III. évfolyam.
1910. augusztus 21.
46. szám,
Jó Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . g«rkeszti:
Litschauer
Lajos,
^
^
kir. b á n y a t a n á c s o s . — =*orkeszt8ség
J/C
és kiadóhivatal:
.Selmeczbánya. =
Megjelenik minden vasárnap. =
5wk ^ \
Telefon:
4-5. sz. *
Előfizetési
á r a :
Az előfizetés
megkonynyítésére
C)
^
koronás
e g y
részleteket
é v r e
12 k o r . havi
egy
Is e l f o g a d u n k .
—
i ^ ^ ^ ^ ^ t ^ ^ E .
J ö j j ö n , g y ő z ő d j é k meg,
hogy az
IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan és tökéletes égetése minden versenyt felülmúl. Minden féle vas- vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké lyebb átalakítás nélkül, mint valami kis fiók. betolható. A szén fűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési, mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit nyújtja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk.
Ára: 30 kor.
Gőzkazánokhoz, lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökröl kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::
JBIlír llajlitő és Lámpa Gyár B u d a p e s t , VII. k e r . , A k á c f a - u t c z a 4 5 . s z . Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.
WOHANKA-
FÉLE
nyersolajmotorokés lokomobilok Üzemköltségek nagyság szerint l'/j —2 fillér óránként és lóerőnként. .'.
Nincs robbanó- és tűzveszély! Minden pénzügyőri ellen őrzés és engedély nélkül.
WOHAHKA és TÁRSA
ftEft
MARX ÉS NIÉREI t u d o m á n y o s műszerek gyára B U D A P E S T , VI. K E R Ü L E T , B U L C S Ú - U T C Z A
GYÁRTANAK:
7.
SAJÁT GYÁRTELEP. saját telepükön mindennemű bányászati-műszert, theodolitot, méröléczeket, mérőszalagot, feszméröt, hőmérőt, vízszinméröt, örellenörzö órákat. 16 HP. Magyarország
<2Í2>
ezirányu
100 m u n k á s . legnagyobb gyára.
Magyar Siemeris-Schuckert-Művek B U D A P E S T , V. KERÜLET, L I P Ó T - K Ő R U T 5. SZ. Készít: teljes erőátviteli és világítási telepeket bányák részére; villamos bányavasútakat, szállítógépeket, szivatytyukat, szellőztetőket, világítótesteket, kőzetfúrógépeket és mindennemű különle ges bányaberendezéseket.
Horvátországi, több hónapra terjedő szénfúrási és feltárási munká latok közvetetlen felügyelése czéljából keresünk azonnal való belé pésre egy teljesen megbízható aknászt, aki ily munkálalok körűi, már gyakorlati tapasztalattal bír. Nőtlen, illetőleg olyan, ki családja nélkül menne le, előnyben részesül. Egy szláv nyelvnek a tudása megkíván tatik. Megfelelő szolgálat esetén az illető, a megnyitandó bányánál ál landó szolgálatot kaphat. Bizonyítványmásolatokkal, esetleg ajánló l e velekkel felszerelt folyamodványok, az igények megjelölésével »1187. G.« jelige alatt, 35 filléres levéljegy csatolásával a szerkesztőséghez intézendők. Kérvények azonnal továbbítva lesznek. _ 4
S t e i n
4
S á n d o i
műszaki szijgyártó műhely. B U D A P E S T , VIII., K ö z t e m e t ő - u t 12 a. Sf^~
E
Ő F e l s é g e a s z e r b k i r á l y u d v a r i s z á l l í t ó j a . "JjW
•
m m
Ajánlja t. cz. bányatulajdonosoknak sa ját készítményü bányabőr felszereléseket
u. m. mindennemű mentő-öveket zár-
Mászóöveket, biztonsági övek, bánya bőr ruhák eredeti Cromm-bőrből, füst ál
kapocscsal előírásosan készítve.
arcokat
többféle
mintákban.
számokat és mindennemű eszközöket.
Lószer
tüzoltósegéd-
Árjegyzéket kívánatra k ü k .
Jelesen végzett, nyolcz évi gyakorlatot kimutatni tudó, bányafelmérö, főfelőri, üzemvezetői, vagy bányamérői állási keres. Folyamodó 28 éves. nőtlen. Szíves ajánlatokat „1557." jelige alatt (10 filléres póstajegy b e küldése ellenében) a szerkesztőség továbbít. i_s
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
A hlrdetesek'ré való rrfleMáláskőr kTrJűk mindig lapunkra hivatkozni.
ROHONCZY PARCZELLÁZÓ
ÉS INGATLAN
BUDAPEST,
J.
ÉRTÉKESÍTŐ
VII., THÖKÖLY-ÚT Birtokok parczellázását
saját
VÁLLALAT
17. SZÁM. költségeimmel
fedezem, úgyszintén azok elcserélését esetleg eladá sát csekély díj ellenében pontosan és lelkiismeretesen
eszközlöm. Aki házát, birtokát eladni vagy a elcserélni óhajtja, forduljon hozzám, a
Minden tudakozódásra irodám készséggel díjtalanul megadja a kellő felvilágosítást.
szájpadlás és gyökerek eltávolítása nélkül 4 koronától feljebb,
::
10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.
::
Az általam készített és a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, ízt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők és a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak és koronák egyedüli :: specziális készítője ::
S C H A T Z JENŐ W TEKHNIKAI FŐNÖK
Budapest, VII., Wesselényi-utcza 60., I. 4. szám. Fogorvosi intézet =
Rendelés egész napon át este 8 óráig.
Vasár- é s ünnepnapokon i s .
Szakorvosi rendelés fog- é s szájbetegek
részére.
Fogtömések a l e g g o n d o s a b b kezeléssel. Specziállis, fájdalomnélküli fogműté'ek. Régi rosz fog:: s o r o k á t a l a k í t á s a m e g v á r h a t ó . V i d é k i e k 12 ő r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . M é r s é k e l t á r a k . ::
A hirdetésekre való reflektáláskor
kérjUk
mindig lapin ra hivatkozni.
^.•a-g 16--^i3MLe3:icsLm,
finom angol úri szabóterem
B u d a p e s t , VIII., B a r o s s - u t c z a
4 .s z á m
I.e m .
A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltőknek egyedül az AnglóAmerican czég a specziális készítője, kizárólag angol kelméből.
=
Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer.
=
S888888888888888888888888I88888888888888888888888*
Közigazgatási ügyekben
§ 8
u. m. honossági, illetőségi, örökbefogadás, házassághoz diszpenzáczió (kihirdetés aluli felmen$ tés) kivételes nösülési engedély kieszközlése, nagykorúsítás, névmagyarosítás, iparengedély meg. ^ szerzése és közigazgatási ügyekben legmegbízhatóbb értesítésadással szolgál. Úgyszintén bár- J$ mely ügynek gyors és lelkiismeretes lebonyolításáról, valamint a szükséges okmányok beszerzé- $2 séröl gondoskodik.
FELLHER ÁRMIN
közigazgatási
és
okmánybeszerzési
irodája
||
Budapest, VI., Szondy-utcza 79. sz. | |
88888X888888888888888888888188888888888888888888888
jCIapfttatolt 1888. é v b e n
alapíttatott
1888. é v b e n
REFORM tudakoló- és inkaszs^ó-intézet tulajdonos:
Székely Sándor JBudapest, YI. kerület, j^ndrássy-út 66.
szám.
jCereskedelmi és magán információk legmeg bízhatóbban beszerezhetők jutányos díjak mellett.
J<ülön irikasxsxó osztály A hiríiftéíekre való refleiéláíSír kérjük mind í j lapunkra hivatkozni.
I•
JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI HETI SZAKLAP. III. é v f o l y a m .
46. s z á m .
1910. a u g u s z t u s 21.
Szerkeszti:
LITSCHAUER
LAJOS
kir. bányatanácsos.
Szerkesztőség o _
és
kiadóhivatal: ,
, ,
Telefon: Szerk.: *. Kiadóhiv.: 5.
Selmeczbánya Nyomda: 2 9 . Megjelenik m i n d e n v a s á r n a p . Előfizetési ára: egy évre 12 K. Az előfizetés megkonynyítésére havi I K íszl eteket is elfogadunk. A megrendelésre rmatkozó aláírások egy évre kötelezők.
Üdvözlet Ö Felsége nyolczvanadlk szüle tés napjához. — A társulati altisztek é s a t á r s l á d á k k ö z ö t t i v i s z o n y r ó l . — S z e m l e . Bá nyamivelés. — Döntvények. — Műhelygyakorlat. — K ö z g a z d a s á g . Közgazdasági hírek. — ÚJ vál lalatok. — Piaczi hírek. — Statisztika. — Versenytárgyalások. — Hírek. Személyi hírek, — Híradások, — Bányúszegyesületek. — Bányakatósági ügyele, — Vegyes hirek. — Hirek a külföldről, — Munkásügyek. —Balesetek. — I r o d a l o m . Megjelent kön 1 vek. — Lapszem.'e. — K ü l ö n f é l é k .
TARTALOM:
A k ö z l e m é n y e k c s a k i s a forrás megjelölésével v e h e t ő k át.
O Felsége, I. Ferencz József, Magyarország Apostoli Királya \ v -
^ T
augusztus hó 18-án ülte meg születésének nyolcz vanadik évfordulóját!
Tfö Magyarország bányászai és kohászai, hódoló tiszte tf
lettel, őszinte szívből jövő
l ó szerencsét! fik kivannak ez alkalomból a legmagasabb Bányaürnak!
^
Ü
^
Jn Szerencsét III. 4*3.
Éljen sokáig!
46
896
A társulati altisztek és a társládák közötti viszonyról. A bánya- vagy gyári vállalatoknál működött és működő altisz tek sokaságától hallottam azt a sokatmondó rebust: »Miből áll jövőnk?« A hol csak ily helyeken megfordultam s a merre csak vállalati altisz tekkel beszélgettem, mindenütt ezzel a kérdéssel fogadtak. Minden honnan hallani a jövőre nézve panaszt, mindenki a jövőtől fél. S mi ért? Ez az, a mit röviden el akarok mondani. A társulati alkalmazottak majdnem kivétel nélkül bizonytalan jövő elé néznek. A jelen ellen csak kevesen panaszkodnak, mert hisz máról-holnapra meg tud élni, majdnem valamenynyi — ha nem is fényesen — de szerény viszonyok között az élvezett javadalmazásból szükségleteinket kielégíthetjük. De a jövő, az bizonytalan a társulati alkalmazottaknál, de különösen az altiszteknél. Ezen bizonytalanságot szabad legyen csak két fő okra osztanom. Az első oknál fogva a vállalati alkalmazott — még ha a legelső hazai vállalatnál is van — ki van téve annak az eshetőségnek, hogy a kenyéradó vállalat valami okból felszámol. Igaz, hogy legtöbb esetben egy másik kenyéradó átveszi, de hogy a már élvezett illetőleg kiérdemelt ja vadalmazással együtt, az csak a ritkaságok közé tartozik. A leggyakoribb eset az, hogy az ilyen átruházásoknál, az alkalmazottat az új vállal kozó ugyanazon helyen új ember gyanánt veszi fel. — illetve veszi át, vagyis az előző vállalatnál eltöltött időnek a mellőzésével. Sok esetben bármily idős legyen is. csakis a kezdők fizetésével alkalmazzák. S ter mészetesen épen ezen idős alkalmazottak kénytelenek a legtöbb esetben a végzetbe- belenyugodni, mert sokan anyagi helyzetük miatt nem ve hetik kezükbe a vándorbotot, sokan nagy családjuk iránti tekintetből és sokan azért, mert hozzánőttek azon röghöz, melyen anynyi eszten dőn át működtek. Ez az egy ok volna még az elviselhetőbb, minthogy a ritkább esetek közé tartozik. A másik ok. ez a társulati alkalmazottak legnagyobb sérelme. A bányatörvény minden egyes bánya-, kohó- vagy gyári-vállalatot munkás társláda létesítésére kötelezi akkor is, ha a vállalat csak bizonyos lekötött időre alakul, vagy csak mint bérlet szerepel, mellőzve azt a fontos kérdést, vájjon a létesült vállalat s vele együtt a kötele zett társpénztár életképes lesz-e, vagy sem. Ugyancsak a bányatörvény kötelezi az e vállalathoz szolgálatba lépett altisztet arra, hogy a társ ládának tagja legyen. Az altiszt természetesen kezdetben, hol még a viszonyokkal sem ismerős, teljesen meg van elégedve sorsával, mert hisz a kezdő válla latok rendszerint busásan fizetnek eleinte. Később azonban, a midőn már 4—5 évet eltöltött, megismeri helyzetét -s tisztába van jövőjére
897
nézve is. De hogyan? Látja, hogy jövője bizonytalan, a vállalat inga dozik, csappan a forgalom s ilyenkor rendesen az altiszt is megsínyli a vállalat szegénységét. Nem sajnálva az eltöltött esztendőket, ha anyagi helyzete megengedi, inkább eltávozik, ott hagyva a társládába befizetett nyugdíjjárulékait. Belép egy másik vállalathoz, mondjuk egy olyanhoz, melynél már jövőjét biztosítva hiszi. Itt is eltölt csendben, szorgalommal 5— 10 esz tendőt, remélve rang és fizetés emelést. De jön a balvégzet! Tíz esz tendei működése után végre elszánja magát s kéri az ő jól megérde melt szolgálatáért helyzetének megjavítását. Ha most véletlenül olyan időszakban teszi ezt, a mikor a vállalat szép jövedelemmel dolgozik s hozzá akkori feljebbvalója kedveli, méltányolják kérését. Ha azonban éppen akkor a vállalat más befektetésekre kénytelen fordítani jövedel mét, vagy pedig feljebbvalója nem a legjobb szívvel viseltetik irányá ban, a/.t kapja feleletül »várjon«, s ha ismét kér, esetleg az eltöltött működésre hivatkozva, követel, azt felelik »Ha nem tetszik elmehet.* De hová? Szakjában eltöltött 15—20 esztendőt, öregedik, családja nagy, hol kezdheti ilyen ember újra az életet? Hisz 5—10 év multán munka képtelen lesz, s a k k o r mi lesz vele s családjával? Mert hiszen 10—15 évi működés után a társláda nem nagyon vigasztalja meg öreg napjaira. Akarva- nem akarva kénytelen megnyugodni a változhatatlanba, tűrni a szolgálat nehézségeit s küzdeni szegényen a létért, családjáért. Volna még sok más érvem is a társulati altiszt bizonytalan jövő jének igazolására, de eltérek ettől, hisz ki-ki ismeri a maga sérelmét. Elmondva, hogy mi fáj a társulati alkalmazottaknak, már most áttérek arra, hogy mikép lehetne azt némileg orvosolni. A felhozott és elhallgatott bajok egyrésze megszűnik majd akkor, a midőn az altiszteket a törvény felmenti a legtöbbnyire paszsziv társ ládák kötelező tagságától, de egyben biztosítja nekik a jövőt az által, ha egy államilag ellenőrzött közös nyugdíjegyletet létesít, melylyel sza bad teret nyit majd úgy az egyéni érvényesülésnek, mint a szaktudás bővítésének. Tudom, hogy oly eszmét pendítettem meg, melynek kevés híve fog akadni csak azért, mert kivihetetlennek fogják találni, de azon re ményben, miszerint az olyan sokat zúgolódó kartársaim az eszmét fel karolva csoportosulnak, bátorkodom a kivihetőségről nézeteimet közülni. A társládák legtöbbje hazánkban deficziltel dolgozik, alapszabá lyai ókoruak s az adott nyugdíj a mai megélhetési viszonyokhoz mérten csak alamizsna. A bányatárspénztári reformjavaslat foglalkozik ugyan a társpénztárak némi csoportosításával, végeredményben azonban ezen csoportosítás a helyzet javítását mégsem éri el, vagyis a 70,000 társládai tag jövője ezek után sincs bizto-ílva. A társulati altisztek, — kik 46*
898
elérik egyes társládánál nyugdíjjogosultságukat — fizetésük, illetve az ez után befizetett járulék arányában csak igen kevés társpénztárnál jutnak tisztességes nyugdíjhoz, s ha nyújt is egyes társláda a mai vi szonyokhoz megfelelő nyugdíjat, azt igen kevés altiszt éri el, minthogy kevés is akad olyan, a ki egy társpénzlárnál a kiszabott szolgálati időt eltöltené. A baj orvoslását tehát akként gondolnám elérhetőnek, ha hazánk öszszes vállalatainak altiszti (művezetői) rangfokozatban levő évi, vagy havi fiksz fizetéssel bíró alkalmazottai, tömörülnének ezen nélkülözhe tetlen ügyért, s így együttes akarat-nyilvánítás mellett az egy czélért küzdve, lelkesedve elérhetnők azt, hogy egy önálló nyugdíjintézetet léte sítene részünkre akár az állam, akár a vállalatok öszszesége. Nézetem szerint ez a nyugdíjintézet kezelendő volna a pénzügyi vagy kereske delemügyi ministeriumnál, s a tagok járulékaikat befizetnék az adóhi vataloknál. Természetesen, hogy a járulék nem csak a készpénzben,- de a természetben is élvezett javadalmazás (lakás, fűtés, világítás pénz beli értéke) után volna fizetendő, mert hisz a nyugdíjas altiszt kény-, telén ezen természetbeni javadalmazásokat már nyugdíjából fedezni. A belegsegélyezés. értem alatta az orvosi kezelést és gyógyszere ket, megmaradhatna a társládánál, vagyis minden altiszt a vállalat társ ládájának ideiglenes tagja lenne, ennek fejében fizetné az ideiglenes tagok járulékait s szükség esetén igénybe venné a telepi orvost s in gyen gyógykezelésben s a társláda terhére rendelt gyógyszerekben része sülne. A létesítendő nyugdíj-egyletet az »Országos tanítói nyugdíjegye sület* mintájára gondolnám szervezni, vagyis ha ez életet nyerne, az altisztek ép oly szabadon mozoghatnának, mint a tanítók, kik akár az államnál, akár egyes felekezeteknél vagy bármely más ágazatnál taní tói minőségben működnek, csak az egy fentebb jelölt nyugdíjegylethez tartoznak. A mi a szóbanforgó országos nyugdíjegylet matematikai oldalát illeti, értem az alapszabályok kidolgozását, s a társládától járó nyug díj mikénti átruházását, ezzel jelenleg bővebben helyszűke miatt foglal kozni nem óhajtok s jelenleg erre nincs is szükség, mert az ügynek még csak igen kevés híve van, de a midőn e ezél megvalósításáért a tömö rülés folyamatba jön, közölni fogom már most kidolgozott tervemet erre nézve is, s azt hiszem, hogy e mozgalomban sokan fognak akadni, kik a nyugdíjegylet mikénti szervezéséhez jól megfontolt, érett vélemé nyekkel fognak támogaiásómra sietni. A tömörülésre legalkalmasabbnak találom a »Magyar Bányászés Kohász Altisztek Országos Egyesületét,« mint olyant, melynek a tár sulati altisztek közül sokan tagjai s mely jelenleg egyedül életképes ezen ezél megvalósítására s foglalkozik is már vele hoszszabb idő óta.
899
Az országos altiszti egylet f. év. augusztus hó 20.-án Felsőbányán tartja ll.-ik évi rendes közgyűlését s terjedelmes tárgysorozatában ott szerepel a magánaltisztek nyugdíjegyletének kérdése is, melyre javas latok társulati altisztek két oszlályától már benyujtattak. Ezen köz gyűlésen kellene minden társulati altiszt-csoport képviselőjének meg jelenni, szívesen látják a még n e m tagokat is, s meggyőződést szerezni ezen egyesület életképességéről. Továbbá figyelmébe bátorkodom minden kartársnak ajánlani a bánya- és kohó altisztek kibontott zászlóját a »,Iószerencsél« szaklapot, mely az altisztek érdekeiért mindenkor merész csatát vívni, mely a szaktudás bővítésén kívül azt a teret is nyújtja nekünk, melyen ügyeinket, érdekeinket és sérelmeinket megvitathatjuk s melynek kime ríthetetlen tartalma mindig hoz egy pár érdekes hírt a kartársak privát életéből is. Merem remélni azt, hogy a midőn ma minden szakma keretébe illő lappal bír, s azoknak legtöbb előfizetői munkások, miszerint a tár sulati altisztek is megragadják az alkalmat, s támogatni fogják azt a mély tudású szaklapot, mely úgyszólván részünkre létesült. E lap hasáb jain közölhetjük majd le a létesítendő országos nyugdíjegyletre vonat kozó javaslatainkat s folytathatunk eszmecserét fő czélunkért. Végűi még azt bátorkodom jelezni, hogy egy közös, államilag elle nőrzött illetve kezelt nyugdíjegylet nem egyedül az altisztek óhaja, hanem a tisztviselői kar is foglalkozik ezen eszmével. Remélem n e m veszi roszsz néven tőlem senki azt, hogy én panaszoltam el a társu lati altisztek részbeni sérelmét, mert a kik ismernek, jól tudják, hogy az elmondott sérelmekben nekem még részem — fiatal korom s cse kély működési időm miatt — nem is lehetett. Őszinteségem pedig aligha vehetik zokon, mert hisz közös sorsunk a jó és balszerencse s csak az együtt működésben fejthetjük meg a felvetett problémát, mely megvalósulva nemcsak a társulati altiszteknek jóléti intézménye, de a hazai bányászat és rokon ágazatainak dísze is volna. Remélve kartársaimtól az ügy megszívlelését, vagyok hazafias üdvözlettel Jó szerencsét! Kossik István bányatársulati altiszt.
5zemle. Rámrnmívplpc! J
hozott
I ÚJ szállító-csille-kapcsolás. Á .Renwerí-czég
Eszszenben F.szazenhen nemrégiben a piaczra, melyet '
igen isen egyszerű eavszerfl csille-kapcsolót csille-kancsolót minden különösebb előkészület
900
nélkül lehet a csillék vontató karikáiba beakasztani. A kapcsoló, szívalakúlag meggörbített kettős horog, a melynek felső része feloldozható tolóval és biztonositó kilincscsel van felszerelve. Alkalmazása egyszerű módon a tolónak a megnyitása s az által történik, hogy az így megnyitott horgot felső-részével a vontató-karikába beakasztják, a tolókát pedig újból történt lezárása után ékszeggel rögzítik. A kapcsoló ily módon a gyűrűn lóg, a honnan, miután a toló a gyűrűt, alsó-részén körülveszi, le nem válhat. A csillék ütődésénél a horog engedni s a gyűrűn ke resztül kitérni kényszerül, a mi közben önható módon történő kiakasztását a biztonositó kilincs megakadályozza Görbülések 4 m minimális rádiuszig akadály nélkül leküzdhetők. A vonó-szilárdságot kísérletileg 15000 kg-a\ állapították meg. A Buer melletti Bergmannsglück-Zechebányán a Schweisig-íéle új csillekapcsolót vették használatba. (Szállí tója: a Förster-Maschinen-Fabriks A. G. czég Eszszenben). Ez a kap csoló két horogból áll. a melyeknek mindenike a csille lánc/szemébe mozgathatólag van beerősítve. E kapcsolónak előnyös oldala az, hogy a horgok, a lánczszemek közvetítésével úgy akadnak egymásba, hogy önható kiakasztásuk még csilletorlódás eseteiben is merőben lehetetlen. A lánczszemek akként vannak begörbítve, hogy a horgokat bennök éppen csak anynyira lehessen elfordítani, a menynyi elegendő ahhoz, hogy egymásba akaszthatók legyenek. A csillék öszszeütközése esetei ben a kapcsolás leszáll és a horgok eredeti helyzetüket elfoglalni t ö rekszenek a mi, miután a horgok mindegyike ellenkező irányba fordul, ezek szorosabb egymásba kapcsolódását eredményezi s így a véletlen kikapcsolódás lehelőségét is kizárja. Ezen, a szállító csillékre szilárdan ráerősített kapcsolást, egyszerűség, szilárdság és nagy mozgóképesség jellemzik Pályagörbülések nehézséget nem okoznak. Kisiklott csillék gyorsan ki- és ismét bekapcsolhatók, (v. Keyserlingk, Bergbau. 6. lg. (11). 1910. évi augusz^ ' I tus 6-án tartott ministertanács határozata alapján hozott 4.616 M. E. 1910. számú rendelete az állami alkalma zottak egyes csoportjait betegség, illetve baleset esetén megillető illetmények és ellátások tárgyában. 1. Az öszszes állami hivatalok
DöntvéllV6k
m
^ '
m
n
s
' ' ^
e r
'
u m n a
'
c
a
z
nál alkalmazott díjnokok és napidíjas szolgák betegség esetén öszszes járandóságaik élvezetében húsz héten át meghagyandók. 2. Az öszszes állami vállalatoknál és hivataloknál alkalmazottak (ideértve a bánya társládák tagjait is), a kiknek az 1907. évi XIX. t.-czikk éri elmében baleset esetére kártalanításra igényük van, üzemi vagy az 1907. évi XIX. t.-czikk 9. §-ában említett baleset esetén úgy saját maguk, mint hozzátartozóik részére, az 1907. évi XIX. t.-czikk VII. fejezetében megál lapított kártalanításnak megfelelő ellátásra tarthatnak igényt olyképpen,
901
hogy a menynyiben egy ilyen alkalmazottat valamely hozzátartozóit megillető nyugellátásnak öszszege az 1907. évi XIX. t.-czikk VII. feje zetében megállapított kártalanítás öszszegénél kisebb lenne, a külön bözet részükre az illető tárcza költségvetésének terhére „Üzemi bal esetből kifolyó kártalanítás" czímen utalványozandó ki. Ha pedig egy ilyen alkalmazott, vagy ilyen alkalmazottnak valamely hozzátartozója, a kinek részére a reájuk nézve érvényben álló nyugdíjtörvény, vagy nyugellátási szabályzat (nyugdíjintézet, nyugbérpénztár. segélyezési in tézet, jótékonysági alap. bányatársláda, stb.) értelmében ellátás meg nem állapítható, üzemi vagy az 1907. évi XIX. t.-czikk 9. §-ában e m lített baleset esetén az 1907. évi XIX. t.-czikk VII. fejezete értelmé ben kártalanításra igénynyel bír, részére az 1907. XIX. t.-czikk VII. fejezetében megállapított kártalanítás, ugyancsak az illető tárcza költség vetésének terhére „ Üzemi balesetből kifolyó kártalanítás" czímén tel jes öszszegében kiutalványozandó. A II. pontban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a m. kir. államvasutak alkalmazottaira. Az 1. pont értelmében járó illetmények tekintetében első fokban a hivatalfőnök, felfolyamodás esetén HZ illetékes minister, a II. pont értelmében járó ellátások tekintetében a hivatal (vállalat) főnökének meghallgatásával az illetékes minister határoz. Budapest, 1910. évi augusztus 14-én. Gróf Khuen-Héderváry Károly m. kir. ministerelnök. Bp. Kzl. (186).
Műhelygyakorlat. I
A
c s a v a r
á r
á s i
g y t " ó l . Az ipar különféle ^ ^ 1_! ágainak a csavarok, csavaranyák és idom darabok gyártásánál, a melyeket tömör vasból kimunkálnak, óriási menynyiségű úgynevezett csavarvasat dolgoznak fel. Az ily vasnak nagy szi lárdság és szívósság mellett könynyen és tisztán megmunkálhatónak kell lennie, a nélkül, hogy a szerszámokat nagyon megviselné. Mivel leg jobban a lágy kovácsvas munkálható meg, másrészt azonban szilárd sága nem valami nagy, oda törekedtek, hogy különböző vasfajlák alkal mas öszszehegesztés utján lágy maggal és kemény köpenynyel, illetve fordítva, kemény maggal és lágy köpenynyel biró csavarvasat állítsa nak elő. Igy például oly csavarvasnál, a melynek csak felülete lesz megmunkálva, magnak szilárdabb és szívósabb vasat, például Siemens— Martin-folytvasat használnak, míg a magot körülvevő vas lágyabb, tehát könynyen megmunkálható kovácsvasból áll. A csavaranyákhoz, a melyeket ki kell fúrni, magnak lágy kovácsvasat használnak. A külön böző vasfajták ily megválasztása mellett oly csavarvasat kapunk, a mely körülbelül 30 százalékkal szilárdabb, mint az eddig használt csavarvas, a nélkül, hogy könynyű megmunkálhatóságából veszítene. Psz. (27). &
902
Közgazöaság. Közgazdasági hírek. I
J
4
™
m
e g
v
n m
i , , i ó
í f P , f " f f , 2 E I dollár bevétel. A világ leghatalma sabb gazdasági szervezkedése az aczéltröszt. Hogy fogalmunk legyen a tröszt erejéről, fölemlítjük, hogy a trösztnek három hónap alatt negyven millió dollár volt a bevétele. Pontosan a negyedévi bevétel 40,170.960 dollárt tett, egy millió dollárral többet, mint a menynyit vártak. A bevéte' öszszeg rekordot képez, mert a trösztnek egész fennállása alatt csak egynegyedévben volt ekkora, illetve nagyobb bevétele. Ez 1906 ban volt, mikor az év hasonló időszakának a bevétele 45 millió dollár volt. Az év első negyedében, mikor az ipar állítólag erősen fellendült, a trösztnek »csak« 37 millió 616.896 dollár bevétele volt. Az osztalékok kifizetése után a bevételből 13.910.093 tiszta felesleges maradt. A kéz nél levő és nem teljesített rendelések 4.257.794 tonnát tesznek. A nagy bevétel annál inkább figyelemreméltó, mert a Steel Corporation legutóbb 10 millió dollárral emelte alkalmazottainak a fizetését és behozta a vasárnapi munkaszünetet. Est. (103.) ó
n
a
,
:
ŰÍ
Vállalatok.
Budafoki zománczedény-sajtoló és fémáru-
J
gyár Herz és fia r-t. czéggel a hasonló nevű budafoki magánczég, mint már jeleztük, részvénytársasággá alakult át 500.000 K alaptőkével (500 drb. 1000 koronás részvény). Igazgatóság: Herz Adolf, dr. Gara Benő, Herz Ígnácz és Mérei Jenő. Felügyelő-bizottság: Grosz Mór. Elek Oszkár, dr. Gergely Ödön. Kaszás Ernő és Pelri Gyula Mk. (33.) '
Piaczi hírek
I
FÉMPIACZ. A réz ára mióta az amerikai nagytermelők elhatározták az üzemek megszorítását, emelkedő irányzatot követ. Az év elején ennek a fémnek 65 font sterling volt az ára. de 5 2 / fontig hanyatlott, míg az utolsó két héten fokozatosan emelkedett úgy, hogy aug. 10-én Londonban a jegyzés már 5 5 / font volt. Amerikában egyelőre 25%-kal redu kálták a termelést. Állandó a szilárd irányzat valószínűleg csak akkor lesz majd, ha az amerikaiak véglegesen megalakítják a szindi kátust. Mk. (33.) — Fémárak. Budapest, aug. 13. Finom vörös re? 159 korona, ócska tűzszekrényréz 148 korona, bárányon 98 százalékos 368 korona, bárányom 99 százalékos 375 korona, horgany, Hohenlohe 63.25 korona, horgany, J . H. jelü 5ő.50 korona, horgany, W. H jelü 5 3 korona, ólom selmeczi vagy nagybányai 41.50 korona. ólom, kereskedelmi minőség 38.50 korona, antimon regulus 66 korona. Az ár 100 kilogramonként, Budapesti raktárról, készpénzfizetés mellett, 2% skontóval értendő. Bp. (193.) — VASPIACZ. A német vaspiacz. Berlinből jelentik: A vaspiacz helyzetéről szóló hivatalos jelentés hosz szú idő után ismét először számol be szilárdabb irányzatról. A vas ára emelkedő irányzatú. Bp. (187.) — Az aczéltröszt leszállítja az 3
4
1 J
l a
903
árakat. Londonból táviratozzák, hogy az aczéltröszt az aczélsinek árát 28 dollárról 26 és fél dollárra szállította le tonnánként. Ezen ármér séklés azáltal vált szükségessé, hogy az angol és német lermelők árui kat a vám daczára alacsonyabb árban hozhassák San-Francziskóba. Et. (190.) - PETRÓLEUMPIACZ. Petróleumárak. Budapest, aug. 13. (Hesz Izidor és társa jegyzései): Standard petróleum 20 korona. 2 keresz tes petróleum 29 korona. 3 kereszles petróleum 30 korona. 1 keresztes 32 korona. Amerikai császárolaj ottani finomítás 62 korona. Belföldi császárolaj 42 korona. Az árak 100 kilogramonként készpénzfizetés mel lett, 20 szazalék göngysúlylyal, a budapesti vasúti állomáshoz szállítva értendők. Carbolineum I. 15 korona. Carbolineum II. 13 korona. Bacu gépolaj (orosz) 48 korona. Oliva gépolaj I. 96 korona. Oliva gépolaj II. 80 korona. Sűrített gépkenőcs I. 68 korona. Sűrített gépkenőcs 11. 5 4 korona. Benzin közönséges 41 korona. Benzin szagtalan 54 korona. Ligroin 80 korona. Bp. (193.)
Statisztika,
I
A
z
"Urikány-Zsilvölgyi
köszénbányatársulat«
_ j I 1909. évi termelése. Az urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya részvénytársaság lupényi bányáiban a múlt esztendőben 5.470,000 korona értékű 4.756,300 q. szenet, 972 000 korona értékű 405,000 q. kokszot 106, 400 korona értékű 26.600 q. kátrányt és 264,000 korona értékű 9,600 q. kénsavas ammoniákot termeltek. Et. (193.) — Transzvál aranytermelése. A transzváli bányakamarához tartozó bányák július hónapban 610.664 unczia aranyat termeltek 2,593.934 font sterling értékben, míg június hónapban csak 598.339 uncziát 2,541.584 font sterling értékben. A kamarához nem tartozó bányák ugyanakkor 28.050 unczia aranyat termeltek 119.149 font sterling érték ben, míg az előző hónapban 26 842 uncziát 114.018 font értékben. Június végén az aranybányákban 181.514 munkás dolgozott. Bp. (191.) A perniki köszénbánya részére szál lítandó lövőpor és gyújtózsinórra vonatkozólag az ajánlatok benyújtására augusztus 25-re megállapított határidő szeptember 5-ig meghoszszabbíttatott. Mk. ( 3 3 )
Versenytárgyalások.
Hírek. Személyi hírek. I
K I T Ü N T E T É S E K
Ö
^
. pa -FUJ* y
J | Dezso-nek, a Biharssilagyi Olajipar-Bessuenytársaság igazgató-helyettesének, valamint törvényes utódainak a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „mesötelegdi" előnévvel ado mányozta. Us. (190.) — Á T H E L Y E Z É S . A kincstári vasgyárak központi igazgatósága Dr. Büchler Mór vajdahunyadi és Dr. Kolconay István zólyombrézői kir. vas gyári főorvosokat kölcsönösen áthelyezte. Hv. (33.)
Híradások
I ^
e m
'
6 S Z
* bányatörvény
U
czimmel, „Az Est"
I augusztus hó 5-én kiadott 9L>. száma a következő, érdekes közleményt hozza: »Az ötven, sőt száz év óta vajúdó magyar
904
bányatörvény sorsa újra aktuális lett. A szakkörök Lukács László pénzügyministertől várják az uj törvényt. Annál is inkább, mert a jelen legi pénzügyministert sok szál köti a bányászokhoz. A pénzügyminis terium bányászati osztályában egy idő óta tényleg lázas munka folyik és ez még inkább tápot adott annak a reménynek, hogy ennél a fon tos gazdasági ágnál végre megszűnik a teljes anarkia. A mint jó for rásból értesülünk, ez a remény legalább is korai. A közel jövőben csak a bányahatósági intézmény rendezése várható. A bányatörvény meg alkotása elé m a nagyobb akadályok tornyosulnak, mint valaha. A minis terium bányászati osztályának minden igyekezete oda irányul, hogy az utóbbi idők ellentétes szellemű rendeletei által előidézett fejetlenséget megszüntesse. Ez maga rengeteg munkát ad az osztálynak. Az utóbbi évekből maradt egy ministeri rendelet, a mely szerint a bányahatóság, kutatási engedélyt csak a felügyeleti illeték lefizetése után engedélyez het. De ugyanebből az időből való az a főbányahatósági döntvény is, a mely kimondja, hogy a felügyeleti illeték fizetésének elmulasztása n e m szünteti meg a kutatási jogot. A földgázt az egyik preczedens a föld tulajdonhoz tartozónak minősíti, egy más preczedens szerint nem tar tozik a földtulajdonhoz. Ugyancsak az utóbbi időből származik az a döntvény is, a mely szerint a bányahatóság »magasabb közgazdasági érdek«-ből túllépheti hatáskörét és a bányatörvény intenczióival és sza bályaival ellentétes döntést is hozhat. Ezekhez járulnak a bozovicsi, pojéni és a toroczkói bányaperek. És mindegyikhez ezer érdekszál fűző dik. Lehetséges, hogy beterjeszti a forma kedvéért a régi novellát, a mely már maga is elavult. De tárgyalására belátható időn belül nem kerül sor. A zártkutatmányok kérdésével sem foglalkozik a pénzügy miniszter. — A kissármási gázkút értékesítése. A kolozsmegyei Kissármás határában, mint már jelentettük, a Bolygórét szélén levő 302 méter mély fúrásból rengeteg menynyiségű földgáz tört elő, amelynek zúgása mértföldekre hallatszik s csodájára szakadatlanul járnak a szak emberek és turisták egyaránt. A gázkútat a kincstár a mult hónapban elzáró készülékkel szereltette fel, f. hó 9-én pedig a második lépés tör tént a gáz értékesítésének ügyében. A magyar kir. pénzügyministerium, ugyanis Mály Sándor miniszteri tanácsosnak javaslatára a gázkútnak bányászati adományozását kérte s a bányabejárás Czerminger zalathnai bányakapitány elnöklésével meg is történt. Minthogy az 1854. évi bányatörvény a földgázokról nem intézkedik, a zalatnai magyar királyi bányakapitányság a kérdés eldöntésére hatósági szakértőt rendelt ki. A szakértők voltak: dr. Papp Károly budapesti geológus, aki a kissármási gázforrást felfedezte és dr. Lóczy Lajos egyetemi tanárral egyetértően három év előtt fúrásra ajánlotta, továbbá Csia Ignácz zalatnai bánya főmérnök. Megjelentek azonkívül az adományozást kérő kincstár részé ről Kurovszky Zsigmond bányatanácsos, a zalatnai magyar királyi fő-
905
bányahivatal főnöke, továbbá nagysúri Bóckh Hugó és Vitális István selmeczbányai főiskolai tanárok, mint a pénzügyministerium szakértői; ezenkívül számos érdekelt fél, közöttük báró Bánffi Ferencz és Vesz prémi Antal kissármási birtokosok. A helyszíni tárgyalás folyamán Czerminger bányakapitány felhívta dr. Papp Károly hatósági szakértőt a földgáz jellegének megállapítására. Papp geológus kifejtette, hogy a kissármási kútból feltörő földgáz anyaga Pfeifer és Schelle tanárok ellemzése szerint 99 % metán és öszszevéve 1 % hidrogén, okszigén és nitrogén. A gáz hőfejlesztő ereje a legkiválóbb porosz szénét sokszo rosan felülmúlja, amenynyiben fűtőértéke 8530 kalória. A kútból másod perczenkint tíz köbméter gáz ömlik ki, ami gázmotorban elégetve, száz húszezer lóerőnek felel meg. Papp geológus ezután előadta az okokat, amelyek alapján kimondja, hogy a földgázt éppúgy a földszurok fogalma alá kell sorozni, mint akár cseppfolyós ikertestvérét, a petróleumot. Az érdekelt felek meghallgatása után Czerminger m. kir. bányakapi tány kimondotta, hogy a kissármási kútból előtörő gáznemű bitumenre, illetőleg földszurokra a kérelmezett négy egyszerű bányamértékű bánya telket megállapítja. Ilymódon a gázkút értékesítésének mi sem áll útjá ban s a közel jövőben nagyarányú berendezéseket lehet várni a Mező ségen. A nagy amerikai vállalatok élénken érdeklődtek a kissármási gázkút felől, amelyet csak az egyetlen pittsburgi gázfúrás múl felül. Az egyik nagy társulat hajlandónak nyilatkozott a kissármási gáz értéke sítésére, amelyet amerikai módon Aradig, Temesvárig, sőt még Buda pestig is levezetnének. A pénzügyministerium azonban egyelőre még egyik vállalatnak sem tett határozott Ígéretet. Et. (193.) — Az osztrák-magyar államvasutak birtokai. A N. W. T. vasár napi száma behatóan foglalkozik a szab. osztrák-magyar államvasút magyarországi birtokainak állami megvásárlásáról forgalomba került hírekkel, a melyeket teljesen hiteleseknek mond. Arról van szó, hogy a magyar kormány a társaság öszszes magyar ingatlanait megvenné, a földeket telepesek számára parczellázná, az ipartelepeket pedig saját üzemébe venné át. Kétszázharminczezer holdról van szó. A tárgyalá sok állítólag már ís folyamatban vannak. Us. (194).
BálTyáSZegVeSÜletek. I
0 r s z á
g°
s
bányászati és kohászati
i I kongreszszus. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület országos kongreszszussal egybekap csolt ezidei közgyűlését szeptember 18-án és a következő napokon tartja Budapesten. Szeptember 17-én ismerkedési est lesz. A közgyűlést vasár nap, szeptember 18-án tartják, melyre a gazdasági ministériumok és egyéb állami hivatalok is bejelentették részvételüket. A közgyűlést díszebéd követi. A hétfői nap az előadásoké lesz. Lóczi Lajos földtani intézeti igazgató a bányászattal öszszefüggő geológiáról, Söpkéz Sándor műegyetemi tanár a villamosságnak a bányászat körében való felhasz nálásáról, Pfeiffer ígnácz műegyetemi tanár a földgázokról, Gerlóczy
906
Gyula ministeri osztálytanácsos a kispesti állami munkástelepek épít kezéséről. Gerő Nándor bányaigazgató a szénbányászatról. Déry Károly kir. tanácsos a munkáskérdésről, Balkay Béla dr. bányajogi témáról, Bene Géza bányafelügyelő a széngázkitörésekről, Blankenberg József dr. a modern kokszgyártásról, Czeipek Norbert a robbantószerekről, Ernyei Dezső a légsűrítőkről. Fleischel Róbert a bányaépítkezésekről, György Gusztáv a kohófüstről, Jex Simon a tatai szénbányászatról, Katona Lajos az amerikai földgázról. Kriskó Bohus a szénmosásról és a barnaszén kokszolásáról, Lőwenbein Mór a gépekről a bányászatban, Béz Géza a szénosztályozásról és a brikettezésről, Schulek Jenő dr. a bányászati higiénáról, Szabó Albert a sóbányászatról, Pántyik Árpád az aczélgyártásról és Beller Jenő dr. az amerikai gyorsfűrészről fog nak fölolvasni. Szeptember 20. és 21 én kirándulások lesznek az állami vasgyárak kőbányai telepére, Tatabányára és a trencséni Titanit gyárba. A rendezőség élén Andreics János ministeri tanácsossal, a jövő hónap elejétől fogva permanencziában lesz és nagy előrelátással és gondos sággal intézi a kongreszszus ügyeit. Bp. (193). - A Magyar Bányász
ás Kohász-altisztek Országos Egyesülete Mizsérfai osztálya július hó 2 4 én rendes ülést tartott a tagok igen nagy érdeklődése mellett. A múlt gyűlésről elhalasztott elnökválasztás megejtelvén, a tagok osz tatlan bizalma Liska György alelnököt emeli az elnöki tisztségre. Tit kár és pénztáros jelentései tudomásul vétetvén, a nyugdijjavaslat kerül tárgyalásra, a mely teljes szövegében a közgyűlés elé terjesztendő lesz. Az osztályt a közgyűlésen Kossik István titkár, akadályoztatása esetén a választmány egyik tagja fogja képviselni. A tagsági hátralékok be fizetése határozatba megy. 1553. M. A Magyar Bányász- és Kohász-
Altisztek Országos Egyesületének Zalatnavidéki osztálya f. évi augusztus hó 2-án Zavilla Nándor elnöklése alatt igen látogatott gyű lést tartolt, amelyen Kapros K. indítványára az osztálytagsági díjnak 10 fillére való leszállítását határozza el. A közgyűlésre Kapros Károly k. irodasegédet küldi ki az osztály. A központból érkezeit leiratok tár gyalása és tudomásul vétele után Császár Rezső kezdeményezésére javaslat fog a közgyűlés elé terjesztetni a végzett bányatanulók havidijazás mellett való alkalmazásának kérelmezése tárgyában. 1555. Z
— A Magyar Bányász- és Kohász-Altisztek Országos Egyesüle tének augusztus hó 6-ika óta uj osztálya van Nagybányán. Elnök: Matyasovszky Márton, alelnök: Cselinszky András jegyző: Nyikita János, pénztáros: id. Neusl János, választmányi tagok: Oravecz András, Horzsa János, Blia Ignácz, Papp Demeter, Moldován István, Kusnyér Károly és Krizsán György. — A tagok száma: 19. — Az uj osztály a Felsőbányán mai napon tartott közgyűlésen már képviseltette magát és a tanácskozásokban élénken részt vett. 1556. N. — A magyar
Bányász- és Kohász-Altisztek Országos Egyesületének
Selmecz-
vidéki osztálya, augusztus 7-én tartott ülésén Bévay Ado f elnök, a memorandum egyes pontozatai módosításának szükségességét kiemelve ide vonatkozólag javaslattételre hívja fel az osztály tagjait. Elfogadásra került, hogy az eredeti szövegezésnek a kincstári bányász- és kohászaltisztek fizetés-rendezésére és állami nyugdíjjal való ellátására vonat kozó pontnzatok helyeit, az 19Ű9. évi XV. t.-cz határozmányainak az állami fém- és sóbányászat, fémkohászat, pénzverés, fémjelzés, témbeváltás és a bányászati főiskola altisztjeire való alkalmazását és a társ pénztár köteléke alól való felmentésük kérrlmeztessék. Elnök beszámol
907
a fizetés rendezés ügyében, július 5-én a pénzügyminister úr Ő Nagy méltóságánál eljárt tisztviselői küldöttség eljárásának — a lapok hír adásai szerint, — remélhetőleg kedvező eredményéről. — A memoran dum benyújtásának idejét illetőleg az osztály a közgyűlésnek a vára kozó álláspontra való helyezkedést fogja javaslatba hozni. Az alapsza bályok egynémely szakaszának módosítását az osztály, Ballay János indítványára, a közgyűlés programmjába felvétetni óhajtja. 1551. S.
Bányahatósági ügyek.
A
N a
F
b á n
y
a i
m
- ,
k i r
-
b á
a
"/ -
kapitányság a Budapest Köz löny, f. é. augusztus 10-én megjelent 182. számában a következő „Meg hívó"-t teszi közzé: 17940. 1919/1910. L. Bay Lajos társulati igazgató kérelmére a borpataki Bodzás-Bomlás bányatársulatot 1910. évi szep tember hó 11-én délelőtt 10 órára a bányakapitányság hivatali helyi ségében tartandó közgyűlésre ezennel meghívja a bányakapitányság A közgyűlés tárgyai: 1. A számadások bemutatása és megvizsgálása. 2. Pótpénzkivetés. 3. Esetleges indítványok. Erről a társulati részvényesek esetleg jogutódaik azzal értesíttetnek, hogy a tanácskozásra kitűzött tárgy fontosságára való tekintetekből a közgyűlésre személyesen jelen jenek meg, vagy pedig szabályszerű meghatalmazással ellátott képvise lőt küldjenek, mert a hozandó határozatok a távol maradókra nézve is érvényesek lesznek. Nagybánya, 1910. évi augusztus hó 3-án. Magy. kir. bányakapitányság. Bp. Kzl. (182). — A Zalatnai m. kir. bánya kapitányság f. é. július hó 23 án a következő „Elvonási határozatot" hozta: -3037. 1899 1910. A Macsesd Mária mennybemenetele bánya társulat tulajdonát képező Hunyadmegye dévai járásba kebelezett Toplica községben a Macsesd la jucsom fericseli hegy tájékán levő „Maria, Himmelfcdirt" bányászat huzamosabb ideig merőben elhanya golt üzemen kívüli állapotban hagyatván, és miután az eddigi mulasz tás igazolása és törvényszerű üzembevétele iránt az 1907. évi 49433 és 1908. évi 21261. sz. alatt kibocsátott bányahalósági felszólítás sem vezetett eredményre, ennélfogva következetes üzemhanyagolás miatt az ált. bányatörvény 243 ik §-a alapján a jogo-ítmány elvonását a bánya kapitányság kimondja és könyvi kitörlését jelen határozat jogerőre emelkedésével foganatosítja. Zalatna, 1910. évi július hó 23-án. A magy. kir. bányakapitányság. Bp. Kzl (182). — A Nagybányai m. kir. bánya kapitányság f. é. augusztus 10. kelettel, a következő „Hirdetmény"-t tette közzé a »Budapesti Közlöny* 1910. évi 186. számában: 18485. 1959/1910. Tersánszkay Jakab bányaigazgató kérelmére alulírott m. kir. bányakapitányság a láptsbányaiNémethegy Erzsébet bányatársulatot 1910. évi szeptember 18-án d. e. 10 órakor Nagybányán a m. kir. bánya kapitányság hivatalos helyiségében tartandó közgyűlésre ezennel meg hívja. Közgyűlési tárgyak: 1. Igazgató üzemjelentése és a felülvizsgált számadások bemutatása. 2. A bánya házi kezelésére vagy bérbeadása tárgyában határozat-hozatal. 3. Az eddigi üzemi kiadások és más fel gyűlt társulati terhek fedezése iránti intézkedés. — 4. Indítványok. Erről a társulati részvényesek, esetleg jogutódjaik azzal értesíttetnek, hogy szeptember hó 17-én Láposbányán a helyszínén szemle és bányajárás lesz megtartva s. hogy a közgyűlésre személye-en jelenjenek meg, vagy szabályszerű meghatalmazással ellátott képviselőt küldjenek, mert a
90a
tanácskozásra egybegyűltek által hozandó határozatok a távolmaradókra is kötelezők lesznek. Nagybánya, 1910. évi augusztus hó 10-én. M. kir. Bányakapitányság. Bp. Kzl. (186).
I
Ve2VeS hírek
Va
sércztelepek Biharmegyében. Nagyváradról írják, ^ •> | _ | hogy alapos kutatás után Biharmegye észak és észak nyugati részén, Vértes Nagyléta, Álmosd, Kakád, Bagamér biharmegyei és Nyírábrány szabolcsmegyei községek területén, a homok alatt mintegy félméternyire, min denütt jelentékeny menynyiségű, úgynevezett gyepvasrécz van, mely hivatalos elem zés szerint 56—70 százalék (!) tiszta és gyártásra alkalmas vasat tartalmaz. E föl fedezés következtében legutóbb a rimamurányi vasmű részvénytársaság, a minap pedig sziléziai bányatulajdonosok is érdeklődtek a biharmegyei vastelepek iránt a zártkutatmányi jog megvétele tárgyában. Ha e tárgyalások eredményre vezetnek, akkor Biharmegyében a közel jövőben jelentékeny vasbányák nyílnak meg, ami a vármegye gazdasági és ipari életének lendületet adna Anynyira hihetetlen azonban a 60—70 százalékos fémtartalom, hogy ezt az egész hírt a legnagyobb fenntartás sal kell fogadnunk. Et. (186). — Fúrógépek versenye Johannesburgban. A transvaáli kormány és a johannesburgi bányászati kamara által bányászati fúrógé pekkel rendezett verseny, mely 1909. évi február 15-én vette ke:.detét, immár befe jezést nyert. Bár hivatalos adatok még nem állanak rendelkezésre, a »South African Mining Journal* állítólag teljesen megbízható forrásból közli, hogy a Holman 2 '/ —5 inches és a Siskol 2 / —6 inches gépek a végső kísérleteknél majdnem egyenlő eredményt értek el s a bizottság azt fogja javasolni, hogy a 4S'000 koronás első díj e két versenyző között felosztassák. A Chersen Drill a harmadik helyet foglalja el; Az első gépet a Holman Bros Ltd. camboznei (Anglia) czég állítja elő, míg a Sis kol Drillt, mely a kontinensen is jól be van vezetve, az International Channelling Maschines Ltd. sheffieldi czég gyártja. Kg. (32). —Danubius Mining Concession Ld. czég alatt Londonban uj részvénytársaság alakult, amelynek az a czélja, hogy a dunamelléki államokban bányavállalatokat megszerezzen és üzemben tartson Állí tólag az Al-Duna mentén több bányát már is megszereztek és a társaság, amelyben ame rikai tőke is érdekelve van, Budapesten és Szerajevóban fiókokat fog létesíteni. A társaságot a Commercial Bank of Scotland, Slangther and May finanszírozza. Az igazgatóság tagjai: Swan, a Caucasus Co per Co. elnöke, John Frederick Allan, a Caucasus Copper Co. vezérigazgatója, Angus és Moreton bányaszakemberek és Carlyle, a Rio-Tinto volt vezérigazgatója. Mk. (33). — Eltolt gyárépület. Az Ameri can Machinist közli, hogy C. H. Brown Engnie czég Amerikában, Fitchburgban ková csoló műhelyét és háromemeletes gépműhelyét 46 méter távolságra eltolta, s kazán házát és gyárkéményét ugyanilyen távolságra helyezte át. A kovácsoló műhelyet, a melynek alapterülete százhatvan négyszögméter, előbb 15 méterre tolták, azután 90 fokkal elfordították, majd 2 4 méter magasra fölemelték. Azután egy uj kazán os gépházat építettek, a melyhez a tőle 46 méter távolságra levő 26 méter magas és 150 tonna súlyú régi kéményt tolták oda. A háromemeletes, 50 méter hoszszú és 15 méter széles gyári főépületet az eltoláshoz középen kettéválasztották és a sza bad oldalakat ideiglenes fallal zárták el. Mindkét részt előbb egy irányban 18, az után másik irányban 46 méterre tolták el. Miután a két részt ismét egyesítették, az egészet 3'6 méter magasra emel'.ék és uj gránitalapot falaztak alá. Az eltoláshoz mintegy 500 darab 200 milliméter átmérőjű és 1200 milliméter hoszszú gördítő rudat és 300 darab emelő-srófot használtak. Az áthelyezés ideje alatt az erőátvitelt helvenöt-lóerős tartalékgép szolgáltatta s a gyár minden fennakadás nélkül állandóan, üzemben volt. Bp. (183.) 8
3
8
;
909
Hírek a külföldről. 1
Óriási petróleurnforrás O r o s z o r s z á g b a n . • I Blakubol jelentik: A moszkva-kaukazusi tár saság petróleum-művein egy szökőforrás keletkezett, mely naponként 150,000 pudnyi petróleumot vet ki. Us. (188). — M e g g y i l k o l t b á n y a f e l ü g y e l ö . Lipcséből jelentik, hogy Walter Ágoston bányafelügyelőt augusztus 11-én meggyilkolta egy Korgul Szaniszló nevű huszonhét éves lengyei munkás. A felügyelő a bányászok barakjai körül járt, mikor rárohant Korgul és tőrrel leszúrta. Walter ssörnyethalt. A gyilkos jelentkezett a bányakapitányságnál, de egy szóval sem akarja elárulni, miért ölte meg a felügyelőt. Us. (191). — B ö h m i s c h e Handels-A.-G. (Prága) czéggel a Zsivnosztenszká Banka égisze alatt uj részvénytársaság alakult 3 millió K alaptőkével Prágában, mely átveszi a Zsivnostenszká érdekkörébe tartozó Floren tini-féle szénbányát és a bank aussigi széneladási irodáját. Tervezik a gróf SylvaTaroucca tulajdonában levő északnyugat-csehországiszénaknák megvételét is. MA;. (33). A munkásbalesetek kártalanítása. A nem zetközi jogi egyesület ezidei londoni konferencziáján többek közt Baumgarten Nándor dr. egyetemi magántanár is tartott előadást a munkásbalesetek kártalanításáról. Ennek alapján a konferenczia elfogadta azt az indítványt, hogy a kártérítés a kül földi munkásokat és hátramaradottjait is megillesse. Ennek a határo zatnak különösen az Amerikába kivándorolt magyar bányamunkások érdekében van fontossága, kiknek ilyfajta kártalanítási igényeit az ottani bíróságok vonakodtak elismerni Kívánatos, hogy a konferenczia ezen állásfoglalását egy ilyen értelemben megkötött nemzetközi szer ződés emelje érvényre. Us. (191).
Munkásügyek.
n
í
ji
c
I
Zakárfalván,
' 1 Novakovic
két bányamunkás, Milán,
érczfejtés
Puskás Antal
közben,
és
közetomlás
folytán súlyosan megsérült. Szh. (33). Malagából táviratozzák, hogy egy ottani vasönloműben k a z á n r o b b a n á s folytán négy ember meghalt és huszonkettő megsebesült. Us. (189). — DiűsburgMeiderichból jelentik, hogy ott augusztus 3-án a rajnai aczélműben, az eg.vik n a g y v a s o l v a s z t ó heves detonáczióval f e l r o b b a n t . A munkások közül csak ketten sé rültek meg jelentékenyebb módon Db. (181). — Dortmundban, a Hö.-ch-féle vasés aczélművek egyik műhelyében auguszlus 13-án délelőtt egy l e n d í t ö k e r é k szét p a t t a n t . A kerék szétpattant részei két munkást megöltek, és ötöt mogsebesítettek. Bp. (193). — A garforthi bányában, Leeds közelében f. hó 6-án egy bányafölvonó, a melyen harminc/, munkás volt, mintegy harmincz méter magasságból a m é l y s é g b e z u h a n t . Hat munkás súlyosan megsérült és állapotuk reménytelen. Azon kívül más munkások is szenvedtek sérüléseket. Bp. (718)
Iroöalom. Megjelent könyvek. J
Der; Steinkohlenbergbau und selne
~ ; I Gefahren. (A koszénbanyaszat és veszélyei) irta: Baum F. G. bányászakadémiai tanár. Kiadja Moritz Heinrich. Stuttgart. Ára fűzve: l.80, kötve 2.60 Mark. Lts.
910 LclUSZeillle
A z
^Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hütten-
wesen« 1910. évi augusztus 13-án megjelent 32.-ik számá nak tartalma a következő: Közlemények a steierországi szénelőfordulásokról, az Alpok keleti tövénél, Dr. Granigg B.-tőI. Aknabetonozások és aknamélyítő-módok az osz trák bánya- és kohómű-társaság üzemeinél, Csermák A. bányainspektor előadása a Morva-Osztrau-bányakerület bányászati és kohászati egyesületének 1910. évi január 15-én és 22-én tartott ülésein. Új nagy ellentálló-képességgel biró pánczélok Dreadnoughtok számára s a beépítésükre legalkalmasabb alakok. A termelés olcsóbbítása és egyszerűsítése, Tilschkert Viktor ny. á. vezérőrnagytól. Piaczi hírek 1910. év július hónapjáról. Osztrák szabadalmak. Irodalom Jegyzetek (Francziaország és Algéria fémtermelése 1907. évben és e termelés értéke). Hivatalos. Londoni fém árak 1910. évi augusztus hó 5-én. Lts.
Különfélék. P e s t b u d a i á g y ú ö n t ö h á z a k . A hadvezetőség ágyúgyárat tervez Pozsonyban. Ez lesz Magyarországon ez első közös hadseregi ágyúgyár, bár hazánkban már századok előtt voltak hires ágyúöntők s volt ágyú gyár Pozsonyban is. Mátyás királynak itthon öntött ágyúit ismerte és félte Bécs, a török s a cseh. Rákóczi Ferencz pattantyúsai is magyar földön készült ágyúkból lövöldöztek a németre és Kézdivásárselyen ma is hirdeti az emléktábla, hogy »Gábor Áron és Thuróczy Mózes székely társaikkal e telken öntöttek 1848—49-ben templomok harangjaiból 64 ágyút*. Világhíresek voltak a kassai ágyüöntők és volt »ágyúöntőde« a régi Budán és Pesten is. Rómer Flórisnak *A régi Pestről* irott forrás művében a topográfiai térkép jelzi, hogy az egyetemi templommal szem ben levő leiken, hol most épül egy nagy bérház, ágyúöntő volt. Ezt a telket 1692-ben, a nagy telekosztogatás idején, a török kiűzése után, valami Apczi István kapta ingyen 1702-ben Nussbirkcher János vette meg a házhelyet 350 forinton. Ez a tulajdonos Pesten tanácsos volt és »Sluckgiesser in Ofen<. Innen nevezték a házát egy évszázadon át »Stuckgiesserház*-nak. Az örökösöktől megvette a házat 1744-ben dezseri Rudnyánszky Józeef aranysarkanytyus vitéz. Fizetett érte ekkor már 2100 forintot. A budai ágyúöntőről meg Rupp Jakab emlékezik meg: »Budapest helyrajzi történetében.* Ez az öntőtelep 1687-ben léte süli a Várhegy alján az erődítmény melleit, melyet Zsigmond király a kőhid védelmére emelt az 1726-ban újra felállított városkapu szom szédságában. Az ágyúöntőtelep helyén később gróf Grassalkovich kama rai elnök gépházat épített, honnan a Duna vizét facsöveken az akkor épült királyi palotába hajtották. Et. (177.)
J o e r g e s Á g o s t ö z v . é s fia n y o m á s a S e l m e c z b á n y á n .
1010.
! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az ::
ujjal és élénk villamos fény á r a d szét.
::
• Teljesen veszélytelen! Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig haszna ható. A villamos battéria, ha már felhasznált, újjal helyettesíthető.
===== Ára teljes felszereléssel 3 korona. ===== Battéria 1 K.
Nagyító lencsével 4 K.
Szétküldés utánvéttel.
Neumann József Budapest, VIII., Örömvölgy-utcza 16. szám.
Beretváld önmagadat
az amerkiai biztonsági bertva-készülékkel. Ez a v i l á g c n a l s g k e l l e m e s e b b latú és a legjutányosabb gyakorlatlan
haszná
készülék!
k é z is leveszi
A
kifogásta
lanul a legkeményebb szakált gyorsan, simán.
Még sötétben
veszélytelenül
is
biztosan
és
beretválkozhatunk.
Egyedüli v é d e l e m az undorító ragályok, mint
például a
készülék
szakálsömör
használatra
készen,
ellen.
A
legfino-
mabban ezüstözve, portómentesen csak
5 k o r o n a 20 fillérbe k e r ü l s a pénz be' üldése
ellenében,
vagy
utánvétel
mellett rendelhető:
D. E. Scheffer III. ker., Baross-tér 13. sz. A k é s z ü l é k e t c s a k egyszer kell m e g v e n n i , készültsége
kilünő
és
egy
at kitart. 1907-ben 50.000
emberéleten
darab
k e l t eU
Igen s o k e l i s m e r d levél. I W S M M t Vaftf reWWrttlásMrr flffSk mindig lapunkra hivatkozni.
FUCHS SÁNDOR épület- és műlakatos-mester
B u d a p e s t , VII., K i s d i ó f a - u t c z a 8. Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz helyeket felelősség mellett és vil lanyszereléseket. Költségve tést és rajzokat dij n é l k ü l küldök.
< • >
P é n z k ö l c s ö n ! ! Vidéki szilárdan.épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5°/ -os kamatozás mel lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 1 0 - 6 0 évi törlesztésre 4%-os kama tozás mellett, a becsérték 70°/ -át. Drága kölcsönöket konvertálunk. Bekül dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. Tisztviselőkölcsön: 1 0 - 3 0 évi törlesztésre 6%-os kamatozás mellett. Megszerezzük a legmagasabb kölcsönt. K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8%-os kamatozás mellett. 0
0
Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI.
kerület, Izabella-utcza 67. szám.
Telefon: 101-28. Felvilágosítás díjmentes.
Alapíttatott: —
Válaszbélyeg.
1898. évben.
BECK KAROLY épület- és műlakatos, szab. ablakszellőztető-készülék és önműködő :: zajnélkűli ajtócsukó-készítő ::
Szabadalmi sz. 16794. Költségvetések ingyen
BUDAPEST
Mérték-vétel végett szíves kedjék hozzám fordulni.
VIII., József-utcza 14. sz. A
b
l
a
k
s
z
e
l
l
ő
z
t
e
t
ő
k
á
r» a
:
-
Legnagyobb, legnehezebb és díszes Rendes ablakok iskolák, intézetek, magánlakásokhoz' Könynyebb szimpla ablakokhoz KlozetaWak
25 — K 1 3 -K 9"— K 760K -
3500 darab már használatban van. Ablakszellőztető készülékeimet a következő nevesebb helyeken használják: Nemzeti Kaszinó, Keresk. ministerium, Ref. főgimnázium, M . kir. Ludovika, Kispesti áll. elemi iskolákban s — több kórház és Iskolában ét vidéken is kitűnőnek bizonyultak.
••••o@e$
| „TITANIT" | • (Ceipek módszerű] magyar biztonsági robbantóanyag r.-t. • 9 9 W 9 A 9
A
£
Kitünö magyar gyártmány. Ütés- nyomás- hö é s fagy iránt teljesen érzéketlen. Bárhová szállítható é s bárhol raktározható. Kezelése egyszerű é s veszélytelen. Robbantó erejére nézve az ö s z s z e s eddigi robbanó anyagokkal versenyez. • Ára mérsékelt. Kísérletek a gyár költségén végeztetnek.
Bővebb
felvilágosítással
szolgál
központi iroda és eladási hivatal
9 9 ® £ A @
£
0
•
B u d a p e s t . V., M é r l e g - u t c z a 3 . •
W
Telefon: 45—31.
Távirati czim: Ceiptitanif
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
W
Műszaki és
(Az á r a k 100 i v e n k é n t é r t e n d ő k . )
I. Építési nyomtatványok. Rsz 103. E l ő m é r e t K 3"~94. K ö l t s é g v e t é s (építési) belív , 3 95. „ » külív . . . . „ 3 " — 199. D) M u n k a b é r e k é s a n y a g á r a k j e g y z é k e külív ii 3 ' — „3 — 200. U g y a n a z belív 201. E) Á r e l e m z é s (építési) belív . . . . „ 3 " — 202. » külív , 3'— 203. É p í t é s i g a z d á l k o d á s i k i m u t a t á s . ,, 3 ' — N é m e t h y , É p i t é s i t a n á c s a d ó , 2kötetb. K 2 0 - — S o b ó , K ö z ó p i t é s z e t , 2 kötetben . . , 32'— -
1
II. Bányamérési nyomtatványok. » » » »
102. A b á n y a m é r é s t ö k é l e t e s j e g y z é k e K 3 ' — 174. H á r o m s z ö g o l d a l a k s z á m i t á s a , 2 d b egy íven , 5"— 175. K o m p a s z m é r é s j e g y z ö k ö n y v e . . „ 3 " — 176. S z i n t e z é s j e g y z ö k ö n y v e 3 — 179. S z ö g m é r é s a s o r o z a t i mérésmód s z e r i n t , 2 drb egy íven . . . . . ,, 5 — 188. E g y s z e r ű s z ö g m é r é s 5"— 1
-
»
III. Egyéb nyomtatványok. » »
178. B é r c z é d u l a b á n y a m u n k á s o k r é s z é r e , 4 drb egy íven 197. F i z e t é s i n y u g t a á l l a m i t i s z t v i s e l ő k r é s z é r e , 2 drb egy íven
„ 2'— „ 3"—
Mint oly töltőtollat, mely aránylag nem nagy ára mellett mégis minden igényt kielégít, igen ajánlhatjuk a
3=
„ R e d
Dw»*»f
i
4
t ö l t ő t o l l a t .
=
Egyet se adtak vissza — tehát jó! Á r a 7 k o r o n a .
: : : Kitűnő és tarlés könyvkötészeti munkák hivatalok részére. : : Richter-, Riefler-, Gisy- é s Kern-féle r a j z e s z k ö zök eredeti gyári áron. Minden nyelvű szakkönyvek beszerzése ered. bolti áron. m
J o e r g e s Á g o s t ö z v . é s fsa
könyv- és papírkereskedés, könyvkiadóhivatala és könyvnyomdája Selmeczbányán.
A hirdetésekre való reflektáláskor
kérjük mindig lapunk a hivatko ni
BÁRTOS ZOLTÁN BÁNYA F E L S Z E R E LÉS EK B U D A P E S T , VI. A R A D I - U.
GYÁRA BUSZ.
ÁRJEGYZÉK KÍVÁNATRA. Rendelések^Bartos Zoltán
Budapest, VII, Gizella-út 53. alá czímzendők.
A »Jószerencsét« második és harmadik'évfolyamához vászonkötésü bekötési táblákat szállít Grohmann Gyula könyvkötészete Selmeczbá nyán. Beküldött, évfolyamokat, kötetenkét (egy évfolyam két kötetben) bekötve 3 K 20 f árban. Egy-egy kötet egységára 1 K 60 f. .-,_ . x
Pályázat. 4066.1910. szám. A vrdniki m. kir. kó'szénbányahivatalnál üresedésben levő 1200 K évi fizetés, 80 K fűtési átalány, természetbeni lakással és megfelelő jutalék kal javadalmazott anyagkezelő altiszti állásra a m. kir. állami szénbányák központi igazgatóságának folyó évi augusztus hó 4-én kelt 3917. sz. rendelete folytán pályá zat hirdettetik. Pályázók feddhetlen előéletüket, életkorukat, elméleti és gyakorlati képzettsé güket, nyelvismeretüket, katonai szolgálati viszonyukat feltüntető hiteles okmányok kal felszerelt és kellően bélyegzett sajátkezüleg irt kérvényüket folyó évi szeptem ber hó 1-éig a vrdniki m. kir. kőszénbányahivatalhoz adják be. Elkésettem vagy kellően fel nem szerelt pályázatok nem fognak figyelembe vétetni. Vrdnik, 1910. évi augusztus hó 8-án.
M. kir. köszénbáyahivatal.
Bányaiskalát végzett, két-három évi gyakorlatot kimutatni tudó nőtlen b á n y a f e l ö r t keresünk tokhoz
35
filléres,
szénbányatársulat
egyszerű
számára. Okmányolt ajánla
folyamodványokhoz
csatolandó. Ajánlatokat és kérvényeket „1560.
10
filléres
póstajegy
N." jelige alatt továbbít
a szerkesztőség.
i _ t
Teknikai tartalmú hiröetések feluételéuel megbíztuk:
Grosz (Gyárfás) Pál urat Budapest, Rákospalotán. A Központi Váltóüzlet Részvénytársaság B u d a p e s t , Mindennemű külföldi
(V.
ker.,
értékpapírokat,
pénznemeket,
Szabadság-tér sorsjegyeket,
a mindenkori lyamon
vesz
és
hivatalos
3.) érezpénzeket, napi
árfo
elad.
A hátralékos előfizetések szives beküldését kérjük.
