HOGYAN HATOTT A GAZDASÁGI VÁLSÁG A HAZAI TELEVÍZIÓKRA? FÓKUSZBAN AZ MTV ÉS AZ RTL KLUB

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Kommunikáció és média Nappali tagozat PR-szóvivői szakirány

HOGYAN HATOTT A GAZDASÁGI VÁLSÁG A HAZAI TELEVÍZIÓKRA? – FÓKUSZBAN AZ MTV ÉS AZ RTL KLUB

Készítette: Ujvári Máté

Budapest, 2010. 1

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETŐ............................................................................................................................... 4

2.

AZ ELSŐ GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ............................................................................... 6 2.1

Röviden a „fekete csütörtökről” ......................................................................................... 6

2.2. A Dawes-terv .......................................................................................................................... 7 3.

NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁJA................................................................................ 9 3.1. Az okok ................................................................................................................................... 9 3.2. Következmények................................................................................................................... 10 3.3. A válság hazai megjelenésének okai ..................................................................................... 13 3.4. Következmények................................................................................................................... 13 3.5. Reklámpiac............................................................................................................................ 15

4.

A TELEVÍZIÓK HELYZETE ................................................................................................ 18 4.1. Általános ismertetők.............................................................................................................. 18 4.2. Összehasonlítások ................................................................................................................. 20 4.2.1. Közszolgálat VS. Kereskedelem .................................................................................... 20 4.2.2. Székházak, csapatok....................................................................................................... 24 4.2.3. Bérek .............................................................................................................................. 26

5.

AZ MTV HELYZETÉNEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE ................................................. 28 5.1. Sajtómegjelenések ................................................................................................................ 28 5.2. Összegzés .............................................................................................................................. 45 5.3. Közszolgálati harcok ............................................................................................................. 45 5.4. A Magyar Televízió értékelése.............................................................................................. 52

6.

KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK.......................................................................................... 54 6.1. A két nagy ............................................................................................................................. 54 6.2. Nézettség – műsorstruktúra ................................................................................................... 55 6.3. Az RTL Klub helyzete .......................................................................................................... 58 2

7.

SUMMA SUMMARUM .......................................................................................................... 62

8.

IRODALOMJEGYZÉK........................................................................................................... 64

9.

MELLÉKLET.......................................................................................................................... 68 9.1.

Kolosi Péter interjú........................................................................................................... 68

Ábrajegyzék

Az 1923-as gazdasági világválság folyamatábrája - 1. ábra .............................................................. 8 A munkanélküiség alakulása az USA-ban –2. ábra ......................................................................... 12 A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak számának alakulása – 3. ábra ................................ 14 Az országos adók bevételei milliárd forintban 2008-ban – 4. ábra.................................................. 21 Gyártott műsorpercek csatornánként 2008-ban – 5. ábra................................................................. 21 Egy százalékpontnyi nézettség költsége milliárd forintban – 6. ábra .............................................. 23 A közszolgálati televíziók költségvetése – 7. ábra........................................................................... 48 A közszolgálati televíziók új műsorai – 8. ábra ............................................................................... 49 A közszolgálati televíziók nézettsége – 9. ábra................................................................................ 51 A televíziózással töltött percek száma Magyarországon – 10. ábra................................................. 56

3

1. BEVEZETŐ Gazdasági világválság. Pénzügyi krízis. Recesszió. Megszorítások. Az utóbbi egy-két évben sajnos rengetegszer találkozhattunk ezekkel a kifejezésekkel. Az Amerikai Egyesült Államokból induló események elérték Magyarországot is, és hazánk is szenvedett – sőt, még most is szenved – a történések miatt. Hogy mit jelent a válság, mik az ismertető jegyei, azt – nagyjából legalábbis – mindenki tudja. Ez nem is annyira izgalmas, már csak a témáját tekintve sem, ráadásul egy időben mindenki erről beszélt. Azonban ha megkérdezünk egy laikust, a tipikus „utca emberét” arról, hogy szerinte mit okozott a válság, akkor valószínűleg a következőt fogja nekünk válaszolni: Bajt. Igen, de mekkora bajt? Nagyot. A válsággal is úgy vagyunk kicsit, mint sok minden mással az életben: tudjuk, hogy mit jelent, de ha részletezni kellene, vagy el kellene mondani valakinek, akkor már bajban lennénk. Éppen ezért, dolgozatom első részében részletezni fogom a mostani problémát, de előzményként szintén megemlítem az 1929-es, első nagy gazdasági válságot is. Erre véleményem szerint azért van szükség, mert a jelenleg is zajló folyamatok egy ízben már megtörténtek a világban, éppen ezért nem lennék következetes, ha nem szólnék a 20. században lejátszódó eseményekről. Önmagában azonban a pénzügy krízis számomra nem lenne túl izgalmas. Éppen ezért egy olyan

területtel

szerettem

volna

„összehozni”,

ami

egyrészt

kapcsolódik

a

tanulmányaimhoz, másrészt pedig érdekel is. Ez a terület természetesen a média, de hogy egy kicsit leszűkítsem a dolgokat, a televíziózás. Dolgozatomban tehát arra a kérdésre keresem a választ, hogy a nagy gazdasági válság hogyan hatott a hazai televíziós csatornákra? Hatott rájuk egyáltalán? Befolyásolta őket valamiben? Mekkora mértékben? Szakdolgozatom két főszereplője a Magyar Televízió, és az RTL Klub lesz, aminek több oka van: A nagyobbik közszolgálati televízió háza táján már a válság előtt sem volt minden rendben, de az események hatására a lappangó problémák is felszínre kerültek. A legtöbb anyagot is róluk találtam, és funkciójukat tekintve talán az ő kérdésük a legizgalmasabb is. Az RTL Klub kiemelt szerepe annak is köszönhető, hogy Magyarország évek óta piacvezető televíziós csatornájáról van szó, emiatt joggal merülhet fel például az a kérdés, hogy vajon a válság után is megtudta-e őrizni vezető pozícióját? Emellett pedig tanulmányaim során volt alkalmam magam kipróbálni gyakornokként az RTL Klubnál, és 4

valószínűleg ennek is volt köszönhető az, hogy interjút készíthettem Kolosi Péter programigazgatóval, aki rendkívül jól összefoglalta saját csatornájának helyzetét. Rajtuk és az MTV-n kívül még a TV2, illetve a Duna Televízió fog többet szerepelni a dolgozatban, és főleg a különböző összehasonlításoknál lesznek majd érdekesek. Módszertani szempontból a következőket tudom elmondani. Gyakorlatilag a forrásaim 90%-át az online cikkek teszik ki, így nyugodtan mondhatom, hogy egy igen széleskörű (online) sajtófigyelés előzte meg a szakdolgozat írását. Ezekkel aztán szekunder elemzést végeztem, és kiragadva a lényeget, beleépítettem az aktuális részekbe. Több összehasonlítást is végeztem, ezeknek a megértését majd táblázatok és grafikonok teszik könnyebbé. Igyekszem pontosan megmagyarázni azt, hogy az egyes fejezetekben leírtak hogyan s miként kapcsolódnak szervesen hozzá a dolgozathoz, amelynek végén a már említett Kolosi Péterrel készült interjúnak az elemzése lesz olvasható. Természetesen munkám elején egy hipotézist is felállítottam: Elképzeléseim szerint a pénzügyi

krízis

erősen

érezteti

hatását

a

hazai

televíziózásban,

s

ez

főleg

létszámcsökkentésben, valamint jelentős műsorstruktúra átalakításban mutatkozik meg. Mindezek mértéke pedig csak és kizárólag az adott televíziós csatorna költségvetésétől, és a válság előtti működésétől függ. Hogy ez valóban így van-e, arra reményeim szerint elegendő választ szolgáltat a következő félszáz oldal.

5

2. AZ ELSŐ GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG 2.1

Röviden a „fekete csütörtökről”

Mint azt már a bevezetőben említettem, a jelenleg is zajló gazdasági világválság nem az első ilyen esemény a történelemben. Éppen ezért szükségesnek érzem bizonyos mélységig ismertetni a 20. században lejátszódott eseményeket is, hogy pontos képet kapjunk az előzményekről. Az első világháborút követő időszak döntően befolyásolta a később kirobbanó pénzügyi válságot. A háborúban körülbelül 10 millió katona, és ugyanennyi civil halt meg, de az emiatt bekövetkező éhínségekben és járványokban további 20 millió ember vesztette életét. Emellett jelentős mértékű kár keletkezett az anyagi javakban is: Rengeteg ipartelep, közlekedési eszköz vált használhatatlanná, és addig még soha nem látott munkaerő- és nyersanyag hiány jelentkezett. Az első világháború teljes egészében szétzilálta az előző években, évtizedekben kialakuló világgazdasági rendszert. A nemzetközi kereskedelem összeomlott, miután korlátozták a szabad piac működését, s a korábbi vezető ipari országok elvesztették vezető szerepüket. Már nem Németország, Franciaország vagy Anglia számított a gazdasági nagyhatalomnak, hanem az Amerikai Egyesült Államok. A háború után a hadviselt országokban gazdasági válság jelentkezett: a hadikiadások, a fedezetlen pénzkibocsátás, az eladósodottság és a hadi termelés miatt kialakult áruhiány inflációt gerjesztett. Ráadásul a legtöbb állam már a háború alatt letért az aranyalapról, így a pénz értékét annak vásárlóereje határozta meg. A harcok után pedig csak és kizárólag az Egyesült Államok valutája, a dollár őrizte meg értékét, ami annak volt köszönhető, hogy az USA a világ aranykészletének 44%-ával rendelkezett. A legrosszabb helyzetben egyértelműen a vesztes országok voltak. Nekik ugyanis azon túl, hogy bizonyos területeiket elveszítették, még igen magas jóvátételi kötelezettségeik is voltak. Az 1923-as évre már igen súlyos válság alakult ki, ugyanis Anglia és Franciaország sem tudott talpra állni. A két nemzet ugyanis attól a Németországtól várta jóvátételüket, amelynek több mint 130 milliárd aranymárkát kellett volna kifizetnie, ami kétszerese volt az akkor nemzeti jövedelmüknek. (Dupcsik - Repárszky [2005])

6

2.2. A Dawes-terv Elméletben ugyanakkor egy igen furcsa megoldást dolgozott ki a Jóvátételi Bizottság, hogy helyrehozzák a károkat, és mindenki tudjon törleszteni. A Charles Dawesról, amerikai bankárról elnevezett Dawes-terv a következőképpen szólt: Németország külföldi, elsősorban amerikai hitelekből fog törleszteni. Ezzel pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy Németország a részben USA-tól származó kölcsönből fizette a jóvátételt Angliának és Franciaországnak, akik a kapott összeget azonnal továbbították az Egyesült Államoknak, amely így a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Nekik köszönhetően az 1920as évek közepére a legtöbb országban sikerült megfékezni az inflációt. Gazdasági fellendülés kezdődött nagyon sok országban, ugyanakkor a világgazdaság egészében jelentős aránytalanságok voltak. Kezdetben „csupán” nyersanyag és élelmiszer túltermelés volt, később azonban már megjelent az olcsó tömegtermelés is. Az ipari termékek ára nagyobb mértékben növekedett, mint a mezőgazdasági termékeké vagy a nyersanyagoké, s ezzel „kinyílt az agrárolló”. A világkereskedelem üteme lelassult amiatt, hogy rengeteg országban vámokkal védekeztek a külföldi behozatal ellen. A hagyományos ipari országok termelékenysége jóval alul maradt a feltörekvő, és most bekapcsolódó államokkal szemben. Az USA például több területen is megelőzte Nagy-Britanniát, de a vezető országok konkurenciájává vált Japán, India és Kína is. A húszas évek elején tehát az amerikai gazdaság jelentősen megerősödött, és részvénypiacain meredeken emelkedtek az árak. Emiatt sokan döntöttek úgy, hogy tőkéjüket kivonták az európai piacokról, és (általában nem túl alacsony) hitelre vettek részvényt a nagyobb hozam reményében. 1929. október 24, a „fekete csütörtök” azonban keresztülhúzta az előbb említett emberek számításait, ugyanis a New York-i tőzsdén sosem látott mértékben kezdtek zuhanni a részvényárak. Az árfolyamesés következtében sokan próbáltak megszabadulni saját részvényeiktől, hogy minél kevesebbet bukjanak, azonban ez nagyon nehezen ment. A helyzet novemberre sem javult, s a bankok emiatt befagyasztották a hitelek folyósítását, amivel további eladásokra kényszerítették a befektetőket. Ennek hatására rengeteg beruházást kellett megszüntetni vagy ideiglenesen leállítani, így a munkanélküliség óriási ütemben növekedett. 7

A folyamat hatására az emberek tömegesen próbálták meg kivenni betéteiket, aminek a következménye az lett, hogy bankok ezrei mentek csődbe. (Dupcsik - Repárszky [2005] és B.Mátyus – Bori [2006]) Az 1923-as gazdasági világválság folyamatábrája - 1. ábra

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khaf/0/33092/1

A körforgás úgy nézett ki, hogy a bankok nem tudtak hitelezni az üzemeknek, akik költségcsökkentés címén folyamatosan küldték el alkalmazottaikat, s a munkanélkülivé vált emberek kevesebb terméket voltak képesek vásárolni, ami miatt viszont az üzemek mentek csődbe (banki hitel nélkül), és lett még több munkanélküli. Ugyanakkor a csökkenő kereslet miatt az árak és a bérek is sokkal lejjebb mentek, s a későbbiekben a válság világméretűvé vált, s szinte az összes országban éreztette hatását. Arra most nem térek, hogy a válságot hogyan, s mint tudták végül megfékezni, mert ez nem tartozik szorosan a dolgozathoz. A válság előzményeit és okait, valamint bizonyos következményeit (pl. munkanélküliség) viszont úgy gondoltam, hogy mindenképpen ismertetnem kell ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a jelenleg zajló globális problémáról, ugyanis vannak hasonlóságok. Ezek után rátérek a 21. századi globális válságra, s itt is ismertetném az előzményeket, valamint az okokat.

8

3. NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁJA Azt már a legelején kijelenthetjük, hogy a mostani, 2008-ban tetőző probléma a fekete csütörtök óta tapasztalt legjelentősebb mértékű válság. Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság, vagy, ahogy a sajtóban emlegették, az úgynevezett „subprime-válság”. Utóbbi ismertetése előtt azonban még mindenképpen át kell tekinteni a 21. század eleji globalizációs állapotokat az Amerikai Egyesült Államok szemszögéből. 3.1. Az okok Bizonyos történések miatt az úgynevezett „amerikai álom” már eltűnőben volt a 2000-es évek elején, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok elveszítette egyedülálló vezető szerepét a világban. Ezt támasztják alá a 2001. szeptember 11-i tragikus események is, amely egyszer s mind bebizonyította azt is, hogy a világszerte irigyelt USA sem teljesen biztonságos. Ettől kezdve óriási összeget fektettek bele az amúgy sem csekély pénzből gazdálkodó fegyverkezésbe, valamint a katonaságba. Védelmi költségvetésük a 2008-as évre 548, 9 milliárd dollár, ami a világ GDP-jének 3,9 %-a. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%E2%80%932009-

es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g) Az ország meggyengülésével párhuzamosan hivatalos fizetőeszközük, a dollár is jelentősen veszített vezető pozíciójából a kínai jüannal szemben. Ráadásul, Kína – Indiával együtt – sok pénztartalékot szív el Amerika elöl azáltal, hogy a nagy cégek sokkal inkább ezekbe az olcsó munkaerővel bíró országokba helyezik át tőkéjüket, szemben az USA-val. Utóbbi, valamint az általános amerikai gyakorlat miatt is rengetegen vettek fel hitelt, aminek tulajdonképpen több évtizedes „hagyománya” van. Az amerikai fogyasztói társadalomban jól bevált szokás, hogy az újonnan vásárolt terméknél a vevő egy meglévő tárgya, például autója vagy háza szolgál a hitel fedezeteként. A bankokat az is ösztönözte a hitelnyújtásnál, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt, így ha a hitelfelvevő fizetésképtelenné válik, a bank akkor is jól jár az időközben megemelkedett lakás árával. Hiszen ha a hitelfelvevő nem tud törleszteni, úgy a behajtó elveheti a fedezetet nyújtó tárgyat vagy házat, plusz még további értékeket is lefoglalhat addig, amíg a tartozás ki nem egyenlítődik.

Azonban

általánosságban

elmondható,

hogy

az

a

család,

mely 9

hitelfelvevőként a fedezet átadására kényszerült, sosem tudta teljesen törleszteni az adósságát, s emiatt ők újabb hitelt vettek fel a már meglévő tartozásuk kiegyenlítésére. Emiatt egy óriási hitel kihelyezési verseny alakult ki a bankok között, s a hitelező bankok figyelme a másodrendű, úgynevezett subprime adósok felé fordult. A másodrendű adósok olyan, zömükben hitelképtelen, hátrányos anyagi helyzetű, kellő pénzügyi szaktudással nem rendelkező háztartások voltak, akiknek nem lett volna szabad olyan feltételekkel hitelt adni, amilyenekkel az amerikai bankok ezt tették. A másodrendű adósok a hagyományos hitelezési politika mellett soha nem vettek volna fel hitelt, hiszen ők is jól tudták, hogy idővel képtelenek lesznek a törlesztésre. Ezért új marketing módszerekkel valahogyan rá kellett őket venni arra, hogy vegyenek fel hitelt, hiszen a bank állandó bevételtermelésre van kényszerítve. Ezeket az agresszív, piacszerző, hitelkihelyező módszereket az amerikai jogi nyelv predatory lendingnek, zsákmányszerző, extraprofitra törekvő, hitelezésnek nevezi. A predatory lending tisztességtelen és káros jellege nyilvánvaló volt, de az erőtlen törvényhozási lépések nem tudtak gátat vetni ennek a hitelezési gyakorlatnak, amelyet az is elősegített, hogy a bankok egyre inkább saját alkalmazottak helyett üzletkötőket alkalmaztak, akik a megkötött szerződések arányában kapták fizetésüket. Az egyre komolyabbá és feszültebbé váló pénzpiaci versenyre nagyon rossz hatással volt az amerikai belső piac első komolyabb recessziós hatása. Az előző időszakhoz képest jelentősen emelkedett a törlesztésképtelen emberek száma, s a rendszer alappillérének, az ingatlanáraknak a csökkenése felborította a rendszert, ami a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához vezetett. Az előzőleg felvett rengeteg lakáshitel már az ingatlanpiac beomlásához vezetett, ami beindítva egy láncreakciót, szinte az

összes

fontosabb

iparágat

magával

(http://www.hetek.hu/uzlet/200705/elarverezett_otthonok,

rántotta. és

http://hvg.hu/gazdasag/20081222_valsag_szokincs_kifejezesek_osszefoglalo.aspx) 3.2. Következmények A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is „túlfűtött” piacon. A lakások árait hiába vitték lejjebb 20-30 vagy

10

akár 40%-kal is, legtöbbjüket így sem lehetett eladni. Ekkor kezdtek csődbe menni az ingatlanirodák, és később a bankok is, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Mindez persze hatással van a bankközi piacokra is, hiszen azok befagytak, és a bankok csak magas kockázati felárral voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani. A bankcsődökről érkező folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erőteljesebben megrendült, nem szívesen adnak kölcsön egymásnak, sőt, már magánszemélyeknek sem. Utóbbi azért is különösen rossz Amerika számára, mert ebben az országban a fogyasztás az elmúlt években egyre nagyobb mértékben hitelből folyt. Ugyanakkor a bankcsődök és a folyamatosan növekvő rossz hírek hatására a fogyasztás is drasztikusan visszaesett, ami igen csak érzékenyen érintett bizonyos iparágakat. A legrosszabbul talán a járműipar járt, mely soha nem látott mélységekbe zuhant. 2007-ről 2008-ra az USA-ban az évesített, szezonálisan igazított értékesítések kb. 10 és fél millió darab járműeladásról számolnak be, ami 34%-os csökkenést jelent az előző esztendőhöz képest, s amely az elmúlt harminc év legrosszabb mutatója. Szinte mindegyik autógyár óriási veszteségeket könyvelhetett el a válság kitörése után; a General Motors-nak 45%, a Chrysler-nek 35%, a Volvo-nak 52%, míg a BMW-nek 63%-kal esett a profitja 2008 harmadévében. Ezeknek az autómárkáknak a sorsa napjainkban sem (2009. október-november) sokkal jobb, ugyanakkor zárójelben mindenképpen meg kell említeni a mostani válság elején már szóba került Kínát. A CAAM, vagyis a kínai autógyártók szövetségének 2009. októberi közleménye szerint ugyanis „elkészült az idei tízmilliomodik autó Kínában, s az ázsiai ország ezzel a világ harmadik olyan gépkocsigyártója lett, amely átlépte ezt a darabszámot”. Ez azért is érdekes, mert eddig csupán Japán és az Egyesült Államok volt képest egy adott évben több mint tízmillió autót legyártani. Ráadásul a kínai gépjármű kibocsátás a szeptemberi 1,36 millió darabbal – ebben a hónapban – 78,85 százalékos növekedést mutatott, s az ugyancsak szeptemberben eladott 1,33 millió darab éves csúcs, 77,88 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből is látható, hogy a fejezet elején írtak, miszerint megszűnt az USA vezető pozíciója, s már Kína számít (az egyik) nagyhatalomnak, beigazolódni látszanak. S az előbbi adatokból az is egyértelműen kitűnik, hogy Kínát közel sem érintette meg annyira a pénzügyi válság, mint más országokat. (http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%E2%80%932009‐ es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g) Az eddig tárgyaltakon túl fontos megemlíteni még a válság talán legfőbb következményét, a fokozatosan emelkedő munkanélküliséget. A rengeteg bedőlt hitel, banki csőd, valamint 11

cégmegszűnések előidézték a „fekete csütörtök” utáni következményeket, és nagyon sok embernek kell új munkahely után néznie. Ezt támasztja alá az alábbi ábra is: A munkanélküiség alakulása az USA-ban – 2. ábra

Forrás: www.index.hu A grafikon egyértelműen megmutatja azt, hogy az utóbbi évekhez képest óriási ütemben emelkedett az elbocsátások száma. A kék vonal az 1990-es években készült felmérést jelöli, s akkoriban mintegy 1,6 millió amerikai állampolgár maradt állás nélkül. A piros vonal a 2000-es évek tendenciáját mutatja meg, s az ábráról leolvasható, hogy körülbelül 2,7 millió USA-beli lakosnak nem volt munkája. Ami a két adattal megegyezik az az, hogy egy kisebb mélypont után mindegyik erős javulásnak indult. Ez a mostani válságnál minden bizonnyal nem így lesz. A zöld görbe a jelenleg zajló folyamatokat ábrázolja, s drasztikus monoton csökkenése szembetűnő. Az elmúlt másfél esztendőben több mint 13 millió amerikai alkalmazottnak szűnt meg a munkaviszonya, s valószínűleg a későbbiekben már nem lesz ilyen mértékű zuhanás, de a növekedés csak nagyon lassan fog megindulni. Az is biztosra vehető, hogy több évnek, adott esetben évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta ismét az „elfogadható” számot mutassa.

12

3.3. A válság hazai megjelenésének okai Mielőtt rátérnék arra, hogy Magyarországon hogyan alakult az elbocsátások száma a válság óta, azt ismertetném, hogy hazánkban hogyan s mi módon jelentkeztek először a gondok. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a válság sokkal jobban érintette hazánkat, mint az Amerikai Egyesült Államokat. Ennek oka abban keresendő, hogy a hazai pénzügyi és gazdasági piac már a válság megjelenése előtt sem volt stabil, de mindenképpen labilisabb volt, mint az amerikai. A kritikus időszak 2008 októberében kezdődött el, de hogy egyébként is mekkora volt nálunk a baj, azt jól alá támasztja a következő adat: A magyar államadósság 2008 szeptemberében több mint 15 ezermilliárd forintnyi összegre rúgott. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g) Emellett ott volt (és jelenleg is ott van) a forint-euró gond. Már régen át kellett volna állnunk az euróra ahhoz, hogy stabilabbá tudjuk tenni a hazai pénzügyi és gazdasági piacot, azonban többek között az előbb írt adósság mellett ez most – és valószínűleg még jó ideig – lehetetlen. Tovább nehezítették a dolgokat a szinte „ész nélkül” felvett hitelek és kölcsönök. Az elmúlt években a hazai társadalom elkezdte másolni az amerikai fogyasztói társadalom szokásait, s rengetegen vettek fel (elsősorban lakás) hiteleket, valamint vásároltak különböző elektronikai cikkeket részletre. Sok esetben – mint a hírműsorokból kiderült – a hitelfelvevő személy nem is volt teljes mértékig tisztában a konstrukciókkal, s a banki alkalmazottak sem nyújtottak teljes körű felvilágosítást. Ezeknek később azért is volt hatalmas jelentősége, mert a hitelek nagy része euró alapú volt, s – kissé leegyszerűsítve – azt mondhatjuk, hogy Magyarországra a forintgyengülésen keresztül vezetett a válság útja. 3.4. Következmények A gazdasági válság Magyarországon sem kímélte a munkaerő piacot. A válság megjelenése után (nálunk kb. 2008. október) még viszonylag szolidabb intézkedéseket végeztek a különböző cég- és HR-vezetők, viszont a 2009-es évben már valóban tömeges elbocsátások kezdődtek. Hogy pontosan milyen mértékben, az a Központi Statisztikai Hivatal grafikonjáról olvasható le. 13

A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak számának alakulása – 3. ábra

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Amint látható, 2008 novembere és 2009 januárja között az utóbbi évekhez képest jelentősen, mintegy 8,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Ez a szám a következő, februári hónapra is jókora számban, majdnem egy egésszel nőtt, ami már több mint 9 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Ahogy az ábráról leolvasható, a szignifikáns növekedés a továbbiakban sem állt meg, s napjainkban már a felnőtt lakosság több mint 10 százaléka, vagyis több mint 400 000 ember nem talál magának munkahelyet. Általánosságban elmondható, hogy a létszámleépítés háromféleképpen játszódik le. Az első csoportban szereplők a legkevésbé szerencsétlenek, őket ugyanis nem bocsátja el a cég, hanem munkaidő csökkentést javasol a dolgozóknak. Ez többnyire azt jelenti, hogy ha az adott alkalmazott nem kívánja elhagyni a céget, akkor felajánlanak neki egy olyan opciót, hogy az eddigi heti negyven órás munkaideje helyett a jövőben heti harminc lesz – természetesen így a fizetése is megfelelő százalékban csökken. A második csoportba tehetjük azokat a dolgozókat, akiket a (közel) jövőben fognak elbocsátani. Ez azt jelenti, hogy a cégvezető érzékeli a válságot, tudja, hogy létszámleépítésre van szükség, közli is ezt az érintettekkel, de csupán bizonyos idő után küldi őket el, s nem azonnal. Ez nyilvánvalóan azért előnyös az alkalmazottaknak, mert bár 14

jelenlegi munkaviszonyuk megszűnik, van egy kis idejük arra, hogy új állást találjanak maguknak, s így egyik hónapban se essenek el fizetésüktől. A legrosszabbul az utolsó, harmadik csoportban szereplő dolgozók jártak, őket ugyanis teljesen váratlanul, tulajdonképpen egyik napról a másikra rúgták ki, s így esélyük sem volt más megélhetés után nézniük. Ebbe a kategóriába sok olyan alkalmazott tartozik, akik csupán próbaidőn voltak, és / vagy határozatlan idejű szerződéssel rendelkeztek, ugyanis őket különösebb kompenzáció nélkül, lényegében azonnal elküldhették. Az elbocsátott embereket nehéz lenne munkájuk típusa szerint csoportosítani, azonban néhány általános jelenség megfigyelhető. Nagyon sok embert a különböző gyárakból és multinacionális cégektől küldték el, ahol egyébként nagy létszámú munkaerőt foglalkoztattak a tömegtermelés érdekében, de a válság miatt kénytelenek voltak csökkenteni a kiadásokat – és ezzel párhuzamosan néhol a termeléseket is. A legtöbb alkalmazottól a Foxconn Hungary Gyártó Kft. (1000 fő), és az Alcoa Köfém két gyára (kb. 750 fő) vált meg, de a General Electric is óriási leépítéseket volt kénytelen alkalmazni: a hagyományos izzó- és fénycsőgyártás területéről két év alatt összesen 2.600 munkahely, míg konkrétan a nagykanizsai gyárban 1300, Vácott pedig 700 munkahely szűnik meg. A legrosszabbul járt iparág azonban talán nálunk is a járműipar. Már a 2008-as év végén óriási elbocsátások kezdődtek, példának okáért a Magyar Suzuki Zrt. több mint 1200 dolgozójától volt kénytelen megválni, s ez az adat azóta is a legtöbb kirúgott alkalmazottat jelenti (ebben az iparágban). Rajtuk kívül még a Denso Gyártó Magyarország Kft. (800 fő), a Linamar Hungary Zrt. (több mint 700 fő), valamint az Amtek Hungary Precíziós Mérnöki Zrt. (több mint 500 fő) található a legtöbb embert elküldött autóipari nagyvállalatok listájának élén. (http://index.hu/gazdasag/magyar/elbocs/) 3.5. Reklámpiac A válság a munkaerő piacon kívül még egy nagyon fontos üzletágat is érintett, ami a választott témámat tekintve több mint érdekes. Ez a reklámpiac, ami elsősorban a kereskedelemi televíziókat érinti, hiszen Magyarországon ezek a csatornák javarészt a reklámbevételből tartják fenn magukat, így muszáj megvizsgálnunk azt, hogy a válság milyen hatással volt erre a piacágra.

15

Már a 2008-as év végén, illetve a 2009-es év elején pedzegették a szakértők, hogy valószínűleg jó ideig a 2008-as év lesz a reklámpiac utolsó „jó” éve. Abban az évben, az Egyesült Államokban 1,7 %-kal csökkent a reklámra fordított összeg az eggyel korábbi esztendőhöz képest, legalábbis az év első kilenc hónapjában. A felmérést az amerikai TNS Media Intellingence kutatóintézet készítette, akinek vezetője, Dean DeBisae már akkor a következőket jósolta: „A legtöbb vállalatnak hosszú és mély recesszióra kell felkészülnie, amely folyamatos kihívást jelent a hirdetési piac és a médiaipar számára”. Azt is kiemelte még, hogy nagyon nehéz döntések előtt állnak, de hosszútávon ez majd meghozza a gyümölcsét. A kutatásból egyébként kiderül, hogy a televíziós szektorban ekkor még három szektorral nőtt a reklámköltés, ugyanakkor ez már csak a 2008-as nyári pekingi olimpiának volt köszönhető. (http://www.fn.hu/media/20081215/reklampiac_ideert_valsag/) Egy 2009-es év eleji visszatekintés szintén hasonló állapotokat fogalmaz meg a válság, és a reklámpiac kapcsolatáról. Ahogy Mihálszki Zsuzsa, a cikk szerzője írja: „A reklámköltések médiatípusonkénti elemzése a sajtóban közel 5, köztéren 6, a televízióban 8, a rádióban 16, az interneten pedig 35 százalékos nominális bevételnövekedést mutat. Az egyes médiatípusokon belül tematika-, illetve újság/csatorna szinten azonban eltérő növekedési dinamikákkal és sokszor komoly bevételcsökkenéssel találkozunk.” A válság hatása az egyes médiatípusoknál úgy jelentkezik, hogy a megszokott bevétel növekedés helyett egy jóval lassabb emelkedésről beszélhetünk. A kábeltelevízió, amely hosszú évek óta az egyik legerőteljesebben növekvő médiatípusnak számított, a válság előtt átlagban 20-40 százalék értékű bevétel növekedést produkált. Ehhez képest, 2008 novemberében ez az érték alig érte el a 10 százalékot 2007 azonos hónapjához képest. (http://www.fn.hu/media_print/20090119/egy_majdnem_jo_ev/?action=nyomtat) Magyarországon a 2008-as év végén még nem tudták megmondani, hogy mekkora kár érte, vagy érheti a hazai hirdetési piacot. Az biztos volt, hogy egy furcsa év elé néznek a hirdetők, és leginkább talán az autógyártók valamint a bankok fognak visszavenni a sok reklámból. Utóbbiak egyébként pontosan azokat az euró hiteleket, és az ezekhez tartozó promóciós anyagokat mondták vissza vagy szűntették meg, amelyek ugyebár szervesen hozzájárultak

a

válság

kitöréséhez,

elmélyüléséhez.

(http://hvg.hu/gazdasag/20081113_valsag_hirdetesi_piac) 16

Körülbelül fél múlva aztán már pontosabb adatokat és helyzetjelentéseket lehetett olvasni arra vonatkozólag, hogy a magyar reklámpiacot hogyan befolyásolta a nagy globális gazdasági válság. A TNS Media Intelligence szerint a hirdetésre szánt összegek hét százalékkal csökkentek a 2009-es év első felében. A hazai médiapiaccal kapcsolatban az mondható el, hogy az ekkori felmérés szerint a legérzékenyebben a rádiót, valamint a napilapokat érintette a recesszió, előbbinél például húsz százalékos visszaesést adminisztráltak. Palincsár László, a Magna Global Hungary ügyvezető igazgatója a televíziós piacot ért hatásokról ezt nyilatkozta: „A televíziós piacot kevésbé viselte meg a válság, mint a napilapokat, vagy a rádiót, a TNS Media Intelligence adatai szerint, a reklámidők 7 százalékkal, a listaáras költések pedig 3 százalékkal csökkentek a televíziókban.

A

valós

visszaesés

azonban

elérheti

a

12-13

százalékot

is”.

(http://igazmondo.hu/site/hanyatlik-a-magyar-reklampiac-a-valsagban) A válságnak a magyar televíziós piacra gyakorolt hatásáról nem is olyan régen (2010. március) jelent meg egy kiválóan összefoglalt cikk, amiből minden lényeges információ megtudható. Ebben részletezésre kerül a MEME (Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete) által közzétett kutatás, amely a 2009-es évre vonatkozik, és 44 magyar nyelvű csatorna adatai alapján készült el. A MEME egyébként 2005 folyamatosan publikálja az éves reklámbevételeket, de a műsorszolgáltatók eredményeit idén is az Ernst & Young gyűjtötte és összesítette. A 2008-as évhez képest előre becsült bevételek helyett körülbelül 16 százalékkal csökkent a hazai televíziós reklámpiac hozama. Az anno sajtótájékoztató keretében bejelentett információkból kiderül, hogy 2009-ben az országos, földi sugárzású televíziók (RTL Klub, TV2, m1) reklámbevétele pontosan 48 105 millió forint volt, míg az egyéb televízióké 11 419 millió forint. További adalék még, hogy a televíziók a különféle reklám szpotoknak köszönhetően összesen 57 452 forintnyi bevételhez jutottak. A már említett országos, földi sugárzású csatornáknál ez az összes az előző esztendőhöz képest több mint 20 százalékos visszaesést eredményezett az előre várt reklámbevételek alapján. Málnay B. Levente, a MEME elnöke szerint amúgy a visszaesés összességében nem annyira jelentős, tulajdonképpen így a hirdetési piac a 2005-ös szinte „ért vissza”. Ugyanakkor azt is

17

hozzátette, hogy a visszaesés hosszútávon csak akkor fog megszűnni, ha a gazdasági ismét stabilabb lesz, és megkezdődik majd a várva várt fellendülés. (http://www.vg.hu/vallalatok/reklam-es-media/tavaly-16-szazalekkal-esett-a-hazaitelevizios-reklampiac-309143)

4. A TELEVÍZIÓK HELYZETE 4.1. Általános ismertetők

A következőkben röviden ismertetem annak a négy csatornának a főbb paramétereit, amelyek majd többször is előkerülnek a dolgozatban. TV2 A TV2 Magyarország egyik legnagyobb, országosan sugárzó kereskedelmi televíziós csatornája. A TV2 cégcsoport magába foglalja a TV2 kereskedelmi televíziót (MTM-SBS Televízió Zrt.) és a produkciós Interaktív Kft.-t. Tulajdonosa 81.5 százalékban az SBS Broadcasting Europe B.V., 16 százalékban az MTM-TV2 Kft. és 2.5 százalékban a holland Danube Broadcastiing BV. Működését pontosan 1997. október 4.-én kezdte meg, és mintegy 90%-os analóg lefedettséggel rendelkezik. A TV2 2007 júliusától az Európai Unió második legnagyobb média cégcsoportjának, a ProSiebenSat.1 cégcsoportnak a tagja, és 2009. június első napjától kezdve a csatorna megkezdte a szabadon fogható digitális földi sugárzását is. A Digi TV által Románia, Szlovákia és Szerbia egész területén fogható a magyar csomag részeként. Elindulás óta a másik nagy kereskedelmi adó, az RTL Klub legfőbb riválisa, és megalakulásuk óta ennek a két csatornának a műsorait nézik a legtöbben. Ugyanakkor a televíziónál az utóbbi pár évben több nagy hibát is vétettek, aminek köszönhetően alig, vagy sokszor egyáltalán nem tudták még megközelíteni sem riválisukat. Jelenlegi vezérigazgató: Várdy Zoltán (http://hu.wikipedia.org/wiki/Tv2, http://tv2.hu/) RTL Klub Az RTL Klub – a TV2 mellett – a másik, országos lefedettséggel rendelkező magyarországi kereskedelmi csatorna, amely a magyar televíziós piac és a hazai 18

filmgyártás egyik legjelentősebb résztvevője is. A Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL Zrt.) Magyarországon bejegyzett társaság, amely a luxemburgi székhelyű RTL Group konszern tulajdonában van. A Társaság 1997. április 8-án alakult, és az első kísérleti adásra 1997. október 8.-án került sor. Hivatalos műsorral 1997. október 27. óta jelentkeznek. Lefedettségük száma szinte megegyezik a TV2 hasonló mutatójával (körülbelül 90%), és a Digi TV által az RTL műsorai is foghatóak egész Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is. Az RTL Klub nagyon sok amerikai filmstúdióval kötött exkluzív, hosszú távú szerződést, aminek köszönhetően a legnagyobb mozislágerek ezen a csatornán voltak és lesznek láthatóak. A legfontosabb, 18-49 közötti korosztály körében évek óta az RTL Klub a legnépszerűbb csatorna, sokszor dupla annyi nézőszámmal büszkélkedhet, mint a rivális TV2. Jelenlegi vezérigazgató: Dirk Gerkens (http://hu.wikipedia.org/wiki/RTL_Klub, http://rtlhirek.hu/)

Duna Televízió A Duna Televízió – vagy Duna TV – a két közszolgálati televíziós csatorna egyike. Első hivatalos adása 1992. december 24-én, szenteste volt látható. Hivatalos küldetésüknek tekintik, hogy nem csak a Magyarországon élő, hanem a határon túli magyar embereket is tájékoztassák a világban történő eseményekről. Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete 1992-ben Budapesten, a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg. A Duna Televízió aztán II. János Pál pápa áldásával meg is kezdte rendszeres adását az Eutelsat II. F3 műholdján. Működését az 1996. évi I. törvény, az úgynevezett Médiatörvény szabályozza. Tulajdonosa a Hungária Televízió Közalapítvány, de munkáját több más alapítvány is támogatja. 2006. április 16-án, húsvét vasárnap kezdte meg működését a Duna II Autonómia, amelynek kiemelt szándéka volt, hogy az Európában élő népeket, kisebbségeket és etnikai csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Az új csatorna egy idő után bőven túlszárnyalta az elképzeléseket, és ma már mind az öt kontinensen, huszonnégy órában láthatóak a műsorai. Tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és központi budapesti stúdióján kívül közvetítenek még romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai és más regionális stúdiókból is. Jelenlegi elnök: Cselényi László (http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna_Telev%C3%ADzi%C3%B3, http://www.dunatv.hu) 19

Magyar Televízió A Magyar Televízió a Duna TV mellett a másik közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg két csatornát üzemeltet (m1, m2). Állami finanszírozásból működik, és a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonában van. A Magyar Televízió a 20. század közepén jött létre. 1953. január 23-án kezdték el kialakítani a szervezeti felépítését, majd 1955-ben hozták létre a Televíziós Osztályt, a Magyar Rádión belül. A különböző próbaadások már ekkor elindultak, de az első hivatalos adására 1957. május elsejéig kellett várni. Kezdetben egy héten három nap sugároztak műsort, ebből kétszer filmeket, míg egy egyszer színházi előadást láthattak a televíziónézők. Az MTV-nek az ország öt régiójában van stúdiója, nevezetesen Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban és Szegeden. Ezekről a helyekről regionális adásokat sugároznak és riportokat készítenek saját régiójukban, míg az elkészített riportokat elküldik a Híradónak. A televízió utolsó elnöke Rudi Zoltán volt, azóta (2008) nem sikerült új elnököt választaniuk. Jelenlegi alelnök: Medveczky Balázs. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Telev%C3%ADzi%C3%B3) 4.2. Összehasonlítások 4.2.1. Közszolgálat VS. Kereskedelem A Magyar Televízió közszolgálati adóként jogosult a nagyszámú állami támogatásokra, ami a 2008-as évben közel 34 milliárd forintot tett ki. Ez úgy jön össze, hogy a kormányzattól kaptak 10,4 milliárdot a televíziós díj átvállalása miatt, 9,5 milliárdot egyéb támogatás címén, míg 1,2 milliárdot úgynevezett koncessziós díjként. Ezen kívül pluszbevételként lehet számolni 5 milliárd forintnyi reklámbevételeket, valamint a majdnem 8 milliárdnyi sugárzási díjat, amit ugyan az MTV nem kap, mégis a közszolgálati televízió működésének költségeit növeli. Ez tehát összesen 35 milliárdnyi anyagi forrást jelent, amiből a televízió a 2008-as évben 166 milliót nem költött el, tehát ennyi volt a nyereségük. A Magyar Televízió jóval több pénzből gazdálkodhat, mint az RTL Klub és a TV2. (http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/)

Habár

a

két

kereskedelmi csatorna pontos költségvetése titkos, az árbevételeikből, valamint az adózás utáni nyereségeikből nagyjából meg lehet becsülni, hogy a két legnézettebb országosan

20

sugárzott csatorna mekkora összeget fordíthat a költségeire. Ebben az alábbi ábra is segítségünkre lesz: Az országos adók bevételei milliárd forintban 2008-ban – 4. ábra

Forrás: http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/

Eszerint úgy tűnik, hogy 2009-ben az RTL Klub majdnem 30 milliárdot, míg a konkurens TV2 ennél valamivel kevesebbet, körülbelül 22 milliárd forintot használhatott fel a költségvetésében. A különbségeket azonban nem csupán a fent leírtak, hanem a következő ábra is egyértelműen szemlélteti. A különböző csatornák egyik fontos mérőszáma ugyanis, hogy mennyi pénzt fordíthatnak egypercnyi saját gyártású műsorra, hiszen tulajdonképpen erre megy el a költségvetés nagy része. Gyártott műsorpercek csatornánként 2008-ban – 5. ábra

21

Forrás: http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/ Az ábráról jól leolvasható, hogy míg a Magyar Televízió közel 350 000 percnyi saját műsort készített (ennek nagyjából kétharmad része az egyes, míg a maradék egyharmadnyi adás a Magyar Televíziós kettes csatornáján futott), addig az őt követő TV2-es csatorna kevesebb, mint a felét, körülbelül 150 000 percnyit. Az RTL Klub még ennél is alacsonyabb mutatóval rendelkezik ebben az összehasonlításban, ugyanis „mindössze” közel 120 000 percnyi önállóan készített műsort gyártott. Az adatokból tehát egyértelműen kitűnik, hogy amíg a két kereskedelmi csatornán sokkal több külső gyártású műsor megy, addig az MTV jórészt saját, viszonylag olcsó stúdióműsorait tűzi képernyőre általában napi 14 órában. Ha a gyártott műsorperceket összehasonlítjuk a költségvetéssel, akkor a következő eredményeket kapjuk: Az RTL Klubnál egyetlen saját percnyi műsorra 246 ezer forint jut, míg a rivális TV2-nél 155 ezer forint. A közszolgálati televíziónak csupán alig több mint 105 ezer forint áll rendelkezésére, azonban ez az adat nem tükrözi hűen a valóságot. Az m2-re kerülő saját készítésű műsorok ugyanis az esetek többségében olcsó stúdióbeszélgetések, s ha ezeket nem számoljuk, akkor egypercnyi saját tartalom előállítására már nagyjából 200 ezer forint jut az MTV-nél. A következőkben azt vizsgálom, hogy a fentebb szereplő három csatornánál milyen viszonyban van a nézettség a költségvetéssel. Ezt hivatott segíteni az alábbi ábra is:

22

Egy százalékpontnyi nézettség költsége milliárd forintban – 6. ábra

Forrás: http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/ Az ábra egyértelműen megmutatja azt, hogy a három csatorna közül melyiknek kerül a legtöbbe, hogy elérje a közönséget: A Magyar Televíziónak. Látható, hogy a közszolgálati tévének több mint 3,5 milliárdjába kerül egyetlen százalékpontnyi közönségarány elérése a teljes lakosság körében (ami jelen esetben a 9 300 000 hazai lakosból kb. 93 000 embert jelent). Ez nyilvánvalóan óriási összeg, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy az utána következő RTL Klub majdnem harmadannyi, „mindössze” 1,3 milliárd forintnyi összeget szán ugyanazon célra. A dobogó alsó fokán a TV2 csatornája áll, mely nem sokkal marad az RTL-től, viszont a 1,14 milliárdnyi összeg meg sem közelíti az MTV 3 és félmilliárdnyi értékét. A közszolgálati tévé ezek ellenére nem teljesít valami jól a nézettségi felméréseken. A két kereskedelmi csatornával tulajdonképpen sosem tudta felvenni a versenyt, de a 2008-as évben már volt, hogy a nézettségi dobogó képzeletbeli harmadik fokára sem fért fel. Többször előfordult ugyanis, hogy a hirdetők szempontjából kulcsfontosságúnak számító 18-49 év közötti korosztály tagjai inkább a Film+-t, a Viasat 3-at, vagy éppen a Cool tévét választották esti szórakozásuknak. Ez az eredmény azért is kiábrándító a köztévé szempontjából, mert a nem rég elemzett ábra szerint messze ők költik a legtöbb pénzt a közönségük elérésére, de úgy látszik, sokkal nagyobb hibaszázalékkal dolgoznak, mint a konkurens csatornák. Hiszen amíg 2006-ban még átlagosan a nézők 15 százaléka kapcsolt az m1 vagy m2 adók valamelyikére, addig ez a szám 2009 szeptemberében már 10 százalék alá csökkent. 23

A gazdasági válság nyilvánvalóan egyik televíziós csatornára sem volt jó hatással, mégis, a legnagyobb bajban a közszolgálati tévé van. 4.2.2. Székházak, csapatok A TV2 irodái és stúdiói a legolcsóbbak, s a közel 10 ezer négyzetméternyi épületegyüttes teljes mértékben a csatorna tulajdonát képezi. Csupán pár irodát kell bérelniük, azonban akkor sem lenne különösebb problémájuk, ha azonnali és olcsó bővítésre lenne szükségük, ugyanis a közelben lévő egykori Mafilm-komplexumban több, relatíve alacsony áron bérbe vehető stúdió is található. A csatornánál végeztek némi létszámleépítést a válság hatására, s napjainkban (2009. november) nagyjából 430 dolgozót alkalmaznak, és ebben már benne vannak a cég legnagyobb beszállítójának, a ProSiebenSat1-csoport tulajdonába tartozó Interaktívnak

a

dolgozói

is.

(http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/) Az RTL Klub Nagytétényi úti székháza mintegy 10 740 négyzetméteren terül el, mely magában foglal közel 10 emeletet, s rengeteg stúdiót is. Ráadásul csak a Barátok közt című szappanopera felvételei zajlanak más épületben, az összes többi műsorokat a székházban veszik fel. Mindez négyzetméterenként 13 euróba kerül az RTL Klubnak havonta, s ebben nincsenek benne az esetleges felújítás, valamint a fenntartás költségei. A létesítményben körülbelül 350 dolgozott tevékenykedik, ugyanakkor a külső gyártó cégek (IKO, Grundy UFA) munkatársaival együtt további 200 ember dolgozik az adónak. Utóbbi csoport tagjai azonban csak bizonyos időszakokban vannak jelen az épületben, tehát a TV2-vel szemben nincsen

olyan

hatalmas

eltérés.

(http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/) A Magyar Televízió 2009 nyarán költözött át az új, Kunigunda utcai székházába, aminek költségei miatt rövid időn belül a címlapokon találták magukat. Sokan túlzott költekezéssel vádolták a csatornát, valamint nehezményezték, hogy olyan nagy területet béreltek a dolgozóknak. Ami tény, hogy augusztus végén a köztévé újratárgyalta szerződését a Wallis tulajdonában lévő Millenium Média Kft.-vel, és július elsejétől visszamenőleg csökkentették a bérleti díjat. Ez körülbelül másfél milliárdnyi megtakarítást jelent egy hónapban. Ugyanakkor Medveczky Balázs, a közmédium ügyvezetője október végén ismét 24

azt nyilatkozta a sajtónak, hogy szeretnék másodszor is módosítani a szerződést, s újabb díjcsökkenést kívánnak elérni. Az új MTV-székház jelenlegi bérleti díja szinte megegyezik az RTL Klub által fizetett összeggel, ugyanis egy hónapban 14 euróba kerül négyzetméterenként a Kunigundai irodaház bérlése a 14 ezer négyzetméternyi parkolóval együtt. Ugyanakkor, amíg az említett összeg az RTL Klubnál kevesebb, mint 11 ezer négyzetméter területnyi létesítményt jelent, addig a Magyar Televízió majdnem ötször akkora, egész pontosan 55 100 négyzetméternyi területet bérel. De nem csupán a székház nagyságában, hanem a dolgozók számában is óriási eltérés mutatkozik az MTV, valamint a két kereskedelmi csatorna között. Amíg utóbbi két cég összesen nem alkalmaz 1000 embert sem (beleértve a külső gyártók munkatársait is), addig a Magyar Televízió átlagos állományi létszáma 2009. szeptember hónapban 1582 fő volt. Az állományi létszám az a hivatalos mérőszám, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal is használ, s amibe nem tartoznak bele a gyesen, gyeden, vagy éppen felmentési idejüket töltő alkalmazottak. Azonban ha utóbbiakat is beleszámolnánk a teljes létszámba, akkor az lenne megállapítható, hogy az MTV Zrt. záró száma 2009. szeptember 30-án 1635 fő volt. Ez az akkor és jelenlegi gazdasági helyzetben, figyelembe véve a két kereskedelmi csatornánál dolgozók létszámát, nem kevés. Ugyanakkor Medveczky Balázs ügyvezető többször is elmondta, hogy egyáltalán nem terveznek tömeges létszámcsökkentést, ugyanis akkor nem tudnák kivitelezni a saját készítésű műsorok szakszerű gyártását, valamint kevesebb önálló alkotásra lenne kapacitásuk is. Elmondása szerint 100-150 embert tudnak leépíteni a szervezeti és működési szabályzat átalakítása nélkül. Ez már éreztetné hatását a műsorkészítés minőségében, és azt jelentené, hogy nem újítanak meg határozott idejű szerződéseket, vagy elbocsátanak munkatársakat, akiknek egyhavi bérüket kell csak kifizetni végkielégítésként. Ennél több embert viszont csak akkor tudnának

elküldeni,

ha

több

anyagi

támogatást

kapnának.

(http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/) A Magyar Televízió már a gazdasági világválság előtt is anyagi gondokkal küszködött, azonban a krízis hazai tetőzése után csak még jobban felerősödtek a költségvetési problémáik. Az eddig taglaltak összességében úgy foglalhatóak össze, hogy a köztévé nagy mennyiségű büdzséből gazdálkodhat, amiből megpróbál minél több saját műsort készíteni, 25

s igen nagy összeget fektetnek a közönség elérésére is. Ugyanakkor az új székház bérlése jelenleg túl nagy összeget vesz el a költségvetésből, s van még valami, ami jelentős mennyiségű pénzt visz el: ezek a fizetések. Az m1 körül kialakult anyagi helyzet miatt egyre több médium foglalkozott a köztévével, s írták meg álláspontjaikat. Egyes újságírók szerint az MTV két kézzel szórja a pénzt, ezért javaslatuk szerint kevesebb állami támogatást kellene kapniuk, míg mások épp ellenkezőleg úgy vélik, hogy a kormánynak kötelessége lenne megmentenie a talán csőd közelben is álló televíziót, hiszen ők csak megpróbálják betartani a szlogenjüket („Értéket közvetítünk”). Nekem nem tisztem megítélni az igazságot, én csak szeretném bemutatni a jelenlegi helyzetet, kizárólag a tényekre hagyatkozva, s azokat elemezve. Emiatt, és a későbbiekben írtak miatt is néhány nevet szeretnék kiemelni a nyilvánossága került fizetési listáról, hogy legyen viszonyítási alapunk.

4.2.3. Bérek A jelenlegi alelnök, Medveczky Balázs bruttó bére 2 100 000 forint, csak úgy, mint elődjének, Dr. Rudi Zoltánnak (aktuális pozíciója: Stratégia-tervezési és kommunikációs igazgató). A listán második helyen áll Szulák Andrea, aki szerkesztő-műsorvezetőként bruttó 1 900 000 forintnyi összeget keres meg egy hónapban. Őt szorosan követi két úriember, a hasonló pozícióban szereplő Gundel-Takács Gábor, valamint a csatorna jelenlegi elsőszámú főszerkesztője, Baló György. Mindkettejük havi juttatása 1 800 000 forint. További személyeket nem emelnék ki, a felsorolt alkalmazottak a fizetési lista csúcsát jelentik, ugyanakkor még több tucat olyan dolgozója van a köztévének, akiknek havi bruttó bérük eléri az 1 millió forintot. (http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/millios-fizetesek-az-mtv-vezetoinek-2000158/, http://www.hirextra.hu/2009/09/21/kimagaslo-fizetesek-munka-nelkul-az-mtv-nel/ Ezek a fentebb taglalt okok (kevesebb állami pénz, székház gondok), valamint a gazdasági helyzet miatt várható volt, hogy a csatornánál intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a költségeket valamilyen módon visszaszorítsák, lejjebb vigyék. A 26

megoldás viszont nem a tömeges elbocsátás lesz, hiszen – mint már erről szó volt – ez a minőség rovására menne. Ugyanakkor a sajtóban napvilágot látott információk után a fizetések mennyisége még a Parlamentben is szóba került. Az egyik szocialista képviselő, Jánosi György javasolta azt, hogy törvényben szabályozzák a közszolgálati média vezetőinek fizetését (MTV, Duna Tv, Magyar Rádió). A felvetést végül az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága általános vitára sem találta alkalmasnak, ami azt jelenti, hogy egyelőre nem fogják törvényben maximalizálni a juttatásokat. Ettől függetlenül a kormány 2009. szeptemberben bejelentette, hogy jövőre tíz százalékkal csökkenti a közszolgálati médiumok költségét, s a legtöbbet a Magyar Televíziótól vonják el. A 9,5 milliárd forintnyi címzett támogatásnak több mint a felét vennék el, valamint napirenden van az is, hogy nem hosszabbítják meg az MTV kettes csatornájának műholdas sugárzását sem. (http://index.hu/kultur/media/2009/11/09/nem_szabalyozzak_az_mtv_vezetoinek_fizeteset /) Miután az MTV megtudta az elvonásokról szóló híreket, pár nap múlva bejelentette, hogy váratlanul válsághelyzet állt elő, ezért kénytelenek drasztikus lépéseket tenni a baj megelőzése érdekében. A 2009. szeptember 23-án kiadott intézkedési tervben például külön fejezet szól a sportesemények közvetítési jogainak eladásáról. Ebben a részben leginkább a közelgő úszó Európa-bajnokságról, valamint a 2010-es labdarúgóvilágbajnokságról van szó, ugyanis ez az a két esemény, melynek jogaitól szeretnének megválni. A labdarúgó-világbajnokság esete azért is különösen érdekes, mert a csatorna 2007-ben szerezte meg a jogokat, s az akkori elnök, Dr. Rudi Zoltán a következőt nyilatkozta: „Az MTV nagyon örül a sugárzási lehetőségnek”. 2009. október végén viszont Kozák Márton, az MTV-t felügyelő kuratórium tagja elmondta: a tévé menedzsmentje a vb-t illetően még nem állt elő konkrétummal, s véleménye szerint a futball-világbajnokság közvetítése egyébként sem közszolgálati feladat, sokkal inkább a kereskedelmi televíziók lehetséges üzlete. Ennek ugyanakkor elmond mind a TV2, mind az RTL Klub nyilatkozata is. Előbbi részéről Sztancsik Tamás, a csatorna sportszerkesztőségének vezetője, míg utóbbi részről Rényi Ádám kommunikációs igazgató jelentette ki egyértelműen, hogy nem tárgyalnak a köztévével a közvetítési jogokról. (http://index.hu/kultur/media/2009/09/22/futballkiarusitas_az_mtv-nel/, http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_vb_2010/hiaba-adna-el-a-vb-jogokat-az-mtv2004841/) 27

5. AZ MTV HELYZETÉNEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE 5.1. Sajtómegjelenések A következőkben azokat a cikkeket és sajtómegjelenéseket fogom elemezni, amik a 2009es esztendő novemberi hónapjától datálódnak, és a közszolgálati Magyar Televíziót érintik. Azért választottam ezt a módszert, mert a „királyi” tévével kapcsolatban volt talán a legnagyobb a fejetlenség – ami természetesen nem csak a válságnak köszönhető, de a recesszió is nagyban hozzájárult a lappangó problémák felszínre hozásában -, és ez az időszak ráadásul igen csak bővelkedett média megjelenésekben. Érdemes tehát egy ideig napról-napra, hétről-hétre megnézni és elemezni azokat a folyamatokat, amelyek az MTV háza táján játszódtak le. 2009. október 15. Teljesen, illetve részben szeretnék átalakítani mind az egyes (m1), mind a kettes (m2) csatorna őszi struktúráját, amelyekkel 500, valamint 130 millió forintnyi összeg lenne megtakarítható.

Valószínűleg

kezdeményezni

fogják

a

Magyar

Mozgókép

Közalapítvánnyal közösen készülő koprodukciós művek munkálatainak leállítását is, ami további 206 milliónyi kevesebb költséget jelentene. Szinte teljesen átalakítják az informatikai rendszert (750 millió Ft.), átütemezik a beszállítói ütemterveket (500 millió Ft.), leállítják az adásbiztonsághoz nem elengedhetetlen beruházásokat (400 millió Ft.), valamint igyekeznek visszafogni a tanácsadói szerződéseket (50 millió Ft.), és az utazásokat is (50 millió Ft.). Ezeken az intézkedéseken kívül kalkulálják azt is, hogy mennyi pénzt lehetne megtakarítani akkor, ha bizonytalan időre azonnal leállítanák a filmvásárlásokat, illetve ha a vallási és kisebbségi műsorok időkeretét a médiatörvényben előírt limit alsó határára csökkentenék. Ebben a közleményben szóba került a Nap-kelte műsor is, azonban konkrétumokat csak a későbbi, szeptember 25-én megjelent közleményben adtak ki. (http://index.hu/kultur/media/2009/09/15/felmondta_osszes_kulsos_szerzodeset_az_mtv/) 2009. október 25. Ebben tudatták a sajtó munkatársaival, hogy hétfőtől (2009. szeptember 28.) megszűnik a Nap-kelte, a Beugró, az A la Carte, valamint a TV-ügyvédje című műsor is, s felbontották 28

a szerződést az ezekben a műsorokban szereplő külsős munkatársakkal is. Az ok Medveczky Balázs alelnök szerint egyértelműen a gazdasági világválság, valamint a jövőre minden bizonnyal rendelkezésre álló kevesebb büdzsé. Érdekesség, hogy a pénteki bejelentés után egyébként már hétvégén sem vetítették a Nap-kelte műsorát, hanem helyette gyermek és ismeretterjesztő műsorokat ismételtek költségcsökkentés miatt. A Nap-kelte helyzete ugyanakkor a mai napig nem tisztázódott teljesen. Helyüket a televízió képernyőjén az úgynevezett Ma Reggel vette át, de Gyárfás Tamás, előbbi műsor producere november második hetében hivatalosan is beperelte az MTV-t. Az ok röviden: A Nap-keltének 2008-tól 2010 végéig élő szerződése volt a Magyar Televízióval, így Gyárfás Tamás jogszerűtlennek tartja a szerződésbontást. Bonyolítja az ügyet az is, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége megszavazta a szerződésfelbontás jogszerűtlenségét arra hivatkozva, hogy a köztévének a döntése előtt ki kellett volna kérnie a kuratórium véleményét is. (http://index.hu/kultur/media/2009/09/25/vege_a_napkeltenek/)

2009. október 30. A Magyar Televízió a gazdasági világválságra hivatkozva olyan prominens személyeket bocsátott el szeptember közepén, mint Gyárfás Tamás, Juszt László, s vélhetően velük tart Lakat T. Károly is. Rajtuk kívül azonban még több jelentős múlttal rendelkező szakmabelinek is távoznia kellett a köztévétől. Október elsején jelentették be, hogy Szinetár Miklós, valamint Vitray Tamás is elhagyja az MTV-t. Az ő búcsújukat a következő gondolatokkal kommentálták: „Mindketten nemcsak az MTV, hanem a magyar televíziózás doyenjei, kiemelkedő tévés személyiségek. Köszönettel tartozik nekik nemcsak a Magyar Televízió, hanem az a sok újságíró is, akiket ők tanítottak meg a szakma szabályaira, tiszteletére” – köszönte meg munkájukat közleményében a Magyar Televízió. Ugyanekkor közölték azt is, hogy megszüntetik a tanácsadói, kutatási, elemzői és hírügynökségi szerződéseket, illetve elküldik azokat a munkatársakat, akik próbaidősként, gyakornokként vagy nyugdíjasként dolgoznak. A későbbiekben több belső gyártású műsort fognak képernyőre tűzni, valamint kizárólag olyan műsorok, amelyeknek már megvásárolták a jogaikat.

29

Szintén októberben jelentették be azt is, hogy költségcsökkentés címén hazarendelik a 2007 szeptembere óta az Amerikai Egyesült Államokból tudósító Bombera Krisztát. Ugyanakkor a munkáját nem veszíti el, hiszen minden bizonnyal a budapesti központban fog tovább dolgozni. Bomberával szemben viszont nem hívják haza Vígh Zoltánt, aki Brüsszelből tudósította a legújabb uniós híreket. Október végén pedig az is biztosság vált, hogy a Magyar Televízió nem tud részt venni a jövő évi Eurovíziós Dalversenyen sem. (http://index.hu/kultur/media/2009/09/30/kirugtak_vitrayt_a_koztevetol/, http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=15251) 2009. November 4. A Magyar Televíziót beperelte a saját kuratóriuma, amely a közmédiumot felügyelő közalapítvány. A polgári perben Czeglédi László, a testület vezetője azt szeretné bebizonyítani, hogy a Magyar Televízió több alkalommal is törvényellenesen kötött nagy értékű szerződéseket. Jelen esetben két műsorról, a Csináljuk a fesztivált, valamint az Örökös című produkciókról van szó, ahol Czeglédi szerint a szerződés mértéke „meghaladja azt a háromszázmillió forintos értékhatárt, amely felett a médiatörvény szerint a kuratóriumi elnökségnek jóvá kellene hagynia a megállapodást.” Ami érdekesség, hogy maga Czeglédi egyébként nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy ezeket a szerződéseket mikor, kinek az elnöksége alatt írták alá, és csak a kuratórium elnökhelyettese volt tisztában ezzel az információval. Balogh László elmondása szerint a szerződések nem az akkor éppen aktuális elnökség idején köttettek, hanem minden bizonnyal az eggyel korábbi időszakban, amikor Rudi Zoltán volt az elnök. Az ügyet még tovább bonyolította, hogy az MTV sajtóirodája azt elismerte, hogy a két fél már több mint másfél áll vitában egymással, de ennek ellenére ők nem tudtak a kuratórium pereskedési szándékairól. (http://index.hu/kultur/2009/11/04/beperli_az_mtv-t_sajat_kuratoriuma/) 2009. November 5. Csak egy napot kell ugranunk az időben ahhoz, hogy a fenti ügy máris korrekcióra, pontosabban kiegészítésre szoruljon. Egy nappal később ugyanis már nem két, hanem három műsorról szólt a per, a Csináljuk a fesztivált, és az Örökösön kívül ugyanis a kuratórium a Társulat miatt is beperelte a Magyar Televíziót. Czeglédi László szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy szerintük a szerződések értéke meghaladta azt a 300 30

millió forintos határt, „amely felett a médiatörvény szerint a kuratóriumi elnökségnek jóvá kellene hagynia a megállapodást.” Az MTV természetesen most sem esett kétségbe a friss hírek hallatán: sajtóközleményben tudatták, hogy ők egyrészt még a perről sem tudnak, másrészt pedig továbbra is úgy gondolják, hogy törvényes keretek között jártak el, amit egyébként

egy

igazságügyi

szakértő

is

igazolt.

(http://index.hu/kultur/media/2009/11/05/a_tarsulat_miatt_is_peerlik_az_mtv-t/) 2009. November 10. Anyagi okok miatt távozott a csatornától Szulák Andrea műsorvezető is, akinek a fizetését a továbbiakban nem tudta finanszírozni a köztévé. (http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2009/11/10/szulak_andrea_a_story_teven_folytatja/) 2009. November 23. Ezen a napon költségvetési szavazást tartott a Parlament, amely végül az MSZP kezdeményezésére további 2,4 milliárd forintnyi támogatást vett el a Magyar Televíziótól. Az összeget inkább a másik közszolgálati médiumnak, a Duna Televíziónak adták. Jánosi György (MSZP képviselő) indítványozása egyben azt is jelenti, hogy a királyi tévé 2010ben műsorkészítésre – legrosszabb esetben – a tavalyi 18 milliárd forint helyett csak 7 milliárdot fordíthat.

Összességében az új esztendőben nagyságrendileg 10 milliárd

forinttal csökkenhet a költségvetésük, ami miatt további egy milliárd forintnyi veszteségekre számolhatnak a várhatóan tovább csökkenő nézettségi adatok, s az ehhez kapcsolódóan zuhanó reklámbevételek miatt. Konkrétan számszerűsítve a dolgokat: A Magyar Televízió 2009-ben 32,5 milliárd forintból gazdálkodhatott, a következő évben viszont „mindössze” 22 milliárdnyi tőke áll majd rendelkezésére, amelyből tizennégy milliárd forint állandó költség: az Antenna Hungáriának fizetendő sugárzási díj, műholdbérleti-díj, és a székház bérleti díja. Medveczky Balázs szerint az MSZP direkt módon bünteti őket amiatt, hogy az MTV megszűntette Gyárfás Tamás műsorát, a Napkeltét. A kormány döntésére reagálva az ügyvezető elnök elmondta, hogy amennyiben a helyzet nem fog megváltozni, akkor jelentősen le kell kurtítaniuk a hír- és hírháttér-, érdekvédelmi, kulturális, történelmi, kisebbségi és vallási műsoraik időkeretét. Valamint megerősítették, hogy továbbra is szeretnének megválni az úszó Európa-bajnokság, és a 2010-es Labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogától, amivel körülbelül két milliárd forintot tudnának spórolni. Dolgozóktól 31

nem szeretnének, és nem is tudnak megválni, ugyanis az esetlegesen elbocsátott munkatársaknak nem tudnák kifizetni az őket megillető végkielégítéseket. (http://index.hu/kultur/media/2009/11/23/minden_tamogatast_elvettek_az_mtv-tol/)

2009. November 26. Sztrájkra készültek az Magyar Televízió dolgozói. A már korábban részletezett milliós vezetői fizetések ismeretében, valamint a költségvetés valószínű megnyirbálása miatt az MTV munkatársai „legalább az inflációt elérő” fizetésemelést szeretnének kapni, és ennek érdekében egy sztrájkbizottságot is létrehoztak. A három érdekképviseletből álló (Magyar Televízió Gyártásvezetői Szakszervezete, a Televíziós Dolgozók Szakszervezete és a Televíziós Műsorkészítők Érdekvédelmi Szövetsége) csoport a Magyar Televíziónál lévő 1650 dolgozónak az egyharmadnyi állományát foglalja magában. Kapuvári Gábor, a vállalat üzemi tanácsának elnöke elmondta, hogy az érintett munkatársak már több mint öt éve nem kaptak béremelést, és sokuk havi jövedelme nem éri el a bruttó 250 ezer forintot sem – ami nyilvánvalóan a vezetők milliós fizetéséhez képest mutat jelentős differenciát. (http://index.hu/kultur/media/2009/11/26/sztarjkolnanak_a_beremelesert_az_mtv-ben/) 2009. December 2. A Magyar Televízió megválhat 160 munkatársától is, ugyanis a Bajnai Gordon vezette kormány csak ebben az esetben hajlandó nekik mégis több pénzt adni a 2010-es esztendőre. Bár november 25-én Medveczky Balázs még azt nyilatkozta, hogy nem lesz, és nem is lehet majd elbocsájtási hullám, a miniszterelnökkel folytatott titkos megbeszélés eredményeképp mégis utóbbi látszik beigazolódni. A csoportos létszámcsökkentés mellett a közszolgálati televízió vezetői arról is döntöttek, hogy megszüntetik a regionális stúdiók működtetését, valamint a továbbiakban megvonják a magasabb tisztségű dolgozóktól a fizetésen kívüli juttatásokat. Ezt az intézkedést maga Medveczky Balázs nevezte „válságkezelő lépésnek”, ugyanakkor továbbra is az MSZP-ét hibáztatja a cselekmények alakulásáért. Az index.hu weboldalnak névtelenül nyilatkozó MTV munkatársak igen érdekes dolgokat mondtak a cikkírónak. Szerintük ugyanis a Magyar Televízió gyakorlatilag meg sem próbálja menteni a menthetőt, hanem direkt módon a nézők és az elemzők képébe nyomják a valóságot. Szerintük ezeknek a látványosan és tudatosan nagy csinnadrattával intézkedéseknek a célja az, hogy minden ember pontosan érzékelje, hogy 32

„mit tett” a kormány az elsőszámú közszolgálati televízióval. A műsorstruktúrát érinthető változások között lehet például az, hogy leveszik a képernyőről a Szempont, A tévé ügyvédje, valamint az Életképek című adásokat is. Ezeken kívül pedig még megszűntethetik a délutáni Híradót, illetve az m2 saját esti hírműsorát, és az esti, fél nyolcas Híradó adásideje is csökkenhet. A közszolgálati vezetők és a miniszterelnök közötti tárgyalások talán kompromisszumra juthatnak, ehhez azonban az kell, mint Bajnai Gordon fogalmazott, hogy „ ha a Magyar Televízió letesz egy hiteles üzleti-gazdálkodási tervet, és ahhoz illeszkedő, valóban a közszolgálatát jelentő szakmai teljesítményt vállal, a kormány e tervhez megadja a támogatást.” Az aktuális helyzet szerint egyébként az említett műsorok sorsa a november 26-án sztrájkot bejelentő szakszervezetek kezében van. Amennyiben ugyanis betartják a 2010-es év elejére tervezett demonstrációjukat, akkor lehet, hogy bizonyos ideig nem lesz látható a Magyar Televízió műsora. Ha pedig a szakszervezetek elérik, hogy mégsem csökkentsék a királyi tévé létszámát, úgy a Bajnai Gordon vezette kormány nem fog nekik plusztámogatásokat adni – ami végső soron akár szintén az elsötétüléshez vezethet, hiszen nem lesz pénzük műsorgyártásra. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/02/kirugasokert_cserebe_kaphat_penzt_az_mtv/) 2009. December 3. Az egy nappal korábban bejelentett csoportos létszámleépítés – mint kiderült – csak a vidéki stúdiók dolgozóit érinti, ugyanis a budapesti székházban lévő alkalmazottaknak csak a két százaléka nélkülözhető – nyilatkozták a Magyar Televízió illetékesei. Az eltanácsolt vidéki emberek javarészt minden bizonnyal a műsorkészítéssel és szerkesztéssel foglalkozó kollégák lesznek, hogy a nézők számára egyértelmű legyen a drasztikus változás hatása. A fővárosi székházból mindössze 40 dolgozót fognak elküldeni, és őket is „csúsztatott” időpontokban, hogy ne tűnjön csoportos létszámleépítésnek az intézkedés. A Magyar Televízió egyes részlegei között már meg is kezdődtek a belső harcok és konfliktusok, ám egyelőre úgy tűnik, hogy – hasonlóan a vidéki lépésekhez – itt is a műsorkészítésekért felelős emberekkel bontanák fel a szerződéseket. Egészen konkrétan a hírműsorok stábját, valamint a vallási és kisebbségi műsorokat készítő csapatok kerülhetnek majd az utcára. Ez a húzás Medveczky Balász részéről ismét csak azt az elképzelést erősíti, hogy minél „látványosabb halált” akar mutatni a nézőknek, valamint 33

a politikai elitnek is. Az ötlete nem is maradt számára pozitív következmény nélkül, ugyanis a vallási és kisebbségi adások műsoridejének csökkentése miatt nyolc egyház is tiltakozott, míg a vidéki cselekmények miatt Nógrádi Zoltán, mórahalmi polgármester – és fideszes - képviselő emelte fel a szavát. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/03/a_videkiekkel_szamol_le_az_mtv/) 2009. December 4. Több nagyobb médiumnak, többek között az index-hu-nak is a birtokába jutott egy levél, amely a Magyar Televízió „haláltusájának” a forgatókönyvét tartalmazza. A dokumentum szerint a közszolgálati tévé előre megtervezetten, lépésről-lépésre kitalálta és megvalósította

azok

az

intézkedéseket,

amely

a

legdrámaiabban

mutatják

be

„pusztulásukat” a külvilág a nézők számára. Az e-mailt állítólag a legutóbb elnök, Rudi Zoltán írta, aki egyébként jelenleg az európai közszolgálati műsorszolgáltatókat tömörítő EBU-ben betöltött elnökségi tagi tisztsége mellett az MTV Stratégiatervezési- és Kommunikációs Igazgatóságát is vezeti. Az egészet tulajdonképpen egy kommunikációs kampányhoz lehetne hasonlítani, melynek végső célja egyértelműen az, hogy az emberek, és természetesen elsősorban a politika azt mondja, hogy mindenképpen pénzt kell adni a király tévének. A dokumentum valódiságát erősíti az a tény, hogy tartalmazza az utóbbi hetek eseményeit is, például a vidéki stúdiók felszámolását, az elbocsátásokat, valamint a Bajnai Gordonnal való egyeztető tárgyalás részleteit. A jövőre nézve az is kiderül, hogy szeretnék véglegesen eladni a budapesti úszó Európa-bajnokság közvetítési jogait, valamint hogy eladnák a Szegeden és Miskolcon található ingatlanjaikat is. A menetrend szerint az MTV tárgyalásokat kezdeményezne a székházat üzemeltető céggel a szerződés újratárgyalásáról, valamint január elseji határral felbontanák a Magyar Távirati Irodával kötött megállapodásukat is. Az már csak egy igazi csemege a levélből, hogy a Magyar Televíziónak feljelentést kell tennie ismeretlen tettes ellen, „amiért valaki félretájékoztatta a parlamentet a közszolgálati intézmény működéséről és gazdasági állapotáról”, s ez Rudi Zoltán – a levél valószínűsíthető írója – szerint bűncselekmény. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/04/elore_megirta_a_halaltusa_forgatokonyvet_az_m tv/)

34

2009. December 7. Sztrájkbizottság alakult a Magyar Televízión belül, a leendő intézkedések ellen. 2009. December 8. Az MTV frissen megalakult sztrájkbizottsága benyújtotta követeléseit az intézkedésekkel kapcsolatban. Követelik, hogy -

állítsák le az átgondolatlan és koncepció nélküli létszámleépítéseket

-

ne számolják fel a regionális stúdiókat

-

készüljön a médiatörvény kötelezettségeit is maradéktalanul betartó műsorterv, ehhez igazodó létszám-gazdálkodási és bérgazdálkodási terv – és ezt a vezetés fogadtassa el a dolgozói érdekképviseletekkel

-

biztosítsa a bérek szinten tartását

-

készítsenek egy olyan bérstruktúrát, amely a valódi teljesítmények után állapítja meg az illető jövedelmét, és ezzel párhuzamosan számolják fel a sehogy sem indokolható nagy bérkülönbségeket

Ezek egyaránt szólnak a Magyar Televízió menedzsmentjének, és a jelenlegi kormánynak is. Egyelőre valószínűleg nem lesz sztrájk, de az MTV munkatársai már erre az esetre is felkészültek: Abban az esetben, ha felfüggesztenék a munkát még 2009-ben, akkor a médiatörvényben előírt kötelező hírműsorokon kívül csak és kizárólag ismétléseket adna az m1 és az m2 is. Az esetleges sztrájk alatt végig ugyanazt a félórás műsort vetítenék le újra és újra, amiben napjaink értelmiségei és professzorai beszélnének a közszolgálati televízió fontosságáról. A szakszervezetek egyébként nem gördítenének túl nagy akadályt az esetleges létszámleépítések elé, de véleményük sok esetben azért eltér Medveczky Balázs tetteitől. Szerintük ugyanis például teljesen felesleges az ügyvezető alelnök valóban rendkívül látványosra sikeredett agóniája. Az elbocsátásokra viszont azért is szükség van, mert a Magyar Televízión belül létrejött a „belső munkanélküliség”, ami alatt a következőt kell érteni: A köztévé igen rossz anyagi helyzete miatt kevesebb összegből gazdálkodhat, ami miatt több száz papíron műsorkészítő alkalmazott gyakorlatilag nem csinál semmit. Ez a tévé nem megfelelő műszaki felszereltségével is magyarázható, ugyanis a tervezett nyolc milliárd forint helyett csupán másfél milliárd forintnyi összeget tudtak rászánni az efféle fejlesztésekre. Emiatt például nincs elégséges számú és minőségű vágóberendezésük,

35

illetve

kamerájuk

sem.

(http://index.hu/kultur/media/2009/12/08/orjito_ismetlessel_sztrajkolhat_az_mtv/) 2009. December 9.-10. A Magyar Televíziót felügyelő kuratórium egy cégvezetőt nevezett ki Medveczky Balázs ügyvezető elnök mellé. Ez azt jelenti, hogy a 2008. március óta elnök nélkül működő intézmény mostantól csak úgy dönthet a különböző gazdasági és pénzügyi kérdésekben, ha azt Bednárik Imre – két alkalommal az év parlamenti újságírója, január óta az MTV hírigazgatója - is jóváhagyja. Ezzel a lépéssel alaposan megkötötték Medveczky kezét, ugyanakkor a médiatörvény szempontjából kétséges a kuratórium döntése, hiszen utóbbi szerint „elnök hiányában a vezetést csak az alelnök látja el, igazgatóság nem működik”. A határozatot a delegáltak közül az összes szocialista és szabad demokrata képviselő, valamint egy MDF-es politikus szavazta meg.

Hábetler Helga, a testület MSZP-és

delegáltja a következőképpen indokolta a kuratórium döntését: "Az elmúlt hetek bebizonyították,

hogy

vezetetlen

az

MTV,

a

munkatársak

elbizonytalanodtak,

sztrájkkészültség van. A részvénytársaság nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a menedzsment nem tud elszámolni a kuratóriumnak, szembeszegült a médiatörvényben meghatározott kötelezettségeivel". Így megszűntették a Magyar Televízió már korábban részletezett látványos haláltusáját, ugyanis Bednárik nem írta alá a vidéki stúdiók eladásáról szóló szerződést, és a budapesti úszó Európa-bajnokságról sem mond le. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/09/cegvezeto_kerult_az_mtv_elere/, http://index.hu/kultur/media/2009/12/10/megkotoztek_az_mtv_alelnok_kezet/) 2009. December 10. Immár hivatalossá vált, hogy az előzetesen bejelentett létszámleépítéseket mégsem végzi el a Magyar Televízió, aminek okát már az előbb is kifejtettem: Bednárik Imre, a hírigazgatóból lett cégvezető ugyanis nem írta alá az elbocsátásokról szóló papírokat, csak úgy, mint a regionális stúdiók felszámolásáról szóló dokumentumokat sem. A szituáció furcsaságát az adja, hogy Bednárikot elsősorban a szocialista képviselők jutatták hozzá pozíciójához, ugyanakkor Bajnai Gordon miniszterelnök a létszámcsökkentést tűzte ki a nagyobb állami támogatás fejében.

36

A szakszervezetek közben újabb tárgyalásokba kezdtek a menedzsmenttel. Ezúttal azt szeretnék, hogy amíg létezik ez a „három reprezentatív érdekképviselet által létrehozott fórum”, addig semmiképpen se küldjenek az utcára egy dolgozót sem. Valamint, szeretnék elérni azt is, hogy vegyék vissza azokat az embereket, akiket akkor rúgtak ki, amikor még nem volt semmiféle sztrájkbizottság. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/10/nem_lesz_letszamleepites_az_mtv-ben/) 2009. December 17. Az MTV megszűnteti a Szempont című közéleti műsorokat, s az okokat a költségvetésük drasztikus csökkenésével magyarázzák. Sokáig úgy tűnt, hogy talán van esély a műsor megmentésére, hiszen még a nem rég kinevezett cégvezető, Bendárik Imre is ellenezte a megszűntetést. Medveczky Balász alelnök azonban hajthatatlan volt, és ragaszkodott előzetes döntéséhez. Ez a lépés ugyanakkor pontosan beleillik a fentebb már több alkalommal is részletezett forgatókönyvbe, hiszen az egyik legnépszerűbb műsorukat veszik le a képernyőről. A Szempont ugyanis minden korosztályban a csatorna átlaga felett teljesített, sőt, általában a heti nézettségi listákon csak a Híradó előzte meg. Számszerűleg nézve a dolgokat ugyanakkor nehezen nevezhető ez a lépés valami óriási spórolásnak: az MTV-nek ez mindössze párszázezer forintnyi megtakarítást jelent (ez a benzinpénzt, illetve az egyéb költségeket jelenti), tekintve, hogy a műsort készítő embereket nem küldik el, hanem ők ezek után más adásoknál fognak segédkezni. Ráadásul egy belső gyártású műsorról van szó, a munkatársak egy kis irodában dolgoztak, s az összes felszerelést a hírszerkesztőségtől kapták. A Szempont egyébként hivatalosan nem szűnik meg, csupán „szünetel”, s az eddigi műsorvezető - M. Kiss Csaba – sem kerül le a képernyőről, ugyanis a Kékfényben továbbra is látható lesz. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/17/eltuntetik_a_szempontot/) 2009. December 21. A Magyar Televízió sztrájkbizottsága megkereste Bajnai Gordont, hogy a miniszterelnök tegyen némi engedményt a köztévé javára. Utóbbiak azt szeretnék elérni, hogy a közmédia rendszerének átfogó újraszabályozásáig mindenképpen biztosítsák az eddigi anyagi feltételeket és forrásokat, ugyanis az MTV az esetleges csak február végéig tud működni a költségvetésük megnyirbálása miatt. A sztrájkbizottság tagjai szerint az egész médiarendszert át kellene szabályozni, és meg kell akadályozni, hogy tömegesen 37

kerüljenek utcára a királyi tévé alkalmazottai. Lázár András, a sztrájkbizottság vezetője a "Mentsük meg a Magyar Televíziót magunknak és a nézőknek!" feliratú transzparens alatt azt is elmondta, hogy rendkívül nehezményezi, hogy ismét a „kisembereket”, az alacsony bérért dolgozó munkásokat akarják megbüntetni. Minimális célkitűzésként azt szeretnék elérni, hogy tartsák szinten a reálbéreket, és ne csökkentsék felére a cafeteriát. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/21/bajnai_segitseget_kerik_az_mtv_dolgozoi/) 2009. December 22. Bemutatta új arculatát a Magyar Televízió. A 2006-tól látható designtól karácsonykor köszönnek el, a műsorblokkokat összekötő képi világ frissítése mindkét csatornára kiterjed, és egymástól csak színvilágában különbözik. A csatorna közleményében részletesen leírta a fontosabb ismérveket, valamint tudatta mindenkivel: Az egész csupán minimális anyagi ráfordításba került, hiszen nincsenek abban a pénzügyi helyzetben, hogy nagy költekezéseket is megengedjenek maguknak. Az új megjelenés egyébként az MTV promócióval és videografikával foglalkozó belső munkatársainak, a Kálmán Mária arculati vezető és Vida Zoltán videografika vezető irányította stáb nevéhez fűződik, míg a zenei háttérért a népszerű énekes és dalszerző, Hrutka Róbert felelt. (http://comment.blog.hu/2009/12/22/megujult_arculattal_jelentkezik_karacsonytol_az_mtv ) 2009. December 29. Ezen a napon nagyon sok, a műsorstruktúrát nagymértékben befolyásoló intézkedést jelentettek be a Magyar Televíziónál, amely 2010.január 4-től lesz majd érzékelhető a képernyőn. Még egyszer megerősítették, hogy leveszik a Szempontot, a Sztársávot, a Szem-pontot, de még a Kultúrház című műsort is jelentősen korlátozták azáltal, hogy a továbbiakban csak stúdióbeszélgetésekből fog állni. A vallási és kisebbségi műsorok mennyiségén egyelőre nem változtattak, de számottevően kisebb arányban lesz majd sport, illetve szórakozás jellegű produkció. Az m1 műsorrendjének vázát a belső gyártású élő stúdióműsorok alkotják. Folytatódik a Ma reggel és a Nappali, a 6 órai teát viszont korábbi időpontra rakták át, és ez egy névváltoztatással is járt (Teadélután). Az m2 az új műsorstruktúra szerint lényegében véve csak ismétléseket fog majd adni, hétköznap elsősorban nemzetiségi műsorokat, , ismeretterjesztő magazinokat és filmsorozatokat. Hétvégén továbbra is nagy szerepet 38

szánnak a különféle ifjúsági sorozatoknak, de nem maradnak majd el a klasszikus mozik, illetve az esti művészfilmek sem. Az átrendezést a Magyar Televízió az őket sújtó tetemes megszorításokkal magyarázza, ettől függetlenül próbálták szem előtt tartani a közszolgálati érdekeket és óhajokat, de költségesebb produkciókra egyszerűen nincs elég anyagi forrásuk. (http://index.hu/kultur/media/2009/12/29/nem_sztrajkolnak_megsem_lesz_musor_az_mtvn/) 2010. január 7. A Fidesz elmondta azokat a változtatásokat, amiket kormányra kerülésük esetén vinnének véghez a közszolgálati médiumokkal kapcsolatban. A nyilatkozta hidegzuhanyként hathatott az érintettekre, az MTV-én kívül a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda sem örülhetett. A jobboldali pártnak az áprilisi választásokon kétharmados többségű győzelmet kell aratnia ahhoz, hogy kényük és kedvük szerint változtathassanak, illetve módosíthassák a médiatörvényt. Amennyiben ez így lesz, akkor a következő intézkedések várhatóak majd: -

létre kell hozni egy kisebb létszámmal működő médiaholdingot

-

az egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató szervezetet a Magyar Televízióból, a Duna Televízióból és a Magyar Rádióból kell „összegyúrni”

-

a Magyar Távirati Irodát egy pár főből álló kormányzati hírügynökséggel kell helyettesíteni

-

amennyiben a leendő kormány meg tud állapodni arról, hogy az MTV székházáról szóló szerződésben a bérleti díjat újratárgyalják és csökkentsék, úgy mind a csökkentett létszámú Duna TV, mind az MTI munkatársainak a Magyar Televízió óbudai épületében kell berendezkednie

Az esetleges változtatásokat a Fidesz – kormányra kerülésük esetén – már 2010 nyarán szeretné megvalósítani. (http://index.hu/belfold/2010/01/07/kormanyon_megszunteti_az_mti-t_a_fidesz/) 2010. január 20. A Magyar Televízió korábban már jelezte, hogy a budapesti úszó Európa-bajnokság mellett szeretné értékesíteni a 2010-es Labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogait is. Az utóbbira kiírt pályázatra két érvényes beadvány is érkezett a RTL / Chello konzorcium, és 39

a DIGI Kft. részéről.

A DIGI Kft. ajánlatának elfogadása esetén a királyi tévé 26

mérkőzést megtarthatott volna, sőt, ezen felül még 330 millió forintos bevételre is szert tehetett volna. Az MTV kuratóriumának szerdai ülésén azonban az MSZP-s képviselők megakadályozták az üzletet, és döntésüket Hábetler Helga – a szocialisták kurátora – a következőképpen kommentálta: „Egy futball-vb olyan esemény, amelynek a közszolgálati televízión van a helye. Felelős kuratórium pedig azt végképp nem engedheti meg magának, hogy egy olyan tévének adja el a jogokat, ami a háztartásoknak csak 25 százalékában fogható" – mondta Hábetler Helga. A Digi Kft. képviseletében Kocsik Kristóf rendkívül értetlenül fogadta a történteket, és nem igazán tudta mire vélni a hirtelen fordulatot. Mint elmondta, az már korábban eldőlt, hogy az MTV eladja a közvetítési jogokat, a mai kuratóriumi ülésen „csupán” azt kellett volna eldönteniük, hogy nekik, vagy az RTL Klubnak adják-e azokat. A dolog azért is érdekes, mert a mostani szavazáson a fideszes képviselők eladták volna a közvetítési jogokat, holott körülbelül egy hete még ellenezték ezt az ötletet. Ráadásul, a Magyar

Televízió

több

százmillió

forinttal

tartozik

az

EBU-nak

(Európai

Műsorszolgáltatók Egyesülete), és a tranzakcióból valószínűleg fedezhető lett volna ez az összeg. A királyi tévé részéről hivatalosan senki sem nyilatkozott, ugyanakkor nem sokkal később kiadtak egy hivatalos sajtóközleményt az üggyel kapcsolatban. Ennek lényege az, hogy a szerzők véleménye szerint „Milliárdos kárt okoztak a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségnek MSZP által delegált tagjai azzal, hogy megakadályozták a labdarúgó világbajnokság közvetítési jogának eladását.” Értetlenül állnak azok előtt a történések előtt, miszerint 2009 decemberében még a szocialista képviselők „erőltették” a tranzakciót, most pedig ők hiúsították meg az üzletet. A Magyar Televízió úgy fogja fel a történteket, hogy először súlyos megvonásokkal büntette őket a kormány, majd amikor szerettek volna pénzhez jutni, azt direkt módon megakadályozták. Az anyagi veszteségeken túl pedig az MTV nem tud miből törleszteni az EBU-nak, akik emiatt akár ki is zárhatják őket a világ legnagyobb médiaszövetségéből. (http://index.hu/kultur/media/2010/01/20/nem_elado_a_futball-vb/) 2010. január 21. A Népszabadság című napilap birtokába jutott egy olyan válságkezelési terv, amely a Magyar Televíziótól származik, ám kicsit radikálisabb lépéseket tartalmaz, mint az eddig 40

szükségesnek ítélt intézkedések. Korábban azt nyilatkozták, hogy mintegy kétszáz ember elbocsátását tervezik, de e helyett igazából – az új terv szerint legalábbis – dupla ennyi, azaz négyszáz dolgozónak van veszélyben az állása. Információk szerint a „kétszáz, biztos leépítésre szánt munkatárs felét a gyártási területről, harmadát a műsorkészítésből, 38 embert az adminisztratív állásokból bocsátanának el”. Az MTV-én belül működő sztrájkbizottság azonnal reagált, és "a médiaszabályozás megújítása, a Magyar Televízió kulturális rendeltetésének megóvása" címszóval demonstrációt szervezett a Magyar Rádió Márványtermébe. A megmozduláson neves közéleti szereplők, zenészek és sportolók is részt vettek. Az MTV Zrt. egyébként közleményben cáfolta a Népszabadság értesüléseit. Azt ugyanakkor elismerték, hogy amennyiben a kormánytól kapnak majd elég pénzt arra, hogy kifizessék a „feleslegesen” alkalmazott személyek végkielégítését, akkor természetesen azonnal meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket. Medveczky Balász ügyvezető alelnök még azt is hozzátette, hogy a vezetői feladatok átszervezésén túl a fizetési bérstruktúrát is szeretnék rendbe tenni. (http://index.hu/kultur/media/2010/01/21/400_embert_kuldhetnek_el_az_mtv-tol/) 2010. január 29. A Magyar Televíziót felügyelő kuratóriumi elnökség nem tudott elnököt jelölni a cég élére. A szavazás a legközelebb a győzelemhez Rományi Béla állt kilenc vokssal, azonban a végső sikerhez kétharmados többségre lett volna szüksége – ami jelent esetben összesen tíz szavazatot jelentett volna. A 2008. március óta elnök nélkül működő cégnek legutóbb 2009 szeptemberében nem sikerült dűlőre jutniuk, és még sosem kellett ennyiszer kiírni a pályázatot – ez volt a hetedik alkalom -, mint most. Az új tender részleteit február 10-én fogják megvitatni. (http://index.hu/kultur/media/2010/01/29/nem_sikerult_elnokot_jelolni_az_mtv_elere/) 2010. február 8. Hogy a Magyar Televízió háza táján valami nincs rendben, azt jól példázza a következő eset is. 2010. február 5-én délelőtt 10 óra 13 perckor a Comment.blog szerkesztői kaptak egy levelet, miszerint az MTV másnap új műsort indít „Női szemmel” címmel. Hogy időközben honnan lett az új műsorra pénz, az nem derül ki semmilyen közleményből. Ami azonban ennél is érdekesebb az az, hogy még ugyanezen a napon a köztévé küldött egy 41

újabb levelet a blognak, amelyben bocsánatukat kérik amiatt, hogy az új műsor mégsem fog elindulni. A második e-mailt 14 óra 55 perckor küldték, azaz kevesebb mint 5 óra kellett ahhoz, hogy a Női szemmel mégse induljon el. (http://comment.blog.hu/2010/02/07/egy_napon_inditott_es_szuntetett_meg_egy_musort_ az_m1) 2010. február 8. Hivatalossá vált, hogy a Magyar Televízió összesen 227 órában fogja közvetíteni a téli, vancouveri olimpiát. Minden sportágról beszámolnak majd, de természetesen előnyben részesítik azokat a számokat, amikben magyar versenyzők is szerepelnek. Schulek Csaba sportfőszerkesztő ugyanakkor azt is elmondta, hogy a különböző költség megvonások miatt – először az olimpiák magyarországi történetében! – a kommentátorok nem utaztak Vancouverbe, hanem csak az itthoni stúdiókból fognak majd közvetíteni. (http://sportgeza.hu/sport/telisport/2010/02/08/az_mtv_227_oraban_kozvetit_az_olimpiaro l/) 2010. február 11. Ismét felszólították az MTV-t és az azt felügyelő tulajdonosi testület elnökségét, hogy fizessék be az esedékes összeget a székházbérlésért. Összesen 360 millió forintot kellene utalniuk, azonban a Magyar Televízió csak 135 millió forintot akar fizetni – amúgy pedig ismét újratárgyalnák a szerződést. Az ügy már nagyon régóta húzódik, és már többször is bírálták a 22 plusz 18 évre szóló székházszerződést és annak pontjait. (http://index.hu/kultur/media/2010/02/11/mtvtartozas/) 2010. február 15. Valamivel több, mint kéthónapnyi cégvezetőként töltött időszak után lemondott posztjáról Bendárik Imre, aki az MTV-t felügyelő kuratórium szocialista képviselői neveztek ki. A 2009. december 9-én kinevezett Bendárik hírigazgatóként ettől függetlenül továbbra is tevékenykedni fog. (http://index.hu/kultur/media/2010/02/15/bednarik_imre/) 2010. március 9. Rágalmazásért, egészen konkrétan „jó hírnevének megsértéséért” perelte be a Magyar Televíziót a Duna TV. Az ügy akkor robbant ki, amikor a nagyobbik köztévé 42

sajtótájékoztató keretében mutatta meg, hogy ők mennyivel népszerűbbek az erdélyi magyar anyanyelvűek körében. Az elektronikusan mért adatok szerint a Duna Televíziót átlagosan 6, míg az MTV-t 7,3 százalékuk figyeli. A felmérést állítólag a TNS nevű közvélemény-kutató cég romániai leányvállalatára készítette és elemezte, ugyanakkor a Duna TV szerint az említett cég 2007 óta már nem végez ilyesmi kutatásokat Romániában, helyettük a Gfk tesi meg ugyanezt. A királyi tévé sajtóközleményben tudatta mindenkivel, hogy valóban történt egy kis malőr, de „csak a két kutató cég nevét rontották el, az adatok helyesek, csak nem a TNS-től, hanem a Gfk-tól származnak”. Az MTV egyébként nagyon rafinált módon saját magukat „összevonta” a felmérésben, pedig ha lebontjuk a nézettséget az egyes csatornákra, akkor a kisebb közszolgálati tévé valóban megelőzi őket. Az m2-nek 2, az m1-nek 5,3 százalékos volt a közönségaránya, viszont a Duna Televízióé 5,5 százalékos értéket mutat. (http://index.hu/kultur/media/2010/03/09/a_duna_tv_ragalmazasert_perli_az_mtv-t/) 2010. március 24. Lázár András, az MTV sztrájkbizottságának vezetője bejelentette, hogy sikerült lezárniuk a Magyar Televízión belüli tárgyalásokat. A szerződéseket újrakötötték, jelen pillanatban nincs bérharc, és mind a két oldalról úgy látják, hogy egy ésszerű, kompromisszumokra épülő megállapodás született. A sztrájkbizottság ugyanakkor továbbra sem oszlik fel, ugyanis a jövőben is szeretnének demonstrálni és küzdeni a közszolgálati televíziózás magyarországi jövőjéért. Lázár András már most is harcias beszédet mondott: „Üzenjük a politikának, hogy nem hagyjuk abba, nem lesz béke a kuratóriummal és a politikai elittel". Többen is osztották azt a véleményt, hogy a veszély ezzel még egyáltalán nem múlt, és a fő cél továbbra is az MTV megmentése. Ahogy Kapuvári Gábor, az MTV üzemi tanácsának elnöke fogalmazott: „…a tulajdonosi testületben politikai hatalmi harcok dúlnak, a televízió menedzsmentjének sorsa is kérdéses”. (http://index.hu/kultur/media/2010/03/24/vege_a_berharcnak_a_magyar_televizioban/) 2010. április 7. A Magyar Televízió az archívumából vett elő egy műsort, amely a régi magyar stand up comedy fénykorát mutatja be a nézőknek. Az ismétlések a Hogy volt?! Extra címet viseli, és az első adásban egészen egy 1931-es filmkabaréig fognak visszanyúlni. (http://comment.blog.hu/2010/04/07/az_mtv_ujra_az_archivumban_banyaszik) 43

2010. április 23. A Magyar Televízió – korábbi elképzeléseivel szemben – mégsem adta el a nyári labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogait, sőt, naponta három mérkőzés is látható lesz majd a csatornán. A június 11-én kezdődő eseményről az m1 HD minőségben fogja adni az összecsapásokat, egy délutáni és egy esti blokkban. Az m2-őn az ismétlések, valamint a különböző izgalmas helyszíni riportok lesznek majd láthatóak. Újdonság, hogy először a történelemben, a www.telesport.hu oldalon az összes mérkőzést élőben is meg lehet majd tekinteni. Ráadásul ezek – csak úgy, mint a riportok, friss bejátszások – bármikor visszanézhetőek lesznek a honlapról. (http://sportgeza.hu/futball/hirek/2010/04/23/napi_harom_merkozest_kozvetit_az_mtv_a_f utball-vb-rol/) 2010. április 27. A Fidesz ismét kifejtette álláspontját a hazai közszolgálattal, és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A párt többek között összevonná az ORTT-t (Országos Rádió és Televízió Testület) az NHH-val (Nemzeti Hírközlési Hatóság), és az új médiatestületben nem lennének a pártok által delegált tagok – ugyanakkor az új médiahatóságot Szalai Annamária, a Fidesz jelenlegi ORTT-delegáltja vezetné. Maga az összevonás egyébként már a 2008-as évi médiatörvényben előkerült, de végül nem lépett életbe. Akkoriban nagy botrányt is kavart az ügy amiatt, hogy egyfajta „média rendőrségi” funkciót töltene be az új központi szervezet. Az akkor törvényjavaslat szerint például a szervezet személyeinek „jogában állt volna a rendőrséggel együtt házkutatást tartani a szerkesztőségekben vagy az újságírók lakásán, számítógépeket foglalhatott volna le, sőt ajtókat törhetett volna be.” Ezt végül 2008-ban – többek között a média óriási nyomására - leszavazták, de egyes vélemények szerint a Fidesz által a jövőben módosítani kívánt új médiatörvény is bővelkedni fog a hasonlóan szigorú és kemény elemekben. (http://index.hu/kultur/media/2010/04/27/keszul_a_partok_nelkuli_uj_mediahatosag/) 2010. április 28. Hivatalossá vált, hogy a futball-VB-n kívül a budapesti úszó Európa-bajnokságot is a Magyar Televízió fogja közvetíteni. Az augusztus 4. és 15. között a Margitszigeten és Balatonfüreden zajló kontinensviadalt az m1 és az m2 is élőben fogja sugározni, de a 44

különféle versenyszámokat a www.telesport.hu oldalon is nyomon lehet majd követni mind élőben, mind felvételről. Az MTV ráadásul úgynevezett host broadcastere is lesz a rendezvénynek, ami többek között azt is jelenti, hogy a világ összes hírügynöksége az ő képeit fogja majd átvenni. Emiatt (is) óriási ranggal és presztízzsel bír a rendezés, és a költségvetési problémák ellenére ezzel mind a sportág, mind Magyarország csak jól járhat. (http://sportgeza.hu/sport/hirek/2010/04/28/az_mtv_kozvetiti_a_budapesti_uszo_eb-t/)

5.2. Összegzés Az előző körülbelül tucatnyi oldalban igen részletesen foglalkoztam a Magyar Televízióval, támpontként pedig a különböző sajtómegjelenéseket használtam. Erre azért volt szükség, hogy érzékeljük, milyen események zajlottak le az ország elsőszámú köztelevíziójánál. Ez összességében igen sok cikket jelentett, de még így is kihagytam több írást, mert igyekeztem csak azokat ide venni és elemezni, amelyek szervesen kapcsolódnak a szakdolgozathoz. Nem kellett tehát őrülten keresgélnem ahhoz, hogy találjak némi sajtómegjelenést, ugyanis folyamatosan hallattak magukról. Ennek, illetve az MTV-nek az értékelése a fejezet végén lesz olvasható. 5.3. Közszolgálati harcok A következőkben azt a pár cikket veszem górcső alá, ahol a Magyar Televízió és a Duna TV szemben állásáról szóltak az írások, valamint több táblázat alapján össze is hasonlítom a két csatornát. 2009. November 25. Két nappal a kormány döntése után a Duna Televízió már reagált arra, hogy az MTV-től nekik adott plusz 2,4 milliárd forintból mihez fognak kezdeni. Cselényi László, a Duna TV elnöke elmondta, hogy „már meg van a helye a pénznek”, és például egy új híradó vetítését tervezik az esti film előtt. Ezen kívül több magyar játékfilmet, zenés-táncos show műsort akarnak a televízió képernyőjére, valamint, folytatni fogják Szőke András humoros produkcióját, a Szőke Dunát is. (http://comment.blog.hu/2009/11/25/duna_tv_mar_van_helye_a_2_4_milliardnak)

45

2010. március 31. A Napi Gazdaság rendezett egy konferenciát, ahol a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió képviselői vettek részt. A találkozó célja az év elején a Fidesz által már megszellőztetett új közszolgálati program, azaz a három médium összevonásáról szóló vita, ahol mindhárom érdekelt kifejthette álláspontját. Elsőként Cselényi László, a Duna Televízió elnöke mondta el véleményét. Szerinte ők már majdnem húsz éve folyamatosan bizonyítják azt, hogy rájuk is ugyanúgy szükség van, mint az MTV-re. Szerinte jogos az a felvetés és a kritika, hogy némelyik sajtóeseményen több közszolgálati médium is jelen van, sokszor valóban feleslegesen. Ugyanakkor – tette hozzá az elnök -, a világ magyarságának, illetve a határon túli magyaroknak általában másfajta interpretációra van szükségük, mint a Magyarországon belül élő embereknek. Szerinte emiatt nem kell, és nem szabad összevonni a két közszolgálati adót. Such György, a Magyar Rádió elnöke osztozott Cselényi László álláspontján. Szerinte az összevonás egyáltalán nem egy „csodaszer”, és semmi sem garantálja azt, hogy megoldás lenne a felmerülő problémára. Úgy véli, hogy hosszútávon óriási károkat is okozhat ez a döntés, és még a mostaninál is nagyobb botrányok övezhetik, hogy ha balul sülnek el az intézkedések. A jelen lévők közül egyedül a Magyar Televízió alelnökének, Medveczky Balázsnak volt más a véleménye. Szerinte ugyanis „a mai feladatokat egy médiavállalaton belül is el tudná látni a két köztévé és az egy közrádió”. Elképzeléseit más, európai országokban tapasztalt példákkal támasztotta alá, és szerinte így csökkenteni lehetne a szervezeti költségeket is. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mindenképpen szükség van a különböző közszolgálati csatornákra, mind az m1-re, az m2-re, a Duna I-re és a Duna II-re is. (http://index.hu/kultur/media/2010/03/31/az_mtv_felfalna_a_tobbi_kozmediat/) 2010. április 22. A Duna Televízió bejelentette, hogy mihez fognak kezdeni a nagyobbik közszolgálati tévétől megkapott plusz 2,4 milliárd forinttal. Cselényi László elnök elmondta, hogy a pénz nagy részét a műsorstruktúra fejlesztésére fogják költeni, és elsősorban sorozatokat fognak készíteni. Ezen napon be is mutatták az első, plusztámogatásból készített alkotást (Diplomatavadász). A 22 részes produkció teljes nettó ára egyébként 178 000 000 forint, ami részenként 8 100 000 forintot jelent. 46

Herczeg Dóra, a Duna TV szóvivője a következőképpen kommentálta az eseményeket: „A sorozat elindítása része annak a stratégiának, hogy kedvelt, színvonalas magyar sorozatok gyártását segítsük, magyar színészek foglalkoztatásával. Az idei plusz költségvetési támogatásunk révén azt tesszük, amit az MTV jól csinált a rendszerváltás előtt: jó tévés játékfilmeket, sorozatokat készítünk.” (http://index.hu/kultur/media/2010/04/22/a_duna_tv_bemutatja_a_szingli_eletformat/) 2010. május 5. Az Országos Rádió és Televízió Testület Fidesz által delegált tagja, Szalai Annamária szerint nem feltétlenül kell összevonni a közmédiumokat, legalábbis, nem ez a leglényegesebb pont ebben a kérdésben. Szalai három pontban összefoglalta a közmédiumok problémáját -

átláthatatlan és nem megfelelő finanszírozás

-

rendkívül rossz gazdasági helyzet

-

folyamatosan csökkenő nézettségi mutatók

Véleménye szerint a nézők nem csak a képernyőn látottak miatt, hanem a rengeteg „ködbe veszett” százezrek miatt is fordultak el a közszolgálati adásoktól. Szalai szerint egy teljesen új, átlátható struktúrát kell kialakítani, ahol nem csak szakmabeliek, hanem az átlagpolgár is pontosan tudja, hogy mi, miért van, és mi, miért kerül annyiba. A Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT lehetséges összevonásával kapcsolatban még megjegyezte, hogy ez egyáltalán nem lenne egy új keletű dolog, ugyanis Európában már elterjedt ez affajta módszer. (http://index.hu/kultur/media/2010/05/05/a_fideszes_ortttag_szerint_nem_a_kozmedia_osszevonasa_a_legfontosabb_problema/) Igen csak érdekes cikk jelent meg az index.hu hasábjain, amelyben mind az MTV, mind Duna TV érintett. Az írás azt vizsgálja, hogy hogyan költ a két közszolgálati televízió, és hogy a Duna valóban „jobban”, felelősebben gazdálkodik-e a Magyar Televíziónál. Hogy mekkora büdzsé állt rendelkezésére a két csatornának, azt a következő ábra fogja megmutatni nekünk:

47

A közszolgálati televíziók költségvetése – 7. ábra

A Duna Televíziónak a 2009-es évre vonatkozó adatai: összesen 8,8 milliárd forintból gazdálkodhatott, ebből kétmilliárd forintot műsorterjesztési költségekre, 6,2 milliárdot üzemben tartási díjként kapott az intézmény, további 0,6 milliárd pedig az ORTT-n keresztül a kereskedelmi csatornák koncessziós díjából folyt be. Ezzel szemben a Magyar Televíziónak jóval nagyobb összeg állt a rendelkezésére: összesen háromszor annyi, egészen pontosan 28,83 milliárd forint volt a nagyobbik közszolgálati televízió költségvetése. A televíziós díj átvállalása miatt 10,4 milliárd forintot kaptak a kormánytól, koncessziós díjként 1,2 milliárdhoz jutottak, és tavaly még 9,4 milliárd egyéb támogatást is kaptak. Ide kell számolni azt a 7,83 milliárd forintnyi sugárzási díjat, ami ugyan külön soron szerepel a költségvetésben, az MTV meg sem kapja, mégis a közszolgálati televízió működésének költségeit növeli. Ezek azonban még nem a végleges költségvetési számok, ugyanis még hozzá kell tenni a reklámbevételekből befolyt jövedelmeket is. A Duna Televízió hirdetései után 400 millió forintot, míg az MTV 3,4 milliárd forintot kapott. Így a végső összehasonlítási számok a 2009-es évre vonatkozóan: A Magyar Televízió összességében 32, 23 milliárd, míg a kisebb közszolgálati adó 9,2 milliárd forintból tervezhetett. 48

Az MTV székházáról és alkalmazottainak számáról korábban már esett szó, nézzük most meg ugyanezt a Duna Televízió szemszögéből is. Ellentétben „riválisukkal”, a határon túli magyarokat megszólító csatornának a saját tulajdonában van a székháza, anno ingyen jutott hozzá a Nikex külkereskedelmi cég tizenegyezer négyzetméteres egykori irodaházához. (Emlékeztetőül: Az MTV bérli az 55 100 négyzetméter alapterületű ingatlant, havonta 14 eurót fizet négyzetméterenként). A Dunának körülbelül 410 munkatársa van a királyi tévé több mint 1600 dolgozójával szemben, és ha leosztjuk a költségvetést az alkalmazottak számával, akkor az MTV-nél 19,7 millió forint, míg a Dunánál 22,4 millió forint jut egy emberre. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Dunánál – valószínűleg - a költségvetés kisebb részét költik a bérekre (ez persze csak abban az esetben igaz, hogy ha nagyjából hasonló átlagkeresettel számolunk). A következő grafikon azt fogja megmutatni, hogy a két közszolgálati adó mennyit költ műsorgyártásra, illetve új tartalmak megvásárlására.

A közszolgálati televíziók új műsorai – 8. ábra

49

2009-ben a Duna Televízió 130 880 percnyi új, saját gyártású vagy vásárolt műsort sugárzott, ami azt jelenti, hogy hatvanhétezer forint jutott egyetlen új műsorpercre. Ezzel szemben a Magyar Televízió 303  486 percnyi új műsort adott, ami azt jelenti, hogy egyetlen adáspercnek az összköltsége körülbelül százhatezer forintba került. Ugyanakkor az MTV több, nem kifejezetten a csatornának készülő műsort, vagyis filmet, sorozatot adott le tavaly. Ők összesen százhúszezer percnyi ilyen műsort sugároztak, míg a Duna csupán hetven egyezret. Ha ezekkel a számokkal módosítjuk a számítást, akkor azt lehet megállapítani, hogy körülbelül hetvenhatezer forint jut egyetlen percre az MTV-nél, és negyvenhatezer forint a Dunánál. Vagyis a különbség csökkent, de még így is jelentős a Duna előnye. Végezetül pedig a két csatorna nézettségi adatait fogom összehasonlítani. Az elmúlt években a kereskedelmi televíziók megjelenése és térhódítása miatt a közszolgálati adók jóval kevesebb nézettséget voltak képesek produkálni. Ezt az utóbbi réteghez tartozó prominens személyek azzal szokták magyarázni, hogy a közszolgálati műsorok az értéktartásra és értékteremtésre koncentrálnak, ami természetes, hogy nem érdekel annyi embert. Ha Magyarországra koncentrálunk és a szokásos fő műsoridő helyett az egész napot vesszük górcső alá, akkor a következő helyzet: 2009-ben az m1 és az m2 összesen 11,6-os nézettséget produkált, míg a Duna két csatornája mindössze 2,2-es eredményt ért el. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a Duna Televíziót eleve a határon túli magyarok számára hozták létre, ezért érdemes megvizsgálni az ő televíziós szokásaikat is. A következő ábrában az országon belüli nézőkön túl az erdélyi magyarok „választása” is szerepel.

50

A közszolgálati televíziók nézettsége – 9. ábra

A Duna Televízió korábban teljesen biztos volt abban, hogy a határon túli magyarok körében jóval népszerűbbek, mint a nagyobbik közszolgálati tévé. Ennek ugyanakkor kicsit ellentmondanak az MTV által megvásárolt adatok, illetve az ábráról leolvasható számok: ezek alapján az M1 és az M2 közös közönségaránya összesen 7,3 százalék, a Duna és a Duna Autonómia együtt hatszázalékos közönségarányt tudott elérni az erdélyi magyarok között. Az is tény viszont, hogy ha csak az m1 és a Duna TV adatait vizsgáljuk, akkor előbbi 5,2, míg utóbbi 5,5-ös eredményt tud felmutatni, tehát a Magyar Televízió „győzelmét” csak az m2-vel együtt tudta elérni (mint korábban már írtam, a Duna Televízió beperelt a királyi tévét a nézettségi adatok eredményei miatt). A számok összességében azt mutatják, hogy bár a Duna sok szempontból jobban gazdálkodik, de a nézettségi, valamint a műsorkészítési adatokat figyelembe véve mégis az MTV áll jobban. Az igazi kérdés csak az, hogy valóban ezért szükség van-e négy különböző, ám nem túl lényegesen eltérő csatornára, két hatalmas intézményre, jogi osztályra, vagy inkább a válság okozta problémák miatt már elkerülhetetlen a közszolgálati médiumok összevonása. (http://index.hu/kultur/media/2010/03/10/csak_szerelmes_a_kormany_a_duna_tv-be/) 51

5.4. A Magyar Televízió értékelése A Magyar Televízió Magyarország államilag támogatott televíziója. Jelentős összeget kap évről-évre a kormánytól, s egészen a 2009-es esztendőig sikerült nyereségesen zárnia az adott évet. 2008-ban viszont a gazdasági világválság miatt már jelentkeztek anyagi gondok, amelyek igazán 2009-ben csúcsosodtak ki. Ekkorra már nagy mennyiségű adósságot halmoztak fel, s idővel kiderültek a milliós fizetések is. A különféle statisztikai felmérések

egyértelműen

kimutatták,

hogy

a

köztévé

nézettség

szempontjából

folyamatosan gyengül. 2008-ban még stabilan harmadik helyen állt az RTL Klub és a TV2 mögött, 2009-ben azonban egyes periódusokban a Cool Tv, a Viasat 3 és a Film+ csatornája is megelőzte őket. Ehhez képest messze a királyi tévé költi a legtöbb pénzt arra, hogy elérje nézőközönségét, s az önálló műsorok gyártására fordított összeg is náluk a legmagasabb. Az egészhez még hozzá jön az is, hogy kétszer annyi alkalmazottal rendelkeznek, mint a TV2 és az RTL Klub együttvéve. A gondokat tovább növeli a székházuk körül kialakult probléma is. A Magyar Televízió rengeteg intézkedést volt kénytelen alkalmazni a gazdasági válság miatt, hogy csökkentsék kiadásaikat. Megszűntettek műsorokat, elküldtek több neves személyiséget, teljesen átalakították a csatorna műsorstruktúráját, valamint az információs rendszerét is. Olcsóbban próbálnak saját gyártású produkciókat készíteni, és mivel nincs pénzük új műsorok vásárlására, ezért a saját régebbi programok kerülnek újra képernyőre. Emiatt kevesebb lesz az újdonság, s bizonyos fokig kevésbé tud majd a néző is tájékozódni. Már többször is írtam, és még biztosan előkerül, de tény: A Magyar Televíziónál már a válság előtt is óriási gondok voltak, és a krach beütése után ezek szépen sorjában mindmind elő is kerültek. Amikor részletes sajtóelemzést készítettem az előző alfejezetben, akkor is látható volt, hogy körülbelül hét hónap alatt mennyi minden történt az elsőszámú köztelevíziónál. A már említett dolgokon kívül elég furcsának tartom, hogy egy ilyen státusszal és hagyománnyal rendelkező csatornánál kialakulhat például a belső munkanélküliség, valamint mindenféle sztrájkbizottságok jönnek létre. De ugyanígy említhetnénk a sporteseményeket, a budapesti úszó Európa-bajnokságot, vagy az idei labdarúgó-világbajnokságot. Hol közvetítik, hol nem, hol eladják, hol csak részben. Óriási 52

fejetlenség. Évek óta nem tudnak elnököt választani. Csupa-csupa rendkívül nagy probléma, amelyeknek egy része valószínűleg a válság miatt nem került volna elő, vagy legalábbis nem most. S persze az igazsághoz hozzátartozik még valami: szomorúnak tartom, hogy a dolgozatom vége felé közeledve azt kell megállapítanom, hogy az a televízió, amely hivatalos jelmondata szerint „Értéket közvetít”, s amelynek hagyományosan a közt kellene szolgálnia, ilyen mélységekbe süllyedt. Több alkalommal kerültek a legnagyobb hazai bulvárlapok címoldalaira, és szó szerint rajtuk csámcsogott a teljes média. Az egész mögött bizonyára valamilyen szinten a politika is áll, azonban egyrészt ezt nem szeretném idekeverni, másrészt pedig nem kellene, hogy az elsőszámú közszolgálati televíziót használják fel a politikusok saját csatározásikra. Hogy mi lehetne a megoldás, és milyen intézkedésekre lenne szükség? Nos, tennivaló akad bőven, az egészen biztos. Lehet, hogy a különböző közmédiumokat egybe kellene vonni, és akkor minden sokkal átláthatóbb és egyszerűbb lenne, nem tudom. Nekem nem tisztem konkrét javaslatot tenni, nem vagyok abban a helyzetben, és nyilvánvalóan nem is látok olyan mélységig bele. S persze ez a dolgozat sem arról szól. Hanem arról, hogy a gazdasági válság, ha másra nem, egy valamire talán jó volt. Rengeteg fontos kérdés merült fel, problémák tucatjait kell majd megoldani, de lehet, hogy a pénzügyi krízis nélkül erre már csak akkor került volna sor, amikor már késő lett volna. Így még van remény, és én őszintén bízom is benne, hogy a Magyar Televízió ismét méltó lesz régi nagy híréhez.

53

6. KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK 6.1. A két nagy

A pénzügyi válság természetesen nem csak a közszolgálati televíziót, hanem a két nagy kereskedelmi csatornát is sújtotta. Az RTL Klub és a TV2 is megegyezik abban, hogy a 2009-es esztendő első felét veszteségesen zárta. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a hazai televíziós reklámpiacon 20 százalék körüli a visszaesés. A két csatornánál nem jellemzőek az új hirdetők, s a legnagyobb mértékben a válság által leginkább érintett szektorok költései estek vissza (járműipar, pénzügy). Az RTL Klub 2009 első negyedévében kb. 16 százalékkal kevesebb bevételhez jutott, mint az egy évvel korábbi hasonló mérésben. Ez nagyjából egymilliárd forintnyi különbséget jelent. A csökkenő bevételek miatt itt is zajlanak a különböző költségcsökkentő alkalmazások, ám hangsúlyozták a csatorna részéről, hogy ez nem fog meglátszódni sem a tartalmi, sem a külső felületen. Legfőképpen a munkatársaknak szóló juttatásokat alakították át, például megvonták és / vagy jelentősen csökkentették az étkezési utalványok mértékét, valamint több szerkesztőségben is tíz százalékkal csökkentették a béreket. A TV2 bevételei a piaci átlagnál valamivel kisebb mértékben, körülbelül 14,5 százalékkal csökkentek, s a válság által érintett szektorok jelentősen visszafogták reklámköltéseiket. A legnagyobb visszaesés – csak úgy, mint az RTL-nél – az autós, illetőleg a pénzügyi szektorban érzékelhető. Ugyanakkor Kovács Krisztián kereskedelmi igazgató a 2009-es év második felére már fellendülést várt, ugyanis októberi nyilatkozata szerint nagy az érdeklődés a TV2 különböző sorozatai, műsorai iránt, szponzoráció tekintetében. (http://ecoline.hu/piac/20090715_tv.aspx?s=rss) A két kereskedelmi adó abban is megegyezik, hogy 2009 májusában közösen nyújtottak be egy kérelmet az Országos Rádió és Televízió Testületnek, melyben az országos frekvencia után fizetett koncessziós díjat szerették volna csökkenteni. Kezdetben az eredeti összeg felét akarták befizetni, majd az ORTT egyik tagjának javaslatára azt mondták, hogy alakítsák át az egész rendszert. Eszerint a két csatornának az éves forgalom 3,5 százalékát kellene befizetniük, ami majdnem 1 milliárd többletet jelentene az RTL Klub és a TV2 számára. A legfőbb nyilvánvalóan a gazdasági válság, azonban azt is hozzátették, hogy a kábeltévék előretörésével csökkent a két kereskedelmi csatorna nézettsége, s így maga a frekvencia is kevesebbet ér. Utóbbi állítás azonban egyértelműen hamis, ugyanis a 54

különböző statisztikai felmérésekből jól látszik, hogy a két adó nézettsége folyamatosan nő, és reklámbevételeik is csupán a 2009-es év első felében csökkentek. Az ORTT végül addig-addig húzta a dolgot, míg többszöri próbálkozás ellenére sem tudtak szavazni, így dacára a kérelmeknek és a gazdasági válságnak, a két csatornának május 30-ig ki kellett fizetnie a teljes összeget. (http://index.hu/kultur/media/2009/05/05/az_rtl_es_a_tv2_konyorog_a_valsag_miatt/,

és

http://index.hu/kultur/media/2009/05/28/nem_csokkentik_megse_az_rtl_es_a_tv2_dijait/)

6.2. Nézettség – műsorstruktúra Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a válság hatására a 2009-es évben milyen típusú és tematikájú műsorokat, filmeket tűztek képernyőre a csatornák. Ami általánosan elmondható: A nézők érdeklődési körében nem állt be gyökeres változás, ugyanakkor valamivel több százalékban készültek komédiák, mint az elmúlt években. Ennek oka nyilvánvalóan abban keresendő, hogy a gazdasági válság hatására az emberek döntő többsége depresszívebb, levertebb hangulatba került, s ilyen állapotban szeretnének valami vidámat látni a televízióban, amely elvonja figyelmüket a problémákról. Ahogy Amadine Cassi, az Eurodata TV Worldwide egyik vezetője mondta: „A krízis idején a nézőnek arra van szüksége, hogy szórakoztassák, hogy egy időre elfeledkezzen napi nyomoráról, ezt a feladatot pedig elvégzi a tévé”. Álláspontja szerint egyelőre csak a fiatalabb generáció használja többet az internetet szórakozásra, a társadalom döntő többsége viszont még mindig a televíziótól „várja a csodát”. Az EuroData TV végzett egy kutatást 76 ország teljes lakosságának körében arra vonatkozólag, hogy naponta mennyi időt töltenek el a tévékészülékek előtt, és az eredmények azt mutatták ki, hogy 2007-hez képest 2009 elejére egy perccel nőtt a tévézésre fordított idő. Ez átlagosan 3 óra 8 percet jelent, s a nem túl előkelő első helyet az Amerikai Egyesült Államok fogyasztói birtokolják, akik egy nap átlagosan akár 5 órán keresztül is képesek televíziót nézni. Velük szemben azonban több érdekes adat is napvilágra került. Az első némiképp meghökkentő kimutatás az volt, hogy 2009 januárjában átlagosan 151 órát fordítottak tévénézésre, amivel országos rekordot döntöttek. Ezen felül ráadásul azt is kimutatták, hogy az USA-beli polgárok már nem csak a televíziót, hanem modernebb eszközöket és technológiákat is alkalmaznak kedvenc sorozatuk megtekintésére. Interneten majdnem 3 55

órát, egész pontosan 2 óra és 53 percet, míg telefonon 3 óra 42 percet töltenek különféle tévécsatornák nézésével. (http://index.hu/kultur/media/2009/02/24/a_valsag_miatt_inkabb_tevezunk/) Televíziózás tekintetében ugyanakkor hazánkat sem kell félteni, s ezt a következő ábra bizonyítja be.

A televíziózással töltött percek száma Magyarországon – 10. ábra

Forrás: http://index.hu/kultur/media/2009/02/24/a_valsag_miatt_inkabb_tevezunk/ Az ábráról a következő adatok olvashatóak le: 2005 óta valamelyest csökkent a televíziózásra fordított órák száma, hiszen az említett esztendőben több mint 230 percet, azaz majdnem 4 órát töltöttek az emberek a tévé előtt ülve naponta. Ez a szám, ha nem is drasztikusan, de folyamatos csökkenésnek indult, s egészen 2007-ig tartott is az esés. Ez valamilyen szinten biztosan összefügg a 21. századi információs társadalom korával is, hiszen ha csak lassan is, de egyre inkább felváltja a televíziót az internet (ezt bizonyítja például az amerikai eset is). A 2008-as évben viszont újból több ideig néztek tévét az emberek, mint előtte, s ez pontosan 219 percet, azaz 3 óra és 39 percet jelent. Ez azt jelenti, hogy Magyarország bő fél órával többet használja a jelenlegi elsőszámú médiumot, mint az átlag.

56

Ráadásul minél mélyebb a gazdasági válság, a nézők annál inkább keresik a vigaszt nyújtó szórakoztató műsorokat. Továbbá az általános rosszkedv mellett az emberek nagy részének csökkent a fizetése (ha egyáltalán megtarthatta aktuális munkahelyét), s ezért kevesebb pénzt tudnak elkölteni. Így nem marad más szórakozás, mint a közös tévézés. Ezért figyelhető meg az a tendencia, hogy a különböző csatornák egymással versengve tesznek be fő műsoridőbe olyan produkciókat, melyek megértéséhez és nézéséhez gyakorlatilag elég tudni írni és olvasni. Ezeknek a műsoroknak a sávja rendszerint az esti híradó utáni közvetlen egy-két órában található, hiszen ez az a kritikus időszak, melyben a televíziónéző a legtöbb rossz információt kapja a különböző hírműsorokból. Ezek az úgynevezett gameshow-k, magyarra fordítva vetélkedők, melyekkel a TV2 és a RTL Klub is megajándékozta nézőit a 2009-es évben. Előbbi újraindította az Áll az alku című műsorát, míg utóbbi a Legyen Ön is milliomos! átalakítása mellett például képernyőre tűzte a külföldön már több országban is nagy sikerrel vetített Kalandra fal című nagyszabású produkcióját. Ezek a kikapcsolódást jelentő műsorok, vetélkedők a szórakoztatáson túl még másban is egyeznek. Legtöbbjüknek ugyanis lehetősége van arra, hogy egy teljesen átlagosan élő, sőt, a válság miatt némileg sanyarúbb körülményekhez kényszerített „kisemberből” milliomosokká váljanak öt perc alatt. S ha bekövetkezik a „csoda”, akkor az újabb és újabb nézőket fog vonzani, hiszen egyrészről mindenki szereti a valamilyen szinten mesébe illő történeteket, másrészről pedig felébred az emberben a bizonyítási vágy, az, hogy ha más képes volt sok pénzt nyerni, akkor nekem is menni fog. A szórakoztató produkciók mellett a „régen minden jobb volt” típusú műsorok is újra képernyőre kerültek. A közszolgálati Magyar Televízió nosztalgia jelleggel 2009 nyarán ismét elkezdte vetíteni a régi, klasszikus filmeket és sorozatokat. Olyan alkotások voltak láthatóak, mint a Doktor Bubó, Mézga Géza kalandjai, Vuk, a különböző Bujtor-filmek, a Szomszédok, vagy a Família Kft. Ez persze természetesen nem az MTV hirtelen támadt ötlete volt, hanem kényszerből, és a gazdasági válság miatti spórolásból vetítették újra a régebbi filmeket, hiszen nem volt pénzük újabb műsorokra. A nyári műsorstruktúrát tekintve a két kereskedelmi csatorna sem maradt el a köztévétől, hiszen náluk is jórészt régebbi műsorokat ismételtek. A TV2 nyáron újravetítette az összes Irigy Hónaljmirigy részt, valamint a Popdarálót is, mindezt ráadásul fő műsoridőben. S ha ez még nem volna elég, akkor szintén ebben az idősávban újból képernyőre tűzték a korábban már óriásit bukott Okosabb vagy, mint egy 5.-es? című produkciót is. 57

(http://www.origo.hu/teve/20090617-vetelkedo-utazos-musor-kviz-es-sok-ismtles-ateveben.html?) 6.3. Az RTL Klub helyzete Az

RTL

Klub

hosszú

esztendők

óta

Magyarország

piacvezető

csatornája.

(http://www.bpxv.hu/bkik/index.php?option=com_content&task=view&id=7220&Itemid= 33,

http://www.twice.hu/index.php/hirek/40-hirek/3105-ismet-ntt-a-teletexthasznalat-

vezet-az-rtl-klub.html) A nagy gazdasági válság azonban őket is érintette, a kérdés csupán az, hogy mennyire? A válaszokat maga Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója árulta el nekem egy személyes interjú alkalmával. Mivel kereskedelmi csatornáról van szó, joggal merülhet fel a kérdés, az általam már tárgyalt reklámpiacnak milyen hatása van a csatornára? Nos, mivel „az RTL Klub bevételeinek körülbelül 90%-át a reklámokból befolyt összegek teszik ki”, ezért a hirdetési piacnak a zsugorodása nyilvánvalóan a csatornát is érzékenyen érintette. A válság miatt kevesebb partnerük van, ez kevesebb bevételt eredményez, ami ahhoz vezet, hogy mindenre kevesebb összeget tudnak fordítani. Válságról egyébként Kolosi Péter a 2009-es esztendő óta beszél, ugyanis ez volt az első olyan év, amikor különböző költségcsökkentő intézkedéseket kellett meghozniuk a globális események hatására. A működés terv átalakítása leginkább a műsorokat és a programokat érintette, de az RTL Klub sem kerülte el a létszámcsökkentést. Ahogy a programigazgató fogalmaz, „másfél év alatt nagyjából 10-15%-kal csökkent az alkalmazottaink száma, de ez a szám kisebb annál, mint ami például a konkurens TV2-nél, vagy a többi hasonló helyzetben lévő csatornánál volt tapasztalható”. Ez a 10-15%-os szám valóban nem sok ahhoz képest, ha azt nézzük, hogy teljes cégek és világvállalatok mentek csődbe, de meg kell vizsgálnunk azt is, hogy milyen elosztásban bocsátották el az embereket. Erről pontos információim nincsenek, az mindenesetre tény, hogy például az egész kommunikációs osztály, beleértve a korábbi kommunikációs igazgatót, Rényi Ádámot is, az utcára került. Ez is része volt annak a programnak és tervnek, melyet az RTL Klub dolgozott ki a recesszió miatt. Ugyanakkor például a Hírigazgatóságról senki sem küldtek el, de csökkentették 10%-kal a fizetéseket. További ehhez kapcsolódó intézkedés volt az is, hogy teljes egészében megszűntették a cafeteria 58

rendszert, személytől és státusztól függetlenül. Itt azért az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy magára a rendszerre az idei évtől másfajta adózási szabályok vonatkoztak volna, és Kolosi Péter szerint ezt a lépést valószínűleg a megszorítások nélkül is meglépték volna. Hogy hogyan hatott a válság a csatornára, arra a programigazgató a következőket felelte: „A válságnak a következményei több dologban is megjelentek. Egyrészt például jóval kevesebb pénzünk volt / van új műsorok készítésére. Egy elég beszédes adat: a tavalyi évben összesen volt feleannyi pénzünk új műsorok gyártására, mint amennyibe 2008-ban csak a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsor került. Ebből azt hiszem érzékelhető, hogy mekkora különbségről van szó.” Ez valóban eléggé érzékelhető különbség, hiszen bár pontos adataim nincsenek az említett műsor költségei iránt, az biztos, hogy horribilis összegbe kerülhetett. Azt hiszem, hogy ez jól példázza, hogy Magyarország piacvezető televíziós csatornájának mennyire kellett összehúznia azt a bizonyos nadrágszíjat. Emellett viszont arról is beszélni kell, hogy mi azaz úgynevezett „görgetés” kifejezés, ami előkerült az interjú kapcsán, és amit alkalmazniuk kellett a megszorítások miatt. Ennek lényege a következő: Az RTL Klub megvesz egy csomagot, amiben találhatóak filmek, sorozatok. A csatornának viszont nem akkor kell fizetnie, amikor létrejön a megállapodás, hanem akkor, amikor adásba kerülnek a produkciók. Így lehetősége van a görgetés módszer alkalmazására, azaz, nem kötelező nekik abban az évben levetíteniük a produkciókat, amikor megvásárolták őket, hanem nyugodtan eltolhatják őket a következő év(ek)re is. „Mi az első sugárzása után is valahány százalékát, majd a következőnél is egy bizonyos százalékát írjuk le… Így – mivel nem került vetítésre -, kvázi spóroltunk, hiszen nincs meg az előbb említett költségünk, ugyanakkor ez csak egy ideiglenes állapot, hiszen a következő évben, amikor leadjuk, akkor ugyanúgy ki kell majd fizetni azt az óriási összeget.” Persze a végtelenségig nem lehet halasztani a vetítéseket, a szerződés aláírásakor meghatározzák, hogy mennyi időn belül kell adásba adniuk a szóban forgó műveket. Ugyanakkor így nagymértékű költségeket lehet megúszni, pontosabban jobban beosztani, de erre csak a válság miatt van szükség, alapesetben nem kellene a görgetéses módszert alkalmazni.

59

Jó példa utóbbira egyébként még a Vészhelyzet című amerikai sikersorozat. Ezt alap esetben, egy esztendőben két részletben vetítik, tavasszal és ősszel, megfelezve egy évadot. A válság miatt azonban az RTL Klub arra kényszerült, hogy egy naptári évben csak fél évadot vetítsen a legdrágább külföldi sorozatból. Így amit eredetileg tavasszal adtak volna le, az átkerült őszre, míg az őszre tervezett részek csak a következő év őszén kerültek képernyőre, és helyettük abban az idősávban egy másik, olcsóbb sorozatot láthatták a nézők. Ez az intézkedés is a válság egyik következménye volt, melyre csak és kizárólag a pénzügyi megszorítások miatt volt szükség. A recesszió ráadásul még mindig érzékelhető a csatornánál, jelentősen befolyásolja az általános működésüket. Fellélegezni talán csak a 2011-es évben lehet majd, de hozzá kell tenni azt is, hogy a konkurens adók valószínűleg még rosszabb helyzetben vannak. Ha összességében kellene megfogalmaznunk azt, hogy a Magyarországot a 2008-as esztendőben elérő globális krach hogyan hatott az RTL Klubra, akkor ezek után egyértelműen kijelenthetjük, hogy nagyon. Leépítések, műsorstruktúra átalakítások, görgetések és több olyan kényszerű intézkedés, amelyet Magyarország piacvezető televíziójának meg kellett hoznia. Utóbbit azért kell folyamatosan hangsúlyozni, mert ha ők ilyen és ehhez hasonló lépésekre kényszerültek, akkor teljesen egyértelmű, hogy a válság nagyon nagy hatással volt a hazai televíziózás életére. Hiszen ahogy Kolosi Péter mondta, ők valószínűleg ezen döntések meghozatala után is jobb helyzetben vannak, mint a versenytársaik nagy többsége. A 2001.-es szeptemberi terrortámadások óta a mostani események voltak azok, amik alapjában véve megrengették a piacot. Ráadásul a televíziók szempontjából „dupla” válságról kell beszélni, ami a következőket jelenti: A jelenleg is zajló nagy gazdasági események nyilvánvalóan senkit sem érintettek jól, azonban ez csak egy dolog, mert beszélni kell magának az iparágnak a válságáról, pontosabban talán a változásáról is. Az egész piac átrendeződik, átstrukturálódik, kezdetét vette a digitalizálás, sorra jelennek meg az új csatornák, és emiatt a nagyobb adóknak – általánosan - csökkent a jelentősége. Hogy ezt megértsük, muszáj szóról-szóra idéznem Kolosi Péter szavait: „Ez a két dolog ahhoz vezet, hogy a válság után nem az fog történni, hogy vége a megszorításoknak és minden ugyanúgy lesz, mint előtte. Ha véget ér a jelenség, akkor egy új szituáció fog kialakulni, ugyanis nem ugyanazok, és nem ugyanolyan súlyú piaci 60

szereplők élik túl ezt az időszakot, mint akik előtte elindultak, illetve jelen voltak. Hozzá kell tennem, hogy valószínűleg utóbbi a válság nélkül is előtt-utóbb bekövetkezett volna, és a pénzügyi krízis csak felgyorsította az eseményeket. Sőt, elképzelhető hogy ez olyan intézkedéseket kényszerített ki, amelyek középtávon inkább hasznosak lesznek, de a válság nélkül lehet, hogy nem léptük volna meg ezeket.” Úgy vélem, hogy az utolsó mondat az egész interjúnak, és az egész szakdolgozatnak is a lényege. A válság miatt rengeteg kényszerű intézkedést kellett meghozniuk a vezetőknek, és sok esetben még így sem tudták megmenteni az adott – egyébként világhírű – céget. De be kell látni azt, hogy amely vállalatok tönkre mentek, ott valószínűleg már a válság előtt sem ment minden jól – tisztelet a kivételnek -, lehettek lappangó problémák, és ide szorosan kapcsolódik a Magyar Televíziónak a helyzete is. Az, hogy az MTV-nél, és a többi közmédiumnál is akkora problémák voltak illetve vannak jelenleg is, csak úgy fordulhatott elő, hogy már a válság előtt sem volt minden rendben. Az RTL Klub – anélkül, hogy most kifejezetten őket szeretném dicsérni, az MTV-t pedig szidni, mert nem erről van szó, én csak a tényeket elemzem -, a pénzügyi krízis előtt, és utána is meg tudta őrizni piacvezető pozícióját. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az évek óta kigondolt szisztematikus munkának meg van az eredménye. A válság előtt az első hely, utána pedig az, hogy továbbra sem taszították le őket a trónról. A saját teljesítményük mellett ugyanakkor nem szabad elmenni szó nélkül a riválisok, és itt elsősorban a TV2-re gondolok, gyengébb szereplése mellett sem. Maga Kolosi Péter is elismerte azt, hogy ha lenne egy komolyabb vetélytársuk, akkor ez a különbség, ami a két csatorna között van, jóval kisebb lenne. De mivel egyelőre nincs, így a válságtól függetlenül továbbra is az RTL Klub tölti be Magyarország piacvezető televíziójának a szerepét.

61

7. SUMMA SUMMARUM Az előző közel hatvan oldalban megvizsgáltam a hazai televíziózás és a globális válság összefüggéseit. Kezdetben ismertettem a recesszió legfőbb okait, valamint általános következményeit. Részletesen kielemeztem a közszolgálati Magyar Televízió jelenlegi helyzetét, gondjait, illetve Kolosi Péter programigazgatónak köszönhetően az RTL Klubról is pontos képet kaphattunk. Az írásom elején felállítottam egy hipotézist, mely így szólt: Elképzeléseim szerint a pénzügyi krízis erősen érezteti hatását a hazai televíziózásban, s ez főleg létszámcsökkentésben, valamint jelentős műsorstruktúra átalakításban mutatkozik meg. Mindezek mértéke pedig csak és kizárólag az adott televíziós csatorna költségvetésétől, és a válság előtti működésétől függ. Véleményem szerint a hipotézisem igaznak bizonyult, és bővebben kifejtve a következőket mondhatjuk. A globális pénzügyi válság általános következménye lett a munkanélküliség, a bérek, valamint a támogatások csökkentése, s ez teljes egészében megjelenik a magyarországi televíziózásban is. A közszolgálati Magyar Televízió már a válság kitörése előtt óriási béreket fizetett tucatnyi alkalmazottjának, s ezek az összegek a pénzügyi recesszió miatt most duplán éreztetik hatásukat. Ezen kívül kiadásaik meghaladják a kereskedelmi csatornák által elköltött összeget, viszont kétszer annyi dolgozóval rendelkeznek, mint az RTL Klub és a TV2 együttvéve. A krízis következménye az is, hogy a válságban érintetteknek kevesebb pénzük marad egy hónapban, s emiatt kevesebbet tudnak szórakozásra költeni. Ebből adódik az a kissé furcsa ámde logikus tény, hogy a válság utáni első hónapban az Amerikai Egyesült Államok rekordot döntött az egy hónapban televízió nézésre fordított órák számával. Ebben a „versenyben” ugyanakkor hazánk is előkelő helyen áll, s ebben a kritikus időszakban még inkább ki vannak éhezve az emberek a szórakoztató, figyelemelterelő műsorokra, valamint a milliós nyerési eséllyel kecsegtető vetélkedőkre. Ez pedig egy érdekes helyzetet teremt a televíziós csatornák műsorstruktúráját tekintve, hiszen az adott műsorszolgáltatónak ki kellene elégítenie a fogyasztói igényeket, azonban erre nincs lehetőségük. A nézők újabb és újabb nagyszabású produkciókat szeretnének látni a képernyőn, azonban az adóknak erre nem igazán telik. Jól példázza ezt a gondolatmenetet a 2009-es nyári műsorstruktúra, mely mindegyik csatorna részéről 62

hemzsegett a korábban már leadott műsorok ismétlésével – fő műsoridőben. Több esetben ráadásul olyan programokat vetítettek le, amelyek már eredeti debütálásukkor is megbuktak. Az pedig, hogy Magyarország piacvezető csatornája, az RTL Klub a dolgozatomban részletezett lépéseket volt kénytelen végrehajtani, egyértelműen a válság jelét, és a megfelelő anyagi forrás hiányát mutatja. A gazdasági válság minden kétséget kizáróan hat a hazai televíziós csatornákra, s jelentős mértékben befolyásolja azokat. Átrendezi a műsorstruktúrát, és leépítésekre, valamint bércsökkenésekre kényszeríti a csatornákat. Zárszóként pedig ismét Kolosi Péter egyik gondolatát kell elmondanom. Az RTL Klub programigazgatója azt mondta, hogy a válság akár középhosszútávon még jól is jöhet, hiszen olyan intézkedésekre kényszerítette rá a vezetőket, amiket e nélkül nem biztos, hogy megtettek volna. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy jól jött a pénzügyi krízis, sőt. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy – tanulva ezekből a hibákból – a jövőben talán felelősségteljesebben fognak döntéseket hozni, és fel fognak, mert fel kell, hogy készüljenek egy esetleges világméretű katasztrófára.

63

8. IRODALOMJEGYZÉK B. Mátyus Gyöngyi – Bori István [2006]: Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint, 2. javított kiadás, AMTAK Bt., Budapest, 135.-141. old., és 147-148 old. Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó [2005]: Történelem IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 44 – 49. old. -

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/millios-fizetesek-az-mtv-vezetoinek-2000158/ letöltési idő: 2009. 10. 10.

http://www.bpxv.hu/bkik/index.php?option=com_content&task=view&id=7220&Itemid=3 3 – letöltési idő: 2010. 04. 06. http://comment.blog.hu/2009/12/22/megujult_arculattal_jelentkezik_karacsonytol_az_mtv - letöltési idő: 2010. 01. 14. http://comment.blog.hu/2010/02/07/egy_napon_inditott_es_szuntetett_meg_egy_musort_a z_m1 - letöltési idő: 2010. 03. 08. http://comment.blog.hu/2010/04/07/az_mtv_ujra_az_archivumban_banyaszik

-

letöltési

idő: 2010. 04. 08. http://comment.blog.hu/2009/11/25/duna_tv_mar_van_helye_a_2_4_milliardnak - letöltési idő: 2009. 12. 11. http://ecoline.hu/piac/20090715_tv.aspx?s=rss – letöltési idő: 2009. 08. 02. http://www.dunatv.hu – letöltési idő: 2010. 05. 02. http://www.fn.hu/media/20081215/reklampiac_ideert_valsag - letöltési idő: 2009. 08. 11. http://www.fn.hu/media_print/20090119/egy_majdnem_jo_ev/?action=nyomtat – letöltési idő: 2009. 08. 01. http://www.hetek.hu/uzlet/200705/elarverezett_otthonok - letöltési idő: 2009. 08. 12. http://www.hirextra.hu/2009/09/21/kimagaslo-fizetesek-munka-nelkul-az-mtv-nel/

-

letöltési idő: 2009. 10. 01. http://hvg.hu/gazdasag/20081113_valsag_hirdetesi_piac - letöltési idő: 2009. 10. 13. http://hvg.hu/gazdasag/20081222_valsag_szokincs_kifejezesek_osszefoglalo.aspx

-

letöltési idő: 2009. 10. 03. http://igazmondo.hu/site/hanyatlik-a-magyar-reklampiac-a-valsagban - letöltési idő: 2009. 10. 07. http://index.hu/gazdasag/magyar/elbocs/ - letöltési idő: 2009. 06. 01. 64

http://index.hu/kultur/media/2009/02/24/a_valsag_miatt_inkabb_tevezunk/ - letöltési idő: 2009. 05. 11. http://index.hu/kultur/media/2009/05/05/az_rtl_es_a_tv2_konyorog_a_valsag_miatt/

-

letöltési idő: 2009. 10. 01. http://index.hu/kultur/media/2009/05/28/nem_csokkentik_megse_az_rtl_es_a_tv2_dijait/ letöltési idő: 2009. 09. 09. http://index.hu/kultur/media/2009/09/15/felmondta_osszes_kulsos_szerzodeset_az_mtv/ letöltési idő: 2009. 10. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/09/22/futballkiarusitas_az_mtv-nel/ - letöltési idő: 2009. 10. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/09/25/vege_a_napkeltenek/ - letöltési idő: 2009. 10. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/09/30/kirugtak_vitrayt_a_koztevetol/ - letöltési idő: 2009. 10. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/ - letöltési idő: 2009. 10. 11. http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/uj_adokkal_kuzdene_a_valsag_ellen_a_duna_tele vizio/ - letöltési idő: 2009. 10. 11. http://index.hu/kultur/2009/11/04/beperli_az_mtv-t_sajat_kuratoriuma/

-

letöltési

idő:

2010. 03. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/11/05/a_tarsulat_miatt_is_peerlik_az_mtv-t/ - letöltési idő: 2010. 03. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/11/09/nem_szabalyozzak_az_mtv_vezetoinek_fizeteset/ - letöltési idő: 2010. 03. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/11/23/minden_tamogatast_elvettek_az_mtv-tol/

-

letöltési idő: 2010. 03. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/11/26/sztarjkolnanak_a_beremelesert_az_mtv-ben/

-

letöltési idő: 2010. 03. 02. http://index.hu/kultur/media/2009/12/02/kirugasokert_cserebe_kaphat_penzt_az_mtv/

-

letöltési idő: 2010. 03. 04. http://index.hu/kultur/media/2009/12/03/a_videkiekkel_szamol_le_az_mtv/ - letöltési idő: 2010. 03. 04. http://index.hu/kultur/media/2009/12/04/elore_megirta_a_halaltusa_forgatokonyvet_az_mt v/ - letöltési idő: 2010. 03. 04. 65

http://index.hu/kultur/media/2009/12/08/orjito_ismetlessel_sztrajkolhat_az_mtv/ - letöltési idő: 2010. 03. 04. http://index.hu/kultur/media/2009/12/09/cegvezeto_kerult_az_mtv_elere/ - letöltési idő: 2010. 03. 07. http://index.hu/kultur/media/2009/12/10/megkotoztek_az_mtv_alelnok_kezet/ - letöltési idő: 2010. 03. 07. http://index.hu/kultur/media/2009/12/10/nem_lesz_letszamleepites_az_mtv-ben/ - letöltési idő: 2010. 03. 07. http://index.hu/kultur/media/2009/12/17/eltuntetik_a_szempontot/ - letöltési idő: 2010. 03. 07. http://index.hu/kultur/media/2009/12/21/bajnai_segitseget_kerik_az_mtv_dolgozoi/

-

letöltési idő: 2010. 03. 07. http://index.hu/kultur/media/2009/12/29/nem_sztrajkolnak_megsem_lesz_musor_az_mtvn/ - letöltési idő: 2010. 03. 08. http://index.hu/belfold/2010/01/07/kormanyon_megszunteti_az_mti-t_a_fidesz/ - letöltési idő: 2010. 03. 10. http://index.hu/kultur/media/2010/01/20/nem_elado_a_futball-vb/ - letöltési idő: 2010. 04. 02. http://index.hu/kultur/media/2010/01/21/400_embert_kuldhetnek_el_az_mtv-tol/ - 2010. 04. 02. http://index.hu/kultur/media/2010/01/29/nem_sikerult_elnokot_jelolni_az_mtv_elere/

-

2010. 04. 02. (http://index.hu/kultur/media/2010/02/11/mtvtartozas/ - letöltési idő: 2010. 04. 02. http://index.hu/kultur/media/2010/02/15/bednarik_imre/ - 2010. 04. 02. http://index.hu/kultur/media/2010/03/09/a_duna_tv_ragalmazasert_perli_az_mtv-t/

-

letöltési idő: 2010. 04. 01. http://index.hu/kultur/media/2010/03/24/vege_a_berharcnak_a_magyar_televizioban/

-

letöltési idő: 2010. 04. 01. http://index.hu/kultur/media/2010/04/27/keszul_a_partok_nelkuli_uj_mediahatosag/

-

letöltési idő: 2010. 05. 06. http://index.hu/kultur/media/2010/03/31/az_mtv_felfalna_a_tobbi_kozmediat/ - letöltési idő: 2010. 05.05.

66

http://index.hu/kultur/media/2010/04/22/a_duna_tv_bemutatja_a_szingli_eletformat/

-

letöltési idő: 2010. 05. 05. http://index.hu/kultur/media/2010/05/05/a_fideszes_ortttag_szerint_nem_a_kozmedia_osszevonasa_a_legfontosabb_problema/

-

letöltési

idő:

http://index.hu/kultur/media/2010/03/10/csak_szerelmes_a_kormany_a_duna_tv-be/

-

2010. 05. 20. letöltési idő: 2010. 05. 02. http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=15251 – letöltési idő: 2009. 10. 09. http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_vb_2010/hiaba-adna-el-a-vb-jogokat-az-mtv2004841/ - letöltési idő: 2010. 11. 05. http://www.origo.hu/teve/20090617-vetelkedo-utazos-musor-kviz-es-sok-ismtles-ateveben.html? – letöltési idő: 2009. 10. 19. http://rtlhirek.hu/ - 2010. 05. 10. http://sportgeza.hu/sport/telisport/2010/02/08/az_mtv_227_oraban_kozvetit_az_olimpiarol / - letöltési idő: 2010. 04. 02. http://sportgeza.hu/futball/hirek/2010/04/23/napi_harom_merkozest_kozvetit_az_mtv_a_f utball-vb-rol/ - letöltési idő: 2010. 05. 10. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2010/04/28/az_mtv_kozvetiti_a_budapesti_uszo_eb-t/ http://tv2.hu/ - letöltési idő: 2010. 05. 03. http://www.twice.hu/index.php/hirek/40-hirek/3105-ismet-ntt-a-teletexthasznalat-vezet-azrtl-klub.html - letöltési idő: 2010. 03. 20. http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2009/11/10/szulak_andrea_a_story_teven_folytatja/

-

letöltési idő: 2009. 12. 01. http://www.vg.hu/vallalatok/reklam-es-media/tavaly-16-szazalekkal-esett-a-hazaitelevizios-reklampiac-309143 - letöltési idő: 2010. 04. 01. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g – letöltési idő: 2009. 12. 01. http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g – letöltési idő: 2009. 12. 01. http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna_Telev%C3%ADzi%C3%B3 – letöltési idő: 2010. 05. 13. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Telev%C3%ADzi%C3%B3 – letöltési idő: 2010. 05. 13. http://hu.wikipedia.org/wiki/Tv2 - letöltési idő: 2010. 05. 15. 67

http://hu.wikipedia.org/wiki/RTL_Klub - letöltési idő: 2010. 05. 15.

9. MELLÉKLET 9.1.

Kolosi Péter interjú -

Beszéljünk egy kicsit a kereskedelmi televíziók, specifikusan természetesen az RTL Klub költségvetéséről. Arra lennék kíváncsi, hogy mi a fő bevételi forrása a csatornának, és a reklámipar mennyire befolyásolja ezt?

-

Egy szóban összefoglalva: nagyon. Az RTL Klub bevételeinek körülbelül 90%-át a reklámokból befolyt összegek teszik ki, és mi - ellentétben például a Viasat csatornával - nem kapunk úgynevezett kábeldíjakat sem a kábelszolgáltatóktól. 2001 óta egyébként törekednek arra a műsorszolgáltatók, hogy minél nagyobb mértékben függetlenítsék magukat a hirdetési piactól, azonban ez – főleg Magyarországon – egyelőre lehetetlen. Ez azért rendkívül nehéz ügy, mert egyelőre még nincs olyan létező modell, amely akár csak helyettesíteni tudná a mostani állapokat.

-

A 90%-on túl, a maradék körülbelül 10%-nyi bevételt mik adják ki?

-

Ezek olyan apróságok, ahol a merchandising jogok kerülnek kihasználásra, ezek lehetnek könyvkiadások, filmeladások, illetve azok a rendezvények – pl.: Titanic kiállítás, White Sensation Party – ahol az RTL Klub valamilyen formában megjelenik.

-

A nagy gazdasági világválságot mikor észlelte a csatorna? Mik voltak a legelső intézkedések, amelyeket a recesszió hatására voltak kénytelenek meghozni?

-

A 2009-es évtől kezdődően kell beszélnünk a válságról. Ekkor rengeteg intézkedést kellett meghoznunk, amikkel a működési költségeinket tudtuk csökkenteni, s ezeknek a többsége magától értetődő módon – mivel a költségeink legnagyobb részét ezek teszik ki - a műsorokat és a programokat érintette. Ezen kívül pedig kénytelenek voltunk megválni néhány alkalmazottunktól is, ami szintén a válság számlájára írható.

-

Mekkora méretű volt a létszámleépítés?

-

Másfél év alatt nagyjából 10-15%-kal csökkent az alkalmazottaink száma, de ez a szám kisebb annál, mint ami például a konkurens TV2-nél, vagy a többi hasonló 68

helyzetben lévő csatornánál volt tapasztalható. A Hírigazgatóságon, ahonnan egy embert sem bocsátottunk el, a válság miatt mindenki lemondott a fizetésének a 10%-áról. Ezen kívül a cafeteria rendszer úgy, ahogy van, meg lett szüntetve, s ez egyformán érintett minden egyes alkalmazottat. Ennek oka egyébként elsősorban nyilván a válság, de mivel időközben megváltoztatták a cafeteria rendszerre vonatkozó adózási szabályokat, valószínű, hogy ezt a krízis nélkül is jelentősen átalakította volna. -

Nem régiben olvasni lehetett arról, hogy a korábbi kommunikációs igazgató, Rényi Ádám is az utcára került. Ez szintén a válság hozadéka volt?

-

Rényi Ádámot, és vele együtt az egész kommunikációs osztályt elbocsátottuk. Ez a döntést a válságnak a következménye, illetve a válság miatt elkezdett átszervezésnek a része volt.

-

Hogyan befolyásolták a csökkenő gazdasági mutatók az RTL Klub műsorstruktúráját? Volt olyan produkció, ami a megszorítások miatt nem került adásba?

-

A válságnak a következményei több dologban is megjelentek. Egyrészt például jóval kevesebb pénzünk volt / van új műsorok készítésére. Egy elég beszédes adat: a tavalyi évben összesen volt feleannyi pénzünk új műsorok gyártására, mint amennyibe 2008-ban csak a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsor került. Ebből azt hiszem érzékelhető, hogy mekkora különbségről van szó. Voltak olyak filmek, illetve sorozat is, amelyek be voltak előzetesen tervezve, de a válság miatt erre sajnos az előre kalkulált időpontban nem volt lehetőségünk. A műsorokkal kapcsolatban egyébként meg kell különböztetnünk a saját gyártású produkciókat, illetve a külföldi filmeket és a sorozatokat. Ez két külön kategória. Ez azért fontos, mert utóbbiak közül rengeteg olyan van, amit azért nem adtunk le, mert csökkentenünk kellett a költségvetésünket. Ezzel ugyanakkor folyamatosan „görgetjük” magunk előtt a le nem adott műveket.

-

Az általad is említett nem magyar alkotásoknak az át-, illetve megvétele hogyan történik? Mit értesz a görgetés alatt?

-

A dolog így működik: ha megveszel egy filmet, vagy filmcsomagot, akkor – magától értetődően – ez egy bizonyos összegbe kerül, de ezek nem akkor és ott jelentenek nekünk költséget, hanem amikor leadjuk őket a tévében. Tehát, hogy egy konkrét példát mondjak. Vegyük a legdrágább filmek egyikét, mondjuk valamelyik 69

Harry Pottert. Ez nagyságrendileg egy többszázezer dolláros értékű mű (filmenként), amit az adott csatorna amortizációs politikája szerint kell leírni. Mi az első sugárzása után is valahány százalékát, majd a következőnél is egy bizonyos százalékát írjuk le. Ezeket a nagy volumenű produkciókat általában vasárnap esténként szoktuk levetíteni, így az ottani időpontra lesz egy óriási költségünk. Azonban, tehetünk úgyis, hogy a filmet nem abban az évben tűzzük műsorra amikorra eredetileg terveztük, hanem eltoljuk, mondjuk egy évvel. Így – mivel nem került vetítésre -, kvázi spóroltunk, hiszen nincs meg az előbb említett költségünk, ugyanakkor ez csak egy ideiglenes állapot, hiszen a következő évben, amikor leadjuk, akkor ugyanúgy ki kell majd fizetni azt az óriási összeget. Ráadásul nem görgethetjük magunk előtt örökké az adott filmet / filmeket, hiszen van egy bizonyos határidő, amíg meghatározott alkalommal le kell vetítenünk az alkotást, és – szerencsés esetben – a két vetítés között eltelik egy év, de minimum kilenc hónap. Ilyen módon a kezünk egy kicsit kötött, ugyanakkor rövidtávon így nagyon jelentős összegeket lehet spórolni. Ugyanilyen okok miatt történt a Vészhelyzet című sorozattal az, ami. Ez a legdrágább külföldi sorozat egyébként, és a kevesebb költségvetés miatt ez egy nagyon jó példa az előttünk görgetésre, illetve a kis elcsúsztatásokra. A Vészhelyzetet ugyanis alapesetben, és a krach előtt, egy évben két részletben, megfelezve egy évadot adtuk le – csak úgy, mint az amerikaiak. A tavaszi – őszi félévados rendszert viszont a válság miatt át kellett alakítanunk, és például már 2009 tavaszán sem adtuk le az előzetesen betervezett epizódokat, hanem az eredetileg erre az időszakra szánt részeket a következő, őszi időszakban vetítettük le. Így ismét fél évvel később járunk, mint kellene, és mint ahogy eredetileg elterveztük. Helyette ment egy másik sorozat abban az idősávban (A mentalista), de az olcsóbb költségekkel jár, mint a Vészhelyzet. -

Általában amúgy mennyi időre tudtok megvenni egy-egy csomagot?

-

Ez teljesen változó, az adott megállapodástól függ. Jellemzően azért ezek a megállapodások 3-4 évre szólnak.

-

Már beszéltünk arról, hogy milyen intézkedéseket kellett anno tenni a válság miatt, de mi a helyzet most? Még mindig jelen van, vagy már látni és érezni a végét?

70

-

Egyelőre nem látjuk a végét, és még mindig nagyon nagymértékben jelen van, illetve befolyásolja az RTL Klub működését. Ettől függetlenül nálunk idén nem rosszabb a helyzet, mint amilyen tavaly volt, és valószínűleg a nagy versenytársaink hozzánk képest még rosszabb helyzetben vannak

-

Mikorra lehet szerinted vége ennek?

-

Úgy gondolom, hogy ősszel már lehetnek jelei a fellendülésnek, de a következő év tavaszán már mindenképpen egy kedvezőbb szituációnak kell majd lennie.

-

Ha összességében kellene megfogalmaznod, hogy a nagy globális válság milyen hatással volt az RTL Klubra, akkor mit felelnél?

-

Legutóbb a 2001. szeptember 11-i események voltak azok, amik drasztikusan megrengették a világ médiarendszerének finanszírozását, de ezek a mostani események jóval mélyebben és erősebben érintették a piacot is, és az RTL Klubbot is. Összességében nagyon jelentősen, ráadásul a televíziót tekintve jelenleg egy „dupla válságról” beszélhetünk.

-

Mit értesz ez alatt?

-

Arról beszélek, hogy volt, illetve van még most is a nemzetközi gazdasági válság, ami maga után vonta a már említett következményeket. Emellett azonban van még egy dolog, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, és ez magának az iparágnak a változása. Ide kell sorolnunk azokat a folyamatokat, mint a digitalizálás, a csatornaszámok növekedése, és ez által a nagyobb adók jelentőségének csökkenése, illetve az egész piac átstrukturálódása, átrendeződése. Ez a két dolog ahhoz vezet, hogy a válság után nem az fog történni, hogy vége a megszorításoknak és minden ugyanúgy lesz, mint előtte. Ha véget ér a jelenség, akkor egy új szituáció fog kialakulni, ugyanis nem ugyanazok, és nem ugyanolyan súlyú piaci szereplők élik túl ezt az időszakot, mint akik előtte elindultak, illetve jelen voltak. Hozzá kell tennem, hogy valószínűleg utóbbi a válság nélkül is előttutóbb bekövetkezett volna, és a pénzügyi krízis csak felgyorsította az eseményeket. Sőt, elképzelhető hogy ez olyan intézkedéseket kényszerített ki, amelyek középtávon inkább hasznosak lesznek, de a válság nélkül lehet, hogy nem léptük volna meg ezeket.

-

Mi a véleményed azokról a jóslatokról, hogy az internet majd „felfalja” a tévéket? Szerinted az online televíziózásnak lehet jövője?

71

-

Az, hogy az internet miatt a televíziók csődbe mennének, hogy őszinte legyek, egyáltalán nem hiszem. Az viszont hosszú vagy középtávon elképzelhető lehet, hogy mi csak tartalomszolgáltatóként leszünk jelen a piacon, és a televízió pedig csak az egyik megjelenési platformunk lesz. Ez az egyik oka annak, hogy nem félek, illetve különböző statisztikai felmérések kimutatták, hogy az internetnek az egyre nagyobb elterjedése ellenére – vagy pont azért -, a televíziózási arány és kedv folyamatosan növekszik.

-

Szerinted ez minek köszönhető?

-

Az egyik oka ennek lehet a válság is, ugyanis az ilyen ínséges időszakokban mindig megemelkednek az ingyenes szórakozásra szánt percek száma, hiszen az embereknek kevesebb a pénze, és nincs forrásuk a szórakozásokra. Ezt amerikai adatok támasztják alá, és szintén ez a felmérés az úgynevezett közösségi médiával magyarázza még a nézettségi adatok emelkedését. Ezzel arra utalok, hogy ha például a Facebookon tehetségkutató műsorról értekeznek, akkor azt utána meg is fogják nézni, mert a közösség részei szeretnének lenni. Ha egy-két dologról sokan beszélnek, akkor azt előbb-utóbb mindenki meg akarja nézni, mert mindenki akarja azt a televíziós élményt, benne akarnak lenni a körforgásba.

-

Végezetül arra lennék kíváncsi, hogy az RTL Klub minek köszönheti az immár évek óta tartó, egyeduralkodói piacvezető szerepét? Hogy lehet hosszú hónapok, évek után is ekkora különbség köztetek, illetve a TV2 között?

-

Úgy gondolom, hogy ennek a sikernek két fő oka van. Az első fontos tényező az, hogy az RTL Klubnál gyakorlatilag 9-10 éve ugyanazon elvek szerint működnek a dolgok, és ez egy természetes fejlődést hozott maga után. Van egy megfelelően kidolgozott koncepciónk, amit minden szempontból profi emberek – itt azért kiemelném a kreatív csapatunkat – tökéletesen hajtanak végre. Mindentől függetlenül azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az RTL Klub és a TV2 között lévő különbség nagymértékben köszönhető a rivális televízió gyenge teljesítményének is. Ha megnézzük a különféle statisztikai adatokat, akkor például tavaly ősszel egy 10-12 pontos differencia volt a két csatorna között, amit az RTL Klub nem lenne képes elérni abban az esetben, ha lenne egy jól működő konkurense. Ha ez így lenne, akkor is mi vezetnénk, de a különbség nem ennyi lenne, hanem mondjuk csak 6-7 pont. Ez részünkről egy hosszútávon is fenntartható teljesítmény, amihez ugyanaz a profi munka, és ugyanakkor állandó 72

változtatás, az aktualitásokhoz való alkalmazkodás is szükséges. Ez amúgy is egy nagyon gyorsan változó piac, de a mostani időkben még a szokásosnál is jobban kell figyelni.

73