HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke (a) Külföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet 1975

1 . System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. Akadémiai Kiadó, Budapest – Janua Linguarum, Series Practica 246. Mouton, Den Haag – Paris. 161 o. 1982

2 . Nordostjakisches Wörterverzeichnis gesammelt von P. Popov, I. Rosljakov und V. Bartenev, bearbeitet und herausgegeben von László Honti. Studia Uralo-Altaica 16. JATE Finnugor Tanszék – John Benjamins, Szeged – Amsterdam. XI + 211 o. 1987–1988

3 . Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Akadémiai Kiadó – Otto Harrassowitz, Budapest – Wiesbaden. XLVIII + 906 S. — A szerzŒi kollektiva tagja. (b) Belföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet 1982

1 . Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. Bibliotheca Uralica 6. Akadémiai Kiadó, Budapest. 227 o. 1984

2 . Chrestomathia Ostiacica. Tankönyvkiadó, Budapest. (Második, részben javított kiadás: 1985.) 285 o. 1991

3 . Statistik der uralischen Lautentsprechungen. Zusammengestellt von Sándor Csúcs, László Honti, Zsuzsa Salánki, Judit Varga. Linguistica, Series B, Documenta, 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 239 o. 1993

4 . Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Bibliotheca Uralica 11. Akadémiai Kiadó, Budapest. 356 o. 1997

5 . Az ugor alapnyelv kérdéséhez. Budapesti Finnugor Füzetek 7. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest. 63 o. 1999

6 . Az obi-ugor konszonantizmus története. Studia Uralo-Altaica, Supplementum 9. JATE Finnugor Tanszék, Szeged. 151 o. (c) Nemzetközi folyóiratban vagy gyıjteményes kötetben megjelent tanulmányok 1979

1 . Y-a-t-il eu une langue ougrienne primitive? (Remarques sur la question de l’unité ougrienne.) ÉFOu. 15: 165–173. [≈ b25 & b26] 2 . Vokalwechsel in gegenwärtigen Surguter Mundarten des Ostjakischen. In: Schiefer, Erhard F. (Hrsg.), Explanationes et tractationes fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. Sexagenarii A. D. VII Kal. Jul. Anno MCMLXXIX oblatas. Finnisch-Ugrische Bibliothek. Band 3. Wilhelm Fink Verlag, München. 71–78. [= b24] 3 . Ein Vach-ostjakisches Märchen mit Wörterverzeichnis. FUM 3: 69–74. 1980

4 . Berichtigungen zur Vokalgeschichte des Wogulischen. SFU 16: 36–40. 5 . Zur Phonemanalyse des Tavda-Wogulischen. FUM 4: 61–88. 6 . Beiträge zu den Vertretungen der urostjakischen Affrikaten. JSFOu. 76: 61–82.

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke

2 1981

7 . Überlegungen zu einem Erklärungsversuch des Vokalwechsels im Vach-Ostjakischen. SFU 17: 36–41. 8 . Ein Fall der gemeinugrischen Hiatustilgung. FUM 5: 211–214. [= b35] 1982

9 . [Korreferatum Marija Barmiã ƒKY`b[_jekb-g^bdek_\ {lkkbhk\ kbafYkfk≈ címı elŒadásához az Ötödik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Turku 1980; nagyrészt publikálva [C5IFU V, 65–78] Heikki Paunonen “Symposion on Central Problems in Bilingualism” címı beszámolójában: C5IFU V, 70–71. 1 0 . Ostjakin kielen itämurteiden luokittelu. C5IFU VI, 95–100. 1 1 . Vergleichende Analyse der Phonologie der nördlichen Mundarten der obugrischen Sprachen. FUF 44: 11–22. [= b28] 1 2 . Diskussionsbeitrag zu dem sogenannten palatalen Trigon in der obugrischen Vokalgeschichte. FUM 6: 179–188. 1983

1 3 . Ablautartige Vokalwechsel in den obugrischen Sprachen. FUF 45: 25–45. 1 4 . Passiivi obinugrilaisissa kielissä. JSFOu. 78: 57–69. 1984

1 5 . Sind bereits alle Rätsel der wogulischen Vokalgeschichte endgültig gelöst worden? (Anomalien in wogulischen Vokalentsprechungen.) SFU 20: 186–194. 1 6 . Ein Beitrag zur Vokalgeschichte des Wogulischen. FUM 8: 45–47. 1985

1 7 . Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Wogulischen. In: Veenker, Wolfgang (Hrsg.), Dialectologia Uralica. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 20. Otto Harrassowitz, Wiesbaden. 231–250. 1 8 . O eh{l{h gdYlåek_h _ YlfYjek_h {lkkbh. In: Mbd{fbhY, D. I. (bfh. d\[.), MdYlb-YlfY_ef_kY. Adh\blb^_{ ¬ Ifab^dY]_{ ¬ qlkk. HYgkY, Hbhbe_b_dek. 159¬72. 1986

1 9 . ’Er soll mit Begrüßung geschrieben werden!’ FUM 9: 155–172. 1987

2 0 . Uralilaisten kardinaalilukusanojen rakenteista. JSFOu. 81: 133–149. 2 1 . Lautgeschichte, Etymologie, historisch-vergleichende Morphologie (ein gemeinsamer Typ von Stammalternation im Ugrischen). In: Lang, Ewald – Sauer, Gert (Hrsg.), Parallelismus und Etymologie. Studien zu Ehren von Wolfgang Steinitz anläßlich seines 80. Geburtstags am 28. Februar 1985. Linguistische Studien. Reihe A. Arbeitsberichte 161/II. Akademie der Wissenschaften der DDR, Berlin. 187–193. 2 2 . ¥ in der ersten Silbe im Wogulischen (Ein Beitrag zum Phonemstatus von ¥ in den wogulischen Mundarten). In: Rédei Károly (Hrsg.), Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen. Akten der dritten Tagung für uralische Phonologie. Eisenstadt, 28. Juni – 1. Juli 1984. Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, Wien. 174–196. 1988

2 3 . Permiläiskielten ’8’ ja ’9’. (’8’ und ’9’ im Permischen.) Vir. 1988: 171–176. 2 4 . Die wogulische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden – New York – København – Köln. 147–171. 2 5 . Die ostjakische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden – New York – København – Köln.

3


172–196. 1988–1989

2 6 . Alte Ordinaliensuffixe in den uralischen Sprachen. FUM 12–13: 171–182. 1989

2 7 . Homo Uralensis Numerans. Groningen. 22 o. 2 8 . RY`\fkY pb cf_`blb^__ dgeekb^b j_el_f\låab^b [\h{abefb. In: If_`blb^_{ 1986–1987. HYgkY, GbekhY. 159–164. [= b53] 1990

2 9 . K pdbbl\`\ hbla_kabh\a_{ bb<\kfab^b epd{}\a_{ g^bdek_h {lkkbh. C6IFU 2: 211–214. [≈ b47] 3 0 . Die Bezeichnungen der 10 und ihrer Vielfachen in den uralischen Sprachen. LU 26: 99–108. 3 1 . Ugrisches. LU 26: 298–299. 3 2 . Zahlwörter und magische Zahlen. TS 2: 51–55. 3 3 . Zum Verhältnis “Zahlwortsystem – Zahlensystem” (aufgrund des Uralischen). In: Bahner, Werner – Schildt, Joachim – Viehweger, Dieter (Hrsg.), Proceedings of the Fourteenth International Congress of Linguists. III. Akademie-Verlag, Berlin. 2485–2487. 1990–1991

3 4 . Zufall oder strukturelle Entlehnung? FUM 14–15: 1–6. [= b56] 1991

3 5 . Tabu és eufemizmus. In: Kassai György (szerk.), A szó hatalma. Hollandiai Mikes Kelemen Kör. H. n. 156–166. 1992

3 6 . Adalék a magyar l ~ finn t megfelelésének és alapnyelvi elŒzményének magyarázatához. In: Rédei-Festschr. 209–214. 3 7 . Phonetische Angleichung von Lehnwörtern aus indogermanischen Sprachen im Ungarischen und im Finnischen. FUGS 65–75. 3 8 . Morphologische Merkmale des nominalen Prädikats in einigen uralischen Sprachen. LU 28: 262–271. 1993

3 9 . Uraltes Erbe oder Lehngut? (Zur Frage nach dem Dual im Obugrischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages and Their Contacts. Tartu. 49–54. 4 0 . Zur Morphologie ugrischer Personalpronomina. Festschrift für Raija Bartens. MSFOu. 215: 121–127. 4 1 . Obekb-g^bdek_\ {lkk_. In: Dl_e\\h, w. K. ¬ GYjf_aekY{, K. D. (bfh. d\[.), qlkk_ `_dY. MdYlåek_\ {lkk_. HYgkY, GbekhY. 280–283. 4 2 . HYafkjek_j {lkk. In: Dl_e\\h, w. K. ¬ GYjf_aekY{, K. D. (bfh. d\[.), qlkk_ `_dY. MdYlåek_\ {lkk_. HYgkY, GbekhY. 301–319. 4 3 . Statistisches zum Uralischen Etymologischen Wörterbuch. LU 29: 241–258. 1994

4 4 . Zur Frage nach dem Aspekt und Tempus in der uralischen Grundsprache. In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. Tartu – Groningen. 1994. 48–65. 4 5 . Slawischer Einfluß auf die finnisch-ugrischen Sprachen. IL 17: 81–101. 1994–1995

4 6 . Morphonologische Alternationen der Fortsetzungen des urwogulischen * g . FUM 18–19: 47–50. 1995

4 7 . Zur Morphotaktik und Morphosyntax der uralischen/finnisch-ugrischen Grundsprache.


4

C8IFU I, 53–82. 4 8 . Der uralische Numerus absolutus – was ist er eigentlich? LU 31: 161–169. 4 9 . NYhbhek_j [_Yl\kf hYafkjekb^b {lkkY. In: Lgk_aY, H. N. (d\[.), HYdb[k K\h\db-lYpY[abj K_b_d_. Nkpgek 2. Il[Yf\låefhb Lbèkb^b ga_h\de_f\fY, Lbèk. 3–22. 5 0 . Wieviel Augen haben die Uralier? (Zu Funktionen der Numeri im Uralischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Grammar and Lexis. Tartu – Groningen. 74–87. 1996

5 1 . Wie weit konnten die Urfinnougrier die Zahlen nennen? (Anmerkungen zu einer falsch formulierten Frage). FUF 53: 309–329. 5 2 . 9 = 9! (Ein Beitrag zur Lösung des Rätsels der ’neun’ im Nordsamojedischen. LU 32: 124–127. 5 3 . Überwucherung von Suffixen in der U/FU Grundsprache? In: Larsson, Lars-Gunnar (Hrsg.), 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universität Uppsala. Studia Uralica Upsaliensia 26. Uppsala. 201–210. 1997

5 4 . Numerusprobleme (Ein Erkundungszug durch den Dschungel der uralischen Numeri). FUF 54: 1–126. 5 5 . Die Negation im Uralischen I–III. LU 33: 81–96, 161–176, 241–252. [≈ a62] 5 6 . KlgjYjabefå _l_ lY_èfhbhYaaY{ efdgkfgdY? In: Kg[a_k, L. G. ¬ H\l_èk_j, D. A. (bfh. d\[.), BYlfb-elYh{aek_\ _eel\[bhYa_{ 1988–1996. Kbbda_k aYgjakh fdg[bh. Ia[d_k, GbekhY. 60–65. [= b34] 5 7 . Zur Frage nach dem Zusammenhang zwischen der Wortfolge und der Abfolge von Suffixen (am Beispiel der uralischen Sprachen). In: Palek, Bohumil (ed.), Typology: Prototypes, item orderings and universals. Proceedings of LP ’96. Karolinum, Charles University Press, Prague. 433–443. 5 8 . Fremdes oder Eigenständiges? Zum historischen Hintergrund der Attributivkongruenz in uralischen Sprachen. In: Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Honti László – Van Linde, Paul – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21.–23. November 1996. Shaker Publishing, Maastricht. 135–144. 5 9 . Bloße Übereinstimmung oder kausaler Zusammenhang? Bemerkungen zum angeblich fremdsprachlichen Ursprung der zusammengesetzten Vergangenheitstempora und des Auditivs in uralischen Sprachen. IL 20: 159–181. 1998

6 0 . ObUgrian. In: Abondolo, Daniel (ed.), The Uralic Languages. Routledge, London – New York. 327–357. 6 1 . Ugrilainen kantakieli – erheellinen vai reaalinen hypoteesi? MSFOu. 228: 176–187. [≈ b74] 6 2 . Die Mittel der Negation in den uralischen Sprachen. IL 21: 69–111. [≈ a55] 1999

6 3 . The numeral system of the Uralic languages. In: Gvozdnaoviç, Jadranka (ed.), Trends in Linguistics. Studies and Monographs 118. Mouton de Gruyter, Berlin – New York. 243–252. 6 4 . Das Alter und die Entstehungsweise der „Verbalpräfixe” in uralischen Sprachen (unter besonderer Berücksichtigung des Ungarischen) I–II. LU 35: 81–97, 161–176. 6 5 . 1. Über die Mittel der Negation im Uralischen, insbesondere den “türkischen Typ” in einigen uralischen Sprachen. In: Hasselblatt, Cornelius – Jääsalmi-Krüger, Paula (Hrsg.), Europa et Sibiria. Beiträge zur Sprache und Kultur der kleineren finnougrischen,

5


samojedischen und paläosibirischen Völker. Gedenkband für Wolfgang Veenker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 51. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 1999. 191–198. 6 6 . Das ungarische Verbalpräfix: ein junger Ankömmling? Pl. 6: 51–63. 6 7 . Zur Entstehung der paradigmatischen Vokalwechsel im Ostjakischen (Diskussionsbeitrag zu Helimskis Erklärungsversuch). FUM 23: 45–61. 2000

6 8 . Ist das Ungarische (im Lichte diesbezüglicher Behauptungen und Erkenntnisse) eine “europäische” Sprache? In: (a cura di) Fusco, Fabiana – Orioles, Vincenzo – Parmeggiani, Processi di convergenza e differenziazione nelle lingue dell’Europa medievale e moderna // Processes of Convergence and Differentiation in the Languages of Mediaeval and Modern Europe. Forum, Udine. 283–293. 6 9 . L’influenza russa nelle lingue uraliche. In: (a cura di) Csillaghy, Andrea – Gotti, Maurizio, Lingue nell’università del duemila. Forum, Udine. 25–37. 7 0 . Grundsprache oder Unsprache? (Eine kurze Information über jüngste wunderliche Ideen in der Uralistik). In: (a cura di) Carli, Augusto – Töttössy, Beatrice – Vasta, Nicoletta, Amant alterna Camenae. Edizioni dell’Orso, Torino. 129–151. 2001

7 1 . Eine Lingua franca als Grundsprache – ein Scherz oder ernst gemeint? In: (a cura di) Vatteroni, Sergio, Studi offerti ad Alexandru Niculescu dagli amici e allievi di Udine. Forum, Udine. 105–118. 7 2 . Die ungarische Uralistik an der Jahrtausendwende (ein kritischer Rückblick). FUF 56: 116–150. 7 3 . Hat die Lautgeschichte immer eine entscheidende Rolle in der historischen Morphologie? (Am Beispiel der uralischen Numerusbezeichnung.) C9IFU IV, 382–390. 7 4 . I termini tecnici linguistici sono generalmente validi oppure devono essere interpretati specificamente per ogni lingua? (Sull’esempio delle lingue uraliche). In: (a cura di) Orioles, Vincenzo , Lingue, Linguaggi, Metalinguaggio. Il Calamo, Roma. 301–309. 7 5 . Ung. tó ’See’ ~ fi. suo ’Morast’, ung. toll ~ fi. sulka ’Feder’ (Ein Beitrag zum Konsonantismus der U/FU Grundsprache). LU 37: 241–244. 2002

7 6 . “Was ihr wollt!” Science fiction und Sprachwissenschaft in den uralistischen Forschungen. In: Helimski, Eugen – Widmer, Anna (Hrsg.), W2Êa w2Êa – Sei gegrüßt! Beiträge zur Finnougristik zu Ehren von Gert Sauer dargebracht zu seinem siebzigsten Geburtstag. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 57. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 117–153. 7 7 . Milyen korú a magyar igekötŒ? In: Keresztes László – Maticsák Sándor (szerk.), A magyar nyelv idegenben. ElŒadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) Debrecen – Jyväskylä. 111–120. 7 8 . Die zusammengesetzten Vergangenheitstempora in den mit Tursksprachen kontaktierenden finnisch-ugrischen Sprachen. In: Luutonen, Jorma (toim.), Volgan alueen kielikontaktit. Turun Yliopiston Suomalaisen ja Yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 70. Turku. 2002. 21–34. 2003

7 9 . P_el_f\låak\ h g^bdek_h {lkkYh. LU 39: 175–182. (d) Hazai folyóiratban vagy gyıjteményes kötetben megjelent tanulmányok 1969

1 . A tárgy jelölése a vogul nyelv tavdai nyelvjárásában. NyK 71: 113–120.


6 1970

2 . Jurák a tergo toldaléktár. NyK 72: 363–392. – Zaicz Gáborral közösen. 1971

3 . A vogul tárgyas igeragozás l-je. NyK 73: 147–151. 4 . Etimológiai adalékok. NyK 73: 425–428. 5 . A cselekvŒ (logikai) alany alaktana az obi-ugor nyelvekben. NyK 73: 430–439. 1972

6 . Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteirŒl. NyK 74: 3–26. 7 . A szelkup népnév eredetérŒl. NyK 74: 194–196. 1973

8 . Etimológiai adalékok. NyK 75: 205–208. 9 . Az osztják magánhangzó-váltakozások koráról és keletkezésérŒl. NyK 75: 301–318. 1 0 . Obi-ugor alaktani kérdések és hangtörténeti tanulságaik. NyK 75: 365–373. 1974

1 1 . Etimológiai adalékok. NyK 76: 369–378. 1975

1 2 . On the Question of the Proto Language Reconstruction. NyK 77: 125–136. [≈ b13] 1976

1 3 . Az alapnyelvi rekonstrukciók kérdésérŒl. In: BenkŒ Loránd – K. Sal Éva (szerk.), Az etimológia elmélete és módszertana. NyÉ 89: 131–137. [≈ b12] 1 4 . Az osztják személyjelölŒ szuffixumok történeti áttekintése. NyK 78: 71–119. 1977

1 5 . Pimi osztják szövegek. NyK 79: 223–232. — Rusvai Juliannával közösen. 1 6 . Beobachtungen über die Laut- und Formelehre gegenwärtiger Surguter Mundarten des Ostjakischen. ALH 27: 271–286. 1978

17. 18. 19. 20. 21. 22.

Tromagani osztják szövegek. NyK 80: 127–139. Északi osztják szövegek szójegyzékkel. NyK 80: 140–154. Szurguti osztják szójegyzék. NyK 80: 327–345. Osztják-jurák lexikális kölcsönzések. NyK 80: 358–369. Etimológiai adalékok. NyK 80: 370–380. Etimológiai észrevételek. MNy. 74: 470–472. 1979

2 3 . Az Œsosztják affrikáták történetéhez. NyK 81: 71–88. 2 4 . Magánhangzóváltakozás két szurguti osztják nyelvjárásban. NyK 81: 119–123. [= a2] 2 5 . Az ugor nyelvek jellemzŒ vonásai (Észrevételek az ugor egység kérdéséhez). NyK 81: 225–245. [= b26, ≈ a1] 2 6 . Characteristic Features of the Ugric Languages (Observations on the Question of Ugric Unity). ALH 29: 1–26. [= b25, ≈ a1] 1980

2 7 . [Korreferatum B. A. Serebrennikov ƒPdY{lkk kYk a\bbhb[_`Y{ `b[\lå≈ címı elŒadásához a Negyedik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Budapest 1975.] C4IFU 2: 66–67. 2 8 . Az északi obi-ugor nyelvjárások fonémarendszerének összevetése. MFF 5: 90–99. [= a11] 2 9 . Milyen volt az obi-ugor alapnyelv teljes magánhangzórendszere? NyK 82: 172–190. 3 0 . Kísérlet a pelimi vogul nyelvjárás ige- és fŒnévragozásának leírására. NyK 82: 191–222. 3 1 . Zur Frage nach dem Wechsel “Affrikate/Sibilant ~ homorganer Verschlußlaut” im Ostjakischen. ALH 30: 1–24.

7


1981

32. 33. 34. 35.

Etimológiai adalékok. NyK 83: 109–113. Pótlás az osztják-jurák lexikális kölcsönzésekhez. NyK 83: 158–159. A finnugor alapnyelvi affrikáták kvantitásáról. NyK 83: 361–370. Egy ugor kori hiátustöltŒ nyomán. In: Hajdú Mihály – Kiss JenŒ (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenérŒl. Emlékkönyv BenkŒ Loránd születésének 60. évfordulójára. ELTE, Budapest. 275–279. [= a8] 3 6 . Zur Frage nach der Herausbildung der ostostjakischen Mundarten im Lichte der Lautgeschichte. ALH 31: 87–106. 1982

37. 38. 39. 40.

A szalimi osztják nyelvjárás hang- és alaktanának ismertetése. NyK 84: 91–119. Vaszjugáni osztják szövegek. NyK 84: 121–164. Az osztják írásbeliség. FK 28: 581–584. Das Passiv in den obugrischen Sprachen. ALH 32: 39–51. 1983

4 1 . Az Œsosztják *ã képviseletei a déli osztják nyelvjárásokban. NyK 85: 111–116. 4 2 . A harmadik személyt jelölŒ szuffixumok a vogulban. NyK 85: 349–355. 4 3 . Alanyi és tárgyas igeragozás a demjankai osztják nyelvjárásban. In: Bereczki Gábor – Domokos Péter (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére). Budapest. 173–178. 4 4 . Zur ugrischen Lautgeschichte (Beiträge zur relativen Chronologie einiger Lautwandel in den ugrischen Sprachen). ALH 33: 113–122. 1984

4 5 . Versuch einer Beschreibung des Phonembestandes im wogulischen Dialekt an der Pelymka. In: Hajdú Péter – Honti László (Hrsg.), Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Bibliotheca Uralica 7. Akadémiai Kiadó, Budapest. 87–102. 4 6 . Vaszjugáni osztják mese. NyK 86: 185–190. 4 7 . K pdbbl\`\ hbla_kabh\a_{ bb<\kfab^b epd{}\a_{ g^bdek_h {lkkbh. NyK 86: 341–346. [≈ a29] 1985

4 8 . Ãsmagyar hangtörténeti talányok (Ugor hangtörténeti és etimológiai jegyzetek). MNy. 81: 140–155. 4 9 . Széljegyzetek instabil tövı igéink történetéhez. NyK 87: 49–87. 5 0 . Etimológiai adalékok. NyK 87: 443–449. 1986

5 1 . Szláv hatás a magyar számnévszerkesztésben? NyK 88: 196–207. 5 2 . A vogul s és ‰ U/FU alapnyelvi szibiláns elŒzményei. NyK 88: 258–263. 1987

5 3 . Ein kleiner Beitrag zur Deutung des russischen Zahlwortes [\h{abefb ’90’. ALH 37: 169–176. [= a28] 1987–1988

5 4 . Budenz József ob-ugrisztikai tevékenysége. NyK 89: 191–203. [ob-ugrisztikai = obiugrisztikai!!!] 1988

5 5 . K5m5n? – Kvajt5m5n! (’Wieviel? – Sechzig!’) In: Domokos Péter– Pusztay János (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok 2. Bereczki Emlékkönyv (Bereczki Gábor 60. születésnapjára). ELTE, Budapest. 191–196. 5 6 . Szabálytalan-e a magyar öt és hat t-je? MNy. 84: 173–178. [≈ a61] 5 7 . Zur Bedeutungswandlung ’100’ → ’1000’ im Südlappischen. AUSB 19: 155–160.


8 1990

5 8 . Ist 9 = 10 oder umgekehrt? SS 3: 73–78. 5 9 . Gemeinsame Züge von Zahlwörtern in den Sprachen Westsibiriens. C7IFU 1 B: 166–171. 6 0 . Innen és túl a ’6(0)’-on (A finnugor alapnyelv számnévrendszerérŒl). NyK 91: 79–86. 1990–1991

6 1 . Unregelmäßiges t in ung. öt ’fünf’ und hat ’sechs’? ALH 40: 343–353. [≈ a56] 1991

6 2 . Pelimi vogul fonológiai problémák. MFF 23: 74–76. 6 3 . Az uráli nyelvek személyes névmásai. In: Hajdú Mihály – Kiss JenŒ (szerk.), Emlékkönyv BenkŒ Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest. 273–274. 6 4 . A számnévfogalom megítélése az uralisztikában. In: Kiss JenŒ – Szıts László (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének körébŒl. Akadémiai Kiadó, Budapest. 280–283. 1993

6 5 . Adalékok számneveink finnugor hátteréhez (Megjegyzések “A magyar nyelv történeti nyelvtana” kapcsán). MNy. 89: 338–340. 6 6 . A névszói állítmány alaktana az osztjákban. In: Sz. Bakró-Nagy Marianne – Szíj EnikŒ (szerk.), Hajdú Péter 70 éves. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 15. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 135–142. 1994–1995

6 7 . A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban. NyK 94: 89–117. 1995

6 8 . Mely értékig tudták a számokat megnevezni a finnugor korban? (Megjegyzések egy téves kérdésfeltevés kapcsán). MNy. 91: 257–270. 1996

6 9 . Az uráli nyelvek tárgyas ragozású igealakjainak történeti elŒzményérŒl. In: Bereczki András – Klima László (szerk.), Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 7. Budapest. 127–132. 7 0 . Az U/FU alapnyelv paradigmasorainak rekonstruálásáról. In: Mészáros Edit (szerk.), Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. A JATE Finnugor Tanszék különkiadványa. Szeged. 133–137. 1997

7 1 . A szócsaládok minŒsítése az “Uralisches etymologisches Wörterbuch”-ban. MNy. 93: 336–339. 7 2 . Tempusjelölés a tagadó igés uráli nyelvekben. In: Kiss Gábor – Zaicz Gábor (szerk.), Szavak – Nevek – Szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest. 155–162. 1998–1999

7 3 . Gondolatok a mordvin tárgyas igeragozás uráli alapnyelvi hátterérŒl. NyK 96: 106–119. 1999

7 4 . Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis? In: Bakró-Nagy Marianne – Molnár Zoltán – Salánki Zsuzsanna – Sipos Mária (szerk.), Ugor Mıhely, 1997. szeptember 17–19. Budapesti Uráli Mıhely I. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 19–41. [≈ a61] 2000

7 5 . Az uráli/finnugor “Œsnyelv”-rŒl. In: Glatz Ferenc (szerk.), Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 1995–1998. III. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1–21. [= a80] 7 6 . A magyar mint “európai” nyelv – mit kellene ezen érteni? MNyj. 38: 187–196.

9


2001

7 7 . A magyar igekötŒ: nyelvünk kései jövevénye? In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet körébŒl. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest. 357–367. 7 8 . Uralistica historico-comparativa & science fiction. In: Andor József – Szıcs Tibor – Terts István (szerk.), Színes eszmék nem alszanak… Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport, Pécs. 522–531. 7 9 . Idegen minták tükrözŒi-e a magyar és más uráli összetett tempusok? In: Keresztes-Eml. 237–249. 8 0 . Hol és milyen uráli/finnugor “Œsnyelvet” beszéltek távoli eleink? (Hipotézisek és téveszmék az uráli nyelvtudományban). MNyj. 39: 13–32. [= a75] 8 1 . Szamojéd ’9’ és ’10’ jelentésı számnevek. NNyt. 41/1:111–119. 8 2 . Hangtörténet és/vagy történeti morfológia? (Avagy kideríthetŒk-e az alapnyelv szerkezeti elemei?) In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Budapesti Uráli Mıhely II. SzófejtŒ Mıhely. 1999. szeptember 8–10. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 85–105. 2002

8 3 . Még egyszer a casus- és possessivsuffixumok sorrendjérŒl. NyK 98: 143–159. 8 4 . Kis adalék egy hangtörténeti rejtély megoldásához (tŒvégi finnségi i ~ lapp e, mordvin o, a). NyK 99: 235–249. 2003

8 5 . Létezhetett-e pidzsin az orosz-uráli érintkezések során? In: Hajdú Mihály – Keszler Borbála (szerk.), KöszöntŒ könyv Kiss JenŒ 60. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 116–122. 8 6 . Az obi-ugor instabil igetövek végmássalhangzójáról. In: Molnár Zoltán – Zaicz Gábor (szerk.), Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, Piliscsaba. 2003. 85–89. 8 7 . Verbal „prefixation“ in the Uralic Languages. ALH 50: 137–153. — Kiefer Ferenccel közösen. 8 8 . Volt-e az uráli/finnugor alapnyelvben nem egyes számban accusativus? In: Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.), Uráli tárgyaló. Budapesti Uráli Mıhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 76–83. (e) Szövegkritikai közreadás külföldi kiadványban 1 . Rätsel. In: Wolfgang Steinitz, Texte aus dem Nachlaß. Ostjakologische Arbeiten. Band III. Budapest – Berlin – Den Haag. 577–635. (f) Szövegkritikai közreadás belföldi kiadványban ———— (g) Külföldön vagy belföldön kiadott kötet szerkesztése 1 . Nyelvtudományi Közlemények (Budapest) 1975–1984: technikai szerkesztŒ, 1985–1990: szerkesztŒ, 1991–1998 szerkesztŒbizottsági tag, 1999– fŒszerkesztŒ. 2 . Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn. Budapest 1975. — Gulya Jánossal közösen. 3 . Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Budapest 1984. — Hajdú Péterrel közösen. 4 . Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der


10

Rijksuniversiteit Groningen 13.–15. November 1991. Rodopi Amsterdam – Atlanta, GA 1992. — Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Jolanta Jastrz´bskával és Osmo Nikkilävel közösen. 5 . Officina Hungarica (Budapest) 1993– szerkesztŒbizottsági tag. 6 . The Baltic Languages and Cultures in Interaction. Proceedings NOMES–Conference 19 & 20 May, 1994. Groningen 1995 (= Tijdschrift voor Skandinavistiek. Jaargang 16, nummer 2. Groningen 1995) — J. J. van Baakkal, A. H. Huussennel és A. M. van der Hoevennel közösen. 7 . Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21.–23. November 1996. Maastricht 1997. — Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Paul van Lindével és Osmo Nikkilävel közösen. (h) Tudományos munka bírálata a) Recenziók 1966

1 . N. I. Lkfk_a: O \[_abj aYgjabj fdYaekd_pZ__ ]_aab-g^bdek_h {lkkbh. NyK 68: 464–467. 1968

2 . Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. NyK 70: 261–263. 1969

3 . Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. Zweiter Teil. NyK 71: 459–461. 1970

4 . Gert Sauer: Die Nominalbildung im Ostjakischen. NyK 72: 240–242. 1971

5 . Sz Kispál Magdolna – F. Mészáros Henrietta: Északi osztják kresztomátia. NyK 73: 264–270. — Hartmut Katzcal és Korenchy Évával közösen. 1972

6. 7. 8. 9. 10.

Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. NyK 74: 246–251. Alo Raun: Essays in Finno-Ugric and Finnic Linguistics. NyK 74: 456–460. Nykysuomen käsikirja. NyK 74: 460–461. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. NyIOK 27: 517–519. [= 10] Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. ÉNH 1972: 229. [= 9] 1974

1 1 . Mélanges offert à Aurélien Sauvageot pour son soixante quinziême anniversaire. NyK 76: 436–438. 1975

1 2 . B. A. K\d\bd\aa_kbh: N\db{fabefak\ bbbeabhYa_{ h kb`pYdYf_h_ef_k\. NyK 77: 285–291. 1976

1 3 . Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach Ostjakischen. Kr. 21: 221–222. [= 17] 1977

1 4 . A magyar szókészlet finnugor elemei. NyKu. 28: 88–90. 1 5 . Oscar Lazar: The Formation of Abstract Nouns in the Uralic Languages. NyK 79: 431–432. 1 6 . Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II. NyK 79: 440–442. 1 7 . Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach-Ostjakischen. NyK 79: 442–444. [= 13] 1 8 . Béla Kálmán: Wogulische Texte mit einem Glossar. ALH 27: 410–419.

11


1978

1 9 . Theoretical Problems of Typology and the Northern Eurasian Languages. ÁNyT 12: 292–296. 2 0 . Oeabhk ]_aab-g^bdekb^b {lkkblaYa_{. MNy. 74: 241–244. 2 1 . M. Alexander Castrén: Wörterverzeichnisse aus den samojedischen Sprachen. ALH 28: 351–352. 1979

2 2 . Magyar Œstörténeti tanulmányok. NyK 81: 189–194. 2 3 . N. G. Ostroumov: Die Wogulen (Mansi). NyK 81: 196–197. 2 4 . NlY[_`_d IelYh_a: KY`bú[k h [b`Yia\` _ bb©\efh\aab` bkfg. NyK 81: 197. 2 5 . Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. ALH 29: 175–176. [= 28] 2 6 . Vértes Edit: Morphonematische Untersuchung der ostjakischen Vokalharmonie. NyIOK 31: 234–237. 1980

2 7 . Hajdú Péter – Kristó Gyula – Róna-Tas András (szerk.): Bevezetés a magyar Œstörténet forrásaiba. MT 1980: 412–413. 2 8 . Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. MNy. 76: 233–235. [= 25] 2 9 . Suomen kielen etymologinen sanakirja. MNy. 76: 362–367. 3 0 . D. I. Jb`bYa[\\hY: K_afYke_e `Yae_jekb^b (hb^glåekb^b) {lkkY. NyK 82: 392–394. 3 1 . Suomen kielen etymologinen sanakirja. ALH 30: 185–190. 3 2 . Carla Corradi: Lingue e popoli ugrici. ALH 30: 388–389. 1981

3 3 . Bátori István: Russen und Finnougrier. Kontakt der Völker und Kontakt der Sprachen. NyK 83: 449–452. 3 4 . Kaarina Karttunen: Nykyslangin sanakirja. NyK 83: 460–461. 3 5 . Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band IV. Beiträge zur Sprachwissenschaft und Ethnographie. NyK 83: 463–466. 3 6 . Christoph Gläser und János Pusztay (Hrsg.), Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. MNy. 77: 352–358. [≈ 37] 3 7 . Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. UAJb. NF 1: 273–285. [≈ 36] 3 8 . H. I. L\d\ik_a: KlbhYdå hbefbjabhYafkjek_h [_Yl\kfbh. ALH 31: 342–347. 1982

3 9 . O. B. LkYj\akb: KbpbefYh_f\låab-_efbd_j\ekY{ ]dYl\blb^_{ elYh{aek_h _ ]_aab-g^bdek_h {lkkbh. MNy. 78: 240–243. 1983

4 0 . Zur Ostjakologie und Uralistik (Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II, Band IV). FUF 45: 248–254. 4 1 . Gyula Ortutay – Gábor Bereczki – János Gulya (ed.): Congressus Quartus Internationalis Fennougristarum. Pars III. NyK 85: 190–193. 4 2 . Suomen kielen etymologinen sanakirja. VII. Sanahakemisto. MNy. 79: 484–486. 1988

4 3 . Zur Geschichte der Finnougristik in Finnland (Mikko Korhonen, Finno Ugrian Language Studies in Finland 1828–1918). FUF 48: 303–308. 1989

4 4 . Rédei Károly: Zu den indogermanisch-uralischen Sprachkontakten. NyK 90: 173–178. 1991

4 5 . Ist das Rätsel gelöst? (Ulla Maija Kulonen: The Passive in Ob Ugrian.) FUF 50: 176–187.


12 1993

4 6 . Jadranka Gvozdanoviç (ed.), Indo European Numerals. Trends in Linguistics, Studies and Monographs 57. SL 17: 474–486. 1994

4 7 . Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. In: Ago Künnap (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. Tartu – Groningen. 1994. 197–203. [≈ 48] 4 8 . Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kr. 39: 168–173. [≈ 47] 1997

4 9 . Marácz László: Magyar fordulat. Szemle Közép-Európa felett. MT 97/2: 241–243. — Gergely Andrással közösen. 5 0 . Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. LU 33: 151–155. 5 1 . Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kr. 42: 153–158. 5 2 . Dicky Gilbers – John Nerbonne – Jost Schaeken (eds), Languages in Contact. Studies in Slavic and General Linguistics 28. Amsterdam – Atlanta GA, Rodopi. 2000. IL 25: 224–225 b) Nem publikált bírálói tevékenység (errŒl nincs nyilvántartásom, ezért csak mozaikszerıen tudtam rekonstruálni) Az 1970-es évek második felében Radics Katalin kandidátusi értekezésének munkahelyi elŒbírálata: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Az 1970-es évek második felében Csúcs Sándor kandidátusi értekezésének munkahelyi elŒbírálata: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Az 1980-as évek elsŒ felében Keresztes László kandidátusi értekezésének munkahelyi elŒbírálata: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen. Az 1980-as évek elsŒ felébenSzalacsek Margit bölcsészdoktori értekezés opponenciája: József Attila Tudományegyetem, Szeged. 1989-ben Ulla-Maija Kulonen(-Korhonen) filozófiai doktori értekezésének opponenciája, Helsinki Egyetem, Helsinki. 1990-ben Päivi Schot-Saikku doktori értekezésének opponenciája: Leideni Egyetem, Leiden. 1997-ben Timothy Riese doktori értekezésének opponenciája: Bécsi egyetem, Bécs. 1998-ban Keresztes László akadémiai doktori értekezésének opponenciája: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 2001-ben Csúcs Sándor akadémiai doktori védésekor bizottsági elnök: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 2002–2003-ban az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának felkérésére uralisztikai programot megvalósító munkacsoport („konzorcium“) jelentéseinek véleményezése. 2003-ban az Országos Tudományos Kutatási Alap felkérésére uralisztikai témájú pályázat elbírálása. 2003-ban az “International Symposium on the Typology on Argument Structure and Grammatical Relations in Languages Spoken in Europe and North and Central Asia” címı rendezvény (Kazanyi Egyetem 2004. május 11–14.) tudományos tanácsadó testületének tagja. Néhány alkalommal szovjetunióbeli (ill. oroszországi) kandidátusi és “tudomány doktora” értekezések elŒbírálata (pl. E. A. Helimskij, N. A. Lyskova). Többször voltam akadémiai (TMB, Doktori Tanács) bíráló bizottsági tag (nem jegyeztem fel). Vékony Gábor, akadémiai doktori értekezésének opponenciája, az írásos opponensi vélemény elkészült.

13


(i) Kisebb tudományos érdekı közlemények (népszerısítŒ cikk, CD-ROM, megemlékezés stb.). 1981

1 . Erste Hilfe für einen Nachhelfer. ALH 31: 313–314. 2 . Magyar Œstörténet – finnugor nyelvtudomány (Széljegyzetek László Gyula könyvéhez). ÉS 25/21 (1981. május 23.): 5. o. 1984

3 . Mit üzent nekünk Körösi Csoma Sándor? MN 1984. június 2. 14. o. 4 . “Roma locuta, causa finita”?! (Eine Erwiederung an G. G.) UAJb. NF 4: 225–231. 1992

5 . Károly Rédei 60 Jahre alt. In: Rédei-Festschr. 11–16. [= 6] 6 . Rédei Károly 60 éves. In: Rédei-Festschr. 17–21. [= 5] 7 . 25 Jahre Finnougristik an der Universität Groningen. FUGS 9–15. 1993

8 . Erkki Esaias Itkonen (1913. április 26. – 1992. május 28.). MNy. 89: 112–114. 1994

9 . Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Hongaars–Nederlands–Fins & Nederlands–Hongaars–Fins. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2 + 16 + 16 o. 1 0 . Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Fins–Nederlands–Hongaars & Nederlands–Fins–Hongaars. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2+ 15 + 16 o. 1995

1 1 . Finnugrisztikai oktatás a Groningeni Állami Egyetemen. Hungarológia 7: 251–254. 1996

1 2 . Hongaars. NRC Handelsblad – Boeken, 2. oldal, Rotterdam 1995. február 3. 1 3 . Vorschläge an das Internationale Organisationskomitee für die Finnogristenkongresse. LU 32: 77–78. 1997

1 4 . Lakó György tudományos pályafutása. MNy. 93: 1–7. 1998

1 5 . Gábor Bereczki ist 70 Jahre alt. LU 34: 140–143. 1 6 . Számvetés (az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének jubileuma alkalmából). In: Domokos Péter – Csepregi Márta (szerk.), 125 éves a budapesti Finnugor Tanszék. Jubileumi kötet. Urálisztikai Tanulmányok 9. Budapest 1998. 16–20. 1999

1 7 . Szubjektív-objektív szavak Rédei Károlyról. In: Rédei Károly. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 62. Budapest. 23–28. 2000

1 8 . Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett. FV 5/4: 5–9. [≈ 19] 2001

1 9 . Lakó György 1908–1996. In: Glatz Ferenc (szerk.), Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 1999–2000. Budapest. 1–15. [≈ 18] 2 0 . Köszöntjük a jubiláló Keresztes Lászlót! In: Keresztes-Eml. 9–12. 2002

2 1 . Grammatici certant, avagy fŒszerkesztŒi bevezetés a „Magyar Grammatika“ értékeléséhez. NyK 98: 263–264. 2 2 . Tudománytörténeti visszapillantás és ami mögötte van. NyK 98: 305–315. — Rédei Károllyal közösen. 2 3 . Köszöntjük Rédei Károlyt. FV 7/3: 12–15. 2 4 . Hajdú Péter (1923–2002). MT 47: 1676–1677.


ALH

=

ÁNyT AUSB

= =

C4IFU

=

C5IFU

=

C6IFU

=

C7IFU

=

C8IFU

=

C9IFU

=

ÉFOu. ÉNH ÉS FK FUF FUGS

= = = = = =

FUM FV

= =

IL JSFOu. Keresztes -Eml.

= = =

Kr. LU MFF MN MNy. MSFOu. MT NNyt. NyÉ NyIOK

= = = = = = = = = =

14

RÖVIDÍTÉSEK Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae / Acta Linguistica Hungarica. Budapest. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. Budapest. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominate. Budapest. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Budapest. Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum. Turku. GYf\d_Ylk VI `\}[gaYdb[ab^b kba^d\eeY ]_aab-g^dbh\[bh (= Congressus Sextus Internationalis Fenno-Ugristarum). GbekhY. Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Debrecen. Congressus Octavus Internationalis Fennougristarum. Pars I. Jyväskylä. Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum, 7.–13. 8. 2000 Tartu. Pars IV. Dissertationes sectionum: Linguistica I. Tartu. Études Finno-Ougriennes. Budapest – Paris. Études Nouvelles Hongroises.Budapest. Élet és Irodalom. Budapest. Filológiai Közlöny. Budapest. Finnisch-ugrische Forschungen. Helsinki. In: Honti László – Hahmo, Sirkka-Liisa – Hofstra, Tette – Jastrz´bska, Jolanta – Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.-15. November 1991. Rodopi, Amsterdam – Atlanta, GA. 1992. Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Hamburg. Finnugor Világ. A Reguly Társaság ÉrtesítŒje. Budapest. Incontri Linguistici. Pisa – Roma. Journal de la Société Finno-ougrienne. Maticsák Sándor – Zaicz Gábor – Lahdelma, Tuomo (szerk.), Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia 8. Debrecen – Jyväskylä. Kratylos. Wiesbaden. Linguistica Uralica (Fortsetzung von SFU). Tallinn. Magyar Fonetikai Füzetek. Budapest. Magyar Nemzet. Budapest. Magyar Nyelv. Budapest. Mémoires de la Société Finno-ougrienne. Magyar Tudomány. Budapest. Néprajz és Nyelvtudomány. Szeged. Nyelvtudományi Értekezések. Budapest. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának

15

NyK NyKu. Pl. RédeiFestschr.

= = = =

SFU SL SS TS Vir.

= = = = =


Közleményei. Budapest. Nyelvtudományi Közlemények. Budapest. Nyelvünk és Kultúránk. Budapest. Plurilinguismo. Udine. Pál Deréky – Timothy Riese – Marianne Sz. BakróNagy – Péter Hajdú (Hrsg.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3./Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien – ELTE BTK Finnugor Tanszék – MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien – Budapest 1992. Kbh\fekb\ ]_aab-g^dbh\[\a_\. Tallinn. Studies in Language. Amsterdam. Specimina Sibirica. Pécs. Tótfalusi Series. Amsterdam. Virittäjä. Helsinki.

Budapest – Udine, 2003. október 20.

Prof. dr. HONTI LÁSZLÓ egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, tudományos tanácsadó, az MTA külsŒ tagja 1118 Budapest Pannonhalmi út 37. Tel.: 3195214 Email: [email protected]

Università degli Studi di Udine Dipartimento di Glottologia e Filologia Classica Via Mazzini 3 I–33100 Udine ITALIA Tel.: +39–0432–556519, Fax: +39–0432–556539 Email: [email protected] Via Mons. Egidio Fant 34 I–33038 San Daniele del Friuli/UD ITALIA Tel.: +39–0432–941628

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke

Recommend Documents