JELENTÉS. AZ OKSZ. MAÍJY. ÉS A JÁSZ-NAGY-RUN-SZOLNORMKGVEl (ÍAZIIASÁCI EGYESÜLET ÁLTAL. NAGYMÉLTÓSÁGÚ IDŐSB GRÓF ALMÁSY KÁLMÁN ÚR SZAJOÍi BIRTOKÁN

JELENTÉS AZ OKSZ. MAÍJY. ÉS A JÁSZ-NAGY-RUN-SZOLNORMKGVEl (ÍAZIIASÁCI EGYESÜLET ÁLTAL

NAGYMÉLTÓSÁGÚ IDŐSB GRÓF ALMÁSY KÁLMÁN ÚR SZAJOÍi BIRTOKÁN Í889-ik

évi j u l i u s

hó

RENDEZETT

6-ik é s 7-ik

napján

NEMZETKÖZI

KÉVEKÖTŐ ÉS MAROKRAKÓ

ARATÖGÉPYERSENYRÖL IRTA

LÁZÁR L. PÁL és Dr. SZABŐ FERENCZ.

BUDAPEST. B R Ó Z S A O T T Ó

K Ö N Y V N Y O M D Á J A 1890.

ARATÓGÉPEINK. JELENTÉS AZ ORSZ. MAGY. ÉS A JÁSZ-NAGY-KUN-SZOLNOKMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÁLTAL

NAGYMÉLTÓSÁGÚ IDŐSB GRÓF ALMÁSY KÁLMÁN ÚR SZAJOLI BIRTOKÁN l889-ik

évi j u l i u s

hó

RENDEZETT

6-ik é s

7-ik n a p j á n

NEMZETKÖZI

KÉVEKÖTŐ ÉS MAROKRAKÓ

ARATÓGÉPVERSEMRŐL. IRTA

LÁZÁR L. PÁL és Dr. SZABÓ FERENCZ.

BUDAPEST. B R Ó Z S A

OTTÓ

K Ö N Y V N Y O M D Á J A . 1890.

TARTALOMJEGYZÉK. Lap

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. A verseny rendezése

5 7

II. Jelentés az a r a t ó g é p v e r s e n y r ő l . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

III. Aratógépeink a gyakorlatban : a) H á n y holdat vág le egy aratógép ? b) A gépek kopása

.

. . . . .

23 . . . . .

c) A vonóeró'szükséglet d) A gépek olajozása s más egyéb költségek

36

e) A gépekhez szükséges munkások

36

. . .

/ ) A zsinegkérdés

39

g) Az aratás gépekkel

43

h) M i b e kerül géppel a takarás ? i) Kévekötő' vagy marokrakó Zárszó

33 34

. . . . . . . . . . . . . .

45 . . . .

47 47

Bevezetés. A világforgalom óriási fejlődése minden téren versenyre kényszeríti az egyes termelő államokat és manapság a mezőgazdaságra nézve is életkérdés az olcsó produkczió. Ámde a gazdasági müveletek nagyobb része csak időszakos munkát kiván, ezért egyrészt a napszám sokkal drágább, mint folytatólagos ipari alkalmazásnál, másrészt azonban sokszor a kellő munkakéz egyáltalán nem szerezhető meg s igy a gazda a munka elhalasztásával érezhető veszteségeket szenvedhet. Kétségkívül legfontosabb nyersterményeink a gabonafélék és ezek előállításánál a legtöbb gondot és a legtöbb kiadást a takarás szokta okozni, mert ha a kellő időpontot fel nem használhatjuk, a túlérett gabona nagy mennyiségű magot hullaszt, sőt nem ritka eset, hogy az időjárás viszontagságai az egész termést tönkre teszik. Nem. lehet tehát túlzott azon állitásunk, hogy az aratógép a gazdaság^ egyik legfontosabb segédeszköze, mert egy gép egy munkás és egy pár lóval körülbelől annyit végez, mint 8—10 ügyes arató és igy teljesen pótolni képes a hiányzó munkaerőt és inkább lehetővé teszi, hogy a kellő időpontot tökéletesen felhasználhassuk. Megmagyarázhatatlan, hogy a mezőgazdasági gépek közül, épen az aratógép legnehezebben képes hazánkban meghonosodni, a mi csak onnan eredhet, hogy a gazdák a kezdetleges rosz tapasztalatok által visszariasztattak, másrészt azonban szeretik megvárni, mig »tökéletesebb« lesz a gép! Ha nagyobb befektetéseknél, igy egy 20,000 frtos gőzeke beszerzésénél ily szempontok által vezéreltetjük magunkat, kétségkívül igen helyesen cselekszünk; de egyes, kisebb gazdasági gépeknél, melyek 2—3 év múlva már tökéletesen kifizetik magukat és a gazdaságot esetleg nagyobb károktól megóvhatják/ heiytelen ily túlzott elővigyázatosnak lenni, mert azon gazda, ki a tökéletes gép elkészitését akarja bevárni, nem élvezheti a »jelen« előnyeit, és talán a »jövőt« meg sem éri! Ezen tény késztette az országos gazdasági egyesületet, hogy gazdáink figyelmét felhivja az aratógépekre, mint a mely gépek segélyével Amerika külterjesebb gazdaságaiban tetemesen redukálták a gabonafélék előállítási költségeit. Ezelőtt néhány évvel

1885. julius 5. és 6-án lett megtartva Apczon, Szentiványi Farkas úr birtokán egy arátógépverseny, a mely azonban daczára annak, hogy a legelső gépgyárosok gépei is be lettek mutatva, nem elégítette ki a gazdák várakozását. Különösen a kévekötő aratógépek munkája volt igen fogyatékos: a gépek túlságos súlya, a gabona hibás levágása, a kévék rosz bekötése, a kötőzsineg rosz minősége, munkaközben a folytonos álldogálás és igazítás: úgy a biráló bizottságot; mint a jelen volt gazdákat arról győzte meg, hogy a kévekötő aratógépek akkori alakjokban nem elég megbízhatók voltak. Az apczi versenynek azonban meg volt az a gyakorlati haszna, hogy a külföldi gyárosokat tökéletesebb gépek behozatalára ösztönözte. így történt, hogy daczára a verseny szerény eredményeinek az aratógépek mindkét neme egyre terjed az országban. Ez a körülmény, meg hogy különösen a kévekötők szerkezete az utolsó egy-két esztendőben határozottan tökéletesedett, ösztönözte az országos gazdasági egyesületet, egy ujabb aratógépverseny rendezésére. így jött létre az 1889. év julius hó 6. és 7-én tartott szajoli aratógépverseny. Ezen ujabbi versenyen bebizonyosult, hogy az aratógépek ma már nagyon is számbaveendő kisegítői az olcsó produkcziónak és mindenesetre megérdemlik, hogy gazdaközönségünk a takarás módozatainak megállapításánál e gépeket se hagyja figyelmen kívül. A helyes számvetés döntsön minden egyes esetben azon kérdés felett, vájjon kézi erővel avagy aratógépekkel lesz-e okszerűbb a takarást végeztetnünk.

I. A verseny rendezése. A szajoli nemzetközi kévekötő és marokrakó aratógép-versenyt az országos magyar gazdasági egyesület a jász-nagy-kún-szolnokmegyei gazdasági egyesülettel karöltve rendezte idősb Gróf Almásy Kálmán ő nagyméltósága birtokán. A rendező-bizottság tagjai voltak : Elnök: Losonczy Mihály. Alelnök: Nagy Dezső. Tagok: Az orsz. magyar gazdasági egyesület részéről: gr. Almássy Imre, Baranyay István, Baross Károly, Beniczky Géza, gr. Bolza József, Kovásznay Zsigmond, Kvassay Jenő, Lázár L. Pál, Lencz Ödön, Mayer Emil, Nedeczky Tibor, Ordódy Béla, Ordódy Lajos, Perlaky Elek, Pompé János, Remenyik Imre, Beusz Henrik, Schlauch Nándor; dr. Szabó Ferencz, gr. Szapáry György, Szilassy István, Harkányi Andor, Harkányi János. A jász-nagy-kún-szolnokmegyei gazdasági egyesület részéről: JSTávay Kálmán elnöklete alatt: Gajdátsy Nándor, Herzfelder Manó, Jurenák Sándor; Léderer Károly, Maár Zoltán, Magyary Béla, Bolgár József] ifj. Scheftsik István. Szekér Lajos, Szőke Kálmán, Tichy Antal, Toldi Szabó László, Tóth Mihály, Zakár József,\ Vozáb Kálmán, Mocsy László, Brill Sándor, Csillag Albert, dr. Kohner Adolf\ Lederer Róbert, gr. Nemess János. A rendező-bizottság gyűlésein a verseny helyén, idején és főbb bírálati elvein kivül a következők lettek megállapitva: 1. Az aratást megelőzőleg egy hónappal rendeztessék egy kévekötő zsinegkiállitás. 2. Szólittassanak fel az ország azon gazdái, kik már több év óta dolgoznak aratógéppel, hogy tapasztalataikat közöljék. 3. Szólittassanak fel a gyárosok, hogy verseny után, további tapasztalatok gyűjtése czéljábói, engedjék át az aratási idényre gépeiket egyes nagyobb uradalmaknak. 4. A gyárosoknak megengedtetik, hogy a verseny szinhelyén egyéb gépeket is állithassanak ki. 5. A biráló-bizottság a helyszinén állittassék egybe, melynek elnökéül Nagy Dezső, előadóul Lázár L. Pál és dr. Szabó Ferencz urak lettek felkérve. 6. A verseny eredménye kimerítő jelentésben foglaltassék össze és ennek megírására Lázár L. Pál műegyetemi tanár és dr. Szabó Ferenez biharmegyei földbirtokos urak lettek felkérve.

II. Jelentés az aratógépversenyrőL A biráló-bizottság* a következő urakból lett egybeállítva: Elnök: Nagy Dezső. Előadók: Lázár L. Pál és dr. Szabó Ferenez. Tagok: Kluzek Gyula, Harkányi János és Károly, Bök Bertalan, Beniczky Géza, Kövér János, Gróf Nemes János, Herzfelder Manó, Keppich Emil, Salgó Dani, Magyary Béla, Kovásznay Zsigmond, Thallmayer Viktor, Rosenberg Oszkár, Polgár József, Rainprecht Antal, Kuzma Gusztáv, Szekér Lajos, Mihály István, ifj. Schefcsik Lajos, Keczér Zoltán, Csillag Albert, idősb és ifjabb Jurenák Sándor, ifj. Kohner Emil, Návay Kálmán, Harkányi Andor, Brill Sándor, Reisz Henrik, Mihály István és Bálintfy Pál. Mielőtt a tulajdonképeni verseny eredményének leírására térnénk; nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a verseny iránt mutatkozó érdeklődésről meg ne emlékezzünk. Első sorban felemiitjük, hogy maga a földmivelési miniszter gróf Szapáry Gyula ő nagyméltósága is Fejér Miklós államtitkár úrral együtt meglátogatta a versenyt, de sőt utasitá a mezőhegyesi uradalmat, hogy a díjazott Mac Cormick- és Wood-féle kévekötő aratógépekkel még a folyó évi aratási idény alatt részletes kísérleteket tegyen, s e kísérletek eredményéről őt értesítse. A gazdaközönség is sürün látogatta a versenyt és a gazdák ezen összejövetele arról győzött meg bennünket, hogy az aratógépek mindkét neme már eddig is meglehetős tért hódított hazánkban.

Az aratógépek bírálata. I. A marokrakó és a kévekötő aratógépek két külön csoportban biráltatnak meg. II. Mindkét csoportban a birák a továbbiakban közlendő kérdésekre csakis öt osztályszámmal felelhetnek és pedig ugy, hogy az 5. osztályszám a kitűnő a 4. » a jeles a 3. » a jó a 2. » az elégséges és az 1.

>

a rosz osztályzatnak felel meg.

III. A kévekötő aratógépeknél elbírálandó az imént emiitett öt osztály szám szerint: a) 1 . A szerkezet szilárdsága, czélszerüsége és a gép kivitele. 2. A terület-egységen learatott gabnára vonatkoztatott munkamennyiség. 3. Az egész munka minősége. b) 1. A vonóerő szüksége, egy méter vágás-szélességre vonatkoztatva. 2. A kezelhetőség és kormányozhatóság; továbbá a metszőkészülék állíthatósága. 3. Hogyan működik a motolla és állitható-e a gabona állásának megfelelőleg ? 4. A kévekötés minősége. 5. Az aratott súlyegységre felhasznált kötőzsineg ára. cl) A metszés minősége. dl.) Mily könnyen szállítható a gép utakon? 2. Mi a gép ára Budapesten vasútnál átvéve? IV. A marokrakó aratógépeknél elbírálandó a II. pont alatt megirt 5 osztályszám szerint: al.) A gép szerkezetének szilárdsága, czélszerüsége és a gép kivitele. 2. A terület-egységen learatott gabnára vonatkozó munkamennyiség. 3. Az egész munka minősége. bl.) A vonóerő egy méter széles vágásra vonatkoztatva. 2. A kezelhetőség és kormányozhatóság; továbbá a metszőkészülék működésének helyessége és a gabona állásának megfelelő szabályozhatósága. 3. A marokrakás minősége. cl.) A metszés minősége. dl.) Mily könnyen szállítható a gép utakon? 2. A gép ára Budapesten vasútnál átvéve. V. A bírálók mind e kérdésekre megfelelvén, válaszaikat egy-egy bíráló-lapra feljegyzik s a bírálat befejeztével tartandó ülésükön az átlagszámokat közösen megállapítják. Az így megállapított átlagszámok közül a különböző tulajdonságok különböző gyakorlati fontossága miatt az:

—

10

— •

»$« csoportbeliek 5-teL a »&« » 3-mal, a »c« » 2-vel és a »d« » 1-el szörzandók s az igy származó szorzatok fogják képezni az é r t é k s z á m o k a t . A mely gép értékszámának összege a legtöbb: annak a dij odaitélendő. (Kivételt képeznek csupán az »bl*, »b5« és pont alatt megállapított absolut számok. Ezen absolut számok nem szörzandók, hanem ezek alapján állapitandók meg és jegyzendők a bírálati lapon a versenyző gépek osztályszámai [1—5-ig]. Az így beirt osztályszámokból, az imént említett módon, szorzás által szinte kiszámitandók az értékszámok és összegezendők a többi értékszámokkal.)

A bírálási eljárás. Az aratógép-verseny soha közönség, kit

ez

az ügy

sem

tarthat hosszú

legjobban

ideig, mert éppen az a

érdekel, takaráskor van leginkább elfog-

lalva. M á r maga e körülmény indokolttá teszi, hogy a bírálási eljárás lehetőleg egyszerüsittessék s hogy kihagyassanak mindazon kérdések, melyekre a választ csakis hosszabb, talán az egész aratásra

vagy

lelések alapján lehet

a gazdát igen érdekli, hogy naponta

megadni.

így

pld.

éppen több évre kiterjedő ész-

mennyit arat le egy aratógép, hány holdat lehet egy gépre egy

takarási

alatt

alatt szüksége,

számítani,

mennyi

kötőzsinegre

mily tartalékrészeket szerezzen

lesz

az

be előzőleg,

egész

hány

takarás

évad

és mily erős lovakkal dol-

goztasson. h á n y embert számítson a gépek után, ha sietteti a m u n k á t , stb. stb. Mind ményeiből, gazdasági

e

kérdésekre,

megfelelni egyesület

nem a

aránylag lehet;

gyakorlati

igen

rövid

időre terjedő verseny ered-

s ez volt főoka kérdések

annak, hogy az országos

megoldását a fent közölt birálási

eljárásból teljesen kihagyta, gondoskodva egyidejűleg természetesen arról, hogy e fontos adatok

mentől

alaposabb

s mentől

tovább

tartó

észlelések alapján

szinte birtokába jussanak a gazdaközönségnek.

A fent közölt birálási pontokra a következő megjegyzéseink vannak : A gépek kivétel nélkül 3 izben lesznek megbírálva; először állóhelyzetben az al pont alatt felsorolt kérdésekre; másodszor az erőmérők segélyével az a2, hl pontokban foglalt kérdésekre vonatkozólag; harmadszor munkában az a3, b2, b3, bá és cl pontokban mondottakat illetőleg. A bíráló-bizottság maga dönt a felett, hogy egyidejűleg s esetleg külön albizottságok által kívánja-e a bírálatot végrehajtatni, — avagy együttesen működve, a gépeket egymásután állítsa munkába. Az erőmérők segélyével eszközlendő mérésekre külön terület lesz kijelölve, hol a gépek bejelentési sorrendjük szerint kipróbáltatnak.

—

11

— •

A munka minősége egyrészt az erőmérés alkalmával, másrészt önállóan ugy lesz megállapítva, hogy mindegyik gép egy katasztrális hold külön területet kap, melyet legfeljebb két óra alatt tartozik levágni s az igy végzett munkája az idő tekintetbevételével külön fog megbiráltatni. A bírálati eljárásnál figyelembe veendők a következők: Ad: a1, 52, d1 és d2. Feljegyezvén a gépgyáros czégét s a versenyző gép rendszerét és gyári számát, kiemelvén a gép használhatóságának különféleségét, a bíráló-bizottság a gép szerkezetének tüzetes bírálatába bocsátkozik; nevezetesen kiemeli a gép főalkatrészeinek anyagát, azok egymáshozi elrendezését stb. A kocsiszerkezetnél a kerekek számát, azoknak a tengelyre való felillesztési módját -— és a hajtott részekkel való kapcsolását. A kocsisülés elrendezését, tekintettel a kezelő személybiztonságára, a súly-kiegyenlitésre s a kezelő emeltyűk könnyű hozzáférhetőségére. A metszőkészülék szerkezetét, nevezetesen a kések és szuronyok elrendezését, számát, egymásközötti távolát, anyagát, könnyű kicserélhetőségét. A vágás teljes szélességét és a késvezetés biztonságát. A marokrakó gépeknél megfigyeli továbbá a gereblye és marokrakó készülék szerkezetét. Vájjon az egyes gereblyéknek egyenként önálló mozoghatóságuk van-e, vagy csak kapcsolva mozognak ? Külön és együttesen állithatók-e a gabnaálláshoz és a kívánt kéve nagyságához képest? A kévekötőknél a gereblye szerkezetén kívül a kévekötés módját, annak eszközeit és czélszerüségét. Tekintettel arra, hogy a levágott gabona a kévekötésig mily utat tesz és a kész kéve mily magasságról ejtetik a földre? A kötéshez használt anyag milyféle zsineg? Az asztalnál annak állíthatóságát, tekintettel a kivánt tarlómagassághoz és a talaj viszonyához, s annak alkalmazkodását a földszin egyenlőtlenségeihez, a kis keréknek és választónak elrendezését. Vájjon munkaközben mily részek kapcsolhatók ki egyenként és összegben ; -— a gép hátratolásánál önműködő kikapcsolás van-e ? Az összes alkatrészek könnyű kicserélhetőségét, a csavaranyák meglazulás elleni biztosítását, a kenő-lyukak számát és elrendezését. A gép súlya működési állapotban, a gép árjegyzéki ára loco Budapest* a vele adott tartalékrészek száma, súlya és értéke.

—

12

— •

Ad: a2 és bh E kérdések megoldásánál jegyző-erőmérők használtatnak s az eljárás a következő: Mindenek előtt megállapítandó a vonóerő-szükséglet bizonyos szélességű sáv metszéséhez. Ennek megállapitására a levágandó gabna szélén, attól mintegy 2 méternyire, karók leütésével párhuzamosan futó úgynevezett alapvonal jelöltetik meg. A karókat egymástól 5—5 méter távolban verjük a földbe és az erőmérővel felszerelt gép elhaladása után ezen karóktól mérjük — a kitűzött vonalra merőleges irányban — az állva maradt gabona távolságát. A különböző mérési helyeken nyert, egymástól többé-kevésbbé eltérő adatoknak középértékét kikeresve, ebből levonjuk azon távolságot, melyre az alapvonal a gabna szélétől kitűzve lett, tehát esetünkben 2 métert; a maradék adja a gép vágási középszé-

lességét. Ugyanezen idő alatt a géphez kötött erőmérő a megtett úttal arányosan legömbölyödő papírszalagra hűen felrajzolja az ellenállás változatos képét, mely ábrából a középvonóerő számitható ki. Ha már most ismerjük a középvonóerőt kg.-okban kifejezve és ezen számot elosztjuk az előbb méterekben lemért vágási közép-

szélességgel, ugy megkapjuk a vonóerő-szükségletet kgrammban

egy méter vágási szélességre vonatkoztatva. Miután azonban ugyanazon területen esetleg több-kevesebb gabnamennyiség állhat és világos dolog, hogy aránylag több gabna learatása több munkába is kerül, kétségtelen, hogy csakis a vágási szélességre vonatkoztatott vonóerőből még nem lehet több gép munkabírását összehasonlítani és azért minden egyes gépnél még a terület egységén learatott gabnára vonatkoztatott munkamennyiséget is ki kell számitanunk. Ezen czélból a vágási szélesség lemérése alkalmával egyidejűleg a sáv hosszát és a sávon learatott gabonamennyiség súlyát is lemérjük. Ezen súlyt elosztva a sáv területével, megkapjuk a terület-

egységen learatott gabna súlyát. Az erőmérő ábrájából kiszámítható, a terület-egységre vonatkoztatott munkát elosztva a terület-egységen learatott gabna súlyával, kapjuk a terület-egységen l e a r a t o t t gabnára vonatkoztatott munkamennyiséget. Ad: aS, 63, 54, 65 és c1.

A gépek gyakorlati munkájának megbirálására azok külön területeket kapnak, melyen minden gép egy jury-tag felügyelete alatt zidolk go

A kimért terület (egy kat. hold 1600 D 0 ) learatása után, melynek legfeljebb két óra alatt be kell fejeztetnie, különben a gép a versenyről visszalépettnek tekintetik, a biráló-bizottság megszemléli a végzett munkát, főleg azon szempontból, hogy megállapítsa a tartó átlagos magasságát, annak egyformaságát, a levágás minőségét, az. esetleg fennmaradt vagy letiport kalászok mennyisége tekintetéből ; megfigyeli, vájjon mag veretett-e ki és mily mennyiségben ? Milyen a marokrakók lerakásának minősége, a markok nagysága, távolsága és szabatossága tekintetéből? A kévekötőknél észleli a kévekötő-szerkezet szabatosságát, működését, a kész kévék egyenlőségét és szabályosságát. A munka kezdete és a munka bevégzése után a kések szorgos megvizsgálásával meggyőződik a munka alatt történt kopásról. A munka minőségének ellenőrzésére minden gépet fenti munkája alatt ellenőr kisér, ki feljegyzi: 1. a munka megkezdésének és befejezésének idejét; 2. a munkazavarok (megállás) idejét és tüzetes okát; 3. a kötetlenül hagyott kévék számát; 4. a kettős kévék számát; 5. esetleges egyéb észrevételeit. Az összbizottság már munkaközben figyeli meg a különböző gépek munkáját, hogy azokról összehasonlitó képet nyerjen.

A versenyző aratógépek leírása. Mielőtt az egyes versenyző gépek tüzetesebb tárgyalására térnénk, czélszerünek látjuk az aratógépeknek általános leírását itt előrebocsátani. Az aratógépeknél a szárak metszése háromszögű kis késpengékkel történik, melyek rúdra erősitve, egy sor éles éllel biró ujjak között, hajtóruddal együttesen ide-oda mozgattatnak és az ujjak és kés közé jutó szárakat nagyobbrészt ollószerüleg elmetszik. Száraz gabonánál a kések sokszori élesitése kikerülhető, ha fürészfogu késpengéket használunk, melyek azonban nedves száraknál könnyen eltömődnek. A kést mozgató hajtórudnak forgó csapja a gép állványába ágyazott tengely által nyeri mozgását, mely ismét 2—3 áttéti kerékpár utján rendszerint egy, ritkábban két szállitó-kerékkel lesz forgatva. A metsző-készülék rendesen mindkét végén állitható esusztatokon vagy kis kerekeken nyugszik és a tarlómagasság szabályo-

7

—

14

—

zására, illetve esetleges akadályok kikerülésére, emelőruddal áll kapcsolatban, sőt egyszerűbb szerkezeteknél az egész metsző-készülék a gép szállításánál csukló körül felforgatható, a mi által a gép szélessége majd felére redukáltatik. Dült gabnánál jobb metszés elérésére kívánatos a metszőkészüléket előre felé lehajlítani, mely czélra vagy a metsző-készüléket készítik forgathatom, vagy egyszerüebben a vonórudat készítik állíthatóra, mert a vonórúd fölebb való megerősítése az egész keret és vele az ujjak lehajlását idézi elő. A külső támaszkerék előtt rendszerint kovácsvas pálczákból vagy deszkából képezett úgynevezett gafaonaválasztő jár, melynek feladata az álló gabnát a metszendőtől elkülöníteni és ezáltal a külső támaszkerék részére szabad utat készíteni. A metsző-készülék baloldalán is czélszerü, szuronynyal bíró hasonló szerkezetet alkalmazni, mely a lovak felé hajlott szárakat felemeli és a metsző-készülék felé irányítja. Ugyané czélból a metsző-készülék néhány ujjaira szintén lehet ily gabnaemelőket, szuronyokat, szerelni, melyeket azonban gabnánál eltávolítani kell, mert e szuronyok könnyen a talajba furakodnak. A legegyszerűbb gabnaaratóknál a metsző-készülékhez rácsozott ferdén álló gyűjtő-asztal illeszkedik, melyen a szár addig tartatik össze, mig egy kévére való összegyűlt; a rács leeresztése után a tarló a gabonát az asztalról lehúzza. E kéverakás alatt a munkás a folytatólagosan vágott szárakat gereblyével tartja vissza. Tökéletesebb gabonaaratóknál egy gereblyeszerkezet a gyűjtőasztalra hulló szárakat önműködőlég oldalt rakja le, a mi, munkakimélés mellett, még azon előnynyel is jár, hogy nem kell a gép után rögtön kévébe kötni a gabonát, mint a megelőző szerkezetnél, hol ennek elmulasztása esetén az állatok már vágott szárakon járnának és azt részben kicsépelnék. Azon gépek, melyek mindig egy marokra valót összegyűjtenek,

marokrakó aratógépeknek neveztetnek. Ujabb időben — mióta a gép drót helyett fonallal képes kévéket kötni — sokkal inkább terjednek azon aratógépek, melyek a vágott szárakat a gyűjtő-asztalról önműködőlég kész kévékbe kötik, sőt vannak oly szerkezetek is, melyek 4 — 5 ily kévét összegyűjtve, azokat megszabott helyen rakják le, ugy hogy a kévék összeállítása, illetve szállítása a lehető legkevesebb segédmunkással végezhető. Az aratógépek e csoportja kévekötő a r a t ó g é p e k n e k neveztetik.

—

15

— •

a) Marokrakó aratógépek. A gabonának a kések elé való vezetése és a kéverakás, vagy ugyanazon vagy különálló szerkezetek által végeztetik ; az utóbbi esetben rendesen lassan forgó vizszintes motolla vezeti a szárakat a kés felé; mig a lerakást gereblyekészülék végzi. Általánosabbak azon gépek, melyeknél a szárvezetésre és a kéverakásra egy és ugyanazon szerkezet szolgál. Ezeknél merőleges, vagy ferde tengely körül forgó gereblyék az álló gabonaszárak közé nyúlnak, azokat a kések fölé hajlítják és metszés után párhuzamosan lefektetik; a gereblyék nagyobb része a gyűjtő-asztal fölött végig vonul, a nélkül azonban, hogy a metszett szárakat érintené, mig egyes gereblyék közvetlenül az asztal fölött vezettetnek el, az ott fekvő kévébe belekapaszkodnak és azt oldalt az asztalról letolják. A gereblyék elrendezésében két rendszert különböztethetünk meg, úgymint a kapcsolt és szabad gereblyéket. A kapcsolt rendszernél két szemben fekvő gereblye egymással szilárd kapcsolatban van, igy az egyiknek mozgása a másiknak meghatározott kényszerhelyzetet kölcsönöz, mig a szabadon mozgó gereblyéknél mindegyik tetszés szerint majd mint szárvezető, majd mint lerakó szerepelhet s igy ezeknél a kévék nagyságát szabadon változtathatjuk. A versenyen a következő marokrakó aratógépek vettek részt: 1. New Reaper. Gyáros: Walter A. Wood, Hoosick-Falls, N. Y., Amerika. Bejelentő: Clayton & Shuttleworth Budapesten. E gépnél, mint a következő ábrában láthatjuk, a szállitó-kerék küllőire öntöttvasból való, belül fogazott koszorú van megerősítve, mely a gép állványában ágyalt vizszintes tengelyre erősített kis homlokkerékkel áll kapcsolatban. Az emiitett vízszintes tengely másik végére kis kúpkerék van „ékelve, mely a kés-forgattyú tengelyére ékelt kupkereket forgatja. Igy a kés mozgatására két pár kerékáttétel szolgál, mig a rakó gereblye tengelye forgását a szállitó-kerék tengelyére ékelt kúpkerék és hajlott kereke által nyeri. Ezen aratógép gereblyéi az úgynevezett kapcsolt rendszert képviselik; a 4 gereblye közül két-két szemben fekvő kapcsoló rudakkal tartatik össze. Mindegyik gereblye kis karikával bir, mely az öntöttvas pályán vagy olyképen lesz vezetve, hogy a gereblye a szárakat csak a késhez tereli és lefekteti, de azután majdnem merőlegesen felemelkedik és ily helyzetben körülforgatva ismét az álló gabna közé nyúl, vagy pedig egy váltó kikapcsolása folytán a karika más útra tereltetik és a gereblye a gyűjtő-asztalon végig haladva, a szárakat arról oldalt letolja. Rendszerint két gereblye

mint gyűjtő, kettő pedig mint lerakó gereblye van beállítva. Szükség szerint azonban mind a 4 mint lerakó vagy mint gyűjtő is alkalmazható. A különféle tarlómagasságnak megfelelőleg, a szállító-kereket az állvány egy szupportjában lehet lánczczal és kis emeltyűvel állítani. Akadályok kikerülése és szállítás czéljából a metsző-készülék a gyűjtő-asztallal együtt felemelhető.

A tárgyalt arató, mint fönti leírásból kitűnik, elég egyszerű, azonban hátránya, hogy egyes részek kopása vagy törése után az egybeöntött darabok pótlása igen költséges. 2. New Ligiit Reaper. Ugyanazon gyárostól való mint a

—

17

— •

fönti gép, de szerkezete attól lényegesen különbözik, a mennyiben a járó kerékre nincs fogas koszorú alkalmazva, hanem a forgás a főtengelyre erősített kerékről tétetik át a kést mozgató kerékre, az egész kerékmű pedig tokba van zárva, igy por, piszok és törés ellen jól meg van védve. Lényeges különbséget képez még, hogy az egyes részek lehe-

tőleg aczélból, kovácsolható öntvényből és kovácsolt vasból valók és nagyobb gond fordíttatott arra, hogy az egyes részek kevés költséggel könnyen pótolhatok legyenek; igy a vezető fej is kovácsolható ötvényből és két darabból készül, --v;

—

18

— •

A gereblyeszerkezet »szabad rendszerű« s vagy mindegyik gereblyét lehet mint gyűjtőt vagy mint rakót dolgoztatni, s igy a kévék nagysága tetszés szerint állapitható meg a szerint, amint minden egyes vagy második, harmadik, negyedik, illetve Ötödik gereblye lesz berakásra használva, vagy a fordulóknál egyáltalán a gereblyék munkája egészen beszüntethető. A tarlómagasság szabályozására a metsző-készülék emelhető vagy sülyeszthető, mely czélra könnyen kezelhető kézi emeltyű szolgál Ezen gép gyűjtő-asztala is, hasonlólag mint a megelőző szerkezetnél, szállításnál felbillenthető. 3. Daisy. Gyáros: Mac Cormick, Chicago Illinois, E. A. Bejelentő : Prágai gépépítő részvény-társulat, Budapesten. (Lásd a 3. ábrát.) A nagy szállitókerék tengelyén ül az első belül fogazott fogaskerék, melyről a késmozgatás ép oly módon eszközöltetik, mint a new reaper-nél, de a gereblyeszerkezet hajtása itt egyszerűbb, a mennyiben ugyanezen áttételről lesz a mozgás Hook-féle kulcs segélyével a gereblyéket forgató kúpkerékpárhoz átvive. Kár, hogy az egész fogasmű nyitott és igy könnyen éri por és piszok. Nem válik továbbá előnyére a szerkezetnek, hogy a vezető fej, mely kovácsolható öntöttvasból való, nagyon alacsony, mert a gabnaszárak könnyen beleakadnak, viszont ezáltal volt lehetséges az egész gépnek meglepő egyszerű alakot adni. A gereblyék itt is szabad rendszerűek, mint a megelőző gépnél, és a tarlómagasság beállítása, a metsző-készülék hajlitása és emelése épp oly egyszerűen és könnyen végezhetők a kocsis keze ügyébe eső emelő-karokkal, mint az előzőleg tárgyalt gépnél. 4. Favorita. Gyáros és bejelentő: Hofherr és Schrantz, Budapestről. Ezen aratógép (mint a 4. ábrában látható) különösen szilárd és szolid szerkezete által vonja magára a figyelmet; igy az alul harangalaku rövid oszlopu öntöttvas törzs igen alkalmas az egyes részek szilárd megerősítésére. E törzshöz erősíttetik a két kovácsolt gyűrűből képezett vezető fej, melyben vezettetnek a gereblyék gördülő karikái. A 4 gereblye mindegyike vagy mint gyűjtő, vagy mint rakó szerepelhet de a beállítás csak álló gépnél végezhető, épugy a munkáló részek üzembe és üzemenkivül való helyezése is csak álló gépnél állitható be, a mi ugyan egyszerűebbé teszi a gépet, de korántsem válik annak előnyére. Ép u gy jogosan kifogásaiható, hogy a nagy hajtó-kerék. egy darabból van öntve a szállító-kerékkel, de viszont teljes elismerést

—

20

— •

érdemel a csapágyaknak rézperselyekkel való bélése és a kitűnő olajozó szelenczék, a melyeket, sajnos, sok más szerkezetnél hiába keresünk.

A gépnek egyéb kivitele, így a tarlómagasság beállítása, a metsző-készülék emelése és billentése, az egész gyűjtő-asztal felforgatása stb. megegyezik az előző szerkezetekkel.

—

21

— •

5. Albion. Gyáros: Hamson Mc. Gregor, Leigh Lancashiré, Anglia. Bejelentő: Graepel Hugó, Budapest. Elrendezésre nézve nem mutat különbséget az előző szerkezetektől, az egyes szabályzó és állító készülékek a kocsis-ülésből

5. ábra.

könnyen kezelhetők és az egyes részek elég szolid kivitelűek. E tekintetben különösen kiemelhető a kovácsolt öntöttvasból való vezető fej és a jó olajozóval biró forgattyú. A gereblyeszerkezet 5 gereblyéből áll, melyek közül egyszerű beállítással bármelyik szerepelhet mint szárvezető vagy mint rakó. Szállításra a gyűjtő-asztal a metsző-készülékkel együtt felibillenthető.

b) Kévekötő aratógfépek. Az amerikaiak már régibb idő óta foglalkoztak azon eszmével, hogy a gyűjtött szárakat a gép által köttessék kévékbe, de gépeik hosszú időn át nem bírtak a kísérletezés keretén túl emelkedni, ugy hogy még az 1877-ben Liverpoolban az angol Royal-Agricultural-

Society által tartott versenyen A. Wood, Osborne és Mc. Cormick versenyzők gépei közül egyik sem találtatott a 1878-ban Bristolban Mc. Cormick dróttal kötő , 1881-ben pedig Derbyben fonattal kötő gépért nyert aranyés ez idő óta az amerikai és angol gyárosok által kifejtett folytán e gépcsoport évről-évre és a Szajolon tartott versenyen e tekintetben már az gyakorlatilag teljesen kielégítő eredményt mutattak fel. A kévekötő aratógépek eddig tárgyalt szerkezetekkel. A motolla szolgál, melyet ;kettős emeltyü-készülékkel a ehet fölebb-lejebb vagy kijebb-belebb beállítani; a mögött két henger körül futó, végnélküli vászonból képezett gyűjtőasztal van, mely a metszett szárakat vagy közvetlen, vagy egy elevátoron át a kötő-készülékhez vezeti. Az elevátor két ferde irányban fütó végnélküli vászonból képeztetik és a két vászon közt emeltetik föl a szár, és hull alá az úgynevezett kötő-asztalra, hol kévébe tömörittetik és fonatszállal körülköttetik. A kötött kévét a gép a földre dobja, vagy kévegyüjtő-kosárba ejti. Az 1885. évben Apczon tartott aratógépversenyen a Whitney, Blood-féle kévekötő is a gyűjtő-asztal fölött volt alkalmazva, s igy volt. Ezen gép többrendbeli hátrányai sai által háttérbe szoríttatott és az utolsó versenyen már részt nem vett. A kévekötő-készüléknél megkülönböztetjük a kévetömöritő- és a tulajdonképpeni kötőrészt. A kéve tömörítésére két ran, a 2—3 kar van a

előbb gyűjtött szárakat, mint ez elférő a W<

nyomják, ugy hogy mig az egyik kar hátra nyul, a másik egy ifalhoz szói ábrából látható. Ettől a kötőasztal fölött tö-

—

23

— •

möritő-tárcsa van elhelyezve, melynek kerületén 3 fogalaku kar van felfüggesztve, melyek a tárcsa forgatásánál a lehulló gabonaszál közé fognak, azt előre nyomják és a gabonából ismét kiemelkednek. Ezen rendszer előnye gyanánt emiitik, hogy kevesebb szemet ver ki a kalászból, mint az előző szerkezet. A készülék működését a mellékelt ábra tünteti fel. 7. ábra. Mindkét rendszernél a kötő-asztalon származó kéve mindinkább nagyobbodván, mind nagyobb nyomást gyakorol a köto-asztal előrészén levő ellenfalra és ha a kéve elérte megkívánt nagyságát, ezen nyomás már akkora, hogy az említett ellenfalnak csuklója körül hátra nyomni képes, a mely mozgással kikapcsoltatik egy rugóval tartott ütköző és ennek következtében forgásba jön egy második, a kötő-asztal alatt levő tengely, melyen a fonatot hordó tű ül. (Igy a rugó feszítésével a kéve nagyságát szabályozni lehet.) A tű körülfogja a kévét és ugyanezen időben forgásba hozatik a kötő-asztal fölött levő tengely, mely a kötőkészüléket hozza mozgásba. Ugyanis egy fonálfogó megfogja a tű fonalát, és kis hurkot köt. Ezalatt a tű visszamozog az asztal alá, a kötött kéve pedig kivető pálczákkal a kötő-asztalról leszorittatik, miközben a hurok szabad vége elmetszetik és a fonal szabad vége pedig egy csiptető által megtartatik, ugy hogy az asztalra hulló szár már a kifeszített fonalra jut. ügy a hurok készítése, mint az elvágott zsineg visszatartása és ismét való elmetszése a különböző szerkezetek által többékevésbbé komplikált módon végeztetik, mint ezt a versenyző gépek bemutatásánál közelebbről látni fogjuk. Egyéb szerkezeti részek, melyek a tarlómagasság beállítására, a metsző-készülék hajlitására stb. szolgálnak, lényegileg megegyeznek a marokrakó-gépeknél tárgyalt szerkezetekkel. Áttérve az egyes versenygépekre, azokat a bejelentés sorrendjében fogjuk bemutatni: 1. Massey-féle 4 sz. könnyű kévekötő aratógép, aczélvázzal. Gyáros: Massey Manufacturing Go., Toronto, Canada. Bejelentő: Fehér Miklós, Budapest.

—

24

— •

Mint a mellékelt ábrából is látjuk, e gép rendkívül könnyű szerkezete által tűnik fel, a mennyiben a különben nehézkes keret két szöglet-aczélból és két Bessemer-aczél-sinből van összeállítva, a fogas- és lánczkerekek pedig kovácsolható öntött vasból valók. Miután továbbá az összes perselyek kiváltható sárgarézzel bélelvék, az egész szerkezetet szolidnak mondhatjuk, bár a laikusra korántsem teszi ezen benyomást és ennek tulajdonitható, hogy a versenyző gép nem tudta a gazdák érdeklődését jobban felkelteni. A nagy járó-kerék fából való és arra aczélkoszorú van ráhúzva. Ennek tengelyén ül a nagy kúpkerék, melynek kapcsolt kereke tengelyén egy homlokkerék és két lánczkerék ül. A homlokkerék közvetíti a kés-mozgató tengelynek forgását, a belső lánczkerék a kötőkészülék — a külső pedig a gyűjtő-asztal, elevátor és motolla mozgatását közvetíti.

8. ábra.

A kötőkészülék a rendes »Appleby«-rendszerű, azon elteréssel, hogy a kévék nagysága nem egy rugó különböző megfeszítésével, hanem eltolható súlylyal bíró emeltyűvel szabályozható. A tű befűzése kissé komplikáltnak mondható, mert a zsineget 5 nyíláson kell átvezetni, mielőtt a tűn megy át. Szállításnál a gépet 3 kis járó kerékkel biró keretre lehet ráhelyezni s ekkor a gép keresztirányban vontatható és összes szélessége kb. 2 m.-re redukálható. 2. Mc. Cormiek-féle aczél-aratógép kévekötő szerkezettel. Gyáros: Mc. Cormick, Chicago, Illinois E. A. Bejelentő: Prágai gépépítő részvény-társulat Budapesten.

—

25

— •

Ezen kévekötő gép kerete is vasból való és mint a [^ábrából látható, az erős • keresztmetszetű csővekből van összeállitvaTTnEés mozgatására a forgattyú kétkarú himba-emeltyűt mozgat, melynek másik vége van a késrúdhoz kötve. A gyűjtő-asztal végnélküli vászna és az elevátor mozgatására itt is az általánosan szokásos végnélküli láncz közvetiti a mozgást; különösen kiemelendő e gépnél alkalmazott Pittmor-féle kötőkészülék, mely az eddig ismert szerkezetek közt a legegyszerűbbnek mondható, a mennyiben az alanti ábrában bemutatott kötő-tárcsa

9. ábra.

belső és külső fogas segmenttel bir, mindegyik kis kúpkerék forgatására való. A belső kúpkerék tengelyén egyesitve van a zsinegcsiptető vagy visszatartó a metsző késsel; a külső kis fogaskerék tengelye pedig azon két kis ujjból alkotott kis fogót tartja, mely a zsinegnek a tű által hozott végét és az előzőleg a csiptető által visszatartott végét összefogja és körülforgásával e kettőből kis hurkot készit, melyet elereszt, midőn a zsineg ezen részén is elmetszetik és a kötő-tárcsára erősitett kivető-pálcza a kötött kévét az asztalról ledobja. E gép kötőszerkezete valóban teljesen kielégítő s csak a zsineg befűzése tekintetében volnának még egyszerübbitések kívánatosak, mert 4 nyíláson kell a zsineget keresztül vezetni, mielőtt a tűbe jut. A járó-kerék emelésére és sülyesztésére, annak tengelyvégein

—

26

— •

kis fogas kerekek ülnek, melyek a gép állványára erősített fogas íven fel- és le mozgathatók; a tengely e forgatására arra csavar-

kerék van erősítve, melylyel kapcsolatos csavar kézi emeltyűvel forgatható körül, mint ez a 9. ábrából eléggé jól látható.

—

27

— •

3. Mc. Cormick-féle faállványos aratógép önműködő kévekötő szerkezettel, Ugyanazon gyárostól való mint fenti gép. Szerkezetre nézve csakis a gép-állvány szerkezetében találunk lényeges eltérést, a mennyiben e gép állványa erős Hickory-fából való. Némely

vidéken, hol az elhajlitott vagy törött vasrészeket nehezen lehet pótolni, jobban szeretik a könnyen pótolható fa-szerkezetet, ámbár tagadhatlanul a vaskeretnek meg van azon előnye, hogy a reá

—

28

— •

szerelt alkatrészek állandóan helyzetükben megmaradnak, mig a fa összeszárad, esetleg vetemedik is és a géprészek viszonylagos helyzetét megváltoztatja. 4. Wood-féle kévekötő aratógép. Gyáros: Walter A. Wood, Hoosick-Falls, New-York, Amerika. Bejelentő: Clayton & Shuttleworth Budapesten. Kerete erős Hickory-fából való, a részek általános elrendezésre nézve megegyeznek az előző szerkezettel. Lényeges különbséget látunk azonban a kévekötő szerkezetben, a mennyiben a tömöritő, mint már a bevezető részben emiitők, a kötő-asztal fölött működik s igy munkája könnyen ellenőrizhető.

A Wood-féle kötő-készülék is eltér a Mc. Cormick-féle szerkezettől s mint az alsó ábrából látható, ez is elég egyszerű. A fogó helyett itt csigaalaku szerkezet van alkalmazva, de a fonal csíptetője és elmetszője nem tűnik oly egyszerűnek mint az előzőé, de a fonal befűzése valamivel egyszerűbb, a mennyiben a zsineget csak kis karikán és feszitőn át kell húzni, mielőtt a tűbe befüze tik. A 11. ábrában látható gereblyeszerü kosár arra való, hogy néhány kéve összegyűjtessék azon és egy bizonyos helyen 3—-4 kéve rakassék le. Ily készüléket a többi gépre is lehet alkalmazni.

—

29

— •

A verseny-eredmény táblázatos kimutatása. I. táblázat: Az aratógépek főmerete, ára és súlya. fco in 03

+J Ű s0 N a -O 0 w o O

4

megjelölése

!aS

.

a N W W o

§3 ti S ^S s N w w "cd -C D

«N 3 w w

o

^ s

12

Szállító Támaszkerék kerék so fco iO -C D . bűw W o 1 1 rÍ2 ® í3 N M w

gép

A

á g

&

1

»New Reaper< Walter A. Wood

1520 40

480 940 210 470 60

500

M

385

2

Light Beaper« Walter A. Wood .

1500 30

380 800 180 500 60 450 800 160 460 55

350 420

338 420

550 900 200 500 60

480

395

460 840 170 480 60

450

400

Cw

3 0 í8

5

M ÉH

y>Daisy< Mac Cormick 1500 40 >Favorita« Hofherr és Schrantz 1500 35 *Albion< HarrisonMc. 1370 70 Gregor

;

-O Ö to

02

6

MasseyManufacturing C o . . . .

1550 75

770 940 210 600 40

—

—

:©

7

© >

Mc. Cormick *aczelherettel«

1500 70

740 940 230 700 45

660

900 |

8

Mc. Cormick »fa-kerettel«

9

Walter A. Wood

1500 70 1600 75

740 940 230 700 45 850 940 230 680 45

650 675

800 760 |

iO

H

...

Az erőmérővel tett próbák eredményei a következő táblázatban vannak összefoglalva.

^

megjelölése

é

1 2 3 4 5

New Reaper New-Light Reaper . . Daisy. Favorita Albion

6 7 8 9

Massey

M

? 5

©

jg

100 m. Metszett Vonóerő 1 m2-re Középkgban útra eső középeső vonó-erő 1 m. gabnaszélesség széles- gabnakgr. súly kgr. m. ségre súly kgr.

77 74 87 78 90 84

Mc. Cormick (aczél). 98-5 Mc. Cormick {fa)... 1 101 Wood 82

93 80 83 82 113

1-49 1-50 1-59 1-46 1.46

0-516 0-49 0-55 52-8 0-53 56 0-616 79

180 213 218 165

1-48 1-63 1-75 1-39

121 130 124 119

62 53

B

0567 0:604 0 577 0-589

A területegységen learatott gabnára vonatkozó munka

Sorszám II

|

Kévekötök

Csoport

II. táblázat: Az aratógépek munkabírása.

. 120 109 96 106 128

213 215 215 202

— 30 — •

1

M 2

M

Munkaidő Perczben

+J s0 a 0 w ü

Sorszám

1

1

lif. T á b l á z a t : A munka minőségének bírálása I k a i hold buza learatásánál.

A gép megjelölése

New-Reaper

New-Light Reaper

43

40

A rendetlenül lerakott markok vágy kévék ideje és oka száma és oka Esetleges

megállítás

—

—

A fordulóknál széthányja a markokat, a m i az összes markok 4—5°/ 0 -át tette.

X 42

Favorita

55

c3

s 4

5

6

Albion

Massey

9 " a rakok A sarkokon a ú j b ó l való Közbe rendetkis kerék gabbeállítálen markok. nát gázol. sára.

15" a gép árokba 57 zökkent és egy rakó eltörött.

50

M *©

Kissé rendetlen markok, Kifogástalan. mert az egyik rakó eltörött.

IVa* raert Néhol kaláa kerék- 1 kötetlen készokat láncz le- vét hagyott hagyott, küés több kéyét esett ; lönösen a sar1 perez a kézzel kellett kokon n e m sarkon a kötő-asztal- volt tiszta a rosz haj- ról lehúzni. munka. tás miatt.

:o ©

7

w 8

9

Mc. Cormick

aczél Mc. Cormick

V az asz- Kötetlen kéve tal lejebb nem volt, de 38 állítása 5 íiók kévét czéljából. kötött.

fa

3

Wood

38

A rakók Fordulóknál feje szalma, a kocsis rosz por és hajtása miatt piszok ellen kevés kalász nincs eléggé maradt. védve.

A fordulókÁtlag kissé Kielégítő n á l figyerendetlen tiszta de kissé lemmel igen markok. magas volt. j ó l vezethető.

0 Daisy

Észrevételek

A sarkokon 5, 7 helyen belül 11. Látszatra kevés kalász Folyófű és a a lovak maradt, lovak rendetnehezen a kocsis rosz len járása húztak. hajtása miatt. miatt.

c3 ?H

u 3

A tarló tisztasága

A sarkokon néhol tisztátl a n u l dolgozott, különben kifogástalan.

—

—

—

Y i s z a l é p e t t . Kétszer 6 kötetlen Sarkokon V2 perczig kévét csekély gabdugulás és 4 fiók-kévét nát hagy, kümiatt. L agy ott. lönben jó.

A megelőző táblázati adatok alapján számíttatott ki az egyes lapok középértékéből a verseny eredményét feltüntető III. táblázat.

—

bírálati

Kévekötők

o

p

O

o o

o o

o1 ^T

o

| I

Marokrakók

Csoport

U*

Sorszám

>

g o' 2

oo p <1 o

ö p

CD

3

1

**

©s

CK t

A gép árának megfelelő egységek

00 Ül Ito nO 00

OO

CO ^ l-j. Ól t—t Üi

to o o M coül

tf^ OS Üi 00 oo üi

ro O db Ü» i—i 00 ül

co1' co I— M- oo ü* ül Ül ő — L M- 1 M M- 00 00 tó cb Ó <1 CD Ül

C5 © 00 o® oo

o

M00

oo CD

oo b db o oo GO

oc 00 Üi

to sO

O

00 co

ó OO

üt

l-l h —k co Cri OS ch tó üt <

_

A kévekötés minősége

Az egész munka minősége

©

=

Vonóerő-szükségletnek megfelelő egységek

A metszés minősége

to to Ól Ox ü<

=

<

— xe —

JN SK i P >

5".

Hogyan működik a motolla és állitható-e a gabona állásának megfelelőleg

00

co

A kezelhetőség és kormányozhatóság, továbbá a metsző-készülék állit-

A terület-egységen learatott gabnára vonatkoztatott munkamennyiségnek megfelelő egységek

tO

C5 ül

co tó

A szerkezet szilárdsága és czélszerüsége és a gép kivitele

Mily könnyen szállítható a gép utakon

© Ól

OS

üx

to Ül w-t.

00

Ói

to co LO bf) ü ox d^o

o

C OL 1 —

Az értékszámok összege Rangfokozat

n pk »>

III. Aratógepeink a gyakorlatban. A gépversenyek, bármily alaposan történjék is a birálat, rendesen csak a gépnek szerkezetét az általak végzett munka, hogy ugy mondjuk mathematikai nagyságát vannak hivatva megállapítani és pedig mindezt a lehető legnormálisabb körülmények között. Az aratógépversenynyel is igy vagyunk: a gyakorlati kérdéseket egy rövidke egy-két napig tartó versenyen nem lehet megoldani. Ebből a szempontból indult ki a rendező-bizottság, midőn a gazdaközönséghez felhívást intézett, hogy az aratógépek alkalmazásánál észlelt tapasztalatait közölje. A rendező-bizottság ezen felhívására az aratással, hordással és csépléssel elfoglalt gazdaközönség közül mindössze négyen válaszoltak és pedig Soós János plébános ur Rába-Hidvégről; a sárvári uradalom felügyelősége, Maurer Emil ur Debreczenből és e jelentés egyik irója Szabó Ferencz Nagy-Rábéról. Ezen beérkezett jelentések és saját szerény tapasztalataink alapján a fentebbi kérdésekre és, az ezzel kapcsolatos egyéb gyakorlati kérdésekre vonatkozólag a következőket vagyunk bátrak előterjeszteni.

a) Hány holdat vág le egy aratógép ? Soós János ur 1882 óta dolgoztat egy Walter A. Wood-féle marokrakó-géppel, s ezzel levágott évente 51 hold (1200 • öles) búzát, 30 hold rozsot, 24 hold árpát és 12 hold zabot, vagyis összesen 117 hold vetést. Számítása szerint egy közönséges munkanapra egy gépre 12 hold esik; erőltetett munka mellett 16 hold. A gép munkájával átalában igen meg van elégedve. A sárvári uradalom 1866 óta dolgozik 13 darab Walter A. Wood-féle és 4 darab Samuelson-féle marokrakó aratógéppel, s 1888-ban learatott ezzel 1043 hold búzát, 596 hold rozsot, 480 hold árpát és 637 hold zabot, összesen tehát 2756 holdat Tapasztalataik szerint egy-egy gép naponta levág 10-—13 hold termést és átlag az egész takarítási idő alatt egy-egy gépre 170 holdat számítanak. A gép munkájával kezdettől fogva igen meg voltak elégedve. Maurer Emil ur a Debreczen mellett fekvő szepesi pusztájáról értesít bennünket, hogy tavaly, 1888-ban, szerezte be az első Walter A. Wood-féle kévekötő aratógépét s az idén a másodikat. 1888-ban egy géppel levágott 340 hold vetést, melynek fele buza, egy negyede árpa, egy nyolczada rozs és egy nyolczada zab volt. E munka végzéséhez kellett 18 munkanap, melynek mindegyikén váltott lóval naponta 15 órát dolgozva naponként levág 20 holdat. Szabó Ferencz ur nagy-rábéi gazdaságában

három

év

óta

—

33—•

dolgoznak Mc. Cormick-féle kévékötős aratógéppel. Az első évben egy, a második évben három és a folyó évben hét ily gép dolgozott. Az idei takarás alatt — mivel az árvizjárta területeken nagyon későn érett utána a termés — 19 munkanap alatt levágott a hét gép 1466 holdat, vagyis minden egyes gép naponta 11 holdat s az egész takarási idő alatt 209 holdat. Mindezek alapján bátran ki merjük mondani, hogy ugy a marokrakó, mint a kévekötő gépek nem váltott lovakkal dolgoztatva

naponta átlag* elvégeznek 1200 • ölével számított 11—12 holdat. Ez az a szám, a mit biztosra vehetünk. Erőltetett munkával igen természetesen egész 15—16 holdig is felvihetjük. Ha már most átlag 25 aratási munkanapot veszünk fel további számításaink alapjául, egy-egy gépre 165—180 holdat egész biztosan felvehetünk. E számítás tapasztalataink szerint teljes mértékben figyelembe veszi mindazon akadályokat, melyek aratás közben minden évben ismétlődni szoktak.

b) A gépek kopása. Az aratógépek mindkét neme meglehetős nagy áron kerül a gazdák kezébe. A kévekötők ára Budapesten átvéve 760—810 forint közt ingadozik; mig a marokrakóké 338—380 forint közt van. Mindenesetre e nagy árakat főleg azon körülménynek kell felrónunk, hogy az eféle gépek gyártásával hazánkban még nem igen foglalkoznak és igy a gépek árán kivül még a szállítási költségeket és a behozatali vámot is nekünk kell fizetni Hasonlóképpen áll a dolog természetesen a tartalékrészekkel is, ugy hogy ezeket igen nagy áron kell a gazdaközönségnek megfizetni. Szerencsére nincs olyan nagy szükség a tartalékrészek beszerzésére, mint a hogyan az az első tekintetre mutatkozik, ugy hogy tapasztalataink szerint legfeljebb a gép árának 5° /o~át számithatjuk évente a gép tatarozására, megjegyezvén még ehhez, hogy ily tatarozás mellett még a kévekötő aratógépeket is legkevesebb 10 esztendeig teljes rendben tarthatjuk. A marokrakó gépeknél leggyakrabban a gereblyék törnek el, de ez is csak az esetben történik, ha tarlónk nagyon göröngyös s a gereblyét mélyen leeresztjük. Különben is e kis bajon az illető gazdaság faragó embere is könnyen segít. Egy másik néha előforduló baj a kaszafülnek vagy pedig a kaszavezetéknek eltörése és e két kis öntvényt mindenesetre czélszerű készletben tartani. A kévekötő aratógépeknél legnagyobb kopásnak vannak kitéve az erőátvitelt közvetítő lánczszemek, ugy hogy ebből mindig ta-

—

34

— •

nácsos készletet tartani. Erős munka közben néha még eltörnek a kaszahajtó rudak, vagy épen maga a kasza. Mindkettőt egy jóravaló kovács meg tudja csinálni. A gabnát hurczoló vásznak 3, legfeljebb 4 esztendeig tartanak. A gabonát fektető motólla-páiczák, valamint az elevátor vászon-pálczái néha szinte megpattannak és ily pálczákat mindenesetre tanácsos a tél folyamán odahaza előre készíttetni. Öntvények igen ritkán törnek, és ha ez bekövetkezik, oka mindenesetre valami külső véletlen befolyás, minő egy nagy göröngy vagy épen egy gödör, melybe a gép egyik kereke bele esik. De e tekintetben sem oly gyenge szerkezetűek e gépek, mint a hogy azt pusztán megtekintés után sokan hiszik. Az itt elmondottak alapján tehát, ha a marokrakó aratógépek napi munkáját 12 holdra veszszük, a gép árát 380 frtra, amortizácziőra 10%-ot, tatarozásra 5o/0-ot számítunk, akkor 15 munkanapot véve fel, egy gépre jut egy esztendőre: amortizáczióra . . . . 38 frt tatarozásra . . . . .. 19 » összesen . . 57 forint, vagyis egy gépre és egy holdra 31—32 krajczár. Ugyanily feltételek között egy kévekötő aratógép árát 800 frtra, munkabírását napi 11 holdra, tehát 15 munkanap alatt 165 holdra véve fel, esik egy gépre egy egy esztendőre: 10% amortizációra . . . 5 % tatarozásra . . . összesen gépre és egy holdra 77 krajczár.

,

80 frt 40 »

. 120 forint,

vagyis egy

c) A vonóerő-szükséglet. Fentebb emiitettük, hogy Maurer úr váltott lovakkal dolgoztatva, naponta egyre-másra 15 óra munkaidőt véve, átlag 20 holdat levágott. Arról értesít bennünket, hogy a folyó évben már nem váltatja a lovakat. Egészen hasonlóképen történt az eset Szabó Ferencz nagy-rábéi gazdaságában is. Ellene szól a lovak kiváltásának már maga az a körülmény, hogy igen sok lóra van szükség és hogy a lovak munkaereje tulajdonképen csak félig lesz kihasználva; míg ha az egy csapat lovunkat jobban élelmezzük, reggel, délben és uzsonnakor a kiváltás helyett megpihentetjük: sokkal kevesebb költséggel majdnem ugyanazt a munkaeredményt érjük el. A marokrakó aratógépek mind oly könnyűek, hogy két jó

igásló egész nap bátran eljárhat velük és a kocsis a gépen ülve a gépre is ráér felügyelni. A kévekötőknél már legalább is három lóra van szükség, de nézetünk szerint még ezt is keveseljük és tapasztalataink szerint a legtökéletesebb és legtöbb munkát ugy végezzük, ha négy lovat fogunk a gép elé, a kocsist nyeregbe ültetjük és a gép kezelésére egészen külön embert alkalmazunk. Az erős munkához szokott igás lovak e munkát alig érzik meg. Szabó Ferencz a hét Mc. Cormick-féle kévekötő aratógépekben alkalmazott 28 darab igás lovát pontosan lemázsálta az aratás előtt, annak derekán és befejeztével, és azt tapasztalta, hogy az első héten határozottan megcsappantak a lovak, mig a takarás befejeztével előbbi súlyukat és kinézésüket visszanyerték. E 28 ló közül 16 darab nagy nonius fajtájú volt, mig a többi 12 a környékbeli vásáron 60—70 forintjával összeszedett közönséges paraszt ló volt. Tapasztalatból mondhatjuk, hogy ez utóbbiak megszokván a nagy munkát, teljesen megfeleltek a czélnak. A lovak napi takarmánya 16 liter zab és 7 kiló széna volt. Reggel harmatfelszállás után munkába állva — 5 és 6 óra közt, — 8 órakor egy fél órai pihenőt kell a lovaknak adni, mely idő alatt igen czélszerű őket megáztatott zabbal megabrakolni vagy legalább is mindenesetre vizzel megitatni. Délben 2 órai pihenés, abrakolás, szénaadagolás. Este 5—6 óra közt újból egy fél óra pihenés, éppen ugy mint reggel. A reggeli és uzsonnái abrakot természetesen tarisznyából etetjük, nehogy a ki- s beforgással idő teljék. Ily beosztás mellett este 8—9 óráig, vagyis mig teljesen be nem sötétedik s a harmat le nem száll, dolgozhatunk. Lovak helyett egyes helyeken ökröket is szoktak a gépbe fogni, igy például a sárvári uradalomban Vasmegyében a régibb nehezebb szerkezetű Samuelson-féle marokrakókba felváltva 4 — 4 ökröt, az ujabb könnyebb Wood-félékbe szintén váltva 2—2 ökröt, vagy 2—2 lovat fognak. A fogatokat ríapona kétszer váltják. Soós János úr Rába-Hidvégen a Wood-féle marokrakó gépet 2 pár lóval 2 óránként felváltva járatja. A lovak csak zabos bükkönyt kaptak. Maurer Emii úr Wood-féle kévekötő aratógépeit 5 kisfajta paraszt lóval húzatta, mely lovaknak összes értékét alig 200 forintra becsüli. A marokrakó gépekről szólva: ha felteszszük, hogy gépünket 2 lóval huzatjuk, a 2 ló ára 400 forint, hogy a lovak 10 év alatt teljesen elértéktelenednek és naponta a takarás-idő alatt 7 kg. zabot és 7 kg. szénát kapnak, akkor esik egy gépre egy évre amortizáczió fejében 40 forint és igy egy holdra 22*2 krajczár. Ehhez 7 kgr. zab

árát á 4*50 frt és 7 kg. széna árát á 1*20 frt számítva, esik egy holdra a két ló után 6 66 krajczár. Ezen 6 66 krajczár a most kiszámított 22*2 krajezárral együtt kitesz összesen 28 86 krajezárt. Ennyibe kerül ugyanis 2 ló munkája 1 magyar holdra. S mivel a kévekötő gépeknél 4 lóval dolgozunk, ugyanezen adatokat vehetjük alapul, azon különbséggel, hogy a napi munkát nem 12, hanem 11

holdra teszszük és igy a kévekötő aratógép igás fogatja holdanként 61*8 krajezárba kerül. I) A gépek olajozása és más efféle apróbb költségek. Nagy-Rábén a két darab Me. Cormick-féle kévekötős aratógépnél elfogyott naponta átlag 4*34 kg. olaj, vagyis egy-egy gépre 62 deka. Az olaj métermázsáját 36 forinttal számítva, esik egy gépre naponként 22*3 krajczár, vagyis egy holdra 2 krajczár. Mindenesetre nagyon bőven számítunk, ha a marokrakó gépeknél az olajozásra holdanként 1 krajezárt veszünk fel. A lovak szerszámjait a következőleg vehetjük figyelembe. Ha egy négylovas igás szerszám 50 frt, annak elavulási és tatarozás! költségére 20°/0-ot számítva, esik egy esztendőre 10 frt; ugy hogy ha egy évben 250 munkanap van, egy munkanapra 4 krajczár jut, vagyis egy holdra 0*3 krajczár. — A marokrakó gépeknél kétlovas szerszámra lévén szükség, ugyané czimen O'l krajczár teljesen elegendő. A kévekötő aratógépeknél mindenesetre gépészre is van szükség, kinek költsége annál kisebb lesz, minél több napig dolgozik a gépész egy évben és egyidejűleg minél több gépre ügyel fél. így például ha a gépész fizetése 600 frt, és a gazdaságban egy évben 200 napig akad munkája, akkor esik egy napra 3 frt s ha például 5 arató géppel dolgozunk, akkor egy gépre jut 60 krajczár, vagyis 11 hold munka mellett holdanként 5*5 krajczár. A marokrakó gépeknél 1 krajczárnál alig számithatunk többet e czimen, mert gépészre egyáltalában alig van szükségünk.

c) A gépekhez szükséges munkások. A kézi takarást négyféle munkából állónak képzelhetjük, u. m. a levágásból, a marokszedésből, a kévekötésből és a keresztrakásból állónak. E négyféle munkából a marokrakó aratógép elvégez kettőt, a kévekötő hármat, ne feledjük azonban, hogy az a harmadik munka t. i. a kéve megkötése sokkal nagyobb, mint a marokszedés. Ilyetén okoskodva magunktól rájövünk, hogy milyen szerződést legczélszerűbb kötnünk azokkal a munkásokkal, kik a gép által el nem

I 37

—

végzett negyedik, illetve harmadik és negyedik munkarészlet teljesítésére vállalkoznak. Az alföldön például 13-an, 14-en szoktak takarni s e mellett természetesen még élelemmel is el lesznek látva. Ez megfelelne 7—8%-nak. Ugyanazon munkások tehát hasonló élelmezés mellett a kévekötő gépek után 1*75—2°/0-ot, a marokrakó gépek után 35—40/o-ot érdemelnek. De ha tekintetbe veszszük, hogy a négy részre osztott takarási munkának legelseje vagyis maga a gabonat levágása legfárasztóbb és leglassúbb s hogy ezt mindkét esetben a gép teljesiti: még ezen most emiitett részfizetést is legalább is egy negyed, fél százalékkal redukálhatjuk. Igen természetes, hogy e tekintetben még igen különbözőleg szólanak az aratási szerződések. így Rába-Hidvégen Soós János plébános úrnál egy Wood-féle marokrakó aratógép után alkalmazásban volt 5 kévekötő 1 frt napibérrel, 10 marokszedő és 5 kötélcsináló 40—60 krajczár napszámmal, vagyis mindennap belekerültek a munkások kocsison kivül 12 frt 50 krajczárba, mondjuk kocsissal 13 frt 50 krajczárba; esnék tehát egy-egy holdra (naponta 12 holdat véve alapul) 1 frt 13 krajczár. A sárvári uradalomban a gép után szakmányosok dolgoztak és pedig 21-en, a mi megfelel 4'8°/0-nak. Ha felteszszük, hogy egy holdon 7 q. búza terem s ezt ott helyben 7 frttal számitjuk s így egy hold nyers jövedelmét 49 forintra becsüljük: az egy holdra eső szakmányosok 2 frt 35 krajczárt kapnának. Már e két adat is mutatja ; hogy még egy és ugyanazon megyében is milyen különböző becse van a kézimunka-erőnek. Lássuk, hogy állunk e kérdéssel szemben a kévekötő aratógépeknél. Szabó Ferencz nagyrábéi gazdaságában a 7 kévekötő gép után összesen 28 munkás szedte össze a kévét, E 28 munkás közül 16 volt meglett ember, a többi apró gyermek- és leánynép. É 28 munkás a folyó évben igen könnyen meggyőzte a gépeket, de csakis azért, mert a termés igen ritka volt. Ugy ezen, mint a mult évek tapasztalatai alapján kimondhatjuk, hogy minden kévekötő arató-

gép után 2 férfi- és 4 leány- vagy gyermekmunkást kell számitanunk, kiknek természetesen kötelességében áll a netalán kötetlenül maradt kévéket is bekötni (szerződés szerint ez utóbbi l°/0-nál több nem lehetett). Nagy-Rábén a munkások ugy voltak felfogadva, hogy minden élelmezés nélkül, vagy kapnak az összes learatott termésből 3%-ot, vagy pediglen 125 métermázsa búzát. De akár ezt; akár azt választ-

—

38

— •

ják, kötelesek legkevesebb 25-en kiállani és a gép után legkésőbb egy 24 óra leforgása alatt az illető terményt keresztbe rakni, mit ha nem győznének meg, tartoznak annyi segítséget hivni, a mennyivel e munkát pontosan elvégzik. Ezen utóbb említett szerződés mindenesetre drágább, mint a fentjelzett 6 munkással teljesített munka, mert ha 2 embernek egy-egy forint napszámot, a 4 leánynak 60 krajczár napszámot számítunk, az naponta mindössze 4 frt 40 krajczárt tenne ki, vagyis holdanként 40 krajczár munkabért. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy csakis szakmánymunkával győzné meg 6 munkás rendes középtermés mellett a gépet. A most emiitett szerződés alapján a nagyrábéi munkások kaptak 125 mértermázsa búzát, ugy a mint az a cséplőgépről lejött; ugy, ha mi annak értékét 7 forintjával számítjuk, kaptak összesen 875 forintot. Ezt a learatott 1466 holdra szétosztva, esik egy holdra 59 krajczár. Csak példaképen kívántuk tájékozásul felemlíteni ezen adatokat, mert tapasztalataink szerint egyetlenegy gazdasági szakmánymuoka sem dijaztatik oly különbözőleg hazánkban, mint épen a takarás. Az az alföldi gazda, ki Erdélyből vagy Felső-Magyarországról kénytelen a munkásokat hozatni, útiköltségeiken kivül köteles még a takaró részt is nekik hazaszállítani, ki úgyszólván szerencséjének kell hogy tartsa, ha 12-én vagy 13-adán letakarják gabonáját, ki e mellett tartozik legalább is 16 napra munkát és eleséget biztosítani a vállalkozóknak, ki az aratórészt tartozik legeslegelőbb lecsépelni és a kit mindennek fejében a takarórész lecséplése után a takarók azonnal elhagynak; irigy füllel hallgatta a szajoli verseny alkalmával az odavaló gazdáktól, hogy ott a takarók szerényebb fizetés- és ellátásért kötelesek a takaráson kivül még a hordásnál is segédkezni. Az ilyen vidéken azután az odavaló gazdák szavai szerint teljesen meg van a munkás elégedve, ha a kévekötő aratógép után 1'%-ot, élelem helyett úgynevezett ebédrészül 1%-ot, mindössze léhát 2%-ot kapnak, teljesítvén ezen esetben is még mindig a hordásnál előforduló munkákat. Czélszerűnek tartottuk ezt felemlíteni, mert az itt közlött és az alábbiakban közlendő számitgatásokat óhajtanok, ha minden gazda a maga viszonyaihoz mérten átalakítaná, mert csak igy lehet valósággal arra a kérdésre megfelelni, hogy mi kerül kevesebb költségbe: a géppel való vagy a kézi takarás. Visszatérve a fentebb közölt nagy-rábéi szerződéshez, még megemlítjük, hogy a gépen ülő kocsis fizetését 210 forinttal véve fél, esik egy napra 55 krajczár, vagyis egy holdra 5 krajczár. A gépen

39

—

egy fiatal suhancz, úgynevezett kisbéres ült, kinek évi fizetése 110 forintra rúgván, esnék egy holdra körülbelül 3 krajczár.

f) A zsinegkérdés. A zsinegkérdés; mint már előzőleg jeleztük is, a géppel való takaráskérdésénél a legfontosabb tényező. Ma már ugyan technikai szempontból nem oly fontos, mert hiszen jó zsineg és teljesen kifogástalan kötőszerkezet minden számbavehető nagy gyárosnál kapható. Magán a szajoli versenyen meggyőződhetett mindenki, hogy a kötetlen kéve vagy a rosszul bekötött kéve épen olyan ritkán fordul elő, mint a jóravaló kézi takaróknál. Máskép áll azonban a zsinegkérdés gazdasági szempontból; ennek beszerzése minden évben ismétlődik és a reá fordított költség bővebb termésű esztendőben a terméssel egyaránt növekszik. íme ide iktatunk egy kis tapasztalati adatot. Ha a kötőzsineg métermázsájának ára 85 forint és minden keresztbe 22 kévét rakatunk, akkor minden holdon ráköltünk tisztán kötőzsinegre: 986 krt ha 1 holdon van 17 kereszt . . » » » 18 » . 104-4 » » » » . 110-2 » 19 » » » » . 116-0 20 » » . 121-8 » 21 » » » » 22 . 127-6 » » » » » . 133-4 » " 23 » » 24 » . 139-2 » » » » » . 1400 % 25 » » » . 145-8 » 26 » » » 27 » . . 151-6 » » » » . 157-4 » 28 » » » » » . 163-2 » 29 » » » 30 f> . 169'0 » Évekkel ezelőtt az aratógépek vassodronynyal kötötték be a kévét. Közelfekvő okoknál fogva ezzel csakhamar felhagytak és az ujabb időben majdnem kizárólag néhány amerikai növény háncsából készült úgynevezett manila-fonallal eszközlik a kötést. Amerikában, az aratógépek hazájában, egész gyárak léteznek ily fonalak előállitására, és ott a mi 85 forintos árainkhoz képest 35—40 forinton lehet e fonalak métermázsáját beszerezni. E kecsegtető olcsóság ösztönzött bennünket arra, hogy minden utat felkeressünk, vájjon nem lehetne-e nekünk is ily olcsó zsineghez jutni. Gépgyárosaink árengedményt tenni nem hajlandók, azt állítván, hogy a zsinegen

—

40

— •

ők igy sem nyernek semmit. Megkíséreltük tehát közvetlenül egy amerikai czéggel (»The national cordage co« New-York) alkudozásokba boesájtkozni s innen azt a választ kaptuk, hogy egész vagonrakomány szállításánál a zsineg fontját 15 centért hajlandó adni. Másoldalról az angol fontot 12 centtel kínálták. Lássuk mibe kerülne e zsineg ide szállítva. Egy angol font 0-4563 % New-Yorkban átvéve 012 dollár á 2 frt 60 = o. é. frt 31/20 vagyis 100 ty 68 frt és 38 krajczár, ehhez jön még New-Yorktól Budapestig a szállítás 8 frt 46 krajczár és a vám 6 frt, összesen 82 frt 84 krajczár. Láthatjuk tehát, hogy ezen az úton valami nagyon számbavehető megtakarítást el nem érünk. Rájővén erre a meggyőződésre, kétszeresen jól esett L á c z a y László urnák, mint a sárospataki kendertermelő-szövetkezet elnökének levele, ki arról értesített bennünket, hogy ők hajlandók kenderből aratógépzsineget fonni s azzal a kísérleteket megtenni. A szajoli versenyen e zsineget be is mutatta és hogy az az aratógéppel dolgoztató gazdaközönségnek mennyire megtetszett, legfényesebben bizonyítja azon tény, hogy már magán a szajoli versenyen annyi megrendelést kapott az emiitett szövetkezet,, hogy alig birt annak eleget tenni. Pedig a bemutatott kenderzsineg még csak fel sem volt kellőleg gombolyitva, s csak kézzel volt sodorva. De akárhogy volt is, a kísérlet sikerült s a szövetkezet ügybuzgó vezetői most már egész komolyan kezükbe vették az ügyet és mi meg vagyunk győződve, hogy azt mindenesetre rövid időn át közelebb viszik a megoldáshoz. Tekintsünk el itt azonban e helyen attól, hogy a sárospataki szövetkezet az itthon termelt kendert dolgozza fel és hogy egy nagyon is hanyatló ipart fejleszt ujjá e tettével, hanem vegyük a kérdésnek tisztán fmancziális oldalát. Á gépgyárosok azt állították Szajolban, hogy a kenderzsineg nehéz, vagyis hogy 1 kjg kenderzsineggel nem lehet annyi kévét bekötni, mint egy kiló manilával. Ez valóban igy is van. Ismételten tettünk méréseket és arra az eredményre jöttünk, hogy míg a Clayton-Shuttleworth czég által a Wood-féle gépek számára áruba bocsájtott manila egy métere 2*7 grammot nyom, addig a sárospataki méterje 3 grammot nyom. De van az amerikaiaknak ennél nehezebb zsinegjük is, az úgynevezett tiszta Blue-Jay, melynek méterje 4*5 grammot nyom. Ezért történt azután az, hogy Maurer Emil ur tapasztalatai szerint 2 % finom manilával 736 kévét kötött meg, mig a sárospataki kenderzsineg 2 ^-jávai csak 624-et. A mi általunk tett fentebb emiitett mérések alapján tényleg 1 kjg manila 370 méter zsineget ad, 1 ty Blue-Jay 222 métert és 1 ty sárospataki zsineg 333 métert. Mindez azonban még nem

—

41—•

oldja meg a zsinegkérdést, mert nekünk gazdáknak csak azt kell tudnunk, hogy méter számra melyik az olcsóbb. Ma a Clayton-czég manila-zsinegének ára métermázsánként 110 frt, a Mc. Cormick tiszta hamisítatlan Blue-Jay zsinegének ára 85 frt és a sárospataki kenderzsineg 75 frt. Ugy hogy az imént közölt adatok alapján 1000 méter manila 2 frt 94 krajczárba, 1000 méter Blue-Jay 3 frt 82 krajczárba és 1000 méter kenderzsineg 2 frt 25 krajczárba kerülne. De ha azt feltételezzük, hogy a mi méréseink talán éppen vékonyabb vagy vastagabb szál zsinegre vonatkoznak s igy nem eléggé megbízhatók,,akkor is Maurer Emil ur tisztán tapasztalati adatait véve fel, mely szerint 2 kfa manila 736 kévét, 2 ty kenderzsineg 624 kévét kötött és a manila árát 110 forintra, a kenderzsinegét 75 forintra véve, megint csak arra az eredményre jutunk,

hogy a manilából 1000 méter 2 frt 72 krajczárba, a kenderzsinegből 2 frt 40 krajczárba kerül. Meggyőződtünk továbbá kísérletek utján arról is, hogy a kenderzsineg jelen alakjában erősségét tekintve is tényleg megfelel a czélnak és hogy egyáltalában okszerű, szakavatott feldolgozással igen alkalmasnak látszik az amerikai zsinegféléket pótolni. Mindemellett nem lévén kibékülve a kenderzsineg árával, azt az indítványt tettük a sárospataki szövetkezetnek, hogy vállalkozzék az elhasznált, tehát csépléskor keresztülmetszett zsinegek visszaváltására, hogy a gazda kiadásai legalább részben visszatérüljenek. Ezen ajánlatunkra a szövetkezet elnöke, L á c z a y L á s z l ó ur, a következőket válaszolta: »A mi fonalunk a teljesen hibátlan szinkendert és a mi azt újra drágítja, a legkitűnőbb munkást igényli. Fonatása 5°/0-al drágább mint a gazdasági köteleké. E kötelek noha szálkenderből de válogatás nélkül állíttatnak elő, 63 forintjával könnyen eladhatók tömeges fogyasztók- és ismételadóknak, k 75 forintos árból tehát mindaddig, mig gyárunk oly gépekkel s általában nagy tőkebefektetés utján felszerelve nem leend, leengedést tennünk nem lehet. Hitványabb anyagból pedig állítani elő a fonalat — kész bukás. Mi csak teljes jótállás mellett indíthatjuk meg e nemű üzletünket, mely kedvezményben a gazdát a manila-gyárosok nem részesitik.« »A másik kérdéssel is számot vetvén, hajlandók vagyunk a visszaküldött és rendes csomagokba szedett, a kötés görcseitől meg-

szabadított fonalmaradványokat, métermázsáját 20 forintjával, a sárospataki állomáson visszaváltani. Az e részbeni kezelés a gazdának nagy fáradságot nem ad, mert a kévevágó beoktatandó arra, hogy a zsineg görcsét fogván, vágás után mindig a csombókos

—

42

— •

végét gyűjtse össze. Az igy összegyűjtött és félkézzel átszorítható anyag legott átköttetik s rendesen kirázatván, egyetlen fejszecsapás által megszabadítható görcseitől s azonnal bálokba rakva, 25 kgmos csomókban vagy több ily csomó összepakolásával indítható vissza a gyárba mi hozzánk, s az ilyen rendes gazda legott birtokába jut kiadása negyedrészének. Mig ha össze-vissza hányva kezeli a fonalat, annak összeszedése, szalmátóli kirázása, görcseitől való megszabadítása sokkal nagyobb költséget okoz — s mi itt alig vehetnők annak hasznát, már azért is, mert az ily csomó béltartalma ellenőrizhetetlen. — Á görcs legfeljebb 10—15°/0-át teszi az összes súlynak s igy nagy veszteséget nem okoz. De hitünk szerint ily felfokozott árban sem kerülhet sok anyag vissza gyárunkba, mert e fonal sodrottabb volta azt zsákkötésre alkalmatossá tévén, mihamar keresett áruczikké válik, s többet fognak érte adni a kereskedők, mint mi. A kóczból font zsákspárga, mely csak egyszeri kötésre való s a másodiknál már elszakad, 35—45 frt közt váltakozik s a jobb minőségűek egész 60 frtig kelnek; m á r pedig ilyen

minőség egyikben sincsen. És ha e részben sikerül gyárunknak összeköttetéseiket létesíteni, misem természetesebb, hogy elért nyereségünk arányában még olcsóbb árakat engedhetünk.« Eddig Láczay ur levele. Helyén valónak tartjuk itt még megemlíteni, hogy Láczay ur szintén dolgoztat egy Me. Cormick-féle kévekötős aratógéppel és hogy a kenderzsineg hasznavehető ségét saját aratógépével is kipróbálja. Egy másik módja volna a zsinegkérdés megoldásának, a mit Amerikában is megtesznek, t. i. úgynevezett hamisított manila-zsineggel dolgoztatni. Minekünk bő alkalmunk volt az 1888-iki takarási idő alatt ily pálmafa-háncscsal kevert manila-zsineget használni és azt találtuk, hogy ez is elég jól megfelel a czélnak. Kár, hogy e hamisított zsineget csaknem olyan drágán árulják, mint magát a tiszta manilát. Végül mint igen érdekes kísérletet emiitjük fel, hogy Boleman István kis-ujszállási gyógyszerész ur tengeri-csutából fonatott zsineget, s azt oly erősnek találta, hogy aratógép-zsinegnek is megfelelőnek véli. De hiszen hazánk alföldjén számtalan helyen használják ezen anyagot székülések befonására — kísérletet azonban mindezideig nem tehettünk vele. Nagyon kívánatos volna, ha e zsineg-kérdést az illető érdekeltek ugy tudnák megoldani, hogy a feldolgozandó nyersanyag is mindjárt a gazdaságban legyen előállítható. Ezzel összefüggőleg csak mellesleg kívánjuk megemlíteni, hogy az amerikai gépgyárosok legújabban oly

—

43

— •

gép előállítására törekesznek, mely az illető gabonát saját szalmájába kötné be. Mindenesetre ez volna legrationálisabb megoldása e kérdésnek. Addig is, mig más irányban e kérdést meg nem oldják, mindenesetre igen kívánatosnak tartjuk, hogy a sárospataki kendertermelő szövetkezet mentül komolyabban rávesse magát e kérdésre és különösen törekedjék arra, hogy az előállítandó fonal lehetőleg simulékony legyen, mert e tekintetben a manilához képest még sok a kívánni való.

g) Az aratás gépekkel. Az aratás a szerint, a mint marokrakó- vagy pedig kévekötőgépekkel dolgoztatunk, kétféleképen történik. A marokrakókkal reggelenkint sokkal korábban állhatunk munkába, mert a lazán letett markok, még ha harmatos volt is a gabona, könnyen kiszáradnak, illetve még így könnyebben beköthetők. A kévekötőkkel csak a harmat felszállása után czélszerü munkába állani. Nem mintha a harmatosan bekötött élet megromlásától kellene tartanunk, hanem mert a nyirkos gabona az elevátor-ponyvákon rendesen megtolul, ugy hogy jó munkát alig végezhetünk. Egyik gép nem ver ki szemet, ugy hogy különösen a kévekötő után tarlónk egészen tiszta marad. A gépek levágván a legutolsó szalmaszálat is, utánuk a tarlót felgereblyélni teljesen felesleges. Ha lelünk itt-ott elmaradt markokat, ugy az mindenesetre annak a jele, hogy gépünk nincs jól beállítva, vagyis, hogy a marokrakó gépeknél a gereblyék nem teszik le jól egy helyre a markokat, a kévekötőknél pedig, hogy a kötő-szerkezet nincs jó helyre állítva s így a kéve előtt vagy után néhány szál gabona kötetlenül hull le a kévével együtt. Bő alkalmunk volt meggyőződni több éven keresztül, hogy e gépekkel minden fenakadás nélkül lehet akár rozsot, akár búzát, árpát, zabot vagy kölest takarni. Csupán az alföldi rozs nem akar a kévekötő-gépekbe beférni. E gyakran 6—7 lábat elérő hosszú pálmáju gabonánk takarása, különösen ha még hozzá meg is van dűlve és összekuszálva, épenséggel nem alkalmatos a kévekötők alkalmazására. A talaj nem nagy befolyást gyakorol e gépnek használhatóságára. Eltekintve a rosszul művelt, nagyon göröngyös, gépmunkára egyáltalában nem alkalmatos talajtól, még az erősebben hullámos, továbbá az egészen laza talajokon is egészen kifogástalan munkát végezhetünk velük. Egyoldalra dült gabonát szintén vághatunk a géppel, legfeljebb

—

44

— •

a jó munka érdekében akkor, a midőn a gép a gabona dülésének irányában halad, nem aratunk, vagyis más szóval csak három oldalról dolgozunk. Ez az elővigyázat is azonban csak akkor szükséges, ha egész nagy területek vannak megdűlve, mert kisebb területeken, a motolla segélyével, a gabona könnyen a gépekre emelhető. Egészen összekuszált és még a mellett zöld gazzal is átnőtt életet nem lehet géppel takarni. E sorok Írásakor kaptuk az értesítést, hogy Oláh Jakab és Sándor uraknál Hajdu-Nánáson egy-egy Mc. Gormick-féle kévekötő három év óta, Csillag és Strassburger uraknál 1877 óta 3 drb. Mr. Cormick-féle kévekötő, és végre Hohenlohe Glodwig herczeg sopronmegyei sághi uradalmában, Moll Vilmos ur mtézősége alatt 1882 óta 3 drb. Johnston-féle »Triumpf« marokrakó dolgozik, az illetők teljes megelégedésére. Szives adataik csak igazolják a fentebb mondottakat; czélszerűnek tartjuk azonban Moll Vilmos intéző ur válaszát egész terjedelmében is közölni, mert a marokrakó aratógépekre vonatkozólag igen becses tapasztalati adatokat tartalmaz. A sághi uradalom ugyanis — az intézőség szavai szerint — 1882 óta 3 drb. Johnston-féle »Triumpf« nevű aratógéppel dolgozik, évente átlag 500 kat. hold. vetést takar le velük. E területet a lefolyt években és az 1889. évben is 12—15 munkanap alatt vágták le. E szerint esik tehát 1—1 gépre évente 160—170 kat. hold, vagyis 1—1 napra 12—15 kat. hold. A gépek munkájával minden tekintetben teljesen meg voltak elégedve. Munkaközben fennakadás úgyszólván semmi sem volt, legfeljebb ha egy késpenge kitört, mit a folyton a gépek mellett levő gépészsegéd azonnal megigazított és addig a gépbe más kés adatott. Gyakran ujjal pótolandó a kaszahajtó tengely csapágyra és a marokrakó- (gereblye-) korong forgóhengerei. A gabonát Petersen-féle kötélfonógéppel készített kötelekbe köttetik, mely kötelek nagyobbrészt nem zsúpból, hanem csépelt rozsszalmából fonatnak. Egy kereszthez való 20 drb kötél előállítása 2y 2 krba kerül. A gépek után dolgozott 30 pár arató; azért ennyi, mert kötelezve vannak a hordásra is, a hordás pedig rendesen 5 napra az aratás megkezdése után veszi kezdetét; tehát a gépek után ilyenkor 20—22 pár arató marad. Az aratók kaptak kat. holdankint 3.50 frtot, egész a mult évig, beleszámítva az aratásba a gabonahordást is. Az 1889. évben fizettek páronkint 18 frtot, tehát összesen 540 frt készpénzt s azonkívül 60 q búzát, 150 q rozsot, miből az aratók magukat élelmezték. Az aratás 1889-ben a hordással együtt 15 napig tartott. A gépet két középnagyságú ló húzza egy-egy negyed napig. A lovak mindennap reggel 8 órakor,

—

45

— •

déli 12 órakor és délután 5 órakor váltatnak oly módon, hogy minden gépnek van két pár lova, mely negyednaponkint felváltja egymást. Az a pár, mely este, azaz délutáni váltás után húzza a gépet, az első menetbe ismét befogatik, hogy minden pár lónak felváltva jusson a hosszab és melegebb menetekből is. A kocsisok a gépen ülnek. A lovak a hordás ideje alatt kapnak páronkint 12 klg. darát (fele része árpa, fele tengeri vagy zabdara) és 12 klg. szénát, mely takarmányozás mellett a lovak legkevésbbé sem esnek össze. A dült gabonát e gépek csakúgy aratják, mint a fennállót, azon különbséggel, hogy ilyenkor a gép nem 4 felől, hanem csak 2 vagy 3 felől dolgozik, de minden körülmények kőzött a gépek sokkal jobban és tisztábban dolgoznak, mint a legjobb kaszás. A Johnstonféle marokrakó gépeknek *) ép az a legnagyobb előnyük, hogy asztaluk munkaközben nem vizszintesen, hanem szög alatt áll és a kocsisülésről könnyen emelhető vagy szállítható le, a mint a körülmények kívánják. Azáltal, hogy az asztal szög alatt állitható a földnek, természetesen elesik azon lehetőség, hogy a gép a dült gabona felett elcsuszszék. Ha a harmat nem túlságosan nagy, akkor harmatos gabonát is lehet a gépekkel aratni, annál is inkább, mert a gépek által rakott markok sokkal könnyebben száradnak ki, mint a kézzel rakottak. A fentnevezett gépek 1882-ben vétettek és azóta évenkint dolgoztak. A mint látszik, még 5—6 évig dolgozhatnak velük. Az évi javítás a vételár 10%-ba kerül, azaz darabonkint 30—40 frtba. Eddig Moll Vilmos ur jelentése. De hiszen még számtalan gazdasága van hazánknak, hol a marokrakó aratógépeket évek óta a tulajdonosnak legnagyobb megelégedésére használják. A kévekötők elterjedését eddig főleg három körülmény akadályozta: 1. a kötőszerkezet megbizhatlansága ; 2. a zsineg túlságos ára: o. a gépek komplikált volta. Ma ez a három nehézség is teljesen le van küzdve s igy meg vagyunk győződve, hogy ép ugy mint Amerikában, minálunk is csakhamar elterjednek a kévekötő aratógépek is. Hozzá járul ehez olcsó munkájuk is.

h) Mibe kerül géppel a takarás? Jelentésünk folyamán iparkodtunk részletesen felsorolni mindazon költségeket, mikkel az aratógépek munkája jár. E költségeket átszámítottuk egy gépre, egy holdra, ugy hogy most már csak ezen adatokat kell összegeznünk, hogy egy (1200 • öles) hold takarási *) Most már valamennyinél igy van.

—

46

— •

költségét megtudhassuk. Számadásunk azonban csak ugy lesz helyes, ha gépeinknek nemcsak a kiadásokat rójjuk terhére, hanem javára irjuk mindazon előnyöket is, melyet általuk a kézi takarással szemben elértünk. Ez már azért is szükséges, mert a gazdát ily gépek beszerzésénél nemcsak a gépek munkájának mibekerülése érdekli, hanem főleg az a kérdés, vájjon mennyivel tudná az aratás költségeit ily gépek által csökkenteni ? Mert vannak hazánkban is oly viszonyok, hol a kézi takarás még mindig jutányosabb lehet a gépek alkalmazásánál. Persze, hogy ez nagyobb gazdaságokban ritkán fog előfordulni. Nagy gazdaságaink az ő, rendesen külterjes viszonyaikkal, e gépek segélyével még a termésátlagot is tetemesen fokozzák. Hiszen széltében el van terjedve hazánkban az a szokás, hogy tarlószabaduláskor a malacz- és süldőnyáj többet szemet alig kap, s a kézi takarás után maradt szemen a tarlón nemcsak fejlődik, de még fel is javul. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyen tarló esős idő beálltával kizöldül, mintha csak holdankint legalább is 50—60 klg. magot vetettünk volna bele. Mindez a kévekötő aratógépek tarlóján elő nem fordul, s a 7—8 frtos buza helyett 4—5 frtos tengerit vagy 5—6 frtos árpát etethet a gazda sertéseivel. Foglaljuk tehát egybe az elmondottak alapján — a jelentésünkben jelzett viszonyok és árak között — a gépek munkaköltségét.

Egy 2 lovas marokrakó aratógép munkája kerül holdankint : 1. A befektetett tőke kamatja, amortisatiója tatarozása ,.r 2. 2 ló amortisatiója, fenntartása S. Olaj 4. Lószerszám . . . . . . . . . . . . . . . 5. Gépész 6. Hat munkás a gép után . Összesen:

és a gépek frt 0*32 » 0*29 » o-oi » 0"01 » 0-01 » l'öO frt 2*14

A kévekötő aratógépek munkája kerül holdankint: 1. A befektetett tőke kamatja, amortisatiója és a gépek tatarozása frt 0*77 2. 4 ló » 0-61 3. Olaj . . . . . . . . . . . » 0-02 4. Lószerszám . . . . . . . . . . . . . . » 0 01 5. Gépész . . .. » 0*03 6. 6 munkás » 0*50 7. Kocsis és gépenülő . . . . . . . . . . . . » 0*08 8. 25 kereszthez 85 frtos zsineg . » 1*40 Összesen: . . . . . frt 3.42

géptakarással legalább is holdarikint 40 kg. ternu^tojjolet á frt 7 = frt 2*80, azonban ezzel szemben a kézi takarásnál ott maradó szem helyett p. o. sertések etetésére 40 kg. tengeri á 4 frt = frt 1/60 vagyis a különbözet levonva frt 1*20 Összesen:..... frt 2*22 De vonjak le még ezen költségekből a gépmunka többi előnyeit is, u. m. a szalmatöbbletet, a rakodással, asztagolással és csépléssel járó tetemes könnyebbséget — elesvén mindenütt a kaparékok kezelése, — továbbá, hogy géppel oly életet is beköttethetünk, melyet a takaróember már nem képes bekötni, — s végül, hogy a zsineg ára 85 írtról rövid idő alatt le fog szállani 70, de sőt esetleg 50 frtra. A gépek munkájával szabályozhatjuk a munkás-kérdést is s ott hol ma még nem dívik, kötni fogunk a közelünkben lakó munkásokkal czélszerübb aratási szerződéseket, a mennyiben a hordásnál is alkalmazzuk őket, ugy mint azt a Tiszamentén egyes vidékeken szokták. Ezáltal biztosiíjuk termésünket a netalán beálló nedves időjárástól. Mindenesetre aki e számadatokat a most emiitett, de számokban ki nem fejezhető előnyökkel együtt összehasonlítja eddigi takarási klötségeivel, ne feledkezzék el ez utóbbinál is apróra felszámítani mindent; — ide értve a munkásoknak szállítási költségét, aratórészét szemben és szalmában, élelmét, netalán adott pálinkát, ivóvizük szállítását, a tarló felgereblyézését stb. stb.

i) Kévekötő vagy marokrakó. A gépek beszerzésénél mindenesetre felmerül az a kérdés, hogy mi olcsóbb, mi czélszerübb: a kévekötő vagy a marokrakó aratógép? A gyakorlat azt mutatja, hogy mindegyik megfelel a maga helyén. Ott, hol a gazdaság kellő tőkével rendelkezik, rendes, ügyes gépésze van, el van látva kovács- és kerékgyártó műhelylyel s nagy terjedelmű dűlőkre terjednek a vetések: minden esetre okszerűbb lesz kévekötőket venni. Viszont a kisebb gazdaságok, kisebb tőkével, rendes gépész nélkül, czélszerübben használhatják a marokrakókat. Mind e tanács azonban módosul a szerint, hogy hogyan alakulnak vidékenkint a munkás-viszonyok. Z á r s z ó . Midőn a fentebbiekben beterjesztjük a szajoli versenyről és ezzel összefüggőleg az aratógépek munkájáról szóló jelentésünket,

kötelességünknek tartjuk újból kiemelni, hogy ugy maga ry, valamint a gyakorlati tapasztalatok teljesen meggyőzhettek mindenkit arról, hogy az aratógépek mindkét neme ma már annyira tökéletes, hogy azt mint teljesen megbízható gépeket ajánlhatjuk gazdatársaink figyelmébe. A marokrakók különösen megérdemlenék, hogy középbirtokosaink, de sőt módosabb kisbirtokosaink is figyelembe vegyék; mig a kévekötő aratógépek az éves gépészszel, mesterember-műhelvlyel és nagyobb lóállómánynyal ellátott gazdaságainkban bizonyára sok helyen elősegítenék a munkás-kérdés és az olcsóbb termelés kérdésének megoldását. Mig egyrészt ezt konstatáljuk, addig másrészt nem mulaszthatjuk el a bennünket megbízott országos és jász-nagy-kún-szolnokmegyei gazdasági egyesületnek a következő indítványunkat előterjeszteni. 1. Kerestessék meg a Nmltgu kereskedelemügyi ministerium, hogy a magyar állam-gépgyár utján tegye lehetővé minél olcsóbb hazai gyártmányú aratógépek előállítását. 2. Mozdítsa elő minden módon oly kötőzsineg előállítását, mely a czélnak teljesen megfelelőleg minél jutányosabban kerüljön gazdáink kezébe. Nevezetesen keresse meg a Nmltgu földmivelési ministert az iránt, hogy anyagilag is, szellemileg is támogassa a sárospataki s egyéb kendertermelő szövetkezeteket; hazai gyártmányú száraz, simulékony, talán a kenderfonal mesterséges szárítása, avagy manila- vagy kókuszdiószál, tengeri- vagy csalánrost stb. hozzákeverése által előállítandó aratógépzsineg gyártásában. 3. Buzdítsa a vidéki gazdasági egyesületeket, hogy a marokrakó aratógépeket minél több olyan helyen mutassák be a jövő aratás alatt, hol kilátás van rá, hogy a kisgazdák p. o. szövetkezet utján is hajlandók ily gépek beszerzésére. Ma már minden nagyobb községben van kovács és kerékgyártó s a gőzmalmoknál gépész, ugy hogy a netalán előforduló javítások igen könnyen eszközölhetők. Nagyon kívánatosnak véljük az aratógépek minél nagyobb körben történő elterjesztését, mert nagy síkságaink, kiterjedt gabnatermelésünk, állandó száraz nyári éghajlatunk és a munkáskéz hiánya épen nekünkvalóvá teszi e gépeket, melyek segélyével majdnem kivétel nélkül még a termelési költségeket is apaszthatjuk.