I.1001-15/1998.
Jegyzőkönyv
Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1998. május 14-i üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, Grisnik Zoltán, ifj. Gömzsik Péter, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János k é p v i s e l ő k. Távollévő képviselő: dr. Szabó László.
Jelen vannak továbbá: dr. Pozsárkó István aljegyző, Kőrösi Ferenc Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Fischer Frigyesné a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Dán Tibor sajtóreferens, Hainess Jenő Vízmű Rt. vezérigazgatója, Gasz Zoltán PÉTÁV ügyvezető igazgatója, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, irodavezetők, Csíkné Bock Márta GESZ vezetője, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Lábady Imre referens, Marcz Róbert Sportcsoport vezetője, dr. Dunai Imre Új Dunántúli Napló, Szíjártó Ildikó a Városi TV képviseletében, Somosi László a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatója, dr. Jung Mária jogi csoportvezető.
2 Dr. Páva Zsolt: köszönti képviselőtársait, meghívott vendégeket, a megjelenteket. Az ülést 9. 00 órakor megnyitja. A testület a jelenlévő 37 képviselővel határozatképes Papp Béla: Ujvári alpolgármester úr nevében kéri két napirendi pont felvételét; a "Megállapodás a Gresham Kft-vel a Szabadtéri Színpadok hasznosítására" és a másikhoz segítséget kér, mert nem ismeri a címét. Dr. Kékes Ferenc: tájékoztatásul elmondja, az elmúlt héten tárgyalás folyt a Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanáccsal a közalkalmazottak jutalomkeretének elfogadására. Tudomása szerint a jövő héten lesz egy újabb ülés, amelyen érdemi választ vár a munkavállalói oldal. E témában ma 11 órakor frakcióvezetői egyeztetést tartanak Ujvári alpolgármester úrnál, mely eredményének figyelembe vételével - a hétfői határidő miatt - kéri, és javasolja alpolgármester úr az előterjesztés napirendre vételét. Mischinger István: tájékoztatást kíván adni egy média hírről, napirend előtti felszólalás keretében. Dr. Páva Zsolt: napirend előtti felszólalás keretében nincs lehetősége képviselő úrnak, miután erre vonatkozó igényét írásban kellett volna beadnia. Esetleg szóbeli tájékoztatást kérhet napirend után. A képviselő úr ezt a formát elfogadta. Bejelenti, Baumgartner Sándor képviselő részéről érkezett napirend előtti felszólalásra írásbeli igény. További javaslat hiányában szavazást kér az elhangzott indítványokról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: • "Megállapodás a Gresham Kft-vel a Szabadtéri Színpadok hasznosítására" című előterjesztést 30 egybehangzó igen szavazattal, • "Közalkalmazottak jutalmazása" című előterjesztést 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül napirendre vette. • Mischinger István médiával kapcsolatos tájékoztatóját 34 igen szavazattal, • a teljes napirendet 30 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. A képviselőtestület az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalás: Baumgartner Sándor:
TÜKE kút működési problémája
Tisztségviselői beszámolók: a.) Dr. Páva Zsolt:
április 30-i zárt ülés határozatainak ismeretetése
b.)Papp Béla:
- helsinkiben tett látogatás
3 -
Pogányi Repülőtér Kft. elnökének megválasztása
kuratóriuma,
FEB
1/a.) Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról 1/b.) Tulajdonosi nyilatkozatok lejelentése 2.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi zárszámadása
3.)
Pécs Város Egészségügyéért Közalapítvány felvétele a helyi iparűzési adókedvezményezetti körbe
4.)
Pécs Megyei Jogú Város betöltésére pályázat kiírása
5.)
Pécs, Batthyány u. 1-3. és Építők útja 9. szám alatti ingatlanok kivitelezésének I. ütemére kiírt pályázatok elbírálásához a Véleményező Bizottság eseti tagjainak kijelölése
6.)
Alapítványok alapító okiratának módosítása
7.)
Oktatási-nevelési intézmények SZMSZ-einek jóváhagyása
8.)
Az 1997. évről áthúzódó és az 1998-ban indítandó városrendezési tervezés költségfedezete
9.)
Pályázat benyújtása költségeire
10.)
Tájékoztató az új, nagyteljesítményű erőművi blokk beépítésének helyzetéről
11.)
Az egyetemi lakáskeret hasznosítása
12.)
Volt Melinda utcai Bölcsőde hasznosítása
13.)
Haszonbérletek ügyintézése
14.)
SESAME közepes méretű városok hálózati tagsága
15.)
Siklósi út 102. sz. alatti ingatlan (19891/1. hrsz.) értékesítése
16.)
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása a Kulturális Bizottság keretéből
17.)
Önkormányzati hozzájárulás megadása
18.)
A 637/1997. (12.12.) sz. közgyűlési határozat módosítása, mely az 1998. évi bontási címlistára vonatkozik
a
Önkormányzata
KTM-hez
jegyzői
bányarekultivációs
állásának
tervezés
4 19.)
A Pécs, Apáca u. 10. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás
20.)
A Pécs, Ilona u. 12. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás
21.)
A Pécs, Komlói út 182. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás
22.)
A Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás
23.)
Babócsai Miklós és neje bérlőlistára történő felvétele
24.)
A Pénzügyi Bizottság elnökének beszámolója ( szóbeli előterjesztés)
25.
Megállapodás a hasznosítására
26.)
Köztisztviselők jutalmazása
27.)
Mischinger István napirend utáni tájékoztatása, média hírről
Gresham
Kft-vel
a
Szabadtéri
Színpadok
A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1.- 5. kazetta. Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült az I.1028 - 9/ 1998.sz. alatt: 1.)
Beszámoló a Pécsi Vízmű Rt 1997. évi tevékenységéről
2.)
Beszámoló a PÉTÁV Kft 1997. évi tevékenységéről
3.)
A PANNONAUTÓ Rt-nél könyvvizsgáló megbízása, díjazásának megállapítása
4.)
Szőke József ebtartási ügye
5.)
Pásztiné Somogyi Rozália siklósi lakos törlesztési halasztási kérelme
6.)
A József Attila u. 10. sz. alatti ingatlan hasznosítása
7.)
Hell Lászlóné és férje pécsi lakosok törlesztési halasztási kérelme
8.)
Márton Attila és felesége pécsi lakosok törlesztési halasztási és részletfizetési kedvezmény iránti kérelme
9.)
Szemmelrock Gábor és felesége pécsi lakosok részletfizetési kedvezmény iránti kérelme
5 10.)
Andrejcsik Ferenc és neje lakásvásárlási ügye
11.)
Foral Andrásné lakáshasználati értékkülönbözet elengedése iránti kérelme
12.)
Balogh Ferencné lakáshasználati értékkülönbözet elengedése iránti kérelme
13.)
Kövy Mihályné lakásfenntartási támogatási ügye
14.)
Üzletrész eladási ajánlat
15.)
41606. hrsz-ú terület értékesítése
Napirend előtti felszólalás: Baumgartner Sándor: tudomása szerint a TÜKE kút kb. két hete nem működik; bár a keddi újságban megjelent egy tájékoztatás, hogy szintszabályozási probléma van. Felhívja a figyelmet továbbá, a kút mellett két tábla van; az egyiken az szerepel, hogy "Adományozta Pécs Városának Zsolnay Porcelángyár Rt. 1998.", a másikon pedig "TÜKE kút, Állíttatta Pécs polgársága TÜKE Alapítvány Polgári Kör Pécs 1998." A második táblán az "állíttatta" szó helytelenül szerepel, mert mindkét helyen a "t" betűt kettőzve kell írni. Kerényi János: az építkezés során elkövették azt a műszaki hiányosságot, hogy a vízforgató berendezés tartálya nem lett szigetelő anyaggal bevonva. A Közüzemi Rt. műszaki szakemberei javasolták, hogy oldják meg, és a szigetelő anyag kötési idejét ki kell várni. Vélhetően ma, vagy holnap ismét működőképes lesz a kút. A feliratot szintén észrevették, azonban elkészítése több százezer forint. Kicserélése folyamatban van, célszerűnek tartaná, ha képviselő úr valamilyen javaslatot is tenne az anyagi fedezetre. Bíznak abban, hogy a polgárok összeadásából meg tudják oldani. Tisztségviselői beszámoló: a.) Dr. Páva Zsolt: ismerteti az elmúlt Közgyűlés ( április 30.) zárt ülésén hozott határozatait. b/1.) Papp Béla: tájékoztat arról, hétfőn Kékes Péterrel egynapos helsinki rendezvényen vettek részt, melyet az Ipari Minisztérium és az ITT Hungary szervezett. A konferencia célja volt, hogy magyarországi befektetési lehetőségekkel ismertesse meg a finn cégek, bankok, befektetési alapok képviselőit. Közel 60 fő vett részt a rendezvényen, a magyar nagykövet is jelen volt. Az Ipari Minisztérium kérésére, a pécsi, a székesfehérvári és az egri Ipari Park mutatkozott be. A megbeszélésen arról a finnek kérdezték őket, hogy mi
6 várható a választások után? A magyar közlekedési infrastruktúrában milyen fejlesztések vannak folyamatban, milyen ütemben? Érdeklődtek továbbá a magyarországi befektetésekhez nyújtott, vagy nyújtható kedvezményekről. b/2.) A Közgyűlés létrehozta a repülőteres kft-t és egy alapítványt, melynek célja, hogy anyagi javakkal segítse a repülőtér fejlesztését. Tájékoztatásul elmondja, a Kuratórium és a FEB is megtartotta alakuló ülését. A Kuratórium elnökévé Higi Gyula a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét - a Magyar Országos Területfejlesztési Tanács alelnökét - választotta, a FEB elnöke pedig Birinyi Zoltán a Kézműves Kamara elnöke.
1/a.) Beszámoló a végrehajtásáról
lejárt
határidejű
közgyűlési
határozatok
Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 31 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 214 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról A Közgyűlés elfogadja a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda 71/1998. (02.12.) sz., valamint a Közoktatási- Közművelődési és Sportiroda 141/1998. (03.26.) sz. határozatra készített jelentését, továbbá a Pénzügyi Gazdasági Iroda jelentését az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal. Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
1/b.) Tulajdonosi nyilatkozatok lejelentése Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Kerényi János: megjegyzi, van egy előterjesztés, amely ismét csak a helyrajzi számot tartalmazza - 5509 - és nincs címmel megjelölve. Több alkalommal kérték már a beazonosítás végett jelezni.
7 Dr. Páva Zsolt: kéri dr. Kahutek Annamária irodavezetőt, ha lehetséges most pontosítsa a vitatott szerződést. Dr. Kahutek Annamária: a szünetet követően tájékoztatja Kerényi képviselő urat, mivel meg kell néznie az iratokat. Staub Ernő: a cím szerepel az előterjesztés táblázatában: Pécs, Korsó u. 37., csak a szerződésben nem. Kerényi János: a postai cím nem keverendő össze a helyrajzi szám címével. Dr. Páva Zsolt: ennek megfelelően irodavezető asszony adja meg a választ. Szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 215/1998. ( 05.14, ) sz. határozata Tulajdonosi nyilatkozat lejelentése A Közgyűlés elfogadja a Polgármester úr előterjesztését, amely az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1993. évi 55. sz. Ör. 11. § /1/ bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott tulajdonosi nyilatkozatokat és aláírt szerződést tartalmazza. Felelős:
dr. Kahutek Annamária irodavezető
Kapják:
dr. Páva Zsolt polgármester és irodák vezetői
A./ Tulajdonosi nyilatkozatok: Ügyszám III. 66.407/98.
Hrsz. Cím 23912/68/A/79 Pécs Aidinger u. 52.
Név Tárgy Mészáros Józser és felesége Átvállalás
III. 66.327/98. III. 66.359/98. III. 66.384/98.
336/1 5235/10/A/10 5509
Pécs, Szigeti út 35. Pécs Sáfrány u. 8. Pécs Korsó u. 37.
III. 66.372/98. III. 65.394/98. III. 66.315/98. Imréné III. 66.348/98. III. 66.193 /98. III. 66.209/98
20929/A/6 4279/A/10 Átvállalás 23907/A/75 3265/17/A/25 41774/A/1
Pécs Németh László u. 12. Pécs Szigeti út 10/b. VII/1. Pécs, Karancs u. 7/1. Fábos Józserné és Tsai.
Pécsi Közüzemi Rt. Albert Pál Hozzájárulás Krassói Edit Átvállalás Dr. Kanyinda Tharcisse Beépítési kötlezettség feloldása Pécs Király u. 28. GARMENT Kft. Hozzájárulás Pécs Krisztina tér 15. Bérces László Átvállalás Kozármisleny Ady E. u. 2. Dr. Bodnár Nagy Tímea Horváth József Átvállalás
B./ Szerződések: Határozat száma
Hrsz.
Cím
Név
m
2
Vételár /Ft/
Átvállalás Átvállalás
8 51/98. (02.09.) GAVÁB 41003
Pécs, Magtár u. 10.
Szürke Kohász Kft. 192
300.000.-
2.)
Jogú
Önkormányzatának
1997.
Pécs Megyei zárszámadása
Város
évi
Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: az 1997. évi költségvetést összefoglalva úgy lehetne jellemezni, hogy nagyon nehéz, kritikus volt, melyet végül is sikeresen zártak. Ez azonban nem ok a megelégedettségre, mert vannak tanulságai. Emlékeztet arra, az I. negyedévben igen korán nagyon súlyos likviditási probléma adódott, tekintettel arra, hogy az éves bevételek ütemezetten, ugyanakkor a kiadások nagyon koncentráltan jelentkeztek. Nagyon szűk mozgásteret adott az önkormányzat egész éves gazdálkodásának. Valamennyire sikerült - válságmenedzseléssel - jobb helyzetbe hozni az év végére. Múlt év március 1. óta működik - mindenki megelégedésére - a kis kincstári rendszer, amely az önkormányzati létező finanszírozási rendszer nagyon fontos és előremutató elemeként került bevezetésre. Kiemeli a tavalyi döntések közül, hogy jelentős átszervezésre került sor az alap- és középfokú oktatási rendszerben; megszűntek intézmények, illetve összevonásra kerültek. Ez is befolyásolta az intézményfinanszírozási rendszert. Ugyancsak 1997. évi adat, hogy a létszámcsökkentés - melyet a Közgyűlés megfogalmazott - végrehajtásra került és mindegyik ágazatban volt hatása különböző arányokban, a Városházán, az oktatás, és az egészségügy területén is. Az előterjesztés részletesen foglalkozik a múlt évi gazdálkodást jellemző folyamatokkal mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, melyet nem kíván részletezni. Meg kell említenie azonban, hogy a tavalyi gazdálkodás pénzmaradványa negatív előjelű. A Költségvetési bizottság 1-es és 2-es változatban tesz javaslatot arra ezen probléma megoldására. Úgy értelmezi, hogy a bizottság egyik változatot sem preferálta, a Közgyűlés vitájára bocsátja; hogy a szigorúbb, vagy toleránsabb megoldást választja. Javaslatokat kér a testülettől erre vonatkozóan. Hozzáfűzi, nagy vitát nem tart indokoltnak, hiszen az elmúlt évet lezáró anyagról van szó, melyet érdemben változtatni nem áll módjukban. Kéri a képviselőket a jövőre nézve, a költségvetési vitákban az 1997. évi zárszámadást - amely nagyon tanulságps - ne hagyják figyelmen kívül. Papp Béla: szintén tanulságosnak ítéli meg az 1997-es évet. Úgy érzékelte, - sőt úgy véli, az SZDSZ frakció nevében is beszélhet - elvileg mindenki elfogadta a szigorú takarékos gazdálkodás gondolatát. A költségvetés összeállításánál egyes tételeknél az elfogadott elv nem valósult meg, a testület sok esetben másként döntött. Sokkal feszítettebben, takarékosabban kellene a városnak gazdálkodni a jelenlegi forrásai figyelembe vételével. Emlékezete szerint az önkormányzatiság fennállása alatt az első eset, hogy
9 negatív előjelű a pénzmaradvány. Úgy véli, ebben az átgondolatlan, rögtönzött döntések játszottak közre, melyek 50-200 M Ft-ot irányoztak elő a kiadási oldalon. Petrovits Béla: megerősíti polgármester úr utolsó szavait, amelyben választ vár a Közgyűléstől a 11. sz. mellékletre. Mint polgármester úr is említette 1es és 2-es variáció szerepel, a kettő között 45 M Ft az eltérés. Az 1-es alternatívában mintegy 10-15 intézmény negatív előjelekkel szerepel, melynek végszáma, hogy a felhasználható pénzmaradvány 435 M Ft mínusszal zár; ha az intézményeket nem veszi figyelembe. A 2. táblázat igyekezett rendbe- hozni az intézményeket, ez alapján 1998-ban zavarmentesen tudnának indulni. Ez természetesen növeli a 435 M Ft-ot 480,- M Ft-ra. Az intézményeknél azonban a felhasználható pénzmaradvány 208.636 eFt lesz, az 1. sz. táblázat 163.605 eFt-tal szemben, tehát a döntés itt van. A Költségvetési Bizottság két alkalommal tárgyalta ezt a változatot. Nem egyöntetű véleménnyel, hanem 3:1 szavazati aránnyal a 2. variáció elfogadásáról döntött. Úgy gondolták, legalább az intézmények kerüljenek egyenes helyzetbe. A Pénzügyi Iroda javaslata szintén a 2-es variáció. Ha az 1-es mellett dönt a testület, 45 M Ft felosztható, ha a II-est, akkor 8 M Ft. Kéri képviselőtársait, keressék meg az előterjesztés szöveges részében, ahol a Pénzügyi Iroda a Költségvetési Bizottsággal közösen levezette, hogy a 435, illetve a 480 M Ft hiány fedezetét hogyan lehet rendezni. Ha az 1-es változatot fogadja a testület, akkor van 53.810 eFt általános tartalékba helyezhető összeg, ha a 2-es változatot, akkor 8.779 eFt. Az előterjesztés részletezi azonban, miből tevődik össze a hiány pótlása; a 400, 6,5, valamint 108 M Ft szerepel az előterjesztésben. Egy hónappal ezelőtt a Közgyűlés elfogadta a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elnökének előterjesztése alapján; továbbá van egy - Lakás Alap belső hitelfelvételből 125 M Ft -os tétel, amely úgy módosul, hogy 20-25 M Ft maradna, a többit vennék hitelbe. Feltétlen dönteniük kell a 11. melléklet 1-es, vagy 2-es változatáról, melyhez automatikusan rendeződik a hiánypótlás. A testület figyelmébe ajánlja a könyvvizsgálói jelentést, - kiosztásos anyagként kapták meg - amely a zárszámadási anyagot rendezettnek, elfogadhatónak ítélte. A Költségvetési Bizottság néhány tétel külön vizsgálatára kérte fel a könyvvizsgálókat, melynek írásbeli anyaga is a képviselők rendelkezésére áll. Szintén rendezettnek tűnnek, de kételyeik voltak, ezt is tisztázni kívánták. Az előterjesztést elfogadásra javasolja. Troska Gyula: néhány korábbi intézkedésükre hívja fel képviselőtársai figyelmét az 1-es és 2-es változat eldöntése előtt. Emlékeztet arra, 1997. december 16-án hajtotta végre a testület az utolsó költségvetés-módosítást. Az intézmények vonatkozásában meghatározó pénzeszközöket adott át, hiszen a Kjt. körüli nagy viták, a fenntartói, üzemeltetői költségek tettek ki óriási összeget. Közismert, egy december 16-i döntés végrehajtása nem egyszerű, mert a banki tranzakciók Karácsony és Szilveszter közötti időben rendkívül körülményesek. Úgy véli, ha az intézmények e rövid idő alatt a még rendelkezésükre álló - maradék pénzként meglévő - pénzösszegeket erre költik, a legmeggondolatlanabb pazarláshoz vezetett volna. Ebben az
10 időpontban már az intézmények likviditási problémával küzdöttek, az önkormányzat saját tartalékaiból próbálta számláikat fizetni. A testület egy olyan összegről döntött, amely a korábbi, már kifizetett számlák fedezetére szolgált, vagyis az önkormányzat saját számlájára vissza tudta pótolni mindazokat a kifizetéseket, amelyek általában az intézményi szférában megtörténtek. Rendkívül inkorrekt lenne - a megfontolt visszatartott intézményi pénzösszegeket, a számviteli törvény alapját is figyelembe véve - elvonásokat eszközölni. Másik indoka: a saját ágazatában ez évben komoly beruházásokat kell folytatni, amely a szakma szeptember 1-i megfelelésnek is elég. Az I-es, IIes variáció között csak 45 M Ft eltérés van, amely elhanyagolható a 16 -18 Mrd forintos költségvetéshez képest. A túlélésnek mégis egy olyan esélye az intézményeknél, amely részben a megfontolt gazdálkodás, részben az ez évben előálló nagy feladatok megoldásához adna némi adalékot. Kéri a Közgyűlést, hogy a II-es változatban foglaltak alapján döntsenek, ezzel segítve az oktatási beruházási program végrehajtását, amely így is szűkösen fog működni, de talán némi esélyt ad arra, hogy meg tudjanak felelni a feladatoknak. Dr. Páva Zsolt: miután a II-es változatra hangzott el javaslat, arról kéri a testület döntését. Felhívja a képviselők figyelmét, hogy minősített többség szükséges, mert egyben a zárszámadás elfogadása is. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslat II-es változatát elfogadta, és megalkotta az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 16/1998.(05.20.) sz. rendeletét. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 216/1998. ( 05.14. ) sz. határozata Az 1997. évi felhasználható pénzmaradvány negatív összege miatt keletkező 1998. évi költségvetési hiány fedezetére Az 1998. évi költségvetés hiánya az 1997. évi zárszámadás során keletkezett felhasználható pénzmaradvány negatív összege miatt 630.721 eFt. Fedezet a hiány megszüntetésére Rövid lejáratú értékpapír bevétel Rövid lejáratú értékpapír kamata Sütőipari Vállalat privatizációjából származó bevétel Lakásalapból belső hitel felvétel Összesen: Általános tartalékba helyezhető összeg
ezer Ft 400.000 6.500 108.000 125.000 639.500 8.779
11 (= 639.500 - 630.721) A közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy az e döntésnek megfelelő változásokat az 1998. évi költségvetés egységes szerkezetű módosításakor - a pénzmaradvánnyal és elkötelezettségeivel egyidejűleg - vezesse át. Határidő: Felelős: Kapják:
3.)
A költségvetés legközelebbi egységes szerkezetű módosítása; Pilaszanovich Iván, a Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetője tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Pécs Város Egészségügyéért Közalapítvány felvétele a helyi iparűzési adókedvezményezetti körbe Előterjesztő: Baumgartner Sándor, a közalapítvány elnöke
Baumgartner Sándor: emlékeztetőül elmondja, a Közgyűlés 262/1997. (06.12.) sz. határozatával létrehozta Pécs Város Egészségügyéért Közalapítványt. Célja a város egészségügyi helyzetének javítása, az ebben szerepet vállaló szervezetek, intézmények munkájának támogatása. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság a javaslatot ez év április 6-án tárgyalta és állásfoglalásával támogatja a közalapítvány felvételét a helyi iparűzési adó kedvez- ményezetti körébe. Kéri az előterjesztés elfogadását. Dr. Páva Zsolt: a képviselők részéről nem jeleztek hozzászólási szándékot. Szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 17/1998. (05.20.) sz. rendeletét a helyi iparűzési adóról szóló, többször módosított 1991. évi 11. sz. Ör. 1. sz. mellékletének módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletében szerepel.
4.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata jegyzői állásának betöltésére pályázat kiírása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: úgy véli, a tényállás, a helyzet jogi értékelése meglehetősen egyértelmű az előterjesztés szerint. Farkas Károly jegyző
12 január 1-től megkezdte a - nyugdíjba vonulását megelőző - felmondási idő letöltését, mely június 30-án jár le. Az önkormányzat joga és kötelessége az Ötv. szerint, hogy jegyzőt nevezzen ki, ez a lehetőség július 1-től aktuális. Január végén kezdeményezték első körben a jegyzői pályázat kiírását, de a szakmai vélemények különbözősége miatt a döntés előkészítése elmaradt. A legutolsó időpont a mostani, amikor - normál körülmények között - a jegyzői pályázat kiírása, illetve elbírálása lehetővé válna. A vitatott jogi álláspont abban nyilvánult meg, hogy elkövet-e az önkormányzat jogszabálysértést, ha nem él július 1-vel a jegyző kinevezésének lehetőségével. Úgy tűnik, a januári jogi álláspont megerősödött, mulasztásos törvénysértést követne el az önkormányzat, ha nem tenné meg. A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság egyetlen lehetősége volt, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően előterjesztést készítsen a Közgyűlés számára a jegyzői pályázat kiírására. Elmondja, az Önkormányzat különböző képviselő csoportjainak véleménye nem egységes, de két határozott álláspont fogalmazódott meg az előkészítés és a bizottsági tárgyalások során is. Az egyik a jegyzőválasztást a következő testület megalakulása után tartaná célszerűnek, a másik szerint, - a jogszabályi kötelezettségek és praktikus gyakorlati megfontolások figyelembe vételével - a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Nem lehet frakció, illetve bizottsági szinten állást foglalni. A Közgyűlésnek kell dönteni a pályázat kiírásáról, illetve feltételeiről. Megkérték a Jegyzői Irodát, hogy a pályázat kötelező jogszabályi tartalmi elemeire vonatkozóan tegyen javaslatot. A jogszabályban előírt kötelező feltételeket megemelték, tekintettel arra, hogy Megyei Jogú Város jegyzői pályázatáról van szó - az 5 éves közigazgatási gyakorlat alkalmazását - mint kötelező feltételt nevesítették meg. Előnyben részesítési feltételek is szerepelnek a pályázati kiírás tervezete szerint, melynek egyik oldala a közigazgatási gyakorlatban szerzett tapasztalat, valamint a közgazdasági ismeretek megléte. A pályázat kiírása esetén az elbírálás mechanizmusára a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot, mint előkészítő bizottságot, - önkormányzatok tapasztalatainak, gyakorlatának figyelembe vételével - javasolják kiegészíteni a JPTE Jogi, illetve a Közgazdaság Tudományi Kar részéről delegált egyegy fővel. A hét fős bizottság készítené elő a pályázatok értékelését, garanciát adva a titkosságra, személyiségi jogok védelmére. Természetesen ezután a Közgyűlés döntene. Véleménye, hogy a jogszabályi kötelezettségeken túlmenően a hivatali apparátus stabilitása rendkívül fontos szempont, amely nem függ a választási ciklustól. Úgy gondolja, hogy a testület - a ciklus vége felé járva, de mégis - a lehető legobjektívebb, az Önkormányzat, illetve az apparátus hosszú távú érdekeit képviselő döntést tud hozni. Dr. Páva Zsolt: felkéri aljegyző urat, az eltérő jogi álláspontok tisztázása érdekében adjon tájékoztatást, mert néhányan úgy gondolják, hogy a mulasztásos jogsértés beáll, ha július 1-ét követően nincs jegyző. Más álláspontok szerint nem így van. Tudomása szerint a Közigazgatási Hivatalt is megkereste ez ügyben. Kérdése, kaptak-e hivatalos írásos választ, és mi volt a tartalma?
13 Dr. Pozsárkó István: az Önkormányzati törvény szűkszavú rendelkezését kell összevetni az élet által produkált helyzettel. A törvény szerint - ami kötelezettséget rejt magában - "Az Önkormányzat jegyzőt nevez ki;"ugyanígy fogalmaz az aljegyzőt illetően is. Eszerint az önkormányzatnak nem lehetősége, hanem kötelessége a jegyző kinevezése, amikor annak potenciális feltételei fennállnak. Jelenleg Pécs városának van jegyzője, aki felmentési idejét tölti, a július 1-i időpont a lényeges, amikor a városnak már nem lesz jegyzője. Az Ötv. szerint "Távolléte, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti a jegyzőt." Mindez ideig ez a törvényi feltétel formailag problémamentes. Július 1-től merülhet fel probléma, mert akkor az aljegyző külön fogalmazott munkaköri leírásán felül nincs jegyző, akit helyettesíteni tud. A Közigazgatási Hivatal vezetőjével történő többszöri konzultálás után arra a megállapításra jutottak, hogy joghézagok vannak. Beállhat az a helyzet, hogy villám sújtja a jegyzőt, az aljegyző nem tud helyettesíteni. A Közigazgatási Hivatal álláspontja, ha nincs jegyző, törekedni kell kinevezésre. Lehet azonban egy átmeneti időszak, amikor nincs jegyző, ellenben van aljegyző, de a törvény értelmezése szerint már nem helyettesítheti a jegyzőt. Átmenetileg úgy oldható fel, - ez a Közigazgatási Hivatal véleménye is -, ha erre az esetre nem nevez ki jegyzőt a Közgyűlés július 1-vel. Törvényessé, legálissá akkor teheti az aljegyző munkáját, ha a teendők ellátására megbízást ad a jegyző kinevezéséig. Törvény nem írja le ugyan, de a probléma áthidalásának egyetlen lehetősége. A Közgyűlést a törvény arra kötelezi, ha nincs jegyző, nevezzen ki, de az átmeneti időre a működés érdekében ez a megoldás lehetséges. Dr. Páva Zsolt: kérdése, írásban is megvan-e ez a vélemény. Dr. Pozsárkó István: írásban nincs, minden esetben szóban konzultáltak. Körömi Attila: a testület megválasztásán túl az egyik legfontosabb személyi kérdés egy város életében az új jegyző választása. A testület ugyanis határozatlan időre nevezi ki, és mint köztisztviselő, rendkívül súlyos ügyet kell elkövetni ahhoz, hogy jegyzőváltás történjen. Vagyis, ha Pécs város jegyzőt választ, aki jól dolgozik, akkor addig, amíg kívánja, ő lesz a jegyző. Ő intézi a hatósági, építésügyi, gyámhatósági és egyéb ügyeket a hivatal nevében, melyek a polgárokat érintik, és a városházi ügyek 70 %-át teszik ki. Ő vezeti a hivatalt, mely közterületeket gondoz, iskolákat, szociális intézményeket, sportlétesítményeket tart fenn. Úgy gondolja, a ciklusrólciklusra bekövetkező demokratikus önkormányzati választáson túl a legfontosabb személyi kérdés egy városban, hogy ki a jegyző. Nem javasolja a pályázat kiírását, részletesen meg fogja indokolni miért. Kéri képviselőtársaitól, az érvek alapján próbálják kialakítani álláspontjukat a szavazáskor. Megjegyzésként hozzáfűzi, ha a város kiírja a pályázatot, akkor meg kell jelentetni helyben a Pécsi Extrában és az Új Dunántúli Naplóban, országosan pedig a Népszavában, Népszabadságban, Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben. Úgy véli, véletlenül maradt ki a sorból egy magyar napilap; a Napi Magyarország.
14 Sorrendben kívánja érveit felsorolni, és a végére hagyja a legjelentősebbet. Amennyiben elfogadják az előterjesztést, számára nem elfogadható, hogy az Egyetemet kérik fel, delegáljon egy-egy főt az Előkészítő Bizottságba. Amikor indokolt lenne, akkor a testület nem kéri ki véleményét, - a városi nagy programok elindításakor - sőt visszautasítja. Amikor nem lenne szükséges, akkor kikéri. Ez álszent magatartás, gondolja a rektor úr nem fogadja el a felkérést, hiszen ellenkező esetben a mindenkori önkormányzat a későbbiekben élhetne a rektorválasztás véleményezésének jogával. Egészségtelen folyamat indulhat be, később a kamarai elnökre is kérhetnek véleményt az egyetemtől és a várostól. Keresztben véleményezik egymást olyan ügyekben, ahol világosan rendelkeznek a törvények, hogy ki a munkáltató. Erre még az sem magyarázat, hogy csupán előkészítésről van szó. Helyesnek tartja, ha az Egyetemmel véleményeztetik a nagy városi programokat. A pályázati feltételekről; a magyar közjogban a jegyző jogász. Ha előnyt biztosítanak annak, akinek közgazdasági diplomája is van, akkor azok fognak pályázni, akik közgazdasági végzettségűek is; sok ilyen van ma már Magyarországon. Ha ez előnyt jelent, természetesen pályázni fognak. Ettől kezdve kifejezetten azok kerülnek hátrányba, akik egyértelműen jogi pályán mozognak, és számukra a jegyzői feladat tiszta jogászi feladat. Ha közgazdász diplomával is rendelkezők közül választ a város, akkor fennáll annak az esélye, hogy az a közgazdász, aki ma a piacon jó, nem megy el jegyzőnek, mert sokat keres. Ha bejön a városházára egy közgazdász diplomával, akkor biztos nem a jogi munkára helyezi a hangsúlyt, hiszen a pályázat ezt is inspirálja. Helytelen magatartás, a jegyző vezeti a hivatalt, jogi munkát végez. Ha úgy érzik, meg kell erősíteni a gazdaság területén a hivatal munkáját, akkor az irodavezetők felé kell lépni, akik nem tudnak a magas színvonalú gazdasági elvárásoknak megfelelően teljesíteni, vagy szakértőt kell alkalmazni; de nem az a megoldás, hogy közgazdász jegyzőt alkalmaz a város éppen Pécsett, ahol egyetem működik. A pályázati feltételek közül azonban hiányolja - tudja, hogy általában egy programot takar a jegyzői pályázat, de - ahelyett, hogy a közgazdász diplomának adnak elsőbbséget " részletesen fejtse ki, milyen programja van és a hivatal és általában az önkormányzat nem túl jó megítélését rövid időn belül javítsa. Abban az esetben, ha kiírják a pályázatot, arra kéri a pályázókat, hogy kifejezetten részletes anyagot adjanak abszolút a helyi ismeretekre alapozva, nem általánosságokban fogalmazva, hogyan látják a hivatal megerősítésének lehetőségét. " A legfontosabb, ami miatt nem támogatja, az időpont kiválasztása. Elhangzott, hogy ezt a helyzetet nagyon könnyű lenne áthidalni, ha a város megbízná az aljegyzőt a jegyzői teendők ellátásával. Adhat ilyen megbízást határozott időre is, amíg a jegyzői pályázat nem kerül kiírásra, illetve elbírálásra. Ezáltal a hivatalban általa nem tapasztalt nyugtalanság nyugalommá válik. Pontosan tudják, hogy az aljegyző jegyzőként funkcionál az új jegyző megérkezéséig, folyik a munka, semmiféle törvénysértést nem követnek el. Nem kell kiírni drága pályázatot egy esetleges rossz elbírálás előtt. Az időpont pedig azért rendkívül rossz, mert nem jó, ha - az élet minden területén - a lejárathoz közel álló testületek hoznak döntést. A mandátumuk lejárta felé közeledő testületek legitimitása, presztízse mindig
15 csökken. Nem jó, ha ilyenkor a város számára egyik legsúlyosabb személyi döntést magukra vállalják, meg kellene hagyni az új testületnek. Erre általában az a válasz, hogy a jegyzői kinevezés nem egy testület ciklusára szól. Ez így igaz, de meg kell gondolni, hogy nem ugyanazok a pályázatok érkeznek be októberben, mint most. A jegyző - mint jogász - pontosan tudja, hogy egyfajta politikai környezetben kell munkáját megkezdeni. Jelen esetben ez a vége felé tart, az új testület még nem jött létre. Nem mindegy, milyen környezetben indítja munkáját, kapja legitimitását. Utána van négy éve, hogy a szakmában presztízst állítson fel magának. Úgy véli, nem mindegy, milyen testülettel kezdi meg munkáját, de mindegy, milyen testületekkel folytatja. Az időpont még egy szempontból rendkívül káros és kifejezetten a város érdeke ellen ható, ha most ír ki a testület egy pályázatot. Megjegyzi, a Megye most írta ki a pályázatot a főjegyzői állásra. Összesen három pályázat érkezett, úgy tűnik, nem szívesen teszik ki magukat egy bizonytalan helyzetnek. A városnak az az érdeke, hogy a lehető legnagyobb számban pályázók közül válassza ki a jegyzőt. Ezért kéri a testületet, határozott időre bízza meg az aljegyzőt és hagyják az új testületre a döntést. Szirmai Csaba: meggyőző érveket hallottak. Arra vállalkozik, hogy az ellenkezőjét ugyanilyen meggyőzően bizonyítsa. Az aljegyző úr által elmondottak vis maior helyzetre vonatkoztak. Miután a villámcsapás ért jegyző ritkább eset, mint a nyugdíjba vonuló jegyző, úgy gondolja, hogy az előző kifejezetten vis maior. Jelen esetben nem erről van szó. Most természetesen a törvényt végre kell hajtani, ami azt jelenti, hogy Pécs városának július 1-től jegyző kell. Kérdés, hogy a leendő jegyző alkalmassága attól függ, hogy dönt a jelenlegi, vagy a következő testület. Nem ért egyet azzal - amit Körömi úr mondott - hogy nyugalma akkor van egy szervezetnek, amikor várhatóan vezetője lesz és közben van vezetője, aki nem biztos, hogy az lesz. Egy szervezet akkor működik, ha az adott konkrét vezető alatt van a legnagyobb nyugalom. A Közgyűlésnek feltétlenül kell erről szavazni. Továbbá a pályázat feltétele, hogy jogász legyen és közigazgatási gyarkorlattal. A közgazdasági diploma azért van megjelölve, mert ha van néhány ilyen, a városnak alapvető érdeke és teljesen logikus, hogy azt választja, akinek még közgazdasági ismeretei is vannak. Miután ez nem politikai beosztás, hanem hivatalvezetés, nem bizonyítható, hogy egy következő Közgyűlés sokkal nagyobb szürkeállománnyal és potenciális képességekkel rendelkezik néhány hetes megválasztása után, mint a jelenlegi testület. Kerényi János: a legtöbbször elhangzott szó az idő volt. Elhangzott, hogy a jegyzőnek legyen négy éve "tanulásra", szerinte egy jegyző tudjon, legyen fél éves ismerkedési ideje. (Aljegyző úrba is belecsaphat a villám és akkor őt ki helyettesíti?) Legyen ideje a jegyzőnek a változtatásra, ehhez azonban ismerni kell a jelenlegi állapotot. Ahhoz, hogy a most előforduló hibákat kiküszöbölje, a várost működésében meg kell ismernie, ehhez is idő kell. A választások októberben lesznek, ezek szerint egy év múlva lesz a városnak jegyzője, ha ezt a döntést, ill. pályázatkiírást elhalasztja a testület. Kérdése,
16 lehet-e érvényteleníteni a pályázatot? Tudniillik, amennyiben az elhangzott aggályok egy része igaz, akkora közgyűlés érvénytelennek nyilváníthatja-e a pályázatot? Ha igen, akkor nagyon könnyen megtehető, és meg is kell tenni. Ez viszont ismét időnyerés. A másoddiploma és a gazdasági éra behozatala nem árt, sőt jó, hogyha van. Ez ügyben egy javaslata lenne, hogy a pályázati felhívásban szerepló június 10-i határidő - amely határidőig a pályázóknak a pályázatukat el kell juttatniuk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsága elnökének címezve, "Jegyzői pályázat" felirattal változzon. Minimum egy hónappal kerüljön elhalasztásra, mert május 14-hez képest az 1 hónapot kevésnek tartja. Ugyanennyi idővel kéri, változzon a pályázatok elbírálásának határideje is." Részéről támogatja, hogy történjen meg a kiírás, legyen jegyző. A jegyző egyik legfontosabb feladata a törvényesség betartása. Hosszabb ideig nélkülözve, nem minősítve és kétségbe vonva aljegyző úr rendkívül magas tudását és felkészültségét, de két ember munkáját elvégezni - úgy gondolja rendkívül nehéz. Úgy érzi, képes olyan döntést hozni, amit a jegyző személyének megválasztása esetén a legjobb érzése, tudása birtokában hoz meg. Galbáts András: valóban ritkán fordul elő, hogy egy jegyzőbe belecsap a villám, és mindenki egyetért azzal, hogy jelen esetben nem ilyenről van szó. Azért egy kicsit - ha nem is ilyen értelemben, de - nem átlagos körülmények között történik az új jegyzőről való tárgyalás. Ennek voltak némi előzményei. Felelős döntés előtt kell állnia a Közgyűlésnek, amikor a következő jegyzőt megválasztja. A testület mandátuma viszont korlátozott, nagyon rövid ideig tart. Valóban lehet, hogy sokkal laikusabb Közgyűlés lesz utánuk, lehet, hogy ez a testület is van olyan bölcs, mint a másik lenne. Egy differencia azonban van, hogy ők fognak mandátummal rendelkezni, nekik kell együttdolgozni az új jegyzővel és nem ennek a Közgyűlésnek. Erkölcsi oldalról vitatja, hogy ennek a testületnek joga van ezt a kérdést eldönteni, vagy pedig tisztességesen ezt a munkát, a komoly felelősséget az akkori - az új Közgyűlés elvárásainak - megfelelően a következő testületre kellene bízni. Úgy érzi, ez erkölcsileg másként nem közelíthető meg. Egy-két dolog gondolatokat ébreszt benne: ez a jegyzővel szembeni elvárás. Alapvetően azért kell ezzel foglalkozni, mert a Kisgazda frakció részéről majdhogynem közömbös, hogy kiírják-e, vagy nem most a pályázatot. Egyetlen fontos momentum van, ne ez a közgyűlés döntsön! Ezzel kapcsolatban elmondja, problematikusnak érzik, ha a jegyzővel szembeni elvárások nagyon "megkötésre" kerülnek, a törvényben leírtak felett feltüntetik elvárásaikat is. Ezt el lehet várni, de leírni pl. a közgazdasági végzettséget olyan értelemben veszélyes, hogy valóban esetleg jó képzettségű, nagy gyakorlattal rendelkező embereket visszariaszt a pályázattól. Szűkíti a pályázatot, ezért veszélyes. Személy szerint szimpatikusnak tartaná, ha rendelkezne közgazdasági végzettséggel, de el tudja képzelni, hogy támogat egy olyan jegyzőt, akinek nincs közgazdasági végzettsége, de közismerten nagy gyakorlattal rendelkezik. Ebből a
17 szempontból úgy gondolja, vagy finomítani kellene ezt a megfogalmazást, vagy esetleg ezt a feltételt kihagyni. Körömi Attila felvetésére utalva igenis fontosnak tartja, hogy " a pályázat jelenjen meg a Napi Magyarország c. lapban," ugyanis ma ez az egy újság tekinthető ellenzéki jellegűnek. Lehet, hogy néhány nap múlva csak ellenzéki jellegű újságok lesznek - legalább is egy ideig. Körömi Attila: érvelését elmondta, annak minden szavát fenntartja. Néhány viszontreagálást kíván megtenni. Elhangzott - és ha beigazolódik az, amit felvetett -, hogy kevés, vagy kevés magas színvonalú pályázat érkezik, akkor a város érvényteleníti. Ezzel két gond van. Egyrészt pályázatokat érvényteleníteni, - ha megfelel a pályázati kiírásnak - igen nehezen lehet, ebből perek is keletkezhetnek. Másrészt az érvénytelenítéssel vigyázni kell, mert országos napilapokban való hirdetésekről van szó, amelyek milliós nagyságrendűek lesznek. A városnak nincsenek milliói arra, hogy meghirdeti, majd érvényteleníti és újra meghirdeti. Inkább legyen egy meggondolt pályázati kiírás megfelelő időben és ne arra "blazírozzanak máris, sanda szándékkal", hogy majd a testület érvényteleníti. A másik érve, az a Városháza érdeke, hogy nyugalom legyen. Nyugalom pedig akkor van, ha van legitim vezető. Amennyiben az aljegyző úr megbízást kap a jegyzői teendők ellátására, akkor van legitim vezetője a hivatalnak, hiszen a megbízásos vezetés épp olyan legitim, pontosan lehet tudni a végét. Ezáltal véleménye szerint nagyobb nyugalom lesz, mintha a mostani testület pályázat alapján döntene a jegyző személyéről azért, mert anélkül, hogy ügyekre utalna, mindenki pontosan emlékszik, ebben a ciklusban túl sok politikai döntés született szakmai bőrbe csomagolva. Ezután a 4 éves folyamat után kimondja, fennáll annak a lehetősége és tart attól, hogy megint egy szakmai bőrbe csomagolt politikai döntést készül hozni az aktuális többség. Ha ez főként a jegyző személyét érinti, akkor ennél veszélyesebb döntés nincs a városban. Sokkal nagyobb a nyugalom, ha az aljegyző van megbízva a jegyzői feladatok ellátásával, amíg a következő testület - aki tudja, hogy 4 éve van, újraválasztották, friss a legitimitása, meg kell egyezni, kompromisszumos elven kezd el működni, ha az - írja ki a pályázatot. Az időhúzásról pedig annyit: elhangzott, ha az új testület megalakul, biztos nem fog ezzel foglalkozni egy évig. Nagyon reméli, hogy nagyon kevés olyan erő fog bekerülni a következő testületbe, akik időhúzó taktikát folytatnak ügyekben. Úgy gondolja, semmi akadálya nincs annak, hogy a jegyzői pályázatot kiírja az új testület a lehető legszélesebb körbe. Ha valaki időhúzásra játszik és azt akarja sugallni, hogy majd egy év múlva lesz erre ideje a testületnek, akkor ezzel azt mondja, hogy egy évig megkeresi azt a személyt, aki neki megfelel és majd arra a személyre fogja kiírni a pályázatot. Ez az időhúzásban mindig benne van. Véleményük ezzel ellentétes, azt mondják, azonnal ki kell írni a pályázatot, anélkül, hogy konkrét személyre lenne kiírva a pályázat, és minél nagyobb legyen a "merítés" lehetősége. Ezzel szerette volna még pontosabbá tenni első hozzászólását.
18 Golob Ferenc: a maga részéről is az ellenvéleményekre kívánt reagálni, de vannak, akik már elmondták előtte azokat a szempontokat, amelyek fontosak, azért megismételné. Az aljegyző úr első felszólalásából kiderül, hogy egyáltalán nem törvényellenes az a módszer, amit Körömi Attila képviselő úr említett. Határozott időre kinevezni az aljegyző urat addig, amíg az új testület ki nem nevezi a jegyző végleges, határozatlan időre. Ez nem érv, hogy akár törvénytelen lenne, ez egy járható út. Körömi és Galbáts urak logikusan alátámasztották -, amit ő korábban és most is vallott -, hogy miért szükséges, jobb, korrektebb és tisztességesebb, ha egy új testület választja meg az új jegyzőt. Új városvezetés lesz októberben-novemberben. Az új városvezetéshez konzekvensen, szorosan hozzátartozik a jegyző személye is. Ez a városlakók, a választópolgárok előtt is úgy jelenik meg, mint egy új felállás, egy új testület, egy új munka. Mindenképpen úgy ítéli meg, hogy az új testület válassza meg, jelölje ki és pályáztassa a jegyző személyét. Az előbbiekben is elhangzott, hogy ehhez nem kell hosszú idő, hiszen az új testület novemberben - december elején már meg tudja tartani alakuló ülését. Az első, vagy második ülésén már kiírhatja a pályázatot. Az elbírálása, az új jegyző kinevezése egy, maximum másfél hónapot vehet igénybe. Utána rögtön meg tudja kezdeni a munkát. A szakértelemmel kapcsolatosan megemlíti, hogy a jegyzőnek a fő feladatköre a törvényességi felügyelet és a hivatal dolgozói feletti munkáltatói jogkör. Kimondottan jogi, államigazgatási ismereteket, feladatokat inspirál és feltételez. Pontosan ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy mint munkáltatónak, kötelessége és saját érdeke is olyan munkatársakat maga mellé venni - bármelyik munkaterületről -, akik a saját területük szakértői. Egy-egy olyan előkészítés, amelynek a vége alá a jegyző írja a nevét, legyen bármilyen jellegű, szakmai, az nem a saját munkájából származik csak, hanem a mellette dolgozó jó szakemberek meghallgatásával, előkészítésével történik. Ebből a szempontból kár lenne leszűkíteni azoknak a jelentkezőknek a számát, akik pl. egy adott, akár gazdasági körben is jelentkeznének. Papp Béla: azzal kezdené, amit Galbáts képviselő úr állított, hogy a jegyzői pályázat, a jegyzői munkakör betöltése erkölcsi kérdés. Úgy gondolja, lehet minden, csak nem erkölcsi kérdés. Lehet jogi természetű a probléma felvetése és lehet politikai. Véleménye, hogy a többség politikai alapállásból próbál érvelni. Ha ezt elfogadja a testület, akkor karakteresen, két úgymond politikai szándék van. Egy mostani többség (ami pro forma nem többség, tehát nem elintézett a dolog, hogyha ettől félnek valakik), egy mostani kisebbség, vagy ellenzék, aki pedig nem akarja. Mit lehet tenni ebben az esetben, ha a két politikai szándék ellentmond egymásnak? Erre aljegyző úr és többen érveltek, hogy a "strikt" jogi helyzet szerint a jegyzőnek az aljegyző a helyettesítője, a nem létezőnek nem helyettesítője. Természetesen lehet értelmezni, az viszont nem egy leírt, pontos jogi helyzet. Úgy gondolja, minden testületnek el kell végeznie a saját munkáját. Jegyzőhiány esetén a testületnek jegyzőt kell választania. Véleménye, ha egy jegyző határozatlan időre bízattatik meg, - amennyiben fiatalember, vagy hölgy kerül ide- akár 25 évig is lehet jegyző. Indifferens az, hogy fél, vagy négy év az, amit egy
19 bizonyos testület magáénak gondol, mint azt az időszakot, amelyben direkt ráhatása van. A legnagyobb félreértés abban van - kéri, olvassák el a pályázati felhívást, a szakmai kritériumokat -, nem történt más, mint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a törvényi minimumot - egy kissé megpróbálta szigorítani, vagy ha úgy tetszik, nívósabbá tenni. Emlékezete szerint a törvényi minimum 2 év közigazgatási gyakorlat, amit a bizottság 5 évre felemelt. A következő szakaszban az áll, hogy: "Előnyben részesülnek azok, akik közigazgatási vezető, főjegyző, jegyző, aljegyző, irodavezető, vagy hivatalvezető, osztályvezető gyakorlattal és szerényen ide jön be egy második diplomának az "és(vagy)", mint feltétel. Egyszerűen arról van szó, hogy induláskor szinte teljes terjedelmében a jelenlegi, közjogi elvárásoknak megfelelő személyek preferáltak, bár állíthatja, hogy az önkormányzati munka jelentősen átalakult ahhoz, hogy ez a szerény kritérium a szöveg végén maradhasson. Kéri a testületet, így fogalmazzon. Nem arról van szó, hogy a Pannónia Sörgyár főkönyvelőjét kívánják jegyzőnek megtenni, mert nincs rá lehetőség, hanem arról, hogy egy jelenleg is közigazgatási munkakörben, vagy abban volt személyt keres az önkormányzat jegyzőnek. A XX. század végén miért baj az, ha plusz tudást kérnek valakitől? Ilyen alapon persze még lehetne nyelvtudást, számítástechnikai ismereteket, stb. is beírni a feltételek közé, de ezt nem teszik. Úgy gondolja azonban, hogy a mai korban egy gazdasági véna a meglévő jogi ismeretek, a gyakorlat mellett egy ekkora városban nem hátrány, sőt kívánatos. Megemlíti továbbá, hogy a politikai szempontoknál, vagy "sandaság"-nál mindenki nagyon elegánsan új Közgyűlésről beszél. Az új testületnek lesz valamilyen többsége, erről nem beszél senki. A '90. évre visszamenve, egy nagyon markáns többség alakult ki a kormányban, majd fordítottja az önkormányzatokban. 1994-ben ismét kialakult egy óriási többségű kormányerő, de ennek már nem egészen képződött le az aránya az önkormányzatokba. Nehéz lenne '98-ra megmondani az önkormányzati összetételt, így ezzel nehéz kalkulálni. Egy biztos, van még fél év. A másik kérdése, mikortól lépnek életbe ezek a szempontok, hogy az új testületre bízzák a döntést? 6-8-10-14-24 hónap? Teljesen önkényes ugyanis a megválasztása, hogy "most már ne!" Mikor, ha ez fél évvel előbb történik, akkor még lehetett volna? Nem érzi igazán racionális érvnek az elhangzottakat. A végzettséget tekintve elmondta, miről szól a képesítési előírás. Van egy képesítési előírás és egy előnyként preferált diploma. Staub Ernő: folytatná, ahol Papp Béla alpolgármester úr abbahagyta, tehát pontosan el kell olvasni, mit preferál az előnyben részesítés. Ugyanis az eddig felvetett érvek közül legjobban az ragadta meg, amelyik a közgazdasági végzettséget, mint az előnyben részesítés feltételeit kifogásolta. Nem szeretne ismétlésekbe bocsátkozni, úgy gondolja, valóban jogi feladatról van szó. A Pénzügyi Iroda vezetőjénél a közgazdasági, a jegyző esetében pedig nyilvánvalóan a jogi végzettség a fontosabb. Ez amint már többen elmondták - leszűkíti a kört. Ha egy pályázatban benne van, hogy előnyben részesülnek azok, akik közgazdasági felsőfokú
20 végzettséggel rendelkeznek, akkor úgy gondolja, ha esetleg mégsem így lesz, és a legjobb pályázatot szeretné preferálni a Közgyűlés - és az esetleg nem két diplomával rendelkező ember pályázata -, akkor nem teljesíti a pályázatban foglaltakat. Adott esetben per tárgyát képezheti, vagy sem, ehhez nem ért, de kijelentő mondatban le van írva, hogy előnyben részesülnek. Az sem mindegy, hogy az "és", vagy a "vagy" szócska szerepel. Zárójelben ott van a "vagy", ennek pedig az értelme, hogy a közgazdasági felsőfokú végzettség akár kiválthatja a közigazgatási vezetői gyakorlatot, ahelyett szerepelhet. Ezt még kevésbé tartaná szerencsésnek. A továbbiakban pedig a május 20-tól június 10-ig terjedő időszakot ő is, Kerényi képviselőtársához hasonlóan - rendkívül szűk időtartamnak tartja. Úgy véli, valóban van más megoldás, ami az aljegyző úr részéről is elhangzott, valamint minden pályázatnál és vezetői megbízásnál szerepel a további megbízás is, tehát ez a július 1. annyira nem szorít a döntést illetően. Egyebekben - új Közgyűlés stb. - nem kívánja megismételni mások érveit Dr. Kékes Ferenc: úgy érezte, hogy a felszólalások végéhez közelednek, ezért kért szót, mivel azonban még vannak jelentkezők, a végén kívánja hozzászólását megtenni. Kerényi János: nagy tévedés, hogy politikai döntést kíván hozni a testület, mivel ha valamiben, ebben a kérdésben éppen nem szabad politikai döntést hozni. A jegyzőnek nagyon távol kell lennie a politikától. A "sanda szándék" lehet, hogy a szó nem tetszik, de - számára rosszul esik-, főleg úgy, ahogy Körömi képviselőtársa említette, hogy nem lesz elegendő és jó pályázó, ha most kiírásra kerül a pályázat. Erre javasolta, - melyet Golob Ferenc képviselőtársa is megemlített; megerősített - ha lehet, akkor a pályázati kiírás tartalmazza azt a kitételt, hogy a pályázatot kiíró fenntartja a jogot a pályázat érvénytelenné nyilvánítására. Mert ha egy jelentkező van, vagy nem megfelelő pályázók jelentkeznek, éppen ez okból javasolta ennek a meglétét, tehát a "sanda szándék" ebben az esetben is ezt jelzi, de nem az ő részéről. A módosító indítványát ezek szerint még egy sorral bővítené, amit természetesen szünetben kér megvizsgáltatni, lehetséges-e, hogy a pályázati felhívás tartalmazza ezt a kitételt, hogy a pályázat kiírója fenntartja a jogot a pályázat érvénytelenné nyilvánítására. Dr. Páva Zsolt: pontosítaná a Kerényi úr által elmondottakat, mivel itt érvénytelenségről, nem pedig eredménytelenségről van szó. Tehát eredménytelen a pályázat és nem érvénytelen. A pályázat nyilván érvényes, kiírásra kerül, pályáznak rá, és azt eredménytelennek nyilvánítják. Kerényi János: ő is így gondolta, köszöni a javítást, így igaz, ahogy a polgármester úr mondja. Dr. Pozsárkó István: természetesen nem érdemben kíván hozzászólni, hanem a félreértések elkerülése végett. Amit már említett a lehetséges
21 megoldással kapcsolatban - arra a nem várt esetre, hogy Pécsnek egy ideig nem lesz jegyzője - kizárólag arra utalt, ebben az esetben lehet az a megoldás, - hogy az önkormányzat működésébe ne álljon be zavar -, miszerint a Közgyűlés felhatalmazza az aljegyzőt határozott ideig a jegyzői teendők ellátásával. Ez nyilvánvaló csak határozott idő lehet, határozatlan idő nem. Ez úgy határozott; ezalatt két dolog értendő: 1.) eseményhez; 2.) pontos határidőhöz kötött. Ebben az esetben nyilvánvalóan eseményhez kötött határozottságról van szó, azaz az új jegyző kinevezéséig. Ez egyébként nem azonos az aljegyző határozott idejű kinevezésével, mert a törvény azt mondja, hogy: "A Közgyűlés jegyzőt nevez ki határozatlan időre." Más az, hogy határozott időre kineveznek valakit, és az is, hogy határozott időre bizonyos teendők ellátásával megbízzák. Arra az esetre mondta anélkül, hogy tudomása lenne előre, kiírásra kerül-e a pályázat, vagy sem; lesz-e július 1-jével jegyző, vagy sem -, ha netán nem lenne, akkor legitim megoldás mi lehet az ügyek vitelének a szempontjából. Természetesen, amennyiben a Közgyűlés jegyzőt nevez ki július 1-jén, akkor ez a megoldás fel sem merülhet. Dr. Erdődy Gyula: az érveket hallgatva Körömi és Szirmai képviselő urak gondolatai mentén kristályosodott ki az az ellenvélemény, amiről tulajdonképpen a vita folyik. Mind a két véleményben vannak megfontolásra érdemes gondolatok. Körömi Attila hozzászólásában azt mondta, nagyon rossz jelenségnek tartja, hogy a Megyei Közgyűlés Főjegyzői pályázatára mindössze 3 pályázat érkezett, a saját aspektusából próbálta keresni az okait. Ehhez a véleményhez hozzáfűzné - ami talán még nem hangzott el -, hogy két teljesen szuverén, megyei jogokkal rendelkező képviselőtestületről van szó, mégsem tartja jónak, hogy a két testület - szerencsétlen okok következtében is - egyszerre hirdet főjegyzői, ill. jegyzői pályázatot. Lehetséges, hogy a két testület vezetésének bizonyos szinten kellett volna egymással egyeztetni az időpontokat. Az, hogy 3 pályázat érkezett a megyei főjegyzői állásra, nyilvánvalóan nagyon komoly politikai okai is vannak. Emlékezteti a képviselőtársait arra, hogy a Megyei Közgyűlés sem volt mentes rendkívül súlyos politikai vitáktól. A megalakulás időszakára gondol. Ott is a vezető pártok váltották egymást, vagyis hatalomváltás történt. Voltak más nagyon, vagy kevésbé súlyos ügyek, amelyek a testület 4 éves működését meghatározták. Úgy gondolja, hogy Pécs város képviselőtestületében is hasonló dolgok zajlottak le. Az, hogy kevesen jelentkeznek, ennek oka az, hogy egy jó nevű közigazgatási szakember egy ciklus lejártakor nagyon meggondolja, hogy jelentkezzen, még akkor is, ha igaz az, hogy a jegyzőnek kell legjobban távol tartania magát a politikától. Egyébként úgy tudja és nagyon fontosnak tartja megemlíteni - megkérdezte azon képviselőtársait, akik már nyolcadik éve képviselők -, hogy dr. Farkas Károly jegyző úr sem teljes konszenzussal lett megválasztva. Figyelembe véve amivel alpolgármester úr érvelt, hogy a pályázók közül előnyben részesülnek azok, akik közigazgatási vezetői (főjegyzői) gyakorlattal rendelkeznek, a jelen állás szerint - legalábbis Baranya megyéből, mert szeretnének olyan személyt választani jegyzőnek, aki ismeri a várost és a megyét - egyedül Győrpál Elemér, volt megyei főjegyző
22 jelentkezhet. Aljegyzői gyakorlat esetében Baranya megyéből dr. Pozsárkó István úr és a többi városban kinevezett néhány aljegyző jelentkezhetne. Jegyzők, irodavezetők, hivatalvezetők jelentkezhetnek, de azoknak talán jobban kistelepülési, községi gyakorlatuk van. Az, hogy a közgazdasági felsőfokú végzettség benne van a kiírásban, talán nem baj; ha egy jegyző rendelkezik bizonyos közigazgatási ismeretekkel. Úgy tudja, a törvény,amely a pályázatot kötelezővé teszi a képviselőtestületeknek - elő is írja, hogy közgazdasági végzettségű is lehet. Véleménye azonban, - bár nincs jogászi végzettsége -, hogy a közigazgatási jog ma már egyre inkább leszűkül egy külön tudományággá. Aki ebben gyakorlatot szerez, nem biztos, hogy a közgazdasági pályán dolgozott eddig. Elmondaná, kik azok, akik - ha ez az előterjesztés átmegy - jelentkezhetnek. Belső, vagy a Városháza közvetlen környezetében dolgozó emberekre gondolva, képviselőtársai bizonyára tudják, akik érdemesek lennének arra, hogy pályázzanak, nem érzik magukat biztonságban. Valamifajta garanciát szeretnének kérni, hogy a következő testület is őket fogja preferálni. Amennyiben így igaz, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a városi jegyzői pályázatra nem fog több pályázat érkezni, mint a megyei főjegyzői pályázatra. Galbáts András: alapjaiban véve úgy érzi, minden érv elhangzott. Egyetlen dologra szeretne reagálni. Valószínűleg elhallotta Papp Béla alpolgármester úr az általa használt erkölcsi kategóriát. Messze nem a jegyzői funkcióra értette. Nem szeretné a jogot keverni az erkölccsel. Az erkölcsi felelősség kérdését egyértelműen a Közgyűlésre hárította. A testületnek komoly erkölcsi felelőssége van, és van-e joga most eldönteni az új jegyző személyét, amikor a jegyzői állás megüresedésének a körülményei nem voltak teljesen problémamentesek, a mandátumuk korlátozott. Valóban nem tudhatják, milyen Közgyűlés lesz. Meggyőződése, hogy a következő testület egyértelmű feladata lesz a jegyző személyének elbírálása. A kisgazdák számára alapvetően közömbös, hogy mikor kerül a pályázat kiírásra, sőt talán szimpatikusnak tartanák - éppen azért, mert bármilyen testület, ha jó pályázatot készít, bármikor kiírhatja. Lehetőség szerint valóban egy pártsemleges jegyzőt kellene találni és ha jól van megfogalmazva, bármilyen szervezet kiírhatja. Összefoglalná részben az egyik oldalról elhangzottakat és egy konkrét módosító javaslattal jelentkezne a kiírással kapcsolatban. Egyrészt az időpontokra, azért, hogy a következő Közgyűlésnek legyen döntési joga, szeretné "a pályázat beadásának határidejéül javasolni 1998. december 30-át, és az elbírálás határidejéül pedig 1999. február 1-jét. Mint már említette, szeretné továbbá, ha a felhívás megjelenne a Napi Magyarországban is." Végezetül pedig a helyzet áthidalására - mivel többször is elhangzott, hogy ennek jogi akadálya nincs -, a jelenlegi, jegyzői feladatokat ellátó aljegyző úrral szemben csak pozitívan tud ez a Közgyűlés állást foglalni. Szeretné javasolni, hogy "mandátumát a következő jegyző megválasztásáig feltétlenül legalizálja a Közgyűlés úgy, hogy hivatalosan is bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával." Úgy érzi, személyére nézve is ösztönzi arra, hogy pályázzon a jegyzőségre, mivel kevés embernek adatik meg, hogy erre
23 munkájával a következő Közgyűlést inspirálja. Ez a lehetőség számára - a körülmények között - adott. Dr. Páva Zsolt több jelentkező nem lévén felkéri dr. Kékes Ferencet, hogy záró hozzászólását tegye meg. Dr. Kékes Ferenc: összefoglalja a vitában elhangzottakat. Aljegyző úr megállapítása, hogy - a probléma áthidalása elképzelhető azzal a módszerrel - a testület határozott időre megbízza az aljegyzőt a jegyzői teendők ellátásával, figyelembe vehető javaslat. Joghézagos szituáció áll azonban fenn. A rendelkezésükre álló objektív körülmények, idő, döntési lehetőség korlátlan mandátum van; szemben azzal, amit Galbáts képviselő úr mondott . Jogászi véleménye szerint ez a megoldás erősen megkérdőjelezhető, bár nem kivitelezhetetlen, de újabb vitákra adhat okot. Körömi képviselő úr kifogásolta, hogy a JPTE delegáltjait a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság be kívánja vonni az értékelő munkába. Megemlítette, hogy nagy jelentőségű kérdéseknél nem kérik ki az Egyetem véleményét, most igen. Úgy véli, ez a megállapítás nem fedi a valóságot, ugyanis számos nagy horderejű kérdésbe, koncepció alkotásba be lett vonva, és a későbbiekben is így lesz. Indokuk az volt, hogy gazdagítsák a látókört az előkészítő munka során, mert a döntés a testület kezében van. Több alkalommal elhangzott a vitában a gazdasági ismeretek szükségessége. Véleménye szerint nem veszítenek ezzel. Elfogadja Staub Ernő etimológiai értelmezését, hogy a "vagy" szó valóban korlátozó feltétel lehet. Tehát ilyen formában elfogadható: "... gyakorlattal és közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkezne." Körömi képviselő úr felvetette, miért nincs programalkotási kötelezettség a pályázatban; azért, mert vélhetően még nem pályázott. Aki már pályázatokat értékelt, pontosan tudja, hogy ilyen munkakörnél a szakmai életrajz mellett stratégiai típusú elképzeléseket is illik írni anélkül, hogy a pályázat feltétele lenne. A menedzser típusú pályázatoknál az a gyakorlat, hogy vagy mindenki kap egy sztenderd csomagot - költségvetéstől kezdve az SZMSZ-en keresztül sok mindent - Pécs városáról, vagy nem adnak ki ilyet, mert a stratégiai elképzeléseit úgyis minden pályázó leírja. Nem hátrány, nem előny, inkább szakmai elvárás. Nem zárkózik el azonban attól, hogy beillesszenek egy mondatot, "A képviselőtestület kéri a pályázókat, hogy a munkakör betöltésére a város stratégiai fejlődésére vonatkozó elképzeléseket vesse papírra." Határozottan cáfolja, hogy a lejáró testület presztizse csökken. Van joga, kötelessége és felelőssége megválasztásának első napjától az utolsó napjáig. Akkor jár el korrekten, ha ezeket hasonló elkötelezettséggel és visszafogottsággal gyakorolja. Az időpont - amely a megyei összefüggéseket tartalmazta - kérdését más hozzászólások rendezték. A megye is megpróbál eleget tenni jogszabályi kötelezettségének, ott a politikai viták azok, amelyek a már lejárt határidő miatt a döntést késleltetik. Körömi képviselő úr hosszan felsorolt érveiben nagyon kevés érvet, sokkal több feltételezést talált, melyekkel nem tud azonosulni. Kerényi képviselőtársának volt egy időpont módosításra irányuló javaslata, valamint az eredménytelenné nyilvánítás lehetőségére vonatkozó kérdése.
24 Január 29-én írásban rögzítette - akkor frakció álláspontként - a kívülről is visszaigazolt jogi álláspontot, miszerint mulasztásos törvénysértést követnek el, ha nem választanak jegyzőt. Ezt követte néhány héttel később egy frakcióvezetői egyeztetés, amelyen megismételte álláspontját. A polgármester úr ekkor felvetette, véleményt kér a Közigazgatási Hivataltól, hogy ez megállja-e helyét. A válasz szóban érkezett. Úgy tudta, hogy a vélemény írásban érkezik, és erre várt a legutolsó időpontig, hogy a július 1-i törvényi határidő viszonylag kultúrált kitűzési feltételekkel tartható legyen. Semmi írásos választ nem kapott, ekkor terjesztette a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elé. Jó lenne egy hónappal meghosszabbítani, arra is gondolt, hogy esetleg egy hónappal korábban indítja, de a választásokra való felkészülésre tekintettel nem javasolta. Abban állapodtak meg, hogy a választások lebonyolítása után indítsák és bírálják el a pályázatot. A június végi elbírálásnak az a hátránya, fennáll az a veszély, hogy kifutnak a július 1i határidőből, elkezdődik a nyár. Úgy véli, megfelelő kvalitásokkal rendelkező ember képes ennyi idő alatt tájékozódni és javaslatait leírni. Javasolja, maradjanak ennél az időpontnál. Az eredménytelenné nyilvánítás jogát nem kell a pályázatban külön deklarálni, a kiíró mindenkori lehetősége; jogi értelemben felmerülő probléma nincs. Ugyanez a véleménye Galbáts képviselő úr javaslatáról is, aki év végi benyújtási időpontot, jövő év eleji (februári) elbírálási időpontot vetett fel. A pályázat Napi Magyarországban megjelentetésének nem látja akadályát. Arra gondoltak, hogy feltétlenül a nagyobb olvasottságú lapokban jelenítsék meg a pályázatot. Körömi képviselő úr megjegyzésére - hogy szakmai bőrbe bújtatott politikai döntés - elmondja, úgy gondolja, valószínűleg azok a döntések hordoznak több politikai bőrt magukon, amelyek az elodázását szorgalmazzák. Tény, - amit Papp Béla alpolgármester úr mondott - hogy ebben a képviselőtestületben egyetlen frakció és az úgynevezett többség sem tud dönteni, mert nem hordoz 23 mandátumot. Van egy ideája, és nagyon szeretné, ha gyakorlattá válna az elbírálás során. Egy jegyző kinevezésénél nem engedhető meg, hogy minimális, 23 fős többséggel történjen. A testület, de sokkal inkább az apparátus érdeke, az érintett személy presztizse azt kívánja, hogy jóval nagyobb többséggel realizálódjék. Körömi Attila: megjegyzi, nekik természetes, hogy hozzászólásukban elmondják érveiket, ellenérveiket, és nem képviselőtársaik felszólalását minősítik. Ebben állandóan különbözni fognak egymástól. Véleménye szerint nem helyes magatartás Kékes képviselő úr részéről, hogy felszólalását érveken kívüli hozzászólásnak minősítette. Papp Béla alpolgármester úr arról beszélt, meddig tart egy testület legitimitása, meddig tekinthető a mandátuma végén. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy az önkormányzati választásokig még 5 hónap van hátra. Nincs azonban egy hónap sem, ha csak ezt az ügyet veszik figyelembe, ugyanis a testület június 25-én készül döntést hozni, ha kiírja a pályázatot. Ezután, mint minden évben 2 hónapos nyári szünet lesz, amikor átadott hatáskörben a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság hoz döntéseket, de a jegyzői pályázat ügyében nem dönthet. Szeptemberben pedig az önkormányzati választások előkészítése folyik. Tehát előre láthatóan a testület utolsó döntéseinek
25 egyike lesz a jegyzőválasztás. Nem arról van szó, hogy a testület legitimitása a megválasztás napján 100 %-os, majd fokozatosan csökken, de a polgári viselkedésmódnak vannak különböző kategóriái, hogy nem illik, nem szokás, nem általános. A kormányzati munkában nem illik, nem szokás az utolsó döntések egyikeként egy ilyen döntést hozni. Szerinte ez egy norma. Valóban mondta, hogy politikai döntés készül, és természetesen frakcióvezető úr megpróbálja ellenük fordítani, erről szó sincs. Aki a négy év munkáját figyelemmel kísérte, pontosan tudta, milyen pozícióba kerültek a Szocialistapárt oldaláról, százával hozták politikai döntéseiket szakmai bőrbe csomagolva, miért tennének másként most. Ez illik be a logikai sorba, miért a legfontosabb személyi kérdésben helyezkednének a szakmai alapra, amikor soha nem ezt tették az elmúlt négy év során. Félelmeiknek hangot kell adni, és fenn kell tartani. Ezek alapján mondták, hogy akkor lehet a politikától távol tartani a dolgot, ha minél több pályázat érkezik. Számukra a város érdeke az első, ezért az a fontos, hogy sok jó pályázat érkezzen be. Nagyon sok jó jogász pályázzon, és ezek közül a legjobbat válassza a következő testület konszenzusos alapon. Ezért tartják erősebbnek saját érveiket azoknál, amelyek a pályázat jelenlegi kiírása mellett szólnak. Dr. Kékes Ferenc: Körömi Attila azt állította, az a stílusa, hogy csak az ő hozzászólásait támadja. Esetlegesen elfelejti, hogy e napirendi pontnak ő az előterjesztője. Igyekezett összefoglalni az előterjesztéshez kapcsolódó érveket bele véve - de attól elkülönítve - saját véleményét, amelyet képviselőtársai próbáltak különböző ellenérvekkel logikusan és természetesen megtámadni. Következésképpen megállapítja, hogy Körömi Attila a FIDESZ MPP frakcióvezetője csúsztatott ebben a kérdésben, nem tényszerűen jellemezte a helyzetet. Érzése, hogy a polgári viselkedésmód normái közé tartozik a jogszabályok betartására való törekvés. Annak ellennére, hogy némelyek igyekeznek kisajátítani maguknak a polgári jelzőt, ebben az értelemben is egyenrangú polgárnak érzi magát ebben a hazában és a képviselőtestületben. Molnár Tamás: teljesen egyetért Kékes Ferenc korábbi felszólalásában elhangzott érvével, hogy a jó jegyzői pályázat elbírálásához - illetve ahhoz, hogy megkönnyítsék a leendő jegyző beilleszkedését, munkáját - a kinevezéshez szükséges minősített többséget messze meghaladó számú szavazatot kapjon. Ezzel érzi úgy, hogy legalább a politikai testület - amely a megválasztásra jogosult - részéről nem fenyegeti az első időszakban állandó támadás. Éppen elég gondja lesz egy új jegyzőnek, hogy megismerje a bonyolult, komplex feladatot és megtalálja a hangot az apparátussal. Ezért úgy gondolja, igaza van Kékes képviselő úrnak, hogy szinte konszenzusos döntést kell hozni a jegyző személyére. Valószínűleg most nem lesz meg ez a többség, és még kevésbé lesz meg a pályázatok elbírálásánál. Elég súlyos aktus lesz, különösen a mandátuma végéhez közeledő, választási kampányra készülő, alig-alig cselekvőképes testület részéről. Kékes képviselő úr által elmondottak, nagyon igazak, csak nem a jegyzői pályázat azonnali kiírása és elbírálása támogatói érvei közé sorolandó, hanem azok érvei közé, akik pillanatnyilag éppen az ellenzékben vannak. Úgy gondolja,
26 ők mondják el a valós és általa támogatandó érveket, mert tevékenységüknek ebben a fázisban különösen a legkisebb károkozás irányába kell elmozdulnia. Ne okozzanak egy későbbi testületnek és a városnak nehézséget a következő években. Aljegyző úr elmondta, semmi nem történik, mert egyszerűen megbízható aljegyzőként a jegyzői feladatok ellátásával. Gondolják meg, hogy egy mandátumát elvesztő testület által megválasztott jegyző, illetve a pályázat, amely kiírásra kerül és a pályázók gondolkodnak, jelentkezzenek-e, milyen megfontolásokat próbálnak latolgatni, milyen gondolatokat mérlegelnek magukban, amikor jelentkeznek egy pályázatra. Először is azt mérlegelik, hogy egy új, esetleg megváltozott politikai összetételű testület aggályosnak tarthatja, hogy a kinevező tartozik-e valamilyen párthoz, vagy érvényesülteke valamilyen párt preferenciák. Erről nem tehetnek, hogy ilyen gondolatok megfogalmazódnak a pályázók többségében, hiszen ez természetes. Függetlenül attól, hogy a legtisztességesebb jegyző jelöltet választaná ki a most éppen többségben lévő pártkoalíció, ezek a gondolatok élhetnek emberekben, a testület egy részében és a pályázó is tudja. Amint Erdődy képviselő úr is fogalmazta - egy fontos közjogi méltóságra - a megyei főjegyzői állásra is összesen 3 pályázat érkezett. Bár a matematika módszerével nem lehet egyértelműen igazolni, hogy ez azért történt, mert nem bíznak abban, hogy egy leköszönő testület után következő autentikus, hiteles, nem politikus jegyzőnek tekinti-e az előző által megválasztottat, de ez a veszély benne van a lehetőségekben. Véleménye, ó semmi bajt nem okoznak a városnak - amelynek zökkenőmentes működtetése a kötelességük - ha most nem választanak jegyzőt, hanem megfogalmazzák a kiírás feltételrendszerét, ami az előterjesztésben szerepel. Ezzel egyetért, hiszen a közgazdasági preferenciákat és egyéb részeit ő javasolta a pályázati szövegbe és a decemberi kiírási határidőről döntenek, azzal, hogy januárban legyen az elbírálás. Pozsárkó István aljegyző úr munkáját ismerik, tevékenységében semmi olyan vonást nem lát, amely alkalmatlanná tenné a jegyzői teendők ellátására. A város működik, jön egy új testület, aki az első hónapok után megválasztja a jegyzőt. Olyan biztonsággal indul a pályáján, nem kell attól tartania, hogy egy új testület hogyan viszonyul hozzá. A frakcióvezetői egyeztetésen - érzékelve a bizonytalanságokat a döntés vagy halasztás mellett - úgy gondolta, hogy a legkisebb kár okozására kell törekedni. Ha valóban ilyen aggályok vannak a Közgyűlés frakciói részéről, sokkal indokoltabb a kiírás elhalasztása, egyúttal Pozsárkó aljegyző úr megbízása a jegyzői feladatok ellátásával. Dr. Páva Zsolt: javasolná, kezdjék meg a szavazást. Az SZMSZ-nek megfelelően a legtávolabbi módosítással kezdenék. Molnár Tamás indítványa volt, a pályázat elhalasztása. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 15 igen, 19 nem szavazattal, 5 tartózkodással a pályázat elhalasztására vonatkozó indítványt elutasította.
27
Galbáts András időpontokra vonatkozó módosító indítványáról - a pályázat beadási határideje: 1998. december 31., elbírálás 1999. február 1. - kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 15 igen, 16 nem szavazattal, 8 tartózkodással Galbáts András módosító javaslatát elutasította. Kerényi képviselő úr módosító indítványáról - a pályázat beadási határideje: 1998. július 10. - kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen, 8 nem szavazattal, 19 tartózkodás mellett elutasította Kerényi János módosító javaslatát. Módosító indítvány volt továbbá, hogy ne legyen külső delegált az elbíráló testületben; csak a belső emberek vegyenek részt. A határozati javaslat 5.) pontjában szerepel ez a kérdés. Szavazást kér, hogy a külső szakértők elhagyásával ki ért egyet? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen, 8 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította . A következő javaslat volt, hogy kerüljön ki a feltételek közül a közgazdasági felsőfokú végzettség előnnyel való elbírálása. Erről kérszavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen, 18 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt. Dr. Páva Zsolt: javaslatként hangzott el, hogy a pályázó adjon konkrét programot a munkája elvégzésére. Erről nem szavaztat, mert az előterjesztő elfogadta. Emlékezete szerint a szükséges szavazások megtörténtek. Kerényi János: kérdése, hogy "a gyakorlattal és/vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek" megfogalmazásra Staub úrnak volt egy javaslata az "és/vagy"-ra, mely befogadásra került. Dr. Páva Zsolt: igen, a "vagy" szó kihagyásra kerül. Kerényi János: a pályázat eredménytelenné nyilvánítása automatikus, ez is befogadásra került. Dr. Páva Zsolt: válasza: igen. Molnár Tamás: elfelejtette hozzászólásában javaslatát megtenni, így most kéri, hogy a Belügyi Közlönyben is jelenjen meg a pályázat. Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő ezzel kapcsolatos álláspontját kéri. Dr. Kékes Ferenc: nem fogadja be.
28
Papp Béla: elmondja, nem volt a teremben, amikor az előterjesztő befogadta azt a javaslatot, hogy "vagy" szó maradjon ki. Kérdése: így történt? Ez esetben külön szavazást kér. Dr. Páva Zsolt: a javaslat az, hogy a "vagy" szócska maradjon bent. Staub Ernő: a maga részéről a közgazdasági végzettség megjelölése ellen van és ellene is szavazott, mert véleménye szerint leszűkíti a dolgot. A szövegezésben jobbnak találná, hogy a "vagy" szó kikerüljön, mert ebben az esetben még ki is válthatja a közigazgatási tapasztalatot. Papp Béla: kéri a külön szavazást. Dr. Páva Zsolt: alpolgármester úr azt kéri, hogy a "vagy" szó kerüljön vissza a korábbi helyére. Szavazást kér a javaslatról. Kerényi János: ügyrendben kér szót. Véleménye szerint nem egyértelmű a kérdés. Dr. Páva Zsolt: úgy ítéli meg, hogy a kérdés világos, először szavaznak, ezt követően megadja Kerényi Jánosnak a szót. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 2 igen, 13 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el. Dr. Páva Zsolt: megismétli, a kérdés úgy hangzott el, hogy a "vagy" szó szerepelt az előterjesztésben. Egy indítványra az előterjesztő elfogadta, hogy kerüljön ki. Aktuálisan most már így kell tekinteni. Az alpolgármester úr viszont kérte, hogy kerüljön vissza a helyére a " vagy "szó; erről történt most a szavazás. Papp Béla: amennyiben kikerül a "vagy" szó, azt jelenti, másoddiplomás jegyzők, osztályvezetők, stb. élveznek előnyt. Ha benne marad, akkor adott esetben a jogi végzettség, jogi szakvizsga, 5 éves közigazgatási gyakorlat és esetleg egy másoddiploma is elbírálható. Ez a különbség a kettő között. Dr. Páva Zsolt: ügyrendben Szirmai Csabának adja meg a szót. Szirmai Csaba: nem tudja, az alpolgármester úr miért kapott szót? A szavazás megkezdődött, el kell dönteni, szavaznak, vagy vitáznak. Dr. Páva Zsolt: szavazás közben nem tud szót adni senkinek, de időnként vannak értelmezési gondok, pl. az elnök egy javaslatot nem szavaztat meg, vagy az előterjesztő elfelejt valamit hozzátenni a leírtakhoz, ilyen esetben szót kell hogy adjon. Papp Béla: megerősíti, ez így van, ahogyan a polgármester úr mondta.
29
Dr. Páva Zsolt: végszavazást kér az előterjesztésről, illetőleg a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 22 igen, 13 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 217/1998. (0 5.1 4.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat jegyzői állásának betöltésére pályázat kiírásáról. 1./ A Közgyűlés a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság Elnökének a jegyzői állás betöltésére vonatkozó előterjesztését elfogadja. 2./ Egyetért a betöltésével.
megüresedett
állás-pályázat
alapján
történő
3./ A Közgyűlés a pályázati kiírást - a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján - a külön íven szövegezett tartalommal elfogadja azzal, - hogy az általános feltételek mellett a pályázati kiírás tartalmazza: - "A pályázók közül előnyben részesülnek azok, akik közigazgatási vezetői (főjegyző, jegyző, aljegyző, irodavezető, hivatalvezető, osztályvezető) gyakorlattal és közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkeznek" - "A pályázatokat az Előkészítő Bizottság értékeli és terjeszti döntéshozatal végett a Közgyűlés elé." - A pályázatok benyújtási határidejét 1998. június 10. napjában, a pályázatok elbírálásának határidejét 1998. június 25. napjában határozza meg. - A Közgyűlés elrendeli, hogy a Közgyűlés döntését követően a pályázati felhívás szövegét 1998. május 20. napjáig: - az Új Dunántúli Naplóban a Pécsi Extra c. helyi lapban, - a Népszabadság, - a Magyar Hírlap - a Magyar Nemzet és - a Népszava
30 - Napi Magyarország c. országos napilapokban közzé kell tenni. Dr. Papp Judit irodavezető Felelős: azonnal Határidő: 4./ A Közgyűlés felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy a pályázati hirdetések megjelentetéséhez szükséges fedezetet - a megjelent hirdetések szövegének és költségeit tartalmazó számláinak csatolása mellett - biztosítsa. Felelős: Molnár Tamás bizottsági elnök a hirdetések megjelenését követően azonnal Határidő: 5./ A Közgyűlés a pályázatok döntés-előkészítése során a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság (5 fő) tagjaiból és a Janus Pannonius Tudomány Egyetem Jogtudományi Kara és a Közgazdaságtudományi Kara részéről 1-1 fő delegálásával kiegészülő 7 főből álló Előkészítő Bizottságot bízza meg az alábbi feladatokkal: -
a pályázatok érkeztetése, titkos kezelésének biztosítása a pályázatok felbontása a pályázati kiírásnak való megfelelősség dokumentálása javaslat összeállítása a Közgyűlés elé a döntés előkészítéséhez.
6./ A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy keresse meg a JPTE Rektorát az 5.) pontban megjelölt személyek delegálása ügyében. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: azonnal 7./ A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az Előkészítő Bizottság működésével párhuzamosan a vezetői kinevezések előtt szokásos politikai egyeztetéseket koordinálja. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Előkészítő Bizottság javaslatát a Polgármesteri Hivatal érdekképviseleti szervezete véleményezze. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: azonnal 8./ A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a Közgyűlés nevében a pályázaton részt vett, de eredménytelenül pályázókat értesítse. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: 1998. június 30. Kapják:
tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, Irodák vezetői PÁLYÁZATI
FELHÍVÁS
31
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 217/1998.(05.14.) sz. határozat szerint (Pécs, Széchenyi tér 1. 7601) a köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. tv. alapján munkáltatói jogkörben eljárva az alábbi feltételeknek megfelelő p á l y á z a t o t ír ki Pécs Megyei Jogú város Önkormányzata jegyzői állásának betöltésére. A pályázóknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniök: -
jogtudományi egyetemi végzettség jogi szakvizsga 5 év közigazgatási gyakorlat
A pályázók közül előnyben részesülnek azok, akik közigazgatási vezetői (főjegyző, jegyző, aljegyző, irodavezető, hivatalvezető, osztályvezető) gyakorlattal és közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A pályázathoz csatolni kell: - a pályázati kiírásnak megfelelő szakképesítést igazoló okiratok másolatát - erkölcsi bizonyítványt - részletes programot. A pályázatokat Előkészítő Bizottság értékeli és terjeszti döntéshozatal végett a Közgyűlés elé. A pályázók a pályázatokat 1998. június 10-ig juttassák el Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság Elnökének címezve "Jegyzői pályázat" felirattal (Pécs, Széchenyi tér 1.) ellátva. A pályázatok elbírálásának határideje. 1998. június 25. A jegyzőt a Közgyűlés 1998. július 1-i hatállyal nevezi ki. A jegyző illetményének megállapítása a módosított 1992. évi XXIII. tv. alapján a köztisztviselők díjazására vonatkozó rendelkezés alapján történik. A Képviselő-testület fenntartja eredménytelennek nyilvánítsa.
a
jogot,
hogy
a
pályázatokat
Pécs, 1998. május 14 Dr. Páva Zsolt
32
Dr. Páva Zsolt: a határozathozatalt követően 20 perc szünetet rendel el. A szünetet követően a Közgyűlés ülésének vezetését dr. Révész Mária alpolgármester veszi át.
5.)
Pécs, Batthyány u. 1-3. és Építők útja 9. szám alatti ingatlanok kivitelezésének I. ütemére kiírt pályázatok elbírálásához a Véleményező Bizottság eseti tagjainak kijelölése Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: elmondja, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladatokról az Önkormányzat 55/1996. számú rendelete intézkedik. Ennek megfelelően hozták létre a véleményező bizottságot is. Állandó tagjait korábban megválasztásra kerültek, most az eseti tagok megválasztották, konkrétan a két építőipari beruházással, illetve felújítással kapcsolatban. Az egyik a Batthyány u. 1-3., a másik az Építők úti Iskola felújítása. A Véleményező Bizottság eseti tagjai vonatkozásában 3 főre adott a bizottság javaslatot. Az eddigi gyakorlattól eltérően azért 3 főre, mert egyrészt a közbeszerzési eljárás határideje rövid és nagyon fontos az Önkormányzat számára, hogy június 1-el a beruházás elinduljon, másrészt várhatóan nagyon sok pályázó jelentkezik a két beruházásra. Eddig 18-an vitték el a pályázati kiírást, s feltehetően igen rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy Bizottság véleményét kialakítsa. Mindezek a tényezők indokolták azt, hogy három főt javasoltak a Véleményező Bizottság eseti tagjának. Egyik jelölt Lengyel Tamás épületgépész-mérnök, akiről röviden az előterjesztésben olvashatnak a képviselőtársai, a másik két tagról viszont ismertetés elmaradt, ezt kívánja most szóban pótolni. Garadnayné Dónát Ágnes okleveles építészmérnök. Hét éves tervezői gyakorlattal, négy éves műszaki-csoportvezetői gyakorlattal rendelkezik, 11 évig beruházási osztályvezetőként, illetve főosztályvezetőként dolgozott a Sörgyárban. A gazdasági gyakorlati életben igen széleskörű, beruházásokkal, versenyeztetésekkel kapcsolatos tapasztalatokkal bír. Harmadik javasolt tagja a Bizottságnak Erdélyi Gábor, aki magasépítő üzemmérnök. Építésvezetőként dolgozott 5 évig, tervezetői gyakorlata 12 év, 20 évig beruházási létesítményvezetőként tevékenykedett. Szintén rendkívül széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. A Tulajdonosi Bizottság a 3 fős javaslattal egyetértett, állásfoglalását azzal a kiegészítéssel tette meg a határozati javaslathoz képest, hogy a három főtől nyilatkozatot kért arról, hogy semmilyen formában nincs érdekeltségük azokban a cégekben, akik várhatóan a pályázatokat be fogják nyújtani, illetőleg, a pályázati kiírást elvitték. Ezek a nyilatkozatok rendelkezésre állnak. Kéri a határozati javaslat elfogadását.
33 Szirmai Csaba: a határozati javaslat elfogadását ajánlja. Felhívja a képviselő-testület figyelmét, hogy a legújabb felmérések szerint Baranya megyében a kivitelezések kb. 31 %-át kapják meg a környék kivitelezői, vállalkozói. Érdekes módon mindenki a közbeszerzési törvényre hivatkozik, de például más megyék és régiók megtalálják azokat a lehetőségeket, ahol a Közbeszerzési törvényt nem sértve a helyi vállalkozásokat segítik elő. Amikor pénzhiányról és egyebekről beszélnek, gondoljanak arra is, hogy az iparűzési adót az ország más részében lévő vállalkozók nem ide, hanem saját megyéjükbe fizetik be. Úgy gondolja, ez egy jelentős beruházás ahhoz, hogy elgondolkozzanak azon, hogyan tudnák a saját, a helyben adót fizető építőipari kivitelezőket a Közbeszerzési törvényt nem sértő módon, de előnyhöz juttatni úgy, hogy legalább a Baranya megyei és pécsi beruházások nagyobbik részét ők kapják meg. Molnár Tamás: jól hangzik az, amit Szirmai képviselő úr mondott, de véleménye szerint megfontolandó, a Közbeszerzési törvény tiltó rendelkezéseitől függetlenül is, hogy valamilyen rejtett módon próbálják az ország más területén működő, bejegyzett vállalkozói kárára a helyi vállalkozókat támogatni. Volt egy időszak, amikor a helyi vállalkozások támogatása olyan mértéket öltött, hogy pl. alagutat építettek olyan helyen a városban, ahol 1 méter földréteg van azért, hogy a Mélyépítő Vállalat építhesse meg. A rendszerváltás is volt egy olyan fázis, amikor mindenképpen preferálni akarták a helyi beruházó vállalatokat, kivitelezőket, aminek a következménye olyan mérhetetlen versenyt megkerülő árfelhajtás lett, ami szükségszerűen együtt jár mindenkor azzal, hogyha valamilyen módon a konkurenciát csökkentik, megszüntetik. Ebből az következik, hogy ragaszkodik a törvényben egyébként is megfogalmazott, a vállalkozók teljes körű - az ország minden táján lévő - igénybevételéhez, melyet nem lehet megkerülni. Nem ért egyet azzal, hogy helyi, szűk körű néhány beruházásokban jártas vállalkozásokra szűkítsék a pályázók körét. Dr. Révész Mária: a napirendi pontban a Véleményező Bizottság tagjainak megnevezéséről van szó és nem véleményezésről, elvek megfogalmazásáról. Szirmai Csaba: úgy gondolja, semmi jogszerűtlenséget nem mondott. Azt fejtette ki, hogy más megyék 80 %-os kivitelezést tudnak megtartani maguknak, - mely nem sért jogszabályt - s azt a módot keresik meg, amivel ez véghez vihető. Ha ezt valaki tagadja és a helyi ipart nem akarja védeni törvényes úton, az véleménye szerint képviselőként nehezen tud megállni. Dr. Révész Mária: javasolja, maradjanak a témánál. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér a határozati javaslatról, amely arról szól, hogy a közbeszerzési eljárást Véleményező Bizottság három eseti tagjának megválasszák Lengyel Tamást, Garadnayné Dónát Ágnest és Erdélyi Gábort. Bejelenti, a személyekről egyenként fog szavaztatni. Szavazást kér Lengyel Tamás eseti tagságáról.
34 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta Lengyel Tamás Véleményező Bizottságban lévő eseti tagságát. Dr. Révész Mária: Garadnayné Dónát Ágnes tagságáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta Garadnayné Dónát Ágnes Véleményező bizottsági eseti tagságát. Dr. Révész Mária: Erdélyi Gábor delegálásáról szavaztat. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta Erdélyi Gábor eseti tagságát a Véleményező Bizottságban. Dr. Révész Mária: szavazást kér a határozati javaslat egészéről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 27 egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.
igen
szavazattal,
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 218/1998. ( 05.14, ) sz. határozata Véleményező Bizottság eseti tagjainak kijelöléséről A Közgyűlés a Tulajdonosi Bizottság előterjesztése alapján a Pécs, Batthyány u. 1-3. és a Pécs, Építők u. 9. sz. ingatlanok kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást Véleményező Bizottság három eseti tagjának - Lengyel Tamás épületgépész-mérnököt, - Garadnayné Dónát Ágnes okl. építészmérnök, beruh. csop.vezetőt - Erdélyi Gábor magasépítő üzemmérnök beruh. előadót bízza meg. A Közgyűlés a Bizottság eseti tagjainak egyszeri tiszteletdíját személyenként és témánként 20.000.- Ft-ban állapítja meg. Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván irodavezető 1998. május 27.
Kapják:
tisztségviselők, Hódosi Vera bizottsági elnök, Irodák vezetői
35
6.)
Alapítványok alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Modrovits Sándor irodavezető
Dr. Modrovits Sándor: elmondja, az idén lépett hatályba a Közhasznú szervezetekről szóló törvény, amely alapján lehetőség van arra, hogy alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, közhasznú társaságok, illetve köztestületek közhasznú szervezetnek minősíttessenek. Ennek azért van jelentősége, mert a közhasznú szervezetek számára a törvény különböző kedvezményeket, elsősorban adóés illetékkedvezményeket ad, illetve ilyen kedvezményben részesíti a közhasznú szervezetek támogatóit is. Az előterjesztés lényege, hogy az Önkormányzat által állapított, illetve az Önkormányzat számára kötelező feladatot ellátó alapítványok, közalapítványok ebbe a kategóriába kerüljenek. Ehhez szükséges, hogy az alapító okiratuk megfeleljen a közhasznú szervezetekre vonatkozó kritériumnak. Az előterjesztéshez mellékelt határozati javaslat azokat a feltétlenül szükséges, törvény által előírt módosításokat tartalmazza, amely alapján a közhasznúság kérhető, illetve bejegyezhető. Kéri, a Közgyűlés a határozati javaslatnak megfelelően módosítsa az alapító okiratokat. Dr. Révész Mária: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 219/1998. ( 05.14, ) sz. határozata az önkormányzat által alapított alapítványok alapító okiratának módosításáról. 1.) A Közgyűlés az alábbi alapítványok alapító okiratát (cél, illetve jogállás) megfogalmazásánál kiegészíti a következővel: Az alapítvány közhasznú szervezet. Az alapítvány közhasznú tevékenységét az alábbi cél szerinti tevékenység feltüntetésével tartalmazza az alapító okirat: Pécsi Térinformatika Alapítvány (A közhasznúsági nyilvántartásba vétel megkérése kötelező, de a cél szerinti tevékenységi körbe nem tartozik.) Pécs Története Alapítvány
kulturális tevékenység
36 Középkori Egyetem Alapítvány
kulturális örökség megóvása műemlékvédelem
Egészséges Városért Alapítvány egészségmegőrzés,betegségmegelőzés For Life Alapítvány
gyógyító tevékenység, mentés
Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért
nevelés és oktatás gyermek és ifjúságvédelem
Pécsi Kisvállalkozás Fejlesztési Alapítvány
oktatás, ismeretterjesztés
Pécs Karácsonyi Ünnepi Hangulatáért Alapítvány
kulturális tevékenység
Martyn Ferenc Alapítvány
kulturális tevékenység
Önkormányzati Üdülő Alapítvány (A nyilvántartásba vétel kérése kötelező, de a cél szerinti tevékenységek közé nem tartozik) 2.) a.) A Közgyűlés az alábbi alapítványok alapító okiratát (a cél, illetve a jogállás megfogalmazásánál) kiegészíti a következővel: Az alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet. Az alapítvány kiemelkedően közhasznú tevékenységét az alábbi cél szerinti tevékenység feltüntetésével tartalmazza az alapító okirat: Környezetünkért Közalapítvány
környezetvédelem
Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Alapítvány
sporttevékenység egészségmegőrzés
Sport Támogatási Közalapítvány
sporttevékenység
Szent Flórián Közalapítvány
mentés, katasztrófaelhárítás, nevelés és oktatás
TÁMASZ Alapítvány
szociális tevékenység, egészség-megelőzés, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
Támogatási Közalapítvány
szociális tevékenység
37 Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért Közalapítvány
kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem
Közalapítvány Pécs Város Közoktatásáért
nevelés és oktatás
Közművelődési Közalapítvány
kulturális tevékenység
Pécs Város Egészségügyéért Közalapítvány
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító tevékenység
Emlékművek és Szobrok Felújításáért Közalapítvány
műemlékvédelem, kulturális tevékenység
b.) A fenti alapítványok alapító okirata kiegészül a következő rendelkezéssel: Az alapítvány közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-a, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezései szerint a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. - Az alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. c.)Az alapító okiratok "ellenőrző bizottsága" helyébe "felügyelő bizottság" rendelkezés lép. 3.) A Közgyűlés az 1.) - 2.) pontban felsorolt alapítványok alapító okiratát a következő új fejezettel, illetve új ponttal egészíti ki: 1.)Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat és azoknak anyagi támogatást nem nyújthat. Országgyűlési képviselőjelöltet, megyei és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat és nem támogathat. 2.)Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 3.)Az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott célok megvalósítására fordítja. 4.)Az alapítványi vagyon, illetve a pénzeszközök felhasználásáról az alapító okirat, továbbá az alapítványhoz csatlakozó adományozott által meghatározott és a kuratórium által elfogadott feltételek keretei között a kuratórium dönt.
38
5.)Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 6.)A kuratórium tagjai, a támogatók, valamint e személyek hozzátartozója - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesülhetnek. 7.)A kuratórium bármely cél szerinti juttatást pályázathoz köthet. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. A pályázatot a kuratórium a helyi sajtó útján évente írja ki. 8.)Az alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten, az alapítványok gazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevételével kell nyilvántartani. 9.)A kuratórium szükség szerint ülésezik, de évente legalább két ülést tart. A kuratórium üléseit a kuratórium elnöke hívja össze, az ülés előtt legalább 5 nappal, írásos meghívóval, amely tartalmazza az ülés napirendi javaslatát és az előadók személyét és mellékelni kell az írásos előterjesztést és határozati javaslatot. a.)A kuratórium ülései nyilvánosak, erről a kuratórium elnöke a sajtóban való közzététellel tájékoztatja a város polgárait. b.)Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. c.)A kuratórium határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van. d.)A kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. e.)A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján. a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. f.)A kuratórium üléséről jegyzőkönyvet, a hozott döntésekről nyilvántartást kell vezetni. A kuratórium ülése jegyzőkönyvének és a nyilvántartás elkészítéséről a kuratórium elnöke gondoskodik. A
39 jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. A nyilvántartásnak tartalmazni kell: -
a döntés számát, időpontját, hatályát a döntés tartalmát a szavazati arányt a döntés közlésének, nyilvánosságra hozatalának módját
g.) A kuratórium döntéseiről a kuratórium elnöke értesíti az érintetteket. A támogatott szervezetek, vagy személyek nevét és a támogatás összegét a helyi sajtó útján teszi közzé a kuratórium. h.)Az alapítvány működésével kapcsolatos jegyzőkönyvekbe és egyéb iratokba bárki betekinthet, azok tartalmáról szóban, vagy írásban a kuratórium Elnökétől tájékoztatást kérhet. i.) Kuratórium működése nyilvános. j.) Az alapítvány évente köteles beszámolót és közhasznúsági jelentést készíteni. Az alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. k.)A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az alapítvány vagyonával való gazdálkodás - a szervezeti és működési szabályzat megalkotása - az alapítványhoz való csatlakozás elfogadása - a pályázatok elbírálása - az alapítvány éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés elfogadása. l.) A kuratórium elnöke köteles évente előkészíteni a törvényben meghatározott tartalommal a közhasznúsági jelentést. 10.)A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja az a személy, aki - a kuratórium elnöke vagy tagja, - az alapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, - az alapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybevehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az előzőekben meghatározott személy hozzátartozója.
40
b.)A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. A kuratóriumtól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - a kuratórium ülését össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. c.)A Felügyelő Bizottság tagja az alapítvány kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vesz. d.)A Felügyelő Bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a/ az alapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy az alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult kuratórium döntését teszi szükségessé; b/ A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. e.)Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. f.)A Felügyelő Bizottság működése nyilvános. Üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább két ülést tart. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. g.)A Felügyelő Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. h.)A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik. i.)A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. j.)A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be legalább 1 évig vezető tisztséget, amely köztartozását nem egyenlítette ki.
41 k.) A vezető tisztségviselő, vagy erre jelölt bejelenteni köteles az érintett közhasznú szervezetnél, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4.) Az 1-2. pontban felsorolt alapítványok alapító okiratai módosításokkal nem érintett kérdésében a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései irányadók. 5.) A Közgyűlés Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratát a határozat 1. sz. melléklete szerint módosítja. 6.) A Közgyűlés tudomásul veszi Liszkay Teréz Pécs, Szent I. tér 7. sz. alatti lakos és dr. Nagy Jenő Móré F. u. 1/c. sz. alatti lakos lemondását a Pécs Város Egészségügyéért Közalapítvány kuratóriumi tagságáról. 7.) A Közgyűlés tudomásul veszi a Pécs Város Egészségügyéért Közalapítvány Kuratóriuma elnökének Baumgartner Sándor lakcíme megváltozását (új lakcíme: Pécs-Vasas, Bencze József u. 47. 7691) és az alapítvány alapító okiratát ennek megfelelően módosítja. 8.a.)A Közgyűlés a TÁMASZ Alapítvány kuratóriumi tagjának Pörös Béla Pécs, Haas M. tér 13. sz. alatti lakos kuratóriumi tagságáról történő lemondását tudomásul veszi. Az Ifjúságért Egyesület javaslatát figyelembe véve a kuratórium tagjának Kacsányi Éva Pécs, Vadász u. 1. sz. alatti lakost kijelöli. b.)A Közgyűlés a TÁMASZ Alapítványnál háromtagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság tagjainak kijelöli - dr. Mikoly Lilian Pécs, Siklósi u. 98. - dr. Romics Ágnes Szigetvár, Zárda u. 12. - Törkenczy Tibor Pécs, Hunyadi J. út 40. sz. alatti lakosokat. 9.) A Közgyűlés a Környezetünkért Közalapítvány alapító okiratát úgy módosítja, hogy a kuratórium létszámát 11 főben határozza meg. Tudomásul veszi dr. Morava Endre Pécs, Derékréti u. 1. és Nagymegyeriné dr. Megyei Mária Pécs, Megyeri tér 2/b. sz. alatti lakosok kuratóriumi tagságukról történő lemondását. A Közgyűlés a Környezetünkért Közalapítvány kuratóriumi tagjának jelöli Dr. Antal Ilona Pécs, Szabadság u. 7. sz. alatti lakost, az ÁNTSZ részéről, Dr. Jeszták Lajos Pécs, Papnövelde u. 13. sz. alatti lakost a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség részéről, Kiss Tibor Pécs, Siklósi út 52. sz. alatti lakost a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. részéről.
42 10.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti módosításának figyelembevételével gondoskodjék az alapító okiratok egységes szerkezetbe foglalásáról. Felelős: Határidő:
dr. Páva Zsolt polgármester 1998. május 30.
11.) A Közgyűlés kéri a Jegyzői Irodát, hogy az alapítványok alapító okirata módosítását a bírósági nyilvántartáson történő átvezetéséről, valamint a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétele iránt intézkedjen.
7.)
Felelős: Határidő:
dr. Modrovits Sándor 1998. május 30.
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, dr. Faragó László, Pacur Zsolt bizottsági elnök, Irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos
Oktatási-nevelési intézmények SZMSZ-einek jóváhagyása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: hozzátenné a bizottsági elnök úr távollétében, hogy ezt a kérdést a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság is tárgyalta, nemcsak olyan szempontból, hogy napirendre kerüljön vagy sem, hanem tartalmi összefüggéseiben is. A bizottságnak szintén az az álláspontja, - az előterjesztéssel egyezően hogy a Közgyűlés ezt a hatáskört a Közoktatási Bizottságnak adja le; nevezetesen az egyes intézmények SZMSZ-einek jóváhagyásával kapcsolatos érdemi bírálatot. Természetesen azzal a feltétellel, hogy a Közoktatási Bizottság ezen hatáskör gyakorlásáról a Közgyűlésnek beszámolni tartozik. Dr. Révész Mária: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 220 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Oktatási- nevelési intézmények SZMSZ-einek jóváhagyása
43 1.) Pécs M.J.Város Közgyűlése az oktatási-nevelési intézmények SZMSZ-einek jóváhagyására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta. A testület a Szervezeti és Működési Szabályzatok jóváhagyásával kapcsolatos hatáskört Pécs M.J.Város Közoktatási Bizottságára ruházza át. 2.) A Közgyűlés utasítja a Közoktatási Bizottság elnökét, hogy az 1. pontban átruházott hatáskört a Közoktatási Bizottság ügyrendjén vezesse át és a hatáskör gyakorlásáról utólag tájékoztassa a Közgyűlést.
8.)
Felelős:
Dr.Páva Zsolt polgármester Troska Gyula bizottsági elnök
Határidő:
1998. június 30.
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, Irodák vezetői
Az 1998. évről áthúzódó és az 1998-ban indítandó városrendezési tervezés költségfedezete Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök
Dr. Faragó László: elöljáróban elnézést kér képviselő társaitól - és a TVnézőktől, akik már korábban is találkoztak ezzel a témával -, de bizonyára mindenki tudja, ezen feladatok ellátására az idei költségvetés nem tervezett be forrást, így az igen fontos terület működésképtelen. Ma is elhangzott, hogy a jövőben feszítettebb gazdálkodást kell az Önkormányzatnak végezni, ennek az egyik fontos területe, hogy a tervezésre többet kell fordítani, hiszen a jobban megtervezett dolgokkal az Önkormányzat ingatlanok könnyebben hasznosíthatóak, ez is hozzájárulhat a költségvetési deficit csökkentéséhez. Korábban elmondta, most csak néhány elemét emelné ki az előterjesztésnek, hogy a területi tervezés, ezen belül a rendezési tervek készítése nem önként vállalat feladata az Önkormányzatnak, hanem kötelező, ilyen szempontból köteles forrásokat biztosítani az ellátásához. Ha az Önkormányzat nem készíti el időben a rendezési terveket, akkor a hatósági munka is ellehetetlenül és nem tud olyan hatékonysággal működni, mint ahogyan a Közgyűlés más esetekben elvárná. A városban évről-évre - még ha az Önkormányzatnak nincsenek is megfelelő forrásai - fejlesztésre igen jelentős források vannak. Részben a nagy magánberuházások, másrészt a lakosság a lakásépítésén keresztül alakítja a város arculatát. A tervek elkészítése nélkül erre hatni nem tudnak és a város nagyon sok területén - említhetné a belvárost, a Szigeti városrészt, több más területet is - nem kívánatos folyamatok indultak meg. Ha a tervek nem készülnek el, az Önkormányzat nem fogadja el, a nem kívánatos
44 tendenciák a jövőben még fel is erősödhetnek. Az is ismert, hogy 1998. január 1-től új törvény van az épített környezet alakításáról és védelméről, amely plusz extra feladatokat ad e szakterület számára, hiszen az új szabályoknak megfelelően át kell dolgozni több, már létező tervet is. Az új eljárási rend sok tekintetben még bonyolultabbá, költségesebbé teszi ezen tervek készítését. Az Önkormányzatnak költségvetési oldalról is még többet kell erre áldozni. A zárszámadásból is kiderült, hogy jelentős pénzmaradványok nincsenek, amit esetleg át lehetne csoportosítani ezekre a területekre, ez igaz az Iroda és a bizottság elmúlt évi ilyen irányú költségvetésére is. A megmaradt pénzek , a dolog természetéből fakadóan jöttek át erre az évre, hiszen amikor a tervezési megbízásokat pályázati úton kiadják, akkor ezt követően csak annyi tervet tudnak megrendelni, amennyi az adott éves költségvetés. Már akkor tudják, hogy áthúzódó tervezési munkákról van szó, de a jelenlegi költségvetési gyakorlat nem teszi lehetővé, hogy egy kisebb, meglévő keretet túlköltsenek, mert a Pénzügyi Iroda nem jegyzi ellen. Így csak a meglévő forrásra tudják a szerződéseket aláírni. A mellékletekben szerepeltetik azokat a feladatokat, amelyekre részben a zárszámadásnál megmaradt pénzeket el kell költeni, illetve azokat a tervezési igényeket, amelyek biztos, konkrét, létező igények erre az évre. Ha a Közgyűlés visszatekint az elmúlt három évi munkájára, akkor megállapíthatják, hogy minden évben pótlólagos tervezési feladatok is adódnak, amit előre nem láthatnak. Fokozottan igaz ezekben az években, amikor az Önkormányzat saját telkeit, illetve többségi tulajdonú cégei az ingatlanakat értékesítették. Szinte minden esetben rendezési-tervezési vonatkozásai is voltak; melyek akkor készülhetnek a testület elvárásainak megfelelően, ha az Önkormányzat rendeli meg és természetszerűleg más nem is fogadhatja el, csak a testület. Az elmúlt időszakban kértek a velük versenyben álló városoktól is információt, mennyit fordítanak évről-évre az ilyen jellegű tervezési feladatokra.Az elmúlt években, mind az idei költségvetésben is Pécs város ilyen kiadásait messze meghaladóan biztosították tervezési költségeiket. Pl. Székesfehérvár ebben az évben 42 M Ft-ot kíván ilyen célra fordítani, Győr 40 M Ft-ot, Debrecen 33.8 M Ft-ot, Szeged 30 M Ft-ot egyrészt, másrészt 45 M Ft-ot az ezzel kapcsolatos kártalanításokra, Miskolc 50 M Ft-ot. A határozati javaslat több részből áll, egyrészt kérik, hagyja jóvá a Közgyűlés azokat a terveket, amelyek folyamatban vannak és az elmúlt évi költségvetés alapján kerültek megrendelésre. A zárszámadáskor megmaradó pénzt - a bizottságit, mind az irodait - erre fordíthassák és kifizetésre kerülhessenek. Ezt követően kérik, hogy az 1998. évi költségvetés módosításakor legyen egy 5 M Ft-os keret, amely az Iroda szakfeladatainak ellátását segítené. Továbbá kérik, hogy a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság részére 25 M Ft-os tartalék keretet képezzen a Közgyűlés, ami az ez évi feladatok ellátásához szükséges. Közlekedési és Kommunális Bizottság, - amely részben tervezési feladatokat is ellát, pl. az energia koncepcióért ők feleltek, a
45 közműberuházások és a közművek tervezését igénylik; ezekért a tervekért elsősorban bizottság szinten ők felelnek - számára is külön költségkeret legyen meghatározva. A határozati javaslatban 10 M Ft-os tartalék keret képzését kérik a bizottság számára. Péter Pál: igényüket a közlekedési, illetve közmű oldalról indokolná. Elmondja, nem tudnak előre lépni ilyen jellegű munkák - főleg tervezési nélkül; de viszonylag kis összeggel is, nagy elégedettséget lehet elérni a lakosság körében. A tervezési munkákkal kapcsolatban múlt héten volt egy fórum, ahol Pécs város közlekedési helyzetéről tárgyaltak, illetve beillesztésének lehetőségéről az országos hálózatba. Tudomásu kellett venniük, és elismerni; hogy Pécs városa nem foglalkozik kellően pénz hiányában ezekkel a kérdésekkel, s nem tudnak ilyen vonatkozásban sem előre lépni. Többszáz millió forint állami pénzt költenek el idén is Baranya megyében. Úgy tűnik, hogy nem tudják felhasználni, - máshol is ilyen problémákkal küzdenek - mert nem megfelelő az előkészítés. Amennyiben a terveket időben megrendelik, akkor mintegy 40-50 M Ft állami pénzt lehetne elkölteni a közlekedési csomópontok korszerűsítésére. A megfelelő előkészítés hiánya miatt ezek a pénzösszegek elvesznek és az ország más részein kerülnek felhasználásra. Elengedhetetlennek tartja, hogy ilyen vonatkozásban is továbblépjenek. Úgy gondolja, egy viszonylag kisebb összeggel, megfelelő szakmai előkészítéssel, sokkal nagyobb pénzösszeget tudnának idehozni, amelyre szüksége lenne a bizottságnak. A tervezési munkák felett a megfelelő hatósági és társadalmi kontroll megvan. A pénz felhasználásáról a bizottság a Közgyűlést utólag mindig tájékoztatta, ezt fogja tenni ez után is. Molnár Tamás: egyetért Faragó képviselő úr által elmondottakkal abban, hogy az elhúzódó költségek jelennek meg a zárszámadásban. A zárszámadás 7. sz. és 9. sz. mellékletének egy része arról szól, hogy az 1997. évi induló költségvetésében az előterjesztés szerinti célokra városrendezés, tervezés, egyéb költségekre - biztosított keret 2/3-át 1997ben nem költötte el az adott bizottság. Ténylegesen 1998. áprilisáig kerültek kifizetésre. Úgy gondolja, egy költségtakarékos, a forrásokkal okosan gazdálkodó költségvetés készítés természetes feladata, hogy bizonyos forrásokat nem állít be az induló költségvetésbe, amikor azt tapasztalja, hogy évek óta a tényleges kifizetések az év utolsó harmadára vagy a következő évre csúsznak. Ezzel együtt egyetért azzal, hogy ez a feladat - ahogyan a két bizottsági elnök úr is mondta - egy város szabályozásának természetes velejárója, amelynek a költségei indokoltak. Ugyanakkor szeretne támogatólag egyetérteni Péter Pállal is, amikor azt mondta, hogy kis összeggel nagy megelégedést lehet elérni. Ezt szeretné tenni és egy nagyon kis összeget mond, " 2., 3., és 4. pontok summájaként 10 M Ft-ot javasol elfogadni "a Költségvetési Bizottság, mert a zárszámadás 2-es változatának elfogadása következtében olyan jelentéktelen felszabaduló összegeket eredményez, - és természetesen forrást kell biztosítani más halaszthatatlan, elkerülhetetlen feladatokra is - hogy ennél nagyobb összeget biztonsággal a költségvetésből nem lehet most erre a célra biztosítani. Kéri a két bizottsági
46 elnök urat, osztozzanak meg ezen összegen. A 2. pont költségeit nem prognosztizálná, nem mondaná azt, hogy 5 M Ft, a 3. és 4. pontban foglalt költségeket pedig 7 és 3 M Ft-ban javasolja, de természetesen azt az elnök urak határozzák meg, milyen arányban osztják fel. A 10 M Ft-os summa összeget javasolja a két bizottságnak elfogadásra. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat első bekezdésében foglalt szövegre, amelyet aggályosnak tart, ugyanis kodifikálja és tételesen jóváhagyja a Közgyűlés által azokat a tervezési pontokat, amelyeket eddig még így senki nem hagyott jóvá. Olyan közgyűlési döntést indukál, olyan döntéssel legitimálja a városrendezési tervek megrendelését, amit eddig nem tett meg a testület. A 3. számú mellékletre utal és annak listaszerű jóváhagyását foglalja magába, amelyben olyan tételek is szerepelnek, melyeket aggályosnak tart. A Közgyűlésnek meg kellene vitatni, - ha már az előterjesztő eléjük hozta és ezzel közgyűlési fontosságot tulajdonított az ügynek - egyetértenek-e valóban azzal, hogy parkolóházak előkészítő tervére 5 M Ft-ot elköltsenek, amikor 10 éve nem tudnak vállalkozót szerezni a város legfrekventáltabb, ilyen célra alkalmas területeire; bár mindent megtettek eddig is. Gazdaságilag az ilyen potenciális parkoló díjak mellett - amit a jelenlegi jövedelmi, fizetési viszonyok között lehet elkérni - nem éri meg, hogy parkolóházat építsen bárki. Ez a következő években is így lesz, ezért egy kicsit elsietettnek látja, hogy parkolóházakra 5 M Ft-ot előtervek készítésére fordítsanak. Ha jól emlékszik, 7-8-9 terület van, ahol parkolóházat kell előbb utóbb létesíttetni. A most elvégzendő munkák költségei azt eredményeznék, hogy a tervek avulásával újra és újra meg kell rendelni, éppen ezért ezt most elhamarkodottnak tartja. Az 5 M Ft olyan jelentős és részletes kivitelezést feltételez, ami szerinte most nem időszerű. Felveti a képviselő-testület felelősségét, ha egyszer egy szakbizottság eléjük hoz egy listát és a Közgyűlés által kívánja elfogadtatni, akkor vitatkozzanak róla, mondják el érveiket. Egy másik tétel: az UNIVERSITAS fejlesztésére tervbe vett 1.5 M Ft. Ha egy városnak lesz egy egységes egyeteme és a költségvetése városhoz mérhető nagyságrendű, akkor legyen 1.5 M Ft-ja arra, hogy a rendezési tervekben a saját felhasználni kívánt területeiről készítsen, illetve rendeljen meg ilyen munkát. Nem tudja, miért a város feladata, hogy ezt elvégezze. Bizonyára vannak még más vitatható pontok is. Megemlíti, a határozati javaslat 1.) pontjában foglalt és az 1. számú mellékletre utaló észrevételt, amely kimondja, hogy a pénzmaradványból egyenlítsék ki az 1. számú mellékletben felsorolt tervezési munkák költségeit, Faragó képviselő úr arra hivatkozik, hogy nem lehet költségvetési forrás hiányában megrendeléseket eszközölni, pedig igen. A pénzmaradvány egy tételes, ezen a címen lévő költségvetési forrás, az Önkormányzat elkötelezettséget vállalt, hogy erre a célra fordítja. Kéri a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezető-helyettesét, nyilatkozzon, hogy az előterjesztésben számszakilag, -a meghivatkozott és összegében felsorolt munkák kifizetése a pénzmaradványból lehetséges-e?
47 Dr. Kékes Ferenc: Molnár Tamás bizottsági elnök úr javaslatára - a Közlekedési és Kommunális Bizottság, valamint, a Város - és Környezetfejlesztési Bizottság elnökéhez, - hogy mintegy negyedeljék meg az általuk megjelölt költségeket, nagy valószínűséggel a bizottsági elnök urak nem tudnak válaszolni, hisz korábbi gondolkodásuk, munkájuk megkérdőjelezését jelentené. Viszont azok a költségvetési szempontok, amelyeket Molnár Tamás bizottsági elnök úr említett, kétségtelenül megfontolandóak és mérlegelendőek. Számára nem kérdéses, a már folyamatba tett és megkötött szerződések, a tervek szállítása esetén annak kifizetése, nem képezheti vita tárgyát. Meg kellene azonban fontolni, hogy a költségvetési, finanszírozási szempontok mérlegelésével a két érintett bizottság, illetve az Iroda valóban a realitásokhoz legközelebb állóan, a szükséges időütemezésekhez kapcsolódóan próbálja meg áttekinteni azt a szakmailag kétségtelenül megalapozott optimális javaslatát, amely az általuk meghatározott pénzügyi keret rendelkezésre bocsátására irányul. Próbáljon a két bizottság eme szempontok alapján is egy ún. módosító javaslatot a Közgyűlés elé terjeszteni. Ha ez így van, akkor jelen esetben azt tudná kimondani a Közgyűlés, - annak elkerülése végett, hogy bizottsági szintű vitákba bocsátkoznának - hogy szükségesnek és fontosnak tartja az ilyen típusú tervezési feladatokhoz kapcsolódó költségvetési források biztosítását. Sajnálja, hogy az eredeti költségvetési tervezésben nem sikerült, amely feltehetően a költségvetés előkészítésének a hibája, mert olyan funkcióról van szó, amelyet megkerülni nem lehet. Egy ilyen fajta együttgondolkodást minden valószínűség szerint nemcsak elképzelni lehet, hanem megvalósítani is. Véleménye szerint nem késnek túl sokat, hiszen a költségvetési rendelet módosításához van még arra idő, hogy a két bizottság a szakmai optimumhoz képest próbálja meg átértékelni azon források nagyságrendjét, amelyet tervezési feladatra irányoz elő. Ezt javasolja mind a három bizottságnak, bizottsági elnöknek és a Közgyűlésnek is. Dr. Faragó László: Molnár Tamás egyik észrevételét akceptálni tudja, valóban nem helyes az, hogy a határozati javaslat bevezető részében a 3. számú melléklet nevesítve van, hiszen látni lehet, ezek az összegek nem kerülnek elfogadásra. Másrészt, mivel pályázati úton kerülnek a tervezési megbízások kiadásra, ezért nem biztos, hogy ezek az összegek fognak szerepelni. A bevezetőben az utolsó mondat úgy módosulna: "Egyetértve az áthúzódó tervek ez évi befejezésével és új tervek készítésének a szükségességével, utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát...". Itt nincs összegszerűség, hanem a zárszámadásnak megfelelően rendezik le a megrendelt terveket és bizonyos nagyságrendű új tervet kell készíteni. A listát azért sem célszerű így elfogadni, hiszen egyéb ad hoc feladatok kiszoríthatják erről a prioritási listáról valamely terv készítését. A Költségvetési Bizottság elnöke nem jó példákat hozott, mert pl. az UNIVERSITAS-sal kapcsolatos tervezési törekvéseiket megemlítve, Újvári alpolgármester úr most is intenzív tárgyalásokat folytat az egyetemmel közös
48 fejlesztési programok kialakítására. Emlékeztet a Péccsel versenyben álló nagyvárosokra, Szeged és Debrecen 10-15 M Ft-os nagyságrenddel járult hozzá az elmúlt években ahhoz, hogy a városának és egyetemének közös fejlesztési programja legyen. Ebbe a két városba világbanki kölcsönből milliárdos nagyságrendek fognak áramolni. Pécs vonatkozásában - részben az egyetemi hezitálás, részben a város nem megfelelő szerepvállalása miatt - nem biztos, hogy a pénzek ilyen nagyságrendben fognak érkezni, emiatt függő ügyek maradnak. Nem tudták eldönteni, hova kerüljön az új egyetemi központ, egyetemi könyvtár, stb. Nagyon fontos lenne, hogy a város saját feladatának ellátása és rendezési tervi oldalról a támogatása. A parkolóházakkal kapcsolatban azért nem ért egyet Molnár Tamás véleményével, mert közgyűlési határozat van róla. A testület nagy többséggel a parkolási koncepció tárgyalásakor elfogadta; és az Iroda, a bizottság kötelezettségeként jelenítette meg. A bizottság úgy gondolta, nem kompetenciája a közgyűlési határozat felülbírálata. Végre kívánta hajtani, de úgy tűnik többek között ezt sem tudják megvalósítani. Egy parkolóház vonatkozásában elkészült a rendezési terv, - a 10-es tömb, Búza tér déli részén - itt ki tudták írni a pályázatot. A Közgyűlés elé várhatóan május végén, június elején tudják behozni az előterjesztést, ami a terület értékesítésére és a létesítmény megépítésére vonatkozik. Ahol volt terv, ki lehetett írni a pályázatot, van is rá érdemleges jelentkező. A pénzügyi maradványok le vannak kötve, aláírt szerződésekkel, melyekre újakat nem köthetnek, mivel várható az esedékes kifizetés. A Költségvetési Bizottság elnöke javaslatára hajlandóak kompromisszumra, egy kisebb összeggel megelégednének. Az eredeti 40 M Ft-os keret helyett; - a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tervezési keretére 25 M Ft-ot, az Irodának 5 M Ft-ot, a másik illetékes bizottságnak 10 M Ft-ot kértek - " 50 %ot elfogadnának ahhoz, hogy tudják folytatni a munkát, " bár ez a kevesebb összeg rengeteg feladat elmaradását jelenti. Az új felosztás úgy történne, hogy "14 M Ft lenne a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság kerete, 4 M Ft a Közlekedési és Kommunális Bizottságé, és 2 M Ft-ot kapna az Iroda," hogy az ad hoc feladatait, - amit részben a tisztségviselőktől, részben a Közgyűléstől, az illetékes bizottságoktól kap - határidőre el tudja végezni. Egy 50 %-os módosítást ezekkel a számokkal be tud fogadni. Péter Pál: természetesen a kevés pénz is több, mint a semmi, azt fogják belőle megoldani, ami a legsürgősebb és amire elég. Dr. Révész Mária: véleménye szerint, mivel komoly összegekről van szó, a Költségvetési Bizottságnak tárgyalni kellett volna. Molnár Tamás: jelzi, a Költségvetési Bizottság tegnapi ülésén tárgyalta a témát. Dr. Révész Mária: kérdezi az előterjesztőt, milyen módon kívánja módosítani az előterjesztését?
49 Dr. Faragó László: mint már az előzőekben szó szerint felolvasta, hogy a bevezető mondat hogyan hangzik. Az 1.) pont marad, a 2.) pontban az összeg 5 M Ft helyett 2 M Ft-ra változna, a 3.) pontban 25 M Ft helyett 14 M Ft szerepelne, 4.) pontban a 10 M Ft módosulna 4 M Ft-ra, így jön ki a 20 M Ft. Molnár Tamás: úgy gondolja, a 10 M Ft-ra van lehetőség a költségvetés módosításakor. Áttekintve a zárszámadásból származó pénzösszegeket és az egyéb lehetséges forrásokat. a 20 M Ft-ról most nem tud semmiféle nyilatkozatot tenni. Erről a Pénzügyi Iroda vezető-helyettes asszonyt kellene megkérdezni, hogy szakmailag milyen esélyeket lát. Másrészt ki lehet ezt kerülni, ha néhány szót megváltoztatnának. A bevezetőben megfogalmazott "Utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát" szövegrész helyett azt kellene mondani, hogy "Felkéri az Irodát és a Költségvetési Bizottságot, hogy a következő költségvetés módosításig törekedjen forrást találni erre az elosztás szerinti összegekre, összesen 20 M Ft-ra." Dr. Faragó László: két alternatíva van a szavazásra, az egyik az eredeti előterjesztés 2-14-4, összesen 20 M Ft-tal, a másik pedig az, amit Molnár Tamás javasolt. Elfogadja, hogy ne utasítsák az Irodát, hanem felkérik, keresse meg a keretet. Gyakorlatilag a Költségvetési Bizottságnak és a Pénzügyi Irodának együttesen kellene megtalálni a 20 M Ft-ra a fedezetet. Véleménye szerint egy 15 Mrd Ft-ot meghaladó költségvetésben másfél ezreléket valahol meg lehet találni, hiszen ez hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés egyéb tételei, pl. a telekértékesítési bevételek beérkezhessenek. E nélkül ezen előirányzatok sem teljesülhetnek. Dr. Révész Mária: úgy gondolja, senki nem vitatja, hogy szükség van ezekre a tervekre, csak a forrását kell megtalálni. Molnár Tamás: további probléma jelentkezik, a Pénzügyi Iroda vezetőhelyettese most tájékoztatta, hogy a zárszámadáskor keletkező, ilyen célra felhasználható maradvány pénzek nem elégségesek az 1.) pontban jelzett és az 1. számú mellékletbe foglalt listán szereplő tételekhez, annak a felét sem fedezik. Dr. Révész Mária: javasolja az elhangzottak megfontolását az előterjesztő részéről. Dr. Faragó László: az utóbbi felvetéshez nem tud hozzászólni, hiszen a bizottságot arról tájékoztatták, hogy ezek a pénzek megvannak. Nem kerültek más célra elköltésre, a szerződések megkötése ezen összegek figyelembevételével történt. Nyilván, ami nem fér ebbe bele, az a 20 M Ft-ból kerül kifizetésre. Nem tudja miért van most eltérés a két összeg között, hiszen korábban a Pénzügyi Iroda segítségével készült a számítás erre vonatkozóan. Dr. Révész Mária: véleménye, a következőt tudják tenni, szavaznak így róla, a Közgyűlés hoz egy döntést.
50
Kerényi János: nem tudja, szavazásra alkalmas-e az előterjesztés? Úgy ítéli meg, hogy nem. Kéri az előterjesztőt, vagy aki illetékes ebben, hogy a téma elhalasztását javasolja, mert további kidolgozást igényel. A két bizottsági elnök és a Pénzügyi Iroda helyettes vezetője közötti megbeszélés nem jutott eredményre, így nem tudja, a Közgyűlés miről szavazna. Dr. Révész Mária: amennyiben a Közgyűlés nem szavazza meg az előterjesztést, akkor az az alternatíva lép elő, amit Kerényi képviselő úr mondott. Dr. Faragó László: mivel a bizottságot az vezérli, hogy a szükséges szerződéseket alá tudják írni és pl. belváros részletes rendezési tervét tovább tudják folytatni, ezért befogadja Molnár Tamás úrnak a bevezetőre vonatkozó javaslatát, hogy "Utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát" szövegrész helyett "Felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Pénzügyi és Gazdasági Irodát, hogy a következő költségvetési módosításkor ezek forrását igyekezzék megtalálni, addig a lehetőség szerint biztosítsa a tervek folyamatos készítését" szövegrész kerüljön be. Így elfogadható, hogy maradhat a 20 M Ft, - 2-14-4 M Ft-os megbontásban - amennyiben megtalálják a forrását és akkor nem kell tovább húzni az ügyet, mehet a tervezés. Dr. Révész Mária: szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 221 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata A városrendezési tervezés költségfedezetéről A Közgyűlés megtárgyalta a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság előterjesztését a városrendezési tervezés költségfedezetének biztosításáról. Egyetértve az áthúzódó tervek ezévi befejezésével és új tervek készítésének szükségességével; felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Pénzügyi és Gazdasági Irodát, hogy a következő költségvetési módosításkor ezek forrását igyekezzék megtalálni, addig lehetőség szerint biztosítsa a tervek folyamatos készítését az alábbiak szerint: 1./ Az 1997. évi költségvetés Városgazdasági tevékenység szakfeladatán és a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tartalékkeretén lévő pénzmaradványból az előterjesztés 1. sz. mellékletében felsorolt tervezési munkák költségeit a számlák beérkezését követően egyenlítse ki.
51 2./ Az 1998. évi költségvetés következő módosításakor a városrendezési tervek készítésének fedezetéül a városgazdálkodási tevékenység szakfeladatának előirányzatát egészítse ki 2 MFt-tal. Az addig felmerülő szerződéskötéseket ennek figyelembe vételével irányozza elő és a kifizetéseket a szakfeladat terhére teljesítse. 3./ A településfejlesztési döntéseket megalapozó tanulmányok, tervek és tervpályázatok készítésére a Város és Környezetfejlesztési Bizottság részére 14 MFt tartalékkeretet képezzen. 4./ A Közlekedési és Kommunális Bizottság részére 4 MFt tartalékkeretet képezzen saját tervezési feladatai ellátására. Felelős: Határidő: Kapják:
Molnár Tamás bizottsági elnök Pilaszanovich Iván irodavezető azonnal, ill. a költségvetés módosításának időpontja tisztségviselők, dr. Faragó László, Péter Pál, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői 1. sz. melléklet
A város és községgazdálkodás szakfeladat 1997. évi maradvány felhasználása - A megkötött szerződések szerinti számlákra kifizetve Távolsági buszpályaudvar telepítés Tömegközlekedés fejlesztési program Kócsag, Keskeny dűlő tanulmányterv Cigány játszótér terv Szigeti tanya rendezési terv Pécsi Ipari Vásár tanulmány Pécsbánya rendezési terv Vízműnek ép. ip. beruházási terv Kálvária utca tanulmányterv Ágoston tér beépítési terv Füzes dűlő rendezési terv PGT közműtérkép PGT pince szakág helyszínrajz PGT közműtérkép PGT végelszámolás KKN Már lekötött szerződések vtelen utcai sportterület
6.307 eFt 500 375 100 50 167 498 392 463 336 168 1.232 625 150 251 1.000 6.307 eFt 594 eFt
52 ÁRT módosítás a Postavölgyben ÁRT térinfo betöltés Parkolózónák lehatárolása Ipari vásár megvalósíthatósági tanulmány Pécs Keleti Városkapu Pogányi reptér környezetvédelmi hatástanulmány Komjáth A. u. Mindösszesen:
392 eFt 346 eFt 560 eFt 500 eFt 1.500 eFt 800 eFt 392 eFt 5.084 eFt 11.391 eFt
- A Város és Környezetfejlesztési Bizottság 1997. évi keretének maradvány felhasználása Megkötött szerződések Mecsek-oldal Ny. szabályozási terv Donátus szabályozási terv Szigeti városrész rrt. felülvizsgálat Belváros rrt.
9.)
2.128 2.688 2.016 1.736 8.568 eFt
Pályázat benyújtása a KTM-hez bányarekultivációs tervezés költségeire Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök
Dr. Faragó László: elmondja, a város korábbi ilyen törekvései megfelelő fogadtatásra találtak a pályázatok kapcsán; így a tervezésben, mind a kivitelezésben eredményeket tudnak felmutatni. A határozati javaslat arra vonatkozik, hogy újabb pályázatot nyújtsanak be a bányarekultivációs tervezés költségeire. Gyakorlatilag saját rész nincs, teljes egészében meg lehet kapni a pénzt. Semmiféle kockázatot nem vállal a Önkormányzat, ha megszavazza, hanem vélhetően újabb három bányát tudnak rekultiválni ezekből a pénzekből. Kerényi János: jelzi, a tervezési díjak várható költségeinek becslése folyamatban van, de úgy gondolja, hogy fel kell vállalni. Dr. Révész Mária: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 32 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 222 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata
53
Pályázat bányarekultivációs tervezés költségeire Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése egyetért azzal, hogy az előterjesztésben szereplő három felhagyott bánya, ill. támfal kiviteli szintű rekultivációs tervezési költségeire az Önkormányzat pályázatot adjon be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Egyben felhatalmazza Dr Páva Zsolt polgármestert a pályázat aláírására. Felelős: Határidő: Kapják:
10.)
Zalay Buda a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője 1998. május 28. tisztségviselők, dr. Faragó László bizottsági elnök, Irodák vezetői
Tájékoztató az új, nagyteljesítményű erőművi blokk beépítésének helyzetéről Előterjesztő: Somosi László, a PE Rt. vezérigazgatója
Somosi László: köszöni a lehetőséget, hogy röviden írásban, most pedig néhány gondolattal szóban a témáról itt a Közgyűlés előtt szólhat. Úgy véli, egy ilyen tájékoztatónak három kérdéskörre kell kiterjednie. Hol tartanak most ebben a kérdésben? Mit terveznek a jövőben? Egy harmadik kérdést is ide tenne, és szóban térne erre ki, hogy a beruházás összefüggései milyenek az Önkormányzattal, a várossal? Mit tehet, mi a szerepe az Önkormányzatnak ebben. A hol tartanak kérdéskörre reméli, a rövid írásos tájékoztató megfelelő választ ad. Hozzátenné azonban, hogy ez a beruházás talán kiemelkedik a szokásos ipari beruházások közül, legalább négy szempont szerint. Az egyik a környezetvédelmi vonatkozása, a másik a lakossággal összefüggő hőszolgáltatási vonzatai, a harmadik a foglalkoztatási aspektusai, a negyedik pedig az, hogy mintegy 40 Mrd Ft tőke megjelenését jelenti a térségben. A környezetvédelmi aspektusok nem eléggé túlbecsülhető jelentőségűek. Miközben az Erőmű a 80-as években végrehajtott rekonstrukciója nyomán érzékelhetően csökkentette az elmúlt években a környezeti terhelést, azt kell mondani, ez a beruházás - amint az anyagban is megjelenik - az ezredfordulót követő egy-két évben fog belépni és áttörést fog hozni. Áttörést annyiban, amennyiben most már az Európai Uniós csatlakozásra készülve gyakorlatilag a környezeti terhelést az akkori technikai színvonal engedte minimumra fogja csökkenteni. Ezért is nevezik ma már világszerte azt a technológiát, amit alkalmaznak, tiszta szén technológiának.
54 A lakosságot érintő aspektusai nyilvánvalóak, ismeretes, hogy az Erőmű a távfűtés hőforrása. Azt várják, prognosztizálják, hogy a beruházás nyomán fellépő hatásfok javulás érzékelhető módon, kedvezően meg fog jelenni az Erőműből kiadott hő árában is. Jelzi, hogy a nagyobb hőtermelők között az erőmű a legkedvezőbb árakkal rendelkezik. Ismerik ezen a téren a feszültségeket és a beruházás e tekintetben is jótékonyan hat. A hőszolgáltatás úgy tud kedvezőbbé válni, hogy hasonló korszerűsítések mennek végbe a hőellátó rendszerben is, - pl. PÉTÁV - és a hőfogyasztó területén is. Más alkalommal érdemes szólni arról, milyen lépéseket tud tenni az Erőmű tekintetben. Szólt a 40 Mrd forintos tőkenagyságról, amely mintegy három év alatt épülne be az Erőműbe. Ez a forrás rendelkezésre áll, nagyon jól fel kell tudni használni. Reményeik szerint jó erőművet csinálnak. Ugyanakkor fültanúja volt a helyi vállalkozókat érintő kérdésnek. Arra kell törekedniük, hogy minél több magyar beszállító legyen, ezen belül is minél több helyi. Olyan piacon élő cég, aki a legjobb ajánlatot fogadja el, mégis úgy véli, a legjobbak között is pozitív diszkriminációval élhetnek a helyi vállalkozókat illetően. Az eddigi előkészítő munkákban is döntően a helyi mérnöki irodákat foglalkoztatták, a környezetvédelmi hatásvizsgálatokban kizárólag pécsi szakértőket és tanszékeket, a helyi tudományos potenciált alkalmazták. Mi következik ezután kérdéskörről: Jelezte az anyagban, hogy a következő időszak még az előkészületek és a felkészülés időszaka és ebben a műszaki közgazdasági terv-helyzetekkel egyenrangú szerepe van a kommunikációs programjuknak. Nevezetesen annak, hogy erről a beruházásról, az előkészületekről a megvalósítás során folyamatosan tájékoztatást adjanak a hatóságoknak, és azon túlmenően. A kommunikációs program részét képezik a különböző lakossági fórumok, a Médiában történő széleskörű ismertetés. A hatósági kapcsolatokon túl a civil szervezetekkel - beleértve a környezetvédelmi mozgalmakkal - történő konzultáció, a tudományos egyesületekkel való együttműködés. Ide tartoznak azok az elképzelések, amelyeket egy látogató centrum építését illetően terveznek. Érdekességként megemlíti, a műszaki tervekben szerepel látogató folyosó létesítése, olyan körülmények teremtése, - hasonlóan a modern európai gyakorlathoz - hogy a lakosság közvetlenül is betekinthessen az Erőmű életébe. Az a szándékuk, hogy az Erőmű egyben idegenforgalmi látványosság is legyen. Az önkormányzat szerepe. Természetesen vannak hatósági szerepei, és egyéb döntési pontok, melyekben mint testülettel feltétlenül találkozni kívánnak; így alapvetően a szénellátás optimalizációja a korábbi döntésekkel összhangban. Ugyankkor általában azt várják az Önkormányzattól, hogy legyen az ügynek kritikus, de pozitív szereplője és támogatója. Ismeretes, hogy versenyben kell elnyerniük az építés lehetőségét, már most tapasztalják, hogy nemcsak erőművek, hanem városok és térségek is részt vesznek. Ilyen nagyságrendű beruházás egyiknek sem érdektelen. Úgy véli az Önkormányzat nagyon sokat tehet abban - ezúton is kéri a segítséget hogy befolyásával, társadalmi, politikai súlyával - mint testület - segítsen a pozitív döntés elérésében és a beruházás megvalósításában. Dr. Faragó László: örülni kell, ha a városban egy ilyen nagy beruházás megvalósul, különösen akkor, ha ilyen szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő. Somosi úr azt kérte, ne csak pozitívan aktívak,
55 hanem kritikusak is legyenek. Ezért mint - a környezetvédelemért is felelős bizottsági elnök két észrevételt tenne. Az új blokk kapcsán írja a tájékoztató, hogy az új külfejtési bánya nyitása tervbe van véve, és fogadása az Ipari Park fejlesztésével összhangban történik. Kérik a beruházót, hogy nagy körültekintéssel kezelje a fejlesztés ezen részét, hiszen jelentős városrészeket terhel a közúti szénszállítás, mert a meszesi, szabolcsi városrészen keresztül kell szállítani. Arról nem beszélve, hogy az Ipari Parkban az elkerülő út akár hatóságok által is kritika tárgya lehet. A tervezés során az Önkormányzatot vonják be a lehetséges megoldások kialakításába. Célszerű lett volna, ha az előterjesztés azzal is foglalkozik, hogy a már meglévő blokkok, illetve az ehhez tartozó kazánok korszerűsítése, vagy később a termelésből való kivonása hogy történik. Hiszen ebben az esetben lenne kisebb környezetterhelés, a város légszennyezettségére ezek vannak elsődleges hatással. Ha ezen a téren nem történik változás, hiába állítanak egy új blokkot üzembe, melynek nagyon minimális lesz a légszennyezése, akkor is a már kritikus határán lévő szennyezettséget fokozza. Papp Béla: az I-II-es blokk lebontásra kerül. Faragó képviselő úrhoz csatlakozva tájékoztatást kér arról, hogy az új tüzelési rendszer milyen emissziós értékekkel bír a jelenlegivel összevetve? Ismeretei szerint a III-IVes blokk megmarad a csúcsüzemi időszakra. Kérdése, ezzel kapcsolatban már az új tulajdonosi szerkezetben mit tervez az Erőmű? Úgy gondolja, a hideg napokon ezeket is üzemeltetni kell. Faragó képviselő úr hozzászólásában az is benne volt, hogy ott is szeretnének környezetvédelmi beruházásokat látni. Simonovics Ferenc: örömmel veszi, hogy az Erőmű megpróbálja a civil szervezeteket és az embereket - akik szenvedő alanyai lesznek az új beruházásoknak - is bevonni. Az új külszíni fejtéssel kapcsolatban több aggálya van; a lakosság bevonása nélkül gondolat szintjén se foglalkozzanak ezzel, ugyanis az országgyűlési képviselőjelöltek kampánya alatt bebizonyosodott, hogy a lakosság részéről milyen nagy ellenállásba ütközik az Erőmű beruházása. Olvasott egy tanulmánytervet, melyben három alternatíva volt; egyik a vasút, másik a Komlói út, a harmadik pedig valahol az Arany János utca vonalában egy új ipari út elkészítése. Az Erőmű a lakosság érdekében mondjon le arról a szándékáról, hogy akár a Szabolcsfalu, akár a Komlói út környékén oldja meg a szállítást. A bányász lakosság 30-40-100 éven keresztül elviselte a nagy palahányókat, a bányászat ódiumait, ami a termeléssel kapcsolatos volt, a bányakárokat, stb. A hatástanulmány tervben szerepelt, hogy 4 percenként menne egy 50-80 mázsás teherautó a Komlói úton. A lakosság arra kérte, továbbítsa az illetékesek felé, hogy vonják be őket a bánya megnyitás előkészületeibe, tájékoztassák, hol indítják. Az itt lévő épületek értéke ezáltal csökken. Nem örülnek ennek az elképzelésnek, valami más energia felhasználásával kellene megvalósítani. Keressék a kompromisszumos megoldást, mert akár polgári engedetlenség is bekövetkezhet, ha a Komlói útra kívánják terelni a szállítást. Hívják meg a részönkormányzat vezetőit, és azokat a szerveket, akik döntési joggal is rendelkeznek.
56 Meixner András: Simonovics képviselő úr által elmondottak a lakossági fórumokon is elhangzottak. Szintén kéri Somosi urat, hogy a lakossági felvetésekre érdemben reagáljanak és minden esetben előre tájékoztassák a környéket a várható beruházásokról, mert esetleg a legjobb szándékú elképzelés is rossz irányba mehet. Papp Béla: Simonovics képviselő úr kimondott két szót, ami nem helyén való. Teljesen jogos a tájékoztatásra irányuló igény, de ez egyfajta burkolt fenyegetés volt. Nagyon sok dolog van, ami még nem ismert, először tájékozódni kell mindenkinek. Soó László: a városban sok olyan nagy cég, vállalkozás működik, melynek tevékenységét kevéssé ismerik. A Pécsi Erőmű Rt. nem ezek közé tartozik. Kiemelné, hogy ez a nagy vállalkozás az elmúlt évek tapasztalatait is figyelembe véve folyamatosan törekszik a várossal való együttműködésre a szakmai problémák megoldása tekintetében. Úgy is fogalmazhatna, nemcsak fizikailag tekinti magát a város részének, hanem eszmeiségében, működésében, gondolkodásában is. Ezt az elmúlt időszakban is számtalanszor tapasztalhatták, hiszen kényszerkapcsolatok is vannak a város és az Erőmű között, de még komolyabb ez a kapcsolat a környezetvédelmi kérdések tekintetében. Az egész ügyben - melyhez hozzájárul a külszíni fejtési gond, a lakossági észrevételek - azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Pécsi Erőmű tapasztalhatóan a problémák megoldására törekszik. Bizakodó, mert a technikai fejlesztések önmagukért beszélnek a környezetterhelés tekintetében. A jövőbeni energiaforrás kiválasztását illetően - szintén abban bízik - az Erőmű arra törekszik, hogy mindenki megelégedésére történjen. Vannak olyan technikai problémák is, melyek nem oldhatók meg, például, hogy ne legyen Pécsett erőmű. Mivel van, viszonylagos optimális működését kell biztosítani, a távfűtő rendszert is működtetni kell, ehhez nyersanyag szükséges. Adott esetben olyan kompromisszumot kell kötniük, ha a külfejtés a város szempontjából akkora hátrányokat okoz, el kell fogadni, hogy az Erőmű más - drágább nyersanyaggal működik. Megköszöni az Erőmű tájékoztatását és reméli, a jövőben is a testület és a lakosság egyetértésével fognak megoldódni a szakmai problémák. Kerényi János: jónak tartja, hogy az Erőmű időben és a nagy nyilvánosság előtt ismertette elképzelését. Ezzel megtette azt a lépést, hogy nem titokban, áterőltetve szándékozik végrehajtani a beruházást, hanem partnernek tekinti az érintett polgárokat és Pécs lakóit, felhívja a figyelmet, melyet követendő magatartásnak tart. Fel kell készülni a változásokra, de úgy érzi, a mai beszámoló tesz pozitív ígéretet arra, hogy a problémák megoldása nagy valószínűséggel megtörténik. Somosi László: úgy véli, mind a bíráló, mind az elismerő hozzászólók köszönetet érdemelnek. Saját helyzetértékelésük is megegyezik az elhangzottakkal. A szénellátást illetően szintén ezeket a pozitív és negatív előjelű hatásokat vizsgálják. Teljesen egyetért azzal, hogy egyik oldalról nagyon szigorú szakmai, környezetvédelmi hatástanulmány szerint kell megítélni; másik
57 oldalról pedig széleskörű társadalmi, lakossági vita keretében. Erre készülnek. Úgy gondolja a lakossági kérdéseket meg kell válaszolniuk, bár hozzá még nem érkeztek ilyenek. A külfejtési szénellátás ügyében azért nem léptek ki a lakosság felé, mert van egy ütemterve és most készült el a komplett környezetvédelmi hatástanulmány. Most már adatok, tények birtokában kell a lakosságot tájékoztatni arról, mi fog történni, milyen hatásai vannak, mit tudnak technikailag megoldani és mit kérnek. A döntés folyamán mindenképpen figyelembe veszik véleményüket. Hozzáfűzi, a mai külfejtés nem azonos a jövő külfejtésével, de azt gondolja, a hatástanulmány lehet minden tekintetben meggyőző. A meglévő erőműben több alternatívát vizsgálnak, és bizonyosan olyan mértékben tartják meg a meglévőket, amelyek az új blokk tartalékolási, üzembiztonsági tartalékolására és csúcs igények kielégítésére szolgálnak. Természetesen egyenszilárd környezetvédelmet fognak biztosítani. Két lehetőség van; vagy megfelelő leválasztó berendezésekkel látják el a meglévő - feltehetőleg - két blokkot, vagy alacsony kéntartalmú szenet használnak fel, amely önmagában is olyan minimális szennyező anyagot tartalmaz, hogy nem okozhat problémát. A környezetvédelmi törvény alapján kiadandó jogszabályi előírások sem teszik lehetővé, hogy más módon üzemeljenek. Dr. Révész Mária:megköszöni a tájékoztatót a testület nevében.
11.)
Az egyetemi lakáskeret hasznosítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: hosszú ideje folyik olyan irányú törekvés, hogy a város és az Egyetem kölcsönös előnyökhöz juttassa egymást. Az egyetemi lakáskeret létrehozása e folyamat konkretizálása. Kéri a Közgyűlés támogatását. Dr. Révész Mária: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a képviselőtestület szavazattal az előterjesztést, valamint elfogadta.
27 egybehangzó igen a határozati javaslatot
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 223 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Az egyetemi lakáskeret hasznosítása A Közgyűlés elfogadja a Kulturális Bizottság előterjesztését és az egyetemi lakáskeretből 3 évre, 2001. június 30-ig az alábbi lakásokat adja bérbe :
58 Lánc u.2. I.em. 16. Kormos Gyöngyinek, Lánc u. 2. I. em. 19. Nádi Juditnak, Lánc u. 2. II. em. 34. Győrfi Angélának. A közgyűlés felkéri a Lakás-, és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy a garzonlakások bérbeadásáról gondoskodjon. Felelős: Határidő: Kapják:
12.)
Dr. Varga Pál Józsefné, a Lakás-,és Helyiséggazdálkodási Egység vezetője 1998. június 30., ill. 2001. június 30. tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
Volt Melinda utcai Bölcsőde hasznosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Gonda Tibor: elmondja, bizottságuk két alkalommal is megtárgyalta az előterjesztést. Az első tárgyalás során olyan javaslatot fogadtak el, hogy bérleti díj fizetését kérnék az Egyetemtől; aki nehéz gazdasági helyzetére, illetve a beruházás jelentőségére hivatkozva kérte az ismételt tárgyalást. Ekkor 2:2-es szavazati arány alakult ki, és azt az állásfoglalást hozták, hogy bízzák a Közgyűlés döntésére. Egyrészről azt mondták képviselőtársai, hogy a beruházás volumenéhez képest az évi 2 M Ft bérleti díj nem jelentős összeg. Másfelől olyan vélemény alakult ki, hogy ilyen horderejű egészségügyi beruházás mellett a város nem teheti meg, hogy valamilyen módon a saját erejéhez mérten ne támogatná azzal, hogy egy üresen álló, felújításra szoruló épületet átadnak, ahol nővérszállást tudnak kialakítani. Személyesen azzal értett egyet, hogy a kérdéses ingatlant bocsássák az Egyetem rendelkezésére, ezáltal munkahelyek teremtődnek a városban, így az indirekt gazdasági haszna sokkal jelentősebb az épületnél. A határozati javaslat II-es alternatíváját javasolja elfogadásra. Szirmai Csaba: a két változat között az a különbség, hogy az egyik 2 M Ftot kér bérleti díjként az első években, ugyanakkor elvárja, hogy az egyetem egy rossz állapotú ingatlant javítson fel; miután az épülettel 1996. óta nem tudnak mit kezdeni. Önkormányzati szakértők állapították meg, 20 M Ft szükséges ahhoz, hogy biztonságos legyen. Bármire akarja felhasználni a város, a fenti összeget rá kell költeni, most ezt az Egyetem adná. A később kifizetendő évenkénti 2 M Ft kifizetése okozna nehézséget, mert más a beruházási összeg, és más a fenntartási költség. Úgy véli, ennyit meg kell tenni az Egyetem és a város kapcsolatában az egészségügy segítésére. Az egyetem a helyreállításhoz szükséges összeget biztosítja és 15 év után megvásárolja, vagy visszaadja az Önkormányzatnak. Tudomása szerint már képezik a majdani Szívcentrumban dolgozó ápolónőket, ezért fontos lenne a szak személyzet elhelyezése. Úgy véli az épületet biztosítaniuk kell.
59 Dr. Révész Mária: felhívja a képviselők figyelmét, hogy Pécs város egészségügyi ellátásában nagy előny, hogy itt van a POTE. További fejlesztések történnek, melyekben akár gesztus értékű döntésekkel részt vesznek, a város számára csak előnyt jelent. Nem kell önkormányzati kórházról gondoskodniuk. Más esetekben is nagyobb figyelemmel lehetne a testület a POTE fejlesztéseire. Úgy látta, Grisnik képviselő úr jelentkezett. Grisnik Zoltán: már nem kér szót, szintén a II-es változatot javasolta volna. Dr. Révész Mária: a határozati javaslat II-es változatáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslat II-es változatát. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 224 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Volt Melinda utcai bölcsőde hasznosítása A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság előterjesztését a volt Melinda utcai bölcsőde ügyében.
13.)
1./
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat 15 évi időtartamra térítésmentesen a Pécsi Orvostudományi Egyetem használatába adja a fenti ingatlant azzal, hogy az ingatlan felújításával, fenntartásával és üzemeltetésével járó minden költség a Pécsi Orvostudományi Egyetemet terhei. A bérlő az ingatlan értékét növelő, általa végzett beruházások megtérítését jogalap nélküli gazdagodás vagy egyéb más jogcímen nem követelheti a érbeadótól.
2./
A Közgyűlés felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát készítse el a bérleti illetve használatba adási szerződést.
3./
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor, Pacur Zsolt bizottsági elnök, Irodák vezetői
Haszonbérletek ügyintézése Előterjesztő: Zalay Buda irodavezető
60
Zalay Buda: az előterjesztés tárgya egy ügyviteli ésszerűsítés, miszerint az elmúlt év folyamán sikerült megszüntetni egy munkakört az irodán belül. Egyébként is - nagyobb részt - a Közüzemi Rt-hez tartozó haszonbérletek teljes egészében az Rt. feladata volna. Ilyen értelemben egy tavalyi döntésüket erősítik meg, hiszen 1997. évre vonatkozóan már állást foglalt a Közgyűlés ez ügyben. A javaslat a folyamatos ügyvitelt, illetve annak kontrollját, a teljeskörű ügyintézést jelenti. Kéri az előterjesztés elfogadását. Papp Béla: felhívja azok figyelmét, akik ezzel a témával foglalkoznak, hogy ma a belvárosban, illetve környékén 1 m2 terület 4-6000,- Ft-ért adható el, és 1 m2 kishaszonbérlet 3-5,- Ft. A Damjanich és az Angster József utcában még most is vannak kishaszonbérletek. Nem tartja azonban kívánatosnak, mert nem látja értelmét, hogy összközműves kishaszonbérleti területei legyenek a városnak. Célszerű lenne, ha a Közüzemi Rt. feloldaná ezeket a helyzeteket, mert nem tartható, semmivel nem indokolható, hogy aranyat érő telkeket haszonbérletként hasznosítson a város. Zalay Buda: esetenként teljesen jogosnak tűnik alpolgármester úr felvetése. Szándékukban áll a Közüzemi Rt-vel áttekinteni az ilyen jellegű belvárosi ingatlanaikat. Az Rt-vel azonban teljesen egyetértenek abban, hogy nem annyira gazdasági ügylet a haszonbérlet, hanem részben szociálpolitika. A 8900 haszonbérlet 1.300-1.400 eFt-os bevételt jelent, valamint vannak olyan területek, ahol nagyon fontos, hogy művelve legyenek.Természetesen vannak esetek, amikor szükséges az ésszerű kontroll. Grisnik Zoltán: kérdése irodavezető úrhoz, van-e információja arról, hogy a város környékén hányan hagyták ott földterületüket az áremelés során. Tapasztalatai szerint ennek következtében a polgárok 40-50 %-a hagyott fel a kishaszonbérleti területek művelésével. Zalay Buda: tudomása szerint kb. 20 % mondta vissza, mert kispénzű és számukra a 4,72 Ft is sok. Megítélése szerint ez méltányos összeg, ha figyelembe veszik az árbevételeket a konyhakerti kultúrákban. Traj Ferenc: csatlakozik Grisnik képviselő úr felvetéséhez. Szintén rossz tapasztalatai vannak. Olyan területen kitermelni a bérleti díjat, amelyre nem lehet, illetve nem érdemes beruházni, mert egy évre kötik a szerződéseket. Több esetben elmondta már, ha nincs bekerítve a terület, semmi értelme termelni, mert mások fogják leszedni a termést. Sokan otthagyják ezeket a területeket, elvadulnak; a Közüzemi Rt, illetve a város kötelessége a kaszálás. Célszerűnek tartaná e területeknél figyelembe venni a szociális körülményeket. Példaként említi, a napokban felkereste egy 80 éves férfi, aki azt mondta, hogy az egészségi állapota fenntartásához van szüksége a területre, de a bérleti díjat nem tudja megtermelni. Az lenne a kérése, hogy szociális szempontból méltányolják. Egyetért Papp Béla alpolgármester úr felvetésével is - hogy a Mecsek oldalon vannak olyan területek, amelyeknél indokolatlanul tartják fenn a haszonbérleti szerződéseket. A peremkerületeken azonban - ahol téglagyári gödrökből,
61 mocsaras területekből, szeméttelepekből csináltak az emberek használható kiskertet - indokolatlannak tartja az évenkénti inflációt követő bérleti díj emelést. Célszerűnek tartaná itt is bizonyos szociális szempontok figyelembe vételét. Dr. Révész Mária: egyetért azzal, hogy szét kellene választani a Damjanich utcát a peremkerületektől. Baumgartner Sándor: kéri irodavezető urat, ez ügyben nagyon differenciáltan járjanak el. Egyik szempont a szociális rászorultság. Másik példaként említi a Füzes-dűlő esetét, ahol példátlan elhanyagoltság alakult ki. Javasolja, hogy ezeken a területeken névleges, illetve ingyenes bérletet biztosítsanak a karbantartás érdekében, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni a parlagfű problémát sem. Zalay Buda: javasolja, a testület szavazza meg az eredeti előterjesztést. Ígéretet tesz arra, hogy a Közüzemi Rt-vel a felmerült szempontok alapján megvizsgálják a haszonbérleti szerződéseket. Molnár Tamás: úgy véli, - amit Papp Béla alpolgármester úr említett - a belterületeken, frekventált helyeken lévő területeket értékesíteni kell, mert itt nincs helye kishaszonbérleteknek. Ilyen szociális ellátási forma nincs. A város hasznosítható földterületeit értelmetlen és nem is szabad kishaszonbérletbe kiadni. Más kérdés, hogy a belátható időn belül nem értékesítendő külterületeket jelképes bérleti díj ellenében a megfelelő színvonal fenntartása érdekében bérbe adják. A bérleti konstrukció esetleges differenciálására vonatkozó módosító indítványt nem érti, hiszen ismeretes, hogy van egy Közgyűlés által megszavazott és az összes körülményt - a terület fekvését, stb. - magában foglaló tarifa rendszer. Nem lenne jó, ha valamelyik irodavezető kitalálná, hogy megegyeznek és módosítják. Erre szabályrendszer vonatkozik, amit be kell tartani. Ha valami nagyon eltérő, vagy nem életszerű, akkor vissza kell hozni a Közgyűlés elé módosítás céljából. A Füzes-dűlő emlékezete szerint szerepel abban az ingatlan csomagban, melyet a költségvetési rendelet bevételi oldalán 500 M Ft bevétellel tárgyiasítottak. Reményei szerint a jelenlegi "bódé város" nem marad fenn sokáig. Tarthatatlan, hogy a szennyvízcsatorna és a nagy forgalmú út szomszédságában zöldséget és gyümölcsöt termelnek, melyeknek nagy az ólomtartalma. Véleménye szerint sokkal jobb helye lesz ott a más keletkező nagyberuházások mellett egy jelentős ipari, vagy kereskedelmi létesítménynek, amely potenciálisan odatervezhető. Kérdése irodavezető úrhoz, a Közüzemi Rt. már az iroda számos tevékenységét a saját állományában lévő dolgozókkal végzi, városüzemeltetési komplex feladatok, bérleménykezelési feladatok - most egy újabb feladatot vesz át a várostól, amit valaki eddig végzett az irodán? Milyen állománycsökkentést tervez e feladat átadása kapcsán?
62 Zalay Buda: nem érti képviselő úr felvetését, de fenntartja állítását, hogy a haszonbérletek - kb. 8-900 - elsősorban szociális kérdés. Nem az 1.300 eFtot árbevétel miatt működik. A másik, az 1997. évi létszám-racionalizálási program keretében az iroda három munkakört megszüntetett; az egyik a mezőgazdasági ügyintéző, a maradék feladat lett a Közüzemi Rt-hez csatolva. Ilyen értelemben a létszám-leépítési szándék volt a domináns, meghatározó feladat az ügy hatásköri átadását illetően. Papp Béla: módosító javaslata, hogy "harmadik pontként kerüljön be: a Közgyűlés felkéri a Közüzemi Rt-t és a Városüzemeltetési Irodát, hogy június 15-ig készítse el a telekként értékesíthető kishaszonbérleti területek jegyzékét." Dr. Révész Mária: szavazást kér az előterjesztésről az elhangzott kiegészítéssel együtt. Soó László: megemlíti, az elmúlt évben lefolytatták azt a koncepcionális vitát, ami most zajlik a teremben. Továbbá technikai hiba történt, a múlt évben a meghatalmazás csak 1997. évre szólt a Közüzemi Rt. részére. A határozati javaslat tartalmazza azt a gondolatot is, amelyet alpolgármester úr külön ponttal kér kiegészíteni. Az egyeztetés - az értékesíthetőség tekintetében - folyamatos a Vagyonkezelő Iroda és a Közüzemi Rt. között. Minden esetben pontosítják, visszaigazolják; működik ez a rendszer, nem tartja szükségesnek bonyolítani. Papp Béla: tucatnyi olyan terület van a belváros és a Mecsek területén, amely kishaszonbérlet és megmaradó kőházak épültek rá. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, 3,- Ft/m2 áron telket bérelnek, és nyaralót, vagy lakóházat építenek rá, természetesen engedély nélkül. Több lehetséges megoldás van; le lehet bontatni, fennmaradási engedélyt lehet adni, és piaci áron eladni a telket. Hangsúlyozza, erről a néhány frekventált helyen lévő telekről beszél, nem a város keleti, dél-keleti részén lévőkről. Az a rész valóban szociális kérdés. Felveti, a 2-3-4-5 Ft nem tűnik soknak, azonban beszorozva a területtel, 20-50 eFt. Ezért az összegért faluhelyen venni is lehet 1 Ha földet. Ha egyébként is minimális a haszonbérletek bevétele, akkor át lehetne váltani szociális jellegűre. Dr. Révész Mária: Papp Béla fenntartja módosító indítványát, irodavezető úr befogadja. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítvánnyal kiegészített határozati javaslatot elfogadta. Dr. Révész Mária: a szavazás után 14.45 óráig ebédszünetet rendel el Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 225 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata
63 haszonbérletek ügyintézéséről 1./ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs M. J. Város közigazgatási területén az önkormányzati tulajdonú ingatlanok haszonbérletével kapcsolatos ügyeket - kizárólagos hatáskörrel a Pécsi Közüzemi Rt . intézze. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda a folyamatban lévő ügyeket a Közüzemi Rt-nek adja át. Felelős: Határidő:
Zalay Buda irodavezető azonnal
2./ A Közgyűlés indokoltnak tartja, hogy szükség esetén, a Közüzemi Rt. kezdeményezésére a./ a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda, valamint a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda a kiajánlható ingatlanok egyeztetése és b./ a Közterület-felügyelet az ellenőrzésben való részvétele útján az ügyintézésben működjék közre. Felelős: a. pontért: b. pontért: Határidő: azonnal
Dr Kahutek Annamária, Zalay Buda irodavezetők Kiss Béla a Közterület-felügyelet vezetője
3.)A Közgyűlés felkéri a Közüzemi Rt-t és Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy 1998. június 15-ig készítse el a telekként értékesíthető kishaszonbérleti területek jegyzékét. Határidő: Felelős:
1998. június 15. Soó László vezérigazgató, Zalay Buda irodavezető
Kapják:
tisztségviselők, Dr Kékes Ferenc bizottsági elnök, Soó László vezérigazgató Pécsi Közüzemi Rt., Kiss Béla a Közterület-felügyelet vezetője, Irodák vezetői
Dr. Páva Zsolt: az ebédszünet után átveszi az ülés vezetését. Miután kérdés nincs, a 14. napirendi ponttal folytatják az ülést.
14.)
SESAME közepes méretű városok hálózati tagsága Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Páva Zsolt: a javaslat két évre szól, újra meg kell hosszabbítani. Eddig a hálózat sikeresen működött. Kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről.
64 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 226 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata SESAME Közepes Méretű Városok hálózati tagsága Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Páva Zsolt polgármester SESAME Közepes Méretű Városok Hálózati tagsága tárgyú előterjesztését. 1. A Közgyűlés egyetért a SESAME hálózat koordinációs elképzeléseivel, és vállalja az együttműködés további két évre szóló meghosszabbítását. Ennek aláírására az 1998. júniusi üzletember-találkozón kerül sor az angliai Northampton városában. 2. A Közgyűlés vállalja Hálózati Titkárság működését célzó évi 1000 USD tagsági díj befizetését, valamint a SESAME logogramos megjelenítéssel együttjáró kiadásokat.
15.)
Felelős: Határidő:
Dr. Páva Zsolt polgármester 1998. június 17. (megállapodás aláírás) folyamatosan (logogram megjelenítés)
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői, Fehér Éva referens
Siklósi út 102. sz. alatti ingatlan (19891/1. hrsz.) értékesítése Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető
Dr. Páva Zsolt: a képviselők részéről hozzászólási szándékot nem jeleztek. Szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 227 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Siklósi u102. sz. ingatlan (19891/1 hrsz.) értékesítése A Közgyűlés megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését és az alábbiak szerint határozott.
65 1./
A Pécs, Siklósi u. 102. sz. előtti, 19891/5 hrsz-ú 802 m2 nagyságú ingatlant telekkiegészítés céljára értékesíti a szomszédos telektulajdonos Délhús Rt. részére, 6000-Ft/m2-es, összesen 4.812.000.-Ft-os vételáron az alábbi feltételekkel:
- A kerítés áthelyezése és költségei a vevő feladata. - Az utcavonal és a módosult keleti telekhatár között fennmaradó közterületi sávot a vevő köteles fenntartani mindaddig, amíg az ÁRT-ben megfogalmazott szándék megvalósul. 2./
Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát az adás-vételi szerződés elkészítésére, felhatalmazza a Polgármestert aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető értelem szerint
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Dr. Páva Zsolt: miután az eredeti 16.) napirendi pont előterjesztője nem tartózkodik a teremben, javasolja, a következő ponttal cseréljék fel.
16.)
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása a Kulturális Bizottság keretéből Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: a Kulturális Bizottságnak ebben a költségvetési évben 25 M Ft állt rendelkezésére a különböző kulturális célok támogatására. Az összeg jelentős részét már felosztotta tekintettel arra, hogy május van, a művészeti együttesek és a kultúra avatott szakértői számítanak rá. Említést tesz arról, van néhány alapítvány, amit a Kulturális Bizottság kiemelten támogatna; a Középkori Egyetem Alapítvány. A városban működő jelentősebb kiadványok és kiadók; így pl. a Jelenkor, a Pannónia Alapítvány kap jelentősebb támogatást. Ezen kívül a Pécs Története Alapítvány számára ebben az évben szintén nagyobb összeget kívánnak juttatni, mert szeretnék, ha a monográfia a megjelenés stádiumába kerülne. Elmondja továbbá, hogy a bizottság olyan jelentős folyóiratokat szeretne beindítani a városban, amelyek eddig hiányoztak; egy kritikai, és egy múzeumi folyóirat megjelenéséhez járultak hozzá. A többi viszonylag kisebb tétel. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről.
66 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 228 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Alapítványok és Társadalmi Szervezetek támogatása a Kulturális Bizottság keretéből A Közgyűlés a Kulturális Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Kulturális Bizottság rendelkezésére álló keret terhére az előterjesztésben szereplő szervezetek részére az alábbi egyszeri támogatást nyújtja : Rendezvényalap terhére 1.) Art-TOUR Alapítvány részére a Tettyei Művészeti Fesztivál ( 1998. júl. 9-aug.20.) megrendezéséhez 250.000.-Ft-ot. ( Art-TOUR Alapítvány Pécsi Komédium-OTP Baranya m. Igazgatósága 11731001-20144102) 2.) A Pécsi Nemzetközi Báb és Utcaszínházi Fesztivál Alapítvány részére a XI. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál rendezési költségeihez 120.000.-Ft-ot. ( Szigetvári Takarékszövetkezet Konzum Fiók 508-00111-13504690) 3.) A XVII. Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál céljaira 400.000.-Ft-ot a Nevelők Háza Pécsi Egyesületének ( OTP Bank Rt. 11731001-20201519 ) 4.) Pécs Baranyai Kórus és Zenekari Szövetség részére a Pécs város amatőr énekkari és zenekari mozgalmának megsegítésére 120.000.-Ft-ot. ( Magyar Hitelbank Rt. Pécs, 10200012-24012380-00000000) 5.) Pécsi Férfikar Alapítvány részére a Bordalfesztivál megrendezéséhez 200.000.-Ft-ot. ( Kereskedelmi és Hitel Bant Rt. 10402427-24214317-70070000) 6.) A Cigány Tavaszi Fesztivál céljára a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületnek
67 50.000.-Ft-ot. ( OTP Bank Rt 11731001-20112402 ) " Kulturális Alap" terhére 7.) A Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesületnek könyvkiadására 200.000.-Ft-ot. ( Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet Pécs Jubileum 50400113-11013721) 8.) A Baranyai Alkotótelepek Kht-nek az "Echo" művészeti lap kiadására 1.500.000.-Ft-ot ( Baranyai Alkotótelepk KHT 50600148-10021017 alszám : 10000018 ) 9.) Sétatér Transzkulturális Alapítvány részére folyóirat támogatására 100.000.- Ft-ot. ( OTP Rt. 11731001-20100171 ) 10.)Szélkiáltó Együttes részére CD kiadásához 50.000.-Ft-ot. 11.)Pro Pannonia Kiadói Alapítvány részére Galambosi László : "Regefa". c. könyv megjelentetéséhez 50.000.-Ft-ot. ( Konzum Bank 11300029-00166416-00000000) 12.)A Mecseki Kisvasutért Alapítványnak kiadványra 20.000.-Ft-ot. ( Postabank Rt. Pécs 11992000-02509172 ) 13.) A Pécsi Egyetemi Kórusnak CD kiadáshoz 100.000.-Ft-ot ( OTP Bm-i Igazgatósága Pécs 11731001-20057406 ) Egyetemi Kórus : 20057406 14.) A KHAIROSZ Alapítványnak az Országos Tudományos pszichológiai konferencia megszervezéséhez 100.000.-Ft-ot. ( OTP Bank Rt. 11731001-20104546 ) 15.) A Közelítés Művészeti Egyesületnek működési kiadásokra 100.000.- Ft-ot. ( PB Rt: 11992000-025-08982 ) 16.) Városszépítő és Városvédő Egyesületnek utcanév magyarázó táblákra 100.000.-Ft-ot
68 ( 11731001-20048257 ) 17.) A Nyugdíjasok Egyesülete Virágcsokor Népdalkörének fesztiválon való részvételhez 30.000.-Ft-ot. ( OTP Rt-11731001-20113915 ) 17/a. Pécs-Baranyai Kereskedelmi-és Iparkamarának Zsolnay emlékülés megtartására 100.000.-Ft-ot. ( Magyar Kereskedelmi Bank Rt. 10300002-2461701900003285 ) " Nemzetközi kapcsolatok támogatása " terhére 18.) A Pécsi Férfikar Alapítványnak a nemzetközi kórusversenyre való kiutazásához 100.000.-Ft-ot. ( Kereskedelmi Bank 10402427-24214317-70070000 ) 19.) A Francia Nyelvű Diákszínjátszásért Alapítvány részére a 7. Francia Diákszínjátszó Fesztivál megrendezéséhez 70.000.-Ft-ot. ( OTP Bank Rt. 11731001-20146881 ) 20.) Allianice Francaise részére a Frankofon hét megrendezésé hez 130.000.-Ft-ot. ( Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet 50600131-100000087 ) "Alapítványok" támogatása terhére 21.) A Középkori Egyetem Alapítvány részére 1.000.000.-Ft-ot ( Baranya megyei OTP 11731001-20131117 ) 22.) Jelenkor Alapítvány működési költségeinek fedezetére 500.000.-Ft-ot ( 113--00029-00104654 ) 23.) Pro Pannonia Alapítványnak Csorba Győző hagyatékának feldolgozására és emlékének ápolására 1.000.000.-Ft-ot. ( Konzum Bank 11300029-00166416-00000000 ) 24.) A De Forma Alapítvány részére 200.000.-Ft-ot. ( Postabank Pécsi Területi Igazg. 11992000-02507895 )
69
25.) A Pécs Története Alapítványnak 2.600.000.-Ft-ot. ( Konzum Bank Rt. 113-00029-00416508 ) Utasítja a Pénzügyi-, Gazdasági Irodát a megjelölt összegek átutalására. Felelős : Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: azonnal Kapják: tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői
17.)
Önkormányzati hozzájárulás megadása ( Ipari Park) Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester
Papp Béla: nincs kiegészítése, a határozati javaslat egyértelműen fogalmaz. Kéri az előterjesztés elfogadását. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 229 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Önkormányzati hozzájárulás megadásáról (Pécsi Ipari Park) Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul az általa és az IKIM által a Pécsi Ipari Park infrastruktúra létesítése tárgyában létrejött 11-18282 számú szerződés módosításához oly módon, hogy a jelenlegi kedvezményezett (pécsi Önkormányzat) helyébe a Pécsi Közüzemi Rt. lépjen. Felhatalmazza a polgármestert a szerződést módosító nyilatkozat aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Páva Zsolt polgármester azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Soó László vezérigazgató, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
70 18.)
A 637/1997. (12.12.) sz. közgyűlési határozat módosítása, mely az 1998. évi bontási címlistára vonatkozik Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: emlékeztet arra, a tavalyi év végén jóváhagyta az Önkormányzat az 1998. évi bontási címlistát azon önkormányzati bérlakások vonatkozásában, melyek műszaki állapotuk miatt nem újíthatók fel. Az év elején több oldalú konzultáció kezdődött a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, az Etnikai Fórummal az Ifjúságért Egyesülettel, a Településrészi Részönkormányzatokkal arról, hogy a város lakásgazdálkodási, szociológiai szempontból neuralgikusnak tekinthető részén -, Györgytelepen milyen mértékben célszerű fenntartani a jelenlegi állapotokat, elodázni azokat a döntéseket, melyeket műszaki szempontból egyértelműen meg kell hozni. E helyzet áttekintése után az álláspont alakult ki a bizottságban - egyeztetve a kisebbségi önkormányzattal, részönkormányzattal, Közüzemi Rt-vel - hogy célszerű lenne Györgytelepen mindazokat az építményeket lebontani, amelyek emberi lakhatás céljára nem alkalmasak. Pótlólagos pénzforrást nem igényel a javaslat, hanem a tavaly december 12-én meghozott 637. sz. határozat pénzügyi keretén belül műszaki, vagy technikai feladat átcsoportosítás szerepel. E keret terhére javasolnak egy koncentrált épületbontást György telepen. Az ülés előtt mindenki kapott egy kiszínezett térképet, - jobban értelmezhető az előterjesztés eredeti mellékleténél - melynek áttekintése során egyértelművé válik a műszaki, illetve lakásgazdálkodási szándék, amit az előterjesztés takar. Simonovics Ferenc: megjegyzi, közel 1,5-2 éve, hogy ezzel a témával foglalkozik, valamilyen megoldás érdekében. Nagyon sajnálja az itt élő embereket - igaz, hogy nagy részük semmiféle kommunális díjat nem fizet -, úgy érzi jutalmazni kellene őket. Ha gazdaságilag úgy állna az Önkormányzat, le kellene bontani, mert minden befektetett forint 3 forintot jelent a Közgyűlés számára. Soha nem tudják megteremteni ezen a területen az elfogadható életkörülményeket. A csatornázás fel sem merülhet, mivel nincs a lakásokban ivóvíz. Néhány közkút van, a kivitelezés óriási összegekbe kerülne. Kéri a Közgyűlés támogatását a mielőbb felszámolás, rehabilitáció érdekében, hogy az ide tervezett pénzeket hasznos célra tudják fordítani. A lakosság megnyugtatása érdekében is kellene valamilyen megoldást találni. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 230 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata
71 A 637/1997. (12.12.) számú Közgyűlés i határozat módosításáról, mely az 1998. évi leromlott műszaki állapotú épületek bontási címlistájára vonatkozik A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, valamint a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A leromlott műszaki állapotú önkormányzati tulajdonú bérlemények 1998. évi bontási címjegyzékére vonatkozó 637/1997. (12.12.) számú határozatát olyképpen módosítja, hogy a bontási címlistára - a pénzügyi keret változatlanul hagyásával - a György-telepi lakások bontását a Közüzemi Rt. rendezési javaslatának megfelelően felveszi. A Közgyűlés a bontási eljárás lefolytatásával megbízza a Közüzemi Rt-t. A Közgyűlés a határozat egyéb pontjait változatlanul fenntartja. Felelős: Határidő: Kapják:
19.)
Soó László a Közüzemi Rt. vezérigazgatója Pilaszanovich Iván irodavezető 1998. december 31. Tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt bizottsági elnökök, Soó László a Közüzemi Rt. vezérigazgatója, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
A Pécs, Apáca u. 10. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellette az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 231 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata A Pécs, Apáca u. 10. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondásról A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi, valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta.
72
A Közgyűlés a Pécs, Apáca u. 10. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlanban - Sélleyné Gyúró Mónika résztulajdoni illetőségét képező - lakás értékesítése során fennálló elővásárlási jogáról lemond. Felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy döntéséről a kérelmezőt és a Földhivatalt értesítse.
20.)
Felelős: Határidő:
dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes 1998. június 15.
Kapják:
Tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt Bizottsági Elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
A Pécs, Ilona u. 12. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Páva Zsolt: a képviselők részéről hozzászólási szándékot nem jeleztek. Szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodással az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 232 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata A Pécs, Ilona u. 12. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondásról. A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés a Pécs, Ilona u. 12. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlanban - Marosujvári András, Kovácsné Marosujvári Zsófia és Kristófné Marosujvári Teodóra résztulajdoni illetőségét képező - lakás értékesitése során fennálló elővásárlási jogáról lemond. A Közgyűlés felkéri a Lakás és helyiséggazdálkodási Egységet, hogy döntéséről a kérelmezőket és a Földhivatalt értesítse. Felelős:
dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes
73
21.)
Határidő:
1998. június 15.
Kapják:
Tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt Bizottsági Elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
A Pécs, Komlói út 182. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás
Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 233 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata A Pécs, Komlói u. 182. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondásról. A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés a Pécs, Komlói u. 182. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlanban - Takács László, Lemmer Péter, és Nagy Zoltánné résztulajdoni illetőségét képező - lakás értékesítése során fennálló elővásárlási jogáról lemond. A Közgyűlés felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy döntéséről a kérelmezőt és a Földhivatalt értesítse.
22.)
Felelős: Határidő:
Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes 1998. június 15.
Kapják:
Tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt Bizottsági Elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
A Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti ingatlanban elővásárlási jogról való lemondás Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
74 Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 234 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata A PÉCS, BALTIKA U. 6. SZ. ALATTI INGATLANBAN ELŐVÁSÁRLÁSI JOGRÓL VALÓ LEMONDÁSRÓL
A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés a Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlanban - Petrovics Gyula és neje résztulajdoni illetőségét képező - lakás értékesítése során fennálló elővásárlási jogáról lemond. A Közgyűlés felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy döntéséről a kérelmezőt, és a Földhivatalt értesítse.
23.)
Felelős: Határidő:
Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes azonnal
Kapják:
Tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt Bizottsági Elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
Babócsai Miklós és neje bérlőlistára történő felvétele Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: kiegészítésként elmondja, hogy - humánus szempontbólméltányosság gyakorlása a két bizottság javaslata. 1986-os lakásigénylési kérelemmel rendelkező, háromgyermekes család bérlőlistára való felvételét kezdeményezik. Az indoka, amikor a bérlőlista összeállításra került, akkor a család még némi hátralékkal rendelkezett. Az eltelt időben a hátralékot kifizették, ezért terjesztik most a bérlőlistára való felvételt a testület elé. Dr. Páva Zsolt: kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
75
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 235 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Babócsai Miklós és neje bérlőlistára történő felvételéről. A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, valamint Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. Hozzájárul ahhoz, hogy Babócsai Miklós és neje Pécs, Nagy F. tér 9-10. sz. alatti lakosok az 1997-98. évi bérlőlistára pótlólag felkerüljenek, és szociális bérlakás juttatásában részesüljenek három év időtartamra. A Közgyűlés felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy nevezettek szociális bérlakásban történő elhelyezéséről gondoskodjon.
24.)
Felelős: Határidő:
dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes 1998. június 30., illetve értelemszerűen
Kapják:
Tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt Bizottsági Elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
A Pénzügyi előterjesztés)
Bizottság
elnökének
beszámolója
(szóbeli
Előterjesztő: Körömi Attila bizottsági elnök Körömi Attila: a beszámoló napirendre vételét három okból kérte. Fontosnak tartja, hogy a Közgyűlésen is elhangozzanak a jegyzőkönyv számára. Az egyik: a Pénzügyi Bizottság ledolgozta minden olyan restanciáját, amelyek apróbb ügyeknek voltak tekinthetők az elmúlt időszakban. Különböző interpellációs válaszokat, felvetéseket és más bizottságoktól történő megkereséseket a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta. A vonatkozó állásfoglalásokat meghozta, melyek a következő Közgyűlésen már a testület elé kerülnek. A másik: a beruházási csoportnál történtek után az aljegyző úr közreműködésével sikerült az Ellenőrzési Irodát megerősíteni; valamint a Beruházási Csoportot ujjászervezni az új elképzelések alapján. Ezek után már olyan minőségi munka folyhat a Városházán, amely megalapozottsággal mondatja azt, hogy az elmúlt egy évben előfordult hasonló ügyek nem
76 várhatók. Ez nem a bizottság érdeme, csupán a bizottságtól fog munkát átvenni, ha az Ellenőrzési Iroda és a Beruházási Csoport jól működik. A harmadik ok: azok a frakciók, amelyek nem képviseltetik magukat a Pénzügyi Bizottságban, a következő bizottsági üléstől kezdve tájékoztatót kapnak arról, hogy milyen ügyeket tárgyalnak. Indoka, hogy várhatóan a következő hónaptól az Ellenőrzési Iroda jelentősebb ügyei szerepelnek a testület előtt így pl. Városi Televízió, ÁSZ vizsgálati kezdeményezés. A Városi Sportcsarnok ügyét a bizottság lezárta, a Közgyűlés elé fogja terjeszteni álláspontját. Ezen túlmenően lesznek olyan kezdeményezések is, amelyek a bizottságon belül indultak pl. Koósz Margit képviselőtársuk javaslatára kezdődött el a gépjármű használati szabályzat megalkotása. A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával jóváhagyta, amely talán a Városházán már életbe is lépett. A Városháza működésével kapcsolatos egyéb, speciális költségnemekre vonatkozóan is megpróbál a bizottság a Jegyzői Irodával közösen szabályzatokat megalkotni azért, hogy minél ellenőrizhetőbbek legyenek az elköltendő pénzek. Úgy gondolja, hogy az említettek a frakciók érdeklődési körébe tartoznak, mert a Közgyűlésen a költségvetési vitában e témák különösen exponált pontok. Ismételten hangsúlyozza, hogy azon frakciók részére, amelyek nincsenek képviselve a Pénzügyi Bizottságban a következő bizottsági üléstől kezdve meghívót, illetve tájékoztatót küldenek és ha a frakciók úgy gondolják, akkor a bizottság munkáját személyesen is figyelemmel kísérhetik. Dr. Páva Zsolt: megköszöni Körömi Attila bizottsági elnöknek a testület részére adott tájékoztatót.
25.)
Megállapodás a hasznosítására
Gresham
Kft-vel
a
Szabadtéri
Színpadok
Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: elmondja, hogy a Szabadtéri Színpadok hasznosítására pályázatot írtak ki és az elkészült szerződés-tervetet terjesztették a testület elé. A szerződés-tervezet egy hosszútávú hasznosítási megállapodás, amelyben szerepel, hogy a bérbevevő felújítja a Szabadtéri Színpadot a legmodernebb színpad technikával. A felújításra pécsi tervezők tervei alapján kerülne sor, a színpad jelentős bővítésével. A terv koncepciójában szerepel a tettyei játszószín felújítása is, melynek során egy kamaraszínház kialakítására nyílik lehetőség. Számos részletkérdésben kellett megegyezésre jutni és igyekeztek biztosítékot szerezni abból a szempontból, hogy ez a nagyvolumenű szerződés valósággá váljon, illetve a legkevesebb hibával tudjanak megvalósulni a szerződésben foglaltak. Kéri képviselőtársait, amennyiben a pontos, precíz megfogalmazásra vonatkozóan van észrevételük, tegyék meg.
77 Javasolja hallgassák meg a Közművelődési Iroda jogászát, aki az előterjesztéshez szeretne néhány kiegészítést tenni. Dr. Jung Mária: a szerződéskötési határidő a szerződés 1./ pontja szerint kettévált és erre szeretné felhívni a testület figyelmét. A Káptalan utcai Szabadtéri Színpad esetében 1998. április 30-tól, a Tettyei Romok és Szabadtéri Színpadot illetően a szerződés hatálybalépésének napja amennyiben ehhez a Közgyűlés hozzájárulását adja - 1998. október 1. A határidőt azért kellett kettéválasztani, mert a Tettyei Szabadtéri Színpadot a nyári évadra már kiadták, már műsorokat szerveztek. Az új bérlő esetében ez bonyodalmakat okozott volna. A Jegyzői Iroda vezető jogtanácsosával igyekeztek úgy elkészíteni a szerződést, hogy abból következően két-három év múlva ne merülhessen fel olyan probléma, amely az Önkormányzatot illetően hátrányt okozhat, illetve abból nem tudna megfelelő pozícióban kilépni. Dr. Páva Zsolt: kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 236 /1998. ( 05.14, ) sz. határozata Megállapodás a GRESHAM Kft-vel a Szabadtéri Színpadok hasznosítására Pécs M.J.Város Közgyűlése a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság, valamint a Kulturális Bizottság javaslatait figyelembe véve a Pécs, Káptalan u. 4.szám alatti Szabadtéri Színpad, valamint a Tettye Téren Szathmáry Püspök Palotájának Romja megnevezésű ingatlanok hasznosítására vonatkozó megállapodást az abban írt feltételekkel jóváhagyja. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármester urat a megállapodás aláírására.
26.)
Felelős: Határidő:
Dr. Páva Zsolt polgármester 1998. május 20.
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kunszt Márta, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Közalkalmazottak 3 %-os jutalomkeretének biztosítása
78 Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök Dr. Kékes Ferenc: az előterjesztés napirendre vételének indokát dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr már elmondta. Kiegészítésként elmondja, hogy az Érdekegyeztető Tanács azon ülésén, ahol az előterjesztésben szereplő kérés megfogalmazódott, nem tudott jelen lenni, azonban igyekezett az elhangzottakról tájékozódni. Az előzményekről szólva utal arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács újjáalakulását követően - 1996. évtől - új stílust próbáltak meghonosítani, amely a konstruktív tárgyalások, együttműködések kialakítását jelentette. Az Érdekegyeztető Tanács önkormányzati oldala elfogadta, elismerte azokat a munkavállalói, közalkalmazotti kéréseket, amelyeket négy pontban megfogalmazva előterjesztettek. Ezek közül az egyik kérés az un. 3 %-os jutalomkeret elfogadása volt. 5 %-ról indultak, s hosszas alku folyamat végén állapodtak meg a 3 %-ban. A munkavállalói oldal elfogadta azt is, hogy az Önkormányzat - jóllehet hosszú ideje nem tudott kialakítani egy többlépcsős rendszert az ilyen kérések teljesítése érdekében. Nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy az elismert és elfogadott munkavállalói érdekek pénzügyi fedezetét biztosítsa. Konszenzus alapján többlépcsős folyamat indult el, melynek egyik részét jelentette az étkezési hozzájárulások biztosítása. Az 1998. évi költségvetési rendelet prioritási listája tartalmaz e célra 70 M Ftos keretet. A munkavállalói oldal most azt kéri az Önkormányzattól, hogy ne a költségvetés teljesülésének végső fázisában biztosítsák a közalkalmazottak részére, hanem a különböző szakmák kiemelt szakmai napjaihoz kapcsolódóan már év közben; például: a júniusi Pedagógus Nap összefüggésében indítványozzák és kérik, hogy a jutalom rendelkezésre álljon. A múlt heti Érdekegyeztető Tanács ülésén az alpolgármester úr ígéretet tett arra a munkavállalói oldalnak, hogy a mai Közgyűlés elé terjeszti a kérést és a testület döntésének megfelelően lehet majd a jövő hét hétfőjén reagálni a kezdeményezésre. Az ÉT ülésének napján nem állt még rendelkezésre a pénzügyi kihatások pontos számbavétele sem; időközben megtörtént. A ma délelőtt lefolytatott frakcióvezetői egyeztetésen is az az álláspont alakult ki, hogy az Önkormányzat teljesítse a munkavállalói oldal kérését azzal, hogy a 3 %-os keretből 1,5 % júniusban, 1,5 % decemberben kerüljön kifizetésre. A mai frakcióvezetői ülésen elfogadott megállapodásnak megfelelően került kiosztásra a határozati javaslat, amely szándéknyilatkozatot tartalmaz a Közgyűlés részéről; a pontos technikai lebonyolítás és költségvetési rendeletmódosítás átvezetésének kötelezettségével, amely egy következő költségvetés módosítási aktusnak lehet a része. Megkéri Pilaszanovich Iván irodavezető urat, a pénzügyi konstrukció ismertetésére, illetőleg a megvalósítás lehetőségeiről való tájékoztatásra.
79
Pilaszanovich Iván: a frakcióvezetői megbeszélésen kiosztásra került az az intézménysoros kimunkált adatsor, melyet a Pénzügyi Iroda állított össze. Ebből kitűnik, hogy az egyes költségvetési intézményeknél mekkora a fedezethiány, illetve milyen fedezet lenne szükséges ahhoz, hogy az adott intézménynél az alapilletmény 3 %-ának megfelelő jutalmat ki tudják fizetni. Erről a frakcióvezetői megbeszélésen részletesen tárgyaltak, de a képviselőknek ez az anyag nem került kiosztásra. A jutalom és járulékösszegeit figyelembevéve 135 M Ft-ot kellene a Közgyűlésnek biztosítani. Az elfogadott zárszámadás után vannak bérmaradványok, amelyeket figyelembe lehet venni, illetve egy-két intézménynél már az eredeti költségvetésbe is beépítésre került bizonyos jutalomkeret, a költségvetési rendeletnek megfelelően. Ezeket a korrekciókat figyelembevéve mintegy 90 M Ft biztosítása szükséges a jutalmak kifizetéséhez. A technikáját most nem részletezné, mivel az pénzügyi jellegű. A kiosztott határozati javaslat tervezetben arra kérnek felhatalmazást, - ha elfogadásra kerül, akkor - ennek megfelelően a következő költségvetési rendelet módosításnál a szükséges számszaki módosításokat, illetve a szöveges költségvetési rendeletben a módosításokat átvezessék. Papp Béla: a Közgyűlésnek szükséges ismernie a konstrukció lényegét. Ez a jutalom kifizetés a költségvetés keretein belül történik, tehát semmilyen plusz költségvetési igényt, bevételi oldal növekedést nem okoz és nem okozhat. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi Pilaszanovich Iván irodavezető urat, hogy a kiosztott határozati javaslat tartalmaz minden lényeges elemet? Teljes egészében elfogadható és nem kell már tovább módosítani? Pilaszanovich Iván: ez a határozati javaslat biztosítaná a jutalom kifizetésének a lehetőségét. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 237/1998. ( 05.14, ) sz. határozata Közalkalmazottak 3 %-os jutalomkeretének biztosításáról Az ÖÉT-en elhangzottaknak megfelelően a Közgyűlés megtárgyalta a közalkalmazottak 3 %-os jutalomkerete hiányzó fedezetének biztosítását. A Közgyűlés vállalja, hogy a Pénzügyi Gazdasági Iroda által intézmény sorosan kimutatott fedezetszükségletet két egyenlő
80 részletben 1998. június és december hónapjaiban az intézmények részére biztosítja. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy a jutalom-kifizetésekhez szükséges pénzügyi fedezetet a fenti időpontokban az intézmények részére folyósítsa, valamint a költségvetési rendeletben szükséges átvezetéseket, szövegmódosításokat a legközelebbi rendeletmódosításkor hajtsa végre.
27.)
Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván irodavezető értelemszerűen
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula, Molnár Tamás, Pacur Zsolt, dr. Kunszt Márta, Baumgartner Sándor, dr. Bödő László bizottsági elnök, Irodák vezetői
Mischinger István képviselő tájékoztatója
Mischinger István: egy hír jelent meg a médiákban, amely a következőképpen szólt: "ismert pécsi vállalkozó üzletében hamis bérletet készítettek, a másológépet a rendőrség lefoglalta". Úgy gondolja egy képviselő nem engedheti meg magának, hogy ne fedje fel kilétét. A közlemény első pontja már hibás, mert azon része, hogy "vállalkozó üzletében" nem nyert bizonyítást. A rendőrség ugyanis május 20-án fogja megkapni a szakértői véleményt arról, hogy a bérlet melyik másológépen készült. A másik; miszerint "hamis bérletet készítettek" el szeretné mondani, hogy üzletében egy copy shop működik, ahol másolatokat készítenek. Egy másolat pedig nem hamisítási folyamat, nem hamisítás részlete. Üzletében mindent, minden korlátozás nélkül lemásolnak, az ott dolgozó kollégái nem nézik, hogy mit másolnak erre nincs is joguk. A testületnek bemutat egy eredeti bérletet és tájékoztat arról, hogy a bérleten vannak olyan pontok amelyek kizárják a hamisítási, illetve másolási lehetőségét. Az egyik a bérlet szélén lévő fényes csík, hologram amit a másológép nem tud megcsinálni. Ezen kívül vannak pecsétek és bélyegzők amelyekkel a bérletet érvényesítik, továbbá van egy hátoldal amely szintén feliratos. Ezt követően megmutatja a bérletet lemásolva (ennek a hátoldala síma és más papírból van). Elmondja, hogy a másolat és a másológép felismeréséhez lehetőség van arra - és ez a rendőrségnek is módjában állt volna -, hogy kinagyítsák a bérletet. Bemutat egy 1:1200-as nagyítást, amelyen felismerhetők a hibák. Elmondja, hogy ez 26,5 millió színből készül, inchenként 300 pontból melyen a hibák jól felismerhetők. Az egyeztethetőség érdekében ez még tovább nagyítható, amikor már a két fekete pont is láthatóvá válik. Az egésznek az a lényege, hogy ezt a próbát el kellett volna végezni.
81 A továbbiakban arról szól, hogy megrendelésre gyártanak bérleteket és bemutatja a Tömegközlekedési Rt. megbízásából készült bérlet kliséjét. Ez egy olyan napi bérlet, amelyet a Tömegközlekedési Rt. ad ki egy konferenciához történő hozzájárulásként. Úgy lesz hivatalos, ha lebélyegzik és aláírják. Az utóbbi időben sok hamis pénz került forgalomba és ez egy kicsit megtévesztő lehet, mert más a másolás és megint más a hamisítás. Bemutatja a 2.000 Ft-os másolatát, elmondva, hogy nem tiltja semmi sem a pénz másolását. Szintén bemutatja a Magyar Nemzeti Bank által kiadott szórólap 10.000 Ft-os bankjegyről készült másolatát, ahol az MNB a szórólapon közli melyek azok a pontok amelyek alapján megállapítható, hogy a 10.000 Ft-os hamis, vagy eredeti. Felvetődik a kérdés, hogy magánügyről van-e szó? Nem érti, hogy mi ellen irányult a rendőrségi akció. Itt arról van szó, hogy egy vállalatot megtévesztett egy gyanúsított azzal, hogy néhány száz forint értékben csináltatott másolatot és azt valamilyen úton-módon átalakította, helyesebben ezt mutatta fel az ellenőrnek. Személy szerint ő még abban is kételkedik, hogy ez bűnügynek minősül-e? Nem tudja, hogy Mischinger István ellen indult-e a rendőrségi akció, vagy Mischinger István vállalkozó ellen és a vállalkozóban nem csak az ő, hanem munkatársai személye is benne van, akiknek munkát ad. Kétségei vannak afelől is, hogy mint kisebbségi politikus ellen indult-e az akció, mert nem látja egyiknek sem értelmét. Elmondja, hogy a rendőrség a másológépet lefoglalta, lezárta és a kulcsot egy hét múlva, minden érdemi döntés nélkül visszaadta. Ma már gyakorlatilag mindent hamisítanak, pl. hamis számítógép, másológép, autó stb. alkatrészeket adnak el több tízezres, százezres nagyságrendűek. Úgy véli, hogy a rendőrségnek a vele kapcsolatban fellépő magatartása teljesen indokolatlan volt. Elmondja, hogy a Közgyűlésen volt akkor, amikor a rendőrségi akció történt. A felesége, aki akkor az üzletben volt nem tudott szót érteni a rendőrséggel, mert pár szóval el lehetett volna intéznie, ha őt lehívják az üzletbe és tisztázzák a dolgot. Ahogy most bemutatta ezeket a nagyításokat, ugyanúgy a rendőrség is mintát vehetett volna. Visszatérve a csalási dolgokra - minden szakmában, minden területen van ilyen - az a véleménye, hogy fel kell lépni ellene; és csak a rendőrség tud eljárni. Úgy gondolja, hogy a rendőrség részéről két dolog lenne fontos és ezt kérné is. Az egyik: ezeket a dolgokat nagyobb szakértelemmel lássa el, a másik: addig amig nem győződik meg arról, hogy itt valóban bűncselekmény történt, emberként kezelje azt a munkatársat aki ilyen helyen dolgozik. Felkéri vállalkozó társait arra, hogy a rendőrség munkáját segítsék akár pénzbeli segítséggel is, hogy szakértelmüket és szakmai munkájukat fejleszteni tudják. Ennek az ügynek a kapcsán őt, az üzletet. A munkatársait több-százezer forintos kár érte, ugyanis egy hétig nem működött az üzlet, a gépben károk keletkeztek és a rendőrségnek sincs szüksége arra, hogy ilyen
82 kár keletkezzen, ugyanakkor a rendőrségi eljárás is több százezer forintba kerül. Úgy gondolja, hogy a rendőrségtől a keletkezett kár összegét követelni fogja, de ezt vissza is fogja juttatni a rendőrségnek azzal a céllal, hogy a szakértelmét és a szakszerűségét, az ehhez szükséges eszközöket fejlessze és szakmai megalapozottsággal járjon el ilyen ügyben. Dr. Páva Zsolt: megköszöni Mischinger István képviselő úr tájékoztatóját. Bejelenti, hogy a Közgyűlés nyilvános ülése 15.45 órakor véget ért, a testület zárt ülésen folytatja munkáját. kmf. Dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Pozsárkó István aljegyző
1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1998. évi 16/1998. ( 05.20.) számú rendelete az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetését meghatározó 1996. évi CXXIV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, és a végrehajtására vonatkozó kormány rendeletek alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének - többször módosított - 8. számú önkormányzati rendeletével megállapított 1997. évi költségvetés végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi költségvetésének bevételi-kiadási főösszegét 16.016.540 e. Ft módosított előirányzattal, a rendelet végrehajtását 16.228.747 e. Ft bevétellel, 15.854.829 e. Ft kiadással, továbbá - 272. 085 e. Ft felhasználható pénzmaradvánnyal jóváhagyja. 2. §. (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek bevételeit a 4. sz. mellékletben, kiadásait a 5. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően elfogadja és jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait az 6. számú melléklet szerint fogadja el. (3) A Közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásait a 7. sz. mellékletben szereplő címenkénti bontásban és főösszegben fogadja el. (4) A Közgyűlés a felújítási kiadások címjegyzékét és főösszegét a 8. sz. mellékletnek megfelelően fogadja el. 3. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi normatív állami hozzájárulás elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 12. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént. Az elszámolás alapján a Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a központi költségvetést megillető visszafizetési kötelezettség 3.256 e. Ft.
4. §. Az önkormányzat 1997. december 31-i állapot szerinti vagyonát az 2. sz. melléklet szerint 27.141.719 e. Ft-ban állapítja meg. 5. §. A Közgyűlés a.) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények 1997. évi felülvizsgált költségvetési pénzmaradványát és a jutalmazásra fordítható személyi juttatások maradványának összegét a 11. sz. melléklet szerint állapítja meg. b.) A Polgármesteri Hivatal 1997. évi költségvetési pénzmaradványát a 11. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. 6. §. Az önkormányzati intézmények pénzmaradványának felhasználására a Közgyűlés rendelkezései a következők: a.) Az intézményi pénzmaradványokból olyan tartós kötelezettség - beleértve a beruházási ráfordításokat is - nem vállalható, amely a későbbiekben az önkormányzat költségvetési támogatásának emelési igényével járhat. b.) A vállalkozási tevékenységek eredményét az intézmények alapító okiratában rögzített alapfeladatokra kell felhasználni. 7. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 1997. évi egyszerűsített beszámolóját a 19. sz. melléklet szerinti tartalommal elfogadja és egyetért annak közzétételével. A Közgyűlés utasítja Pécs Megyei Jogú Város Aljegyzőjét, hogy a beszámoló közzétételéről gondoskodjon, egyidejűleg a beszámolót küldje meg az Állami Számvevőszék részére. 8. §. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
dr. Páva Zsolt polgármester záradék:
dr. Pozsárkó István aljegyző
megtárgyalta a Közgyűlés: 1998. május 14-i ülésén kihirdetve: 1998. május 20-án
2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/1998. ( 05.20. ) sz. rendelete a helyi iparüzési adóról szóló többször módositott 1991. évi 11.sz. Ör.1.sz. melékletének módositásáról
1.§. A helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 1991. évi 11.sz. Ör. 1. sz.melléklete az alábbi közalapitvánnyal egészül ki Pécs Város Egészségügyéért Közalapitvány 2.§. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Páva Zsolt polgármester Záradék: Megtárgyalta a Közgyülés: 1998. május 14.-i ülésén Kihirdetve: 1998. május 20.
Dr. Pozsárkó István aljegyző