AZ OKTATÁSÜGYI KÖZVETÍTŐI SZOLGÁLAT (OKSZ) TEVÉKENYSÉGE
Dr. Krémer András Változások a közigazgatásban és az oktatásügyben 2012. augusztus 28. www.oksz.ofi.hu
Konfliktusok, megoldások Megoldási mód, minták?
• • • • • • • •
Gazdasági viszonyok Környezeti-, közösségi-, területi kérdések Munkaügyi, fegyelmi döntések Sztrájkok, munkaügyi viták Kinevezések, kiválasztással kapcsolatos döntések Vezetők és beosztottak (érdekképviseletek) közötti viszonyok Elvált szülők közötti viszonyok (pl: láthatás, vagyonmegosztás) Oktatási viták • • • • • •
[email protected]
tanár-diák Diák-diák Tanár-tanár Igazgató-tanár Fenntartó-iskola Fenntartó-fenntartó
A konfliktusok kezelése •
„Szkander”
•
A legközvetlenebb érdekérvényesítés keresése
•
Akár a jogszabályok figyelmen kívül hagyása árán is
•
Ki-ki a saját eszközkészletéből választja a legkeményebbeket
•
Csak a másik kárára, rovására lehet nyerni
•
Vezetői-, testületi-, szülői döntések a normák, (jog)szabályok megsértésére Pl: Iskola, közigazgatás, KRESZ
[email protected]
•
A jogszabályok sajátos kiegyensúlyozó szerepe (másik fél számára is elérhetővé vált)
•
Jogi eszközök, mint a támadás, károkozás eszköze is megjelennek
•
Az eszközök gyakran csak a másik fél érdekérvényesítését lehetetlenítik, de a saját érdekek érvényesítéséhez kevésnek bizonyulnak
•
Az iskolai belső szabályok nagy arányban jogsértőek, a gyakorlat még nagyobb arányban (Csákó M) 3
A konfliktus mindig romboló? • Konfliktus • Elég erős késztetés a változtatásra • Korábbi állapot meghaladása
• Harmónia • Változatlanság • Érdekek érvényesítésének feladása, kerülése
A konfliktusok léte (természetes) tény!
[email protected]
Vesztes-vesztes, vagy győztes-győztes játszma
[email protected]
A vitás felek érdekérvényesítése Saját haszon
kooperatív
kompetitív
Kompromisszum kereső
Konfliktuskerülő
alkalmazkodó
Másik fél haszna
[email protected]
Játékelméleti megközelítés • Harsányi János: A racionális viselkedés elmélete • A racionális magatartás, mint haszonmaximalizálás • Döntéselmélet
• J. Nash féle egyensúly • Kooperatív játékok • Nem kooperatív játékok
[email protected]
Emberi jogok – jogérvényesülés jogbiztonság • A méltányossághoz, joghoz való hozzáférés (1, 2, 6, 7, 8, 10, 11, 16, 19, 22, 23, 26, 27, 28, 29), a jogbiztonság és a jogok érvényesülése • Társadalmi érdek: az egyedi megállapodás legyen összhangban az alapvető célokkal és orvosolja a hibás policy-t is. Büntetés helyett megelőzés és helyreállítás • E jogok megjelennek: Család, iskola, munkahely, lakóhely
[email protected]
Helyreállító (resztoratív) eljárások • Az érintettek szükségleteiből indul ki (szabályalkotás, közösség) • Beismerés és a felelősség vállalása • Az okozott kár helyreállítására törekszik • Az érintett személyek közvetlenül részt vesznek • Megállapodás a jóvátétel tartalmáról, módjáról, menetéről • A család és az intézmény, hatóságok közös tervezése a problémák megoldására • Megérteni mi a cselekmény, milyen hatása van a sértett(ek)re, hogyan lehet jóvátenni, hogyan lehet a jövőben elkerülni
[email protected]
A helyreállító "attitűd" Hogyan válaszolunk a normaszegésre?
K
O N T
R O L
ELLEN
VELE
Büntető
Resztoratív
NINCS
NEKI
Elhanyagoló Megengedő
L
[email protected]
T Á M O G A TÁS
O’Connor - Wachtel (1999), idézi Fellegi
A mediáció előnyei • A mediáció lehetőséget ad a feleknek, hogy jobban megértség egymás álláspontját. • Ez gyakran segít javítani a kommunikációt, és olyan kooperatív megoldást találni, amely jobb jövőbeni kapcsolatokhoz vezet. • A mediáció rugalmas és megengedi, hogy ne csak az „üggyel” foglalkozzanak, hanem az okokkal is, kreatív megoldások szülessenek. • A lehető legkorábbi stádiumban a mediáció segít elkerülni az eszkalációt, elérni a gyors megoldást • Nagyságrendekkel olcsóbb és gyorsabb más hatósági, vagy bírósági eljárásoknál • Jobb megoldásokat eredményezhet • Nem kell a feleknek semmilyen más lehetőségről lemondaniuk
[email protected]
Eredményes lehet az AVR, ha bevonhatók
Az érintett felek személyesen aki döntéshozó pozícióban van (akinek hatalma van) aki a megállapodás betartását utólag veszélyeztetheti (akinek érdekeltsége van) továbbá szükség esetén szakértőket (akinek szakértelme, információja van)
[email protected]
Továbbá…
Ha fontos a felek közötti kapcsolat, Ha a szükségletek (érdekek) egy köre nem jogi természetű (méltányosság, korrektség, stb.) Ha erős az időkényszer Ha fontos a diszkréció Ha saját maguk akarnak dönteni Ha a jövő fontosabb, mint a múlt
[email protected]
Az alkalmazás szempontjai (A FELEK) • • • •
Jobb kölcsönös megértés Költség- és időmegtakarítás Jobb megoldás (tágabb körben) Más utak nyitva maradnak (bíróság, nyilvánosság, lobby) • Kapcsolat megmarad, javul (jövőbeli előnyök) • Diszkréció (nincs jelentés a bíró felé) • Saját döntés
[email protected]
Az alkalmazás szempontjai (AZ ÁLLAM) • Intézmények tehermentesítése (távlat) • Igazságügyi „policy” érvényesülése • Más szakpolitikák jobb érvényesülése (pl. gyerekvédelem, oktatás, munkaügy) • Önrendelkezés erősítése • Költségek csökkentése (piaci és állami részvételű konstrukciókban is) • Kultúra váltás • Ahol az állam fél, vállalja a részvételt!
[email protected]
Az alkalmazás szempontjai (A SZAKMA /AVR/) • • • • • •
Működő szakmai-piaci rendszer Minőség (sztenderdek, garanciák) Szabályozás (bizalmas, független, védett) Képzési rendszer Önszabályozás Kapcsolódó szakterületi szempontok – OH, Fenntartók, OJBH, gyermekvédelem, gyermekbarát igazságszolgáltatás – Segítő szakmák – Vezetők (ágazat, intézmények)
[email protected]
A helyreállító igazságszolgáltatás (és az alternatív vitarendezés) intézményesülése • • • • • • • • •
Szabályozás, policy Intézményi struktúra „Pilot” programok Tapasztalatcsere, hálózatok Anyagi, információs erőforrások Irányelvek, sztenderdek Képzés Kutatás Nyilvánosság
[email protected]
A támogatások típusa •
1. Politikai nyomás • • • •
•
Szakpolitika Érdekhordozók Média Oktatási rendszer
2. Erőforrások
•
3. Módszertan • • • •
• • • •
Kormányzati Önkormányzati, piaci Alapítványi, non-profit Ágazatközi intézményi együttműködések
[email protected]
Szakmák közötti együttműködések Ágazatok közötti szakmai együttműködések Nemzetközi együttműködések Képzés
Hazai Törvényi Szabályozás • • • • • • • • • •
Munka törvénykönyve (1992), MKDSZ (1996) Gyámhatóságok, gyermekvédelem (1997) Egészségügy (2000) Közvetítésről szóló 2002 évi LV. Tv. Közbeszerzés (2003) Közigazgatási eljárás (2004) Felsőoktatás (2005) Büntető ügyek (2007.01.01.) Közoktatás (2008) EU Irányelv (2008)
[email protected]
Hazai intézmények: • Állami (MKDSZ, OKSZ, KIMISZ, Bírósági Mediátorok) • NGO (alapítványok, köztestületek) • Profit orientált szervezetek (jogi irodák, tanácsadók)
[email protected]
Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat • Kinek szolgáltat? (oktatási intézmények és tagjai, fenntartói, belső-külső partnerek közötti vita, pl. szakmai, munkaügyi, igazgatási, fegyelmi, polgári) • Eljárás (felkérés, elfogadás, megállapodás, fenntartás) • Költségek (feleknek ingyenes, az állam viseli) (költséghatékonyság) • Felek további lehetőségei (kell-e lemondani valamiről?)
[email protected]
21
Tipikus ügyek • Intézmény (tanár) – Szülő együttműködése • Magatartás (kölcsönös tisztelet, bizalom) • Tanulmányi eredmények (értékelés, szorgalom) • Tanulói jogviszony (osztály, csoport)
• Fegyelmi ügyek (tanulók és felnőttek!) • Fegyelmi eljárások (fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetés) • Fegyelmi eljárást nem kiváltó ügyek
• Munkaügyi kérdések • Kiválasztás • munkaviszony
• Intézményi, szervezeti kérdések • Feladatellátás • Intézmény átalakulás (összevonás, fenntartó váltás, stb.) • Más jogviták, amelyekben az intézmény érintett (kapcsolattartás)
[email protected]
Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról (Strasbourg, 2004.07.16.) 1. Az iskolaközösség minden tagjának joga van a biztonságos és békés iskolai élethez. Mindenkinek kötelessége hozzájárulni a pozitív, tanulásra serkentő és a személyiség fejlődését elsegítő iskolai környezet megteremtéséhez. 2. Mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez – bármilyen különbözőségre való tekintet nélkül. Mindenki élvezi a szólásszabadság jogát, anélkül, hogy diszkrimináció vagy elnyomás veszélye fenyegetné. 3. Az iskolaközösség biztosítja, hogy mindenki tudatában legyen jogainak és kötelességeinek. 4. Minden demokratikus iskola rendelkezik egy, a diákok, tanárok, szülők és –ahol ez lehetséges – az iskolaközösség más tagjainak képviselőiből álló,
[email protected] demokratikusan megválasztott döntéshozó testülettel. E testület minden tagja szavazati joggal bír.
Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról (folyt.) • Egy demokratikus iskolában a konfliktusokat erőszakmentes és konstruktív módon, az iskolaközösség minden tagjával való együttműködés jegyében oldják meg. Minden iskola rendelkezik egy képzett szakemberekből és diákokból álló csoporttal, amely tanácsadás és közvetítés útján közbenjár a konfliktusok megoldásában és megelőzésében. • Minden erőszakos esetet kivizsgálnak, haladéktalanul kezelnek és nyomon követnek, tekintet nélkül arra, hogy a diákok vagy az iskolaközösség más tagjai az érintett felek. • Az iskola a helyi közösség része. A helyi partnerekkel való együttműködés és
[email protected] információcsere elengedhetetlen a problémák megoldásához és megelőzéséhez.
Mi a helyzet itthon? • közösség által kialakított normák, együttélési szabályok (tekintély, önrendelkezés) • normák hagyományozódása, annak megváltozása (tradíció, demokratikus intézmények) • A normák érvényesülése nélkül nem működhetnek közösségek (nevelés, segítő szakmák, mediáció, resztoratív gyakorlat) • A normaszegés kezelése nem lehet tömeges hatósági, rendőri kérdés (de a háttérben ott kell lennie!)
[email protected]
Nehézségek • Szabályozás hiánya (szabályozás, vagy pilot?) • Szabályozási analógiák hiánya • Szakmai szabályok érvényesülésének hiánya (10/94 MKM r., 11/94 MKM r. Ftv., OKSZ szabályozás) • Ágazatközi együttműködések hiánya • Személyes • Intézményes • szabályozási • Terelő mechanizmusok hiánya • Ágazaton belül • Ágazatok között
[email protected]
Konfliktusok, megoldások Megoldási mód, • Szabályozás minták? • Intézmények • • • • •
Terelő mechanizmusok Források Szakmai standardok Pedagógusképzés Szakmák és ágazatok együttműködése • Kutatás • Nyilvánosság
[email protected]
Kérdések…
Köszönöm a figyelmet, és sikeres tanévet kívánok!
Krémer András
[email protected]
