s a k a n n y i t kivánok m e g j e g y e z n i , h o g y e z e k e t a g o n d o l a t o k a t m e l y e k e t itt f e l v e t e t t e m , a m e n n y i b e n e l f o g a d h a t ó ­ n a k tartják, r é s z b e n v i t a indítónak s z á n t a m , m á s r é s z t Öazlntén s z e r e t n é m , h a a mamilláriák " m a g y a r í t á s a " a k ö z e l j ö v ő b e n m e g ­ valósulna.

K a t o n a P á l 7632. P é c s Á r n y a s ut 5 .

-

109

-

226i/VW\AlLLARIA I

1

1. G a i a c t o c h y l u s

2. Subhydrochylus

•

1, L e u c h o c e p h a l a e

_ 1. E l e g a n t e s

_

2. Macrothelae

^

2, A n c i s t r o p h o r a e

_

3.

,

3. G u e r r e r o n e s

_

4. U n c i n a t a e

,

5, R o s s i a n a e

Polyedrae

3.

1. P a r v i ű o r a e

L

I Rectiapinae

1 2. Subcurvispinae

L

Leptochladodae

6. Wuthenauianae

Hydrochylus

2.

Grandiflorae

5,

1 Curvispinosae

1 3. Curvispinae

«

I 7. Hamatispinae

2. C a n d i d a e 3, A m o e n a e 4. P o l y a c a n t h a e 5, H e t e r o c h l o r a e

a^^^^^M^ 4.

Rectispinosae

8.

Napinae

I

I

9. Ancistracanthae

-

uo

-

^ Mamilláriák legnagyobb lelőhelye Mexikó M

E

X

T

K

*'3

T

A

L

A

J

A

I

M e x i k ó Uilcija, g e o l ó g i a i í e l é p i l ' - s é t ö l íüg-^Öen, i g e n váltó a t o s . F ö j e l l e m z ő j e a v u l k á n i k u s e r e d e t i j kÖ2:etek, A Í : ő s k o r i m é s z c s a k a z ész.-.kkeleti á l l a m o k b a n / C o a h u i l a , N o e v o L e o n , T a m a u l i p a s , S a n L u i s Potosi/ kerül a felszínre, valamint a Yuccatán félszigeten, A jó termőföld k e v é s , e z t mezŐg<Mzgdasági t e r m é n y e k , f ő k é p p e n k u ­ k o r i c a termelésére használják, A m o c s a r a s területeken buja Ő s e r ­ d ő h o n o s , a m a g a s a b b t e r ü l e t e k e n /hegytetőkön/ l e n y Ő e r d Ő k u r a ! I x o d n a k , a többi t e r ü l e t e k e n a f é l s i v a t a g i s z t y e p p e t a l a j o k a j e l l e m ­ zők, a m e l y e k e t a v i z é s a s x é l e r ő s e n erodált. K e v é s a h u m u s z , ^ok a z á s v á n y i morzsalék, kő, s z i k l a d a r a b o k , a z a n y a g a márga, ; 9 o , : e k v a l a m e l y i k k e v e r é k e , A k e v é s c s a p a d é k miatt a n ö v é n y ­ z e t g y é r , emiatt k e v é s h u m u s z képződik. Mexikóban

a következő 1/ 2/ 3/ 4/ 5/ 6/

talajtípusok

fordulnak

v ö r ö s e s l a t e r i t e s talajok podzolos szürkés csemozjomok csernozjom-'k gesztenyebarna talajok félsfvatagi sztyeppetalajok v u l k á n i k u s málladéktalajok

M i n d e z e k r ő l a k e d v e s o l v a s ó már s o k a t ért m i n d e g y i k r ő l n é h i n y s z ó t e j t e k : V

vöröses

laterite.'^

M a g m á s kőzetek mállad ék t a l a j a , 2/

szürkés lajok/

elŐ:

hallott, d e

rend

a

kedvé­

talajok trópusi v i d é k e k e n

podzolos

talajok

keletkező

/tápanyagban

téglavörös

szegény,

szinü

kilúgozott t a -

K e v é s a z a l j n ö v é n y z e t / f e n y v e s , s z t y e p p e s területek/ ott k e ­ v é s h u m u s z k e l e t k e z i k , A l e s z i v á r g ó v i z a talajsókat é s a z a g y a g o t tulnyomórétizt k i l ú g o z z a . A k i l ú g o z á s miatt k e v é s h u ­ m u s z tartalmú, h a m u s z ü r k e p o d z o l l a l a j a l a k u l k i , ^ ... 3/

csernozjom Humuszban masabb.

4/

gazdag

talaj. M e z ő g a z d a s á g i

célokra

a

legalkal­

Ott, a h o l t ö b b a z a v a r é s a n ö v é n y i törmelék, ott e z e k t ö b b n e d v e s s é g e t t u d n a k v i s s z a t a r t a n i , ezért több h u m u s z k é p z ő ­ d i k . A J : i l u ( ^ o z ó d á s m é r t é k e ezeí-ien a t e r ü l e t e k e n k i s e b b .

5/

félstvatafti

sztyeppetalajok

M a g a s h e g y s é g e k t ő l körülvett, v é d e t t e b b t e r ü l e t e k e n a l a k u l k l , a h o l a leszálló l é g m o z g á s a z uralkodó. A z évi c s a p a ­ d é k 2 0 0 mm é s 4 0 0 mm között m o z o g , A terület á l t a l á ­ b a n fátlan, c s u p á n c s e r j é k é s x e r o f i t a / s z á r a z s á g t ű r ő / n ö ­ vények a z uralkodók, A c s a p a d é k v i s z o n y l a g egyszerre h u l l i k l e , a s z á r a z i d ő s z a k h o s s z ú , A tél m é r s é k e l t e n m e l e g , a n y á r f o r r ó , A talajeróziótól s u l y t o t t területek i s a z i l y e n v i d é k e k e n f o r d u l n a k elő a l e g g y a k m b b a n , A t a l a j b a n k e v é s a h u m u s z , s o k a z erodált kőzettörmelék, az agyag é s a m é s z k ö v e s vidékeken a márga, A l ö s z i s előfordul, 6/

vulkánikus

málladéktalaj

V u l k á n o k b a n g a z d a g területek j e l l e g z e t e s talaja, szemcsés, m o r z s a l é k o s , rendkívül: termékeny talaj. F ö l d m ü v e l é s r e a l k a l ­ mas, M e x l k ö területén e l ő f o r d u l n a k még m o c s á r i é s á r a d m á n y o s t a l a ­ jok i s , de e z e k k e l különösebben nem foglalkozunk, mert e z e k a tale^ok n e m é p p e n a l e g a l k a l m a s a b b a k a kaktuszok és köz­ tük f ő k é p p e n a M a m i l l á r i á k n e v e l é s é r e . A z ujabb növényfelfedezésekkel együtt m á r r é s z l e t e s t a l a j é s k ö r n y e z e t i l e í r á s >kat í s k a p u n k . E z i s a l á t á m a s z t j a e z e k n e k a z a d a t o k n a k a fontosságát. I l y e n leírásokban s o k s z o r olvashatp. Juk, h o g y a g y a g o s , m á r g á s m->sztörmelékkel k e v e r t t a l a j b a ; h o ­ m o k o s , m e s z e s , k ö v e k k e l k e v e r t t a l a j b a n él v a l a m i n ö v é n y . Feltűnő l/ 2/

ezeknél

a

következő;

a t a l a j n e m a z általunk tő t a l a j . a m é s z jeletiléte.

Mindebből

sokat

a z alábbi következtetéseket

emlegetett

vonhajtuk

laza,

vizáteresz­

le;

Az csupán "ideális" elképzelés, hogy a k a k t u s z o k lelő­ h e l y e i k e n t i s z t a " á s v á n y i k ö z e g b e n " / m i n e r a l i s e substratunV növekednek. T a l a j u k b a n kétségtelenül n a g y b a n található á s v á n y i r é s z ^ kő é s k ő z e t t ö r m e l é k f o r m á j á b a n , d e e m e l l e t t v a n m é g b ő s é ­ g e s e n a g y a g , márga, mész, h u m u s z , l ö s z stb i s , ) A mész hallatára a k a k t u s z o s o k e g y r é s z e e r é l y e s e n t i l t a k o z n i k e z d , h o g y a z e d d i g i tudomásuk s z e r i n t a mész a k a k t u s z o k legnagyobb ellensége! De

nézzük ]/

meg e z t a

dolgot

közelebbről;

M e x i k ó területének f e l s z í n é n a m e s z j e l e n l é t é t g e o l ó g i a i tények i g a z o l j á k . E z e k a területek: C o a h u i l a , T a m a u l i p a s N u e v o L e o n , S a n L u i s P o t o s i , d e ryomokban máshol i s előíorduL

2/

1. U 2 M í i r P r i c ajánlotta, h ' - g y e g y e s l ; a k ' . s . : o k / A r 4 r - p h y t i > mok/ t a l a j á b a m r v á n y t ö i v n e l e k e t k'-verjünk,-' -

3/

MogfiryeltéK, mindig més

hogy a z Escobariák fordul elő.

4/

N a g y o n s o k Ma.nillaria é s más m íszkőt'irtalmu területeken,

lelőhelyei

Kaktusz

nő a

közelében

felsorolt

Mincíe'.;ek tJ-.^.yek é s k á r l e n n e e z e k e t f i l j y e l m e n k i v t i l n a . ^ y n i . A kakt..:szok legna-^yobb rész^nr'k /Ca/ kclciumigénye v o n . Tö­ v i s e i k t ö b b - k e v e s e b b kalciu.not t a r a l m a z n a k . E z t kémiailag i s i g a z o l n i l e h e t , A z t rJondolnánk, h o g y a k a l c i u m j e l e n l é t e a (olaj fiH ? r t 3 k . H e , , ^ y - r t e l m - e n a z i l ' a l i k s /l Í ; J S / o l d a l r a f o ' J a eltolni, / A íiidrogén ioiiok o n c ' r*.rációjának n e g a t í v l o i ^ a r i t m i i s a i t n e v e z sük p H é r t é k . e k V E z a z o n b a n n e m m i n d i g e s i k át a l u ; ^ o s t a r t m í n y b a , m e r t e z a t a l a j b a n l é v ő k a l c i u i r m e n n y i s g é l ó l , m i n ő s é g é t ő l : ' s a t a l .j m á s ö s s z e t é t e l é t ő l i s fü^g, A !;alciu;» wzyonís s o - h a s e m tisztán f o r a u l elő a t e r m é s z e t b e n , i i a r a m mi.ndíg v e r y ü l e t e i b e n : 1 1 y

e _n e J <

arag.-init /meleg oldatból k i k r i s t M y o s o d o t t C a C 0 3 / r : á r v á n y /di'rván kristályosodott mészkő/ d o l o m i t / m a g n é z i u m m a l alkotóit v e g y ü l e t e C a M g / ' C O . / gipsz /CaSO /

magnezit

/magnézium

karbonát

MgCO,

E z e k v i z b e n oldhatatlan vegyületek, a m e l y e k a taliijba j u t v a l a s s a n m a l l a n a k e l é s a t a l a j p H ü r t é k é l c s a k k i s m--rtékl»en i.iódositják. í g y íord..lnai e l ö , h - g y a ^ s z t a r l a l m u ti-.laj i i a ^.rozoiían a ^ a v a i . y u o l U a l r a r t ^ i i , N i r ^ y o b b íre;^'tyic^ég er.eté.n T r ' r ílófüru'.-li^at, noi^y ő s e m l e c e s é r t é k e t e l é r i . / p H //

N^Kimillariál^ k ö z ü l f e l t é d e n ü l

mészip.ényüek

a

k'~vetke-.:ők:

m o . r n i e r a n a , s h e l d o n i , s - . v i n g l e i , c o a h u i l e n s i s , scíiwí^.rzii, p l u m o s a , ucirtorii, g - T - s s e r i a n a , i n a i a e , r o s e o c e n t r a , c . n d i d a , orliz-ruL>iona, slh. * A kétségtfelen tény, h o c y M e x i k ó k ö z é p s ő r é s ^ e g e o l ó ^ i a i l a g l ; e v e r t rész é s e z e n a toruleten n a g y o n s o k a Mcmillaria. E z e k t a l . t j a g y e n g é n s a v a n y u pl-i 6 - 6,o v a g y s e m l e c e s pi-i ? . .'\ k a k t u s z o k l e g k e d v e z ő b b t a l a j a i t é s k ö z o g s i t tnár r,i<-sok i s s z o r ( j : , l ' . ! a s a n k u ú t j á k . 1 9 7 2 - b e n M e : a k ó n y o l c i s m e r t k a k l u s z l e l ő h e l y >.-öl talajmintákat v e t t e k é s ö s s z e t é t e l s z e m p o n t j á b ó l i . i e p v i z s g á l t ó k . A U c m i a i e i e n z ^ s e ; t a n-yug tnémet H o e c h o t c é r l a h o r a t ó r i u m a i b a n v é g e z t é k e l . A z eredmények meglepő.lek b i z o n v u l t a k :

-

Minta száma

N %

P

C a %

%

K %

U3

-

Össz. humusz t.

pH

idő

C° "S* nedv

L

0,17

0 , 0 3

0,1

0 4

3,2

?,o

8.-

22

2.

0 4 3

0,0)

0 4

0,2

3,6

6,8

11,45

35

39

3.

0,43

0,0Ü

0,6

0,2

9,9

7,2

1 0 , 3 0

25

36

4.

0,46

0 , 0 7

144

0 4

K),5

7,5

1 O 4 S

24

5 0

0 4 0

0 , 0 3

1

0 4

7,5

7.2

1

2,15

34

38

4,4

55

6.

0,43

0 , 0 7

6,2

0,3

10,2

7,2

1 4 , 0 0

33

4 0

7.

0,48

0^2

0,2

0,2

14,4

6,2

1 2 , 3 0

4 5

32

0 , 4 ?

0,12

27,3

0,2

9,3

9.3

-

-

8. A N-

A

táblázaton

látható

betűk

foszfor,

jelentése:

nitrogén,

P-

K*

kálium,

mintákat a

következő' helyekről

Ca»

-

kalcium.

vették:

U

M e x i k ó - C i t y t ő l d é l r e 2 0 k m - r e , 2 0 0 0 méter N ö v é n y i v e g e t á c i ó : A g a v é k é s Opuntiák.

2.

V a l l e d e V a n a d o s / E l C h i c o / , P a c h u a c a n á l , 2 2 0 0 méter m a ­ g a s s á g b a n , a c s a p a d é k m e n n y i s é g e 3 h ó n a p i g 1 8 0 - 3 0 0 mm. Vegetáció: I s o l a t o c e r e u s dumortieri, M y r t i l l o c a c t u s c o c h a l , F e r o c a c t u s h i s t r i x , g l a u c e s c e n s , Opuntiák, D o l i c h o t h e l e l o n gimamma, T i l l a n d s i a albidula, fabellata.

3.

S e n i l i v ö l g y A l c a l o m e - n á l . 2 4 0 0 méter m a g a s s á g b a n , m é s z ­ kőhegyen. Vegetáció: C e p h a l o c e r e u s s e n i l i s , Mamillaria g e minispina, E c h i n o c a c t u s grandis.

4.

P u e b l a l ó l d é l r e 2 0 k m - r e 2 2 5 0 méter m a g a s s á g b a n . táció: c s a k k i s c s e r j é k é s M a m i l l a r i a e l e g á n s .

5.

T e c h u a m a l k o 2 1 0 0 méter m a g a s s á g b a n . V e g e t á c i ó : pectinata, Coryphantha, P e r o c a c t u s robustus.

6.

Pino Sanchez-nél. latispinus.

7.

Teotitlantól 5 k m - r e é s z a k r a . V e g e t á c i ó : M a m i l l a r i a c r u c i g e ra /buchenaui/, s p h a c e l a t a , c a m e a , CorypWantha c o l i p e n s i s .

a.

L a s V e n t a s - n á l . Veget..ció: W i l c o x i a v i p e r i n a , M a m i l l a r i a v i perina, sphacelata, P a c h y c e r e u s gigás.

Vegetáció: Mamillaria

magasságban.

mystax,

Vege­

Solisia

Perocatus

A z 1/ 2/

eredményekben

feltűnnek

U4 a

kövelkezökt

A k a k t u s z o k e g y e s h e l y e k e n n a g y mésztartalmú, nitrogéntaptalmu, h u m u s z t a r t a j m u talajokban növekednek. A p H érték a s e m l e g e s érték k ö z e l é b e n m o z o g a v i s z o n y ­ l a g o s a n n a g y k a l c i u m t a r t a l o m mellett.

A v i z s g á l a t i e r e d m é n y e k e t m é r v a d ó n a k tekintjük, m i v e l e z e k e t a s z á r a z i d ő s z a k v é g é n vették, a m i k o r a talaj még n i n c s kilú­ g o z v a . E z e k a t á p a n y a g o k fogják m a j d a z e s ő s i d ő s z a k b a n a n ö v é n y e k e t táplálni. E z e k a vizsgálatok csupán c s a k részeredmények ós c s a k a megadott h e l y e k r e v o n a t k o z n a k , é s a z o k r a a növényekre, a m e ­ l y e k a közvetlen közelükben növekednek. A z v i s z o n t n e m két­ s é g e s , h o g y b i z o n y o s tájékoztatást k a p t u n k M e x i k ó t a l a j t a n i viszonyairól, Nagysurányi

A

Miklós

Lithopsokról

K a k t u s z é s p o z s g á s n ö v é n y - gyűjtők s z á m á r a k é t s é g e n k i v ű l a z egyik legérdekesebb növény a M e s e m b r y a n t h e m a c e a e csa­ l á d b a tartozó L i t h o p s n e m z e t s é g . A z " é l ő , v i r á g z ó k a v i c s o k " n e m ­ z e t s é g e . A h o g y a n N . B u r c h e l a f e l f e d e z ő j ü k e l n e v e z t e e z t a két h u s o s l e v é l b ö l álló növénykét , m e l y e t a z 1 8 0 0 - a s é v e k elején a D é l - a f r i k a i Z a u d - V e ü n é l talált. B á r Afrikát a z e m b e r i kultúra e g y i k bölcsőjeként tartjuk s z á ­ m o n , p o z s g á s n ö v é n y e i r ő l a mult s z á z a d e l e j é i g a l i g t u d t a k v a ­ lamit. T a l á n c s a k a z Á l o é k v o l t a k e z alól kivételek, m e l y e k e t gyógyszerként használtak. A L i t h o p s o k első b o t a n i k a i leirója A . H . H « w o r t h a n g o l b o t a n i ­ k u s volt. A z 1 8 0 0 - a s évek közepén Mesembryanth«mum turbinlformis néven v e z e t t e b e a tudományos botanika világába. A " L i t h o p s " n é v N . E . B r o w n a n g o l természettudóstól s z á r m a ­ z i k , o k i n a g y o n s o k a f r i k a i növényt fedezett fel é s irt l e . Dr. Schwantes a Mesembryanthemaceae c s a l á d o n belül felál­ lított L i t h o p s n e m z e t s é g e t a f i a t a l k o r i f o r m a , v a l a m i n t a v i r á g s z i n a l a p j á n két c s o p o r t r a o s z t o t t a f e U 1.

csoport

L i t h o p s /XanthoUthops/ S c h w a n t A l a p n ö v é n y e a L . t u r b i n i f o r m i s /Haw/ N . E . B r . A f i a t a l k o r b a n lévő növényen a levélpárt elválasztó d é k " r ö v i d , c s a k k ö z é p e n látható, A virágszine sárga.

"hasa­

I d e s o r o l t a a L , a r c h e r e a e , a u c a m p i e , b r e v i s , bromfieldii, c h r i s t i n a e , camptonii, dinteri, dorothae, glaudinae, lesUei, marglnato, o l i v a c e o , o t z e n i a n a s t b , fajokat.

2.

U5

-

csoport

Leucolíthops S c h w a n t Alapnövénye a L . karasmontana / D . T . R . és Scwani/ N.E.Br. A f i a t a l , fejlődő n ö v é n y e k e n j ó l látlmtó a tó r é s . A v i r á g o k s z i n e fehér.

levélpárt

elválasz­

Ebbe a z alnemzetsegbe S c h w a n t e s a L . bella deboeri, elisae, e m i a n a , fulleri, hallii, julii, marmorata, optica, s a l i c o l a , villetii, stb fajokat sorolta. / A z i s m e r t f a j o k s z á m a s z á z k ö r ü l v a n é s '.lég s o k j e l e n l e g l e i r a t l a n n ö v é n y f o g j a g a z d a g í t a n i a L . nerr ^ e t s é g e t ^

Lithops

csoport

elvirágzás

után

Incze

Ferenc

felvétele

-

U6

-

Rövid r e n d s z e r t a n i b e v e z e t é s atAn Ismerkedjünk m e g e g y kicsit közelebbről e z e k k e l a furcsaformAju, számunkra mégis oly k e d v e s k i s növényekkel. A m i n t a z e l ő z ő s o r o k b a n emlitetlem e g y e t l e n levélpárból áll­ n a k . S z i n t e m i n d e n é l e t t e v é k e n y s é g ü k e r r e a két l e v é l r e korw l á t o z ó d i k . E b b e n a két l e v é l k é b e n tárolja a l é t é h e z s z ü k s é g e s v i z e t , h o s s z ú h ó n a p o k o n át. V a l ó s á g o s é l e t m i i v é s z e i a n ö v é n y ­ világnak. A m i m i n d e n L . fajra jellemző a z a sürün pontozott t e l j e s e n k o ­ p a s z /szőrtelen/ e p i d e r m i s z , A n ö v é n y v i l á g b a n m i n d e n levélnél megkülönböztetjük a fel­ s ő , háti / d o r s a l i s / é s a l s ó , h a s i / v e n t r a l i s / o l d a l t . E z a l ó l a L . félék k ü l ö n ö s formájú l e v e l e i s e m k i v é t e l e k . A z o n ­ b a n a f e l s ő o l d a l a k e r ő s e n r e d u k á l t a k . A f i a t a l , fejlődő n ö v é n y e k ­ nél e g y m á s r a s i m u l v a fedik egymást. G y a k o r l a t b a n a r r a a k e s ­ k e n y r é s r e k o r l á t o z ó d n a k m e l y a két l e v e l e t e g y m á s t ó l e l v á l a s z s z a . M i n d e n t o v á b b i r é s z , tehát a z " a b l a k l a p o k " a z u , n . " á l l " a z alsó oldalhoz tartoznak. S m i v e l a n ö v é n y v i l á g m i n d e n l e v e l e s tagjánál a g á z c s e r e a l e ­ v é l a l s ó r é s z é n l^onyolódik l e / k i v é v e a v i z i n ö v é n y e k e t / e z a l ó l a L i t h o p s o k s e m kivételek, A l é g z ő n y i l á s o k /stomák/ a l e v e l e k e p i d e r m i s z é n a z " á l l " r é s z e n é s a növény " a b l a k a i n a k " árkaiban h e l y e z k e d n e k el. A Lithop­ s o k epidermiszének r a j z o l a t a i a z " a b l a k o k " a bőrszövet alatt e l ­ helyezkedő m i k r o s z k o p i k u s n a g y s á g ú mészkrístályokból é s v i z c e l l á k b ó l v a n n a k . Élettani f e l a d a t u k a z é g e t ő n a p f é n y sugarai­ n a k m e g s z ű r é s e , tompítása, A f é n y m e n n y i s é g é n e k s z a b á l y o z á ­ s a v é d i a k l o r o f i l termelő t e s t r é s z t , m e l y k b 1,5 mm e z a l a t t i s ­ mét v í z t á r o l ó s z ö v e t h e l y e z k e d i k e U A L i t h o p s o k testének felépítése a természet e g y i k c s o d á l a t o s alkotása. Elképzelhetetlen, h o g y e g y i l y e n parányi növény m i l y e n s z é l s ő s é g e s t e r m é s z e t i v i s z o n y o k között k é p e s életben m a r a d ­ n i , K . D i n t e r német t e r m é s z e t t u d ó s e g y i k kutató u t j a s o r á n L i c h t e n s t e i n b e n / v o l t német g y a r m a t / e g y L , p s e n d o t r u n c a t e l l a l e v é l ­ b e n + 5 6 , 2 C f o k o t mért, A k ö r n y e z ő talaj hőmérséklete e z t a l i g h a l a d t a m e g 1-2 t i z e d f o k k a l . M ű s z e r e i t a h a m b u r g i t e n g e r é s z e t i h i v a t a l k ö l c s ö n ö z t e , tehát t e l j e s e n megbízhatóak v o l t a k Ugyan a z o n a területen téli i d ő s z a k b a n - 1 0 - I 8 C f o k o s éjjeli l e h ű l é s t i s mért. / M e g j e g y z e m , h o g y s a j á t L i t h o p s a i m 1971 n o v e m b e r é b e n szabad­ b a n - 7 C f o k o s f a g y o t t , 1 9 7 3 d e c e m b e r é b e n a z ü v e g h á z i fűtés m e g h i b á s o d á s a folytán - 9 C f o k o s t ü d e g e t m i n d e n k á r o s o d á s n é K k l U kibírtak. U g y a n o t t tartott P l e i o s p i l o s a i m m a l együtt. A k a k t u ­ s z a i m k ö z ü l v i s z o n t s z é p s z á m m a l p u s z t u l t a k el./ C s a p a d é k h o z 8 - 1 0 hónapig s e m jutnak, d e e g y e s h e l y e k e n nem ritka a 2 0 hónapos s z á r a z s á g s e m /pL a z A u a s hegységben, W a r m b a d i kerület/ A t a l a j n e m e g y e s e t b e n 1 m m é l y e n a b s z o l ú t légszáraz. Természetes, hogy a Lithopsok szivógyökerei ilyen körülmények között e l h a l n a k .

-

U 7

-

D e e z e k megtartása a test vízkészletének r o v á s á r a felesleges l u x u s l e n n e . E z a l a t t a s z á r a z i d ő s z a k alatt s e m tétlenkednek a n ö v é n y k é k b e l s e j é b e n m á r m e g i n d u l t a z uj l e v é l p á r f e j l ő d é ­ s e a z ivarérett n ö v é n y e k n é l a v i r á g k é p z ő d é s i s , S h a a várt e s ő s é v s z a k e l m a r a d , a k k o r s e m változtat a n ö v é n y a z é v e z ­ r e d e k alatt k i a l a k u l t bioritmusán, A régi l e v é l p á r m i n d e n v i z tartalékát á t a d j a a z ú j o n n a n f e j l ő d ő k n e k s a v é g é n a r é g i e p i d e r m i s papirszerüvé s z á r a d v a burkolja b e a z utána növőket. E z z e l i s c s ö k k e n t v e a p á r o l g á s t s e g y b e n v é d i őket a z égető n a p s u g á r roncsoló hatásától a h o m o k v i h a r o k éles k v a r c s z e m e c s k é i t ő L S a m i k o r a z uj l e v e l e k már e l é g e d z e t t e k m i n t e g y kigyó l e v e d l i a régi levél maradványt, /A gyűjteményben t a r ­ tott L i t h o p s o k r ó l s e m s z a b a d a z e l s z á r a d t l e v é l m a r a d v á n y t e r ő s z a k o s a n eltávolítani, m e r t k ö n n y e n m e g s é r ü l n e k , e s e t l e g m e g é g n e k . S h a a z e l m a r a d t , s z o k á s o s / c c a . 7 0 mm/ é v i c s a ­ p a d é k a v i r á g z á s a k k o r i s , a m e g s z o k o t t i d ő b e n / a u g , okt,/ között j e l e n t k e z i k . I l y e n e s e t b e n a z o n b a n a v i r á g o k k i s e b b e k l e s z n e k a magok száma i s a s z o k á s o s 3 - 4 0 0 helyett k b c s a k lOO l e s z , de a magok nagysága, súlya c s i r a k é p e s s é g e nem vál­ tozik, A Lithopsokról, élőhelyükről s z e g é n y e s , m a g y a r nyelvű i r o ­ d a l m u n k b a n legtöbbször c s a k annyit közölnek; D é l - A f r i k a , E z a b i z o n y t a l a n m e g h a t á r o z á s ó r i á s i területet j e l e n t . A z e d d i g i s ­ mert l e g é s z a k i b b lelőhely a déli s z é l e s s é g 2 0 , tokánál G r o o t h b e r g /Grootfostein/ környékén v a n . Feltehető, h o g y é s z a k a b b r a A n g o l a területén i s s z á m o s e d d i g i s m e r e t l e n faj él. D é l r e K i m b e r l e y i g / 3 0 , fok/ találtak L i t h o p s o k a t a 15, h o s s z ú s á g i foktól a 2 5 , h o s s z ú s á g i f o k i g , tehát S w a k o p m u n d t ó l / D é l - a f r i k a i Unió/ P i e t e r s b u r g i g / B e c s u á n a föld. K a l a h á r i s i v a t a g k e l e t i s z é l e , / M a g a s s á g b a n i s jelentós szintkülönbségek adódnak, pl; Délnyu­ gat-Afrikában a z A u a s hegységben és Gubub>-ban 1 4 0 0 m - r e élnek a t e n g e r s z i n t felett a h o l esetenként e r ő s dér, n é h a még h ó i s e l ő f o r d u l . A z itt élő L . b e l l a s k ö r n y e z e t é b e n e l ő f o r d u l ó 7 S t a p e l i a 6 P e l a r g o n i a faj e z t k á r o s o d á s n é l k ü l kibírja. V a l ó s z í n ű , h o g y a j e l e n t ő s mértékű i b o l y á n túli s u g á r z á s a z é l é n k l é g m o z g á s o k h a t á s á r a a z itt é l ő n ö v é n y e k o l y a n m é r t é k ­ ben edzettek, hogy könnyen képesek e z e k e t a viszontagságokat elviselni. E z e n a n a g y k i t e r j e d é s ű területen k ü l ö n b ö z ő t a l a j f é l e s é g e k e n élnek a L i t h o p s o k * K . D i n t e r a L u d e r i t z öböltől délre fehér k v a r z t e l é r e n találta m e g a L , f u l v i c e p s e t , u g y a n e z t a fajt P e a r s o n D é l - N a r u d a s t ó l 125 k m - r e n y u g a t r a h o m o k f o l t o k o n f e d e z t e f e l . U g y a n c s a k Dinter p r o f e s s z o r , Pforte állomás környékén mészkő s z i k l á k r e p e d é s e i b e n m e g b ú j v a talált L i t h o p s o k a t S p h i e n x á l l o ­ másnál p e d i g gránittörmeléken. E z z e l a néhány kiragadott példával csupán a z t akartam ér­ zékeltetni, h o g y a L i t h o p s o k a t a l a j m i n ő s é g é b e n i s n a g y o n igénytelen n ö v é n y e k . É p p e n u g y megélnek a vádik / i d ő s z a k o s folyók/ k a v i c s o s p a r t j á n , mint a m é s z k ő v a g y gránittörmeléken, h o m o k o n é s k v a r z k r i s t á l y o k között.

I

-

ua-

A z e d d i g i ismeretekből ktderül, h o g y a L i t h o p s o k v i z é s t a ­ l a j t e k i n t e t é b e n s o k k a l i g é n y t e l e n e b b e k mint b á r m e l y m á s n ö v é ­ n y ü n k , A k u l t ú r á b a n tartott L i t h o p s o k r e n d s z e r i n t - l O - 2 0 szoro s á t k a p j á k a n n a k a v í z m e n n y i s é g n e k , mint a m e n n y i t h a z á j u k b a n a t e r m é s z e t juttat n e k i k . T e r m é s z e t e s e n c s a k n y á r o n s z a b a d ö n t ö z n i , a z z a l a feltétellel, h o g y a v i z f e l e s l e g g y o r s a n eltávozhasson a cserépből /edény­ ből/' T a r t á s u k h o z d u r v a h o m o k /2/3 r é s z / k e v é s a g y a g é s némi m e l e g á g y i föld /virágföld/ k e v e r é k e b i z o n y u l t a l e g j o b b n a k . A r r a k ü l ö n ö s e n figyeljünk, h o g y n ö v é n y e i n k ö n t ö z é s előtt é s után s o k napfényt- é s l e h e t ő l e g s o k s z a b a d l e v e g ő t k a p j a n a k . O k t ó b e r ­ től m á r c i u s v é g é i g n e m Öntözünk! K ü l ö n ö s e n v e s z é l y e s a L i t h o p s a i n k r a a téli ö n t ö z é s h a a n y á r i n a p s ü t é s t n e m h a s z n á l t á k k i kellőképpen é s fejlődésében v i s s z a m a r a d t a k . Szaporításukról c s a k annyit, magvetés a legismertebb s egy­ b e n a l e g e g y s z e r ű b b mód, A m a g v e t é s n é l v i g y á z z u n k a k i k e l ő m a g o n c o k i s é r z é k e n y e k a tulöntözésre, A tüzdelésnél s z o k t u k a z e l s ő hibát e l k ö v e t n i , t u l n e d v e s t a l a j b a t ü z d e l ü n k i H a a t ü z d e l é s h e z m a j d n e m s z á r a z h o m o k o t h a s z n á l u n k a m i t a t ü z d e l é s után 2 - 3 n a p múlva permetezünk m e g v a l a m i l y e n g o m b a ö l ő s z e r oldatá­ v a l meglepően k e v é s növénykénk p u s z t u l e L A L i t h o p s o k i d ő s e b b k o r b a n / v i r á g z á s után/ o s z t ó d n a k , t e l e p e t a l k o t n a k . E z e k e t a többfejes növényeket e g y s z e r ű o s z t á s s a l i s szaporitnatjuk, vigyázzunk, hogy a leválasztásnál keletkezett s é ­ r ü l é s e k t e l j e s e n b e s z á r a d j a n a k . Ritkán, d e e l ő f o r d u l , h o g y egyes Lithopsnál r e n d e l l e n e s e n a n ö v é n y "oldalán" s a r j a k j e l e n t k e z n e k . E z e k e t k i f e j l ő d é s ü k után a z a n y a n ö v é n y r ő l l e v á g v a k e l l ő e n b e s z á ­ rítva f e j d u g v á n y k é n t begyökéreztetjük, A L i t h o p s o k oltásáról k e v é s ismeretünk v a n . M i v e l g y a k o r l a t i j e ­ l e n t ő s é g e e l e n y é s z ő , a l i g k í s é r l e t e z i k v e l ü k e g y - k é t gyűjtő. A l a ­ n y u l a C e r o p e g i a woodiít ilU g y ö k e r e s gumóját p r ó b á l j á k alkalmaz­ ni. S z í v e s e n mellékelnék e h h e z a c i k k h e z e g y meghatározó leírást a z i s m e r t L i t h o p s fajokról, h a n e m látnám b e , h o g y e z r e m é n y t e ­ l e n v á l l a l k o z á s é s elbizakodottság l e n n e . Bármilyen h o s s z ú e g y l e í r á s n e m k é p e s a L i t h o p s o k s z í n g a z d a g s á g á t é r z é k e l t e t n i , még a k k o r s e m h a a z O s t w a l d féle s z i n a t l a s z t v e s s z ü k a l a p u L M e g f i ­ g y e l t e m , h o g y a l e v e l e k s z i n e kortól f ü g g ő e n v á l t o z i k , tehát a z a l a p s z i n m e g a d á s á n krvül m é g 2 - 3 l e v é l k o r n a k megfelelő s z í n ­ tónust i s k ö í ö l n i k e l l e n e , d e m é g e z s e m l e n n e e l é g . H a e g y v a d o n nŐtt n ö v é n y t Ö s s z e h a s o n l í t u n k e g y k u l t ú r á b a n t a r t o t t a l , akár ujabb fajként i s l e í r h a t n á n k , a n n y i eltérést találnánk, R u s c h gyűjtő u t j a s o r á n a z á l t a l a f e l f e d e z e t t L , s c h w a n t e s í i rŐl m o n d o t t a " o l y n a g y a L i t h o p s o k e g y f a j o n b e l ű l i v a r i á c i ó s k é s z s * ^ S ^ i *^oSy o b b ö l a z e g y fajból i s n y u g o d t a n l e h e t n e 2 - 3 u j a b b fajt c s i n á l n i " , A l e g j o b b s z i n e s f é n y k é p i s c s a k h o z z á v e t ő l e g e s támpont, s f é n y k é p r ő l a n a g y g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z ő gyűjtő i s / n é h á n y j e l l e g z e t e s faj k i v é t e l é v e l L , r u s c h í o r u m , o p t i c a dinteríi/ könnyen tévedésbe e s h e t .

-

119 -

S a j n o s a Lithopsokról készült a n g o l nyelvű miatt / k b 1 , 7 0 0 , - P t / s z á m u n k r a e l é r h e t e U e n ,

lexikon

magas

ára

• így m e g k e l l e l é g e d n ü n k a r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó i r o d a l o m ­ mal. Gyűjteményünk a l a p j a i n a k l e r a k á s á h o z hasznosítani tudjuk S c h w a n t e s 2 c s o p o r t o s beosztását. F i g y e l e m b e véve, hogy a s á r g a s z i n a Lithopsoknál a halvány s z a l m a s á r g a é s a z a r a n y ­ s á r g a közötti á r n y a l a t o k b a n f o r d u l h a t e l ö . E s e t e n k é n t e g y e s f a ­ joknál a p i r o s a s s á f r á n y s z i n t * s megfigyelték / L , d o r o t h a e / e z a virágzás 3 - 4 n a p j á n a m e g t e r m é k e n y ü l é s után k ö v e t k e z ­ h e t b e , / e l s ö r i a ; ) o n s o h a senV U g y a n D r , B e e t z a z E g y e s ü l t G y e m á n t b á n y á k g e o l ó g u s a 1 9 2 5 - b e n hirt adott K , D i n t e m e k e g y p i r o s v i r á g u L i t h o p s fajról m e l y e t L ü d e r i t z t ö l d é l r e S i n c l a i m é l talált. A z o n b a n a z ó t a s e m s i k e r ü l t ú j r a f e l f e d e z n i , A f e h é r v i r á g u fajok világító, s e l y e m f é n y ü e k , A L , o p t i c a - n á l a z o n b a n találtak e g y h a l v á n y r ó s s a s z i n U v á l t o z a t o t i s . Mindkét s z i n c s o p o r t b a n v a n n a k s i m a é s r ü c s k ö s ablakú f a ­ jok, A fehérviráguak Délnyugat-Afrika legdélibb részén fordul­ n a k elö s á r g a v i r á g u a k k a l v e g y e s e n . A L u d e r i t z K e e t m a n s h o o p v a s ú t vonaltól d é l r e . A z emiitett vasútvonaltól é s z a k r a a S w a kopmund-Windhoeck-Witvley vonalig eddig c s a k sárga virágú f a j o k a t találtak. Rövid ismertetésem b e f e j e z v e , c s u p á n a z v o l t a célom, h o g y a k i s területtel, e r k é l l y e l r e n d e l k e z ő g y ü j t ő t á r s a i m figyelmét r á ­ irányítsam e g y k e d v e s n e m z e t s é g igénytelen, h á l á s a n v i r á g z ó f a j a i r a , é s e l o s z l a s s a m a z t a m i s z t i k u s ködöt, m e l y e t e g y e s e k a L i t h o p s o k tartásmódjáról t e r j e s z t e t t e k .

I R O D A L O M

H.Jacobsen:

D a s Succulenten /Jéna

lexikon

1965,/

W,Haage: D a s Praktische K a k t e e n b u c h /Neumann Verlag 1 9 6 5 J K, DinteR

SUdwestafrikanische /R,

KuaS.

Graessner

Lithopsarten

1928,/

1 9 6 7 , 9 , szám

Bartalis

Imre

-

Á

120 -

Gymnocalyciumokró/

Gymnocalycium gibbosum

v.nobüe

G y m n o c a l y c i u m g i b b o s u m v a r , n o b ü e / H a w w . 1812./ y . Ito 1952. i l l e t v e 1 9 5 7 . n a g y n ö v é n y : 2 0 c m átmérőjével túltesz a t i p u s n ö v é n y n a g y s á g á n , g ö m b a l a k ú . 19 b o r d á j a k a k t u s z , á l l a l a k u p ú p o k k a l . 15 t ö v i s e v a n , 6 a k ö z é p t ö v i s e k s z á m a . E z e k s z i n e f e h é r e s , a tövük p i r o s , k ü l ö n b ö z ő 3 , 0 - 3 , 5 c m h o s s z ú s á g ú a k . A . R i o C o l - o r a d o f /lyó k ö r n y é k é n e k s z ü l ö t t e . Gvmnocalycium glaucum R i t t k b 12 c m átmérőjű, h a m v a s s z ü r k é s ­ z ö l d b ö r ü k a k t u s z . 1 0 - 1 6 b o r d á j a v a n , e z e k lomp.-^k, s z é l e s e k . F e ­ hér areolái a bordák l a p o s éle vonalában lévő púpocskák hegyén h e f y e z k e d t e k e l , alkotják a t ü s k e p á r n á k a t . A b o r d á k 1,5 c m m a g a ­ sak. A tövisek g y e n g L k , hajlékonyak, először v ö r ö s e s barnák, majd s z ü r k é k l e s z n e k , 4 t ö v i s e o l d a l t áll, h o s s z ú k 2 - 4 c m , e s e t l e g a 7 c m - t i s elérheti. A c s ú c s o n n é h a n i n c s tövis. K ö z é p s ő tövise sincs. A v i r á g 4 - 5 c m h o s s z ú , átmérője i s e k k o r a , s z i n e fehér. Dél k ö ­ rül, m i k o r a l e g m e l e g e b b a z idő, a k k o r nyílik k i , A b e l s ő s z i r m o ­ k o n n é h á n y b i b o r s z i n ü e s i k látható, A t e r m é s e 3 c m h o s s z ú , e l ő ­ s z ö r v ö r ö s e s , k é s ő b b s z ü r k é s - b a r n á s Ssöld l e s z F e k e t e m a g j a + - I m m - e s , Leló'lielye a z é s z a k a r g e n t i n a i Caiamarca proviiiciában v a n .

-

121

-

G . a r . - n d i f l o r u m B c k b f t . 1 9 3 5 . A l a k j a g ö m b , d e lapított, a b ö r e z ö l d . B o r d á i n a k s z á m a 8 leörül v a n , a b, r d á k v o n a l t ' o a n á l l - ^ l a k u d u ­ dorok v a n n a k . t ö v i s e e l é g g é ráhajlik a t e s t r e , s z í n ü k f e h é r e s rózsaszínes, vagy szürke. A v i r á g átmérője 7 c m , s z i r m a i belül t i s z t a fehérek. A m a g j a f e k t ^ i^s s ö t é t b a r n a , + - 0 , 6 mm s z é l e s é s + - 0 , 8 mm h o s s z ú . Élőhelye Argentína észaiínyugati vidékén v a n . G . g . r i s e o - p a U i d u m B c k b p . . 1 9 6 5 . Lapított a l a k ú , f e h é r e s - s z ü r k e b ö ­ rü, k b 6 , 5 c m á i m é r ö j ü , 3 c m m a g a s , t á r s a s k a k t u s z , m e r t g y e n ­ g é n sarjc.dzüc. K b 7 b o r d á j a v a n , k e r e s z t b e n á r k o l . a k a z a r e o l á k k ö z e l é b e n , a l a t t u k l , r mm h o s s z ú a k 7 mm s z é l e s e k . 4 - 5 r i t k á b b a n 6 t ö v i s e v a n . E z e k h o s s z a 1,5 c m , s z í n ü k f e k e t e , a t e s t r e s i m u l ­ n a k , v a g y e l c s e n e v é s z e d t e k . A középtövis elálló, iciovel m e g s z ü r ­ kül. A m a g fénytelen v í l . ' g o s b a r n a , + - 0 , 8 mm s z é l e s , + - 1 mm h o s s z ú . P a l e r H a m m e r s c h m i d hittérítő találta B o l i v i á o a n / S a n Jósé/ P a r a ­ g u a y határa k ö z e l é b e n . G . g u a n c h i n e n s e Schütz /valószínűleg a c s e h K a k t u s y k a k t u s z o s folyóiratban v a n a leirásc. /nyomott, k e r e k n ö v é n y . A masnnense formakörébe tartozik B a c k e b e r g s z e r i n t , A v a r i e t a s r o b u s t i u s RittB a c k b g s z e r i n t c s a k e g y név. G . g u e r i t e a n u m / H e e s e 1911/ B r e t R . 1 9 2 2 . L a p . s a n - e r e k 5 c. p 3 - 4 cm m a g a s növény. Bordáinak száma kb, 9 l a p o s a k , l a p o s d u ­ d o r o k s o r a k o z n a k a b o r d á k v o n a l á b a n , c s a k icissé á l l a l a k ú a k , A t ö v i s e k s z á m a . 0 - 6 , m e l y e k 1 0 - 1 5 mm h o s s z ú a k , s á r g á s s z i n t i ­ e k , a tövük b a r n á s , A v i r á g 5 c m h o s s z ú , a z /b 4 c m , A szine világos sárga. F é n y t e l e n f e k e t e m a g j a feltűnően n a g y ; - 1,4 mm s z é l e s , - 1,6 mm h o s s z ú , H c z á j a Bolívia, K ö z e l e b b i adat e r r e n i n c s , F i e b r i g 1 9 0 4 b e n gyűjtötte, B u x b a u m v é l e m é n y e s z e r i n t g u e r k e a n u m a l e e a n u m /Hoolc./ s z i ­ n o n i m - n e v e c s a k . S o k a k s z e r i n t m é g s e m a z o n o s a két n ö v é n y , d e a g u e r k e a n u m v a r i e t a s a lenét a I c e a n u m n a k , " G . h a m a t u m . Rítt, g ö m b a l a k ú n ö v é n y l a p o s 9 b o r d á v a l . 6 t ö v i s e s u g a r a s a n a testtől e l f e l é á l l n a k , 1,5 mm h o s s z u a bár legtöbb­ jük k ü l ö n b ö z ő h o s s z ú s á g ú , c s a k a k ö z é p é r t é k a z 1,5 mm. A z uj t ö v i s f e h é r e s - s á r g a , k é s ő b b s z ü r k e l e s z . K ö z é p t ö v i s e n i i i c s . M a g j a fénytelen v i l á g o s b a r n a - 0 , 7 mm s z é l e s , - 0 , 8 h o s s z ú . L e l ő h e l y é t Rítter, a z e l n e v e z ö j e , n e m a d t a m e g , d e ha i g a z a z , h o g y a g u e r k e a n u m é s a l e e a n u m közt v a l a m i r o k o n s á g v a n , a k k o r hazája minden v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t Bolívia. G . h a m m e r s c h m i d i i Bt--.ckbg. 1 9 6 3 , / l á s d G , c h i q u i a n u m - n á l i s / k b 15 c m átmérőjű, leérek, l a p o s v i l á g o s z<-Id b ő r ű k a k t u s z p 7 bordája s z o k o t t lenni, m e l y e k gömbölydeden m a g a s a k , szélesek, k e r e k alakúak, alapjuk 3 cm. 5 tűszerű tövise oldalt elálló, v i s s z a h a j l ó , 2 c m h o s s z ú sötétbarna K e z d e t b e n világos barna. Középtövise n i n c s , A nagy 4 - 6 cm h o s s z ú é s u g y a n i l y e n virág, halvány lazacszínű v a g y f e h é r e s r ó z s a s z í n ű . T e r m é s e f e k e t é s - k é k e s , h a érett. M a g ­ j a e l é g n a g y , I m m - nél k i s s é n a g y o b b , f e k e t e .

-

122

-

L e l ő h e l y e B o l í v i a / S a n Jósé/ B u x b a u m i s G , F r a n k hammerschmidii a G , chiquitanum C a r d , - z a l a z o n o s , nimok,

szerint a tehAt s z i n o -

C a r d e n a s 1963. októberében irta le e z t a Páter H a m m e r s c t i m i d től küldött n ö v é n y t G . c h i q u i t a n u m n e v é n . E g y u g y a n e b b ő l a k ü l ­ d e m é n y b ő l s z á r m a z ó k a k t u s z t irt l e 1 9 6 3 . d e c e m b e r é b e n B a c k e ­ b e r g hammerschmidii néven. T e h e t B a c k e b e r g a leírással elké­ sett. M i v e l a G . h a m m e r s c h m i d i i a c h i q u i t a n u m szinonimája, ezért a chiqitanumnál o l v a s h a t ó l e í r á s i d e i s é r v é n y e s .

G.

horridispinum

G . h o r r i d i s p i n u m F r a n k 1 9 6 3 . 8 c m átmérőjű, m e g n y ú l á s r a h a j l a ­ m o s k a k t u s z . M a g a s s á g a 12 c m i s l e h e t , s z i n e sötét f ű z ö l d . B o r ­ dáinak s z c m a 1 0 - 1 3 , e r ő s áll-alakú d u d o r o k k a l a bordák v o n a l á ­ ban. T ö v i s e i n e k s z á m a l O - 1 2 . A tövisek durvák, 2 - 2 , 5 c m h o s s z ú a k , a h e g y ü k s ö t é t e b b , mint a m a g a a s z ü r k e t ö v i s , n é h a v i s s z a ­ hajtok. 4 k ö z é p t ö v i s e s z o k o t t l e n n i , szintén elállóak, 3 - 4 c m h o s z szuak. A v i r á g (p 6 c m , f e h é r s z i n ü , v a g y r ó z s á s . A bimbó m a g a b i b o r ^ p i r o s . A m a g f é n y t e l e n f e k e t e + - 0 , 7 mm s z é l e s , + - 0 , 9 mm h o s z szu. Északnyugat Argentínában /Cordoba, Salsacate/ honos. F a j n e v e m a g y a r u l r e t t e n e t e s tövisű-1 jelent /horridispinum/, a m i n a g y s z e r ű e n j e l l e m z i a növényt.

-

123 -

G . h u r s t l i B u i n i n t j 1 9 7 0 . /- G . h o r s t i i B u i n . v a r . h o r s t i i B u i n i n g 1 9 7 0 . / E - x i s e n s a r j a d z ó , i g y c s o p o r t o t a l k o u Á t m é r ő j e k b . 11 c m , mig m a g a s s á g a c s a k 7 c m s z o k o t t l e n n i , 5 - 6 bordája s z é l e s , l a p o s , a z a r e o l a ovális. L e g i n k á b b 5 tövise v a n , színük v i l á g o s sárga, v a g y fehéres sárga. elfekvő tövisek 3 c m h o s s z ú a k . A v i r á g 11 c m h o s s z ú , r ó z s a s z í n e s , a t e r m é s e 5 - 6 c m h o s s z ú é s 4 c m s z é l e s , z ö l d e s b r . r n a . A m a g j a f é n y t e l e n , f e k e t e + - 1,2 mm s z - ' l e s é s + - 1,3 mm h o s s z ú . L e l ő h e l y e B r a z i l l á , R i o G r a n d é ao S u l s z ö v e t s é g i állam. G . horstii Buin, v a r , buenekeri Buining 1970. A t ö v i s e i d u r v á b b a k , a v i r á g j a sötét r ó z s a s z í n ű .

bőre

sötétzöld,

G . h o s s e i /HL.e j r 1927./ B e r g . 1 9 2 9 . K e r e k , l a p o s g ö m b s z e r ü , s a r j a d z i k , c s o p o r t o t k é p e z . A b ö r e sötét b a r n á s z ö l d . 13 b o r d á j a v a n , a m e l y e k m e g l e h e t ő s e n s z é l e s e k , áll a l a k ú d u d o r o k r a b o m l a ­ n a k , a z areolák s z ü r k é s fehérek. 7 s z é t á l l ó , g ö r b e t ö v i s e v a n , 1,5 c m h o s s z ú a k , t ü s z e r ü e k , k e z ­ detben barnák, azután s z ü r k é s e k , a hegyük b a r n á s . Középtövi­ s e 1 v a n , d e e z c s a k k é s ő b b nő k i . A v i r á g k u r t a c s ö v ű , r ó z s a s z í n ű . A m a g j a fénytelen, f e k e t e +0 , 9 mm s z é l e s , + - 1,1 m TÍ h o s s z ú . É l ő h e l y e a z argentínai C o r d o b a , é s L a Riója, G . h o s s e i / H g e jr,/ B e r g , 1 9 2 9 . v a r , l o n g i s p i n u m , H o r t , m é g n i n c s m e g f e l e l ő e n l e í r v a , A t ö v i s e i h o s s z a b b a k , mint a t ö r z s a l a k é . L e ­ l ő h e l y e A r g t n t i n á b a n L a Riója, G . h y b o p l e u r u m / K . S c h , 1 8 9 8 , / B a c k b g , 1 9 3 5 , felülről n y o m o t t , k e r e k d e d , tompa- szürkészöld szinü k a k t u s z , A b o r d á k s z d ' m a 13 k ö r ü l v a n , s z é l e s e k , k e r e k e k , áll o l a k u d u d o r o k b a rendeződtek. A z a r e o l a k e z d e t b e n v i l á g o s b a r n a . A tö­ v i s e i l e g i n k á b b 9 d b , e g y i k l e f e l é áll, a t ö b b i e k osárfonódtak, visszaiiajlók, k b . 3 c m h o s s z ú a k , A fiatal tövisek k e z d e t b e n barnálí, i d ő v e l megszürkülnek, A v i r á g 4 c m <)), z ö l d e s - f e h é r e s , r ö v i d ö b l ö s k e h e l y e l a k u , a t e i ^ m é s e z ö l d , A m a g j a f é n y t e l e n , f e k e t e + - 0 , 7 mm s z é l e s , + - 0 , 8 mm hosszú. Hazája Argentína /Cordoba/, B u x b a u m s z e r i n t a h y b o p l e u r u m é s a G , b i c o l o r /Schütz/ a z o n o s növények, G . h y b o p l e u r u m lK.ScnJ B c k ' . g , v a r , b r e v i f l o r u m B c k b g , 19::'5, a törzsalaktól 2 , 5 c m - e s virágjával, r ó z s a s z í n ű porzószálaiveü I le­ felé g ö r b ü l ő k ö z é p t ö v i s é v e l k ü l ö n b ö z i k , A k c z é p t ö v i s Icb, . 2 , 8 c m hosszú. G , hybopleurum /K,Scti,/ B c k b g , v a r , centrispinum B c k b g , 1935. 2 - 3 h e g y e s , felfelé g ö r b ü l ő k ö z é p t ö v i s e v a n , G , hybopleurum / K . S c h . / B c k b g , v a r e u c h l o r u m Bckbg, 1935. J e l l e g z e t . - s s z ű r k é s - z ö l d a b ő r e s z i n e . E z t a v a r i e t a s t leírta B a c k e b e r g G y m n o , euctüorum fajnév alatt i s , G , hybopleurum / K , S c h 7 B c k b g . v a r , ferocior B a c k b g . 1935. s o k e r ő s tövise v a n , 7 - 9 db h o s s z ú a k 3 - 3 , 5 c m n e d v e s á l l a p o ­ tukban gesztenyebarnák.

-

124

-

G . h y b o p l e u r u m iK^SchJ B c k b R . v a r , ferox. Bckbfl. 1 9 3 5 . n i n c s középtövise. A virág 3 , 5 c m - e s , 4 cm ( ^ v e l , s z i n e halvány zöldes fehér, a t o r k a p i r o s . G . h y p t i a c a n t h u m / L e m . 1 8 3 9 J B r . é s R . 1 9 3 2 . Lapitott gömbaloku, k b l O c m
G,

hyptiacanthum

5 - 8 tövise v a n kb a h o s s z u k 1 cm. Középtövise néha 1 v a n . A t ö v i s e k t ü s z e r ü e k , k i s s é v i s s z a h a j t o k , f e h é r e k , c s a k a tövük barnás. A v i r á g 5 c m h o s s z ú , s á r g á s fehér szinü. A magja fénytelen, a h é j á n h e l y e n k é n t b a r n á s f o l t o k k a l , + - 1,4 mm s z é l e s + - 1,6 mm h o s s z ú . A - a k t u s z U r u g u a y b ó l s z á r m a z i k . A z én megítélé­ sem szerint a G . leeanum Hook. varietasa.

IhemJ

G . hyptiacanthum Schütz. citromsárga

B r . é s R . 1 9 3 2 . v a r , citriflorum vir.'gu, lehetséges, hogy hybrid.

/Fric/

G , h e n n i s i i / ? / n e m s a r j a d z ó , l a p o s 8 - 9 c m átmérőjű, 3 - 4 c m m a g a s , b a r n á s , s z ü r k é s z ö l d szinü k a k . u s z . Jellemzője, h o g y a g y ö l ; e r e r ö v i d é s szétfutó. B o r d á i n a k s z á m a k b . l O . E z e k s z é ­ l e s e k , l a p o s a k , k i s áll a l a k ú d u d o r o k b a r e n d e z ő d t e k , m e l y e k k ö z t a l u l k e r e s z t b e futó á r k o k v a n n a k , e g y i k d u d o r t v á l a s z t j á k e l e g y m á s a l a t a másiktól. A z a r e o l a m e j d n e m k e r e k d e d , 2 - 3 Tim átmérőjű, p i s z k o s s z ü r k e s z i n ü . E g y m á s t ó l 1 0 - 1 5 mm t á v o l ­ ságra vannak.

-

125 -

5 - 6 d b t ö v i s e v a n , e z e k 4 - 6 mm h o s s z ú a k , s á r g á s s z ü r k é k , t ö ­ v ü k sötét, s z é t á l l ó a k . K ö z é p t ö v i s e n i n c s , A v i r á g 3 - 4 c m h o s z szu, és 4 cm 0 f e h é r s z i n ü . T e r m é s e o v á l i s , 1,5 c m h o s s z ú . A m a g j a f é n y e s s ö t é t b a r n a + - 1 mm s z é l e s , + - 0 , 8 mm h o s s z ú . Hazája Argentína, G , m t e r t e x t u m B c k b g . 1 9 6 5 , N e m s a r j a d z ó f é l g ö m b a l a k ú , 11 c m átmérőjű, s z ü r k é s z ö l d b ö r ü n ö v é n y , 13-15 bordája v a n , a m e l y e k áll a l a k ú 1 , 5 - 2 c m s z é l e s p ú p o c s k á k b a r e n d e z ő d t e k . T ö v i s e ö s s z e - v i s s z a fonódott, g ö r b e , r é s z b e n ö s s z n n y o n o t t a l c . S z á r a z állapotban r ó z s á s s z ü r k é k , p i s z k o s szürkék, v a g y s z a r u síinüek. S z á m u k 5 - 7 k ö z é p t ö v i s e ritkán v a n , a k k o r í s c s a k 1. M a g j a f é n y e s , s ö l é t b a r n á s v ö r ö s , + - 0 , 8 + - 0 , 8 mm m é r e t ű . Északi Argentínából származik. G . immemoratum nicekianumnái,

Cast. és

Lelóg.

1936. Leírását

lásd

a G. val-

G . j o o s s e n s i a n u m / B ő d . 1918./ B r . é s R . 1 9 2 2 . n e m s a r j a d z ó , f e ­ lülről n y o m o t t g ö m b a l a k u , 6 - 9 b o r d á s , m e l y e k n é m i l e g d u d o r o s a k , 6 - 9 a tövisek s z ma i s , é s közülük a l e g a l s ó k a leghosszabbak. A v i r á g b o r v ö r ö s , sötét r ó z s a s z í n ű , t e r m é s e o v á l i s , k i s s é r ó z s a ­ s z í n ű . A m a g j a fénytelen v i l á g o s b a r n a + - 0 , 8 mm s z é l e s , é s + - 0 , 9 mm h o s s z a . I/elölielyi P a r a g u a y , é s é s z a k Argentína.

G.

knebelü

G . k n e b e l i i . F r i c 1929, / - G . k n e b e l i a n u m / gömbalaku, de idővel k i s s é m e g n y ú l ó , 6 - 8 c m í\ l O c m m a g a s s á g ú , l o m b z ö l d s z i n ü k a k t u s z , amelynek a bőre ' g z e t e s e n pontozott. lO bordája éles d u d o r o k b a oszlik, é s e z e k állalakuak. Tövisei

-

126 -

/kD í ^b/ v i l á E o s b a r A k , l: n e g y ü k s ö t é t e b b , e l á l l ó i k , k i s s é t,örbsk, kb 2 c m no&s^uak, középlövise 1 db v a n e z » r 3 ..er^ 4 c m
megjelent " D a s K a K i e c n n> b e l i i - r o l , h o g y még l e

G . k u r t z i a n u m /Gürke/ B r . eU R, leírásai l á s d G . mostii v a r . k u r i zianumiáU M e g k e l l említeni, h o g y v a l a m i k é p p e n a k u r i z i a n u r r i - o t oG^-.zetévesztették a G , m a r \ . o n e r r i / P r i c / . - - k t u s s z a l . Nar'^yon s o k n ö v é n y k e ­ rült a l . e r e s k e . e l e m b e a z 1 9 3 0 - a s é v e i c b e n m a r s o n e r i i n é v a l a t t , h o l o t t e z e k h e l y e s n e v e k n e b e l i i lett v o l n a , 193 - b o n F r i c a z t á n re.-.det c s í n á l t , s z é t v á l a s z t o t t a a k é t n ö v é n y t , é.^ k ü l ö n n é v ai.'itt írta le a m c r s neríi-t - G . marsonerií / F r i c 1935/ Y . I i o , G . k o z e l s k y g n u m Schütz 1966, l a p o s k á s gömbalaku, barnásvöro.^ s z i n ü , ÍÖ c m 0 6 c m m a g a s s á g ú ! : a k t u s z , k b , 14 b.-ji-dával, anielyt.-k 3 c m á t m é r ő j ű e k , l a p o s a k , c s a k k i s s é c s ú c s o s a k , A d u d o r o k a t c-1v á l a s z t ó bará-.;dák a l i g l á t s z a n a k . A z a r e o l á k k b 2 c m - r e v a n . T ; k e-ymástól, rövid n e m e z o s e k , Tövisei.nek s z á m a 3 , e z e k e g y e n e s e k , v a g y e s e t l e g a c s ú c s n á l k i s s é g ö r b é k , tüszerüek, k e d e t b e n sötétbarnák, idővel m t g s z ü p ki-'lnek, A v i r á g n a ^ y , 6 c m h o s s z ú , A m a g j a íériyes sötétb".rna, + - 1,2 mm h o s s z ú é s + - 1 mm s : ; é l e s . Élőhelye Argentína /Cordoba/ G , l a f a l d e n s e VpU 1 9 2 4 , lásd G , b r u c h i i / S p e g , 1 9 2 3 J H sr.. 1 9 2 6 . náU D e itt m é g i s h o z z á k e l l t e n n i a k ö v e t k e z ő k e t : a z •rv'ryes l e í r á s a G , l a f a l d e n s e , V a u p e l 1 9 2 4 . a l a t t található a z irodalomban. L a f a l d e n s e a S p e g a z z i n i által l e i r t n ö v é n y i s , i . i e l y F r a i l e a b r u c ­ h i i n e v e t l.apott 1 9 2 3 - b a n C s a k 1 9 2 4 - b e n váltó/ a t t a m e g i g e n u s ­ n e v e t V a u p e l G y m n o c a l y c i u m r a . A szabály s z e r i n t a z elsö leírás a z é r v é n y e s . Nálunk M a g y a r o r s z á g o n a G . b r u c h i i név v a n elter^ j e d v e , e n é v e n találjuk növényt gyűjteményeinkben. G . l a g u n i l l a s e n s e . C a r d . 19 8 . n e m s a r j a a z ó , lapitott g ö m b a l a k u , k b 14 c m p 4 c m m a g a s s á g ú , s z ü r k é s z ö l d s z i n ü k a k t u s z . 13 b o r ­ dája v a n , a m i a l a c s o n y , s . e g l e t e s d u d o r o k r a bomlik. 7 á r s z e r ü f e h é r e s r ó z s a s z í n ű , b a r n á s h e g y ű , 1-3 c m h o s s z ú t ö v i s e i v a n n a k . A v i r á g 5 c m h o s s z ú , r o i : s á s f e h é r s z í n ű , tőle . e r t l a l ; u . A lermase k e r e k , 2 c m 0 , v ö r ö s színű. A m a g j a a p r ó , feketés b a r n a +- 0 , 4 mm s z é l e s é s + - 0 , 5 mm h o s s z ú . Bolívia, L a g u n i l l a s vidéke a h a z . j a . G . l e e a n u m / H o o k . 1845./ B r . é s R. 1 9 2 2 . e g y i k e a legkisebb r e fejlődő G y m n o k n a k , g ö m a l a k u 4 - 5 c m 0 é l é n k z ö l d s z i n u . 1 4 - 1 5 b o r d á j a á l l i l a k u d u d o r o k b a r e n d e z ő d ö t t 8-11 tövise v a n , e z e k o l ­ d a l t á l l ó k , 12 mm h o s s z ú a k , s z í n ű k s á r g á s . N é h a 1 k ö z é p t ö v i s e i s van. 4 c m á t m é r ő j ű v i r á g j a v i l á g o s sárt^ti, A m a g j a f é n y t e l e n f e k e t e , + 2 mm s z é l e s , + - 2 , 2 m m h o s s z ú . Élőhelye Argentína és Uruguay,

-

127 -

G,

leeanum

G . l e e a n u m iHookJ B r . é s R . v a r , b r e v i s p i n u m B c k b g 1935. rövi­ d e b b , e g y e n e s e b b t ö v i s e i v e l tér e l a t ö r z s a l a k t ó l . A m a g j a v i s j z o n t n e m k ü l ö n b ö z i k , c s a k 1 - 2 t i z e d miliméterrel k i s e b b . Lelőhelye Uruguay /Maldonado/. G . l e e a n u m /Hook./ B r . é s R . v a r , n e t r e l i a n u m , B c k b g . 1 9 3 5 . k i c s i n ö v é n y , g ö m b a l a k u , s ö t é t z ö l d . 14 a b o r d á i n a k s z ' m a kö­ rülbelül é s állalaku p ú p o c s k á k s o r a k o z n a k a bordák élén. K b 5 - 8 t ö v i s e v a n , e z e k 1 c m h o s s z ú a k , b a r n á s tövük v a n , k ö z é p t ö v i s ü k ritkán v a n . A v i r r g 5 c m h o s s z ú , c i t r o m s á r g . r s z i ­ nü. A m a g o l y a n , mint a tötzsfajé + - 1,7 mm s z é l e s , é s + - 1,9 mm h o s s z ú , tehát j ó k o r a . Hazája Uruguay. A l e e a n u m é s változatai tekinietében v a n a legtöbb z a v a r . A z i r o d a l o m b a n i s t ö b b f é l e k é p p e n n e v e z i k ő k e t . 1. p U k ü l ö n , ö n á l ­ ló n ö v é n y e k k é n t n e v e z i k ő k e t . m a j d 2 . u g / a n e n ö v é n y e k v a r i etasként s z e r e p e l n e k , v a g y 3 . u g y a n e növényeket szinonimák­ ként említik. G . leptanthum / S p e g . 1905./ S p e g . 1925. s z i n t e t e l j e s e n gömbalak u 7 c m p é s u g y a n c s a k 7 c m m a g a s , 8 bordájú / e s e t l e g több is/ k a k t u s z . A bordák s z é l e s e k , a l a c s o n y a k , líerekded r i t k a , né­ h a m a g a s s z e m ö l c s ö k b e r e n d e z ő d t e k . M i n d i g 7 t e s t r e simuló t ö ­ v i s e v a n . A v i r á g 6 , 5 c m h o s s z ú , f e h é r s z i r m ú , v ö r ö s torkú A m a g j a f é n y t e l e n f e k e t e , b a r n á s foltokká^ + - 1 mm s z é l e s , é s 3 mm h o s s z ú . - . .'^,4. .i..Élőhelye Argentína /Cordoba/. .

,'.j1 ,. !

-

128 -

Sajtószemle Kakteen ly74.

évi

6.

szám

A . F . H . B u i n i n g e s A . J . B.-edeo: P r a i l e s m e l i t a e B u i n . &. B r e d , s p . n o v . B r " i l l a h a t a l m a s t e r i i l e é n e k r é s z l e t e s e b b .-Ukutc.t.-.í-,a m é g so!í Mg s z o l r / . l t . tja m a j d c z é r d e k e s , uj . - a k t u . - z f a j o k a t . A z e l s ö l « i r sb^i,'. i s m e r t e l e t t é s s z é p s i n e s f é . i y k é p e n b e m u t-:loc P r . melitae a m : r i s m e r t P r . c a t a p n r a c t a - v a l alt rokonságban. K ü l ö n b ö z i k löle a t e s t s z i n D , tövisei e k h o s s z a é s minöségp v a l a ­ mint maílv^ui^ a k s z i n e s, 1 . N e u . . l e c k c r ; A t i o c o . r p u s k o t s c h o u b e y a n . ' . s é s formái, A !;erzö a lipusíormán kivül bemuie.tja a v a r , m a c d o w e l l i i - 1 , e v e r , a l h ; f l o n . i s - t é s v a r . e l e p h a n t i d e n s U 4 . felvétel v i r á g z ó növ^ínyekröl. K . W a g n e n T u r b i n i c a r p u s scnArarzii /Sn./ Backbg. R ö v i d l e í r á s J S f é n y k é p e s ismertető e h á l á s a n v i r á telen törpe.:ektuszról.

zó

és

igény­

E . Klei.ier: " K e r m e s i n a " a hontalan e c i i h o p s i s . B á r a s z a k i r o d a l o m A r g o n t i n a - 1 j e l ö l i m e g , a z E c h i n o . s i s mamíl o s a vc'.r. k e r m e s i n a l é n y l e g e s é l ő n e l y e máig i s i ^ ^ m e r e t l e n . Jó á p o l á s m e l l e t t m á r 3 é v e s k o r á b b i , i i o z z a : - o m p ^ s k a r n i a z s i n p i r o s virágait. Eltérően többi e c h i n o p s i s - l ó i n e m h o z s a r j a k a t . X.Y. Submatucana paucicostata, A n é v t e l e n s z e r ö j ó l s i k e r ü l , fénykép'^fi rövid i s m e r i e l ' s b a n b e m u t a t j a a k i s t c n . i c t á . hálá.-Lan v i r á r z ó p t i - u i ' - a l - . l u s z t .

Cactus

The National and Succulent Journal

1974. március W. é s H . R l u h : B a j a Caliíornia. A s z e r z ö p á r h a r m a d i k f o l y t a t á s b a n tárja a z o l v a s ó e l é e c s o ­ d á l a t o s f é l s z i g e t i flóra k a k t u s z a i t é s m á s s z u k k u l e n s n ö v é n y e ­ it. A z e l t e r j e d é s i K ö r z e t e k e t feltüntető 2 t é r k é p e n ;;ivül 17 cib r é s z b e n ólőr.elyi n ö v é n y f é , , y k é p i s ü ^ z d - g i t j a a c i k k e l . J . D>..;vid é s D , R o w l a n d : E s c o b a r i tuberculosa. A z E s c o b r i a - k k ö z ü l n á l u n k talán a l e g i s m e r t e b b . H a z - j j a a z U S A d é l n y i ^ t i á l l a m a i é s M e x i c o . R ö v i d leirás-'.t l-.iegésziti 1 fér.ykép, T . M a c e : A P i l o s o c e r e u s nemzetség. F o l y t a t á s b a n k i v á n j a b e m u t a t n i a c c a . 7 0 fajból á l l ó g e n u s t . Elsőnek a P, lan-.iginosust é s a P, royeniit ismerteti r a j z b a n Cactus Album. 1 2 , folytatásban m e g i s m e rkedünk a G y m n o c a l y c i u m p o u c i s p i n u m - m a i Írásban é s képen.

is.

asterium var,

129

5.

-

lUzet

S. Pirker: Bolivicereus samaipatanus. " A k i könnyen virágzó és nem magasranövö C e r e u s t k e r e s , a n ­ n a k B o l i v i c e r e u s / B o r z i c a c t u s / s a m a i p a t a n u s ajánlliató," i r j a a szerző. A rövid ismertetést e g y v i r á g z ó p é l d á n y s z é p , s z i n e s k é p e egésziti k i . H. Cimpel: B i z t o s a n virágzik a belső ablakdeszkán. E h a r m a d i k folytatásban a z E r d i s i a t e n u i c u l a t j a v a s o l j a , író é s tartási t a n á c s o k k a l i s s z o l g á l . Kemenes

Július

a

cikk­

Ernő

8-án

K e m e n e s E r n ő t a g t á r s u n k vetített t é r k é p e n m u t a t t a b e a k a k t u s z o k é l ő h e l y é t , s a s a j á t g y ű j t e m é n y é b ő l a z e g y e s ott é l ő n ö v é n y e k e t . A jól sikerült e l ő a d á s o n , a s z é p felvételeken kivül s o k m e g s z í v ­ lelni valót i s hallottunk köszönjük! Július 21- é n A s z á m u n k r a m t i d i g uj élményt j e l e n t ő i z s á k l gyűjteményt átogattuk m e g . P a r k a s J á n o s b a r á t u n k f á r a d h a t a t l a n l e l k e s e d é s e , s z í v e s , segítőkész magyarázatai, növényeinek megkapó s z é p s é g e h o s s z ú időre szivünkbe zárta a m a g y a r kaktuszgyűjtők "Mekkáját" s b o l ­ d o g tulajdonosát. Augusztus 5- en L e j t o v i t z I/ászló t a g t á r s u n k a z o l . á s o k g y a k o r l a t i bemutatóján, s o k uj ötlettel, e s z k ö z z e l g a z d a g í t o t t a i s m e r e t e i n k e t . A b e m u t a t o t t e s z ­ közöket Tájékoztatónkban közölni fogjuk. A u g u s z t u s 12- én K e d v e s r é g i j ó b a r á t u n k a t . S z a k k ö r ü n k t i s z t e l e t b e l i tagját a S t e i e r Kaktuszgyűjtők elnökét V o s t r y József bátyánkat é s a z E g y e s ü l e ­ tük titkárát S e p p P i r k e r t k ö s z ö n t h e t t ü k a C s i l í b e n . E l ő a d á s u k k e r e t é b e n veütett k é p e k p e d i g , b e p i l l a n t á s t nyújtottak a k e d v e s s z o m s z é d a i n k m a g a s s z i n v o n a l u n ö v é n y kultúrájába. A z E c h i n o c e r e u s o k , Lobívíák, Rebutiák megkapó virágainak s z é l e s s z í n s k á l á j a s o k u n k b a n j o g g a l v e t e t t e f e l a z t a k é r d é s t - mi miért h a n y a g o l j u k e l e z e k e t a hálás fajokat? S z í v b ő l k ö s z ö n j ü k k e d v e s közvetlen h a n g ú e l ő a d á s u k a t baráti l á ­ t o g a t á s u k a t s k é r j ü k , h o g y a j ö v ő b e n i s k e r e s s é k f e l , minél s z á ­ m o s ' b b a n hazánkat é s a m a g y a r kaktuszgyüjtőket. S z a k k ö r ü n k e t SZERETETTEL

VÁRUNK

MINDEN

GYÜJTÖTÁRSAT!

És

búcsúzunk

EurópálóL

Madrid

-

Bimbós

Cereusok

-

131 -

Havanna

-

Rivi.

dr.

Mészáros

Zoltán

felvételei

-

132 -

Friedrich Riffer gyújtöszámai. 373 374 375 376 376/b 377 378 379 380 381 382 383 384 385 385/a 386 386/a 387 388 389 390

Weingartio cintiensis / B Sulcorebutia tiraquensis var. spinosior / B Trichocereus spec. E c h l n o p s i s huottü E c h i n o p s i s huottü / B - " - huotUi V . l o n g i s p i n a / B E c h i n o p s i s rojasii / B • E , calorubra E c h i n o p s i s orozasana 1959/B Ectiinopsis ibicuatensis Lobivia cintiensis / B • P R 82b Ixjbivia de l a Tőrre / B 2 0 0 0 m L. ferox - P R 98 Lobivia torreana / B Lobivia tiegeliana und L. pedardiana / B Paródia ocampoi / B Paródia c o m p r e s s a / B Paródia columnaris / B - " - columnaris v, ochracciflora Piptanthocereus collosseus / B Platyopuntla s p e c / B - P R 36 Platyopuntla discolor / B R e b u t i a fiebrigii v a r . d e n s i s e t a

TARTALOMJEGYZÉK I N H A L T S V E R Z E l C H NIS lOL iK-i lio.

oldal

G o " d o l a t o k a kaktuszgyujfésről: K a t o n a G e d a n k e über dem K a k t e e n s a m m e l n 1 Mamilláriák l e g n a g y o b b lelőhelye Oldal M e x i k ó : N a g y s u r á n y i M i k l ó s

114. o l d a l 120.

oldal

128.

oldal

129.

oldal

Pál

M e x i c o ist d e r grösste Standort d e r Mamillarien A Lithopsokról: B a r t a l i s Imre Über die Lithopsen A Gymnocalyclumokról: Libnár Über die G y m n o c a l y c i e n Sajtószemle: K e m e n e s Literatur Übersicht

Antal

Ernő

Szakköri hirek Nachrichten a u s unserem

Pachkreis

Sz«rk*sst*tt«;

Bartalis Imi* L ^ t o r A l l a : K o n d o r latv&n o k Í » v l > » TdÖmémbk nx lOS " K i v á l ó M í J v e l Ö d ^ a l O t t h o n - c i n i m « I kitüntetett P e s l e r z a ^ b e t i V a » a » Muvelödáai Központ 1725. B u d a p « » t . Poataltók; 7 3

Kiadja:

a

P«l*lÖa

kiadó:

PAbiAn

Zoltán,

iflazgató

tagla