IRODALOMTÖRTÉNETI FORRÁSOK A HAJDÚ-BIT-IAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Béres András
Irodalmi érdekl ődésű kutatók időnként megfordulnak a Levéltárban s a levéltárosok segítségével olyan adatokat igyekeznek feltárni, amelyek egy-egy író, költ ő életútjához kapcsolódóan eddig kevéssé ismert vagy ismeretlen moz zanatokat világítanak meg. Jelenlegi ismereteim alapján szeretném bemutatni a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban ma hozzáférhető irodalmi forrásokat . Nem tehetem ezt csupán a teljesség igénye nélkül, mivel a belső feldolgozó munka még sok, eddig kézbe nem került irodalmi értékre irányíthatja majd a figyelmet, amelyek egy-egy alkotó élet szempontjából az irodalomtörténet számára igen hasznos lehet. A levéltár els ő sorban a történettudomány kincsesháza, kutatóbázisa, de anyagában szórványosan irodalmi értékeket is találhatunk, amelyek gazdagíthatják ismereteinket, bővíthetik eddigi tudásunkat. Ez a kutató, feltáró munka nagy figyelmet kíván. Az egyes levéltári fondokban rejt őző irodalmi vonatkozású értékek csak akkor szólalnak meg dokumentatív erővel, ha korhoz, személyhez, eseményhez kötve tudjuk bemutatni, s megfelelő módon feltárjuk. Adott esetben segítségükkel új megvilágításba helyezhetünk életműveket, egyes alkotásokat, amelyeknek eredetét mindeddig homály fedte, vagy teljesen ismeretlen adatok kerülhetnek kezünkbe, amelyekkel egy írói arcot pontosabban kirajzolhatunk . A levéltár természetesen kutatási szabályzatának betartása mellett az érdekl ődőnek rendelkezésére áll, hogy ambícióit, a tudomány iránti érdekl ődését minél jobban kielégítse, s irodalmi hagyományainkat gazdagítsa, de apró sikerekért is tudatosan kell vállalnia e munka időigényes hátrányát, amelynek feloldásához talán ismertetőnkkel is hozzájárulhatunk . A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található irodalmi adalékok esetében a feldolgozásra két lehetőség kínálkozott. Ha költ ők, írók névsorát betűrendben követjük, felborulhat az értékrend, vagy akarva-akaratlanul egyik vagy másiknagyobb súlyt kaphatna . Ezért a kronológiai rend látszik célszerűbbnek, mert ezzel elkerülhető a lexikális jelleg, amely egy adatfeltáró munkának nem lehet feladata . Az említett költők, írók : Báró Várkonyi Amadé László 1703, Bessenyei György 1744, Péczeli József 1750, Földi János 1755, Fazekas Mihály 1766, Kölcsey Ferenc 1790, Arany János 1817, Petőfi Sándor 1823, Jókai Mór 1825, Ady Endre 1877, Nadányi Zoltán 1892 és Szabó Pál 1893 ; a születési évszám szerinti sorrendben szerepelnek. Kevés kivétellel mindőjük kapcsolódik Debrecenhez vagy ehhez a tájhoz, a személyiségük irodalmi életünkben meghatározó jellegű, de feltétlenül figyelemre méltó. Tulajdonképpen három évszázadra tekinthetünk vissza, amely a magyar 9 Évkönyv IX.
-129
irodalmi élet izgalmas időszaka, s az itt felsorolt adalékok ha nem is pontosan költészetről szólnak, mégis megismertetnek egy-egy részletet az írói portréból, amely részletek művek születésének lehetnek meghatározói, befolyásolói . Ezen kívül megvilágíthatnak olyan részleteket, amelyek gazdasági háttérrel, esetleg eddig nem ismert tényezőket mutatnak . A száraz levéltári adatok tényeket közölnek, s ha röviden~is, bizonyos irányultságot árulnak el, amelyeknek feltárása legalább az ismertetés szintjén feltétlenül fontos és nélkülözhetetlen, s a további kutatások előtt kaput nyitnak.' Báró Várkonyi AMADÉ LÁSZLÓ : a A tárnokszéki jegyzőkönyvek Debrecenben őrzött másolatainak hatodik kötete őrzi Várkonyi és Marcaltői Báró Amadé László Nagyszombatban 1755. augusztus 25-én benyújtott és Pozsony ban a Tárnokszéken 1757. május 12-én tárgyalt fellebbezett perét. A latin nyelvű jegyzőkönyv tanúsága szerint a Galántai Esterházi Imre herceg nyitrai püspök ellen folytatott per szülői háza és atyai öröksége kiadásáért és birtoklásáért folyt, és még sokáig elhúzódott .3 BESSENYEI GYÖRGY:4 Figyelmez hü lélek ! s ha irsz nemzetednek Mondd meg hát, hol leljem fel uttyát versednek? Gyere vénem, lássuk a nagy térségeket ; Szemléljük az eget és a mélységeket. Amit mások ményen, vagy homály közt utak, Titkos értelemmel nagyon körül nyitnak, Tedd ki verseiddel a nap világára 5 Hol nézhessen ki-ki az igaságára." Így kezd ődik, ezzel a Világosítás vagy intő beszéd"-del Bessenyei Györgynek veszedelmes írása a Természet Világa vagy a józan okosság, amely a felvilágosodás szellemében fogant költői alkotás. Ez az apró értekezésekb ől összetev ődő mű 1801-ben készült el a bihari magányban,b amire a költő is utal az első könyv első kötetében : Ollyá lettem, mint pusztában bujdosó Szarándok, ki világát elhagyván, csak egyedül ül, melybül áradt keserveit, könyveit törölgeti szemérül ; úgy ülök magánosságomban szüntelen arra forogván artzal, hol a nyájas böltsek egymással társalkodva az életnek unalmát magok közt enyhítik, s édesítik".' Több mint ezer soros költeménye az egyén és az emberiség lelki és társadalmi problémáit feszegeti, az emberi életkor sajátos megnyilvánulásai szerint. Azt tanítja, hogy a változás, újulás a természet tulajdonsága, s ennek alapján mindennek változni, újulni kell, ami nem kizárólag a természetre, de a társa1 Julow Viktor: Debrecen irodalmi emlékhelyei. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 19581959. (Szerk . : Béres András) 181-193. old. 2 Keresztély Olga : Várkonyi Amadé László bárb élete és költészete . Kolozsvár, 1905 . Gálos Rezső: Báró Amadé László. Pécs, 1937. 3 HBmL . IV. A. 1018/h. 6. 179. old . 18. sz. kivonat. 4 Béres András : Bessenyei György megdorgáltatik. Hajdú-bihari Napló, 1973 . május 13 . 5 Bessenyei György : A természet világa vagy a józan okosság. Bp. 1898 . 6 Pusztakovácsi, ma Bakonszeg (Hajdú-Bihar m.) . 7 Bessenyei György : i. m. Bp ., 1898 .
130
dalomra is vonatkozik . Az irodalom új korszakának, a felvilágosodás meggyökerezésének kezdetét is jelzi e megfogalmazás. Bessenyei hangja nem véletlen, de nem véletlen az sem, hogy kiadását állam- és egyházellenes tendenciája miatt a cenzúra nem engedélyezte . Erről tanúskodik a Hajdú-Bihar megyei Levéltár egyik 1804. november 13-án keltezett levele, amely Bessenyei Beöthy László Bihar vármegyei alispán hátrahagyott iratéival került a levéltárba. Azt hiszem, nem lesz haszontalan ezt a kegyetlen hangú levelet eredetiben idézni a Nobili Perillustri, ac Generoso Domino Ladislao Beöthy, de Bessenyö, Comitatus Bihariensis Ordinario Vice Comiti Nobis Observandi Debreczino - Magno Varadium. Ex offo. Nobilis, Perillustris Generose Domine Nobis Observande! Cum Georgius Bessenyei Manuscriptum perniciosus Principis refertum sub ttlo a Természet Világa concirmoverit illudque ad Typum admitti petierit manuscripto hoc a Typo remoto, Protto D Vro de altissimo Jussu Regio com mittitur : ut Authori Georgü Bessenyei Factum illud quod opus tam perniciosa principia complectens composuerit eaque propagare voluerit improbet, et actiones illius vigili oculo observet . Datum ex consilio Regio Locum ttli Hungaro Buda die decima tertia Novembris, Anno Millesimo octingentesimo quarto celebrato Benevolus ad officia paratis Jósepl~us Comes Brunsich Franciscus Darvas, Franciscus Esterházy." Ez a levél, mint a címzésből is kiderül, Debrecenen át érkezett Bihar vármegye akkori székhelyére, Nagyváradra. Azt adja tudtunkra, hogy amikor Bessenyei György a Természet Világa című veszedelmes kéziratát eredetiben volt alkalmuk megismerni, mint nagyon veszélyes gondolatokkal megtöltött művet visszautasítják, és a szerzőnek buzgó szemmeltartását javasolják. A Budáról a Helytartó Tanácstól Váradra érkezett latin nyelvű leiraton az alispán saját kezével írott magyar nyelvű feljegyzése olvasható : 1804. december 17. N. Várad. Bessenyei György a Természet Világa czimű munkájáért megdorgáltatik, és szemügy alatt tartank." A hatóságok ezzel mintegy eleget tettek feladatuknak, s nem csoda, ha ezek után szóba sem jöhetett művének kiadása. Bessenyei György 1811-ben meghalt, s a Nemzeti Múzeum könyvtárába került kézirata alapján Bokor Já nos rendezte sajtó alá és adta ki 1898-ban . Közel száz évet kellett várnia, hogy ne legyen veszélyes a társadalomra, s ne hozzon szégyent az egyházra. Igen, de akkor már jócskán leztflott a felvilágosodás eszméit lángra lobbantó 1848-as forradalom és szabadságharc és már nem jelentett veszélyt a kiegyezés utáni időszakban az emberi hiszékenységet keményen ostorozó szó. Bessenyei György az anyanyelv ápolása mellett idegen nyelvek tanulására is buzdít a Természet Világában, hogy a holt nyelvekkel élő magyar a többi művelt nemzet soraiba emelkedjen. Ugyanakkor az emberről ítéletet mond, amely kora társadalmának is kemény bírálata .9 Az ember minden teremtett állatok közt a legnagyobb fenevad, s kénytelen magát a felső hatalom által, akármilyen legyen az, megkötözni, külömben sem vallással, sem filozófiával végbe nem viszi soha, hogy élete csak egy 24 óráig is bátorságban lehessen. 8 HBmL . IV . A. 11 . 6. 9 Bessenyei György : i. m. Bp ., 1898 .
A természeti szabadságban erdő kön, mezőkön vadállat, városon a törvény alatt rab. Tehát az ember ilyen szorulásba jön magával, hogy mihent ember akar lenni, meg kell magát kötözni. A tsupa természetnek tellyes szabadságában csak ollyan ő is mint egyéb vad és fgy az ember vagy barom, vagy rab." Kéziratában ugyan szerepelnek e sorok, de egyik jegyzetében arra utal, hogy művében e részt szerepeltetni nem kívánja. A megdorgált és szigorúan szemügy alatt tartott Bessenyei, akinek emlékét egykori kis házában emlékmúzeum őrzi Bakonszegen, jól tudta, hogy e művével különösen a hivatalos cenzúra részéről nagy elismerésre nem számíthat. Véleménye szerint valamennyi ember aki a földön frással okoskodott, azt vagy küszködésében cselekedte, vagy kenyerét kereste vele, vagy sorsát panaszolta, vagy vakftott, hogy vezethessen, vagy a gonoszság ellen dolgozott, vagy valami maradandót kívánt volna alkotni, vagy társai előtt akarta magát megmutatni. Mennyire igaza van, s milyen őszintén mondja el véleményét. fgy hozta felszínre Bessenyei György kissé megporosodott, de szellemiségében mai napig friss eszméit, új gondolatokat magában hordozó művét, a Természet Világát egy eddig ismeretlen levéltári Hivatalos irat, amely érthetővé teszi számunkra, hogy miért kellett választania haladó szellemiségében a magányt,amelyben inkább csak sejtette, mint tudta, hogy Bihar vármegye hatósága hivatalosan szemügy alatt tartja .'° A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található Bessenyei György úrnak az Ország Uttyának el szorítása eránt adott Instatiájának Investigatio fáról való Relatio is." Tekintetes Törvény Szék! Kénteleníttetem alázatos kéréssel jelenteni, hogy nállunk Puszta Kovátsiban az apró birtoku Főldes Urak az Ország úttyát a' kerék vágásig fel szántották ;meny hibájoknál fogva semmiféle lábas jószágot nyájjat útonn bé az itatóra, déllőre és ki a legelő mezőre botsátani nem akarnak, állítván hogy vetéseket az út felénn meg tapodja; e' szerint mi Marhás Gazdák életünk módjától meg fosztatnánk, mivel a' marhának nintsen számja; azomban meg kellett parantsolnom a' pásztoraimnak, hogy magokat az úton zálogolni ne hagyják, mert az utat el álfani nem szabad. Ezek is mind öszve hatann lévénn, fejes botokkal a' szomoru következéstől az az a' szerentsétlen verekedéstől félek. Méltóztasson a' Tekintetes Tőrvény Szék Szomszédunkban levő Szilágyi Szóiga Bíró Urunknak committalni, hogy az útnak meg nézésére jöjjön ki ; tegye alkalmatossá, és az erőszakoskodástól kit kit tiltson el, külömben a' veszély köztünk= könnyen meg eshetik. A' Tekéntetes Törvény Széknek alázatos Szóigája Bessenyei György." Beöthy alispán rendeletére Budaházi Lajos v. szolgabíró tett intézkedést, mivel az apróbb Kovátsi földesurak egy nehány hejűtt a Földeket a kerék vágásig fel szántották, 's az ott keresztül menő utasokat a kik valamit hajtanak zálogojják 's büntetik, magoknak a Főldes Uraknak az vetésen túl van az nyomások 's itatóra azon kell mindenféle jószággal 's az juhokkal haza járni azokat a' kik hajtyák meg verik 's kéri hogy itta Ttes Ns Vármegye által illendő szélességű út rendeltessen". Bessenyei György panaszát a Bakonszegi Bírák jelenlétében tartott vizsgátat jogosnak tartotta, mivel a transzportális út" Budára a jelzett helyen 10 Vö. Yajthd László : Halhatatlan magyar irodalom . Bp . é. n. A kultúra világa . Magyar irodalom. Bp., 1965 . 65-66. old. Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Bp ., 1951 . 269-270. old. Pintér Jenő : A magyar irodalom története I. Bp., 1942. 447. és 449. old. 11 HBmL. IV. A. 1/ b. 199. cs . 257. Falc. V. Anni 1803 . (máj . 13 ., jún. 4.)
132
vezet, kötelesek 8 ölnyi szélességű re meghagyni . Az egyébként többeket érintő probléma sajátos néprajzi és jogi kérdéseket is felszínre hoz, amelyeknek értékelésére a későbbiekkel együtt ez alkalommal nem térünk ki. A levéltári anyag egyébként több kiadatlan Bessenyei levelet is őriz, amelyekről Bőgel József írásából 1955-ben, még a levéltári feldolgozás időszakából értesülünk előszőr.'2 E leveleket és feljegyzéseket Ormós József nevű ügyvédjé= hez írta, aki családi és egyéb, a gazdálkodással összefüggő dolgait a Districtilalis Táblánál intézte Debrecenben. A levelek jó, kiegeszítő adatokat nyújtanak részben Bessenyei György életéhez, a kor gazdasági-társadalmi és kulturális életének megértéséhez . Egy levelet teljes egészében közöl, a többi vonatkozó anyag publikálását, feldolgozás utáni közlését ígéri. Erre azonban eddig nem került sor, jóllehet sok ismeretlen új adat nem ismert eseményeket hoz tudomásunkra. A vaskos gy űjtemény tizenegy darabja a Bessenyei család, Mihály és Julianna, valamint Sándor, a kapitány, György ellen folytatott perére vonatkozik, de megismerhetjük ezekből a Bessenyei portán folyó építkezés költségeit, a Berettyóújfaluból szállított építési anyag költségeit, amelyeket nagyobbára Bessenyei György viselt.'3 A 3000 Ft családi adósság miatt ellene indított perben a 14. számozott lapon írt replicaciójában érveit tizenhat pontban leírja, s jellemző, hogy elkallódott vagyonából legjobban a könyveit sajnálja, amelyeket kétszer is említ : Bétsből 1783-ban le jövén, a Bibliothekámat le sem szállíthattam : Margaréti quartéllyán raktam le; Ns. Sopron vármegyében, mind el adta, az árát el költötte Levissimo calculo 200 arany, most azért sem adnám". Megbízottjának Debrecenbe küldött tájékoztatójában 16 pontban sorolja fel mindazt, amit bátyjának, Bessenyei Sándornak, a kapitánynak tett, s hogy mennyivel adósa az építkezések költségeiből, azon kívül etette, itatta, inasával, szolgájával együtt, majd így folytatja : Mindezeket liquidállya az úr, és egy szó se maraggyon ki. Ne gondollya pedig az úr, hogy ezek ajándékok lettek volna, sőt a Bibliothekámat hóliig sajnállanifogom, s ha most vállam vólna 300 aranyért sem adnám." Bessenyei Sándor kapitány ellen folytatott pere sok gondot okozott Bessenyei Györgynek.'4 Minekutánna a kapitány a Curia árát pereli, it tsendes lakást már nem engedhetek, ne hogy pacificus usussal magát a máséba corroborállya . Egy ilyen scrupulus nélkül való constitutiójú actor, ki nem hadgya úgy az igazságot a mint az Isten, Természet és Hazánk törvénye meghatározta, hanem maga tsinállya önnön commoditását, veszedelmes vendég . Ez az igazság faragó, actor, ki előttem declarálta : hogy a pert huntzfutokért szerzetfék, mert ha minden ollyan igaz, s emberséges ember volna mint ő egy prokator sem élhetne." Jól világítja meg a családi kapcsolatot a következő Bessenyei György által fogalmazott eddig ismeretlen levélrészlet :'S könnyen ki telik az e féle oly nevetséges, és mord indulatú halandótul mint Bessenyei kapitány, ki fundamentom nélkül lévő haszontalan perinek végét várni nem győzvén, töltött fegyverrel, karddal jött a házamra mid őn ebédnél ültem, - bé jövén mint valamely elméjében háborodot dühös, sebjéb ől két tsüü töltőt mordályt rántot ki és az 12 Bőgel József: Kiadatlan Bessenyei-levelek. Alföld, 1955 . 5. sz . 72-76 old. HBmL . IV . A. 1018/a.
61 . Pusztakovácsiból keltezett levelek. 12 db. 13 HBmL. IV. A. 1018/a. 61 . 14 HBmL. IV . A. 1018/a. 61 . 12 . sz. 15 Uo. 13 . az.
133
asztalnál tsendesen ev ők közé szegezte. Benünket a tsudálkozás el fogván senki helyéből fel nem állot, hanem Bessenyei István bánya taszigálta ki a szobából, a többi veszteg maradt pohár lévén kezünkbe. Minekutánna kotsijára fel ült : hogy udvaromból ki menjen, hol szállást nem engedtem, leugrot mezítelen kardal, s úgy rohant nékem, ki a tornátzomban ki mentem üres kézzel of álván, hogy összevagdaljon, de mások meg fogták, s a kotsijába visszatolván ki igazitották . Tekintetes D. Tábla, ez az a nagy filosofus ki meritum és influxus nélkül lévén halhatatlan emlékezetű, akkor felségesen uralkodó Maria Theresianál általam kapitány caractert kapott . Én notificaltam neki resolucióját a regement hez ; nékem köszönte egyedül. De soha, három háborúban forogván 30 esztendeig tartott szolgálattyával (noha hadnagyi stabilis rangra ment elő) ezen kapitányságból odéb egyet a maga érdemével nem léphetett. Ez az az ember, ki éhen szomjan, rongyosan költség, és segedelem nélkül Kovátsi házamhoz bé száll, és kér, hogy curiámnak egy részén segíttsek, s engednék neki egy házatskát tsinálni, had nyughasson, és halhasson meg tsende sen szárnyaim alat . Ha ő tsináltatta a házat, most is 600 forintya van, mint akkor, tsináltasson hát tsak egy nádas paraszt házat? de minden nappali szükségére sintsen, oly értetlenül tékozol. Azonban mihent a ház elkészül, és belé száll declarallya : hogy már nem vendég, hanem úr a magáéban, tehát innen el mennyek, mivel ezen jószágot magának veszi, nálla lévén a Majorátus, mint idősebb testvérnél ." A család és a testvérek gazdasági helyzete is kitűnik az iratokból, mivel itt található a kávásdi malom bérletével kapcsolatos minden irat, a Bónis-féle birtok árenda, a bakonszegi szénatermelés, és értékesítés iratai, amelyek Bes senyei György saját kez ű feljegyzései formájában számos értékes adattal gazdagítják élettörténetét . Egyik levelében hagyatékáról intézkedik : t6 Továbbá, ami az egész osztályt (örökséget) illeti, mivel én is mag nélkül vagyok ; és reménségem is kevés van, hogy Successorom (örökösöm) legyen, valami engem illetne az atyámrul, a famíliának hagyom, - engemet mint egy hóltat úgy reputalván ossza fel minden rátámat. Ezt fel tévén ; hogy mim van, az is reájok marad, s testvéreim gyermekeire testálom ." Igen figyelemre méltó iratok ezek a nagyobbára Bessenyei György kézírásával írott eredeti levelek, de az egész peres anyag feldolgozása fontos, mert a költő, Bihari remete családi kapcsolatain keresztül életének Pusztakovátsi (Ba konszeg) szakaszát új megvilágításba hozza. Külön tanulmány, szakdolgozat témája lehet, amely az eredeti iratok olvasási nehézségeinek leküzdése után, mivel Bessenyei György nem írt valami szépen és az iratok egy része az akkor használt tinta miatt is elporlott, vagy kissé rongálódott - nagyon sok értéket őriz, s betekintést enged a magányba zárkózott költ ő világának dokumentumok hiányában eddig kevéssé feltárt világába. PÉCZELI JÓZSEF:"
Péczeli Sámuel a Püspöki Helvéciai iskola rektorának latin nyelvű beadványa jó adalékokat szolgáltat a család korábbi helyzetére. A mellékletben szereplő, részben magyar nyelvű tanúvallomás három tanú szájából egybehangzó 16 Uo . 9. sz. 17 HBmL. IV. A. 1/ b. 149. d. 1781 . Fasc . I. 267. Tudakozódás a püspöki iskola rektoráról.
134
adatokat közöl. A tanúk jól ismerték Néhai Nemzetes és Vitézlő tiszteletes Péczeli Imre urat, aki a Tekintetes Nemes Gömör Vármegyében Putnok városában majd 15 esztendeig, 1856 körülig prédikátorkodott, de amikor Aszalón levő sz ő l őjét látogatta, meghalálozott . Három természet szerinti gyermeke Imre, József és Sámuel a Debreceni Collégiumban tanult . Valószínű, hogy Péczeli József költészet iránti vonzalma itt Debrecenben érlelődött, s első lépéseit a debreceni diákköltészet hatására tette Debrecenben. Ebben az iratban Péczeli József mint debreceni diák szerepel, amely korszak mint hatás, költészetében nem múlhatott el nyomtalanul. FÖLDI JÁNOS :'$
Földi János költőnek nagy kultusza alakult ki Hajdúhadházon, különösen amikor volt is, aki ébren tartsa . Má egykori lakóházában emlékmúzeum nyílt. Volt azonban idő, amikor a kissé elhanyagolt házzal keveset törődtek. Molnár János hajdúhadházi református lelkipásztor 1940-ben kezdeményezte a Hajdú megye és Debrecen város főispánjánál dr . Földi János házának rendbehozatalát. Mellékelve az irat mellett Földi János saját sírjára írt verse, s a három irat mellett egy fénykép az elhanyagolt Földi-házról . Az 1960-as években indult kezdeményezés után a 70-es évek elején vált lehetővé, hogy a lakótól megszabadult házban emlékmúzeum nyílhasson . FAZEKAS MIHÁLY : t 9
A Debrecenben jól ismert Hortobágy c. vers s a nagyszerű, sok formában feldolgozott és ismert Lúdas Matyi szerzőjének végrendelete is itt található a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban.2° Az 1821 . február 21-én keltezett levelében megkereste Debrecen város Tanácsát Tekintetes Nemes Tanács !
Környül-állásaim úgy hozván magokkal hogy vagyonaimról Testamentumot tegyek, kérem alázatosan a' Tekintetes Tanátsot méltóztasson ennek tőllem való által vételére exmissiót rendelni, maradván Debretzenben februárius 21-ik napján 1828. A' Tekintetes Nemes Tanátsnak alázatos szolgája E. Fazekas Mihály mk." A Tanács Rakovszky Dániel esküdt szenátort és Csató István esküdtet küldte ki, amelyről a következő, Poroszlay Fridrik jegyző által készített feljegyzés tanúskodik :z' A Tekintetes Nemes Tanátshoz Esk . N. Fazekas Mihály uram által 21 . Febr. No. 828. bé adott és NB. ide zárt instantiájára ki küld ődvén, Dél utáni két óra után el mentünk emlétett Eskütt Uram Házához, a kit gyengélkedő ál18 HBmL. IV. B. 901/c. 17. 487/1940 . sz. 19 Julow Viktor : Fazekas Mihály. Bp ., 1955 . és 1982. Bőgel József: A Fazekas-kultusz története Debrecenben. Alföld. 1959. 2. sz. 134-139. old. Kardos Albert : Irodalomtörténeti séta Debrecenben. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály. Debreceni Független Újság Képes Naptára 1908-ban. 65 . old. 20 HBmL. IV . A. 1011/Z. No . 1742. Fazekas Mihály végrendelete. Debrecen, 1822. febr. 22. 21 HBmL. IV. A. 1011/Z. No . 1742. 1828. febr . 22 .
135
lapotban ugyan, de ép és józan elmével találtunk, és minek utánna velünk huzamos ideig józan és ép elmével beszélgetett vólna, elő mutatván ezen bé petsételt Írást, és kezünkbe adván hallató szóval előttünk declaralta, hogy ebben a bépetsételt Írásban foglaltatik Testamentomi Rendelése, azért ezt mint általa tett Testamentomot a Tekintetes Nemes Tanátsban a szokott mód szerént adnánk bé. Mi is azért ezen bé petsételt Írást kezünkhöz vévén elhoztuk és ez mint említett Eskütt Urnak előttünk tett Declaratioja Szerint Testamentomát ezennel a TTes Ns Tanátsba psentaljuk . Debr . 27-a febr . 828." A Tanács a végrendeletet február 27-én Földi János az érdekelt atyafiak és Földi János mint az örökségtev ő meghatalmazottja előtt bontotta fel Fodor Sámuel szenátor és Dömsödi Gábor jegyző jelenlétében . A végrendelet első pontja húgára, Diószeginére és a Komáromi örökösökre vonatkozik . A második pontban adósságai kifizetését biztosítja, a harmadikban a Nagykollégiummal szemben esetlegesen fennálló tartozásainak kiegyenlítését kívánja, ha tizennégy évi adminisztrátori tevékenységében akarata ellenére valami adóssága lenne. Majd a negyedik pontban még hátralevő életének gondviselését rögzíti, és az ötödik pontban hűséges gondviselőjéről, Osvát Jánosnéról intézkedik . Végül a netán megbántott testvérek kielégítését kéri a Tanács jóváhagyásával . A saját kezű leg megírt testamentom is a többihez hasonlóan egy irodalmi ereklye, amelynek megismertetése más egyebekkel együtt egy levéltári kiállításon feltétlenül fontos lenne. KÖLCSEY FERENC :Zz
A nagy múltú Kölcsey családra vonatkozóan sok szép dokumentum található a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban. Erre vonatkozik Dobsa Ferenc Hegyközpályi lakosnak Kölcsey Sámuel álmosdi lakos ellen 1754-ben folytatott pere, amelyben 145 kis cseber bor árában fennálló tartozás megtérítését és hordóinak visszaadását sürgeti. A peres iratok között található Kölcsey Sámuel levele .z3 A polgári perek között található az álmosdi és milotai Kölcsey részbirtokok elfoglalása miatt indított per24 és az Közgyű lési iratokban található Költsey Pétemé Chernel Veronika 1817-ben történt esküvőjekor kapott javainak leltára és Kölcsey Péter javainak zár alá vétele .zs A Levéltár a közelmúltban igen érdekes, a Kölcsey családra és személyesen Kölcsey Ferencre vonatkozó dokumentumokkal gazdagodott.2 ó Ezek között pl. figyelemre méltók : Kölcsey Zsigmond csekei lakos felszabadítja mikolai jobbágyait . Cseke. 1716 . Kölcsey Sámuel zálogos levele 1748 . jún. 10 . Költsey György levele. Kölcse. 1868. ápr. 24 . Költsey Dienes levele . Cseke . 1771. febr. 29 . Birtokügyek. 1777, 1786, 1801. Kölcsey István (Cseke) Kölcsey Lajos (Milota) Kölcsey Krisztina, Anna, Mária (Kölcse) iratai. 1766, 1788, 1803-ból . (Érdemes megjegyezni, hogy a lányok egyike sem tudott írni . Névaláírásuk + húzással jelzett.) 22 Szerb Antal : Magyar irodalomtörténet . Bp ., 1947 . 265-269. old. Révai József: Irodalmi tanul-
mányok. Bp ., 1950. 7-57 . old. 23 HBmL . IV. A. 6/d. 18 . 677. V. olaszi, 1754. jún. 10. 24 HBmL . IV. A. 6/d. 94. cs . 1114. Fasc. LXXXI. 1818 . jan. 26 . 25 HBmL. IV. A. 1/b. 294. cs. 862. Fasc. V. Anni 1820. Acta. Átmosd, 1819. dec. 3. 26 HBmL. XIII. 24.
136
Kölcsey Sámuel testamentuma, amelyben testvéröccsét, Ferencet is megemlíti - Átmosd, 1796 . szept. 4. Kölcsey Imre zálogos levele . Kölcse, 1800. Gazdasági iratok, elszámolások, amelyek betekintést engednek a Kölcsey család életébe. Az álmosdi Kölcsey birtok összeírása. 1815. Kölcsey Boldizsár és Ádám iratai . Kölcsey Ferenc egyezséglevele 1820. Szerződés a tarpai Nyírvason levő gyümölcsösről. Kölcsey Ádám és Henedekfalvy Luby Károly egyezséglevele 1819 . Kölcsey Ferenc peres ügyei. Kölcsey János peres ügye. 1823. Kölcsey Mihály peres ügye 1835 . Kölcsey&Ferenc beadványa Szatmár vármegye alispáni bíróságához. Kölcsey Mihály, Kölcsey Ferenc ellen indított pere vízimalom tárgyában. 1837. márc . 19. Költemény töredék, jegyzetek Kölcsey Ferenctől. A Kölcsey nemzetség eredete. A címszavakban felsorolt családi iratok közül kiemelkedő Kölcsey Ferenc levele, amelyet Szatmár vármegye igazgató főorvosához küldött a nyomorgó csekei lakosok érdekében.2' Tekintetes igazgató Orvos Úr!
Járásbeli Fő Szóíró T. Isaák Lajos Úr Csekét annyira elzáratni rendeli, hogy lakójinak a' mezei munkák' végrehajtására se lehessen kijárni. Minthogy e' rendelés T. Uraságod' javaslásából tétetni állíttatik : sietek a' helység' minden főkies Urainak 's lakójinak nevében a' következőket előterjeszteni . Ezer kétszáz főből álló helységet a' maga mezejétől elzárni, minekelőtte az élelemről minden részben szükséges rendelések megtétettek volna, nagy veszély nélkül nem lehet . Mert tudni kell, hogy ezen népség minden időben máshonnan hozni szokott élettel táplálja magát, 's most a' piaczoktol el lévén tiltva alig várja, hogy aratása megf őjön ; 's naponként látni embereket, kik kosarakban már hordják magoknak a' száradni kezd ő kalászt. Mi fog mán az ilyenekből lenni, ha mezejöktől elzáratnak? - De mi leszen magábol a' készülő aratásból is? 'S ha a' nép a' maga vetéseit felarathatni nem fogja: ki fogja őt, nem már most a' bezárás alatt, hanem a' kiszabadulás' ideje után is táplálni, 's vetni való maggal kikészíteni? Ezen pont azonban, mivel itt egész esztendőre szükséges élet úgy sem terem, nem a' legfontosabb . Több figyehr_ ;;t érdemel a' szénatakarás, menynek meggátoltatása ezen helységet, meny marhatartásából él főképpen egy pillanatban semmivé fogja tenni? 'S most annyival inkább, mivel a' szüntelen tartó esőzések a' Tiszát mindég magas állásban tartják, és ez már tegnap előtt a' laposabb helyeket elöntötte ; 's vigyázat és sebes munka nélkül a határnak minden füvét árvíz alá, az az, tökéletesen haszonvehetetlenné teszi. Szükség gondolóra venni, hogy itt szokatlan mennyiségű ló, ökör, tehén, sertés és juh tartank. A' helység' egy ménesén, két csordáján, 's négy vagy öt sertés nyájín kívül öt földes úri gulya, számtalan sertés, 's négy juh nyáj legel a' mező n, mellytöl a' lakosok el fognak záratni. Mi leszen már most a' rend ezekre nézve? Kizáratnak a' nyájak és csordák pásztoraikkal együtt? Akkor a' pásztorokat ki fogja élelemmel tartani ; 's a' táptatást menyet a' lakos tehenéből és 27 HBmL . XIII . 24. Kölcsey Ferenc levele . Cseke, 1831 . jú1. 7.
137
juhából naponként veszen kipótolni ki fogja? Ezen mind a' szegénység' élelmére, mind az úri konyhákra nézve egyaránt elkerülhetetlen czikkely még akkor sem pótoltathatik ki, ha felteszem a' kenyérnek valóban szükség nem lenne. Említsem e, hogy e' határon még nagy kiterjedésű gyümölcsösök is vagynak 's azok a' marhatartással együtt itt a' jövedelem legnagyobb ágát teszik? Ki fog azokra, messze a' falutól, a Tisza partjain felvigyázni? Ki fogja terméseiket, annak idején beszedni, 's addig a' szanaszétt bolyongani fogó marháktól őrzeni? Fel teszem, hogy a' Megye ide elég kenyérnek valót fog szállítani . De az 1817-diki szükségben kiosztott élet, 's annak későbbi terhes megfizetése olly állapotba tette a' szegénységet, hogy a Politikus Comissarius rendeléséb ől eddig ide hozatott öt köböl lisztb ől a' táplálást elvenni retteg ; 's újabbi felszollítás' következésében, senki sem meri magát szükségben levőnek jelenteni. 'S ezen szegénységet zárjuk már el saját aratásától, 's arra kényszerítsük, hogy a' magáé helyett adományt várjon? Mert az a' gondolat, hogy a' határt idegen helységek takarítsák fel, kivihetetlen . Egy az, hogy minden helység tökéletesen el lesz a' maga aratásával, és szénagyűjtésével foglalva ; 's most annyival inkább, mert a' esőzések minden munkát nagyon elhátráltattak . Más, hogy iszonyú rendetlenség nélkül, a' földeket 's gazdákat nem ismerő munkás által a' takarítás meg sem történhetnék . 'S minden esetre, ki az embereket és körülményeket ismeri, tudni fogja, hogy a' feltakarítás ezen módja, a' feltakarítás elmulasztásánál sem lenne sokkal jobb . Mind ezekből méltóztatik T. Uraságod átallátni, hogy a' javallott bezárási mód legegyenesebb út ezen hely lakosait egyszerre semmivé tenni, 's kétségbe ejteni . Feltévén, hogy a' közönség illy feláldozás nélkül el sem kerülhetné a' nagyobb veszedelmet, : akkor sem lenne a' Statusnak jussa ezen feláldozást kívánni, csak úgy, ha az okozandó kárt tökéletesen kipótolni fogná. Illy tökéletes kárpótlásról nálunk szó sem lehet. Azért könyörgünk, hogy ha e' feláldoztatást akkor, midőn a' colera nálunk legnagyobb dühösségben volt, elkerülni szerencsések voltunk ; ne vettessünk most kedvez őbb környülállásaink között, alája. Legalább nincsen semmi látható ok, hogy most szenvedjük azt, a' mi alól, ha eddig szenvedtük volna is, most okunk volna szabadulást várni . Szerencsétlen oltalom az, a' mi a' gonosznál, mit elhárítani akar, százszorta nagyobb. Mert itt csak a' helységről magáról van szó ; idegen helységekkel úgy sincsen semmi öszveérésünk, 's nincs ok, hogy a' cholerának innen idegen határokra terjedésére nézve újabb rendszabások tétessenek . Kérjük T. Uraságodat, méltóztassék Járásbeli Fő Szóíró Úrral ezen észrevételeknél fogva a' mezőtől leendő eltiltás' rendeléseit visszavétetni . Különben a' Cholera, mely hat vagy hét beteges emberünkbe került, nem maga, hanem a' maga után hagyott rendszabások által öl meg bennünket. Úri, szíves hajlandóságaiba ajánlott megkülönböztetett tisztelettel maradok Tekintetes igazgató Orvos Úrnak alázatos szolgája : Kölcsey Ferencz" Az elsősorban honismereti, néprajzi, de az akkori társadalmi gazdasági és egészségügyi szempontból egyaránt érdekes és értékes levél Kölcsey Ferenc csekei tartózkodásának igen fontos dokumentuma, mely írói nagysága mellett szociális gondolkodásáról egyformán beszédesen tanúskodik . Fontos e levél Cseke helytörténete szempontjából is, mert az 1831-es év nagy természeti csa138
pását, és annak következményeit igen jól tárja elénk, s a mellett hiteles képet fest egy szatmári falu 150 évvel ezelőtti sajátos képéről is. A másik, iskolában is tanítandó, Pozsonyban 1837-ben, szeptember 7-én kelt, halála el őtti évében írott levele a Pataki Ifjak Társaságához szó1.28 A' Pataki Ifjak Társaságának!
Lehetetlen fiatal barátaim, hogy Társaságtok' nevében a' Titoknok által számomra küldött Parthenonért köszönetet ne mondjak, 's egyszersmind ki ne jelentsem az örömet, menyet mind annyiszor érzek, valahányszor magyar ifjakat látok, szépet jót, nemest magok elébe czél gyanánt tűzni, 's elérésére közös erővel törekedni . Az én Hazám, ezen mi kedves Hazánk sok minden' híjával van ; de vigasztal az a' remény, hogy a' neveked ő fiatalság igyekezni fog gazdagabb jövendőt felhozni . Igen is, szeretett barátaim, vigyétek által szép törekvésteket az iskola' csendes falain túl majd a' zajló életbe is ; 's ne feledjétek el soha, hogy a' hazáért minden lehetségest tenni szent kötelesség, de tenni csak tiszta hű keblű egyesületek által lehetséges. Széllyeltartás volt e' nemzet' férge századokig ; azért ohajtom ez összetartás' szelleme, meny benneteket egybekötött, terjed ő hatalomban kísérjen keresztül az életen . Fogadjátok el áldásomat ; éljetek szerencsésen ; emlékezzetek ezentúl is rólam, a' férjfiról, ki felette keveset tehetett, de sokat 's vérző szívvel küzdött ! Pozsony. September 7 d. 1837. szent. 7.
Kölcsey Ferencz"
A hazaszeretetnek csodálatos példája és nagyszerű biztatás is egyben ez a levél. Bizalom az ifjúság erejében, a célt megvalósítani törekvő fiatalok lendületében, mely az összetartás szelleme által nagyszer ű dolgok megvalósítására képes . Bár röviden és tömören fogalmazott a lényeget megmondta, s ez a néhány sor gazdag útmutatást ad a felnöv ő, új generációnak . A Kölcsey család és Kölcsey Ferenc eddig ismeretlen iratainak, leveleinek alapos feltárása sok tekintetben gazdagíthatja a költ ő személyét és irodalmi helyét . Sok tekintetben új megvilágításba helyezheti családi kapcsolatait, de a honismeret szempontjából is nagyon fontos adatokat közöl többek között a csekei parasztság életéb ől abban a levélben, mely egy súlyos csapásban is a leghelyesebb megoldás elfogadtatását igyekszik elérni . Egyelőre nem ismeretes a levélre kapott válasz, de annyi ebb ől is kiderül, hogy költői nagysága mellett emberi nagysága is kimagasló. Csak olyan ember képes így gondolkozni, mások érdekében cselekedni, aki maga is annyira szívén viseli környezete életét, s azonosulni tud vele . Az itt közölt néhány adat is megerősíti mindazt, amit a költőről már eddig is tudtunk, de a Levéltár birtokában levő adatok feltárása még további eseményekkel gazdagíthatja életútjának megismerését .
28 Uo . Kölcsey Ferenc levele a Pataki Ifjak Társaságához. Pozsony, 1837. szept . 7.
