I> O l> I! II I

meg.

A V a s á r n a p i Ú j s á g h e t e n k é n t e g y s z e r n a g y n e g y e d r é t b e n e g y és fél i v e n j e l e n i k — t R I A f l c e t é s ! d i j január-jnninsig, azaz ! 6 h ó n a p r a B u d a - P e s t e n házhoz küldve

I> O l> I

v a g y p o s t a i u t o n a P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k k a l c g )> utt 4 11. p p . — A z előfizetési d i j a V a s á r n a p i UiBag k i a d ó - h i v a t a l á h o z ( e g y e t e m - u t e z a 4 . s z á m ) b é r m e n t v e u t a s í t a n d ó .

! II I <' Í

<- 11 | » 0 I .

(1786-1851.)

Vessünk ismét egy pillantást a múltba, melly erőt ad és lelkesedést; áldozzunk ismét egy elhunyt jelesünk emlékének. Döbrentei Gábor egyik azon tiszteletreméltó, lelkes hazafiak közöl, kiknek nemzetiségünk Kazinczyé után következő második fejlődési korszaka, az irodalom, közélet és társadalom terén, vala­ mint a szinház körül legtöbbet köszönhet, s az ö nevét a ha­ zai mivelődés története mindig őszinte és érdemlett hálával fogja emlegetni.

zinczy Ferencz ajánlatára, alkalmazást, mint gróf Gyulai Lajos gyermekeinek nevelője; s Kolozsvárt és Oláh-Andrásfalván lakott. Erdélyben tartózkodása alatt szoros viszonyban állott a kis haza lelkesebb embereivel, az akkor még ifju, de már nagy remé­ nyekre jogosító Wesselényi Miklóssal, gróf Teleki Ferenczczel, Cserey Farkassal stb.; körébe vonta az értelmiség színét, s kö­ zölvén velők saját lelke lángjait, és a nemzet javáért égö elmék­ nek központjául, s rugójául szol­ gálván, társaságot alkotott egy tudományos folyóirat kiadására. Igy jött létre 1814-ben, s folyt (10 kötetben) 1818-ig az „Erdélyi múzeum," melly a két haza jobb tehetségeit magába ölelvén, az irodalomban emlékezetes és üd­ vös mozgalmat idézett elö, s Döbrentei érdemkoBzorujában ennek legszebb levelét képezi. — Ekkor irta neki Kölcsey: „Gábor, Gábor! bámulom azt a buzgósá­ got a melly benned a literatura

Született 1786-ban, NagySzölösön, Veszprémmegyében. — Pápán kezdett gymnasiumi tanu­ lását az ágostai vallásúak soproni lyeeumában végezte, hol a diá­ kok közt már akkor fennállott s Kis János által alapított magyar nyelvmivelö társaságnak buzgó tagja, könyvtárnoka és jegyzője volt, s mint illyen, a társaság által irt és kiadott zsebkönyvet szerkesztette, s abban közölte (1804-ben) első verseit is. A z 1805-ik évben — mellynek ele­ iránt ég!" — Sziutén Í M 4 BEN jéit a lánglelkü s nagy emléke­ Wesselényi — s pár ifju föur tár­ zetű Révayval is megösmerkedett saságában igen érdekes utazást — a wittenbergai, következő esz­ tett, Pesten, Bécsen át Olaszor­ tendőben a lipcsei egyetemet lá­ szágba, onnan Fiume felé vissza togatta, hol a rendes tanulmá­ Erdélybe; s ez ut közben kötött nyok mellett az angol és franczia közelebbi barátságot Pesten Hel(később az olasz) nyelvet is ma­ meczyvel, Trattnerrel, Niklán gáévá tette; s e mellett a magyar Berzsenyivel, kihez Wesselényi, irodalom iránt folytonos, mun­ az ennek apja hamvaihoz irt lé­ kás részvétellel viseltetett, miről lekemelő ódát ment megköszönni, a Budán, Ragályi által szerkesz­ — meglátogatta Sopronban Kis tett 1807-ki „Segitö" czimü ve­ Jánost, már gyermekkori vezérgyes tartalmú lapban megjelent barátját ; Sümegen Kisfaludyt, versei is bizonyságot tesznek. Ez Dukán a legelső világi magyar évben Magyarországra visszatér­ irónöt Takács Juditot, stb. — D Ö B R E N T E I GÁBOR. vén, s az irodalom több vezér­ Ugyané tájt irta az Aranka fáklyásával időközben tett ismeretség folytán magát az akkor anyagi György halálával szétoszlott, de most újra fölelevenitett „erdélyi és szellemi tekintetben tetemes küzdéssel és nehézséggel járó irói magyar nyelcmieelú társaság" elörajzát s tervezetét is, mellynek pályára eltökélvén, hogy a magyar nyelvet eredeti mivoltában ta­ elnökévé Teleki Pál, titkárává pedig ő választatott, de mellynek nulmányozhassa, mit az idegen befolyástól e tekintetben is jófor­ gyűléseit a kormány betiltotta. — Ez érdemeiért nemcsak Hunyadmán megőrizkedett székelységnél vélt kivihetőnek, Erdélyben megye táblabirájává nevezte ki, hanem tiszteletére magyar emlék­ óhajtott s nyert is, 1809-ben a fiatal irókat lelkesen pártoló Ka­ pénzt is vertek, mi e nemben nálunk első jelenség volt.

1820-ban elhagyván Erdélyt, Pestre, majd Bécsbe költözött, az irodalmat részint eredeti dolgozatokkal, részint fordításokkal folyvást gyarapítván. Azonkívül német vállalatokba is adott ha­ zánkat érdeklő czikkeket, s irodalmunk érdekében külföldi tudó­ sokkal, többek közt ós legnevezetesebb eredménynyel nyelvünk s nemzetünk buzgó barátjával és ismerőjével a híres angol dr. Bowringgal is levelezett. 1825-ben kormányhivatalba lépett, a budai kerületben II. tartományi biztosul neveztetvén ki, s itt is, to­ vábbra is szívvel-lélekkel magyar maradt, s az állásával járó befo­ lyást a közjóra nézve is igyekezett felhasználni, sőt az irodalom teréről sem vonult vissza. Tagja volt Döbrentei azon küldöttségnek is, melly 1828-ban a magyar tudós társaság alapszabályainak kidolgozására rendelte­ tett, s a társaság megalakulásakor 1830-ban, irodalmunk körül szerzett érdemei jutalmául, az igazgatóság a bölcseleti osztály első rendes tagjává tette. Majd, 1831-beu titkárul választatott. 1834-ben ugyancsak a budai kerületben I. tartományi biztossá lett, s e miatt kénytelen volt az akadémiai titkárságról lemondani. De, a mellett, hogy az akkor Budán létező magyar szinház 1833-ban elvállalt igazgatását Fáy Andrással együtt 1835 közepéig vitte; a bölcseleti osztályban székét mint rendes tag megint elfoglalta, s egyszers­ mind a „Régi magyar nyelvemlékek"-et szerkesztette, mellynek ér­ dekében társasági megbízásból utazásokat tett a két hazában; ki­ adta gróf Teleki Ferencz, Berzsenyi Dániel verseit; irta a részben igen sikerült „Huszár-dalok"-at, — számos czikket a „Közhasznú esmeretek tárá"-ba; pár gyermekkönyvet; indítványozta a „Himfylantot" : — szóval szellemi érdekeink előmozdítására minden kitelhetőt elkövetett. — Pestre költözése óta folyton az akkori irók lelkes és összetartó társaságában élt, kiknek fögyülhelyök a kedélyes Vitkovics háza volt. Azonban — noha, mint elöl mondtuk, fejló irodalmunknak az utókor hálájára érdemes kertészei közé tartozik, az igazság ked­ veért azt sem lehet elhallgatnunk, hogy ő maga, mint író, kevés munkájában szolgál a tiszta izlés valódi példányául, söt dagályos hangja, s szabatosságra törekvő, de keresetté, néha ízetlenné váló nyelvezete sarkalatos hibái közé sorolhatók, mellyek széles ismere­ tekkel összekötött, s átalában figyelmet érdemlő eszméinek megér­ tését nagy mértékben nehezítették. — Meghalt 1851-ben márt. 28-án Budán. Tetemei az itteni krisztinavárosi temetőben nyugszanak; melly helyet ő maga jelölé ki végnyughelyeül. itT . . . u.

Vásárfia. (Vásári

munka.)

Lassan, páter, a kereszttel! Ne járj a más tyúkszemén, A z én fuudusomon nőtt az, Habár nem ültettem én.

Lassan, páter, a kereszttel! Ne zuzd össze kalapom, Biz Isten, nincs ez egynél több, E z is másé — mondhatom!

Sürög-forog a sok ember, Meg a sok vászonycseléd; 'IViliik most a nagyhatalmú V.téz krinolin se v é d .

Itt mellettem rongyos koldus Bánatosan h e g e d ü l ; ö húzza, s a bus nótára Maga járja egyedül.

Bódé, sátor j o b b r a , balra, Egy egész ármádia. „ I d e , ide, atyafiak! Kinek kell vásárfia?"

„Könyörüljetek meg rajtam, Ki szegény néma v a g y o k . " ( M a g a mondja, el kell hinni) Nesze, e g y garast adok!

Gyanús egy hang ! Bizonyára I'oéta az, a ki hiv. (Mondtam, u g y e ? ) „Tessék e g y pár Előfizetési iv!-

Szegény néma! az irigy sora Lekötötte nyelvedet. Mit ér a szólás szabadság Mikor szólnod n e m l e h e t ?

„ H o g y a szappan?" „ H o g y a csizma?" „ H o g y a lábos, hej u r a m ? " „Csapja földhöz, komámasszony, Hisz csak három lába van!"

Szegény koldus, u g y szánlak, h o g y K i nem jelentheted a z t : Jogosan mit követelhetsz, E g y krajczárt-e, vagy garast?

Ott j ő vitéz Kakas Márton, Látom mérges taraját; Ingyen méri két forintért O nagyhirü Albumát.

Lassan, páter, a kereszttel! Ki ne lökd az oldalam . . . De mi a k ő ? ! hol a tárczám? Ellopták, j a j , oda van !

P a p u c s o t vesz e g y ífjasszony; Tetszik tudni, hogy minek? Köszöntetem a h ő s férjét, Isten soká tartsa meg.

Kimetszette a zsebemet Valami haramia. Veszett volna ott, a hol volt, A z illyen „vásárfia!" Vida Jótsef.

J

Mennyei Zsigmond. *) 1559-ben Ferdinánd király két hive, Bebek György cs Gersei Pethö János — mindkettő derék hadfi, különösen Pethő nem csak karral, észben is kitűnő bajnok, válogatott sereg élén meglep, ték Szerencset, mellynek őrsége a Szapolyai ház alatt küzdött; annak és Erdélynek fennmaradásaért buzgólkodott. Felszólították a vezérek a sárosmegyei hadak hadnagyát, Sennyei Zsigmondot is, hogy ne vonja meg segédkezét a vár elfoglalásában. A felhívott hadnagy nem késlekedett, s összegyűjtvén vitézeit, Szerencs felé indult. Némethi Ferencz, Izabella és Szapolyai Zsigmond egyik leg­ vitézebb és vállalkozó vezére — ki a Ferdinánd pártján levőkkel már nem egy csatát állt ki, s nem egy várat nyert meg, vagy vesztett el — jelenleg tokaji kapitány, véletlenül ráütött az ostromlókra, azokat megzavarta, s a diadalt már-már kezei közt. hitte. Uj harcz, ujitott lárma a setét éjben. Mintha tüzkigyók szárnyra kelve röpkednének, vagy valamelly fény bogarak zajlananak a lőfegyverek hegyén. A ropogást elfojtotta a vad kétségbeesett lárma, és a kardok csattogása, mellyeknek aczélán olly fényben törtek meg azok a tüzkigyók, azok a fénybogarak. Némethi Ferencz győzött, 8 már kinyújtotta kezeit a vezérekre, de Sennyei ezen válságos perczben ott termett a sárosmegyei ha­ dakkal, s a tomboló győzelmest elvervén a megnyomottak nyaká­ ról, azoknak utat metszett. Az életben maradtak menekültek : Sennyei keblével fogta fel az erdélyi had öldöklő vasát. A hires Pethö Jánoa sebeivel Gönczre szaladt; tábora szétoszlott; de Sen­ nyei fentartotta magát, s rendben csatásait. Neki köszönhették a vezérek megmaradásukat, neki éltüket a menekültek i Sennyei nélkül az egész tábor ott veszett volna. 1562-ben Zay Ferenczczel, az 1547-ben történt smalkuldi had egyik vezetőjével, Balassa Menyhérttel és Báthori Miklóssal Sen­ nyei is Hadad alá szállt, 8 annak bevételére szemes bátorsága nem csekély előnynyel volt. Ferdinánd vezérei Hadad vár urai lettek, s pihenőre Szatmárba vonultak. Mihelyt megtudta Hadad elestét Szapolyai, rögtön jelentest tett a divánnál. Ibrahim budai és Malkocs temesvári basák még azon a tavaszon 20,000 mozlim élén Szatmárt körülfogták a bennszorult örizetet szorongatni kezdték. A vezérek nem levén rákésztilve ezen hirtelen meglepetésre, nagy szükséget kezdtek érezni : különösen a lőpor hiánya volt aggasztó. Zay Ferencz végre rést talált, Kesédre Székely Antalnak átizenni, hogy Németibe lö-készletet szállítson, a mit onnan magá­ hoz veend. Égy éjen nagy csendesen kivonult Zay s a Szamoson keresztül húzódott; de a megrendelt készletet nem találta; a miért a vezér élet-halálra vetette magát, az nem volt ott. Az őrizet eltávozását megsejtvén az ostromlók, öröm-riadva tódultak az erődökre : ott volt, ott őrködött Sennyei Zsigmond; az ő és Dobó Domokos érczkarja alatt megtört a rohanók vas akarata. Segítséget hozott még a Zay kíséretéből ezen zajra visszatért Forgács Simon is a szorongatottaknak; aztán közös erő­ vel visszaverték a basáknak húszszorta nagyobb erejét : Sennyei mindenütt elől volt. De a várat, ha tartották is künn a nyilt téren, nem volt tanácsos a túlnyomó erőveli szembeszállás. Vártak tehát, várták a Zay által küldendő segédsereg érkezését, a mit megelőzött a török tábor megfogyatkozott élelmi készlete. Tizenhat napi kemény ostrom után a kifogyott sereg ott hagyta Szatmárt, azon tudománynyal gazdagulván; hogy Sennyei hasonló erővel oldala mellett egyetlen ozmánt sem hagyna életben : igy ís több százai vesztegetett el. 1565-ben Szatmár alatt Hasszán bég Szapolyaival együtt föl kereste a magát besánczolt Svendi Lázár tábornokot és Balassi Menyhértet : Sennyei is velők volt. De az ostromlottaknak Sza­ polyai nem árthatván, Erdődöt fogta zár alá, s azt 40 napig ostromol­ ván, nemcsak elfoglalta, söt földig lerontatta. Ez alatt a tábor nok Kis-ar helységhez vonta viszsza magát : ott lepte meg öt » 25,000 mozlim; kiknek — noha mindent elkövettek — a sánezok bevétele nem sikerült. Sennyei mindenben első volt : a vezérek becsülését méltán kiérdemelte. Ez alatt Miksa király és a díván közt futólagos béke alakult; r

' ) A l a p . B u d a i P o l g . l e x . I H - d i k '229. l a p . — B t a z o n S e n n y e i , k i n e k e g y a z é p vert* müvét „ R é g i m a g y a r n y e l v e m l é k " c z i m alatt a V . U . f . é . 10. számában k ö z ö l t ü k . — S z e r f

de Svendi nem tartván Bzoroson magát ahhoz, hevenyében meghóditá Nagybányát, Szendrőt, Boros Jenőt Sennyei által elfoglaltatva, s őt ugyanakkor oda kapitánynak ki is nevezte. Sennyei nem sokáig állhatott hivatalában, 1566-ban a hires Kerecsényi László megrontója, Gyulavár meghódítója, az álnok Pertaff basa, Gyula bevétele után Jenőre rohant. A hitszegő basa nehéz ágyúit kiszegezvén, Jenőt 23 napig szünet nélkül lövette, gyöngítette, de a Sennyei szemes őrködése huszonhárom napig hiusitá meg a basa tervét, Pertaff gyakran felszólitá Sennyeit az ön­ kéntes meghódolásra; a felszólítás mindannyiszor visszautasittatott. Hiában küldött fehér zászló alatt selyemre írott aranyos es­ küt, hiában ajánlott szabad elköltözést, Sennyeit nem lehetett eltáutoritni. Előtte állt Kerecsényi esete, előtte a hitszegők ténye, és a becsület-érzés : hogy magyar, s királyához hü nemes. Elvégre a nagy szükség, a meggyőzhetlen nyomor : a készlet elfogyatkozása oda kényszeriték a kapitányt, hogy vagy feladja a várat, vagy ki­ szökjék belőle,mert a tömérdek táborrali szembeszállás esztelenség lett volna : lőpor pedig -— a mivel a várat fölvettessék — nem volt.

„Én az ostromot nem szüntetem meg, s a fegyvert nem fogom hüvelybe rejteni, valameddig a békekötés pontjait, királyomtól aláírva szemeimmel nem látom. Szapolyai Zsigmond változó ter­ mészetét jól ismerem, valamint azon erdélyi urakat is, a kik a feje­ delmet kényük szerint vezetik." .Értem, tábornok ur, szorul szóra meg fogom mondani az izenetet. „Ön?" ,Isen.' „On nem térend vissza!' ,Igéretem kötelez.' „A czudar rabságba, mellyben önt Szapolyai nyomorgatja?" ,Oda; s ha még 3ulyosb volna is, azt tenném.' „De ön karjára, eszére nekünk nagy szükségünk van. A király tábora ön hiányát sajnosán érzi." ,Kötelességem azt parancsolja, hogy visszatérjek.' „Mellyik oroszlán tért vissza reteszébe?" ,Sennyei Zsigmond visszatérend, tábornok ur!' „önnek neje, gyermekei vannak.'A határzat Sennyeinél gyorsan fogamzott. Egy éjen legmé­ .Igaz!" felsóhajtott a követ. lyebb hallgatás alatt, szorongatott, kiéhezett seregét a várból kive­ zette, úgyszólván kilopta. Reggel Pertaff szörnyű boszuságára a „Ök már egy hó óta táboromban tartózkodnak, s naponként várból a köszöntésre — mellyet ágyutorkok ordítottak — senki fölkeresnek : hogy a családfő kiszabadításában munkálódjunk." sem felelt. A dühös ozmánok berohantak. Képzelhető a nagy meg­ ,Nem akarom őket látni.' lepetés! mintha az éji orzók Üres ládát vernének föl. Nagy volt a „Illy makacsság!? harag, szörnyen káromkodtak : nem volt kit gyilkoljanak, sem ra­ .fia tábornok ur, egy foglyot kötelessége teljesítésére föles­ bolni való, csak a puszta kőfalak. ketne, s az hazug marad, mit ítélne felőle?' „Igaza van önnek, tegye kötelességét, derék férfiú." Sennyei terve nem sikerült. Szapolyai csatárai egy török se­ A két hös vas marka összeforrt. gédsereggel ott barangoltak Jenő és Világosvár közt, s megsejtvén a maroknyi vándorcsapatot, mint terhes felhő, rázúdultak. A ván­ Egy magas halvány, bánatos nő, két felserdült angyali szép dorok, noha vitézül védték magukat, s számtalant gázoltak el már hölgy, és egy 12 éves ifjú közt, a fővezérhez nyitott. a támadók közöl, végre kifáradtak ; a férfi erő, a kar lelankadt. Ki írhatná le a meglepetést?! Férj és nő, atya és gyermekei Sennyeinek nem állt tehetségében a fegyverlerakókat az önfel­ egymás karjaiban. adástól visszatartóztatni. Sírtak. A magas öröm csöppjei voltak azon könyük. Rab lett a hös csapat : Sennyei szinte könnyezett. Ugy szere­ — Viszont enyém vagy Zsigmond ? tett volna elbúcsúzni nejétől, gyermekéitől! szivét a fájdalom foj­ .„Atyánk! ismét feltaláltunk?'" togatta. ,Hogy elveszítsetek.' Nem Ölték meg : a hősi bátorság az ellenség keblében visz— Sennyei ? — kétkedett a gyászos nő, 3 kérdé feddöleg — mit hangra találván, érdemeihez illő módon a szabadon vezetést alkal­ akarsz ? mazták. Igy érkezett Szapolyai Zsigmond elé. „Becsületes férfiú maradni," monda a fővezér. Mint derék bajnokot, eszes férfiút, Szapolyai minden áron ré­ — Nem értem — szére igyekezett hóditni, de Sennyei hü maradt királyához, s ellene nem lehetett Öt fellovalni. ,Meg fogsz érteni, szeretett nőm. Itt már bevégezvén köteles­ ségemet, visszatérek Szapolyaihoz. Állhatatosságának jutalma börtön lett. — Lehetetlen! Rabságban ült 1567. évi februárig. Terhes volt a rabság a .Lehetővé teszem.' szabadsághoz szokottnak. Előtte lebegett családja képe : az éhes — Itt hagyod nődet, gyermekeidet, vagyonodat, királyodat? álmodozó rendesen teritett asztalokról képzeleg. .Mindent, a mi az életet édessé tehette volna.' A fogoly ajtaja február 25-én megnyílt, ö a fejedelem elé ál­ — Az irgalomra Zsigmondi . . . azt ne tedd. líttatott. .Minden szentekre, nőm! meg kell tennem. Lelkem porhajlé­ — Parancsom van hozzád, Sennyei — szólt az ifjú fejedelem. ,Ha nem sértendi becsületemet a parancs, bennem nagyságod kát a penészes falak közé viszem; de gondolataimat, szivem érzel­ mét nálatok hagyom.' hív követőre talált. — Mit vétettem ellened, Zsigmond? Szapolyai mindenkit eltávolított: csak a fejedelem és a fogoly ,„Mit hibáztunk atyám, hogy elhagysz árván minket?'" maradt. Sennyei rendre csókolta családját, fiát keblére ölelte. — Értsd meg akaratomat — kezdé az ifjú, legfőbb ura Erdély­ ,Ha megtart az égi gondviselés, édes fiam, azt kívánom : hogy nek. — Én Miksa királylyal a béke felett alkudozom, s reménylem, hasonló szívfájdalmat, a minő keblemet szaggatja ne egyszer erezz, hogy az nem sokára szentesittetni fog, mert kivánataink nem na­ mintsem ujjal mutasson rád nemzeted, s szégyensárral dobáljon gyon eltérők; addig is a csatázásnak szűnni kellene. De a király szemközt, azt kiabálván utánad : gazember! nem vagy ura szavad­ vezére, Svendi Lázár erről mitsem akar tudni, sőt a megkezdett nak, pellengérre veled.' alkudozásokat lábbal tapodván, ismét Munkácsra rontott. Ez nem — Szólj nyiltan, édes férjem. megy, nem mehet. Én a kedélyek csititását óhajtom, nem az ellen­ ,Hahl . . . megörülök 1 . . .Tábornok ur minden* megmagyarészegülést. De tervem is más, a mit most neked nem nyilváníthatok, zand . . . Éljetek boldogul, nőm, gyermekeim.' hanem felhatalmazlak arra. hogy menj el a Svendi táborába, szólj Nem volt hozzájok máa búcsúja, elrohant. A tábort.ok a két a vezérrel, 8 beszéld öt rá, hogy Munkács ostromát szakítsa félbe, ségeskedöknek mindent elbeszélt, melly magyarázaton a nő s gyer­ különben ismét kénytelenittetem az ozmánhoz folyamodni, s Sze­ mekei csak ugy nyugodtak meg, mint a zátonyra fektetett hajósok lim szultánt segítségre hívom, a mitől magam is nagyon irtózom. a duzzogó tenger habjai közt. ,És ha Svendi nem fog hajolni?' Szapolyai a megtért jövetelén elbámult : mintha nem hitte — T e visszatérsz a válaszszal, te magyar nemes vagy. — volna, hogy az megtörténik. .ígérem.' Sennyei a fővezér izenetét elbeszélte, s ismét börtönébe lépett. — Esküdjél — Elzárták utána a világot: sem az imádott nő, sem a szép gyerme­ .Esküszöm az élő Istenre, s családom boldogságára.' kek I csak ö ült egyedül, sajgó gondolatával, s egy munkás pók a — Indulhatsz — szögletben, a melly élelem hiánya miatt szüntelen alá-fel szaladgált. Sennyei Zsigmond megindult nagy komoran, s a fővezér előtt elbeszélte követsége pontjait.

2U8 1568 an Miksa király részéről Veráncz Antal fáradozásainak sikerült az ozmán udvarrali békekötés. Az alatt már Svendi Lázár is bevette Munkácsot. Mártius 10-én érkeztek Szapolyai követei, Orbai Miklós és Balog Ferencz Konstantinápolyba, s többek visszaizenték onnan; hogy a fejedelem mindennemű ellenkezésről tegyen le. • Sennyei Zsigmond, a magyar Marcus Attius Regulus, ekkor szabadult ki. Éhező pókját se feledte a börtönben; üvegbe rejtvén azt, honn a szeretett nő, és a kedves gyermekek társaságában a bövség-szaruja alá szabad lábra állította. Hány szilárd jellemet mutat fel a magyar történet I Csak tanulmányozni kell, s nem kénytetünk idegen nemzet múltjának történetéhez nyúlni, hogy egy regényes elbeszélést vá­ zoljunk. Székely Ádám.

Dombor-míivek Sz.-Péter temploma ajtaján Rómában. Miután II. Gyula pápa elhatározta, hogy az apostolok fejedel­ mének, Sz. Péternek, méltóságához illő egyházat épitend, a régi ezredéves Bazilika, melly a mostani óriási templom helyén állott, leromboltatván, számtalan műkincsei közöl alig tartatott fel más az utókor számára, mint érez ajtaja, melly mint hajdan, ugy most is a főbejárást zárja el.

Készült 1440. tájban, I V . Jenő pápa rendeletéből Antonio Filarete és Simoné, Donatello testvére által. Művészi tekintetben bár kevésre becsülendő, érdekes a történet barátja előtt a rajta IV. Jenő életéből fél dombor-müben ábrázolt jelenetek miatt,mellyek között csak Zsigmond magyar királynak 1433-ban történt római császárrá koronáztatását említjük. — A pápa, trónján ülve, teszi fejére az A magyar Teuipevolgy. előtte térdelő királynak a császári koronát; mögötte állRómapraefectusa kivont karddal. Következő osztályban a koronázás utáni R e g é n y e s tájleirás J Ó K A I M Ó R T Ó L . sétalovaglást látjuk ábrázolva, melly alkalommal az akkori szokás (Vt,..) szerint a császár a lóra ülő papának kengyelvasát tartotta. Végre Még egy pontja van e regeszépségü tájnak, mellyet nem sza­ a harmadik osztályban egypánczélos lovag, kezében zászlót tartva, bad kikerülnünk : ez Csobáncz. mellyen I V . Jenő czimere. Alatta neve : Antonius de Jodoc ötször láttuk előtűnni a Balatonról, mindig más meg más már alig olvasható betűkkel. Hihetőleg az egyház zászlósa (Gonfahegye* háta mögül, végre előttünk áll egy magas hegyormon, loniere della Chiesa). — Történeti emlékekben szegényebbek vamesszire fehérlő sánczaiJ _ _ g y u n k bármelly nemzet val. E sánczok magasából \ " nél; azért a jelen ábrázo­ visszalátni a Balatonra, a latot, bármi csekély az, távol csillámló ezüst tük­ érdemesnek találtuk megrön most úszik végig a miután néösmertetni, kis magyar gőzös; körül mileg hazánk multjára IS zöld sikság, erdős hegyek, H. A vonatkozik. csillogó patakok a mező­ kön; patakok mellett fehér Hogyan falvak begyes tornyocstermeljünk villákat kákkal és az erdős bér­ és gereblyéket ? ! ezek homlokain a komor várromok; egy közölök Ki az élőfáknak olly ugy áll a sikság közepett alakokat ad, ki az élőfák egy volkánalaku hegyte­ növésének olly rendszeres tőn, mintha az egész egy irányt tud adni, mint raj­ egyptomi gúla volna. zunk mutatja, bizonynyal És e várromoknak igen könnyedén termelhet meséit mind ismeritek. villát és gereblyét egyegy Tudják azt az öregek és növendék fácskából... söt az ifjak, tán még a dal­ annak,olly módos növelést lamra is emlékeztek, a adhat, melly szerint nem­ mire énekeltük hajdan : csak szerszámokul, de az „Szomorúan hallott kon­ asztalosok művészi áb­ gni...." S ha magatok kö­ ránd • alakjaihoz is min­ B a l a t o i v i d é k i k é p e k : Csobánez rül néztek, még ott láthat­ den erötetés nélkül fel­ játok az orgona-bokrokat, mik elvadulva lepték el a várudvarát, és használható leend . . . Mai világban a növelés czélja kenyérkeresés a zsálya- és a liliombokrokat, mik most is díszlenek a mezei fü kö­ levén, bár eme luxus növelés által még több pénzt lehetne keresni, zött, s a borostyán-repkényt, melly felfut a falakra; — a hősöket, miután jelenleg inkább kenyérre van szükségünk, engedjék meg kik itt éltek, csatáztak és szerettek, túlélte az orgonafa, a liliom és érdemes kertészeink, hogy Őket szépen felkérjük, miszerint kisért­ — a költő dala. sék meg a franczia MillotBrulé eljárását: . . . és aztán ha lehet, A hegytetőn örök szel fuj, s üldöz bennünket a méla dallam : termeljenek nekünk természetes két, három vagy négy águ favil„Szomorúan hallott kongni.. ."Alant a hegy tövében forró napsugár lákat és természetes gereblyéket,. . . hogy velők az arany kalászok éget, s jókedvű szölömunkás emlegeti az adomát a csobánczi ku­ tartalmát jobban megkereshessük. A z alakok ezek : tyáról, melly vizet nem kaphatva Csobánczon, ha megszomjazik, kénytelen a szomszéd faluba menni ivásra; mig azonban hazajön, újra megszomjazik, megint csak vissza kell mennie a szomszédba; igy aztán egész nap lót fut egyik falutól a másikig; innen a cso­ bánczi ebbel való variatiója az Orbán lelkének. — Magasban él a poézis, ide alant az adoma, — és mind a kettő az Úrtól jön.

r

Egy kis kerülővel Szigliget felé szekérháton térünk vissza Ba­ laton-Füredre ; még odáig is majd itt, majd amott tűnik el mellet­ tünk egy-egy kisebbszerü rom; de már ezeknek a nevét sem tudja jóravaló ember, 8 be kell érnünk azzal, hogy ez is valami puszta templom, régi kastély; most azután virágcserép, melly bői szép nagy szálfák nőttek elő. Estére ismét előttünk áll a kis hazai tenger; ismét Füreden vagyunk; és azt mondjuk, hogy haza jöttünk; mert ott mindenki Az l.szám alatt egy baraczkfát látunk, mellynek Millot-Brulé ollyan otthon érzi magát. — A benyomás, mit e pár napi látvány ur azt parancsolta, hogy 12 galyat hajtson, egyenközüleg . . . és hagyott a szívben, eltörölhetlen marad. az 12 galyat hajtott egyenközüleg. Miért, miért nem, ezen zsarnok

még többet kivánt, t. i. hogy mindenik galy végén egy-egy kis favilla t e r e m j e n , . . . és ugy l e t t . . . A 2. szám alatt ismét egy baraczkfát látunk . . . Millot-Brulé ur ezt igen szépnek tarthatja . . . Mi azt tartjuk, hogy ha ugyan a növényélettől az érzés meg nem tagadtatott, ezen fa sokat jajgatott és keservesen jajgat a hosszú csendes éjeién át ama czifra alakba kényszerittetésért, mellyet ezen zsarnok rá parancsolt . . . és még is engedelmeskedett. . . söt, ugymondják, hogy ezen nagyszerű

BHlatonvi
zsarnok igen is jól vigyázott, hogy áldozata el ne haljon, hanem szenvedjen teljes mértékben, mire hidegvérű természettudósaink ugymondák, hogy : szépen díszlik. A 3. szám alatt szintén egy baraczkfát látunk, mellyböl már nem sokba kerülne egy kész gereblyét faragnunk. Erről is ugymondja az irás, hogy : diszlik . . . Ámde ne vélje senki, hogy gyümölcsök ama karika formák rajta . . . Nem! . . . Millot-Brulé ur ismeri a növény hajlamát, ismeri a nap varázserejét; . . . tudja, hogy a galy felfelé gyorsabban nő; tudja hogy a tápnedv felfelé

S z e n t

P é t e r

Nemde gyönyörűséges dolog volna pár hold földön pár ezer fa villát vagy gereblyét vagy seprűt termelni?! Millot-Brulé ur azt mondja, hogy ennél az A, b, cz. sem nehe­ zebb, hogy az ő növendékei eme szerszámokhoz képest már 13 iskolát jártak végig, 13 próbáját adták engedelmességüknek, és szégyenlenék, ha 15 vagy 2 0 annyit nem keresnének, mint ama szerény gazdasághoz növelt növendékek. Több elismert tekintély állítja, hogy Miliőt-Brulének ujjai

képek

: Titika.

közt annyi galy és ott növelkedik, hol ö akarja, s hogy ö nemcsak a galyhozó bimbót, de a gyümölcshozó bimbót is tudja kedve szerint elosztani, vagy inkább töbhszerüsiteni . . . „Szép tudomány!" mondjátok . . . Millot-Brulé ur mosolyog . . . ő azt mondja, hogy ez nem tudomány . . . „Szép felfedezés!" mondjátok . . . Millot-Brulé ur azt mondja, hogy ezt tulajdonké­ pen nem is ö fedezte fel, . . . hogy ő ezt csak eltanulta még 1849ben, . . . s azóta mutogatja mindenkinek . . . „Nem ö fedezte fel. — És mégis ő szerepel ugy az irodalom-

t e m p l o m á n

I V . J e n ó pápa császárrá koronázza Z s i g m o n d királyt.

törekszik, s ezért minden felfelé törekvő galyacskán egyet csavaritott, hogy végkép el ne vegye tápját azoknak, mellyeknek az ő parancsolata következtében ezekkel átellenben kellett nőniök . . . Természetesen, ő ezt egy üvegházban a fal mellett növelte illy nagy városiasán fel és ki . . . A 4. szám alatt egy vadonfának egyetlen bimbójából 15 galyat parancsolt kinőni Millot-Brulé ur . . . és a vadonfa mint látjátok, engedelmeskedett. Nemde ez már valódi élőseprü?! . . .

R ó m á b a n : A k o r o n á z á s utáni s é t a l o v a g l á s .

ban, mint felfedező! — ez igazságtalanság, — ez háttérbe szorítása a valódi érdemnek!" Brulé ur ezt nem tartja becsületbeli dolognak . . . csak mo­ solyog. . . . „Felfedezőjét — úgymond — nincs okom titkolni . . . és mégsem nevezhetem meg, . . . mert nincs neve." . . . „Hogyan?" kérditek — „Nincs neve." „Valami Hauser Gás­ pár? vagy illyes?" és regényes eszmék ébrednek fel bennünk a tit­ kolt famüvész iránt. . . .

Millot-Brulé urat zaklatjuk, erőtetjük 8 ő végre igy szól : „Ez egy hernyó I " . . . ..Ali! - — honnan estünk le! Rémy, midőn a halfejés és ikraköltés tudományát felfedezte, nem disgustált inkább, mint eme fazsarnok. Ámde Rémy, a szegény halász, nagy eszméket költött Coste ur agyában; ez még nagyobbakat az akadémiában és Collegiál-inMit útban: ez még nagyobbakat a közigazgatásnál, és még nagyob­ bakat a szomszéd országokban. A sveiczi, a hollandi és belga tava­ kat hemzsegő népek lakják. — Francziaország elhatározta, hogy mindenütt hal-termelö gyárak állittasanak, a hogy minden folyói megnépesittessenek. Angliában a társulatok még felülmúlják az itteni sikert; Irland és Skóczia tavainak partjain nagy halgyárak állíttat­ nak fel . . . Britannia kimondta, hogy tengerek népesitendök meg, hogy a nagy oczeán tűzessék ki a világ hustárául, melly többet termeljen, mint a száraz föld . . . és a tervek naponként előbb men nek, naponként inkább létesülnek . . . és Rémy a szegény halász pár ezer év múlva nagy ember leend. . . . Mert Malthus szerint az emberi népesség igy; növelkedik : 1, 2, 4, 8, 1 6 , 3 2 ; a tápanyagok tömege pedig csak emigy 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 8 igy midőn az emberi nem már majdnem éhen fog elhalni. . . . Remy találmánya fogja megmenteni . . . illetőleg a benépesített tengerek fogják megmen­ teni, az éhhaláltól. . . . Rémy urnák tehát megbocsátunk, hogy Ízetlen tárgyakkal sértegette fülecskéinket, — de Millot-Brulé úrtól számadást ké­ rünk . . . számadást kérünk zsarnokságáról és tudományáról. Millot-Brulé ur tagadjs, hogy ő zsarnok.. . . Szent könyvünkre appellál. — „Universa ligna . . . habent semet ipsis sementem generis sui" — úgymond. Azaz, miután egy-egy növényfajnak lényalakja minden bimbócskában ott van, ö pedig a bimbócskákat vagdalja kétfelé, ö az élet alakjait sokszorozza, mint Rémy a balász, s ha ehhez egy kevés kínnal jutnak is hozzá a fácskák, ezt tenni anyai kötelességük, inert megíratott, bogy „növelkedjetek és szaporodjatok" s igy ö inkább jutalmat, mint szidást érdemel. Mi a tudományt illeti, ö azt állítja, hogy nem sokból áll. . . Tudjuk, hogy minden levelszár alatt ollyas hónaly forma gödörke, és minden gödörkében egy-egy csűrök alakú bimbó van. Millot-Brulé ur szerint, midőn a fanedv keringése tavaszszal megindul, azon bimbócskát, mellyből galyat akarunk kihozni, egész vigyázattal lefejezzük, t. i. középnél valamivel feljebb, egy kis késsel, vagy vékony üvegdarabkával elfaragjuk, vagy elmor­ zsoljuk, mintha a hernyó rágta volna el, és nem késik a bimbóból két, egymással ellenkező irányú galy kijöni. . . . Továbbá, ha e két kibúvó galynak hegyéni bimbóját ismét igy lefejezzük, ismét két az előbbiekkel ellenkező irányú galy fog ki­ jöni, s igy tovább. . . . S igy ezen egyszerű műtéteinél fogva, némelly karócskák és drótocskák segélyével előállíthatjuk az 1, 2 , 3 , 4, alatt látható faalakokat. . . . Rémynek, a halásznak sikerült, hogy egészen ujalaku és fajú halakat állítson elő, s igy nem kétkedünk, hogy Millot-Brulé urnák is sikerül, egészen ujdonuj növényalakzatokat teremteni. Sikerülend-e ez nálunk is? — Jót érte nem állhatunk . . . de mert minden fának lény képe minden bimbóban ott van, s ezt még eddig egy-egy bogár vagy hernyó is tudta kicsalni, és ha kijött, kétszerezni, vagy négyszerezni, hiszszük, hogy sikerülhet. . . . Engedjék, tehát ismét felkérnünk, hogy kisértsék meg MillotBrulé ur eljárását és növeljenek maguknak és másoknak, két, és három vagy négy águ favillákat, gereblyéket, ekeszarvakat stb. — Kubinyi Lajos.

A ..legjobb bor" czimü czikkröl előlegesen

e g y kis m e g j e g y z é s . *)

Mindenütt, de főleg édes hazánkban gyakran tapasztalható azon szokás, miszerint szóval és írásban olly dolgokról szeretnek az emberek, pedig komoly meggyőződés és tudás hangján beszélni, mellyekröl minden alapos ismeretet nélkülöznek. Magán körökben, hol az illyen nyilatkozatoknak csekély hordereje van, az ember az érintett tulajdonnal biró egyéneket hagyja beszélni; de más az * ) L á a d V . TJ. 1 8 . Mám

eset akkor, ha egy nagy számú olvasókörrel biró hetilap illyen cse­ kély ingerkedéseknek közlése által, ezeket mintegy szentesíteni látszik. Illyenkor ezerek olvassák, közölök számosan tévutakra ve­ zettetnek és igy nemzetünk égő szükségének, a szellemi s anyagi haladásnak utja elzáratik,vagy legalább megnehezittetik.Hogy ha­ zánkban nincs iap, mellynek ez czélja lehetne, erősen hiszem, ezen hitemnél fogva reménylem is, hogy a jeles Vasárnapi Újság t. szer­ kesztősége sietni fog ezen sorok közlése által helyreigazítani azon különben elmésen irt czikket, mellyet Mezőssy László úrtól „Leg­ jobb bor" czim alatt f. é. 18. sz. közzétenni jónak látott. *) Elnézve azon körülményektől, hogy M. ur az általa autocratailag eltárgyalt kérdések velejébe sem hatott s tudományos okadolás helyett mindenütt csak egyéni indokolatlan nézetekkel állott elő; hogy a szeszesités, ehaptalozás és gallozás ) név alatt Spa­ nyol-, Franczia- és Némethonban kitűnő eredménynyel gyakorolt borkezelési eljárásokról összes ismerete cs&kaezukrozás és szeszesités két szóban nyilvánul s igy azokról csak is annyit látszik tudni, a mennyit itt-ott hallott vagy a derék Borászati Lapokban s tán Sellers leveleiben olvasott; hogy a termelő és kereskedő merőben ellenkező érdekei s ezek közt létező hatáfvonal felismerésére szük­ séglett tapasztalattal — főleg a borkereskedés világpiaczán — még magyar termelő s igy M. ur sem igen bir; hogy a vevő teszi a vá­ sárt nem az eladó, hogy egész Magyarországot hegyaljai szem­ üveggel 8 büszkeséggel szemléli és ítéli, következéskép szélmalomharezot indít,mikor az úgyis édes és szeszes tokaji bor szeszesitése ellen harczol, mire józan ember észszerűen ugy sem gondolt soha; végre hogy minden értelmes gazda korviszonyaink közt termékei­ nek biztos piaezot és jó árt akar, de kénytelen is keresni, nem pe­ dig azon haszontalan tokaji dicsőséget, miszerint fáradságos és költséges termésünk M. úrként, „nem látra s nem kereste senkitől fél századig is a föld alatt herertessék stb. stb. stb. — Legyen szabad ajtóstól bedűlnöm a házba s határozottan kimondanom, hogy én M. urat, miután előttem nem kor, hanem ismeret képesít valamire, az általa katonásan eltárgyalt ügyben nem csak censornak, de még censurandusnak sem fogadhatom el s ezen állításomat akár a Borá­ szati, akár valamellyik Gazdasági Lapban körülményesen és alapo­ san megmutatandom, ezúttal nem tevén mást, mint a feltett két kérdést, mellyek körül forog ugy is az egész, röviden megérinteni. # #

lí

Lássuk tehát — ex ungue leonem — hogyan irja körül M. ur a legjobb bort! ,,Legjobb bor az, mellyet minden gyári (?) fogások hozzájárulta nélkül maga a természet (!?) az emberi finnyás íny­ hez (11?) mért kiszámítással (!!!) a eegytan (ho! ho!) által kije­ lölt (?!) boralkoló részekkel legdusabban felruházott." — Olvassa el M. ur, kérem, ezen gallimatbiast újra és pedig több figyelemmel, mint irta s ba el nem borzad rajta, ugy azt sem kell tudnia, hogy a bor ép ugy emberi készít meny, mint a sör, pálinka, porczellán, bagaria stb., s hogy a természet szőlőt, almát, körtvét, egrest, ri­ biszkét stb., de ezekből bort nem termel, következésképen a ter­ mészet sem kádár, sem vinczellér, sem boros gazda, sem kereskedő s felette keveset törődik M. ur meg az én finnyás Ínyemmel, és hogy nem hágy magának sem a vegytantól, sem semmiféle más tantól valamit kijelöltetni; hogy a vegytan azon tudomány, mellyre ne­ künk magyaroknak, különösen pedig M. urnák, ki vegytani kérdés oldásához nyúlni bátor volt, igen nagy szükségünk van, mellyből azután megtanulhatni miképen készül a ezukor s hányféle, hogyan lesz belőle szesz, léi — alcohol, spiritus — ebből meg eczet stb. ha t. i. mi emberek — de nem ám a M. ur által ezzel megbízott ter­ mészet— előidézzük azon körülmény eket, mellyek az elsorolt vegytani folyamoknál szükségelletnek. — Ha M. ur ezt és más hasonló dolgo­ kat tudott volna, nem ruházná fel eredeti definitiójában a vegytant és a természetet olly tulajdonokkal, mellyekkel nem bírnak, ellen­ ben le sem tépne róluk olly akar, mellyek hez ahhozértőnek ma már nyúlni nem szabad; nem keverne össze borezukrozást, mustezukrozással, borpancsolást egyszerű borszeszesitéssel, borszeszesitést bor­ hamisítással stb. továbbá megtanulta volna azt is, hogy a bármilly néven ismeretes szeszeknél a vegytani különbség csak a viz meny* ) A t á r g y fontossága megérdemli s az e l v e k m e g v i t a t á s á n a k s z ü k s é g e u g y h o z z a magával, hogy ez' ellenkező nézetnek is helyet engedjünk l a p j a i n k b a n , ámbár ason m e g ­ győződésben v a g y u n k , hogy Mezőssy László u r n á k a m a g a — h e g y a l j a i — szempontjából igaza volt és van' S ó t a vita ezen részét i l l e t ő l e g — ö r ö m m e l látjuk — a j e l e n c z i k k írója ia egyetért velünk. •• t f f M W Bierk. * * ) A z o k számára, kiknek ezen kifejezések ismeretlenek volnának, m e g j e g y z e m , hogy Cbaptal és G a l l azon j e l e * férfiak, k i k r ő l a s általuk ajánlott • kitűnő sUkcrrel g y a ­ korolt borjavitási eljárást n e v e z n i szokják. Dr. V. Gy.

nyiségében és azon kozmás,olajszerű valamiben áll,mit szeretünk a rhumban és szilvoriumban, utálunk a törköl- és burgonyaszeszben; bogy a borban is csak ollyan szesz van, mint a sörben, pálinkában stb. s a közöttük /er<5 különbség csak a mennyiségben és a többi al­ katrészekben áll: hogy a bort rokonnemű borból nyert szeszszel, s csak kivételesen más kozmaolajtalan finom és tiszta léllel, lehet és szabad szeszesiteni; hogy a bor zamatja, — die Blume, dasBouquet — szintén a szeszszel rokon és igen illékony aetherszerű valami, mit fájdalom, még nem tudunk lekötni; végre, hogy az angoloktól kedvelt és követelt szeszesitésnek is megvan saját Hübnere, az t. i. hogy a bor tarthatós és messze tengereken szállitható legyen, 8 az, a mit minden vámon tapasztalhatni t. i. a rosz annyit fizet, mint a jó. Ezen kezdetben kereskedelmi fogás nemzeti szokássá, követe­ léssé vált, s a mi kedvünkért ma már ezen az égalytól és életmód­ tól is erre praedisponált angolok nem változtatnak 1

nem fogta fel. Itt is összezavarja azokat, kik bort hamisítanak, ragy is csalnak, azokkal, kik a silány termést az egészségnek tökéielcsen ártalmatlan, de észszerű móddal élvezhetőre tenni, vagy a kiviteli kereskedésre nem egészen alkalmas boraikat szeszesités által ollyanná csinálni akarják, hogy a külföldi piacz igényeinek megfeleljen. — Üe elnézve ezen fogalomzavartól, kérdem M. úrtól : BOvány ökreit mi­ ért hizlaltatja? Konkolos búzáját miért rostáltatja? Juhait, nyirés előtt miért mosatja lehető legtisztábbra? stb. Nemde azért, mert azok a hóbortos kereskedők csak igy veszik örömest és fizetik meg jól?! . . Ha ön M. ur ezt szabadnak tartja, miért ne szabadjon ne­ kem sovány szeBztclen boromat ártalmatlan szeszesitéssel hizlal­ nom, savanyu, czukortalan mustomat higitanoin és czukroznom? Elismerem, hogy Tokaj vidéke a borvilág fejedelmi szék­ helye, de tagadom, hogy ön ott az Ariiopágban eldöntő szóval bír­ jon, mert ehez több kell, mint „Acsády uram extractusa."

A definitióba beleszúrt „gyári" szót illetőleg a mondottakból is már kitűnt, hogy helyén kivül van; mert mi a szüretelés, sajtulás, hordóbatöltés, pinczében erjedés, töltögetés, lefejtés, légelzárás stb., ha nem borgyártás? És vájjon M. ur nem tapasztalta-e, hogy Hegyalján is vannak szőlőbirtokosok, kik ugyanazon szőlőfajtákat ugyanazon fekvésben és talajban termesztik, mégis boraik közt nagy a különbség?! — Ha esak azt nem akarjuk hinni, hogy a ter­ mészet egyiknek jobban kedvez, mint a másiknak, be kell valla­ nunk , miszerint a jeles bor természetes tulajdonainak kifejezésére is szükséges a gy (Irtási ügyesség és ismeret. Hát a közép vagy épen sovány boroknál I

Mielőtt megjegyzéseimet végezném, ismételve kinyilatkozta­ tom, hogy M. ur kívánságára bármellyik szaktudományos lapunk­ ban körülményesen s tudományosan kimutatandom, miszerint, nézetei félszeg felfogáson, a tudomány mai álláspontjának nem ismeretén alapulnak, miszerint kár valamiről ítélni, miről ismételt s minden kételyt kizáró tapasztalataink nincsenek, miszerint lelkiis­ meretes dolog, téveszméinket terjesztgetni, üdvös irányú működé­ seknek útját bevágni stb., és hogy én ezt e helyütt csak azért nem tettem, nehogy illyen a nagy publicumra nézve száraz értekezéssel untassak s a „V. TJ." t. szerkesztősége szives készségétől még na­ gyobb áldozatot igényeljek. *) Dr. Yolhár Gyual.

A 2-ik kérdés : „Leket-e, szabad-e borpancsolás bűnébe esés nélkül valakinek egyik vagy másik borban mesterséges ingredientiák hozzáadásával a természettől megtagadott kellékhiányokat pótolni?" újból világosan mutatja, hogy M. ur a tárgyat félszegül vagy épen

* ) S a j n á l j u k , h o g y l a p u n k n a k több o l d a l r ó l i g é n y b e vett, k i m é r t k ö r e e v i t a f o l y t a ­ tusát kizárja, « k é n y t e l e n e k v a g y u n k m i n d a t i s z t e l t v i t á z ó f e l e k e t m i n d a z é r d e k l e t t o l v a ­ s ó k a t a z i t á r g y g y n ! f o g l a l k o z ó s z a k l a p r a utalni. Sserk.

T A R HÁZ. Egy 5

párisi

kaland.

7

**. A fiatal L . . . . , atyja intéseivel ellátva, Parisba, mellynek zajos életét közelebbről látni legforróbb vágyaínak egyike volt, megérkezett. Atyja hoszszasb ideig tartózkodván Parisban, ismerte a sok oldalú veszélyeket, mellyek az ifjúságot itt fenyegetik. Csak hosszas habozás után engedett fia sürgető kéréseinek, s adta megegyezését ezen utazáshoz; s holmi czélszerü utasítá­ sokkal törekedett őt a fölmerülhető veszélyekre figyelmeztetni. „ S o h a se töltsd — monda a többi között — az éjt egészen ismeretlen házakban; s óvakodjál a ház lakóival, ha azok jellemét nem ismered, valami viszonyba ereszkedni." Megérkezése után néhány napig, atyja intéseit szem előtt tartva, min­ denben elég óvatos volt. D e később nemcsak a nyilvános mulató helyeket látogatá szorgalmasan; hanem minden egyéb társaságokat ís, hol szórakozást talált, kivétel nélkül felkeresett, s mivel illy esetekben semmi kalandra sem bukkant, atyja intéeeit az a g g kor gyanakodó természetének, e túlzott félel­ mének rótta fel. E meggyőződésben még inkább megerősité .".t ti . . . . gróf, kivel történetesen megismerkedett, s ki már egy év óta lakik Parisban anél­ kül, hogy a szin-vagy játékházakon kivül e«ryéb helyiségeket meglátogatott volna. A közös szórakozási vágy a két fiatal egyént szorosan egymáshoz fűzé, s rövid idő múlva e g y éjszaka sem mult el, mellyet éjfélig játékházakban ne töltöttek volna. L . . . . feltűnő szerencsével játszott, a e körülmény még in­ kább a zöld asztalhoz csatolá ő t . A mint egykor L . . . . kimerülten a játékházból hazatért, a szemeit az álom lezárta, — izgatott lelke szellem szárnyakon vitte őt G . . . . barátja társaságában e g y ismeretlen házba, hol játékasztalhoz ülve, a szerencse neki rendkívül kedvezett, s többet nyert mint valaha. A mint a társaság eloszlott, ő is, összeszedve nyereményét, távozni akart, de társai erőszakkal visszatar­ tóztatták őt,semelt tőrrel dörögtek r á : „ E házat még e g y nyerő eem hagyta el életben, azért készülj a halálra." Halálos félelem sajtolta kiáltásai eredmény nélkül hangzottak el, — — barátja G . . . . eltűnt, — 8 a zárt ajtó minden menekülési kísérletet meghiúsított. V é g r e kétségbeesve a gyer­ tyát leütötte, s a beállt setétséget felhasználva, a kandallóba, innét pedig a kéményen kifelé mászott, de még. alig haladt e g y kissé magasabbra visszacsúszott, s felébredt. A z élénk álom nagy benyomást tőn a fiatal L . . . . kedélyére, azonban egy séta G . . . . barátjával a Bonlognei erdőben, hol e g y ismerős delnő a szép és szellemdus Surville asszonyságot mutatá b e neki — azt L . . . . lel­ kében egészen elmosá. Surville asszonyság a két ifjút szépsége és szeretetre méltó modorával annyira elbájolá, hogy ezek nemcsak a nap hátralevő ré­ szét kizárólag neki szentelték, hanem még meghívását is az estéli társaságba őrömmel elfogadták. A két jóbarát átöltözködni rögtön hazasietett; 8 a Notre-Damei t o ­ ronyóra még nem vert nyolezat, ők már Surville asszonyság salonjában vol-

tak. A terem lassanként megtelt urakkal és delnökkel, s rövid társalgás után játékasztalokhoz ültek. L . . . . és G . . . . nem játszottak egyenlő eredmény­ nyel, mig amazt a szerencse tenyerén látszott hordozni, addig ez mindenét elveszte, s alig maradt, mivel bérkocsiját kifizetni. L . . . . a játékba elme­ rülve elkerülte figyelmét, hogy a társaság már egészen szétoszlott; s csak­ ugyan ő volt az utolsó, ki a játékot elhagyta. A z éj sokkal inkább eléhaladt, hogysem bérkocsit rendelhetett volna, 8 mivel a nyert öaBzeg jelentékeny volt, a g g ó d v a gondolt a visszatérésre. D e Surville asszonyság utánozhatlan kellemmel monda : „ H o g y vendégeim néha elkésnek, ez nálam nem ritka eset, azért mindig tartok készen egy kényelmes szobát, habár a negyedik emeletben is, B reménylem, hogy olly lovag mint L . . . . nem fogja elutasí­ tani, ha azt egy éjre rendelkezésére átengedem." L . . . . köszönettel fogadta az ajánlást s titkon őrült, hogy illy késő éjjel, illy tetemes összeggel, ez el­ hagyatott városrészben, a hazatérés veszélyének nem kénytelen magát ki­ tenni. — A negyedik emeletbe érve, ott egy csínnal bútorozott szobát lelt két ágygyal. A szobaleány, ki őt felvezette, megmutatván a számára készített ágyat, gyorsan eltávozott. Fáradtan veté le öltönyeit, h o g y lefeküdjék, de a kíván­ csiság a másik ágyhoz kergeté, szétvonja annak függönyeit — B ki írja le borzadását, m i l ő n az ágyon egy holt tetemet pillantott meg, mellynek friss sebei mutatták, hogy a gyilkolás nem rég történt. E látványra mult éjjeli álma lelke előtt lebegett minden borzadalmaival, B átkozta meggondolatlan könnyelműségét, hogy ez intést figyelemre nem méltatá. Egészen fegyverte­ lenül — — nem ia remélhetett szabadulást. A z ajtó kívülről bezárva, azt erővel felnyitni megkísérteni nem bátorkodott, nehogy talán már a lépcsőkön leaelködő gyilkosok kezébe essék. Semmisem lett volna képes őt megmenteni, ha az érintett álom kezébe nem adja a szabadulási m ó d o t . A t t e v é tehát gyor­ san a holt tetemet saját ágyába, 8 a másik ágy függönyeit gondosan össze­ húzta, eloltá gyertyáját, s a kandallón a kéménybe mászott s ott e g y vasrú­ don megkapaszkodott. V a g y egy óráig lehetett e helyzetben; ekkor az ajtó­ zár nyitását hallotta, 8 gyenge fényt látott a szobában derengni. Lassú lép­ tekkel közeledett két három egyén a számára készttett ágyhoz. „Ez megkapta a magáét, szólott az egyik — többé nem fog semmitsem kicsacsog­ ni." Erre az asztalhoz léptek, hol a pénz volt lerakva, a azt magukhoz vet­ ték. „ H o l n a p éjjel, suttogták, mind a kettőt a folyón elúsztatjuk." A szobát végre elhagyták. L . . . . megvárta, mig egészen megvirradt s csak akkor hagyta el buvhelyét, a mint volt, egészen levetkőzve, a lépcsőkön lerohant. A z első eme­ letben a ház asszonyával találkozott, ki őt megpillantva — ..Nagy é g ! — — lélek" — kiáltással eszméletlenül összerogyott. A kíváncsiak csoportjai­ tól követve futott L . . . . minden erejéből a legelső őrállomásra, s a v e ­ zénylő tisztnek kalandját elbeszélvén, a ház minden lakója tüstént elfogatott, s a vallomásokból olly bűntények nyomára jöttek, meUyek több egyén gyors eltűnésére világot derítettek. — Surville asszonyság élethossziglani börtönre, három czinkosai pedig halálra ítéltettek. Káldor.

Irodalom és művészet.

gráczia" melléknévvel tiszteltek meg, közelebb a berlini udvari színházban vendégezerepeit, s bár a berliniek kitűnő tánezosnőjökre, Taglioni Marira, méltán büszkék lehetnek, mégis az elsőséget Bogdanoff k. a.-nak nyujták. - f (Egressy GáborJ folyó hó 15-én Mármaros-Szigetre indul vendég­ szerepelni. 4- (Stéger hazánkfia) közelebb a zágrábi színpadon énekelt, hol hatal­ mas szép hangját igen sokszor szakasztá félbe a lelkesült közönség harsány tapsvihara. + (Farkas Miska) jeles zenetársasága közelebb meglátogatta a grétzieket, kik csárdásainkat annyira megkedvelték, hogy minden darabot ismétel­ tettek. Jeles népzenészeink kedveért — irja a „ G y ő r i K ö z l ö n y " — az ottani főnemesség mult hó 23-án estélyt is rendezett, mit Farkas Miska azzal v i ­ szonzott, hogy e g y ott először játszott csárdást „ G r é t z i emlék"-re keresztelt. — (Válasz Retsky András urnák.) A z t mondja a „ V . U . " mult számá­ ban R . A . ur, hogy „ B o k a Károly arczképe" azért került olly későn (másfél év midva) a múzeumba, mert „ a kép nem készült e l . " Szükségesnek találom erre kinyilatkoztatni, h o g y a kép nálam már majd e g y éve, hogy készen volt, mit Retsky ur saját megbízottjai is bizonyíthatnak. Okát, miért nem lehetett sokáig beadni a múzeumba, igen j ó l fogja tudni Retsky ur. — Emliti t o ­ vábbá R. ur, hogy a festőnél 70 példány lithogr. arczkép van ,,árÍBtomban." Kérem R . urat, hogy ha számol, j ó l számoljon. Ensel Kálmán ü g y v é d úrtól átvettem (nem 70, hanem csak) 25 példányt; hogy miért tartom vissza, azt magán uton megüzentem Retsky urnák s ugy hiszem, h o g y ennek előadása nem tartozik a közönség elé. — Pest j u n . 2. — Latkóczy Lajos, mint „ B o k a Károly arczképének" festője. + (A pesti műegylet), választmánya a mult havi kiállításból 1400 pftnyi festmények megvásárlását határozta el.

— (Bajza Lenke beszélyei.) A miről más lapok egy idő óta eokat be­ szélgettek s a mit előleges hirdetésekben is olvastunk, végre e napokban ke­ rült ki a sajtó alól, illy c z i m m e l : „Beazélyek. Irta Bajza Lenke. I . k ö t e t : A különcz. I I . kötet : A z eskü. Kiadja Heckenasl G u í z t á v . " — A fiatal irónő egy köztiszteletben álló név birtokában és ajánlatával lép a sorompók elé, hol vele most találkozik a közönség először. A hir, melly az ifju pályázó jöttét megelőzte, a lehető legkedvezőbb volt, s nem fogunk csalatkozni, midőn azt hiszszük, hogy e körülmény mind igen alkalmas arra, h o g y az uj mű iránt némi n a g y o b b , átalánosabb kíváncsiság és részvét ébredjen, örvendeni fog mindenki, ha ama szép név örökösét atyja emlékéhez méltó fényben látandja feltűnni. A kiadó mindent elkövetett, h o g y a munka irodalmunkban eddig csaknem páratlan csinnal jelenjen meg. A r a a két kötetnek 2 ft. 30 pkr. + (Két veterán költőnk) készül jelenleg verseit gyűjteményben kiadni. Ezek egyike Sárossy Gyula, ki előfizetési fölhívását legközelebb már szét is küldötte, összeszedett versei egy díszesen kiállítandó kötetben két hó múlva fognak megjelenni. E g y - e g y példány előfizetési ára helyben 2 pft., postán küldve 2 ft. 30 kr. p p . A z összegek szerzőhez (Pest, zöldkert-utoza 14. sz. a.) küldendők. Sárosay G y u l á t , ki 25 év óta műveli a költészet virágOB kertjét, müveiből eléggé ismeri a közönség, azért fölöslegesnek tartjuk őt különösen ajánlani. — A másik veterán költő, kiről emlékezni akarunk, Szemere Miklós, ki legközelebb néhány napig körünkben mulatván, barátai sürgetésére megigéré, hogy kedélyes verseit kiadás végett mihamarább összeszedendi. Öröm­ mel üdvözöljük végre e téren. _i Megjelent : Kerti gazdaság könyvtára. I. kötet. A gyümölcsfanyesés. Hardy J. A . becsületrend vitéze és a Luxemburgi kert igazgatójától P a r i s ­ ban. I. Füzet, számos felvilágosító fametszetekkel. Kiadja a „ K e r t i Gazdaság" szerkesztősége. Á r a 30 pengő kr. Ajánljuk e hasznos füzetkét a közönség Ipar, g A z d a s á g , kereskedés figyelmébe. A (A tagosztályi munkálatok) Komárommegyében lassacskán haladnak j \ A „ K e r t i Gazdaságban" felhívást olvasunk egy kertészeti naptár érdekében, mellyet, ha az ideig az országos magyar kertészeti társulat még előre a némelly helységben olly ellenszenv uralkodik az ellen, hogy például nem működhetnék, a „ K e r t i Gazdaság" szerkesztősége adna ki. Tartalma Uj-Gyalla erőszakosan is ellentállt, és a rendet katonaság segélyével kellett lenne : szükséges havi naptár; kertnaptár; a községi gyümölcsiskola-kertek helyreállítani. Szeretnők ez egész eseményt elhallgatni, mert az igen ked­ feladata; a kertészet statistikája. Továbbá, mivel az Gazdasági Egyesület az vezőtlen véleményt gerjeszthet, kivált a külföld előtt, népünk értelmi felviidő rövidsége miatt ez évben naptárt ki nem adhat, ez utolsó rovatban a gaz­ lágasodott sága iránt; vigasztaljuk azonban magunkat azzal, hogy az illy eset dasági statÍBtika is helyt foglalna. V é g ü l még tartalmazná a külföldi pénzek csak igen kivételesen fordul elő. értékarány kimutatását. Mindezekre nézve azonban a szerkesztőség a tisz­ " * (Az erdélyi Gazdasági egyesület) a bortermelők a borkereskedés ér­ telt kertészet kedvelő közönséghez fordul adatokért, e g y é b megszerzési biz­ dekében igen gyakorlati a hasznos lépést tett, t. i. mintegy 11 külön fajta tos eszköz nem állván rendelkezésére. E naptár a nép közt elterjesztve nem bormustrát indított útnak Sveicz felé, honnét e g y része Francziaorszagba, kis lendületet adna a kertészeti iparnak, melly aztán évenkint az oraz. m. egy része pedig Amerikába m e g y . kertészeti társulat által kiadva, egyszersmind a társulat évkönyvéül szol­ " 'Nyíregyházáról irják a „Falust Gazdának," hogy az ott tartott orgálhatna. fzagos vásárnak szomorú volt kinézése, mint ollyan emberé, kinek testében -f- (P. Szathmáry Károly) ismert regényírónktól „Vetélytársak,, czimü a vér nem kering; itt sem volt meg a kereskedés vére, a pénz. A gabona ára érdekes történeti regény jelent meg két kötetben a „ S z . K ö z l ö n y " ujabb pár kraj. zárral emelkedett; a rozsnak 8, a zabnak 6 ft. 30 kr. váltón kelt köble. Á vetések a kedvezőtlen időjárás miatt, mindinkább fogynak; széna könyvilletményeképen. * * A z ismeretes kecskeméti s pesti prot. theologiai intézeteket illető épen nem lesz. vitára vonatkozólag következő mű jelent meg : Rövid válatz nagytiszteletü T a l á l m á n y o k , fölfedezések. T o r o k Pál urnák, mint a Korrajzok előterjesztőjének. Irta Fördős Lajos. P e s ­ — (Uj érczlugolási találmány.) N . - B á n y a (Szatmár), maj. 25. Fernezelyen, ten, csak Ráth Mórnál kapható. A r a 2 0 pkr. a vén Rózsáiybérez alatt, hol a kincstári kohók arany éa ezüst halmai százeze* * Megjelent Székesfejérvárott: Egyházkeléskori szertartásos beszédek és imák. Kálmán Ferencz, gyönki ref.algymnaziumi tanár és felszentelt paptól. rekre menő mázsákban hevernek a porban, édes hazánknak e g y szerény, de nagy fia él, kiben az éles belátó észszel az erős akarat, világhírű örök nevet vi-|- (Manzoni Sándor) az élő olasz költők legnagyobbika, közelebb ve­ vanu ki részére páratlan találmányában. E jeles férfiúnak Kiss Ferencz ellen­ szélyesen megbetegedett, de jelenleg már j a v u l ó félben van e azért a milá­ őrnek, olly lugolási módot sikerült feltalálni, a magyar név dicsőségére, melly nói hivatalos lap a róla eddig naponkint hozott orvosi tudósításokat is meg­ korszakot fog teremteni a kohászatban; mert az nemcsak háttérbe taszít, szüntette. A „Prome8ai spoai" halhatatlan szerzőjét betegsége alatt ő minden eddigi ezüstlugolást, hanem az ezüsttel együtt az aranyat — a mit Fensége a milánói főherczég kormányzó is szerencséltette magas látogatá­ még soha senki sem lugolhatott ki, — sőt a rezet is egyenesen és egyszerre sával B tőle személyesen kérdezősködött hogyléte felől. megnyeri az érczekből. A nagy próba már megtétetett, a legsilányabb más­ + (Egy igen érdekes mu) került ki a napokban sajtó alól, mellynek fél, vagy egy kvintlis és két denáros Btb. legmakacsabb természetű érczekczime : „Eszmék az életnap fogyatkozásai- a leáldoztáról." Szerzője Aszatay kel, a eredménye lett : negyvenhét és fél márka ezüstös arany, vagyis : 7 6 0 József, a „Szellemi omnibus" írója. Aszalaynak e humorosan irt legújabb lat. — Ezen lugolási módhoz a készület olly egyszerű, és olly kevésbe kerül, müve mulatságos, de egyszersmind épületes olvasmányt nyújt a közönség­ h o g y azt bárki is kiállíthatja, mert csak e g y kevés pergeléa, — minden ércznek. Megjelent Ráth M ó r bizományában. Á r a 1 ft. 30 kr. őrlés nélkül, — és néhány kád, meg az olcsó lúg szükséges hozzá, meg van -f- (Székely Imre) jeles zeneszerzőnktől ismét e g y zenemű jelent meg téve minden. Kezelési módja is olly egyszerű, hogy azt egy közmunkás is „ Á b r á n d Egressy Béni dalai f ö l ö t t . " E darab, melly zongorára van irva, véghez viheti. A gyenge tartalmú érezek, miket a koh fel nem dolgozhatna 49-ik terméke szerzőnek, 8 borítékkal ellátott 12 lapra terjed. Kapható R ó ­ kára nélkül, itt haszonnal fizetnek, miután egy mázsa éreznek kilugolási öezzsavölgyinél 1 ft. 20 krajezárért p . p . szes költsége alig kerül 30 krba. A mellett, — kivéve az ólomban gazdag + (Szabó József) vidéki színigazgató dalszinéaztársaságával jelenleg érczeket, — mindenféle arany és ezüstösökből : kilenczven perczenttel fizet, Nagyváradon tart előadásokat; a telet pedig Aradon és Temesvárott fogja az pedig : non plus ultra, eddig. I g y például, 430 mázsa érez, a mellyben tölteni. ezüst : 29 márka és 13 lat v o l t ; arany pedig : 5 lat, 2 kvintli éa 1 dénár; — + (A budai szinkórt.) mint halljuk, Molnár G y ö r g y , a derék debre­ adott ezüstben : 27 márkát és 6 latot; aranyban pedig : 5 latot és 1 dénárt. czeni színigazgató szándékozik] a nyár végén mintegy huszonnégy magyar Tények ezek, miknek szemtanuja vala nem rég, maga Magyarország F ő k o r előadásra megnyerni. Hiszszük, hogy ha e terv sikerül, Molnár urnák nem mányzója Albrecht Főherczeg 6 cs. Fensége is. — Azért, ti hazánk aranyos lesz oka a budapesti közönség részvétlensége ellen panaszkodni. bérczei, örvendjetek a derék férfiúnak, és hirdessétek nevét a föld távolabb + (A nemzeti színházt igazgatóságnak), mint halljuk, sikerült Viardot- határáig. Kiáltsátok bányászok : G l ü c k auf, fel szerencse! — mert el nem Garcia asszonyt, a párisi nagy opera kitűnő énekesnőjét színpadunk számára vesztitek többé kohköltségre minden második krajezártokat, s verítékkel hosszabb ideig tartó vendégszereplésre megnyerni, azonban hallomás szerint gyűjtött szegényebb tartalmú érczeiteket. Világra kiható találmány ez, melly csak september elején fogja azt megkezdeni, minden egyes föllépéséért minden eddigi érczolvasztást felforgat. Éljen a derék magyar e m b e r , éljen a 500 pft. tiszteletdíj levén biztosítva az ünnepelt művésznőnek. jeles férfiú, az arany szapulás Kolumbusa. S hadd zengje el neki még névro­ + (Bogdanoff Natália) világhírű orosz tánezosnő, a folyó hó első felé­ kona is, K i s János, a költő : „ B o l d o g , ki hazáját szeretve, örök érdemre ben fog föllépni szipadunkon, s hatszor leez alkalmunk bámulni kitűnő láb- tört utat; kit, mint hasznos polgárt a bölca vén az ifjaknak ujjal mutat." * ) művészetét. E g y - e g y föUépéseért hír szerint 100 arany tisztelet-dijt kap — Maár József Sándor. Ennyiért mi is (már úgymint mi újdondász) szívesen eltánczolnánk akár kivUagos-kivirradtig. E ritka tánezmüvésznő, kit némellyek „ a negyedik ' ) Kíváncsian várjuk a nevezetes találmány további igizuláiát s eredményeit. Szerk.

Vasárnapi Újság 23-ik számához 1858.

PESTI MEDÁRD VÁSÁRA. Országos vásár van Pesten! —JWVSJHrf—•

tekintetben nagyobbak nem voltak, mint most, midőn a kereskedés nagy része már vásárokon kivül, időhöz nem kötve, kezeltetik, mi akkor még nem igen volt szokásban." Tehát 1840-ben, azaz 18 évvel ezelőtt. Pest vásárai régi dicsőségük magas polczáról már igen nagyot szálltak alá, s ez alászállást azóta tovább haladásában semmi sem akadályoztatta. D e lássunk tovább. Csaplovics 1829-ben a pesti vásárokról a követke­ zőket irja : „ Magyarország kereskedése kifejlésének még csak második fokára ért, t. i. a nagy és Bzámos vásárok tartására. Legnevezetesebbek ezek közt Pest és Debreczen vásárai, mellyeken a kereskedés igen nagy mérvben virágzik." „ P e s t , a dunamenti kereskedőhelyek közt, jelentékeny helyet foglal el, s jelenleg ( t . i. 1829-ben) e folyón Bécs után legfontosabb kereskedőváros. Földtermények képezik a főtárgyakat; minden egy illy vásár árukészletének értékét 16 millió forintnál többre teszik. A vám- és vásárpénz után csak fölületesen számítva, e g y illy tizennégy napig tartó vásár alatt 1 3 — 1 4 , 0 0 0 kocsi megy át a határán, csaknem négyszer annyi vonómarhával."

í í l i g y s z e r volt csak Budán kutyavásár!" igy hangzik egy régi közmondás; nemsokára talán azt fogja hangoztatni, hogy : Nincs többé Pesten vásár! — azaz : h o g y van bizony s még e g y ideig lesz is Pesten vásár s kivált az uj nyírét ü gyapjú miatt látogatott júniusi, vagyis medárdnapi vásár még némi élénkségnek is örvend, D e oh mi ez mind azon fényes múlthoz képest, mely­ lyel a pesti vásárok ama sóhajtva emlegetett régi időkben birtak vala, midőn még a sült galambok csaknem in natura röpködtek a levegőben, 8 vagy akarta, vagy nem, belementek az ember szájába! midőn egyetlen illy vásár alatt némelly tőzsér, kereskedő stb. u g y megtalált gazdagodni, h o g y vagyonát utédai mai napig sem tudták elpazarolni!? — Mondjuk, mik a mostani pesti vasárok, összeállítva azzal, mik egykor voltak!? — felelet, hogy . . . . no de ne mondjuk ki. Ú g y i s tudja azt mindenki. „ A vásárbódék ugy vannak fölállítva, hogy közöttük keresztben két Némelly olvasó talán azt hiszi, h o g y csak tréfálkozunk; pedig mi igenis komolyan beszélünk és állításunkat a leghatalmasabb argumentumokkal széles ut húzódik, és igy négy több kisebb utczával biró négyszöget képeznek. Minden utcza felső s alsó végén egy tüzfecskendő, víztartó s e g y őr van föl­ vagyunk képesek körültámogatni. Halljuk, a z a z : olvassuk csak, mint ir Horváth Mihály a pesti vásárok­ állítva. A z első négyszög bódéiban mind rőfös és divatáru található, a má­ sodikéban, nőczipő, férfilábbeli, keztyü, szücsáru stb.; a harmadikéban 8 nak Mária Terézia alatti állapotáról. , Pest a különösen annak négy vásárai valának a magyar kereskedésnek negyedikében bádog- és vasáru stb." „ A vásárpíacztól balra e g y kis téren a nagy tűzzel alkudozó görögök középpontja. Itt csődültek össze a legtöbb magyar, sok bécsi és más örökös tartományi s néhány török kereskedők. Tömérdek volt az itt összehalmozott, és zsidók szokták bódéikban kirakni áruikat, u. m. posztót, bőrt, gyapjú­ zsákot, vásznat; más bódékban csupa halászeszközök kaphatók. A vásúrmind beltermékek, mind külgyármüvek mennyisége." „ N a g y o b b s kisebb hajók honi czikkelyekkel terheltek, majdnem e g y piacztól j o b b r a az országút felől mindenféle kender- és lenáru és egy z u g órányira lepték el a part hosszát; a küláruk értéke p e d i g 3 — 4 m i l ü ó forintra színház, a krajezáros komédia volt látható, mellyben, kinek ahhoz elégségéé kedve és bőséges türelme volt, nyolcz krajezárért egész napon át g y ö n y ö r ­ ment." „ I t t tétettek a külföldiekkel nagybani szerződések, cserék, adásvevések ködhetett a bajazzo, Paprika Jancsi s e g y é b hírneves kötéltáncosok elő­ stb. Innét mintegy középpontból ágazott szét az egész országba a kereskedés adásain." „ T o v á b b az országúton roppant mennyiségű gyapjú v o l t , részint zsá­ B valamint itt adatott el a bejött német, cseh, morva stb. kalmároknak a ki­ vitt áruk nogy része, ugy innét szállították vidéki városaink kalmárái is a kokban egymásra halmozva, részint kocsikon, részint a nagykereskedők rak­ külföldi portékákat, s belföldi réz-, vas-, ezüst-, gyapjú- stb. müveket az táraiban. E g y é b raktárakban a város különböző részeiben sok ezer akó bor, szilvapálinka vagy dohány volt eladandó." ország külön részeibe." „ A hatvani kapu előtt csaknem félóra járásnyi hosszú utczában külön­ E sorokat Horváth Mihály 1840-ben irta, s akkor már e szavakat tette utánuk : „Pestnek vásárai Mária Terézia alatt, mindamellett is, h o g y azóta i féle áruk tarka csoportozatait lehetett megpillantani, millyenek a len, ken­ mind iparunk, mind kereskedésünk hatalmas előlépéseket tett, aligha némi | der, roppant halom szalonna, 8 egész telep hordó. A goromba vásznat t ő b b VM.

PJI.

4- (Felejthetlen Szentpélerynk) betegsége mult hó 30-án este igen ve­ nyíre kocsikon árulták, mellyekből az eladók négyet-négyet egymás mellé szélyes fordulaton vett, u g y hogy méltán aggódhattak életben maradásán; nagy ponyvával betakarták s ez képezé sátorukat." „ A kocsik és áruhalmazok közt nagy bódékban italt és ételt árultak, azonban másnap reggelről mindnyájunk örömére azon hírt vettük, h o g y álla­ pota tetemes javaiásnak indult. Őszintén óhajtjuk, h o g y az ég enyhítse rég­ mellyeket szüntelen különböző nemzetbeli népcsoport vett körül." „ E tömeget még sűrűbbé tették a vásárra érkezeitek szekerei és lovai. óta szenvedő jelesünk súlyos napjait. + (Gyulai Ferenczet), ki eddigelé négyszer lépett föl vendégképen A m o d á b b voH nagy' magasan fölhalmozva a vasalatlan fakószekerek nagy készlete. J o b b r a fordulva kifáradott a szem a sok juh és szarvasmarha nézé­ színpadunkon, mint halljuk, az igazgatóság egyelőre három hóra rendes tag­ gal szerződteté. Gyulai sokoldalú képzettsége művészi pályáján igen érez­ sében. Ez utolsóból 30,000 is volt itt e g y ü t t . " H o v a tinit mindez? kérdi talán az olvasó, holott a mostani pesti vásá­ hető hiányt fog pótolni színházunknál. A z t is rebesgetik, hogy az igazgató­ ron alig lehet egyebet látni, mint néhány kalap-, divat-árust, bádogost, ke­ ság a Hegedüs-pirt is a j ö v ő ősztől kezdve szerződtetni szándékozik, mi fekötőt, ki azonban épen nem iszik, „ m i n t a kefekötő bujában," nem mintha azonban legközelebb megkezdendő vendégszereplése sikerétel van füg­ búja nem v o l n a , de mert nyeresége nincs a silány vásárból. A bécsi keres­ g ő v é téve. -f- (Kölcsey Ferenez emlékünnepe). Csekén mult hó 18-án kegyeletes kedők, árusok, már le sem jönnek vásárunkra, mert mindig csak veszteséggel nemzeti ünnep volt, t.i. ekkor ment végbe Kölcsey Ferencz halhatlan költőnk térnek vissza. És mi silányitá ennyire tőnkre a pesti vásárokat? Azt már mondtuk emlékszobrának megkoaznruztatása, melly ünnepély ezentúl évenkint meg Horváth Mihálynak fónebb idézett szavaiban ; t. i. most már kereskedésünk fog tartatni a szobor felállítása napján. A terv és végrehajtás dicsősége a M . annyira kifejlett, hogy nincs többé időhöz és helyhez kötve. És e változást F . tiszaháti levelezője szerint ugyanazon lelkes úrhölgyet illeti, ki a szobrot közlekedési eszközeink javulása idézte elő. A külkereskedő nem hurczolja fölállittatá, s kinek neve Szuhányi Laura, Kende Lajosné. A z ünnepély este le áruit a pesti vásárra, hisz vasúton akármikor megkeresheti a kisebb ke­ Bórakor kezdődött, melly alkalommal elmondadott az ünnep czélja, s a nagy reskedő ott lakóhelyén is, ki, ha hitele van, e költséges fáradozástól is halott emlékének évenkint leendő fölujitása, mire a szobor fölkoszoruzása és megkímélheti m a g á t , hisz könnyű szerrel mindent helyébe küldhetnek; a egy derült kedvvel fűszerezett estély következett. + (A debreczeni állandó szinház) építésére szükséges engedély, mint Pesten bevásárló hasonlag miért várna épen a vásárig, midőn minden pilla­ levelezőnk is irja alább, már leérkezett, s helyéül aCzegléd-utczának e g y benatban berándulhat ide, vagy megrendeléseit számára útnak indíthatják. A mezei gazda nem furád többé Pestre terményeivel, hisz a kereskedő lebb fekvő részén e g y közép tér van kijelölve, ugy hogy a színházépület a hazánál fölkeresheti s keresi is, s ínég aratás, nyirés előtt lefoglalja gabnáját, Czegléd-utczában egy conust képezend; homlokzatával a piacz-utezára for­ dulva. A g o m b tehát már készen volna, csak még a frakkot kell rávarrni. borát, gyapjúját stb. 4- (Szegeden uj ideiglenes szinház.) E tárgyról mult hó 25-ről többek Igen kicsinyes okoskodás azért azt vélni, hogy a pesti vásárokat azon körülmény teszi tönkre, h o g y a vásárbódék a városból száműzettek, s most közt igy írnak a „Hölgyfutárnak-' : „ T e g n a p a szellemi haladás diadalünne­ kint a gőzmalom a ezukorgyárépület melletti téren állíttatnak fel. — A pesti pet ült városunkban. E napon adott át Szegednek két derék fia a művészet keresk. kamra folyamodott felsőbb helyre, hogy e bódékat ismét a városban számáru egy oltárt, s a közönség részére olly emléket, melly Heszler József lehessen fölállitni, mire ha megadatik is az engedély, e miatt a pesti vásárok és Hoffer Károly urak nevét kitörülhetlen betűkkel véste a hálás szivekbe. A szinház meglepőleg még nem nyerik vissza egykori jelentőségüket, sőt méginkább veszitnek ab­ Ekkor nyittatott meg ideiglenes színházunk, ból, mégpedig azon mérvben, a mennyiben vasutaink s illetőleg közlekedési csinosan van elkészítve. A kiállítás nemcsak emelőik bőkezűségének, de ízlé­ süknek is becsületére válik. A megnyitás napján délutáni öt órakor már alig eszközeink e kereskedés forgalmát méginkább könnyíteni fogják. H o g y e mellett magának Pestnek kereskedése nem fog nyerni, az bizo­ lehetett a pénztárhoz férni. Páholyok, zártszékek és földszint zsúfolva, a a n y o s ; de ez csak addig tart, mig az uj helyzet által előidézett viszonyok ki- karzatra, hol 600 ember számára van hely, fél-hatkor már g o m b o s t ű s e m fért fejlésüket elérik : mert Pest soha és semmi körülmények közt sem szünend volna. Szigligeti „ C s i k ó s a " adatott. — Szükséges-e mondanom, hogy az elő­ adás kezdetével minő lelkesedéssel hivá elő a közönség Heszler és Hoffer meg, Magyarország kereskedésének középpontja lenni! urakat, s milly szívből fakadó éljenekkel fogadá? — Mi is szivünkből kíván­ Lobogtas-uk azért a remény zászlóját! juk, h o g y soká éljenek anemeskeblü honfiak s polgárok! állítót tak,

H l aj s á g ? 4- (Jótékony czéiu hangverseny.) Emiit ettük már, hogy a főváros lelkes • " (A kunok és jattok zá silói.) A Ct ástárné Ó Felsége áltat a mult hölgyei közöl többen hangversenyt terveznek a * 3 . annai tüzkárvallottak j a ­ évbeli köiut kegydus emlékéül a jászoknak és kunoknak ajándékozott két vára. E nemes terv nem maradt pusztán illyen, minthogy a hangverseny ma zászlót a „ M . S . " következőleg irja le. „ M i n d a kettő pompás mű. A z ezüst vasárnap azaz jun. 6-án 1 2 ' / , órakor megy végbe a L l o j d teremben. H o g y lándsahegy szélesebb részein tölgy- és babérlevelekből képezett arany ko­ e hangverseny sok művészi élvet nyujtand a közönségnek, nem ia szükség szorúban a legmélyebben tisztelt legkegyelmesb Ajándékozónő névjegyét említenünk, mert a főváros legjelesebb művészei és művésznői fognak benne tünteti föl. M a g a a zászló a lovas zászlók alakjára a legnehezebb világoskék Erkel karnagysága mellett közreműködni, kik közöl Hollósy-Lonovicsnét, selyemkelméből készült, gazdagon és fényeten a legizletesb, legművészibb Bulyovszkynét, Ellingert, Füredit, Jekelfaluasyt, Huber Józsefet és Huber ezüst hímzésekkel boritva s az egyik oldalon e g y arany alapú érem a legma- Károlyt elégséges idesorolnunk. Cseppet sem kételkedünk tehát, hogy e sok gasb Uralkodó pár arczképeit azon érem mintái szerint mutatja, mellyet a élvet nyuj'ó hangversenynek igen nagy közönsége lesz, annál inkább, mert a kerületek a mult év emlékére verettek; a másik oldalon az illető kerületek jövedelem szerencsétlen embertársaink ínségének enyhítésére feg fordíttatni. czimereit, az egyik zászló a Jászság, a másik az egyesült nagy és kis Kun­ 4 (Balassa-Gyarmaton) a megyeház teremében folyó hó 24-kén azaz ság czimerét meglepőleg szép hímzésben kivivé. A feliiat a két zászló szala­ pünkösd másnapján nagy hangversenyt rendeztek a tüzkárvallottak segélye­ g o n egyképen igy hangzik : Erzsébet Császárné ét Királyné. Továbbá az zésére. A z eredményt még nem tudjuk; de ugy értesülünk, h o g y a nemes, egyik szalagon : A Jattoknak 1857, a másikon : A Kunoknak 1857. A szala­ emberbaráti czél miatt zsúfolt teremben ment végbe e hangverseny. g o k végén a legmagasb császári ház, Magyarország és a bajor kir. ház czi­ • • (Keszthely mint fürdőhely) mindinkább kezd emelkedni. Horvát me rei láthatók. Imre intézetét annyira megnagyobbitá, h o g y az most már 18 nő és 22 férfi — (Lóverseny.) Tegnap, szombaton jun. 5-én kezdődött meg az idei fürdőszobával bir; j ó zenéről is van gondoskodva, valamint a vendéglős is lóverseny sorozata. Holnap folytatása következik a csütörtökön éri végét. minden méltányos kívánatnak megfelel. A város közelében levő „ H é v í z " für­ Eredményét közölni topjuk. — A cs. k. rendőrigazgatóság közzétett rende­ dőben is a szobák száma 24-re emelkedett. leténél fogva egy bérkocsi dija a lóversenytérre, egész fél napra (oda és visz 4 (Tatában) Anghofer A d o l f fürdőintézetet nyitott. A derék bérlő az sza) 6 pftban van megállapítva. intézet kényelmes és czélszerü felszerelése iránti ígérete mellett a szellemi 4- (Aranymenyegző.) Színházunkban e hó folytán ritka ünnepélyben élvezetekről sem akar megfeledkezni, miért is nemcsak több lapot járatni, fogunk résztvenní, s ez e g y aranymenyegző, mellyben Thália lesz a meny­ hanem fürdői könyvtárt is szándékozik fölállítani. Csak is igy felelhet meg asszony, veterán színművészünk, Udvarhelyi Miklós pedig a boldog vőle­ ez intézet czéljának, mert nemcsak kenyérrel él az ember, hanem — pecse­ gény, ki ez alkalommal színészi pályájának ötvenedik évét fogja ünnepelni. nyével is, mondta e g y humorista. E z este K o c z e b u e „ A r a n y - l a k o d a l o m " czimü melodrámája kerül színre F e (A természet titkai.) Klug K a n d i d i u . - ur e napokban, mint már em­ leki fordítása szerint, mellyben színházunk ö-szes, u g y drámai, mint opera-és lítettük, igen érdekes górcsövi(mikroskopi) mutatványok sorozatát kezdé meg balletszemélyzete közremüködendik. A z igazgatóság ez örömünnep egész j ö ­ a-nemzeti múzeum díszteremében. A z előadás három szakaszban történik u. vedelmét a derék veterán színésznek ajánlá. m. a növény-, állat és áaványországból és mindegyikből igen érdekesek mu­ + (Lind Jenny,) a hét országra szóló svéd csalogány, megeléglé a ba­ tatványai; olly tárgyak , mellyek szabad szemmel nem láthatók, ölnyi nagy­ bérokat, mellyeket gyönyörű éneke varázsolt homlokára, s legközelebb ságban tűnnek itt fel a szemlélő előtt. Példának okáért csak néhányat ho­ Londonba költözött, hogy ott egy közel villában állandóan megtelepedjék. zunk fel; az emberi hajszál mint e g y kocsirúd, a pókszál mint egy karvas­ 4- (Soupper Eugen) hazánkfia, jeles fiatal baritonista a párisi Beetho­ tagságú kóczmadzag tünt fel, mellyre akár medvét lehetne akasztani; az ven-teremben közelebb hangversenyt adott, melly, mint a „ P . L l o y d " - o t emberi bőr mint e g y fakó durva pokrócz, mintha csak valamelly arszlán ké­ tudósítják, igen szép elismerést vívott ki. A Soupper által elénekelt magyar péről hámozták volna le; a legvékonyabb varrótű, mint egy embervastagságu dalok Liszt Ferencztől, s a „Martnának" két áriája legjobban tetszettek a gerenda, mellynek lyukán, ha a bibliai teve maga nem is, de annak borja j ó párisiaknak. mindenesetre átbújhatott volna; a mocsárvizből egy csepp m i n t e g y huszonöt + (Temesvárott a szinházi Ugy) a „Theater Z t g . " szerint jelenleg olly akós h o r d ó , mellyben csakúgy hemzsegett, eviczkélt, egymást falta, marta, kuruez lábon áll, hogy az igazgatóság tagjait sem képes pontosan fizetni. rugdolta, csiklandozta az a sok, ölnyi nagyságú és kisebb állat, mellyek szo­ + (Sopronból) irják : a hogy ott mult hó 16-án az ágostai hitv. főisko­ katlan és szörnyeteg alakja undort és borzadást támaszt az először szemlélő­ lai itjuság által, a helybeli evang. képezde javára zenészeti és éneklési előadá­ ben s szerencse, ha fogadást nem tesz, hogy vizet nem iszik soha t ö b b é ; a sok tartattak, mellyekre igen számosan jelentek meg. A z összes bevétel hím és nőstény b o l h a , ennek tojásai, s lárvája, ölnyi nagyságban, és ezek 60 pft. collegája, mellyet az egyszeri tót fejér bolhának nevezett el, szintén ölnyi

nagyságban; a méh fulánkja, mint e g y duda as ő bordóiipjáva! stb. stb. A alakittatá; megnyitásakor Prielle Kornéliának kellett volna „Bánkbán"-ban nézŐség igen kis számban jelent m e g , mit részint annak lehet tulajdonítani, föllépni, de meg nem érkezvén a „Huszárcsinyt" adák, melly — kivévén a hogy a német nyelven mondott magyarázatot a tolmács olly roszul fordítja borzasztó sok ivási jeleneteket, a közönség megelégedésére játszatott e l . magyarra, h o g y magyar embernek az előad is nagy része élvezhetlen marad, Molnárné a huszáros tánczot olly ügyesen júrá, hogy huszár legyen a talpedig különben a mostani vásár alkalmával, lehetlen hogy nagyobb közön­ l> ín. ki tul tenne rajta. Azon alkalommal Kéler Béla bártfai fi, a Mazzuchelli ségre ne számithatnának e felette érdekes mutatványok. A hirdetés szerint gyalogezred karmestere, egy uj nyitányt mutatott be „Csokonai emléke" e hó 10-ig még mindig folynak az előadások. Igen nagy élvezettől fosztja czim alatt; ügyesen vannak beleszőve a költő verseire készült ismeretes da­ meg magát, ki ez időt a megtekintésre nem használja fel. lok. — Nem mertem volna reményleni, h o g y a „Földiekkel játszó" elkopta­ — Nyíregyházáról május 13-ról irják : A kemény télnek bus maradvá- tott melódiája a solo-klarinet lágy hangjain olly j ó l vegye ki magát; — a nyit most kezdjük csak észrevenni, midőn a természet ismét újulni kezd. „Csikóbőrös kulacs" dala is igen j ó l alkalmaztatott; szóval a derék karmester Nemcsak a nemesebb szőlőfajokat, de sok helyen, a gyümölcsfákat is — ki­ megérdemlé a tapsvihart, melylyel üdvözöltetett. — Azóta Réthi is föllépett vált az oltványokat, őazi baraczkokat, és nedvesebb földben levő gyümölcs­ e g y párszor, most pedig P. Kornélia művész játékában gyönyörködünk; — fákat nagyon megviselte, kifagyasztotta, s a mit ez meghagyott, azt a 6 hét sajnáljuk, hogy megjöttével Mátray Laura távozott, miért nem léphetnének óta tartó szárazság és gyakori szelek megölték. — A veret himlő nálunk ők föl együtt? Mégis különös élet az a szinpadi; Mátray Marit sem láttuk csak négy hét óta üriti az alsóbb iskolákat, áldozatul még kevesen estek, de még a vendégnővel együtt föllépni, pedig a Fekete orvotbstn mennyivel örÖminthogy a kisdedóvó-intézetet kivéve, egy iskola sem záratott be : méltán mestebb néztük volna őt Am- li.i szerepében, hiszen Mari kisasszony akkor félhetünk, h o g y a betegség utóhangjai siralmasak lesznek. Már is sok félig fel­ is olly bájos szép maradna! üdült éa iskolába visszatért gyermek újra megbetegedett. — A debrecteni szinA z állandó ttinház építése legfelsőbb helyen megengedtetett. A minapi tártulat Molnár G y ö r g y igazgatása alatt april 29-től május 9-ig kilencz elő­ értekezleten Y b l építész is jelen volt, s akkor olly forma határoztatott, h o g y adást rendezett a közönség nagy megelégedésére. „ B é l d i P á l " Szigligetitől a szinház a Czegléd-utcza közepén különállólag épüljön; — többen mondák, és ,.Dózsa G y ö r g y " Jókaitól voltak fő- s leglátogatottabb előadásaik. A te­ hogy e hely távol van a központtól, egy Bzép egyenes utc/.-it vágna ketté, s rem mindig telve volt hallgatókkal. Illy előadások mellett a nyíregyháziak zárna be, de erre azon nyomós argumenrum adatott válaszul, hogy a hely is megszoknak a színházba járást. — A reáltanoda minden biztatások daczára egy garasba sem kerül; — igen, de nem is jövedelmez. Reményük, hogy a „csalta vak remény" maradt, valamint a tanitó képesde feléledése sem bizo­ casinó is oda megy; én nem huzem; legfeljebb egy kis sör- vagy borcsarnoknyos. A z elemi tanódák rendezésére tétettek ugyan lépések, de sok ember­ s kis dohány-trafikra lehet biz ott kilátás. — Ott van a főuteta, mellyet nek nem fér az eszébe, h o g y 1400 gyermekhez hét tauitó helyett legalább piaeznak nevezett el a debreczeni ember; megtér ott egy szinház, hol leg­ tizennégy kell, és hogy a tanítónak több fizetése l e g y e n , mint egy pnp j ö v e ­ szélesebb az uteza, s azt igazán piaezczá alakitná, 8 szintén nem kerülne delmének egy ötöd vagy hatod része; mintha nem az épület alapját megvető semmibe, lehetne alá sok szép boltot —jövedelmezőt — építeni: — ha ez építőmester, hanem a fedelet rakó ácsok érdemelnék a négyszeres vagy hat­ nem tetszik, ott van a Komáromy-ház, szintén a városé, nagy telkén egy szoros fizetést. — T . Elefánt evang. lelkész ur ide jöttével mindinkább sza­ kert is megfér, oldalépületekkel s közel van a középhez. Nem akarok rosz porodott a templomba járók száma, mind a tót, mind pedig a magyar prot. próféta lenni, de azt hiszem, hogy a Czegléd utczai helyre tervezendő városi isteni tiszteleten; most újra kevésből a hallgatóság, ritkulnak a buzgóság és színházra, különösen vidékről, nem sok részvényre számolhatunk, mig ha j ó áldozati kézség példái! pedig most markét magyar papjok van az evangéli­ hely választatik, özönleni fog. kus atyafiaknak. Különben a katinót sem tudjuk feléleszteni, pedig ez idén Pünkösd hétfőjén most is megtelt a város erdeje a maga tiz ezreivel, már a harmadik moesusz-adag járta. D e mi több, sem vasárnapi tanoda, sem az omnibusok, bér- és magánkocsik egész délután szakadatlanul jártuk ki­ a már majd két év előtt elhatározott faiskola kiadása iránt intézkedés eddig nem történt, bár néhány tanitó j ó remény fejében megrendelte a „Kerti Gaz­ es visszahozni a zöldben mulatókat; az idéni mulatság, azt hiszem, nyomokat daság" lapját több példányban! — A z F. ur által (az 1857-ik Vas. TJ. 308-dik hagyand a szép nyakakon a hernyók marásai miatt, mellyeknek milliói uton lapján) bemutatott magyar tudományos könyvtár ugyan igen jól kezeltetik útfélen, a fürdő-épület kül- és bélfalain, ruhákon és mindenütt mászkáltak, J. K . ur által s ő — mint meg vagyunk győződve, mindent megtesz ennek érett gyümölcskint potyogtak alá a falombjairól a zöldben mulatók nyakaira. gyarapítására, de eziránti hazafiúi szent kötelességének eleget tenni" nem Bent a városban is hemzsegett a sok jövőmenő, az indóháznál is nagy keleté minden miveltebb polgártársunk sietett, mit méltán elvártunk és remélünk. volt a sebwéháti nedűnek, csupán a városház elé újonnan fölállított kioszk H o g y a „ N a p k e l e t " és a „Szépirodalmi k ö z l ö n y " itt több előfizetővel bir, búsult árva magányban; napszámosok, cselédnek való nép foglalták el árnymint Debreczenben stb. az még korántsem jogosít azon biu véleményre, hogy tal.in lépcsőit a fagylalt után epedő szép világ helyett; nem hiszem, hogy mi nagyon haladunk. Figyelmeztetem az érdekletteket a mult évi Vasárnapi vizzé nem vált jege a vállalkozó ezukrásznak az uj sveiezi bódéban a rek­ Újság 323. és 376-dik e a Politikai Újdonságok 225. és 249-dik lapján levő kenő verőfényben. — Nem j o b b lett volna az árnyékos oldalon kisérleni meg a fölállítást? nyíregyházi jelentésekre. — B. A faburkolat készítéséhez ismét hozzá fogtak a harminczados közben; e név köt, azt kérdi, miért nem v&lamellyik fóutezán, mellynek különösen szűk torkolatánál, ha ideje van a híres sárnak, belefúl a talyigás bucepbaVidéki fairek. lusa? — i g y van a programmban, majd rá kerül a sor a főutezákra is! — D e b r e c i e n , maj. 28- (Nádatház, zsindely és cseréptető. Nyári színkör. várunk! Az állandó szinház Ugye. Pünkösdi mulatság. Faburkolat.) A g g ó d i k a vidék a Egyveleg. rosz időjárás miatt; azt hivők, h o g y a szép május meghozandja zöld lomb­ jaival sóvár reményeinket, mikre a változó april kevés kilátást nyújtott; el + (Hármas menyegző.) Rheinbergben (Westfaliéban) mult hó 14-kén is jött az, de első napjai olly durvánhideg szél s esővel köszöntének, hogy a egy agg házaspár aranymenyegzőjét ünnepelte, mellynek érdekességét azon miatt a bőrszedő zsidóknak lőn az ő nagy aratása, rakásra hullván a hosszú ritka körülmény növelte, hogy ugyanakkor az agg házaspár legidősb lánya rosz telelés után a pusztákra kihajtott mindenféle oktalan állat. A z ó t a is, ha ezüstmenyegzőjét, legifjabb ti a pedig első menyegzőjét ülte. szép esőfellegek tornyosulnak felénk, neki vág az északi szél kemény dan­ + (Olly birodalomban, mint China), hol hajat nem, Iegfőlebb ezopfot dárja, s nem szűnik, mig az utóörs fellegfoszlányt is el nem űzi a láthatár­ viselnek az emberek fejők tetején, a borbélyok kétségkívül nagy szerepet ját­ ról; mindig is remegünk a mult hetekben gyakorivá vált tűzvészektől, melyszanak. Nem csoda tehát, ha csupán Kantonban 20 ezer haj- cs sznkálpuszlyeket többnyire elátkozott emberkezek szítottak. — K ü l ö n ö s ! e nagy város­ titó dicséri a napot. ban több jelenleg a nádasház, mint 20—30 év előtt! — miért? én ngy hiszem, + (Tamberlick Parisban) a lyrai operához nem kevesebb, mint 200,000. főoka az építkezés megnehezbülése. — Van, vagy legalább volt a tanácsnak Duprcz 150,000, Nourrit pedig 100,000 frank tiszteletdíj mellett van szer­ rendelete, melly a tetőknek náddali fedését tiltja, s csak az igazítást engedi ződtetve. E művészek torka valóságos kaliforniai aranybánya kicsinyben. meg; bogyjátszszuk ezt ki? — az idén kiigazítjuk rosz tetőnknek felét, j ö v ő r e + (Baumann, heilbronni festesz.) — irja egyik német lap — hosszas másik felét, s egy év alatt kész az uj nádtető. — Régebben mindenki vettet­ hetett téglát a város közelében, ugy vályogot is; — most mint tudom, ez tanulmány után olly olajfesték-nyomatot talált fel, melly szerint egyszerre utóbbi egészben eltiltatott, az előbbire vagy nagyon távol mutatnak helyet, többféle szin alkalmazható anélkül, hogy azok összefolynának. H a e talál­ vagy vettesse, kinek tetszik, saját földjéből; e miatt megszűkült a j ó anyag, mány czélszerünek bizonyul b e , kétségkívül nagy befolyással lesz a fes­ s épülnek patics és karófalak, mellyeket tűzvész idején, mint legközelebb ta- tészetre. — Sir Wattkins William W'ynne e g y barátjával családja régisége felett , pasztalók, oltani sem lehet. H o g y vagyunk a cserép-zsindelylyel ? — vitázott, mellyet Noéig vitt fel. „ O n mindamellett," j e g y z é meg a j ó barát Negyvenhét év előtt a nádudvari határról hozatott j ó földből kezdte vettetni a kitűnő cserepet a város, vettette tisztán vagy 25 évig, akkor elegyiték, vállvonitva, „ifjabb családból való." W a l e s b e mutattak e g y cealádfár, melly több mint öt pergament óriás iven pompázott, B közepe táján e széljegyzet I utóbb helybeliből vetettek, adta a város a j ó cserepet a kiállítási áron a hely­ álla : ez idő körül teremtetetta-viiág. . belieknek, a kárvallottaknak, szegényeknek több évi hitelben is, a mostani — Só becse. E g y amerikai ültetvényes városi j ó barátjával késő éjfélig roszat két annyi áron veszszük, hitelről szó sincsen. Tessék megnézni a nádorvendéglő tetőjét; 1811-ben készült cserép az, s az ujabb tetőket e g y derék tivornyázott a kanegó mellett. E g y szép fiatal négerhölgy szolgált körültök, zápor megszázalékolja. A z elöljáróság most is azért van, h o g y a város la­ a mulattatá őket énekével és tánciával. D e a bor a z idegen fejébe fölfelé kosai javát, előmenetelét eszközölje; engedje meg a tégla-vályogvetést közel kezde szállni, s azért egyStalvizet i é r t a rabhölgytöl D e a gazda inte annak, a városhoz, égettessen j ó cserepet, s adja kiállítási áron, sőt megveszszük ha hogy maradjon, s kiment.NKie idűr múlva belép a gazda neje egy korsó vizzel, drágább lesz is, csak j ó legyen. — M o s t a ki jobbat akar, Kis- M a r j a , Ú j v á ­ de egészen a künn omló záportól átázva. Megilletődve s kérdőleg tekinte az ros, Székelyhidról hozatja. A tűzvészekről szólván, eszembe jut itt megem­ idegen az ültetvényesre, s eztlyugodtan monda : „ ö n cíudálkozik, h o g y nő­ líteni, h o g y a lisztkészlet melly a tűzkárosultaknak kiosztatott, a gőzmalmi met illy iszonyú éjszakán a rabhölgy helyett küldeni a inc-sze forrásra. De a dolog nagyon is egyszerű. A rabhölgy ŐÜ dolláromban áU, nőt pedig ingyen társulat ajándoka. Molnár G y ö r g y színigazgató a szinház udvarát csinos szabad színkörré kapok."

+ (Hány lába van a disznónak?) Bement a tiszteletes az iskolába, egyet-kettőt megexaminálandó, h o g y lássa, mennyire haladtak elő a tudo­ mányokban a kis falusi musafiak. — M o n d d m e g nekem, te F e r k ó , hamarjában : hány lába van a disznónak? A kis borzas fiút e kérdés ngy nyakon találta, h o g y ijedtében azt sem tudta, kettőjük kőzöl mellyik a tiszteletes ur, ő-e vagy a kérdező? T a ­ nácsosnak látta tehát egy laposat pillantani tanitója felé, ki mindenkép igye­ kezett ő t a bajból kirántani, d e a mimikával sehogy sem boldogult. Ekkor

titkon a táblára ir négy függélyes vonást 1111, i g y akarván a fiúnak tudtára adni, hogy mit feleljen i — „ T u d o m már! Ezer száz tizenegy!" kiáltott a gyermek Örömtől r a g y o g ó arczczal. — Egy yankee (amerikai ember), ki darab ideig Ahgliában mulatott, haza j ö v e t azon kérdésre : hogy tetszik neki Xagybritannia? igy nyilatkozók: „ A n g l i a igen szép ország, igen termékeny, igen j ó l mivelt, és igen népes; de én nem szeretnék reggelizés után benne sétálni, mert az ország olly kicsin, hogy én mindig féltem menetközben, hogy túllépek a parton."

Színházi napló.

Szerkesztői mondanivaló.

1988. S d n i e g r e . A . . m á j u s i m u l a t s á g " olly erős színekkel v a n festve, h o g y m e g v a ­ Péntek, május 28. „Fox és Pitt." Történeti vígjáték 5 felv. Irta Gottschall, forditotta Szigeti József. Munkácsy Flóra szabadságideje után ma g y u n k g y ő z ő d v e , m i k é p a z t r e n d e s i d e g z e t ű o l v a s o k k i n e m á l l a n a k s v a g y m e g s z ö k n é n e k , v a g y a festőt szöktetnék m e g . E g y i k e t s e m óhajtják » azért más illaminatiót kérünk. lépett föl először, s kiléptekor zajos tapssal üdvözlé ő t a középszámu k ö ­ 1984. B e c s . O . B . — T á r g y h a l m a z miatt k é n y t e l e n e k v a g y u n k eznttal elhalasztani. zönség. E g y r é s z é t , m e l l y n i n c s i d ő h ö z k ö t v e , talán m é g h a s z n á l h a t j u k . Szombat, május 2i». „Báléj." Opera 5 felv. Irta Seribe. Zenéjét szerzé 1985. J á s z a p á t i . E g y p e r c z i g s e m kételkedtünk a c z i k k j ő szándékán s a z adatok Atifter. E szép operát régóta nem adták. Összevágó előadás, mellyben, mint v a l ó d i s á g á n , d e „ v a n n a k d o l g o k , m e l l y e k . . . . " I g e n ö r v e n d ü n k , h o g y m e g n y u g s z i k ö n mindig, most is különösen kitűnt színházunk derék ének- és zenekara. Olly n é z e t ü n k b e n . T o v á b b i t a l á l k o z á s i g ! kedvvel és műértelemmel működő karénekes nép, mint a mienk, nincs több 1986. D e b r e c z e n . A megbízásnak igyekeztünk lehető l e g j o b b a n megfelelni. 1 9 8 7 . A 4 •_• g v e r m e k a t y j á n a k . A z a j á n l o t t s z e r e k c s a k i z g a t n a k , n e m g y ő g y i t hetedhét országon. Ezt már sok külföldi tudós utazó ia elismerte. Vasárnap, május 30. „Két pisztoly." Eredeti népszínmű 3 szakaszban, n a k . A k é r d é s e s c z i k k í r ó j a , b i z o n y o s e s e t b ő l k i i n d u l v a , n e m i s o d a c z é l z o t t , a h o v a ö n néz. Olly apákról volt s z ó , A kik sem otthonn n e m t ö r ő d n e k g y e r m e k e i k k e l , sem iskolába dalokkal és tánczczal. Irta Szigligeti. H o g y e régi darab még mindig fenn­ n e m k ü l d i k a z o k a t , á m b á r m ó d j u k b a n á l l a n a m i n d a k e t t ő . tarthatja magát, annak oka részint a régi alakok élethűsége- éa érdekességé­ 1988. F . M . — A kérdéses r e g é n y már le v a n fordítva n é m e t r e g B é c s b e n j e l e n t ben, részint Füredi ( S o b r i ) g y ö n y ö r ű énekéhen keresendő. Piros Pietát m e g , m é g p e d i g i l l ü s t r a t i ó k k a l . Réthy ma is olly páratlan eredetiséggel személyesité, mint hajdan. Hugli sze­ 1 9 8 9 . M ú d . I i . I,. O r g o n a é s v i l l á m h á r í t ó u t á n t u d a k o z ó d n i f o g u n k s utasítással s z i ­ repét ezúttal Erdélyi adta sok ügyességgel. T ó t h Józaef Steint szokott v e s e n s z o l g á l u n k . jclességgel. Lendvay igen szivreható Bajkerti. Csak két d o l o g nem sikerült, 1 9 9 0 . K ó t n j . A z i n d i t v á n y t figyelembe f o g j u k a j á n l a n i . 1991. H á r o m s z é k . S z o t o r , N . A . A kérdéses hirdetést H o r v á t h G y u l a ur teszi t. i- L e n d v a y n é elájuláaa, midőn atyját vérében fekve megpillantá; és a pan­ dúr hadnagy lövése az erdőben, midőn a haramiákat megtámadják.Mindkettő k ö z z é , a ki S ü m e g e n l a k i k . S ü m e g p e d i g m e z ó v á r o s Z a l a m e g y é b e n éa saját p o s t á v a l b i r . A levelek a nevezett úrhoz S ü m e g r e ( m á s k é p Sütnegh) utasitandók. A szer hatásáról a csütörtököt mondott, a karzati közönség nem kis boszankodására. hirdető keaeskedik. Hétfő, május 3 1 . „lika és a huszártoborzó." Eredeti opera 3 felv. Zené­ 1 9 9 2 . T a p a s z t a l t s z e r p o c z e g e r e k e l l e n . P o c z e g é r , alias p a t k á n y . E z e l l e n ö n j é t szerzé Doppler Ferencz. A czigányzeneazóval b e billeg-ballagó huszár m i n t b i z o n y o s s z e r t a p a s z u l y t ajánlja. P a s z u l y , a l i a s : b a b . ö n e l j á r á s a k ö v e t k e z ő : „ a p a s z u l y b ó l e g y m a r o k n y i m e g f ő z e t v é n , csak annyira, h o g y az l á g y a c s k a l e g y e n , d a verbung mindig felvillanyozza a kedélyeket. i c d d . j u n i u s Í . M u n k á c s y Flóra javára : „Tücsök." Falusi életkép 5 felv. n e m h a s a d v a — a z u t á n z s í r b a r á n t a s s é k m e g , a z a z : l e g y e n a p a s z u l y s z e m i n k á b b k e m é n y S a n d e G e o r g e beszélye után irta BircU-Pfeijfer Sarolta. Forditotta Bulyor-szky m é g , m i n t s e m l á g y - é s z s í r r a l i g y h a s a t u n í l ó d i k ( m i n t e g y j ó l m e g t e l i k } , a p o c z e g e r e k járta helyén imitt-amott 10, 2 0 szemenkint rakatik, mellyböl ezek m o h ó n eddegélvén, — Lilla. Érzelgős, ízetlen darab, de összevágó pontos előadás. Mnnkácay Flóra, a p a s z u l y ő k e t n e m c s a k é t v á g y o k b ó l k i e m e l i , h a n e m f e l p u f f a s z t v á n , r e n d r e m e g f o s z t o g a t j a kit annak rendé szerint koszorúval, bokrétákkal fogadtak, ma adta előazör k á r t t e v ő l é t e z é s e k t ő l . " — E d d i g a j a v a s l a t s z a v a i . N i n c s o k u n k , s e m j o g u n k , a z o k c s a l a czimazerepet. Művészi tehetségének fényes bizonyítványaként olly alakot h a t l a n s á g á n k é t e l k e d n i . E g y s z e g e t ü t ő k ö r ü l m é n y t a z o n b a n m é g s e m h a l l g a t h a t u n k c l . állított elő, ki a visszataszító külszín daczára, eleitől v é g i g szeretetre méltó A l e v é l , m e l l y b e n a „ t a p a s z t a l t s z e r t " v e t t ü k , e g y n a g y f e k e t e p e c s é t t e l v o l t l e z á r v a , m e l l y n e k k ö z e p é n e g y t ö r t h o r g o n y , k ö r ü l t e p e d i g e felírás o l v a s h a t ó : „ C s a l ó d á s a z e g é s z tud lenni. A z é r t nem hiábavaló azon megkülönböztetés, nogy az egyik T ü ­ é l e t ! ' ' A z m o s t a k é r d é s : m i k é p l e h e t i l l y l e h a n g o l ó p e c s é t n y o m ó t t a r t a n i , a m é g i s a p o c z csök tücsök, a másik pedig ptrücsok. e g e r e k e t „ n e m e r a k é t v á g y o k b ó l k i e m e l n i , h a n e m fel p u f f a s z t v á n , r e n d r e m e g f o s z t o g a t n i Szerda, juniua 2 . „Zsidónő." Opera 5 felv. Irta Seribe. Zenéjét Halíry. a k a r n i kárt t é v ő l é t e z é s e k t ő l — z s í r b a r á n t o t t p a s z u l y á l t a l ? " — I s m e r j e el ö n , h o g y e z á r t a t l a n k é r d é s r e n e k ü n k is t á m a d t n é m i o k u n k é s j o g u n k — a c s a l ó d á s p e c s é t j e á l t a l . Csütörtök, juniua 3. A szinház zárva volt. 1

1993. S z i l s á r k á n y b a M é s z á r o s Gyula u r n n k . Engedje m e gö n ,h o g y a lapunk­ ban ismételve e l ő a d o t t „harangozási ü g y e t " befejezettnek tekintsük a annak ujabb vita­ tása által a k e d é l y e k e t n e z a k l a s s u k . A z e l ő a d o t t s i s m e r e t e s t é n y e k b ő l í t é l v e m i n d e n e m ­ ber azt togja m o n d a n i , b o g y ö n t e tárgyban semmi v á d n e m érheti » l e g k e v é s b é lehet ö n t a „botrány okozójának" nevezni (a mi tudtunkra eszébe sem jutott senkinek), ö n n e m tett e g y e b e t , mint h o g y betiltatá a harangozást, m é g p e d i g olly e l ő z m é n y e k után, m e l l y e ­ k e t ö n n e l e g y ü t t m i is m é l t á n f á j l a l t u n k , s m e l l y e k ö n eljárását t e l j e s e n i g a z o l j á k . A s illető lelkész urnák lapunkban k ö z l ő t t válasza fényes elégtételül szolgálhat a m e g b á n t o t t a k n s k , s a z azt átlengó keresztényi szeretet szelleme s a hibának őszinte bevallása rem é n y l e n u n k e n g e d i , h o g y i l l y e s e t t ö b b é e l ő f o r d u l n i n e m f o g . B o r í t s a k rá a feléjéé* fátyolát.

Nyilt tér. *)

A korneuburgi marliapor ügyében a nagy olvasó közönséggel biró „Frauendorfer Bliitter" czimü bajorországi lapban ennek szerkesztőjéhez, Furat Jenő úrhoz, a ki egyszersmind a bajor kir. kertesztáraulat elnöke, következő levél intéztetik : „Tisztelt elnök ur! Szükségesnek látom, a nekem átküldött korneuburgi marhaport illetőleg, a következő adatokat közölni. 1994. O l d l e l l o w . Y e s . 1857 tavaszán, ö n szívességéből, a nevezett porból egy csomagot kap­ tam. Számos marhabetegség ellen ajánlottam azt kísérletül a környéke in I a: li mezei gazdáknak, de egyik sem vállalkozott a próba megtételére. Itt is csak G£?HETI NAPTÁR. u g y áll a világ,mint majd mindenütt; nehezen szokunk az újhoz, habár előre látjuk is, hogy az csak hasznunkra fog válni. <£ H o l d 0 Nap BoK a l h o l l b . é s P r o t e s t . G ŐT.-orosz izraelit. N e m sokára e g y kartársam látogatott m e g , kinek többi között volt cs l i e l i n n p naptár naptár naptár kelet nyug. k e l e t ny egy kecskéje, m-Aly nem akart enni, tejet nem adott, 8 mellynél átalában minden arra mutatott, h o g y maholnap vége lesz. Azonnal átadtam kartár­ Május (ó) ó . P- 6. r- Siván rt. Június ú. 1> samnak a kérdéses port, mellyet kecskéjénél a vele közlött használati mód szerint tüstént alkalmazásba is vett, s mintegy két hét múlva már azt ízente, 4 S 7 60 24 B . J e r . Q 57 1 36 V a s a m . C 2 Norbert C 1 Izai. 2 5 l ' í hogy a por hatása igen kedvező éa hogy kecskéje nem csak jó kedvű, hanem ti 4 7 51 2 5 ( e l p . 1 ta 1' 5 4 P o l c h e r . 2G C a r p u s Róbert Hétfő 7 r>2 2 6 5 1 •! 17 27 Therapius 4 Medárd püsp M e d á r d Kedd már rendesen eszik is, s háromszor t ö b b és j o b b tejet ad, mint azelőtt. A z t 5 5 44 7 :.•> 2 7 1 54 F e l i c i á n v é r t . E I » . ( P r . ) 28 N i c e t á s p . 4 Szerda Ígérte, hogy e port mindig készletben fogja tartani. 4 6 7 56 2 8 7 19 29 T h e o d o s . 1 87 Csütört. M a r g i t kir. Margit Egy itteni falusi gazda, kinek egy beteg marhája volt istállójában, 4 B a r n a b á s a. 30 Izsák Péntek 6 7 6$ 2 9 Gerárd 8 LO 8 3 2 meghallván e sikert, arra kért, hogy szerezzem meg neki ÍB e port, minél­ 9 25 4 7 54 3 0 S n b . 31 Eremiás 6 10 Szombat Kriszt. ÍZ. v. Tóbiás fogva egy másik csomagot kértem öntől, melly szintén a legjobb sikerrel al­ Holdnegyed Ú j h o l d 11-én 4 ó r a 2 p e r e c k o r délután. kalmaztatott. Sokan sajnálják, hogy e port itt közelben nem kaphatni; bizonyosan gyakrabban használnák és sűrűen keresnék. T A R T A L O M . Kraisdorfban (Würczburg mellett) 1858 apr. 16. Hammer C. Jos. tanitó." D ö b r e n t e i G á b o r ( a r c z k é p ) . K — n . — Vásárfia. V i d a J ó z s e f . — S e n n y e i Z s i g A fennt nevezett szerkesztő e levélre azon megjegyzést teszi, mikép a mond. S z é k e l y Ádám. — A magyar Tempevölgy (vége, két képpel). J ó k a i M ó r .— korneuburgi marhapor szerencsés eredményei, minden ellenséges nézet da­ D o m b o r m ű v e k s z e n t P é t e r t e m p l o m á n R ó m á b a n ( k é t k é p p e l ) . H . A , — H o g y a n t e r m e l ­ czára, kétaégenkivülick. Azonban a jó ügy természete az, hogy csak nehe­ j ü n k v i l l á k a t s g e r e b l y é k e t ? ( r a j z o k k a l ) K u b i n y i L a j o s . — A „ l e g j o b b b o r " c z i m ü zen tör magának Utat. Szászországban ezmtén már széltire árulják e port, 9 c z i k k r ó l . D r . V o t h á r G y u l a . — T á r h a t : E g y párisi k a l a n d . K á l d o r . — I r o d a l o m és ez engedélyt várják most a királyi bajor kormánytól ia. E poroknak, mint m ű v é s z e t . I p a r , g a z d a s á g , k e r e s k e d é s . T a l á l m á n y o k , f ö l f e d e z é s e k . — M e d á r d v á s á r i m e l l é k l e t : O r s z á g o s vásár v a n P e s t e n ! — M i njság? V i d é k i hirek. E g y v e l e g . Szinházi háziszernek, egy gazdaságban sem kellene hiányoznia. napló. Szerkesztői mondanivaló. Heti naptár. N y i l t tér.

»

*)

E rovatban

séget a S z e r k .

közlött

czikkekért

csupán a sajtóhatóság

irányában vállal

felelős­

Felelős szerkesztő : P á k h A l b e r t .

Kiadó-tulajdonos H e r k e n a s t G u s z t á v . — N y o m t a t j a L a n d e r e r é i B e c k e n a a t , e g y e t e m - u t e z a 4 . szám a l a t t

Pesten.