INNOVÁCIÓS KLASZTEREK A HAZAI TTI POLITIKÁBAN Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető helyettes, GKM Innovációs és K+F Főosztály
Pannon Autóipari Klaszter Éves Taggyűlés Budaörs Holiday Inn 2008.01.15.
A KFI jelentősége az EU számára I. • Felülvizsgált lisszaboni célok (versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás) • A tagállamok elfogadták a saját Nemzeti Reformprogramjaikat, míg közösségi szinten az ún. „Community Lisbon Programme” született meg (monitoring: „the Commission's Annual Progress Report”) • A CLP sikeres megvalósítása érdekében további intézkedések szükségesek (Key Issue Paper - EC 6560/07): – – – – –
Belső Piac (gas& electricity, postal markets, roaming tariffs, etc.) Jobb, hatékonyabb szabályozás (adminisztratív terhek csökkentése) K+F és innováció Iparpolitika és a KKV-k (járműipar, ICT, biotechnológia, turizmus) A versenyképesség külső dimenziói (az EU vállalatok számára a piacralépés megkönnyítése, bilaterális és regionális FTA)
• Klaszterek az EU-ban I. • Globális értékláncok-Térbeliség a nem lineáris innovációs rendszerekben „reduced scale innovation system” • European Cluster Observatory (az EU vállalati szektorban foglalkoztatottak 38%-a klaszter szektorban van) • Az autóipar klaszterbe szerveződése erős regionális specializációval • Lemaradásban az EU az USA-val összevetve. • Az IT szektor alacsony regionális koncentrációja • Klaszter politikák értelmezése (specifikus programok és intézkedések aklasztr kezdeményezések támogatására vs.horizontális szakpolitikák (K+F+I, regionális fejlesztés-specifikus klaszter kontextusba foglalva
• KLASZTEREK az EU-ban II. Célok és tevékenységek: Humán erőforrás fejlesztés i) HR vonzás, ill. megtartás esetleg kiválasztott iparágakban ii.) menedzsment tréning iii.) szakképzés (szektor specifikus) Klaszter expanzió (FDI és inkubáció) Vállalkozásfejlesztés-piaci együttműködés K+F+I (i) innováció ösztönzés a cégek közötti együttműködés erősítésével az, (ii.) az üzleti és az akadémiai szféra közötti együttműködés a kutatási eredmények hasznosítása érdekében Üzleti környezet (infrastruktúra, jogi szabályozási intézményi, regionális brand)
• KLASZTEREK az EU-ban III. Tanulságok: Szükséges a nagyvállalatok részvétele (támogatási igény vs. „opportunity based” részvétel) Kormányzati szerep gyakran csak a pénzügyi támogatásra korlátozódik Kritikus tömeg (kevés cég hiányzó tudás bázis) Technológia intenzív klaszterek szerepe erősödik, míg a szolgáltatásorientáltak (építés, szállítás-logisztika, pénzügy, túrizmus, média, tartalomipar egészségügy) kevéssé kimaradnak a kormányzati támogatásokból A klaszter fogalom inflálódása A kezdeményezések összehangolatlansága, gyenge regionálisintegrációja
Pillanat-felfétel a hazai K+F egyik fontos mutatójáról
High tech-ben az élbolyban... export technológiai összetétele 2003-ban az OECD országok körében
Forrás: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard, 2005
Jön a minőségi tőke is…
Bosch Power Tool
38 multinacionális vállalati K+F központ. Audi Magna Steyr General Electric Philips
AFT ZF Hungária W.E.T. Samsung
Nokia Draixlmaier Samsung
Philips GM-Opel General Electric Flextronics
Continental Teves Valeo Auto-Electric
Denso Visteon Philips
Elcoteq
Michelin Flextronics
Electrolux Samsung
Zeuna Starker Knorr-Bremse Zenon
Ericsson Continental Temic IBM Sysdata General Electric Nokia Cisco SAP TATA Consulting Sanofi-Aventis
A gyorsítás programja (összhangban a koalíciós szerződéssel) • az üzleti szféra K+F és innováció iránti elkötelezettségének erősítése, • a kutatói/akadémiai és a vállalkozói szféra közötti együttműködések ösztönzése, • az innovatív vállalati magatartás serkentése, • az állami támogatási rendszer átfedéseinek megszüntetése, hatékonyságának növelése.
Stratégiai céljaink Indikátor
2005 (tény) 2010 (cél)
2013 (cél)
K+F / GDP
0,95%
1,40%
1,80%
Ebből vállalat
0,37%
0,63%
0,90%
Új termékek
4,2%
5,0%
6,0%
TéT diplomás
5,1%
5,5%
6,0%
EU patent
18,9
24,0
28,0
Korai VC/GDP
0,004
0,005
0,006
Kulcs a vállalati K+F ráfordítások növelése...
Erősítenünk kell az innováció keresleti oldalát.
EUROSTAT „Science, technology and Innovation in Europe”, 2007.
2013 (cél)
2005 (tény)
Jövőkép • Az oktatási-képzési színvonal javulása, közeledés az innovatív vállalkozások igényeihez. • Minden régióban legalább egy nemzetközileg elismert kutatóintézet vagy kutatóegyetem kifejlődése. • Legalább egy globális jelentőségű kutatóközpont. • A regionális kutatóhelyi-vállalati K+F klaszterek saját fejlesztésű új termékeket visznek a globális piacokra. • Jelentősen erősödő szabadalmazás és licencbe-adás. • Pezsgő befektetési piac az innovációban (üzleti angyalok, kockázati tőke).
Céljainkat megalapozó fő dokumentumok • • • • • •
Kormányprogram Koalíciós megállapodás GKM Középtávú Stratégia TTI stratégia és intézkedési terv Üzletre Hangolva program Jogszabályok, statútumok, SzmSz-ek
Politikai szint
Kormányzati szint
Intézményi szint
A Kormány által elfogadott TTI stratégia alapelvei (1023/2007 (IV.25.) Korm. hat. a K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítása a szellemi és anyagi erőforrások fókuszálásával a hatékonyság javítása minőségi kritériumok a tudományos kutatásban a régiók innovációs felzárkózása nyílt pályázati rendszerek, rendszeres ellenőrzés és független értékelés
A TTI stratégia öt prioritása A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet
A megvalósítás ütemterve: 1.
TTI stratégia és intézkedési terv a Kormány által elfogadva (2007. április és 2007. augusztus)
2.
GOP tervezés: folyamatban, K+F konstrukciók meghirdetése 2007 október, illetve 2008. eleje
3.
KTIA tervezés: pontos elhatárolás mentén, a pénzügyi források függvényében 2007-től folyamatosan
4.
Az innováció üzleti környezetét javító jogi intézkedések: az intézkedési terv elfogadása után folyamatosan (egyes jogszabályok előkészítése GKM-NKTH közös munkával már megkezdődött)
GKM stratégia 2007-20010 JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉS
Nyitott, alkalmazkodó-képes, versenyen és innováción alapuló dinamikus gazdaság és a gazdasági folyamatokba kizárólag piaci kudarcok esetén beavatkozó állam. Önkorlátozó és korszerű állami szereplőként ösztönözzük a versenyképes gazdaság fejlődését a versenyző piacok keretfeltételeinek kialakításával.
Közfinanszírozású eszközök a stratégia végrehajtására: →
OTKA (alapkut.) – 2007-ben 1 Md Ft az Innovációs Alapból
→
KTIA (alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) – évi 30-40 Md
→
GOP (gazdaság-közeli K+F+I) pályázatok – évi 30-40 Md
→
EU KTF Keretprogram pályázatai (kb. évi 7,5 Md EUR)
→
EU CIP program pályázatai (kb. évi 600 M EUR)
→
Vállalkozások (innovációs járulékkedvezmény)
Célunk a köz- és magánfinanszírozás együttműködése… Kísérleti
Piaci siker, növekedés Piaci bevezetés, sorozatgyártás
fejlesztés, IPR Ipari kutatás Alapkutatás, ötlet
GOP 1.1.1
GOP 1.3.3
GOP 4.prio bevezetés Beruházási hitel, garancia
Magvető, kockázati tőke EU CIP Program
Nemzeti K+F és Innovációs pályázati rendszer (GVOP/GOP és KTIA)
EU 7. Keretprogram Felsőoktatási és MTA finanszírozás
OTKA
GOP 1.3.1
GOP 2.prio
Tőzsdei
… és a kedvező jogi környezet…
… a teljes innovációs értéklánc tekintetében.
Konkrét intézkedések • Szervezési (TTPK megújítása; K+F+I források összehangolása; K+F statisztikai rendszer fejlesztése; teljesítményelvű foglalkoztatási rendszer). • Szabályozási (új Akadémiai Törvény; K+F pályázatok egyszerűbb szabályozása; a cégalapítás és a szellemi vagyon-hasznosítás megkönnyítése a kutatóhelyeken; egyéni feltalálók vállalkozás-alapításának ösztönzése). • Finanszírozási, fejlesztéspolitikai (OTKA növelése; EU FP7 rásegítő akciók; innovatív kezdő vállalkozások, klaszterek és technológiai platformok támogatása)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
További információ: Dr. Nikodémus Antal E-mail:
[email protected] Telefon: 06 1 374 2960
