HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

2007.JÚNIUS

PFA - Pannon Fejlesztési Alapítvány PANEL - Pannon Mechatronikai Klaszter

HÍRLEVÉL Havonta készített hírlevelünk célja, hogy tájékoztatást adjunk projektjeink állásáról, új forrásszerzési kísérleteinkrıl, valamint olyan mőszaki és gazdasági információkról, amelyek érdeklıdésre tarthatnak számot. Szívesen vesszük és várjuk partnereink visszajelzéseit a hírlevéllel kapcsolatban.

Tartalom: -

I. Pannon Mechatronikai Klaszter tevékenységei II. JÖN!! III. Új projektek IV. Szerb delegáció látogatása V. Ágazati hírek, információk (kék dılttel jelölve a helyi vállalkozásokra nézve érdekes „konklúziókat”)

----------------------------------------------------------------------------------------

I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI Áprilisban tovább folytattuk a Pannon Mechatronikai Klaszter (PANEL) szolgáltatásainak és tevékenységeinek kialakítását segítı projekteket, továbbra is elsısorban a GVOP projektre fókuszáltunk. Tovább folytattuk a klasztert és vállalkozásait bemutató anyagok összeállítását: folyamatosan készülnek a klasztertag-vállalkozások anyagai (mappa, bemutató prezentáció). Dolgozunk a GVOP projekt keretén belül megvalósítandó Szállítói Fórum-sorozat elıkészítésén; több multinacionális vállalattal folytatunk tárgyalásokat e témában. A Flextronics, illetve a Schneider gyárainál nem annyira széleskörő fórum-jelleggel, inkább egyedi szállítókeresési igények alapján tudunk elıre haladni. Ezeket az igényeket mindig egyénileg kapcsoljuk össze a megfelelı klasztertagvállalkozással. Folytattuk a klaszter vállalkozói tagi bázisának bıvítését; további 3 vállalkozástól kaptunk pozitív visszajelzést a csatlakozásra vonatkozóan: • Pylon-94 Kft. (Zalaegerszeg) • 3B Hungária Kft. (Zalaegerszeg) • Roto Elzett Certa Kft. (Lövı) A bevonni kívánt cégek listáját rendszeresen elküldjük vállalkozó partnereinknek véleményezésre. H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 (+36) 20 3995 833 mailto: [email protected]; [email protected]

1

2007.JÚNIUS


II. JÖN ! JÚLIUSBAN: •

Elérhetı lesz a klaszter honlapjáról a vállalkozások számára: - levelezılista funkció (a beírt üzenet minden vállalkozás számára elmegy e-mailben) - információmegosztás funkció (fel lehet tölteni a honlapra információkat (pl. fileokat), amit a többiek látnak és le is tudják tölteni maguknak

•

Elindítjuk a PANEL-kártyát, ami bizonyos helyeken kedvezményes vásárlásra jogosít

•

Megszervezzük a következı negyedéves klasztertalálkozót

•

Technológiai fórumot szervezünk lézertechnológiai témában

•

Folytatódik a klaszter tagjainak bıvítése

III. ÚJ PROJEKTEK 1) A 2006-os INNOREG Baross Gábor Program keretében nyertes („Mechatronikai Technológiai és Innovációs Képzési Program”) pályázatunknál még mindig a szerzıdés megkötésére várunk. Júniusban elküldtük az általunk aláírt példányt; várjuk vissza a kiíró által is szignált szerzıdést, hogy elkezdhessük a projektet. Ez a pályázat lehetıvé teszi a felsorolt területen a legújabb technológiai információk megszerzését, gép- és eszközbemutatókkal kiegészítve. A projekt várható megvalósulási ideje: 2007 nyár - 2007 vége.

2) Elıkészítettük azt a projektet, amellyel elsısorban az elindított szolgáltatások további fejlesztését, kiterjesztését, valamint új szolgáltatások bevezetését szeretnénk megalapozni; várhatóan az új regionális operatív programhoz kapcsolódóan.

3) Folytattuk a Pannon Fejlesztési Alapítvány (a klaszter melletti) második pillérének, a Mechatronikai Technológiai Centrum projektnek a részletes elıkészítését; konkrét gyakorlati K+F projektek feltérképezésével.

H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 (+36) 20 3995 833 mailto: [email protected]; [email protected]

2

2007.JÚNIUS


IV. SZERB DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA Június 5-én a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében szerb üzleti delegáció érkezett régiónkba. A hely gazdasági szereplık, kamarák, klaszterek képviselıibıl álló csoport meglátogatta klaszterünk egyik vállalkozását, a Metal-Ker Kft-t Zalalövın. Megtekintették az üzem legújabb CNC vezérléső gépeit, megismerkedhettek a precíziós lemezalakítás technológiai sajátosságaival. A delegáció tagjai eszmecserét folytattak a vállalkozás tulajdonosával, és bemutatásra kerültek a hazai klaszterfejlesztés irányai, valamint a Pannon Mechatronikai Klaszter mőködése is.

V. ÁGAZATI HÍREK, INFORMÁCIÓK ELEKTRONIKA A jelek szerint a Sony elébe megy a trendeknek, árháborút indított az LCD-televíziók piacán. A japán elektronikai óriás a tajvani piacon leszállította egyes termékek árait. Az S-sorozat 82 centiméter képátmérıjő készülékeinek ára 165 ezer forint alá süllyedt. A csúcskategóriás teljes HD-felbontású X-sorozathoz tartozó 102 és 117 centis lapos tévéket ezzel párhuzamosan 110 ezer forinttal tette olcsóbbá a vállalat, így elıbbi készülékeket potom 600, utóbbiakat pedig 930 ezer forintnak megfelelı tajvani fizetıeszközért kínálják a távol-keleti állam piacán. Összehasonlításul utóbbi készülék Magyarországon 1,2-1,3 millió forintba kerül.

Fogyasztói elektronikai piaci árverseny-trendek.


3

2007.JÚNIUS


AUTÓIPAR Az új, kompakt Audi A3 Cabrioletet Gyırött, az Audi Hungária Motor Kft.-nél szerelik össze ez év végétıl. Az Audi 3 Cabrioletet ez év végén mutatják be a nyilvánosságnak, míg piaci bevezetése 2008 tavaszán várható. Az Audi motor-, és szerszámgyártása, a jármő összeszerelés, és a fejlesztési központ jelenléte alapvetıen határozza meg a magyar ipar jövıjét. Az Audi 2011-ig jelentıs, "kétszámjegyő millió eurós" beruházást tervez Magyarországon .

A hazai autóipar legjelentısebb szereplıjének bıvülése.

GÉPIPAR, EGYÉB IPAR Magas technológiai színvonalú, mintegy 200, túlnyomórészt magasan képzett munkavállalót foglalkoztató gyárat hoz létre a Genesis Energy Nyrt. nevő cég. A zöldmezıs beruházás a Tatabányai Ipari Parkban valósul meg. Az üzem az európai piacra gyárt majd napelemcellákat. A tervezett új gyártástechnológiának köszönhetıen a termékek fajlagos elıállítási költségei alacsonyabbak, mint a hagyományos gyártástechnológia esetében, és végsı energiatermelési képességük 25 százalékkal magasabb. Az iparág betelepülése kitörési pontot jelenthet a magyar gazdaság számára. A gyártás világviszonylatban is vezetı technológiai színvonalat képvisel, és döntıen képzett munkaerıt foglalkoztat. Az ilyen gyárak magyarországi megtelepedése kedvezı hatással lehet a hazai beszállítókra, például az üvegiparban. A beruházás az év második felében kezdıdik és 2009 végére fejezıdik be. A Genesis Investment Fund társaság - amelyet a Genesis Capital Management cég kezel - hightech termékeket, elsısorban napelemcelláket és félvezetıket elıállító gyárak alapításával foglalkozik. A cég a magyarországi beruházással egyidıben Spanyolországban, Andalúziában is létrehoz egy hasonló gyárat. A Genesis vállalatcsoport régóta jelen van Magyarországon, részesedése van az 1984 óta mőködı Novotrade Befektetési Nyrt. vállalatban.

Új piaci szereplı. Az emberek általában köretekhez vagy krumplis tésztákhoz használják a burgonyát, de kutatók szerint pompás mőanyagot is lehet készíteni belıle. A Maine-i Egyetem Margaret Chase Smith Policy Centerének beszámolója azt állítja, hogy az állam burgonyatermesztése hasznot húzhatna abból, ha biomőanyag-gyártóvá válna. A biomőanyagot – a jelenlegi mőanyagokkal ellentétben – nem kıolajból és olajszármazékokból, hanem burgonyakeményítıbıl készítenék. A tanulmány szerint a biomőanyagot szınyegpadlókhoz, bútorszövetekhez és újrahasznosítható mőanyag palackokhoz lehet használni. Több ország, köztük Anglia és Japán is érdeklıdik a burgonyaalapú mőanyaggyártás iránt, többek közt mőanyag evıeszközöket gyártanának az alapanyagból. Mivel a biomőanyagot keményítıbıl állítják elı, ezért méregmentes, újrahasznosítható és sok esetben biológiailag lebontható az ipari komposztáló telepeken. A burgonyaalapú mőanyag gazdasági és környezeti elınyeit a Környezeti Egészségstratégiai Központ – a tiszta ipari termelés elısegítésére létrejött amerikai nonprofit szervezet – adminisztratív igazgatója, Michael Belliveau is ecsetelte. Szerinte a mőanyagok elıállítása megújuló burgonyából a mérgezı olajszármazékok helyett a „zöld” vegyipar egyik gyakorlati megvalósítását jelenti.

Kilátások a mőanyagiparban.


4

2007.JÚNIUS


BEFEKTETÉSI TENDENCIÁK Magyarország azt reméli, hogy néhány éven belül a kínai vállalatok európai „hídfıállásává” válhat. A két ország hagyományosan jó kapcsolatai ugyan segítenék ezt a budapesti szerepvállalást, csakhogy logisztikai szempontból hazánk a régió legtöbb országával összehasonlítva is számtalan hátránnyal küzd. Hamburg már messze nem számít olyan kivételezett helyzetben lévı európai kikötınek a Kínából érkezı teherhajók számára, mint néhány évvel ezelıtt. Az unió 2004-es bıvítésével ugyanis EU-kikötıvé lépett elı a szlovéniai Koper, majd Románia idei csatlakozásával a Fekete-tengeri ConstanŃa is. A kínai hajóknak így már nem kell megkerülniük egész Európát: a Földközi-tengeren könnyőszerrel eljuthatnak az Adriára. Már jelenlevı és többségében bıvülı fontosabb hazai kínai érdekeltségek: • Bı egy éve alapította meg magyarországi leányvállalatát a „számítógép-óriás” Lenovo, amely azóta egymillió asztali számítógépet gyártatott nálunk • Számottevı beruházás a hongkongi kézben lévı Skyworth Multimédia Hungary Kft., amely szórakoztató elektronikai és információtechnológiai termékeket gyárt • Az ágazat egyik legnagyobb itteni kínai szereplıje a szombathelyi üzemében televíziókat gyártó Hisense, amely 2004 óta van jelen hazánkban • A Shinco Electronics a Philips volt székesfehérvári üzemében gyártat DVDkészülékeket • A Xoceco magyarországi cége, a Prima Hungary Kereskedelmi Kft. elektromos háztartási eszközöket szállít fıleg az európai uniós piacokra • Felbukkant a színen a Panda Electronics Group is, amely egyelıre nem termel ugyan, ám már egy éve folytat itt kereskedelmi tevékenységet • A Miskolc melletti Ongán 1997 óta mőködik a kínai Changsu Standard Parts Factory csavargyára, ám a cég fejlesztési tervei között ma már légkondicionált vezetıfülkés, 80-120 lóerıs traktorok magyarországi gyártása is szerepel

A jövıben várható ezen cégek további bıvülése, és új termelı cégek megjelenése. ÚJRAHASZNOSÍTÁS (Egy érdekes cikk…) Riasztó mértékben használjuk fel bolygónk ásványait - a New Scientist magazin azt igyekezett felmérni, hogy mi, meddig állhat még rendelkezésünkre. Az évek múlásával lassan de biztosan fogyasztjuk el a világ egyik legdrágább és legritkább fémjét, a platinát, melynek nagy része a gépjármővek kipufogócsövein át távozik, hiszen az autók, teherautók és buszok katalizátorai mind platina felhasználásával készülnek. A fém visszanyerése igen nehéz feladat, mivel a jármővek hatalmas területen terítik azt, a platinának pedig jelenleg nem létezik szintetikus alternatívája. A fém nem csupán a katalizátorok létfontosságú összetevıje. Ugyanilyen fontos alkotóeleme a jövı szennyezıdésmentes közlekedését képviselı üzemanyagcelláknak is. Ha a jelenleg világszerte futó 500 millió autó mindegyikét fel szeretnénk szerelni üzemanyagcellával, akkor 15 éven belül a Föld teljes platinakészlete kimerülne. Azonban nem csupán a platina csökken vészes ütemben, ugyanez a helyzet számos másik ritkaföldfémmel is. Ezek egyike az indium, ami példátlan mennyiségben fogy az utóbbi idıben az LCD TV-k térnyerésével, illetve a tantalum, amit a kompakt elektronikai eszközökhöz használunk fel, vegyük csak a szinte évente cserélıdı H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 (+36) 20 3995 833 mailto: [email protected]; [email protected]

5

2007.JÚNIUS


mobiltelefonokat. És azt ki tudja megmondani, hogy egy új nukleáris kor hajnalán meddig elegendıek uránium készleteink? De ne is rugaszkodjunk ilyen messzire, vegyünk szemügyre a fentieknél jóval gyakoribb elemeket, mint a cink, a réz, a nikkel vagy a foszfor, melyek szintén elfogyhatnak a nem túl távoli jövıben. A készletek fogyását kiszámítani korántsem egyszerő feladat, ez nagyban függ attólm, hogyan változnak, fejlıdnek a rájuk épülı technikák. A rendelkezésre álló készletek kiszámítása sem kisebb feladat, különösen igaz ez a legértékesebb fémekre, melynek kitermelési mutatói a bányászati társaságok legféltettebb titkai közé tartoznak. A kormányok és akadémiák csak most kezdik felismerni a kibontakozó problémát, ezért a témában még nagyon kevés az értékelhetı tanulmány. Armin Reller, a németországi Augsburg Egyetem anyagkémikusa munkatársaival azon kevesek közé tartoznak, akik már elég mélyen beleásták magukat a probléma vizsgálatába. Az ı becslésük szerint az indium készleteknek legjobb esetben még 10 évük van hátra, amit jól tükröz árának alakulása. 2003 januárjában kilónként 60 dollárt kértek érte, 2006 augusztusára az összeg 1000 dollárra kúszott fel. Az ilyen bizonytalanságok messze győrőzı kérdéseket vetnek fel. Igen valószínőnek tőnik, hogy az álom, miszerint egy napon a világ összes lakosa elérheti a Nyugat által élvezett életszínvonalat soha nem válik valóra. Számos geológus számítgatta már világszerte az új technológiák költségeit, tekintettel az általuk felhasznált anyagokra és terjedésük hatásait a fejlıdı világra. Abban mindegyikük egyetért, hogy a populáció és az életszínvonal növekedése soha nem látott terheket ró a kizárólag a Föld által biztosított anyagokra, felvázolva, hogy több olyan technika is kialakulóban van, aminek a rendelkezésre álló erıforrásokat tekintve nincs jövıjük. Vegyük a galliumot, amibıl az indiummal együtt indium gallium arzenid állítható elı. Ez a félvezetı anyag a napcellák új generációinak lelkét képzi, melyek a hagyományosak hatékonyságának a kétszeresét ígérik. A rendelkezésre álló készletek mennyisége mindkét anyagból viták tárgyát képzi, a holland Leideni Egyetem nemrég napvilágot látott jelentése szerint a jelenlegi készletek "nem tesznek lehetıvé lényeges hozzájárulást a cellákhoz". A kutatást vezetı René Kleijn becslése szerint a fenti két anyag a jövıben szükséges napcellák kevesebb mint 1 százalékához lenne elegendı.

Figyelmeztetı számok Felmérésükhöz a New Scientist munkatársai az Egyesült Államok Földtani Felügyeletének éves jelentéseihez, és az ENSZ globális populáció alakulásával kapcsolatos adataihoz fordultak, megbecsülve, hogy az életszínvonal növekedésével mennyi idejük van még a legfontosabb ásványoknak, feltételezve, hogy a világ összes többi lakója egy átlag amerikai által felélt nyersanyagok felét használja el. A számítások elég durvák, nem veszik figyelembe az új technológiák megjelenésével megnövekvı igényeket, de így is több figyelmeztetı konklúzió olvasható ki belılük. Újrahasznosítás nélkül a tőzálló anyagoknál használt antimon 15, az ezüst 10, az indium kevesebb, mint 5 év alatt fogyna el. Reller jóval finomabb elemzése szerint 2037-re éljük fel cink készleteinket, az indium és a processzorgyártásban egyre H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 (+36) 20 3995 833 mailto: [email protected]; [email protected]

6

2007.JÚNIUS


fontosabb hafnium 2017-re fogy el, míg a fényforrásoknál használt terbium 2012 elıtt fut ki. Fém- és ásványéhségünk azonban nem feltétlenül nı korlátlanul. Amikor Tom Graedel és kollégái a Yale Egyetemen szemügyre vették bolygónk egyik leggyakoribb fémjének, a vasnak a kitermelési mutatóit, azok körülbelül 1980 óta nem mutattak növekedést. Graedel szerint ez a tendencia az összes többi fémre is igaz lehet, bár ez a jelenlegi felmérések alapján eléggé megkérdıjelezhetı. Újrahasznosítás A Greadel által tanulmányozott másik fém, a réz például, egyáltalán nem akar egy adott szintre beállni, a 2006-os adatokból kiindulva 2100-ra a Föld már nem fogja tudni kielégíteni az igényeket. A megoldás a hulladék minimalizálása, ahol lehet helyettesítı anyagok alkalmazása, és az újrahasznosítás maximalizálása. A platina fogyását tanulmányozó Hazel Pritchard brit geológus munkatársával, Lynne Macaskie-val megállapították, hogy az útmeneti porban 1,5 ppm mennyiség található. A kutató páros egy bakteriális eljárás kifejlesztésén dolgozik, mellyel valamennyi visszanyerhetı lenne a porból, illetve keresik azokat a városi lerakódási helyeket, ahol nagyobb koncentrációban megtalálhatnák a ritka fémet. A nagyvárosok sok más értékes fémet is rejtenek, melyek visszanyerése jó idıre megoldást jelentene, tette hozzá Kleijn. A vízhálózatok rézcsöveinek mőanyagra cserélése hatalmas mennyiségő rezet szabadítana fel más alkalmazások számára. Ugyanakkor a kimerültnek minısített bányák is tartogatnak még kis mennyiségben ásványokat, melyek kitermelése gazdaságosan megoldható, sıt a tengervízbıl is kinyerhetık bizonyos fémek. Kleijn szerint mindez energiaköltség kérdése, akár a Holdra is elmehetünk értékes anyagokért, a kérdés, hogy megéri-e? Stratégiai nyersanyagok? Amiben szinte minden kutató egyetért, hogy a legtöbb fém nem elegendı a modern, fejlett világ életminıségének fenntartásához a Föld összes embere számára a mai technológiákkal. Az erıforrások fogytával viszont gyarapodnak a konfliktusok. Az 1998 és 2002 között a Kongói Demokratikus Köztársaságban lezajlott polgárháború elsısorban az ország tantalum bányáiért folyt, melyek a legnagyobbak Afrikában. Véletlenül pont ekkor kezdett felívelni a mobiltelefonok csillaga, melyeknek a tantalum az egyik alapeleme. Hasonló feszültségek könnyedén kialakulhatnak más ritka fémek birtoklásáért is. A kínai kormány rengeteg pénzt fektet Afrika bányáiba, hogy kipótolja saját természetes fém készleteit, melyek nélkülözhetetlenek az ipari fejlıdés fenntartásához. Emellett az USA is Kínától szerzi be ritkaföldfémeinek több mint 90%át. Ha az ázsiai óriás vagy az afrikai bányák elvágnák az utánpótlást, az igen jelentıs konfliktusforrást eredményezne, éppen ezért is kellene mihamarabb lépéseket tenni, sürget Reller és Graedel. Elsıként pontosan fel kell mérni a globális erıforrásokat és a fogyasztást. Ezután fel kell gyorsítani az újrahasznosítási programokat és ahol csak lehetséges, ki kell váltani a ritka anyagokat elérhetıbbekkel. Mindezek nélkül nem is álmodhatunk olyan jövırıl, ahol az emberiség egyenlı feltételek között élhet, hangoztatják a kutatók. Úgy tőnik, végre a kormányok is kezdik komolyan venni a problémát és a hónapban egy OECD munkacsoport ül össze, hogy megoldást találjon több kérdésre is. H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. C.ép. 1.em. /fax: (+36) 92 596 971 (+36) 20 3995 833 mailto: [email protected]; [email protected]

7

HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

Recommend Documents