I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
2
PÁ LYÁ Z AT a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehézségekkel küzdő, mikro- és kisvállalkozások foglalkoztatottság megőrzése támogatása céljából 1. Pályázati program célja: A gazdasági visszaesés következtében veszélybe került kazincbarcikai munkahelyek megőrzésének elősegítése, hozzájárulni a munkahelyek megtartásához. 2. Rendelkezésre álló forrás: A támogatás forrása: Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetése. A pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló 10.000 E Ft, azaz Tizmillió forint felülről korlátos keretösszeg. Amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló keret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető Kazincbarcika Város Önkormányzata a benyújtási határidő lejárta előtt a benyújtás lehetőségét felfüggeszti és ennek tényét közzéteszi. 3. Pályázók köre: A munkahelymegőrzést célzó támogatásra azon mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak, akik megfelelnek a következő együttes feltételeknek: 3.1. legalább 2 teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek, 3.2. székhelyük a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy év óta Kazincbarcikán található, vagy az Európai Gazdasági Térség területén van a székhelyük és Kazincbarcikán a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy év óta, rendelkeznek telephellyel vagy fiókteleppel, 3.3. 2008. valamint 2009. évben Kazincbarcikán vagy Kazincbarcikán is fizettek helyi iparűzési adót, 3.4. semminemű lejárt tartozása nincs, 3.5. vállalják, hogy a Támogatási Szerződés megkötésétől számított 6 hónapig a pályázat benyújtása előtti három hónapra vonatkozó átlagos statisztikai állományi létszámukat nem csökkentik. 4. Kizárások: Nem nyújtható támogatás azon Pályázó részére: 4.1.aki nem felel meg és nem tartozik bele a pályázati kiírás szerinti pályázati körbe,
3
4.2.aki csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás alatt áll, 4.3.akinek a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban 1998/2006/EK rendelet). meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatásai elérték az 1998/2006/EK rendeletben meghivatkozott mértéket, vagy az 1998/2006/EK rendelet szerinti tiltott ágazatokban tevékenykedik, 4.4.aki a pályázat benyújtásakor nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 15.§-ában előírt rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek, 4.5.akiről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltat, 4.6.aki a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételéről, hogy a lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a pályázóval Támogatási Szerződés nem köthető, az esedékes támogatások folyósítása az Ámr. 113. § (2) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon - visszatartásra kerül, 4.7.aki az Ámr. értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a köztartozások - az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében és a pályázati felhívásban és az Ámr. 113. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti - figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát, adóazonosító jelét a Támogató felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, 4.8.aki a közpénzekről nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Üvegzseb II.) 6. §-ában foglalt kizáró ok fennáll, illetve amely szervezet a 6. §-ra, illetve 8.§-ra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot nem tesz, 4.9.aki a pályázati céllal azonos célra az államháztartás bármely alrendszeréből már részesült támogatásban , és ebből eredő kötelezettsége a támogatási szerződés megkötésének időpontjában is fenn áll, 4.10.akinek célja nincs összhangban a pályázat céljával, 4.11.aki hiányosan vagy nem az előírt formában, módon, adattartalommal, késve vagy a pályázati forrás kimerülése után nyújtotta be pályázatát.
4
5. Támogatott tevékenység: A Pályázó a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg jelentkező túlfoglalkoztatási problémáinak enyhítésére, a kazincbarcikai munkahelyek megőrzéséhez igényelhet támogatást. 6. Pályázat időtartama: 2010. április 19-től 2010. május 31-ig a pályázati forrás összegének erejéig, annak kimerüléséig tart. 7. Támogatás mértéke: A támogatás a pályázat kiírásakor érvényes 295/2009. (XII.21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti 73.500 forint minimálbér (munkáltatót terhelő járulékok nélküli) 6 havi összegének 30 %-a, (132.300 Ft.) azzal, hogy mikrovállalkozásoknál legfeljebb 2 munkahely megőrzése, (264.600 Ft) kisvállalkozásoknál legfeljebb 4 munkahely megőrzése. (529.200 Ft) A támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5, 2006.12.28.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A csekély összegű támogatás szabályait a pályázati felhívás 14.1. és 14.16. pontjai tartalmazzák. A támogatott kazincbarcikai munkahelyek száma nem haladhatja meg a Pályázó 2009. évi átlagos statisztikai állományi létszámának 50 %-át, valamint a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagos statisztikai állományi létszámának 50 %-át. Az egyéni vállalkozón kívül egy alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – az egyéb feltételek teljesülése esetén – jogosult támogatásra, akinél a támogatás mértéke a pályázat kiírásakor érvényes 295/2009. (XII.21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti 73.500 forint minimálbér (munkáltatót terhelő járulékok nélküli) 6 havi összegének 30 %-a. (132.300 Ft) A nem egész számra kijövő átlagos statisztikai állományi létszámot a kerekítés szabályai szerint Támogató egész számra kerekíti. 8. Támogatás folyósítása: A támogatás folyósítása 2 egyenlő részletben történik. Az első részlet a Támogatási szerződés megkötésétől számított 15 banki napon belül esedékes, a második részlet folyósítása a Támogatási Szerződés megkötésétől számított 150. napot követő 15 napon belül történik. Amennyiben ez a nap nem munkanapra esik, abban az esetben a második részlet folyósítására a következő munkanapon kerül sor. A folyósítás napja az a nap, amikor a Támogató bankszámlája megterhelésre kerül.
5
A pályázati felhívás csak és kizárólag a www.kazincbarcika.hu oldalon található, vagy személyesen átvehető a Polgármesteri Hivatal Kazincbarcika, Fő tér 4. II. emelet 206os számú irodájában. 9. A pályázat benyújtása és elbírálása: 9.1. formailag és tartalmilag nem változtatható formanyomtatványon, 9.2. magyar nyelven, 9.3. gépelve, vagy számítógépen kitöltve, 9.4. 2 példányban (1 eredeti és 1 másolati példány), 9.5. minden oldalt – beleértve a mellékleteket is – folyamatosan sorszámozva (kézzel is elfogadható), 9.6. minden oldalt a pályázó aláírási címpéldányán feltüntetett vezetőjének vagy képviselőjének szignójával ellátva, 9.7. 2010. április 19-től 2010. május 31-ig személyesen, munkaidőben (hétfőtől-szerdáig, 8-tól 16 óráig, csütörtökön 8-tól 17,30 óráig, pénteken 8-tól 14,30 óráig) 9.8. 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. sz. II. emelet 206 irodájában 9.9. zárt borítékban nyújtható be. A borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat foglalkoztatottság megőrzése támogatására.” KB-F.Ö.T.-1/2010. A pályázattal kapcsolatosan tájékoztatás kérhető: Kazincbarcika Város Önkormányzatánál 48/514-753 vagy 48/514-716 telefonszámon. Amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, Kazincbarcika Város Önkormányzata a benyújtási határidő lejárta előtt a benyújtás lehetőségét felfüggeszti, és ennek tényét közzéteszi. A közzétételtől kezdve pályázat nem nyújtható be. A pályázat benyújtásával kapcsolatos minden költség Pályázót terheli. Hiánypótlásra lehetőség nincs, de Pályázó a nyitva álló pályázati határidő alatt a korábban formai hiba miatt elutasított pályázatát ismételten benyújthatja. A beérkezett pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése, valamint bírálata folyamatosan, a beérkezés sorrendjében történik. A pályázatokat Támogató – a Polgármesteri Hivatal szakemberei által – formailag és tartalmilag a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül ellenőrzi. Valamennyi formailag és tartalmilag megfelelő pályázat a beérkezés sorrendjében (nap, óra, perc) támogatásban részesül.
6
A pályázatokról szóló döntést a pályázatok ellenőrzését követő 30 napon belül ezen feladatra létrehozott Ideiglenes Bizottság javaslatának figyelembe vételével Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hozza meg. A döntés meghozatalát követő 15 napon belül a Támogató írásban tájékoztatja a Pályázót a támogatási döntésről. A támogatási szerződés megkötésére a döntés meghozatalát követő 30 napon belül kerül sor. A pályázati támogatásra rendelkezésre álló keret kimerülése után érkezett pályázat formailag és tartalmilag elbírálásra kerül. Mert ha valamelyik nyertes pályázó nem kötné meg a Támogatási Szerződést, akkor a felszabaduló keret összegének erejéig a sorban következő a helyébe lép, a többi pályázat viszont bírálat nélkül fedezethiány miatt elutasításra kerül. Támogató fenntartja a jogot, hogy a pályázatot bármikor visszavonja, vagy felfüggessze. Támogatott köteles a támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig megőrizni a támogatással kapcsolatos valamennyi okiratot és dokumentumot és a Támogató ilyen irányú felhívása esetén bemutatja. A jelen Pályázat valamennyi Támogatott elszámolásának elfogadásával zárul le. 10. A pályázat tartalma: Minden pályázatnak tartalmaznia kell a Pályázó: 10.1. rövid bemutatását, tulajdonosi összetételét, 10.2. a 2008. és 2009. üzleti évére vonatkozó gazdálkodási adatokat (azok beszámolójának, vagy SZJA/EVA bevallásának másolataival), 10.3. 2008., 2009. üzleti év és a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap foglalkoztatási (átlagos statisztikai állományi létszámot tartalmazó) adatait összességében és a kazincbarcikai munkahelyek vonatkozásában, 10.4. a pénzügyi helyzetének rövid bemutatását, értékelését (adatlap), 10.5. nyilatkozatát arról, hogy nincs tartozása, 10.6. kötelezettség-vállalását arra vonatkozóan, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/B. §-a alapján a pályázat benyújtásával egyidejűleg kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba, 10.7. kötelezettség-vállalását arra vonatkozóan, hogy a támogatási időszak (6 hónap) alatt az átlagos statisztikai állományi létszám nem csökken a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma alá, 10.8. 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, illetőleg vállalkozói igazolványa másolatát, 10.9. aláírási címpéldány (egyéni vállalkozók esetében banki aláírás minta) másolatát, 10.10.nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy eredményes pályázat esetén a Támogatási Szerződés megkötését megelőzően valamennyi bankszámlájára és azok alszámláira vonatkozóan átadja a számlavezető pénzintézet által nyilvántartásba vett azonnali beszedési megbízásra a felhatalmazásokat,
7
10.11. a pénzintézeti jelzőszám változása esetére vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésére irányuló nyilatkozatot, 10.12. visszavonhatatlan írásbeli felhatalmazó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kifejezetten hozzájárul a közölt adatainak nyilvántartásához, az Áht. 15/A. §-a, valamint az Üvegzseb II. 5.§-a szerinti adatok közzétételéhez, valamint ahhoz, hogy a Pályázati Formanyomtatvány II/7. részének adatlapját a munkáltatói érdekképviseletek megismerjék, 10.13.visszavonhatatlan, írásbeli, a Támogatót felhatalmazó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy Támogató vagy annak képviselője a pályázatában, illetve a Támogatási Szerződés aláírását követő jelentéseiben szolgáltatott adatok (különösen a foglalkoztatottságra, tartozásra vonatkozó) valóságtartalmát a pályázat benyújtásától számított 12 hónapon keresztül bármikor, bármely hatóságnál vagy a Támogatottnál közvetlenül ellenőrizhesse, 10.14.nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a pályázati céllal azonos célra az államháztartás más alrendszeréből támogatásban nem részesült, vagy, részesült, de ebből eredő kötelezettsége a támogatási szerződés megkötésének időpontjában nem áll fenn. 10.15. nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jelen pénzügyi év és az azt megelőző két pénzügyi év folyamán csekély összegű támogatási jogcímen részére összesen odaítélt támogatás, beleértve a jelen szerződés által kapott támogatási összeget is, nem haladja meg a 200.000 eurónak (a közúti szállítási ágazat területén működő vállalkozás esetében a 100.000 eurónak) megfelelő forint összeget. 11. Biztosítékok köre: Támogatottnak – valamennyi bankszámlájára vonatkozóan – azonnali beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó nyilatkozatot kell adnia Támogató részére, legalább a Támogatási Szerződés aláírásától számított 10 hónapra. Támogatott köteles 11.1. az azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, a számlavezető pénzintézete/i/ által visszaigazolt felhatalmazó levele/ke/t a Támogatási Szerződés megkötését megelőzően Támogató részére átadni, 11.2. bármely bankszámlájának megszüntetéséről Támogatót 5 munkanapon belül tájékoztatni, 11.3. a támogatási időszak alatt nyitott új bankszámlá/i/ra vonatkozó, a számlavezető pénzintézet által visszaigazolt, azonnali beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó levelet Támogatónak a számlanyitást követő 5 munkanapon belül átadni. 12. Támogatási Szerződés megkötése: 12.1. A döntés meghozatalát követő 15 napon belül a Támogató írásban tájékoztatja a Pályázót a támogatási döntésről. A támogatási szerződés megkötésére a döntés meghozatalát követő 30 napon belül kerül sor. Ha a Pályázó mulasztásából a Támogató által meghatározott határidőtől számított további 30 napon belül nem
8
12.2.
12.3.
12.4.
12.5. 12.6. 12.7.
12.8. 12.9.
kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási szerződés érvényét veszti, azt úgy kell tekinteni, mintha a Támogatási Szerződés megkötésétől elállt volna, így a részére a Támogatás nem folyósítható (az így felszabaduló támogatás újra kioszthatóvá válik). Ha a Pályázó mulasztása a Támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő 30 napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg. A Támogatási Szerződésnek tartalmazni kell a munkahelymegőrzés lényeges körülményeit (pl.: az átlagos statisztikai állományi létszámot), a vállalt határidőket (különösen a Támogatás ütemezését), a Felek jogait és kötelezettségeit. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísértésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a postai kézbesítés második megkísértésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben Támogatott a jogszabályi, a pályázatban vállalt vagy a szerződéses kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy Támogatottat a pályázatban, illetve a Támogatási Szerződésben foglaltak szerint azonnali visszatérítési kötelezettség terheli a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelten. Abban az esetben, amennyiben ellenőrzés során megállapítható, hogy a Pályázatban, illetve a megkötött Támogatási Szerződésben foglalt feltételeknek nem tett maradéktalanul eleget Támogatott, úgy köteles a támogatási összeget 5 napon belül visszatéríteni Támogató részére a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelten. A támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését Támogató a Polgármesteri Hivatal szakembereiből álló team közreműködésével ellenőrzi. Támogatott köteles biztosítani az ellenőrzésre jogosultak részére az ellenőrzés lehetőségét, annak elvégzéséhez köteles adatot szolgáltatni és segítséget nyújtani. Támogató a Támogatás folyósítását felfüggeszti, illetve addig nem folyósítja, amíg Támogatottnak tartozása van. Amennyiben Támogatott a tartozás felmerülésétől számított 30 napon belül hitelt érdemlően nem igazolja, hogy nincs tartozása, a Támogató a Támogatási Szerződéstől annak megkötésére visszamenőleges hatállyal azonnal eláll. Támogató a Támogatás folyósítását felfüggeszti, amennyiben ellenőrzése során, vagy egyéb módon tudomására jut, hogy Támogatott jogszabályi, pályázatban vállalt vagy a szerződéses kötelezettségeinek nem tesz eleget. Támogató fenntartja magának a jogot, hogy a Támogatási Szerződés megkötésétől elálljon, illetőleg attól annak megkötésére visszamenőleges hatállyal azonnal elálljon, ha Támogatott a támogatás odaítéléséről szóló döntés után bekövetkezett változás miatt nem lenne jogosult pályázni, vagy nem részesülhetne Támogatásban, illetve hamis vagy valótlan adatszolgáltatása miatt nem részesülhetett volna Támogatásban.
9
12.10. Támogató a Támogatási Szerződéstől annak megkötésére visszamenőleges hatállyal azonnal eláll, ha Támogatott a Támogatási Szerződésben vagy a pályázatban foglaltakat megszegi. 12.11. Támogatónak a Támogatási Szerződéstől való elállása vagy annak megkötésére visszamenőleges hatállyal történő elállása esetén Támogatott köteles a már folyósított Támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel 5 napon belül visszautalni. 12.12. Amennyiben Támogatott a visszautalási kötelezettségének 5 napon belül nem tesz eleget, Támogató jogosult követelését az azonnali beszedési megbízás érvényesítésével, vagy bármely egyéb módon – beleértve Támogatótól Támogatottnak járó bármely fizetési kötelezettség beszámítását, illetve a peres utat is – érvényesíteni. 12.13. Támogatási Szerződés megkötése és annak bármilyen módosítása csak írásban érvényes. A Támogatási Szerződést módosítani csak és kizárólag Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján lehetséges. A Támogatási Szerződés, illetve annak módosítása akkor lép hatályba, amikor mind Támogató, mind Támogatott ellátta aláírásával és dátummal. Aláírásra a Felek képviseletét ellátó személy, vagy annak közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja jogosult. A Támogatási Szerződés az aláírástól számított 10 hónapra jön létre. 13. Elszámolás és ellenőrzés: 13.1. Támogatott köteles a Támogatási Szerződés aláírását követő 90. napon jelentést küldeni Támogatónak a pályázatában, valamint a Támogatási Szerződésben foglaltak végrehajtásáról, különös tekintettel az átlagos statisztikai állományi létszám alakulására havi bontásban, valamint a támogatás folyósításának feltételeként a jelentéssel együtt 30 napnál nem régebbi adóigazolást becsatolni, amennyiben nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A jelentés, illetve az adóigazolás (bármelyikének) hiányában a Támogatás további része nem folyósítható. 13.2. Amennyiben Támogatott a jelentéstételi kötelezettségének nem tesz eleget, Támogató a Támogatási Szerződéstől annak megkötésére visszamenőlegesen eláll, Támogatott pedig 5 napon belül köteles a már folyósított Támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel visszautalni. Amennyiben Támogatott a visszautalási kötelezettségének 5 napon belül nem tesz eleget, Támogató jogosult követelését az azonnali beszedési megbízás érvényesítésével, vagy bármely egyéb módon – beleértve Támogatótól Támogatottnak járó bármely fizetési kötelezettség beszámítását, illetve a peres utat is – érvényesíteni. 13.3. Támogatott a foglalkoztatási kötelezettség lejáratát (Támogatási Szerződés megkötésétől számított 6 hónapot) követő 15 napon belül köteles jelentést küldeni a pályázatban foglaltak végrehajtásáról, különös tekintettel az átlagos statisztikai állományi létszám alakulásáról. A jelentéstétel hiánya esetén Támogató a Támogatási Szerződéstől annak megkötésére visszamenőlegesen
10
eláll, Támogatott pedig haladéktalanul köteles a már folyósított Támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel 5 napon belül visszautalni. 13.4. Támogató jogosult a pályázatban foglaltak teljesülését ellenőrizni akár a helyszínen, akár bármelyik hatóságnál, a Támogatott által a hatóságnak szolgáltatott adatok vonatkozásában. Az ehhez szükséges felhatalmazást Támogatott a pályázathoz csatolt nyilatkozatával 12 hónapra visszavonhatatlanul megadja. 13.5. Amennyiben Támogató a Támogatási Szerződés fennállása alatt a Támogatott által benyújtott elszámolást nem kifogásolja meg, azt elfogadottnak kell tekinteni. 14. Fogalmak a pályázathoz kapcsolódóan: 14.1. De minimis (csekély összegű) támogatás : Az 1998/2006/EK rendelet szerint nyújtott támogatás. Egy vállalkozás részére bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, a közúti szállítási ágazat esetén a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértéket. Támogatásnak minősül többek között a természetbeni juttatás, valamint a hely iparűzési adóra vonatkozó adókedvezmény is. 14.2.Foglalkoztatottsági /létszám/adat : átlagos statisztikai állományi létszám melyet 9006/2003. (SK.7.) sz. statisztikai közlemény határoz meg: az átlagos statisztikai állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos statisztikai állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. 14.3.Kisvállalkozás : az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, valamint az éves nettó árbevétele és/vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül kisvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam, vagy az önkormányzat
11
követlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. 14.4.Köztartozás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§ 20. pont szerinti fogalom. 14.5.Közzététel: A www.kazincbarcika.hu honlapon való megjelentetés. 14.6.Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, valamint az éves nettó árbevétele és/vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül mikrovállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. 14.7.Minimálbér: a pályázat kiírásakor érvényes 295/2009. (XII.21) Korm..rendelet 2.§ (1) bekezdése szerinti 73.500 Ft minimálbér munkáltatót terhelő járulékok nélküli összege, illetve 6 havi ( féléves) szinten annak 6 szorosa. (441.000 Ft) 14.8.Pályázó: az a mikro- vagy kisvállalkozás, amely jogosult a pályázat benyújtására. 14.9.Tartozás: lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás, valamint Támogató, illetve Támogató intézménye felé fennálló lejárt esedékességű, meg nem fizetett fizetési kötelezettség, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen meg nem fizetett tartozás. 14.10.Támogatás: Támogató által jelen pályázat keretébe Támogatottnak folyósított vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás. 14.11. Támogatási Szerződés: Támogató és a nyertes Pályázó által kötött, az elnyert Támogatás felhasználását szabályozó szerződés. 14.12. Támogatott: a nyertes Pályázó, amellyel Támogató Támogatási Szerződést köt. 14.13. Támogató: Kazincbarcika Város Önkormányzata. 14.14.Támogató intézménye: támogató által fenntartott intézmény, a Támogató által alapított /köz/alapítvány, valamint a Támogató többségi részesedésével működő (nonprofit) gazdasági társaság. 14.15.Vállalkozás folyamatossága: az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V.tv. 13.§.-a alapján a vállalkozói tevékenység özvegyi/örökösi jogon tovább folytatódik. A gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV.tv. alapján az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő társaságok esetében a vállalkozás
12
folyamatosnak tekinthető, illetve a GT. alapítására vonatkozó szabályai az irányadók. (GT. 69.§.(1).bek.) 14.16.Iparági korlátozások: Nem nyújtható csekély összegű támogatás az 1998/2006/ EK rendelet értelmében:
a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás, EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások, EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben: a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbításától függ, harmadik országokba vagy tagállomokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenység támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások, az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás, az 1407/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozások, teherszállító járművek megvásárlása a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.
14.17. Vállalkozás: a KSH 9001/2002. (SK.3.) közlemény 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti vállalkozás, valamint a KSH 9001/2002. (SK.3.) közlemény 2. melléklet 7. pontja szerinti egyéb gazdasági szervezet. 14.18. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma : az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének /1/ bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm.rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozások. 15. Jogszabályi hivatkozások 15.1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (röviden Áht.): 13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített
13
elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli. (2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli. (3) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzatátcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni. (4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (13)-(14) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az (5)-(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)-(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják. (5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt, valamint a társadalmi szervezetek és az alapítványok által igényelt, a program befejezéséhez kapcsolódó támogatások (ide nem értve a humán szolgáltatások nem állami fenntartói által igényelt támogatásokat) kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen. (6) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatások kedvezményezettjét
14
terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti. (7) A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak. (8) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók. (9) Ha a folyósított központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti - és e törvény alapján más módon nem hajtható be -, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajt be. (10) A (4)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza. (11) Ha az Európai Unió Bizottsága az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő támogatás adók módjára behajtandó követelésnek minősül. 15. § (1) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból a 13/A. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott követelményének. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni a) a külön jogszabály alapján alanyi jogon járó támogatásokra, b) azokra a támogatásokra, amelyeket állami, önkormányzati feladat ellátására tekintettel normatív támogatásként fizetnek ki, továbbá c) abban az esetben, ha a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a támogatás iránti kérelem benyújtója vonatkozásában munkavállaló foglalkoztatásának hiányában - nem értelmezhető, d) akkor, ha a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra Magyarországon történő foglalkoztatás hiányában - nem terjed ki. (3) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő.
15
(4) A rendezett munkaügyi kapcsolatok (5) bekezdésben meghatározott feltételeinek való megfelelés hiánya esetén - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - támogatás nem nyújtható. (5) Nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont] elmulasztása, b) a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott, illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben ba) a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy bb) a Munka Törvénykönyve 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy bc) a Munka Törvénykönyve 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettség elmulasztása, c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések közül a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszony tartalmának meg nem felelő megállapodás kötése [Munka Törvénykönyve 75/A. §-a], d) jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmével összefüggésben a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértése, e) a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése [Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) bekezdés a) pont], f) külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztása, g) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, a Munka Törvénykönyve 193/D. §-a (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, valamint h) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott. (6) A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét a) a munkaügyi hatóság munkaügyi bírsággal sújtotta, vagy az (5) bekezdés f) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte, vagy b) az állami adóhatóság az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtotta, vagy c) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság az (5) bekezdés h) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az egyenlő
16
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján bírsággal sújtotta, és d) - amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasította. 7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben az (5) bekezdés c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, és b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg. E rendelkezés alkalmazásában több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni. (8) A támogatást nyújtó szerv a támogatási megállapodás megkötése előtt is köteles ellenőrizni, hogy a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. Amennyiben a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a) a támogatás igénylőjével szemben a támogatás igénylése és a támogatási megállapodás megkötése közötti időszakban az (5) bekezdésben meghatározott jogsértés miatt a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel sújtott, munkaügyi jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatot hoztak, vagy b) a támogatás igénylése előtt elkövetett jogsértést megállapító közigazgatási határozat a támogatás igénylése és a támogatási megállapodás megkötése közötti időszakban emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá, a támogatásra való jogosultság megszűnik. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv - amennyiben a támogatásról döntést hozott - a támogatást megállapító döntését köteles visszavonni. A támogatástól eleső munkáltató helyébe - új támogatási döntéssel - a rendezett munkaügyi kapcsolatok e §-ban meghatározott feltételeinek megfelelő új munkáltató léphet. (9) A támogatási szerződés megkötését követően jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal megállapított jogsértések, illetve ezeknek a hatóság honlapján a támogatási szerződés megkötését követő nyilvánosságra hozatala a támogatásra való jogosultságot nem befolyásolja. (10) A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha a támogatás igénybevételét követően a támogatást nyújtó szerv tudomására jut, hogy a központi költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás kedvezményezettje a támogatás igénylésének vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételeinek. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv a támogatásra vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a támogatás visszafizetése érdekében. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a jogsértést megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt
17
keresetet indítottak, és a perben hozott jogerős érdemi bírósági határozat a keresetet elutasította vagy - a közigazgatási határozat jogalapját nem érintve - a hatóság által alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény mértéke tekintetében hozott megváltoztató döntést. (11) E § alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet kell érteni. Amennyiben a támogatás igénylője helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás vagy annak költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének - a támogatás céljától függően -, amennyiben a) a támogatást költségvetési szerv használja fel, vagy a támogatás felhasználása egyértelműen költségvetési szervet érint, a költségvetési szerv, b) a támogatás felhasználása költségvetési szervet nem érint, az önkormányzat képviselő-testületének hivatala, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete tekintetében kell teljesülnie. 15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. (2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott módon kell teljesíteni. A közpénzek átláthatósága, a nyilvánosság fokozása érdekében indokolt, hogy a céljellegű fejlesztési támogatásokon túlmenően a nem normatív, céljellegű működési támogatások kedvezményezettjeire is kiterjedjen a közzétételi kötelezettség (ÁSZ javaslat). 15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy
18
gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. (3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra. 15.2. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm.rendelet (röviden: Ámr.): 112. § (5) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos - határidőt kell megállapítani. (8) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által az (5) bekezdés szerint meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés érvényét veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg. 113. § (2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni a) a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban, illetve egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, rendelkezik-e lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással, c) annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül,
19
kivéve, ha az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetésből nyújtott támogatás köztartozás esetén is folyósítható, d) a c) pontban foglalt kivétellel da) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy daa) adószámát vagy adóazonosító jelét a 122. § (3) bekezdése szerinti támogatás folyósítója és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve a köztartozás bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, és dab) a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott igénylői, kedvezményezetti adataihoz - azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül - a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint a 122. § (3) bekezdése szerinti támogatások folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek, vagy db) a költségvetésből nyújtott támogatás -, illetve azok részleteinek - kifizetése előtt a köztartozás-mentességét a 122. § (4) bekezdése szerint igazolja, e) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht. 15. §-ának (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja, f) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) hatálya alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatás esetén annak 14. §-ában foglaltakról, g) arról, hogy a támogatási igény szabályszerűségének és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, h) a 121. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, továbbá arról, hogy a 127. § (1)-(3) bekezdése szerinti esetekben a támogató által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti, i) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 119. § (3) bekezdése szerinti időpontig, j) arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e, és k) annak tudomásul vételéről, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás kedvezményezettjének megnevezése, célja, összege, a támogatott tevékenység megvalósítási helye, valamint a kedvezményezett Közpénztv. 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti érintettsége nyilvánosságra hozható. (3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell a) saját forrás - jogszabály, pályázati felhívás vagy a támogató által történő előírása esetén aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az ab)-ac) pontban foglalt igénylők kivételével történhet a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsön- szerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal,
20
engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati felhívás által megkívánt egyéb okirattal, ab) helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások esetén a képviselőtestületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, ac) költségvetési szervek esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetében - az önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)-ac) pont szerinti módon igazolja, b) pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a pályázati díj - amennyiben az meghatározásra került - megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, c) jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott (pályázati vagy egyéb) adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat, d) jogszabály, a pályázati felhívás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat. (4) A (2)-(3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma - a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi. (5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetében - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol - nem kell csatolni az (1)-(2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van. (6) Külföldi kedvezményezett esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés b)-e) és j) pontja a magyarországi köztartozások, munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a b) pontban meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett saját jogának szabályai alapján értelmezendő. 114. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,
21
b) a támogató által, vagy külön jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik a 113. § (3) bekezdés aa)-ad) pont szerinti módon, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll, e) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, a Halászati Operatív Program, az Európai Unió által nyújtott agrárpiaci támogatások, az Európai Unió által nyújtott közvetlen termelői támogatások, valamint a Ket. eljárási szabályai alapján biztosított költségvetésből nyújtott támogatások kivételével, f) a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban, g) jogszabályban vagy az e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, h) nem felel meg az Áht. 15. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. (3) Nem biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. 130. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e fejezet rendelkezései alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)-(10) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. (3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (4) Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja. (6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
22
(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik. (9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. (10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. 132. § (3) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat. 15.3. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (röviden. Üvegzseb II.): 6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó, b) a kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették. (2) Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni a regionális fejlesztési tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaságra, ha a támogatás célja a fejlesztési támogatások elosztása intézményrendszere működésének támogatása, továbbá olyan támogatás, amelynek előkészítésében, lebonyolításában a társaság nem vesz részt, illetve a támogatással kapcsolatos döntésre befolyással nem rendelkezik. (3) A Nemzeti Civil Alapprogram tanácsa és kollégiumai által elbírált pályázatok tekintetében az (1) bekezdés e) pontja nem akadálya annak, hogy olyan társadalmi szervezet, alapítvány, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége pályázzon, amelyben a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként
23
közreműködő vagy döntéshozó személy, vagy ennek közeli hozzátartozója vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti pályázatról a döntést a Nemzeti Civil Alapprogram kollégiuma hozná, a Tanács elnöke a pályázat elbírálására olyan kollégiumot jelöl ki, amely tekintetében nem áll fenn az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok. (5) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül alapítványnak a külön törvény alapján létrehozott, a párt működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány. 8. § (1) Ha a pályázó a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, b) nem kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. (2) Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét. (3) Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet. 15.4. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (röviden: Art.): 36/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat. (2) Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 5 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót
24
a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. (3) A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni, illetve az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet 8 napon belül bírálja el. (4) Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető. (5) Ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adóhatóság az adózót nyilvántartja a köztartozásmentes adózói adatbázisban. 178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában 20. köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja, 15.5. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény: 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
25
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében. (6) Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon - ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni. 15.6. 295/2009. (XII.21.) Korm.rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról: 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint. (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2010. január 1-jétől 73 500 forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2010. január 1-jétől 89 500 forint. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. 15.7. 2. számú melléklet a 9001/2002. (SK 3.) KSH közleményhez
26
A statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (egységes szerkezetben) VÁLLALKOZÁS (1, 2) 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Jogi személyiségű gazdasági társaság 112 Közös vállalat 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 115 Európai részvénytársaság 12 Szövetkezet 121 Lakásszövetkezet 122 Takarék- és hitelszövetkezet 124 Mezőgazdasági szövetkezet 125 Európai szövetkezet (SCE) 129 Egyéb szövetkezet 13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás 131 Ügyvédi iroda 132 Oktatói munkaközösség 133 Vízitársulat 134 Víziközmű-társulat 135 Erdőbirtokossági társulat 136 Végrehajtóiroda, végrehajtók közös irodája 137 Közjegyzői iroda 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211 Közkereseti társaság 212 Betéti társaság 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 221 Polgári jogi társaság 222 Művészeti alkotóközösség 224 Építőközösség 225 Társasház 226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe 227 Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás 23 Egyéni vállalkozás 231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás 232 Egyéb engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozás 233 Adószámmal rendelkező magánszemély 234 Egyéb piaci termelés
27
ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7, 9) 7 Egyéb gazdasági szervezet 71 Állami gazdálkodó szervezet 711 Állami vállalat 719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet 72 Egyéb vállalat 721 Leányvállalat 722 Egyes jogi személyek vállalata 724 Tröszt 729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat 73 Megszűnt gazdálkodási forma 731 Gazdasági munkaközösség 739 Egyéb megszűnt gazdálkodási forma