3-1-5 /2001.
Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. március 22-i üléséről
Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Márton András, Meixner András, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Tóbiás János, dr. Toller László, Traj Ferenc, Weller János, dr. Ujvári Jenő. képviselők. Távollévő képviselők: Gonda Tibor, Kerényi János, Mischinger István, Tóth Mihályné Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Cserép Attila városi rendőrkapitány, Frank Gábor a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Ruppert Ferenc ÁNTSZ képviseletében, Nyirati István vezérigazgató, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, dr. Varga István kabinetvezető, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Mikoly Liliann osztályvezető, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Nyaka Szabolcs a Dunántúli Napló képviselője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője.
2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 36 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.05 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül van-e egyéb napirendi javaslat? Meixner András: kéri levenni a napirendről a meghívóban 21. sorszámmal szereplő „Láng Ádám pályázata” című előterjesztést, mivel további egyeztetésekre van szükség. Napirendre kéri a „Comenius 2000. pályázatra jelentkező közoktatási intézmények támogatása”, valamint a „Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola további működtetése” című előterjesztéseket. Dr. Toller László: napirendre kéri az „Együttműködési keret-megállapodás a Baranya Megyei Önkormányzattal”, és az „ISPA projekt önkormányzati forrás biztosítása” című előterjesztéseket. Kablár János: kéri napirendre venni az „Tiszakerecseny árvíz sújtotta település támogatása” című előterjesztést. Hódosi Vera: kéri levenni a napirendről a meghívóban 5. sorszámmal szereplő „Magyar Lajos utcától délre eső tömb szabályozási terve” című előterjesztést. Nagy Csaba: kéri a 33. napirendi pont - „Tájékoztató Pécs M. J. Város célprogramjának félidős értékeléséről, további feladatok” – beszámolóként történő tárgyalását, hogy minden képviselőnek módja legyen a napirendi pont kapcsán véleménynyilvánításra. Dr. Toller László: megjegyzi, tudatosan kérte a tájékoztatót, hiszen a ciklus végén van beszámolási kötelezettsége e témában. Nem kíván vitát nyitni, mert a tájékoztató minden egyes elemét szinte naponta, és minden Közgyűlésen vitatják. A jelen előterjesztés összegzés és tájékoztatás a nyilvánosság és a képviselők számára arról, hogy a ciklus programhoz képest hol tartanak. Személy szerint nem támogatja képviselő úr javaslatát, de természetesen szavaztatni fog róla. További kiegészítés nem lévén, szavazást kér a „Comenius 2000. pályázatra jelentkező intézmények” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. a „Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola további működtetése” című előterjesztés napirendre vételéről kéri a testület döntését.
3
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Együttműködési keret-megállapodás a Baranya Megyei Önkormányzattal” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „ISPA projekt önkormányzati forrás biztosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Nagy Csaba javaslatáról kéri a testület döntését, miszerint a 33. napirendi pontban szereplő „Tájékoztató Pécs M. J. Város célprogramjának félidős értékeléséről, további feladatok” című előterjesztést ne tájékoztatóként, hanem beszámolóként tárgyalja a testület. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen, 11 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította. Szavazást kér a „Tiszakerecseny árvíz sújtotta település támogatása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a meghívóban szereplő napirendi sorról, az elhangzott és megszavazott kiegészítésekre figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a napirendet elfogadta. Galbáts András jelzi, véletlenül a nem gombot nyomta meg, a napirendet megszavazta. Dr. Toller László: bejelenti, így a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a napirendet elfogadta. N a p i r e n d: Napirend előtti felszólalások: a.) Márton András: Hattyúdal b.) Körömi Attila: Szorgalom és a csapatmunka diadala
4 c/1.) Dr. Gáspár Gabriella: Megemlékezünk c/2) Ótemető u. 30. sz. alatti ingatlan ügye d.)De Blasio Antonio: Adós fizess e.) Dr. Toller László: FIDESZ frakciónak írt válaszlevél ismertetése f/1.) Kukai András: Tavaszi takarítási program f/2.) Autómentes napról 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)
Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása
3.)
Az „Év Rendőre” Díj alapításáról és adományozásának rendjéről
4.)
A város jelképeiről, valamint azok használatáról szóló 23/1999.(04.30.) sz. Ör. módosítása
5.)
ISPA projekt önkormányzati forrás biztosítása
6.)
Az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról, és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról
7.)
A DUTAP KhT-nél felügyelő bizottsági tag megválasztása
8.)
Egyeztető Bizottságban történő személyi változás
9.)
Szabadművelődési Alap társadalmi kuratóriumának megválasztása
10.)
Vagyongazdálkodási koncepció
11.) A Szent Flórián Közalapítvány alapító okiratának módosítása 12.) Az Önkormányzati Üdülő Alapítvány alapító okiratának módosítása 13.)
Szociális és módosítása
gyermekvédelmi
intézmények
alapító
okiratainak
14.)
Közgyűlési hatáskör ágazati bizottság részére történő átruházása
15.)
Pécs TV Kft törzstőkéjének felemelése
16.)
EU CIVITAS pályázat
17.)
Településrészi önkormányzatok céltartalék felosztása
5 18.) Széchenyi terv világörökségi pályázat benyújtása, önrész vállalása 19.) Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetése céltámogatási pályázata 20.) Komló kistérségi vízellátó rendszer vagyonmegosztása 21.) Ellátási szerződések módosítása 22.) Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése 23.) Etnikai Fórum OFA pályázata, önkormányzati támogatás 24.) A Közoktatási Bizottság ügyrendjének módosítása 25.) Irgalmasrend udvari parkoló ügye 26.) Művészlakás ideiglenes bérbeadása 27.) Egyetem utcai iskola udvari épületének hasznosítása 28.) Földhasználati szerződés megszüntetése és új szerződés megkötése 29.) Pécs, Verseny u. 19. telephely hasznosítása 30.) Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelme 31.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása 32.) Comenius 2000. támogatása
pályázatra
jelentkező
közoktatási
intézmények
33.) Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola további működtetése 34.) Együttműködési Önkormányzattal
keret-megállapodás
a
Baranya
Megyei
35.) Tiszakerecseny árvíz sújtotta település támogatása 36.) Tájékoztató Pécs M. J. Város célprogramjának félidős értékeléséről, további feladatok zárt ülésre javasolt előterjesztések: 1.)
A szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek béremelése
2.)
Kovács Jánosné rendszeres szociális segély ügye
3.)
Gaudi Andrea kiegészítő családi pótlék ügye
6
4.)
Lászlóné dr. Pichler Éva lakásfenntartási támogatás ügye
5.)
Korom Rudolf rendszeres szociális segély ügye
6.)
Vavika Antalné rendszeres szociális segélye
A közgyűlési vita anyaga 1-10. kazettán. Napirend előtti felszólalások: a.) Márton András: Pécs városának sok kiemelkedő tudósa, művésze alkotó értelmiségije, magas állami elismerésben részesült. Gratulálnak dr. Papp Lajos úrnak, a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika igazgatójának, dr. Borhidi Attila akadémikusnak, egykori dékán úrnak a Széchenyi Díjakhoz, Hirth Gábor és Nyitrai Miklós biofizikusoknak az Akadémiai Ifjúsági díjhoz, Zámbó Terézia építészmérnök asszonynak, városrendezőnek az Ybl Miklós díjhoz, Molnár Sándor keramikus művész úrnak a „Ferenczi Noémi” díjhoz, Czebe Tünde balett művésznőnek a „Harangozó Gyula” díjhoz, Vincze János rendező úrnak, a Pécsi Harmadik Színház igazgatójának a „Jászai Mari” díjhoz, Hamar Zsolt úrnak, a Pécsi Szimfonikus Zenekar karmesterének a „Liszt Ferenc” díjhoz, György Béla mérnök úrnak, a Dél-Dunántúli VIZIG főmérnökének a „Vásárhelyi Pál” díjhoz, és Várnay György úrnak, a Pécsi Geodéziai Kft. igazgatójának Ha a lista nem ateljes, „Pasing elnézést Antal”kér díjhoz. mindazoktól, akiknek a nevét kihagyta. A gratulációban nincs politikai üzenet, csak egy értékrend elismerése és megbecsülése, örömük és büszkeségük kifejezése, hogy ezekkel az emberekkel találkozhatnak Pécs város utcáin, láthatják, hallhatják alkotásaikat, érezhetik gyógyító kezük, tudásuk eredményét. Annak az örömnek kifejezése, hogy egy helyen és egy időben élhetnek velük. Kívánja mindannyiuknak, hogy ezen elismerés mellett találjanak harmóniát a magánéletükben is, ne legyenek irigyeik, és ha van még ennél magasabb szakmai megbecsülés, kapják meg azt is. Biztos abban, hogy még sok-sok pécsi művész, tudós, alkotó és hétköznapi ember gyarapítja azoknak a sorát, akik ezt a várost naggyá és híressé tették. Politikai üzenet abban a tényben van, hogy a pécsi Közgyűlésben a mai napon ezekkel a napirend előtti felszólalásokkal ez a műfaj – a napirend előtti felszólalás műfaja – a kormányzó koalíció kezdeményezésére és kivitelezésében minden bizonnyal kitöröltetik a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatából. Örül annak, hogy utolsó felszólalása, a Hattyúdal a szellem dícsérete lehetett. Dr. Toller László: egyetért képviselő úr köszöntő szavaival. Tájékoztatásul elmondja, a kitüntetetteknek írásban gratulált, és ha képviselő úr nem szól e témában napirend előtt, akkor maga tette volna meg.
7 b.) Körömi Attila: amikor 1973-ban Balogh Imre tanár úr az Almamáter egyik testnevelő tanára akkori oktató filmek segítségével, és a tornaórákon gyakorlatban bevezette őket a kosárlabda rejtelmeibe, azóta tudja, hogy a kosárlabda csodálatos sport. Azt látták, egyszerre van benne jelen a test test elleni küzdelem és a tiszta játék, csak a tudással, szorgalommal kerekedhetnek felül a másikon. Aztán jöttek élete nagy nevei, és csapatai, a magyar Gellért, MAFC, Honvéd és a görög válogatott, amely Európa Bajnokságot nyert. De mindenek előtt fiatal kora daliái; Csoszics, Dalipagics, Delivasics, Kityanovics és a többiek. A mai magyar női kosárlabda, de azt is mondhatná, a mai magyar kosárlabda Pécsett van. Ötödik kupa győzelem, egy heroikus küzdelem végén Euro Liga nyolcad döntőbe jutás már a mai, vagy jövő csütörtöki eredménytől függetlenül az eddigi legnagyobb siker. Egy újabb alapszakasz győzelem. Mindezt a végén gyakorlatilag két kezdőjátékos nélkül érte el a csapat. Szórakoztatnak profi szinten a legnagyobb számú magyar közönség előtt, de ez a szórakoztatás kilép a sport mezejéből, hiszen a város legnagyobb hírvivői a város hagyományait, történeti múltját nem ideértve. Konok szorgalommal, kitartással, küzdeni tudással elért eredmények jelzik ennek a csapatnak az útját, ugyanakkor alázat a tiszta játék iránt mindig és minden körülmények között. Itt már nem egy sportcsapat munkájáról, aktuális sikereiről kell beszélni, hanem a teljesítményről, amely igazi csapatmunka és szorgalom eredménye. Két csapat dolgozott azon, hogy ez a játék idekerüljön Pécs városába. Időt, energiát nem sajnáló háttércsapat dolgozik mögöttük. Úgy érzi, neveket nem kell említenie, hiszen mindannyian ismerik őket. A kereskedelmi rádió néhány héttel ezelőtti adásában hangzott el egy telefonálótól, - ez az adás három órás sportműsor egy híres műsorvezető, régi rádiós vezeti – hogy általában a csapatjátékokban hogyan lehetne Magyarországon előre jutni a sport területén. Azt mondta, ma Magyarországon a labdajátékok területén egy csapat van, a PVSK MIZO női kosárcsapata. A hozzászóló nem becsülte le a többi csapatsportot, hiszen van vízilabda is, de lényeges volt, amit mondott, hiszen vigyázniuk kell erre a csapatra, segíteni kell a jövő év tervezését. Segítségükre kell lenni abban, hogy ezt a munkát folytatni tudják. Ezt a csapatot érdemes támogatni, mert az ide befizetett minden forinttal el tudnak számolni az adófizetőknek. A PVSK MIZO kosárlabdázói hozzák a hasznot a városnak, ők a város csapata. Dr. Toller László: valamennyiük nevében szólt képviselő úr. Megjegyzi, néhány nevet mégis meg kell említeni, így dr. Páva Zsolt nevét, akinek a korábbi és jelenlegi támogatása nélkül nehéz lenne az egyesület helyzete. Szólni kell Rátgéber Lászlóról, aki ma a legzseniálisabb edzőnek és sportembernek számít ebben a szakmában, és Füzi Ákosról, aki pályaedzőként egyenértékű munkára képes. Emlékeztet arra, hosszú idő alatt alakult ki a csapat eredményessége. Reméli, más sportágakra is jellemző lesz ez. c/1.) Dr. Gáspár Gabriella: idén ismét megünnepelték hivatalos formák között is Március 15-ét, már-már szokványosan és unalmasan. Úgy tűnik, a 48-as téri ünnepség rendezői egyre inkább belefáradnak ebbe az évről-évre ismétlődő feladatba. Az idei ünnepséget szinte teljes egészében az egyetemi ifjúság művészebbik felének reszketeg kezébe helyezték. Nem tudja, ki írta
8 az ünnepi beszédet, de az előadó egyetemi hallgató lány retorikája úgymond nem volt átütő. A szövegre alig lehetett figyelni és a hangosítás is elég gyenge volt. Összességében nagyon gyenge volt a műsor, amit még a Dunántúli Napló újságírói is elismertek szigorúan a résztvevők véleményére hivatkozva, mintha sajátjuk nem volna. Az Oberon Színpad produkciója sajátos volt; a mozgásbemutató valószínűleg azt a cirkuszt volt hivatva szolgálni, ami kell a népnek, hátha nem érti meg a szöveget, ami alatta ment. Megjegyzi, a szöveg és a mozgás nem volt összefüggésben egymással. A mozgásprodukcióban volt minden; Jancsó filmek szimbolikájának utánérzése és a 60-as évek irodalmi színpados élményeinek megelevenítése. A vörös rongy és a fehér ing kicsit unalmas, szokványos, majdnem közhely szerű. Ha a március, a tavasz, a forradalom az ifjúságé, akkor az ifjúság szedje össze magát, és ne legyen ilyen unalmas és begyöpösödött. A produkció mellett is szól valami, a kissé elvont szöveg kifejezetten szép volt, érdekes és gondolatébresztő, a záró ismert versek szintén nem eshetnek kifogás alá. Az azonban már kifogásolható, hogy bár történt utalás arra, hogy tavasz van, ilyenkor ünnepelnek valamit, de ha az évszakra vonatkozó utalást kihagyják, a városi március 15-i ünnepség művészi produkciója akár november 7. ünneplésére is alkalmas volna, sőt magyar specifikuma nem lévén, oroszul akár a Vörös téren is előadható lenne. A kevesebb több lett volna. Mindent összevetve szereti az egyetemistákat, de talán nem kellene rájuk bízni az egyik legfontosabb nemzeti ünnep megrendezését. Vannak néhányan a városban és az országban, akik ragaszkodnak néhány dologhoz; ilyen például a Március 15. méltó megünneplése. Ilyenkor szeretnek emlékezni azokra a nemes magyarokra, akik a reformkorban kezdeményezték azt a magyar történelemben példátlanul önzetlen társadalmi folyamatot, amely a forradalomhoz vezetett végül. Ilyenkor igenis el kell énekelni a Himnuszon kívül a Szózatot is, el kell mondani a Nemzeti dalt, beszélni kell Széchenyiről, Batthyányról, Kossuth-ról, Deákról, Petőfiről. Meg kell adni a tiszteletet elődeiknek, a hősöknek és a nemzetnek. A nemzeti érzés fontos és egyre fontosabb az embereknek. Ezt bizonyítja, hogy ez évben március 15-én sokkal több kokárdát látott az utcán sétáló embereken, mint az előző években. Az ünnep méltóságát meg kell adni, és jó volna, ha a város erre a jövőben ügyelne. Dr. Ujvári Jenő: úgy véli, ízlésbeli vitáknak nem a Közgyűlésben van a helye, mégis el kell mondania, hogy a város vezetése tudatosan gondolt arra, hogy a március 15-i ünnepséget az egyetemi hallgatók közreműködésével rendezze meg. Valószínűleg az ő gondolataik, érzéseik nagyon fontosak, különösen akkor, ha az ifjúságra számítani akarnak. Éppen ezért úgy gondolja, mind a beszéd, mind a műsor megfelelő színvonalú, hangulatú és emelkedett volt. Lehetne arról beszélni, miként csap össze a konzervatív ízlés az új törekvésekkel. Véleménye szerint az előadott, és szövegében nem is vitatott produkció pontosan a hagyományos megcsontosodás meghaladását kívánta szolgálni, és ezt el is érte.
9 Amit újságírók közönség véleménynek adtak elő, tiszteletet érdemel, de nem hiszi, hogy döntően figyelembe kellene venniük. Hiszen látható volt az is, hogy ilyen nagy számú közönség az utóbbi években ezen a téren nem volt. Úgy gondolja – és ez személyes véleménye –, hogy egy méltó, jó színvonalú, az ifjúság érzéseit és gondolatait kifejező műsor került bemutatásra, ami a résztvevőknek alkalmat adott arra, hogy elgondolkodjanak, számukra mit jelent az ünneplés és Március 15. Az egész ünnepi sorozatot tekintve különösen aláhúzható, amit mondott, hiszen a Kossuth téren egy más hangulat volt, és este a Nemzeti Színházban – szintén nagy számú közönség előtt – egy újabb dimenzió került bemutatásra. Tehát a pécsi ünnepségek méltó, megfelelő keretet és tartalmat adtak ennek a szép márciusnak. Szirmai Csaba: nem kíván képviselő asszonnyal az ízlésről vitatkozni, azt a mondatát azonban kifogásolja, miszerint nem kellett volna a pécsi egyetemi ifjúságra bízni az ünnepség meszervezését, lebonyolítását. Emlékezete szerint az 1848-as, és az 1956-os forradalom elindítói sem a nyugdíjasok voltak, hanem az ifjúság. Feltételezi, hogy egy ünnepség szervezését a pécsi egyetemi ifjúságra rá lehet bízni. Egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy képviselő asszony ezt kifogásolja. Staub Ernő: alpolgármester úr azt mondta, az ízlések megvitatásának nem a Közgyűlésen a helye. Ez attól függ, miért kerül ide. Ha nemzeti ünnep kapcsán merül fel, úgy gondolja, mindenképpen helye lehet az eltérő véleményeknek. Valóban szembeötlő volt, hogy az éles kritikájáról közel sem ismert Dunántúli Napló is leírta, hogy évről-évre ezek az ünnepek egyre laposabbak. Valóban annak idején a márciusi ifjak csinálták március 15-ét, azonban a probléma az, hogy nem biztos, hogy az egyetemisták önként jelentkeznek erre a feladatra. Ha önként kívánnak akár egy önálló rendezvényt szervezni, a várostól függetlenül, az nagyszerű lenne, de most nem erről van szó. Úgy érzi, felül lehet bírálni azt az elképzelést, amely a legjelentősebb ünnepeket folyamatosan az egyetemre bízza. Valamit tenni kell azért, hogy több embert mozgassanak meg, és a március 15-i ünnepségekről Pécsről is legyen híradás. Ez is hozzátartozik, ha végignéznek egy összefoglalót, sok helyszínről szó van, és Pécsnek többnyire nem sikerül bekerülni, ez összefügghet a szürkeséggel, a lapossággal. Nagy Csaba: úgy gondolja, a napirend előtti felszólalás lényege nem az volt, hogy helyet kapjanak-e a fiatalok az ünnepségeken, hanem hogy az ő szervezésükben kell-e az ünnepségeket megrendezni, vagy sem. Más kérdés forradalmat csinálni, és más megemlékezni. Az a véleménye, olyan ünnepélyeket kell rendezni a városban, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését, és alkalmasak arra, hogy a nemzet hőseit és a nemzetet köszöntsék. Ez nagyon lényeges gondolat, és ez hiányzott a megemlékezésről, a kritika ennek szól. Úgy gondolja, ha ilyen sokan vesznek részt egy ünnepségen, akkor az ünneplők egészének és nem a kulturális érdeklődők egy részének kell ünnepséget rendezni.
10 Felszólalását azzal zárja, amit Gáspár Gabriella képviselő asszony mondott, hogy meg kell adni a nemzetnek és a hősöknek a tiszteletet minden egyes ilyen ünnepségen. Papp Béla: mindig vannak olyanok, akiknek valami nem tetszik. Bármilyen ünnepséget rendez a város, lesznek ellenvélemények; ha nem a Közgyűlésen, akkor az utcán, a médiákban. Nem azt mondja, hogy nem lehet törekedni a jobb, színvonalasabb ünnepség megrendezésére, de ilyen módon leszólni az idei megemlékezést, nem volt szerencsés. Az elmúlt 10 évre emlékszik vissza; nagyon helyesen és hamar elvetette a pécsi önkormányzat azt, hogy országos rangú politikust hívjon beszélni bármelyi ünnepségre. Véleménye szerint célszerű, hogy helyi szónokok vesznek részt a megemlékezéseken. Az pedig, hogy a TV nem közvetít a pécsi ünnepségekről, nyilvánvalóan ezzel függ össze. Nem biztos, hogy a TV nyilvánosságot ilyen eszközökkel kell elérni. Ezen kívül Pécsett hagyománnyá vált az esti ünneplés, a TV pedig általában a pécsi ünnepségekkel egy időben már híradót közvetít. Reméli, az egyetemi ifjúságról kialakult vélemény nem egyezik azzal, amit képviselő asszony mondott az ünneplés kapcsán. Körömi Attila: Gáspár Gabriella nevében visszautasítja Papp Béla alpolgármester úr utolsó mondatát, hiszen kpviselő asszony az SZMSZ értelmében már nem kaphat szót. Ő is pontosan tudja, hogy képviselő asszony nem erről beszélt. Egyébként éppen a TV közvetítés okán érdemes megfontolni a délután 5 órai kezdést, mert véleménye szerint nem a kezdési időpontot, hanem a tartalmi dolgokat szokták hagyománynak nevezni. Véleménye szerint érdemes bekerülni az esti híradóba egy pécsi tudósításnak. Az emberek szeretik, ha a saját városukat látják a képernyőn. Megfontolásra javasolja az időpont megváltoztatását. A visszautasított mondattal kapcsolatban elmondja még, a képviselő asszony egyetemi tanár, ezért pontosan ismeri az egyetemistákat, tudja, hogy kifejezetten jó ünnepségeket tudnak szervezni, de az a probléma, hogy ez a város ünnepe. Véleménye szerint is helytelen, ha nem a város rendezi. Az egyetemisták rendezzennek ünnepséget az egyetemen, a városi ünnepség előtt, után, másik helyszínen, tarkítva az ünnepi kínálatot, ez fontos kérdés. Az alpolgármester úr által használt konzervatív és egyéb jelzőkkel pedig nem ért egyet. Véleménye szerint a nemzeti és az állami ünnepeken arról kell beszélni, ami akkor történt. A városnak éppen azt a feladatot kell megoldani, hogy a városi és nemzeti ünnepeken mindig meg kell emlékezni a hősökről, érdekesnek, és kihívónak kell lennie, hogy megmozdítsa az embereket. A város nem mondhat le a rendezés jogáról. Szintén azt tapasztalta – amit képviselő asszony is elmondott – , hogy az emberek ebben az évben az utcán kezdték el ünnepelni Március 15-ét. Neki is feltűnt, milyen sokan hordanak kokárdát önszántukból. Úgy véli, képviselő asszony felszólalása a tekintetben nagyon pozitív volt, hogy felhívta arra a figyelmet, a mellett, hogy a város egy fontos ünnep rendezési jogát talán helytelenül kiengedte a kezéből, ettől a város fiatalsága – a kokárda viselésével – megünnepelte Március 15-ét és a hősöket.
11 De Blasio Antonio: nem tudja, sajnálja-e, vagy örüljön annak, hogy munkája miatt nem tartózkodott Pécsett, és nem tudott részt venni az ünnepségen, mert így nem tudja eldönteni, jó volt-e, vagy sem. Valószínűleg nem azért voltak sokan az ünnepségen, mert arra számítottak, hogy jó műsor lesz, hanem azért, mert a hagyományokhoz híven szerették volna megünnepelni Március 15-ét. Azon nem lehet vitatkozni, hogy ez kinek a számára mit jelent, mivel a más pártállás a hagyományok tiszteletét is másként veti fel. Azonban a vita felhívja a figyelmét a mentalitás kérdésére. Nem először találkoznak ebben a teremben azzal a mentalitással, hogy „mi kormányozzuk a várost, és mi majd megmondjuk, hogy mi a jó”. Március 15. a város ünnepe, nem a várost kormányzó koalíció ünnepe. Nem a várost kormányzó koalíció ünnepe, nem ők döntik el, mi a jó. A FIDESZ frakció csupán jelezni kívánta, milyen problémák adódtak, milyen véleményeket hallottak a városi ünneppel kapcsolatban. Ha ezt a városi koalíció politikai kérdésként kezeli, nagyon sajnálja. Úgy gondolja, nem az, és kéri, ne annak kezeljék, de ne is sajátítsák ki maguknak. Dr. Toller László: politikai üzenet után nehéz nem politikai választ adni. Dr. Kunszt Márta: szintén nem vett részt az ünnepségen, de azért kíván hozzászólni, mert azt tapasztalja, hogy az ellenzék képviselői kultúrpolitikai mentalitást szeretnének visszahozni, ami ellen mindig is tiltakozott a Kulturális Bizottság elnökeként. Az ünnepség megrendezését a Kulturális Központra bízzák, amely olyan értékeket állít a középpontba, amilyet akar. Nem szokták nekik meghatározni, milyen legyen az ünnepség. Nem szeretne ilyen utasításokat adni. Úgy gondolja, megvannak a szakemberek. Hol jobban, hol kevésbé jobban sikerül nekik a műsor. De azt, hogy a Közgyűlés határozza meg, mit szeretne hallani március 15-én, vagy a színházi programban milyen darabokat tűzzenek műsorra, elképesztőnek tartja. Ezt hívják acélizmusnak, amit mindig az MSZMP kultúrpolitikájaként emlegetnek. Nem gondolja, hogy ezt a metódust kellene követniük. Bókay Endre: az MSZP frakció azért nem reagált eddig semmit, mert nem akartak belőle politikai ügyet. De Blasio Antonio képviselőtársának azonban sikerült ebbe az irányba terelni a vitát. Ha ironikus lenne, azt mondaná, mivel március 15-én valahol másutt volt, lehet, hogy jobb lett volna, ha most is másút lenne, akkor nem hangzik el ez a felszólalás. Megjegyzi, amíg az ünnepek kapcsán is jobb és baloldal szerint gondolkodnak, soha nem lesz jó ünnep. Ezzel szakítaniuk kell. Nem véletlenül a Március 15. kiemelt nemzeti ünnep. Ha valaki ismeri a történelmet, tudja, hogy rendkívül különböző politikai erők ezen a napon, ebben az országban több mint 100 évvel ezelőtt egyetértettek, és Európa élvonalába kerültek. A jövőről beszéltek, nem a múltról, nem hagyományokat követtek, hanem valami egészen újat akartak, és egy korhadó birodalom széttörése mellett léptek fel. Sajnálatos módon ez a mai ünnepeken nem jelenik meg. A legnagyobb probléma, hogy mindig aktuálpolitikai témakörbe viszik ezeket az ünnepeket. Gáspár Gabriella felszólalásában is ezt kérte számon, miért nem erről beszélnek. Teljesen felesleges, egy ünnep lehet a megemlékezésé, és lehet a jövőé. Sokkal jobban szerették volna, ha arról beszélnek, mit jelent Magyar-ország és a nemzet számára a globalizáció, mit
12 jelentenek a munkahelyek, milyen a megélhetés, és hogyan fog az ország felzárkózni a jövőben a világ, illetve Európa élvonalához. Sokkal inkább erről kellett volna beszélniük. Egyébként a TV 1. műsorában volt egy összefoglaló, amely a Polgári Szalon ünnepségét mutatta Pécsről. Úgy véli, az ellenzzék ennek kapcsán kicsit elégedett lehetett. Meixner András: úgy gondolja, a vitát itt abba kellene hagyni, mert Március 15. éppen a nemzet egységéről, az egységes gondolkodásmódról szól, és arról, hogy a másként gondolkodók is tudnak egy célért együtt dolgozni. Javasolja, ezután ennek szellemében próbáljanak gondolkodni, ne azt nézzék meg, hogy egy műsorban mi az, ami az ízlésviláguktól eltérő. Próbáljanak meg közösen együtt ünnepelni. Pécs városában azért kell az egyetemre bízni a városi ünnepek megszervezését, mert egyébként valamelyik oldal mindig sértve érzi magát. Azért gondolták így, mert az egyetem semleges intézmény, amely megfelelően tudja minden oldal ízlésvilágát megjeleníteni. A későbbiekben is ezt teszik. Úgy gondolja azonban, a kritikákat meg kell fogadni, be kell építeni a következő időszak ünnepeibe. Márton András: szó nem volt arról, hogy bárki politikai üzeneteket hiányolt, vagy sokallt volna az ünnepségeken. Minden ünnepnek van egy kötelező rituáléja, amelyet meg kell tartani. Március 15-ének is van, amelyhez szervesen illik, hogy a Hunyadi Lászlót játsszák este a Nemzeti Színházban, és hozzátartozik, hogy elhangozzanak olyan nevek, amelyek 1848-at naggyá, érdekessé, számukra példaértékűvé tegyék. Ezek a nevek nem hangzottak el. Olyan jelenség ellen emeltek szót, amely ha tovább folytatódik, elérnek addig, hogy nem fogják ismerni a magyar történelmet. Arról nem volt szó, hogy bármilyen politikai színt kívántak volna adni a műsornak. Csupán arra utaltak, hogy olyan műsor jelent meg, amely alkalmatlan arra, hogy ebbe a kötelező rituáléba beilleszkedjen. Senki nem emelt volna kifogást, ha a Nemzeti Színház művészei jelennek meg az ünnepségen. Senki nem igényli a politikusok megnyilatkozását. Büszkék arra, hogy a Polgári Szalon ünnepségén sikerült egy olyan hagyományt teremteniük, amelyen történészek vitatkoznak, beszélgetnek közönség előtt ’48 rejtett és érdekes üzeneteiről, fel nem tárt titkairól. Ez úgy gondolja, követendő, ennek is megvan a menete. Ha nem tartják meg, vétkeznek az ősökkel szemben, és súlyos mulasztást követnek el a jövő generációval szemben. dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek. Dr. Toller László: néhány gondolata van, amelyet a város polgármestereként, akár egyetemet végzett, illetve egy középiskolás gyermek szülőjeként megfontolásra ajánl mindenkinek. Megdöbbenve hallotta, hogy az egyetemisták maradjanak az egyetem falai között, ott ünnepeljenek, a város a rendezvényeit tartsa maga. Három éve azon fáradoznak, hogy a vélt, vagy valós falat, amely az egyetem és a város között volt, lebontsák. Jó eredményeket értek el, ennek szerves része, hogy támogatják az EFOT-ot, támogatják, hogy az egyetemi hallgatók a belvárosban tartsák ünnepségeikett. Ehhez hozzátartozik az is, hogy kölcsönösen szerepet vállalnak egymás közéletében, és nem politizálnak.
13 Ezt az utat bárkinek folytatásra ajánlja, hiszen a 25.000 egyetemista és 5000 egyetemi dolgozó a város meghatározó szellemisége. Szintén megdöbbentette a felvetés, hogy miért az egyetemistákra bízzák az ilyen ünnepség szervezését? Máshogyan nem lehet gondolkodni, csak 50 éves fejjel? Az egyetemisták tagadni fogják, amit ők tettek, és mást akarnak, és ez így van rendjén. A harmadik kérdéskör, amely meglepte, hogy összevetik a különböző rendezvényeket egymással. Ők egy szóval nem említették, hogy az Országimázs Központ milyen ’48-as ünnepséget rendezett és milyen minőségben. A TV-ben úgy látta, nem sok különbség volt minőségében és tartalmában a pécsi és az országos ünnepség között, és fel sem vetődött, hogy más legyen a főszereplője, mint a miniszterelnök, a köztársasági elnök és Budapest főpolgármestere. Szeretné, ha Pécsett is így lenne, minden politikai erő legalább a nemzeti ünnepeken tudjon együtt örülni a jónak és a rossznak is. Utólag könnyű mindent megkritizálni. Szeretné, ha az ifjúság ünnepe lenne az egész nemzeten belül Március 15. Papp Gábor: polgármester úr hozzászólásának első részében jelentős csúsztatásokat engedett meg magának, és ráadásul olyan embernek a felszólalását próbálta más színben feltűntetni, aki az egyetemi közösség tagja, oktatója. Ezt minősített esetnek tekinti, és a nevében visszautasítja. Papp Béla alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. c./2.) Dr. Gáspár Gabriella: a probléma, amiről szólni kíván, kb. 14 éves; még a tanácsrendszerben keletkezett. Azóta senki sem vette a fáradtságot, hogy megoldja. Az Ótemető u. 30. sz. önkormányzati tulajdonban álló ingatlanból napi rendszerességgel szennyvíz folyik ki az utcára, amelynek mennyisége és összetétele változó. Néha csermelyként csordogál, máskor patakocskaként végigcsorogva a lejtős Ótemető utcán kiér a Tettye utcára. Minden esetre a Kálvária úti leendő díszburkolatos szerviz utat talán még nem éri el. A kifolyó szennyvízzel – amelyben a mosogatóvíztől az emberi fekáliáig minden megtalálható – nemcsak az itt lakók, hanem az arra járó turisták is szembesülhetnek. A szennyvíz összetételének és az évszaknak megfelelően változik a probléma elviselhetősége. A tél ebből a szempontból előnyös időszak, nyáron azonban a melegben a bomlási folyamatok felerősödnek, a szagok terjednek. Maga a pestis. Ezt a szót csak szófordulatként használta, de ennek a problémának van egy népegészségügyi oldala is, ami felett az illetékesek hajlamosak elegánsan felülemelkedni, amint azon a felelősségen is, amit az önkormányzatra a tulajdonosi Az ott lakókszerep mindent ró.megpróbáltak; leveleztek az illetékesekkel, megkeresték az ÁNTSZ-t, panaszos levelet írtak a Dunántúli Naplóba. Mindez nem vezetett eredményre, pedig az ÁNTSZ megállapította az önkormányzat felelősségét. Képviselőként végigjárta az érintettek kálváriáját, de eddig csupán tehetetlenségről számolhat be. Az utolsó reményekkel kecsegtető akciója az volt, amikor 2000. májusában sikerült egy olyan helyszíni bejárást szervezni, ahol jegyzőasszony, a Lakás csoport, a Közüzemi Rt. illetékesei is jelen voltak. A bejárás során többé-kevésbé sikerült azonosítani az önkormányzati kezelésű ingatlanban lakókat. Ez alkalommal igyekeztek
14 megfogalmazni a megoldás lehetséges alternatíváit, amit egy több oldalas emlékeztetőben írásban is összegzett. Ezt a javaslatcsomagot eljuttatta az illetékeseknek, ígéreteket kapott, de azóta semmi nem történt. Jön a nyár, jönnek a turisták. Talán ki kellene tenni egy táblát, hogy látogatásra nem alkalmas terület, fertőzésveszély, hogy legalább figyelmeztetési kötelezettségüknek megfeleljenek, ha már intézkedni és az ott lakók egész-ségét megóvni nem képesek. Jön a nyár, a bűz, a lakók egyre türelmetlenebbek és dühösebbek. Igazuk van, hiszen az önkormányzat majdhogy nem mulasztásos törvénysértést követ el, amikor kiteszi a környéket a járványveszélynek. Reméli, nem következik be olyan megbetegedés a környéken, amely összefüggésbe hozható az önkormányzat felelőtlen és impotens magatartásával. Kéri, oldják meg ezt az áldatlan helyzetet, amelynek a papír és postaköltsége valószínűleg többe került, mint amennyibe a megoldás kerülne. Szirmai Csaba: képviselő asszony felszólalása valós probléma, kéri az önkormányzatot, hogy ezt az anomáliát oldja fel. Dr. Toller László: képviselőasszony nem kereste meg, hogy intézkedjen. Most hallott először erről az ügyről, azonnal intézkedni fognak. De Blasio Antonio: tudomása szerint az Ótemető utcában lakók korábban megkeresték ez ügyben az önkormányzatot, és nem történt intézkedés. Ennek ellenére örömmel veszik, hogy polgármester úr felajánlotta segítségét. Nagy Csaba: dicséretesnek tartja polgármester úr segíteni akarását, de ha egy polgármesternek egy ilyen folyamatba 14 év után be kell avatkoznia, akkor nagy hiba van a rendszerben. Kéri polgármester urat, vizsgáltassa meg, ez a helyzet hogyan állhatott elő, és a bérleménykezelő egység miért tűrte el. Nem hiszi, hogy abból a sok 10 M Ft-ból nem lehetett volna megoldani. Ismételten kéri, polgármester úr vizsgáltassa ki, hogy ki azért a felelős, hogy ez az eset megtörténhetett. Dr. Toller László: valamennyi elődje tevékenységét e tekintetben kritikai elemzés alá fogja venni. Papp Béla: jegyzőasszony arról tájékoztatta, hogy az épület be van kötve a szennyvízhálózatba, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy ki, mit önt ki az utcára. Számára is érthetetlen volt, hogy egy csatornázott utcában hogyan lehet ilyen probléma, de ezek szerint nem erről van szó. Attól tart, hogy a lakók magatartásában van a gond, és ha így van, nehezebb a probléma, mint a szennyvíz bekötés. Megnézik és válaszolnak a következő Közgyűlésen. d.) De Blasio Antonio: reméli, felszólalása az előzőhöz hasonlóan egy valós probléma felvetéseként tudatosul mindenkiben. Polgármester úrhoz fordul segítségért, de hasonlóan Szirmai képviselőtársához is, aki a Vízmű Rt. egyik vezetője. Örömmel veszi, hogy idő közben Nyirati vezérigazgató úr is megérkezett, és hallja felszólalását.
15 Valójában úgy gondolta, az ügy megoldódott, hiszen a probléma miatt felvette a kapcsolatot vezérigazgató úrral, mielőtt az a vád érné, hogy a Közgyűlés elé hozza a kérdést előzetes intézkedés nélkül. Vezérigazgató úr segítségével – amit ezúton is megköszön – a kintlévőség, behajtási osztályvezetővel szintén tárgyalt, levélváltás is történt. Úgy gondolta, megoldódott az ügy, hiszen egy felvetődött probléma kapcsán általánosságban kérte a megoldását, hogy senkit ne érjen hátrány a Vízmű egy rossz számlázási gyakorlatából eredően. Mi is az ügy? 2000. decemberében az akkori számlák a Vízmű véleménye szerint a posta hibájából késve érkeztek meg jó néhány fogyasztóhoz, akikkel az történt, hogy előbb kapták meg a 400 Ft-os külön eljárási díjjal megfejelt felszólítást, mint azt a számlát, amelyre a felszólítás vonatkozott. Érdekes a helyzet; előbb büntetnek egy meg sem érkezett számla ki nem fizetéséért, minthogy kivizsgálnák, mi történt. Amikor levélben fordult az illetékes osztályvezetőhöz, akkor válaszolt valamit, azt kell mondania, hogy valamit, mert a válasz nem a kérdésére vonatkozott. Utána felhívta telefonon, és kiderült, mi volt a probléma, vagyis hogy a posta hibázott, és ők természetesen visszafizetik a külön eljárási díjat azoknak, akik befizették az összeget. Bebizonyosodott, hogy késve érkezett a számla a fogyasztókhoz, és nem az ő hibájukból nem történtek meg a befizetések időben. Meglepetésére a sajtóban olvasott néhány olvasói levelet, amelyben arról tájékoztatják az olvasókat és a város lakosságát, miszerint jó néhány esetben a Vízmű megtagadta a 400 Ft visszafizetését arra hivatkozással, hogy nem adja vissza, mert késve fizettek. Ezek után kérdés, hogy a hibát követett el a Vízmű, vagy a posta, vagy nem? Ha igen, akkor általában kéri megoldani a problémát és mindenkinek visszafizetni a 400 Ft-os külön eljárási díjat. Ha nem követtek el hibát, akkor ne fizessék vissza senkinek, tartsanak ki álláspontjuk mellett, hogy nem voltak hibásak. Azt azonban nem tudja felfogni, hogy ugyan arra az esetre vonatkozó külön eljárási díjat bizonyos esetekben visszafizetik, bizonyos esetekben pedig nem. E mellett felhívja a figyelmet arra, hogy valószínűleg nagy probléma lehet a Vízmű belső kommunikációs rendszerében. 2000. október-november hónapban a fogyasztókat óracsere kapcsán szintén megkereste a Vízmű, felajánlva, hogy 5000 Ft befizetés ellenében kicserélik az órát, amit egyébként időnként meg kell tenni, de ennek elintézésében segítenek. A fogyasztók jó néhányan kifizették az 5000 Ft-os csekket, majd jelentkezett egy megbízott vállalkozó – akivel nyilvánvalóan szerződik a Vízmű - , beszerelte az órát, és kérte, fizessenek 6000 Ft-ot. A fogyasztó válaszára, hogy már befizetett 5000 Ft-ot, a vízóra cserét végző személy ezt elfogadta. Majd március elején a fogyasztó kapott egy természetesen 400 Ft-os külön eljárási díjjal megemelt felszólítást, és egy újabb számlát, hogy fizesse be az 5000 Ft-ot – amit egyébként már októberben befizetett –. Ha 2001. márciusában még nem tud a kintlévőségi osztály vezetője arról, hogy novemberben már befizettek 5000 Ft-ot, akkor elég szomorú a helyzet, valami nagy probléma van, és ez nem egyéni probléma lehet csupán, ha általában ilyen esetek előfordulnak. Kéri polgármester urat, mint a Vízmű többségi tulajdonosának képviselőjét, szíveskedjen az ügyben valamiféle vizsgálatot elrendelni; hogyan történhetett
16 ez meg, valóban visszafizették-e mindenkinek a külön eljárási díjként kiszámlázott összegeket, stb., mert úgy tűnik, általános problémaként jelentkezett az általa említett eset. Dr. Toller László: három illetékes személy is jelen van a Közgyűlésen, akik az SZMSZ értelmében nem kaphatnak szót az ügyben. Célszerűbb lett volna, ha képviselő úr kérdés formájában teszi meg felszólalását. Ez esetben módja lett volna felkészülni a válaszra. Két dolgot azonban megígérhet: 1. megvizsgálják, 2. ha kell intézkednek – ahogy eddig is tették. Dr. Füredi Péter: hasonló kérdésben kéri a polgármester úr segítségét. Saját pártjáról van szó. Négy-öt hónappal ezelőtt vízóracsere történt az MDF irodahelyiségében, amelyet követően a korábbiakhoz képest tizenháromszoros összegű számlát kaptak, pedig az MDF-nél se vízipark, se uszoda, se strand, se akvárium nem működik. Ezt a hatalmas számlát méltánytalannak érezték. Levélben mellékeltek a kormányrendeletből egy kivonatot, mely szerint mód van a vízóra közös hitelesítésére, amennyiben 8 napon belül ezt jelzik. Két nap múlva ezt meg is tették. A válasz két hónap múlva érkezett meg, hogy a vízóra már nincs meg, fizessék be a nagy számlát, mely alapján megállapítják az átalányt. Közben folyt az ügyben a hivatalos levelezés, telefonon keresték meg a Vízmű osztályvezetőit, személyes találkozóra is sor került, de semmire nem érkezett válasz, azaz arra hivatkoztak, hogy 8 napon belül nem jelentették be közös hitelesítési igényüket. Ezt egy fax útján bizonyították, azonban az is elveszett a cégnél. Ezek után el tudja képzelni, milyen adat- és iratkezelés, illetőleg iktatás lehet a társaságnál. Tudomásul kell venni, hogy a Vízműnek is, mint monopol szolgáltatónak a köz szolgálata a feladata és nem a hatalom gyakorlása. Felmerül benne a kérdés, ha egy párttal, egy szervezettel, egy intézménnyel szemben ilyen lekezelő a bánásmód, hogy beadványait válaszra sem méltatják, eltüntetik a papírjait, akkor mire számíthat egy egyszerű pécsi polgár, ügye hogy kerül elintézésre? Reméli, nem attól kell sokaknak rettegniük – mint ahogy többször tapasztalja – ha a feladóvevény, csekk eltűnik, akkor fél-egy év múlva nagy számlát kell fizetni. Amennyiben viszont bizonyítható a számlabefizetés, akkor csak egy vállrándítás mellett az a válasz, hogy számítógépes hiba történt. A Vízmű jövő évezredet sugárzó, fejlett, modern épületére hivatkozik, és úgy gondolja, hogy az ügyintézésben is hasonló stílust kell a jövőben a cégnek kialakítania. Dr. Toller László: kéri az ülésteremben lévő Vízmű Rt. vezérigazgatóját, hogy a képviselőtestületet a jelzett problémákról a következő ülésen írásban tájékoztassa. A tájékoztatót a megtett intézkedésekről és a valós helyzetről napirend előtt módjában lesz felolvasni. Megjegyzi, nála is történt vízóracsere, azonban semmi problémája nem volt. Dr. Toller László átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek, mivel napirend előtti hozzászólásra jelentkezik. e.) Dr. Toller László: az elmúlt közgyűlésen a FIDESZ frakció három kérdésben úgy látta, hogy az önkormányzat túllépett feladatain. A FEMA
17 körüli vitára gondol. Az első kérdés az volt, hogy melyik közgyűlési határozatban döntött arról a testület, hogy megvásárolja a FEMA épületét és a FEMA Rt. teljes, vagy többségi tulajdonát. A frakció ilyen döntésről nem tudott. Tájékoztatásképpen elmondja, a közgyűlés Kerényi János alpolgármester előterjesztését megtárgyalva 359/2000. (06. 22.) számú, zárt ülésen hozott határozatával az alábbi döntést hozta: „A közgyűlés egyetért azzal, hogy a FEMA Üzletház alkalmas kiállítási, kulturális és szabadidőközpont kialakítására. Ezért szükséges, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonosokkal tárgyalásokat kezdeményezzen ennek érdekében. A közgyűlés felhatalmazza Kerényi János alpolgármestert, hogy a döntés meghozatalának előkészítéseként folytasson tárgyalásokat a jelenlegi tulajdonosokkal. A tárgyalások eredményéről a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot folyamatosan tájékoztassa.” A testület ezen döntését 31 „igen” szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg. A jegyzőkönyvhöz csatolt számítógépes jegyzőkönyvi szavazólista szerint: a Fidesz frakció tagjai közül dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony, dr. Füredi Péter és Staub Ernő képviselő úr az előterjesztéssel egyetértve igennel szavazott. Márton András, Papp Gábor és Regényi Béla urak nem voltak jelen az ülésen, illetőleg a szavazásnál, mivel szavazógépük használaton kívül volt. Frakcióvezető úr, De Blasio Antonio és Körömi Attila képviselő úr vagy nem szavazott, vagy a szavazógép leadása nélkül nem volt jelen az ülésen. Ez esetben érthető, hogy nem emlékeznek a A közgyűlési határozatot és a jegyzőkönyvhöz csatolt szavazólapot írásos döntésre. válaszához mellékeli. A második kérdés az volt, hogy: „Milyen alapon nyújtotta be a város, az önkormányzat a pályázatot a Gazdasági Minisztérium részérre a FEMA rendbetételére több mint 600 M Ft-os közpénzen, mert a testület ezt a pályázatot nem látta. Honnan van erre 600 millió közpénz?” Válasz: képviselő úr információi tévesek. Az önkormányzat nem nyújtott be pályázatot a Gazdasági Minisztériumhoz, így magától értetődően a testület sem ismerhette meg azt. Megjegyezni kívánja, hogy ettől függetlenül a Pécsett sajtótájékoztatót tartó Matolcsy György miniszter úr már előtte is ismerhette a FEMÁ-val kapcsolatos elképzeléseket. Az önkormányzat Körömi képviselő úr jelenlétében tájékoztatta Glattfelder Béla államtitkár urat is a FEMÁ-val kapcsolatos elképzelésekről. Az önkormányzat tehát nem nyújtott be pályázatot, így a 600 M Ft-os közpénz meglétére vonatkozó kérdés - amelyről Körömi Attila képviselő nem fejtette ki, hogy központi, vagy önkormányzati forrásokra célzott -, hogy ezek valamilyen irányú együttes meglétét kérdőjelezte meg, a pályázati anyag hiányában a beruházás értékének, a megpályázható összegnek és az önrész mértékének, vagy %-ának ismerete nélkül megválaszolhatatlan, értelmezhetetlen. Harmadik kérdés: „Hogyan tudott az önkormányzat benyújtani olyan pályázatot, amelyet az egyik tulajdonos nem támogatott?” Körömi Attila képviselő tudomása szerint ugyanis az egyik tulajdonosnak nem áll szándékában a FEMÁ-t kiengedni a kezéből. Ő az eddigi profilnak megfelelő fejlesztést szeretne végrehajtani. Tájékoztatja a frakciót, hogy a tulajdonossal nemrég találkoztak, még most sincs arról szó, hogy nem kíván megválni a tulajdonától, az értéket tartja egyelőre elfogadhatatlannak.
18 Kéri Major Istvánt, az érintett frakcióvezető úrnak adja át írásos válaszát, ha frakcióvezető úr nem tartózkodik a teremben, akkor helyettesének. De Blasio Antonio: úgy gondolja, FEMA ügyben még lesz biztosan előterjesztés, és egyszer majd eljut az ügy odáig, hogy arról nyílt napirendi pontként tárgyalhatnak. Felhívja polgármester úr figyelmét arra, hogy válaszának első pontjában, ahol a közgyűlési döntéseket hiányoló Fidesz véleménnyel vitatkozott, ezzel kapcsolatban mondott el egy olyan idézetet, amelyben egy zárt ülési jegyzőkönyv határozatának szószerinti idézésével próbálta bebizonyítani, hogy döntés született az ügyben. Az a döntése a közgyűlésnek, amely felhatalmazza az alpolgármestert arra, hogy tárgyalhat egy ügyben, nem azt jelenti, miszerint arra hatalmazza fel, hogy tegyen a zsebébe néhány takarékkönyvet és fizesse ki az ingatlant. Volt már arra példa, hogy bizonyos ügyekben azt hitte, hogy meg akarja venni az ingatlant, vagy legalábbis licitálni kíván. Erről szó sincs. A döntés arról szólt, lehet az ingatlan megvásárlásának ügyében tárgyalni. Felhívja a figyelmet arra, továbbra sincs olyan döntése a közgyűlésnek arról, hogy az önkormányzat megveszi a FEMÁ-t. Olyan döntés van, hogy ez ügyben lehet információt kérni. Egyébként Kerényi János alpolgármester úr megkereste a Fidesz frakciót és említette, hogy majd egy ilyen tájékoztatást közgyűlés elé kíván hozni. Akkor azt mondta akkor is és az ügy bizottsági előkészítésekor is, hogy ezt tegye meg, erre joga van, de nincs rá szükség. Hiszen ahhoz, hogy beszélgessen ebben az ügyben a tulajdonosokkal, előkészítés kapcsán puhatolózzon, stb., nem kell közgyűlési döntés. Megteheti, kérhet ilyen felhatalmazást, de semmi szükség rá. Ő ezt megtette, kéri, a kettőt ne keverjék össze. Nem hoztak olyan döntést, amit egyébként beépítettek a költségvetésbe, tehát hogy az önkormányzat megvásárolja a FEMÁ-t, bármennyire úgy néz is ki a költségvetésben, mert ott szerepel 100 M Ft. A pályázatra vonatkozóan pedig Kerényi Jánost idézték, amikor azt mondta, hogy megpályázta a város. Ezt nem a Fidesz frakció találta ki. Ezért kéri, hogy a korábbi közgyűlési jegyzőkönyveket nézzék át, mert a közgyűlés nyilvánossága előtt tette ezt a kijelentést. Most hallja, hogy Márton András napirend előtti felszólalására válaszolt ezzel a válasszal polgármester úr. Dr. Gáspár Gabriella: a polgármester által idézett 359/2000. (06. 22.) sz. zárt ülési határozat első részével kapcsolatban megemlíti, annak oka, hogy nem emlékeznek abból adódik, hogy a zárt ülések nagy része éjfél körül zajlik. Azon sem csodálkozik, ha „gyengébb” férfitársai esetleg abban az időben már nem tartózkodnak a teremben. Valószínűleg ő, Staub Ernő és dr. Füredi Péter bírták még akkor, és igennel szavaztak, amiben semmi meglepőt nem lát, ugyanis a FEMÁ-val semmi baj nincs. Félreértések elkerülése végett nem politikai kérdést kívánnak csinálni a FEMÁ-ból. Amikor a téma a közgyűlés elé került, és zárt ülésen szó volt arról, hogy valamit itt tenni kell, ez az ellenzék számára nem volt egy visszataszító ötlet. Ezért szavaztak igennel. Ebben most sem lát semmi kivetni valót. Legfeljebb az történik, hogy a városban több kongresszusi központ lesz, miközben esetleg egyet sem használnak. Az emlékezetkiesés oka feltehetően az, hogy teljesen neutrális kérdésként merült fel. Egyébként ismeretes, hogy az előterjesztések egy része - néha nagyon fajsúlyos és fontos dolgok - úgy jön elő, mintha
19 teljesen ártatlan „húsvéti báránykák” jelennének meg a papíron, és fel sem tűnik számukra, hogy itt valami igen hosszú távú, igen fontos koncepció jelenik meg előőrsként. Ez az „igen” szavazat mindhármuk számára továbbra is vállalható, ezzel semmi probléma nincs. Papp Béla: kéri a képviselőket, ne a „mi lenne, ha…” kategóriáról beszélgessenek, hiszen a helyzet világos. Volt egy tárgyalási felhatalmazás, és ha vételre kerül sor, ahhoz közgyűlési döntés szükséges. Úgy gondolja, a kettő között tisztségviselő-társai teljesen legálisan és szabadon tárgyalhatnak. A legfontosabb, hogy senki részéről sem hangzott el kötelező nyilatkozat. Nagy Csaba: polgármester úr válaszolt a feltett kérdésére, amelyet most idéz: „Mely közgyűlési határozatban döntött arról a közgyűlés, hogy megvásárolja a FEMA épületét, és a FEMA Rt. teljes, vagy többségi Polgármester úr válasza: „A közgyűlés Kerényi János alpolgármester úr tulajdonát?” előterjesztését megtárgyalva, 359/2000. (06. 22.) számú, zárt ülésén hozott határozatával az alábbi döntést hozta, amelyben szó nincs arról, hogy a város megvásárolja a FEMA épületét, vagy a FEMA Részvénytársaság többségi tulajdonát. Felolvassa az idézett közgyűlési határozatot: „A közgyűlés egyetért azzal, hogy a FEMA Üzletház alkalmas kiállítási, kulturális és szabadidőközpont kialakítására, ezért szükséges, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonosokkal tárgyalásokat kezdeményezzen ennek érdekében.” Megjegyzi, úgy gondolja, hogy a dolog egyértelmű, majd folytatja a határozat felolvasását: „A közgyűlés felhatalmazza Kerényi János alpolgármestert, hogy a döntés meghozatalának előkészítéseként folytasson tárgyalásokat a jelenlegi tulajdonosokkal. A tárgyalások eredményéről a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot folyamatosan tájékoztassa.” Nincs tudomása arról, hogy ez megtörtént-e, vagy sem. Egy biztos, hogy számára nehezen jutnak el ilyen fajta információk. Kerényi János alpolgármester úr többször hívta össze a különböző frakciók képviselőit, és tájékoztatott az ügyek állásáról. Ettől teljesen független a kérdése, amely arról szólt, hogy döntött-e arról a közgyűlés, hogy a FEMÁ-t meg kívánja vásárolni, vagy esetleg belemennek egy részvénytársaság megvásárlási „hadműveletébe”, ami egyébként a tőzsdéken járatos dolog, csak nem biztos, hogy ezt egy önkormányzatnak, mint piaci szereplőnek kell megtennie. Az önkormányzatnak elsősorban a törvények alapján arra van felhatalmazása és a választópolgárok szavazatai alapján -, hogy a városi közfeladatokat végezzék el. Véleménye ezzel kapcsolatban, hogy akkor, amikor a belváros közepén a Nádor Szálló egy olyan konferenciaközpont lesz, ami Európában is ritka, főleg hogy a város főterére nyílik, ebben az esetben nyugodt szívvel, kényelmesen hátradőlve, nézegetve a vállalkozók igényeit és lehetőségeit, a piacra, a jelenlegi tulajdonosra kell bízni, hogy tud-e e célra pénzt „generálni”, vagy sem. Ez nem a város feladata. A kérdéseik és véleményük erre irányult. Körömi Attila: fontosnak tartotta, hogy De Blasio Antonio képviselőtársa és Nagy Csaba frakcióvezető úr hosszabban, de indokolt hosszúsággal válaszolt a polgármester úr által felvetett ügyre. Számára – akit az újságírók közül sokan megkerestek e kérdésben – nagyon fontos volt, és köszöni a polgármester úrnak a korrekt tájékoztatást, mert leszögezhető, hogy minden
20 eddigi hírrel, közgyűlési kijelentéssel ellentétben a város nem döntött a FEMA megvásárlásáról, nem nyújtott be pályázatot a FEMA konferencia- és vásárközponttá történő fejlesztéséhez. Az újságokban közölt eddigi hírek ugyanis egészen másról szóltak. A sajtóban több hete zajló ügy végére tett részlegesen pontot. Nem szükséges tovább gondolkodni, nyomozni. Ismétli, nem döntött a közgyűlés a megvásárlásról, és nem nyújtott be pályázatot. Papp Béla: igazat ad az előtte szólónak, azonban ettől még a tárgyalás folyamatban van. f/1.) Kukai András: Pécs városában immár hagyomány, hogy a képviselők és civil szervezetek közreműködésével a városban tavaszi takarítást kezdeményeznek. Felhívja a figyelmet arra, hogy - a BIOKOM Kft.-vel történt megállapodás alapján - minden szervezéssel kapcsolatos információ Németh Istvántól, az 502-171-es telefonon kérhető. A takarításszervezési program csak képviselőn keresztül történhet, aki nevezett személyt konténer-, vagy zsákigénnyel megkeresheti. f/2.) Az elmúlt évben, szeptember 22-én Pécs városa autómentes európai napot szervezett, belépve ezzel a hasonló nevű európai akcióba. Az akkori döntés értelmében azt ígérték a város lakóinak, hogy a Föld Napja kapcsán, április 22-én az akciót megismétlik. Mivel ez a dátum idén vasárnapra esik, ezért az előkészítő munkában részt vevő képviselők és külső civil szervezetek úgy döntöttek, hogy az akciót hétköznapra tegyék át, nevezetesen április 25-re. Felhívja képviselőtársai és a város polgárainak figyelmét arra, hogy említett napon autómentes napot kívánnak szervezni és végrehajtani a környezet védelme érdekében. Kéri, hogy ebben az akcióban minél nagyobb létszámmal vegyenek részt úgy képviselőtársai, mint a város lakói. De Blasio Antonio: a két téma nagyon közel áll egymáshoz. Mind a várostisztaság, mind az autómentes nap egyaránt a környezet javítását célzó intézkedés. Mindkét esetben várja a lakosság aktivitását. A maga részéről – a korábbiakhoz hasonlóan -, szakmai tudásával részt kíván venni az akció szervezésében. Köszönetét fejezi ki a meghívásért, valamint Kukai András képviselőtársának azért, hogy az önkormányzat képviseletében ebben az évben is vezérszerepet vállalt a koordinációban. Kéri, hogy az eddigi akciókhoz hasonlóan – akár a várostakarításról, akár az autómentes napról van szó – a város azon profi cégei, amelyek a várostakarítással, a tisztasággal, vagy a közlekedéssel, vagy az ahhoz kapcsolódó feladatokkal rendelkeznek, még hatékonyabban, az eddigiekhez képest még nagyobb mértékben vegyenek részt ezekben az akciókban. Ez azt jelenti, hogy segítsék azon öntevékeny városi csoportosulások munkavállalásait, akik az akcióban részt kívánnak venni, és náluk jelentkeznek. Szakmai, szervezési segítségre mindenképpen szükség van. Kell egy olyan profi háttér, ami ezeknél a cégeknél rendelkezésre áll. Kéri ezért, hogy e társaságokat bevonva szervezzék az említett napokra tervezett akciókat, mert lehetőséget lát arra, hogy ezeken a napokon említett profi cégek is adott területre koncentrálhatnak, közmunkaprogramot
21 szervezhetnek az említett céllal. Úgy gondolja, idén is az a cél - az eddigi tapasztalatok alapján is látható -, hogy hasonló takarítási akciókkal, a profi cég profi módon, a közmunkaprogram bevonásával még hatékonyabb eredményeket érjen el. Papp Béla: ismerteti a március 1-jei közgyűlés zárt ülésén hozott határozatokat. Papp Béla alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló Papp Béla: tisztségviselői beszámolójában tájékoztatja képviselőtársait Grazban tett látogatásáról. A tervezethez képest tízszeres nagyságrendű és tízszeres forgalmat bonyolító grazi repülőtéren arról kívánt tájékozódni, hogy ott a környezetvédelmi hatások mennyiben vannak jelen, és erre a lakosság miként reagál. Felelőssége teljes tudatában mondja, hogy a Pogányi Polgári Kör által a faluban terjesztett környezeti hatások nagymértékben eltúlzottak ahhoz képest, mint ami a valóságban be fog következni. Tájékoztat továbbá arról, hogy - 1999. szeptemberében a testületnek bejelentette -, kénytelen volt bírósághoz fordulni, és pert indítani a Napi Magyarország c. lap ellen. A bírósági tárgyalásra 2001. február 8-án került sor, így ezzel igazolja utólag a közgyűlésről való hiányzását. Ismerteti az ítéletet: „A bíróság megállapítja, hogy a Napi Magyarország 1999. május 6-i számában a „Toronyház-tortúra Pécsett” c. cikkben az elsőés másodrendű alperesek azzal, hogy Papp Béla pécsi alpolgármester tekintetében azt a valós tényt, hogy neve szerepelt egy ingatlanértékesítési ügyben az ügyészség előtt, abban a hamis színben tüntették fel, hogy az negatív tartalmú szerep lett volna, illetve ilyen tartalmú következtetésre adtak alapot, megsértették a felperes jó hírnév védelméhez fűződő jogait.” Fellebbezésről nincs tudomása, reméli az ügy ezzel lezárult. Másik bejelentése – tekintettel arra, hogy nem sikerült elérni, a Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve a Regionális Tanács ne csütörtöki napon ülésezzen -, a mai napon is, 13.00 órától a Megyei Terülefejlesztési Tanács ülésén kell részt vennie. Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztat arról, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése az első Angster Orgona restaurálását 1 M Ft-tal támogatta. Az alapítvány egyéb támogatások elnyerése érdekében kérte az önkormányzat hivatalos nyilatkozatát a restaurálás támogatásáról. A közgyűlés döntéséről az alapítványt tájékoztatta. A felgyorsult előkészítő munkára tekintettel, ezzel egyidejűleg intézkedett az összeg átutalásáról is.
22 Dr. Szili Katalin, az Első Angster Orgonáért Alapítvány kuratóriumának elnöke levélben kérte, hogy az orgona restaurálásának támogatásáért tolmácsolja az alapítvány köszönetét a képviselőtestületnek. Ennek a kérésnek most örömmel tesz eleget. Elnök asszony levele alapján tájékoztatja a közgyűlést arról is, hogy az alapítvány megkötötte a szerződést az orgona restaurálására. A szakmai zsűri döntése alapján a feladatot a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra végzi el. A restaurálási munka július másodikán kezdődik, s várhatóan 2002. október 31-re fejeződik be. Az alapítványnak és a manufaktúrának további jó munkát kíván. További tisztségviselői beszámoló hiányában indítványozza, térjenek át az 1/b.) napirendi pont tárgyalására.
1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
átruházott
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tudomásul vette. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 82/2001. (03.22.) sz. határozata beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
1./
Pécs M. J. Város jegyzőjének lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentését a Közgyűlés az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. A Népjóléti Főosztály lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készített jelentését a képviselőtestület az előterjesztés 2. sz. mellékletében írtak alapján elfogadja. A Közgyűlés a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály lejárt határidejű határozatok végrehajtására készített jelentését az előterjesztés 3. sz. mellékletében írtak szerint elfogadja.
23 2./
A Közgyűlés a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 31., 32/2001. (02.20.) sz., az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság 17., 18., 19/2001. (02.07.), 23., 24., 33/2001. (02.21.) sz., a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 50., 60., 62., 67/2001. (02.26.) sz., a Közlekedési és Kommunális Bizottság 15., 19/2001. (02.27.) sz., a Kulturális Bizottság 20/2001. (03.01.) sz., a Közoktatási Bizottság 34., 35/2001. (03.05.) sz. – átruházott hatáskörben hozott – döntéseit tudomásul veszi. Kapják:
2.)
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Kablár János, Fratanolo János, Gonda Tibor, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, Pásztor Ágnes főosztályvezető
Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök
Kablár János: utalást tesz arra, hogy az MSZP frakció milyen indokok alapján javasolt néhány módosítást. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság már az elmúlt évben javasolta új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotását. Ezt megelőzően a Jogi és Önkormányzati Főosztály véleményt kért a képviselőktől, a bizottsági elnököktől, a tisztségviselőktől, a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának szakembereitől. Ezeket az észrevételeket felhasználva tervezet készült azokkal a kisebb technikai módosításokkal együtt, amelyek közgyűlések működése során vetődtek fel, és amelyet a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság alaptervezetként elfogadott. Ezt követően a tervezetről frakcióvezetői egyeztetést kezdeményezett, melynek eredményét a 2001. március 13-i bizottsági ülésen ismertetett. A bizottság március 13-i ülésének állásfoglalásában javasolta a közgyűlésnek a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a melléklet szerinti, egyes jogintézmények esetében a frakciók álláspontjának ismertetését, illetve azok érdemi tárgyalását és a szavazás elrendelését. A tervezet 7. §-ában a „Közgyűlés ülései” cím alatt véleményeltérés a rendes ülés meghatározása, ill. a folytatólagos ülés létjogosultságával kapcsolatban alakult ki. Az MSZP frakció javaslata szerint folytatólagos ülésekre nem kerülne sor. A rendes ülés időpontja a közgyűlési nap 24. óráján túl is tarthat. Véleményük, hogy egyrészt rendkívül ritka eset, hogy a közgyűlés úgy elhúzódjon, hogy ez a megfogalmazás szükségessé váljon. Emlékezete szerint ebben a ciklusban összesen két ilyen eset fordult elő. Másrészt mind a közgyűlés költségeivel, mind a képviselők idejével takarékoskodni kell. Ezzel szeretnék elérni a tárgyszerűséget, a lényegre törést, és elkerülni a felesleges időpocsékolást.
24 Az alaptervezet 14. §-a az elnök jogköre a következő változtatást tartalmazó téma. Az MSZP frakció javaslatát a 14. § (3) bekezdésére vonatkozóan a külön lapon, az ügyrendi tervezet után megjelölt „B” változat szövegezése tartalmazza, mely szerint az ülésvezető elnök az ülés vezetését köteles átadni, ha részt kíván venni a vitában. Ez a jelenlegi gyakorlat is. Ezt azért tartják jónak, mert az elnök témában való tájékozottsága segítheti a döntést, másrészt a vita során felvetődhetnek olyan momentumok, melyekre az elnöknek reagálnia kell. Az alaptervezet 18. § (3) bekezdése a vitáról szóló rendelkezés. A frakció javaslata az említett külön lapon jelzett változat, amely a következő: „Az előterjesztő, vagy az elnök kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a közgyűlés vita nélkül szavaz. A vita lezárását követően valamennyi frakció eredetileg 7 perc – ezt módosították 5 percre -, vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 2-2 percben felszólalhat.” Álláspontjuk szerint az egész vitára vonatkozó kategorikus időkorlátozás és differenciálás nem szükségszerű, a vita parttalanná válását, és ismétlésekbe bocsátkozást, a túl hosszú összefoglalókat az SZMSZ-ben meg kellene akadályozni. Ezért javasolják, hogy a vita lezárását követően valamennyi frakció 5 percben, frakcióval nem rendelkező párt, illetve szervezet egy-egy képviselője 2 percben szólalhasson fel. A következő véleményeltéréseket tartalmazó jogintézmény a napirend előtti felszólalás kérdése. Az MSZP frakció a tervezet szerinti SZMSZ 32. § hatályon kívül helyezését javasolja, a külön lapon megszövegezettek szerint egyetért a napirenden kívüli felszólalás „intézményével”. A napirend előtti felszólalás § címét, és magát az intézményt javasolják „napirenden kívüli felszólalássá” módosítani. Ez azt jelentené, hogy az eddig napirend előtt elmondott ügyek átkerülnének az utolsó nyilvános napirendi pont utánra, amikor az ülés még nyilvános, a Városi TV még közvetít. Véleményük szerint ez a módszer gördülékenyebbé teszi a közgyűlés munkáját, nem von el felesleges energiát a napirendi pontok vitájától, és segít megelőzni, hogy a választások közeledtével a város közgyűlése kampánygyűléssé váljon. Ugyanakkor nem korlátozza a képviselők jogát, s a közvélemény tájékozódáshoz való jogát sem. A következő módosító indítvány a tervezet 47. §-ával kapcsolatos, amely az állandó bizottságokra vonatkozik. Javaslatuk, a 47. § (1) bekezdés b.) pontja szerint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság kiegészül „Közbiztonsági” elnevezéssel, így a bizottság új elnevezése a külön lapon szövegezettek szerint alakul. Megjegyzendő, hogy ez esetben a bizottság létszámának növelésére nem kerül sor. Az új feladatokat szakértői közreműködéssel látná el a bizottság. A 47. § (1) bek. e.) pontjában a Közoktatási Bizottság új elnevezése: „Közoktatási és Ifjúsági Bizottság”-ra módosulna. A bizottság létszáma nem változna.
25 További javaslat, hogy a Költségvetési Bizottság létszámát a most benyújtott újabb módosító indítvány szerint két fővel emelnék. A bizottságok elnevezésével, illetve létszámemeléssel kapcsolatos javaslataikat a bizottságok funkcióiban bekövetkezett változások indokolják. Az SZMSZ módosításának előkészítése kapcsán még két javaslatot tennének. Ez módosító javaslatként is beérkezett, a képviselők kiosztásos anyagként megkapták. A 9. § (6) bekezdés e.) pontja jelenleg a következőképp szól: „A közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a kisebbségi önkormányzat vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt, és a részönkormányzat vezetőjét.” Módosító javaslatuk az alábbi: „Meg kell hívni a kisebbségi és részönkormányzat vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt.” A tervezet 54. § (5) bekezdése előírná, hogy: „A frakciók működéséhez szükséges anyagi feltételeket a költségvetésből kell biztosítani, amelynek összege a frakciótagok éves alapjának egynegyede.” A frakció véleménye szerint a frakciók működési feltételei biztosítottak, felszerelt iroda, telefonhasználat, a képviselőknek mobiltelefon áll rendelkezésre. Ez a terv olyan további terheket róna a költségvetésre, amelyek nem tervezettek, másrészt a jelenlegi helyzetben nem is indokoltak. Aligha szükséges indokolnia, hogy a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata nem csak jogi, ügyrendi, vagy formai kérdés. Jól példázzák ezt az országgyűlés, vagy más nagyvárosok közgyűléseinek ügyrendjei. A módosító javaslatok kidolgozásakor az MSZP frakció tagjait az eddigi gyakorlati tapasztalatok, a közgyűlés működésének jobbítása vezette. Kéri a közgyűlést, fogadja el az előterjesztés szerint ismertetett módosító indítványokat. Javasolja, amennyiben az SZMSZ a mai ülésen elfogadásra kerül, a hatályba lépés időpontja: 2001. március 30. legyen. Dr. Toller László: jelzi, néhány képviselő már benyújtotta módosító indítványát. Kéri, azokat az általános vitában ismertessék, mert a részletes vitában semmiféle általános vitaelemet nem vesznek elő újra, hanem csak az adott szövegszerű módosító javaslat indokolása folytatódik. De Blasio Antonio: a Fidesz frakció módosító javaslatainak felsorolása előtt tisztázni kívánja, hogy az előtte felszólaló Kablár János a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökeként, előterjesztőként tette-e, meg szóbeli kiegészítéseit, vagy a Szocialista frakció módosító indítványairól beszélt. A kettő ugyanis számára nem ugyanaz. A bizottsági elnöknek a bizottsági szakmai véleményt kell képviselnie, és megtenni ennek kiegészítő javaslatait. A frakcióból még egyszer ugyanaz a személy is felszólalhat, és elmondhatja a Szocialista frakció módosító indítványait, amelyeket a Szocialista frakció tagjaként természetesen a bizottság elnöke is magáévá tehet, vagy kötelessége azzá tenni, mint frakciótag. Ez érthető számára, de a kettő „összemosását” nem tartja szerencsésnek, mert akkor nem állapítható meg, hogy melyek a bizottság és melyek a Szocialista frakció módosító indítványai. Érezhető némileg, mintha az egész ügy szocialista ügy lenne, de
26 nem az. Nem lehet folyamatosan megfeledkezni arról, hogy továbbra is jelen van még a másik oldal ebben a közgyűlésben. Ezen bevezető után elsőként arra irányítaná rá a figyelmet, mikor szokás SZMSZ-t módosítani. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása klasszikusan a ciklus indításakor esedékes. Általában akkor dolgozzák át az új pozíciót elfoglaló képviselők, amikor bekerülnek a közgyűlésbe, a testület az új ciklusban elkezdi munkáját, és megalkotják azt a működési szabályzatot, amely alapján négy éven keresztül szeretnének dolgozni. Azért nem említette, hogy a kormányzó többség teszi ezt, mert általában nem így szokott lenni. A képviselőtestület a következő négy évre vonatkozó javaslatokat, elképzeléseket – minden oldal számára a másik oldalról elfogadható javaslatokat figyelembe vehető elképzeléseit - beépíti az SZMSZ-be, melynek alapján kívánnak dolgozni. Hangsúlyozza, ezen szabály alapján dolgozik a testület egésze. Nem csak az egyik oldal ötletei kerülnek be a szabályzatba, hanem mindkettőé. Jelen esetben a Szervezeti és Működési Szabályzat átalakítása a ciklus indításakor, a ’98-as választásokat követően nem történt meg. Történtek praktikus változtatások, hiszen megváltozott a képviselőtestületi tagok neve, ezeket mellékelni kell, bizottsági felállások, szakértők változtak, de a Szervezeti és Működési Szabályzat szervezeti és működési feltételeket módosító részei nem változtak. Akkor ezen egyik oldal sem kívánt változtatni, nem tett ilyen javaslatot. Nyilvánvalóan ez a hiány mindkét oldalon felvetődött, a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságban már régen. Nem emlékszik arra, a bizottság elnöke szóbeli kiegészítésekor említette-e, hogy ez a folyamat nem ma indult. A szakmai bizottság valójában majdnem két éve megindította az ilyen jellegű munkát. Lényegében, a választásokat követően a szakbizottságokban elindult egy ilyen folyamat, de sajnos ezt a szakmai igényt a testület nem akarta elfogadni, így csak most került beterjesztésre. Ez számára meglepő, mert majdhogy nem egy ciklus második felénél tartanak, sőt szeptemberben már a harmadik év is befejeződik. Nem tartja „úriemberekhez méltónak” az SZMSZ megváltoztatását, a bizottsági elnök, avagy a szocialista módosító javaslatokat előterjesztő képviselőtársának kampányra történt hivatkozását. Számára még egyáltalán nincs választási kampány, az várhatóan csak a jövő évben fog indulni. De ha úgy veszik, akkor mind a négy év választási kampány, hiszen reméli, eljön az idő, amikor a választópolgárok annak alapján fognak dönteni a következő választásokon, hogy mit láttak négy éven keresztül, kitől milyen megnyilatkozásokat hallottak, ki mit tett le az asztalra. Úgy gondolja, mindkét oldalon az a cél, hogy ennek alapján történjen a választás. A Szervezeti és Működési Szabályzat most - nem konszenzussal történő módosítása - nem etikus. Erre a pécsi közgyűlésben még nem volt példa. Minden esetben az újjáalakult közgyűlés első, vagy második ülésén megalkotta az SZMSZ-ét konszenzussal, amely alapján négy éven keresztül Sajnos nem ez az első olyan eset, amikor a kormányzó koalíció ebben a működött. városban felrúgja mindazon szokásjogokat, amelyek a konszenzusos döntésekre irányultak, akár személyi kérdésekben, akár a működési szabályzat kérdésében. Újra azt kell, hogy mondja, nem jó, hogy így történik. Rosszul teszik képviselőtársai, hogy erőből politizálnak.
27 Az átalakítás szakmai javaslatai sok tekintetben a Fidesz frakciótól indultak el. A bizottsági jegyzőkönyvekbe betekintve látható, hogy az előtte szóló képviselőtársa által elmondottak nem a kormányzó többség részéről kezdeményezett módosítások, hanem a kisebbség, az ellenzék oldaláról, kvázi önkorlátozó céllal meghozott javaslatok voltak. Az eredeti előterjesztésben található, a jelenlegi eljáráshoz képest korlátozott napirend előtti felszólalási lehetőség teljes egészében a Fidesz frakciótól érkezett a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsághoz. Ugyanez a helyzet a különböző témájú napirendek időbeni korlátozására. Ők javasolták azt – ha ezt a bizottság szakmai indokok alapján elfogadta -, hogy a különböző: a normál napirendi pont, a rendelet és a költségvetés tárgyalásának napirendi pontjai különböző időkorlátok alá essenek. Sok olyan korlátozó intézkedés bevezetését javasolták tehát, amelyben az ellenzék lehetőségei csökkentek volna arra, amit egyébként soha nem volt szándékukban. Soha nem akarták a közgyűlés munkáját akadályozni, húzni az időt. Lehet, hogy ezt képviselőtársai a „túloldalról” így érzik. Véleményük, hogy ügyekről nem lehet 5 perc alatt dönteni. Valószínüleg a kormányzó koalíció egymás között megbeszéli a dolgokat, sokkal többet beszélnek róla, mint amennyit nekik engednek, ezért néha többet szólnak a közgyűlésen, mint a másik oldal jónak tartaná. Ennek oka valószínűleg, hogy kevés információjuk van az információmennyiségükhöz képest. A FIDESZ frakció részéről lesznek módosító indítványok, azok indoklásáról Staub Ernő még szólni fog. A részletes vitában pedig részletesen megindokolják azon javaslataikat, amelyeket továbbra is fenn kívánnak Kéri, gondolkozzanak el azon, szabad-e, érdemes-e ilyen módon a tartani. Szervezeti és Működési Szabályzatot módosítani, hiszen az eddig mindig konszenzussal került elfogadásra. Dr. Toller László átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek. Horváth Zoltán: azzal egyetért De Blasio Antonio hozzászólásából, etikai kérdésként vessék fel, konszenzusra törekszik-e egy kormányzó koalíció, vagy nem. Ezen túlmenően, ha konszenzuskeresés közben kiderül, hogy a két fél által képviselt álláspontok nem igazán összeegyeztethetőek, és ennek eredményeképpen nem jön létre konszenzus, ennek hiányát nem tartja etikai kérdésnek. Nem vitatható, a kormányzó koalíció konszenzus elérésére törekedett, egyeztetni próbált. Az, hogy nem alakult ki konszenzus, valószínűleg ténykérdés. Véleménye szerint nem lehet a döntéshozatalt elhagyni csak azért, mert az ellenzékkel nem sikerült konszenzust kialakítani, és hogy akkor ne is terjesszék elő a módosítást, ha külön álláspontjuk van. A külön álláspontokat természetesen elő lehet, sőt kell terjeszteni, a közgyűlés pedig majd eldönti, melyik élvez többséget. Ezt követően ismerteti az SZDSZ módosító javaslatait: Az SZMSZ 18 §-ával kapcsolatos vitában több érv – ellenérv elhangzott. Az előterjesztés hátoldalán szereplő „B” változatot az MSZP frakció módosító javaslatát támogatják azzal a kiegészítéssel és eltéréssel, hogy a módosító indítvány (3) bekezdésében a 7 perc helyett 5 perc legyen. Ha jól értelmezte,
28 Kablár János a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnöke is szóbeli kiegészítésében már módosította a 7 percet 5 percre. A 34. §-ban, „Napirenden kívüli felszólalás” címszó alatt hasonlóképpen kisebb módosítással támogatják az MSZP frakció módosító indítványát – amely az előterjesztés végén, a „B” változatban szerepel. Az MSZP frakció eredeti módosító javaslata 2.) pontjában megfogalmazottak helyett - mely szerint hozzászólásnak csak személyes érintettség esetén van helye – javasolják, ha a felszólaláshoz valamennyi frakció egy-egy képviselője 5-5 percben, frakcióhoz nem tartozó képviselő és a jegyző 2 percben szólhat hozzá. Ez gyakorlatilag az eredeti előterjesztés verziója. A lényeg, hogy a napirenden kívüli felszólalásokhoz lehessen véleményeket fűzni, de frakciónként csak egy-egy képviselő. Az eredeti előterjesztéshez képest a 47. § j.) pontját – amely a Költségvetési Bizottság tagjainak számáról szól - tárgyalás szempontjából nem igazán tudja értelmezni, hogy 5, vagy 6 fő szerepel. Véleményük, hogy a bizottság tagjainak száma 5 fő legyen. Staub Ernő: a konszenzusra való törekvés nem meríthető ki frakcióvezetői ülés összehívásával, ahol a kardinális kérdések tekintetében semmiféle hajlam nem mutatkozik az elmozdulásra. Drasztikus változtatásként említi pl. a napirend előtti felszólalások tervezett megszüntetését. A Szervezeti és Működési Szabályzattal történik a közgyűlés működésének szabályozása. Időnkénti módosítása természetes következménye a tapasztalatok leszűrésének, felmerülő problémák rendezésének. Nem szerencsés azonban, ha a módosítás politikai célzatú, ha a pillanatnyi helyzethez szabják. Azt pedig felháborítónak tartja, ha a módosítást a demokratikus jogok csorbítására, az ellenzék mandátumának korlátozására használják fel. Ez esetben a választói felhatalmazás a választói akarat csorbul. A Fidesz frakció jelentős munkát fektetett az SZMSZ módosításába. Indítványuk egy része bekerült a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottsági előterjesztésbe. Másik, kardinális kérdéseket érintő része – melyet a frakcióvezetői értekezleten is elmondott - a „C” változatban nem szerepel, ezért nyújtotta be módosító indítványát. Azokról a pontokról érdemes beszélni, amelyekben álláspontjaik ütköznek, és amelyhez képest módosító indítványt tesznek. Horváth Zoltán képviselő is az MSZP módosításához tette meg javaslatát, mintegy sejtetve, hogy nem az előterjesztés, hanem az MSZP részéről javasolt módosítás lehet a befutó. Ezért véleménye, hogy a legelső pont, amellyel kapcsolatban vita van - a 7. §, amelyről Kablár János is szólt - nem szerepel a „C” változatban. Itt a Fidesz frakció az eredeti előterjesztést támogatja. A rendes, ill. folytatólagos ülésekről van szó. Nem támogatják az MSZP módosító indítványát, hanem azt tartják elfogadhatónak, ha egy reggel 9 órakor kezdődő közgyűlés este 22 órakor befejeződik. Amennyiben ez idő után egy napirendi pont vitájánál tartanak, akkor az ülés ezen pont megtárgyalásának a végéig tart. Úgy vélik, a közgyűlési munka felelősségteljes, amely fontos következményekkel, döntésekkel jár. A szellemi kifáradás természetes folyamat, a „normális ember” jellemzője, és ez személyére is vonatkozik. Csodalényekre ez nem
29 jellemző. Kétféle eltérés van ettől. Az egyik, hogy csodalényekkel van dolguk, akik éjjel is még szellemileg frissen állnak a dolgokhoz. A másik eset az, hogy reggel ugyanúgy jellemző rájuk a szellemi fáradság, mint éjfélkor. Véleménye szerint az eredeti javaslatot kellene támogatni, vagyis, hogy a közgyűlés 22 órakor fejeződjék be. A „B” változatot tehát nem támogatják. A következő, módosító indítványuk a 14. §-ra vonatkozik, amely az elnök jogköréről szól. A levezető elnöki szerep moderátori, vitavezetői szerep. Ennek tekintélyét védi, ha egyszerűsíteni kívánják. El kell ismernie javaslatuk aktualitását a tekintetben, hogy a jelenleg regnáló polgármester ülésvezetési gyakorlata problémaérzékennyé tette őket e kérdésben. Szüntelen reagálásai kivételes helyzetet teremtettek számára, gyakran az eddigi SZMSZ-t is sértették. Erre vonatkozóan javaslat, hogy az ülés vezetését át kell adnia abban az esetben, ha hozzá kíván szólni. A Fidesz frakció javaslata – amely csak a 14. § (3) bekezdésére vonatkozik – azt szolgálná, hogy ezt teljesen automatikusan ne lehessen kijátszani. Formális és nevetséges dolog, ha hoznak egy szabályzatot, amely szerint a polgármester átadja az ülés vezetését, és máris hozzászól. A vitában való részvételét természetesen alapvető jogának tartják, de úgy gondolják, hogy a napirendi pont megtárgyalása előtt jelezze, ha részt kíván venni a vitában, és ebben az esetben adja át az ülés vezetését. Idézi az SZMSZ 14. § (3) bekezdéséhez tett módosító indítványukat: „Az ülés vezetését napirendi pont tárgyalása közben nem lehet átadni." Ez a szöveg szolgálná az említett célt. A 18. § a vita korlátozásáról szól, amely szintén kényes kérdés. Minden képviselőnek joga van szólni, nem lehet többségi szavazással elnémítani. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a vita nagyon sokszor hosszadalmas, ismétlésekbe bocsátkoznak. Ezért a vita lezárását adott esetben célszerűnek tartja, és az eddigiekben is nem egyszer előfordult, hogy megszavazta. E tekintetben időkorlátokat vezettek be, amelyekkel azonban – amennyiben javaslatuk elfogadásra kerül - nem kívánnak minden esetben élni. Szó sincs arról, hogy pl. a „művészlakás ideiglenes bérbeadása” c. napirendi pontnál kimerítik a 60 percet, ez eddig sem volt így. Felhívja a figyelmet arra, hogy egy külön lapon szereplő módosító indítványról van szó, ami a szöveget lényegesen leegyszerűsíti. A szándéka megegyezik a bizottsági előterjesztésben leírtakkal, ezt a részletes vitában, a módosító indítványok tárgyalásakor és azokról történő szavazás alkalmával el fogja mondani. A legsérelmesebb dolognak a napirend előtti felszólalás megszüntetését tartják. Egyrészt úgy gondolja, hogy a szándék a politika kiirtása a politikából. Másrészt az az érvrendszer húzódik meg mögötte - ami biztosan a közvélekedés egy részével is találkozik -, ami a közgyűlési munka két részének demagóg szembeállítására törekszik. Számtalan olyan napirenden nem szereplő ügy lehet, amit szóba kell hozni, mert közösséget érint, mint például ma is az Ó-temető u. 30. szám alatti ingatlannal kapcsolatos, vagy mert a különböző politikai értékrenddel bíró csoportokat sért, akár egy nemzeti ünnep megünneplése. E csoportok képviselői a párt képviseletében ülnek itt. Az ún. munka nagyobb része a szavazógépek gombjainak megnyomásában rejlik. Biztos abban, hogy minden napirendi pontról ma sem
30 fognak vitatkozni. Példaként említi az alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról szóló döntést, de felsorolhatna még legalább 10 napirendi pontot, amelyek tárgyalásánál valószínűleg nem lesz vita. Még egyszer nyomatékosan arra hívja fel a figyelmet, hogy hamis és félrevezető az a beállítás, hogy az érdemi munka mindig a napirend előtti hozzászólások után kezdődik. Nagyon érdemi dolgok kerültek szóba napirend előtt is. Ezt a napirend előtti időpontot megszokta az érdeklődő közönség, ezért ennek a nyilvános napirendi sor végére helyezése – ami teljesen bizonytalan időpont – hátrányosan érinti az ellenzéket. A napirenden kívüli hozzászólásokkal kapcsolatban Horváth Zoltán és az SZDSZ-es képviselők azon módosításával, hogy hozzászólásnak legyen helye, egyrészt elteszik napirend utánra, másrészt hozzászólásnak csak személyes érintettség esetén van helye. Képtelenség, hogy a politikai hozzászólásokhoz ne legyen hozzászólási lehetőség a másik politikai fél részéről. Ezzel kapcsolatban magyarázatot kell adnia arra, hogy a „C” változatukban szerepel egy olyan pont, - a napirend előtti kapcsán – amelyik szintén azt mondja: „a napirend előtti hozzászóláshoz nincs további hozzászólás”. Ennek egyetlen egy oka volt, hogy végső megoldásként próbálták menteni a napirend előttit. Amikor a részletes vita alkalmával a szavazásra sor kerül, akkor természetesen ismertetni fogja pontosan a módosító javaslatuk szövegét. Körömi Attila: egy témáról kíván szólni, a napirend előtti hozzászólások kiirtásáról az SZMSZ-ből. Azonban előtte a Szervezeti és Működési Szabályzatról, az ún. játékszabály keretről ejtene néhány szót. Véleménye szerint nem tanulság nélküli, ugyanis a közgyűlési teremben nem mindig vannak tudtában ők maguk sem sokszor, de a másik oldal sem, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat egy játékszabály, és a vitát figyelő TV nézők még kevésbé értik, hogy mitől fontos ez. Az SZMSZ az a játékszabály, aminek keretei között végzik munkájukat. Játékszabályok nélkül nem tud élni senki. Vannak írott, és íratlan játékszabályok, az SZMSZ az előbbihez tartozik. Számtalanszor elmondta már, és még nagyon sokszor meg fogja ezt tenni, hogy sok ügyben összehasonlítható a parlament és a közgyűlés, és sok egyéb ügyben nem. Egy hasonlóságot említ, mégpedig azt, hogy mind a kettő politikai testület. Nagyon sokan dolgoznak azon a politikán belül is, – számára egyébként érthetetlenül, de most már érthetően – és a politikán kívül még többen, hogy ezt tagadják, és úgy tesznek, mintha ez egy szakmai testület lenne. Azonban ez nem szakmai, hanem politikai testület, amelynek az asztalára tesznek szakmai előterjesztéseket, amiről érték- és egyéb más alapokon dönt. Ez egy óriási egyezőség a parlamenttel. Egyetlen egy kormány, akár Antall Józsefnek, akár Boros Péternek, akár Horn Gyulának, akár Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt, soha senki nem tett kísérletet arra, hogy a napirend előtti hozzászólást, mint a legérzékenyebb politikai kérdések felvetésének színterét kiirtsa az SZMSZ-ből. Megjegyzi, helyben sem volt erre példa. Arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy sokszor összekeverik a konszenzus lényegét. A játékszabálynak az a lényege, hogy az erősek és a gyengék egyaránt elfogadják azt. A 6 éves gyerek ugyanazon
31 játékszabályokkal ül le sakkozni, mint pl. a sakkbajnok nagypapája. A meccset a tudás dönti el adott játékszabályok keretei között. Azok, akik arra apellálnak, hogy rendre a konszenzus megtörésén fáradoznak, elfelejtik, soha sem a játékszabályok kialakításának a mentén járjanak, hanem a mentén, hogy a gyengék és az erősek által közösen elfogadható játékszabályokon belül érvényesítik-e a saját lehetőségeiket. Semmilyen problémája nincs, ha az adott többség nem feltétlenül törekszik konszenzusra, vagy ha ezt nem találja meg, akkor eldönti a kérdést többségi szavazással. De itt most a játékszabályokról van szó. A napirend előtti és a napirend utáni hozzászólás vonatkozásában egy döntő különbségre hívja fel a figyelmet. A napirend előtti hozzászólás legfontosabb ismérve, hogy stenderd az időpontja, mindig tudják azok a pécsi polgárok, akik érdeklődve figyelik a közgyűlést, vagy annak ismétlését, amikor a közgyűlés kezdődik, pár percen belül indulnak a napirend előtti hozzászólások. A napirend utáni hozzászólások időpontja nem stenderd, nyilván követhetetlen, napirend előtt a legfajsúlyosabb ügyek, napirend után a kisebb fajsúlyú, esetleg nem a város egész közösségét érintő ügyek jönnek elő, és talán nagyobb operativitást igényelnek, tehát inkább oda-vissza párbeszéd a képviselő által felvett téma, és az azt megoldó között. Véleménye szerint a napirend utáni hozzászólással nem lehet pótolni a napirend előtti hozzászólások intézményét. Azt is fontosnak tartja elmondani, – bár Staub Ernő képviselőtársa ezt igen szemléletesen kifejtette, de lényeges, hogy minél többször hangozzék el – a folytatólagos közgyűlésektől nem kell félni. Attól, hogy azt mondják, 22.00 órakor befejezik a közgyűlést, ne gondolja bárki, ettől kezdve minden közgyűlés folytatólagos lesz. Ennek ellenére kell szabni egy keretet, mert ha ilyen adódik, akkor ne hajnali 2 órakor döntsenek pl. a FEMA eladásáról vagy megvételéről, mert ez nem jó. Ne féljenek a folytatólagos közgyűléstől, azt sem kell hinni, hogy nem végzik el a munkájukat, ha napirend előtt szólnak. Mindig, minden munkát, amit az adott városvezető többség el akar végezni, azt mindig megteszi, soha sem akadálya ennek a napirend előtti hozzászólások elmondása. Nem kell félni a vitáktól a közgyűlésen belül, mert a demokráciában a vélemény úgyis utat tör magának. Ha a politikai véleményüket nem azon a fórumon tudják elmondani, ahova az leginkább való, – mert való leginkább a sajtóba is, naggyűlésekre, és minden lehetséges formájára a politikai eszköztárnak, de döntő mértékben a politikai vélemény elmondása a közgyűlésre tartozik – és a közgyűlésen megvonják tőlük ezt a jogot, akkor a demokráciában a vélemény utat tör magának, és jobban fogja terhelni a környezetet, – még a saját ízlése szerint is – mintha azt ide, a közgyűlésre szorítanák be annyira, amennyire csak lehet. Kéri ezt megfontolni. Staub Ernő képviselőtársa említette, azért vannak itt, hogy beszéljenek. Ez így van, erre is van törekvés. Nem az a jó közgyűlés, ahol nincs szó, nincs beszéd, csak szavaznak, és hazamennek. Nem ez a jó, mert az a közgyűlés, amelyik néma, azon nem lehet számon kérni soha semmit. A politikusok eszköze, a fegyvere – nézőpont kérdése – a szavuk. Azok a szavak, amellyel mindig szembe állíthatók, és ha esetleg 4-8 év után változik a szakmai véleményük, akkor ezt el tudják ismerni, vagy ki tudják mutatni azt a
32 koherens politikát, amit képviselnek. Az a kisebbség, amelyik visszaél a napirend előtti hozzászólások jogával, és össze-vissza beszél, soha nem lesz abban a városban többség. Vállalják azt a szerepet, hogy szembe legyenek állíthatóak a szavaikkal, ne mellé beszéljenek, hanem napirend előtt fontos dolgokra hívják fel a figyelmet. Staub képviselőtársa legfontosabb mondata az volt, hogy nem az itt ülő képviselők jogait csorbítják, szó sincs erről, hanem az őket ide küldő választópolgárokét azzal, hogy az itt ülő követeik nem mondhatják el az egyébként általuk is fontosnak tartott ügyekről a politikai véleményüket. Ez egy olyan rubikon, amit kér, hogy ne lépjenek át. Attól függetlenül ne lépjék ezt át, hogy nem tudja, mely városokban szokás a napirend előtti hozzászólás, és melyekben nem. Abban nem ismeri el az egyenlőséget a parlamenttel, ha egy adott szokás helyben meggyökerezett, és általában a 10 év az már hagyomány, akkor ezt Pécsett megtörni véleményük szerint nem szabad. Ez a hozzászólása nem abba a kategóriába tartozott, ami arról szól, „tudom, úgyis meg fogják szavazni”, hanem tényleg azt gondolja, az itt elhangzott érvek alapján mindkét félnek az az érdeke, hogy a napirend előtti hozzászólások megmaradjanak a közgyűlésen belül. Dr. Kunszt Márta: jelzi, van írásban leadott módosító indítványa, de mielőtt ismertetné ezeket, néhány dologra reagálni kíván. Részese volt annak a folyamatnak, amelynek a végeredménye van a képviselők előtt, és látható az is, hogy nem sikerült a témában konszenzusra jutni. Az kétségtelen, hogy rendkívül hosszú egyeztetési folyamaton ment keresztül a téma, több variáció született, de közben elment az idő, és a tapasztalatokat mindenképpen szükséges beépíteni az SZMSZ-be. Az első variációhoz képest újabb dolgok is felmerültek. Valóban a napirend előtti hozzászólások módosítása az egyik leglényegesebb pontja a szabályozásnak. Az is kétségtelen, hogy 10 éves hagyomány volt a napirend előtt hozzászólások rendszere Pécsett, azonban nagyon sokszor napirend előtt olyan témákat hoztak elő a képviselők, amelyek nem tartoztak ide. Példaként említi, – arra pontosan nem emlékszik melyik ciklusban történt – amikor felvetődött napirend előtt, hogy a Királyi Magyar Televízió erkölcsös vagy erkölcstelen mozifilmeket tűz-e műsorra, és nem voltak hajlandóak a vitát befejezni erről, mert nem volna értelme, hiszen nem volt ráhatásuk a műsoralakulatra. Úgy gondolja, a demokratikus szólásszabadságot azzal, hogy napirenden kívüli felszólalásokat a televízió nyilvánossága előtt lehetővé tesznek, nem csorbítják. Viszont meg fogják gyorsítani a munkájukat, ha nem a napirend előtti hozzászólásokkal kezdik az ülést. Elmondja, a napirend előtti felszólalások kapcsán az indulatok nagyon sokszor elszabadultak ebben a közgyűlésben. Véleménye szerint nem jó a várost érintő fontos kérdésekről úgy vitázni, hogy közben a képviselők „felpaprikázott” hangulatban ülnek a padsorokban. Úgy gondolja, a napirend lezárta után ugyanaz a lehetőség rendelkezésére áll minden képviselőnek, mint eddig, és az érdeklődő állampolgárok meg fogják szokni ezt az új metódust, tehát nem hiszi, hogy a demokrácia ezzel a tervezett változtatással csorbulna.
33 Elfogadták a koalíciós partnerek azon igényét, – miután ez náluk is vitát váltott ki - ami a SZDSZ módosításában szövegszerűen megjelent, hogy lehessen reagálni a hozzászólásra. Megjegyzi, a parlamentben csak a kormánytagoknak van módjuk reagálni a napirend előtti felszólalásokra. Az meglehetősen nagy korlátozása - véleménye szerint - a szabadság fokának, hogy ott nem lehet reagálni arra, amit elmondanak egyes országos politikai szereplőkről. Mindenki a maga szája íze szerint értelmezi ezeket a szabályokat, és úgy látja, hogy ebben a kérdésben nem tudnak konszenzusra jutni. Az ülés hosszúságával kapcsolatban is volt olyan helyzet, amikor úgy tűnt, hogy megállapodás születik egy korlátozott tartamú ülés levezetésében. Azok a módosító indítványok, amelyek azt kezdték el cizellálni, hogy kinek, hány percre van lehetősége egyes rendeleteknél, határozatoknál, mindez a bürokrácia hihetetlen mértékét növelte volna. Igazából nem lett volna szerencsés a bevezetése, ezért gondolták, többé, kevésbé az élet beszabályozta ezt a dolgot, hiszen kezdetben voltak maratoni ülések, de ma már ez nem jellemző, így gondolja a testület el tudja végezni egy nap alatt a munkáját, ha csak nincsen rendkívüli napirendi sor. Az SZMSZ módosítás nem fogja igazából ezt a metódust megváltoztatni. A következőkben rátérne módosító javaslataikra. Elsőként a bizottságok összetételére vonatkozóan, 47. §-ban taxatíve felsorolásra kerülnek a bizottságok, és azok létszáma. A Költségvetési Bizottság létszámát szeretnék 7 főre felemelni. Azért kellett a módosításukat is módosítani, mert időközben is egyeztetések történtek, és mindenki kifogásolta, hogy a bizottságot 6 főre kívánják változtatni, így született a 7 fős javaslat. Jelzi, a részletes vitában mindezt indokolni fogja. Szeretnének egy új funkciót meghonosítani az önkormányzatnál. A 47. §. (3) bekezdés második részét változtatnák meg, ahol nem csak a szakértőkről, hanem gyakornokokról is rendelkeznének. Szintén majd indokolni kívánja a részletes vitában ennek a funkcióját, logikáját és szabályozását. Nagy Csaba: a Szervezeti és Működési Szabályzat – ahogy Körömi Attila képviselőtársa is mondta – az a játékszabály, ami alapján „játsszák” azt, amit csinálnak. Bár a „játék” szó nem egészen fejezi ki azt a politikai és szakmai munkát, ami egy testületen belül folyik, de az alapszituációt némiképp jellemzi. Az SZMSZ változtatásának igénye közel másfél, egy évvel ezelőtt merült fel. Akkor De Blasio Antonio képviselőtársával, illetve a frakcióval nagyon sok javaslatot fogalmaztak meg, aminek jelentős része bekerült a tervezetbe. Felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a Fidesz frakció szervezettebbé, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá szerette volna tenni a közgyűlési munkát, mert érezték azt a kritikát, ami e vonatkozásban megfogalmazódott a testület felé. Ezeket a javaslatokat megfogalmazták, melyek mindegyike korlátozta az ellenzék lehetőségeit, de ugyanakkor biztosították azt is, hogy bizonyos mozgástere legyen az ellenzéknek, és ezt ne lehessen beszűkíteni. Több mint egy évvel a javaslatok megfogalmazása után megérkezett a válasz, ami minden elképzelésüket felülmúlta, ugyanis otrombán verték le ezeket a
34 javaslatokat, az eddigi 10 éves demokratikus szokásjogot is semmibe véve. A rendszerváltás után 11 évvel ilyent Magyarországon megfogalmazni véleménye szerint Pécsen, a harmadik szabadon választott testületnél bűn. Lehet beszélni etika hiányáról, arról is, hogy nincs konszenzus, de ez a „nincs konszenzus” kifejezés nem igazán tükrözi a jelenlegi politikai szituációt. Erőből ezt le lehet szavazni, erőből át lehet vinni a módosító indítványt, de végig gondolva az elmúlt három testület működési rendjét, mindenképpen politikai feszültséget fog bevinni az egyes napirendi vitákba, ami sem a vitákra, sem a hangulatra nézve, sem a szemben álló táborokra nézve nem lesz pozitív hatással. Ezt most ki lehet jelenteni. A közgyűlés előtti 1-2 órák - amelyet javaslatuk megfogalmaz – arra is jók, hogy a kiélezett politikai feszültséget kivigyék a napirendi pontok közül. Ha a napirend előtti felszólalások lehetősége megszűnik, akkor a feszültségek meg fognak jelenni az egyes napirendi pontoknál, és olyan viták lesznek, amit senki sem akar. Elmondja, megkérte egyik munkatársukat, nézzen utána, van-e lehetőség más vidéki városokban napirend előtti felszólalásra. A következő városokban nincsen: Szekszárd és Győr. Természetesen ez egy kiragadott várossor lesz, de ezt végig kellene hallgatni, és megfontolásra ajánlja a hallottakat. Budapesten van napirend előtti felszólalási lehetőség. Egyébként az SZDSZ vezeti ezt a várost. Kecskeméten van, nem tudja, ki vezeti a várost, erre vonatkozó információja nincs. Nyíregyházán van, itt az MSZP vezeti a várost. Békéscsabán van, Zalaegerszegen van, a Fidesz vezeti a várost. Szegeden van, Fidesz vezeti a várost, Miskolcon van, MKDSZ-es polgármester úr, Debrecenben van, itt Fideszes a polgármester. Kecskeméten van, Fideszes a polgármester. Sopronban van, független a polgármester. Kaposváron van, Fideszes a polgármester. 11 éves képviselői múlt után azt kell mondania, részt vett a politikai egyeztetések egy részén, és úgy gondolja, Bókay Endre frakcióvezető úr nehéz helyzetben van, mert azt érzi, hogy itt egy fajta polgármesteri diktátummal állnak szemben, mivel ezt a véleményt ilyen élesen nem érezte megfogalmazódni sem a képviselőkkel folytatott szünetekben történő beszélgetések alkalmával, sem a frakcióvezetői egyeztetésen. Kunszt Márta ugyan előállt ezzel a javaslattal, de úgy, sajnálja, hogy most nincs a teremben – hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság az első variációban, amit több, mint egy évvel ezelőtt tett le az asztalra, és tudomása szerint egyhangúlag fogalmazott meg, ezen indítvány nem szerepelt. Ez a frakcióvezetői egyeztetésen került elő. Úgy érzi, az egész SZMSZ módosításra azért kerül sor, hogy ezt az egyetlen egy módosító indítványt megpróbálják átvinni a testületen. Azonban ez nem jó döntés. Úgy látszik, a kritikák célba értek ezen ciklus alkalmával, hiszen nem tudja másképpen értékelni azt, hogy a polgármester úr nem hajlandó támogatni azon indítványukat, hogy a célprogram félidős értékeléséről vitát nyissanak. Polgármester úr meg akarja szüntetni a 11 éves demokratikus szokásjogot. Nem érti. Akkor, amikor a Szervezeti és Működési Szabályzatot az 1990-es évek elején, az elmúlt évtizedben megalkották, akkor azt csak és kizárólag kétharmados többséggel lehetett megszavazni. Ez azt jelentette, hogy a megválasztott képviselők kétharmadának „igen” szavazata volt szükséges ahhoz, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadják. Akkor került
35 elő ez az intézmény, az akkori kormányzó koalíció – amelynek részei voltak – az ellenzékkel karöltve szavazta meg az SZMSZ-t. Úgy gondolja, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak ezen hagyományos, demokratikus pontját nem szabad eltörölni. Papp Béla: megadja dr. Toller László polgármesternek a szót személyes érintettség okán. Dr. Toller László: elmondta a napirendi ponthoz kapcsolódóan, és most is hangsúlyozza, soha, egyetlen polgármester sem adott féléves tájékoztatást a városnak. Az első, aki vette a fáradtságot az apparátussal és a frakciójával együtt, kérve az ellenzék közreműködését is ahhoz, hogy áttekintő tájékoztatás legyen a ciklusprogramról. Hangsúlyozza, az első, aki félidős tájékoztatást ad ebben a témában. Számára ez egy normális dolog, hiszen elértek valaminek a félidejéhez, áttekintik mit végeztek, és ezt tudatják a közgyűléssel és a választópolgárokkal. Ennyi, nem több, és nem tudja, milyen demokratikus hagyományról beszél a képviselő úr, mert ennek semmiféle hagyománya nem volt. Papp Béla: pontosítja Nagy Csaba által elmondottakat: Nyíregyházán és Debrecenben sincs az SZMSZ-ben napirend előtti felszólalási lehetőség rögzítve. Czukor Antal: szokás szerint, aki sokadiknak mondja el a véleményét egy témával kapcsolatban, ugyancsak figyelnie kell arra, hogy ne bocsátkozzék ismétlésekbe. Előtte már sokan elmondták azt, amit ő is szeretett volna. Teljes mértékben egyetért az ellenzék részéről elhangzottakkal, legalábbis nagy részével. Véleménye szerint, ha megszüntetik a napirend előtti felszólalást, mint intézményt, akkor egy kicsit elveszik a közgyűlés „sava-borsát”. Tudomásul kell venni, hogy a város lakói, a közgyűlést figyelemmel kísérő állampolgárok igen is igényt tartanak azokra a problémafelvetésekre, amelyek a napirend előtt hangzanak el, és teljesen függetlenül attól, hogy a problémafelvetések melyik oldalról hangzanak el. Erre a város polgárainak igénye van. Maga is úgy érzi, hogy valamelyest a demokratikus jogok, szokásjogok megsértésével állnak szemben. Ezzel kapcsolatosan mindenképpen fel kell emelni a szavukat, mert szükség van a napirend előtti felszólalásokra. Ha vissza gondolnak ezen ciklus eddig eltelt időszakára, akkor nem ide való felszólalás – megítélése szerint – talán 10 %-ban fordult elő. Igaz, voltak olyan felszólalások, amelyek igen kemény indulatokat gerjesztettek mind a két oldalon. Ezt sem becsüli azonban többre 20-30 %-nál. Az, hogy ez egy demokráciában, egy közgyűlésben előfordul, teljesen természetes dolog. Igyekeznek elfelejteni azt, amikor egyenruhában, egyennyakkendőben, vezényszóra emelte fel mindenki a kezét. Igen is, itt a közgyűlésben parázs viták előfordultak, amelyek aztán lecsengtek, de legalább 60-70 %-ra tehető azon problémafelvetések száma, amelyek előrevitték a város ügyét. Hangsúlyozza, nem csak a jobb oldal részéről, hanem a másik oldaléról is. Ezt a lehetőséget kivenni a képviselő-
36 testület kezéből nem jó dolog. Tudomásul kell venni, hogy ez egy időponthoz kötött dolog, tehát a város polgárai tudják figyelni, mikor van a napirend előtti felszólalás, arra bekapcsolja a TV-t. Ha ezt elteszik egy másik, egy bizonytalan időpontra, akkor el fogják veszíteni azt a hatást, amelyet eddig elértek. Elfogadja Kunszt Márta képviselő asszony azon véleményét, hogy lehet változtatni időközben kialakult vélemények és események alapján, de azt is tudomásul kell venni, hogy az SZMSZ nem kőtáblába vésett dolog, amin nem lehet változtatni. Olyan nagyságrendű változtatást, amit az előterjesztés tartalmaz, és pont a napirend előtti felszólalásra vonatkozólag, nem tudják elfogadni. Egy kisebb módosítást, amely időkorlátokat határoz meg, konszenzus alapján elfogadhatónak tart. Azt, hogy a napirend előtti felszólalást tegyék valamikor délutánra, bizonytalan időre, nem tartja elfogadhatónak. A nélkül, hogy belemenne a részletes vitába, - ott majd újra kíván szólni – idéz az előterjesztésből. „A vita lezárását követően valamennyi frakció 7 percben, – majd később 5 percben – vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 2-2 percben felszólalhat.” Pontosítani kellene, mert az, hogy „valamennyi frakció 7 percben”, ez azt jelenti, hogy a frakció részéről egy valaki 7 percben szólhat. Javasolja, kerüljön megfogalmazásra: „A vita lezárását követően valamennyi frakció részéről 7 vagy 5 percben egy képviselő, frakcióvezető elmondhatja a véleményét.” A többit a részletes vitában kívánja elmondani, amikor majd a módosító javaslatok egyenként tárgyalásra kerülnek. Galbáts András: az a politikai csoportosulás, amelyet a város polgárai megtisztelnek, hogy ezt a várost vezessék, és a felelősséget ráteszik, annak nyilvánvalóan egy demokratikus országban, egy demokratikus város polgárai adják ezt a megbízatást. Ez egy súlyos felelősség a városi hatalom mellett, amelyet érthetően a mindenkori várost vezető koalíció vagy párt a lehetőségek szerint minél kényelmesebben akar megoldani a maga szempontjából, és minél racionálisabban kívánja a várost vezetni. Ebben adott esetben az ellenzék tevékenysége kellemetlen. Akárki vezeti a várost, érezheti úgy, hogy ez a munkát akadályozza, nehézséget okoz. Teljesen mindegy, ki vezeti a várost, biztos, hogy így van. Ennek ellenére hite és meggyőződése, hogy a demokráciának vannak olyan játékszabályai, amit semmi körülmények között nem célszerű átlépni, és egy SZMSZ-nek a városvezetés pillanatnyi gondjait alkalomszerűen nem szabad tükröznie. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő közgyűlés számára is készül, és ami ma esetleg egy városvezetés számára kellemetlen, - egy ilyen SZMSZ-szel – egy következő közgyűlésnél pont fordítottan is alakulhat. Ilyen alapon három olyan kérdés van, - sok mindennel egyetértve, ami elhangzott – amire szeretné felhívni különösen a városvezető koalíció figyelmét, amely nyilvánvalóan az SZMSZ módosítást „erőből” meg tudja szavazni. A témákat súlyuk sorrendjében veti fel. Furcsának tartja, de a Fidesz frakció is egyetért azzal a módosító javaslattal, hogy a mindenkori elnöknek joga van a vita lezárására. Ez a 14. §. (2) bekezdés e.) pontjában van rögzítve. Gyakorlatilag a Fidesz frakció is, és a városvezető koalíció is
37 ezzel egyetért. Felhívja az ezzel kapcsolatos veszélyekre a figyelmet. Ez olyan hatalmat ad a mindenkori elnök kezébe, - a többség tudatában – hogy bármikor, azonnal megszüntetheti a kényes témáról szóló vitát. Nem tartja ezt jónak, éppen ezért módosító indítvánnyal élne: „az előterjesztő egyetértésével javaslattétel a vita lezárására”. Sok minden elhangzott a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatosan. 10 éve van a közgyűlésben, és napirend előtti felszólalás volt. Ez a terem a várost vezető testület terme, a város irányítása innen folyik, de egyúttal ez a várospolitika arénája is. Itt nézetek, vélemények csapnak össze, és a napirend előtti felszólalások valóban a legnézettebb pontok a Városi TV közvetítésében, és az utána következőket sokan tartják nagyon unalmasnak. Ismert, hogy valóban voltak nagyon kényes, hosszúra nyúló napirend előtti felszólalások, amelyeknek nem volt megfelelő hatékonysága, sőt előfordult olyan is, amikor úgy érezte, az egész vita félremegy. Felhívja a Fidesz módosító indítványára a figyelmet, abban egy nagyfokú visszafogottság van, mely szerint, ha meghagyják a napirend előtt felszólalási lehetőséget, melyet véleménye szerint meg kell hagyni – azzal, hogy ez maximálisan 5 percre terjed ki, gyakorlatilag a végtelen hosszúra nyúló viták lehetőségét elvetik, de mégis megmarad a kialakult hagyomány, a demokratikus szokásjog. Ezt feltétlenül figyelembe kellene venni. Kéri a képviselőtestületet, hogy erre legyen figyelemmel a döntéshozatalnál. Papp Béla: jelzi, Galbáts András képviselő úrnak, módosító javaslatát írásban kell benyújtania, mivel rendeletet tárgyalnak. Dr. Tóbiás János: pozitívumként értékelte azt a módosító indítványt, hogy a vita lezárását követően valamennyi frakció 7 percben, vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 2-2 percben felszólalhat. MSZP előterjesztés lévén, örömmel konstatálta, hogy ez számára egy megfelelő és pozitív intézkedés. Azonban a 32. §-nál kiderült, hogy a napirend előtti felszólalásokat hatályon kívül helyezik, és helyette lesz - egy teljesen kiszámíthatatlan időpontban, akár éjjel 23.00 órakor is - a napirend utáni felszólalás. Pécs város lakossága, ha valaha odaül a TV elé, és nézi a közgyűlést, akkor az a napirend előtti felszólalások időszaka. Illúziónak tartja, hogy hozzá lehet szoktatni a nézőket ahhoz, hogy este vagy éjjel nézzék meg a napirend utáni felszólalásokat, és nem is egy szabad ember gondolkodásához való. Sosem szerette azt, ha valamit meg akartak vele szoktatni. Ilyen az emberi természet, ezt egy politológus egészen biztosan jól tudja, és a pécsiek is valószínűleg ugyanígy lehetnek ezzel a kérdéssel. Úgy gondolja, „szoktatni” nem érdemes Pécs város lakosságát, hagyják meg a régi rendet. A napirend előtti felszólalásnak nagy a nézettsége. Elhangzanak csípős hozzászólások, amelyek nem okoznak nagy örömet a város vezetésének. Ezt el kell viselni, hiszen azért szólnak hozzá a képviselők, mert az a szándékuk, hogy Pécs városának és polgárainak sorsát javítsák. Nem tartja helyesnek, ha ezt a lehetőséget a jövőben nem biztosítják. Azon gondolkodott, hogy Kovács László a parlamentben mit szólna, ha készülne egy olyan előterjesztés, amiben az szerepel, hogy nem lesz napirend előtti felszólalás. Ahogy ismeri a cizellált stílusát, mondana egy-két érdekes dolgot,
38 aminek itt is nagy hasznát tudnák venni, csak nem tudnak úgy felkészülni szónoki szempontból, mint ő. Az MSZP, illetve a városvezető koalíció javaslata számára egy nagy csalódás. Nem hitte volna, hogy ez be fog következni. Nézve a szabályzatot, visszatekintve a régebbiekre, sok-sok változtatás volt tapasztalható, nyilvánvalóan mindig a legjobbra törekedtek, azonban tökéletes műalkotás nincs. Miután a dolog rendkívül súlyos, amiről ebben a kérdésben szavazni fognak, megkérdezi, lehetséges lenne-e a névszerinti szavazás, mert szeretné, ha képviselőtársai vállalnák véleményüket. Kéri, hogy az utolsó mondatában foglaltakat tekintsék egyben javaslatnak is. Papp Béla: a név szerinti szavazásra irányuló kérésről ügyrendi szavazást fog majd elrendelni. De Blasio Antonio: miközben egy újabb felszólalásra készült, hallotta, mit mondanak képviselőtársai, és ezekre is kíván reagálni. Felhívja a polgármester úr figyelmét arra, lehet, hogy csak tévedni szeretne, vagy szándékosan teszi ezt, amikor úgy próbálja meg beállítani, miszerint a város korábbi polgármesterei – dr. Páva Zsolt és dr. Krippl Zoltán – nem tartottak tájékoztatót. Tartottak, csak ezt akkor nem így hívták, és ahhoz hozzá lehetett szólni. Erről szól a történet. Azért nem tájékoztatónak hívták már akkor sem, mert a tájékoztató műfajához nincs hozzászólás. Ehhez azonban nincsenek hozzászokva. Úgy gondolják, hogy vállalni kell a kritikát. Amennyiben a polgármester úr nem meri vállalni a kritikát, akkor ezt kell mondani, nem pedig ilyen rossz trükkökhöz folyamodni, hogy a város ügyeibe, egy félidős jelentésbe nem enged beleszólni az ellenzéknek. Nem csak az ellenzéknek nem enged szólni, a saját képviselőtársaival szemben is elköveti azt az udvariatlanságot, hogy a ciklus felének teljesítési jelentéséhez nem biztosít hozzászólási lehetőséget. Ez ugyanarról szól, mint a napirend előtti hozzászólások, egyszerűen közli a polgármester, hogy nincs rá szükség, nem kell ehhez hozzászólni. Visszatérne SZDSZ-es képviselőtársa által elmondottakra, aki a konszenzust feszegette, úgy látszik az SZDSZ-ben a konszenzus elég sajátos értelmezése dívik. Képviselő úrral ellentétben számára a konszenzus azt jelenti, ha valamit akar, – van egy többsége, aki ezt meg tudná szavazni – az ötletét odaviszi a kisebbséghez, megbeszéli velük, elmondja, miért akarja a változtatást. A konszenzus az előkészítéstől az ügy teljes fázisain keresztül végéig közös döntés jelent. Ez nem úgy működik, hogyha nem sikerül a közös döntés, akkor majd megoldja saját maga. Ez nem konszenzus, hanem diktatúra. A konszenzus arról szól, hogy megpróbálja meggyőzni a kisebbséget, valamint beépíti javaslataiba a kisebbség véleményét. Ha ez nem megy, akkor úgy marad minden, ahogy volt, ha pedig sikerül, ez jelenti a konszenzusos döntést. Természetesen lehet e nélkül is dönteni, szó nincs arról, hogy a többséget elnyert pártoknak mindenben konszenzust kell keresniük az ellenzékkel. Nem is erről szól a dolog. Ahogy Körömi Attila képviselő társa elmondta, – és ebben mindannyian egyetértenek vele – hogy ez, amiről ma beszélnek, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a testület működésének játékszabálya. Ha nem tudják a játékszabályt betartani, és
39 menet közben bevezetnek házi szabályokat, mert erősebbek, többen vannak, akkor ezt természetesen meg lehet tenni. Csak ez a politikai banditizmushoz tartozó kifejezés. Akkor, amikor ezt véghezviszik, mindezt olyanok támogatásával teszik, akiket most megszólít, így a Civil Koalíciót, aki ebben a városban a civileket képviseli. Azokat a kisebbségeket képviseli, azt a réteget, akiknek a megszólalását igen is neki kellene biztosítani. Ehhez a nevüket adják? Szeretné tudni, az a kisebbségi képviselő, aki Szocialista frakció padsoraiban foglal helyet, a cigány kisebbségi képviselő, nevét adja ahhoz, ami miatt neki sokkal jobban fel kellene háborodnia, mint az ellenzéknek? Hiszen ők, amikor bejutottak ebbe a testületbe, akkor nem azt vállalták a szavazóikkal szemben, hogy a szocialista javaslatokat fogják képviselni. Ez egy koalíciós szerződés tárgya. Azt vállalták, hogy a kisebbségeknek, a kisebbségi, a civil jogoknak a védelmét fogják ellátni. Szeretnék ezt látni. Ezt látják valóban el, avagy egy szocialista többség vazulusaivá váltak. Úgy gondolja, az utóbbi történt meg, és ez elég szomorú. Kunszt Márta képviselőtársának üzeni és mondja, hogy azok a parlamenti megszorítások, amelyekre hivatkozott, a Horn kormány ötletére, és ezen kormány vezetése alatti, szocialista többségű parlamentben történtek megszorítások a napirend előtti felszólalások kapcsán. Lehet ma azt mondani, hogy a parlamentben megszorító intézkedéseket hoztak a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban, de ezt a másik oldal tette. Tehát ez az ötlet valószínűleg onnan származik, ez egy fajta evolúciós folyamat lehet a másik oldalnál. Elmondja, a napirend előtti felszólalások ügyét a Szocialista frakció soha nem próbálta meg az ellenzékkel végigbeszélni. A bizottságban volt egy konszenzus arról a javaslatról, amit a Fidesz odavitt. Abban szakmai konszenzus alakult ki, majd egy év múlva érkezett egy szocialista ötlet, amely nem úgy jött, hogy leültek az ellenzékkel, mindenkivel és végigbeszélték. Értik, hogy vannak bajok a napirend előtti felszólalásokkal, ezt szintén érezték, ezért vittek a bizottság elé ezzel kapcsolatosan javaslatokat. Felvállalták, hogy probléma van ezzel kapcsolatosan, és kell ezen változtatni. Amit a szocialisták gondoltak erről, az az ellenzékhez sohasem jutott el. Vagyis nem úgy jutott el hozzájuk, hogy üljenek le, beszéljék végig, mert az SZMSZ módosításáról nem szabad többségi erőből szavazni, hanem vitassák meg a gondot, és találják meg a módját a napirend előtti felszólalások korlátozásának, amely közös módon a közgyűlés munkájának érdekében lehet konszenzusos megoldást találni. Ezt soha nem próbálták meg, mert a többségük tudatában felvállalják az erőből való politizálást. Papp Béla: érintettség okán dr. Toller Lászlónak adja meg a szót. Dr. Toller László: úgy gondolja, ha De Blasio Antonio képviselő úrnak valamiről fogalma sincs, de hangosan beszél, és kritikát nyilvánít a polgármesterrel szemben, attól az még nem valós, mert kiabálva adja elő. Ebben a városban egyetlen polgármester sem adott semmiféle tájékoztatót, beszámolót, nem készített előterjesztést, rendeletet a ciklus programjának a teljesítéséről a félidőben. Ez egy tény, meg lehet nézni, meg kell keresni a
40 napirendek között ennek az ellenkezőjét. Nem tudja, hogy képviselő úr miről beszélt. Márton András: amikor kezébe vette az előterjesztést, izgatottan és nagyon kíváncsian várta azt a becsületes, egyenes mondatot, ami a 32. §. törlését indokolttá teszi a kormányzó koalíció részéről. Ahogy dr. Tóbiás János képviselőtársa elmondta, miután rendkívül súlyos dologról van szó, ez az érdeklődése továbbra is fennáll. Kunszt Márta képviselő asszony felszólalása előtt némi remény töltötte el, hogy talán meg fogja tudni, mi az ok. Az ok nyilvánvalóan az, hogy ne szóljanak hozzá napirend előtt, mert az nem jó. Szerette volna ennek a „csomagolását” hallani. Ki ne szóljon hozzá, miért ne? Ezzel kapcsolatosan négy szempontot említene. Képviselő asszony azt mondta, eltelt az idő. Ebből úgy tűnik, mintha másfél éve tárgyalnának már arról, hogyan szüntessék meg a napirend előtti felszólalásokat. Az SZMSZ többi paragrafusához nagyon sok konstruktív javaslat érkezett a Fidesz frakció részéről, amelyek – örömmel látja – beépültek a módosítási javaslatokba. Erről nyilvánvalóan folyt egy konstruktív dialógus, arról azonban, hogy szüntessék meg a napirend előtti felszólalásokat, enyhén szólva kétli. Noha a hozzászólásból úgy tűnt, mintha nagy fejtörés árán reménytelen helyzetbe kerültek volna, ütött a 24. óra, így most azonnal meg kell szüntetni a napirend előtti felszólalásokat. Elhangzott az is képviselő asszony hozzászólásában. hogy csak helyi témák kerülhetnének terítékre, mert hogy jön ide a TV-ben vetített filmek témája. Ha a napirend előtti felszólalást napirend utáni felszólalássá teszik, ez vajon mennyiben oldja meg Kunszt Márta által jelentéktelennek vagy lényegtelennek aposztrofált kérdést? Véleménye szerint nem oldja meg. Ha ez a téma valakit bánt, valakinek fontos, és úgy érzi, a testület elé kell hozni, megteszi, vagy nem kell rá válaszolni, ha nem tartják idetartozónak, vagy válaszolnak rá. Mindezt az indokot nem tartja semmilyen módon elfogadható érvnek a napirend előtti felszólalások megszüntetésére. Továbbá nagyon furcsának tartja azt, amikor azt mondja dr. Kunszt Márta, hogy a napirend előtti felszólalások megszüntetése felgyorsítja a közgyűlés munkáját. Milyen értelemben gyorsítja fel? Szeretné, ha valaki ezt megmondaná. Azért gyorsítja fel a munkát, mert nem reggel, hanem este lesznek a felszólalások, és esetleg még egy hét múlva is ülésezni fognak? A saját választóik arra hatalmazták fel ennek az oldalnak a képviselőit, hogy mondják el mindazt, amiért ide küldték őket. Ennek megfelelően, ennek eleget tesznek, és még éjfélkor is elmondják azt, amit szeretnének, még akkor is, ha a „játékszabályokat” úgy változtatják meg, hogy hajnali 1 órakor is lehet napirend utáni felszólalásokat tenni. Lehet, hogy a TV nézők nem fogják nézni, de az ellenzék el fogja mondani a hozzászólásait. Véleményük szerint azonban a napirend utáni felszólalások intézményének bevezetésével nem fogják gyorsítani a közgyűlés munkáját. Képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy a napirend előtti hozzászólások „felpaprikázzák” a hangulatot. Megkérdezi: akkor most majd napirend után „paprikázzák” fel a hangulatot? Tegyék ezt napirend előtt, aztán térjenek abba a mederbe, amely ettől a hangulattól élénkebb lesz, és nem
41 aluszékonyabb. A képviselőket azért küldték a testületbe, hogy vitatkozzanak, oldjanak meg bizonyos ügyeket, hozzanak napfényre dolgokat. Továbbra is várja a választ, miért kell az SZMSZ 32. §-át megszüntetni? Soó László: az általános vita keretében jelzi, hogy képviselőtársai megkapták már Sík László Lajos képviselő úrral közösen készített módosító indítványukat, amely tulajdonképpen a részönkormányzatokat érinti. A lényege az, hogy ne csak a kisebbségi önkormányzat vezetője bízhassa meg a kisebbségi önkormányzat egyik tagját, ha akadályoztatva van a közgyűlésen való részvételben, hanem ugyanezt a részönkormányzat vezetője is megtehesse. Nyílván ez csak akkor fordul elő, ha a részönkormányzat vezetője – mint képviselő – nem tud részt venni az ülésen. Ilyen értelemben készítették el a módosító indítványt az SZMSZ 9. §. (6) bekezdésére. Bejelenti, lesz még egy módosító indítványa, - melynek sokszorosítása folyamatban van – ez az 54. §-ra vonatkozik, amelynek (5) bekezdése a frakciók működésének anyagi támogatását tenné lehetővé. Pontosítva: a frakciók működéséhez szükséges anyagi feltételeket a költségvetésből kell biztosítani, melynek összege a frakciótagok éves alapjának egynegyede lenne az (5) bekezdés szerint. Ezt a módosító indítványa alapján javasolja törölni, hogy maradjon ki az SZMSZ-ből. Bókay Endre: megfogalmazódott kérdésként, mi volt a célja annak, hogy a napirend előtti hozzászólásokat napirend utáni felszólalásokra változtatják. Ismert, hogy az országos politikai élet rendkívül agresszív, negatív körülmények között zajlik ma. Ismertek a Torgyán – Kisgazdapárt, Orbán körül forgó konfliktusok, és azok a tények, hogy a szavazók immár több mint 50 %-a nem tudja eldönteni, melyik pártra adja le voksát. Ha ezeket a dolgokat összevetik, akkor mindenki világosan látja, hogy a mai politikai vezető réteg, amely Magyarországon gyakorolja az irányító hatalmat, elvesztette a bizalmát a választók előtt. Sajnos ezzel együtt azt kell mondani, a bizalom elvesztésével nem tud egy másik elitet kiválasztani arra, hogy ezt a szerepkört gyakorolja. Ez nincs másképp Pécsett sem, hiszen itt is ezek az éles viták háttérbe szorították az érdemi munkát, és konfliktusok kerültek elő, amelyek ugyan érdekesek, de a város ügyeit igazából nem oldották meg. Számukra kérdés volt, mit tehetnének, hiszen a közgyűlés munkáját nagyon sok kritika érte a város politikai közvéleménye részéről, és főleg a napirend előtti felszólalások hangnemét és stílusát, személyeskedését. Ha tárgyszerű vita zajlik, - ami a FEMA ügyében pl. most napirend előtt elhangzott – az teljesen elfogadható dolog, hiszen olyanokról beszélnek, amelyet meg kell vitatni, és ebben lehetnek szellemes megjegyzések, kritikák, elfogadhatóvá, sőt intelligenssé, briliánssá, követhetővé és élvezhetővé válnak a viták. Azonban a napirend előtti felszólalásokat nem ez a hangulat jellemezte, hanem valami egészen más. Ezt szeretnék elkerülni. Egyrészt azért, mert azt mondják, két tematikája volt a közgyűléseknek, az egyik a napirend előtti felszólalások, a másik pedig a napirend vitája. Mindig a napirend előtti felszólalások voltak érdekesek. Teljesen megértik az ellenzék álláspontját, hiszen ezt ők tematizálták, és számukra tudatosan átengedték a terepet. Szemmel láthatóan nagyon ritkán élt a baloldal napirend előtti felszólalás
42 lehetőségével, jobbára csak olyankor, amikor tájékoztatást kívánnak adni, vagy a közvélemény figyelmét kívánják felhívni valamire, és ez nem fér bele az adott napirendbe. Ezt a felállást tehát elfogadták, és támogatták is, és általában a vitákban is eléggé tartózkodóan viselkednek, éppen ezért. Ez egy tudatos vállalása a Szocialista és a velük együtt kormányzó koalíciók részéről, hiszen ez az ellenzék terepe. A kritikák azonban olyan negatívvá váltak, hogy a napirend előtti felszólalások súlya kérdésessé tette a napirend súlyát, és háttérbe szorította azt az érdemi munkát, amit végeznek a város érdekében. Mindez az ellenzéknek is rendkívül fontos, hiszen ha azzal kezdik a munkát, hogy szakmai tárgyszerű, előkészített, bizottságokban megvitatott, nem feltétlenül egyetértéssel készített előterjesztésekkel vitatkoznak, és ezzel telik el 4-5-6-8 óra a közgyűlésben, a város közvéleménye bizonyára úgy fog vélekedni, hogy az ellenzék először is azt helyezi első pontnak, ami nagyon sok embert érint. Napirend előtti felszólalásnál szükség szerint, kevés embert érintő, negatív dolgok kerülnek előtérbe. Adott esetben nem is tudható pontosan, hogy ezek ténylegesen milyenek, és nem politikai jellegűek, amit ki kell hangsúlyozni valamilyen formában az ellenzéknek. A napirend előtti felszólalásokat nem akarták megszüntetni, de éppen az előzőek miatt napirenden kívülivé kívánták tenni. A javaslat sem úgy hangzott el, - és ma sem ezt javasolják – hogy mindez szűnjön meg, hanem azt mondják, a tematikát megfordítják, először a lényegi kérdésekről, az előkészített ügyekről beszélnek, és másodsorban azokról az ügyekről, amelyek aktuálisak, és adott esetben – mint amit dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony is előterjesztett – a későbbiekben lehet a témáról egy napirendi ponti vita. Ez visszakerül a testület elé, tematizálják, megbeszélik, feldolgozzák. Nagyon szívesen hallgatnak ilyen hozzászólásokat, mert ez előreviszi az ügyet, de ehhez döntés kell, melyet a közgyűlés fog gyakorolni. A napirend előtti hozzászólások „önjáróak” lettek. Legutóbb a tűzoltósággal kapcsolatosan kipattant egy belső vizsgálat, sajnos olyan események történtek ezen szervezeten belül, ami veszélyeztette a további jogszerű működést. Tehát nem a tűzoltóság tevékenységét, hanem annak jogszerű működését. Ezzel kapcsolatosan elindult egy rendőrségi vizsgálat. Jegyző asszony a közgyűlés előtt tájékoztatást adott az ügyben a frakcióvezetőknek. Egyik ott lévő képviselőtársa jelezte, hogy napirend előtti felszólalásra készült a témában. Szuverén joga, hogy eldöntse mit tesz, de mivel felkészült, elmondta napirend előtti hozzászólását, de sajnálatos módon az ügy már meghaladta mindazt. Ezt a gyakorlatot szeretnék elkerülni, hogy ne olyan dolgokkal kezdjék el a munkát, ami nem érdemi, nem előkészített, hanem fordítsák meg a sorrendet. A negatív kritikák ellenére elmondja, nagyon sok javaslat és ötlet bekerült az SZMSZ-be, amelyet a Fidesz frakció, a Független Kisgazda Szellemiségű frakció, és mindenki más javasolt. Ezt azért mondja el, hogy a város közvéleményét tájékoztassák arról is, itt nem arról van szó, hogy a Szocialista vagy a városvezető koalíció egyszerűen elutasít minden ellenzéki javaslatot. Erről nincs szó. Rendszeres egyeztetések zajlanak a frakcióvezetők között, az üléseken konszenzusok alakulnak ki. Most egy kérdés vitatott, az, hogy a napirend előtti hozzászólásokat a napirend végére
43 tegyék. Más kérdésben igazán nincs érdemi vita. Kéri, hogy fogadják el a javaslatot. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy az SZMSZ-t nem lehet megváltoztatni. Ha bármilyen okból nem bizonyul megfelelő gyakorlatnak, meg lehet változtatni, mint ahogy most is. Tegyenek próbát, hatékonyabb lesz-e a testület működése vagy sem. Ha azt mondják egy vagy két éven belül, hogy nem érték el azt a célt, amit szerettek volna, akkor természetesen újra változtatni fognak. Hoffbauer József: úgy gondolja, nem kívánnak a vitához semmit hozzáfűzni, hiszen a frakcióvezetői egyeztetésen már több módosító indítványt tettek, melyek meghallgatást nyertek. De Blasio Antonio képviselő úr hozzászólására kíván reagálni, melyben politikai banditizmusról volt szó. Feltette azt a kérdést, hogy képviselik a civil közösségeket. El kell mondania, az a politikai késztetés, amely alapján a Polgári Kör és Nyugdíjas Egyesület, Lakásszövetkezet elindult a választáson, az volt, hogy olyan politikát kívántak folytatni, mely mögött tényleges munka van. A közgyűlési munkát nagyon fontosnak tartják, hiszen azért szegődtek a testületbe, hogy minél több és jó döntést hozzanak a lakosság érdekében. Nézetbeni különbségek vannak, de a politizálást csak úgy tartják hitelesnek, ha azt valós munkával tudják alátámasztani. A most kialakuló vita számukra nem igazán fontos. Frakciója egyetlen egyszer sem szólt hozzá napirend előtt, mert úgy vélik, hogy ezek a kérdések nem segítik a Közgyűlés munkáját. Meggyőződése, a képviselőknek kötelessége, hogy az itt folyó munkát becsületesen és tisztességgel hajtsák végre. Meixner András: nagyon sok hozzászólás hangzott már el, melynek során kiderült mi az alapvető probléma. Volt aki „politikai arénának” nevezte a mai ülést, de azt mindenkinek magának kell eldönteni, mit jelent számára a testületi ülés. Idéz – a szocialistákkal nem közös elvet gyakorló – beategyüttes dalából, mely a következő: „ 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”. Az együttes is a munkát helyezte előre. A rómaiak azt mondták, „panem et circenses”, a mondásban is a kenyeret tették előre és nem a cirkuszt. Úgy gondolja, ha a Közgyűlés a munkáját a tényleges napirendekkel kezdi, semmi probléma nem történik. Minden képviselőnek az a joga, hogy a TV nyilvánossága előtt mondja el a véleményét valamilyen közügyről megmarad. Nem kell úgy tenni, mintha ezt a jogot bárki el kívánná vonni az ellenzéktől. Az amerikai parlament véleménye szerint a világ egyik legdemokratikusabb intézménye. Emlékeztetni kíván arra, hogy volt egy magyar képviselő Tom Lantos, aki éjfél után – szinte üres teremben – mondta el magyar vonatkozású felszólalását. A lényeg ebben az volt, hogy felszólalását csatolják a jegyzőkönyvhöz. Senki nem kívánja, hogy késő éjjel mondja el a FIDESZ frakció a véleményét, de tájékoztatásul el kell mondani, hogy a napirend előtti felszólaláshoz képest számos más lehetőség is van arra, hogy a képviseljék a választóikat. Ezek közé tartozik az interpelláció, valamint a kérdés feltétele, amely szintén meghatározott időben van. A napirend előtti felszólalásokkal nem az a problémája, hogy esetleg vitát, veszekedést vált ki, hanem az, hogy álcselekvésre készteti a képviselőket. Nem a napirend előtt kell elmondani, hogy milyen problémákat észlelt, hanem fel kell keresni a polgármestert, főosztályvezetőt és elintéztetni az
44 ügyet. Úgy gondolja az elintézés sokkal többet jelent a polgárok számára, mint az, hogy a napirend előtt beszél róla. Javasolja, ezt gondolják végig. A hagyományok említésekor tekintsék meg más – demokratikus – országok gyakorlatát. Kiel polgármester elmondása szerint náluk a testületi ülések 2-3 órát vesznek igénybe, mert a bizottságok döntenek az ügyekről. A TV sem közvetíti a közgyűléseket, így nem lehet azt mondani, hogy bolsevik hagyományokat követnének és antidemokratikusan működne a testület. Aki azt mondja, hogy a napirend előtti hozzászólás a „demokrácia sárba tiprása”, nem jól teszi, mert nem erről van szó. Úgy gondolja, más formában kell gondolkodni a napirend előtti felszólalás helyett. Javasolja, amennyiben fontos kérdésről van szó, akkor a képviselők vettessék napirendre a témát, hiszen erre minden frakciónak meg van a lehetősége. Végezze a testület munkáját terv szerint, így kiszámíthatóvá válik a tevékenységük és ténylegesen arra a munkára helyeződik a hangsúly, amire szegődtek. Galbáts András: az SZMSZ 7.§. (4) bekezdésének második része úgy szól: „a rendes közgyűlést csütörtöki napon 9.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart abban az esetben is, ha az ülés nem fejeződik be 24.00 óráig”. Ez azt jelenti, hogy bármi történhet, de a Közgyűlés tovább tart, mert a többség megszavazta. Véleménye szerint az előterjesztő nem gondolta végig, hogy ez a javaslat mivel jár. Megtörténhet, hogy a legtöbb képviselő elhagyja az üléstermet, mert már a fizikai képessége miatt nem tud figyelni, így kéri a határozatok megsemmisítését, mert gyakorlatilag nem volt jelen. Kéri e rész törlését. Dr. Deák Péter: értetlenkedve figyelte a vitát, hiszen ha van egy városvezető koalíció amely rendelkezik az akaratának keresztülviteléhez szükséges abszolút többséggel, akkor miért nem rendelkezik a többség gyakorlásához szükséges bátorsággal. Miért nem mondja ki, hogy eldöntöttek valamit, de úgy, hogy biztosították az ellenzéknek a véleménynyilvánítást, de azt úgysem veszik figyelembe. Mindezt úgy tették, hogy ügyeltek a demokratikus látszatra. Az SZMSZ-szel kapcsolatban más városokra és nagyobb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokra történtek hivatkozások. Észre kell venni, hogy ha valamiben e testület jobb, akkor nem kell a rosszat leutánozni. A napirend előtti hozzászólás, egy olyan – a demokráciában megfigyelhető – jogintézmény, amely az egyébként önkormányzati feladatok felfogásából és azok különbségéből fakadóan lehet fontos, vagy kevésbé az. A városvezető koalíció azt állítja, hogy a feladatokat el szeretnék látni és minél előbb elvégezni azokat azért, hogy ha az ellenzéknek véleménye van, akkor azt a napirendi pontok megtárgyalása után elmondhassa. Azt is látni kell, hogy a városban nem csak azok a választók élnek, akik az MSZP frakcióra adták voksukat, hanem legalább ugyanannyi, aki másra szavazott. A demokráciának az is ismérve, hogy ne csak kormányozás történjen – egy állítólagos többség nevében – hanem biztosítani kell a kontroll és az ellenőrzés lehetőségét. Ezt a szerepet hagyományosan az ellenzék tölti be funkciójából és helyzetéből adódóan, hiszen nekik kevesebb befolyásuk van az ügyek vitelére. Arra viszont lehetőségük van, hogy figyelő, őrködő
45 szempárként rajta tartsák a szemüket a városon. Ennek a kontrollnak és a nyilvánosságnak a lehetőségét elvenni, úgy gondolja – 10 éves demokratikus működés után – bűn. Abból kiindulni, hogy közelegnek a választások és elképzelhető, a napirend előtti felszólalás disszfunkciót fog betölteni és a pártok politikai exhibicionizmusát szolgálja, véleménye szerint nem helyénvaló. Látni kell, hogy ez a demokratikus működés egyik eszköze, mellyel lehet élni és visszaélni. Amennyiben ilyen jelenséget lehet tapasztalni, akkor nem az eszközt kell „kihajítani”, hanem biztosítani a lehetőséget arra, hogy a visszaélést elhárítsák. Hangsúlyozni kívánja, ebben nem az eszköz a hibás. Felmerül a kérdés, a demokrácia nem ér meg annyit, hogy esetenként elfogadják a kelleténél 1-2-vel több napirendi hozzászólást kell meghallgatni? Ez mindenkire értendő, hiszen biztosítani kell a város polgárainak, hogy mindig kiszámítható időben hallgathassák meg a képviselők véleményét. Nem tartja jónak a Meixner András által idézett „panem et circenses” római mondást. Észre kell venni, hogy a demokrácia nem cirkusz. Lehetséges, hogy egyesek annak tekintik és fogják fel és aszerint gyakorolják, de a többség számára reményei szerint nagyon fontos és abszolút értéket jelent. Az „álcselekvés” kifejezéssel sem ért egyet, hiszen a kontroll és ellenőrzés nem tekinthető annak, hanem ellenzéki feladat. Az MSZP frakció abban a szerencsés helyzetben van, hogy kormányozhat, az ellenzék pedig abban, hogy az esetleges hiányosságokra és hibákra rámutasson. Meg kell hagyni egymásnak a lehetőségeket, így kevésbé érhetné a városvezető koalíciót az a vád, hogy megpróbálja – a választások előtt – a demokráciát korlátozni. De Blasio Antonio: úgy gondolja, - ellentétben azzal, ami a kormányról és a kormány tevékenységéről elhangzott – azt érzi, hogy a Szocialista Párt nem találja helyét a magyar közéletben. Sajnos elveszíti a talajt a lába alól és ezért pótcselekvésekre és látszatcselekvésekre szorítkozik. Az SZMSZ módosítása során is megpróbál olyan látszatcselekvéseket tenni, amellyel meg kíván oldani – nem valós – egy vélt problémát azzal, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban lévő lehetőségeket szüntet meg. Úgy tűnik, hogy az ellenzék nem ment át a kormányzó többség cenzúráján. Nem tudja az okát, de képviselőtársa – a kormányzó koalíció részéről – minősítette azzal, hogy amíg elfogadható volt a napirend előtti felszólalás, addig megfelelt, de sajnos voltak olyan vélemények is, melyek a nemtetszését váltották ki. Személy szerint ugyanezt elmondhatná, de nem kíván komoly lépéseket tenni azért, mert nem tartja elfogadhatónak a hozzászólást. Örömmel veszi, hogy a másságot képviselő párt városatyái a nevüket adják ahhoz, hogy a másságot ne lehessen képviselni a közgyűlésben. Felhívja a figyelmet, hogy a kisebbség is egyfajta másság. Úgy gondolja, a FIDESZ frakció soha nem vállalta fel azt a bátorságot, hogy a város polgárai helyett döntsenek a tekintetben, számukra mi a jó és mi nem. Véleménye szerint mindent el kell mondani, és a polgárok döntsék el mi az ami felesleges és mi nem. Tudomása szerint népszerű része a Közgyűlésnek az, amikor nem az előre meghatározott – a városvezetés által mederbe terelt – napirend, hanem a felmerülő hozzászólások jöhetnek elő. Véleménye szerint ezzel a lépéssel azt a lehetőséget veszik el a polgároktól, hogy az őket érdeklő témák hozzászólásait, véleményeit meghallgathassák. Megköszöni Meixner András képviselőnek az ötleteket, de el kell mondania, hogy mindez frakciójának is
46 eszébe jutott. Megoldást fognak találni arra, hogy a napirend előtti felszólalásukat elmondhassák. Úgy érzi, minden képviselő számára sértő, amit a Civil Koalíció tagja megenged magának, mely szerint azt érzékeltethesse, hogy mások nem végeznek valós és tényleges munkát. Durva dolognak tartja részéről, mert „friss képviselőnek” mondható, hiszen 2 éve ül a testületben, így ezt a munkát nem ismerheti. Továbbra is az a véleménye, hogy a FIDESZ frakció nem a városvezetés politizálását vette célba, hanem azt mondták, hogy ha a civilek, akik nevüket adják ahhoz, hogy a civil jogok érvényesülése ilyen csorbát szenvedjen a Közgyűlésben, akkor megkérdőjelezi, hogy az MSZP frakcióra szavazó polgárok érdekeit képviselik-e. Nem hiszi, hogy sokáig hatalmon maradhatnak ilyen érdekképviselettel, mint amit a választópolgárok felé bizonyítanak. Egyetért azzal, hogy a problémákat meg kell oldani, de azzal, hogy ha megpróbálják a „szőnyeg alá söpörni”, nem érik el a célt. Felhívja a figyelmet és egyben megkérdezi a módosítást benyújtó Soó László képviselőt, hogy az SZMSZ 54.§-ára vonatkozó módosítását – ami a frakciók támogatását illeti – egyéni képviselőként, vagy az MSZP frakció által elhatározott javaslat alapján terjesztette be? Staub Ernő: úgy gondolja, nem kell csodálkozni azon, hogy ilyen éles vita bontakozott ki, hiszen akik az előterjesztést elkészítették és a módosításokat benyújtották jól tudják, miről van szó. Példátlan, hogy egy meglévő és nagyon fontos demokratikus szólási intézmény – a napirend előtti felszólalás – megszüntetése a terv, mert azokban a városokban, ahol nincs ilyen lehetőség, elképzelhető, hogy eddig sem volt. A Parlamentben volt és jelenleg is van. Bókay Endre, Hoffbauer József és Meixner András hozzászólására reagálva ismét kijelenti, demagógnak, hamisnak és félrevezetőnek tartja a munka szembeállítását a napirend előtti és a napirendi pontok között. Meixner András idézte a slágerszöveget, mellyel kapcsolatban megkérdezi, a napirend előtti felszólalást hova sorolja? Lehet, hogy van akinek szórakozás, de frakciója komolynak tekinti. Idéz néhány – a mai ülésre felvett – napirendi pontot, melyek véleménye szerint nagyon fontosnak mondhatók, hiszen a Közgyűlés döntése nélkül nem léphetnek előre e témakörben. Állítja, hogy nem kevesebb munka a közérdekben napirend előtt szólni, mint megnyomni pl. a szolgalmi jog elfogadása tárgyában a szavazógombot. Abban igazat ad Meixner Andrásnak, hogy más módon jobban lehet segíteni egyes ügyekben, de előfordult, hogy a napirend előtti felszólalással tették ezt meg. Személy szerint a Wallenstein utcában sikerült „vizet fakasztani” ilyen napirend előtti felszólalással. Elképzelhető, hogy a mai Ótemető utcai napirend előtti felszólalásnak is lesz pozitív következménye. Érvrendszerükből vegyék ki annak magyarázatát, hogy mi a munka és mi nem, mert az egyrészt demokratikus jog, másrészt pedig hozzátartozik tevékenységükhöz. Önkorlátozásra valóban szükség van, de ez nem egyenlő azzal, hogy megszűntetik magukat. Papp Gábor: jelzi, Márton Andrással azonos a gondolkodásmódja. Várta, hogy Bókay Endre hozzászólalásából megismerik a napirend előtti felszólalás megszüntetésének valódi okokát, de ez sajnos nem történt meg. Számára –egyértelmű, hogy egy gyártott ideológiáról van szó, amikor a napirend előtti felszólalásokról tárgyalnak, mert kísértetiesen ugyanazokat az
47 érveket mondta el – másképp csomagolva – mint az MSZP frakció más tagjai. Véleménye szerint a valós okot abban látja, hogy a kormányzó koalíciónak nagyon fáj ez a nyilvánosság. Úgy látja, félnek a probléma felvetésektől, a nyilvánosság erejétől, és a vitáktól, ez pedig nem a demokratikus intézményeknek, hanem inkább a diktatúrák jellemzője. Ez meghökkentőnek tűnhet, de ha összegzi a megfogalmazott javaslatokat, akkor óriási ellentétet lehet megfigyelni, melyből levezethető arra vonatkozó kijelentése, hogy a MSZP frakció érvelése, és intézkedési javaslatai miért állnak élesen szemben. Fő érv, - és ezt többféleképpen cizellálják - hogy nem elég hatékony a munka és ezért kell intézkedéseket tenni. A FIDESZ frakció javaslata erre az volt, hogy az ellenzéket önkorlátozó és hatékonyságot növelő, javító intézkedéseket kell tenni. Erre az MSZP frakció reagálása az volt, hogy ne módosítsanak, hanem töröljék el ezeket az elemeket. Szó volt az időhúzásról, mellyel kitolódik az érdemi munka. Frakciójának erre az volt a javaslata, hogy korlátozni kell a napirend előtti felszólalások időtartamát, erre a kormányzó koalíció az eltörlését kéri. Az érv az volt – Bókay Endre szavai szerint –, hogy „nem ide illő” ügyekről van szó. Elhangzott az a vélemény is, hogy éles a vita és parázshangulat keletkezett a teremben. Bókay képviselőtársa kicsit élesebben fogalmazott, de azt az országos hangulatra is vetítette, mondván biztos közrejátszik, hogy agresszív és negatív a közhangulat a napirend előtti vitában is. Frakciója véleménye az, hogy nem helyénvaló, ha a vitát megpróbálják összemosni rosszindulatú és negatív folyamatokkal. Úgy gondolják, az ilyen vitákra mindenképpen szükség van, hiszen a demokrácia alapeleme, hogy érveket kell ütköztetni egymással, melyre az egyik legfontosabb lehetőséget a napirend előtti hozzászólások adják. Megjegyzi az agresszív hangnemnél, hogy az ellenzék soraiból a Független Bíróság egyetlen-egy önkormányzati képviselőt sem marasztalt el valótlan állítással, míg Sík László Lajos képviselővel szemben ezt megtette, amikor Révész Máriával kapcsolatban valótlan napirend előtti felszólalását elmondta. Amennyiben az MSZP komolyan gondolja érveit, akkor véleménye szerint arra a FIDESZ javaslatai nagyon jó megoldásokat eredményeznének. Ezzel szemben azt tervezi polgármester úr és a kormányzó párt, hogy eltörli a napirend előtti felszólalás lehetőségét. Szeretné összefoglalni, hogy mi lesz mindennek az eredménye. Meixner András már felsorolta az egyéb lehetőségeket. Amennyiben polgármester úr és az MSZP koalíció továbbra is ilyen súlyos hibákat követnek el, akkor azt az ellenzék továbbra nyilvánosságra fogja hozni. Nyilván ehhez időre van szükség, így biztos nem lesz rövidebb a közgyűlés. Mivel hozzászólási lehetőség van, így adódik, hogy vita alakul ki. Így az MSZP által felvezetett érvelés véleménye szerint minden pontban megbukik és egyetlen-egy eredménye van a módosításnak, mégpedig, hogy a lakosság számára kiszámíthatatlan időpontban fog történni, ezért sokkal kevesebben tudják figyelemmel kísérni. A mai intézkedés egyetlen eredménye, hogy a nyilvánosság erejét az MSZP frakció ezúton tudja korlátozni. Tanulmányaira és ismereteire alapozva, a demokrácia egyik legnagyobb ereje a nyilvánosság és nem pedig a közgyűlési jegyzőkönyv. Felhívja Meixner András figyelmét, hogy a nagy diktatúrák – akár jobb, vagy baloldali – első cselekedeteik nem a közgyűlési jegyzőkönyvek megsemmisítésére vonatkoztak, hanem sokkal inkább a nyilvánosság korlátozására. Ma, ebben az időpontban, ebben a városban a nyilvánosság direkt korlátozására már
48 nincs lehetőség, mert azt a Pécs TV közvetítése biztosítja – még egyenlőre – ezért nagyon durva dolog lenne, ha ez ellen valamilyen lépés történne. Ezt kizárva polgármester úr és az MSZP frakció azt a megoldást választotta, hogy kiszámíthatatlan időpontban, nyilván lényegesen kisebb közönséget elérő megoldást választana a napirend előtti felszólalás helyettesítésére. Úgy gondolja, az SZMSZ módosításának ez az igazi oka. Nagyon sajnálja, hogy mindezt meg kellett érnie. Labodáné Lakatos Szilvia: úgy gondolja, a napirendek tárgyalását követően is meg lehet tenni a képviselők részéről a felszólalást a Közgyűlésben. Adott esetben személyesen is élni fog ezzel a lehetőséggel, amennyiben a cigányok helyzetéről kíván tájékoztatást nyújtani a nyilvánosságnak. Véleménye szerint sokkal fontosabbnak mondható az, amikor személyesen keresik meg a romák problémáikkal és közösen lépnek fel a hivatalok, szervek és szolgáltatók felé. Az intézkedései nagyon sok esetben sikerrel járnak. Azzal, hogy a koalíció tagja lett, úgy véli pozitív irányba mozdult a cigányság helyzete a városban. Gondol itt a foglalkoztatás helyzetére, lakáskörülményeik javítására és a roma civil szervezettek való Kéri De Blasio Antonio képviselőtársát, engedje meg számára, hogy legjobb kapcsolattartásra. tudása szerint abban a frakcióban képviselje a cigányságot, amelyben úgy látja, hogy legtöbbet tehet népéért. Személy szerint nem kritizálja és kérdőjelezi meg azt, hogy képviselő úr melyik frakció tagjaként végzi munkáját. Nagy Csaba: három dolgot szeretne kiemelni az SZMSZ-szel kapcsolatban. 1,5 éve komolyan gondolta a FIDESZ frakciója, a „játékszabályokat” úgy kell módosítani, hogy a munka hatékonysága, megalapozottság nőjön a testületben. Az első, erre vonatkozó javaslat 7.§-hoz érkezett, mely azt tartalmazta, hogy „ a rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze”. Ezt az elző időszakban tapasztalták, indokolták, sok esetben az ülések összehívása esetleges volt. Szerették volna elérni, hogy az év elején megállapított munkatervet próbálják meg betartani nem csak tartalmi, hanem a tervezett időpont szempontjából is. További javaslatuk volt, hogy a Közgyűlés 10 munkaórán keresztül tartson, és előre meghatározott módon pontosítsák az ebédidőt, melyet az utóbbi időben már sikerült megvalósítani. Ajánlották, hogy a folytatólagos ülésről is döntsenek az ülésnap végén, amennyiben a 10 óra nem elegendő a megtárgyalásra. Azért tették, mert már volt arra is példa, hogy hajnali ½ 3-kor döntött a Közgyűlés milliárdos privatizációról, adás-vételi szerződésekről, pedig ott minden egyes szónak nagy jelentősége van. A tapasztalatokból kiindulva gondolták, hogy a teremben ülők felelősségteljes döntést hoznak, de nem hiszi, hogy a hajnali órákban jól, előkészítetten és megalapozott lehet a határozatokat meghozni. Megemlíti, hogy nagyon sok képviselőnek munkahelye van, így másnap dolgoznia kell. Nem hiszi, ha a hajnali órákban kizsigerelik magukat a képviselők, az hozzájárulna ahhoz, hogy jól tudják végezni – nem csak a Közgyűlésben – a munkájukat. A másik javaslatuk – amit szeretne kiemelni – arra irányult, hogy az ülésvezető elnök a vitában ne vegyen részt. Ezzel próbálták a politikai „adokkapok”-ból kiemelni őt, illetve olyan szintre helyezni a vitát, ami véleménye szerint a politikai kulturáltság megfelelő szintjét éri el. Annyiban finomították a
49 javaslatot a konszenzus érdekében, hogy csak indokolt esetben adja át – a vitában részt venni kívánó elnök – az ülés levezetésének jogát. Lényegesnek tartja azon javaslatukat is, mely a 18.§-hoz szólt, mely szerint, mint ellenzék azt ajánlották, hogy az előterjesztő, illetve az elnök kapjon olyan felhatalmazást, mely szerint a vita elején javaslatot tegyen a hozzászólás időtartamának korlátozására. Ez, mindenkit korlátozó javaslat, amely a kormányzó koalíció kezébe teszi a javaslattételi jogot, melynek minimális korlátja 5 perc lenne. Úgy gondolja, nagyon kevés hely van az országban, ahol az ellenzék részéről ilyen javaslat érkezik a kormányzó koalíció felé. A 18.§. (3) bekezdésében arra tett frakciója ajánlatot – ami egyébként rosszul jelent meg – hogy az egyes napirendi pontokra 60 perc, a rendelettervezetek esetében 90 perc, a költségvetési rendelettervezet esetén 180 perc után lehessen a vita lezárására javaslatot tenni. Azért fogalmazták ezt meg, mert a politikai vitakultúra, továbbá a napirendi pontok általában önmagukat zárják le. Nagyon kevés az olyan pont, amely akkora vitát vált ki, hogy az említett időintervallumok érvénybe léphetnek. Politikai garanciaként azt szerették volna, hogy az időintervallumok, viszont mindenképpen rendelkezésre álljanak. Azt is el kell mondani, hogy a „másik oldalon” ez egy erőteljes korlátozási lehetőséget biztosít az ellenzékkel szemben. Úgy gondolja, nagyon konszenzusos javaslatot fogalmaztak meg képviselőtársai a kormányzó koalíció felé. A napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatosan a FIDESZ frakció ugyancsak tett egy javaslatot, amely felgyorsíthatja a variációkat. Ennek lényege, hogy frakcióként határozzák meg 10 percben a napirend előtti felszólalásra a reagálási lehetőséget. Úgy gondolja, ezen javaslattal a nagy vitát kiváltó napirend előtti felszólalások esetében felgyorsította volna a megvitatást, ugyanakkor lehetőséget biztosított volna arra, hogy egy témát jól ismerő képviselő a frakció részéről akár kétszer is hozzászólhat. Nyilván ez, a levezető elnöknek nagyobb feladatot jelentene, de mindenképpen gyorsítaná a napirend előtti felszólalásokat. Javaslatot tettek arra vonatkozóan is, hogy 11.00 óra után ne kezdődhessen új napirend előtti felszólalás, nyilván úgy, hogy a már elkezdett vitát lefolytathassák. Tulajdonképpen ez is a jogok korlátozása, javaslatukra azt a választ kapták, hogy az SZMSZ ezen részét eltörlik. Papp Béla alpolgármester úr hozzászólásához megjegyzi, valóban Debrecenben az SZMSZ nem tartalmazza a napirend előtti felszólalást, de állítják, hogy anélkül is működik. Debrecenben odáig jutott a demokrácia, hogy mindezt nem szükséges az SZMSZ-ben leszabályozni. Ezzel azt szerette volna mondani, hogy a képviselők – politikai kultúrájuknál fogva – megoldják ezt a kérdést. Csatlakozik – frakciója nevében – dr. Tóbiás János képviselő úr azon indítványához, hogy az SZMSZ módosítás ezen szakaszáról név szerinti szavazást kér.
50 Aktuálpolitikai vonatkozása is van a napirend előtti felszólalásról szóló vitáknak. 1994-98 között az MSZP frakcióvezetője dr. Kékes Ferenc úr volt, aki jelenleg a Megyei Közgyűlés elnöke és az akkori politikai egyeztetések során Staub képviselő úr javaslatára az MSZP frakció és vezetője is elfogadta azt, hogy töröljék az SZMSZ-ből az egyes napirend előtti felszólalások „elmondhatóságáról” történő szervezést. Mindez azért alakulhatott így, mert az akkori frakció – még az MSZP – is azt gondolta, hogy ez olyan alapintézmény, amelyet azzal nem lehet korlátozni, hogy egymás hozzászólási lehetőségéről szavazzanak. Úgy gondolja, ennek a gondolatnak a fényében kellene a továbbiakban erről vitatkozni, és dönteni, hiszen egy 11 éve működő rendszerről van szó. Polgármester úr szerint ez nem hagyomány, de személy szerint úgy gondolja, hogy az elmúlt évek a demokráciában már annak mondhatók. 1990 előtt – 40 évig – még a gondolatban sem merülhetett fel, hogy szabad választáson elindulhassanak és önkormányzati képviselői mandátumot nyerjenek és a testületi üléseken napirend előtti felszólalásokat tegyenek. Véleménye szerint ezt a 11 éves demokratikus hagyományt nem kellene eltörölni itt Pécsett. De Blasio Antonio: Labodáné Lakatos Szilvia által elmondottakra reagálva elmondja, amennyiben félreértette felszólalását, akkor kérdezzen, mert személy szerint nem kérdőjelezte meg melyik frakcióban ül és melyik koalíciónak tagja. Ezt csak tényként rögzítette hozzászólásában. Továbbá kéri, tényként kezelje azt is, hogy „a cigány kisebbségi képviselő a szocialista frakció tagja”. Az, hogy ez tetszik személyének, vagy sem, az valóban egy teljesen – tőle – kívülálló dolog és nem is kíván erről beszélni. Csupán csak azt kérte, azt erősítse meg képviselőtársa, hogy egyetért a napirend előtti felszólalás ilyen módon történő korlátozásával, eltörlésével, de hozzászólásában kifejtette, hogy támogatja azt, hiszen oly módon – ahogy eddig tették -nincs szükség rá. Van egy módosító indítvány, amely szerint 2 fővel emelnék meg a Költségvetési Bizottság tagjainak számát. Ügyrendi kérdése, hogy az egyik egy ellenzéki, a másik pedig koalíciós képviselő lenne? Már látja is az egyetértő bólintásokat, így köszöni a választ. Papp Béla: megszakítja a napirendi pont vitáját, és köszönti a terembe érkező tuzlai vendégeket, prof. dr. Enes Duvnyákovics urat a Tuzlai Kanton Oktatási, Kulturális, Technikai és Sport Miniszterét és dr. Izet Zsigics urat a Megyei Közgyűlés elnökét. Miután jelezték, hogy röviden szeretnék a testületet köszönteni, így megadja a szót dr. Izet Zsigicnek. Dr. Izet Zsigic: köszönti a jelenlévő polgármester urat, a tisztelt Képviselőket és vendégeket. Elmondja, Tuzlából – a Sóvárosból – érkeztek és egyben a Tuzlai Kantont is képviselik. Az Euróregionális együttműködés keretén belül nagyon jó kapcsolat alakult ki a két város között. Mindenekelőtt a Közgyűlésnek nagyon jó tanácskozást kíván. Polgármester úr már tájékoztatta, hogy nagyon fontos döntések előtt áll a pécsi testület. Mivel egy közgyűlés első számú embere, ezért jól tudja, hogy az ellenzék és a hatalmon lévők időnként nagyon nehéz döntéseket hoznak, de hiszi, hogy megszületik a megfelelő döntéshozatali mechanizmus és kompromisszum.
51
Mélyen hisz abban is, hogy a két város között létesített kapcsolat tovább fejlődik és annak kiteljesedése lesz az Euroregionális együttműködés keretén belül megkötött – Pécs és Tuzla között – szerződés folytatása is. A Tuzlai Színházzal érkeztek a városba. A kulturális együttműködés keretén belül mutatnak be egy előadást. Természetesen nem ez az első alkalom, ahol a kultúrák cseréjére kerül sor a két város között. Ezen felül a tárgyalások eredményétől azt várja, hogy a tudomány, a kultúra és a gazdaság területén is fejlődik az együttműködés. A kanton és városa nevében még egyszer szeretné megerősíteni azt, hogy a szándékuk és az együttműködés továbbfejlesztése. Ez azért is indokolt, mert az elmúlt hetekben demokratikus jellegű hatalmi szerkezetekre tettek szert Bosznia különböző részein. Ezek a hatalmi ágazatok a kormány kantonális teljes jogú garanciáját jelentheti a tekintetben, hogy bekapcsolódjanak az Euroregionális és az általános európai folyamatokba is. Köszöni, hogy a Közgyűlés lehetővé tette felszólalását. Ezúttal szeretné a Közgyűlés számára átadni a meghívót, hogy látogassanak el Tuzlába, illetve a Kantonba. Természetesen ez a meghívás mint politikusoknak és magánembereknek is egyaránt szól. Hiszi, hogy az együttműködés a két város polgárai hasznára válik. Megköszöni a részvételi lehetőséget, és további jó tanácskozást kíván. Dr. Toller László: köszönti a tuzlai delegációt. Amikor 1998-ban együtt aláírták az Eurorégiós megállapodást, nem gondolta senki, hogy rövid időn belül milyen tartalommal töltik ki. Ha csak a miniszter úr munkaterületén nézik az eredményeket, akkor már büszkék lehetnek a két Televízió, a Színházak, festők és művészeti műhelyek együttműködésére. Számára nagyon fontos volt az elmúlt évben megtartott nyári egyetem, ahol sok nemzet együtt tett hitet arról, hogy az európai együttműködés nem zárul le a jelenlegi shengeni határoknál. Kellemes itt tartózkodást kíván mindannyiuknak. Az elmúlt évben már volt egy eredményes kezdeményezés, amely az úthálózathoz kapcsolódó, - az eszékiekkel megtartott - közös ülés. Hasonló együttes ülés tartható a tudomány, az oktatás, a kultúra területén is, és talán lesz közösen meghatározható feladatcsokra a két városnak. Kéri, adják át a pécsiek üdvözletét Tuzla város vezetőinek. Még egyszer jó szórakozást és kellemes ittartózkodást kíván a dlelegáció tagjainak. Papp Béla: ebédszünetet rendel el ¼ 3-ig. EBÉDSZÜNET Papp Béla visszaadja az ülés vezetését dr. Toller Lászlónak. Dr. Toller László: bejelenti, folytatják a második napirendi pont vitáját, és ismerteti a hozzászólásra jelentkezők sorrendjét Nürnberger Géza: De Blasio Antonio két megjegyzésére kíván reagálni. Az egyik a „banditizmus”, mellyel kapcsolatban elmondja, az ő felükön sem
52 banditák ülnek. A másik, hogy megkérdőjelezte a Civil Szervezetek képviselőinek munkáját. Mivel személy szerint is nagyon sok ilyen szervezet munkájában vesz részt, úgy gondolja, ez nem képviselő úr feladata, hanem a választóké. Biztos abban, hogy a Civil Koalíció a jövőben is jelen lesz a testületben és ugyan úgy fogják munkájukat végezni, mint a jelenlegi képviselők. Petrovits Béla: 4 pontban foglalta össze hozzászólását. Az első, válasz De Blasio Antonio – két alkalommal – által felvetett, a polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatos hozzászólására. Felhívja képviselő úr figyelmét, hogy a frakcióvezetők 2-3 hónappal ezelőtt már megkapták az anyagot, mellyel kapcsolatban polgármester úr írásbeli választ kért, tehát volt lehetőségük az észrevételek megtételére. Két nagy témában folyt a vita. Az egyik, hogy az SZMSZ módosítására szükség van-e, vagy sem? Tudomása szerint olyan rendelet, vagy törvény nincs, amely szerint egy SZMSZ-nek valamely időpontig élni kell és az idő alatt nem lehet változtatni. Amennyiben a város vezetője – az mindegy melyik párt részéről – úgy gondolja, hogy az SZMSZ-t 1-2 év múlva bizonyos pontjaiban változtatni kell, akkor megteszi észrevételeit. Az szerencsés lenne, ha a vélemények közös nevezőre jutnának és elfogadásra kerülnének. A napirend előtti és a napirenden kívüli felszólalásra is reagálni kíván. Az emberiség mindig a változások korát éli, hiszen az viszi előre. Amennyiben úgy értékeli a városvezető koalíció, hogy valamiben – jelen esetben az SZMSZ-ben – változtatást kell végezni, akkor azt végre kell hajtani, de ha nem hoz eredményt, akkor vissza lehet térni az eredetire. Vitába száll azon véleménnyel, hogy Pécs lakossága elsősorban a napirend előtti felszólalásokat értékeli és a napirendi, vagy a napirend utániakat már kevésbé. Személy szerint mást tapasztalt, és frakciója véleménye, Pécs város lakossága elsősorban arra kíváncsi, hogy a város érdekében milyen döntéseket hoznak. Ha a napirend előtti felszólalások hosszúra nyúlnak, akkor a napirend témáira már kevesebb érdeklődés mutatkozik. Úgy érzi frakciótársaival egyetemben, hogy a napirendre vett anyagoknak sokkal nagyobb a jelentőségük, mint a napirend előtti felszólalásoknak. Senkit nem korlátoznak abban, hogy a napirendi pontok megtárgyalása után elmondhassák felszólalásaikat, amelyekre eddig a napirend előtt volt lehetőség. De Blasio Antonio képviselőtársa nem ma említette először a Civil frakciót. Az általa elmondottakat a leghatározottabban visszautasítja. Sem a Fidesz frakciót, sem De Blasio Antonio képviselőtársát nem hatalmazta fel senki a Civil koalíció munkájának értékelésére. Ezt majd megteszik azok, akik a Civil koalícióra szavaznak, vagy nem. Nem tartják elfogadhatónak a bírálatot, a kritikát. Soó László: bejelenti, hogy korábban kiosztott módosító indítványát ezúttal visszavonja. Nagy valószínűséggel a kapkodás következményeként javasolta az SZMSZ VIII. fejezet, 54. § (5) bekezdését elhagyni. Ezért az idézett törvény helyesen a most kiosztott módosító indítványát tartja fenn, amely szerint „a frakciók működésének anyagi feltételeit az önkormányzat biztosítja.”
53 Kérdést kapott a tekintetben is, hogy mi volt ennek az indítéka. Nyilván személye kötődik valamelyest az eredeti elképzeléshez, ugyanis a részletekbe belegondolva, ha ez a javasolt bekezdés az eredetiek szerint maradna, akkor egy költségvetési döntés lenne, mégpedig bizonyos összegnek a negyedrésze, tehát nem illik a szabályzatba. Elvi deklaráció szükséges arról, hogy az önkormányzat biztosítja a frakciók működésének anyagi feltételeit. Hogy honnan, milyen formában és mértékben, az más rendeletek, illetve határozatok kérdése. De Blasio Antonio: mivel több korábbi hozzászólásával kapcsolatban is kritikát kapott, pontosítani szeretne. Továbbra is kitart ma többször hangoztatott álláspontja mellett. Amennyiben a túloldalon ülő képviselőtársai ezzel nem értenek egyet, akkor ez legyen az ő „szíve-joguk”. Véleménye, a játékszabályoknak játék közben, ilyen mértékben történő, konszenzus nélküli megváltoztatása nem tartozik a politikai korrektség kategóriájába. Ezt akkor is el kell ismerniük, ha nem tetszik. Ilyen mértékben, ilyen változtatásokat a játékszabályokban eszközölni nem korrekt egyik politikai oldaltól sem, a másikkal szemben. A politikai korrektség hosszú távú politizálást feltételez ebben a városban. Ezt rendes körülmények között csak bizonyos alapszabályok betartásával lehet tenni, az alapszabályokhoz pedig hozzátartozna, hogy ilyen mértékben, konszenzus nélkül nem lépnek, nem mennek tovább. Végezetül csak azt kívánja, sose érezzék ezt. Részükről ilyen fajta inkorrektséget a „túloldal” még nem tapasztalhatott. A Civil koalíció munkáját nem minősítette, nem is venné erre a bátorságot, mert ez nem az ő dolga. E tekintetben egyetért Petrovits Béla képviselőtársával, de szeretné, ha nem adna a szájába olyan szavakat, amiket ő nem mondott ki. Korrekt és egyenes kérdést tett fel: tudja-e vállalni a Civil koalíció - amely a civil kisebbségi érdekek valamilyenfajta védelmét is felvállalta azzal, hogy itt van a közgyűlésben -, hogy a kisebbség jogainak ily mértékű csorbításához a nevét adja? Ezek szerint igen, de akkor nem kell ferdíteni a dolgokat, hanem ki kell mondani, hogy a nevüket adják hozzá. Szavazatban majd ez úgyis meg fog látszani. Ne mondja képviselő úr azt, hogy minősítette munkájukat, vagy akár a kisebbségi, másik képviselő munkáját, erről egy szót sem szólt, csak a mai előterjesztéssel kapcsolatban kimondott véleményükre volt kíváncsi. Megköszöni Soó Lászlónak a felvilágosítást, mely szerint a frakciók működéséhez a támogatás továbbra is mindkét oldal igénye és javaslata. Mint javaslattevőtől, mint a közgyűléstől kérdezi, elfogadható-e esetleg az, hogy határozatba foglalják azt a szöveget, ami korábban abban a pontban volt, amely szerint javasolják, vizsgálja meg a Költségvetési Bizottság, hogy a képviselői tiszteletdíjak valamilyen mértékének arányában határozzák meg ezt a fajta frakcióműködéshez szükséges támogatást. Ez egy olyan határozat lehetne, amely nem a rendelet része, de célul tűzi ki, hogy mihez arányosítsák ezt a támogatást, frakciómunka segítést. Abban a pillanatban a költségvetésre nincs hatással, mert a Költségvetési Bizottságot kéri fel a közgyűlés ennek felülvizsgálatára, és arra, hogy terjessze közgyűlés elé az elképzeléseit.
54 Szirmai Csaba: De Blasio Antonio világosan elmondta, hogy nem szólt se a roma, se a civil frakció ellen. Azt sugallta, hogy mindegyik a Szocialista Párt bűvkörében van, és szavazógépezetének része. Ha ezt akarta elérni, akkor ezt vállalni kell. Ugyanúgy vállalni kell azt is, amit ők is elvállalnak. Ne mondja, hogy be kell látniuk azt, hogy menetközben nem úri modor változtatni. A Szervezeti és Működési Szabályzatnak semmi köze nincs az időbeliséghez, akkor kell megváltoztatni, amikor a szervezet munkáját akadályozza. Következésképpen úgy gondolják, hogy a közgyűlési napirendi pontokat kell elsősorban tárgyalni a legfontosabb helyen. Ezzel kezdik az ülést reggel, utána pedig ugyanúgy mindenki elmondhatja a maga véleményét, a napirend utáni hozzászólások során. Ezt nem tudják az ellenzéki képviselők belátni. Márton András: korábban Meixner képviselőtársától elhangzott, hogy Amerikában Tom Lantos üres ház előtt, éjszaka beszélt. Ha Amerikát – a demokrácia hazáját – citálják, emlékeztet arra is, hogy Amerikában, a kongresszusban minden egyes ülésnapon felesküsznek a zászlóra, de minden iskolában is. Ennek az eskünek a szövegében a leglényegesebb momentum az, hogy felesküsznek arra a demokráciára, amelyet maguk hoztak létre, amelynek intézményrendszere száz év óta állandó, nem változtatgatják olyan igény szerint, mint Szirmai képviselőtársa szeretné, vagy látja indokoltnak. Különben Tom Lantos azért beszélt éjszaka, mert nem az Egyesült Államoknak szánta üzenetét, hanem Európának, és az időeltolódás 6-8 óra. Nem azért beszélt, mert üres háznak szeret beszélni ez a kiváló és nagyszerű képviselő – akit személyesen is volt szerencséje megismerni és nagyon nagyra tartja -, hanem üzenetét Európába akarta eljuttatni, Hogy nézik-e és ezta meg televízióban is tette. a napirend előtti felszólalásokat, ezt ki-ki úgy interpretálja, ahogy akarja. Hol a bizonyíték arra, hogy nézik, vagy sem? Egyetlen egy közvetett bizonyíték van arra, hogy nézik, az, hogy el akarják törölni a működési szabályzatból. Dr. Toller László: egyet még elmondhatott volna Márton András képviselő úr a kongresszusról és a szenátusról, hogy ott sincs napirend előtti hozzászólás, és mégis demokratikus a működésük. Indítványozza az általános vita lezárását, melyről szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett az általános vitát lezárta. Dr. Toller László: mivel a vita lezárása szavazással történt megkérdezi a frakcióktól, hogy a jelenleg hatályos SZMSZ alapján két percben kíván-e valaki élni a hozzászólás lehetőségével? Az MSZP frakció nevében elmondja, a közel 3,5 órás vita nem volt eredmény nélküli, hiszen kiderült, hogy az SZMSZ kiállta az idő próbáját, valamint azt is, hogy a javasolt módosításokkal kapcsolatosan semmiféle jelentősebb kifogás nem merült fel. Érti ezt a napirend előtti felszólalás intézményére is, hiszen mindenki az ellen szólt, hogy ne szűnjön meg a lehetőség. Ez nem
55 történik meg a módosításokkal együtt sem, csak más nevet kap, máshol lesz időben, és ugyanazt a véleménykifejtési formát lehetővé teszi. Nagy érdeklődéssel várta a további korszerűsítési javaslatokat az SZMSZhez. Meglepő módon ilyen nem igazán érkezett, a korábban kimunkált javaslatokhoz képest van egy-két enyhébb módosítás, amiről a részletes vitában szólni kívánnak. A módosítással kapcsolatosan nagyobb toleranciát feltételezett. Nem tartja elfogadhatónak azt a véleményt, mely szerint a választási ciklus félidejében nem illik az SZMSZ-t módosítani. Azt akkor lehet módosítani, amikor kialakul egy konszenzushoz közeli helyzet. A demokráciában nem ismer egyetlen olyan törvényt sem, amely teljes konszenzussal jött létre. Még csak kísérlet sem történt arra, hogy „közfelkiáltással” fogadjanak el valamilyen törvényt, vagy szabályzatot, az abszolút egyhangúak mellett is mindig becsúszik egyegy tartózkodás, akár a parlamentben is. A parlamenti gyakorlatot idézi, ahol a házszabályok megalkotásában folyamatosan részt vett. Az első házszabályt 1994-ben fogadta el a korábbi egyszerűbb szabályozás helyett az országgyűlés. Két dologhoz ragaszkodtak: ahhoz egy pillanatig sem, hogy teljes konszenzus legyen, hiszen az akkori koalíció kétharmada megvolt, de volt olyan önmérséklete a koalíciónak, hogy amennyiben egy ellenzéki párt a koalíció mellett hajlandó szavazni a házszabály tekintetében, az esetben terjesztik elő a módosítást, ami 1997-ben ily módon is megtörtént. Hozzáfűzi, a Fiatal Demokraták Szövetsége végig támogatott minden indítványt. Az utolsó hatpárti tárgyaláson is azt mondta, hogy támogatni fogja a házszabály módosítást, és a plenáris ülésen ellene szavazott. Ennyit a politikáról! Staub Ernő: röviden reagál a legutóbb elhangzottakra. Az egyik, hogy konstruktív módosító indítványokat tettek, az eredeti bizottsági előterjesztésben is szerepel a Fidesz frakció jó néhány javaslata. Ehhez képest „hyper”-új dolgokat nem tudtak produkálni, nem is volt szándékuk. Továbbra is tiltakoznak az MSZP módosító indítványai ellen. Elég furcsának tűnik, ha valaki toleranciát vár az intoleranciához, ahhoz, hogy jogaikat csorbíthassák. Ehhez nincs tolerancia! Dr. Toller László: bejelenti, az ülést a részletes vitával folytatják. Módosító indítványonként teszi fel a kérdést, ki kíván hozzászólni. Az alapanyag az „A” változat. Az ebben megfogalmazott módosításokkal kapcsolatosan – ha ebben egyetértenek – nem nyitna vitát. Az „A” változathoz képest van egy „B” és „C” változat, és az ezekhez kapcsolódó mai módosító indítványok: A legelső módosítás az MSZP frakciótól érkezett, a 7. §-hoz. Az eredeti SZMSZ-hez képest az MSZP frakció a (4) bekezdéshez javasolta, hogy az ülés csütörtöki napokon 9.00 órakor kezdődjön, és a felvett napirendi pontok tárgyalása tart abban az esetben is, ha az ülés 24.00 óráig nem fejeződik be. A régi vitát próbálta a javaslattévő egy módosító indítvánnyal praktikussá tenni. Hozzáfűzi, így oldotta meg az országgyűlés is ezt a problémát. A meghívóban rendezi el, hogy a vita 9.00 órakor kezdődik és a napirendi
56 pontok tárgyalásának befejezéséig tart. Esetleg még megjegyzésként odaírják, hogy várhatóan meddig. Ez tehát egy bevett országos gyakorlat lehet. Kéri, ha lehetséges, „egy mellette, egy ellene” alapon történjenek a hozzászólások. Ne a frakció minden tagja szóljon hozzá ugyanahhoz a §hoz. A vitát nem kívánja jelentősen korlátozni, de e tárgyban a frakciók már kifejtették álláspontjukat. Sok újdonság tehát nem várható, legfeljebb az ismétlés lesz újszerű a dologban. Kérdezi a frakciókat, elfogadható-e azon javaslat, hogy módosító javaslatonként egy pártból egy hozzászóló legyen, hiszen az általános vitában a jelentősebb érvek már elhangzottak. Jelzi, úgy értelmezi a bólogatásokból, hogy ebben egyetértés van. Dr. Gáspár Gabriella: a 7. §-ban a közgyűlés rendes üléseiről van szó. Egyébiránt vannak alakuló, ünnepi, rendes, folytatólagos és rendkívüli, valamint sürgősen rendkívüli ülések. Mivel a folytatólagos ülés nem igazán nyert elfogadást, ezért javasolja, hogy az SZMSZ 1. §-ából is ki kellene húzni a „folytatólagos” szót, mert így nincs értelme. A maga részéről a folytatólagos ülés mellett érvel, mert a 4. §-ban foglaltak szerint, ha az ülés 24.00 óráig nem fejeződik be, akkor az a napirendi sor megvitatásának befejezéséig tart. Egyébként e § nem tartalmazza az ebédidőt, illetve a kétszeri nagyobb szünetet, ami ez idáig benne volt. Úgy gondolja, azért enni szabad. Mindenesetre a dolog emlékezteti a koncepciós perek szokásaira, amikor is majd az ülés végén – 24.00 óra után - akár már a napirend előtti, „napirend utáni”-nak átkeresztelt lehetőség során elmondhatják hozzászólásaikat. Figyelmeztet, ezzel a helyzet hasonlatossá válik az 50-es évekhez, ott ez volt a szokás, általában a védőbeszédek hangzottak el éjfél után. Ez nem igazán olyan szakasza volt a magyar történelemnek, amelyre büszkék lehetnének. Nem kellene ezt a módszert bevezetni. Hova-tovább, a képviselők már ebben az időben fáradtak. Nyilván erre apelláltak akkor és most is, hogy a képviselők éjfél körül már nem fognak beszélni. Megnyugtatólag kijelenti, De Blasio Antonio kollégájával együtt, hogy fognak beszélni. Lehet, hogy közben hazamennek pihenni, de visszajönnek. Dr. Toller László: úgy gondolja, egy év után talán először a mai napon fenyeget az a veszély, hogy éjfél után mennek haza. Pontosításként megemlíti, a frakciók részéről van mód a szünetkérésre, ez alanyi joguk. Nem biztos, hogy ezt az SZMSZ-ben szabályozni kellene. Kablár János: amennyiben a Szocialista frakció javaslatát fogadja el a közgyűlés, akkor természetesen az 1. §-ból a „folytatólagos” szó is kimarad. Dr. Toller László: egyetért, ha a 7. § (4) bekezdésére vonatkozó módosító indítványt a testület elfogadja, akkor jogtechnikai, szerkesztési kérdés, hogy értelemszerűen az említett szó mindenhonnan kimarad.
57 Galbáts András: kénytelen ismétlésbe bocsátkozni, mert meg szeretné óvni Pécs Város Közgyűlését, hogy a 7. § (4) bekezdésének második részét is elfogadják, akkor korlátlan ideig tartani kellene a pécsi közgyűlésnek, az itt leírtak szerint. Ez vicclapba való. Hite és személyes meggyőződése szerint a Torgyán József által szerkesztett, a világ legdemokratikusabb pártalkotmányába sem tudta volna ezt bevinni. Dr. Toller László: megjegyzése, általában a kivételt nem szokták szabályozni. De Blasio Antonio: engedélyt kér a polgármester úrtól arra, hogy megkérdezzék a jegyző asszonytól, ebben az ügyben kikérték-e a Közigazgatási Hivatal véleményét. Tudomása szerint ezt megtették. A hivatal szóbeli véleménye elhangzott az ilyen korlátlan munkaidővel kapcsolatban, kéri, ezt most ismertessék. Dr. Papp Judit: valóban, már a korábbi években voltak bejelentések, írásban is a Közigazgatási Hivatalhoz, hogy több alkalommal a közgyűlések éjszakába nyúlóan, 24.00 óra után is tartottak. Ezért ugyan ténylegesen szóban, de a Közigazgatási Hivatal vezetője - aggályait fejezte ki ez iránt – úgy indokolta, hogy a nyilvánosságot sérthető, ha éjszaka folynak a közgyűlések, és ennyi ideig elhúzódnak. E hét hétfőjén még egyszer írásos véleményt is kért, mivel előzőleg nem kaptak olyan írásos jogi véleményt, ami eligazító lehetett volna. Sajnos, a mai napig erre válasz még nem érkezett. A Közigazgatási Hivatal vezetője nyilván még nyilatkozni fog ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozza, ami igazán aggályos volt számára, az a nyilvánosság kérdése. Ezért kérte, fontolja meg a testület, hogy a 24.00 órát meghaladó folytatólagos közgyűlési lehetőséget kiveszi a Szervezeti és Működési Szabályzatból. Dr. Toller László: konzultált a Közigazgatási Hivatal vezetőjével, akinek az álláspontja változott, de lehetséges, hogy írásban ismét változni fog, mely szerint nem állja meg helyét a nyilvánosság sérelme, ez még csak gondolatként sem merülhet fel. A Városi Televízió végig közvetíti az ülést, bárki által hozzáférhető módon. A másik, a Városháza nyitva áll mindaddig, amíg a képviselők itt tartózkodnak. Nehezen értelmezhető, hogy a sötétség a nyilvánosságot korlátozná – mind télen, mind nyáron -, mert eltérő annak időbeni és tartalmi „tartalma” is. Ezzel együtt, aki úgy gondolja, megtámadhatja a Közigazgatási Hivatalnál az SZMSZ vonatkozó rendelkezését. Határozottan meri állítani, hogy az alkotmányos szabályokat akkor is betartják, ha 48 óráig egyfolytában üléseznek, és akkor is, ha 4 óra időtartamban. A bizonytalanságot mutatja, hogy írásban nehéz leírni, ami írásban szintén cáfolható, de legalábbis komolyabb vitát gerjeszthet. Eddig még senki nem fordult az Alkotmánybírósághoz a házszabály rendelkezéseivel kapcsolatosan, mely szerint az ülés addig tart, amíg be nem fejezik. Az ülésszakot és az ülésnapot kell meghatározni. A jelen módosító indítvány szerint az ülés addig tart, amíg a napirendi pontok tárgyalását A rendszernek el nem vanfogadták. egy belső ellentmondása is. A meghatározott napirendet kötelesek végigtárgyalni.
58 Úgy gondolja, ebben a kérdésben további vita nem szükséges. Nagyon határozottnak érzi magát, és talán közjogi ismeretei is elégségesek ahhoz, hogy bátran állást foglaljon. Inkább technikai, mint tartalmi kérdésnek tekinti. Lehet, hogy nehéz, talán neki is akadna jobb dolga, mint 24.00 óra után ülésezni, de nem rajta múlik, hogy az ülés eddig tart. Az SZMSZ ugyanezen §-ához tartozik, az alapmódosításban szerepel, hogy a közgyűlés – ha másként nem rendelkezik – július 1. és augusztus 20. között nyári szünetet tart. Erről vita nem szükséges, de szintén szavazni kell. Az SZMSZ 9. § (6) bekezdéséhez érkezett Soó László és Sík László Lajos képviselők módosító indítványa. De Blasio Antonio: közbevetőleges kérdése, a módosító indítványokról együttes szavazás történik-e? Dr. Toller László válasza: nem, hanem azok sorrendjében. Sajnos az a gond, hogy arról is szavazni kell, amiről nem vitatkoznak. Megállapodtak ugyanis abban, hogy a konszenzussal benyújtott alapjavaslatról, az „A” változatról vitát nem nyitnak. Az „A” változathoz kapcsolódó új módosító indítványok képezik a vita tárgyát, ez pedig az MSZP frakció „B” változata, a Fidesz frakció „C” változata, és az ezekhez képest a mai ülésen beérkezett módosító indítványok. A 9. § (6) bek. e.) pontjához érkezett módosító indítvány szerint: a kisebbségi önkormányzat vezetőjét és a részönkormányzat vezetőjét, vagy általa megbízott személyt kell meghívni a közgyűlésre. Kérdése, ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? Észrevétel nincs. A következő módosító indítványok az SZMSZ 14. §-ához érkeztek, melyekből az MSZP frakció az ún. „B” változatban, az elnök jogkörénél javasolta, hogy: „Az ülést vezető elnök az ülés vezetését köteles átadni, ha részt kíván venni a vitában.” - ezzel a maga részéről egyetért. A Fidesz frakció ugyanehhez a §-hoz javasolja, hogy: „Az ülés vezetését napirendi pont tárgyalása közben nem lehet átadni.” A kettő látszólagosan ellentmondó indítvány ugyanazt a jogintézményt próbálja szabályozni. Kérdése, a Fidesz frakció javaslatával kapcsolatosan van-e valakinek észrevétele? Észrevétel nincs. Újabb kérdése, az MSZP javaslatával kapcsolatosan van-e észrevétel? Észrevétel nincs. „Szétválasztásos” szavazás következik e tekintetben. A Fidesz frakció javaslatával kapcsolatos dilemmája, hogy a polgármester és az országgyűlés elnöke nem ugyanaz a jogállású személy. A polgármester lehet előterjesztő tipikusan az önkormányzat ülésén, és ez esetben az se baj, ha vezeti a vitát, csak amikor hozzászól, adja át az ülés vezetését. Ez
59 megfelel az MSZP frakció javaslatának. Azt azonban ne várják el tőle, ha 810 napirendi pont előterjesztője, akkor folyamatosan adja át az ülés vezetését, mert tipikusan nem mindenhez szól hozzá, saját előterjesztéséhez sem. De Blasio Antonio: a két frakció javaslata közti különbség abból áll, hogy a Fidesz frakció azt javasolta, az elnök a napirendi pont tárgyalása közben ne adhassa át az ülés vezetését. Legalább a napirendi pont előtt jelentse be a vitát vezető elnök – akár a polgármester, akár az alpolgármesterek -, hogy a vitában részt kíván venni, és akkor az elnök tudomásul veszi, hogy ő közben nem szólhat ahhoz a ponthoz, mivel az ülés vezetése a feladata. Ez valamelyest szigorítaná a jelenlegi helyzetet, ami jobb is lenne, mivel eddig folyamatosan úgy érezték, hogy az elnöknek előjogai vannak, és bármikor beleszólhat a vitába, bármikor véleményt alkothat, nem kell sorban állnia a hozzászólók között. Ez a megoldás nem jó, az elnök személyének sem. A közgyűlés rendje sokkal jobb lenne akkor, ha az elnök eldöntené, melyik napirendi pont vitájában kíván részt venni, és előtte átadná az ülés vezetését. Ez a lényegi különbség a két javaslat között. Dr. Toller László: jelzi, szavazni fognak róla. Kablár János: mint már bevezetőjében elmondta, az MSZP frakció javaslatának logikája, hogy az elnök a helyzeténél fogva is tájékozottabb, mint az átlagos képviselők, ezért ne vonják meg annak lehetőségét, hogy a tájékozottsága birtokában hozzászólhasson, befolyásolhassa a döntést, és hogy ezeknek a tudatában hozzák meg a döntést. Dr. Toller László: úgy gondolja, bármilyen adminisztratív korlátot – De Blasio Antonio is utalt rá az általános vitában – ki lehet játszani. A maga részéről egy enyhébb változatnak kötelességszerű, hogy eleget tegyen. Abban azonban nem partner, hogy a polgármester szólásszabadságát jelentősebben korlátozzák, akár napirendre vonatkozóan, akár egyébként, ami nincs távol az SZMSZ-től. Egyetlen korábbi polgármester kollégájával szemben sem vetett fel soha ilyen ötletet, mert ennek nem látja okát. De Blasio Antonio: túlzás a polgármester szólásszabadságának korlátozására visszavezetni a Fidesz frakció javaslatát. Abból a tényből indulnak ki - polgármester úr, de mindannyian nagyon jól tudják -, hogy a város korábbi polgármesterei az elnöki pozícióban sokkal kevesebb alkalommal vettek részt a vitában, mint ahogy azt polgármester úr teszi, sokkal kevesebb volt az elnöki pulpitusról való visszaszólás a képviselőtestület tagjainak hozzászólásával kapcsolatban, mint jelenleg akár a hozzászólási rendet is felrúgva. Úgy gondolja, az elnök információbősége semmiképpen nem jogosíthatja fel arra, hogy bárki mást megelőzve akkor szóljon, amikor akar. Ezt már többször elismételték, s ha valaki ezzel nem ért egyet, akkor valószínűleg az „alapkövekkel” nem ért egyet. Dr. Toller László: az SZMSZ 14. § (2) bekezdésének e.) pontját kívánja Galbáts András képviselő módosítani.
60
Galbáts András: úgy érzi, a 14. § (2) bek. e.) pontja a mindenkori elnöknek túl nagy hatalmat adna. Pl. egy más szituáció folytán az elnök meg akarja vonni valakitől a szót, gyakorlatilag egy előterjesztés érdemi tárgyalását megakadályozhatja. Három mondat után joga van a vita lezárását kérni, és a birtokában lévő többség ezt megszavazza. Ezt a maga részéről antidemokratikusnak érzi. A jövő önkormányzata számára sem jó, ha pl. a jelenlegi koalíció kerülne más helyzetbe, annak is kellemetlen lenne, ha egy elnök ilyen hatalommal rendelkezne. Ezért javasolja, hogy ezt a módosítást az előterjesztő jóváhagyásával tegye meg. Amennyiben az előterjesztő úgy érzi, hogy a vitát folytatni kell, akkor ezt kell tenni, mert ő az előterjesztő. Kablár János: a 18. § (3) pontosan ezt tartalmazza, amit Galbáts András képviselőtársa mond: „Az előterjesztő, vagy az elnök kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a közgyűlés vita nélkül szavaz.” Ez a szöveg a vitára vonatkozó §-ban található. A kettő között ugyan van némi ellentmondás, de a szocialista változatban a 18. § (3) bekezdésében ez tisztázásra került. Dr. Toller László: bár kissé jogelméleti a vita, de próbálja megoldani egy kezdeményezéssel. Ez egy kollektív jog. Nem az elnök, vagy az előterjesztő dönti el, hogy lezárják-e a vitát, hanem a testület, csak a kezdeményezés joga van meg bárkinek. Ha ez a kezdeményezés megilletheti az előterjesztőt és az elnököt is – lehet, hogy az elnök azt mondja, ne folytassák a vitát, szavazás történik, és utána az előterjesztő érvel a vita folytatása mellett, akkor még egy szavazás történik arról, hogy folytatják-e a vitát, vagy fordítva. A kezdeményezés joga tehát e nélkül a módosító javaslat nélkül is megmarad mindenki számára, a döntés joga pedig mindenképp a Ha egyetértenek, akkor is mondhatja a közgyűlés, hogy folytatják a vitát, közgyűlésé. vagy sem. Ha nem értenek egyet, akkor meg az előbb általa elmondottak szerinti az eljárás. Staub Ernő: bizottsági elnök úr éveléséhez annyit tesz hozzá, hogy nem teljesen ugyanaz a kettő valóban, mert Galbáts képviselő javaslata egyeztetési jogról szól, itt pedig „illetve”, „vagy - vagy” megnevezés szerepel. Galbáts András: ezt a várost mindenkor valaki vezeti, feltehetően többségben. Megvan a lehetősége arra, ha akarja, valamilyen formában a vitát is korlátozza. Véleménye szerint nem ilyen durván kellene ezt tenni. Legyen meg a joga. Előfordul pl., hogy egy ellenzéki képviselő az előterjesztő. Elméletileg a polgármesternek joga van azonnal, egy kellemetlen mondata után a vita lezárását kérni és erről szavaztatni. Ezt kívánja megakadályozni módosító javaslatával. Úgy érzi, a „fair play”-hez is hozzá tartozna, hogy az SZMSZ-be a következő szöveg kerüljön be: „Járuljon hozzá a mindenkori előterjesztő, hogy maradjon meg a polgármester joga, de előtte kötelezően kérje ki az előterjesztő véleményét, hogy hozzájárul-e a vita lezárására vonatkozó kezdeményezéshez.” Dr. Toller László: egy gond van, több okból kezdeményezheti az elnök a vita lezárását: tartalmi, unalmi, fegyelmi okokból, stb.
61 Czukor Antal: kéri a testületet, gondolja át Galbáts képviselő javaslatát, amely nagyon korrekt, tisztességes és demokratikus javaslat. Minden képviselőnek és frakciónak csak előnyére válhat, ha ez bevezetésre kerül. Nagy Csaba: elnézést kér, amiért felborult a vita elején kialakult konszenzus, hogy egy módosító javaslathoz frakciónként csak egy hozzászóló legyen, de ez is azt mutatja, hogy valódi vitáról van szó. A közgyűlés elé beterjesztésre került „A” változat tartalmazza, hogy „az elnök vitavezetési feladatai: javaslattétel a vita lezárására”. Ezzel akkor ők is egyetértettek. Indoka: mert a 14. § után következik a 18. §, ahol viszont mind az előterjesztők, mind a képviselők garanciát kaptak volna – javaslatuk szerint – arra, hogy „A vita lezárására a költségvetési rendelettervezetnél 180 perc, egyéb rendelettervezetnél 90 perc, más napirendi pontnál 60 perc után lehet javaslatot tenni. De mivel az MSZP javaslatából a Fidesz javaslata hogy költségvetési rendelettervezetnél 180 perc után lehet ezt a javaslatot megtenni – kikerült, ezért kéri egy fajta gesztusként fogadják el Galbáts András képviselő úr javaslatát, mert ebben az összefüggésben mindenképpen támogatják őt. E szerint az előterjesztő véleményének, egyetértése nélkül ne lehessen a vita lezárását kezdeményezni, azaz ha valaki egy előterjesztést, mint gazda gondoz, akkor az ő egyetértése nélkül a vitát lezárni ne lehessen. Ez egy alap dolog, és nem gondolja, hogy ezzel közgyűlésenként több alkalommal kell élni, mert bebizonyosodott, hogy ez a kérdés nagyon ritkán merül fel, amikor pedig ez megtörténik, akkor érdemi a Ismételten kéri Galbáts képviselő javaslatának elfogadását. probléma. Galbáts András: ez technikailag – gyakorlatilag annyit jelentene, hogy polgármester úrnak egy mondata lenne: „Kérdem az előterjesztőt, egyetért-e a vita lezárásával?” Ennyiben változna, úgymond „csorbulna” a joga. Dr. Toller László: megjegyzi, bármiféle SZMSZ kötelékei között képes dolgozni. Abszolút nem zavarja, ha drasztikusan szigorítják, azt is végre tudja hajtani, ha korlátlanul leengedik, azt is, erre képesnek érzi magát, de teljesen indokolatlan megkötésnek tartja, főleg az előterjesztések általános tartalmát nézve, mivel valószínűleg koalíciós sorokból kerül ki az előterjesztés. Nagy veszélyt érez abban az esetben pl., ha a főosztály az előterjesztő, mert nem azonos súlyú és jogállású személyek között kellene egyetértést teremteni. Ez már demokrácia kérdése is. Korlátoznák a főosztályok előterjesztését, pedig látható, hogy inkább a szakmaiság irányába próbálják elvinni, tehát egyre több a főosztályok általi előterjesztés. Kéri, e szemszögből is próbálják a képviselők átgondolni a módosító indítványt. Az már csak a politikai „hab a tortán”, ha pl. nem koalíciós képviselőtársak tömege nekiállna előterjesztéseket gyártani, és a politikai jó ízlés azt kívánná – nem úgy, mint a parlamentben -, hogy mindegyiket napirendre vegyék, akkor el tudja képzelni, hogy egy egysoros előterjesztés vitája hány napig tartana, ha a vita lezárásához történő indítványról egyetértés Kéri képviselőtársait, kellene. ilyen alapon fontolják meg javaslataikat. Nagy Csaba: véleménye, itt egy valódi polémia folyik, és ez nem hiszi, hogy baj lenne. Abban az esetben, ha a Fidesz frakció javaslata elfogadásra kerülne, akkor ettől senkinek nem kellene tartani. Azért tartja nagyon
62 fontosnak Galbáts András javaslatát, mert az ellenzék önkorlátozó módon tett javaslatokat az SZMSZ-be. A kormányzó koalíció ezt az általuk gyakorolt gesztust nem vette figyelembe, és a javaslatukhoz képest még további szigorításokat tesznek. Ezért kéri, fontolják meg, hogy Galbáts András javaslatától mennyire félnek. Úgy gondolja, nem kell ettől a javaslattól félni. Dr. Toller László: nem a félelem, hanem a törvényesség a javaslattal kapcsolatos félelem tárgya. Nem azonos jogállású előterjesztők szerepelnek az ügyben, amennyiben az apparátus az előterjesztő. Nagy valószínűséggel a Közigazgatási Hivatal is felteszi majd ezt a kérdést, és meg is semmisíti ezt a javaslatot. De Blasio Antonio: praktikus javaslattal talán megoldható a probléma. Megkérdezte a jogászoktól, mi van akkor, ha betesznek egy szövegrészt, ami arra utal, hogy: „…ha az előterjesztő képviselő…”. Ezzel kivédenék, hogy akkor is egyetértést kellene elérni, ha a főosztály az előterjesztő, így a polgármester úr által felvetett probléma sem áll fenn. Dr. Toller László: a gond, hogy módosító indítványt már nem lehet benyújtani, ennek pillanatnyilag SZMSZ-beli akadályai vannak. Egy létező módosító indítványról beszéltek. Szirmai Csaba: kérdése, az elnöknek csak az a lehetősége van, hogy kezdeményezi a vita lezárását, a többség pedig megszavazza, hogy lezárjae, vagy sem? Abban az esetben pl. ha a polgármester ellenzéki – példaként említi dr. Páva Zsoltot – és szocialista többség volt, akkor az előterjesztő lehetett egy szocialista bizottsági elnök. A polgármester akkor nyilván azt mondhatta, hogy a vita lezárását kezdeményezi, mert ehhez joga volt. Utána pedig szavazott a közgyűlés. Úgy gondolja, szavazáskor a többség érvényesül. Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, a vita eldöntését hagyják a szavazógépekre. Nem hinné, hogy ez ügyben tudnának még újat mondani. Dr. Kunszt Márta: ügyrendi hozzászólásában emlékeztet arra, hogy megegyeztek egy eljárási metódusban, mely szerint egy érvelés és egy ellenérvelés hangzik el. Nagyon sok még a megvitatandó napirendi pont, és úgy érzékeli, hogy nehéz az előrehaladás. Dr. Toller László: félreértések elkerülése végett elmondja, eddig csak akkor szólt a módosító indítványról, amikor a Szocialista frakció ezt nem tette. A következő módosító indítvány az SZMSZ 18. §-ához érkezett, Staub Ernő részéről, mely az időbeli korlátozásokat tartalmazza. E szerint a költségvetési rendelettervezet esetében 180 perc, egyéb rendelettervezetnél 90 perc, más napirendi pontnál 60 perc után lehet javaslatot tenni a vita lezárására. Kéri képviselőtársát, amennyiben indítványa elfogadást nyerne, akkor is praktikus oldalról gondolja át javaslatát. Pl. elindul a vita, és nem telik el a 60 perc, akkor addig ülnek és nézik egymást.
63 Staub Ernő: éppen azért tette ezt az igen egyértelmű, egyszerű és világos módosító indítványt – szemben az „A” változatéval -, mert nem arról van szó, hogy a vitának eddig kell tartania. Az bármikor abbamaradhat, akár a második perc után is, ha nincs több hozzászóló. Javaslatot tenni viszont a vita lezárására ezzel az időkorláttal lehetne, amit előbb a polgármester úr ismertetett. Amennyiben a közgyűlés elfogadná az indítványt, akkor az előző vita teljesen felesleges, mert a kérdést alapvetően kezelné, azaz 60, 90, ill. 180 perc után az elnök, illetve az előterjesztő javaslatot tehet a vita lezárására. A vita tarthat egy percig is. Dr. Toller László: még egy gond van ebben, hogy az általános és a részletes vitát nem bontja meg. Rendeletekről van szó, tehát együttes tartama nem haladhatja meg az említett időtartamokat, vagy külön-külön. Akkor SZMSZ szerint, ha 180 percig tartó általános vitát lezárnak, akkor a részletes vitára egyetlen perc sem marad. Az SZMSZ szerint pedig köteles a részletes vitát megnyitni, vagy bárki, aki az ülést vezeti. Mindenre van jogszerű megoldás, e körben eldöntendőnek tartja a kérdést. Első véleményét pedig vissza kell, hogy vonja, mert Staub képviselő úrnak igaza van a minimumot illetően. Staub Ernő: arról van szó, hogy mit nem lehet megtenni. Dr. Toller László: a költségvetési vitákra vonatkozóan nagy örömmel üdvözölné ezt a javaslatot. Az obstrukció lehetőségét is lezárnák ezzel jogszerűen. Ha ez önkorlátozás, akkor szívesen fogadja. Az SZDSZ módosító javaslata a 18 §-hoz érkezett, melyet Horváth Zoltán képviselő ismertet. Horváth Zoltán: az időtartam módosítása igazából tartalmi kérdés. A 10 perc és a „B” változat, az MSZP frakció 7 percével szemben 5 perc lenne. Technikai módosításként javasolja, hogy a megfogalmazottak más szavakkal szerepelnének. A 18 § (3) bekezdésének utolsó mondata, az írásban kiosztott saját módosításukhoz képest a következőképp szólna: „A vita lezárását követően valamennyi frakció egy-egy képviselője 5-5 percben, és frakcióhoz nem tartozó képviselő 2 percben felszólalhat.” De Blasio Antonio: közbeveti, képviselőtársa valószínűleg nem értette kérdését. Elhangzottak ma már olyan módosításhoz tett módosító indítványok, amelyre az a válasz hangzott el, hogy mivel írásban nem érkezett meg, így azokról tárgyalni sem lehet. Kéri a testület tagjait, akkor ehhez tartsák magukat. Horváth Zoltán: a lényeg gyakorlatilag nem változott. A megfogalmazásban van különbség, és az eredeti előterjesztés szavait használja. Amennyiben De Blasio Antonio ragaszkodik hozzá, ezt akár írásban is prezentálhatja. Dr. Toller László: ez már sajnos nem megy, de a pontosítás nélkül is értelmezhető a 2-2 perc, sőt valószínűleg jobban. A módosított megfogalmazás azt is tartalmazza, hogy aki nincs frakcióban, az szólhat két percben. Az SZDSZ által benyújtott módosító javaslat szerint pedig: ha egy
64 párthoz tartozik, de nincs frakciója, akkor csak egyszer két percben szólhatnak. Ilyen szempontból tehát jobb az eredeti megfogalmazás. Horváth Zoltán: ez így van, csak a saját módosító indítványukkal nem konzisztens. A 34. §-nál - ugyanezen az oldalon – már ebben a megfogalmazásban szerepel, ezért merte javasolni, hogy saját előterjesztésükben módosító indítványukban konzisztensek legyenek, tehát ugyanaz a megfogalmazás szerepeljen. Nagy Csaba: véleménye szerint ragaszkodni kellene az SZMSZ-ben leírtakhoz, mert a Horváth képviselő által elmondottak saját javaslatukhoz képest érdemi módosító indítványt takarnak, hiszen ez további korlátozását jelenti az ellenzék, de más képviselők, vagy képviselőcsoportok jogának is. Mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy SZMSZ szerint folyjék a vita és a szavazás is erről a módosító javaslatról. Lehet, hogy az elmondottak Horváth Zoltán szemszögéből nézve apró pontosításnak tűnnek, de tartalmi vonatkozásában viszont jelentős módosítást jelentenek. Dr. Toller László: a 18. és 34. § tekintetében két önálló jogi intézményről van szó, tehát semmi akadálya eltérő szabályok alkalmazásának – amennyiben ezt a közgyűlés elfogadja -, mivel az egyik a napirend előtti felszólalásokhoz, a másik pedig a vita lezárásához kapcsolódó indítvány. De Blasio Antonio: kéri, ragaszkodjanak ahhoz az eljárási menethez, hogy az általános vita végéig írásban beadott módosító indítványok szószerinti változatairól szavaznak. Amennyiben ehhez képest bárkinek változtatási igénye van, azt tekintsék semmisnek, hiszen azokat nem adták le időben, arról nem lehet szavazni. Horváth képviselőtársa által elmondottak lehet, hogy jobbak, lehet, hogy rosszabb a leírt szövegnél, de mivel jogszerűsége nem megalapozott, így még minősíteni sem kívánja. Dr. Toller László: kéri az e témakörben kialakult vita lezárását. Az előterjesztésen nem ront semmit, ha az eredeti változatról szólnak, csak erről volt szó. A képviselő által írásban benyújtottakról fognak dönteni. A 34 §-ra hivatkozott, amelyre ő azzal reagált, hogy két eltérő jogi intézményről van szó, amelyről az SZMSZ-en belül is lehet külön szavazni. Önállóan is értelmezhető mind a kettő. Az SZMSZ 32. §-ához Körömi Attila képviselő úr módosító indítványa érkezett, a napirend előtti hozzászólások tekintetében. Az „országos” helyett a „helyi” szó alkalmazását javasolja. Körömi Attila: röviden indokolja módosító indítványát: korábban már dr. Kunszt Márta képviselőtársuk felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés szerinte indokolatlanul országos ügyekkel is foglalkozik. Ezt a véleményét részben osztja is, és elfogadhatónak tartja. Amikor az SZMSZ-be bekerült az országos jelentőségű ügy, az helyben napirend előtt nyilvánosságot kaphat, akkor ezt akár bent is lehet hagyni, de véleménye szerint is jobb, ha ez helyi üggyé válik. A módosító javaslat lényege, hogy a jövőben ne lehessen
65 országos ügyben felszólalni a közgyűlésben napirend előtt, csak helyi, azaz pécsi kérdésekben. Dr. Toller László: a jogtanácsosok véleményét kéri, mivel a felterjesztési jog az önkormányzatot megilleti, így eléggé értelmezhetetlen a helyi közügyekre való szorítkozás. De Blasio Antonio: tisztázásképp elmondja, képviselőtársa egyéni indítványát a Fidesz frakció magáévá tette, ezért kéri a „C” változatnak ezen változtatással történő megszavazását. Elhangzott a városvezető koalíció részéről, hogy sokszor nem helyi ügyekről volt szó a napirend előtti felszólalásokban. Úgy gondolják, igazuk van, valóban helyi ügyekre kell szorítkozni. Tehát a 32. §. „C” változat FIDESZ frakció javaslatában kérik az „országos” szót „helyi” jelentőségű ügyekre változtatni képviselőtársa javaslata alapján. Dr. Toller László: ezek szerint összevonták a két módosító indítványt, arról egyben fognak szavazni. Elsőként a „B” változatról szavaznak, ha nem kapja meg a többséget, akkor szavaznak a „C” változatról összevontan. Ha egyik sem kap szükséges többséget, akkor marad az eredeti. Az MSZP frakció javaslata a 32. §. teljes elhagyása, de erre vonatkozóan van egy módosító javaslat a FIDESZ frakció részéről, amely nem változtatja meg a tartalmát. Dr. Tóbiás János: felvetődött benne, hogy ki lehet a felelős a napirend előtti felszólalás eltörlésére vonatkozó javaslatért. Bizonyára valakinek nagyon nem tetszik, az találta ki. Polgármester úr az ellenzéki oldalról toleranciát várt, de az volt a hiba, hogy három perccel előtte a létező legmagasabb kompromisszum képtelenségről tett tanúságot, amit nem helyesel. Úgy tűnik számára, hogy képviselőtársai a kelleténél alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkeznek. Javasolja, próbáljanak meg egy kis lazaságot vinni ebbe a vitába. A korábban kifejtett véleményét fenntartja, a 32. §. megmaradását – a FIDESZ javaslatát – támogatja, és erről név szerinti szavazást kér. Dr. Toller László: a következő módosító indítványt az MSZP frakció nyújtotta be a 34. §-ra vonatkozóan „B” változatban, amellyel a napirenden kívüli felszólalást kívánják bevezetni. Horváth Zoltán: a 34. §. (2.) bekezdésének módosítását a következőképpen javasolja: „A felszólaláshoz valamennyi frakció képviselője 5-5 percben, a frakcióhoz nem tartozó képviselő és a jegyző 2 percben szólhat hozzá.” Czukor Antal: a napirenden kívüli felszólalás általában olyan témáról szól, amire nem készülnek fel. Ha frakciónként egy fő szólhat hozzá, a kéttagú frakció rövid idő alatt megbeszéli, de a nagyobb létszámú frakciónak ez problémát okozhat. Ez a javaslat úgy rossz, ahogy van.
66 Dr. Toller László: megjegyzi, ez mindig tisztségviselőkhöz kapcsolódó jog volt, amely a magyar parlamentben is működött, nem bármely képviselő tehetett napirend előtti felszólalást, hanem a frakció nevében a frakcióvezető, vagy a frakcióvezető helyettes. Tehát nem a képviselőket általában megillető jogról van szó, ez itt romlott így el a pécsi SZMSZ kereteiben. Magyarország más városaiban is meg lehet nézni ezt a szabályozást, amely valószínűleg a házszabályhoz jobban közelít. Horváth Zoltán: nem feltétlenül kell frakció álláspontot kialakítani. A módosító javaslatban nem szerepel reagálási lehetőség, de ők ezt biztosítani kívánják. Csupán azért határoznák meg frakciónként egy főben a szólási lehetőséget, hogy ne váljon végtelenné a vita. Nem biztos, hogy a frakció álláspont ismertetése történne, de mindenképpen szeretnék megadni a lehetőséget egy főnek a reagálására. Dr. Toller László: itt kap gellert képviselő úr javaslata, hogy aki nem tartozik frakcióhoz, mindenki szólhat két percben, aki frakcióhoz tartozik, ott csak a frakció egy tagja 5 percben. Horváth Zoltán: nem olyan nagy a probléma, mert a frakció részéről 5 percben szólhatnak hozzá, a frakcióhoz nem tartozó képviselőknél pedig legfeljebb 2 főről lehet szó, ketten együtt csak 4 percben beszélhetnek. Ha hárman lennének, akkor már frakciót alakíthatnak. Petrovits Béla: a 2. pont harmadik sorában az szerepel, hogy a hozzászólásnak csak személyes érintettség esetén van helye. Ehhez beadtak egy módosító javaslatot, amely a következő: „Hozzászólásnak nem csak személyes érintettség esetén van helye.” Dr. Toller László: erről külön szavaztat, mivel a javaslatnak önálló kiegészítése. Dr. Kunszt Márta: figyelmezteti szocialista képviselőtársait, hogy az MSZP frakció az egyeztetések során elfogadta a Civil Koalíció javaslatát, miszerint nem csak érintettség esetén lehet felszólalni, azonban ez nem szerepel az anyagban. Emlékeztet arra, hogy az általános vita során már jelezte azt, hogy befogadták a javaslatot, a hozzászólásra lehetőség van 2-2 percben nem személyes érintettség esetén is. Dr. Toller László: ez azt jelentené, hogy az intézmény eredeti állapotába visszakerülne, mert ez a jelenlegi szabályozás is, csak az időpontja változik. Staub Ernő: igen, így van. Már korábban jelezte, túl azon, hogy a napirend előtti felszólalásból napirend utáni lesz, a legsúlyosabbnak azt tartották, hogy hozzászólás csak személyes érintettség okán lehet. Ha ez most változik, és az MSZP is befogadja, ezen nem kell vitatkozni, csak polgármester urat is értesíteni kell róla, mert a vita tanusága szerint néhány perccel ezelőtt még hadakozott ezen módosítás ellen. Egyébként nincs vita, az a lényeg, hogy legyen politikai hozzászólásra politikai hozzászólási lehetőség.
67
Dr. Toller László: nem tudja, képviselő úr miről beszél. Nem hadakozott ez ellen. Staub Ernő: polgármester úr jogtörténeti példákat hozott a magyar parlamentalizmus történetéből, és tisztségviselőkhöz kapcsolódó jogról beszélt már a napirend előtti felszólalások kapcsán, és mindezt Horváth Zoltán képviselő úr módosító indítvány kapcsán. Ezért értelmezte úgy, hogy polgármester úr az MSZP „B” változatnál, a nyomtatott változatnál tart szemben ezzel a befogadó magatartással, amit Kunszt Márta képviselő asszony mondott. Dr. Toller László: úgy véli, képviselő úr félreértette. Egészen más bekezdéshez szólt Horváth képviselő úr indítványából. A 34. §-hoz benyújtott módosító indítványról már beszéltek. A következő módosító indítvány a 47. §-hoz két területen kapcsolódik; az egyik az állandó bizottságok közül a Költségvetési Bizottság létszámának változására vonatkozik. Dr. Kunszt Márta képviselő asszony javaslata 7 fő, van egy 6 fős javaslat, a bizottság jelenlegi létszáma pedig 5 fő. Dr. Kunszt Márta: a bizottságok összetétele minden esetben függvénye az adott testület politikai összetételének. A Költségvetési Bizottság összetétele a megalakuláskor a koalíció politikai összetételét és az ellenzék bevételét is tükrözte, és erre mondta, hogy az eltelt idő tapasztalatait figyelembe kellene venni az SZMSZ módosításnál. Bebizonyosodott, hogy egyes ágazatok nincsenek szavazati joggal reprezentálva a Költségvetési Bizottságban, nincs intézményi bizottsági tag, holott a költségvetés 80 %-át az intézmények működtetése teszi ki. Csak kívülről vehetnek részt az alkufolyamatban. Ezért indítványozta a bizottsági létszám emelését. Először 6 főre kívánták emelni, de felmerült, hogy páratlan számúnak kell lenni a bizottsági létszámnak, és a 6 fő megbontja az arányokat, ezért javasolták végül a 7 főt. A keddi egyeztetésen úgy értelmezte, hogy egy koalíciós és egy ellenzéki képviselő kerülne a bizottságba. Arányokat nem változtatnának, csupán ágazati reprezentációval bővülne a Költségvetési Bizottság. Dr. Toller László: mindkét esetben – a 6 és a 7 fős bizottsági létszámnál is – a határozatképesség határa módosul 4 főre. De Blasio Antonio: úgy gondolja, több olyan ágazat van még az intézményeken kívül, amely nincs képviselve a bizottságokban. Számára ez teljesen új információ, mivel a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén még 6 fő volt. Akkor megkérdezte, miért kellene 6 főre emelni a Költségvetési Bizottság létszámát. Erre az volt a válasz, hogy állandó létszám gondokkal küzd a koalíciós többség a bizottságban. A Költségvetési Bizottságban, ahol költségvetési döntéseket hoznak, nincs elég embere a koalíciónak ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozzon, illetve több szavazata legyen, mint az ellenzéknek. Az ellenzéknek jelenleg is két helye van ebben a bizottságban. A lényeg az, hogy a kormányzó többség néha elfelejti azt a kötelezettségét, amit vállalt, hogy kormányoznia kell. Vállalta a kormányzást, akkor kormányozzon,
68 legyen többsége a bizottságokban, ez a feladata. Ha 5 fő esetén 3 : 2 az arány a kormányzó és nem kormányzó képviselők között, akkor 3 képviselőnek ott kell lenni. Érdekes volt számára a megközelítés, hogy 6 fős lesz, ha nem jön össze, akkor még tovább emelik a bizottság létszámát, és így csak lesz elég ember, aki a Költségvetési Bizottságban hozza a koalíciós oldalnak a szavazatokat. Örömmel veszi, hogy 7 főre emelte javaslatát a kormányzó koalíció, amiből az ellenzék is kap egy helyet, bár továbbra is félő, nem biztos, hogy meglesz a többség. Polgármester úr is mondta, hogy a létszámemelés következtében 4 főre lesz szükség a határozatképességhez. Ez még mindig nem elég, mert ebből 2 ellenzéki képviselő mindig jelen van, csak a kormányzók szoktak hiányozni. Jelzi, a Költségvetési Bizottság létszámának 7 főre emelését nem támogatja a FIDESZ frakció, szeretnék, ha az eredeti szerint 5 fő maradna. Horváth Zoltán: a koalíciós egyeztetések során nem támogatták a 6 fős bizottsági létszámot, de a jelenlegi 7 fős előterjesztés is új számukra, és az indoklás is eltér. Ezért az 5 főt támogatják. Ha az 5 fő megváltozik, nem biztos, hogy tudják támogatni a csomagban történő szavazást. Dr. Toller László: elő kell venni a koalíciós megállapodást. Egyszer kaptak ez irányú indokolást, de úgy gondolja, kezelni fogja a koalíció a létszám válságot. A következő módosító javaslat, hogy a bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segítik. Dr. Kunszt Márta: az előző témával kapcsolatos kérdése, a koalíciós partnerek szokták-e egymást informálni az egyeztetésekről? Tájékoztatásul elmondja, az is felmerült a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén, hogy a szakértők körét kívánták bővíteni. Így került a bizottság elé ez a dolog, mégpedig a politika és az önkormányzat működése iránt érdeklődő egyetemista fiatalok személyével. Többen kifogásolták, hogy nem lenne szerencsés összemosni a fiatalok ilyen fajta tanulási metódusát a szakértők tevékenységével. Ezért gondolták, hogy gyakornokoknak neveznék ezeket a fiatalokat, akik szakmai, vagy politikai érdeklődésük alapján kerülnének a bizottságok mellé gyakornoknak. Elképzelésük szerint egy-egy fő kerülne a bizottságok mellé pályázat útján. Az egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a bizottság képviselőiből álló bíráló bizottság választaná ki a nyertes pályázatot. A módosító indítványában át van húzva a „Kivéve a Költségvetési, Pénzügyi és Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság” szövegrész, mivel az ülések nyilvánosak. Ha bármelyik állampolgár ott lehet a bizottsági üléseken, talán attól sem kellene elzárkózni, hogy a gyakornokok részt vegyenek ezen bizottságok munkájában is. Esetleg annyit lehetne módosítani, hogy csak bizonyos bizottságoknál rendszeresítenék a gyakornokokat. Dr. Toller László: célszerű lenne, ha a Hallgatói Önkormányzatra bíznák a pályázatok elbírálását, csak a bizottságok hirdetnék meg. Az alapvető cél, hogy próbáljanak érdeklődést kelteni a közigazgatás és az önkormányzati
69 munka irányába egy nagy létszámú egyetemen, ahol minden bizottságnak megvan a megfelelő kara. Galbáts András: tájékoztatásul elmondja, a frakcióülésen szóba került a gyakornokok kérdése. Teljes mértékű egyetértés volt abban, hogy nagyon jó lenne az egyetemi ifjúságot bevonni a közéletbe. A részletes szabályozás azonban külön vita téma lenne. Célszerűnek tartaná, ha pályázat útján kerülnének be a fiatalok. Javasolta az előterjesztőnek a „szakgyakornok” szót, mert véleménye szerint sokkal jobban hangzana, ennek ellenére ezt a módosítást tudnák támogatni. Staub Ernő: a frakcióvezetői ülésen, amikor Kunszt Márta képviselő asszony szóba hozta, hogy az egyetemisták szakértőként vegyenek részt a bizottsági munkában, döbbent értetlenséggel fogadták az ötletet, és az egész legitimitását nem értették. Most sem vált sokkal világosabbá a dolog. A bizottsági ülések eddig is nyilvánosak voltak. Nemes szándék, hogy az egyetemi fiatalság politikai aktivitása nőjön. Nemes szándék, de egyébként teljesen tisztázatlan a jogállás, és ad hoc ötletnek tartják. Egyébként a karzatra például nem kell pályázni, és a politikai iránt érdeklődő fiatalok itt lehetnének, a bizottsági ülésekre is bejárhatnának. A bizottságok közötti különbségtételt is furcsának tartják, hiszen egy közgazdász hallgató számára érdekes lehet a költségvetési munka. A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésének kivételét sem értik. Ezért alaposabb átgondolásra javasolja a bevezetést. Ha pénzről is szó van, akkor költségvetést is érint, ezért ezt az előterjesztést a teljes előkészítetlenség miatt elvetné. Javasolja, egy jól átgondolt program előkészítése után terjesszék újra a Közgyűlés elé. Dr. Toller László: indítványozza, hogy a gyakornok intézményét fogadják el, és az SZMSZ mellékleteként a gyakornokok kiválasztásának szabályait külön fogadják el. Véleménye szerint nagyon egyszerű intézményről van szó, nem kell túlbonyolítani. Galbáts képviselő úr nagyon jól összefoglalta a lényeget, próbálják az egyetemi hallgatók érdeklődését felkelteni az önkormányzatiság iránt. Főleg szakbizottságokba kerüljenek, ahol szakmai és nem politikai döntéseket hoznak. Azt tartaná célszerűnek, ha a Hallgatói Önkormányzatok demokratikusan eldöntenék, kit küldenek a bizottságba. Márton András: nagyon jó intézményről van szó, azonban a gyakornokok jogállása tisztázandó; zárt ülésen részt vehet-e, kapnak-e pénzjuttatást, kompenzációt, milyen kötelezettségeik vannak. Az Egyesült Államokban a gyakornok semmi pénzt nem kap, ott van, figyel, tanul, kap egy minősítést, amely a további pályájának fontos dokumentuma lehet. Amíg nincs kidolgozva, az egésznek nem látja értelmét, megpróbáljanak beleszólni, de tisztázatlanul. Teljesen feleslegesnek tartja. Galbáts András: Márton képviselő urat kéri, próbáljanak meg egy kicsit pozitívan hozzáállni, mert a gondolat nem idegen. Ha néhány egyetemi fiatalt elindítanak általában a politika és az önkormányzatiság irányába, ehhez egy kis pénzt tesznek, és valóban az ott levő szervezet választhatja ki
70 demokratikusan, hogy kit tart a legalkalmasabbnak, akkor egy kicsit a pályáját predesztinálták. Úgy érzi, pozitív a kezdeményezés, meg kellene próbálni. Dr. Bödő László: véleménye szerint szerencsés, ha gyakornokokat bevonnak a munkába, és egyetemisták ismerkednek azokkal a gondokkal, amelyek egy bizottságban előfordulnak. Különösen egyetértene azzal, ha szakértők helyett lennének, de ha a szakértők maradnak és a gyakornokok is, akkor javasolja a „segítik” szó törlését. Dr. Deák Péter: valóban úgy érzi, jó intézményről lehet szó, de a megfelelő működéshez a szabályozottságot ki kellett volna alakítani, mielőtt a Közgyűlés elé kerül a javaslatot. Talán kicsit több ráfordítást igényelt volna ha az egyetemistákat be akarják vonni ebbe a munkába. Célszerű lenne, hogy még a látszatát is elkerüljék, hogy erre az intézményre bármelyik politikai oldal rá kíván telepedni – ha a kiválasztásnál teljes mértékben egyenrangú félként közreműködjön a Közgyűlés mindkét oldala. Ha nem így van, nagyon könnyen válik politikai csatározások céltáblájává az egyébként nemes és támogatandó intézmény. Márton András hozzászólására visszautalva elmondja, többek között az sincs szabályozva a jogállásukon belül, hogy a „segítik” kifejezés mit takar, milyen jelenléti, illetve ügy előbbre viteli megismerési jogosítványokat tartalmaz. Ha ezeket a jogokat megjelölik, akkor ennek kell, hogy legyen kötelesség vonzata is, hiszen adott esetben a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén a város érdekét és kasszáját érintő döntéseket hoznak. Tehát nem volna célszerű, ha ez az intézmény megfelelő szabályozottság nélkül maradna. Ezen kívül feltétlenül indokoltnak tartaná, hogy mindkét politikai oldal vegyen részt a pályázatok elbírálásában. Nem tartja szerencsésnek, hogy az intézményekben működő Hallgatói Önkormányzatok döntsék el azt a kérdést. Javasolja, hogy helyben döljön el, esetleg egy eseti, vagy állandó bizottságban, amelynek ugyanolyan számú kormánypárti, illetve ellenzéki tagja van. Az ötlet jó, de megfelelő előkészítés után terjesszék a Közgyűlés elé, és akkor úgy gondolja, meg fogják szavazni. De Blasio Antonio: Galbáts képviselő úr figyelmét felhívja, hogy ez nem egy lehetőség, hanem ha most megszavazzák, akkor már holnapután elindulhat akár előkészítetlenül is. Ugyanis a továbbiakban senki nem kérdezheti meg, hogyan, milyen alapon, hiszen a szakértőkkel kvázi azonos kategóriába kerül ez a gyakornok csapat, mert az SZMSZ azon szakaszába kerülne be, ahol a szakértőkről rendelkeznek. Tehát az SZMSZ vonatkozásában a szakértők színtjére emelné a gyakornokokat, ugyanolyan díjazásban részesülnének és a szakértők számát csökkentenék. Kéri, mindenki ennek megfelelően döntsön. Tulajdonképpen szakértőt jelent a gyakornok is, csak nem úgy hívják. A szakértők száma pedig 6 főnél nem lehet több, tehát azok létszáma csökkenne a javaslat elfogadásával. Csak abban tud reménykedni, hogy nem az ellenzéki szakértők számára gondolnak képviselőtársai. Dr. Toller László: csökkentésről szó sem volt, nem tudja, miről beszél képviselő úr.
71
Meixner András: megérti az ellenzéket, mert nem akarnak nemet mondani, mert akkor esetleg szembe kerülnek a Hallgatói Önkormányzattal, az „igen” kimondása pedig ma nagyon nehéz. Az általuk felhozott érvek elég nehezen tarthatók. Már polgármester úr is elmondta, hogy egy jogintézmény létrehozásáról van szó. A szabálytalanság elkerülése érdekében javasolja, hogy egészítsék ki a rendeletet egy határozati javaslati ponttal, mely szerint A gyakornoki jogintézmény konkrét kidolgozására adjanak egy határidőt a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottságnak. Ennek betöltése ez év szeptemberétől lehetséges, tehát június 1-i határidővel megoldható. Most a jogintézményt hozzák létre, a betöltésre vonatkozó részletes szabályozásokat pedig június 1-ig végezze el a Közgyűlés. Dr. Deák Péter: kéri Meixner képviselő urat, ne magyarázza meg, hogy mit akartak az ellenzéki képviselők mondani. A pécsi TV nézői tudják, miről beszélnek. Ne magyarázzák meg, hogy nekik nehéz „igen”-nel, vagy „nem”mel szavazni. Itt arról van szó, hogy van egy jó kezdeményezés, de megfelelő előkészítés nélkül terjesztették a Közgyűlés elé. Az ellenzék azt szeretné, ha konszenzussal megszavaznák. Ne mondják azt, hogy az ellenzék a kákán is csomót keres. Szeretnék, ha a konszenzus legalább egy ilyen nemes ügynél érvényesülhetne. Kívánatosnak tartják, hogy ez az előterjesztés simán átmenjen, de nem lenne jó, ha az előkészítetlenség miatt csorbát szenvedjen. Körömi Attila: teljesen egyetért Deák Péter képviselő úr hozzászólásával. Nem tartja helyesnek, hogy Meixner képviselő úr nagyon ügyes – a ’90-es éveket megelőző – technikákkal próbálja szembefordítani az ellenzéket az egyetemi hallgatók közösségével, amit érzése szerint már kasztként kezelnek. Véleménye szerint ezt ők sem akarják. Az első ciklusban meglehetősen kezdetleges módon működött ez a rendszer. Úgy gondolja, nem úgy lehet egy szakma, közhivatal, vagy közéleti magatartás mellé embereket állítani, hogy pénzt adnak nekik. Akkor úgy működött, hogy az egyetem különböző karairól érkeztek hallgatók, beszélgettek a bizottsági elnökökkel, tagokkal, bementek az ülésekre, kaptak anyagot, kidolgozták azokat, de akkor nem vették a bátorságot, hogy szavazataikkal befolyásolják a döntéseket, bár akkor nem is volt erre lehetőség. Ez azért is ellentmondásos, mert a Közgyűlésen nagyon sokan a misztifikált szakértelmet kérik számon. Főleg a cégvezetőkre jellemző, akik azt gondolják, hogy itt a munka ugyanaz, mint a munkahelyükön. Az piacorientált tevékenység, amit itt végeznek az pedig elsősorban társadalompolitika. Vagyis egyszerűen be lehet jönni a közéletbe képviselőként, akkor el kell indulni a választáson, be lehet jönni szakértőként, akkor valaminek a szakértőjének kell már lenni. A kormányzó koalíció képviselői is azt hangsúlyozzák, hogy akkor segítik a bizottság munkáját, ha megfelelő szakmai múlttal rendelkeznek. Be lehet jönni köztisztviselőnek, annak megvan a képzési rendszere. Lenne egy javaslata, amit ha el tudnak fogadni, akár holnaptól működhet ez a rendszer. Ha nem tudják elfogadni, akkor azt támogatja, amit Deák Péter és De Blasio Antonio képviselő úr, vagyis tekintsék át az elképzelést, mert ha ezért pénzt is akarnak fizetni, az költségvetés módosítást is jelent.
72 Az előző ciklusban a Szociális Bizottságban működött ez a rendszer. Állandó meghívót kaptak tanácskozási joggal. Javaslata a következő: adják meg a lehetőséget az egyetemi karoknak, küldjék meg részükre időben a bizottsági meghívókat. A hallgatói önkormányzatok az általuk küldött hallgatók tekintetében kapjanak delegálási jogot állandó meghívottként tanácskozási joggal. Célszerűnek tartaná, ha az egyetemi hallgatók a szakbizottságok ülésén érdeklődésüknek megfelelően, és az általuk végzett szakok szerint vennének részt. Ez a rendszer már péntek reggeltől működhet, mert megkaphatják az önkormányzatok az állandó meghívót tanácskozási joggal az összes bizottsági ülésre, és akkor nem a szakértő, nem a pénz áll a középpontban, és le lehet mérni azt az aktivitást, amit egyébként feltételez. Ha ez nem fogadható el, akkor az a célszerű, ha visszahozzák a koncepciót a következő Közgyűlésre teljes egészében kidolgozva. De Blasio Antonio: úgy érzi, mintha néhány szocialista képviselőben valamiféle lelkiismeret furdalás alakulna ki az ellenzék jogait csorbító javaslataik ellensúlyozására, mert Meixner képviselő úr teljesen izgatottan mondta el, hogy sajnálja őket, hogyan fognak szavazni. Nincs szükség izgalomra, a FIDESZ frakció mindig tudja, mit akar tenni. Nem okoz számukra válságot, hogyan szavazzanak. Bár a kormányzó koalíciónak sokkal nagyobb problémát okoz, mert a módosító javaslat teljesen átgondolatlan. Egy nagyon jó ötletet ilyen előkészítetlenül nem szabad a Közgyűlés elé terjeszteni, mert ide jutnak, végeláthatatlan vita alakul ki, mert nem tudnak semmit, nem tudják, milyen státuszuk lenne, kapnak-e tiszteletdíjat, és ha kapnak, megegyezik-e a szakértőkével, stb, még sorolhatná, mi mindent érint ez az ötlet, ha megvalósul, ami ellen egy szót sem szóltak, csak ez a javaslat jelen állapotában nem több egy jó ötletnél. Dr. Toller László: levezető elnökként kéri képviselő urat, tartózkodjon más pártok és képviselők minősítésétől. Nincs rá oka, hogy ilyen témában is minősítse akár a szocialistákat, akár Meixner képviselő urat. Időt rabol, rontja a Közgyűlés tekintélyét. Van egy vélemény, nem biztos, hogy arra ugyan úgy kell válaszolni. Ha egy SZMSZ-ben van egy intézmény, azzal kapcsolatosan sok minden történhet még. Az intézményt megindokolták, erről fognak szavazni. A szavazás eldönti, hogy az intézmény belép-e a rendszerbe, vagy nem. Bejelenti, Kunszt Márta képviselő asszonynak megadja a szót, és ezt követően a részletes vita lezárását indítványozza. De Blasio Antonio: jelzi, hogy ügyrendben kér szót. Dr. Toller László: megadja a szót képviselő úrnak ügyrendben, miután Kunszt Márta képviselő asszony hozzászólt. Dr. Kunszt Márta: egyetért Meixner képviselő úr által elmondottakkal. Ha módosító indítványát megnézik, a tételes módosítás csupán annyi, hogy a szakértők mellé az „és gyakornokok segítik a munkát” kitétel kerülne. A gyakornokok státuszáról később hozhatnak egy határozatot, hogy a Jogi-
73 Igazgatási és Ügyrendi Bizottság dolgozza ki és terjessze a Közgyűlés elé. Most csak az intézmény bevezetését javasolja. Galbáts képviselő úr javaslata volt a szakgyakornok elnevezés, de úgy gondolja, a gyakornok elfogadott metódus a politika területén. Minden testület mellett vannak gyakornokok, ez nem kicsinyítő képzőként szerepe. Megjegyzi, ez a demokrácia tanulásának igen fontos intézménye. Kéri, így felfogni, hogy ezt szeretnék kísérletképpen bevezetni, hogy akik valamilyen módon elkötelezettek a politika mellett, itt kipróbálhassák magukat. Egyébként segíthetik is a képviselők munkáját, mert igen komoly feladatokat szoktak adni a gyakornokoknak. De Blasio Antonio: úgy gondolja, az ülést levezető elnöknek nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Kéri polgármester urat, hogy ami elhangzik az egyik oldalról, ugyanazt hallja meg a másik oldalról is. Ugyanis mindaz, amiért őt megrója – és ezt rendszeresen teszi – ugyan azért a Szocialista Párt képviselői részéről elhangzó hozzászólásokat egyszer sem utasította még vissza, nem figyelmeztette, nem próbált meg rendet teremteni azzal a képességével, ami egyébként ily módon hitelét veszti. Dr. Toller László: megkérdezi, kíván-e még valaki szólni ezen módosító indítványhoz? Úgy látja, nem, így nem kell szavaztatni a vita lezárására irányuló indítványról. Soó László módosító indítványa az SZMSZ 54. §. (5.) bekezdéséhez érkezett: „A frakciók működésének anyagi feltételeit az önkormányzat biztosítja.” Nem ért egyet azzal, hogy halmozottan fizessék a képviselőket és a szakértőket. A frakciók működésének eddig is minden feltételét biztosította az önkormányzat. Ha még anyagi javakat is akarnak e célra fordítani, azzal polgármesterként sem költségvetési, sem etikai okból nem tud egyetérteni. A képviselők megkapják a mobiltelefont, a hivataltól is telefonálhatnak, a Városháza teljes infrastruktúráját igénybe vehetik, minden frakciónak fizetnek egy szakértőt, ezen kívül fenntartják a frakciók irodáját, most ehhez még pénzt is adnának, és ezt mind a Városháza fizeti. Kéri képviselőtársait, fontolják meg a javaslatot, az alaptervezetben lévőt is, nincs erre szükség. Soó László: úgy gondolja, erre az intézményre szükség van javaslata éppen arról szól, amit polgármester úr említett. Tehát a frakciók működésének feltételeit biztosítja az önkormányzat. Más kérdés, hogy ez a mobil telefon számlában, irodai géppapírban, vagy egyéb dolgokban nyilvánul meg. Mindössze arról van szó, hogy az önkormányzat kimondja, hogy az itt működő frakcióknak biztosítja a működési feltételeket. Ezen belül a részkérdésekre nem tett javaslatot, csak erre a deklarációra, és ezt fontosnak tartaná. Dr. Toller László: nem kíván ebből politikai vitát gerjeszteni, de megfontolásra ajánlja a javaslat elfogadását. Kérdése, mi történik azokkal a képviselőkkel, akik nem tartoznak frakcióhoz? Indokolatlan a különbségtétel is. Az Ötv. tartalmazza, hogy a képviselő működésével kapcsolatos minden
74 költséget az önkormányzatnak biztosítani kell. Úgy gondolja, nem célszerű ezt még külön a frakciókra is kiterjeszteni. Úgy gondolja, ez az önkormányzat az, amely megalakulása óta következetes abban, hogy a képviselőknek nyújtott szolgáltatásait magas színvonalon biztosítja. Hozzáfűzi továbbá, a költségvetésben olyan döntést is hoztak, amely már a Hitech irányába nyomja el a képviselői munka támogatását. Papp Béla: kérdése, az SZMSZ ilyen jellegű kibővítése azt jelenti, hogy a jelenleg meglévő dolgokat legalizálják jogilag, vagy azt jelenti, hogy valamilyen plusz pénzt kapnak a képviselőcsoportok? Ha az utóbbit, akkor az a kérdés, hogy milyen alapon, létszám, normatív alapon? Nem értette, amit a polgármester úr mondott, hogy frakció titkárok vannak önkormányzati fizetéssel. Számára nem egyértelmű a dolog. A javaslat arra vonatkozik, hogy a későbbiekben meghatározott mértékben és módon a frakciók kezébe az önkormányzat pénzt ad különböző célok érdekében? Ha igen, ezt ő sem tudja támogatni. Ugyanis ha erre szükség van, akkor ezek szerint eddig nem volt biztosítva a munkafeltételük, de eddig ilyen irányú jelzést nem kaptak. Galbáts András: nagyon jól hangzott, amit polgármester úr elmondott, és bizonyára a TV nyilvánossága előtt nagyon népszerű is, azonban ha polgármester úr ellenzéki frakcióban lenne, ezt a kérdést másként látná. Úgy érezték, hogy a városvezető koalíció részéről egy gesztus, hogy a sokkal kevesebb lehetőséggel rendelkező ellenzéki frakciók is némi anyagi hátteret tudjanak maguknak biztosítani. Szépen hangzik, hogy mindent biztosít a város, de ez nem egészen így van, mert egészen más, amikor a városvezető koalíció mellett egy teljes apparátus áll, az ellenzéki frakciók lehetőségei azonban elég szűkösek. Sajnálja, hogy ebből nem lesz semmi. Dr. Toller László: tudomása szerint az előző ciklusokban és jelenleg is minden infrastruktúra és a teljes apparátus egyaránt minden képviselőnek rendelkezésére áll, függetlenül attól, hogy ellenzéki, vagy kormányzó koalíció tagja-e. Soó László: Papp Béla alpolgármester úr kérdésére válaszolva elmondja, a módosító indítványának pontosan az a lényege, hogy a jelenlegi helyzetet legalizálja. Törvényesíti, hogy az önkormányzat lehetőségeitől függően helyiséget, telefont, stb. biztosít a frakciók számára. Dr. Toller László: a következő módosító indítvány Baumgartner Sándoré, az 57. §. (2.) bekezdéséhez kapcsolódik. „A kisebbségi önkormányzatok működését a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége és a kisebbségi referens segíti.” Ez kiegészülne a kisebbségi tanácsnokkal. A (4.) bekezdés pedig a következőkkel egészülne ki: „A társulási formában történő együttműködés a Társulási Tanács keretében történik. A Társulási Tanács tagjai a Pécsett működő 7 kisebbségi önkormányzat egy-egy képviselője, majd a Közgyűlés mindenkori kisebbségi tanácsnoka, azaz 8 fő. A TT elnökének megválasztását és működésének rendjét a TT Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.” Javasolja, hagyják el a létszámok meghatározását.
75
Baumgartner Sándor: jónak tartaná, ha az SZMSZ-ben szerepelne, hogy a Közgyűlés társulási formán keresztül működik együtt a Kisebbségi Önkormányzatokkal. Úgy tartja jónak, ha az is megállapításra kerül, hogy a Társulási Tanács tagjai miképp kerülnek a Tanácsba és hányan vannak. Dr. Toller László: a Kisebbségi Önkormányzatok felsorolására azt gondolta, csak melléklet. Bejelenti, további észrevétel, javaslat nem lévén, szavazásra kerül sor. Bókay Endre: az MSZP frakció nevében 5 perc szünet elrendelését kéri. Dr. Toller László: az MSZP frakció kérésének eleget téve szünetet rendel el. SZÜNET Dr. Toller László: a szünet után kéri a szavazást az alaptervezet 7.§. (4) bekezdéséhez – az MSZP frakció által – benyújtott módosító indítványról, mely az ülésnappal kapcsolatos megfogalmazást tartalmazza. Kérdése, a Közgyűlés elfogadja-e, hogy csütörtöki napokon 9.00 órakor kezdődik az ülés és addig tart, amíg be nem fejeződik a napirendi pontok tárgyalása. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 14 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a módosítást elfogadta Dr. Toller László: a következő a Soó László és Sík László Lajos képviselők által benyújtott módosító indítványok - az SZMSZ 9.§-hoz – mely a Közgyűlésre történő meghívások rendjét szabályozza, s a módosítás szerint a kisebbségi önkormányzat és a részönkormányzatok vezetőit, vagy az általuk megbízott személyt kell meghívni. Kéri a szavazást az ismertetett módosító indítványról. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta, így az SZMSZ részévé válik Dr. Toller László: az SZMSZ 14.§-ához több módosító indítvány érkezett. Az elnök vitavezetési feladataival kapcsolatosan Galbáts képviselő úr tett javaslatot, mely szerint az előterjesztő egyetértésével történjék a javaslattétel a vita lezárására. Ez a legtávolabbi módosító indítvány, így először erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 15 igen szavazattal, 24 tartózkodással a módosító indítvány nem fogadta el Dr. Toller László: az SZMSZ ugyanezen §-ához érkezett a Szocialista frakciónak és a FIDESZ frakciónak egy módosító indítványa. A szocialista frakció indítványa arra vonatkozik, hogy az ülést vezető elnök, ha hozzászól, akkor adja át az ülés vezetését. Ettől szigorúbbnak mondható a FIDESZ módosító indítványa, amely azt mondja ki, hogy a napirendi pont
76 tárgyalásának vezetését nem adhatja át az ülést vezető elnök, ezért először a FIDESZ javaslatáról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 15 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal és 18 tartózkodás mellett a módosító indítvány nem fogadta el Dr. Toller László: az MSZP módosító indítványa az, hogy az ülést vezető elnök, az ülés vezetését köteles átadni, ha részt kíván venni a vitában. Kéri a javaslatról a szavazást. Megállapítja, hogy a testület 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett a módosítást elfogadta Dr. Toller László: az SZMSZ 18.§. (3) bekezdésével kapcsolatosan ugyancsak - mely a vita lezárására irányul - több módosító indítvány érkezett. Staub képviselő úr által benyújtott indítvány arra vonatkozott, hogy megfelelő időkeret után lehet csak a vita lezárását kezdeményezni, a költségvetési rendelettervezetnél 180 perc, egyéb rendeletnél 90 perc, napirendi pontnál 60 perc a javaslat. Kéri a döntést. Megállapítja, hogy a testület 14 igen szavazattal, 24 tartózkodás mellett az indítvány nem fogadta el. Dr. Toller László: a 18. §. ugyanezen bekezdéséhez az MSZP frakció indítványa, hogy az előterjesztő, vagy elnök kezdeményezheti a vita lezárását, melyben a közgyűlés vita nélkül szavaz. A vita lezárását követően valamennyi frakció 7 percben, vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 2-2 percben felszólalhat. Kéri a szavazást az indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította. Dr. Toller László: a 18. §. (3) bekezdéshez az SZDSZ is nyújtott be módosító indítványt. Megkérdezi Horváth Zoltán képviselő urat, hogy fenntartja-e módosító indítványát? Horváth Zoltán: válasza: igen, fenntartja. Dr. Toller László: Horváth Zoltán képviselő indítványának lényege, hogy az elnök és az előterjesztő az előterjesztést megtételét követően javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására. A korlátozás 5 percnél rövidebb nem lehet s a javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz. A (3) bekezdés arról szól, hogy az előterjesztő, vagy az elnök kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a Közgyűlés vita nélkül szavaz. A vita lezárását követően valamennyi frakció 5 percben, vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 2-2 percben felszólalhat. Horváth Zoltán általa ismertetett javaslatáról kéri a szavazást.
77 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosító indítványt, tehát ez kerül az SZMSZ végleges változatába. Dr. Toller László: jelzi, az SZMSZ 32.§-hoz Körömi képviselő úr javaslata, hogy csak a helyi ügyek szerepeljenek a napirend előtti felszólalások tárgyában. Ezt a FIDESZ frakció befogadta saját módosító indítványába, ezért a 32.§-hoz benyújtott módosítást ezzel együtt veszik figyelembe. A 32. §-hoz benyújtott módosító indítványok közül az MSZP frakcióé a legtávolabbi, vagyis az, hogy maradjon el a napirend előtti felszólalás. A FIDESZ frakció javaslatával a 32.§-ban megfogalmazott napirend előtti felszólalás intézményét kívánja módosítani. A napirend előtti felszólalásnak a FIDESZ-es javaslat szerint van egy kiegészítése, amely arról szól, hogy a felszólalási időtartam maximum, a frakcióhoz nem tartozó képviselőnek milyen hozzászólási lehetősége van, illetve az új napirend előtti felszólalás 11.00 óra után már nem kezdhető el. Ez megegyezik az alaptervezet kiegészítésével. Ez az alap, ha viszont nem, akkor annak megtartását kéri a FIDESZ. A legtávolabbi a Szocialista frakció javaslata, ezért először erről kéri a szavazást. Mielőtt azonban erre sor kerülne, dr. Tóbiás János képviselő úr és a FIDESZ frakció nevében Nagy Csaba frakcióvezető kérte e témakörben a névszerinti szavazást, így erről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a testület 21 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal , 13 tartózkodás mellett nem támogatta a névszerinti szavazást. Dr. Toller László: jelzi, meglepte, hogy a névszerinti szavazásra vonatkozó indítvány nem kapta meg a szükséges többséget. Az ügyrendi hozzászólásra jelentkező Nagy Csabának megadja a szót. Nagy Csaba: bejelenti, a FIDESZ Magyar Polgári Párt frakciója nem kíván részt venni a szavazáson. Ezen kijelentésüket és cselekedetüket azzal indokolja – ami úgy gondolja, elég ritka és figyelemfelhívó – hogy nem hajlandók olyan szavazásban részt venni, amely egy tradicionális, politikai kultúrába illeszkedő, demokratikus hagyományt szüntet meg Pécs városában. Dr. Toller László: megjegyzi, sportszerű lett volna, ha ez a bejelentés az obstrukció előtt történik, amit ma egész nap folytattak. Dr. Deák Péter: az előzetes megállapodások alapján csatlakoznak a FIDESZ frakcióhoz és ebben a szavazásban szintén nem kívánnak részt venni. Galbáts András: bejelenti, a Kisgazda Szellemiségű frakció is csatlakozik a két másik frakcióhoz, így nem kívánnak részt venni a szavazásban. Az ellenzéki képviselők kivonulnak az ülésteremből.
78 Dr. Toller László: bejelenti, folytatják a megkezdett munkát, mert mást nem tehetnek. A Szocialista frakció javaslatáról, az SZMSZ 32.§-ának hatályon kívül helyezéséről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a 32.§-ra vonatkozó – MSZP frakció által benyújtott – indítványt elfogadta. Dr. Toller László: bejelenti, a következő szavazás a 34.§.-sal kapcsolatos, mely a napirenden kívüli felszólalás intézményének bevezetése. Erre vonatkozóan érkezett a SZDSZ – Horvát Zoltán – által benyújtott indítvány, így a Szocialista frakció indítványa a B.) változat lesz. A két változat alapvetően abban különbözik, hogy bármelyik képviselő, bármely kérdésben – nem csak személyét érintő kérdésben – hozzászólhat 2-2 percben a napirenden kívüli hozzászóláshoz, melynek tartama 5 perc lehet. A Civil Koalíció javaslatát az MSZP frakció B.) változatában tudomásul vette. Kérdése, Horváth Zoltán képviselő úr fenntartja-e a 34.§-sal kapcsolatos módosító indítványát? Horváth Zoltán: jelzi, módosító indítványát nem tartja fenn. Dr. Toller László: a 34.§-sal kapcsolatos módosító indítványról egy szavazás következik. Annak módosítása úgy történik, hogy nem csak a személyes érintettség esetében, hanem minden kérdéshez hozzászólhat 2 percben valamennyi képviselő. Az eredeti intézményt fenntartották, így az ellenzék kivonulása számára kezelhetetlen. A napirend előtti felszólalás időpontja változik, tehát az intézmény nem szűnik meg. Erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta Dr. Toller László: következik a 47.§-sal kapcsolatos módosító indítvány, amely arról szól, hogy a Költségvetési Bizottság 7 főből álljon. Kérdése, az MSZP frakció fenntartja-e módosító indítványát? Dr. Kunszt Márta: személy szerint fenntartja módosító indítványát, a frakció a megegyezés szerint szavazzon. Nagyon komolyan gondolta azt, hogy a költségvetési szféra nincs képviseltetve a Költségvetési Bizottságban. Dr. Toller László: ez a legtávolabbi módosító indítvány, így elsőként erről kéri a testület döntését, vagyis hogy a Költségvetési Bizottság 7 fős létszámmal működjön. Megállapítja, hogy a testület 7 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett a Költségvetési Bizottság létszámának 7 főre történő emelését elutasította. Dr. Toller László: szavazást kér azon indítványról, hogy a Költségvetési Bizottság létszáma 6 főre emelkedjen.
79
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 17 tartózkodás mellett a Költségvetési Bizottság létszámának 6 főre történő emelését elutasította Dr. Toller László: az SZMSZ 47.§-sához dr. Kunszt Márta részéről érkezett módosító indítvány, mely szerint a bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok is segítik. Az egyes bizottságok mellett legfeljebb 6 fő szakértő működhet. Dr. Kunszt Márta: a gyakornokok bizottsági munkában való részvételével a szakértők létszámát nem változtatják, amely legfeljebb 6 fő lehet és melléjük – plusz – kerül annyi gyakornok, amennyit majd kidolgoznak a javaslatban. Dr. Toller László: önálló mondatként szerepelne, hogy a bizottságok munkáját gyakornokok segítik. Ez a javaslat valamennyi bizottságra vonatkozik, így nem keveredik a kétféle intézmény. Meixner András: jelzi, ilyen előterjesztés nincs, mert írásban nem adta le senki. Elvileg csak arról a szövegről szavazhatnak, amit valaki írásban leadott. Dr. Toller László: felolvassa a beadott módosító indítványt, mely az alábbi: „a bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segítik”. Az marad ki belőle, hogy a bizottság munkáját szakértők segítik, gyakornokok segítik. Kérdése dr. Modrovits Sándorhoz, megfelel-e az SZMSZ-nek a módosítás lehetősége. Van-e olyan szabály, hogy a módosító javaslatát az előterjesztő nem csökkentheti, vagy nem növelheti? Javaslata, maradjon az előző szöveg, és arról történjen a szavazás, majd azt követően kodifikációs munkával megoldják a többit. Ez annyit jelent, hogy most három bizottságba nem lesz gyakornok, az összes többiben meg igen. Dr. Kunszt Márta: közbeveti, a módosító indítványában ki van húzva az, hogy ne tegyenek különbséget a gyakornokok tekintetében. A baj csak az, hogy ez vonatkozik a szakértőkre is. Dr. Toller László: az eredeti módosító indítványról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Dr. Toller László: a következő módosító indítvány az SZMSZ 54.§. (5) bekezdéséhez kapcsolódik, mely arra vonatkozik, hogy frakciók működésének anyagi feltételeit az Önkormányzat biztosítja. Kéri az indítványról a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítvány elfogadta Dr. Toller László polgármester jelzi, a tartózkodó szavazatot ő adta le.
80
Dr. Toller László: az SZMSZ 57. § (2) bekezdéséhez nyújtott be Baumgartner Sándor módosító javaslatot, mely a Kisebbségi Referens, és Kisebbségi Tanácsnok – mint a Kisebbségi Önkormányzatok munkáját segítő szervezetek SZMSZ-ben történő megjelenítésére vonatkozik. Kéri a szavazást az indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a tanácsnok úr javaslatát elfogadta Dr. Toller László: az SZMSZ 57.§. (4) bekezdésére vonatkozik Baumgartner Sándor következő módosító indítványa, mely a kisebbségi önkormányzatokkal, társulási tanáccsal kapcsolatos kiegészítés. Baumgartnes Sándor: közbeveti, maradjon az eredeti, ugyanis az első bekezdésben nevesítve van a 7 kisebbségi önkormányzat, tehát maradjon a 7+1 fő, összesen 8 fő. Dr. Toller László: szavazást kér az eredeti javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az eredeti javaslatot elfogadta Dr. Toller László: szavazást kér a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 12/2001.(03.30.) szám rendeletét a Szervezeti és Működési Szabályzatról A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz.melléklete Dr. Füredi Péter igen szavazata a szavazógép technikai hibájának eredménye, így a rendelet 24 igen szavazattal került elfogadásra. Dr. Toller László: a szavazás után ügyrendben szól. Ma a Pécsi Önkormányzat az SZMSZ módosításával a város stautumának módosítását tárgyalta, melynek során politikai viták is voltak. Kiderült azonban az is, hogy az ellenzéki képviselők – nem azt mondja, hogy nem koalíciós képviselőtársak – valódi ellenzékként tárgyalták a napirendi pontot. Az általuk elhúzott tárgyalást követően kiderült, hogy a szavazásban – érdemben – semmiképpen nem kívánnak részt venni. Maga részéről ezt súlyos obstrukciónak tekinti, hiszen a képviselőtestületet és a várost olyan helyzetbe hozták, hogy a napirenden szereplő további érdemi előterjesztéseket 18.00 órakor kezdhetik el tárgyalni. Ezt mélységesen elítéli. Az ellenzéki képviselők visszaérkeznek a terembe.
81 Körömi Attila: ügyrendben szeretne szót kérni abban a tárgyban, hogy polgármester úr úgy szólalt meg a közgyűlési teremben, hogy a most elfogadott SZMSZ rendelkezéseit, és az előzőt sem tartotta be. Dr. Toller László: jelzi, a hozzászólásra az ülés folytatásakor kerülhet sor, mert most a Városi TV kérésére – a Híradó idejére – szünetet rendel el. SZÜNET Dr. Toller László: szünet után bejelenti, Medgyesi Péter rövid látogatást tett a Polgármesteri Hivatalban, pécsi látogatásának oka, hogy este 19.00 órától szerepel az Értelmiségi Klubban. Körömi Attila: azért kért szót, mert véleménye szerint polgármester úr hozzászólása nem ügyrendi volt, hanem az ellenzék kivonulását próbálta minősíteni annak ellenére, hogy azt már előtte megindokolták, nem volt szükség további indoklásra. Be lehet fejezni a munkát, hiszen készek arra, hogy mindent megtárgyaljanak. Nem obstronáltak, hanem fontos véleményt mondtak. Elmondja, kivonulásuk okának indokát alapossággal fejtették ki. Nem történt semmi, a többség elfogadta az SZMSZ módosítását, mellyel a FIDESZ frakció nem értett egyet és kivonulásukkal adtak hangot ezen véleményüknek. Azt sem lehet mondani, hogy gyakran élnek ezzel a lehetőséggel, mert ebben a ciklusban most fordult először elő.
3.)
Az „Év Rendőre” Díj alapításáról és adományozásának rendjéről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: nagyon érdekes gondolatot vetett fel Sárközi Ferenc főkapitány, amikor észrevette, hogy az országban szinte minden városban van már ilyen, vagy hasonló cím. Sajnos a testület sem vette észre, hogy a sok-sok díj és cím mellett, amelyet az Önkormányzat alapított, nem szerepel egy ilyen elismerés. Kérdés, észrevétel nem lévén az Év Rendőre díj alapításáról és adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletről szavazást kér. Megállapítja, hagy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül megalkotta 13/2001.(03.30.) sz. rendeletét az „ÉV RENDŐRE” díj alapításáról és adományozásának rendjéről. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete.
4.)
A város jelképeiről, valamint azok használatáról szóló 23/1999. (04.30.) sz. Ör. módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
82
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 14/2001.(03.30.) sz. önkormányzati rendeletét a város jelképeiről, valamint azok használatáról szóló 23/1999.(04.30.) sz. Ör. módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete. Dr. Toller László: ügyrendi javaslata és egyben kérése, hogy a délelőtt kiosztott ISPA pályázatot a következő napirendi pontként tárgyalja meg a testület. Indoka, hogy az apparátus így már a holnap reggeli órákban postázni tudja a Minisztérium felé az anyagot. Kérdése a testület tagjaihoz, hogy egyetértenek-e ügyrendi javaslatával? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal egyhangúlag az ügyrendi indítványt elfogadta.
5.)
ISPA projekt önkormányzati forrás biztosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: az ISPA projekttel kapcsolatosan több döntést hozott már a testület, végül a pályázatot is elfogadta. A valós tartalmának elbírálásáról már külföldi szakértőkkel konzultál a kormány. Az Állatkert környékén tervezett, valamint a Mecsekurán egy részével kapcsolatos projektet szűkíteni kell a külföldi szakértők javaslata alapján. Ezáltal csökken az összes támogatási összeg, ezen belül viszont az Önkormányzat önrészaránya is kevesebb lesz. Azt a programot, amely a város szennyvízfejlesztésével kapcsolatos, majdnem teljes egészében támogatja a szakértői csoport. Az önrész forintális csökkenéséről és annak évek közötti elosztásáról van szó, mely most alacsonyabb összegben nyilvánulna meg a pályázat alapkoncepciójának sérelme nélkül. Kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a testület támogató szavazatát. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül az önkormányzati önrész módosítását elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 83/2001. (03.22.) sz. határozata ISPA projekt önkormányzati forrás biztosításáról
83
Pécs város ISPA pályázat projekt tervezetét a Közgyűlés megtárgyalta. A Közgyűlés az önkormányzati részprojekt végrehajtásához szükséges önerőt az alábbi ütemezésben és összegben – összesen 1.482.986.874.Ft, azaz Egymilliárd négyszáznyolcvankétmillió kilencszáznyolcvanhatezer nyolcszázhetvennégy Ft-ot a 2002-2005 évek költségvetésében biztosítja az alábbiak szerint: 2002.
2003.
2004.
2005.
Összesen:
78.872,333 482.846,653 490.930,642 430.337,247 1.482.986,87 4
6.)
Határidő: Felelős:
folyamatos Dr Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról, és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: kiegészítésként annyit kíván elmondani, hogy az elmúlt Közgyűlésen elfogadásra került a Szigeti városrész szabályozási terve, akkor nem nyilatkoztak az ÁRT módosításáról, melyet most kellene megtenni. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. számú Ör. módosításáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy testület 31 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül megalkotta a 15/2001.(03.30.) sz. önkormányzati rendeletét az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. Ör módosításáról. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete.
84 7.)
A DUTAP KhT-nél felügyelő bizottsági tag megválasztása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a Felügyelő Bizottságban történő személycserével egyetértett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 84/2001. (03.22.) sz. határozata a Dunántúli Autópálya KhT Felügyelő Bizottsága új tagjának megválasztásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése javasolja a Dunántúli Autópálya KhT taggyűlésének, hogy Kukai András helyett Nürnberger Gézát – díjazás nélkül, 2003. szeptember 26-ig – válassza meg a társaság Felügyelő Bizottsága tagjának. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, vagy a nevében eljáró személyt, hogy a Dunántúli Autópálya KhT taggyűlésén Nürnberger Géza megválasztására adja le szavazatát. Határidő: a KhT következő taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
8.)
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Egyeztető Bizottságban történő személyi változás Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem merül fel az előterjesztéssel kapcsolatban, ezért kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést támogatta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 85/2001. (03.22.) sz. határozata
85
Egyeztető Bizottságban történő személyi változásról A Közgyűlés az Egyeztető Bizottságba Gonda Tibor képviselő (Pécs, Vilmos u. 22.) helyett Bókay Endre képviselőt (Pécs, Nap u. 19.) választja meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
9.)
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő, Kerényi János, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető
Szabadművelődési Alap társadalmi kuratóriumának megválasztása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában ügyrendi szavazást kér arról, hogy a Közgyűlés egyetlen szavazással döntsön a Kuratórium tagjairól. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a kuratórium tagjairól történő együttes szavazással egyetértett. Dr. Toller László: a kuratórium tagjairól kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyetért a Szabadközművelődési Alap társadalmi kuratóriumi tagjaival az előterjesztésben foglaltak szerint. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 86/2001. (03.22.) sz. határozata Szabadművelődési Alap társadalmi kuratóriumának megválasztásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dr.Kunszt Márta bizottsági elnök előterjesztését elfogadja.
86 A Közgyűlés 2001. december 31-ig a Szabadművelődési Alap társadalmi kuratóriuma tagjaivá választja az alábbiakban felsorolt személyeket: Balikó Zoltán, 7627 Pécs, Dózsa Gy.u. 45., Bertók László, 7621 Pécs, Király u. 29/31., dr.Csefkó Ferenc, 7626 Pécs, Lánc u. 14., Dobayné Fenyvesi Ildikó, 7624 Pécs, Alkotmány u. 71., Garadnay Balázs, 7632 Pécs, Berzsenyi D.u. 16., dr.Kunszt Márta, 7626 Pécs, Kodály Z. u. 15/a., dr.Stark András, 7621 Pécs, Apáca u. 9., Sasvári Attila, 7636 Pécs, Fagyöngy u. 4., Schmidt Erzsébet, 7627 Pécs, Szivárvány u. 3.
10.)
Határidő: Felelős:
2001. április 15. Dr.Ujvári Jenő alpolgármester
Kapják:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Pásztor Ágnes főosztályvezető
Vagyongazdálkodási koncepció Előterjesztő: Szirmai Csaba tanácsnok
Szirmai Csaba: szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az itt lévő anyag egy hiánypótló munka. Az Önkormányzatnak, ahhoz, hogy vagyonnal gazdálkodjon már sok évvel ezelőtt – legalábbis koncepció szinten – le kellett volna tennie elképzelésrendszerét. Ez egy kezdeti gondolatsor, melyet komoly munkának kell követnie ahhoz, hogy néhány év alatt megfelelő vagyongazdálkodás jöjjön létre. Köszönetet mond a Tisztségviselői Kabinet munkatársainak a komplex anyag elkészítéséért. Alapvetően – a mai állapotában – a vagyongazdálkodási koncepció megteremti a költségvetés és a vagyongazdálkodás szorosabb összefüggését, amely gyakorlatilag eddig külön mozgott. Meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy a vagyongazdálkodás szakszerűsödjön. Az Önkormányzat vállalatainak és intézményeinek szorosabb bevonását segíti elő a vagyongazdálkodás területére. Mindazokat a feladatokat, amelyet ebben a vagyongazdálkodási koncepcióban meghatároztak, el kell végezni, hiszen minden koncepció annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Az előterjesztést 4 szakmai bizottság is megtárgyalta és egyhangúlag támogatta. Kéri a testület tagjait, fogadják el a koncepciót. Horváth Zoltán: az előterjesztés mellett található egy határozati javaslatsor, a koncepció IV. 4. pontjában pedig egy intézkedési terv. Kérdése, jogi jellegét tekintve miképp viszonyul e kettő egymáshoz? Szeretné tudni, hogy az egyik miért határozati javaslat, a másik pedig a koncepció részeként van megjelölve. Az intézkedési terv – jogi jellegét tekintve – minek minősül? Szirmai Csaba: válaszában elmondja, a határozati javaslat végrehajtásához szükséges az intézkedési tervben foglaltak elvégzése.
87
Nagy Csaba: a koncepciót megtárgyalta Pénzügyi Bizottság is és az ülésen felmerült 1-2 lényeges dolog. Mivel Szirmai Csaba munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, így Dr. Varga István főosztályvezető urat delegálta, melyet ezúton szeretne megköszönni. Felmerült egy probléma, amely az önkormányzati vagyon biztosításával kapcsolatos. Biztosítást kötöttek az önkormányzati vagyonokra, de piaci, illetve az újraelőállítási értékhez képest az épületek túlnyomórészt mélyen alul biztosítottak. A probléma másik része az, ha piaci értéken kívánnák biztosítani a vagyont, akkor a jelenlegi biztosítási díjnál lényegesen többet is költhetne erre a város. Olyan valós problémáról van szó, ahol a megfelelő arányt kellene eltalálni. Egy biztos, a jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy némely épület mélyen áron alul van biztosítva, és ezen változtatni kell. Jelen esetben olyan a helyzet, mintha nem is lenne egy-két vagyontárgyon biztosítás. A közeljövőben meg kell találni a helyes arányt, amely biztosítja azt, hogy katasztrófa-helyzet előállása esetén a város nem veszti el teljes mértékben a vagyonvesztés pótlásának lehetőségét, ugyanakkor nem jelent olyan költségvetési terhet a biztosítás, amit ne tudnának felvállalni. Ez azért gond, mert - talán nem árul el üzleti titkot – kb.3-4 tucat M Ft az, amit elköltenek egy évben biztosításra. Ha piaci értéken biztosítanák a vagyonukat, akkor ez nyilvánvalóan akár 100 M Ft feletti összeget is jelenthetne. Ezzel kívánja jelezni, hogy koncepcionális szinten kell majd eldönteni ezt a kérdést, és nem is biztos, hogy ebben az évben, hiszen a biztosítási tender 3 évig tart, és ha jól emlékszik, ez a második éve ennek a tendernek. A következő tendernél – amikor kiírják a közbeszerzési eljárást – mindenképpen erre a kérdésre válaszolni kell, és reméli, hogy ez a válasz az önkormányzat részéről megfelelő lesz, mert itt is előrelépést kell hogy javasoljanak. Gondoltak arra is, megfogalmazzák ezt határozati javaslatként, de végül is erre nem került sor, mert bíztak abban, hogy az anyag körül kialakult félig-meddig konszenzusnak nevezhető álláspont arra az eredményre fog vezetni, hogy valamilyen megoldást találnak a közeljövőben a probléma megoldására. Szirmai Csaba: egyetért Nagy Csaba által elmondottakkal, és javasolja, - ha képviselő úr el tudja fogadni – hogy az Intézkedési Tervbe 11.) pontként írják be, hogy kerüljön sor egy ilyen vizsgálatra, és szakértők bevonásával állapítsák meg az értéket, függetlenül attól, mikor lesz a következő biztosítások kötése. Mondják azt, hogy 2002. június 30-ig végezzék el a vizsgálatokat. Ez így szakértői szinten bekerül az anyagba, és majd a következő testület fog a biztosítás kötésről dönteni, és úgy veszik figyelembe, ahogy akarják. Tehát az Intézkedési Terv 11.) pontjaként befogadná, hogy az önkormányzati tulajdon, ingatlantulajdon biztosítása vonatkozásában szakértői szinten 2002. június 30-ig dolgozza ki a Kabinet, hogy ehhez a koncepcióhoz milyen értelemben fognak viszonyulni a következő biztosítások kötésénél. Dr. Toller László: kérdése Nagy Csabához, elfogadható-e számára az előterjesztő javaslata? Nagy Csaba bólintással jelzi, elfogadja az előterjesztő javaslatát.
88 Galbáts András: értékeli a kiadott anyagban azt, hogy az elmúlt 10 évet, amit az önkormányzat ún. vagyongazdálkodással folytatott, reálisan feltárja, megmutatja azokat a pontokat, amelyek a 10 év alatti problémát jelentettek a városban. Ezt egy szóval tudja kifejezni, a vagyongazdálkodás a spontanitás jeleit mutatta, mely leírásra került az anyagban, és ez így igaz. Ez a spontanitás azt jelentette, hogy a vagyongazdálkodásra és a vagyonkezelésre mindig rányomta a bélyegét az adott kor politikai irányzata, felfogása. A vagyongazdálkodásban – elismeri, még részükről is jól, és rosszul – megjelent a politika. Ezért feltétlenül szükség volt valóban egy hiánypótló vagyonkoncepció kidolgozására, amely ennek a közgyűlésnek és a következőnek is irányt kellene hogy mutasson. Meg kell határozni azt az irányt, amitől nem nagyon illik eltérni, mert ezzel a város vagyonát, a jövőjét veszélyeztetik. Dicséretes, hogy a koncepcióban mindezeket a dolgokat felszínre hozta. Néhány általa fontosnak tartott elemről kíván szólni. Megjelenik a koncepcióban is, hogy el kellene jutni ennek a városnak végre arra a szintre, hogy ne csak a vagyonát élje fel, ne csak a hiányait rendezze a vagyonából, hanem következzen be a vagyongyarapodás korszaka. Ez bizonyos fokig még egy kicsit illúzió, talán a továbbiakban a gazdasági helyzet és ez a folyamat felgyorsul. Jelenleg is, de az évek folyamán is meg voltak azok a lehetőségek, amivel élni tudott volna a város, de sajnos nem tette. Különböző fórumokon, itt, ebben az ülésteremben is többször elhangzott, - nem csak a frakciója, hanem más frakciók részéről, sőt a városvezető koalícióban is vannak olyan gondolatok, hogy az általa elmondottakkal egyetértenek – hogy a városnak még mindig vannak olyan lehetőségei, ha megfelelő vagyonpolitikát folytat, a vagyonból olyan elemeket tud felszínre hozni, amely tőkét jelent, akkor ezt a tőkét most, a jövő érdekében megfelelően tudná kamatoztatni. Vita volt ebben a városban, információja szerint a városvezető koalíción belül is arról, - ami a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban egyértelműen helyeslésre talált – képezni kellene az eladott ingatlanokból egy olyan tőkét, amit úgy használna fel a város, hogy kifejezetten üzleti céllal, jó befektetéseket, ingatlan befektetéseket végezne. Megkeresné azokat az ingatlanokat, – hiszen a város rendelkezik ezen a téren a legnagyobb információval – amelyek a jövő számára megalapoznák a városi vagyont, melyeket később nagyon jól lehetne értékesíteni. Őszintén sajnálja, hogy ez idáig nem tudott megvalósulni. Ez egy kicsit talán szűkmarkúság, szűklátókörűség, mert a koncepció is kimondja, hogy növelni kellene a vagyon értékét, és tulajdonképpen a felhalmozásra helyezné a hangsúlyt, de nem meri kimondani gazdasági oldalról azt a kívánalmat, hogy az eladásokból kötelező, koncepciós jelleggel képezni kellene egy olyan tőkét, amelyet a város jövőjének érdekében megfelelően lehetne forgatni, befektetni. Nagyon jó lenne, ha tudományos igénnyel megfogalmazva – egy kicsit talán közösen is – leírásra kerülne mindez, amelyet a város jövője szempontjából nélkülözhetetlennek tart. A gondolatot jónak tartja, bár vannak a koncepcióban „homályos” dolgok, amelyekre igyekezett a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban is felhívni a figyelmet. A vagyongazdálkodási koncepció pozitív elemei mellett szót kell ejteni arról is, hogy a koncepció magában hordja a várospolitikai hatásokat, azt, hogy a várost pillanatnyilag egy koalíció vezeti, amely önmagát „hergelte” bele az ún. koncentrált, központosított
89 vagyongazdálkodásba. Ezt a menet során részben igyekezett oldani. A vagyonpolitikai koncepció kifejezetten tartalmaz olyan elemeket, amelyek talán újra a decentralizálás irányába kezdenek hatni. Gondol itt arra, hogy KhT-kat hoznak létre, intézményeket próbálnak privatizálni, vagy amit frakciója is többször felvetett, hogy lehetővé kell tenni a városhoz tartozó gazdasági egységeknek, intézményeknek, hogy sorsukat minél jobban, a város, a saját gazdálkodásuk érdekében a kezükbe vegyék. Vannak a koncepcióban olyen elemek, amit értékelni tud. Valóban – ahogy elhangzott Szirmai Csaba képviselő úr részéről is – minden koncepció olyan, ahogyan azt megvalósítják. Ki lehet olvasni a sorokból ezt is, azt is. Szeretné, ha a koncepcióból azt olvasnák ki, hogy a városnak kötelessége kicsit üzletibben is gondolkodni, pont a város jövője, gyarapodása érdekében. Körömi Attila: talán a legfontosabb egy város életében a vagyongazdálkodása, hiszen akár függetlenítheti is viszonylag nagy részben a gazdálkodását az állami költségvetéstől, függetlenül attól, hogy az az SZJA visszaosztásán alapul, vagy pedig nagyobb szabadságot ad az önkormányzatoknak a helyi adóbevétel tekintetében. A vitára egy hosszabb hozzászólással készült, amelytől most eltekint. Elolvasta 1992-től 1998-ig a közgyűlési jegyzőkönyveket, - ezt minden képviselőnek ajánlja – hamar végig lehet futni a napirendi pontokat, hogy mikor foglalkozott a testület ad hoc módon a stratégia mentén vagyongazdálkodással. Megkereste Mikes Éva képviselőtársát, aki az első ciklusban a vagyongazdálkodásért volt felelős az önkormányzatnál. Ketten készültek fel ebből az anyagból, és az ő kérését is teljesíti, amikor elmondja a következőket: Szintén azt látja, amire Galbáts András képviselő úr finoman célzott, hogy Pécsett a vagyongazdálkodás menete durván egy irányba húzott, azonban nyilván voltak törések a ciklusok között. Az első ciklusban azokat a döntéseket, amelyeket az anyag irányként jelöl ki, meghozták. Vonyó képviselő úr volt az, aki utolsó hozzászólásában – 1992-ben – hiányolt egy ilyen koncepciót. Azt mondta búcsúbeszédében, be kell lássa, hogy koncepció mellett dolgozott a város, csak nem volt leírva. Jó néhány döntésnek a végigvitele a második ciklusra esett, ott csak el lettek indítva azok a cégek, amelyeknek a vagyon szerinti profil tiszta működést meg kellett volna valósítani, akár olyan csoportosításban is, mint a közszolgáltatásokat segítő piaci vagyon, a mobilizálható ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, a portfolió menedzselése, illetve a kötelező átalakulás miatt a közszolgáltató cégekben folyó munkák megszervezése. Ez átcsúszott a második ciklusra, és ott véleménye szerint ez lefékeződött. 1996-ban egy kis káosz is kialakult, de az iránya mégsem tört meg. A tekintetben mindenképpen méltányosnak kell lenniük – és úgy véli, ebben a ciklusban sem tört meg – mind a három közgyűléssel, hogy a vagyongazdálkodás döntő irányának kérdéseiben nem voltak nagy nézetkülönbségek. Azért örül annak, hogy a koncepció elkészült, mert, ha valaki elolvassa főként az első ciklus közgyűléseinek vagyongazdálkodási döntéseit, akkor ezt az anyagot össze tudja szedni a közgyűlési hozzászólásokból. Ez az egész döntő mértékben a stratégia mellett haladt, kisebb mértékben spontán
90 módon. A spontán módra mondana egy példát. Az, hogy a városnak ma érdekeltsége van a Czinderi tömbben, az első közgyűlés egy zárt ülésének spontán akciója eredménye. Aki akkor képviselő volt, az pontosan tudja, hogy mire gondol. Ezt azért kívánta elmondani, mert a spontán akciók óriási vagyontárgyakat tudnak megmenteni, és néhány vagyontárgy akkor csak spontán akcióval volt megmenthető. Akit érdekel, nézze meg az első ciklus zárt ülésének azon jegyzőkönyvét, ahol a Czinderi tömböt a város egy nagyon ügyes döntéssel tulajdonképpen megszerezte, illetve hatáskörébe vonta. A stratégiai kérdésekről annyit mondana, az egyetlen helyből létrehozott Regionális Fejlesztési Tanács, amelyik nyereséget termel, az Pécsett alapíttatott 1993-ban. Ezek oly annyira fontos szerepet töltöttek be a második kormányzati ciklusban, és az akkori kormány tekintetében és ma is, hogy rájuk alapozódik majd a régiófejlesztés jelentős szelete, és ebből az egyetlen, nyereséget hozó, helyből szervezett Regionális Fejlesztési Tanácsot a Pécsi Közgyűlés alapította 1993-ban. Az is nagyon fontos volt, hogy sikerült az alkotmánybírósági beadványok tekintetében 100 %-ban igazat kapni maguknak a lakásvagyon megszerzése tárgyában. Véleménye szerint ez egy bátor lépés volt akkor a közgyűléstől, és ezt is siker koronázta. Örül annak, hogy ezek a folyamatok most már írásban is megjelentek. Megismétli, a miatt is fontos, hogy a képviselők néha átnézzenek jegyzőkönyveket, – nem azért, hogy ki, mit mondott, mi, hogyan hangzott el – mert pl. látható, a vagyongazdálkodás tekintetében – nyugodtan mondhatják – kimutatható egy töretlen stratégia 1990-től egészen napjainkig. Azt elfogadja, hogy a második ciklusban ez kicsit megbicsaklott, de véleménye szerint, ha a testület ezt a koncepciót elfogadja, akkor visszatér arra az útra, ahol 1994-ben abbahagyták a munkát. Ehhez mindenképpen partnerek lesznek, és partnerek abban is, hogy azt a fajta profiltisztítást, amit az anyag is említ segítsék. Azt is el kell mondani, nagyon fontos, hogy az ad hoc közgyűlési döntések legyenek parallelek a koncepcióval. Nem hiszi, hogy a készítők számára most vált világossá, mit tettek le az asztalra, nyilván hónapokkal ezelőtt is tudták, mit kell csinálni. Ehhez képest mégis a Berek utcai Iskolát ingyen adták oda az egyetemnek, egy profitot termelő intézmény odaviteléhez. Véleménye szerint ez helytelen volt. Tud működni ez a nagy cég abban a formában is, ahogy azt a helyi többség megszavazta, de úgy gondolja, e tekintetben a Vagyonkezelő Kft-nek és a Közüzemi Rt-nek egy céggé való szervezése az anyaghoz képest életidegen. Az anyagból nem az jön ki, – ha végigviszik a logikáját - hogy ezt kellene csinálni. Összegzésképpen elmondja, örülnek annak, hogy papírra vetették az iroda munkatársai és a tanácsnok úr azt a folyamatot, amely a városban 1990-ben elindult, és partnerek lesznek abban, hogy ebbe az irányba haladjon a jövőben is a vagyongazdálkodás.
91 Dr. Toller László: a koncepció legnagyobb erénye, hogy végre elkészült. Hatalmas szellemi teljesítmények mentén, még ha mindenki egy irányba gondolkodik is, viszonylag nehéz vagyonpolitikát csinálni, különösen ingatlant szerezni, ingatlant eladni. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez a koncepció egészen másról szól, mint a korábbi vagyongazdálkodási gondolkodások. Itt egy kis vitája van az előző hozzászólóval. Ez a koncepció alapvetően abból indul ki, ami modern nyugati társadalmakban egyre inkább az önkormányzatiság jellemzője, hogy az önkormányzatokat tőkepiaci résztvevőnek tekintik, és a tőkepiacon valamennyi cselekedetükkel jelen vannak. Akár a humánpolitikájukkal, akár az intézménypolitikájukkal, a hozzájuk tartozó vagyonpolitikájukkal. A tőkepiac szereplői, vesznek, adnak, értékesítenek, megszüntetnek, változtatnak, tehát úgy szerepelnek, mint minden más gazdálkodó szervezet a világban, függetlenül attól, hogy forrásaikat honnan szerzik. Ami az önkormányzatiságot megkülönbözteti a tőkepiactól az az, hogy a tőkepiaci részvételhez képest az önkormányzatok a vagyongazdálkodásukban közcélokat, közfeladatokat is kötelesek érvényesíteni, hisz a rájuk bízott közvagyon minden elemében attól piaci részvétel, hogy közvagyon. Azzal, hogyan gazdálkodnak ezzel a vagyonnal, és milyen gondolkodás mentén, még egy nagyon átgondolt vagyonpolitikai koncepcióba is sok minden belefér. Figyelembe lehet venni a szociális szempontokat a tőkepiaci körülmények között is. Ugyanígy érvényesíteni lehet az egészségügyi, orvosegészségügyi, egész-ségszervezési szempontokat a piaci viszonyok között. Csak az önkormányzatoknak markánsabban kell megjelenítenie a saját „fegyverét” ebben a folyamatban. Kultúrában, oktatásban, más önkormányzatokhoz való viszonyában a vagyonnak mi a szerepe? Ez speciális vonásokat mutat még tőkepiaci viszonyok között is. Például az egyházi ingatlanrendezés részben tőkepiaci elven történik, hiszen értékelven történt az ingatlan rendezésének az alapja, viszont benne volt sok szociális, egészségügyi, kulturális elem, mert bizonyos feltételekhez kötötten mozoghattak, akkor is, ha értékükön mozogtak az állam, az egyház és az önkormányzat viszonyában. Ebben a jelen vagyonpolitikai koncepció merőben új a korábbi gondolkodáshoz képest, nem csak azért, mert egységes, hanem azért, mert más szemléleti elveken alapszik, és a korszerű közigazgatási kutatások figyelembevételével készült el. Nem valamilyen politikai szándék jelent meg elsősorban, hanem valamiféle profizmust próbáltak belevinni a koncepció elkészítésébe és Viszonylag sok hozadéka volt az átvilágításnak a koncepció kialakításában, elkészíttetésébe. nem teljes tartalmában, és nem minden mondatában, de szemléletében biztos. Majdnem párhuzamos volt az a vagyonpolitikai intézkedés, amely a vagyon integrációjával kapcsolatos, és nem centralizációról volt szó, és a vagyon hozadékának hasznosítása is már egy koncepció mentén zajlott. Nem egy kitaláció volt, hanem 1994-ben, korábban megfogalmazott politikai akarat és gondolat, ami mögött komoly szakmai elemzőmunka volt, és ennek lett egy folytatása, ami egy szervezeti intézkedésben csúcsosodott ki koncepcionálisan. A biztosítással kapcsolatos felvetéssel egyetért egy kitétellel. Brókereket nem szeretne a biztosítási piacon látni azért, mert közvetlen a biztosító és az önkormányzat közötti felelősségi pontok a közbeszerzés keretei között nagyon jól tisztázhatók. Piaci alapon sokkal inkább a vagyon valós értékével
92 kapcsolatos kérdések jobban alkalmazhatók, mint egy bróker cégen keresztül, amely általában általános feltételeket közvetít az önkormányzatok felé. Az intézkedési tervben megfogalmazottak – igaza van Körömi Attila képviselő úrnak - már egyszer egy vagyonfelmérésben benne voltak, csírájában szerepelt minden könyvvizsgálói anyagban, hiszen a vagyonértékeléssel kapcsolatos kritikák ott vannak valamennyi könyvvizsgálói anyagban. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy az intézményi vagyont is újra kell gondolni e koncepció mentén vagy peremén, azonban az e téren lévő kihívásokra még ebben az anyagban sem adtak igazán választ. Nagy Csaba: a koncepció mindenképpen nagy próbája lesz az elképzeléseknek és az itt elhangzottaknak, ez pedig következő költségvetési rendelet, illetve az, hogy ebbe a rendeletbe hogyan kerül bele a vagyonértékesítés mivolta. Talán azt is lehet mondani, a mai naptól az is próbaköve lesz a koncepciónak, hogy az idei költségvetési rendelet hogyan lesz végrehajtva. Erre mindenképpen felhívja a közgyűlés figyelmét, mert úgy gondolja, a koncepció, illetve az azt megelőző döntési mechanizmusok akkor értékelhetőek, akkor lesznek elfogadhatóak, ha a leírt elképzelések betartásra kerülnek. Ez viszont egy nagy kihívás a testületnek, a kormányzó koalíció, az ellenzék és a szakbizottságok részére. A koncepció irányvonalával egyet lehet érteni. Tulajdonképpen – amit mondott Körömi Attila képviselőtársa – igazából lényeges eltérések a három cikluson átívelő, illetve a most megfogalmazott gondolatokban nincsenek, de mindenképpen a végrehajtás, a mindennapi gyakorlati cselekedet fogja megmutatni, hogy a koncepció mennyire töltötte be a hivatását. Szirmai Csaba: mind a négy képviselőtársa hozzászólását megköszöni. Mint ahogy az előterjesztésben is megfogalmazódott, a koncepció tulajdonképpen a három ciklus „ujjgyakorlatainak” a vége, azonban szeretné, ha egyértelműen rendeződne, hogy mindezt a harmadik ciklus közepén sikerült leírni, ami nem biztos, hogy azt jelenti, fürgék voltak a különböző önkormányzatok, közgyűlések. Nagy Csaba által elmondottakhoz hozzáfűzi, nem csak a közgyűlésnek, szakbizottságoknak, hanem az apparátusnak is hatalmas kihívást jelentenek a koncepcióban leírtak, mert a belső munkálatokat – amelyek az intézkedési tervben szerepelnek – az apparátusnak kell elvégezni, és ezt követően lehet érvényesíteni. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, a közgyűlés döntését kéri. Egyúttal jelzi, hogy a határozati javaslat 1.) pontja tartalmazza az intézkedési terv elfogadását. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a vagyonpolitikai koncepciót, valamint az előterjesztést elfogadta.
93 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 87/2001. (03.22.) sz. határozata Az Önkormányzat meghatározásáról 1./
vagyongazdálkodási
koncepciójának
A Közgyűlés a Vagyonpolitikai Tanácsnok előterjesztésében megtárgyalta az Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját és egyetért az abban foglaltak megvalósítását szolgáló tervezett intézkedésekkel. Elrendeli a mellékelt intézkedési tervben foglaltak megvalósítását s az ennek érdekében szükséges konkrét döntési javaslatok elkészítését. Felelős:
Dr. Toller László polgármester
Határidő: értelem szerint 2./
A Közgyűlés az Önkormányzat operatív vagyongazdálkodási feladatainak meghatározása érdekében elrendeli az évi költségvetéshez kapcsolódó vagyongazdálkodási irányelvek kidolgozását és közgyűlés elé terjesztését, amelynek tartalmi követelményeit az intézkedési tervben foglaltak szerint kell meghatározni. Felelős: Dr. Toller László polgármester Határidő: az önkormányzat elfogadása
3./
adott
évi
költségvetésének
A Vagyongazdálkodási Koncepcióban foglaltak alapján a Közgyűlés elrendeli az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló – többször módosított – 1993. évi 55.sz. önkormányzati rendelet módosítását. Felelős:
Dr. Toller László polgármester
Határidő: 2001.május 31. 4./
Az Önkormányzat vagyongazdálkodásának hatékonyabbá tétele érdekében a Közgyűlés szükségesnek tartja az önállóan, vagy a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság albizottságaként működő tulajdonosi bizottság létrehozásának megvizsgálását és az erre vonatkozó döntési javaslat elkészítését. Felelős:
Kablár János bizottsági elnök
Határidő: 2001. június 30.
94 5./
A vagyongazdálkodási feladatok hatékonyabbá tétele érdekében a Közgyűlés szükségesnek tartja a Polgármesteri Hivatal ügyrendjének áttekintését a szervezeti rendszer további ésszerűsítése, valamint a tagoltság csökkentése lehetőségeinek vizsgálata céljából. Felelős:
Kablár János bizottsági elnök, Dr. Papp Judit jegyző
Határidő: 2001. június 30. Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Gonda Tibor, Hódosi Vera, Kablár János, Nagy Csaba bizottsági elnök,dr. Varga István főosztályvezető
Az intézkedési terv a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete.
11.)
A Szent Flórián Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 88/2001. (03.22.) sz. határozata a Szent Flórián Közalapítvány alapító okiratának módosításáról 1. A Közgyűlés - Dr. Farkas Károly és Bebesi Jenő kuratóriumi tagok lemondását tudomásul veszi; - Traj Ferenc Pécs, Kormoskősor 11. szám alatti lakost – határozatlan időre – a kuratórium elnökének jelöli; - Kosteleczky Sándor Pécs, Nagy L. kir. u. 18. szám alatti lakost – határozatlan időre – kuratóriumi tagnak jelöli; - Dr. Farkas Károly Pécs, Ferencesek u. 8. sz. alatti lakost, Helmrich Ferenc Pécs, Középdaindol hegyhát 13. sz. alatti lakost és Nürnberger Géza Pécs, Meszes dűlő 2. sz. alatti lakost – határozatlan időre – felügyelő bizottsági tagnak jelöli.
95 2. A Közgyűlés a Szent Flórián Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: a.) Az alapító okirat új, 4/A. ponttal egészül ki az alábbiak szeirnt: „4/A.) A közalapítvány jogállása: 4/A.1. A közalapítvány jogállása: közhasznú szervezet 4/A.2. Közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ 15. pontja alapján: közrend védelme, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófaelhárítás. A közalapítvány közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 8.§ (1) bekezdése szerint „gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól” megfogalmazással a helyi önkormányzat feladata. A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény 2.§ (2) bekezdése szerint a tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek. 4/A.3.A közalapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. „ b.) Az alapító okirat 7.2. pontja kiegészül: „a közalapítvány éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés elfogadása” szövegrésszel. c.) Az alapító okirat 7.3. pontja módosul: „a kuratórium elnöke Traj Ferenc Pécs, Kormoskősor 11. sz. alatti lakos.” d.) Az alapító okirat 7.4. pontja módosul, a kuratóriumból dr. Farkas Károly törlésre, míg Kosteleczky Sándor Pécs, Nagy Lajos kir. u. 18. sz. alatti lakos kijelölésre kerül. A kuratóriumi tagok foglalkozása törlendő, helyette lakcímük kerül feltüntetésre. e.) Az alapító okirat új 7.4/A. ponttal egészül ki: „A kuratórium ügyviteli teendőit a kuratórium titkára látja el. A kuratórium titkára Bán Jánosné Pécs, Illyés Gy. u. 78. sz. alatti lakos.”
96
f.) Az alapító okirat 7.6. pontja kiegészül: „A kuratórium üléséről jegyzőkönyvet, a hozott határozatáról nyilvántartást kell vezetni. A kuratórium ülése jegyzőkönyvének és a nyilvántartás elkészítéséről a kuratórium elnöke gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: -
a döntés számát, időpontját, hatályát, a döntés tartalmát, a szavazati arányt, a döntés közlésének, nyilvánosságra hozatalának módját.
A közalapítvány működésével kapcsolatos jegyzőkönyvbe és egyéb iratokba bárki betekinthet, azok tartalmáról szóban vagy írásban a kuratórium elnökétől tájékoztatást kérhet. „ g.) Az alapító okirat 7.7. pontja kiegészül: „A kuratórium határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt Nem minősül előnynek a közalapítvány célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. „ h.) Az alapító okirat 7.8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közalapítvány évente köteles beszámolót és közhasznúsági jelentést készíteni. A közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.”
97 i.) Az alapító okirat 7.9. pontja kiegészül: „A közalapítvány vezető tisztségviselője, vagy erre a tisztségre jelölt személy bejelenteni köteles az érintett közhasznú szervezetnél, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be legalább egy évig vezető tisztséget, amely köztartozását nem egyenlítette ki.” j.) Az alapító okirat új 7.11. ponttal egészül ki az alábbiak szerint: 7.11.” A közalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére három tagú Felügyelő Bizottság jogosult, melynek tagjait az alapító határozatlan időre jelöli ki. A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Farkas Károly Pécs, Ferencesek u. 8. sz. alatti lakos Helmrich Ferenc Pécs, Középdaindol hegyhát 13. sz. alatti lakos Nürnberger Géza Pécs, Meszes dűlő 2. sz. alatti lakos 7.11.1.A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki -
a kuratórium elnöke, vagy tagja, a közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az előzőekben meghatározott személy hozzátartozója.
7.11.2.A Felügyelő Bizottság a kuratóriumtól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 7.11.3.A Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – a kuratórium ülését össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
98 7.11.4.A Felügyelő Bizottság tagja a közalapítvány kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal vesz részt.” 7.11.5.A Felügyelő Bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy a.)
a közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult kuratórium döntését teszi szükségessé;
b.)
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
7.11.6.Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet. 7.11.7.A Felügyelő Bizottság működése nyilvános. Üléseit szüksége szerint tartja, de évente legalább két ülést tart. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. 7.11.8.A Felügyelő Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik. 7.11.9.A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. k.) Az alapító okirat 8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 8.1. „A közalapítvány megszűnik a Polgári Törvénykönyv megfelelő szakaszaiban meghatározott okok esetében. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona a hitelezői igények kielégítése után az alapítóra száll vissza. Az alapító köteles a megmaradt vagyont tűzvédelmi célokra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni. 8.2. A közalapítvány közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 8.3. A közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a
99 személy aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be legalább egy évig vezető tisztséget, amely köztartozását nem egyenlítette ki.” l.) Az alapító okirat 9.1. pontja kiegészül az „és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi XCLVI. törvény” szövegrésszel. m.) Az alapító okirat 9.4. pontja kiegészül a „a közvetlen politikai tevékenységet nem folytat” szövegrésszel. n.) Az alapító okirat új 9.5., 9.6., 9.7., 9.8., 9.9., és 9.10. ponttal egészül ki az alábbiak szerint: 9.5.” A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az alapítvány befektetési tevékenységet nem végez. 9.6. A közalapítvány a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okirata 4.) pontjában meghatározott célok megvalósítására fordítja. 9.7. A közalapítvány által nyújtott célszerinti juttatások bárki által megismerhetők. 9.8. A kuratórium bármely célszerinti juttatást pályázathoz köthet. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. A pályázatot a kuratórium a helyi sajtó útján írja ki. 9.9. A közalapítvány a célszerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten, a közalapítványok gazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevételével kell nyilvántartani. 9.10.A közalapítvány közhasznú szervezeti minősítéshez az alapítványnak a bíróságnál vezetett közhasznúsági nyilvántartásba vétele szükséges. Ez az okirat a közalapítvány valamennyi módosítását tartalmazza.” o.) Az eredeti alapító okiratban szereplő „alapítvány” megnevezés valamennyi esetben „közalapítvány” elnevezésre változik.
100 3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a módosított alapító okirat alapján a közalapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételét kezdeményezze. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető
12 .) Az Önkormányzati módosítása
Üdülő
Alapítvány
alapító
okiratának
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: az előterjesztéssel és a határozati javaslattal kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, így a testület döntését kéri az abban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 89/2001. (03.22.) sz. határozata az Önkormányzati Üdülő Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés a polgármester előterjesztését megtárgyalta és az Önkormányzati Üdülő Alapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosította: 1.) A Közgyűlés Váczy Győző pécsi lakos kuratóriumi tag lemondását tudomásul veszi. 2.) Az alapító a kuratórium tagjának Vincze Zsuzsanna Pécs, Szigeti u. 8/A. szám alatti lakost jelöli ki.
101 3.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására és felkéri, hogy azt a megyei bíróságnak küldje meg.
13.)
Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető
Szociális és gyermekvédelmi intézmények alapító okiratainak módosítása Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem volt, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot, és így az alapító okiratokat módosította. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 90/2001. (03.22.) sz. határozata a szociális és gyermekvédelmi intézmények alapító okiratainak módosításáról A Közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./
A Közgyűlés egyetért az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnökének előterjesztésével és elfogadja a szociális és gyermekvédelmi intézmények új alapító okiratait.
2./
Felkéri Dr. Toller László polgármester, hogy az új alapító okiratokat aláírja. Határidő: Felelős:
3./
azonnal Dr. Toller László polgármester
Utasítja a Közgazdasági átvezetésről gondoskodjon. Határidő:
azonnal
Főosztályt,
hogy
a
törzskönyvi
102
14.)
Felelős:
Dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Közgyűlési hatáskör ágazati bizottság részére történő átruházása Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Dr. Toller László: észrevétel, javaslat, hozzászólás nem volt, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 91/2001. (03.22.) sz. határozata közgyűlési hatáskör ágazati bizottság részére történő átruházásáról A közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés az Ötv. 9.§. (3) bek. valamint az SzMSz 4.§. (3) bek. alapján az egészségügyi és szociális, valamint a gyermekvédelmi intézmények szervezeti működési szabályzatainak, házirendjének, valamint az intézmények szakmai programjainak elfogadását saját hatásköréből az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottságra ruházza át. Felkéri Dr. Toller László polgármestert, hogy a jóváhagyott Szervezeti Működési Szabályzatokat, valamint a Szakmai programokat aláírja. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök,
103 dr. Sohár Endre főosztályvezető, Trubina Ferencné bizottsági felelős
15.)
Pécs TV Kft. törzstőkéjének emelése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Gáspár Gabriella: az előterjesztésben 30 M Ft-os törzstőke emelésről van szó. Felhívja arra a következetlenségre a figyelmet, ami az önkormányzatot jellemzi az utóbbi hónapokban a Pécs TV Kft., mint gazdasági társaság pénzügyei körül. A dolog kronológiája ott kezdődik, hogy december hónapban a közgyűlés készfizető kezességet vállalt 26 M Ft-ra. Akkor sérelmezte, hogy a téma nem került a Kulturális Bizottság elé. Polgármester úr elmondta, hogy gazdasági társaság esetében ez nem is szükséges. Most viszont az a fordulat állt elő, hogy a törzstőke emelést viharos gyorsasággal tárgyalta a Kulturális Bizottság, megelőzve az amúgy igen csak illetékes Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot, valamint a Költségvetési Bizottságot, amelynek előzetesen tárgyalnia kellett volna. A Kulturális Bizottság ülésén is kifejezte értetlenségét, hogy miért kell a Kulturális Bizottságnak egy gazdasági társaság törzstőke emelésével foglalkoznia, mikor világos választ kaptak decemberben polgármester úrtól arra vonatkozóan, hogy ez nem tartozik rájuk. Ami ebből rájuk tartozik, az a szakmai beszámoló része, amit viszont nem láttak, sem az elmúlt évre, sem pedig az az előtti évre vonatkozóan. Mindezek miatt kétségei voltak ez ügyben, hogy ez a téma miért tartozik a Kulturális Bizottsághoz. A decemberi közgyűlésen polgármester úr azt is elmondta, – és ez már a dolog érdemi részéhez is tartozik valamelyest – amennyiben a készfizető kezesség kapcsán a pénz visszafizetésének a TV nem tesz eleget, ebben az esetben levonja a konzekvenciákat, és az ügyvezető igazgató úr igen nehéz helyzetbe kerül. Úgy tűnik az anyagból, hogy ez a helyzet bekövetkezett, mivel a törzstőke emelésre azért van szükség, mert a Pécs TV Kft. nem tudja visszafizetni a felvett hitelt. Most már nem csupán arról szól a történet, hogy miért adnak ilyen könnyen és nagyvonalú gesztussal a Pécs TV-nek – amely egyébként egy nagyon fontos intézmény és gazdasági társaság, tehát nem kívánja alábecsülni, sőt, érzi a súlyukat – pénzt, hanem arról is, hogy a költségvetésbe be kellett volna építeni ezt az összeget. A költségvetés elfogadását követően alig telt el egy hónap, és már módosítják az amúgy is igen ingatag költségvetést 30 M Ft-tal, és ha jól tudja, van az 50 M Ft is. Problémái vannak a költségvetést érintően, a Kulturális Bizottság szerepét illetően, és máig nem érti az egészet, mert nem lehet azt mondani, hogy ez a bizottság igazán „tőzsdecápákból” áll, és olyan hangsúlyos és fontos ráhatása lenne a pécsi üzleti életre, hogy szinte nélkülözhetetlen ebben a jelenlétük. Nem érti, annál is inkább, mert a szakmai kérdéseket viszont nem tárgyalta a Kulturális Bizottság.
104 Tudomása szerint a gazdasági társaságok arról szólnak, hogy a piacon próbálnak megélni. Ha ez egy gazdasági társaságnak nem nagyon sikerül, akkor ott valami nagy baj van. Ez egyébként az anyagból is kiderül, ami csak „Üzleti Terv” kivonat, illetve azt helyettesítő előzetes. Felhívja a figyelmet arra, hogy ne kezeljék túl nagyvonalúan ezt a témát, mert ezzel még mindig nincs megoldva a Pécs TV Kft. helyzete. Egyébként a leírtakból nem derült ki számára, hogy a felvett hitelt mire fordították. Lakonikusan megfogalmazásra került, hogy a törzstőke emelésre pedig azért van szükség, hogy ez a fejlesztés megvalósuljon. Igen csak nehéz helyzetben lévő intézmény fejleszt, miközben ingatag a helyzete. Ami fontos, hogy a Pécs TV Kft-t valóban el kellene helyezni, mert ezt évek óta igényli, és ígéretet is kapott rá. Úgy tűnik, ez is várat magára, miközben a Felügyelő Bizottság által megfogalmazottak között szerepel, ha az elhelyezés nem oldódik meg, akkor megint csak lehetetlen helyzetbe kerül a társaság, mondhatni csődközelbe. Elképzelhetetlen tehát az „Üzleti Terv” kivonatban megjelölt és vázolt fejlesztések megvalósítása. Csupa elképzelhetetlen dologgal találkoznak, és azt nem tudni, mi az, ami elképzelhető. A TV-nek valóban biztosítani kellene egy megfelelő ingatlant. Úgy tűnik, egyre szűkülnek a felvázolt lehetőségek, amelyek ezzel kapcsolatban rendelkezésre állnak. A 30 M Ft-os törzstőke emelést azonban megfontolásra ajánlja, mert ez nagyon sok pénz, még ha három etapban történik is, azaz már ígéretet vállalnak a jövő évi költségvetés terhére, pedig még március vége sincs. Galbáts András: örülne, ha itt lenne a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke, ezért kényszerítve érzi magát, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ha kívülről nézik a kérdéseket, és nem gazdasági oldalról, akkor nagyon sok igazságot tartalmaz az iménti hozzászólás. Amikor a témát tárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság arra emlékezett, hogy a város vállalt egy kötelezettségvállalást, és valahogy nem emlékezett arra, miszerint valamikor megígérték a Pécs TV Kft-nek, lesz egy tőkeemelés. A tőkeemeléssel kapcsolatosan a bizottsági ülésen kiderült, hogy ez nélkülözhetetlen, szüksége van rá a társaságnak, annak, amely Pécs város televíziója, tehát működnie kell. Az induláskor a társaság nagyon rossz gazdasági körülmények között alakult. Készpénzállomány nélkül indultak, a lehetőségekhez mérten hajtottak végre fejlesztéseket. Egy bizonyos szintre mindenképpen fel kell hozni ezt a társaságot, mert másképpen nem tud működni. Vannak kételyei, problémái az üggyel kapcsolatban, de a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság úgy látta, – és nem tudja másként látni ő sem – erre a televíziós társaságra Pécs városnak szüksége van. A 30 M Ft-os törzstőke emeléssel egyúttal biztosítják azt is, hogy a társaság a fennálló hitelét törleszteni tudja, mert ha ez az emelés nem történik meg, akkor nagyon komoly nehézségek elé nézne a TV. A törzstőke emeléssel sanszot adnának a TV jövőjét illetően, hogy gazdálkodásával a hiányokat eltüntesse. Lát reményt arra, hogy belátható időn belül a Pécs TV Kft. gazdálkodása pozitív irányba fordul. A sok kérdőjel ellenére a város szempontjából nem lát más megoldást, – ha azt akarják, hogy legyen televízió – mint hogy a tőkeemelést végrehajtják.
105
Feltette szintén a kérdést a bizottságban, hogy miből hajtanák végre a törzstőke emelést, mert ehhez hozzá kellett volna rendelni a forrásoldalt is. Erre azt a választ kapta, hogy egyrészt a kérdést a polgármester úr irányába testálta a bizottság, tehát a tartalékokból is a problémát pillanatnyilag meg lehetne oldani. Horváth Zoltán: szeretne Gáspár Gabriella képviselőtársának kicsit segíteni, hogy összefoglalja és megvilágítsa a probléma lényegét, hogy miért szükséges a törzstőke emelés. Amikor megalakult a Pécs TV, akkor a város pénztőkét nem tett be a cégbe, apportált bizonyos eszközöket, amivel el tudta kezdeni a működését. Ezt követően a működéshez a város rendszeresen támogatást adott. Harmadik éve nominálértéken kb. azonos szinten, tehát reálértéken csökkenő támogatást nyújt a város a TV-nek. Ez a támogatás eddig elégséges volt, mert a TV vezetése mellé tudott még egyéb forrásokat is tenni, nyilván piaci, vállalkozási alapon, és a működést garantálni tudták, az nem került veszélybe. Közép, illetve hosszú távon mindenképpen szükséges egy olyan technikai fejlesztés a TV-nél, amely megalapozza azt, hogy az elkövetkezendő években sikeresen tudjon részt venni a médiumok versenyében, megállja a helyét, és sikeresen szolgáltasson Pécs város lakossága felé. Ezt a működésre adott forrásokból nem tudja előteremteni, és mintegy forráshiányos a TV a kezdetektől fogva. Az előterjesztésben is megfogalmazódott, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság is foglalkozott mindazokkal a kérelmekkel, amelyekben a TV már régóta igényelte, hogy a fejlesztéshez egy nagyobb összeget kapjon a várostól kifejezetten a technikai fejlesztésekhez. Ezeket hagyta jóvá a két bizottság, illetve a közgyűlés is, és most ennek a pénzügyi teljesítésére lenne szükség, hogy valóban, amit már elhatároztak, támogattak közgyűlési szinten, az tovább tudjon menni, és ne akadjon el a dolog. Dr. Gáspár Gabriella: megköszöni Horváth Zoltán képviselő úr segítségét. Elmondja, talán kicsit túl szerény volt az előbb, mert az átlátó képessége nem annyira véges, mint ahogy beállította. Noha nem egy gazdasági szakértő, pusztán erre óhajtott utalni, hogy nem vindikálja magának a jogot, hogy ilyent megítéljen. Amiket Horváth Zoltán képviselőtársa elmondott, erről nem csak hallott, olvasott, sőt emlékszik arra is, amikor Keresnyei úr állította, hogy pár éven belül a TV szinte tökéletesen önmaga ura lesz. Ez volna a kívánatos állapot. Egyébként kívánja nekik, hogy ez sikerüljön. Az látszik, hogy a reklámpiacról szorul ki a TV, vagy a reklámpiac valóban beszűkült, érti ezt, nehezedik a helyzet, ezért kell Uránia Mozit üzemeltetni, több lábon állni. Csak azt nem érti, miért ilyen kampányszerűen jelentkeznek ezek a dolgok. Változatlanul próbál logikusan gondolkodni az önkormányzat politikájáról, gazdálkodásáról, és úgy gondolja, hogy a költségvetés egy sarkpontja ennek. Ha novemberben lehet tudni azt, hogy kell valami a TV-nek, akkor miért nem
106 lehet beépíteni a költségvetésbe, vagy elvetni. Miért kell eljátszani ezt az egészet. Lehet, hogy kicsit sértett, mint kulturális bizottsági tag, de nem tud egyetérteni azzal, hogy kiosztásos anyagként került eléjük pl. egy ilyen fontos téma. Ezt „vérlázítónak” tartja. Azt, hogy a Kulturális Bizottság tárgyalja a témát elsőként - nem szakmai anyagként – egy gazdasági társaság üzleti tervének részét, ez nevetséges, és a bizottság tökéletes lebecsülése. Mindezt azért próbálta érzékeltetni, hogy lássák, van egy ilyen dolog is az egész mögött. Nem kíván az üzleti tervbe beleszólni, és ha a városvezetés úgy ítéli meg, hogy 30 M Ft nélkülözhetetlen és fontos, akkor természetesen akkor az az ő felelőssége, ha tudja nélkülözni, és az Általános Tartalékból nem fog nagyon hiányozni, akkor lelke rajta. Ezért nem tudják támogatni. A fejlesztést nagyon fontosnak tartják, és szeretnék is látni megvalósulni. Dr. Toller László: elmondja, most kapta a tájékoztatást, a Kulturális Bizottság ülésén szerepelt csak az előterjesztés kiosztásos anyagként, a többi bizottságnak volt ideje arra, – mert időben megkapták – hogy megtárgyalják. Van egy jó TV, a város lakói szeretik. Kétféle feladatot lát el, ott van a reklámpiacon, jól bemutatják magukat, és ez a mai médiaviszonyok között nem rossz. A mai gazdasági viszonyok között pedig nehéz helyzet, elsősorban nem Pécs, hanem Pécshez közeli települések, baranyai vállalkozások helyzetét tekintve. A másik oldal: ez a TV – mindig elfeledkeznek róla – közszolgálati feladatokat is ellát. A város által adott pénz a közszolgálati feladatok ellátásának támogatását jelenti, azon kívül, hogy a társaság ellát piaci feladatokat is. A közszolgálatiság viszonylag olcsó Pécsett, ha az egész évi költségvetést nézi, ha a Magyar Televízió, közszolgálati TV költségvetéséhez hasonlítják, amely csődbe ment, akkor Keresnyei úrék arányaiban is, nagyon szépen teljesítettek, és nem másra kértek pénzt, mint műszaki fejlesztésre, a kor szellemének megfelelő kialakítható technika, technológia, és az ehhez kapcsolódó működés feltételeinek a javítására. Úgy gondolja, a város intézményei közül a technikai volument, a teljesítőképességet, és a piacon való részvételt összességében, ha figyelembe veszik, akkor a 30 M Ft-os tőkeemelés nem nagy volumen. Főleg akkor nem, ha hozzáveszik, hogy az önkormányzat technikát, épületet és szellemi termékeket vitt be annak idején ebbe a társaságba. Pénzt, csak a közszolgálati támogatás területén kapott a cég, hol negyedéves, hol féléves bontásban, volt, hogy hitel formájában. Nagy örömet jelent számukra az, hogy van a TV-nek koncepciója a fejlesztésre. Ha megnézik a vidéki televíziózást, akkor látható, a regionális televízióknak gyakorlatilag vége, a helyi televízióknak az átütő ereje nem olyan, mint a Pécs TV-é. A 24 órás műsoridővel egyedülálló az országban, és annak színvonalával is. Ez azonban még javítható, tartalommal megtölthető, fejlesztésre lehet ítélni, vagy el lehet sorvasztani, de újat építeni, vásárolni nehézkes. Ennek szellemében ajánlja a képviselő-testületnek elfogadásra az előterjesztést. Galbáts András: elmondja, kicsit kényelmetlenül érzi magát, különösen dr. Gáspár Gabriella képviselő asszonnyal szemben, hogy vitatkozniuk kell, mert
107 szereti – különösen az üzleti életben – a ferplé kérdését. Amikor a televíziót – köztudott, milyen állapotban volt - a jelenlegi igazgató átvette, akkor nem azt vállalta, hogy gazdasági vállalkozást vesz át, amit hatalmas haszonnal fog működtetni. Azt vállalta, hogy ennek a városnak televíziót teremt, és a költségeket jelentősen csökkenti. Nem is vállalhatott mást, - ez a realitás – mert többet tenni nem lehet. Hozzátartozik a ferpléhez az is, hogy ígéretet kapott a hitelgaranciára, a tőkeemelésre. Gyakorlatilag ezt a tőkeemelést kérte most számon, nem tehetik meg, hogy nem adják meg. Gazdasági oldalról mindezt nem tudja másképpen felfogni. Az, hogy ez az összeg nem került a költségvetésbe, hogy külön nem tárgyalta a Költségvetési Bizottság, mindez nem gazdasági kérdés. Ez lehet, hogy hiba volt, de ennek ellenére a Pécs TV Kft-vel szemben az adott szavukat tartani kell, mert különben a társaság ellehetetlenül. Soó László: a Költségvetési Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést március 14-én. A bizottság – abban az időpillanatban 3 fővel tárgyalt - 3 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a tőkeemelés határozat szerinti végrehajtását. Gáspár Gabriella képviselőtársának elmondja, a Költségvetési Bizottságnak is voltak észrevételei azokban a kérdésekben, amelyekről képviselő asszony is említést tett, melyet az igazgató úr tudomására is hozott a bizottság. Felhívja a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság figyelmét egy apró dologra, hiszen a Költségvetési Bizottság javasolta, hogy legyen körültekintő a Pécs TV Kft. ez évi üzleti tervének elfogadásánál. Egy kicsit legyen stílusosabb az üzleti terv, olyan szellemű legyen, hogy hogyan tudja a feladatokat megvalósítani. Továbbá lehetőleg ne tartalmazzon olyan pontokat, hogy amennyiben a 30 M Ft-os törzstőke emelést – mint lehetőséget – megkapja a társaság, akkor és idézi a mondatot „megfelelő elhelyezés hiányában azonban minden további működés veszélybe kerül.” Ezt a Felügyelő Bizottság fenyegetésként a tulajdonosnak üzeni. Egy kicsit meg kellene fordítani a szerepet, és olyan üzleti tervet készíteni, hogy megkapja a törzstőke emelést a Pécs TV Kft., de a felsorolt elhelyezések szinte 100 %-ban nem valósíthatók meg, mégis olyan üzleti tervet kérnek a Kft-től, hogy emiatt nem válik lehetetlenné a működése. Egyébként minden erkölcsi támogatást megkap a társaság, a szakmai fejlesztésekkel egyetértenek, de a tulajdonos anyagi helyzetét is ebben a tekintetben el kell fogadni. Dr. Toller László: a „fenyegetést” azért ne vegyék komolyan, és kéri, ez legközelebb ne forduljon elő, mármint az elhelyezéssel kapcsolatos „fenyegetés”. Ha ellátási problémái vannak a TV-nek, akkor egy német regionális TV-be elviszi a TV vezetését, ahol fele ekkora területen dolgoznak, és a valós műsoridő kihasználásuk háromszor nagyobb. Nem kívánja bántani a kiváló televíziót, a művészet és a szellem szárnyal, de a döntés a földön lesz, és reméli, hogy pozitív döntésre kerül sor. Körömi Attila: a Fidesz frakcióban dr. Gáspár Gabriella és De Blasio Antonio foglalkozott a Pécs TV Kft. kérdésével. Gáspár Gabriella képviselőtársa világosan elmondta álláspontjukat és aggodalmaikat. Az
108 elhangzott vélemények hallatán hozzáfűzi, szerinte egy olyan társaságnál, mint a Városi TV, nem biztos, hogy jó megközelítési mód az, amikor konkrét elvárások nélkül olyan kijelentéseket tesznek, mint pl. „az emberek szeretik, jól működik, megállta a helyét”. Ezek nem azok a kategóriák, amelyek egy közgyűléstől, a saját színvonalán elégségesek lennének ahhoz, hogy az ide invesztált pénzzel elszámoljanak a választópolgároknak, mert mindig erről szól a történet. Véleménye szerint a regionális televíziók sem mentek tönkre, tehát ilyeneket sem kell mondani, mert működnek, van adásidő. Kéri, a Pécs TV Kft. beszámolójánál, az legyen világos a képviselők előtt, hogy milyen programokat futtat, ezek mennyibe kerülnek, és azt kell eldönteni, milyen televízió kell a városnak. Városi televízió, vagy pedig egy olyan televízió, ami sokkal inkább ki szeretne lépni a város keretein kívül úgy, hogy nemcsak a városi televíziókra jellemző funkciókat viszi. Így is lehet dönteni, de akkor nyilván meg vannak a konzekvenciái, ez többe kerül. Abszolút laikusként, nézőként úgy látja, akkora a választék, az elérhetőség, akár a magyar, akár a külföldi TV csatornák tekintetében, hogy nem biztos, akkor hoz jó döntést a testület, ha akár direkt, akár indirekt döntésekkel, direkt az, amikor elfogadja, hogy a TV próbáljon meg kicsit a városból sokkal inkább kibeszélni, az indirekt pedig az, amikor nem dönti el, mi legyen a televízióból, és folyamatosan pénzinjekciót ad egy olyan programhoz, amit nem is tart kézben. Lássák, hogy városi televíziót akarnak, amire véleménye szerint óriási szükség van, sokkal több hírrel és aktuális helyi eseménnyel, vagy pedig elsősorban a városból kibeszélő, a gazdasági tevékenység fajsúlyát nem városi televíziózásra, hanem televíziózásra, de a városon kívüli hírek, információk becsatornázására fordítják vagy nem. Szeretné világossá tenni, véletlenül sem akarja, hogy hozzászólásából bárki is prejudikációt érezzen. Az előzőeket azért mondta el, mert különösen a televízió esetében – ami egy külön világ – nagyon fontos, hogy majd amikor a közgyűlés elé kerül az éves beszámoló, akkor ezekre a kérdésekre világosan eldönthető válaszokat akkor tudnak majd adni, ha a beszámoló olyan lesz, amely számukra közérthetően fogalmazza meg a Városi TV céljait. Lehet, hogy akkor úgy döntenek, legyen ez a Városi TV-nél lényegesen nagyobb hatókörű, – nem a mostani sugárzási terület megnövelését érti ez alatt – vagy pedig Városi TV-t akarnak. Ezen áll vagy bukik a dolog, ettől kezdve lesz világos, hogy mennyi pénzt szabad beletenni, és mit várhatnak el a vezetéstől. Ehhez egyébként partnerek lesznek, és úgy gondolja, képesek arra, hogy a helyi többséggel együtt valamilyen közös álláspontot alakítsanak ki ebben a kérdésben. Dr. Ujvári Jenő: Körömi Attila képviselő úr reggel felidézte gyermekkorának kosárlabda élményeit, és hogy az akkori testnevelő tanári intenciók micsoda hatalmas lendületet adtak sportpályafutásának. Most a televízió gyermekkorát szemlélik, és úgy gondolja, nem mindegy, mit beszélnek róla. Csodálkozik azon, hogy néhányan úgy beszélnek, mintha nem hallottak volna arról, mire való a Városi TV. Ezt számtalanszor, különböző fórumokon megfogalmazták, elmondták, természetesen amennyiben ez a dolog
109 egyáltalán körbeírható. A tendenciák lényegesek itt, vagyis, hogy a helyi televíziózás fontossága nő, és a Városi TV-k a magyar kultúra legfontosabb intézményeivé kezdenek válni. Ilyen értelemben a Kulturális Bizottságnak nem lealázó feladata, hogy a televízióval foglalkozzon. A tőzsdecápák által elmondott gazdasági szempontokon túlmenően kirajzolódik, hogy a város egyik legfontosabb kulturális intézménye a TV. Véleménye szerint ezt megfelelően értékelni és méltányolni kell. Azt is tudomásul kell venni, hogy ez az intézmény - nevezzék így -, amely a város számára egyre több pénzbe fog kerülni, még akkor is ha reménykedni lehet a piac növekvő szerepében és támogató erejében. Amennyiben olyan közszolgálati televíziózást szeretnének, amely a város közszellemét szolgálja, akkor erre áldoznia kell. A helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon elhanyagolt infrastruktúráról van szó mind a technikát, mind pedig a helyiségeket illetően. A világ korszerűsödésével a technika is egyre több pénzbe kerül. Örömmel veszi, hogy napirendre került – a bizottságok támogatásával - az előterjesztés. Úgy gondolja a Közgyűlés is hasonlóan fog nyilatkozni, javasolja, fogadják el a határozati javaslatot. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén, megkérdezi a Közgyűlést, elfogadja-e a Pécs TV Kft. törzstőkéjének felemelésével kapcsolatos előterjesztést és határozati javaslatot? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést nem fogadta el Dr. Toller László: többen jelezték, szavazatukat nem regisztrálta a gép, így ismételt szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a testület 23 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 92/2001. (03.22.) sz. határozata a Pécs TV Kft. törzstőkéjének felemeléséről 1/a. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint a Pécs TV Kft. egyszemélyes tulajdonosa, a társaság jelenlegi 26.500.000 Ft-os törzstőkéjét 30 M Ft – azaz harmincmillió forint – összeggel, 56.500.000 forintra felemeli. Az új törzsbetét befizetése három részletben – az első befizetés 15 M Ft, 2001. március 31-ig, a második befizetés, 5 M Ft 2001. szeptember 30-ig, a harmadik befizetés 10 M Ft legkésőbb 2002. március 21-ig – valósul meg. 1/b. Az első két részösszeg befizetése a 2001. évi költségvetés általános tartalékának terhére történik.
110
1/c. A harmadik részösszeg befizetése, 2001. évi realizálás esetén szintén a 2001. évi költségvetés általános tartaléka terhére történik. 1/d. Amennyiben a harmadik részösszeg 2002. évben kerül befizetésre, úgy a Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a 10 M Ft-os összeghez a szükséges forrást a 2002. évi költségvetésben biztosítja. 2.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy – a tőkeemelés következtében – az alapító okirat módosítását aláírja. Felelős: dr. Toller László polgármester Határidő: a határozatban foglaltak szerint Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Gonda Tibor, dr. Kunszt Márta, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
16.) Településrészi önkormányzatok céltartalék felosztása Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök Kablár János: elmondja, mivel az előterjesztés 7 Településrészi Önkormányzatot – mintegy 18 ezer pécsi lakost – érint, ezért szeretné összefoglalni a lényegét. A 2001. évi költségvetés 17,5 M Ft-ot biztosít a részönkormányzatoknak, melynek elosztási alapját most is a létszámarányok döntik el. A Közgyűlésnek most is így javasolja elfogadásra azzal a változtatással, hogy az eddigi 400 E Ft-os működési költséget – melyet minden részönkormányzat megkapott – javasolja egységesen megemelni 500 E Ft-ra a megnövekedett fenntartási költségek éves emelkedésére való tekintettel. Kéri a Közgyűlés támogatását. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén a Településrészi Önkormányzatok céltartalék felosztására vonatkozó javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a a részönkormányzatok céltartalék felosztását elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 93/2001. (03.22.) sz. határozata
111 a településrészi felosztásáról
önkormányzatok
1.) A Közgyűlés a Jogi-, Igazgatási előterjesztését tudomásul veszi.
2001.
és
évi
céltartalék
Ügyrendi
Bizottság
2.) A város közigazgatási területén működő hét településrészi önkormányzat részére, a 5/2001. (02. 21.) sz. önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott céltartalékot az alábbiak szerint osztja fel: Működési: Létszámarányos: Összesen: Pécs-Hird Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
1.330 e. Ft. 1.830 e.Ft.
Pécs-Vasas Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
2.030 e. Ft. 2.530 e.Ft.
Pécs-Somogy Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
1.610 e. Ft. 2.110 e.Ft.
Pécsszabolcs Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
4.256 e. Ft. 4.756 e.Ft.
Pécsbánya Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
1.372 e. Ft. 1.872 e.Ft.
Pécsújhegy Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
2.422 e. Ft. 2.922 e.Ft.
Nagyárpádi Településrészi Önkorm. 500 e. Ft.
980 e. Ft. 1.480 e.Ft.
Összesen:
3.500 eFt.
14.000 eFt.
17.500 eFt.
3.) Felhívja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a fenti összegek kifizetéséről gondoskodjék és a jogszerű felhasználást ellenőrizze. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
112 17.) EU CIVITAS pályázat Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: az elmúlt ülésen felmerült kérdések tisztázódtak, így ismét a Közgyűlés elé került az előterjesztés. A kiosztott határozati javaslatról kell ma szavazni. Mivel kérdés, észrevétel nem merült fel az előterjesztéssel kapcsolatban, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 94/2001. (03.22.) sz. határozata EU CIVITAS pályázat benyújtásáról
1./
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat EU CIVITAS pályázaton Graz városával együtt részt vegyen. A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a Városfejlesztési Főosztály a pályázatot elkészítette és 2001. március 9-én a Grazi Önkormányzat felé továbbította.
2./
A Közgyűlés jóváhagyja a pályázati önrész finanszírozására az Önkormányzat és a PVV Rt között létrejött megállapodást, melyet dr. Toller László polgármester és dr. Kelemen László vezérigazgató írt alá.
3./
A pályázati önrész finanszírozása az alábbi:
4./
5./
Az Önkormányzat és a PVV Rt között létrejött és aláírt megállapodás értelmében a parkolási koncepció belvárosi részének 2001-2002-2003 években történő megvalósulása 200 M Ft értékben. A pályázat keretében beszerzett autóbuszok üzemeltetésére az Önkormányzat a PTRt-vel megállapodást köt. A Közgyűlés az ugyanezen tárgyban hozott 67/2001. (03.01.) sz. határozatát hatályon kívül helyezi. Határidő: Felelős:
értelemszerűen dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
113
18.) Széchenyi terv világörökségi pályázat benyújtása, önrész vállalása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Soó László: a távollévő Gonda Tibor bizottsági elnök úr helyett szeretné ismertetni, milyen módosítás merült fel az előterjesztéssel kapcsolatban. A szöveges részben felsorolt millió forintokat kéri arányszámnak tekinteni, hiszen ez csak az elnyerhető központi támogatás felosztása. A határozati javaslatból kitűnik, hogy jóval nagyobb összegről van szó, melybe szintén számítási hiba csúszott. Kéri a határozati javaslatban szereplő „a Tisztségviselői Kabinet turisztikai keret és a Világörökségi keretet” mondatban lévő 2,5 M Ft-ot, 3,4 M Ft-ra változtatni, mert így áll össze a 33.300 E Ft-os összprojekt, amelyre lehetősége van a városnak és ilyen önrész vállalása mellett tud a város 20 M Ft – vissza nem térítendő támogatást nyerni. A 10 M Ft-os Világörökség céltartalék keretnél nem javasol módosítást. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az elhangzott módosítás figyelembevételével az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 95/2001. (03.22.) sz. határozata a Széchenyi terv világörökségi pályázat benyújtásáról, önrész vállalásáról A Közgyűlés megtárgyalta és egyetért a „világörökségi helyszínek turisztikai hasznosítását elősegítő fejlesztés” témájú előterjesztéssel, támogatja a pályázat benyújtását az előterjesztésben megfogalmazottak szerint. A pályázati önrész biztosítására a Közgyűlés javasolja a Világörökség céltartalék keretet (10 mFt, beruházás, infrastruktúra) valamint a Tisztségviselői Kabinet turisztikai keret és a Világörökségi keretet (3,4 mFt, vendégfogadás, marketing). Határidő: 2001. március 25. Felelős: Zalay Buda műszaki tanácsadó Kapja:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr Tolnai Márta, Jeszták
114 Lajos, főosztályvezetők, tanácsadó
19.) Kővágószőlős pályázata
és
térsége
Zalay
szennyvízelvezetése
Buda
műszaki
céltámogatási
Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Kukai András: szakmai szempontból nagyon fontosnak tartották Kővágószőlős és térségének a szennyvíztisztító műre történő rákötését, ezért már 1999-ben együttműködési szerződést kötöttek, 2000-ben pedig költségvetési forrást biztosítottak a pályázati lehetőségre. Sajnálatos módon a pályázatot hiánypótlás miatt elutasították. Ebben az évben ismét pályázni kíván Kővágószőlős, mint gesztor-önkormányzat. Az önkormányzati törvény alapján a pályázat beadását megelőzően minimum 30%-ot saját erőben biztosítani kell, ezért került a testület elé az előterjesztés azzal, hogy 2001. évre hozzák előre azt a támogatási összeget, amelyet 2002-2003-ra terveztek. A Közlekedési és Kommunális Bizottság 4 igen szavazattal hagyta jóvá – szakmai oldalról - az előterjesztést, majd azt követően került a Költségvetési Bizottság elé. Kéri Soó László bizottsági elnököt, hogy adjon tájékoztatást a bizottság döntéséről. Soó László: a Költségvetési Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, hiszen előrehozott – ide évi – kötelezettséget kellett beépíteni a költségvetésbe. A határozati javaslat nem jelöli meg azt a forrást, amiből – költségvetési szempontból – a projekt elindítható. A kiadott határozati javaslat címét követő két bekezdés helyett felolvassa a Költségvetési Bizottság állásfoglalását, hiszen az tisztázza a kérdést. „A Közgyűlés egyetért Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetésének megoldására céltámogatási pályázat benyújtásával, ezért a pályázati önrész biztosításának forrásául, mely 9.942 E Ft, az ez évi költségvetés általános tartalékát jelöli meg. Amennyiben a pályázat eredménytelen, fenti összeg automatikusan az általános tartalékba kerüljön vissza. A pályázati sajáterő összege 2002-ben 13.255 E Ft, 2003-ban 9.941 E Ft.” A harmadik és negyedik bekezdés azonos az előterjesztés mellékletével. Papp Béla: figyelembe véve a beadási határidőt és a várható elbírálást, valamint nyerés esetén a közbeszerzési eljárást, úgy tűnik, hogy ez évi tényleges pénzfelhasználás nem történik meg, ezért ma formai döntést kell hozni. A másik, hogy létezik Pécs és a környékező települések között egy együttműködési szerződés, melynek egyik kiemelt pontja az infrastruktúra fejlesztésben történő együttműködés. Ezt azért jelzi, mert a közeljövőben hasonló jellegű előterjesztésekkel fognak találkozni, hiszen a város környékén megindult a csatornaépítés szervezése. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, kéri a testület tagjait, szavazzanak.
115 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a az előterjesztést az elhangzott módosítással együtt elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 96/2001. (03.22.) sz. határozata a Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetése céltámogatási pályázatáról A Közgyűlés egyetért Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetésének megoldására céltámogatási pályázat benyújtásával, ezért a pályázati önrész biztosításának forrásául – mely 9.942 eFt – az ez évi költségvetés Általános Tartalékát jelöli Amennyiben meg. a pályázat eredménytelen, fenti összeg automatikusan az Általános Tartalékba kerüjön vissza. A pályázati saját erő összege 2002-ben 13.255 eFt, 2003-ban 9.941 eFt. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a fentieket a következő egységes szerkezetbe foglalt költségvetés módosításnál vegye figyelembe. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a céltámogatási pályázathoz szükséges dokumentumokat aláírja. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető
20.) Komló kistérségi vízellátó rendszer vagyonmegosztása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Kukai András: az előterjesztésre azért volt szükség, mert a Pécsi Vízmű Rt. stratégiai terjeszkedésével Somogy-Vasas-Hird térségét bevonta a vízszolgáltatásba. Korábban már volt egy vagyonközösség a Komló Víz Kft. és a területi önkormányzatokkal, melynek vagyonmegosztását szeretnék most biztosítani. Az előterjesztés is tartalmazza, hogy a 17 önkormányzat döntése is szükséges.
116
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 97/2001. (03.22.) sz. határozata a Komló kistérségi vízellátó rendszer vagyonmegosztásáról A Közgyűlés a Komló kistérségi vízellátó rendszer vagyonmegosztása tárgyában készített Közlekedési és Kommunális bizottsági előterjesztést megtárgyalta. A képviselőtestület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértve a vagyonmegosztás megállapodás-tervezetét elfogadja, és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták lajos főosztályvezető
21.) Ellátási szerződések módosítása Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Dr. Toller László: alapvetően minden szerződésbe a garanciális elemek megfogalmazása került bele. Észrevétel hiányában kéri a testület tagjait, hogy az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztéséről szavazzanak. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül az ellátási szerződéseket módosította Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 98/2001. (03.22.) sz. határozata az ellátási szerződések módosításáról
117 1.)
A Közgyűlés a Támasz Alapítvánnyal, az Ifjúságért Egyesülettel, a Fogd a Kezem Alapítvánnyal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportjával, a Kerek Világ Alapítvánnyal, valamint a Gyöngyház Egyesülettel kötendő ellátási szerződéseket elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, Közgyűlés képviseletében írja alá. Határidő: Felelős:
2.)
a
szerződéseket
a
azonnal Dr. Toller László polgármester
Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek pénzügyi beszámolóit a szerződésekben foglaltaknak megfelelően fogadja, továbbá arra, hogy az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek részére, a költségvetésben megállapított támogatást a szerződések rendelkezése szerint utalja. Határidő: Felelős:
3.)
hogy
értelemszerűen Dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy gondoskodjék a szerződések aláiratásáról és a Közgazdasági Főosztály részére történő megküldéséről. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:
Dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Kerényi János alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
22.) Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Fratanolo János: azelőterjesztésből látható, hogy az Önkormányzat a gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja, továbbá a Gyermekotthon működtetésével szakellátást is nyújt. Ennek a preventív megelőző tevékenységnek lehet köszönni, hogy 1997 évhez képest 2000-ben 118 fővel csökkent az állami gondozott gyermekek száma. Ezt elősegítette az is, hogy a városban nagyon jól működik – mind a 4 városrészben - a Gyermekjóléti Szolgálat. Ezen felül napközbeni ellátást nyújtó és hetes bölcsőde is létezik. Az Ifjúságért Egyesület működteti a Családok Átmeneti Otthonát, és Gyermekek Átmeneti Otthona is működik a városban. A Hársfa u-i Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat helyiség igénye is megoldódni látszik. Az Ifjúságért Egyesület problémája is
118 megoldódik, a Csecsemős anyák krízis esetén történő elhelyezésére is intézkedések történtek. Fontos, hogy a város gyermekei megfelelő védelemben részesüljenek, melyben véleménye szerint a szociális ágazat igen jó munkát végzett. Dr. Toller László: egyetért az elhangzottakkal és megköszöni az ágazatban a gondozó hálózat munkáját is. Nehéz körülmények között, nehéz feladatot látnak el, de igen eredményesen. További hozzászólás hiányában szavazát kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 99/2001. (03.22.) sz. határozata a gyermekjóléti értékeléséről
és
gyermekvédelmi
feladatok
ellátásának
A Közgyűlés elfogadja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról készült értékelést. Felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv. 96.§ (3) bekezdése alapján - az értékelést tájékoztatásul küldje meg a Baranya Megyei Gyámhivatal és a Nemzeti Család – és Szociálpolitikai Intézet részére. Határidő: azonnal Felelős:
dr. Sohár Endre főosztályvezető
Kapják:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Szűcs Valéria Városi Gyámhivatal vezetője, dr. Sohár Endre főosztályvezető,
23.) Etnikai Fórum OFA pályázata, önkormányzati támogatása Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Fratanolo János: mivel részben kiosztásos anyagként került a Közgyűlés elé elmondja, az előterjesztés lényege, hogy az Etnikai Fórum az OFA pályázaton 42,7 M Ft összköltségvetésű programot nyert, melynek a 3,5 M
119 Ft-os önrész biztosítására ígéretet tett az Önkormányzat. Kéri a Közgyűlést, hogy a 3,5 M Ft-ot a közmunkaprogramra elkülönített 50 M Ft terhére biztosítsák. Azért került részben kiosztásos anyagként be az előterjesztés, mert a Költségvetési Bizottság hiánypótlást kért. Úgy gondolja, ez megtörtént, így kéri a testület támogatását azért, hogy az OFA pályázati pénzzel Pécsre kerülhessenek. Soó László: Fratanolo János képviselőtől hallottakat megerősítve elmondja, valóban a Költségvetési Bizottság kérte annak kimutatását, hogy milyen feladatokat kívánnak ellátni. A ma kiosztott táblázat felsorolja, hogy a 3,5 M Ft milyen eszközfejlesztésekre használandó. A szerződés tartalmazza, hogy ha nem valósul meg, akkor vissza kell fizetni az összeget. Dr. Toller László: mivel további észrevétel nem merül fel, szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett, a támogatást elfogadta
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 100/2001. (03.22.) sz. határozata az Etnikai Fórum Országos Foglalkoztatási pályázata, önkormányzati támogatásáról
Közalapítvány
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését. 1./
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetével kötendő támogatási szerződést az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:
2./
azonnal dr. Toller László polgármester
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a Működési célú pénzeszköz átadás, Közmunkaprogram címen elkülönített 50 M forint keret terhére, az önkormányzat által nyújtott 3. 500 e forint
120 összegnek, a támogatási szerződésben foglaltak szerinti, egyszeri átutalásáról gondoskodjon. Határidő: Felelős:
a szerződésben foglaltak szerint dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
24.) A Közoktatási Bizottság ügyrendjének módosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 101/2001. (03.22.) sz. határozata a Közoktatási Bizottság ügyrendjének módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztését elfogadva, a bizottság ügyrendjét az alábbiakkal egészíti ki: VIII. Albizottság alapítása 1.) A Bizottság Ifjúsági Albizottságot hoz létre 2.) Az Ifjúsági Albizottság a Pécsi Ifjúsági Kerekasztal önkormányzati oldalaként elősegíti Pécs város ifjúságpolitikai feladatainak végrehajtását. 3.) Az albizottságnak egy elnöke és hét tagja van. 4.) Az Ifjúsági Albizottság működését a bizottság által elfogadott ügyrend szabályozza.
121 A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a Közoktatási Bizottság ügyrendjének egységes szerkezetbe foglalásáról gondoskodjon. Határidő: 2001. április 15. Felelős: Pásztor Ágnes főosztályvezető Kapják:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Pásztor Ágens főosztályvezető, Major István bizottsági felelős
25.) Irgalmasrend udvari parkoló ügye Előterjesztő: dr. Papp Judit jegyző Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 102/2001. (03.22.) sz. határozata az Irgalmasrend udvari parkoló ügyéről A Közgyűlés dr. Papp Judit jegyző előterjesztését megtárgyalta és az előterjesztéshez mellékelt bérleti és ingyenes használati szerződést -Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mint Pécsi bérlő és ingyenesen használatba vevő, a Tudományegyetem ÁOK, mint ingyenesen használatba adó és a Magyarországi Betegápoló Irgalmas Rend, mint bérbeadó között- jóváhagyja. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. A Közgyűlés utasítja a Gazdasági Ellátó és Szolgáltató Szervezet vezetőjét a Munkácsy Mihály utcai új bejárat kialakításának építési, hatósági eljárás megindítására, a havi 34.220,-Ft+ÁFA bérleti díj folyamatos átutalására 2001. március 1-jétől és a bejárat kialakításának teljes költségének fedezésére.
122 Határidő: Felelős: Kapják:
2001. március 30, illetve a bérleti díj átutalása folyamatosan Dr. Toller László polgármester Csikné Bock Márta hivatalvezető dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Gonda Tibor, Kablár János bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető, Csikné Bock Márta hivatalvezető
26.) Művészlakás ideiglenes bérbeadása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés nem lévén. Szavazatát kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 103/2001. (03.22.) sz. határozata művészlakás ideiglenes bérbeadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Kulturális Bizottság előterjesztését, és a művészek számára biztosított lakáskeretből: •
a Pécs, Lahti u. 26. III. 11. sz. lakást 2001. április 1-től június 31-ig bérbe adja Ujláb Tamás színművésznek. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportját a bérbeadással kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:
2001. március 31. dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető
Kapják:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Pásztor Ágnes főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
123
27.) Egyetem utcai iskola udvari épületének hasznosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Kukai András: az előkészítő munka során Gonda Tibor bizottsági elnök úr tárgyalt a KhT ügyvezető igazgatójával. Ennek megfelelően a haszonkölcsön szerződés 2. pontját a következő mondattal javasolja kiegészíteni: „Amennyiben az önkormányzatnak szüksége van a területre, 6 hónapos felmondással kártérítés nélkül visszaveszi a területet.” Dr. Toller László: a félreértések elkerülése végett jelzi, hogy nem egy túl nagy igényről van szó, mivel a DOZSO-t a Forrásközpont nem vette igénybe egy korábbi közgyűlési döntés szerint, így annak folytatásáról van szó. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 104/2001. (03.22.) sz. határozata Egyetem utcai iskola udvari épületének hasznosításáról A Pécs, Egyetem u. 2. sz. alatti iskola ingatlan 200 m2-es udvari épületét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont részére - 3 éves időtartamra használatba adja haszonkölcsön szerződéssel történő hasznositással. A szükséges felújítás költségét a Kht-nak kell viselnie. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a haszonkölcsön szerződés aláírására. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: a közgyűlési döntést követő 30 nap Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
124
28.) Földhasználati megkötése
szerződés
megszüntetése
és
új
szerződés
Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Kukai András: tájékoztatásul elmondja, az önkormányzat korábban kötött szerződést a Pécsi Football Clubbal, miszerint a Névtelen utca környékén sportlétesítményeket hoznak létre. Miután a Football Club a szerződést nem teljesítette, és a Pécsi Góliát SE jelentkezett a terület beépítési igényével, a Sportbizottság tárgyalása után a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is úgy látja jónak, hogy a korábbi szerződés felmondása után a Góliát Sportegyesülettel kellene a szerződést megkötni. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 105/2001. (03.22.) sz. határozata földhasználati szerződés megszüntetéséről és új szerződés megkötéséről I. A Közgyűlés az 1999. 04. 27-én a Pécsi Football Clubbal kötött földhasználatra vonatkozó megállapodástól – a szerződés 9. pontjába foglalt jogával élve – egyoldalú nyilatkozattal eláll és az eredeti állapot helyreállítását ennek megfelelően kezdeményezi. II. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a Pécsi Góliát Sport Egyesület (7621 Pécs, Irgalmasok u. 5.) rendelkezésére bocsátja a tulajdonában álló – a Névtelen utcai Sportpályák kialakításához szükséges – az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti területeket, illetve később megszerzendő – az önkormányzati tulajdonba ékelődő ingatlanokat is, oly módon,
125 hogy az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti 20 évig tartó ingyenes földhasználati szerződést kötnek. A szerződés biztosítja, hogy a földterület tulajdonjoga maradna az Önkormányzat, míg a létrehozott felépítmények a Pécsi Góliát SE tulajdonába kerülnének. A földterületek illetve a vele egyesített tulajdonú létesítmények ingyenes használati joga további 10 évvel meghosszabbodna, amennyiben az egyesület a felépítmények térítésmentesen az Önkormányzatra ruházza át. A további 10 év lejártával az ingyenes használat megszűnne és az Önkormányzat bérbeadóként a mindenkori piaci bérleti díj 50 %ért 10 évi időtartamra bérleti szerződést köt a Góliát Sport Egyesülettel. Határidő: 2001. április 30. Felelős: elállási nyilatkozat és szerződés aláírásáért: Dr Toller László polgármester előkészítésért, végrehajtás ellenőrzéséért: Jeszták Lajos főosztályvezető, Sportbizottság Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, dr. Bödő László bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető 29.) Pécs, Verseny u. 19. telephely hasznosítása Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 106/2001. (03.22.) sz. határozata Pécs, Verseny u. 19. telephely hasznosításáról A Közgyűlés előterjesztését.
megtárgyalta
a
Városfejlesztési
Főosztály
A Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephely 890 m2-es nyitott szín épületének a Baranyai Alkotótelepek KHT részére történő bérbeadással egyetért. A bérleti idő: 2001. március 15. – augusztus 31-ig.
126 A bérleti díj: 50.000.-Ft + ÁFA/hó. Szerződési feltétel: a tevékenységet a másik két bérlő zavarása nélkül végezheti, s a saját rezsi költségének megfizetését vállalja. A Közgyűlés úgy határoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephely 1335 m2-es raktár épületét 400.000.-Ft+ÁFA/hó bérleti díjért 3 éves időtartamra, 2 havi bérleti díjnak megfelelő kaució megfizetése mellett a Kozma Kft. részére bérbeadja. A raktár szükség szerinti felújítási és átalakítási költségei, valamint a rezsi költség a bérlőt terhelik, beszámításra csak a bérbeadó szerződés szegése esetén tarthat igényt. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a bérleti szerződés aláírására. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető 30.) Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelme Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető Galbáts András: megjegyzi, szokás szerint a szolgalmi jogért semmit nem kér a város. A Közgyűlés jelentős költséget fordít a szolgalmi jog alapítására. Úgy tűnik, még a város fizet érte. Nem kíván vitatkozni erről, és választ sem vár, de pontosan a vagyonkezelési koncepció kérdésében alaposabban át kellene tekinteni ezt a problémát. Javasolja, ha a város szolgalmi jogot ad, legalább a ráfordított költségek megtérítését kérje. Dr. Toller László: megjegyzi, a terület nagysága nem indokolná a nagy összeg kifizetését. Egyébként igaza van képviselő úrnak, a jövőben markánsabb lesz a vagyonpolitikai koncepció végrehajtása. Több hozzászólás nem lévén. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
127 107/2001. (03.22.) sz. határozata Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelméről A Közgyűlés a pécsi 54004. hrsz-ú törzsvagyonba tartozó árok terhére és a pécsi 53003. hrsz-ú Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság tulajdonában álló ingatlan javára ellenérték nélkül víz, szennyvíz-, gázvezetési és elektromos kábel elhelyezésére szolgalmi jogot alapít. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az előterjesztéshez mellékelt megállapodás és változási vázrajzok aláírására. Határidő: a közgyűlési döntést követő 30 nap Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
31.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem hangzott el. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 108/2001. (03.22.) sz. határozata alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés elfogadja a Közgazdasági Főosztály előterjesztését az alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 5/2001. (02.21.) sz. Ör.15. §. (4) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítványok, közalapítvány támogatását:
128 2001.évi egyéni képviselői keretekből: Márton András Környezetünkért Közalapítvány - Pécs város szebbé, virágosabbá tételéhez Mathias Rex Diákalapítvány – Tánccsoportok támogatása Első Angster-Orgonáért Alapítvány – Orgona restaurálási költségeihez
200.000,- Ft 100.000,- Ft 150.000,- Ft
Bókay Endre Tanszertár Alapítvány –Országos olasz verseny támogatása
100.000,- Ft
Határidő: Felelős:
azonnal Dr.Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
32.) Comenius 2000. pályázatra jelentkező közoktatási intézmények támogatása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Meixner András: a pályázati anyagot március 10-én kapta meg a város hivatalosan, és április 2-ig le kell adni. Most már tudják, hogy valójában pénzbeli támogatást senki nem kap, mert a konzulenseket fizeti az állam költségvetési pénzből. Erre vonatkozóan a városnak nem kell plusz fedezetet biztosítani. Jelzi, hogy a rövid határidő miatt a határozati javaslatban felsorolt intézmények közül két iskola, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola a középiskolák közül, illetve az Anikó utcai Általános Iskola az általános iskolák közül kimaradt. Időközben beérkeztek a levelek, ezért kéri a határozati javaslat kiegészítését a két intézménnyel. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 109/2001. (03.22.) sz. határozata
129
COMENIUS 2000 pályázatra jelentkező közoktatási intézmények támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatási Minisztérium által kiírt COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének pályázatára az alábbi intézményeket támogatja: ÓVODÁK Belvárosi, Köztársaság téri, Közraktár utcai, Siklósi úti, Anikó utcai, Teleki Blanka utcai, Zsolnay V. utcai ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Bánki Donát Utcai Általános Iskola, Bártfa Utcai Általános Iskola, Belvárosi Általános Iskola, Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola, Éltes Mátyás Iskolaközpont, Jurisics Utcai Általános Iskola, Kertváros Utcai Általános Iskola, Liszt Ferenc Zeneiskola, Mátyás Király Utcai Általános Iskola, Mecsekaljai Oktátási és Sportközpont, Miroslav K. Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Rácvárosi és Istenkúti ÁMK, Sziebert Róbert Általános Iskola, Testvérvárosok Terei Általános Iskola, Anikó utcai Általános Iskola KÖZÉPISKOLÁK Leöwey Klára Gimnázium, Kodály Zoltán Gimnázium Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési intézményi pályázathoz a szükséges igazolásokat adja ki. Határidő: 2001. március 30.
130 Felelős:
Pásztor Ágnes főosztályvezető Dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Pásztor Ágnes főosztályvezető
33.) Radnóti Miklós működtetése
Közgazdasági
Szakközépiskola
további
Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Meixner András: a Penta Unio pályázata - amelyet a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is elfogadott, illetve a Közoktatási Bizottság is tárgyalt és érdemesnek tartott a tovább gondolásra – az egyetlen, amely a Radnóti Szakközépiskolára vonatkozóan beérkezett. Mindkét bizottság úgy gondolta, a pályázat alkalmas a további tárgyalásra. A pályázatot lezártnak kell minősíteni és felkérni a Művelődési- Közoktatási és Sport Főosztályt a konkrét tárgyalások lefolytatására. Gyakorlatilag ez már menet közben megtörtént, de közgyűlési döntés szükséges, mert a működtető szervezetet most kívánják létrehozni egy KhT formájában, melynek jelentős százalékban a tantestület tagjai is tulajdonosai lesznek. A bejegyzés is időigényes, és a szeptemberi kezdéshez egyfajta szándéknyilatkozatot kell tennie a Közgyűlésnek. A tényleges döntésre az április 12-i ülésen kerül sor, addig elég idő van az anyagok előkészítésére. Benkovicsné dr. Benkő Klára: kérdése, az előterjesztés azt jelenti, hogy az ott dolgozók a kérésüket teljesítve láthatják? Dr. Toller László: válasza, egyértelműen erről van szó. Tárgyalt az iskola igazgatójával a részletekről, még további tárgyalások lesznek, a végső döntés még visszavan. Több kérdés, hozzászólás nem lévén. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 110/2001. (03.22.) sz. határozata a Radnóti Miklós működtetéséről
Kereskedelmi
Szakközépiskola
további
131 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján egyetért azzal, hogy a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogának átadására kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Kft-vel, valamint az iskola kollektívájával. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a fenntartói jog átadására vonatkozó szerződés tervezetét terjessze jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:
2001. április 12. Pásztor Ágnes főosztályvezető
Kapják:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Pásztor Ágnes főosztályvezető
34.) Együttműködési Önkormányzattal
keret-megállapodás
a
Baranya
Megyei
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: egy korábbi döntés újabb változatáról van szó, kéri az előterjesztés támogatását. Kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 111/2001. (03.22.) sz. határozata a Baranya Megyei Önkormányzattal Együttműködési keretmegálla-podásról A Közgyűlés dr. Toller László polgármester előterjesztését megtárgyalta, és az alábbi döntést hozza: 1./
Egyetért azzal, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a Közgyűlés 450/2000./09.15./ sz-ú közgyűlési határozata alapján alapított vételi jogával 2001. április 1. napjáig élhessen. Tudomásul veszi, hogy a vevő a bruttó 132.500.000.-Ft-os vételárat 2001. szeptember 1. napjáig, de legkésőbb az EKZ-3. Ingatlanforgalmazási Kft. Czinderi úti tömbbelsőben tervezett
132 bevásárló-központra kapott építési emelkedésének napja után fizeti meg.
engedély
jogerőre
Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: Felelős: 2./
2001. április 10. dr. Toller László polgármester
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a jelen előterjesztés mellékletében felsorolt ingatlanok közül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 100.000.000.-Ft + ÁFA értékben ingatlant vásárol, a vételár kifizetésének határideje 2001. július 31. napja. Felkéri a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot, hogy az előterjesztés mellékletben felsorolt ingatlanok közül válassza ki a megvásárolandó ingatlant. Felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy az ingatlanvásárlás fedezetét jelölje meg. Határidő: 2001. május 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Gonda Tibor bizottsági elnök Soó László bizottsági elnök Jeszták Lajos főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
3./
35.)
A Közgyűlés felhatalmazza a dr. Toller László polgármestert az előterjesztés mellékletét képező együttműködési keretmegállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
2001. április 10. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Tiszakerecseny árvíz sújtotta település támogatása Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök
Kablár János: a témát azért kérte napirendre, mert az árvíz sújtotta településeken nagy szükség lenne a gyors segítségre. A 2001. tavaszán kialakult árvízi katasztrófa helyzet következtében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 20 település szenvedett károsodást, illetve kényszerült
133 kimenekítésre. A kormány a károk enyhítésének összefogására létrehozta a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottságot, amely a szükséges intézkedéseket megtette, illetve folyamatosan végzi. A tárcaközi bizottság elnöke, dr. Bakondi György úr kérte a Baranya megyei településeket, hogy a 20 község közül Tiszakerecseny községet segítse anyagi eszközökkel. Az elmúlt napokban egy 3 fős testület tett látogatást a községben, és megállapította, hogy a jelenlegi konkrét igény egy darab nagyteljesítményű szivattyú megvásárlása, amelyhez kb. 1 M Ft szükséges. Kéri a Közgyűlést, segítse a bajba jutott települést. Dr. Toller László: a tavalyi évhez hasonlóan azt tartanák célszerűnek, ha van egy kijelölt település, akkor a megye és a város támogatási erőforrásait odakoncentrálnák. Ilyen formán hatékonyabb segítséget tudnak nyújtani, mintha különböző módon támogatnák az árvízkárosultakat. Dr. Tóbiás János: az egyhavi képviselői tiszteletdíjának 50 %-át felajánlja az árvízkárosultak támogatására. Dr. Toller László: megköszöni képviselő úr felajánlását. Egyben tájékoztatásul elmondja, a szocialista frakció országgyűlési képviselői hasonló nyilatkozatot tettek a múlt héten. Több hozzászólás nem lévén. Szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül Kablár János előterjesztését elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 112/2001. (03.22.) sz. határozata Tiszakerecseny árvíz sújtotta település támogatásáról A Közgyűlés Kablár János bizottsági elnök szóbeli előterjesztését megtárgyalta. A képviselőtestület az előterjesztésben foglaltak alapján Tiszakerecseny községet 1 db nagyteljesítményű szivattyú megvásárlásával segíti, melynek értéke kb. 1 M Ft. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet a további intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető
134 36.) Tájékoztató Pécs M. J. Város értékeléséről, további feladatok
célprogramjának
félidős
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi és egyéb tájékoztatást az SZMSZ vitája közben megadta. A szándék tisztességes és korrekt annyiban, hogy valóban csak egy tájékoztatót kívánnak széles körben rendelkezésre bocsátani. Megjegyzi, minden frakciótól kértek a tájékoztató elkészítéséhez álláspontot, és egyedül a Civil frakciótól kaptak részletesebb értékelést és támogatást, ez szerepel is benne. Bejelenti, a Közgyűlés a nyilvános ülést befejezte, megköszöni a részvételt és az ülést 20,50 órakor bezárja azzal, hogy a testület rövid szünet után zárt ülésen folytatja munkáját. k. m. f.
dr. Toller László polgármester
dr. Papp Judit jegyző
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2001.(03. 30.) sz. rendelete
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL
/STATÚTUM/
TARTALOMJEGYZÉK P R E A M B U L U M......................................................................................................................................3 I. FEJEZET........................................................................................................................................................2 II. FEJEZET ......................................................................................................................................................2 A KÖZGYŰLÉS .................................................................................................................................................2 A közgyűlés működése és hatásköre .................................................................................................................2 A közgyűlés munkaprogramja, munkaterve ......................................................................................................3 Az önkormányzat feladatai, kizárólagos hatásköre ...........................................................................................3 A közgyűlés ülései.............................................................................................................................................4 A közgyűlés rendkívüli, sürgős rendkívüli ülése...............................................................................................4 A közgyűlés összehívásának rendje...................................................................................................................5 Nyilvános ülés ...................................................................................................................................................5 Zárt ülés.............................................................................................................................................................5 Határozatképesség .............................................................................................................................................5 III. FEJEZET .....................................................................................................................................................6 A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, AZ ELNÖK JOGKÖRE..........................................................................................6 A közgyűlés elnöke ...........................................................................................................................................6 Az elnök jogköre ...............................................................................................................................................6 Tárgyra térésre való felszólítás és a szó megvonása..........................................................................................6 Az ülés félbeszakítása........................................................................................................................................6 Rendfenntartás...................................................................................................................................................6 A vita .................................................................................................................................................................6 IV. FEJEZET.....................................................................................................................................................7 A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE ....................................................................................................................................7 Az ülés napirendjének meghatározása...............................................................................................................7 Napirend ponti javaslat levétele, napirendi pont tárgyalásának elnapolása.......................................................7 Előterjesztő, előadó ...........................................................................................................................................7 Napirendi pontok fajtái......................................................................................................................................7 Napirendi pontok sorrendje ...............................................................................................................................7 Előterjesztések...................................................................................................................................................8 Önálló indítványok ............................................................................................................................................8 Nem önálló indítvány ........................................................................................................................................9 Sürgősségi javaslat ............................................................................................................................................9 Módosító javaslat ..............................................................................................................................................9 Bizottsági ajánlás...............................................................................................................................................9 Tanácskozási jog, felszólalás.............................................................................................................................9 Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás ....................................................................................................9 Napirenden kívüli felszólalás ..........................................................................................................................11 Ügyrendi felszólalás ........................................................................................................................................11 Személyes , azonnali megjegyzés....................................................................................................................10 V. FEJEZET ....................................................................................................................................................10 RENDELETALKOTÁS ....................................................................................................................................10 VI. FEJEZET...................................................................................................................................................11 A SZAVAZÁS RENDJE, HATÁROZATHOZATAL, JEGYZŐKÖNYV .............................................................11 A szavazás rendje ............................................................................................................................................11 A határozathozatal ...........................................................................................................................................11 A szavazás módja ............................................................................................................................................11 A titkos szavazás .............................................................................................................................................12 A név szerinti szavazás....................................................................................................................................12 Jegyzőkönyv tartalma ......................................................................................................................................12 A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése ....................................................................................................12 A jegyzőkönyvbe való betekintés....................................................................................................................12
VII. FEJEZET .................................................................................................................................................13 BIZOTTSÁGOK...............................................................................................................................................13 Állandó bizottságok.........................................................................................................................................13 Albizottság.......................................................................................................................................................13 A bizottságok általános feladatai.....................................................................................................................13 A bizottságok működése..................................................................................................................................13 Hatásköri összeütközés....................................................................................................................................14 Bizottsági jegyzőkönyvek ...............................................................................................................................14 VIII. FEJEZET ................................................................................................................................................14 KÉPVISELŐ CSOPORTOK ............................................................................................................................14 IX FEJEZET...................................................................................................................................................14 TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT .........................................................................................................14 Településrészi önkormányzat választása .........................................................................................................15 X. FEJEZET ....................................................................................................................................................16 KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ...................................................................................................................16 XI. FEJEZET...................................................................................................................................................16 KISGYŰLÉS ....................................................................................................................................................16 XII. FEJEZET .................................................................................................................................................17 TISZTSÉGVISELŐK........................................................................................................................................17 Tisztségviselők ................................................................................................................................................17 Polgármester ....................................................................................................................................................17 Alpolgármesterek ............................................................................................................................................17 XIII. FEJEZET ................................................................................................................................................18 TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK, TANÁCSNOKOK ............................................................................................18 A képviselő kötelességei .................................................................................................................................18 A képviselő jogai.............................................................................................................................................18 Tanácsnokok....................................................................................................................................................19 XIV. FEJEZET ................................................................................................................................................19 POLGÁRMESTERI HIVATAL.........................................................................................................................19 XV. FEJEZET .................................................................................................................................................19 LAKOSSÁGI FÓRUMOK, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, HELYI NÉPSZAVAZÁS ............................................19 Lakossági fórumok ..........................................................................................................................................19 Népi kezdeményezés .......................................................................................................................................19 Helyi népszavazás ...........................................................................................................................................19 XVI. FEJEZET ................................................................................................................................................19 AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONA ÉS GAZDÁLKODÁSA ........................................................................19 XVII. FEJEZET...............................................................................................................................................19 VEGYES RENDELKEZÉSEK..........................................................................................................................19 A bizottságok, képviselők ügyiratkezelésének szabályai ................................................................................19 XVIII. FEJEZET .............................................................................................................................................20 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK..................................................................................................................20 XIX. FEJEZET ................................................................................................................................................20 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..............................................................................................................................20
PREAMBULUM (Pécs, a Harmadik évezred/é/re készülő város) Pécs, a kétezer éves európai és ezer éves magyar történelmet ápoló város Baranya megye székhelye, az ország ötödik legnagyobb városa, a Dél-Dunántúl, a régió tudományos, oktatási, gazdasági központja. Éghajlata a mediterrán vidékek hangulatát idézi. Hírnevét az egyetemek, kutatóintézetek, neves iskolák, gazdasági szervezetek kimagasló eredményei öregbítik. A város szinte minden utcájából látható Mecsek déli lejtői már több ezer évvel ezelőtt is letelepedésre indították az erre járókat. A vidéket az illírek, pannonok, kelta törzsek lakták majd ie. 10-ben a római hódítók alapítottak itt várost, Sopianaét. A római tartományi központba összefutó utakon új eszmék is érkeztek. A kora kereszténység emlékeit a mai Bazilika előtti területen feltárt ókeresztény festett sírkamrák idézik. A népvándorlás korának viharai ugyan elsöpörték a római települést, de a hely lakott maradt. A IX. században a város a Karoling Birodalom része, új neve Quinque Basilicae lett. Az itt élőket keresztény hitre térítette az új hatalom, s a salzburgi érsek már 847-ben templomot szentelt Pécsett. A honfoglaló magyarság – Anonymus Gesta Hugarorumának leírása szerint– Ete és Bojta vezérek törzseivel érkezett a városba. Szent István, az első magyar király 1009-ben alapította a Pécsi Püspökséget és vele a Székesegyházat. Az oklevélben Quinque Ecclesiai néven nevezett város szerepel, mint püspöki székhelye s ettől kezdve Pécs egyházi és szellemi központként vonzotta a kor jeles személyiségeit. Megindul a pécsi oktatás, amelynek elismeréseként 1367-ben Nagy Lajos király és Vilmos püspök egyetemet alapít Pécsett, Magyarországon az elsőt. Pécs 1543-ben – a vesztes mohácsi csatát követően – került török kézre, megváltozott a lakosság összetétele, a város arculata. Pécs tipikus keleti kereskedővárossá vált, a közel százötven éves török hódoltság építészeti emlékeit ma is őrzi. 1686-ban Badeni Lajos seregei foglalták vissza a várost, megindul Pécs fejlődésének újabb korszaka, amelynek élén a szellemi élet mecénásai, a püspökök álltak. Az egyház és a kapitalizálódó polgárság egyre jelentősebb ellentétét Mária Terézia döntése zárta le, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott, folytatódott a polgáriasodás, dinamikusan fejlődött a gazdaság. Többek között a Zsolnay Porcelángyár, az Angster Orgonagyár, a Littke Pezsgőgyár, a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Kesztyűgyár, a szőlészet, a borászat alapozta meg a város hírnevét a határainkon túl is. A történelmi belváros mai képe az I. Világháború előtti évekre lényegében kialakult. A település szinte töretlen ívű fejlődését az I. majd a II. Világháború után, hátrányosan befolyásolta, bár a török hódoltság miatt megszűnt egyetem újjáéledt, 1922-ben Pécsre helyezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet, s így újra fellendült a szellemi és a tudományos élet. A II. Világháború után, az erőltetett magyar iparpolitikához kapcsolódva ugrásszerűen fejlődött a szénbányászat, s megkezdődött az uránérc bányászata is. A város lakosságszáma több mint duplájára (180 ezer fő) emelkedett, új városrészek épültek. A történelmi múlt ma is itt él a város utcáin. A pécsiek büszkék városukra, kincseik megőrzésére. Ma Pécs a műemlékek, a múzeumok, a diákok, városa. A Bazilika előtti „sétateret” sokan Európa egyik legszebb tereként emlegetik, az ókeresztény mauzóleum, a városfal, a Bazilika homlokzata, az ódon fák olyan együttest alkotnak, amelyet ugyanúgy megőriz emlékezetében a látogató, mint a Mecsek-oldalba kapaszkodó szűk utcácskákat, a különös légkört árasztó Tettyét. A három színház, kiemelkedő zenei élet, a múzeumok sora – pl.: Zsolnay, Vasarely, Csontváry, Martyn Múzeum, Modern Magyar Képtár – több napos látnivalót kínál, irodalmi folyóiratok, rádió és TV stúdiók, kiadványok, lapok viszik hírét városunk mai életének. A megújuló gazdaság, a kereskedelemi ellátás még soha nem tapasztalt fejlődése, a pécsi sportsikerek egy új fejlődési szakasz előhírnökei. A diákok városa egyben egyetemi város is, Pécsett jogászok, orvosok, közgazdászok, bölcsészek, természettudományt hallgatók, tanárok, üzemmérnökök, művészek ,hittudósok kapnak részben egyetemi, részben főiskolai szintű diplomát a létrejött integrálódott egyetemen. Pécs Sopiana néven már Pannonia római tartomány jelentős központja volt. Tudatos várospolitikáról IV. Béla uralkodása után beszélhetünk. Pécs város II. Ulászló idejében kapott különböző kiváltságokat, bár később hiteles okmányokkal ezt soha nem tudta bizonyítani. A török szadzsáksági székhely, az ismét szabad királyi város, a köztörvényi hatósági feladattal felruházott, majd a megyei adminisztrációnak is otthont adó megyeszékhely város a XX. század közepéig lényegében a megyékkel azonos jogállást kapott. A tanácstörvények által különböző feladatokkal és hatáskörökkel felruházott Pécs jogállása eltérő volt. A többpártrendszerű demokratikus jogállam kiépítésével egyidejűleg megalkották az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (továbbiakban Ötv.). A város egy csepp a Duna-medencéjében élő különböző népek tengeréből. A magyarokon kívül bolgárok, cigányok, görögök, horvátok, németek, lengyelek, szerbek, oroszok, románok élnek falai között, békében, egyetértésben. Jelenleg a városban hét kisebbségi önkormányzat működik. A város vezetése mindig is nyílt várospolitikát folytatott. Pécs évszázadok óta és napjainkban is „befogadó város”-ként ismert, s ezt értékelve 1998-ban Pécs – Európából elsőként – elnyerte az évszázados UNESCO „Városok a békéért” díját. Pécs ma is az ország egyik legjelentősebb városa, történelmi hagyományai, több évszázados kulturális értékei, s jelene alapján méltán tart igényt arra, hogy az egyesülő Európában jelentős feladatokat kapjon, s meghatározó szerepet töltsön be a harmadik évezredben is. Az Ötv. 1.§ (6) bekezdés a.) pontja kiemeli: „a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakítja szervezetét és működési rendjét…”.E felhatalmazás, s a helyi sajátosságok alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiak szerint alkotta meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat).
I. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE, JELKÉPEI
nyakát piros öv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják."
1.§ /1/
Az önkormányzat elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
b./ Az önkormányzat zászlója: Kék és sárga színű, amelynek középső részén helyezkedik el a város címere. A városi címer mindkét változatával készített zászló Pécs Megyei Jogú Város zászlója.
Székhelye: Pécs, Széchenyi tér 1. /2/
A képviselő testület elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése
c./ Az önkormányzat hivatalos pecsétnyomója: Pécs Megyei Jogú Város hivatalos pecsétnyomója - a szabadalomlevéllel azonosan - a városcímert ábrázolja a címer körül "Sigill liber. Et Reg. Civitatis quinque ecclesien" rövidített latin szövegű körirattal. A városi pecsétnyomót a polgármester őrzi és kezeli.
(továbbiakban: közgyűlés) /3/
A közgyűlés hivatala: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
/4/
Az önkormányzat jelképei: a./ Az önkormányzat címere: A címerpajzs"...a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építmény. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldaláról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át. A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részén egyik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I/osephus/ II.M/aria/ T/heresia/ olvashatók." A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: "Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő skarlát színű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek
d./ A polgármesteri lánc: Ezüstből készült egyedi ötvös munka. A láncszemeket a Magyar Köztársaság címere, valamint Pécs Megyei Jogú Város címere fogja össze. A polgármesteri láncot a polgármester a várost érintő jelentősebb rendezvényeken viseli. /5/
Az önkormányzat címere és zászlója és a pecsétnyomó használatának részletes szabályait külön rendelet tartalmazza. 2.§ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgári címeket és kitüntetéseket adományoz, illetve ismer el. A díszpolgári cím ,a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza. A díszpolgárok névsorát a Szabályzat melléklete tartalmazza. 3.§ Pécs Megyei Jogú Város testvér- és partnervárosi kapcsolatot tart fenn.
II. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS 4.§ A közgyűlés működése és hatásköre /1/
A közgyűlés tagjainak száma: 45 fő.
/2/
/3/
Az önkormányzati jogokat a közgyűlés gyakorolja. A közgyűlés ellátja a törvényben megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. A közgyűlés feladatát, hatáskörét és hatósági jogkörét a hatásköri jegyzék tartalmazza, amit az SZMSZ mellékletének kell tekinteni.
valamint a 9.§ /6/ bekezdés g/ pontjában foglaltak szerint az önszerveződő közösségek képviselőitől. /5/
A munkaterv tartalmazza: a./ tárgyidőszak fő feladatait b./ a közgyűlés üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait,
A közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságaira, részönkormányzatára, kisebbségi önkormányzatára, a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról legkésőbb az átruházott hatáskör teljesítését követő 30 napon belül írásban beszámolni kötelesek a Közgyűlés átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.
c./ a főbb napirendi pontok előterjesztőjét d./ azon napirendi pontok megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani e./ azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez a közgyűlés igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, civil szervezetek f./ véleményét azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez állásfoglalás szükséges.
bizottsági
5.§ 6.§
A közgyűlés munkaprogramja, munkaterve /1/
A polgármester - megválasztását követő három hónapon belül- a közgyűlés megbízatásának időtartamára munkaprogramot terjeszt a közgyűlés elé. A munkaprogram tartalmazza a közgyűlés által - megválasztásának időtartama alattelérni kívánt célokat, az ezekhez szükséges módszereket és eszközöket.
/2/
A munkaprogram végrehajtására a közgyűlés éves ülés- és munkatervet készít. Az éves munkatervet - a közgyűlés megalakulási évének kivételével- legkésőbb a tárgyév második közgyűlésére kell előterjeszteni.
/3/
A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával- a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a közgyűlés elé. A munkatervben foglaltaktól a közgyűlés indokolt esetben eltérhet.
/4/
A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni: a./ a képviselőktől b./ a bizottságoktól
/1/
Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermekés ifjúsági feladatokról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségiek jogainak érvényesüléséről, - a polgármesteri hivatal működtetéséről.
/2./ Az önkormányzat közszolgáltatások körében – anyagi lehetőségeitől függően elvégzendő – feladatai különösen: - településrendezés és településfejlesztés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás,
c./ a tisztségviselőktől d./ a települési testületeitől
Az önkormányzat feladatai, kizárólagos hatásköre
részönkormányzatok
e./ a kisebbségi önkormányzatok testületeitől f./ a meghatározó jelentőségű szolgáltató szervezetektől
helyi
g./ az egyetemtől, h./ a Polgármesteri főosztályvezetőitől
Hivatal
- a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi faladatairól, - a közreműködés az energiaszolgáltatásban,
- közreműködés megoldásában,
a
m./ amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.
foglalkoztatás
- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, - az egészséges életmód feltételeinek elősegítése. /3/
/4/
7.§
közösségi
A közgyűlés az önként vállalt feladatok körét minden évben a költségvetési rendelethez kapcsolódóan határozza meg.
A közgyűlés ülései /1/
A közgyűlés alakuló, ünnepi, rendes, rendkívüli ülést, sürgős rendkívüli ülést tart.
/2/
Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni, az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármesterek választásáról, a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, tiszteletdíjáról. A Közgyűlés a város ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend tárgyalható.
A közgyűlés kizárólagos, át nem ruházható hatáskörében tartja: a../ az önkormányzati rendeletalkotást, b./ szervezetének kialakítását, működésének meghatározását, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választást, kinevezést, megbízást, c./ a helyi népszavazás kiírását, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározását, használatuk szabályozását, díszpolgári cím adományozását, d./ a gazdasági programot, a költségvetés megállapítását, döntést a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítását, a településrendezési terv jóváhagyását, a közgyűlés által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételt, a kötvénykibocsátást, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételét és átadását, e./ önkormányzati társulás létrehozását, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozását és kilépését, f./ megállapodást külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozást, kilépést, g./ a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet (továbbiakban együtt intézmény) alapítását,
/3/
/4/
A rendes ülés csütörtöki napokon 9.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart, abban az esetben is, ha az ülés nem fejeződik be 24 óráig. /5/
j./ a bíróságok megválasztását,
népi
A közgyűlés rendkívüli, sürgős rendkívüli ülése /1/
az
amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő.
A közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni a helyi képviselők 1/4-e, bármely állandó bizottság, frakció, valamint a polgármester írásbeli indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtását követő 8 napon belül dönt arról, hogy az ülés időpontját az indítvány benyújtásától számított 15 napon, mely időpontra tűzi ki.
ülnökeinek
k./ állásfoglalást megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás Pécs városát is érinti, l./ véleménynyilvánítást olyan ügyben,
A közgyűlés - ha másként nem rendelkezik július 1. - augusztus 20. között - nyári szünetet tart.
8.§
h./ közterület elnevezését, emlékműállítást, i./ eljárás kezdeményezését Alkotmánybíróságnál,
Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze.
Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját, és a rendkívüli összehívás indokát. /2/
Halaszthatatlan esetben a közgyűlés rövid úton is összehívható sürgős rendkívüli ülésre, legkorábban a meghívó kézbesítését követő napra, napirend megjelölésével. (Sürgős,
rendkívüli ülés) A 8.§ (1) - (2) bekezdése szerint összehívott üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirendi pont nem tárgyalható.
/7/
9.§ A közgyűlés összehívásának rendje /1/
A közgyűlés üléseit a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a helyettesítési sorrend szerint kijelölt alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság döntése alapján annak elnöke hívja össze az ülést.
/2/
/3/
10.§ Nyilvános ülés /1/
A közgyűlés ülése nyilvános.
/2/
A közgyűlés tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben az ülés tartama alatt a meghívottak, illetve a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy megbízottai tartózkodhatnak.
/3/
A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívót a közgyűlés ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót - a 8.§ /2/ bekezdésben foglaltak kivételével legalább 2 nappal előbb kézbesíteni kell.
/4/
A meghívóban fel kell tüntetni az ebédszünet időpontját.
/5/
A közgyűlés ülésének időpontjáról a város lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint: a./ a meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni,
11.§ Zárt ülés /1/
A közgyűlés zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
/2/
A közgyűlés zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
/3/
A zárt ülésen a képviselő testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
b./ az ülés napirendjét, helyét és időpontját a sajtó utján közzé kell tenni. /6/
A közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a./ Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, b./ Baranya Megyei Közgyűlés elnökét c/ a pécsi illetőségű képviselőket,
országgyűlési
d./ a Baranya megyei és Pécs városi rendőrkapitányt, e/ kisebbségi önkormányzat vezetőjét, részönkormányzat vezetőjét, vagy az általuk megbízott személyt, f./ a jegyzőt, aljegyzőt, g/ napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit, területi kamarák képviselőit, továbbá azon külső meghívottakat akiket a polgármester, alpolgármesterek, tanácsnokok, vagy a bizottságok javasolnak.
A közgyűlési meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A 9.§ /6/ bek. g./ pontban meghatározottak csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.
12.§ Határozatképesség /1/
A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van
/2/
A szavazógép átvételével, annak leadásáig a képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
/3/
/4/
15.§
A szavazás elrendelésekor az ülésen jelenlévő, de a szavazógépet nem használó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Ha a közgyűlés ülése nem határozatképes, az elnök az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.
III. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, AZ ELNÖK JOGKÖRE
Tárgyra térésre való felszólítás és a szó megvonása /1/
Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve a közgyűlés, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, az elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Amennyiben a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.
/2/
Ha a Szabályzat vagy a közgyűlés a felszólalást meghatározott időkeretben teszi lehetővé és a felszólaló kitöltötte a saját vagy a frakciója időkeretét az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja tőle a szót.
13.§ A közgyűlés elnöke A közgyűlés ülésének az elnöke a polgármester A polgármester akadályoztatása esetén, illetve megbízása alapján az alpolgármesterek egyike elnököl. Valamennyiük akadályoztatása esetén ezt a tisztet a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke tölti be. Az ő akadályoztatása esetén a korelnök látja el a közgyűlés elnöke tisztét.
16.§ Az ülés félbeszakítása Amennyiben a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
14.§
17.§
Az elnök jogköre /1/
Rendfenntartás
Az elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei: a./ az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. Az elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza, illetőleg a Szabályzatnak a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályait megsérti.
b./ a határozatképesség megállapítása, c./ az ülés vezetése, a szó megadása, megtagadása és megvonása,
18.§
d./ tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása, e./ a napirendi pont elnapolására javaslattétel.
tárgyalásának
f./ javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására , sorrendjének megváltoztatására. /2/
A vita /1/
Az elnök a napirendi pontok felett külön – külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
/2/
Az elnök vagy/és az előterjesztő az előterjesztés megtételét követően javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására. A korlátozás 5 percnél rövidebb nem lehet és a javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz. Az előterjesztő vagy az elnök kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a közgyűlés vita nélkül szavaz. A vita lezárását követően valamennyi frakció 5 percben vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 2-2 percben felszólalhat.
Az elnök vitavezetési feladatai: a./ a vita megnyitása, berekesztése, b./ a szavazás elrendelése, c./ a szavazás eredményének megállapítása, d./ a határozat kimondása, e./ javaslattétel a vita lezárására.
/3/ Az ülésvezető elnök az ülés vezetését köteles átadni, ha részt kíván venni a vitában.
/3)
IV. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE
/2/
A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő egy alkalommal kérheti elnapolni. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a közgyűlés vita nélkül határoz. Ha az előterjesztő az elnapolást követő 15 napon belül az előterjesztés napirendre vételével nem kéri a vita folytatását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.
/3/
A közgyűlés az elnök vagy bármely képviselő javaslatára, bármely napirendi pontot elnapolhat, illetve - az elnapolás mellett - bizottsági tárgyalásra, szakértői előkészítésre adhat ki A javaslat felől a közgyűlés vita nélkül határoz.
19.§ Az ülés napirendjének meghatározása /1/
/2/
/3/
/4/
/5/
/6/
A közgyűlés rendes ülésének napirendi pontjaira a polgármester a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal egyeztetve tesz javaslatot. A napirendet a közgyűlés állapítja meg. A 9.§ /3/ bekezdésében jelölt határnap után a napirend csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a közgyűlés a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával vita nélkül határoz. A közgyűlés rendkívüli ülésén az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A közgyűlés a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata alapján dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát. A közgyűlés az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, illetve a bizottságok, a tanácsnok által benyújtott napirendi ponti javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását bármely bejelentett frakció, vagy legalább 10 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni. A közgyűlés tárgyalni köteles a helyi kisebbségi önkormányzatnak a kisebbségi jogok gyakorlásához szükséges döntésre irányuló kezdeményezését. A javaslatot a közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.
Előterjesztő, előadó /1/
A közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője, a polgármester, alpolgármester, a bizottság, a tanácsnok, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal főosztály besorolású szervezeti egysége lehet.
/2/
Rendelettervezetet csak bizottság, tisztségviselő, tanácsnok, vagy képviselő terjeszthet elő.
/3/
A közgyűlés napirendi pontjának előadója az előterjesztő vagy az általa megbízott képviselő (bizottsági elnök, tisztségviselő, tanácsnok), hivatali köztisztviselő, illetve más személy lehet. 22.§ Napirendi pontok fajtái
/1/
Napirend ponti javaslat levétele, napirendi pont tárgyalásának elnapolása A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést - a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően - az előterjesztő kérelmére vita nélkül az elnök a javaslatok közül levetetheti.
A közgyűlés a Szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi: a./ az előterjesztéseket b./ az önálló indítványokat,
A közgyűlés minden évben köteles napirendjére felvenni a költségvetés előző évi végrehajtásáról szóló, illetve a tárgyévi költségvetés megállapításáról szóló előterjesztést. 20.§
/1/
21.§
c./ az interpellációkat, kérdéseket. 23.§ Napirendi pontok sorrendje /1/
A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje: 1. tisztségviselői beszámoló, 2. sürgősséggel tárgyalandó javaslat, 3. rendelettervezet, 4. személyi ügyek, illetve a minősített többségi szavazást igénylő döntések, 5. határozati javaslat, 6. interpelláció, kérdés 7. bizottsági beszámoló, egyéb beszámoló, tájékoztató.
/2/
Interpellációra, kérdésre egész napos ülés esetén a délutáni ülésidő kezdetekor kerül sor.
/3/
Az /1/ bekezdésben feltüntetett sorrendtől a közgyűlés az elnök javaslatára eltérhet. A javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz.
/6/
Végrehajtásért felelősként tisztségviselő, bizottsági elnök, szervezeti egység vezető, ellenőrzésért felelősként tisztségviselő jelölhető meg.
/7/
Az írásos előterjesztést a rendes közgyűlés ülését megelőzően legalább 9 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek kell leadni.
24.§ Előterjesztések /1/
25.§
Az előterjesztések lehetnek: a./ a rendelet - tervezetek, b./ határozati javaslatok, c./ beszámolók,
Önálló indítványok /1/
A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők., a tisztségviselők és a bizottságok. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal kell írásban a polgármesternél beterjeszteni.
/2/
Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 24.§ /1/ bek. a.)-b.) pontnak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.
/3/
Halaszthatatlan esetben önálló indítvány a közgyűlés napirendjének meghatározása során tisztségviselői vagy bizottsági írásos előterjesztésre a megválasztott képviselők több mint felének támogató szavazatával vehető napirendre.
d./ tájékoztatók. /2/
A rendelettervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslat csak írásbeli lehet. A határozati javaslat előterjesztője és az elnök kérheti, hogy a módosító indítványokat foglalják írásba. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a./ a tárgyat és a tényállást, b./ a bizottsági tárgyalás eredményét és szavazati arányát, c./ a lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját, d./ a döntési javaslatok indokait,
26.§
e./ a határozati javaslatot, ill. a rendelet tervezetét, f./ a végrehajtás határidejét és az ellenőrzésért felelős megjelölését,
Interpellációk, kérdés /1/
g./ várható társadalmi, gazdasági hatásait, pénzügyi vonzatait. /3/
/4/
/5/
A képviselő a közgyűlés rendes ülésén interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokokhoz. Az interpelláció tárgyát cím szerint meg kell jelölni. A képviselő az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal a polgármesterhez írásban terjeszti be, amelyre az interpellált az ülésen ad választ. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a közgyűlés engedélyezheti.
A Szabályzat 72.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben az előterjesztésnek meg kell felelni az ott előírt ügyiratkezelési szabályokban foglaltaknak.
/2/
Az előzetesen egyeztetett gazdasági tárgyú, a gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó előterjesztéseket, (továbbiakban gazdasági előterjesztéseket) a területileg érintett gazdasági kamara véleményének kikérése után lehet előterjeszteni.
/3/
Ha a közgyűlés interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja.
/4/
Az interpellációra 5 perc, a válaszadásra 5 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre.
/5/
Kérdést a közgyűlés rendes ülésén a képviselő a tisztségviselőhöz, bizottság elnökéhez, illetve a tanácsnokhoz a kérdés tárgyának megjelölésével intézhet.
Ha az érintett gazdasági kamarának a közgyűlés elé kerülő gazdasági előterjesztéssel kapcsolatban eltérő véleménye van, úgy az arra irányuló szövegszerű javaslatot a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés alapján az előterjesztő köteles az előterjesztésével együtt kezelni és a közgyűlés elé terjeszteni.
/6/
A kérdésfelvetésre 5 perc, a válaszadásra 5 perc áll rendelkezésre.
/7/
A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs.
/1/
/2/
ajánlást tehet. Az ajánlásnak a kisebbségi véleményt is tartalmaznia kell. /2/
27.§
31.§
Nem önálló indítvány
Tanácskozási jog, felszólalás
Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be: a./ sürgősségi javaslat,
/1/
A felszólalások típusai: a./ napirend előtti felszólalás, b./ napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
b./ módosító javaslat,
c./ napirend utáni felszólalás
c./ bizottsági ajánlás.
d./ ügyrendi felszólalás,
Nem önálló indítványt tisztségviselő, bizottság, tanácsnok és képviselő nyújthat be.
e./ személyes azonnali megjegyzés. /2/
28.§ Sürgősségi javaslat /1/
A 27.§ /2/ bekezdésében jelöltek javasolhatják a közgyűlésnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.
/2/
A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt a közgyűlés ülését megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani.
/3/
A sürgősség kérdésében a közgyűlés a napirend elfogadása előtt, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.
/3/
Módosító javaslat /1/
A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett határozati javaslat érdemi részét érinti és amely nem számítási szám-névelírási, formai pontosítások kijavítására irányul.
/2/
A módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás előtt az elnök, és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.
/3/
A módosító javaslatokról a közgyűlés külön szavazás alapján dönt. 30.§ Bizottsági ajánlás A napirend előkészítéséért felelős bizottság a rendelettervezethez, határozati javaslathoz a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő
A közgyűlés ülésén felszólalásra az ülés elnöke a jelentkezés sorrendjében adja meg az engedélyt. A nem képviselő jogállású meghívottak a közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt. A frakcióvezetők a napirendi ponthoz kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót az elnök soron kívül köteles megadni, a frakcióvezetők jelentkezési sorrendjében. 32.§
Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás /1/
29.§
/1/
Az /1/ bekezdésben foglalt jogosultság értelemszerűen megilleti a tanácsnokot is.
/2/
/3/
/4/
A napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői felszólalásokra az engedélyt a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke adja meg. A napirendi pont tárgyalása során a közvetlenül érintett önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vállalat képviselőjének az ülés elnöke szavazás nélkül felszólalási lehetőséget adhat. A közgyűlés ülésén az a nem képviselő eseti meghívott személy szólalhat fel, akinek az ülés elnöke - a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata alapján hozott határozata szerint - szót ad. A közgyűlés nem képviselő állandó meghívott résztvevőinek megbízottjai az ülés elnökének engedélye alapján a képviselői, tisztségviselői kérdésre szavazás nélkül válaszolhatnak. 33.§ Napirenden kívüli felszólalás
/1/
/2/
Bármely képviselő az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalása után zárt ülés megkezdése előtt a napirenden nem szereplő, olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely országos jelentőségű vagy amely tartalmánál fogva érinti az önkormányzat és szervei, intézményei, a rész és a kisebbségi önkormányzatok, működését, megítélését, a város és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalhat, jelzéssel élhet. A napirenden kívüli felszólalás időtartama maximum 5 perc lehet, hozzászólásnak 2 percben, nem csak személyes érintettség esetén van helye
/4/
/5/
/6/ /7/
34.§ Ügyrendi felszólalás Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslathoz frakciónként egy alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban lehet felszólalni. 35.§ Személyes , azonnali megjegyzés /1/
Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatban a képviselő – ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.
/2/
A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs. V. FEJEZET
RENDELETALKOTÁS 36.§ /1/
A közgyűlés a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
/2/ A rendelet kezdeményezésére, megalkotására a Szabályzatot az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. /3/
A rendeletek szövegszerű tervezetét a Polgármesteri Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő. A tervezetet csak bizottsági tárgyalás, illetőleg a felügyeletet ellátó tanácsnok véleményének és a jegyző törvényességi véleményének kikérése után lehet a közgyűlés elé terjeszteni.
A rendelettervezet tárgyalása kétfordulós. Először az általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás elveinek megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Az általános vita lezárása után dönt a közgyűlés a rendelettervezet részletes vitára bocsátása vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztése felől. Amennyiben a rendelettervezethez módosító javaslatot nem terjesztettek elő, részletes vitára nem kerül sor. A részletes vita a rendelettervezet módosításokkal érintett részének megvitatásából áll. Az előterjesztő módosító javaslatát a vita lezárásáig visszavonhatja.
/8/
A rendelettervezet általános és részletes vitája ugyanazon az ülésen is történhet.
/9/
A közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.
/10/ A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá /11/ Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatalban közszemlére kell tenni, továbbá az elektronikus, vagy az írott sajtóban való közzététel útján a hatálybalépés napjának megjelölésével ki kell hirdetni, amennyiben a polgármester és a jegyző a rendeletet aláírták. Az elektronikus sajtó útján történő kihirdetéskor, azzal egyidejűleg a rendelet szövegét ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is. /12/ A rendeletet a közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni. /13/ A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. /14/ A rendelet jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének .............../év......./................./számú rendelete sorszám/évszám/kihirdetés napja Rövidítve: Ör
VI. FEJEZET A SZAVAZÁS RENDJE, HATÁROZATHOZATAL, JEGYZŐKÖNYV
g./ döntésből való kizáráshoz, h./ a napirendi pont elnapolásához, i./ továbbá a Szabályzat 5.§-ában, (a Közgyűlés munkatervének elfogadása), a 19.§ /2/ bekezdésében (a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vétele), a 28.§ /3/ bekezdésében (a napirend sürgőségi tárgyalása), a 41.§-ában titkos szavazás elrendelése), a 42.§ /1/ bekezdésében ( név szerinti szavazás elrendelése), a 45.§ /2/ bekezdésében, (a bizottságok létrehozása, a 46.§ /2/-/3/ bekezdéseiben (bizottságok létrehozása, ügyrendjeik elfogadása), a 62.§ /4/ bekezdésében ( jegyző, aljegyző tartós távollétének helyettesítése), a 65.§ /1/ b./ pontjában (átruházott hatáskörben hozott döntések képviselői javaslatra történő felülvizsgálata), továbbá a 66.§ /2/ bekezdésében (a tanácsnok feladatkörének elfogadása) foglalt esetekben.
37.§ A szavazás rendje /1/
A közgyűlés a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
/2/
Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás "igen"-nel vagy "nem"-mel történhessen.
/3/
Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.
/4/
Határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a közgyűlés vita nélkül határoz.
j./ 10 M. Ft feletti hitel felvételéhez, k./ a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához név szerinti szavazás alapján,
A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.
l./ zárt ülés elrendeléséhez. /4/
38.§ A határozathozatal /1/
Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges
A közgyűlés döntése alapján a döntéshozatalból kizárható akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. Az érintett képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni. /3/ A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. a./ a rendelet alkotásához,
39.§
/2/
b./ a közgyűlés szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához,
A szavazás módja /1/
Szavazni személyesen kell, melyet igennel, nemmel lehet megtenni, illetve a szavazástól való tartózkodási szándékot lehet kifejezni.
/2/
A szavazás gépi úton, illetve kézfelemeléssel történhet. A gépi szavazás időtartamát a levezető elnök egy alkalommal, a szavazás megkezdése előtt ismerteti.
/3/
A képviselő az elnöknek a szavazás eredményét megállapító összefoglalójáig jelezheti a szavazógép meghibásodását. Ezt követően a képviselő jegyzőkönyvbe mondhatja szavazatát.
/4/
Az elnök vitás esetben technikai szavazást rendel el.
/5/
Szavazás közben szavazást indokolni nem szabad.
/6/
A döntés meghozatalához az „igen” szavazatok előírt (egyszerű vagy minősített) többségének megléte szükséges.
c./ törvény által a közgyűlés hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, d./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, e./ külföldi önkormányzattal való együttműködéshez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, f./ önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet (továbbiakban együtt intézmény) alapításához,
A közgyűlés határozatának jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ....../év....../hó........nap számú határozata sorszám/évszám/közgyűlés napja.
40.§
g./ az elnök intézkedéseit, továbbá a közgyűlés ülésén történt fontosabb h./ eseményeket. az ülés bezárásának idejét.
A titkos szavazás Titkos szavazást az Ötv. 12.§ 6/ bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni . A titkos szavazást a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság bonyolítja le.
/3/
b./ az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok és az önkormányzati rendelet kihirdetett c./ szövege, a jelenléti ív, a titkos szavazás
41.§ A név szerinti szavazás /1/
/2/
/3/
Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a közgyűlés vita nélkül a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.
d./ a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye, e./ a név szerinti szavazásról készült névsor, f./ a szavazat eredményét rögzítő gépi lista példánya. /4/
Jegyzőkönyv tartalma A közgyűlés minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket (továbbiakban: együtt határozat) rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
Az ülésen elhangzott külön kérésre a hangszalagról szó szerinti jegyzőkönyv készül. /2/ Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza: a./ az ülés helyét, időpontját, megnyitásának idejét,
43.§ /1/
A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá
/2/
A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének 44.§ A jegyzőkönyvbe való betekintés
/1/
A választópolgárok zárt ülések kivételével betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
/2/
A közgyűlési jegyzőkönyv egy-egy példányát a városi és megyei könyvtár olvasóterme számára meg kell küldeni.
/3/
A Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Főosztályán munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a nyilvános közgyűlés jegyzőkönyveibe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, valamint a közgyűléstől a bizottságokra, részönkormányzatokra és kisebbségi
b./ a napirend előtti felszólalásokat, azok lényegét, c./ az elfogadott napirendet, d./ napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét, e./ a szóban javaslatokat,
előterjesztett
A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. E kérdésben a közgyűlés a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményének kikérése után dönt.
A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése
42.§ /1/
jegyzőkönyv egy példánya,
Napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik: a./ meghívó,
határozati
f./ a határozathozatal módját, a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét,
A Költségvetési, a Pénzügyi, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak csak képviselő tagja lehet.
önkormányzatokra átruházott hatáskörben hozott hatályos határozatokba.
VII. FEJEZET BIZOTTSÁGOK
/4/
A bizottsági ülésen a szakértők tanácskozási joggal vesznek részt.
45.§ /1/
A közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
/2/
A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
/3/
A bizottságok belső működési szabályaikat a Szabályzat keretei között ügyrendjükben maguk határozzák meg. A bizottságok ügyrendjét a közgyűlés hagyja jóvá a megválasztott képviselők többségének szavazata alapján. 46.§
47.§ Ideiglenes bizottság /1/
/2/
48.§ Albizottság /1/
Az állandó bizottságok albizottságokat hozhatnak létre, szakmai vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakítása céljára.
/2/
Az albizottság a bizottság szerve, elnöke csak képviselő lehet. Tagjainak számát az állandó bizottság az ügyrendjében határozza meg.
Állandó bizottságok /1/
A közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre az alábbi képviselői létszámmal : a./ pénzügyi bizottság 5 fő b./ jogi, igazgatási, ügyrendi és közbiztonsági bizottság (ügyrendi bizottság) 5fő, c./ gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási bizottság (gazdasági bizottság) 7 fő, d./ egészségpolitikai és szociális bizottság (egészségpolitikai bizottság) 5 fő,
A közgyűlés konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A közgyűlés esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait. Az ideiglenes bizottság, működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
49.§ A bizottságok általános feladatai /1/
A bizottságok általános feladatai: a./ a közgyűlés döntéseinek előkészítése,
f./ sportbizottság 5 fő,
b./ valamely előterjesztés indítvány sürgősségi kezdeményezése,
g./ kulturális bizottság 5 fő,
c./ bizottsági ajánlástétel, állásfoglalás,
h./ közlekedési és kommunális bizottság (kommunális bizottság) 5 fő,
d./ a közgyűlési döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése,
i./ város- és környezetfejlesztési bizottság (városfejlesztési bizottság) 5 fő,
e./ feladatkörükben a testületi előterjesztések elkészítése,
j./ költségvetési bizottság 5 fő
f./ a közgyűlés által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása
e./ közoktatási és ifjúsági bizottság 5 fő,
k./ lakásfejlesztési- és gazdálkodási bizottság, (lakásügyi bizottság) 5 fő. /2/
A bizottság elnöke és tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet
/3/
A bizottságok tagjait a közgyűlés választja. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjait és a külső szakértőit a bizottságok javaslatára bízza meg a közgyűlés. A bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segítik. Az egyes bizottságok mellett legfeljebb 6 fő szakértő működhet.
vagy önálló tárgyalásának
g./ a közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott döntés. 50.§ A bizottságok működése /1/
A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára.
/2/
A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kell.
/3/
A Szabályzat 72. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a bizottság ülésére csak az ott megjelölt eljárás szerint előkészített előterjesztés kerülhet.
/4/
A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság képviselőtagjainak több mint a fele jelen van.
/5/
A bizottságok éves munkatervet készítenek a közgyűlés munkaterve alapján.
/6/
A bizottsági ülések nyilvánosságára, a zárt ülés tartására, a titkos szavazásra, a határozat hozatalra a közgyűlésre vonatkozó szabályok érvényesek .
/7/
A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit az ügy személyesen érint. Ezt az érintett köteles bejelenteni. Kizárásról az elnök esetén a polgármester, tag esetén a bizottság dönt .
/8/
A bizottságok működésük során átruházott hatáskörben, döntést igénylő kérdésben határozatot, egyéb ügyekben állásfoglalást, ajánlást hoznak.
/9/
A bizottságok a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei részére feladatot a tevékenységi körrel érintett tisztségviselő útján állapíthatnak meg.
/10/ A képviselők és a kisebbségi önkormányzatok képviselői a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt abban az esetben is ha az adott bizottságban nem tagok. /11/ Két vagy több bizottság részvételével együttes bizottsági ülés tartható. Ebben az esetben az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.
/2/
A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti.
/3/
A bizottságok ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei látják el.
VIII. FEJEZET KÉPVISELŐ CSOPORTOK 53.§ /1/
A képviselők csoportokat /frakciókat/ hozhatnak létre. Képviselőcsoport alakításához legalább 3 képviselő szükséges. A csoport megalakulását, tagjainak névsorát a közgyűlésnek írásban be kell jelenteni.
/2/
A képviselőcsoport vezetőt /frakcióvezetőt/ , valamint 6 főig 1, illetve 6 fő felett 2 frakcióvezető helyettest választhat. Egy párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.
/3/
A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester, az alpolgármesterek, valamint a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke egyeztető tárgyalásra összehívhatja.
/4/
Bármely képviselő csoport vezetője a közgyűlés ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként és frakciónként egyszeri alkalommal. A szünetet a közgyűlés elnöke köteles elrendelni.
/5/
A frakciók működésének anyagi feltételeit az önkormányzat biztosítja.
IX FEJEZET TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT
51.§
54.§
Hatásköri összeütközés A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés tárgyában a közgyűlés dönt.
/1/
A közgyűlés a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra anyagi eszközöket adhat számára.
52.§ Bizottsági jegyzőkönyvek /1/
A bizottságok ülésén elhangzott vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a képviselők a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.
A közgyűlés - Szabályzatában - településrészi önkormányzatot hozhat létre képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője, települési képviselő.
/2/
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata településrészi önkormányzatok létesítéséről peremterület vagy a városhoz korábban csatolt városrészek kezdeményezése esetében dönt.
/3/
történik, amit kizárólag e célból a polgármester hív össze.
A megválasztott településrészi önkormányzatok felsorolása és elnevezése: "Pécs Hird Önkormányzat"
Településrészi
"Pécs-Mecsekszabolcs Településrészi Önkormányzat" "Pécs-Pécsbányatelep Önkormányzat"
Településrészi
"Pécs-Somogy Önkormányzat"
Településrészi
"Pécs-Vasas Önkormányzat" "PécsTelepülésrészi
/2/
A részönkormányzat tagjaira a településrész választópolgárai ajánlást tehetnek.
/3/
A jelölőgyűlés összehívásáról a választópolgárokat a gyűlést megelőző legalább 5 nappal korábban értesítő megküldésével, illetőleg a helyi tömegkommunikáció (sajtó, faliújság) útján értesíteni kell. A településrészi önkormányzat tagjelöltje az, akit az ajánlás céljából összehívott jelölőgyűlésen megjelent választópolgárok legalább 3 %-a a nyílt szavazással jelöltnek ajánlott. A Közgyűlés elé kerülő listára a jelöltek közül az kerül, aki a titkos szavazáson - az abban résztvevő választópolgárok számától függetlenül legalább egy érvényes szavazatot kapott.
Településrészi PécsújhegyiÜszögi Önkormányzat"
PécsNagyárpád önkormányzat
Településrészi
A részönkormányzat tagjainak száma: Pécs-Hird 4 fő vezetőn kívül Pécs-Somogy 4 fő vezetőn kívül Pécs-Vasas 4 fővezetőn kívül Pécs-Mecsekszabolcs 7 fővezetőn kívül Pécs-Pécsbányatelep 3 fő vezetőn kívül Pécs- Pécsújhegy- Üszög 4 fő vezetőn kívül Pécs- Nagyárpád 4 fő vezetőn kívül /4/
Településrészi személy.
önkormányzat
nem
jogi
/5/
A településrészi önkormányzatok területi leírásait, a részönkormányzatok elnökei és a testület feladatkörét, az SZMSZ mellékletei tartalmazzák.
/4/
/5/
A szavazás lebonyolítására a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. rendelkezései az irányadók.
/6/
A jelöltekről listát kell készíteni, amely tartalmazza: - a jelölt nevét - születési idejét - lakcímét - a kapott ajánlások számát.
55.§ Településrészi önkormányzat választása /1/
A közgyűlés megválasztja: A polgármester előterjesztése alapján a települési képviselők közül a településrészi önkormányzat vezetőjét. A településrész lakosságának ajánlása alapján a településrészi önkormányzat tagjait.
Az ajánlás településrészi jelölőgyűlésen
/7/
A közgyűlés elé kerülő lista a legtöbb ajánlást kapott jelölt nevével kezdődik. A listára a továbbiakban a kapott ajánlás száma szerint csökkenő sorrendben kerülnek fel a jelöltek. A polgármester az eredményes jelölőgyűlést követően a részönkormányzat tagjainak választására vonatkozó listákat 30 napon belül az önkormányzat közgyűlése elé terjeszti a részönkormányzat tagjaira vonatkozó javaslatával együtt.
/8/
/9/
A polgármester a jelöltlistáról a 4 legtöbb szavazatot kapott Pécs-Hirdi jelöltet, a 4 legtöbb szavazatot kapott PécsSomogyi jelöltet, a 4 legtöbb szavazatot kapott Pécs-Vasasi jelöltet, a 7 legtöbb szavazatot kapott Pécs-Mecsekszabolcsi jelöltet, és a 3 legtöbb szavazatot kapott PécsPécsbányatelepi, a 4 legtöbb szavazatot kapott, PécsPécsújhegy- Üszögi, PécsNagyárpád 4 legtöbb szavazatot kapott jelöltet javasolja a településrészi önkormányzatok tagjaivá megválasztani. A településrészi önkormányzat megbízása a közgyűlés megbízásáig tart.
/10/ Ha a településrészi önkormányzat tagjának megbízása korábban megszűnik, a közgyűlés az ajánló lista alapján új tagot választ. Az új tag az lesz, aki a településrész szavazókörében a jelöltlistán a következő legtöbb ajánlatot kapta. /11/ Ha a tagok mindegyikének megbízatása megszűnik vagy az ajánló listán nincs további jelölt, a polgármester a megszűnéstől számított 30 napon belül új jelölőgyűlést hív össze. /12/ A részönkormányzati választások előkészítése és lebonyolítása, a részönkormányzatok működésének segítése a jegyző feladata. /13/ A részönkormányzat tagjainak a részönkormányzat saját erőforrásai terhére tiszteletdíjat állapíthat meg. /14/ A részönkormányzat költségvetése az önkormányzat által az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási előirányzati összegből és a részönkormányzat által biztosított egyéb bevételből áll. /15/ A településrészi önkormányzat működésének részletes
szabályait a megalakulásától számított 30 napon belül maga köteles megállapítani.
X. FEJEZET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 56.§ /1/
Pécs város közigazgatás területén német, horvát, cigány, szerb, görög, lengyel, bolgár kisebbségi önkormányzatok működnek.
/2/
A kisebbségi önkormányzatok működését a jegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, a kisebbségi referens és a kisebbségi tanácsnok segíti.
/3/
A kisebbségi önkormányzatok szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatot tartalmazó határozatot a jegyző köteles kihirdetni az elektronikus vagy írott sajtó útján. A közgyűlés feladat és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat és hatáskörök kivételével- a kisebbségi önkormányzatok testületeire, azok kezdeményezése alapján átruházhatja, illetve társulásos formában együttműködik a kisebbségi önkormányzatokkal. A társulási formában történő együttműködés a Társulási Tanács keretében történik. A Társulási Tanács tagjai a Pécsett működő hét kisebbségi önkormányzat 1-1 képviselője, valamint a közgyűlés mindenkori Kisebbségi Tanácsnoka (azaz 8 fő). A Társulási Tanács elnökének megválasztását és működésének rendjét a Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
/4/
/5/
A helyi kisebbségi önkormányzatok kezdeményezésére a közgyűlés a Nek tv. 27.§ 1/ bek. alapján a kisebbségi önkormányzatok önállóságát nem sértő rendeletet alkot, melyben meghatározza az együttműködés konkrét formáit.
XI. FEJEZET KISGYŰLÉS 57.§ /1/
A közgyűlés szakmai egyeztető fóruma a kisgyűlés.
/2/
A kisgyűlés tanácskozási joggal rendelkező tagjai: a./ a polgármester, b./ az alpolgármesterek, c./ az állandó bizottságok elnökei,
d./ a tanácsnokok,
b./ meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
e./ a jegyző. /3/
A kisgyűlést a polgármester hívja össze.
/4/
A kisgyűlés döntési és előterjesztési jogkörrel nem rendelkezik.
c./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
XII. FEJEZET TISZTSÉGVISELŐK
d./ szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét e./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében
58.§ Tisztségviselők /1/
A közgyűlés tisztségviselői: a./ a polgármester,
f./ a közgyűlés hivatalának köztisztviselői tekintetében – az ügyrendben meghatározott körben -- a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz, a polgármester egyetértése szükséges.
b./ az alpolgármesterek, c./ a jegyző, aljegyző 59.§
/5/ A polgármesternek a törvényben vagy annak felhatalmazása alapján a kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatásköreit és hatósági jogköreit a Szabályzat melléklete tartalmazza.
Polgármester /1/
A polgármester megbízatását főállásban látja el.
/2/
A közgyűlés működésével kapcsolatban a III. fejezetben foglaltakon túl: a./ elősegíti a képviselők munkáját,
60.§ Alpolgármesterek
b./ összehívja és vezeti a közgyűlés üléseit, c./ képviseli az önkormányzatot,
/1/
A közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egyes önkormányzati feladatok ellátására alpolgármestereket választ.
/2/
Az alpolgármesterek főállásban, feladataikat irányításával látják el.
d./ a rendeleteket, határozatokat, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyveket aláírja, e./ ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. /3/
A bizottságok működésével összefüggésben: a./ indítványozza a bizottság összehívását , b./ felfüggesztheti a bizottság, részönkormányzat döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy önkormányzati érdeket sért. A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a közgyűlés a soron következő c./ ülésén dönt ahatároz. bizottsági döntéshozatalból való kizárás tárgyában a bizottság elnöke tekintetében.
/4/
/3/
A Polgármesteri Hivatal irányítása körében: a./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, ügyfélfogadási rendjére ,
a
megbízatásukat polgármester
Az alpolgármesterek főbb feladatai: a./ ellátják a közgyűléstől, valamint a polgármestertől esetenként kapott feladatokat, b./ a tevékenységi körükbe tartozó bizottságok munkáját koordinálják, c./ koordinálják a tevékenységi körükbe tartozó feladatok végrehajtásában a Hivatal tevékenységét. 61.§ Jegyző
/1/
A közgyűlés - pályázat alapján - a jogszabályban, és a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.
/2/
A közgyűlés a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevez ki, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint
/3/
Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
g./ hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
/4/
Jegyző, aljegyző egyidejű akadályoztatása, hatvan napot meghaladó tartós távolléte esetén a helyettesítés felől a közgyűlés határoz. A határozathozatalhoz a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
XIII. FEJEZET TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK, TANÁCSNOKOK
/5/
Ennek keretében: a./ törvényességi szempontból véleményezi a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
62.§ /1/
A települési képviselőknek az önkormányzati törvényben és a Szabályzatban foglalt jogai és kötelezettségei azonosak.
/2/
A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
b./ ellátja a testületek szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat. c./ tanácskozási joggal vesz részt a közgyűlés és a bizottságok ülésein d./ a közgyűlés ülésén véleményt nyilvánít,
63.§ A képviselő kötelességei /1/
törvényességi
e./ gondoskodik a közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, aláírja azt, f./ köteles jelezni a testületek, tisztségviselők,
b./ írásban vagy szóban a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva c./ van, a vele szemben felmerült
részönkormányzat, kisebbségi önkormányzat döntéseinél észlelt jogszabálysértést
összeférhetetlenségi okot köteles a vita előtt bejelenteni.
g./ rendszeresen tájékoztatja a közgyűlést, a bizottságokat, a tisztségviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, h./ gondoskodik az önkormányzati rendelet tervezet szakmai előkészítéséről. /6/
64.§ A képviselő jogai /1/
A jegyző egyéb feladatai: a./ vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját, b./ részt vesz az megszervezésében,
c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, d./ ellátja a törvényben vagy
polgármester által átruházott ügyekben.
A képviselő: a./ megbízás alapján közgyűlést,
képviselheti
a
b./ kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a bizottságokra, polgármesterre, részönkormányzatra, helyi kisebbségi önkormányzatra, önkormányzati társulásra átruházott hozott döntéseit, c./ hatáskörben a Polgármesteri Hivataltól képviselői
ügyfélfogadás
kormányrendeletben előirt államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket. A hatásköri jegyzéket a Szabályzat e./ melléklete gyakorolja tartalmazza, a munkáltatói jogokat a képviselő testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, a jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben annak egyetértésével f./ dönt a hatáskörébe utalt, illetve a
A képviselő köteles: a./ tevékenyen részt venni a bizottsági munkában, valamint a közgyűlési feladatok elvégzésében ,
munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet, d./ az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet, e./ felvilágosítást kérhet a város ellátásában, üzemeltetésében részt vevő szervektől, f./ önkormányzati ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a Hivatal 15 napon belül válaszolni köteles. /2/
A képviselő a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét a közgyűlés téríti
68.§
meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátására is jogosult /3/
A képviselőt igazolt költségtérítés, tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíjat külön rendelet szabályozza.
Népi kezdeményezés /1/
A város választópolgárai legalább 5 %-ának kezdeményezésével javaslatba hozott ügy tárgyalása felől a közgyűlés - az illetékes bizottság előzetes véleményének kikérését követően - a soron következő második rendes ülésén határoz.
/2/
A város választópolgárai legalább 5 %-ának aláírásával ellátott indokolt javaslatára a közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyet - az illetékes bizottság előzetes véleményének kikérését követően - a soron következő második rendes ülésén tárgyalni köteles.
65.§ Tanácsnokok /1/
A közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyes feladatkörök felügyeletére a települési képviselők közül tanácsnokokat választ.
/2/
A tanácsnokok feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
69.§
XIV. FEJEZET POLGÁRMESTERI HIVATAL
Helyi népszavazás /1/
A város választópolgárai legalább 10 %-ának kezdeményezésére helyi népszavazást kell kiírni.
/2/
A népszavazásra javasolt "igen" vagy "nem" válasszal eldönthető kérdés pontos megfogalmazását, valamint a választópolgárok aláírását tartalmazó beadványt a polgármesterhez kell benyújtani.
/3/
A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.XVI. FEJEZET
66.§ /1/
A közgyűlés egységes hivatalt hoz létre és működtet Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.
/2/
A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét a közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján külön állapítja meg.
/3/
A Polgármesteri Hivatalban az önkormányzat a közgyűlés és bizottságai döntéseinek előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátásához önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (politikai tanácsadó) munkaköröket létesít. A politikai tanácsadók száma legfeljebb 5 fő lehet. Az e személyekkel betölthető munkaköröket a hivatali ügyrend mellékletében kell megnevezni. XV. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 70.§ A közgyűlés az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
XVII. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK
LAKOSSÁGI FÓRUMOK, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, HELYI NÉPSZAVAZÁS
A bizottságok, képviselők ügyiratkezelésének szabályai 71.§
67.§ Lakossági fórumok
/1/
A képviselőkhöz, vagy bizottsághoz, vagy azoknak elnökéhez közvetlenül érkező, vagy általuk kezdeményezett ügyben keletkezett beadványt, kérelmet a Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Főosztályához kell haladéktalanul eljuttatni.
/2/
Az Jogi és Önkormányzati Főosztály a Polgármesteri Hivatal Ügyiratkezelési
A közgyűlés a lakossági fórumok tartásáról, valamint a közmeghallgatások rendjéről külön rendeletet alkot.
Szabályzatának megfelelően a beadványt saját érkeztető bélyegzőjével látja el. /3/
/4/
Az így nyilvántartásba kerülő ügyiratot - a jegyző szignálását követően - a Jogi és Önkormányzati Főosztály köteles haladéktalanul átadó könyv útján az ügyben illetékes szakmai irodához a további előkészítő munka megkezdése érdekében továbbítani. A közgyűlés, illetve a bizottságok érdemi tárgyalásra csak az így előkészített ügyiratok alapján készült előterjesztéseket vehetik napirendjükre.
XVIII. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 72.§ /1/
/2/
/3/
/4/
/5/
A Szabályzat alkalmazásában a közgyűlés hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás magába foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát. Az intézmény alapításának joga magába foglalja az intézmény megszűntetésének, átszervezésének jogát. A rendeletalkotás során a módosító indítványok esetében a jelenlévő képviselők több, mint felének az egész rendelet elfogadása a megválasztott képviselők több mint a felének (minősített többség) szavazásával történik. A költségvetési rendelet részét képező és később a rendeletbe beépítésre kerülő előirányzatot módosító határozati indítvány szavazása a megválasztott képviselők több mint felének szavazását igényli. A költségvetési rendeletben elfogadott tartalékalap, céltartalék terhére történő kivéve az általános tartalékot - évközi kötelezettségvállalás esetén a határozathozatal a jelenlévő képviselők több mint felének szavazásával történik. Az éves rendelet elfogadását megelőzően annak terhére történő kötelezettségvállalást tartalmazó határozatot a közgyűlés a megválasztott képviselők több mint a felének szavazása alapján hozza meg, amely az elfogadásra kerülő költségvetési rendelet részévé válik. XIX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 73.§ /1/
A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
/2/
E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 1991. évi 18., valamint az 1995. évi 3., 1995. évi 12., az 1995. évi 17., az 1995. évi 44., az
1995. évi 50., az 1996. évi 11., az 1996. évi 28., az 1996. évi 29., 1996. évi 36., az 1997. évi 22., az 1998. évi 10., a 31/1998.(11.06.), a 2/1999.(01.22.) és a 17/1999.(03.25.) számú Önkormányzati rendeletek a Szervezeti és Működési Szabályzatról hatályukat vesztik. /3/
A Szabályzat mellékleteinek nyilvántartásáról és naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
/4/
A Szabályzat mellékletei: a/ Az önkormányzat címere és zászlója felhasználásának rendje, b/ a díszpolgárok névsora, c/ a képviselőtestület tagjainak névsora, d/ a közgyűlés hatásköri jegyzéke, e./ a rendeletek nyilvántartása, f/ a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése, működési rendje, g./ a közmeghallgatások szabályai, h./ a helyi népszavazás a népi kezdeményezés szabályai, ji/ az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályai.
Dr. Toller László polgármester
Dr. Papp Judit jegyző
Záradék: A közgyűlés 2001. március 22i. ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2001. március 30.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2001.(03.30.) számú rendelete az „ÉV RENDŐRE” díj alapításáról és adományozásának rendjéről
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a.) pontjában és a 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Pécs városban végzett kiemelkedő rendőri munka elismerése céljából az alábbi rendeletet alkotja: A díj megnevezése 1. § (1) A Közgyűlés „ÉV RENDŐRE” díjat alapít. (2) A díj az adományozás tárgyévére vonatkozik. Az „ÉV RENDŐRE” díjjal kitüntetettek köre 2. § (1) Az „ÉV RENDŐRE” díj adományozható annak a személynek, aki a)
a rendőrség hivatásos állományának tagja és a Pécs Városi Rendőrkapitányságon teljesít szolgálatot,
b) huzamosabb ideje tartós és kiemelkedő munkát végez, c) helytállásával a város polgáraiban a rendőrség tekintélyét és a rendőrségbe vetett bizalmat erősíti, és d) életvitele, magánélete a rendőri hivatáshoz méltó. (2) Évente egy díj adományozható. A díjat az (1) bekezdésben felsoroltak közül a bűnügyi vagy közrendvédelmi vagy közlekedési szakszolgálat állományába tartozó személy kaphatja.
Az adományozás rendje 3. §
(1)
Az „ÉV RENDŐRE” díj adományozását a (2) bekezdésben meghatározott munkabizottság, mint szakmai zsűri készíti elő közgyűlési megvitatásra és elfogadásra.
(2) A munkabizottság tagjai: a) Pécs Város rendőrkapitánya, b) a Pécs Városi Rendőrkapitányságon működő szakszervezetek képviselői, c) az Ügyrendi Bizottság elnöke, aki egyben a munkabizottság elnöke, d) Pécs város jegyzője, aki egyben a munkabizottság titkára. (3) a) b) c) d)
Az „ÉV RENDŐRE” díj adományozására javaslatot tehet: a Pécs Városi Rendőrkapitányság hivatásos dolgozója; a Közgyűlés bizottsága és tisztségviselője; bármely magyar állampolgár, aki a város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, feltéve, hogy nem áll közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt; bármely társadalmi szervezet – a pártok kivételével -, alapítvány, közhasznú szervezet, lakóközösség. 4. §
(1)
A díj adományozására vonatkozó javaslatokat írásban a munkabizottság titkárához kell benyújtani.
(2)
A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő nevét, b) a díj adományozására javasolt személy nevét és szolgálati helyét, és c) a díj adományozására javasolt személy életútját, munkásságát.
(3)
A díjra nem terjeszthető elő az a személy, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki jogerős fegyelmi határozat vagy büntető ítélet hatálya alatt áll. 5. §
(1)
A javaslatok előterjesztési határideje minden év március hó 10. napja. A javaslatokat a munkabizottság elnöke terjeszti a Közgyűlés elé.
(2)
A díj átadásának időpontja minden év április hó 24. napja, a Rendőrség Napja. A díj átadása 6. §
(1)
A díjat ünnepélyes keretek között a polgármester adja át.
(2)
A díjjal együtt járó pénzjutalom mértéke 50.000,- Ft, amelyet az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.
(3)
A díj átadásáról szóló okiratot a polgármester és a jegyző írja alá.
A díj átadásának nyilvánosságra hozatala 7. § (1)
A díjat kapott személy nevét az adományozást követően nyilvánosságra kell hozni. A díj adományozásáról a város lakosságát a helyi sajtó útján tájékoztatni kell.
(2)
A munkabizottság titkára az adományozottak nevéről és adatairól nyilvántartást vezet, valamint végzi az ezzel kapcsolatos ügykezelői feladatokat. A díj visszavonása 8. §
(1)
Az adományozott az „ÉV RENDŐRE” díjra érdemtelenné válik, ha a) az adományozás évében fegyelmileg elbocsátották a testülettől, b) szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték; vagy c) a rendőrség tekintélyét csorbító, rendőrhöz méltatlan magatartást tanúsít.
(2)
Az „ÉV RENDŐRE” díjra érdemtelenné vált személytől az elismerést a Közgyűlés visszavonja.
(3)
A díj visszavonásáról a város lakosságát a helyi sajtó útján tájékoztatni kell. Hatálybalépés 9. §
E rendelet 2001. március 30. napján lép hatályba.
dr. Toller László polgármester
Záradék: a Közgyűlés 2001. március 22. napján jóváhagyta. Kihirdetve: 2001. március 30. napján.
dr. Papp Judit jegyző
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2001.(03.30.) sz. rendelete a város jelképeiről, valamint azok használatáról szóló 23/1999.(04.30.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII.tv. 21.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a 132/2000.(VII.14.) Kormányrendeletben foglaltakra – a 23/1999.(04.30.) sz. önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja 1.§ Az Ör. címe az alábbiak szerint módosul: „A város jelképeiről, azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről” 2. § Az Ör.7. §. (1) bekezdése az alábbi g.) ponttal egészül ki: ( (1) A városi zászló, lobogó különösen az alábbi esetekben használható)
„g.) önkormányzati szervek középületére (középülete elé) történő állandó kihelyezéssel.” 3.§ Az Ör. az alábbi 7/A.§-al egészül ki: A 7/A.§ címe: „A középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről.” A 7/A.§ (1) bekezdése: „(1) A középületet és közterületet fel kell lobogózni: a.)
március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napján,
b.) augusztus 20-án, államalapító Szent István ünnepén
c.) október 23-án, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának d.) napján, szeptember 1. napján, a város ünnepén. (2)
Az (1) bekezdésben felsorolt ünnepnapokon középületekre, illetve középületek elé a magyar nemzeti zászlót, lobogót, a (4) bekezdésben megjelölt középületekre, illetve középületek elé, valamint közterületeken a magyar nemzeti és városi zászlót, lobogót kell kitűzni. A közterületek közül azokat, amelyeket az ünnep jellegéhez képest fel kell lobogózni, a polgármester határozza meg, erről a lakosságot a helyben szokásos módon értesíti.
(3) A fellobogózást az ünnepnapot megelőző napon 18 óráig, a zászlók levételét az ünnepnap elteltét követő napon 18 óráig kell elvégezni. (4) A városi zászlót, lobogót azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közfeladatot ellátó intézménye, valamint kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága, önkormányzati vállalata, közhasznú társasága, (együtt: önkormányzati szerv) használ, állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni. A városi zászló, lobogó az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasága, közhasznú társasága által használt épületre (épület elé) is kitűzhető, illetve felvonható állandó jelleggel. (5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket feladataik ellátása során Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei – általa fenntartott – közfeladatotokat ellátó intézményei használnak a magyar nemzeti zászlót vagy lobogót is állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni. (6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki tevékenységét, a zászló, lobogó elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó. (7)
Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára – az önkormányzati szerv vezetője elrendelheti a zászló, lobogó bevonását. Ez a rendelkezés nemzeti ünnepek és a város ünnepe idején nem alkalmazható.
(8) Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere az (1) bekezdésben felsorolt ünnepeken kívül is elrendelheti Pécs város középületeinek és közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását. (9) Országos hatáskörű szervek, egyházak, társadalmi szervezetek jelentős események alkalmából kérhetik a polgármestertől a fellobogózás elrendelését, amennyiben annak költségeit vállalják.
(10) A városi zászlót, lobogót a Magyar Köztársaság zászlajával, lobogójával együtt azonos nagyságban lehet használni úgy, hogy ezen zászló, lobogó jelentőségét ne csökkentse.
(11) A nemzeti ünnepekről és a helyi ünnepről történő méltó megemlékezés érdekében tiszta, jó állapotban lévő zászlót, lobogót lehet használni a 132/2000.(VII.14.) sz. Kormányrendeletben, valamint e rendeletben meghatározott méretekben és módon. (12) A zászló, lobogó, zászlórúd beszerzése, cseréje, továbbá lobogó felvonására szolgáló új árboc létesítése esetén a 132/2000.(VII.14.) sz. Kormányrendeletben előírtak szerint kell eljárni. A zászló, lobogó beszerzéséről, cseréjéről a középület használója, közterületek esetében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata köteles gondoskodni. 4.§ Az Ör. 11.§ első mondta az alábbiak szerint módosul: „Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az aki a város címerét vagy zászlóját …”
5.§ (1)
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2)
Az e rendelet hatályba lépése előtt használt zászlók, lobogók, zászlórudak és lobogó felvonására szolgáló árbocok a rendelet hatálybalépését követően tovább használhatók.
dr. Toller László polgármester
dr. Papp Judit jegyző
Záradék: a Közgyűlés 2001. március 22-i ülésén elfogadta Kihirdetve: 2001. március 30.
PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 15/2001. (03.30.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdése c. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Az 1994. évi 60. számú rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv 07-, és 27-es városszerkezeti egységére vonatkozó szabályozás a mellékelt tervlap (1. sz. melléklet) szerint módosul. (Határa: Kodály Z. utca - Klimó Gy. u. - Rákóczi út Szabadság u. - József A. u. - Madách I. u. - Hungária - Petőfi u.). 2. §. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
dr. Toller László polgármester
dr. Papp Judit jegyző
Megalkotta a Közgyűlés 2001. március 22-i ülésén Kihirdetve: 2001. március 30.
IV. INTÉZKEDÉSI TERV A vagyongazdálkodási koncepció megvalósításához 1. A vagyongazdálkodási koncepcióban megfogalmazott feladatok megvalósítása érdekében a Közgyűlés minden évben, a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg meghatározza az adott év vagyongazdálkodásának irányelveit a következő tartalommal: -
az adott évben a lakás elidegenítéssel kapcsolatos legfontosabb célok, módszerek, a jogszabályokban lakásgazdálkodási rendeltben előírt kötelezettségek végrehajtási feladatai;
-
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, földterületek, telkek bérleti díjának a tárgyévi felülvizsgálatára vonatkozó elvek;
-
a forgalomképes vagyon körébe tartozó azon vagyonelemek meghatározása, amelyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azokat a várospolitikai szempontokat (városképvédelem, környezetvédelem, munkahelyteremtés, stb.), amelyek érdekében a vagyon hasznosítására, elidegenítésére sor kerül; az üzleti vagyonelemeknek az adott évben elidegeníthető értéke (az u.n. listás ingatlanok), amelyre az önkormányzat az adott évi gazdálkodásának egyensúlyban tartásához szükség van,
-
-
-
-
azon vagyonelemeknek a megjelölése, amelyeknek a vagyoncsoportok közötti átsorolása indokolt az adott évben (pl. közszolgálati vagyon üzletivé minősítése és viszont); az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal szemben támasztott éves teljesítmény elvárások meghatározása; az önkormányzat egyes (rész)tulajdonú gazdasági társaságaival kapcsolatos szervezeti, tulajdonosi elképzeléseinek (tulajdonrész értékesítés, - szerzés stb.) meghatározása. Felelős: Polgármester, Vagyonpolitikai Tanácsnok, érintett főosztályvezetők Határidő:minden év február 15.
2. Át kell tekinteni az önkormányzati vagyongazdálkodásba vonható vagyon intenzív és extenzív módon történő bővítésének lehetőségeit a kapacitások kihasználásának értékelésével a vagyonszerzés, beruházás, értéknövelés lehetőségeinek feltárásával. A lehetőségek alapján konkrét intézkedési javaslatokat kell kidolgozni a Közgyűlés számára. Felelős: Polgármester, Vagyonpolitikai Tanácsnok, érintett főosztályvezetők Határidő: 2001. november 30. 3. El kell végezni a törvényi előírásokon alapuló forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, egyéb vagyon) vagyoncsoportosítás aktuális nyilvántartását. Ezen felül a törvényi előírásokon túli további osztályozásán (szolgáltatási, üzleti, bérbeadási célú, kényszerhasznosítású és szabad vagyon) alapuló nyilvántartását. Felelős: Vagyongazdálkodásban érintett főosztályvezetők Határidő: 2001. október 30. 4. Ki kell alakítani illetve korszerűsíteni a vagyongazdálkodást is szolgáló nyilvántartásokat és adatbázisokat (térinformatikai, közmű adatbázisok, vagyonállapot és vagyonérték nyilvántartások, üzleti portfólió nyilvántartás) Felelős: érintett főosztályvezetők Határidő: 2001. december 31. 5. Javaslatot kell készíteni a vagyonértékelés elvégzésére.
differenciált
módon
végrehajtandó
Felelős: Vagyongazdálkodásban érintett főosztályvezetők Határidő: 2001. november 30. 6. Át kell tekinteni az egyházi vagyon átadás még rendezetlen kérdéseit és javaslatokat illetve rendezésre üzemtervet kell készíteni. Felelős: Polgármester, Vagyonpolitikai Tanácsnok Határidő: 2001. december 31. 7. Ki kell dolgozni a javaslatokat a Közgyűlés álláspontjának kialakításához a jogszabályi rendelkezések nyomán aktuálissá váló vagyonpolitikai döntésekhez. Így pl.: az orvosi rendelők privatizációja, a nem önkormányzati közszolgáltatók közterület-használata, a gázközművagyon kártalanításáért járó államkötvények kezelése kérdésében. Felelős:
Polgármester, Vagyonpolitikai Tanácsnok
Határidő: 2001. december 31. 8. El kell készíteni az önkormányzat gazdasági társaságainak hatékonyabb tulajdonosi irányításának, érdekérvényesítésének, kontrolling rendszerének kialakítására vonatkozó döntési javaslatot. Felelős:
Polgármester, Vagyonpolitikai Tanácsnok, Tisztségviselői Kabinetvezető Határidő: 2001. június 30.
9. Át kell tekinteni az Európai Unióhoz való csatlakozás (vagyon)gazdálkodással összefüggő várható következményeit, illetve a várhatóan szükséges intézkedésekre való felkészülés tennivalóit. Felelős: Polgármester, Vagyonpolitikai Tanácsnok Határidő: 2001. december 31. 10. Az önkormányzat vagyonkoncepcióban foglalt elképzeléseit – a saját szervezeti és érdekeltségi rendszerén (gazdasági társaságai, intézményei) túlmenően a város legjelentősebb gazdasági és intézményi közszereplőivel, annak érdekében, hogy a város szerepkörének erősítése érdekében szükséges közös tennivalók a vagyongazdálkodás szempontjából is összehangolhatók legyenek. A város érdeklt vagyontulajdonos közszereplőinek cselekvési koordinációjára a kétoldalú együttműködési megállapodás lehetősét, illetve az egyéb egyeztetési fórumakt ki kell alakítani. Felelős: Határidő:
Polgármester 2001. június 30.
11. El kell végezni – külső szakértő bevonásával – az önkormányzat reális, újraelőállítási értéken történő vagyonbiztosítása érdekében szükséges vagyonérték meghatározást, amelyet a következő biztosítási tender alkalmával figyelembe kell venni. Felelős: Határidő:
Tisztségviselői Kabinet 2002. június 30.