Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
KÉPI ÉS NYELVI METAFORÁK A DUNA TELEVÍZIÓ ÉS AZ RTL KLUB ESTI HÍRADÓIBAN
Készítette: Bajusz Dániel Budapest, 2005.
5
Tartalomjegyzék I. Bevezető
5
II. A metaforák természete
9
2.1. Irodalmi és képnyelvi metaforák
9
2.1.1. Az irodalom metaforafogalma
9
2.1.2. Képnyelvi metaforák
13
2.2. Szimbólumok
15
2.3. A használható metaforafogalom
16
III. Kódolás és dekódolás, avagy hogyan szerkesztik és hogyan értelmezzük a médiatartalmakat
18
3.1. A kódolás és problémái
18
3.2. Preferált olvasat és olvasói szabadság
21
3.3. Nyelvi közlések és (mozgó)képek értelmezésének különbségei
23
IV. A tömegkommunikáció nyelve, kép- és szövegszerkesztési eljárások
26
4.1. A befolyásolás nyelvi eszközei
26
4.2. Intertextualitás
28
4.3. A képi manipuláció eszköztára
30
V. Sztereotípiák és frame-ek
32
5.1. Sztereotípiák: hasznos előítéleteink?
32
5.2. A valóság értelmezési keretei
33
VI. A hírműsorokról általában
37
6.1. Hírfaktorok
37
6.2. Napirend-kijelölés
39
6.3. Bulvárosodás és a nézői igények
41
VII. A Duna Televízió és az RTL Klub küldetése
44
7.1. A társaságok története
44
7.2. A célcsoportokról
45 6
7.3. Híradó-felfogások
47
7.4. Összehasonlító tanulmányok
49
VIII. A kutatás eredményei
54
8.1. Az alapvető különbség
54
8.2. A metaforahasználat okai
57
8.3. Példák a metaforahasználatra
60
8.4. További csoportosítási szempontok
63
8.5. „Kis metaforaértelmező szótár”
67
8.6. Tudósítások összehasonlítása
70
IX. Következtetések
74
X. Összegzés
77
Ábrák és táblázatok jegyzéke
79
Felhasznált irodalom
80
Melléklet: Az elemzett hírek leírása
83
7
I. Bevezető Magyarországon a tévénézésre fordított idő mennyisége és a főműsoridőben sugárzott hírműsorok magas nézettsége indokolttá teszi, hogy a híradókban megjelenő nyelvi és képszerkesztési eszköztárat, közülük is a képi és nyelvi metaforákat vizsgálat tárgyává tegyük, a kódolás és dekódolás mozzanatai tükrében. Bár kétségtelen, hogy például a nyomtatott sajtóban is számos nyelvi és képi metafora fedezhető fel, a média mint a tömegkommunikációs eszközök összessége túl széles terület lenne egy szakdolgozat keretében történő vizsgálathoz. A televízió mint médium választását indokolja továbbá az is, hogy ez napjainkban a legtöbbek által elsődleges tájékozódási forrásnak tekintett és az audiovizualitás okán joggal a leghatékonyabbnak nevezhető tömegtájékoztatási eszköz. A magyarországi általános kínálatú televíziók közül egy közszolgálati és egy kereskedelmi adónak a híradóit vizsgálom, ami lehetőséget ad a két eltérő működési forma összehasonlítására is a képi és nyelvi metaforák használata tekintetében. A hírműsorok között vannak tematikus (például gazdasági) és általános hírműsorok, műfajilag megkülönböztethetünk hír- és hírháttér (jellegű) műsorszámokat. Ezek közül a legnézettebbek kétségkívül az esti híradók. A Duna Televízió esti Híradója 18 órakor, míg az RTL Klub Híradó – Esti kiadás című műsora 18:30-kor kezdődik, és a hét minden napján adásba kerül. Mindkét csatornának ez a legnézettebb hírműsora. Ezeket a médiatartalmakat fogom tehát vizsgálni. A kutatást tartalomelemzéssel végzem el. Ehhez a mintát a két műsor 2005. október 24. és október 30. közötti adásai szolgáltatják. A vizsgált hét véleményem szerint elegendő arra, hogy az így kapott összesen 14 híradó körülbelül 280 hírében (híradónként 20 hírrel számolva) megfelelő példákat találjak a képi és nyelvi metaforákra, illetve ezek hatását, valamint kódolásuk (szerkesztésük) és dekódolásuk (értelmezésük) kérdéseit bemutathassam. Egyrészt a hatékonyság, másrészt a külföldi hírügynökségektől vásárolt felvételek korlátozott befolyásolhatósága miatt a tartalomelemzés az említett műsorok belföldi (vagy magyar vonatkozású) híreire fog korlátozódni.
8
Egyelőre még nem bizonyított feltételezésem az, hogy mára kialakult egy stabil híradós nyelvi és képi „metaforatár”, ezért használatuk megszokottá vált a hírek készítői számára, befogadásuk pedig természetessé a nézők körében. Jó Balázs és Gayer Zoltán a hírműsorok, illetve az MTV Híradójának képi retorikáját elemezték ismert tanulmányaikban. Ők elsősorban a manipulatív jellegű képszerkesztési eljárások veszélyeire hívták fel a figyelmet. Ilyenek lehetnek elvileg a metaforák is, ám véleményem szerint konkrétan ezek a szöveg- és képszerkesztési megoldások általában nem manipulálják a nézőket, nem befolyásolják jelentősen véleményalkotásukat egy történésről, pusztán színesítik, könnyebben feldolgozhatóvá teszik a híreket. E szakdolgozat keretében arra teszek kísérletet, hogy a kutatás eredményeire támaszkodva bizonyítsam hipotézisem igazságát. A következő kérdésekre szeretnék tehát választ találni: •
Mennyire általánosak ezek a képi és nyelvi megoldások?
•
Segíti-e a metaforák használata a hírek értelmezését?
•
Milyen szerepe van a képi és nyelvi metaforáknak abban, hogy a nézők úgy dekódolják a híreket, ahogy azt a „hírkészítők” „elvárják”?
•
Sérti-e a metaforahasználat az objektivitás követelményét, a realisztikus ábrázolásmódot?
Ezek után még néhány módszertani kérdést is tisztázni kell. A kommunikációkutatás fő kérdései, vizsgálódási területei McQuail (2003) szerint a következők: - Ki közöl, kinek? - Mi a közlés célja? - Hogyan zajlik a közlés? - Miről? - Mit eredményez a közlés?
9
Bár e kérdések szoros összefüggésben állnak egymással és szinte elválaszthatatlanok a kutatás során, szakdolgozatom témája elsősorban a „hogyan”(csatornák, nyelvek, kódok), a „miről” (tartalomtípusok) és a „mit eredményez” kérdéseinek vizsgálatát indokolja. Konkrétan azt, hogy a vizsgált két hírműsorban milyen metaforákat alkalmaznak a hírek „gyártói” (a kódolói oldal, a közlők), miért alkalmazzák azokat és hogyan hatnak ezek a nézőkre (a dekódolói oldal, a befogadók). A metafora ebben a modellben az üzenetnek egy speciálisan kódolt fajtája. Pontosabb meghatározásával a következő fejezetben foglalkozom. A kódolás technikai megvalósítása (vagyis az, hogy az operatőrök által a helyszínen rögzített képanyagot miként szerkesztik egybe a vágók a szerkesztő-riporterek által felolvasott szöveggel) nem, viszont azok a nyelvi és képi műfaji követelmények, amelyek mentén a híreket szerkesztik, annál inkább fontosak. Az elemzés során azzal a feltételezéssel élek, hogy a képi és nyelvi metaforák nem véletlenül kerülnek be a híradásokba. Bár elvileg a véletleneknek is lehet szerepe abban, hogy egy-egy híranyag szövegi és képi világa hogyan áll össze végső formájába, a metaforák és sok más eszköz esetében ez kizárható. És nem feledkezhetünk meg a szerkesztői kontrollról sem. A közlőkre vonatkozó vizsgálódások jelen esetben a Duna Televízió és az RTL Klub küldetésének rövid ismertetéséből, és a hírműsoraikra vonatkozó vezetői filozófiák bemutatásából állnak. Korábbi tanulmányok (például a Szonda Ipsos vagy a Kontroll Csoport felmérései) alapján további sajátosságokat is felfedezhetünk. (A közszolgálati és a kereskedelmi filozófia természetesen a hírműsorokban is tisztán megmutatkozik, ám ezek összehasonlítása egy másik szakdolgozat témája lehetne.) A dekódolás, azaz a befogadás vizsgálatához egyrészt nagyszámú mintán kellene kérdőíves adatgyűjtést elvégezni, másrészt a nézőkben lejátszódó belső, kognitív folyamatok a pszichológia szakterületét képezik. A befogadói oldal szociológiai elemzése is felesleges lenne, mivel a társaságok meghatározott célcsoportokkal rendelkeznek és ennek megfelelően szerkesztik műsoraikat.
10
A média befolyásoló hatásáról ebben a dolgozatban csak abból a szempontból kell szót ejteni, hogy mennyire felel meg a metaforahasználat a hiteles, pontos, objektív tájékoztatásra vonatkozó, a médiatörvényben megfogalmazott követelményeknek. Elméleti megközelítésekkel igyekeztem a lehető legrövidebben, csak olyan mértékben foglalkozni, amely szükséges a kutatás eredményeinek értelmezéséhez.
11
II. A metaforák természete 2.1. Irodalmi és képnyelvi metaforák A vizsgált médiatartalmakban előforduló nyelvi és képi metaforák vizsgálata előtt természetesen tisztázni kell a metafora fogalmát. Annál is inkább, mert egy átlagos néző szemével (és fülével) figyelve akármelyik esti híradót, eddig soha nem figyeltem fel metaforákra, és valóban, a híradások szövegében irodalmi értelemben nem fordulnak elő metaforák. Legfeljebb olyan köznyelvi metaforákat lehet néha hallani, amelyek annyira mindennapivá váltak, hogy valószínűleg még a használójuk sem tud róluk (például: „fátyolfelhő”, „szőlőszem”, „le vagyok törve”, „visszaveri érveit”). Tehát nem szigorúan irodalmi metaforákat kellett megvizsgálnom. Azonban ahhoz, hogy az eredeti jelentés alapján majd újradefiniálhassuk a metafora fogalmát, szükséges az irodalmi meghatározás megismerése. 2.1.1. Az irodalom metaforafogalma (Forrás: http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv025.htm) A metafora (a szó görög eredeti jelentése: átvitel) a szóképek egyik fajtája, közöttük központi szerepe van. Olyan szókép, névátvitel, amely két fogalom közt fennálló tartalmi (külső vagy belső, ritkán funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul. Alapulhat tehát: külső hasonlóságon, belső hasonlóságon vagy hangulati egyezésen. A metafora stílushatása abból adódik, hogy a kifejezendő (azonosított) fogalomra, jelenségre átvisszük a kifejező (azonosító) fogalom, jelenség sajátosságait, s ezáltal egy névbe sűrítve, tömörítve egyszerre két, egymástól távol eső dolog jelenik meg a tudatunkban. A két jelentés egyidejűleg hat, s ez belső gondolati mozgást, feszültséget idéz elő az olvasóban. A két fogalom kölcsönhatásának ebben a folyamatában a metafora tagjai új értelmi és hangulati jegyekkel gazdagodnak, érzelmileg telítettebbé, kirajzoltabbá válnak. Külső hasonlóságon alapul például a következő metafora:
12
„Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja, Ütni készül ökle csontos buzogánya; (Arany János: Toldi II.) A kifejezendő tehát az ököl, a kifejező a buzogány. Hangulati egyezésen alapul viszont ez: Pajkos gyermek a sors, csak úgy játszik véle. (Arany János: Toldi IX.) Eredetük szerint vannak: 1. Köznyelvi metaforák; 2. Költői vagy művészi metaforák (például köznyelvi metaforák megújításával) Célja szerint a metafora (különösen a költői) lehet: 1. Szemléleti – ez főként elképzeltetni, ábrázolni akar; 2. Hangulati – ha bizonyos érzés, hangulat felkeltése a célja (A szemléleti és a hangulati elemek azonban legtöbbször egyesülnek a képben.) Alakjuk szerint kétféle metaforát különböztetünk meg: 1. A teljes (kéttagú) metafora a kifejezendő (azonosított) és a kifejező (azonosító) fogalom nevét egyaránt feltünteti. 2. Az egyszerű (egytagú) metafora csak a kifejező (azonosító) elemből, magából a képből áll (a kifejezendő fogalmát tehát hozzá kell érteni). A metaforák stílushatása aszerint is változik, hogy a kifejező, vagyis a metafora milyen szófajú szó. Például van igei metafora, főnévi metafora, melléknévi metafora. A kreatív metafora adott, feltételezett, más módon nehezen vagy csak körülményesen meghatározható jelenségek megnevezésére használt, nem művészi jellegű metafora. A kreatív metaforák adott esetben igen produktívak lehetnek. Szokás például azt mondani, hogy: A komputer úgy működik, mint az emberi agy. 13
Főként a tudományos nyelvhasználatban fordulnak elő. A pedagógiai metafora a nem művészi jellegű metaforák egyik fajtája. Általában szemléltetésül használják többek között az oktatásban egy-egy jelenség bemutatása céljából. Például: A világegyetem tágulása olyan, mint egy felfúvódó léggömb felülete. A galaxisok mind távolodnak egymástól. A metafora alfajai és a belőle származó szóképek a szinesztézia, a megszemélyesítés, az allegória és a szimbólum. Ezek közül a szimbólum és az allegória az, amely még fontos lehet a vizsgált téma szempontjából. Az allegória (gör. ’másként való’, azaz képletes beszéd) egy elvont fogalomnak a megszemélyesítése vagy érzékelhető képben való ábrázolása. Az irodalmi alkotásokban a Szeretet, az Igazság, az Irigység stb. gyakran jelenik meg emberi formában. Szokásosabb formája azonban a hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora, illetve megszemélyesítés. Például Petőfi Sándor a Föltámadott a tenger… című versét metaforával kezdi: „Föltámadott a tenger, / A népek tengere;” Majd ezt részletezi úgy, hogy bemutatja a tenger háborgását, de oly módon, hogy mindig érezzük: a nép erejéről van szó. Az allegória tehát értelmi jellegű szókép, illetve kép. Célja az elvont gondolat közvetítése. Ezért a két elem: a gondolat és a részletesen kidolgozott kép megtartja benne önállóságát. A kép minden egyes mozzanatának az ábrázolt gondolat egy-egy mozzanata felel meg. Az allegória így kettős értelmű: a képnek önmagában is van értelme, de van egy mélyebb, rejtettebb értelme is. Stílushatása ebből adódik. (http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv033.htm) A metaforák mellett a szóképek másik fő fajtája a metonímia (gör. ’névcsere’). Legfontosabb tulajdonsága, hogy a névátvitel két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton alapul. Stilisztikai értéke kisebb, mint a metaforáé, mert egymáshoz viszonylag közel álló fogalmakat sűrít egy névbe. Hatása mégis van, egyrészt a névcsere miatt, másrészt azért, mert a kifejező név rendszerint kép vagy képi jellegű. A költői stílus, a népköltészet, a köznyelv és a nyelvjárások egyaránt élnek a metonímia adta lehetőségekkel.
14
A metonímia fajtái a kifejezendő és a kifejező közti kapcsolat jellege alapján alakulnak ki. Eszerint a következő fő típusokat különböztetjük meg. 1. Helyi, térbeli érintkezésen alapuló; 2. Időbeli érintkezésen alapuló; 3. Anyagbeli érintkezésen alapuló metonímia – ezek magát az eszközt anyagának nevével jelölik; 4. Ok–okozati összefüggésen alapulók – ezek az ok, az előzmény nevével jelölik az okozatot, a következményt, vagy fordítva (http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv025.htm) A metonímia alfaja a szinekdoché. A szinekdoché (gör. ’együttérzés, veleérzés’) stilisztikailag a metonímiával nem vetekedhet, de a kifejezés változatossá tételében (a metonímiával együtt) nagy szerepe van. Négy fő típusát különböztetjük meg. 1. A nem és a fajta fölcserélésén alapuló; 2. A rész és az egész viszonyán alapuló; 3. Az egyes és a többesszám felcserélésén alapuló; 4. A határozott és a határozatlan számnév viszonyán alapuló szinekdoché. (http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv122.htm)
A szóképek fő feladata tehát a szemléltetés, elképzeltetés, megérzékítés, amelyek révén megvilágítják, közelebb hozzák a mondanivalót az olvasóhoz – az irodalomban. A tömegkommunikáció nyelve – főként a hírműsorok nyelvezete – objektív, lényegre törő, tömör, ezért is elképzelhetetlen a metaforák használata. Az iménti irodalmi meghatározás tehát nem vitt közelebb a szakdolgozat címében említett „képi és nyelvi metaforák” fogalmának pontosabb definiálásához. Ám Balázs Géza nyelvész szerint a magyar nyelvre különösen jellemző a metaforák használata, és nemcsak a szépirodalomban:
15
„A magyar szövegben a „tiszta” referenciális, leíró funkció helyett és mellett sokszor megjelenik a költőiség, az esztetizálás. A magyar nyelvi beszélők erőteljes képekben gondolkodnak. Erre a jelenségre nagyon sokan fölfigyeltek. Karácsony Sándor szerint „a legtöbb környező nyelv képi ereje haloványabb a mi nyelvünk képi erejénél” (Karácsony, 1985. 218.). A metaforahasználat és az ebből fejlődő jelképiség, szimbolizmus nemcsak a népköltészetben és az irodalomban, hanem nép- és köznyelvi (vagyis mindennapi nyelvhasználati) szinten is föltűnően gazdag és eleven. Ezen belül kell megemlíteni a magyar nyelvre annyira jellemző antropomorfisztikus szemléletet … , amikor emberi és állati tulajdonságok, cselekedetek vagy testrészek nevét használjuk nem élőlényekkel kapcsolatban, pl. kabátujj, szőlőszem, pislog a lámpa, repül (rohan) az idő. A grammatikában is létezik a képiség. Pl. a határozók irányhármasságát (honnan? hol? hová?) térmetaforikus struktúrának tarthatjuk (Balázs 1997. 55.) A magyar szólások különösen gazdagok képekben, ezért igen expresszívek: mindenbe beleüti az orrát, lógatja az orrát, nyakig van a bajban, nagy (nehéz) kő esett le a szívéről.” (Balázs 1998: p.31.) Az irodalmi kitérő után nézzük meg a metafora filmművészeti meghatározását: 2.1.2. Képnyelvi metaforák „A metafora két képsor olyan szembeállítása a montázs révén, amely a nézőből elemi hatást vált ki, hogy ezzel befogadóképessé tegye arra a gondolatra, amelyet a rendező közölni óhajt vele. Metafora esetében tartalmi belső hasonlóság van kép és szöveg között. A metonímia a kép és szöveg tér-idő-anyag vagy okbeli kapcsolatán, szomszédosságán alapul. Eizenstein a Sztrájkban a rendőrbesúgók tablójára áttűnéssel állatképeket fényképez. A lemészárolt munkások képsorát párhuzamba állítja a vágóhídon leölt állatokéval. Chaplin a Modern időkben hasonló párhuzamot von a gyárba vonuló munkások és a vágóhidra terelt marhák között. A szimbólum esetében nem két elem egymásmellé állítása adja a többlettartalmat, hanem ez a képben van jelen. Azaz egy jelenséget egy jel helyettesíti, esetleg korábbi párhuzamos képsor „visszaható ereje" révén, vagy a kihagyással. Ma már kevésbé használják a metaforák, szimbólumok direkt, a történettől idegen kirívó formáit, az anyagba ágyazva elrejtik azokat. A film életközelsége jobban kedvez a szimbólumnak, a finom utalásos 16
hasonlat - sűrítés, tömörítés- eszköze lesz a drámaiságnak. Huszárik Elégiája a lovak vágóhídra vitelét mutatja, de eközben egy letűnő, elpusztuló világról is szól, amelyben a ló az ember hű társa volt. A tömörítés, a sűrítés mellett meg kell említeni a kihagyást, mint az elhallgatás művészi eszközét. Ez megtalálható a meseszövésben - az eseményekben való ugrás a drámában, az irodalomban is felfedezhető - és a filmet jellemző képi megjelenítésben (a két sík összefügg egymással).” (http://www.media.ars-wonderland.hu/3_intro.html)
Ez a leírás már sokkal közelebb vitt ahhoz, hogy átértelmezhessem a metafora eredeti, irodalmi fogalmát oly módon, hogy az alkalmas legyen egy sikeres tartalomkutatás elvégzéséhez. A következő kommunikációelméleti fejtegetés a metaforák további sajátosságaira mutat rá. Mi jellemző valójában a metaforákra? 1. magyarázóstruktúrákat visz át a tapasztalatok egy ismert tartományából egy másik jelentéstartományba 2. asszociációs szálakon bizonyos strukturális hasonlóságokat idéz fel 3. jelentéstartalma eltér a kiindulási jelentéstartománytól 4. új percepciókat szerveznek és új valóságokat alkotnak 5. eredete a felismerhetetlenség homályába vész (Róka 1995) „A
metaforák
nem
egyszerűen
a
nyelv
díszítőelemei,
hanem
kreatív
erejének
megnyilvánulásai, amelyek valami újat alkotnak: újrateremtik az egyéni tapasztalatok egy-egy tartományát, és ezáltal … befolyásolják használójuk valóságfelfogását és cselekedeteit.” (Róka 1995: p.114.) Klaus Krippendorf a kommunikációs metaforáknak számos típusát különbözteti meg. Például: - Konténermetaforák: pl. a levél tartalmaz valamit, információk kiszedése, kigyűjtése egy szakkönyvből. A nyelv a gondolatok „konténere”. - Vezetékmetaforák: pl. a „csatorna” szó használata a kommunikációs folyamatok leírásában, amely a vízvezetékrendszer működése és az információk „áramlása” között teremt analógiát. - Titkosírás-metaforák: a kódolás-dekódolás elmélete kapcsán terjedtek el, pl. „Próbáljuk megfejteni, mi van ebben a levélben!”, „Hogyan értsem, amit mondtál?” (Róka 1995) 17
2.2. Szimbólumok A metaforából származó egyik szókép a szimbólum, amely a filmművészeti kitérőben is említésre került. A szimbólumok, más szóval jelképek egyidősek az emberi kultúrával. Azonban azért is fontos megemlíteni szerepüket, mert egyes médiakutatók szerint a televízió saját szimbólumvilágot alakított ki. George Gerbner hipotézise szerint „a modern médiumok közül a televízió annyira központi helyet szerzett napi életünkben, hogy uralkodik „szimbolikus környezetünkön”, helyettesítve a személyes tapasztalatot és a világgal kapcsolatos tudásunk más eszközeit a maga valóságról kialakított (torz) üzenetével. …A médiahatás ezen elmélete szerint a televízió sok ember számára olyan összefüggő és majdnem mindenre kiterjedő szimbolikus környezetet teremt, amely a való életbeli helyzetek széles körére vonatkozó viselkedési normákat és nézeteket határoz meg. Nem ablak a világra vagy a világ tükröződése, hanem önmagában egy világ.” (McQuail 2003: p.399-400.) A tömegmédiumok elterjedése előtt, az emberi történelem kezdetei óta hasonló szerepet töltöttek be a klasszikus értelemben vett szimbólumok, jelképek. Egy részük azonban ma ugyanúgy jelen van, sőt, a média is használja őket. „Az emberi kultúra működése elválaszthatatlan a jelek és jelképek használatától. Az emberi közösségek létezése feltételezi a jelekre épülő folyamatos kommunikációt. A jelek nem önmagukban állnak csupán, hanem szabályok által meghatározott rendszereket alkotnak. E szabályrendszereket egymástól eltérő kultúrákként érzékeljük magunk körül, melyek más és más viselkedési szabályokat írnak elő.” (Hoppál - Jankovics - Nagy - Szemadám 2000: p.7) Ilyen gyakori jelképek a kultúrákban például: galamb, madár, gyermek, arc, ajtó, bor, apa, anya, színek, képmás, bárány, cégér, címer, csengő/harang, domb, ég, fejfa, villám, víz, szerszámok, szivárvány, katona, katonai jelzések, kenyér, kéz, kocsi (szekér), könyv, kulcs, pentagramma, zászló, virág, stb. Ezek közül jó néhány ma is él, s az emberek többsége valószínűleg egyforma jelentést tulajdonítana nekik a mai Magyarországon is. Nem egy a fenti példák közül a vizsgált médiatartalmakban is megjelent! 18
2.3. A használható metaforafogalom Mindezeket figyelembe véve, a híradók tartalomelemzése során a következő, önkényes definíció szerint tekintettem szöveg (hang) és kép bizonyos egybeeséseit – tágan értelmezve – metaforáknak: Metafora az elhangzó szöveg és a (mozgó)kép minden olyan egymásra utalása, kölcsönhatása, amely szavakkal ki nem mondott, illetve képileg nem ábrázolt többletjelentést hordoz. Természetesen a két fogalom vagy jelenség közti névátvitelnek külső vagy belső tartalmi, esetleg hangulati egyezésen kell alapulnia. Ezen kritériumok alapján minősíthető metaforának az adott szöveg- és képszerkesztési megoldás, eszköz. A kölcsönhatás iránya szerint kétféle lehet: vagy a szöveg ad új értelmi vagy hangulati jegyeket a képnek, vagy fordítva. Ám az eredményt tekintve ez nem lényeges, és sokszor meg sem különböztethető, hiszen nem tekinthetjük sem a képeket, sem a szöveget elsődlegesnek, vagyis fontosabbnak a másiknál. Mivel a hírműsorokban szöveg és kép egymásra van szerkesztve és az esetek döntő többségében nem jelennek meg különállóan, ez is indokolja, hogy ne csak nyelvi vagy csak képi metaforák előfordulására figyeljek, hanem egységében vizsgáljam azokat. Sőt, az ilyen audiovizuális metaforák esetében – mivel hírműsorról van szó és nem művészfilmről – nincs is külön a képbe vagy a szövegbe kódolva a metafora1. A metaforák használata által érthetővé, képivé lehet tenni szavakkal sokszor nehezen kimondható vagy egyáltalán nem leírható történéseket, érzelmeket, bonyolult folyamatokat. Mégis többről van itt szó, mint az elhangzó szöveg puszta illusztrációjáról. Hiszen általuk tulajdonképpen a valóság elemeinek újraszervezése történik, többletjelentést kap szöveg és kép egyaránt. A montázstechnikához2 hasonlóan a metaforák hatásmechanizmusa is így írható fel: 1 + 1 = 3.
1 2
A kódolás és dekódolás mozzanatait a következő fejezet tárgyalja. A montázs működését a képi manipuláció eszköztáránál vizsgáljuk.
19
A metafora tagjait, a kifejezendőt és a kifejezőt, vagy más szóval az azonosítottat és az azonosítót az irodalomban fogalmi, illetve képi síkként is nevezik. Ez a képi sík a film esetében szó szerint is értelmezhető, és a talált metaforák „megfejtésénél” majd eszerint próbálom táblázatos formában egymás mellé állítani a két tagot.
20
III. Kódolás és dekódolás, avagy hogyan szerkesztik és hogyan értelmezzük a médiatartalmakat „A tömegkommunikációs információ mindig szerkesztett információ. Ez azt jelenti, hogy az élőbeszédnél vagy a közvetlen emberi kommunikációnál nagyobb mértékben megtervezték,
és
csak
többszörös,
többszemélyes
ellenőrzés
után
kerül
be
a
tömegkommunikáció csatornáiba. … A tömegkommunikáció legfontosabb vonása, hogy társadalmi erőcsoportok céljait és érdekeit hordozza, azokét, amelyek a tömegkommunikáció eszközének birtokosai.” (Buda 1985: p.8-9. in: Domokos 2002: p.56.) Ez indokolja többek között, hogy a médiatartalmak vizsgálata előtt a kódolás és dekódolás folyamataival kapcsolatban néhány lényeges vonást kiemeljünk. 3.1. A kódolás és problémái „A kommunikációs folyamatban az üzenet valamilyen jelrendszerben közvetített formában érkezik a címzetthez. Ezt a jelrendszert kommunikációs kódnak nevezzük. A kommunikáció csak akkor jön létre, ha a dekódolás (vagyis az üzenet „megfejtése”), az üzenet értelmezése is megtörténik.” (Nyárády – Szeles 2000: p.37.) „A kommunikációt a használt kódrendszer oldaláról közelíti meg a nyelvtudomány. A nyelvészeten belül a szemantika foglalkozik a nyelvi kódok ismeretelméleti szerepével, jel és jelentés viszonyával. A nyelvtudományból önálló tudományterületté nőtt szemiotika viszont a kommunikációs folyamat egészére kiterjed, érinti a jelalkotás, jeltovábbítás és jelfelfogás teljes spektrumát; a jel szempontjából elemezve a kommunikációs helyzet minden összetevőjét.” (Kapitány Á. – Kapitány G. 1998: p.20-1.) „A jelentés problematikájával a szemiotika foglalkozik, amely három területet ölel fel: - szintaxis: a jelek egymáshoz kapcsolódásának törvényszerűségei - szemantika: a jel és a jelölt dolog tartalmi kapcsolata - pragmatika: a jel kibocsátója és befogadója közti kapcsolatot elemzi.” (Nyárády – Szeles 2000: p.39.)
21
A jelentés fogalmának vizsgálatakor különbséget kell tennünk denotatív és konnotatív jelentés között. Ugyanis „a denotatív jelentés egyetemes (mindenki számára ugyanaz az állandó jelentés) és objektív (az utalások igazak, nem sugallnak értékelést), míg a konnotáció a befogadó kultúrája szerint változó jelentést és (pozitív vagy negatív irányú) értékelési elemeket is tartalmaz.” (McQuail 2003: p.273.) „A kódoknak háromféle típusát különböztethetjük meg: - ikonikus kód (jelentéstartalma megegyezik a jelölt dolog jelentésével, pl. erőszak képi megjelenítése) - index-kód (utal a dolog jelentéstartalmára, de nem azonos vele, pl. a füst utalhat a tűzre) - szimbolikus kód (társadalmi megegyezésen alapul a jelentéstartalmuk, pl. nyelv, közlekedési táblák)” (Nyárády – Szeles 2000: p.38.) A kódolás során azonban problémák is felléphetnek. Shannon és Weaver szerint egy információs-kommunikációs folyamatban a ezek a problémák három szinten jelentkezhetnek: (Domokos 2002) A-szint, a technikai problémák szintje – milyen pontosan vihetők át a diszkrét szimbólum-sorozatok (pl. írott szöveg), a váltakozó szignálok (beszéd, zene), a folytonosan változó, kétdimenziós struktúrák (tv-kép) az adótól a vevőhöz? A műszaki jellegű hatásoknak nagy befolyása van a szemantikai és hatékonysági kérdésekre is. B-szint, a szemantikai problémák szintje – az átviendő üzenet kódolása mennyire pontos, illetve a jeleket hogyan dekódolja, értelmezi a befogadó. Itt tehát felvetődik az üzenet jelentésének kérdése. C-szint, a hatékonyság szintje – a rendeltetési helyen a már szemantikailag megfejtett üzenet, vagyis a jelentés a vevőben milyen hatékonysággal, milyen sikerrel váltja ki a kívánt hatást, azaz milyen befolyással van a befogadóra. A szemantikai problémákkal kapcsolatban, mivel azok a jelentés kódolásátdekódolását
befolyásolhatják,
érdemes
Warren 22
Weaver
modelljét
áttekinteni.
A
kommunikációs folyamat hagyományos modelljét (adó – kódolt jel - csatorna – dekódolt jel vevő, esetleges visszacsatolással és a csatornában fellépő zajjal) Weaver a következőképpen módosította: 1.sz. ábra
Az információs-kommunikációs rendszer (Forrás: Domokos 2002: p.31.)
„Az információs rendszer sémájának „kiegészítéseként elképzelhetünk egy új blokkot, amelynek neve „szemantikus vevő”, s amely a jeleket közleményekké átalakító műszaki vevő és a rendeltetési hely között helyezkedik el. Ez a szemantikus vevő második dekódolásnak veti alá a közleményt, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa a közlemény statisztikaiszemantikai jellemzőinek egyezését az összes elképzelhető vevőknek vagy befolyásolni kívánt hallgatóságot képező vevőcsoportnak statisztikai-szemantikai kapacitásaival.” (Weaver 1977: p.79.) A szemantikus zaj nem tévesztendő össze a műszaki zajjal. Weaver modellje szerint ez képviselné
azokat
az
információforrásból
–
mondjuk
egy
szónoktól
–
eredő
jelentéstorzulásokat, amelyek szándékoltak, mégis elérik a rendeltetési helyet vagy a hallgatót. „A kódok teszik lehetővé, hogy bizonyos jelentésekben egyetérthessünk. A médiaszövegek megfogalmazása során alkalmazott kódolási konvenciók nem rögzített és mindenki által ismert szabályok, hanem rejtettek, kimondatlanok, amelyeket a közönség megtanul, elfogad, felismer és alkalmaz. Ezek a jelrendszerek a kultúra részei, ezért kultúrafüggőek, de mivel a televízió és a mozi egyre inkább egyneműsíti a világról alkotott
23
képünket, ezek a konvenciók fokozatosan „globálissá” válnak.” (O’Sullivan – Dutton – Rayner 2002: p.105.) Stuart Hall feltevése szerint „a médiaszövegek – például a televízió-műsorok – a domináns ideologikus nyelvnek, azaz az éppen uralkodó közbeszédnek (diskurzusnak) adnak hangot, azt „szólaltatják” meg. Ez abból ered, hogy a médiaszövegek gyártói szakmai tapasztalatuk, gyakorlatuk alapján feltételezik és előre el is gondolják, miként kell megvalósítani a műsorokat, határoznak arról, hogy milyen legyen a „gyártás környezete”. A készülő szövegek olvasata – a „jelentés” – viszonylag könnyen értelmezhető a közönség számára, hiszen a műsor eredendően hordozza a „helyzet definícióit” – mivel a műsorkészítők azt a tágabb társadalmi környezetből szerzik, amely természete szerint ideologikus: Hall ezt tekinti „ismereti háttér”-nek. Végül a megvalósítás – a „kódolás” – során a mozgóképi közlésmód közismert televíziós kódjait és hagyományos jelrendszerét alkalmazzák, így a kódolási folyamat hatására a műsor jelentése természetessé és világosan érthetővé válik a közönség számára.” (O’Sullivan [et al.] 2002: p.185-6.) 3.2. Preferált olvasat és olvasói szabadság „Shannon szerint bármily leleményes is a kódolási folyamat, a jel vétele után mindig marad bizonyos nem kívánatos bizonytalanság arra nézve, hogy mi volt a közlemény.” (Domokos 2002: p.69.) És itt nemcsak az információtorzító hatású kommunikációs eredetű, csatorna- vagy környezeti zajokra kell gondolnunk, hanem a befogadók meggyőződésére is. „A befogadási szemlélet lényege, hogy a (médiumoktól származó) jelentéstulajdonítás és – kialakítás
szerepét
a
befogadóra
osztja.
A
médiaüzenetek
mindig
nyitottak
és
„poliszemikusak” (több jelentésük van), s a kontextusnak és a befogadó kultúrájának megfelelően értelmezik őket.” (McQuail 2003: p.57.) Stuart Hall szerint a médiaüzenetek „preferált olvasatot” kapnak, de a befogadók saját meggyőződésüknek megfelelően értelmezhetik másként is a kódolt üzeneteket, például teljesen ellentétesen. Tehát végső soron a közönség dönt, vagyis a hatalom az ő kezükben van. (McQuail 2003)
24
A preferált olvasat vagy jelentés az a jelentés, amit az üzenet előállítójának szándéka szerint a befogadó vesz. Vagyis a feltevés szerint a médiaüzeneteket úgy kódolják, hogy a befogadókat egyetlen értelmezés megtalálására ösztönözzék. A közönség azonban – Hall modellje szerint – a következő módokon dönthet: „1. A médiaszöveg domináns, egyeduralkodó helyzete akkor alakul ki, amikor a közönség teljes egészében elfogadja a szöveg által kínált preferált jelentést. („URALKODÓ”) 2. Alkupozíció akkor jön létre a médiaszöveg és a közönség között, amikor a preferált jelentést hordozó domináns kódokat részben elfogadják, részben pedig szembeszegülnek vele. („MEGEGYEZÉSES”) 3. Szembenállásról akkor beszélünk, amikor a preferált olvasatot ugyan megértik, de alternatív értékek és attitűdök mentén azt újraértelmezik. („ELLENZÉKI”)” (O’Sullivan [et al.] 2002: p.187-68.) Beszélhetünk még egy negyedik típusról, a rendellenes dekódolás jelenségéről is, amikor a szöveget eltérő, nem várt módon értelmezik. „A médiaszövegek értelmezése során előálló egyéni interpretációk sokféle tényezőtől függenek, melyek szorosan kötődnek a befogadó korához, neméhez, társadalmi osztályához és etnikai hátteréhez.” (i.m., p.66.) A nemi, etnikai és társadalmi osztály-preferenciákon kívül megemlíthetjük a kulturális kompetencia/hozzáértés (vagy másnéven a kulturális tőke) elméletét is, amely Bourdieu nevéhez fűződik, és a hangsúlyt a befogadó kulturális hátterére helyezi. Hasonlóan vélekedik erről Newcomb is, aki szerint a szövegeket számos különböző nyelvből és jelentésrendszerből alkotják: a viselet, a fizikai megjelenés, az osztály és foglalkozás, a vallás, az etnikum, a táj stb. kódjából. (McQuail 2003) Fiske szerint a „szöveg” kifejezés kizárólag a tartalom és olvasó találkozásának jelentéssel bíró eredménye. „Például a tévéműsor „az olvasás pillanatában, azaz akkor válik szöveggé, amikor interakciója sokféle közönségcsoportjai egyikével aktiválja azon jelentések/élvezetek valamelyikét, amelyek kiváltására képes.” 25
Ebből a meghatározásból következik, hogy egyazon tévéműsor az elért jelentések szerint számos különböző szöveget eredményezhet.” „A műsort az ipar, a szöveget olvasói állítják elő.” (McQuail 2003: p. 303.) 3.3. Nyelvi közlések és (mozgó)képek értelmezésének különbségei Az értelmezés folyamata természetesen a jel típusai szerint is eltérő sajátosságokkal bír. Nézzük először, hogy miben különbözik a kép értelmezési folyamata a szövegétől. Umberto Eco „éles határvonalat húz a vizuális kommunikáció és a nyelvi kommunikáció közé. A vizuális kommunikáció „gyenge” kódrendszeren alapul, amennyiben nem rendelkezik diszkrét, egymástól jól elkülöníthető egységekkel [úgy, mint a nyelv fonémái – legkisebb jelentés-megkülönböztető egység - és morfémái – legkisebb, önmagukban is önálló jelentéssel bíró egységek] … Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a képi kódrendszerek ne lennének konvencionalizáltak, csupán azt, hogy kódjaik nem minden esetben kollektívek.” (Jó 1999: p.104.) „Bár a képek klasszikus értelemben közvetlenül értelmezhetőek (mint Mitchell hangsúlyozza, a kép rámutat, kijelöl valamit), mégis minden esetben értelmezésre szorulnak. Szokás „képnyelvről” vagy a „képek olvasásáról” beszélni, ezek a terminusok azonban félrevezetőek lehetnek. A képek értelmezése sokkal inkább perceptuális, mintsem mentális folyamat. Az értelmezés jó része automatikusan, tudatos beavatkozás nélkül megy végbe, a kép elsődleges értelmét mintegy ráerőszakolja szemlélőjére. A tudatos értelmezés már csak ezután következik, mikor is előtértbe kerülhetnek a szemlélők közötti kulturális, szocializációs vagy egyéni különbségek. … Az értelmezés a legtöbb esetben összefügg a közmegegyezéssel, mivel az elemző hagyomány szerint a képek másodlagos, a látványon túllépő értelmét társadalmi konstrukciónak, közmegegyezés eredményének tartják.” (Lehmann Miklós:Virtuális igazságok, in: Médiakönyv I., 2003: p.537-538.) „A fénykép – Barthes állítása szerint – részint egy technikai folyamat eredményét hordozza, amelynek során a jelölt (denotált) kép a fotópapírra kerül, másfelől azonban magában foglalja azt a kifejező, a képkészítő emberhez kapcsolódó kulturális folyamatot, amely a kameraállás, a képkeret, a világítástechnika és a fókusz megválasztásában és értelmezésében valósul meg. Ezek a kiegészítő, társult jelentések (konnotációk) különböző 26
olvasatokat hordozhatnak, egyrészt a fényképész (a kódoló), másrészt a fénykép szemlélőjének [befogadó] kultúrájától függően.” (O’Sullivan [et al.] 2002: p.65.) „A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet, hogy a vizuális képek, imázsok valóban önkényesek az általuk ábrázoltakhoz való viszonyukban, akárcsak a verbális nyelv, következésképpen a tanult, imázsspecifikus konvenciók ismerete a vizuális kommunikáció megértéséhez éppúgy nélkülözhetetlen, mint a nyelvi konvenciók elsajátítása az olvasáshoz vagy a beszédmegértéshez. Paul Messaris szerint azonban ennek ellenére még abban az esetben sem kizárt a tapasztalatlan szemlélő interpretálási lehetősége, ha az imázs nem hűen ábrázolja a vizuális valóságot, feltéve, hogy az imázs képes a valóságról alkotott vízió minimális információs követelményeinek eleget tenni. … Messaris leszögezi, hogy a vizuális manipulációs technikák elsődleges forrása az a tény, hogy a vizuális szintaxis nélkülözi az explicit értelmezési konvenciókat, ennek pedig az a következménye, hogy a reklám és a meggyőző kommunikáció különféle fajtái sokkal nagyobb hatást tudnak elérni a képi információval, mint a nyelv szabályai által lényegesen erősebben kötött verbális tartalommal.” (Róka 1995: p.112.) Továbbá a képek és a mozgóképek dekódolásában is felfedezhetők eltérések. „A mozgókép a képi üzenetnél is összetettebb és bonyolultabb kommunikációs típus. Az ismert médiumok közül talán a legtökéletesebb módon írja le az általunk ismert valóságot. … A mozgóképek értelmezéséhez szükséges ismeretanyag sokrétűsége nem egyezik meg azzal a tudásanyaggal, amely például egy nyelvi közlés megértéséhez szükséges. A mozgóképet alkotó jelek maguktól értetődőek, értelmezésük nem ütközik különösebb nehézségbe. C. H. Metz három csoportját különbözteti meg azoknak az ismereteknek, amelyek létfontosságúak a mozgókép üzeneteinek dekódolása szempontjából. A mozgókép információinak
értelmezéséhez
a
társadalmi
lét
során
elsajátított
ismeretek
a
legnélkülözhetetlenebbek; ebbe a csoportba tartozik például a különböző tárgyak felismerésének képessége, a térábrázolás konvencióinak ismerete stb. A mindennapjaink során elsajátított ismeretek mellett szükségünk van különböző szimbólumok, műveltségfüggő kódok ismeretére is. Végül a harmadik csoportban helyezkednek el a speciálisan a filmre jellemző kódok, amelyeket Metz összefoglalóan a vászon retorikájának nevez.” (Jó 1999: p.105-6.)
27
A
képeknek
vannak
tehát
bizonyos
előnyei
a
szövegekkel
szemben:
figyelemfelkeltőbbek, gyorsabban értjük meg jelentésüket, mélyebb emóciókat válthatnak ki, s egy képben össze lehet sűríteni olyan tartalmakat is, amelyeket csak többoldalnyi írás lenne képes elhordozni. Ez többszörösen igaz a mozgóképekre. Ám – hátrány vagy sem – a (mozgó)kép többértelmű is lehet. Éppen ezért van az, hogy az audiovizuális médiumok esetében – de akár a nyomtatott vagy az online újságok, magazinok esetében is – a képek jelentését szavak segítségével „fixálják”, például képaláírás vagy narráció segítségével. Ezáltal a befogadót egy bizonyos értelmezés megtalálására ösztönzik (ld. az előbb említett „preferált olvasat” fogalmát), vagy legalábbis megpróbálják befolyásolni a kívánt irányban. Ez persze nem mindig szándékos manipulációt jelent – hiszen lehet, hogy csak a félreértelmezés esélyének minimálisra csökkentéséről van szó –, ám indokolttá teszi, hogy a tömegkommunikáció befolyásolásra alkalmas eszközeit röviden áttekintsük.
28
IV. A tömegkommunikáció nyelve, kép- és szövegszerkesztési eljárások Mint már utaltunk rá, a tömegkommunikációs információ, vagyis a médiatartalmak nagymértékben szerkesztett információk. Ez egyaránt vonatkozik a verbális és a vizuális tartalmakra, valamint ennek a kettőnek egybeszerkesztett, audiovizuális folyamára is. Nézzük előbb a tömegmédiumok nyelvének fő jellemvonásait, majd a befolyásolás nyelvi eszközeit. 4.1. A befolyásolás nyelvi eszközei „A
tömegkommunikáció
hírtartalmainak
szerkesztettsége
megmutatkozik
a
tömegkommunikációs nyelv uniformizáltságában. A különböző tömegkommunikációs csatornák között nincs számottevő különbség a nyelvhasználatban; mindegyik a hivatalos, „kanonizált” értelmiségi dominanciájú köznyelvet használja. … A szerkesztettség további nyelvi következménye a politikai tartalmú és célú közlemények nyelvi ritualizálódása. Bizonyos szavak, szókapcsolatok, nyelvi fordulatok külön mögöttes üzeneteket vesznek magukra, a manifeszt közléstartalom tehát sajátos metakommunikatív tartalmat is kap, amely a kommunikációs folyamatban nagyon fontossá válik.” (Buda 1985: p.11.) „Mindenki tudja, mit jelent a teljes nézetazonosság, az őszinte és baráti légkör, a nyílt eszmecsere vagy a konstruktív, baráti vita. Ezek már kódszavakká váltak, amelyeket széles tömegek képesek dekódolni.” (i.m., p.19.) És ahol szerkesztésről van szó, ott nem kerülhető ki a manipuláció kérdése sem - legyen az akár szándékos, akár nem tudatos. A közlések nyelvi formájának befolyásolási technikái: „- Jó szavak – rövid, közérthető, pozitív jelentésű szavak - Élethű üzenet – személyessé teszi a közlést, így megfogalmazója belophatja magát a emberek szívébe; pl. választási jelszavak („Hallgass a szívedre…!”)
29
- Önmagát igazoló hipotézis - Represszív nyelvi konstrukciók – korábban kialakult, állandósult szókapcsolatok a jelenlegi szituációt minősíthetik úgy, hogy a befogadó rutinszerűen, gondolkodás nélkül elfogadja azt. Például: - Csillogó szavak – ködösítésre szolgálnak, pl. „Legyen Amerika megint erős!”, „Válasszuk az európai utat!” - Analitikus állítás – bizonyos főnevek mindig ugyanazoknak a jelzőknek, mellékneveknek a társaságában fordulnak elő, pl. „szabad vállalkozás”, „piackonform intézkedés”, „az EU-hoz való csatlakozás”. - Személyessé tett nyelv – meghittséget teremthet; pl. „az Ön bankja”, „az Önök segítségével…” - Kötőjeles összevonások, birtokviszonyos szókapcsolatok – mint az eposzok díszítő jelzői, az egybekapcsolt jelzős szerkezetek rögzített imázsokat hozhatnak létre - Mozaikszók – elfedhetik az eredeti nevek ellentmondásait, pl. az NDK – ami nem volt demokratikus, vagy pl. a NATO, ami területileg már rég túllépett eredeti hatáskörén. - Világos stílus – Arisztotelész szerint a stílus alapfeltétele a nyelvhelyesség, erénye a világosság. …A stílus fagyosságát négy dolog okozza: az összetett szavak, a szokatlan szavak, a hosszú, oda nem illő és gyakori jelzők használata, valamint a metaforák. - Szóképek – metaforák, metonímiák. (Bonyolultabb alakzatokat nemigen használnak a tömegkommunikációs közlésekben.) - Megfelelő beállítás – más választ kaphatunk, ha ugyanazt a jelenséget más viszonyítási alaphoz mérve mutatjuk be; pl. egy sztrájk esetében a sztrájkbizottság valószínűleg azt fogja közölni, hogy hány százalék nem vette fel a munkát, míg a vállalat vezetősége azt, hogy hány százalék dolgozik… - Faktoidok – olyan álhírek, melyeket azért röppentenek fel, hogy az érintettek úgy reagáljanak rájuk, mintha igazak lennének. Pánikot is kelthetnek, vagy általuk a közszereplők magukra irányíthatják a figyelmet. - Egyoldalú üzenet – pl. reklámok, politikai hirdetések, amelyek érvek nélkül próbálnak meggyőzni. - Csúsztatás – két leggyakoribb formája: a) két vagy több, esetleg valós hírt úgy hoznak összefüggésbe, hogy azokból a befogadók hamis konklúziót vonjanak le; b) azzal szolgáltatok okot saját álláspontom kifejtésére, hogy úgy teszek, mintha valaki állított volna valamit, s aztán cáfolom.” (Domokos 2002: p.125.)
30
Az analitikus állítások, a kötőjeles összevonások és az ehhez hasonló nyelvi befolyásoló technikák az értelmezési keretbe helyezéshez hasonlóan a médiaüzenetek „csomagolásának” megnyilvánulásai a szavak szintjén. A vizsgált időszak híradásaiban például többször lehetett találkozni a „lakásmaffia”, a „móri mészárlás” vagy a „Baumagügy”-kifejezésekkel, ám még számtalan példát lehetne találni erre a híradók nyelvezetében. Tulajdonképpen az összes tömegmédiumra igaz, hogy egyfajta közös média-nyelvezetet használnak, kifejezéseket találnak ki és vesznek át egymástól, majd azokat a „közbeszéd” is használni kezdi. A befolyásolás sokszor nem ilyen nyílt és konkrét eszközökkel, hanem például szelekció által is megvalósulhat3. Balázs Géza nyelvész szerint a médiumoknak az információs kapuőr szerepükhöz hasonlóan egyfajta „nyelvi kapuőr” funkciójuk is van: „Rajtuk is áll, hogy egy új szó, kifejezés (különösen motiválatlan, tehát kevesek által ismert idegen szó) bekerül-e a köztudatba. Az információkkal együtt új szavak, kifejezések is érkeznek; a „kapuőr funkció” tehát azt is jelenti, hogy el kell dönteni, milyen nyelvi formában adjuk tovább az információt.” (Balázs 1998: p.95.) Bár a legtöbbször nem tudatosan, manipulatív szándékkal jelenik meg, ám a tömegkommunikáció
nyelvének
vizsgálatakor
feltétlenül
meg
kell
említenünk
az
intertextualitás jelenségét is. 4.2. Intertextualitás Az intertextualitás latin eredetű szó, szövegköziséget, szövegek közöttiséget jelent; „a különböző szövegek, komplex jelek között kimutatható részint rendszerszerű és/vagy funkcionális, részint pedig referenciális hasonlóság, esetleg azonosság. Az előbbi a tipológiai intertextualitás, az utóbbi a referenciális intertextualitás, melyek természetesen egymással összefonódva is jelentkezhetnek.” (http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/abv0059.htm)
3
A tematizálásról a következő fejezetekben lesz bővebben szó.
31
Derrida szerint „a szöveg nem az írás befejezett korpusza, nem „margók közé zárt tartalom”, hanem differenciális hálózat, nyomok szövete, melyek vég nélkül valami önmagukon túlira, más elkülönböző nyomokra utalnak.” Hartmann szerint „nincs eredeti és tiszta szöveg, mert kontrollálhatatlanul áthatják korábbi szövegek.” Az intertextualitás „szövegek szöveget létrehozó s fenntartó játéka.” Az intertextualitás, vagyis a szövegek egymásra hatása tehát a posztmodern irodalomértelmezés egyik kulcsfogalma. Azonban nemcsak az irodalomtudományban, hanem a média tartalmainak kutatásában is szerepe van. „Az intertextualitás nemcsak olvasói vívmány, hanem maguknak a médiumoknak is jellemzője, amelyek szüntelenül hivatkoznak más médiumokra, és ugyanaz az „üzenet”, történet vagy narratívatípus nagyon különböző médiaformákban és műfajokban is megtalálható.” (McQuail 2003: p.304.) Egy közismert példával illusztrálva: a több országban is megrendezett reality show, a „Big Brother” George Orwell 1984 című regényére utal, azon belül is a mindent látó „Nagy Testvérre”. Az intertextualitás „a jelentések és az asszociációk plusz rétegeit hozhatja létre, így az adott szöveget sokszor csak a megelőző vagy utána következő szöveg alapján értjük meg. Esetenként pedig a szövegen belül találunk más médiaszövegekre történő hivatkozásokat.” (O’Sullivan [et al.] 2002: p.79.) A befogadó például könnyen ötvözheti egy műsorszám és a szomszédos reklámok vagy műsorszámok élményét. Tehát az intertextualitás szintén egyik markáns sajátossága a médiaszövegeknek, és bár maga a kifejezés a szövegekre utal, a jelenség kiterjeszthető a képi világra is. Például számos híranyag tartalmaz „korábbi felvételeket”, amelyet fel is tüntetnek a vágók. Aki több csatorna hírműsorát is megnézi naponta, felfedezheti, hogy egy adott külföldi hírügynökségtől származó képanyag több híradóban is feltűnhet. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a hírek szövegi és képi világa milyen módosulásokon esik át egy adott csatorna reggeli, déli, esti és késő esti híradóiban. Ez általában rövidülést jelent. 32
Ezek a jelenségek tehát szintén értelmezhetők egyfajta intertextualitásként. 4.3. A képi manipuláció eszköztára A nyelv befolyásolásra alkalmas eszközeihez hasonlóan a képnyelvnek is megvannak a maga manipulatív hatású technikái. Lássuk tehát a vizuális manipuláció elemeit! „A vizuális kommunikáció legfontosabb eszközei: - a kameraállás - a kameraszög - a kompozíció A kameraállással a néző által élvezett látványt, pl. a szereplő vagy nyilatkozó relatív helyzetét lehet változtatni és ezáltal manipulatív hatást lehet kiváltani. A nézők pozicionálásának másik eleme a proxemitás, vagyis a tv kép tárgyának a nézőhöz való közelsége. A vizsgálatok igazolták, ha egy szereplőt sokáig és gyakran közelképekben mutatnak, akkor a néző hajlamos annak álláspontját jobban elfogadni. A kompozíció, a tv képek egymásmellé rendelése ok-okozati összefüggéseket sugall. A tv kép jelentését a kontextus (jelen esetben a kompozíció) határozza meg. … Ha a politikust gyakran fotózzák diákok társaságában, a közvéleményben olyan képzet alakulhat ki, hogy elkötelezett az ifjúság problémái iránt.” (Nyárády – Szeles 2000: p.50.) „A vizuális manipuláció három tisztán elkülöníthető stratégiája: 1. általánosítás a részletek fokozása vagy erősítése révén; 2. a közelség használata a kauzalitás kifejezésére; 3. a mellérendelés alkalmazása a mentális asszociációk kiváltására.” „Az imázsok egymás mellé rendelésének stratégiáját, amely a tudatalatti asszociációk létrehozására irányul, „asszociációs mellérendelésnek” nevezzük.” (Róka 1994: p.39-40.) Ezzel legtöbbször a reklámokban találkozhatunk, de az elnökválasztási kampányok során is egyre többet alkalmazzák. Ugyanez, más szavakkal megfogalmazva, a montázstechnika, amely az imázsok, azaz képek egymás mellé rendelését, illetve ennek technikáját jelenti.
33
„A manipuláció legfontosabb eszköze a montázs. Az egymás mellé helyezés ugyanis azonnal összefüggést jelez, sőt minősíthet. ... A montázs, éppen azért, mert nem fogalmazzuk meg nyíltan az összefüggést, igen erős hatás: az asszociációkon, az érzelmeken keresztül kúszik be a tudatunkba. Segítségével elvben bármit rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tehetünk.” (Kapitány Á. – Kapitány G. 1998: p.170.) „Ám gyakran a montázshatás is akaratlanul, véletlenül jön létre. A montázs kiemelhet, megerősíthet, de relativizálhat is, jelezheti, hogy ez csak egy vélemény a sok közül. …” (i.m., p.191.) „Hogyan érti meg a néző a film kihagyásos képi beszédét? Az emberi percepció alapján, amire a montázs épül. Megfigyeléseinket sűrítéssel, képzetekké formáljuk. A képzet kialakításának két fázisa: - az egyes részletek felmerülése, majd egységes képbe olvadása. Magát a folyamatot nem éljük át minden alkalommal, - egyes elemei kimaradnak, s közvetlen kapcsolat jön létre a tárgy és képe között. Benyomásaink, mint részletek sorából fokozatosan áll össze az egységes, teljes kép, miként a filmképek egymásutánját érzékeljük s a részletek mögött a teljességet is észleljük. A külső események és a belső képzetek közötti kapcsolat, kölcsönhatás
az,
amit
a
montázselv
kidolgozói
ideje-korán
felismertek.”
(http://www.media.ars-wonderland.hu/3_intro.html Mint már említettük, az (audiovizuális) metafora is valahogyan így működik, de ott a narráció hatását is számításba kell venni. A tömegkommunikáció nyelve tehát, ideértve a képi világot is, számos befolyásolásra alkalmas eszközt rejt. Ezek viszonylag könnyen felismerhetőek, ám vannak összetettebb, közvetett hatású technikák is, amelyekkel a következő fejezetekben foglalkozunk.
34
V. Sztereotípiák és frame-ek 5.1. Sztereotípiák: hasznos előítéleteink? A médiaüzenetek kódolása és dekódolása közös jelrendszeren kell hogy történjen, különben a befogadók nem lennének képesek értelmezni azokat. Ennek a közös jelrendszernek egyik sajátossága az, hogy a média üzeneteinek szerkesztőiben ugyanúgy élnek előítéletek, sztereotípiák, mint az üzenetek befogadóiban. A kommunikátoroknak és jelen esetben a nézőknek is vannak bizonyos attitűdjeik. Természetesen ezeknek nem kell feltétlenül megegyezniük, de mivel a sztereotipizálás kétségkívül a médiaszövegek egyik fontos sajátossága, tisztáznunk kell ezeket a fogalmakat. Az attitűd a szociálpszichológiában tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Ehhez hasonló fogalom a sztereotipizálás, amelynek során egy adott embercsoport bizonyos jellemvonásait, belső vagy külső tulajdonságait általánosítjuk a csoportba tartozó bármely egyénre. Ide kapcsolódik az előítélet fogalma is, amely olyan negatív attitűd, amit egy kisebbségi csoporttal szemben fogalmazunk meg. Láthatjuk tehát, hogy e három fogalom között szoros összefüggés van, részben át is fedik egymást. Az esetek egy részében személyes tapasztalaton alapulnak, a legtöbbször azonban másoktól származó információk alapján rögzülnek ezek a gondolati sémák. Természetesen nem mindig helyesek, igazak, ám úgy tűnik, el kell fogadnunk, hogy így működik az emberi gondolkodás. „A szociálpszichológiában már rég felismerték, hogy a kategorizálás olyan alapvető megismerési folyamat, amely szükséges a világ megértéséhez. Az emberek – különösen ha kevés információ áll rendelkezésükre – hajlamosak sablonokat húzni az eseményekre és a tapasztalatokra.” (O’Sullivan [et al.] 2002: p.127.) Ezáltal vagyunk képesek különböző szituációkra gyorsan, biztonsággal reagálni.
35
„A sztereotípia az ábrázolás, a megjelenítés és a vélemények kifejezésének sablonos módja. Egyúttal olyan minősítés, amely a kategorizálást, az értékelést is magában foglalja… Tessa Perkins (1979) a sztereotipizálás feltételezett működésének több hiányosságát azonosította: - a sztereotípiák nem mindig negatívak - nem mindig a kisebbségi csoportokról és a legszegényebbekről szólnak - a sztereotípiákat vonatkoztathatjuk a saját csoportunkra is - a sztereotípiák nem merevek és változatlanok - a sztereotípiák nem feltétlenül és nem mindig hamisak, hanem olykor empirikusan is alátámaszthatóak Perkins voltaképpen azzal érvel, hogy a sztereotípiák nem működnének, ha annyira egyszerűek és tévesek lennének.” (Hartai-Muhi 2002: p.119.) 5.2. A valóság értelmezési keretei A médiatartalmak azonban nemcsak sztereotípiákat hordoznak, hanem eleve úgy vannak „csomagolva”, hogy a valóság bizonyos elemeit (például hírek szerkesztése esetében a részinformációk kontextusba helyezése, összeállítása kész anyaggá) egy értelmezési keretbe foglalják. A frame-eknek, vagyis a „kereteknek” az elmélete Goffman nevéhez fűződik. „A ’frame’ a társadalmi valóság szerveződési kerete, amelyen belül sajátos valóságértelmezési rendszert alkotva vannak elsődleges és másodlagos keretek. A társadalmi valóság (elsődleges) működési keretén belül a különböző életterületeknek: az intézményes és mindennapi szféráinak megvan a maga önálló és öntörvényű (másodlagos) működési kerete. Viselkedésünket ezen ’frame’-ek működése szabályozza. A konfliktusok legtöbbször visszavezethetők arra, hogy a vitás kérdésekben érintettek más szociális értelmezési keretbe helyezik az adott problémát, és ez ellentétes reakciót és cselekvést vált ki a felekből, ami akadályozza az együttműködést az őket kölcsönösen érintő ügyekben.” Lehetséges a frame-ek transzformációja is: „egy keretben már jelentéssel bíró cselekvésforma átfordítható valamilyen másik keretbe. Ezen az alapon működnek az életérzést közvetíteni akaró reklámok…” (Nyárády – Szeles 2000: p.80.)
36
„A különböző közönségrétegek/csoportok, illetve egyének különböző értelmezési kereteket [frame] hoznak magukkal, és ez minden üzenet befogadását-dekódolását eleve befolyásolja. Nézőpontunkból fakadó elfogultságunk lényünk része. Ezt nem kell, nem is lehet teljesen megszüntetnünk.” (Kapitány Á.-Kapitány G. 1998: p.117.) Hankiss Ágnes az elsődleges és másodlagos keretekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy mindkettőt valóságértelmezési sémák sajátos rendszere alkotja, de míg az előbbiben elsődleges, az utóbbiban másodlagos jelentéstulajdonítások láncolata halad. A következő példát hozza: egy levegőben repülő kő az elsődleges, fizikai értelmezési keretben felfogható tárgyként, amelynek van egy bizonyos röppályája. Ha a kő valaki felé repül, értelmezhető fegyverként is. Ha azonban a követ egy barátom direkt úgy hajította felém, hogy ne találjon el, a történést másodlagos értelmezési sémák viccé transzformálják. (Hankiss 1987) Entman szerint „a beállítás válogatást és súlyozást foglal magában. A beállítás fő aspektusait úgy összegzi, hogy kimondja: a keretek problémákat definiálnak, okokat diagnosztizálnak, erkölcsi ítéleteket alkotnak, javítási megoldásokat javasolnak.” (McQuail 2003: p.298.) A jelentéskeretek, beállítások tehát szinte észrevehetetlen manipulációra adhatnak lehetőséget a kommunikátorok számára. A híradóban például egy adott eseményről szóló tudósítás több formában is megszülethet, az adott műfaji követelményeken, szervezeti elvárásokon és persze a törvényi kereteken belül. Az eseményre vonatkozó kisebb információdarabok sorrendbe állításában tulajdonképpen számos szubjektív tényező is jelen van. „A hírtartalomkutatás kimutatta, hogy a hírek jó részét olyan jelentéskeretek között mutatják be, amelyek a hírgyűjtés és –feldolgozás módjából erednek. A híreket – a megértést segítendő – már ismert tárgyak vagy témák „keretébe” foglalják, és joggal feltételezhetjük, hogy a különféle közönségcsoportok is ezeket a kereteket használják – vagy legalábbis jó néhányat közülük -, amikor a maguk módján feldolgozzák a kapott híreket. Gurevitch és Levy … feltételezik, hogy „a közönségeknek – épp annyira, mint az újságíróknak – „hallgatólagosan elfogadott elméleteik” vannak, amelyek szerint a világbeli eseményeket meglévő
tudásuk
keretébe
foglalják,
és
feldolgozhatják.” 37
amelyek
segítségével
az
információkat
„A legáltalánosabb és legtartósabb keretek (például a „hidegháború”, a „nemzetközi terrorizmus” vagy „a világ természeti környezetének fenyegetettsége”) világszerte használatosak, mások viszont helyiek és specifikusak lehetnek.” (McQuail 2003: p.389.) A hírműsorok hatásmechanizmusának megértéséhez feltétlen szükséges volt a frameek működésének leírása. Hiszen így kapnak értelmet az egyes események, amelyeket nap mint nap láthatunk a hírműsorokban, s a „hivatalos” értelmezést sokszor gondolkodás, kritika nélkül el is fogadjuk. A sztereotípiák és értelmezési keretek mellett számos más tényező is befolyásolja a tömegtájékoztatás folyamatát, részben ezekkel összefüggésben. Ezeknek a tényezőknek és folyamatoknak a kölcsönhatásait Maletzke tömegkommunikációs modellje foglalja össze: 2. sz. ábra
Maletzke tömegkommunikációs modellje
38
A személyiségstruktúra és a társadalmi környezet mellett a nyelvi, kulturális háttér az, ami a leginkább meghatározza, hogyan szerkesztik és hogyan értelmezik a médiatartalmakat, például az esti hírműsorok esetében az egyes híreket.4 Walter Lippman gondolatai vezetnek el bennünket a hírműsorok néhány általános jellemzőjének megfigyeléséhez, majd a két csatorna, a Duna Televízió és az RTL Klub küldetésének vizsgálatához. „Walter Lippman elképzelése alapján azt mondhatjuk: a hírek sztereotípiákra épülnek – sztereotipikus helyzetekről, viselkedésekről, szituációkról szólnak -, így tovább erősítik a létező sztereotípiákat. Ritkábban fordul elő, hogy a hírekben „új közhelyet” találnak fel. Lippman szerint jellemzőbb az, hogy az újságíró témaválasztáskor és hírbecsléskor megfelel a közegében eleve élő sztereotípiáknak. Ha ugyanis a „hír” tartalma és/vagy formája nem hasonlít a megszokottan „hírszerűnek” tartott „tradícionális hírekhez”, akkor a néző könnyen elkapcsol oda, ahol a szájaíze szerint készülnek a „hírek”. Feltételezhető az is, hogy vannak olyan, a kultúrában gyökerező témák, megközelítések, feldolgozási módok, érzékenységek, amelyeket tipikusan „magyarnak” vagy közép-európainak lehet nevezni. Amennyiben egy tévétársaság ehhez alkalmazkodik, könnyebben tud saját agendát kialakítani.” (Sükösd – Csermely 2001: p.153.)
4
Pszichológiai tényezőkkel és a nézőkör szociológiai felmérésével e szakdolgozat keretében a továbbiakban nem foglalkozhatunk.
39
VI. A hírműsorokról általában 6.1. Hírfaktorok Mitől hír a hír? Milyen szempontok alapján kerül be egy bizonyos eseményről szóló tudósítás az esti híradóba? Ezek a kérdések általában nem, vagy csak nagyon ritkán fogalmazódnak meg a híradók átlagos nézőiben. Pedig ha jobban belegondolunk, az esti híradóból szerezzük a világra vonatkozó információink, sztereotípiáink nagy részét, és ezek alapján hozzuk meg döntéseink jó részét mindennapjainkban. Aronson rámutat: „a legtöbb hír és információ éppen a médiában való elhangzása miatt tűnik számunkra lényegesnek, függetlenül valódi súlyától, az információ tényleges fontosságától.” (Hartai – Muhi 2002: p.153.) „Éppen azoknak a témáknak az esetében, amelyekkel a hírekben találkozhatunk, … viszonylag kevés személyes, közvetlen tapasztalatunk van. Kénytelenek vagyunk tehát a médiumok információira hagyatkozni.” (i.m., p.154.) Röviden úgy szokás meghatározni, hogy hír az, ami fontos és/vagy érdekes. Ez vezérelvként jó definíció lehet, de felmerülhet az újabb kérdés, hogy ki dönti el, mi a fontos vagy az érdekes? Nézzünk tehát néhány tényezőt, amelyek a hírigazgatók, híradók főszerkesztői és felelős szerkesztői számára relevánsak lehetnek a döntésük meghozatala során. A hír fő jellemzői: (McQuail 2003: p.294.) - időszerű és friss - váratlan - a típus kiszámíthatósága - töredékes jellegű - mulandó - jelzésértékű - értékek formálják - érdekes - tényszerű
40
Elsődleges hírértékek a nyugati médiában: (McQuail 2003: p.297.) - az események mérete - közelség - világosság - rövid időskála - relevancia - konszonancia (egybehangzás, összhang) - megszemélyesítés - negativitás - jelentőség - dráma és fordulatosság Amint a két csatorna esti híradójának elemzéséből látni fogjuk, ezen faktorokat sokszor eltérő súllyal veszik figyelembe, s ez eredményez markáns különbségeket a Duna Televízió és az RTL Klub Híradójának hírkínálatában. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója maga is úgy látja, hogy a szelekciót nagymértékben befolyásolja a személyiség: „Általában az alábbi szempontok alapján szokás hírnek minősíteni eseményeket, történéseket. - Időszerűség. - Közelség. (Lehet csak pszichológiai közelség is, pl. a színes híreknél.) - Prominencia. (A közszereplő fontossága) - Következmények, hatás. - Emberi érdeklődés (human touch). Ezek többnyire a „kis színes”-nek aposztrofált riportok. A valóságban nincs abszolút mérce arra nézve, hogy mi számít hírnek, így jobb híján a hírszerkesztő dönti el, hogy mi kerüljön adásba. A hírszerkesztő (gatekeeper) személye, szocializációja, világnézete, politikai, nemi hovatartozása tovább árnyalja a hírek kiválasztásának szempontrendszerét.” (Sükösd – Csermely 2001: p.147-8.) A fenti idézetben utalás történt a gatekeeper, azaz a kapuőr személyére. Itt említjük meg ezért a napirend-kijelölés (agenda setting) elméletét. 41
6.2. Napirend-kijelölés „A hírek kiválogatása a hírszerkesztés első lépése, és egyben a tematizálás első színhelye. Az adó itt bizonyos témákat kiemel, másokat a szemétkosárba dob, dönt a néző helyett, megszűri a hozzá további feldolgozás után eljutó információkat. E szelekció a hírdömping szükségszerű következménye, amit alapelvek szabályoznak, de a hírválogatás általánosan elfogadott, pontos receptje nem létezik, ezért az végső soron az adó saját hírfelfogását, világszemléletét, saját nézőpontját tükrözi.” (Kontroll Csoport 2002: p.73.) „A 80-as években McCombs és Shaw elmélete a média napirend-meghatározó szerepéről (agenda setting) már arra hívja fel a figyelmet, hogy a tömegkommunikációs gépezet tematizálni képes a közgondolkozást azáltal, hogy gondolkodásunkat konkrét ügyekre és fejleményekre irányítja. A média tudatosítja a témákat, ügyeket, fejleményeket, nyomatékot, hangsúlyt, fontosságot ad az ügynek. A kiválasztott témákra összpontosítva, ez alkalmas más témák elhallgatására, jelentőségük csökkentésére.” (Nyárády – Szeles 2000: p.56.) Talán Bernard Cohen politológus sokat idézett mondata foglalja össze a legtömörebben a napirend-kijelölés működését: a médiának azt nem mindig sikerül az emberek szájába rágni, hogy mit gondoljanak, de azt igen, hogy miről gondoljanak valamit…” Amint az alábbi ábrán is látjuk, a média szelekciós tevékenységével a politikusokra is befolyással lehet. Ám végső soron a politika által teremtett törvényi keretek között kell megélnie az egyes médiumoknak is, és bár deklarálva van függetlenségük a politikától, nem hagyhatják tartósan figyelmen kívül a klasszikus hatalmi ágakat sem. A véleményvezérek szerepét egyes elméletek abban látják, hogy lehetséges kétszakaszos kommunikációáramlás is, amikor a média üzenetei a közvéleményre nagy hatással bíró „véleményvezéreken” keresztül jutnak el a többi emberhez.
42
3. sz. ábra
A tematizáció
Cohenhez hasonlóan vélekedik a média szerepéről McLuhan is, aki „a média közvéleményt formáló és szocializációs szerepét hangsúlyozza, a média szerepét a ’hogyan gondolkodjunk’ befolyásolásában látja. A média hatásának megítélésében egészen odáig eljut, hogy megítélése szerint a média strukturálja a társadalmat. Hasonlóképpen vélekedik a médiáról G. Gerbner kultivációs elméletében, miszerint a való világ egyre inkább a média virtuális világára hasonlít, és egyre kevesebben képesek magukat kivonni a média hazugságfolyamának hatása alól.” (Nyárády – Szeles 2000: p.57.) „A polgári nyilvánosság korában a sajtó/média jó értelemben az eszmék piaca, amint ezt J. S. Mill a múlt század végén megfogalmazta – fórumot teremt a társadalmi diskurzushoz. A tömegtársadalomban azonban ez a szerep átértelmeződik, a média beilleszkedik a tömegtermelési folyamatba és kortárs médiakutatók vélekedése szerint a hírek ipari méretű termelésével és iparszerű elosztásával foglalkozik (Turow), illetve ipari méretekben állítja elő a közmegegyezést (H. M. Einzensberger).” (i.m., p.79.)
43
6.3. Bulvárosodás és a nézői igények Sokan kritizálják manapság a híradók kínálatát, a negatív hírek túlzott arányát (balesetek, bűncselekmények, katasztrófák, terrorista cselekmények), a megrázó képeket („vér”), és egyfajta bulvárosodási tendenciára hívják fel a figyelmet,5 főleg a kereskedelmi műsorszolgáltatók esetében. Úgy tűnik azonban, hogy mérsékeltebben bár, de ezt a példát kezdik követni a közszolgálati adók is. De mit is jelent valójában ez a „bulvárosodás”? „Sokat vitatott téma, hogy a hírlapok az olvasókért folytatott versenyben „bulvárosodnak”. A televízióban zajló hasonló folyamat a „valóság”-tévé számos új formájához vezetett, amelyek az „emberi érdekességek” (human interest) és drámai témák minden formájával, sokféle formában foglalkoznak. A bulvárosodás (tabloidization) kifejezés néhány ország népszerű (vagy bulvár)lapjainak kisebb formátumából ered. … Bird (1998) az amerikai televíziós hírek „bulvárosodását” vizsgálta, s közönségvizsgálatát azzal a következtetéssel zárta, hogy valóban tapasztalható a perszonalizálás és dramatizálás trendje, amely a híreket a sokaság számára elérhetőbbé teszi, de annak a trivializálásához is vezet, amit az emberek valójában megtudnak a hírekből.” (McQuail 2003: p.99-100.) „A közönség a televíziós híradókat sem elsősorban a közéleti tájékozódás eszközének tekinti, mint például ma még a közéleti napilapokat, hanem szórakoztató műsornak.” (Domokos 2002: p.115.) Kérdés azonban, hogy a közönségnek ezt az igényét a média keltette-e fel, vagy eleve élt bennük – bennünk – ilyenfajta elvárás. Azonban ha már „a BBC igazgatója is kimondta: a híradó is szórakoztató műsor” (Pratkanis - Aronson 1992: p.171.), akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy mennyire összeegyeztethető a szórakoztatás és az objektív tájékoztatás. „A hírműsorokba az eseményekből csupán néhány másodperces „hírkortyok” kerülnek – melyek a tömegekhez szólnak. Minden egyes kortynak illeszkednie kell az egész
5
Például a következőkben idézett Bugovics Zoltán, Plauschin András vagy a Kontroll Csoport tanulmányaiban.
44
összeállítás poharába, és nem nélkülözhetik a képi illusztrációt. A könnyen dramatizálható és „képesíthető” históriák bekerülnek a műsorba. A bonyolultabb témák, mint a gazdaság vagy a szabályozók kevés figyelmet kapnak – kivéve ha konkrét s képpel jól alátámasztott történet formájában jelentkeznek. A politikai vezérek, a terroristák és az elnökjelöltek egymás ellen küzdenek a figyelmünkért a minden áron szórakoztató üzenetek általános káoszában.” (i.m., p.175.) Ha egy kevésbé jelentős eseményről jó képfelvételek állnak rendelkezésre, azt nagy valószínűséggel beszerkesztik a híradóba. A gazdaság vagy az elvontabb témák képi megjelenítése sokszor metaforák használatát igényli. Ezekre a tartalomelemzés során találtam is példákat. Visszatérve arra a kérdésre, hogy a bulvárosodási tendenciát a nézői igények megváltoztatása vagy azok kielégítése okozza, érdemes újra megnézni a hír műfaji követelményeit. Bugovics Zoltán szerint megfigyelhető egyfajta kulturális kondícionálás a hírszolgáltatásban, ami a hírek rövidségének következménye lehet. „A média hírműfaja a rövidségen és a könnyen érthetőségen alapul, ezért óriási veszély az előítéletesség és a túlzott általánosítás. Mindkettő maga után vonja a felületesség érzetét. Arról nem is szólva, hogy félreinformál és a közönségben megerősíti az előítéletességet. Amikor a hírek általánosan rövidek és érthetőek, a közönség számára ez elvárássá, igénnyé válik és a ’kvázi’ megértés gyors és könnyű útja válik elfogadottá. Mindaz, ami nehezen érthető, tudományos magyarázatot igényel, az effajta megértést igénylő ember számára gyanússá, manipulatívvá és hihetetlenné, egyszersmind hiteltelenné válik. Holott éppen az ellenkezője a valós, azaz a rövidségben és felületességben van elrejtve a manipuláció.” (Bugovics 2004: p.67.)
45
4. sz. ábra
Kulturális kondícionálás a hírszolgáltatásban (Forrás: Bugovics 2004: p. 68.)
Pekár István, a Duna Televízió alelnöke (későbbi elnöke) így vélekedett 2000-ben: „A hírműsorok önmagukban nem alkalmasak arra, hogy megmutassák a valóságot. Egy hatalmas információs tömeghez tesznek hozzá aktualitásokat. Például a cigányság helyzetével foglalkozó hírműsorok nem mutatják be a cigányság valós helyzetét. Azt halljuk, hogy megrágta a patkány a csecsemőt, szóval, csupa rossz hírt, a zámolyi romákat, holott mindannyian tudjuk, hogy a romák legalább kétharmada vagy háromnegyede többé-kevésbé konszolidált módon él. Ahhoz, hogy a valóságot tükrözze, minden televíziónak egyéb műsorokban kell megmutatnia ezt. Ebben a rendszerben nagyon fontos helye van a hírműsoroknak, így teljes a kép.” (Sükösd – Csermely 2001: p.192.) Ezek után nézzük konkrétan a két vizsgált csatornát és hírműsorait!
46
VII. A Duna Televízió és az RTL Klub küldetése A küldetések vizsgálata jelen esetben a két vizsgált műsorszolgáltató saját magáról vallott képe, definiált céljai, nézőközönsége és a vezetői felfogások alapján rajzolódik ki. Röviden nézzük meg, mikor és miként kezdte meg adását a két televízió. 7.1. A társaságok története A Duna Televízió 1992 karácsonyán kezdte meg rendszeres adását. A televízió kiépülésének állomásai Sára Sándor elnökségének idejéhez kötődnek. A kezdetben a Mafilm Rónai utcai bázisán helyet kapott televízió 1994 áprilisában került a Mészáros utcai volt Nikex-irodaházba. Itt alakította ki stúdióit, s ma is ez a székháza. Az 1995. december 21-én elfogadott médiatörvény a Duna Televíziót közszolgálati műsorszolgáltatóvá, egyúttal részvénytársasággá, a Hungária Televízió Alapítványt közalapítvánnyá alakította. A számos kitüntető cím közül a legjelentősebb talán az UNESCO keretében működő Camera egyesület elismerése 1999-ben, mely szerint a Duna Televízió a világ legjobb kulturális televíziója. 2001. január 1-jétől általános arculatváltással megkezdődött a műsorstruktúra átalakítása. Az új elnök, Pekár István célkitűzései között szerepelt, hogy a Duna Televízió a kulturális értékek megőrzése mellett a Kárpát-medence meghatározó hírtelevíziójává váljon. Új hír- és magazinműsorok születtek, és megújult a Híradó is. (http://www.dunatv.hu/dtv-oldalak/DTVtortenet.htm) A közszolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma Cselényi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé 2005. február 17-én. Cselényi László egyébként filmrendezőként is a kisebbségi sorban élőkről forgatott legtöbbször s műsorkészítőként tanulta meg azt is, hogy a legnemesebb eszme is belefulladhat az unalomba. Éppen ezért célja, hogy a Duna TV egyszerre legyen színvonalas és érdekes, nézett, versenyképes közszolgálati csatorna, hisz nem tudomást venni a médiák nézőkért folytatott harcáról struccpolitika lenne. Az érdekességre, a frissességre, a jó értelemben vett szellemi izgalom megteremtésére kell törekedniük a képernyőn az új műsoroknak és a megújulásra képes régieknek is. (http://www.dunatv.hu/dtv-oldalak/DTVelnok.htm)
47
Az RTL Klub honlapján a következőket olvashatjuk a társaságról: „Magyarország piacvezető televíziója 1997. október 6-án kezdte meg adását. Azóta a nézők megszerették és sajátjuknak érzik a friss, fiatalos stílust, a televízió pénzügyi eredményei pedig önmagukért beszélnek. Az RTL Klub a magyar televíziós piac és a hazai filmgyártás egyik legjelentősebb résztvevője. Amellett, hogy a legnépszerűbb műsorok nálunk futnak, hazai gyártású produkcióinkkal több száz embernek adunk munkát, a magyar filmgyártás támogatásával tucatnyi mozifilm elkészítéséhez biztosítunk anyagi hátteret, számos jótékonysági akciót, kulturális és sporteseményt karoltunk fel az elmúlt években.” A Magyar RTL Televízió Rt. (M-RTL Rt.) Magyarországon bejegyzett társaság, amelynek székhelye 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. A Társaság 1997. április 8-án alakult meg azért, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által magyarországi, földfelszíni, országos, kereskedelmi televíziós csatorna megalapítására kiírt pályázatra jelentkezzen. A felajánlott
két
engedély
közül
az
egyiket
az
M-RTL
Rt.
nyerte
el.
(http://www.online.rtlklub.hu/tv/?id=0405150079) Míg a Duna Televízió a „Nemzet televíziója”-ként definiálja önmagát, addig az RTL Klub, mint ahogyan ez honlapjukon is olvasható, „a piacvezető” televízió. A közszolgálati és a kereskedelmi jelleg tehát nemcsak a törvényi szabályozás szerint, hanem a csatornák önmagukról kialakított imázsa alapján is világosan elkülöníthető. 7.2. A célcsoportokról A Médiatörvény szerint „a Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást. (1996/I. törvény 30. § (1)) Ugyanezt a Duna Televízió alapító okiratában is olvashatjuk. Az alapító okirat 3. paragrafus 3.1 bek. kimondja: „A társaság célja közszolgálati műsorszolgáltatás, elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára. A műsorszolgáltatás szolgálja a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését, a tárgyilagos Magyarország- és magyarságkép 48
kialakítását Európában és azon kívül, a népek közötti és a nemzetközi kapcsolatok ápolását és erősítését, a magyar kisebbségek identitásának, kultúrájának megőrzését.” (Benyhe István: 10 év a Duna felett, in: Médiakönyv I. 2003: p.307.) A Duna Televízió további jelentősége, hogy „a Magyar Köztársaság első olyan intézménye volt, amely széles közönség számára hitelesen volt képes megfogalmazni az évtizedekig elhallgatott határon túli magyarság helyzetét, kéréseit.” (uo.) 2002. december 24-től a Duna Televízió magyar nyelvű adása közvetlenül is fogható ÉszakAmerikában, illetve 2003. március 15-től Ausztráliában és Új-Zélandon. Így a közszolgálati televízió már öt földrészen teljesíti küldetését. Az RTL Klub a kereskedelmi filozófiának megfelelően gazdasági szempontok alapján definiálja saját nézőközönségét, vagyis célcsoportját. Kotroczó Róbert hírigazgató szavaival: „Magyarországon a televízióközönségnek három markánsan megkülönböztethető definíciója létezik. Az egyik a Duna Televízióé, amely az anyanyelv alapján határolja körül a „közt”. A második az RTL-Klubé, amely életkor alapján fókuszál közönségére (18-49 éves korcsoport). A
harmadik,
kevésbé
körülhatárolható
felfogás
közérdeklődésként
Magyarország
lakosságának érdeklődését határozza meg (tv2, M1 és M2).” (Sükösd – Csermely 2001: p.150.) Az RTL Klub földi sugárzású kereskedelmi csatorna, melyet 3,4 millió lakásban lehet fogni.6 „Az 1999 óta kialakult piaci viszonyok gyakorlatilag a mai napig érvényesek, bár a kezdeti ingadozás után főműsoridős közönségarány 18-49 évesek körében a kereskedelmileg fontos időszakokban (szeptember-december, március-június) stabilan az RTL Klub előnyét mutatja. Míg az MTV1 rendszerint 13%, a TV2 28 % körül mozog, addig az RTL Klub tartja a 40% körüli nézettséget. További kutatások kimutatták azt is, hogy a nézők körében általában az RTL Klub a legszórakoztatóbb, legfiatalosabb, politikailag leginkább független és a legsikeresebb, így az RTL Klubot választó hirdetők is biztosak lehetnek abban, hogy márkájuk egy jó nevű 6
Ez 94 %-os lefedettséget jelent, amely megegyezik a konkurens tv2 csatornáéval. Az MTV 99 %-os lefedettséggel bír. Számítások szerint Magyarországon 3,6 millió televízióval rendelkező háztartás van.
49
csatorna
közvetítésével
nagy
számú
nézőközönséghez
fog
eljutni.”
(http://www.online.rtlklub.hu/tv/?id=0405150079) A nézettségi adatok összehasonlítása messze vinne bennünket a vizsgált témától, ezért itt elég csak annyit megjegyezni, hogy az RTL Klub nézettsége kétségkívül sokszorosa a Duna Televízióénak. Az RTL Klub, mint olvashattuk, piacvezetőként definiálta önmagát, a közönségarány és nézettségi adatok tekintetében azonban közelebb áll talán az igazsághoz az, hogy fő vetélytársával, a hasonló lefedettségű tv2-vel fej-fej mellett vívják ki a legmagasabb mutatószámokat. Hozzátartozik még a teljes képhez az is, hogy a Duna TV esetében komoly hátrányt jelent, hogy határainkon innen és túl sem fogható olyan egyszerűen, mint például az RTL Klub. A vételhez műholdvevő szükséges, vagy olyan kábelszolgáltató hálózatához kell csatlakozni, amely a Duna TV-t is kínálja. Az interneten elérhető tartalmak pedig – mint minden magyar televízió esetében –még meglehetősen szerény lehetőségeket nyújtanak. 7.3. Híradó-felfogások Pekár István és Kotroczó Róbert néhány további gondolata közelebb visz bennünket ahhoz, hogy jobban megismerjük a Duna Televízió és az RTL Klub hírműsorainak küldetéstudatát. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója: „Épp most állítottunk össze egy néhány oldalas anyagot, amelyben feketén-fehéren leírtuk, hogy hogyan kell kinéznie egy riportnak az RTL híradójában. A vizuális kódex mellett készül egy verbális szabálykönyv is, amely olyan részletes, hogy még az is benne van, hogy a riporter mikor használhat passzív nyelvtani szerkezetet.” „-Mégis az RTL híradót tartják a legbombasztikusabbnak, a leginkább bulvárosnak.” (K. R.) „-Ez ma már nem igaz. Tény, hogy több korszaka volt a híradónak. Voltak olyan botrányról szóló, végül is botrányos anyagok is, amelyekről kiderült, hogy a tényanyag nem volt az erősségük. Előfordult, hogy egy műsorunk valakit igaztalanul megvádolt valamivel, de az a riporter, aki ezt a műsort készítette, már nincsen itt.”
50
(K. R.) „Az RTL ma biztosan nem tesz politikai szívességeket, ez tény. Időnként megvádolnak bennünket azzal, hogy a bűnözéssel és a korrupcióval túl sokat foglalkozunk, de hiszem, hogy ezzel a törvényességet szolgáljuk. Az RTL-híradó különlegessége, hogy csak nagyon ritkán szólalnak meg „szakértők”, politológusok, szociológusok. Mi nem kommentálunk, pedig ez elfogadott a szakmában, elég csak megnézni a konkurenciát. Mi a 18-49 közöttieknek készítjük a műsort. Ez a korosztály rosszul viseli a latolgatást. Csak azt akarják tudni, mi történik, és kész. Amikor szerkesztőink a hírek között válogatnak, elsősorban arra figyelnek, hogy az ügy mennyi embert érint. Ez alól egyetlen kivételt teszünk, ha kisebbségeket ér atrocitás, bármilyen kevesen is vannak, arról mindig beszámolunk.” (Sükösd – Csermely 2001: p.176-8.) Pekár István, a Duna Televízió (akkori) alelnöke: „Mivel nézőink jelentős része határon túli, igyekszünk a híreket közérthetőbben közreadni. A hírműsorok egy-egy eseményt emelnek ki, a valóságnak bizonyos elemeit mozaikszerűen mutatják meg. A teljes magyar valóság megmutatására hosszabb, elemzőbb filmekre lenne szükség sokkal nagyobb számban, mint amennyi van. … Máramarossziget mint egy szép város, egykori magyar város például akkor kerülhet csak a televízió képernyőjére, ha valami katasztrófa történik ott, vagy valamilyen egész különleges esemény.” „Mi úgy gondoljuk, hogy a pozitív hír is hír. Ez, mondjuk, látszik: nekünk a legalacsonyabb a nézettségünk.” „-Van a kettő között összefüggés?” (P. I.) „-Bizonyos fokig van. De amikor egy kis városka rettenetes erőfeszítések árán lovas szobrot állít, akkor igenis, ezt is be kell mutatnunk. A Duna Televízió egyik legfőbb célja a magyarság összefogása, egyfajta integráló erő megjelenítése, és ehhez szükséges az, hogy együvé tartozásunkat megmutassuk akkor is, ha esetleg ez az itthoni nézettségi adatokban negatívan jelentkezik.” (Sükösd – Csermely 2001: p.185-6.)
51
7.4. Összehasonlító tanulmányok A vezetői felfogások után érdemes néhány publikált vizsgálat eredményeit összevetni, amelyek tovább árnyalják a képet a két vizsgált műsorszolgáltató hírműsorainak konkrét jellemzőivel kapcsolatban. A Népszavában 1998 augusztusának végén megjelent tanulmányból7, mely öt csatorna esti hírműsorait vizsgálta (MTV, TV2, RTL Klub, Duna TV, TV3), az RTL Klub és a Duna TV nézőinek társadalmi megoszlásáról a következő adatok derültek ki: Az RTL Klub híradóját kicsivel több nő nézi, mint férfi; a Duna TV-nél kiegyenlített a nemek aránya. Az RTL Klub legtöbb nézője a 30-39, illetve a 18-29 éves korosztályból kerül ki, míg a Duna TV híradóját épp ellenkezőleg, az 50-59 és a 60 évesnél idősebb korosztály nézi. Iskolai végzettséget tekintve az RTL Klubot a 8 általánost végzettek nézik a legtöbben, a Duna TV nézőinek legnagyobb része viszont főiskolát, egyetemet végzett. A Duna TV nézői közül a legtöbben vidéki városokban élnek, az RTL Klub esetében pedig Budapesten, illetve falun. Abban mindkét csatorna hírműsora megegyezik, hogy több magát ellenzékinek valló nézi, mint amennyi kormánypárti. A tanulmány azt is vizsgálta, hogy mennyire tartják érdekesnek, hitelesnek és fontos eseményekről tájékoztatónak az egyes hírműsorokat azok, akik legalább alkalmanként nézik azokat. „Az egyes hírműsorokat az általános képnek megfelelően – lényegében differenciálatlanul – valamennyi dimenzió mentén hasonlóan ítélik meg a nézők. … Minél gyakrabban nézi valaki a műsort, annál inkább elégedett vele.” (Argejó 1998: p.75-77.)
A Kontroll Csoport egy, a Szonda Ipsos által 2001 augusztusában végzett kutatásra8 hivatkozva a következő adatokat publikálta: „A megkérdezettek 74 %-a elsődleges információforrásként általában a tévét, 9 %-uk a rádiót, ugyanennyien valamelyik napilapot, 3 %-uk pedig valamelyik hetilapot nevezte meg. A
7
Bár hét éve jelent meg a tanulmány, nem valószínű, hogy azóta számottevő változás történt volna a nézői kör társadalmi megoszlásában. 8 A felmérés a 18 éven felüli népességet reprezentáló 1000 fős országos mintán készült.
52
lakosság 1 %-a mondta azt, hogy elsődlegesen az internetről tájékozódik politikai kérdésekről. ... Az egy forrásból tájékozódók aránya 16 %. A legtöbben két vagy három forrásból tájékozódnak (24-24 %), négyet vagy többet összesen 30 %-uk említett. …” (Kontroll Csoport 2002: p.67.) A Kontroll Csoport az m1, a tv2 és az RTL Klub hírműsorait elemezve jutott arra következtetésre, hogy „a két vezető kereskedelmi adó Magyarországon szemmel láthatóan úgy próbálja nézőszámát maximalizálni, hogy az élet minden területéről határozottan és halmozottan több negatívumot juttat el közönségéhez, mint pozitívumot. A boldog álomvilágban játszódó szappanoperák hatásmechanizmusa, a mesés nyereményeket ígérő vetélkedők szerepe és a hírszolgálati műsorok szerkesztése között szoros az összefüggés. Míg a kereskedelmi csatornák a reklámblokkokat a szappanoperákban, vetélkedőkben helyezik el, - a nézők megtartása e műsorok sugárzása által biztosítható a legkönnyebben – addig a hírszolgáltatás olyan törvényszabta követelmény, amelyet az adó a sugárzási engedély megtartása érdekében kénytelen elfogadni, és többé-kevésbé teljesíteni. (i.m., p.113.)
Plauschin András a hírműsorok tájékoztatási gyakorlatát vizsgálta 2004-ben. A kvantitatív tartalomelemzések az MTV, a Duna Televízió, az RTL Klub, a TV2, a Magyar ATV és a Hír TV egyes híradóira, valamint a Kossuth Rádió, a Danubius és a Sláger Rádió bizonyos hírműsoraira terjedtek ki 2003-ban és 2004-ben. Ezek közül nézzük a számunkra fontos két médium eredményeit: Nézzük először a hírek geopolitikai helyszíneit. Az alábbi ábrán látható számok önmagukért beszélnek. Megfigyelhető, hogy az RTL Klub a több belföldi tudósítást (69 %) legfőképp a környező országokról szóló hírek rovására válogatja hírműsoraiba. A Duna Televízió némileg kevesebb magyarországi tudósítása (63 %) viszont több mint ötször annyi, a határon túli magyarokat érintő hírrel párosul. Jelentős az eltérés a két csatorna híradói között az Egyesült Államokról szóló hírek arányában is (2 % - 7,4 %).
53
5. sz. ábra
A hírek geopolitikai helyszíne a Híradókban (Plauschin 2005: p.40. táblázat adatai alapján)
A műsorokban tárgyalt fő témacsoportokról a következők derültek ki: „A katasztrófák, bűncselekmények prezentálásának 2004-ben is elsősorban a kereskedelmi televíziók tulajdonítottak hírértéket. „Véres események” az RTL Klub tudósításainak 44 százalékában fordultak elő… Az azonnali hatást kiváltó bulvár híradások a Duna Televízió műsoraiban kapták a legkisebb publicitást (4%). A belpolitikai botrányok legtöbbször az RTL Híradóit tarkították, híreik közel egyötöde e témakörhöz kötődött (16%).” (Plauschin 2005: p.42.)
54
6. sz. ábra
Katasztrófák, balesetek
44
4 9
Kultúra Önkormányzatok
11 11
6
Szociális szféra
17
Belpolitikai botrány
26 RTL Klub
16
6
Duna TV 43 44
Belpolitika Gazdaság
58
39 15
Külpolitika
0
10
18
20
30
40
50
60
70
%
A műsoregységekben tárgyalt főbb témacsoportok9 (Plauschin 2005: p.43. táblázat adatai alapján)
Láthatjuk, hogy a legnagyobb, több mint tízszeres eltérés a két csatorna között a katasztrófák, balesetek prezentálásának tekintetében mutatkozik meg. A belpolitikai botrányokkal is több mint kétszer annyit foglakozik az RTL Klub. A Duna TV híradóiban némileg több kulturális, belpolitikai és külpolitikai híradás kap helyet. A külpolitika, mint az előbbiekben láttuk, elsősorban a határon túli magyarokat is érintő kérdések tárgyalása miatt lehet itt jelentősebb. A témacsoportok előfordulási gyakoriságát magam is összehasonlítottam a vizsgált hétre vonatkozóan, és hasonló eredményekre jutottam.10
9
Az összegek azért nem adnak ki 100 százalékot, mert egy híradás több témát is tárgyalhatott. A híregységek számát a témák gyakoriságához viszonyították. A kilencedik témacsoport az „Egyéb” volt, amelyet nem tüntettem fel a táblázaton. Ebbe a felmérés készítői szerint a Duna TV híreinek 43 %-a került, az RTL Klub híreinek 47 %10 Ld. a következő fejezetben.
55
7. sz. ábra
90
84 80
80 70 60
%
50 40 30 20 20
16
10 0 férfi
nő Duna TV
RTL Klub
A szereplő személyek neme (Plauschin 2005: p.45. táblázat adatai alapján)
A szereplő személyek nemének arányában megfigyelhető – nem olyan jelentős – eltérés csak annyiban érdekes, hogy általában a magasabb férfi-dominanciát a konzervatív felfogás egyik megnyilvánulásának szokták tartani.
56
VIII. A kutatás eredményei 8.1. Az alapvető különbség Bár a szakdolgozat témájához nem kapcsolódik szorosan, a vizsgált időszakra vonatkozóan néhány adatot és alapvető sajátosságot fontosnak tartok megemlíteni. A Duna TV Híradójában körülbelül 22 percnyi híranyag kerül adásba, míg az RTL Klub esetében 25 perc. A Duna Televízió esti Híradójában átlagosan 17 hír kap helyet, amelyből 13 magyarországi eseményről számol be, illetve magyar vonatkozású (például magyar külpolitikai történés vagy határon túli magyarokkal kapcsolatos hír); ez 76% átlagosan. Az RTL Klub Híradójának esti kiadásában a hosszabb műsoridővel arányosan valamivel több, 20 hír kapott helyet átlagosan a vizsgált héten. Ennek 75 %-a volt magyar vonatkozású hír, ami szinte megegyezik a Duna TV esetében tapasztalt aránnyal. A két hírműsor egy-egy tudósításának átlagos hossza (a műsorvezető által felolvasott, ún. demo híreket is ide számítva) szintén hasonló: 78 másodperc a Duna TV-ben és 76 másodperc az RTL Klubon. Amiben jelentősebb eltérés tapasztalható a két hírműsor között, az a negatív hírek aránya az összes hírhez képest. Míg a Duna TV Híradójában 47%-ot tett ki az ilyen hírek aránya, addig az RTL Klubon ez 65% volt október 24. és 30. között11. 1. sz. táblázat
Duna TV Híradó, 18:00
RTL Klub Híradó, 18:30
összes hír (okt. 24-30.)
121
143
napi átlag
17 hír
20 hír
magyar vonatkozású hír
13 (76 %)
15 (75 %)
negatív hír
8 (47 %)
13 (65 %)
átlagos hírhossz
78 mp
76 mp
műsorszám nettó hossza12
22 perc
25 perc
11 12
A negatív hírek szerepére még kitérünk. Főcím és vége-főcím, beköszönések és elköszönések, headline-ok nélkül
57
A híradások témáit tovább bontva, rangsorolhatjuk az egyes témákat említési gyakoriságuk szerint. Ez azért lehet fontos a képi és nyelvi metaforák szempontjából, mert a leggyakoribb témák alapján következtethetünk a leggyakrabban alkalmazott nyelvi és képi motívumokra, metaforákra is. A média kapuőr szerepe is főként itt érhető tetten. A hagyományos nagy témakör-bontások helyett (belpolitika, külpolitika, gazdaság, szociális szféra) néhány konkrét esemény említési gyakoriságát figyeltem meg. (Zárójelben a héten történt összes említés száma szerepel.) A táblázat pedig a hét összes híréhez viszonyított százalékos arányt ábrázolja. A Duna TV esetében 55, az RTL Klub esetében pedig 56 % nem került elemzésre (ezek tipikusan a belpolitika, külpolitika, gazdaság, szociális szféra témaköreibe tartozó, általánosabb hírek). Duna
TV
Híradó:
kulturális
események
(20),
madárinfluenza
(11),
balesetek,
bűncselekmények (7), ’56-os megemlékezések (5), terrorizmus (3), halottak napja (3), euró bevezetése/költségvetés (2), hurrikánok (1), zavargások Párizsban (1). RTL Klub Híradó: balesetek, bűncselekmények (32), madárinfluenza (8), kulturális események (7), terrorizmus (6), hurrikánok (4), halottak napja (3), zavargások Párizsban (2), euró bevezetése/költségvetés (1), ’56-os megemlékezések (1). 8. sz. ábra zavargások Fro.-ban
hurrikánok
euró/költségvetés
1 1 3 1 1 2 4
terrorizmus
3
56-os megemlékezések
RTL Klub Duna TV
2
halottak napja
3 1 4 22
baleset, bűntény
6 6
madárinfluenza
kultúra
9 5 16
58
A legszembetűnőbb eltérés a két hírműsor között a balesetekről és bűntényekről, illetve a kulturális eseményekről szóló tudósítások számában van. Míg a kereskedelmi adó több mint háromszor annyit foglalkozik balesetekkel, addig a közszolgálati adó több mint háromszor annyi kulturális eseményekről számol be. A negatív hírek magas arányára a kereskedelmi csatornán példa október 28-a első öt hírének összevetése: (Aláhúzással a negatívnak minősíthető híreket emeltem ki.) Duna TV Híradó: 1. Ismét szénmonoxid-mérgezés történt a fővárosban 2. Indonézia érdeklődik a magyar vakcina iránt 3. A zárt tartásra vonatkozó EU-előírást ellenőrzik Magyarországon 4. Országos Érdekegyeztető Tanács a jövő évi minimálbérről 5. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete nem örül az új családtámogatási rendszernek RTL Klub Híradó: 1. Brutálisan megverte egy 14 éves fiú 12 éves iskolatársát 2. Egyre több a diákok közti erőszak 3. Megégett a házban egy csecsemő 4. Buszmegállóba hajtott egy autó 5. A tegnap elütött három óvódás állapota stabil A vizsgált egy hét –és főleg a fenti extrém példa – alapján természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ám hasonló eredményre jutott az előző fejezetben bemutatott hosszabb időtávot vizsgáló felmérés is13. Mindezek alapján azonban levonhatjuk azt a következtetést, hogy az RTL Klub sokszor fontosabbnak tartja a kisebb jelentőségű, de szenzációsabb, azaz a bulvár-jellegű „sztorikat” a magyarok többségének életét valóban befolyásoló
eseményeknél.
Ezzel
azonban
nem
elítélni
akarom
az
RTL
Klub
híradószerkesztési gyakorlatát; hiszen a fontosabb bel- és külpolitikai hírekről ugyanúgy beszámolnak, mint a közszolgálati adók, csak épp nem mindig az első helyen. Így viszont – a
13
Plauschin András tanulmánya.
59
kereskedelmi filozófiából következően – nagyobb nézettséget képesek elérni, ami nélkülözhetetlen a magas reklámbevételek – és önmaguk – fenntartásához. Azért is meg kellett említeni a balesetek és katasztrófák előfordulási gyakoriságát, mert ez is a közönség integrálásának egyik felfogása, stratégiája lehet. Talán a balesetekre, bűncselekményekre is igaz lehet, amit Császi Lajos a természeti katasztrófákkal kapcsolatban megjegyez: „A földrengésekről és az aszályokról szóló tudósítások társadalmi kontextusa azt mutatja, hogy a katasztrófák interpretációi nem csupán természeti jelenségekről szóló híradások. Az újságírók – akár tudnak erről, akár nem – a szerencsétlenségek tényeit a közösség szimbolikus fogalmai keretein belül észlelik és értelmezik, és a hírek mély, belső morális szükségletet elégítenek ki.” (Császi 1999: p.18.) A tragédiák bemutatása is integrálhatja tehát a közösséget. Az ilyen hírek láttán talán mindenkiben megfogalmazódik: „de jó, hogy nem velünk történt meg”. 8.2. A metaforahasználat okai A hírek téma szerinti megoszlása arra utal, hogy általában változatos, érdekes eseményekről számolnak be a hírműsorok. Ám a híradások képi világát aszerint vizsgálva, hogy milyen forgatási környezetben keletkeztek, már nem kapunk olyan színes képet, mint a témák esetében. Ugyanis a leggyakoribb helyszínek belföldi hírek esetében – leszámítva a baleseti helyszíni felvételeket, melyeket néha a rendőrség, tűzoltóság bocsát a híradók rendelkezésére –, a következők: - sajtótájékoztató (Képviselői Irodaház, pártszékházak) - kongresszus, tárgyalás, bizottsági ülés (valamilyen teremben) - szóvivő nyilatkozik, a képviselt intézmény / szervezet épületében - Parlament, minisztériumok - utcaképek: forgalom, gyalogosok, „utca embere”-interjúk / útfelújítások kapcsán
60
Sok a telefoninterjú és az archívumból elővett felvétel is (pl. a Ferihegyi repülőtérről, az ORFK Teve utcai székházáról, a Fővárosi Főügyészségről, bíróságok épületéről, földhivatalokról stb.) A külföldi eseményekről származó képanyagokat pedig a nemzetközi hírügynökségektől (pl. Associated Press, Reuters) kapják a hazai tévétársaságok, előfizetés ellenében. Ebben az esetben csak válogathatnak a képanyagok között, illetve újraszerkeszthetik sorrendjüket. Ritkán fordul elő, hogy saját stábot küldjenek ki egy távoli országba. (Tudósítói bejelentkezések természetesen előfordulnak telefonos vagy műholdas kapcsolaton keresztül.) Az operatőröknek (és az őket esetleg instruáló szerkesztőknek) tehát meglehetősen nehéz dolguk van, ha a képileg szegény és sablonos környezetben zajló eseményt valahogy színesebbé kívánják tenni. Igaz, ezt általánosságban nem is várják el tőlük a felelős szerkesztők, annak ellenére, hogy egy televíziós hírműsor éppen mozgóképei által tud nagyobb hatású lenni az összes többi médiumnál. A helyszínen felvett képanyag ugyanis hitelessé teszi a tudósítás szövegét, közelebb hozza a nézőkhöz az eseményt (vagyis „elviszi” őket oda), ezáltal fogyaszthatóbbá teszi a hírt számukra. Ha tehát hitelesen, objektíven tudósítanak egy eseményről, pusztán arra szorítkozva (itt elsősorban a képi megvalósításra gondolok), ami a helyszínen történik, akkor az meglehetősen unalmas anyagot eredményez(ne). Ám a nézők nem ezt várják, akár közszolgálati, akár kereskedelmi híradót néznek. Ez az egyik oka annak, hogy a kreatívabb stábok szemléltetni, magyarázni akarják valahogy a száraz tényeket. Amikor nem pusztán képi illusztrálásról van szó, ennek egyik lehetséges eszköze lehet a metafora. Néha azonban nem is lehetne másképp megoldani. Például ha az államháztartás hiányáról, vagy a magyar gazdaság fejlődésének mutatószámairól szól a tudósítás, akkor nem elég csak egy táblázatban kiírni az adatokat a képernyőre, rendelni kell ehhez még valamilyen képanyagot is. Ilyenkor szoktak például bankjegyeket, utcán bevásárlószatyorral sétáló embereket, autópályán haladó autókat és kamionokat mutatni. És ez nem illusztráció, több
61
annál: az utalás, a névátvitel formájától függően lehet metonímia, szimbólum vagy épp metafora. (A konkrét példákat táblázatokba rendeztem.) Így jutunk el a metaforák használatának indítékaihoz, amelyek alapján csoportosítottam a talált metaforákat. A következő csoportokba lehet sorolni tehát a metaforákat az alapján, hogy mi a használatuk fő oka: I. szemléltetés Nem elég látványos, vagy képileg nehezen megragadható esemény/fogalom bemutatása, vagy a tudósítás szövegének bonyolultabb részeinek magyarázata válik ezáltal lehetővé. II. képileg így a legegyszerűbb, vagy máshogy nem lehetne megoldani Képileg alig vagy egyáltalán nem megragadható esemény/fogalom bemutatására nyújt lehetőséget. Sokszor nem választható szét egyértelműen a szemléltető típusú metaforáktól, hiszen ezeknek is ez a célja. A táblázatokban az elvont fogalmak, például a „hitelesség” kifejezésére használt dokumentumok vagy a „bürokrácia” érzékeltetésére a papírokkal sorban álló emberekről felvett képsorok tartoznak ide leginkább. Ide tartoznak a közmegegyezéses metaforák is14, közülük is leginkább a címerek, logók, jelvények, zászlók. Így például a Fővárosi Főügyészség táblájáról felvett kép egymagában képes arra, hogy a tudósításban az ügyészség véleményét, annak hitelességét képviselje. III. hangulatot kölcsönöz a tudósításnak Színesebbé teszi a tudósítást, ki nem mondható érzelmeket sűríthet egy képbe. Ám veszélye lehet a pánikkeltő hatás (bár lehet, hogy épp ez a cél). Ide tartozhatnak a hírműsorokban ritkán alkalmazott művészi, vagy kreatív metaforák is. (Kreatívnak tekinthetők tulajdonképpen a szemléltető metaforák is.) E három kategória sokszor nem is választható szét, főleg az első két csoport esetében. A hangulati többlet pedig a metafora természetéből adódóan sokszor ezeknél is jelen van. Egy
14
Ld. 2.sz. táblázat
62
adott metaforát tehát több okból is létrehozhatnak a stábok. A véletlen szerepéről a metaforák kialakulásával kapcsolatban itt ismét megjegyezném, hogy ennek nagyon kicsi a valószínűsége. Azt szintén meg kell jegyezni mindhárom kategóriával kapcsolatban, hogy a metafora csak akkor éri el célját, ha a tudósítás megfelelő helyére kerül a vágás során, és közérthetően fejezi ki üzenetét, vagyis a nézői csoportok széles köre képes felismerni a névátvitel alapját képező hasonlóságot. Különben egy „fehér folt” lesz a dekódolásban, vagy a néző egyszerűen nem veszi észre a szerkesztői szándékot, és figyelme továbbsiklik a metaforán. Különösen a kreatívabb metaforahasználati megoldások esetén kell erre ügyelnie a kommunikátornak. 8.3. Példák a metaforahasználatra Nézzünk meg egy-egy példát a szemléltető, majd a hangulatkölcsönző metaforahasználatra15. Szemléltetés a fő célja a Duna TV október 29-i 14. hírében használt metaforának: Az elhangzó szöveg: Egyre többen lopnak fát teherautóval, főként értékesítésre. A fegyverrel felszerelkezett bandák nem egyszer sakkban tartják az erdészt vagy akár a rendőrt is. Az ilyen akciók országosan félmilliárd forintot vesznek ki az erdőgazdálkodók zsebéből, akik úgy vélik, csak összefogással lehet védekezni a gátlástalan tolvajok ellen. Amit ezalatt a képeken látunk: 1. pótkocsi tele fával, álló traktor, nagy kivágott fatörzs, méretre vágott kisebb törzsdarabok halomba rakva (távoli) 2. munkás sétál, bal kezében láncfűrész (hátulról, a fejét nem látjuk) 3. ugyanő fák között dolgozik a fűrésszel, kisebb gallyakat szed le 4. az előbb látott munkás dolgozik, talán ugyanannak a fának a kivágásán 5. láncfűrész belevág a fatörzsbe (közeli) 6. (ugyanez a másik irányból) 7. kidől a fa az útra (távoli) Többletjelentés: kidőlt a fa – ezt is ellopták.
15
Itt csak néhány jellemző példát írok le, az elemzett hírek a mellékletben találhatók.
63
A szemléltető szándék viszont ebben az esetben – és gyakran más példáknál is – azzal jár együtt, hogy a felvételeken látható cselekményeket más színben tüntetik fel. Például itt is nyilvánvaló, hogy a felvett munkás nem illegálisan vágja ki a fát, és a felpakolt teherautó sem a „bandák” tulajdona. Hasonló a szemléltető szándék az RTL Klub október 30-i 6. hírében. Itt ugyancsak tetten érhető az, hogy az álláskeresők megjelenítése során nem csak a munkaügyi központban sorbanállókat, hanem a munkavállalók illusztrálására jól megjeleníthető fizikai foglalkozások végzőit mutatják be munkájuk közben (pedig ők már/még nem álláskeresők). „…az a regisztrált munkanélküli kaphatja, aki együttműködési szerződést köt a munkaügyi központtal.” [a Munkaügyi Minisztérium szóvivőjének telefoninterjúja alatt:] „…magának az álláskeresőnek is aktívnak kell maradni…” „…meg kell tanulnia rendesen önéletrajzot írni…” „…karban tartania magát abból a szempontból, hogy nagy valószínűséggel állást kapjon.” „Az álláskeresési támogatás az első három hónapban maximum 68400 forint, utána hat hónapig ennek az összegnek a fele jár…” 1. sorbanállók egy munkaügyi központban 2. egy „Állásajánlatok” feliratú faliújságon pár hirdetés (a szóvivő fotója a képernyő bal felső sarkában) 3. hegesztő munka közben (gyár, gépsor) 4. egy munkás sétál 5. egy munkás köszörül 6. három munkás beszélget 7. egy munkás kalapál 8. futószalag mellett sok fehérköpenyes munkás dolgozik (húsüzem) 9. fehérköpenyes asszony szalámikötegeket akaszt fel valamilyen fogasokra 10. fehérruhás férfi húsokkal teli kocsit tol 11. egy nagy sárga épület bejárata előtt tömeg tolong, főleg asszonyok (távoli) 12. ennek a tömegnek a közepén svenk, elégedetlenség hallatszik
64
Többletjelentés: tolonganak a pénzért; a fizikai munkások, futószalag mellett dolgozók félhetnek leginkább az utcára kerüléstől, illetve a munkanélküliek örülhetnek, ha ilyen állást kapnak. Hangulatkeltő lehet a Duna TV október 27-i 6. híre. Ebben a romániai tudósító arról számolt be telefonon, hogy ismét ciánszennyezés fenyeget. „A helyzet annál súlyosabb, mivel a helyi szerveknek nincs pénzük a zagytározók megfelelő karbantartására, a rendkívül csapadékos nyár pedig minden bizonnyal alaposan megrongálta az amúgy is elhanyagolt régi gátakat.” A képeken: 1. egy barnás színű tó (közeli) - talán ez az ülepítő, de lehet egy pocsolya is 2. leromlott állapotú épület
Kiváló utalás lett volna a francia bevándorlók helyzetére az RTL Klub október 28-i 19. híre, amely a párizsi zavargásokról érkező első hír volt. Ám a tudósításban nem történt utalás arra, hogy bevándorlók voltak az áldozatok és a lázadók. Így a következő képsor csak utólag, illetve azok számára eredményezett többlettartalmat, akik aznap más forrásból – pl. internet – már tudtak arról, hogy mi áll a zavargások hátterében. „Zavargások törtek ki a francia fővárosban két fiatal rabló halála miatt...” A betört kirakatokat, megrongált bankautomatát, kidőlt oszlopot és kiégett autókat bemutató felvételek utolsó képsora egy feketebőrű fiatal férfit mutat utcaseprés közben. Viszont ez jó példa arra, hogy mennyire más lehet az értelmezés a különböző nézőcsoportok között.
65
8.4. További csoportosítási szempontok További csoportosítási szempont lehet a téma. A következő kiemelt témákba (diplomáciai, bűnügyi) tartozó hírek bemutatása ugyanis jól bevált sablonok szerint történik általában: Diplomáciai témáknál (mint például a Duna TV okt. 26.-i 4., 27-i 3. vagy 12. híre) számos példát láthatunk metaforahasználatra. Például: Zászlók, parlamentek
az érintett nemzetek megjelenítésére
Kézfogások, aláírások
egyetértés, legitimálás
A hagyományos értelemben vett diplomáciai eseményeken kívül ide tartoznak a bizottsági ülések és általában mindenféle tárgyalás feldolgozása is. A Duna TV október 26-i 4. híre így kezdődött: „Rövid munkalátogatásra megállt Berlinben a Londonba tartó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kísérete. … Az eszmecserék középpontjában a kétoldalú viszony és az Európa-politika kérdései álltak. Gyurcsány Ferenc zavaró tényezőként említette meg a magyar munkavállalókkal szembeni német eljárásmódot, illetve az azzal kapcsolatos kételyeket.” 1. német parlament homlokzata (nagytotál) 2. felirat a homlokzat tetején: Dem Deutschen Volke, előtte német zászló lobog (közeli) 3. Brandenburgi kapu (nyitás)
Október 27-én a 12. hírben Lamperth Mónika nyilatkozatában 150 fős leépítést jelent be a Határőrségnél: „Most körülbelül 150 fő leépítésére van szükség… Én a mai vagy a holnapi napon aláírásommal jóváhagyom ezt a nagyságrendet.” 66
A képeken: nagy teremben határőr-egyenruhás hallgatóság, elöl hosszú asztal, közepén Lamperth és a Határőrség parancsnoka kölcsönösen aláír valamit, lepecsételik, majd felállnak és kezet fognak. A leépítést, amely tulajdonképpen elbocsátásokat jelenthet, a kézfogás mintegy legitimálja. A bűnügyi hírek szintén számos sablonos megoldással szolgálnak, köztük vannak metaforák is. (Ilyen volt például az RTL Klub okt. 26-i 4., okt. 27-i 12., 13., okt. 28-i 13. és 21. híre.) Ezekre azért is szükség van, mert a bűncselekmények elkövetéséről nyilván nem készülnek felvételek, a helyszíneket lezárják, s később a gyanúsítottakat sem lehet felismerhetően bemutatni, a tárgyalások is sokszor zártak. Október 26., RTL Klub, 4. hír: „12 év legnagyobb drogfogása Gyulán”; szintetikus drogelőállító laborra bukkantak a nyomozók egy házban. („Rendőrségi felvételek”) „Az egyik letartóztatott férfi együttműködik a rendőrökkel, vallomást tett.” 1. a férfiből csak a megbilincselt keze látszik, így mutogatja a ládákba pakolt tégelyeket 2. lecsavarja az egyik tetejét, majd visszateszi A megbilincselt kéz mellett a kéz más szerepet is kaphat: Október 27-én az RTL Klub 12. híre arról számolt be, hogy feloszlatták a Vér és Becsület nevű hírhedt egyesületet. A záró képsorokon a tárgyalóteremben ügyvédje mellett öltönyben ülő (kopasz, erős testalkatú) egyesületi elnök összekulcsolt kezére közelít a kamera. Ezalatt az ítélet indoklását olvassa fel a bemondó: „nyíltan hirdetett…újfasiszta nézeteket.” A kéz tehát a bűn metaforája itt.
67
A fenti két témában található metaforák száma – csakúgy, mint bármelyik más kategória esetében – nem tér el jelentősen egymástól, viszont a fejezet elején említett témacsoportonkénti hangsúlyeltolódások miatt több példát lehetett találni „diplomáciai metaforákra” a Duna TV-n, és többet „bűnügyi metaforákra” az RTL Klubon. Sok olyan képi megoldás is van, amikor az adott témát valamilyen más médiumra vagy valamilyen írásra / rajzra való utalással pontosítják: Újságcikk
okt. 25., Duna TV, 6. hír: az OTS szövege: Uniós pénzek; a képen: újságcím: „A késedelmes fizetések miatt perek várhatók”. Ebben a példában az újságcikk címe világosan összefoglalja a felkonferált tudósítás lényegét, egyben hitelt is adva neki, hiszen a téma egy más médiumban is megjelent.
Plakát
Sokszor egy-egy interjú előtt egy plakátfeliratról indít a kamera, mielőtt a nyilatkozó arcára közelítene. Ezáltal előre vetíti, kontextusba helyezi az ő álláspontját16. Például: okt. 27. RTL Klub 17. hír: iráni elnök „World without ZIONISM” plakáttal okt. 28. Duna TV 5. hír: NOE elnökhelyettese - „Jövőnk a család” okt. 29. Duna TV 4. hír: RMDSZ – „Együtt az autonómiáért”
Tábla
okt. 26. Duna TV 6. hír: a Baumag-ügy várható lezárásáról szóló tudósításban a károsultak korábbi tüntetésén felvett képsorokat láthatunk, s ezeken is a tábláik feliratát: „Hol a pénzünk?”, „Egy legális piramisjáték – Baumag” stb.
Egyéb felirat (írás, rajz); például: okt. 24. RTL Klub 8. hír: lista nevekről, térkép okt. 26. Duna TV 8. hír: felirat állásbörzén: „Csatlakozz hozzánk!” okt. 27. RTL Klub 13. hír: Elkapták a banda fejét - egy rajzon ábrázolják a hierarchia szálait Néha hiába a jó szándék, félreérthető utalások is születnek. Bármi is a használat szándékolt célja, ha nem megfelelő a metafora egyik tagja, vagyis nem alkalmas arra, hogy
16
Ld. a fejezet végén összehasonlított tudósításokat a pácini polgármester éhségsztrájkjáról.
68
széles körben értelmezhetően kifejezze a szerkesztő szándékát, akkor nem működő metafora, vagyis semmiféle metafora nem jön létre. Ide tartozik a túláltalánosítás is, amikor például újabb eredetű, nehezen bemutatható foglalkozások képviselőit próbálják bemutatni. Például a biztosítási alkuszok, befektetési tanácsadók – őket íróasztalok mögött, számítógépek és monitorok társaságában ábrázolták. (okt. 29., RTL Klub, 4. hír, okt. 30., Duna TV, 9. hír) Szintén rossz koncepcióra példa az RTL Klub október 28-i 13. híre: („korábbi felvételek”) „Jogerősen kényszergyógykezelésre ítélte a Győr-Moson-Sopron megyei bíróság azt a férfit, aki idén áprilisban megölte az apját Darnózselin. A bíróság a 39 éves férfit az emberölés és lopás vádja alól felmentette, mivel skizofréniája és gyengeelméjűsége miatt nem büntethető. A férfi már több éve állt pszichiátriai kezelés alatt. Április 9-én éjjel a rokkantnyugdíjas férfi először elvágta apjának torkát, magára hagyta, elment a boltba, ahova betört. A tárgyalás után a férfit visszaszállították a Budapesti Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyintézetbe.” 1. utcakép egy faluban – nyilván az érintett településen 2. egy ház (svenk) – valószínűleg az, ahol a gyilkosság történt 3. kapukilincs (közeli) 4. a kerítésen át a bejárati ajtó (közelít) 5. a ház (svenk) 6. idős férfi biciklivel kikanyarodik az útra (kb. a harmadik szomszéd lehet) 7. egy pszichiátria ügyfélfogadási rendje, fekete táblán (közeli) A kapukilincs, bejárati ajtó közeli felvételeivel nyilván megpróbálták felidézni annak az estének a történéseit, a gyilkos nézőpontjából. Viszont egy kép sem elég konkrét ahhoz, hogy a szöveg nélkül bármilyen meghatározott jelentést tulajdoníthatnánk nekik. Például, a bűnügyi tudósítások képi sablonaival élve meg lehetett volna jeleníteni egy rendőrautót, a falu helységnévtábláját, a bíróság címerét, a bizonyítékraktárban őrzött gyilkos fegyvert, a pszichiátria területére behajtó akármilyen járművet stb.
Külön megemlíthető az úgynevezett OTS szövegek és/vagy képek szerepe is, amelyeknek épp az a funkciója, hogy a híradás elején egy-két szóban és egy képben rögzítsék, összefoglalják a következő tudósítás témáját. Tehát a legtöbbször ezek is utalnak valamilyen 69
általánosabb fogalomra. A fenti kategóriák bármelyikére találhatunk példákat az OTS-ek esetében is. (Az OTS a műsorvezetők válla mögött látható képkocka, amelyet blue-box technikával jelenítenek meg. Általában egy képet és alatta egy címet, feliratot tartalmaznak. A Duna TV Híradójában is ilyen klasszikus OTS-t láthatunk a tudósítások felkonferálása előtt, miközben a műsorvezetők valamelyike olvassa a súgógép szövegét. A felirat hossza 16 karakterben van maximalizálva, tehát rövid, találó „címet” kell találnia a szerkesztőknek. A Duna TV-vel ellentétben az RTL Klub Híradójában az egyes híranyagok sugárzása során folyamatosan olvasható a képernyő alján ez a szöveg, és nincs 16 karakterben maximalizálva. A kép sem külön képkockaként van megjelenítve, hanem a – szintén számítógéppel rajzolt – háttérbe olvad, annak körülbelül a felét foglalja el.) Néhány példa az OTS-szövegekre, képekre: Okt. 27., RTL Klub, 1. OTS: jól szemléltet egy grafika segítségével; a szöveg: Tilos szabadban tartani, a képen: 3 kakas kerítés mögött, a kerítésen lévő lyuk lakattal összekötve; Okt. 25., Duna TV, 6.:
a korábban már említett újságcikk címe foglalja össze a lényeget
Okt. 28., Duna TV, 10.: kreatív cím („Cukorbajok”) a hazai cukorágazat rossz kilátásairól; Okt. 30., Duna TV, 7.:
a biztosítóváltásról szól, kreatív képpel (sávot váltó autó); felirat: Váltani?;
Okt. 24., Duna TV, 1.:
jól szemlélteti, de pánikkeltő is lehet a címe miatt (a V-alakban repülő
költöző madarak most a madárinfluenza terjedését
szimbolizálják); felirat: Gyanús madarak; Okt. 24., Duna TV, 14.: „Különös házasság” – nem elég jól értelmezhető a tudósítás végignézése után sem, miért ezt a címet adták a terényi falu régi épületeinek védetté nyilvánításáról szóló híradásnak. 8.5. „Kis metaforaértelmező szótár” A leggyakrabban előforduló általánosnak, közmegegyezésesnek is nevezhető metaforákat a következő táblázatban foglaltam össze. Ezek mindkét vizsgált hírműsorban számtalanszor előfordultak, szinte minden esetben, amikor a kifejezett fogalom szóba került. 70
2. sz. táblázat
Kifejező (amit szöveg alatt a képen látunk)
Kifejezett (amire utal)
- képi sík -
- fogalmi sík -
adott épület kívülről
érintett intézmény, ill. ennek véleménye az adott ügyben
címer, tábla épület bejáratánál
érintett intézmény, ill. ennek véleménye az adott ügyben
városi forgalom (autók)
pl.
benzinárak,
felelősségbiztosítás,
„a
lakosság” autópálya forgalma (kamionok is)
pl.
autópálya-matricák,
fuvarozás,
export/import utcán sétáló emberek
statisztikákhoz; „bevásárlás”, „a lakosság”
pénzérmék, különböző címletű bankjegyek
a gazdaság, adók, áremelés
pénzszámológépen
átpergő
(tíz-
vagy bankok, befektetések, sok pénz (pl. lottó
húszezres) bankjegyek
ötös)
dokumentumok (papírok)
a vizsgálat/jelentés, adatok, „hitelesség”
gyárban dolgozó munkások (futószalagnál, a foglalkoztatottak, minimálbér vagy nehéz fizikai munkát végzők) Parlament kívülről
a Magyar Állam
Országgyűlés ülésezik
a honatyák, törvényt hoztak
egyenruha, karszalag, jelvény, váll-lap stb.
a hatóságok, pl. a rendőrség
jegyzetelő újságírók, operatőrök kamerákkal
a sajtó, a nyilvánosság
játszótéren gyerekek
a
családok,
nagycsaládosok,
családtámogatások kórház (külső / belső felvételek), sétáló beteg
az egészségügy (helyzete)
gyárkémény, kipufogók
légszennyezés, globális felmelegedés
kombájn, traktor munka közben; gabonasiló
a mezőgazdaság, „a vidék”
sorbanálló emberek
valamilyen hivatal, pl. APEH, földhivatal, „bürokrácia”
(lengedező) zászló
az adott ország (pl. Magyaro., Németo.)
rendőrautó (Skoda, Opel stb.)
a rendőrség
71
villamos, busz, HÉV, vagy ezek emblémái
a BKV, a tömegközlekedés (helyzete)
párt logója, címere, székháza (felolvasás a párt véleménye közben) bilincselt vagy összekulcsolt kéz (közeliben)
a bűnös, a bűncselekmény
A következő táblázatba azokat a talált metaforákat rendeztem, amelyek nem egy fogalomra, hanem egy bizonyos cselekvésre utaltak: 3. sz. táblázat
Kifejező (amit szöveg alatt a képen látunk)
Kifejezett (amire utal)
- képi sík -
- fogalmi sík –
bármilyen intézmény épülete kívülről; zárt nem kívánnak nyilatkozni… vagy épp becsukódó ajtó kórház épülete kívülről
a kórház a hozzátartozók kérésére nem adott felvilágosítást…
rendőrautó(k), ált. sárga kordonszalag
folyik a nyomozás…
dokumentumok (pl. asztalon fekvő vagy elrendelték… kifüggesztett papírok) „beszélő fej” (vki nyilatkozik, hang nélkül)
nem tagadja / azt állítja…
valaki beszél a sajtóhoz (hang nélkül)
megerősítette, hogy…
Bár nem metafora, de a VPOP „korábbi felvételei” szinte már egybeforrtak a csempészéssel, illetve ennek illusztrációjával. (Sokszor kínai piacokon készített rejtett kamerás felvételekkel illusztrálják a feketegazdaságot is.) Könyvbemutatók alkalmával, vagy ha egy közszereplőnek könyve jelenik meg, a könyv lapozása szintén a képi feldolgozás „kötelező eleme”. A metaforák mellett megszemélyesítésre és szimbólumokra is találtam néhány példát. Megszemélyesítés volt például az RTL Klub október 24-i 12. hírének OTS-szövege: Wilma Floridába ért. (Wilma: egy hurrikán.)
72
Néhány példa szimbólumokra: - Pécs városát szimbolizálja a dóm a Duna TV október 24-i 11. hírének OTS-képe. - A Duna TV október 26-i 10. híre a nagyszelmenci, máig át nem adott határátkelőről szólt: A tudósító a sorompótól sétál, a kamera felé közeledve; háttérben kerítés és 4 katona látszik. „A szelmenciek hat évtizede várnak arra, hogy egyszer szabadon átsétálhassanak ezen a határátkelőn, és meglátogathassák határon túl rekedt családtagjaikat és szeretteik sírját… Hogy mikor adják át a határátkelőt, máig nem tudni, addig azonban a szelmenci határátkelő nem az összetartozás, hanem a tehetetlenség szimbóluma.” - Bár nem magyar vonatkozású hír volt a Duna TV október 29-i 10. híre, de az amerikai Wilma és Béta hurrikánokról szóló összeállításban a kitelepítés előtt álló nicaraguai település felett megjelent egy szivárvány. (A béke jelképeként.) - Maga az esemény volt eleve szimbolikus, amikor is Almássy Kornél MDF-es képviselő pénzt dobott a Dunába (egy nagy papír-eurót), ezzel jelképezve az euró hazai bevezetésének „elúszását”. (okt. 27., Duna TV, 16. hír) 8.6. Tudósítások összehasonlítása Annak, hogy megtudjuk, milyen különbségek fordulhatnak elő a két médium híradós metaforahasználatában, egyik módja lehet az azonos eseményekről készült tudósítások összevetése is. Az előbbiekben már láthattunk, hogy karakterük szerint eltérő súllyal foglalkoznak a különböző témákkal a vizsgált híradók. Az egyik csatornán adásba kerülő hírek egy része nem is jelenik meg a másik csatornán. Ritkán az is előfordul, hogy ugyanarról a hírről egy-két napos késéssel számol be egyik vagy másik hírműsor. Természetesen a fontosabb témákról szóló tudósítások előfordulása azért nagyjából megegyezik. Ezek közül próbáltam az összehasonlításra alkalmas példákat kiválasztani. A madárinfluenza terjedése elleni óvintézkedések és a halottak napjára való készülődés például meghatározó eseményei voltak a vizsgált hétnek. A madárinfluenza hazai fejleményeinek megjelenítése kapcsán (a külföldről érkező felvételektől itt is eltekintünk) egészséges házi szárnyasokat láthattunk napokon keresztül udvarokon, ólakban, vagy baromfitenyésztő telepeken. Tápszerükről, etetésükről, itatásukról 73
számos felvétel készült, de sokszor bukkantak fel ugyanazok a képsorok a vizsgált héten. Láthattunk repülő madarakat is, vagy nádasoknál úszkáló vadmadarakat. A tartás körülményeit legtöbbször kerítésekről, dróthálókról készült képekkel mutatták be, sokszor megszólaltatva a tenyésztőt is, aki általában idősebb korú asszony volt. (Ilyen volt például a pusztazámori „Manci néni” is a Duna Televízió október 30-i esti Híradójának 5. hírében, amely a kényszerintézkedések elrendeléséről – és a lakosság általi megvalósításáról – szólt.) Halottak napja kapcsán a stábok a nagy fővárosi temetőkben forgattak. A temetőkben készített felvételeken a síremlékek mellett sok mécsest, illetve gyertyagyújtásillusztrációt láthattunk. A felvételek szerint az elhunyt szeretteik sírjához látogatók mind idős emberek, többségében nők voltak. Az ősz mint az elmúlás szimbóluma természetesen külső adottságként szintén megjelent a felvételeken, fák és lehullott levelek képében. A tömeg megjelenítésére a bejárat körül tömörülő embereket, virágárusokat, autókat emelték ki a híradásokban. Érdemesebb konkrét példákon keresztül érzékeltetni a metaforahasználat különbségeit és azonosságait. A célnak megfelelő hírek kiválasztása azonban nem volt könnyű feladat. Például a Vér és becsület nevű egyesület feloszlatásáról mindkét híradó beszámolt október 27-én, ám a Duna TV csak demo szinten, képfelvételek nélkül foglalkozott az eseménnyel. Az RTL Klub viszont képeket is mutatott (12. hír), miközben a bemondó felolvasta a hírt, és az utolsó képsorokon alkalmazta is a „bűnös kéz” metaforáját. A téli időszámításra való áttérésre a Duna TV 29-ei adásában a bemondó elköszönés előtt hívta fel a figyelmet, míg az RTL Klub első híre egy erről szóló összeállítás volt, és másnap is foglalkoztak vele a 3. helyen. Ebben szintén találtam metaforát.17 Október 27-én 17. hírében az RTL Klub beszámolt az iráni elnök kijelentéséről, miszerint a zsidó államot el kellene törölni a Föld színéről. Bár itt külföldi hírügynökségtől származó képsorokat használtak, de ebben megfigyelhettük az iráni elnök beszédének illusztrációja közben fel-feltűnő „Zionism” feliratú plakátot (a zsidó cionizmusra utalva). A Duna TV erről nem számolt be, csak másnap említette, hogy Magyarország is tiltakozik Irán budapesti
17
Ld. mellékletben.
74
nagyköveténél a kijelentés ellen. Itt, szintén hírügynökségi képeken egy Izrael- és Amerikaellenes teheráni tüntetést láttunk. Medgyasszay László országgyűlési képviselő kezdeményezéséről (levelet írt a világ 25 uralkodójához, hogy tőlük összesen 170.000 eurót gyűjtsön össze egy Győr-Moson-Sopron megyei autista otthon építéséhez) szintén beszámolt mindkét híradó, bár a Duna TV egy nappal később, október 25-én. Az RTL Klub illusztrációként egy papírt mutatott a nevekkel (lista), illetve a világ országainak térképét az érintett uralkodók szóbeli felsorolása helyett (8. hír). A Duna TV viszont több konkrét uralkodót is említett a felkonferálásban, a képei viszont autista gyerekeket mutattak egy foglalkozás közben és az épülő otthont. Ezek a példák az összehasonlítás nehézségeit próbálták bemutatni, ám a táblázatban összefoglalt metaforák mind közös példák, tehát mindkét hírműsor esetében gyakran előfordultak. Sikerült továbbá két olyan hírt találni, amely mindkét híradóban adásba került (ráadásul ugyanazon a napon és helyen) és metaforát is tartalmazott. Ez az október 24-i hetedik hír volt mindkét hírműsor esetében: Pácin polgármestere, Barati Attila éhségsztrájkba kezdett. A Duna Televízió esetében az alábbi szöveg alatt a következő képeket láthattuk: „…egy bódéban lakik mindaddig, amíg el nem fogadják, hogy a jövő évi költségvetésben ne csak 1, 7 milliárd forint szerepeljen hét község infrastrukturális fejlesztésére. A 2006-ig megvalósuló cigándi-tiszakarádi víztározó megépítése után ugyanis…” 1. óriásplakát, amelyen ez áll: Európa itt épül, látható továbbá egy Európa terv felirat és az EU-zászló 2. a lakókocsi és mellette az óriásplakát (távoli) 3. hirdetőtáblára kirakott papír, amelyen ez áll: Éhségsztrájk a Bodrogközért és a Tisza-völgy becsapott településeiért! 4. a polgármester bent ül a lakókocsiban és papírokat nézeget
75
Az RTL Klub híradójában a következő képeket szerkesztették erre a szövegre:
„A polgármester addig nem eszik, amíg valakitől elfogadható ígéretet nem kap a beruházások megkezdésére, eddig ugyanis – állítása szerint – senki nem állt vele szóba.” 1. a polgármester elindul az emberek gyűrűjéből a lakókocsiba, közben a mobiltelefonját zsebreteszi 2. óriásplakát, amelyen ez áll: Európa itt épül, látható továbbá egy Európa terv felirat és az EU-zászló; (a kamera visszasvenkel a lakókocsi fele) 3. a polgármester arca (közeli), a lakókocsi mögötte 4. (svenk) egy hirdetőtáblára kirakott papírra, amelyen ez áll: Követem a jogot, védem az igazságot, senkitől sem félek.
Az óriásplakát üzenetét tehát mindkét stáb operatőre/szerkesztője felfedezte, és a vágás során beépítették az anyagba (nevezetesen a kormány ígéretei, az Európa Terv és a helyi viszonyok között feszülő ellentmondást). A hirdetőtáblára kitett papírok esetében talán csak a véletlen műve, hogy az egyik stáb az egyiket, a másik a másikat vette fel. Mindkettő szerepe az, hogy a polgármester álláspontját már nyilatkozata előtt megismertesse a nézőkkel, ezáltal tulajdonképpen bemutatja a képeken látható férfit.
76
IX. Következtetések A metafora, mint a példák mutatják, nem puszta illusztrációk, hanem mindig valamilyen ki nem mondott értelmi vagy hangulati többletjelentést adnak a tudósításnak. A kutatás eredményei, az idézett elméleti háttérismeretek és más tanulmányok alapján a bevezetőben megfogalmazott kérdésekre a következő válaszokat találtam: A képi és nyelvi metaforák tekintetében, igazolódni látszik az a kezdeti feltevés, hogy nincs számottevő különbség a vizsgált közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltató között a metaforahasználat tekintetében, sem gyakoriságban, sem minőségileg. Úgy tűnik, kialakult a metaforáknak egy széles körben elterjedt, stabil „kódolási gyakorlata”, amely valószínűleg az összes televíziócsatornára igaz, s talán nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugati kultúrkörben (Európa, Amerika). Itt említhetjük meg az Egyesült Államok kultúraexportőr szerepét, amelynek következtében egyszer talán az egész globalizálódott világ egy közös képnyelvi kódrendszert fog használni…) Láthattunk példákat kreatív metaforahasználatra (bizonyos értelemben minden metaforahasználat kreativitást feltételez), és vannak rosszul sikerült, vagy pánikkeltő alkalmazásaik is. Tehát nem minden esetben, de általában elmondható, hogy segítik a nézői dekódolást, azaz a hírek értelmezését ezek a nyelvi és képi megoldások. Bár az is felfogható preferált olvasat elrejtéseként, hogy bizonyos többletjelentés megtalálására ösztönzik a nézőket, de mivel nem rossz szándékkal teszik mindezt, nem minősíthető elítélendő manipulációnak. Valamint Hall és Fiske idézett gondolataira is visszautalhatunk itt, akik a végső döntés jogát az értelmezésről a közönség kezébe adják. A metaforahasználat esetleges manipulatív hatásaival kapcsolatban azt állapítottam meg, hogy elenyésző számban lehetnek csak (negatív értelemben vett) befolyásolásra alkalmasak. Bár sohasem véletlenül kerül metafora a tudósítás egy bizonyos pontjára, az esetek döntő többségében valóban csak a szemléltetés, megérzékítés a szerkesztők célja. Ezt alátámasztja az is, hogy sok képi megoldást azért kellett kihagynom az elemzésből, mert nem volt eléggé metaforikus, inkább a képi illusztrációhoz állt közelebb. És mindez olyan szituációban történt, ahol metaforával is meg lehetett volna oldani az üzenet
77
átadását. Vagyis a kommunikátorok többnyire odafigyelnek az ilyen alternatív megoldásokra abból a szempontból is, hogy ne sérüljön a tájékoztatás objektivitásának követelménye. Manipulatív eszközzé tulajdonképpen bármelyik szöveg- vagy képszerkesztési eljárás válhat, ha a befolyásolás a kommunikátorok célja. A metaforák használata például akkor válhat ilyen fegyverré, ha egy hamis (vagy csak részben igaz) állítást úgy adnak elő, hogy ahhoz a megszokottá vált képi elemeket kapcsolják. Például ha egy párt – műsorkészítők szerinti - véleményének felolvasása alatt a párt székházát, logóját látjuk, akkor az feltétel nélkül igaznak és hitelesnek fog tűnni számunkra. A metaforák esetleges befolyásoló szerepe eltörpül a többi lehetséges eszköz mellett, amely a manipulációra a kommunikátorok rendelkezésére áll. Itt főként a tematizáció, a napirend-kijelölés szerepét hangsúlyoznám. Kimutatható, hogy például több balesetet és bűncselekményt mutatnak be az RTL Klub híradói, mint a Duna Televízióé, néha egy-egy nappal meg is előzi a hírversenyben a közszolgálati adót, és kétségkívül nagyobb nézettséget ér el. Ám a Duna TV sokkal több hírt „szállít” a környező országokból, a határon túli magyarok szolgálatában, és rosszul tenné, ha magasabb nézettségi adatok reményében több botrányt, „vért” és szenzációt jelenítene meg híradóiban. Fontos ismét megjegyezni, hogy az összehasonlítások nem az egyik vagy a másik műsorszolgáltató kritizálását szolgálták. Mivel az egyik közpénzekből fenntartott, kuratórium által felügyelt közszolgálati, a másik pedig a befektetői csoportok érdekei szerint a menedzsment által irányított kereskedelmi műsorszolgáltató (tulajdonképpen egy gazdasági vállalkozás), összemérésük nem lenne igazságos. Bizonyos szempontok alapján természetesen fel lehet tárni különbségeket, de nincs sok értelme ezek alapján értékítéletet hozni. Ahogy láthattuk, a két vizsgált médium küldetésének megfelelően saját célcsoportot alakított ki, és ennek megfelelően állítják össze műsorstruktúrájukat, amelyben a hírműsoroknak is fontos szerepe van. A híradók – a felhasznált képi és nyelvi eszköztárral együtt- a műsorszolgáltatók általános profiljához igazodnak; ez nem is történhetne másképp.
78
Érdekes lenne megfigyelni azt is, hogy az évek során változnak-e - és ha igen, miként a tévéhíradókban használt metaforák. Ehhez jó pár évtizeddel ezelőtti felvételek elemzése is szükséges lenne, hiszen a szerkesztők és a nézők közös kódolási és dekódolási konvenciói nem változhatnak meg egyik napról a másikra, sőt, egyik évről a másikra sem. Ez azonban már egy másik szakdolgozat témája lenne…
79
X. Összegzés „Az általánosan elterjedt metaforafogalom – mint az emberiség oly sok más szellemi produktuma is – tulajdonképpen Arisztotelésztől ered. (Metafora a szó más jelentésre való áttétele.)” (Róka 1995: p.113.) Szakdolgozatomban ennek a „más jelentésre való áttételnek” a megnyilvánulásait vizsgáltam a két televíziós hírműsor esetében. A hírműsorokban előforduló képi és nyelvi metaforák új típusú metaforák a klasszikus irodalmi metaforákhoz képest. A mozgókép megjelenése óta talán kevesebb fantázia szükséges a személyes tapasztalatainkon túli valóság elképzeléséhez. Azonban még az audiovizuális médiumok sem csak egyféleképpen, és főleg nem mindig objektíven közvetítik az eseményeket. A hírműsorok esetében ez viszont alapkövetelmény (lenne). A média közvetítői szerepéről többféle elképzelés létezik. „A média lehet: - az eseményekre és tapasztalatokra nyíló ablak, amely kibővíti látókörünket, és lehetővé teszi, hogy mások beavatkozása nélkül, magunk járjunk a végére, mi történik; - a társadalomban és a világban zajló események tükre, amely hű képet igyekszik adni (bár a kép fordított és torz is lehet), a tükör szögét és irányát azonban mások határozzák meg, így nem igazán láthatjuk szabadon azt, amit akarunk; - szűrő vagy „kapuőr”, amely (akarva-akaratlanul) kiválasztja a figyelemre méltó tapasztalatrészeket, míg más nézeteket és hangokat kizár; - útjelző, kalauz vagy tolmács, amely utat mutat és segít megérteni, ami különben kusza vagy töredékes; - információk és eszmék közönséggel való megismertetésének fóruma vagy közös színtere, ahol gyakran lehetőség nyílik a reagálásra és a visszajelzésre; - beszélgetőtárs, tájékozódási forrás, aki nemcsak továbbadja az információkat, hanem kváziinteraktív módon kérdésekre is válaszol.” (McQuail 2003: p.65.) Ezek az elképzelések mind a médiumok pozitív oldalát emelik ki, ám rég felismerték már a médiakutatók azt is, hogy mennyi fordulhat ezek közül a visszájára. A nézettségért folyó küzdelemben olykor a közszolgálati médiumok is a kereskedelmi adók kommerciális technikáit kezdik átvenni. Ez pedig nem egyeztethető össze küldetésükkel. Ahogy Hankiss Elemér fogalmaz, „a közszolgálati televíziók esetében a társadalmi hasznosság a legfőbb szempont, a rendelkezésükre álló anyagi forrásokat e cél érdekében használják fel. … Általánosságban minden közszolgálati televíziónak négy feladata van: tájékoztatnia, értelmeznie, tanítania, és szórakoztatnia kell.”
80
Viszont „a kereskedelmi televíziók arra törekszenek, hogy rövid-, közép- és/vagy hosszú távon minél nagyobb profitra tegyenek szert, s ennek érdekében: - maximális nézőszámra törekednek, - csaknem fenntartás nélkül kiszolgálják a nézők igényeit (amelyeket nem utolsó sorban ők formálnak, teremtenek meg), - társadalmilag-emberileg hasznos programok készítésére, illetve sugárzására csak olyan mértékben vállalkoznak, amilyenben erre törvények kényszerítik őket, amennyiben a fenti céljaikat ez nem sérti.” (Hankiss Elemér: MRT-MTV-MTV Rt. 1957-1997, in: Kontroll Csoport 2002: p.68.) Tájékoztatni
azonban
csak
sokoldalúan,
tényszerűen,
tárgyilagosan
és
kiegyensúlyozottan lehet(ne). Ezért szükséges a törvényi szabályozás, az ORTT szerepe, a belső etikai kódexek betartása és a magas szintű szakmai képzés. S a hozzáértés mellett becsület. Szükség van továbbá a független felmérésekre, tanulmányokra is, amelyek időrőlidőre figyelmeztetik a nézők csoportjait a tájékoztatás gyakorlatában előforduló Bár a metaforák csak egy nagyon kis részét képezik a médiumok nyelvi és képi eszköztárának, ezeknek is van valamennyi szerepe a fentiek szempontjából.
81
Ábrák és táblázatok jegyzéke
20. o.: 1. sz. ábra:
Az információs-kommunikációs rendszer, Domokos (2002) 31. o.
35. o.: 2. sz. ábra:
Maletzke tömegkommunikációs modellje
40. o.: 3. sz. ábra:
A tematizáció
43. o.: 4. sz. ábra:
Kulturális kondícionálás a hírszolgáltatásban, Bugovics (2004) 68. o.
51. o.: 5. sz. ábra:
A hírek geopolitikai helyszíne a Híradókban [Plauschin (2005) 40. o. táblázat adatai alapján]
52. o.: 6. sz. ábra:
A műsoregységekben tárgyalt főbb témacsoportok [Plauschin (2005) 43. o. táblázat adatai alapján]
53. o.: 7. sz. ábra:
A szereplő személyek neme [Plauschin (2005) 45. o. táblázat adatai alapján]
54. o.: 1. sz. táblázat: A vizsgált hírműsorok alapvető adatai 55. o.: 8. sz. ábra:
Néhány esemény említési gyakorisága
68. o.: 2. sz. táblázat: Általános metaforák 69. o.: 3. sz. táblázat: Cselekvésre utaló metaforák
82
Felhasznált irodalom
1. Argejó Éva (1998) (szerk.): A jelentések könyve, Új mandátum K., Bp. 2. Balázs Géza (1998): Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón, A-Z Kiadó, Bp. 3. Buda Béla (1985): A tömegtájékoztatás nyelvének néhány kommunikáció-lélektani és szociolingvisztikai sajátossága, in: Nyelvészet és tömegkommunikáció/2., 3-29. 4. Bugovics Zoltán (2004): A médiahírek negatív spirálja, in: Jel-Kép 2004/1., 64-72. 5. Császi Lajos (1999): Katasztrófák médiareprezentációja, in: Jel-Kép 1999/3., 17-32. 6. Domokos Lajos (2002): Press – A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata, Teleschola könyvek, Domokos press & pr, Bp. 7. Enyedi Nagy Mihály – Polyák Gábor – dr. Sarkady Ildikó (2003) (szerk.): Magyarország médiakönyve 2003., I. kötet, ENAMIKÉ, Bp. 8. Gayer Zoltán (1997): A Híradó képi retorikájának néhány jellegzetessége, in: Replika 26. (1997. jún.), 69-80. 9. Hankiss Ágnes (1987): Kötéltánc, Alföldi, Bp. 10. Hartai László – Muhi Klára (2002): Mozgókép és médiaismeret 1., Korona K., Bp. 11. Hoppál M. - Jankovics M. - Nagy A. - Szemadám Gy. (2000): Jelképtár, Helikon K., Bp. 12. Jó Balázs (1999): A hírműsorok képi retorikája, in: Jel-Kép 1999/3., 101-111. 13. Kapitány Ágnes –Kapitány Gábor (1998): A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei, MÚOSZ-Sajtóház K., Bp. 83
14. Kontroll Csoport (2002): A Kontroll Csoport jelentései – Média-torzítások, elemzések, Kairosz K., Bp. 15. McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete, Osiris K., Bp. 16. Nyárády Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter (2000): Public Relations elmélet és gyakorlat, (kézirat) BGF-KKFK, Bp. 17. O’Sullivan, Tim – Dutton, Brian – Rayner, Philip (2002): Médiaismeret, Korona K., Bp. 18. Plauschin András (2005): A hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 2004-ben, in: Jel-Kép 2005/1., 36-58. 19. Pratkanis, Anthony R. – Aronson, Elliot (1992): A rábeszélőgép, Ab Ovo K., Bp. 20. Róka Jolán (1994): A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben, in: Jel-Kép 1994/2., 36-41. 21. Róka Jolán (1995): A kommunikációkutatás két modelljéről, in: Jel-Kép 1995/3-4., 111-117. 22. Sükösd Miklós – Csermely Ákos (2001) (szerk.): A hír értékei – Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában, Média Hungária Könyvek 2., Bp. 23. Weaver, Warren (1977): A kommunikáció matematikája, in: Kommunikáció I. tanulmánykötet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.
1996./I. törvény (Médiatörvény)
84
A Duna Televízió honlapjáról: http://www.dunatv.hu/dtv-oldalak/DTV-tortenet.htm, 2005. 10. 29., 10:14 http://www.dunatv.hu/dtv-oldalak/DTV-elnok.htm, 2005. 10. 29., 10:15 Az RTL Klub honlapjáról: http://www.online.rtlklub.hu/tv/?id=0405150079, 2005. 10. 29., 10:36 R. Molnár Emma – Vass László : Stilisztikai ábécé (a metaforákról és más szóképekről) http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv025.htm, 2005. 10. 16., 12:11 http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv122.htm, 2005. 10. 16., 12:11 http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv123.htm, 2005. 10. 16., 12:12 http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv033.htm, 2005. 10. 16., 12:13 Palotai János – Pásztor Erika Katalina (2000): Mozgóképkultúra és médiaismeret, Bp. http://www.media.ars-wonderland.hu/3_intro.html, 2005. 09. 17., 16:40 Dr. Vass László: Terminológiai szótár (az intertextualitásról) http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/abv0059.htm, 2005. 11. 21., 20:43
85
MELLÉKLET Az elemzett hírek leírása* *Megjegyzés: a leírt hírek nem mindegyike metaforatartalma miatt szerepel itt. A leírás nem teljes, csak az elemzés szempontjából releváns szövegi és képi részleteket emeltem ki. A dátum után a médium nevének rövidítése és a hír sorszáma szerepel (hanyadik helyen került adásba az aznap esti híradóban). Idézőjelben az elhangzott szöveg, a számok mellett az eközben látható snittek vannak feltüntetve. Ahol jelentősége van, zárójelben a képkivágás, a plánok típusa (pl. közeli, félközeli vagy távoli/totálkép, óriástotál stb.) is szerepel. 10. 24., DTV, 7.: OTS: Éhségsztrájk; a képen: Barati Attila polgármester „…egy bódéban lakik mindaddig, amíg el nem fogadják, hogy a jövő évi költségvetésben ne csak 1, 7 milliárd forint szerepeljen hét község infrastrukturális fejlesztésére. A 2006-ig megvalósuló cigándi-tiszakarádi víztározó megépítése után ugyanis…” 1. óriásplakát, amelyen ez áll: Európa itt épül, látható továbbá egy Európa terv felirat és az EU-zászló 2. a lakókocsi és mellette az óriásplakát (távoli) 3. hirdetőtáblára kirakott papír, amelyen ez áll: Éhségsztrájk a Bodrogközért és a Tisza-völgy becsapott településeiért! 4. a polgármester bent ül a lakókocsiban és papírokat nézeget 10. 24., RTL, 7.: OTS: Éhségsztrájkol a polgármester; a képen: Barati Attila polgármester „A polgármester addig nem eszik, amíg valakitől elfogadható ígéretet nem kap a beruházások megkezdésére, eddig ugyanis – állítása szerint – senki nem állt vele szóba.” 1. a polgármester elindul az emberek gyűrűjéből a lakókocsiba, közben a mobiltelefonját zsebreteszi 2. óriásplakát, amelyen ez áll: Európa itt épül, látható továbbá egy Európa terv felirat és az EU-zászló; (a kamera visszasvenkel a lakókocsi fele) 3. a polgármester arca (közeli), a lakókocsi mögötte 4. (svenk) egy hirdetőtáblára kirakott papírra, amelyen ez áll: Követem a jogot, védem az igazságot, senkitől sem félek! Interjú „A tározó már épül, a többi beruházásról azonban semmi hír.” 1. markoló földet túr (közeli); (svenk) a gépkezelőre, a vezetőfülke ajtajában egy munkás áll 2. három munkás (földmérők?) egy zöld réten, műszerekkel a kezükben 3. földtúrás a réten, útkijelölés lehet 83
86
10. 24., RTL, 8.: OTS: Uralkodói kegyre várnak; a képen: Medgyasszay László A hír szerint Medgyasszay László országgyűlési képviselő egy autista otthon építéséhez kér levélben 170.000 euro támogatást a világ 25 uralkodójától. a képeken: papírt mutatják a nevekkel (lista), és a világ országainak térképét 10. 26., DTV, 4.: „Rövid munkalátogatásra megállt Berlinben a Londonba tartó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kísérete. … Az eszmecserék középpontjában a kétoldalú viszony és az Európa-politika kérdései álltak. Gyurcsány Ferenc zavaró tényezőként említette meg a magyar munkavállalókkal szembeni német eljárásmódot, illetve az azzal kapcsolatos kételyeket.” 1. német parlament homlokzata (nagytotál) 2. felirat a homlokzat tetején: Dem Deutschen Volke, előtte német zászló lobog (közeli) 3. Brandenburgi kapu (nyitás) 10. 26., DTV, 6.: „Október végéig készülhetnek el a szakértői vélemények, ezt követően pedig várhatóan vádemelésssel zárul a Baumag-ügy.” „korábbi felvételek” 1. idős asszony petíciót irat alá valakivel egy bicikli nyergén 2. valaki felmutat egy igazolást és kiabál 3. két idősebb nő válla mögött Baumag felirat és logo látszik egy ajtón 4. emberek kisebb csoportban (kistotál) 5. emberek nagy tömegben (totál) a tüntetők táblái: 6. „Mikor lesz döntés az ügyünkben?” 7. „Lehet a joggal visszaélni? 5. hónapja vagyonleltárt várunk!” (egymás mellett, lerakva) 8. „Egy legális piramisjáték – Baumag” 9. „Hol a pénzünk?” (kétszer is előfordul) 10. „Miért nincs közgyűlés?” „30 milliárd forint – ennyi pénz sorsa lóg a levegőben minden idők egyik legnagyobb ingatlanszövetkezeti bukása után, amely családok százait tette földönfutóvá. A két éve folyó eljárás során megállapították, a sértettek a banki kamatot meghaladó hozam reményében vásároltak üzletrészt a Baumag-szövetkezetben. Ám a cég a fizetőképességet illetően megtévesztette a befektetőket, hiszen bevétele csak a tagok befizetéseiből volt, vagyis a busás kamatokat csak addig tudták visszafizetni, amíg több befektető érkezett, mint amennyi kivette a pénzét. Amikor ez az arány megfordult, a Baumag fizetésképtelen lett.” 10. 26., DTV, 8.: „Több ezer állásajánlat várja az idén 24. alkalommal megszervezett műegyetemi állásbörzére a fiatalokat.”
87
„Jelenleg a több mint négyszázezer regisztrált munkanélküliből az ötvenezret is meghaladja a pályakezdők száma, köztük húszezer a frissdiplomás.” 1. „Csatlakozz hozzánk!” felirat látszik az egyik cég standján 2. három lány nézeget egy-egy vastag tájékoztatót utolsó képsor: bejárat feletti felirat: Köszöntjük a műegyetemi állásbörzén! 10. 26., DTV, 10.: OTS: Virtuális határ „Szelmencen máig nem adták át a szlovák-ukrán határátkelőt, noha a szükséges infrastrukturális fejlesztések hetek óta készen vannak.” A tudósító a sorompótól sétál, a kamera felé közeledve; háttérben kerítés és 4 katona látszik. „A szelmenciek hat évtizede várnak arra, hogy egyszer szabadon átsétálhassanak ezen a határátkelőn, és meglátogathassák határon túl rekedt családtagjaikat és szeretteik sírját… Hogy mikor adják át a határátkelőt, máig nem tudni, addig azonban a szelmenci határátkelő nem az összetartozás, hanem a tehetetlenség szimbóluma.” (svenk) 10. 26., DTV, 14.: Az Országgyűlés elé terjeszti az MDF a kisposták megmaradásáról szóló javaslatát… „911 település lakói csatlakoztak a mobilpostákat ellenzők táborához…” a képen: Pettkó András felmutat egy papírt „az MDF szerint hátrányosan érinti a kistelepülésen élőket…” a képen: a törvényjavaslat szövege, kivehető a címzés: Szili Katalin; „Tisztelt Elnök Aszony!” 10. 26., DTV, 15.: OTS: Egy vonalon?; a képen: HÉV eleje „…egy pályára terelnék a gödöllői HÉV-vel…” alatta hang: a HÉV ajtóbecsukás után használt szignálja „…a BKV járműtenderén nem írták elő, hogy …” a képen: a HÉV-szerelvény elején látható vas BKV-embléma 10. 26., RTL, 4.: 12 év legnagyobb drogfogása Gyulán, szintetikus drog-előállító laborra bukkantak a nyomozók egy házban.
88
„Az egyik letartóztatott férfi együttműködik a rendőrökkel, vallomást tett.” a képeken, amelyek rendőrségi felvételek: 1. a férfiből csak a megbilincselt keze látszik, így mutogatja a ládákba pakolt tégelyeket 2. lecsavarja az egyik tetejét, majd visszateszi 3. (svenk) a több ládányi lefoglalt drog-alapanyag és előállításhoz szükséges kellékek 10. 27., DTV, 3.: Informális uniós csúcs a versenyképességről Londonban 1. Hampton Court-i kastély, külső (távoli) 2. két rendőr figyel a díszes kapu előtt „Ezek összehangolására szolgálna az magyar javaslat, amely a közösségi és a nemzeti hatáskörök mellett lazább, ún. koordinált együttműködési formát javasol, és amelyet Gyurcsány Ferenc és osztrák kollégája a következő hónapban terjeszt a brüsszeli vezetés elé.” 3. Gyurcsány Ferenc lépeget a bejáratnál álló Tony Blair-hez 4. kezet fognak vidáman, a kamerák felé fordulva, majd elindulnak befelé 5. fotósok egy kordon mögött 6. más fotósok (más irányból) „Az uniós költségvetés nem szerepelt a Hampton Court-i napirenden. A miniszterelnök azt mondja, egyelőre nem lehet megítélni, a decemberi csúcson sikerül-e megállapodni.” 7. Gyurcsány Ferenc és 2 hölgy lépeget kifelé vidáman 8. a miniszterelnök újságírók gyűrűjében, a hátát látjuk 10. 27., DTV, 6.: OTS: Ismét cián? (Ismét ciánszennyezés fenyeget Romániában…) „A helyzet annál súlyosabb, mivel a helyi szerveknek nincs pénzük a zagytározók megfelelő karbantartására, a rendkívül csapadékos nyár pedig minden bizonnyal alaposan megrongálta az amúgy is elhanyagolt régi gátakat.” 1. egy barnás színű tó (közeli) - talán ez az ülepítő, de lehet egy pocsolya is 2. leromlott állapotú épület (és svenk mindenféle földhalomról, hegyoldalról, kövekről - bánya) 10. 27., DTV, 10.: OTS: Törvényes; a képen: címer/tábla: Fővárosi Főügyészség Budapest „Elutasította a Fittelina Kft.-vel kapcsolatos feljelentést a Fővárosi Főügyészség … a cég jogszerűen vonhatta le adóalapjából azt, amit beruházásra fordított – közölte Varga Jenő szóvivő.”
89
10. 27., DTV, 12.: Lamperth Mónika nyilatkozatában 150 fős leépítést jelent be a Határőrségnél: „Most körülbelül 150 fő leépítésére van szükség… Én a mai vagy a holnapi napon aláírásommal jóváhagyom ezt a nagyságrendet” „Béndek József, a Határőrség országos parancsnoka elmondta: az elmúlt időszakban 77 %-kal emelkedett a szervezet által felfedett jogellenes cselekmények száma és 12 %-kal több embercsempészt sikerült elfogniuk, mint tavaly.” a képeken: nagy teremben határőr-egyenruhás hallgatóság, elöl hosszú asztal, közepén Lamperth és a Határőrség parancsnoka kölcsönösen aláír valamit, lepecsételik, majd felállnak és kezetfognak. 10. 27., DTV, 14.: Hamarosan dönt az Országgyűlés az ingatlannyilvántartás szabályainak szigorításáról (a lakásmaffia tevékenysége ellen)… „Csak írásban lehetne érvényes lakásbérleti szerződést kötni. A földhivatalokban okmányból is ellenőrizni kellene az adatokba betekintő személyazonosságát.” a képeken: 1. emeletes bérház utcafrontja erkélyekkel 2. címer: Fővárosi Kerületek Földhivatala, Budapest 3. tábla: az ügyfélfogadás rendje 4. sorbanállók a hivatalban, egy-egy pultnál/ablaknál 5. ügyintézők kezei látszanak, papírokkal dolgoznak 10. 27., DTV, 16.: Almássy Kornél MDF-es képviselő pénzt dob a Dunába (egy nagy papír-eurót), ezzel jelképezve az euró hazai bevezetésének „elúszását”. 10. 27., RTL, 12.: OTS: Feloszlatták a Vér és Becsületet A záró képsorokon a tárgyalóteremben ügyvédje mellett ülő egyesületi elnök összekulcsolt kezére közelít a kamera. Ezalatt az ítélet indoklását olvassa fel a bemondó: „nyíltan hirdetett…újfasiszta nézeteket.” 10. 27., RTL, 13.: OTS: Elkapták a banda fejét „A rendőrség elfogott egy hét hónapja bújkáló fiatalembert, aki a feltételezések szerint egy fegyver- és kábítószerkereskedő hálózat feje volt.” 1. két rendőr a rendőrségi Opel Astrához kísér egy feketeruhás férfit, csak a hátát látjuk
90
2. (közeli) valaki felmutat egy papírt, rajta ábra, ami a hierarchikus szálakat ábrázolja „nagymennyiségű marihuánát, diszkódrogokat és fegyvereket foglaltak le.” 3. padlón, zacskókban marihuána 4. ugyanott, rózsaszín tabletták zacskókban (közeli) 5. nejlonba csomagolt sokféle fegyver a bizonyítékraktárban (Utolsó mondat: „Akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat.”) 10. 27., RTL, 17.: Eltörölné a Föld színéről (Irán Izraelt) „…az iráni elnök egy teheráni konferencián tegnap este azt mondta, hogy a zsidó államot –őt idézem – el kellene törölni a Föld színéről.” a képeken: 1. hallgatóság sorai egy nagy teremben 2. színpad közepén pulpitus, az iráni elnök beszél (félközeli), a pulpitus mögött a függönyön nagy plakát: „The world without ZIONISM” 3. az iráni elnök beszél (közeli) végén: „A Fehér Ház szóvivője szerint pedig az iráni elnök szavai alátámasztják azt a feltételezést, hogy atomerőműveit Irán nem békés célokra akarja használni.” 1. közönség (totál) 2. elnök beszél (közeli) 3. közönség (totál) 4. elnök (kistotál), ismét látszik a „Zionism” felirat 10. 28., DTV, 5.: A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) nem örül az új családtámogatási rendszernek… (a képeken: játszótéren gyerekek, mászókán 1-2, homokozóban 3-4 gyerek, gyerekzsivaly hallatszik.) „Másként látják ezt a nagycsaládosok.” Itt következik Cser Károlyné, NOE-elnökhelyettes interjúja A kamera egy plakátról indul: „Jövőnk a család”. Ezután jelenik meg az interjúalany arca. 10. 28., RTL, 8.: „Itt a Gyorskocsi utcában már hónapok óta zajlik több száz orvos kihallgatása. Tőlük azt szeretnék megtudni a BRFK nyomozói, hogy milyen kapcsolatban állnak egy ismert gyógyszergyártó céggel. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tíz hónappal ezelőtt tett feljelentést, miután a gyógyszercég egyik vérnyomáscsökkentő készítményét ugrásszerűen többször írták fel a betegeknek az orvosok.”
91
1. Gyorskocsi utcai épület kívülről, címer látszik a bejárat mellett 2. Rendőrségi furgon hajt be a gépkocsibejárón 3. a címer az ajtó mellett (közelebbről) 4. bejárat (másik irányból, távoli) 5. kéz felvesz egy receptet (közeli), monitor a pulton – egy patikában vagyunk 6. a kéz ráír valamit a gyógyszer dobozára – egy patikus 7. patikusok fehér köpenyben dolgoznak a pult mögött, a kezük látszik 8. valamilyen tabletták (közeli) „Jövő januártól az Egészségbiztosítási Pénztár szigorúbban ellenőrzi, hogy milyen gyógyszereket és kiknek írnak fel az orvosok.” 9. gyógyszerekkel teli polcok (svenk) „Ha a kihallgatott orvosok valamelyike gyanúsított lesz, vesztegetés, csalás vagy magánokirathamisítás címén indulhat ellene eljárás.” 10. valaki pénzt vesz elő a tárcájából, 200-ast és 1000-est (közeli) – fizet a patikában 10. 28., RTL, 9.: OTS: Kezdenek spórolni az emberek Lassúlt az eladósodás Magyarországon… „…kétharmadát lakásba fektetik” a képen: építkezésen, tetőn dolgozó munkások („korábbi felvételek”) „Akinek marad pénze a hónap végén, az vagy otthon, készpénzben tartja, vagy bankba teszi egy-két hónapra…” 1. (közeli) egy kéz különböző címletű bankjegyeket számol az asztalra, pénztárca mellett (200, 1000, 2000 forintosok) 2. (közeli) banki pénzszámológépen peregnek le a tízezresek „A családok…”
a képen: játszótér gyerekekkel
10. 28., RTL, 13.: Jogerős kényszergyógykezelés „Jogerősen kényszergyógykezelésre ítélte a Győr-Moson-Sopron megyei bíróság azt a férfit, aki idén áprilisban megölte az apját Darnózselin. A bíróság a 39 éves férfit az emberölés és lopás vádja alól felmentette, mivel skizofréniája és gyengeelméjűsége miatt nem büntethető. A férfi már több éve állt pszichiátriai kezelés alatt. Április 9-én éjjel a rokkantnyugdíjas férfi először elvágta apjának torkát, magára hagyta, elment a boltba, ahova betört. A tárgyalás után a férfit visszaszállították a Budapesti Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyintézetbe.” a képeken: „korábbi felvételek”
92
1. utcakép egy faluban – nyilván az érintett településen 2. egy ház (svenk) – valószínűleg az, ahol a gyilkosság történt 3. kapukilincs (közeli) 4. a kerítésen át a bejárati ajtó (közelít) 5. a ház (svenk) 6. idős férfi biciklivel kikanyarodik az útra (kb. a 3. szomszéd lehet) 7. egy pszichiátria ügyfélfogadási rendje, fekete táblán (közeli) 10. 28., RTL, 19.: („Zavargások törtek ki a francia fővárosban két fiatal rabló halála miatt.”) A betört kirakatokat, megrongált bankautomatát, kidőlt oszlopot és kiégett autókat bemutató felvételek utolsó képsora egy feketebőrű fiatal férfit mutat utcaseprés közben. [A hírben egyébként nem történt utalás arra, hogy bevándorlók voltak az áldozatok és a lázadók.] 10. 28., RTL, 21.: Különleges körlet készült a Csillagban (minden kép közeliben): mindenféle rács, egy cellában: szék, ágy, lámpa, wc, raditátor; zárak; rácsokon át filmezve a folyosó, vas lépcsőfokok közül a pingpongasztal… Egy emeletes ágy előtt állva a riporter: „Így valószínűleg néhány napon belül ide kerül majd a móri mészárlás miatt Kaiser Ede is. Lehet, hogy éppen ezen a priccsen fog aludni.” 10. 29., DTV, 4.: Erdélyi magyar egyházi elöljárók az RMDSZ-től kérnek segítséget a visszaszolgáltatások folyamatának felgyorsításában… a terem falán: „Együtt az autonómiáért”-plakát (RMDSZ) 10. 29., DTV, 9.: Már ma sokan látogattak ki a temetőkbe… „Helyenként a rendőrség forgalomkorlátozásokat rendelt el.” a képen: rendőr (csak a vállán lévő jelvényt látjuk) tereli a forgalmat egy kereszteződésben, egy BKV-busz kikanyarodik „A rendőrség…” a képen: Skoda rendőrautó áll az út szélén
93
„…óvatosan gyújtsanak gyertyákat, mécseseket. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint ilyenkor mindig megnövekszik a balesetek száma.” Dobson Tibor telefoninterjúja alatt a képeken: 1. égő gyertya (közeli) 2. éjjel van, egy ház előtt szirénázó tűzoltóautó áll („korábbi felvételek”) 3. kéz gyufát gyújt (közeli) 4. szétégett bútormaradványok 5. ismét a tűzoltóautós kép (más kameraállásból) 10. 29., DTV, 10.: Az amerikai Wilma és Béta hurrikánokról szóló összeállításban a kitelepítés előtt álló nicaraguai település felett megjelenik egy szivárvány. 10. 29., DTV, 14.: „Egyre többen lopnak fát teherautóval, főként értékesítésre. A fegyverrel felszerelkezett bandák nem egyszer sakkban tartják az erdészt vagy akár a rendőrt is.” 1. pótkocsi tele fával, álló traktor, nagy kivágott fatörzs, méretre vágott kisebb törzsdarabok halomba rakva (távoli) 2. munkás sétál, bal kezében láncfűrész (hátulról, a fejét nem látjuk) 3. ugyanő fák között dolgozik a fűrésszel, kisebb gallyakat szed le „Az ilyen akciók országosan félmilliárd forintot vesznek ki az erdőgazdálkodók zsebéből, akik úgy vélik, csak összefogással lehet védekezni a gátlástalan tolvajok ellen.” 1. az előbb látott munkás dolgozik, talán ugyanannak a fának a kivágásán 2. láncfűrész belevág a fatörzsbe (közeli) 3. (ugyanez a másik irányból) 4. kidől a fa az útra (távoli) 10. 29., RTL, 3.: Balesetmegelőzési nap Budapesten „Legyél te is életmentő!” – felirat az egyik sátor oldalán, a gyerekek akadálypályája mellett 10. 29., RTL, 4.: Év végéig lehet biztosítót váltani… Biztosítási alkuszok megjelenítése: számítógépek előtt dolgoznak
94
10. 29., RTL, 7.: Ünnepi nyitva tartás a boltokban... Cégtáblákat és kirakat-feliratokat mutatnak: Fodrászat, Búvár, Kis üzletek háza, Non stop, Fehérnemű, Cipőüzlet 10. 29., RTL, 10.: OTS: Ételeink és a rák; a képen: tányéron ételmaradék (valamilyen hús), kés és villa A tudósítás szövege alatt iskolai menzán felvett képek futnak… „Az elmúlt tíz évben megduplázódott az elhízott gyerekek száma az országban. A nemzetközi társaság újonnan megválasztott elnöke szerint ennek az az oka, hogy itthon nem elég vegyes az étrend és azt is rossz formában tálaljuk.” 1. valaki levest kanalaz egy tányérból (kéz közeliben) 2. az új elnök magyaráz valamit (keze közeliben, majd arca) 3. egy konyhásnéni emeletes kocsit tol az üres tányérokkal, némelyiken több-kevesebb ételmaradék „Minden hetedik magyar gyerek szív- és érrendszeri problémákra számíthat korai felnőttkorában. Ráadásul a zsíros táplálkozás rákot is okozhat.” 1. kislány áll egy iskolabüfé előtt, kér 2. büfésnő kiadja neki 3. pulton mindenféle édesség (svenk), a pult mögött pakoló büfés „A társaság adatai szerint 35 %-ban a kóros elhízás és a túlzott energiafelvétel is felelős a rák kialakulásáért.” 1. fagyiskanállal gombóc kiszedése a tálból (közeli) 2. két kövér, turistának látszó középkorú nő nézelődik a fagyispult előtt 10. 29., RTL, 11.: Filmfesztivált rendeztek gyerekeknek egy plázában… „…másik célja, hogy bemutatkozási lehetőséget adjon az iskolás, kezdő filmeseknek. Igaz, ezekre egyelőre kisebb az érdeklődés.” a képen: a mozivászonról, ahol épp egy motor halad, az üres széksorokra fordul a kamera 10. 30., DTV, 9.: „A március 13-án a 241 forintos eurókurzus az ünnep végére elérte a 246 forintot. Mivel a budapesti piac csak szerdán nyit ki legközelebb, elméletileg nem lehet kizárni, hogy külföldön ismét a forint eladására spekuláljanak.” a képeken: 1. 100 eurósok a pénzszámológépben
95
2. aprópénzre 2000-es és 1000 forintos bankjegyeket szór egy kéz 3. 20.000 forintosok a pénzszámológépben 4. 100 eurósok a pénzszámológépben A befektetési tanácsadót számítógépek mögött ülve mutatják. 10. 30., RTL, 3.: Megkezdődött a téli időszámítás „Ma reggel a koránkelőknek fel sem kellett kapcsolni a villanyokat, mert előbb volt világos, mint eddig megszoktuk.” a képeken: három különböző típusú lámpa felkapcsolása „Magyarország villamosenergia-szükségletének… a képeken: 1. villamos felsővezetéke 2. villamos halad, az oldalát látjuk … egynapi fogyasztását, 120 gigawattórát, azaz több mint kétmilliárd forintnyi villamosenergiát takarítunk meg.” a képen: többemeletes társasház utcafrontja, erkélyekkel 10. 30., RTL, 6.: Csak az álláskereső munkanélküliek kapnak támogatást „…az a regisztrált munkanélküli kaphatja, aki együttműködési szerződést köt a munkaügyi központtal.” a képeken: 1. sorbanállók egy munkaügyi központban 2. egy „Állásajánlatok” feliratú faliújságon pár hirdetés a Munkaügyi Minisztérium szóvivőjének telefoninterjúja alatt: (a szóvivő fotója a képernyő bal felső sarkában) „…magának az álláskeresőnek is aktívnak kell maradni…” a képeken: gyár, nagy gépsor; 1. hegesztő munka közben 2. egy munkás sétál 3. egy munkás köszörül 4. három munkás beszélget 5. egy munkás kalapál „…meg kell tanulnia rendesen önéletrajzot írni…”
96
„…karban tartania magát abból a szempontból, hogy nagy valószínűséggel állást kapjon.” a képeken: húsüzem 6. futószalag mellett sok fehérköpenyes munkás dolgozik 7. fehérköpenyes asszony szalámikötegeket akaszt fel valamilyen fogasokra 8. fehérruhás férfi húsokkal teli kocsit tol „Az álláskeresési támogatás az első három hónapban maximum 68400 forint, utána hat hónapig ennek az összegnek a fele jár…” 9. egy nagy sárga épület bejárata előtt tömeg tolong, főleg asszonyok (távoli) 10. ennek a tömegnek a közepén svenk, elégedetlenség hallatszik
OTS-szövegek, -képek 10. 24., DTV, 1.: szöveg: Gyanús madarak kép: V-alakban repülő madarak 10. 24., DTV, 11.: szöveg: Kulturális főváros kép: a pécsi dóm 10. 24., DTV, 14.: szöveg: Különös házasság kép: régi lakóházak 10. 24., RTL, 9.: szöveg: Pecs=mellizom kép: monitoron honlap, rajta egy férfi és egy női mellkas 10. 24., RTL, 12.: szöveg: Wilma Floridába ért kép: tengerpart 10. 25., DTV, 1.: szöveg: Cserbenhagyás kép: két RMDSZ-zászló a román parlament ülésére szerkesztve (grafika) 10. 25., DTV, 5.: szöveg: Sárga lap kép: EU-Parlament ülésterme 10. 25., DTV, 6.: szöveg: Uniós pénzek kép: újságcím: A késedelmes fizetések miatt perek várhatók 10. 25., RTL, 1.: szöveg: Mór: Kaiser soha nem szabadulhat kép: Erste bank előtt fehér rendőrségi furgon, 3 férfi; a képen egy bilincs-grafika 10. 25., RTL, 4.: szöveg: Az emberek fele aggódik kép: két fehérköpenyes, maszkos, sapkás férfi, egyikük hátán piros tartály, egy házudvaron 10. 25., RTL, 9.: szöveg: AB: Túl nagy a miniszteri hatalom kép: Alkotmánybíróság ülésterme, a bírák üléseznek
97
10. 25., RTL, 10.: szöveg: ÁSZ: Kockázatos költségvetés kép: Állami Számvevőszék épülete külső, majd tábla (közeli) 10. 26., RTL, 1.: szöveg: Madárinfluenza magyar hattyúban kép: három hattyú (közeli) 10. 26., RTL, 5.: szöveg: A pályakezdők közül az informatikusok keresnek a legjobban kép: monitoron 10,000 forintos bankjegyek (grafika) 10. 27., RTL, 1.: szöveg: Tilos szabadban tartani kép: 3 kakas kerítés mögött, a kerítésen lévő lyuk lakattal összekötve (grafika) 10. 28., DTV, 10.: szöveg: „Cukorbajok” kép: cukorrépák futószalagon, egy feldolgozó üzemben 10. 30., DTV, 7.: szöveg: Váltani? kép: sávot váltó autó
98
