ipari balesetből szociális válság: a vörösiszap katasztrófa 3 éve a médiában
Sarlós Gábor
PeppeR 21 PR Ügynökség, ügyvezető igazgató IBS Budapest, tanár ELTE Szociológia Doktori Iskola, PhD hallgató
Budapest, 2013. október 4.
... és számokban !
!
!
!
PONTOSAN MA 3 ÉVE! 2010. október 4-én bekövetkezett Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája 700.000 m3 vörösiszap ömlött ki (az aluminium előállításának egyik melléktermékéről van szó) 10 ember meghalt, töb mint 200-an megsérültek 3 falut teljesen, további 7-t részlegesen elöntött az ár, hatalmas terület vált mezőgazdaságra alkalmatlanná
a kutatás fókusza !
!
!
milyen kulcs témák dominálták a médiát a krízis különböző szakaszaiban? a média tükrében melyek a domináns érintetti csoportok és milyen krízis kommunikációs stratégiákat követnek? szükség van-e a klasszikus krízis kommunikációs elméletek módosítására ahhoz, hogy egy elhúzódó szociális válságra is releváns keretezést tudjon adni?
elméleti alapok !
!
!
!
!
krízis: egy társadalmi rendszer alapvető struktúráit és normáit fenyegető jelentős veszély (Rosenthal et al, 1989) az ipari baleseteket gyakran a technológia kríziseinek tekintik (Ulmer et al, 2007; Lerbinger, 1997, Zaremba, 2010) Fink (1986) 4 lépcsős és Barton (1993), Mitroff (1996) 5 lépcsős krízis modellje Ullberg (2001) lényeges megjegyzése: egy környezeti krízis esetében nehéz megállapítani, mikor is van vége Situational Crisis Communication Theory (SCCT) (Coombs, Holladay, 2002) fontos keretezést ad
módszertan
!
!
21 hónap / 2152 cikk és riport tartalomelemzése kódolás a következő szempontrendszer szerint: kulcstéma, keretezés, hangvétel, információ forrása, média és érintetti csoport jelenléte
A média megjelenések intenzitása
A fókusz időszakonként változik fókusz helyi kezdeményezés turizmus vonatkozások közlekedés, szállítás egyéb iszap kémiai összetétele,hatása MAL vállalati kommunikáció visszaélések jővőre vonatkozó feladatok mezőgazdasági vonatkozások egyéni sorstörténet jövőre vonatkozó konkrét tervek egészségügyi vonatkozások tapasztalatok és következtetések mentés kármentesítés újjáépítés más, közösségi kezdeményezés anyagi kár és megtérítés környezeti vonatkozások nyomozás általános, komplex, sok témájú TOTAL
2010 okt-dec 2 2 5 1 28 10 1 4 4 26 3 20 16 72 62 3 45 33 31 21 95 484
2011 jan-jún 2 - - - 4 - 4 9 3 11 25 4 19 4 5 11 23 32 9 22 62 251
2011 júl-dec - 6 - 23 4 21 40 31 22 19 19 12 37 7 36 76 68 83 55 156 120 835
2012 jan-jún 3 - 7 1 1 15 2 9 34 9 22 40 4 4 7 29 3 22 90 134 148 584
TOTAL 7 8 12 25 37 46 47 53 63 65 69 76 76 87 110 119 139 170 185 333 425 2152
érintetti csoport reprezentáció: a kormánytagok interjúi dominálnak érintetti csoport!
interjúk száma!
kormány!
20!
katasztrófavédelem! más politikusok!
2! 4!
helyi közösségek!
11!
civilszervezetek!
4!
szakértők!
4!
TOTAL!
45!
interjúalany!
Orbán Viktor! Illés Zoltán! Pintér Sándor! Bakondi György! Jávor Benedek! Lajos Kepli! Toldi Tamás! Tili Károly! Kerezsi Loránd! Szegfalvi Zsolt! Simon Gergely! Farkas Béla! Turi Attila!
pozíció!
miniszterelnök! környezetvédelmi államtitkár! belügyminiszter! kormánymegbízott! LMP, fenntartható fejlődés biz eln! Jobbik, vizsgálóbizottság elnök! polgármester, Devecser! polgármester Kolontár! alpolgármester, Gulács! igazgató, Greenpeace! mcs vezető, Greenpeace! igazgató, Tatai Környezeti ZRt.! építész!
interjúk száma!
9! 8! 3! 2! 2! 2! 5! 4! 2! 2! 2! 2! 2! 45!
A kormányt idézik legtöbbször, a MAL is megjelenik
érintetti csoportok és üzenetek !
!
!
kormány: szándékosság keretezés - a felelősség kizárólag a vállalatot terheli
egy magántulajdonban lévő cég hanyagsága és felelőtlensége miatt következett be a súlyos baleset önkormányzatok: áldozat keretezés - más érintetti csoportok szimpátiáját és támogatását keresik
egyensúlyozás a a különböző érintetti csoportok között, a fókusz a helyi közösségek szükséglegleteire irányul vállalat (MAL): baleset keretezés - a természeti katasztrófa fényében a vállalat nem tehetett volna többet vagy mást
a vállalat mindig a lehető legkörültekintőbben járt el, követte a felelős vállalatirányítás szabályait, tevékenységét rend ellenőrizték a hatóságok
érintetti csoportok és üzenetek (2.)
!
!
katasztrófavédelem: alacsony presztizsű hatóságból jelentős érintetti csoporttá és véleményformálóvá válik. Vezetőjének kettős szerepe megzavarja a helyzetet civilek: Az összes csoport közül ők már jóval az vörösziszap ömlés előtt felhívták a figyelmet a vezsélyekre. Forráshiány és a média jelenlét korlátai akadályozták ennek felszínre kerülését.
1 évvel később - a krízisnek nincs vége elvándorlás: 3-szorosára nőtt a régióból
!
súlyos egészségügyi problémák jelentkeznek, különösen a gyerekek körében: az asztma 50%-kal, a mentális- és viselkedészavarok 75%-kal, a magas vérnyomás betegség és a keringési problémák 200%-kal növekednek
!
a felnőttek körében az alkohollal összefüggő mentális- és vielkedészavarok 200%-kal, az endokrin megbetegedések pedig 250%-kal nőnek*
!
*
forrás:A vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatásvizsgálata Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeken, Monitor Társadalomkutató Intézet, 2013. május
2 évvel később - a krízis súlyosbodik
!
!
az elhúzódó perek következtében, a függőben lévő kártérítési és környezeti bírság összege meghaladja a 120 milliárd forintot, ami egyértelműen a MAL csődjét jelenti. A vállalat a régió legjelentősebb munkaadója. az aktuális időjárási viszonyok jelentős mértékben befolyásolják a levegő, talaj és víz szennyezettséget.
3 évvel később - az igazi krízis kitör (?)
!
!
2013. július 23: a gyár részleges bezárása, 400 munkahely megszüntetése. A munkanélküliség a régióban várhatóan 6,7%-ról 22%-ra ugrik mi lesz a megmaradt többszáz dolgozóval?
következtetések - a média és az érintettei csoportok között az erő dönt a napirend elméletnek megfelelően a média dönti el, mi válik az uralkodó narratívává
!
a szereplők média befolyásolási képességétől függően dől el, melyik klaszter válik dominánssá. Ebben az esetben a kormányzati narratíva ( szándékosság klaszter)* válik elfogadottá
!
* a kormányzati narratíva esélyeit növeli, ha a kormány amúgy is erős média befolyással bír
következtetések - egy elhúzódó krízis megváltoztathatja a formáját
!
! !
a krízis nem követi a klasszikus ciklikus modellt. A ciklus kiegészül az elhúzódó szakasszal az ipari / környezeti krízis szociális krízissé válik kitett technológiai körülmények között bármelyik krízis formát válthat
köszönöm a figyelmet!
SARLÓS GÁBOR
[email protected]
www.peppersauce.hu ┃www.pepperpr.hu ┃+36.30.941.5951
Sarlós Gábor @ Linkedin
