Irányításelmélet és technika I. Folytonos idejű rendszerek leírása az állapottérben Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék
[email protected]
2010 május 7.
Irányítható kanonikus alak
A állapotegyenletek irányítható (controllability) kanonikus −a1 . . . −an−1 −an 1 1 0 . . . 0 0 ˙ = . x(t) .. .. x(t) + .. . . . . . . . . 0 y (t) =
...
b1 b2 . . .
1 bn
0
alakja u(t)
0
x(t)
Mindegyik állapotváltozó (xn kivételével) a hatásirányban következő állapotváltozó deriváltja
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
2 / 16
Megfigyelhető kanonikus alak
A állapotegyenletek megfigyelhető (observability) kanonikus alakja −a1 1 . . . 0 b1 . .. .. . . . . .. x(t) + .. u(t) . . ˙ x(t) = −an−1 0 . . . 1 bn−1 bn −an 0 . . . 0 y (t) =
1 0 ...
0
x(t)
Az x1 állapot maga a kimenőjel, amely valamennyi állapotváltozóra vissza van csatolva.
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
3 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Áttekintés
1
Ismétlés
1
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás Kétlépcsős tervezési módszer állapotvisszacsatolással
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
4 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök Szabályozandó rendszer lineáris időinvariáns állapotegyenlete ˙ x(t) = A · x(t) + B · u(t) y (t) = C · x(t) Az állapottér modellnek megfelelő blokkvázlat
Az u-ról y -ra vonatkozó átviteli függvény P(s) = C (sI − A)−1 B =
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
B(s) B(s) = det(sI − A) A(s)
2010 május
5 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök Lineáris állapotvisszacsatolás esetén a bemenet: u = KR · r (t) + K · x(t) Zárt rendszer lineáris időinvariáns állapotegyenlete ˙ x(t) = (A − B · K ) · x(t) + KR · B · r (t) y (t) = C · x(t) Az állapottér modellnek megfelelő blokkvázlat
Az u-ról y -ra vonatkozó átviteli függvény C (sI − A)−1 BKR Y (s) Try (s) = = R(s) 1 + K (sI − A)−1 B Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
6 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Try (s) =
C (sI − A)−1 BKR Y (s) = R(s) 1 + K (sI − A)−1 B
A zárt rendszer pólusai tervezhetők K -val KR kalibrációs tényező, ennek segítségével lehet beállítani, hogy Try erősítése 1 legyen (Try (0) = 1-ből) KR =
Magyar A. (Pannon Egyetem)
K · A−1 B − 1 C · A−1 · B
Irányításelmélet
2010 május
7 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással
Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással Alapelv: úgy kell megválasztani a K visszacsatoló vektort, hogy a zárt rendszer karakterisztikus polinomja az előírt R(s) legyen: n Y R(s) = (s −si ) = s n +r1 s n−1 +· · ·+rn−1 s +rn = det(sI −A+B ·K ) i=1
A feladat megoldható, ha a rendszer irányítható Irányíthatósági kanonikus alakot feltételezve −a1 . . . −an−1 −an 1 ... 0 0 ˙ x(t) = . + x(t) .. .. .. .. . . . 0 ... 1 0 y (t) =
b1 b2 . . .
Magyar A. (Pannon Egyetem)
bn
1 0 .. .
u(t) = AC x − B C u
0
x(t) = C C x
Irányításelmélet
2010 május
8 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással
Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással
A megoldandó tervezési egyenlet AC − B C K C = −a1 . . . −an−1 −an −r1 1 1 0 1 ... 0 0 .. .. .. − .. K C = .. .. . . . . . . 0 0 ... 1 0 0
... ... .. . ...
−rn−1 −rn 0 0 .. .. . . 1 0
A megoldás (irányítható kanonikus alakra!) K C = r1 − a1 r2 − a2 , . . . , rn − an A kalibrációs tényező értéke rn an + (rn − an ) = KR = bn bn A zárt rendszer átvitelil függvénye Try = Magyar A. (Pannon Egyetem)
KR B(s) R(s)
Irányításelmélet
2010 május
9 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással
Pólusáthelyezés állapotvisszacsatolással A megoldás nem irányíthatósági kanonikus alakban levő rendszer esetében bonyolultabb Bass-Gura algoritmussal K = K C · T C = K C M CC M −1 C ahol T C = M CC M −1 az irányíthatósági kanonikus alakra hozó C transzformációs mátrix Ackermann módszerrel −1 K = BT C M C R(A)
A kalibrációs tényező értéke KR = Magyar A. (Pannon Egyetem)
K · A−1 · B − 1 C · A−1 · B
Irányításelmélet
2010 május
10 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás Az állapotvisszacsatoláshoz szükség van a rendszer állapotának értékére, ami többnyire nem mérhető ⇒ állapotbecslő, vagy megfigyelő
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
11 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás Az állapotvisszacsatolás alakja u(t) = KR · r (t) − K · xˆ Belátható, hogy a zárt rendszer átviteli függvénye megegyezik a megfigyelő nélküli visszacsatolt rendszerével Try (s)
KR B(s) KR P(s) = 1 + K (sI − A)−1 B R(r )
A megfigyelő akkor jó, ha az x˜ = x − xˆ állapothiba dinamikája stabil x˜˙ = (A − L · C )˜ x
∼
(x˙ = (A − B · K )x) !!!
Előírt karakterisztikus polinom det(sI − A + L · C ) = F(s) = s n + f1 s n−1 + · · · + fn−1 s + fn Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
12 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás
A megoldandó −a1 1 .. .. . . −an−1 0 −an 0
tervezési egyenlet AO − LO C O = T ... 0 −f1 1 . . . 1 0 .. .. . . .. .. . . −L = . . . O .. −fn−1 0 . . . . ... 1 ... 0 0 −fn 0 . . .
0 .. . 1 0
A megoldás, ami gerentálja az előírt pólusokat (megfigyelhető T kanonikus alakra!) LO = f1 − a1 f2 − a2 , . . . , fn − an
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
13 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás
Megfigyelő alapú állapotvisszacsatolás A megoldás nem megfigyelhetőségi kanonikus alakban levő rendszer esetében bonyolultabb L = (T O )−1 · K C = M −1 MO L O O O ahol T O = (M O )−1 M O a megfigyelhetőségi kanonikus alakra hozó O transzformációs mátrix Dualitás az állapotvisszacsatolás és a megfigyelő tervezési módszerek között: A ↔ AT , B ↔ C T , K ↔ LT , M CC ↔ (M O )T O A rendszer és az állapothiba együttes dinamikája A−B K B K x˙ x KR B = + r 0 A−L C x˜ 0 x˜˙ Karakterisztikus egyenlete: R(s) · F(s) Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
14 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Kétlépcsős tervezési módszer állapotvisszacsatolással
Kétlépcsős tervezési módszer állapotvisszacsatolással Állapotvisszacsatolás előnyei a módszer stabil és instabil rendszerekre is működik robusztus módszer (nem érzékeny a paraméterek pontos ismeretére)
Állapotvisszacsatolás hátrányai a maradék hibát a kalibrációs tényezővel tudjuk kikűszöbölni zérusokat nem tudjuk megváltoztatni zavarelhárítás nem tervezhető közvetlenül
Megoldás: további szabályozási lépcső, kaszkád integráló szabályozó
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
15 / 16
Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körök
Kétlépcsős tervezési módszer állapotvisszacsatolással
Kétlépcsős tervezési módszer állapotvisszacsatolással Új állapotváltozó: δ(t) =
R
r (τ ) − y (τ )d τ - a hibajel integrálja
A zárt rendszer állapotegyenlete ˙ x(t) A 0 x(t) B 0 ∗ x˙ (t) = ˙ = + u(t) + r (t) δ(t) 0 −1 C 0 δ(t) = A∗ − B ∗ K ∗ x ∗ (t) + V ∗ r (t) A bemenet: u(t) = − K
KR
x(t) δ(t)
= −K ∗ x ∗ (t) = KR
Z
t
e(τ )d τ −K ·x(t) 0
A tervezés egylépésben a kiegészített rendszerre, a korábban megismert módszerekkel (pl. Ackermann)
Magyar A. (Pannon Egyetem)
Irányításelmélet
2010 május
16 / 16