II.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA II. 1. Az intézmény igazgatósága. Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes és az óvodavezető. Az intézményfelelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézményalapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás a jogszabályban meghatározott időre szól. Az igazgatóhelyettes munkáját a munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatót annak távollétében az alábbi jogkörök kivételével helyettesíti: munkaviszony létesítése és megszüntetése, költségvetés módosítása. Az igazgatóság munkatársa az iskolatitkár. Feladatait a munkaköri leírása illetve az igazgató utasításai alapján látja el. Az igazgatóság rendszeresen, hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.
II. 2. Az intézmény vezetősége. Az
intézmény
vezetőségének
tagjai
az
igazgató,
az
igazgatóhelyettes,
a
munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke és a szakszervezeti titkár. Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az intézmény vezetősége rendszeresen, félévente legalább 2 alkalommal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az intézmény vezetőségének a megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.
1
II. 3. Az intézmény dolgozói. Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
II. 4. Az intézmény szervezeti egységei.
alsó tagozat
felső tagozat
napközi otthon, tanulószoba
A szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak:
alsó tagozat: igazgatóhelyettes, alsós munkaközösség vezető
felső tagozat: igazgató, felsős munkaközösség vezető
II. 5. Az IPR rendszerének szervezeti felépítése intézményünkben. Az integrációs és képesség kibontakoztató program /IPR/ munkacsoportjai:
IPR menedzsment
iskolai módszertani fejlesztő munkacsoport /IMFCS/
óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport
fejlesztési munkacsoport
átmeneteket kezelő munkacsoport /ÁKCS/
iskolai környezeti munkacsoport /IKCS/
A munkacsoportok az intézményi IPR alapdokumentumokban foglaltaknak megfelelően működnek. III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL. III. 1. Az intézmény közösségei. III. 1. 1. Az intézmény közössége.
2
Az intézmény közösségét az intézmény dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. E közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az következőkben felsorolt közösségeken keresztül érvényesíthetik.
III. 1. 2. Az intézmény alkalmazottainak /közalkalmazottak/ közössége. Az
intézmény
alkalmazottainak
közösségét
az
intézménnyel
közalkalmazotti
jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Jogaikat,
kötelességeiket,
érdekérvényesítési
lehetőségeiket
juttatásaikat,
valamint
a
jogszabályok
magasabb
az
intézményen /elsősorban
a
belüli Munka
Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek/, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.
III. 1. 3. A nevelőtestület. A nevelőtestületnek tagja az intézmény valamennyi, pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési, egyetértési és döntési jogkörökkel rendelkezik.
A nevelőtestület feladatkörének részleges ellátását az alábbi állandó munkacsoportokra, szükség esetén alkalmi munkacsoportokra ruházza át:
A nevelőtestület a tanév, illetve nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és tanévzáró értekezlet az iskolában rendszeres munkatársi értekezletek /félévente legalább 2 alkalommal/. nevelési értekezletek félévente 1 alkalommal.
3
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy az intézmény vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit –ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben –a nevelőtestület többségének kérésére- titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület értekezletéről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy – egy értekezleten.
III. 1. 3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei. Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek:
alsós munkaközösség, tagjai az alsós tanítók és a napközi-vezető /k/
felsős munkaközösség, tagjai a felső tagozaton tanító nevelők
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai – pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése az iskolai és óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, segítése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a
költségvetésben
rendelkezésre
álló
szakmai
felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
4
előirányzat
véleményezése,
a munkaközösség vezetőjének megválasztása, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, a szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben, részt vesznek a pedagógusteljesítmény – értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, vezetői az igazgató megbízására a pedagógus teljesítmény – értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végeznek, tapasztalataikról beszámolnak az intézmény vezetésének, vezetői a gyorsabb információáramlás érdekében rendszeres megbeszéléseket tartanak, vezetői félévente beszámolnak a tantestületi értekezleteken a munkaközösség tevékenységéről,
véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázatait.
Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. III. 1. 4. A szülői szervezet. Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében egy szülői szervezet működik. A szülői szervezet aktívan részt vesznek az iskola ünnepségeinek, rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában. A szülői szervezet megválasztják elnökeiket. A szülői szervezet tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az óvodapedagógusok és az osztályfőnökök segítségével juttatják el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet üléseit az intézmény igazgatójának, valamint az óvodavezetőnek tanévenként, nevelési évenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia és ezeken tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.
5
A szülői szervezet működése egyéb kérdéseiben saját hatáskörükön belül döntenek Kapcsolattartás formái a szülői szervezet és az intézmény vezetői között: személyes találkozó, iskolai szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények alkalmával. A szülői szervezet az alábbi területeken rendelkezik véleményezési joggal. Egyetértési és véleményezési jogát gyakorolja a fenntartó az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban, valamint vezetőjének megbízása és e megbízás visszavonása előtt.
III. 1. 5. Az osztályközösség. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe III. 1. 6. Az iskolai diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az
iskolai
diákönkormányzat
a
magasabb
jogszabályokban
megfogalmazott
jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az
iskolai
diákönkormányzat
munkáját
segítő
nevelőt
a
diákönkormányzat
vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az
6
intézmény igazgatója félévente legalább 1 alkalommal illetve a DÖK nagyobb rendezvénye előtt egyeztető megbeszélést tart a DÖK vezetőségével és a DÖK munkáját segítő nevelővel. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A DÖK titkára félévkor és a tanév végén beszámol a tantestületnek a DÖK tevékenységéről, valamint megbeszélik az előttük álló feladatokat. A DÖK az intézmény helyiségeit és berendezéseit térítésmentesen használhatja. Az intézmény és alapítványa (Karancssági Új Iskoláért Alapítvány)– anyagi lehetőségeinek függvényében támogatja a diákönkormányzatot. A diákönkormányzat rendezvényeiből, akcióiból származó bevétel teljes egészében a diákönkormányzatot illeti.
III. 2. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása.
III. 2. 1. Az igazgatóság és a nevelőtestület. A nevelőtestület különböző közösségek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:
az igazgatóság ülései,
az intézményvezetőség ülései,
a különböző értekezletek,
megbeszélések
Ezen fórumok időpontját az iskolai, óvodai munkatervek határozzák meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári és az óvodai nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
7
Az intézményvezetőség tagjai kötelesek: az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk aló tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az intézményvezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az intézmény vezetőségével. III. 2. 3. A nevelők és a tanulók. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente 1 alkalommal,
a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,
a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,
a diákönkormányzatot segítő nevelő a DÖK ülésein tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. III. 2. 4. A nevelők és a szülők. A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója valamint a pedagógusok
a szülői szervezet (munkaközösség) választmányi ülésén,
az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal,
a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,
fogadóórákon iskolában tanévenként legalább két alkalommal,
8
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak.
családlátogatások,
a szülői értekezletek,
a nevelők fogadó órái.
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az óvodavezetőtől az intézményi munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető az intézmény honlapján. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
az intézmény fenntartóinál,
az intézmény irattárában,
az intézmény igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél és az óvodavezetőnél.
IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartóival: A
területileg
illetékes
önkormányzati
képviselőtestületekkel
hivatalaival: A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: NMPI Salgótarján A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: TKVSZR Salgótarján A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
9
és
polgármesteri
Az
eredményes
oktató-
és
nevelőmunka
érdekében
az
intézmény
rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
Az iskolát támogató Karancssági Új Iskoláért Alapítvány kuratóriumával.
Karancsság és Szalmatercs RNÖ
Sportegyesületek Karancsság
Lurkó gyermekszervezet
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve rögzíti. A gyerekek egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a háziorvossal, fogorvossal és a védőnővel, segítségükkel megszervezi a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes és az óvodavezető a felelős. IV. 1.Az IPR sikeres megvalósítása érdekében az alábbi külső partnerekkel működünk együtt évente megújított együttműködési megállapodás alapján. Karancssági Új Iskoláért Alapítvány kuratóriuma RNÖ Karancsság, Szalmatercs Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Együtt a Közjóért Egyesület Karancsság Helyi egészségügyi szolgálatok (háziorvos, fogorvos, védőnő) Partneroktatási – nevelési intézmények (Endrefalva,(iskola-óvoda) Farkaslyuk,(iskola) Ságújfalu,(iskola-óvoda) Salgótarján (Mackóvár óvoda)) Szülői Szervezet A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
10
V. AZ INTÉZMÉNY NYITVATARTÁSA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE V. 1. Az iskola nyitva tartása. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 16 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 750óra és délután 1600óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Az iskola nevelői az első tanítási órájuk megkezdése előtt kötelesek 15 perccel az intézményben megjelenni és ezt a jelenléti íven rögzíteni. Amennyiben érintett, köteles benntartózkodni a tanórán kívüli rendezvényeken, foglalkozásokon, illetve abban az esetben, ha azt az intézmény vezetője elrendeli. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját vagy az iskolatitkárt kell megbízni. Megbízatása a működéssel kapcsolatos, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, illetve az azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 750 óra és 1430óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc , a 3.- 4. óraközi szünetek hossza 10 perc, kivéve a 15 perces tízórai szünetet és az első és 5. óra utáni szünetet, amely 5 perc.
A napközis csoport és a tanulószoba munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600 óráig tart.
11
Az iskolában reggel 750 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 16 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 óra és 15 óra között. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint nyitva tart. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.
V. 1. 1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Szülő gyermekét reggel az auláig kísérheti, órák után ott várhatja. Az elsős tanulókat szüleik az első 2 hétben felkísérhetik az osztályterembe. Gyermekével kapcsolatos ügyintézését előzetes egyeztetés alapján az iskolatitkárral, pedagógusokkal az iskola nyitvatartási ideje alatt intézheti. Szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai rendezvények alkalmával indokoltan tartózkodhat az intézményben. Az iskolába érkező vendégeket, a portás vagy a takarító kíséri fel a tanári szobához vagy az iskolatitkári irodához. Szülő, vendég az intézmény oktató-nevelő munkájának a rendjét magatartásával, tevékenységével nem zavarhatja.
V. 1. 2. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása.
12
A Nevelési Programban, illetve az éves munkatervekben meghatározott ünnepélyeken, megemlékezéseken, iskolai hagyományaink körébe tartozó rendezvényeken való részvétel tanulóink és nevelőink számára –az alkalomnak megfelelő öltözetben – kötelező.
VI. AZ INTÉZMÉNY ÉPÜLETEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz-és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény igazgatója adhat felmentést. Az intézmény épületeiben az ott dolgozókon kívül és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától, valamint a fenntartótól engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületeiből elvinni csak az igazgató engedélyével lehet. Az intézmény helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez a foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületein belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézmény épületeiben a dohányzás szabályozása a vonatkozó előírások, jogszabályok alapján történik.
13
VI. 1. A tanórán kívüli foglalkozások. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
napközi otthon,
tanulószoba,
szakkörök,
tanulmányi kirándulás
filmklub
énekkar-néptánc-kerámia-szövés
tehetséggondozás
felzárkóztatás
VI. 1. 1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét az iskola vezetősége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
VI. 1. 2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglakozások megszervezését (a foglalkozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.
14
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott hónapban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az intézmény nevelői, illetve a gyermekek szülei az igazgató előzetes engedélyével a gyermekek számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
VII. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI.
Intézményünkben a tanulói fegyelmi eljárás a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53§-61§ alapján kerül lefolytatásra.
15
VIII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE. VIII. 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai. biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola – óvoda - pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
VIII. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók.
igazgató,
igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezetők,
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. VIII. 3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során. a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák és a foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem, csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja, gyermek - pedagógus kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, foglalkozásokon az órára, foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés,
16
a tanítási óra, foglalkozás felépítése és szervezése, a tanítási órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek, a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, foglalkozáson a foglalkozás eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán, foglalkozáson kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás IX. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. A könyvtár 2009. március 1-től a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet mozgókönyvtári szolgáltatói helye, amely a megyei könyvtár mozgókönyvtári állományából kap dokumentumokat letéti ellátás formájában. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.
17
IX. 1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai. tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.
A könyvtár szolgáltatásait csak az a iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 7.50 órától 15 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 13.30 órától 15 óráig kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, videokazetták A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben
18
kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
X. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI.
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező
tanórai
testnevelés
órákon,
valamint
a
szabadon
választható
délutáni
sportfoglalkozásokon biztosítja. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgy-felosztásban kell meghatározni.
XI. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt a községi háziorvosi fogorvosi és védőnői szolgálat vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente 1 alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: kétévente, szemészet: kétévente, a gyermekek fizikai állapotának mérését kétévente, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal, A szűrővizsgálatok idejére az intézmény felügyeletet biztosít.
19
XII. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
XII. 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az intézményi munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A intézmény dolgozói a különböző foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat,
valamint
a
különféle iskolai
foglalkozásokon
tilos
és
elvárható
magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
20
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
XII. 2. Az intézmény dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén. A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie,
ha szükséges orvost kell hívnia,
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának.
E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi dolgozó is köteles részt venni.
21
A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény vezetésének ki kell vizsgálnia és a tapasztaltakról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
XII. 3. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
22
XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK. Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely gyermekének vagy dolgozójának az intézmény épületeit vagy a bennük tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel, áramszünet estén kiáltással, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A
23
veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
A gyermekeket a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
24
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden gyermekére és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - igazgatói iroda - gazdasági iroda
25
XIV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola tankönyvfelelőse a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, akii az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az intézmény igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az intézmény igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
26
Az iskolai tankönyvrendelést az intézmény igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvellátás rendjéről az intézmény vezetője a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével dönt. Minden év december 15-ig elkészíti a tankönyvtámogatás rendjéről szóló szabályozást és erről tájékoztatja a szülőt. A tankönyvrendelés határideje február 28. XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezetek és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a szülői szervezetek vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
27
1. számú melléklet Könyvtár gyűjtőköri szabályzat Gyűjtés dokumentum típusai Írásos, nyomtatott dokumentumok - könyvek - periodikák Audiovizuális ismerethordozók - Hangzó dokumentumok (CD lemezek) - Hangos – képes dokumentumok:(hangos filmek DVD-n) - Elektronikus (számítógépes) dokumentumok: (CD-ROM-ok) A könyvtári állományrészben gyűjtött dokumentumtípusok tartalom szerint Könyvek Szépirodalom - a magyar irodalom klasszikusai / válogatva - a világirodalom klasszikusai / válogatva - kortárs magyar szerzők művei / válogatva - kortárs külföldi szerzők művei / erősen válogatva - lírai, prózai, drámai antológiák / válogatva - tematikus antológiák / válogatva - életrajzok, történelmi regények / válogatva, versek - gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések / válogatva - általános- és középiskolai kötelező ajánlott olvasmányok / válogatva - nemzetiségi és etnikai gyermek- és ifjúsági irodalom / válogatva - népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei Szakirodalom - kis- közép- és nagyméretű, alapszintű általános lexikonok, enciklopédiák / válogatva - a tudományok, a kultúra, a hazai, és az egyetemes művelődéstörténet kis-közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói/ válogatva - az adott településre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok/ teljességre törekedve
28
- az adott tájegységre, megyére vonatkozó kiadványok/ válogatva - a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok / válogatva - adattárak/ erősen válogatva - a településen gazdálkodással, mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos alap és középszintű szakirodalom / válogatva - a tananyaghoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az intézmény történetével, névadójával kapcsolatos anyagok / válogatva - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek / erősen válogatva - pszichológai művek, gyermek és ifjúkor lélektana / erősen válogatva
Periodikumok - ismeretterjesztő folyóiratok / erősen válogatva - gyermek-és ifjúsági lapok / válogatva
2. számú melléklet
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Az I. István Általános szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.)145/A. § (5) bekezdésének megfelelően, a következők szerint határozom meg.
1. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA 1.1. A szabálytalanságok kezelésének célja Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják az intézmény sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését.
29
A szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek (FEUVE). A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszer, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 1.2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - a szabálytalanságok fogalma, - a szabálytalanságok észlelése (útvonal), - az intézkedések, eljárások meghatározása, - az intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, - jelentési kötelezettség.
2. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE 2.1. A szabálytalanságok fogalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekbe előfordulhat.
Alapesetei:
a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés.) 30
nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilván-tartásból, stb. származó szabálytalanság).
Csalás és hamisítás: A „csalás és hamisítás” olyan szándékos cselekményt jelent, amelyet egy vagy több személy követ el a vezetés, az alkalmazottak, vagy harmadik fél köréből, és amelyek következménye a kimutatások meghamisítása. A csalás vagy hamisítás az alábbiakat foglalhatja magában: adatok vagy dokumentumok manipulálása, meghamisítása vagy megváltoztatása, eszközök jogellenes eltulajdonítása, a gazdasági események hatásának eltitkolása vagy kihagyása a nyilvántartásokból vagy dokumentumokból, valótlan ügyletek rögzítése, az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen alkalmazása.
Hiba A „hiba” a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal. A hiba az alábbiakat foglalhatja magában: számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokat alátámasztó nyilvántartásokban és számviteli adatokban, tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az igazgató felelőssége, hogy:
a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a költségvetési szerv,
31
a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának folyamatosan figyelemmel kísérése,
szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön
annak
a
mértéknek
megfelelően,
amilyen
mértéket
képviselt
a
szabálytalanság.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásán megakadályozásához, (megelőzés)
keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgatónak a feladata, amely feladatot az igazgató az adott szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. 2.2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az igazgatónak a felelőssége. Az Államháztartási törvényben meghatározott kötelezettség, az igazgatónak a feladata, az iskola struktúrájában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának
szabályozottságán
keresztül
valósul
meg.
Az
iskola
munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
32
3. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a. Amennyiben a szabálytalanságot az iskolatitkár észleli, köteles értesíteni az igazgatóhelyettest. Amennyiben az igazgatóhelyettes az adott ügyben érintett, a munkatársnak az igazgatót, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. b. Az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az igazgatót. c. Az igazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. Az igazgató észleli a szabálytalanságot: Az igazgató, illetve az iskolatitkár és igazgatóhelyettes észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot: A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ.
33
KEHI, PM, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgozni.
4. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az igazgató felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben fegyelmi ügyekben az igazgató, vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
5. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az igazgatónak a feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
34
Ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor az igazgató javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.
6. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA
Az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok
nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;
egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Jelentési kötelezettségek A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie és az igazgatót tájékoztatni kell.
35
8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézményben az iskolatitkárnak kell gondoskodnia arról, hogy a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglalt előírásokat az érintett munkatársai megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven (megismerési nyilatkozaton) aláírásukkal igazolják. Karancsság, 2015. december 18.
Godó Péter igazgató
36
Tőzsér Péter igazgatóhelyettes
Megismerési nyilatkozat
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglalt előírásokat megismertem.
Név
Munkakör
Győri Pálné
Iskolatitkár
Aláírás
3. számú melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje (A Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete) Törvényi háttér Az I. István Általános Iskola a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §. (4) és (7) bekezdés szerinti – a törvény 2. sz. mellékletében – meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni. A gyermekek, tanulók adatai A törvény alapján nyilvántartott adatok A gyermek adatai - tanuló neve, - születési helye és ideje, - állampolgársága, - állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma,
37
-
nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.
A szülő adatai - vezeték-és keresztneve, valamint az édesanya leánykori neve, - állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, - telefonszáma. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok A Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok közül különös figyelemmel nyilvántartandóak - a felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának, a tanuló tudásának értékelésére és minősítésére vonatkozó adatok és vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi-és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek esetén a tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a többi adatot az érintett hozzájárulásával lehet nyilvántartani. Az adatok továbbítása Valamennyi adat továbbítható - fenntartó: önkormányzat és a végrehajtó oktatási testület, - bíróság, rendőrség, ügyészség, - nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - oktatási minisztérium: statisztikai és tudományos célú adatok. A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, intézménynek továbbítható adatok -
valamint
másik
nevelési-oktatási
sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok mindkét irányban – oda-vissza – továbbíthatóak.
Egyéb esetekben továbbítható adatok Az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés
38
nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, -
a magatartás,
-
a szorgalom,
-
és a tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbíthatóak.
A diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére - a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat továbbítható. Más intézmények felé - az érintett iskolához, -
az érintett kollégiumhoz, kollégiumi felvétellel, átvétellel kapcsolatosan az érintett kollégiumhoz,
Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére -
a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából továbbítható adat.
Családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek, a gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek, intézmények részére - a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából továbbíthatók az adatok.
Az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezet részére -
a bizonyítványok nyilvántartása céljából.
A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
39
AZ
ISKOLÁBAN CSAK OLYAN SZEMÉLYES ADATOK TARTHATÓK NYILVÁN, AMELYEKRE A
KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY FELHATALMAZÁST AD
A tanulók adatainak védelméről Alapfogalmak Az adatkezelés személyi, időbeli és térbeli hatálya Az adatkezelés és az adatvédelem a pedagógusokkal és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottakkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség azokra a tényekre, adatokra és információkra vonatkozik, melyekhez hivatásuk gyakorlása során jutottak, függetlenül attól, hogy annak nyilvántartására, kezelésére a közoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad vagy sem. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a tanuló az iskola felügyelete alatt áll.
A felügyeleten érteni kell A tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást az iskolába történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig történő időben, - a nevelési illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, az iskolán kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet a pedagógus munkaköri kötelessége.
Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség alá esők köre A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval, munkahelyével és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnte után, határidő nélkül fennmarad.
40
A titoktartási kötelezettség formái 4.2.2.1. Abszolút titoktartási kötelezettség áll fenn minden olyan személlyel, szervezettel szemben, akinek részére a Közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem továbbítható adat. Kivéve ha az érintett írásos hozzájárulását adja. Pl.: Kereskedelmi célból nem adható ki adat.
4.2.2.2. Relatív titoktartási kötelezettség áll fenn akkor, ha az adat továbbítására a közoktatásról szóló törvény meghatározott
célból
felhatalmazást
ad.
Ilyenkor
a
törvényben
meghatározott adat a törvényben meghatározott célból továbbítható. 4.2.2.3. A titoktartási kötelezettség kiterjed - minden adatra tényre, információra, - illetve azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi ülésen.
Titoktartási kötelezettség alól kivételt élvező esetek Írásbeli felmentés alapján A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott.
Nevelőtestület tagjai között Nem terjed ki a titoktartási kötelezettség a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésre.
Törvényben meghatározott esetekben Titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a Közoktatási törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók.
Szülővel és törvényes képviselővel szemben A jogszabályban meghatározott esetekben nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust.
41
Tanulók személyes adatai kiadhatók - pedagógiai célból, - pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, - gyermek- és ifjúságvédelmi célból, - iskola-egészségügyi célból, - a törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából már folyamatban levő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten.
Az adatok továbbíthatók Kedvezményekre való jogosultság elbírálásához az igazolás adatait is nyilván kell tartani, melyből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
Nem kell a jogosult beleegyezését kérni a szükséges adatok továbbításához - a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára tekintettel, - a pedagógus, az oktató munkát segítő alkalmazott az igazgató és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú (18 év alatti) tanuló – más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy kerül.
Önkéntes adatszolgáltatás Ebben az esetben a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásban történő bevonásakor be kell szerezni az szülő írásos engedélyét.
Adatok statisztikai célú felhasználása A Közoktatási törvény 2. sz. mellékletében felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
42
Osztályfőnökök által kezelhető adatok a szülő felé Tájékoztatási kötelezettsége van az osztályfőnöknek -
tanuló magatartásával,
-
szorgalmával,
-
tanulmányi munkájával,
-
tudásának értékelésével, minősítésével,
-
a vizsgákkal,
-
fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok tekintetében, valamint a szülőket érintő kérdések esetén.
Figyelmeztetési kötelezettsége van az osztályfőnöknek, ha a tanuló jogának megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek - a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes felkészüléséhez. Tehát nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust a szülő irányában. Szaktanár Csak a tantárgyát és oktató nevelő munkáját érintő ügyekben fordulhat a szülőhöz. Adatok közlésének formái a szülő ( gondviselő) számára történhet - írásban, - személyes beszélgetéssel, - telefon segítségével. Írásban - ellenőrző felhasználásával, - levélben – hagyományos, ajánlott, tértivevényes – - e-mail felhasználásával, ha erre a szülő írásos engedélyt adott. Írásos megkeresés esetén ügyelni kell minden esetben a félreérthetőség elkerülése érdekében a megfogalmazásokra. A személyes megbeszélést kell előnyben részesíteni.
Telefonon, SMS-ben, e-mailben Csak rövid információcsere törtéhet. Telefonbeszélgetés csak arra korlátozódhat, hogy mikor és hol lehet a tanulóval kapcsolatos kérdést megbeszélni.
43
Tanulói jogviszonyt nem érintő adatok Titoktartási kötelezettség tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Titoktartási kötelezettség fennáll minden olyan adat és tény tekintetében amely nem tartozik a tanulói jogviszony teljesítésével kapcsolatos adatok körébe. Pl.: ha a tanuló bizalmas beszélgetés során tájékoztatja a pedagógust, hogy iskolán kívül alkoholt ivott. Esetleg kipróbálta a kábítószert.
Mentelmi jog titoktartási kötelezettség alól tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Bizalmas, a tanulói jogviszonnyal összefüggésbe nem hozható adatok tekintetében tehát a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli, amely alól csak az érintett tanuló írásbeli felhatalmazása adhat felmentést. Bizalmas az az információ is, melyet a tanuló saját családjával kapcsolatban közölhet. Természetesen, ha ilyen az iskolában történik (dohányzik, iszik, kábítószerezik), akkor megszegi a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, ezért fegyelmező intézkedésben részesülhet.
Adattovábbítás rendje Adattovábbításra jogosult személyek Az iskolai adatok továbbítására az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A kívülről érkező megkeresések vezetői mérlegelésére, és írásos döntésre van szükség annak elbírálásához, hogy az adott adat továbbítható-e, vagy sem, illetőleg, hogy az adott adat továbbításához, közléséhez szükséges-e az érintett beleegyezése vagy sem (írásban).
Közalkalmazottak adatainak védelmével az Adatvédelmi és adatbiztonsági Szabályzat külön foglalkozik A Közoktatásról szóló törvénynek is része. Az iskolai alkalmazottak személyes adatait - a foglalkozással, 44
-
juttatásokkal, kedvezményekkel,
-
kötelezettségek megállapításával és teljesítésével,
-
állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból,
-
a Közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából,
-
a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.
A közoktatási törvény mellett más jogszabályok is tartalmaznak adatkezeléssel kapcsolatos előírásokat Ezek: -
adójogszabályok, társadalombiztosítási jogszabályok.
Az intézménynek ezeket az előírásokat is be kell tartani.
Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél és módosítása esetén legitimációs kötelezettségei a nevelési-oktatási intézményben A szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A tantestület a szabályzatot megismerte és egyhangúlag elfogadta a 2015. augusztus 26-ai tantestületi értekezleten.
Karancsság, 2015. december 18.
Godó Péter igazgató
45